vissza a cimoldalra
2017-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59919)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Lisztről emelkedetten (863)
Jonas Kaufmann (2140)
Edita Gruberova (3025)
Kolonits Klára (990)
Erkel Színház (8384)
A nap képe (1971)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (302)
Operett, mint színpadi műfaj (3290)
Franz Schmidt (2925)
Lehár Ferenc (579)
Udvardy Tibor (168)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4092)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1117)
Lamberto Gardelli (62)
Új lemezek (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nemzetközi nemzetiesség (A Borbély Quartet Kodály-lemeze)
BaCi, 2009-04-17 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

 A Borbély Quartet Kodály-lemeze Hommage à Kodály

Borbély Mihály Quartet
Kántor Balázs – cselló

BMC
BMC CD 155

Nehéz a világon békét teremteni. Sokszor egy országon belül is nehéz az ellentétes nézeteket közös nevezőre hozni, hát még a különféle népek között. Azt hiszem, joggal lehetnek büszkék magukra a kultúra területén tevékenykedő emberek. Ez az a terület, amely szinte minden esetben a megegyezést, egymás megértését, a megbékélést szolgálja. A komolyzene több száz évre visszatekintő pazar múltja természetesen nagyon szép vonala ennek a nemzetek, különféle nézetek közti kapcsolatteremtésnek. Nyelvezetének nehézsége azonban meglehetősen leszűkíti hatókörét. Sokaknak – gyakran önhibájukon kívül – nem volt lehetőségük megtanulni ezt a nyelvet. Márpedig előzetes tudás nélkül megérteni csak nagyon kis szeletét lehet a komolyzenének.

A mi jó öreg, sokszínű Európánkban különösen fontos egymás megértése, elfogadása. Legtöbben nemcsak a valóságban élvezik a határok elmosódását, a szabad utazgatás lehetőségét, hanem a kultúra, így a zene területén is keresik a kitekintés, a magukétól eltérő létezésmód megismerésének módját.

Ma már az EU művészeti konyhájának hatalmas üstjében fortyogunk, ahol nekünk is bőségesen kijut a világon egyre-másra születő keverékműfajok vegyes, ám legtöbbször nagyon is fül- és elmebaráti irányzataiból.

A Borbély Mihály Quartet és Kántor Balázs közös lemeze is ennek a fantasztikus forgatagnak egy behatárolhatatlan ágába tartozik. Valahol a világzene, a jazz és a komolyzene határán utazgatunk a kiváló zenekar és csellista vezetésével. A sok ismerős elem és az új ötletek keveréke pedig egyértelműen felvázolja Magyarország sajátos zenei világát.
Ők most egy kicsit visszafelé gondolkoztak. Nem az ősforrástól indultak annak feldolgozásai felé, hanem Kodály művein keresztül igyekeztek meglehetősen sajátos módon megfogni a magyar népzene elemeit.

Kodály nyelvezete sokkal egyszerűbb, sokkal érthetőbb a nagy tömegek számára, mint Bartóké. Kodály azonban nem illeszkedik olyan magas szinten a komolyzene nemzetközi nyelvezetébe, mint Bartók. Éppen ezért Bartókot hamar befogadta a nagyvilág is, míg Kodály zenéjének – mely sokkal direktebb módon kötődik a magyar népzenéhez, mint Bartóké – némi reklámra van szüksége ahhoz, hogy széles körben ismertté válhassék.

Borbély Mihály és zenésztársai sokat tettek azért, hogy Kodály is bekerüljön az őt megillető helyen a világ tudatába.

A felvett hanganyagban szerepelnek eredeti Kodály-művek is (mint például a cselló szolószonáta III. tétele, melyet Kántor Balázs nagyszerű előadásában hallgathatunk meg), közvetlenül utánuk pedig mindig egy abból táplálkozó improvizációs zenei anyag következik. Borbély Mihály így teszi lehetővé, hogy akár egy skót turista is élvezettel barangoljon egy kellemes, hűs whisky mellett a számára meglehetősen távoli magyar népzene világában.

Ott vannak a Kodály által is annyira szeretett népzenei hangszínek. Megjelenik a tárogató, a tilinkó ránk jellemző hangzása, de a szaxofon, a nagybőgő, az ütőhangszerek és a zongora együtt megadják a mindenki számára érthető keretet is.

Külön ki kell emelni, hogy a közérthetőségre való törekvés és Kodály alapvetően klasszikus arculata nem gátolták meg Borbély Mihályt abban, hogy darabjaiban tökéletes biztonsággal megragadja a magyar népzene jellegzetes ritmikáját, harmóniakezelését, dallamvilágát. A jazz, a könnyűzene elemei úgy segítik a befogadót, hogy közben megtartják a népzene lényegi jellemzőit is.

A lemez minden perce arról tanúskodik, hogy létrehozói a komolyzene, a népzene és a jazz világában egyaránt otthonosan mozognak.
Csak így jöhetett létre ez a rendkívül magas szintű, egyéni világzene. Reméljük, hogy minél több országban hirdeti majd a magyar zenekultúra szépségét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Gavodi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar (műv. vez.: G. Horváth László)
Budapesti Monteverdi Kórus
vez.: Kollár Éva
MICHAEL HAYDN: Requiem - a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Gheorghita Orsolya, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt (ének)
ETUNAM Vegyeskar
Monarchia Szimfonikus Zenekar
vez.: Virágh András
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)