vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3248)
Élő közvetítések (8198)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3455)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1780)
Franz Schmidt (3436)
Polgár László (268)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Balassa Sándor 75 éves - ünnepi hangverseny az Óbudai Társaskörben
BaCi, 2010-06-15 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Balassa Sándor 75 éves 2010. június 10.
Óbudai Társaskör

A Budapesti Vonósok tagjai
Szakács Ildikó - ének, Dobozy Borbála - csembaló, Huszics Ibolya, Szabó Ferenc János, Török Kálmán Levente - zongora, Herpay Ágnes - fagott, Szalai András - cimbalom, Lápossy János - brácsa

BALASSA SÁNDOR:
Üdvözlet Violának, Op.90
Ládafia - 14 könnyű zongoradarab, Op.113 - részletek
Fagottzene zongorával, Op.108
Művész utca 11/a - tételek csembalóra, Op.101
Két dal Kosztolányi verseire, Op.16
   a, Kedves
   b, Üllői úti fák
Levelek a rezervátumból - cimbalomra, Op.87
2. vonósnégyes, Op.114

Június 10.: az első igazi nyári hét egy napja. A város persze nem áll meg, mindenki rohan, izzad, intézi a dolgát. Az alsó rakpart lezárva, így Óbuda megközelíthetősége meglehetősen hektikus. A Margit-hídnál még jól haladunk, de aztán a Zsigmond tértől lassú cammogás következik. Az idő szorít, úgyhogy a következő megállónál le is szállok, és felkötöm a nyúlcipőket. Néhány perccel hét után érkezem, de még így is van egy pillanatnyi idő újból megszemlélni a panelházak és a Társaskör ódon épületének ellentétét. Valószínűleg míg élek, nem tudja megszokni a szemem azt a szélsőséges stíluskeveredést, ami itt jellemzi a "tájat".

Szerencsére nem én vagyok az egyetlen viharvert hajós, mások is csak késve foglalják el helyüket. Az ember lezöttyen a székre, majd rádöbbenve, hogy a külső stiláris ellentét immáron belülre is beköltözött, hátradől, és a régi fehér cserépkályha közvetlen közelében élvezi a légkondi nyújtotta hűvös levegőt.

Aztán a zongora, a csembaló és a cimbalom mellé besétál az ünnepelt és beszélgetőtársa, Hollós Máté.
Merthogy itt most nem csak a zenéé a "szó". Balassa Sándor beszél is a művekről, azok címéről, létrejöttük körülményeiről.

Üdvözlet Violának - olvashatjuk az első szám címét. Ám amikor Lápossy János és az ő elmaradhatatlan brácsája jelenik meg a színpadon, már sejtjük: nem egy hölgyet takar a megnevezés, hanem egy hangszert. A darabból ismerős légkör csapja meg az ember érzékeit. Én is szinte visszakerültem saját zeneiskolai éveimbe, ahol a nebulók tananyaga tele volt ezekkel a fül számára szép, pentaton fordulatokkal teli, klasszikus zenei formákat őrző művekkel. A 2007-ben keletkezett darabot nagy lendülettel, érzelmesen szólaltatja meg az előadó. Becsúszik néhány hamiskás hang, de a jobb kéz határozott zeneisége felülírja ezeknek a részeknek a bizonytalanságát.

Aztán egy bemutató következik, sajnos csak néhány részlet erejéig, az Op.113-as, Ládafia címet viselő 14 könnyű zongoradarabból hallhatunk hét tételt. Török Kálmán Levente kitűnően adja elő ezeket a rövid, többnyire melankolikus tételeket. A címek és a zenék kapcsolata tetten érhető - például a Horizont című tétel egyre szélesedő akkordjai egy dúr terces hármasban kapják meg a kitágult látásmód érzetét. De éppen ilyen egyértelmű a Szelíden és vadul című tétel nyugodt és izgatott zenei megjelenése, vagy a Fürgejáték, mely valóban nem egyszerűen gyors, hanem fürge zenét takar.

A fagottdarab kapcsán megtudhatjuk, hogy Balassa Sándort csekély zongoratudása és a hangszer irodalma visszafogottabb hozzáállásra készteti. Ez a szerzők által annyira kedvelt hangszer nála kevesebb, inkább csak kísérői szerephez jutott az életmű során. Ám a fagott jobb helyzetbe került a szerzőnél. Itt sem a technikai hiányosságok, sem a rettenthetetlen irodalom nem zavarták őt, merthogy fagottozni egyáltalán nem tud, a hangszer szűkös repertoárja pedig - Önök is tudják - kimondottan igényli az új, jó műveket.
Herpay Ágnes előadása egyszerűen pazar. Gyönyörű, telt hang, mintha nem is egy fagottot hallanánk, hanem a szférák zenéjét kapnánk földi lágéba helyezve. Bátor, érzelmes formálás, pontos összjáték jellemezte Huszics Ibolyával alkotott párosukat.

A Művész utca 11/a (Op.111) cím tulajdonképpen nem egy helyet, hanem egy embert takar. Terényi Ede zeneszerzőt kell értenünk alatta, akit ezúttal lakhelyével határozott meg Balassa Sándor. A két szerző közti jó kapcsolat egyik tanúsága a most bemutatott csembalódarab, melyet Dobozi Borbála előadásában hallhatott a közönség. Érdekes hatása volt a hangszer sajátos hangzásának, az előadó távolságtartó magatartásának és ezeknek az első számnál már említett, "magyaros" jellegű tételeknek az összeolvadása. Mindenesetre ez a néha furcsa, néha kimondottan jóleső, néha borzongató hatás kicsit kimozdította a "szépművészet" egyhangúságából az estet.

A szünet után Kosztolányi két versét, az 1957-ben keletkezett Kedvest és az 1959-ben íródott Üllői úti fákat hallhattuk. Ezek a régebbi művek Balassa Sándor egyik stiláris kitérőjéből mutatnak részeket. Egy rövid időszakra a dodekafon komponálási mód elcsábította a szerzőt, de saját bevallása szerint nem igazán vált természetes nyelvévé ez a stílus. Ahogy ő fogalmazott: mintha önnön zenei nyelvezetét fordítaná idegenre. E két mű azért messze nem jelenti a tonalitás elvesztését. Inkább csak merészebb, kötetlenebb, de egyáltalán nem hangnem nélküli dalok születtek az Op.16-os sorszám alatt.
Azért lenyűgöző volt, hogy Szakács Ildikó kotta nélkül adta elő ezeket az igencsak nehezen memorizálható műveket. Talán ezért is válhatott olyan átütővé előadása. A folyamatos szemkontaktus, és a zenei anyag beható ismeretéből fakadó improvizatív jellegű előadásmód megkönnyítette a még ma is furcsa zenei stílus befogadását. Megkockáztatom, hogy még az operai hangvétel is ez utóbbit szolgálta. A klasszikus dalirodalom kifejezőeszközei sokkal nagyobb terhet róttak volna a közönségre.

A Levelek a rezervátumból című darabnál mindenekelőtt az előadót szeretném kiemelni.
Elméletben tudja ugyan az ember, hogy minden hangszeren mindent ki lehet fejezni, még a klasszikus zene rendkívül kifinomult interpretációs tárházát is fel lehet vonultatni egy szál furulyán, vagy egy halk szavú gitáron. De más ezt hallani egy olyan hangszeren, amit leginkább a 100 Tagú Cigányzenekar virtuóz játékmódjából ismer az ember.
Szalai András hihetetlenül izgalmasan cimbalmozik. Minden kínálkozó lehetőséget kihasznál, megragad, hogy megmutassa, bemutassa a játszott darab sokrétűségét. Hegedűsök, pianisták is megirigyelhetnék azt a lenyűgöző hangszínkavalkádot, hangképzési módot, mellyel előadta Balassa Sándor darabját. Mindemellett pontos volt, precíz, érezhetően alaposan átgondolt, mi több átérzett előadással tolmácsolta a darabokat.
Ezek a művek egy kis bepillantást engedtek Balassa Sándor legbelsőbb világába. A rezervátum ugyanis saját csendes, zöldövezeti háza, ahol a külső zajoktól, pezsgéstől elszigetelten tud alkotni, élni.

A koncert egy bemutatóval zárul. E hosszú alkotóévek alatt Balassa Sándor csak most, Op.114-es sorszámmal írta meg második vonósnégyesét.
A Budapesti Vonósok tagjaiból alakult kis kvartett helyenként küzdött az együttmaradásért. Náluk nem annyira a rutin és az érzelmes, lendületes játék volt a legfőbb segítőtárs ezeken a pontokon, hanem az értelem, és az összjátékban való gyakorlottság.

A koncert spontán beszélgetéssel zárult. Eljött sok jó barát, ismerős, akik mind igyekeztek szóval is köszönteni a 75 esztendős Kossuth-díjas művész-tanárt.
Ez úton gratulálunk mi is. Kívánjuk, hogy a darabok komponálása mellett őrizze meg békés, nyugalmas kisugárzását, az élethez való derűs hozzáállását is!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)