vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Hangképzés mesterfokon (Spanyol és katalán cigánydalok)
BaCi, 2008-07-11 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Tekameli Trio Escolteu – Chants Sacrés Gitans
Tekameli Trio

Warner / Jade
1136-99654-2

Sajnos a népzene fogalma nálunk Magyarországon meglehetősen kettős megítélés alá esik. A „hivatalos” megfogalmazás mindig hihetetlen pátosszal beszél róla, nagyjából úgy, mint egy vitrinbe helyezett, széltől is óvott értékes kínai vázáról. Ezzel ellentétben az emberek többsége a saját külön kis mentális vitrinjébe még véletlenül sem engedné be a magyar népzenét.
Hogy Bartók és Kodály országa végül is hogy jutott idáig, arról már sokszor beszéltünk lapunkban is, úgyhogy most a folyamattól eltekintve inkább csak a mára kialakult helyzet egy szegmensére koncentrálnék.

A népzene, sőt sok esetben a népművészet egyéb alkotása sok embernél a kulturálatlansággal kapcsolódik össze. Valamiféle elementáris vadságot éreznek belőle, amely kissé taszítja, talán meg is ijeszti őket.
Ezek az ellenérzések sajnos nem korlátozódnak a magyar népzenére.
Sosem felejtem el, amikor úgy egy évtizeddel ezelőtt a sógorom beállított anyósomékhoz az akkor még mindannyiunk számára új flamenco muzsikával.
Anyósom futva menekült a szobából, s bizony a család többi tagja is meglehetősen rosszallóan vette, hogy ilyesmivel csúfítják el a napját.

Hiába. Ha éneklésről van szó, mostanság legtöbbünknek az operaszínpad, a műdalok világa jut eszébe. Mi magunk nem merünk énekelni, a „képzetteken” kívül másokat pedig előítéleteinktől vezérelve nem hagyunk énekelni. Pedig talán kevesebb dolga lenne a pszichológusoknak, ha legalább néha, egy-egy vad kiáltás erejéig teret engednénk a bennünk rejtőző indulatoknak, érzéseknek.

A Tekameli együttes által énekelt spanyol cigányzene egyébként fokozott ellenállásra számíthat a „kulturált fülek” körében.

A magyar népi énekstílusban is jelen lévő torokhangot a spanyol cigányzene előadói mesterfokon alkalmazzák. Az énekes óriási erővel préseli ki a levegőt egy egészen szűk kis résen. Ettől a mély hangok reszelőssé, a magas hangok pedig üvöltőssé válnak.
Csak így tudják kifejezni azt a mérhetetlen fájdalmat, elementáris érzelemvilágot, megszelídíthetetlen szerelmet, ami bennük lakozik.
Nem szabnak gátat érzelmeiknek. Legalább itt, a zenében nem.

Ma már ezen a vad hangzáson valamennyit enyhít a gitár hangja. Néhány száz esztendővel ezelőtt azonban csak a minden gátat átszakító emberi hang és az azt kísérő jellegzetes dobolás jelentette a spanyol cigányzenét.

Azoknak, akik még nem találkoztak vele, először talán a Gipsy Kings felvételeit ajánlanám. Ha itt már megbarátkoztunk a műfaj sajátos alaphangszíneivel, akkor bátran áttérhetünk a Tekameli együttes felvételeire. Ha pedig ezt a lemezt is maradéktalanul tudjuk élvezni, akkor talán már a nevenincs spanyol cigányzenész „abszolút csiszolatlan” énekét is befogadja a fülünk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)