vissza a cimoldalra
2019-04-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11340)
A csapos közbeszól (95)

Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3225)
Bende Zsolt (151)
László Margit (168)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Élő közvetítések (7821)
Operett, mint színpadi műfaj (3884)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)
Erkel Színház (9928)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2660)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A pozsonyi Orfeusz (Kusser szvitjei)
Varga Péter, 2008-02-11 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

JOHANN SIGISMUND KUSSER 'Festin des Muses' JOHANN SIGISMUND KUSSER
„Festin des Muses” – Zenekari szvitek II.

4. (C-dúr) szvit
5. (B-dúr) szvit
6. (a-moll) szvit

Aura Musicale
Művészeti vezető: Máté Balázs

Hungaroton
HCD 32552

Kusser János Zsigmond Pozsonyban született, 1660-ban, tehát joggal számít magyarnak, bár nem hazájában fejtette ki zenetörténeti jelentőségű munkásságát, amelybe például a hamburgi opera igazgatói tisztének rövidebb ideig való vitele, vagy a francia szvitmuzsika németországi meghonosítása is tartozik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ezek a szvitek valóban nagyon jók, a korabeli – tizenhetedik századi – legmagasabb színvonalat képviselik. A múzsák lakomája című, hat szvitet tartalmazó sorozata 1700-ban, Stuttgartban jelent meg, ahol a szerző akkor udvari muzsikusként működött.

Fontos, hogy Kusser valóban a legjobbtól, Lullytől tanulhatott Párizsban, ahol hat évet töltött. Ezek tehát nem franciás stílusú darabok németes akcentussal, hanem perfekt francia nyelven íródott zenék. A kötelező lassú-gyors(-lassú) Ouverture a nyitótételük, ezek körülbelül három percesek, az utánuk következő tízegynéhány kis tánc, színházba való karaktertétel sem hosszabb egy-két percnél, némelyik éppen meghaladja a fél percet. Trombiták, oboák, furulyák, fuvolák, ütőhangszerek, szélgép segítenek abban, hogy a kis darabok színesen, hatásosan idézzék fel azt a képet, amit ki akarnak fejezni. A démonok repülését, a nevetést és bájt, az elíziumi induló ritmusát.

Igazán bájos, könnyed muzsika, mert persze a démonok is csak annyira ijesztőek, amennyire egy színházban lenniük kell. Francia barokk zenét játszani ugyanakkor a legkényesebb feladat, amit csak egy régizenei együttes vállalhat. Ma már egy zenésznek kötelező tudnia tizenhetedik századi olaszul, kötelező jól beszélnie a tizennyolcadik század olasz-francia keverék német nyelvét és magát az olasz és a francia nyelvet, ha barokkból akar diplomát. Mert a francia zene speciális hangképzési, frazeálási módja, díszítéseinek stílusos kivitelezése külön tanulnivaló. De van már zenekarnyi zenészünk is itt Magyarországon, akik vállalkozhattak arra, hogy egy valóban érdemtelenül elfeledett zeneszerző biztos francia nyelvismeret nélkül előadhatatlan darabjait megismertessék velünk.

Az Aura Musicale biztos stílusismeret birtokában vágott bele a három szvit megszólaltatásának egyébként hálás feladatába. Könnyedén veszik az akadályokat, pontosan valósítják meg a címeknek megfelelő karaktereket, amelyeknek e zenei világ keretei között kell megjelenniük. Eltaláltak a tempók, felhívóan ritmikusak a tánctételek, bár a zenekari hangzás egésze lehetne még biztosabb, még nagyvonalúbb.

A Hungaroton ismeretlen zeneszerzőket felvonultató sorozatában megjelenő figurákkal kapcsolatban gyakran lehetnek kétségeink: valóban megérdemelték, hogy műveik lemezre kerüljenek? Kusser szülővárosa, de zenéje okán is mindenképpen olyan alak, aki kiemelten tarthat számot érdeklődésünkre.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek / 7.
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne (brácsaátirat)
Jobbágy Andor (brácsa)
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, op.10
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
LEONARDO MEZZALIRA: Quartetto del pulsare e dell’ affiorare - A CESQ I. Nemzetközi Zeneszerzőverseny győztes darabja
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Catalina Sureda (hegedű), Esteban Belinchón (gordonka), Llorenç Prats (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MASCAGNI, LEONCAVALLO: Parasztbecsület, Bajazzók

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ádám Zsuzsanna, Ócsai Annamária
Budapesti Kamarazenekar
Művészeti vezető: Boldoghy Kummert Péter
Vezényel: Farkas Róbert
PERGOLESI: Stabat Mater

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kolonits Klára (szoprán), Bakos Kornélia (mezzoszoprán), Rab Gyula, Horváth István, Najbauer Lóránt (tenor), Jekl László (basszus)
Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
J.S. BACH: János-passió, BWV 245

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Mocsári Károly, Kocsis Krisztián (zongora)
BARTÓK: Két kép, op. 10 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
BERLIOZ: Rómeó és Júlia – Scherzo, op. 17 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
DEBUSSY: Három noktürn – Szirének (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit – Virágkeringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
RAVEL: La Valse – Keringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Oláh Vilmos, Jász Pál (hegedű), Máté Győző, Sipos Gábor (brácsa), Sovány Rita, Szabó Péter (gordonka)
ARENSZKIJ: a-moll 2. vonósnégyes, op. 35
CSAJKOVSZKIJ: d-moll vonós szextett („Firenzei emlék”), Op. 70

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

MOZART: A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény
Pasticcio két felvonásban
A mai nap
született:
1950 • Grigorij Szokolov, zongoraművész