vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (917)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1060)
Pantheon (2259)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Operett, mint színpadi műfaj (3699)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1478)
Franz Schmidt (3180)
Balett-, és Táncművészet (5548)
Opernglas, avagy operai távcső... (20136)
Momus-játék (5512)
Kimernya? (2746)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bakfark hangja (Kórusművek lantátiratai)
Varga Péter, 2007-03-02 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

The Voice Of Bakfark The Voice Of Bakfark
DESPREZ, CLEMENS NON PAPA, ARCADELT stb. énekes kompozíciói, BAKFARK BÁLINT-lantfeldolgozások
Voces Aequales
Győri István - lant
Hungaroton
HCD 32308

Bakfark neve jóval ismertebb műveinél. Azt már sikerült a köztudatba sulykolni, hogy létezett, és nagy művésze volt hangszerének, azt már kevésbé, miből is állt ez a nagy művészet. Az igaz, hogy Benkő Dániel három évtizede lemezre játszotta összes művét, de a hetvenes évek vége felé indult projekt felújított CD-kiadása is már húsz éves. Ezen túl azonban nem lehet mondani, hogy a darabok különösebben gyakori szereplői lennének koncerteknek, lemezeknek. Az meg több mint érdekes, hogy a maga korában valóban a legnagyobbaknak kijáró elismeréseket szerzett alkotó ma a nemzetközi hanglemezpiacon sem nagyon fellelhető név. Az ok talán paradox módon éppen az, amiért Bakfark saját korában is hírnevét szerezte: magasrendű, a kor átlagos lanttechnikai követelményeit messze maghaladó művei. Sokat kívánnak előadótól, hallgatótól egyaránt. Nem egyszerű táncocskák. És nem is lehet egyszerűen vokális művek lantfeldolgozásainak tekinteni ezeket a darabokat.

Mesterünk korának ünnepelt zenészei igazából a többszólamú kórusművek szerzői voltak. A lantosok csak akkor érhettek a közelükbe, ha ugyanolyan gazdag szólamszövésű anyagot tudtak bemutatni hangszerükön, mint amazok. De nehéz dolguk volt, a lant nem igazán alkalmas polifon játékra. Ezért csaltak: egyszerűsítettek, a polifon szólammozgást csak néhány akkorddal jelezték, az eredeti műből csupán két-három szólamot megtartva. Szerencséjükre viszont a mai értelemben vett eredetiség akkor nem volt fontos, ezért a művek lehettek ismert szerzők kórusműveinek áttételei lantra. Bakfark éppen abban volt nagy, hogy bizony mindvégig igyekezett nagyon hű maradni az eredeti zenei szövethez. Akár négy-öt szólam esetében is mindent bemutatott, nyílt lapokkal játszott. Ehhez járultak még harmóniai merészségei, amelyeket itt-ott alkalmazott az átírás során, és virtuóz díszítéstechnikája is.

Az idő mára megérett egy újabb Bakfark-lemezre, ha nem is összkiadásra. Viszont lehet, hogy egy tiszta lantanyag ma már nem igazán vonzó. Jó ötlet a vokális eredeti művek és a Bakfark-kompozíciók társítása. Talán csak egy-két letét hiányzik más szerzőktől, hogy azt is halljuk, mivel tudott többet náluk az erdélyi szász származású magyar mester. Lehet, hogy ez tanulságosabb hozzátétel lett volna a lemez anyagához, mint olyan misetételek bemutatása, amelyeket más szerzők komponáltak társaik Bakfark által is feldolgozott világi chansonjainak témáira.

De a koncepció helyes, már csak egy jó énekegyüttes kell a megvalósításához, amely stílusosan prezentálja a kórusműveket. Adva van ehhez szerencsére a Voces Aequales. És kell egy jó lantos, akire mégiscsak az egész épül, úgy hívják: Győri István.

Bakfark két lantkönyvet adott ki, az egyiket Lyonban 1553-ban, a másikat Krakkóban 1565-ben. A fáma szerint azok a kéziratok, amelyeket Padovában halála előtt elégetett - vagy valószínűbben halála után a hatóságok a pestis elleni védekezésképp elégettek - még ezeknél is magasabb színvonalat képviseltek.

Felvonulnak tehát a kor jeles mesteri Josquintől, Clemens non Papán át, Arcadeltig, Sermisyig, Créquillonig. Világi és egyházi művek, chansonok, és a kissé idegen három misetétel. A kórus szépen énekli ezeket, tisztán, és olyan hangvétellel, amelyet ma stílusosnak tartunk. Ennek része az is, hogy csak férfiakat hallunk, egyenes hangon, nagyon összeforrottan énekelni. Kicsit komolynak tűnik a hozzáállás a könnyed, szerelmes szövegű dalokhoz, de jellemző a korra, hogy - mint már említettem - ugyanezen zenei témák akár misetételekben is feltűnhettek, tehát feldolgozásuk így is a komoly, magas művészetet képviselte. Összességében az előadók messze többet nyújtanak, mint hogy csak bemutassák az előzőleg lanton feljátszott mű eredeti változatát.

Győri megtartja ugyanazt a komoly hangvételt, hiszen Bakfark azt igyekezett bizonyítani, egy hangszeres zenész is teljes értékű tagja a kora alkotó művésztársadalmának. Ez az alapkoncepciót erősíti: ha Bakfark arra törekedett, hogy a kórusműveket minél hűbben tegye át hangszerére, ennek az előadásban is tükröződnie kell. A szólista és az együttes tehát összegezve tudását olyan elgondolkodtató és szép, reneszánsz zenét tartalmazó lemezzel jelentkezett, amely legmagasabb rendű formájában mutatja be a Palestrina és Lassus előtti muzsikát.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)