vissza a cimoldalra
2017-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla szellemisége (211)
Marton Éva (705)
Jonas Kaufmann (2127)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Valódi pletykák alapján - Pinochet és Győzike
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-12-16 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat

Valódi pletykák alapján Délután a Teatro Palazzóban. Esteban Fuentes belép az irodájába, ahol keservesen zokogó titkárnője a mini tévékészülék oldalát veri.
   - Megkértem már egy párszor, hogy az irodában ne nézzen tévét - dörren rá a direktor. - Ez itt munkahely.
   - Meghalt ez a drága ember! - visít Esmeralda. - És olyan rossz a kép.
   - Valami rokon? - kérdi elbizonytalanodva Fuentes. Közben a képernyőre sandít, de még mindig nem érti.
   - Több, mint rokon - bömböl a titkárnő. - Augusto halt meg. Augusto Pinochet. Ha ő nincs, akkor a chilei vendégzongorista most elvtársnak szólít bennünket, és a Pravda írja meg, hogy milyen rossz volt a santiagói vendégszereplésünk. Istenem!
   - Szedje össze magát - dühödik fel Fuentes. - Mindjárt itt vannak a tévések a magazintól.
   - Tudom - küzd a könnyeivel a nő. - Senorita Ginger és Senor Fred már megérkezett.

   - (Reklám) -

Santo Quasimodo egyik szűk sikátora. Töpörödött, idős ember sétál megfontolt léptekkel az apró köveken, majd hirtelen befordul egy szűk ajtón. Apró, fülledt helyiségbe ér, amelynek falai mentén polcok emelkednek a padlótól a mennyezetig. Azokon hanglemezek, CD-k, DVD-k, kották, partitúrák tízezrei állnak sorban. A bejárattal szemben pult, amögött szúrós tekintetű, fekete hajú, kreol bőrű férfi áll. Amikor a vendég belép, ő éppen telefonál, de hamar leteszi a készüléket.

   - Jó napot, senor Melchiades! - köszön az öregember.
   - Áldja meg a Szűz Mária, instállom, drága senor Koroknay! - feleli nagyon barátságosan a boltos.
   - Most mondja meg, de igaz lelkére, senor Melchiades, mit szól ehhez a tévés cirkuszhoz?
   - Jaj, drága senor Koroknay, nem volt ám olyan rossz csávó az Augusto. Egyszer eladott nekem egy Callas-összest. Leteszi, aztán sír, hogy az még az apjáé volt. Mondom neki, az lehet, de látod, hogy kettő is karcos, hogy nőjön laptop a hasadba, és a rák billentyűzzön rajta! Na, akkor odaadta szépen elég olcsón. Mondom, nem volt rossz csávó.

   - Valójában én a Ginger és Fred riportra gondolok - feleli csendesen senor Koroknay. - Fel van, kérem, háborodva az egész operakedvelő világ. Mert, kérem, értem én, hogy egy színész házaspárt mutogatnak a tévében, volt olyan a mi időnkben is, csak tévé nélkül, ráadásul az az igazi Ginger és az igazi Fred volt. Azt is értem, hogy ezek, kérem, folyton a nemi életükről beszélnek. Azt eszi ma a nép. De miért kell ehhez odaállítani őket a Teatro Palazzo színpadára? Megszentségtelenítik azokat a szent deszkákat.
   - Nem drága ezeknek ma már semmi - ingatja a fejét senor Melchiades.

   - Kérem, én már semmin nem lepődöm meg. De azért mindennek van határa. Kérem, én harmincöt évet éltem Argentínában, azóta vagyok itt, de még megérhetem, hogy a turáni átok itt is lesújt rám. Az kéne nekem még, hogy Győzike énekeljen a Teatro Palazzóban.
   - Jaj, arra a showmanre gondol, aki adásban ül a vécén?
   - Arra, kérem. Az otthoniak megírták. Ez mégiscsak mindennek a teteje. És én még azt hittem, hogy Kerepesen szeretnék nyugodni.
   - Ne szidja a Győzikét, senor Koroknay. A fiam popzenében utazik. Most adott el jó áron két első nyomású Romanticot. Én azt mondom, mindenki úgy él meg, ahogy tud, hogy a rák halózza szét az egész világot!
   - Igaza van, senor Melchiades - ismeri el senor Koroknay, és egy zörgős zacskóból lemezeket vesz elő. - Lássuk, miből élünk! Ezt hoztam ma.

   - Kodály: Jézus és a kufárok - forgatja a lemezt az antikvárius.
   - Az - bólint elégedetten senor Koroknay. - Ennél szebb kvintpárhuzam a földön nincs. Tudja, amikor Jézus lenéz Jeruzsálemből, és elé tárul a táj.
   - Ugyan - dühödik fel senor Melchiades. - Milyen alpári már, instállom, amikor fúgát csinál, és belezavarodik. Hogy a kórház ablakából nézze a ringlispielt!
   - Micsoda? A világ leggrandiózusabb kórusműve.
   - Ugyan kérem, ezzel a primitív madrigalizmussal? Minek kell neki ellágyulnia, amikor a galambok előkerülnek! Azok egy mocskos állat, minden nap letojja a BMW-met, hogy a kórházi orvosok hajoljanak fülé, és mondogassák, hogy sajnos, sajnos. Mit hozott még?
   - Tessék. Beethoven.
   - Pont ez? Mindenki tudja, hogy ez olyan "mendegél a mandarin" szekvenciákkal van tele. A kettőért adok ötszázat. Jó lesz, mert már zárnék, drága Koroknay úr?
   - Na, adja azt az ötszázat - feleli szomorúan a senor, majd hozzáteszi. - Ebből még a repülőtérig sem jutok ki, nemhogy Kerepesig.

   - (Reklám) -

Néhány nappal később, próba előtt a Teatro Palazzóban. A zenészek a társalgóban gyülekezek, ki-ki egy-egy kávéval, üdítővel készül. Wolfgang Baumgartner, a német származású fagottos álmatagon ül a sarokban. Egyszer csak barátja, Pablo Cortez, a klarinétos löki oldalba.
   - Mi van, megint hakniztál? - nevet.
   Baumgartner fáradtan emeli fel a fejét.
   - Az Art Pallace-ban játszottam a kamarazenekarral. Ne is kérdezd, mi történt velem!
   - Mi történt veled?
   - A lassú tételnél valahogy elragadott a muzsika. Nagyon jól játszottunk tegnap. Csak hátradőltem, és lehunyt szemmel hallgattam, ahogy áradnak azok a fantasztikus dallamok. Aztán egyszer csak úgy tűnt, mintha hiányozna valami. Fülelek, fülelek, és tudod, mi volt az?
   - Mi?
   - Az én fagottszólamom.

Cortez arca elkomorul.
   - Hát én sem voltam boldog, amikor ma felébredtem. Mert tudod, mire ébredtem?
   - Honnan tudnám? Nem nálad aludtam.
   - Fuentes azt nyilatkozta a rádióban, hogy hamarosan valami show keretében Győzike is fellép a Teatro Palazzóban.
   - Ki az a Győzike?
   - Először én sem tudtam - komorul el egészen a klarinétos. - De ezt így nem lehet. Próba után iszunk egy rumot, és elmagyarázom.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Nagy Péter (zongora)
SCHUBERT: 11. (f-moll) zongoraszonáta, D. 625
BARTÓK: Táncszvit, BB 86 (zongoraváltozat)
SCHUBERT: 21. (B-dúr) zongoraszonáta, D. 960

19:00 : Budapest
B32 Galéria és Kultúrtér

BDZ Quartet
MENDELSSOHN: a-moll vonósnégyes, Op.13

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Almira Emiri (zongora)
BORIS PIGOVAT: Noktürn
BORIS PIGOVAT: Vándorcsillagok
(Sólem Aléhem műve alapján)
ILAN RECHTMAN: Etüd
BORIS PIGOVAT: Jerusalem
ALEX WASSERMAN: Toccata
ILAN RECHTMAN: Flintstones–variációk

19:00 : Budapest
CEU Auditórium

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (gordonka), Andor Krisztián (zongora)
HAYDN: C-dúr ("Kaiser") vonósnégyes
KURTÁG: Hommage a Mihály András - 12 mikrolúdium vonósnégyesre, Op. 13
BRAHMS: F-dúr szonáta, Op.99

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Corbin Beisner (zongora)

19:30 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Zemlényi Eszter, Molnár Anna (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Farkas Róbert
"Egy szoknya egy nadrág"
"A 17. és 18. századi operák titkai: kasztrált és nadrágszerepek, ismert és ismeretlen áriák és duettek"

19:30 : Budapest
BMC Koncertterem

Impronta Ensemble:
Jeanne Vogt (hegedű), Nikolay Shugaev (cselló), Varga Gábor (klarinét), Anna Štrbová (oboa), Miguel Pérez (fagott)
Vezényel: Andreas Luca Beraldo
"Human Machine - A gépek zenéje"
MATEO SEPÚLVEDA RIOS: Le bruit des feuilles (A levelek hangja) – „bal kéz nélküli” concerto együttesre és disklavierra – magyarországi bemutató
LIGETI GYÖRGY: Etűd zongorára, No. 14/a - Disklavier átirat
CONLON NANCARROW: Etűd Disklavierra, No. 21
KLAUS HUBER: Hat miniatűr klarinétra, hegedűre és csellóra – magyarországi bemutató
DENIS SCHULER: L'autre rivage - Disklavierra – magyarországi bemutató
VERESS SÁNDOR: Szonáta oboára, klarinétra és fagottra
ALFREDO DE VECCHIS: Prelúdium, ária és kánon Disklavierra – magyarországi bemutató
ALESSIO ELIA: Traces from Nowhere, együttesre és Disklavierra – magyarországi bemutató

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
18:00 : Székesfehérvár
Hotel Magyar Király

Bogányi Gergely (zongora)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
MOZART: A-dúr zongoraverseny KV414
MOZART: B-dúr zongoraverseny KV595

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Jobbágy Anett, Gál Gabi, Varga Donát
Veszprém Város Vegyeskara (Karigazgató: Erdélyi Ágnes)
Savaria Szimfonikus Zenekar
vez.: Thomas Kornél
"Reformáció 500"
Ünnepi Oratórium Est a reformáció 500. évfordulója tiszteletére
MENDELSSOHN: II. (B-dúr) szimfónia („ Lobgesang”), Op.52.
BRAHMS: Schicksalslied, Op.54
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)