vissza a cimoldalra
2018-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60949)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (938)
Erkel Színház (9421)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Balett-, és Táncművészet (5527)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)
Lehár Ferenc (636)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (583)
Operett, mint színpadi műfaj (3630)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Beatissima Beatrix (A Voces Aequales lemeze)
Varga Péter, 2008-09-15 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Beatissima Beatrix Beatissima Beatrix 1508–2008
JOHANNES TINCTORIS és JOHANNES DE STOKEM művei
Voces Aequales énekegyüttes
Hungaroton
HCD 32583

1458-ban koronázták meg Mátyást, 1508-ban halt meg második felesége, Aragóniai Beatrix. 2008-ban kettős az alkalom, hogy emlékezzünk arra a királyra (és feleségére), kinek uralkodása idején a magyar udvar zenei élete is nemzetközi jelentőségű volt.

A nápolyi királylány, Betrice zenei nevelője az a Tinctoris volt, akit a kor egyik legnagyobb zeneírójaként tartanak számon, és ebbéli minőségében jelentősebb is volt, mint zeneszerzőként. A németalföldi Stokem valószínűleg az ő ajánlására lett az udvari kápolna karmestere, és Budán jobb énekkart nevelt ki, mint amilyen a Vatikánban volt. Így nem csoda tán, hogy Magyarországot elhagyva a pápai kórusban kötött ki.

Tinctoris maga azonban soha nem járt Magyarországon, kötődése ide csak közvetett, de hatása tanítványán, a királynén keresztül így is jelentős volt. Joggal kaptak hát a két zeneszerző eddig lemezre nem vett kompozíciói helyet egy Hungaroton-kiadványon. A művekből megtudhatjuk – ha csak részlegesen is –, milyen lehetett a zenei élet a királyi udvarban Budán, a 15. század második felében. És ez még akkor is fontos, ha azok a jelentős zeneszerzők, akiknek művei megszólaltak, nem itt születtek, nem itt tanultak.

Érdemes megemlíteni, hogy a felvételek autentikus helyszínen, a várkápolna gótikus altemplomában készültek (bár olyanfajta eredetiségre való törekvés, ami a barokk művek esetében még elfogadható, a reneszánsz zene terén értelmetlen).

A Voces Aequales csak férfiakból áll, ez kiegyenlített hangzást eredményez, és a tizenöt éve alakult együttes tagjai vannak már annyira összeszokottak, hogy ez természetesnek hasson. Itt-ott hallani azért némi elnagyoltságot a hangképzés, a frázisok formálása terén, de a legnehezebb sikerül nekik: nem valamiféle tiszteletreméltó, sőt tiszteletet parancsoló zenetörténeti relikviákat szólaltatnak meg, hanem élő zenét. Amelyek közül az egyik, a nagyszabású mű a lemezen Tinctoris négyszólamú Missa L’Homme arméja. Ez a mise úgy hangzik el, hogy hallani, az együttes tagjai nem egy polifonikus mutatványt igyekeznek hangzó mivoltában bemutatni, hanem olyan zenét, amely mindenféle „érdekesség” mivoltán túl, önmagában figyelemreméltó.

Elzarándokolhatunk a hazánkban csak romokban fennmaradt, Mátyás korabeli reneszánsz építészeti emlékekhez, hogy lássuk, mi volt itt akkor, s a töredékekből megsejtsünk egy keveset arról a korról, amikor valamiről nem késtünk le. Aki érti, ilyen zeneművek hallgatásakor arról is képet kaphat, mi történt errefelé akkoriban a muzsika terén.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)