vissza a cimoldalra
2019-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4235)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5619)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4442)
Erkel Színház (9693)
modern eszement rendezesek (256)
Momus-játék (5609)
Edita Gruberova (3074)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3140)
Élő közvetítések (7728)
Gaetano Donizetti (956)
Palcsó Sándor (238)
Jonas Kaufmann (2362)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Luciano Pavarotti (81)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Konstruktivista animáció a barlangfalon (M. Tóth Géza)
Kerékgyártó György, 2007-02-12 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

M. Tóth Géza - Mandarin Az év elejének kiemelkedő kulturális híre volt, hogy az Amerikai Filmakadémia M. Tóth Géza Maestro című animációs filmjét is jelölte Oscar-díjra. A film egy énekes színpadra lépés előtti pillanatait dolgozza fel - szatirikus formában, sok humorral. A fiatal filmes alkotó nem először keresi a kapcsolatot a komolyzenével: 2005-ben Bartók Csodálatos mandarinjához, majd a Kékszakállú herceg várához készített animációt.

   - Saját indíttatásból vagy felkérésre nyúlt a Csodálatos mandarinhoz?

   - Gimnazista korom óta tervem volt, hogy Bartók zenéjéhez animációt készítsek. Úgy gondoltam, a XX. századi képzőművészeti hagyományokon alapuló filmes kifejezési forma méltó lehet ehhez a muzsikához.

   - Honnan ered a kötődése a komolyzenéhez?

   - Családi hagyomány. Nálunk a polgári foglalkozása mellett szinte mindenki játszik valamilyen hangszeren, elsősorban vonósokon. Én csellón és nagybőgőn.

   - A Csodálatos mandarint a Kocsis Zoltán vezényelte NFZ közreműködésével mutatták be a Művészetek Palotájában. Kitől származik az együttműködés ötlete?

   - Kocsis Zoltánt az egyik legfontosabb, legelmélyültebb Bartók-interpretátornak tartom, régi vágyam volt, hogy alkotótársként együtt dolgozhassam vele. Miközben a Mandarinon dolgoztam, rájöttem, egyáltalán nem illene Bartókhoz, ha ez a mű konzervként, felvételről szólalna meg, kifejezetten igényli az élő előadást. Innen az ötlet, hogy amíg a zenekar játszik, én magam is a zenekarban üljek, és a karmester intéseire helyben szinkronizáljam az animációt. Szándékosan nem fogalmazok úgy, hogy animációs filmet, mert a mű dramaturgiáját tekintve nem filmszerű, és az előadás sem mozi élményt nyújt: ez egy animációval kiegészített koncert. Ehhez ki kellett fejlesztenünk egy számítógépes programot, ami lehetővé teszi, hogy "együtt muzsikáljak" az élőben játszó zenekarral.

   - Az előadás sikere inspirálta, hogy a Kékszakállúhoz is készítsen animációt?

M. Tóth Géza - Mandarin    - A Csodálatos mandarint elég sok helyen bemutattuk. A MűPa után láthatta a közönség a Miskolci Operafesztiválon, aztán Ménesi Gergellyel Pécsett, Gál Tamással Pozsonyban, Selmeczi Györggyel Kolozsváron játszottuk, majd Berlinben és Münchenben is pódiumra került. Itt nem a szimfonikus zenekari, hanem a kétzongorás változat szólalt meg, Mocsári Károly és Hernádi Ákos közreműködésével. A németországi előadásainkon megtapasztaltam, hogy annak, amit kitaláltam, igazából ez a közege: a kamarazenei előadás. Ezután úgy terveztem, hogy a következő animációs adaptációt valamelyik kétzongorás Liszt-darabra készítem, de Angliában, ahová a következő összművészeti munkám előkészítésére a Royal College of Art részéről meghívást kaptam, végül újra Bartókot választottam. A döntésemben annak is szerepe volt, hogy a Kékszakállú feldolgozását támogatni tudta a Miskolci Operafesztivál is.

   - Mennyiben más ez a Mandarinhoz képest? Természetesen nem a zenei műfajra gondolok.

   - Teljes mértékben megszűntettük a moziszerű előadást. Az előző produkciónál az animáció a zenészek mögé belógatott hatalmas, 3:4 arányú vetítővásznon jelent meg. A Kékszakállú esetében azonban az adott környezet architektúrája adta a vetítőfelületet. Ezzel a megoldással is hangsúlyozni kívántam, hogy a közönség nem mozifilmet, hanem egy új, összművészeti műfajban készített előadást lát és hall. A darab bemutató előadását a Miskolci Operafesztiválon tartottuk, Németh Judit, Bretz Gábor, és a Bartal László dirigálta Kassai Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Helyszínnek az aggteleki Baradla barlangot választottuk. A sziklafalon megjelenő, konstruktivista ihletésű animációk érdekes, "altamírai" hangulatot is adtak a produkciónak.

   - Az ön rendezői sikerei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Bartók még ismertebb legyen a világban?

   - Sokan hiszik úgy, hogy az Oscar-jelölés megnyit bizonyos ajtókat. Nem tudom… A Bartók-animáció nagyon régi vágyam volt, és még az Oscar-jelölés előtt sikerült megvalósítanom, anélkül jutott el a nemzetközi közönség elé is. Nem hiszem, hogy a nomináció ehhez hozzátehet bármit is.

   - Nem volt nehéz megszerezni a Bartók-művek interpretációjához szükséges jogokat?

   - De, nagyon nehéz volt. Sok energiába került. Végül a kb. 50 oldalas forgatókönyv, és a 100 oldalas képes forgatókönyv meggyőzte a jogok felett rendelkező örökösöket, hogy "komolyak a szándékaim", és a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartom Bartók elképzeléseit. Úgy érzem, hogy az eredménnyel is elégedettek. A magyarországi jogörökössel, Vásárhelyi Gábor úrral kifejezetten jó kapcsolatot sikerült kialakítani.

   - Az Oscarra jelölt Maestro is erősen kötődik a zenéhez. Így lesz ez a következő művével is?

   - Természetesen. Az egyik készülő munkámról egyelőre csak annyit szeretnék elárulni, hogy sorozat lesz, és az előkészítési szakasz végén tartunk vele. A másik egy rövid, körülbelül nyolc perces animációs film, amelynek a munkacíme Ergo, és amellyel május-június környékén készülünk el. Egy életmű-allegóriáról van szó, amelyben a zene fontos dramaturgiai szerepet kap.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:30 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni Pálma (hegedű)
Bálint Péter (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior - A szerelem hangjai"
BRAHMS: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op.100

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Milica Stojadinović (szoprán)
Maja Grujić (zongora)
"Spanyol dalest"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Turning Point - Klasszikus balettgála

19:30 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Új Harmónia Fúvósegyüttes
ROSSINI: A sevillai borbély –Nyitány
DRUSCHETZKY: Esz-Dúr Oktett
FARKAS FERENC: Contrafacta Hungarica
MOZART: c-moll Szerenád Kv. 388.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)