vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (236)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Hangképzés mesterfokon (Spanyol és katalán cigánydalok)
BaCi, 2008-07-11 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Tekameli Trio Escolteu – Chants Sacrés Gitans
Tekameli Trio

Warner / Jade
1136-99654-2

Sajnos a népzene fogalma nálunk Magyarországon meglehetősen kettős megítélés alá esik. A „hivatalos” megfogalmazás mindig hihetetlen pátosszal beszél róla, nagyjából úgy, mint egy vitrinbe helyezett, széltől is óvott értékes kínai vázáról. Ezzel ellentétben az emberek többsége a saját külön kis mentális vitrinjébe még véletlenül sem engedné be a magyar népzenét.
Hogy Bartók és Kodály országa végül is hogy jutott idáig, arról már sokszor beszéltünk lapunkban is, úgyhogy most a folyamattól eltekintve inkább csak a mára kialakult helyzet egy szegmensére koncentrálnék.

A népzene, sőt sok esetben a népművészet egyéb alkotása sok embernél a kulturálatlansággal kapcsolódik össze. Valamiféle elementáris vadságot éreznek belőle, amely kissé taszítja, talán meg is ijeszti őket.
Ezek az ellenérzések sajnos nem korlátozódnak a magyar népzenére.
Sosem felejtem el, amikor úgy egy évtizeddel ezelőtt a sógorom beállított anyósomékhoz az akkor még mindannyiunk számára új flamenco muzsikával.
Anyósom futva menekült a szobából, s bizony a család többi tagja is meglehetősen rosszallóan vette, hogy ilyesmivel csúfítják el a napját.

Hiába. Ha éneklésről van szó, mostanság legtöbbünknek az operaszínpad, a műdalok világa jut eszébe. Mi magunk nem merünk énekelni, a „képzetteken” kívül másokat pedig előítéleteinktől vezérelve nem hagyunk énekelni. Pedig talán kevesebb dolga lenne a pszichológusoknak, ha legalább néha, egy-egy vad kiáltás erejéig teret engednénk a bennünk rejtőző indulatoknak, érzéseknek.

A Tekameli együttes által énekelt spanyol cigányzene egyébként fokozott ellenállásra számíthat a „kulturált fülek” körében.

A magyar népi énekstílusban is jelen lévő torokhangot a spanyol cigányzene előadói mesterfokon alkalmazzák. Az énekes óriási erővel préseli ki a levegőt egy egészen szűk kis résen. Ettől a mély hangok reszelőssé, a magas hangok pedig üvöltőssé válnak.
Csak így tudják kifejezni azt a mérhetetlen fájdalmat, elementáris érzelemvilágot, megszelídíthetetlen szerelmet, ami bennük lakozik.
Nem szabnak gátat érzelmeiknek. Legalább itt, a zenében nem.

Ma már ezen a vad hangzáson valamennyit enyhít a gitár hangja. Néhány száz esztendővel ezelőtt azonban csak a minden gátat átszakító emberi hang és az azt kísérő jellegzetes dobolás jelentette a spanyol cigányzenét.

Azoknak, akik még nem találkoztak vele, először talán a Gipsy Kings felvételeit ajánlanám. Ha itt már megbarátkoztunk a műfaj sajátos alaphangszíneivel, akkor bátran áttérhetünk a Tekameli együttes felvételeire. Ha pedig ezt a lemezt is maradéktalanul tudjuk élvezni, akkor talán már a nevenincs spanyol cigányzenész „abszolút csiszolatlan” énekét is befogadja a fülünk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
00:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)