vissza a cimoldalra
2018-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60405)
Kedvenc előadók (2817)
Társművészetek (1228)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (536)
Erkel Színház (8777)
A Porgy és Bess Magyarországon (244)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2565)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1285)
Franz Schmidt (3025)
Operett, mint színpadi műfaj (3468)
musical (175)
Abbado – az ember (147)
Élő közvetítések (6849)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
Bartók Béla (1881-1945) (200)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Korngold-kvartettek
kobzos55, 2010-04-14 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Korngold-kvartettek KORNGOLD:
String Quartet No.1 In A Major, Op.16
String Quartet No.2 In E Flat Major, Op.26
String Sextet In D Major, Op.10*
String Quartet No.3 In D Major, Op.34

The Flesh Quartet
Ian Humphries - viola, David Bucknall - cello*

Brillant Classics
2 CD
8549

A közelmúltban két beszámoló is megjelent a Café Momuson Erich Wolfgang Korngold (1897-1957) zenéjét (is) tartalmazó lemezekről. Előbb BaCi írt a Hegedűverseny mellett a mester két ifjúkori művét tartalmazó CD-ről, majd macskás tollából olvashattunk - ismét a hegedűversenyről. Mindketten megemlítették Korngold rendkívül korai indulását (igazi csodagyerek volt), fantasztikus mesterségbeli tudását, egyéni hangját, s természetesen a hollywoodi "aranykor" filmzenéjének kialakításában játszott úttörő szerepét. Zenéjét - lényegében egybehangzóan - "könnyen emészthető, mégis jó muzsika"-ként (BaCi), illetve "nagyon kellemes, jól megírt zene"-ként (macskás) jellemezték.

Nem kevés példát találunk a zenetörténelemben arra, hogy nagy mesterek szívesen rejtették legfontosabb gondolataikat, legmélyebb érzéseiket éppen vonósnégyeseikbe. Beethoven és Bartók triviális példája mellett talán elég, ha csak Lutosławski csodálatosan szép - és sajnos egyetlen - vonósnégyesére, vagy Sosztakovics legmegrendítőbb vallomására, a 15. kvartettre utalok.

Kézenfekvő volt tehát az ötlet: nézzük meg, mi a helyzet Korngold "kellemességével" és "könnyen emészthetőségével" vonós kamarazenéjének tükrében. Az áttekintéshez kiváló lehetőséget nyújt a Flesh Quartet 1997-98-ban felvett sorozata, amely a Brillant Classics másodkiadásában egyetlen albumban jelent meg. Még indokoltabbá teszi a vonós kamarazenére alapozott áttekintést, hogy a négy mű Korngold valamennyi alkotói periódusán végigkalauzolja a hallgatót. Haladjunk tehát időrendben!

A Vonóshatos 1914-15-ben keletkezett. Az első tétel azonnal megragadó, határozott egyéniség jelét mutató témák sorát fűzi szerves egységbe. A második (Adagio) igazi vallomás-zene, jóllehet - főként a hegedűszólós részekben - olykor érzelgőssé válik. Gondolom, Korngold hollywoodi éveiben nagy hasznát vette annak, hogy képes volt a túlcsorduló érzelmek zenei megformálására... A harmadik, Intermezzo feliratú tételben amolyan grinzingi, "fiakerlied"-es hangulatot vélek felfedezni, egy kis gunyorossággal, de azért a mahleri szarkazmus legkisebb jele nélkül. A tematikájában némiképp az elsővel rokonítható negyedik tétel szellemes, önfeledten vidám zene. Röviden jellemezve a Vonóshatost: soha rosszabb zenét egy tizenhét éves fiatalembertől!

Az 1. vonósnégyes komponálásának megkezdésekor, 1920-ban, Korngold még mindig csak 23 éves volt, de már befutott szerzőnek számított, hiszen befejezte mindmáig legnagyobb sikerrel játszott operáját, a Die tote Stadt-ot. Első vonósnégyese - akárcsak a másik kettő - négytételes. A kvartett - Korngoldra jellemzően - markánsan indul, majd egy széles ívű, édesen (olykor talán túlságosan édesen) daloló témát kapunk, s az egész tétel e két téma egymásnak feszülő ellentétére épül. Nagyon szép, a későromantikus zenékre jellemző fátyolos, őszies, kromatikus menetekben dúskáló Adagiót követ a harmadik tétel, a vibrálóan szellemes, elegáns Intermezzo. A zárótételt aligha jellemezhetnénk jobban, mint a szerző által a partitúrába írt Shakespeare-idézettel: "When birds do sing, hey ding a ding, ding/ Sweet lovers love the spring" (Az Ahogy tetszik című vígjátékban található verset egyébként Korngold bő húsz évvel később meg is zenésítette a Vier Shakespeare lieder ciklus utolsó darabjaként.)

A 2. vonósnégyest Korngold 1934-ben fejezte be, közvetlenül azelőtt, hogy először Amerikába utazott volna (ismét egy Shakespeare-vonatkozás: filmes karrierje azzal kezdődött, hogy Max Reinhardt meghívta, írjon kísérőzenét Szentivánéji álom-mozijához). De Korngold zenéjének a megítéléséhez azt is meg kell jegyeznünk, hogy az első és második kvartett komponálása közt eltelt bő évtizedben nem kevesebb, mint nyolc klasszikus nagyoperett áthangszerelését végezte el, illetve színpadra állításában működött közre, azaz könnyűzene iránti vonzódása nem hollywoodi munkásságával kezdődött!

A második kvartett négy nagyon különböző felépítésű és hangulatú tételét egyetlen tulajdonság kapcsolja össze: miden téma eltéveszthetetlen bécsi karaktere. A Korngoldtól megszokottnál kissé halványabbra sikeredett első tételt egy kifejezetten humoros, kuplé jellegű második követi (legalábbis nagyon remélem, hogy a szerző se gondolta komolyan...). A harmadik - leghosszabb - tétel nagyon modernnek ható misztikus akkordsorozattal indul, majd igen bensőséges vallomás-zenévé fejlődik. Lehet, hogy van, akinek ez a zene is túl érzelgős - én nem tudtam magam kivonni szépségének megindító hatása alól. A zárótétel - Waltz (!) felirattal - egyetlen hamisítatlan bécsi keringőtémára alapul. S bár Korngold a témát szellemesen variálja, remek gyorsításokat, fokozásokat vet be, ez a kidolgozás másfél évtizeddel a La Valse zseniális keringő-orgiája után már kevés...

Korngold, aki 1938-ban éppen egy amerikai útja során értesült Ausztria német megszállásáról, élve a lehetőséggel, tartósan Amerikában maradt. Rengeteg filmzenét írt, hogy eltarthassa szűkebb és tágabb családját (saját és felesége famíliájának számos tagját sikerült kimentenie), noha éppen édesapja, a híres zenekritikus nagyon fájlalta, hogy fia eltékozolja tehetségét. Aztán véget ért a háború, és Korngold úgy döntött, befejezi a bérmunkát, visszatér a hangversenytermi zenék komponáláshoz. Az 1945-ben készült (és feleségének karácsonyi ajándékként átnyújtott) 3. vonósnégyes - akárcsak a bevezetésben említett Hegedűverseny - ennek a korszaknak az egyik első terméke.

Korngold tisztában volt azzal, hogy a kísérőzenék a filmekkel együtt élnek - és enyésznek el. Ezért utolsó műveibe - s így a harmadik kvartettbe is - "átmentette" filmzenéi értékesebb témáit, motívumait. (Külön műfajtörténeti érdekesség ebből a szempontból az 1946-ban írt Csellóversenye. Korngold egyik utolsó filmzenéje a Deception című filmhez készült, amely egy zongorista hölgy, egy csellista és egy zeneszerző - végül gyilkosságba torkolló - szerelmi háromszögéről szól. Nos, ehhez a filmhez kellett Korngoldnak a csellista részére a 11 perces - vigyázat: a rendezői utasítások szigorúan betartandóak! - versenyművet komponálnia.)

A 3. vonósnégyes első tétele szonátaformában íródott, egy csodálatosan szép, ereszkedő, sóhajszerű motívum adja a főtémát, s egy nosztalgikus dallam a melléktéma. A kidolgozás igazi mesterre utal. Rendkívül lendületes, sziporkázóan szellemes a Scherzo, amelynek rövid, romantikus Triója egyike a korábbi filmekből vett idézeteknek. A harmadik tétel: Sostenuto - like a folk tune. Valóban, népdal-egyszerűségű zene, számomra Korngold valamennyi lassú tétele közül ez a legközvetlenebb, a leginkább őszinte zene, mély érzések érzelgősségtől mentés közvetítője. A Finale (Allegro con fuoco) engem kissé Stravinsky zenéjére - jelesül a Concerto in D első tételére - emlékeztet, de inkább csak ritmikai gazdagságában, semmint valamiféle negatív, epigoni értelemben. Azt hiszem, ez a kvartett egyértelműen Korngold legjobb alkotása a műfajban.

Milyen eredményt hozott hát Korngold vonós kamarazenéjének megismerése? Azt hiszem, alapvetően nem változtatta meg azt a képet, amelyet a Momus két korábbi recenzense vázolt: egy nagyon tehetséges, jól felkészült muzsikus könnyen befogadható, élvezetes zenéjét halljuk. Ha valaki nem világmegváltó gondolatokra, hátborzongató mélységekre vágyik, nem fog csalódni. A 3. vonósnégyes pedig kétségtelenül megérdemelné, hogy gyakrabban szerepeljen a koncertpódiumokon.

* * *

Macskás egyik mondata szerint Korngold "csak a háború után tartotta helyesnek, hogy hazatérjen Ausztriába". Így igaz, csakhogy a történet ezzel nem ért véget. Mert annak ellenére, hogy Szimfonikus szerenádját maga Furtwängler mutatta be a Bécsi Filharmonikusokkal, nem aratott átütő sikereket az öreg kontinensen. A második világháború utáni európai zene fő vonulata már nagyon messze járt a Korngold képviselte későromantikus zenei világtól. Történetünk hőse csalódottan, megtörten tért vissza Amerikába. Ott nyugszik, a Hollywood Forever temetőben.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Trio Catch:
Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló), Sun-Young Nam (zongora)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál"
GÉRARD PESSON: Catch Sonata
MIRELA IVICEVIC: ČAR
MARTIN SCHÜTTLER: low poly rose
HELMUT LACHENMANN: Allegro Sostenuto

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
Somogyi Vonósnégyes:
Somogyi Péter, Lendvai György (hegedű),
Tóth Balázs (brácsa), Pólus László (cselló)
SCHUMANN: Bilder aus Osten, Op.66
BRAHMS: 16 keringő, Op.39
DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, Op.81

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Bán Annamária (fuvola), Gombár Anikó (fuvola), Tóth Armand (fuvola), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok II. kortárszenei sorozat"
SZERVÁNSZKY ENDRE: Szonatina
REMÉNYI ATTILA: Rapszódia
SÁRKÖZY ISTVÁN: Sonata da camera
TÓTH ARMAND: Sonata bucolica
TÓTH ARMAND: Capriccio
TÓTH ARMAND: Tristan-partita
DÁVID GYULA: Szonáta
TÓTH ARMAND: Valse boisson
TÓTH ARMAND: Bonbonniere

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27

23:30 : Budapest
Várkert bazár

Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Midnight Music"
RACHMANINOV: 2. (e-moll) szimfónia
19:00 : Tatabánya
A Vértes Agórája

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
KODÁLY: Galántai táncok
LISZT: Les Préludes, S.97
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)