vissza a cimoldalra
2019-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4235)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5619)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4442)
Erkel Színház (9693)
modern eszement rendezesek (256)
Momus-játék (5609)
Edita Gruberova (3074)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3140)
Élő közvetítések (7728)
Gaetano Donizetti (956)
Palcsó Sándor (238)
Jonas Kaufmann (2362)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Luciano Pavarotti (81)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A pozsonyi Orfeusz (Kusser szvitjei)
Varga Péter, 2008-02-11 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

JOHANN SIGISMUND KUSSER 'Festin des Muses' JOHANN SIGISMUND KUSSER
„Festin des Muses” – Zenekari szvitek II.

4. (C-dúr) szvit
5. (B-dúr) szvit
6. (a-moll) szvit

Aura Musicale
Művészeti vezető: Máté Balázs

Hungaroton
HCD 32552

Kusser János Zsigmond Pozsonyban született, 1660-ban, tehát joggal számít magyarnak, bár nem hazájában fejtette ki zenetörténeti jelentőségű munkásságát, amelybe például a hamburgi opera igazgatói tisztének rövidebb ideig való vitele, vagy a francia szvitmuzsika németországi meghonosítása is tartozik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ezek a szvitek valóban nagyon jók, a korabeli – tizenhetedik századi – legmagasabb színvonalat képviselik. A múzsák lakomája című, hat szvitet tartalmazó sorozata 1700-ban, Stuttgartban jelent meg, ahol a szerző akkor udvari muzsikusként működött.

Fontos, hogy Kusser valóban a legjobbtól, Lullytől tanulhatott Párizsban, ahol hat évet töltött. Ezek tehát nem franciás stílusú darabok németes akcentussal, hanem perfekt francia nyelven íródott zenék. A kötelező lassú-gyors(-lassú) Ouverture a nyitótételük, ezek körülbelül három percesek, az utánuk következő tízegynéhány kis tánc, színházba való karaktertétel sem hosszabb egy-két percnél, némelyik éppen meghaladja a fél percet. Trombiták, oboák, furulyák, fuvolák, ütőhangszerek, szélgép segítenek abban, hogy a kis darabok színesen, hatásosan idézzék fel azt a képet, amit ki akarnak fejezni. A démonok repülését, a nevetést és bájt, az elíziumi induló ritmusát.

Igazán bájos, könnyed muzsika, mert persze a démonok is csak annyira ijesztőek, amennyire egy színházban lenniük kell. Francia barokk zenét játszani ugyanakkor a legkényesebb feladat, amit csak egy régizenei együttes vállalhat. Ma már egy zenésznek kötelező tudnia tizenhetedik századi olaszul, kötelező jól beszélnie a tizennyolcadik század olasz-francia keverék német nyelvét és magát az olasz és a francia nyelvet, ha barokkból akar diplomát. Mert a francia zene speciális hangképzési, frazeálási módja, díszítéseinek stílusos kivitelezése külön tanulnivaló. De van már zenekarnyi zenészünk is itt Magyarországon, akik vállalkozhattak arra, hogy egy valóban érdemtelenül elfeledett zeneszerző biztos francia nyelvismeret nélkül előadhatatlan darabjait megismertessék velünk.

Az Aura Musicale biztos stílusismeret birtokában vágott bele a három szvit megszólaltatásának egyébként hálás feladatába. Könnyedén veszik az akadályokat, pontosan valósítják meg a címeknek megfelelő karaktereket, amelyeknek e zenei világ keretei között kell megjelenniük. Eltaláltak a tempók, felhívóan ritmikusak a tánctételek, bár a zenekari hangzás egésze lehetne még biztosabb, még nagyvonalúbb.

A Hungaroton ismeretlen zeneszerzőket felvonultató sorozatában megjelenő figurákkal kapcsolatban gyakran lehetnek kétségeink: valóban megérdemelték, hogy műveik lemezre kerüljenek? Kusser szülővárosa, de zenéje okán is mindenképpen olyan alak, aki kiemelten tarthat számot érdeklődésünkre.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:30 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni Pálma (hegedű)
Bálint Péter (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior - A szerelem hangjai"
BRAHMS: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op.100

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Milica Stojadinović (szoprán)
Maja Grujić (zongora)
"Spanyol dalest"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Turning Point - Klasszikus balettgála

19:30 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Új Harmónia Fúvósegyüttes
ROSSINI: A sevillai borbély –Nyitány
DRUSCHETZKY: Esz-Dúr Oktett
FARKAS FERENC: Contrafacta Hungarica
MOZART: c-moll Szerenád Kv. 388.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)