vissza a cimoldalra
2020-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10544)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2359)
Balett-, és Táncművészet (5981)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7328)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4694)
Zenei események (1012)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)
Momus-játék (5794)
Franz Schmidt (3540)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1874)
Belcanto (942)
Joan Sutherland - La Stupenda (117)
Operett, mint színpadi műfaj (4233)
Pantheon (2540)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A pozsonyi Orfeusz (Kusser szvitjei)
Varga Péter, 2008-02-11 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

JOHANN SIGISMUND KUSSER 'Festin des Muses' JOHANN SIGISMUND KUSSER
„Festin des Muses” – Zenekari szvitek II.

4. (C-dúr) szvit
5. (B-dúr) szvit
6. (a-moll) szvit

Aura Musicale
Művészeti vezető: Máté Balázs

Hungaroton
HCD 32552

Kusser János Zsigmond Pozsonyban született, 1660-ban, tehát joggal számít magyarnak, bár nem hazájában fejtette ki zenetörténeti jelentőségű munkásságát, amelybe például a hamburgi opera igazgatói tisztének rövidebb ideig való vitele, vagy a francia szvitmuzsika németországi meghonosítása is tartozik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ezek a szvitek valóban nagyon jók, a korabeli – tizenhetedik századi – legmagasabb színvonalat képviselik. A múzsák lakomája című, hat szvitet tartalmazó sorozata 1700-ban, Stuttgartban jelent meg, ahol a szerző akkor udvari muzsikusként működött.

Fontos, hogy Kusser valóban a legjobbtól, Lullytől tanulhatott Párizsban, ahol hat évet töltött. Ezek tehát nem franciás stílusú darabok németes akcentussal, hanem perfekt francia nyelven íródott zenék. A kötelező lassú-gyors(-lassú) Ouverture a nyitótételük, ezek körülbelül három percesek, az utánuk következő tízegynéhány kis tánc, színházba való karaktertétel sem hosszabb egy-két percnél, némelyik éppen meghaladja a fél percet. Trombiták, oboák, furulyák, fuvolák, ütőhangszerek, szélgép segítenek abban, hogy a kis darabok színesen, hatásosan idézzék fel azt a képet, amit ki akarnak fejezni. A démonok repülését, a nevetést és bájt, az elíziumi induló ritmusát.

Igazán bájos, könnyed muzsika, mert persze a démonok is csak annyira ijesztőek, amennyire egy színházban lenniük kell. Francia barokk zenét játszani ugyanakkor a legkényesebb feladat, amit csak egy régizenei együttes vállalhat. Ma már egy zenésznek kötelező tudnia tizenhetedik századi olaszul, kötelező jól beszélnie a tizennyolcadik század olasz-francia keverék német nyelvét és magát az olasz és a francia nyelvet, ha barokkból akar diplomát. Mert a francia zene speciális hangképzési, frazeálási módja, díszítéseinek stílusos kivitelezése külön tanulnivaló. De van már zenekarnyi zenészünk is itt Magyarországon, akik vállalkozhattak arra, hogy egy valóban érdemtelenül elfeledett zeneszerző biztos francia nyelvismeret nélkül előadhatatlan darabjait megismertessék velünk.

Az Aura Musicale biztos stílusismeret birtokában vágott bele a három szvit megszólaltatásának egyébként hálás feladatába. Könnyedén veszik az akadályokat, pontosan valósítják meg a címeknek megfelelő karaktereket, amelyeknek e zenei világ keretei között kell megjelenniük. Eltaláltak a tempók, felhívóan ritmikusak a tánctételek, bár a zenekari hangzás egésze lehetne még biztosabb, még nagyvonalúbb.

A Hungaroton ismeretlen zeneszerzőket felvonultató sorozatában megjelenő figurákkal kapcsolatban gyakran lehetnek kétségeink: valóban megérdemelték, hogy műveik lemezre kerüljenek? Kusser szülővárosa, de zenéje okán is mindenképpen olyan alak, aki kiemelten tarthat számot érdeklődésünkre.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Adamik Gábor (euphonium)
Lukács Gergely, Pék András, Török József (tuba)
Kiss Gy. László (tárogató)
Mersei Zsolt, Novák András, Pálfi Csaba (klarinét)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
"Farsangi kavalkád - Vidám színek a kamarazenében"
VIVALDI: Ouverture di concerto
HÄNDEL: Vízizene, HWV 349 – Adagio
SAINT-SAËNS: Az állatok farsangja – Nyitány, Elefánt, Fosszíliák, Finálé
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila – Bacchanale
LISZT: 2. magyar rapszódia, S. 244
KODÁLY: Epigrammák (1,2,3,5)
SCHUMANN/KORB ATTILA: Hazatérő vidám földműves... és társai
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
Tiszta Amerika! – filmzenei részletek
BARTÓK BÉLEA: Román népi táncok
PIAZZOLLA: Ètude de tango
MONTI: Csárdás
KOVÁCS BÉLA: Üdvözlet a Balkánról
KORB ATTILA: Magyar rajzfilmzene – sziporkák
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
"Farsangi koncert"

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Zemlényi Eszter (ének), Lajkó István (zongora)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Kodály Kórus Debrecen Nőikara (vezető karnagy: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kovács János
SZKRJABIN: fisz-moll zongoraverseny
LISZT: Dante-szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)