Bejelentkezés Regisztráció

Budapesten

Újdonságok Óbudán (A VI. Ifjúsági Kortárs Zenei Estek harmadik hangversenye)

2009-03-04 09:14:49 kobzos55

VI. Ifjúsági Kortárs Zenei Estek 2009. március 1.
Óbudai Társaskör

Minden szülő tudja, hogy a kisgyermekek fejlődésében van egy olyan időszak, amikor napról napra, olykor heteken át ugyanazt az egy kedvenc meséjüket szeretik hallani. A felnőtt olvasók már általában újabb és újabb könyveket keresnek, s a rendszeresen olvasók is legfeljebb arra panaszkodnak, hogy nincs idejük az általuk igazán szeretett könyveket másodszor, vagy harmadszor elolvasni. A zenehallgatással nem ez a helyzet, a legtöbben megmaradnak a sokszoros ismételgetés gyönyörénél. A popzene barátai kedvenc slágereiket akár naponta többször is meghallgatják, igaz, csak egy-két hétig, hogy azután, megunván a rengetegszer hallott zenét, újabb kedvencre leljenek, s kezdődjék minden előröl. A komolyzene sok barátja pedig megszeret néhány szerzőt, korszakot, stílust, s azokat a – rendszerint valóban nagyszerű, időtálló – zenéket hallgatja újra meg újra, igaz, nem egy-két hétig, hanem egy életen át...

Viszonylag kevesen vagyunk olyan komolyzenebarátok, akik – a nagy klasszikus remekművek élvezete mellett – igazi ünnepnapnak tekintjük azokat az estéket, amikor új darabokkal ismerkedhetünk meg. Ez az öröm akkor is igazi, ha az alkotások nem feltétlenül azonos értékűek a régi korok ezer szűrőn átjutott legnagyobb remekeivel, mert a színvonal esetleges alacsonyságáért bőségesen kárpótol bennünket az újdonság varázsa, s az a tudat, hogy most a miénk az első minősítés (ha úgy tetszik: az első szűrés) lehetősége.

Szerencsénkre az utóbbi időben sok lehetőségünk adódott új – s mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy többnyire nagyon élvezetes – művek megismerésére. A zeneszerzőversenyt követte a Mini-Fesztivál, s most három estén át a VI. Ifjúsági Kortárs Zenei Estek rendezvénysorozata. Egyéb elfoglaltságaim miatt sajnos csak az utolsó koncertre tudtam elmenni, az alábbi rövid beszámoló tehát erről szól.

A hangverseny Siska Ádám 185 című művének ősbemutatójával kezdődött, amelyet a szerző maga adott elő – laptopján. Bevallom, a tisztán elektronikus zene eddig minden barátkozási kísérletem ellenére sem tudott megragadni, s ez az idegenkedésem most sem csökkent.

Másodikként Tornyai Péter ...about time (four sentences) című alkotása hangzott el. A szellemes kompozíciót Bodrogi Éva (szoprán), Koltai Katalin (gitár) és Rohmann Ditta (cselló) kitűnő előadásában ismertük meg. Az első tételben egy felerősített metronómketyegés emlékeztetett az idő múlására, a másodikban az énekesnő (akinek hangját a tétel elején csak felvételről hallottuk) egy sakk-óra léptetésével irányította a gitár- és a gordonkakíséretek váltakozását. A mű happening jellege egyáltalán nem hatott mesterkéltnek, nem volt zavaró, s a zene végig szellemes, jó értelemben szórakoztató volt.

A cimbalom (Skála Dániel) és a zongora (Füzi Nóra) együtthangzásának szinte minden lehetőségét feltárta Cser Ádám Mirrors című, nagyon élvezetes, háromtételes kompozíciója. Ez is olyan zene volt, amit bármikor szívesen újra meghallgatnék, különösen ilyen remek előadásban.

Ismét ősbemutató következett: Nyitrai László Total madness – az őrület útja című, tubára és zongorára írt darabja. (Mielőtt az angolul tudó Momus-olvasók serege felvilágosítana, hogy a „total” nem „utat” jelent, gyorsan leszögezem, hogy az angol–magyar címfordítás a szerzőtől ered.) A mű a zeneszerző ismertetésével teljes összhangban „szándékosan vidám, jazzes-rockos és kicsit brutális részekkel is kevert”, s valóban az őrülettel határos zenei extázishoz vezető utat mutatja be. A tuba virtuóz megszólaltatása Kovács Péter érdeme, a zongoraszólamot Herman Péter játszotta. A mű bátran ajánlható akár depresszió elleni gyógyszerként is, a bemutató közönsége is felszabadult vidámsággal reagált, s nagy tapssal köszöntötte a szerzőt.

Ötödikként Bella Máté Inszomnia – kommentárokkal című, klarinétra és két gordonkára írt alkotásának ősbemutatóját hallottuk. Az elképesztően bonyolult klarinétszólamot ragyogóan adta elő Szűcs Péter, a gordonkás kommentálás szerepe Rohmann Dittának és Újházy Gyöngyinek jutott. Bár a mű számos része megérintett, elsőre úgy éreztem, néhány fordulata kissé öncélú, s csupán a klarinétos virtuozitásának bemutatását szolgálja.

Zarándy Ákos másfél éve dolgozik a Las dos Fridas című egyfelvonásos operán, amelyet a megegyező című képet festő Frida Kahlo kettős személyiségéről ír. Bár a szerző a műsorfüzetben néhány meglehetősen riasztóan bonyolult gondolatot vetett papírra a készülő opera nyelvéről és felépítéséről, a most elhangzott prológus (Recuerdo) könnyen felfogható, élvezetes zene. Azt hiszem, meghallgatása után, valamennyien izgatottan várjuk a teljes operát! A két énekesnőt (szoprán és népi ének) valamint nyolc hangszeres szólistát felvonultató IKZE Ensemble-t Madaras Gergely vezényelte.

A művek megértését segítette Földes Imre tanár úr rövid, szellemes bevezetője, és a részletes műsorfüzet, amelyben a szerzők fejtik ki gondolataikat most elhangzott műveikről és általában a zenéről. Bár eszmefuttatásaik olykor túl „emelkedettre” sikeredtek, ne feledjük, a zeneszerzőket nem írásos megnyilatkozásaikért szeretjük... (A szerzők egy-egy arcrészletét kinagyító, olykor természetellenesen körített fotói érzésem szerint semmivel sem tettek jobb szolgálatot, mintha „hagyományos” portréikkal illusztrálták volna a kiadványt.)

A vasárnapi koncertért csak köszönetet tudok mondani a szervezőknek (a karmesterként is közreműködő Madaras Gergely mellett Győri Noémi végezte el a feltehetőleg nem kis munkát). Az előadók szemmel láthatóan (és füllel hallhatóan) nagyon komolyan vették megtisztelő feladatukat, sikerrel követtek el mindent a szent célért, hogy az új alkotások méltó módon kerüljenek közönség elé.

Ha a sorozat másik két estéje is hasonló színvonalú volt, nem kell aggódnunk korunk magyar zeneszerzéséért!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.