vissza a cimoldalra
2018-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61042)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5554)
Operett, mint színpadi műfaj (3702)
Élő közvetítések (7408)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mindenen átsejlő mosoly (Dunavölgyi koszorú – Válogatás Farkas Ferenc műveiből)
- zéta -, 2009-07-22 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Válogatás Farkas Ferenc műveiből FARKAS FERENC:
Dunavölgyi koszorú

Tokody Ilova, Palcsó Sándor, Török Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vez.: Farkas András és Farkas Ferenc

Hungaroton
HCD 32616

Régen volt kamaszkorom hangverseny-látogatásainak visszatérő figurája volt egy idősebb bácsi. Szinte minden jellegzetes volt rajta. Kövérkésen joviális megjelenése, óvatosan tapogatózó járása, szódásüveg vastagságú szemüvege, s a rendkívüli, mindenen átsejlő mosolya. A koncertek szüneteiben rendszerint kisebb csoportosulás közepén magyarázgatott halk szóval valamit. Majd egyszer fény derült (számomra) a kilétére is, amikor az egyik kortárs mű előadása után a színpadra szólították a szerzőt: Farkas Ferenc volt.

Farkas hosszú és páratlanul egységes életművéből válogatott – stílszerűen – egy csokorra valót a Hungaroton, Dunavölgyi koszorú címmel. A lemez a komponista népzenei ihletésű, zenekari művei egy részét tartalmazza. Azért csak egy részét, mert Farkas igen termékeny szerző volt, s ráadásul a népzene, mint téma, gyakran megérintette.

Farkas népdalfeldolgozásai zömét a 30-as, 40-es, valamint a 60-as, 70-es években alkotta. A számokból az olvasónak is feltűnhet, hogy a leginkább elvárt időszakban, az 50-es évek szocialista realista korszakában Farkas viszonylag kevés népies ihletésű művet komponált.

A másik „farkasi specialitás”, hogy népdalfeldolgozásai mindvégig megőrizték alkotójuk egyéni hangvételét. Farkas Ferenc műveiből mindig kiviláglik valami finom optimizmus, valami karcsú elegancia, egyszerű, de mégis nemesi tartás. Hangszerelései légiesen áttetszőek. Afféle reneszánsz alkat lehetett, akit nem érintettek meg a XX. század nemzetiségi zűrzavarai, és kénye-kedve szerint közlekedett nemcsak a Kárpát-medencei nációk, hanem nagy általánosságban egész Európa népei között. Erre az össznépiségre nagyszerű példa e lemez.

Az itthon Kállai táncok néven játszott művet római tartózkodása alatt komponálta 1931-ben, az 1937-es Finn népi táncok Koppenhágában készült, eredetileg filmzenének. 1939-ben saját gyűjtés alapján alkotta a Magyar capriccio című zenekari művet, majd egy évvel később a Két magyar táncot. Az 1941-es Kárpáti rapszódia ismét filmzene. Az önálló zenekari művek mind könnyedek és fürgék, s ahogy említettem: a népiesség valami egyedül Farkasra jellemző szűrőn keresztül jut el a hallgatóhoz. A műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az alkotó fia, Farkas András vezényletével a stílus pontos ismeretében, és a szerzői akarat apró rezdüléseit is felrajzolva szólaltatja meg.

Farkas életművében külön fejezet a Török Erzsivel való együttműködés. Mivel a komponista évtizedekig volt az énekesnő zongorakísérője, művészi kapcsolatuk rendkívüli lehetett. Kiderül mindez az 1960-as, Kőmíves Kelemen balladája címet viselő, a művésznőnek ajánlott darabból is. A ballada előadásából számomra leginkább a fojtó szünetek megjelenítése a legmegrázóbb.

A lemez címadó csokra az a kilenc dal, amit Farkas 1978-ban Dunavölgyi koszorú címmel készített. A három-három szlovák, horvát és román népdal etnikai indulatokkal értelmetlenül terhelt világunkban valami példaértékű módon mutatja be a nép mindennapi örömeit, keserveit. Farkas a rá oly jellemző finom humorral, huncutsággal, másutt meg komolysággal oldja a mindennapi élet nehézségeit. A felvételen a pályakezdő Tokody Ilona őszintén tiszta énekét, s Palcsó Sándor nagyszerű karakterizáló képességét csodálhatjuk meg újra.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dame Emma Kirkby, Szemere Zita (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Kovács István (basszus)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán és Walter Judit)
Vezényel: Howard Williams
PURCELL: A tündérkirálynő (részletek)
PURCELL: Dido és Aeneas (részletek)
BRITTEN: Zenekari kalauz fiataloknak – Variációk és fúga egy Purcell-témára, Op.34
BRITTEN: Szentivánéji álom, op. 64 (részletek)

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Oláh Vilmos (hegedű)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Dobszay Péter
WAGNER: A bolygó hollandi – nyitány
WIENIAWSKI: II. (d-moll) hegedűverseny, Op. 22
SIBELIUS: II. (D-dúr) szimfónia, Op. 43

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)