vissza a cimoldalra
2019-04-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11340)
A csapos közbeszól (95)

Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3225)
Bende Zsolt (151)
László Margit (168)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Élő közvetítések (7821)
Operett, mint színpadi műfaj (3884)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)
Erkel Színház (9928)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2660)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Konstruktivista animáció a barlangfalon (M. Tóth Géza)
Kerékgyártó György, 2007-02-12 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

M. Tóth Géza - Mandarin Az év elejének kiemelkedő kulturális híre volt, hogy az Amerikai Filmakadémia M. Tóth Géza Maestro című animációs filmjét is jelölte Oscar-díjra. A film egy énekes színpadra lépés előtti pillanatait dolgozza fel - szatirikus formában, sok humorral. A fiatal filmes alkotó nem először keresi a kapcsolatot a komolyzenével: 2005-ben Bartók Csodálatos mandarinjához, majd a Kékszakállú herceg várához készített animációt.

   - Saját indíttatásból vagy felkérésre nyúlt a Csodálatos mandarinhoz?

   - Gimnazista korom óta tervem volt, hogy Bartók zenéjéhez animációt készítsek. Úgy gondoltam, a XX. századi képzőművészeti hagyományokon alapuló filmes kifejezési forma méltó lehet ehhez a muzsikához.

   - Honnan ered a kötődése a komolyzenéhez?

   - Családi hagyomány. Nálunk a polgári foglalkozása mellett szinte mindenki játszik valamilyen hangszeren, elsősorban vonósokon. Én csellón és nagybőgőn.

   - A Csodálatos mandarint a Kocsis Zoltán vezényelte NFZ közreműködésével mutatták be a Művészetek Palotájában. Kitől származik az együttműködés ötlete?

   - Kocsis Zoltánt az egyik legfontosabb, legelmélyültebb Bartók-interpretátornak tartom, régi vágyam volt, hogy alkotótársként együtt dolgozhassam vele. Miközben a Mandarinon dolgoztam, rájöttem, egyáltalán nem illene Bartókhoz, ha ez a mű konzervként, felvételről szólalna meg, kifejezetten igényli az élő előadást. Innen az ötlet, hogy amíg a zenekar játszik, én magam is a zenekarban üljek, és a karmester intéseire helyben szinkronizáljam az animációt. Szándékosan nem fogalmazok úgy, hogy animációs filmet, mert a mű dramaturgiáját tekintve nem filmszerű, és az előadás sem mozi élményt nyújt: ez egy animációval kiegészített koncert. Ehhez ki kellett fejlesztenünk egy számítógépes programot, ami lehetővé teszi, hogy "együtt muzsikáljak" az élőben játszó zenekarral.

   - Az előadás sikere inspirálta, hogy a Kékszakállúhoz is készítsen animációt?

M. Tóth Géza - Mandarin    - A Csodálatos mandarint elég sok helyen bemutattuk. A MűPa után láthatta a közönség a Miskolci Operafesztiválon, aztán Ménesi Gergellyel Pécsett, Gál Tamással Pozsonyban, Selmeczi Györggyel Kolozsváron játszottuk, majd Berlinben és Münchenben is pódiumra került. Itt nem a szimfonikus zenekari, hanem a kétzongorás változat szólalt meg, Mocsári Károly és Hernádi Ákos közreműködésével. A németországi előadásainkon megtapasztaltam, hogy annak, amit kitaláltam, igazából ez a közege: a kamarazenei előadás. Ezután úgy terveztem, hogy a következő animációs adaptációt valamelyik kétzongorás Liszt-darabra készítem, de Angliában, ahová a következő összművészeti munkám előkészítésére a Royal College of Art részéről meghívást kaptam, végül újra Bartókot választottam. A döntésemben annak is szerepe volt, hogy a Kékszakállú feldolgozását támogatni tudta a Miskolci Operafesztivál is.

   - Mennyiben más ez a Mandarinhoz képest? Természetesen nem a zenei műfajra gondolok.

   - Teljes mértékben megszűntettük a moziszerű előadást. Az előző produkciónál az animáció a zenészek mögé belógatott hatalmas, 3:4 arányú vetítővásznon jelent meg. A Kékszakállú esetében azonban az adott környezet architektúrája adta a vetítőfelületet. Ezzel a megoldással is hangsúlyozni kívántam, hogy a közönség nem mozifilmet, hanem egy új, összművészeti műfajban készített előadást lát és hall. A darab bemutató előadását a Miskolci Operafesztiválon tartottuk, Németh Judit, Bretz Gábor, és a Bartal László dirigálta Kassai Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Helyszínnek az aggteleki Baradla barlangot választottuk. A sziklafalon megjelenő, konstruktivista ihletésű animációk érdekes, "altamírai" hangulatot is adtak a produkciónak.

   - Az ön rendezői sikerei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Bartók még ismertebb legyen a világban?

   - Sokan hiszik úgy, hogy az Oscar-jelölés megnyit bizonyos ajtókat. Nem tudom… A Bartók-animáció nagyon régi vágyam volt, és még az Oscar-jelölés előtt sikerült megvalósítanom, anélkül jutott el a nemzetközi közönség elé is. Nem hiszem, hogy a nomináció ehhez hozzátehet bármit is.

   - Nem volt nehéz megszerezni a Bartók-művek interpretációjához szükséges jogokat?

   - De, nagyon nehéz volt. Sok energiába került. Végül a kb. 50 oldalas forgatókönyv, és a 100 oldalas képes forgatókönyv meggyőzte a jogok felett rendelkező örökösöket, hogy "komolyak a szándékaim", és a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartom Bartók elképzeléseit. Úgy érzem, hogy az eredménnyel is elégedettek. A magyarországi jogörökössel, Vásárhelyi Gábor úrral kifejezetten jó kapcsolatot sikerült kialakítani.

   - Az Oscarra jelölt Maestro is erősen kötődik a zenéhez. Így lesz ez a következő művével is?

   - Természetesen. Az egyik készülő munkámról egyelőre csak annyit szeretnék elárulni, hogy sorozat lesz, és az előkészítési szakasz végén tartunk vele. A másik egy rövid, körülbelül nyolc perces animációs film, amelynek a munkacíme Ergo, és amellyel május-június környékén készülünk el. Egy életmű-allegóriáról van szó, amelyben a zene fontos dramaturgiai szerepet kap.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek / 7.
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne (brácsaátirat)
Jobbágy Andor (brácsa)
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, op.10
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
LEONARDO MEZZALIRA: Quartetto del pulsare e dell’ affiorare - A CESQ I. Nemzetközi Zeneszerzőverseny győztes darabja
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Catalina Sureda (hegedű), Esteban Belinchón (gordonka), Llorenç Prats (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MASCAGNI, LEONCAVALLO: Parasztbecsület, Bajazzók

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ádám Zsuzsanna, Ócsai Annamária
Budapesti Kamarazenekar
Művészeti vezető: Boldoghy Kummert Péter
Vezényel: Farkas Róbert
PERGOLESI: Stabat Mater

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kolonits Klára (szoprán), Bakos Kornélia (mezzoszoprán), Rab Gyula, Horváth István, Najbauer Lóránt (tenor), Jekl László (basszus)
Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
J.S. BACH: János-passió, BWV 245

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Mocsári Károly, Kocsis Krisztián (zongora)
BARTÓK: Két kép, op. 10 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
BERLIOZ: Rómeó és Júlia – Scherzo, op. 17 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
DEBUSSY: Három noktürn – Szirének (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit – Virágkeringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
RAVEL: La Valse – Keringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Oláh Vilmos, Jász Pál (hegedű), Máté Győző, Sipos Gábor (brácsa), Sovány Rita, Szabó Péter (gordonka)
ARENSZKIJ: a-moll 2. vonósnégyes, op. 35
CSAJKOVSZKIJ: d-moll vonós szextett („Firenzei emlék”), Op. 70

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

MOZART: A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény
Pasticcio két felvonásban
A mai nap
született:
1950 • Grigorij Szokolov, zongoraművész