vissza a cimoldalra
2019-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2463)
Operett, mint színpadi műfaj (4183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3539)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62029)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (115)
Társművészetek (1537)
Élő közvetítések (8279)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1823)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2999)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
musical (189)
Franz Schmidt (3480)
Kimernya? (3376)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A nagy mesemondó (Rimszkij-Korszakov zenekari művei)
Balázs Miklós, 2006-09-12 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Rimszkij-Korszakov zenekari művei RIMSKY-KORSAKOV:
Orchestral Works
Armenian Philharmonic Orchestra / Loris Tjeknavorian
Philharmonia Orchestra, London Symphony Orchestra / Yondany Butt
Brilliant Classics
99934

Inkább mogorva tanárembernek, semmint szolgálatkész tengerésztisztnek gondolnánk közkézen forgó fényképeiről és olajportréiról Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakovot. Éles metszésű orr, dús, jól gondozott szakáll, kerek arcának tekintélyt kölcsönző, apró szemüveg. Éles kontrasztban a jó barát Mogyeszt Muszorgszkij feldúlt, alkoholbeteg hajléktalant rajzoló ábrázatával. De hát az is volt, valóban: tanítómestere a korának és a jövő orosz zeneszerző nemzedékeinek, mentora számos kortársának, megingathatatlan bölcse választott hivatásának. Ő volt az Ötök motorja és élő lelkiismerete.

Bár a 19. század utolsó évtizedeinek kiemelkedően nagy hatású zeneszerzője volt, Rimszkij-Korszakov művei egy-két kivételtől eltekintve mégsem tudtak szilárd gyökeret ereszteni a hangversenyek és operaházak repertoárjában. S bizony a hanglemezkiadványok sem kényeztetik el a hallgatót szimfóniáinak, operáinak újabb és újabb kiadásával. Rimszkij-Korszakovnak, úgymond, nincs divatja manapság. Még a Muszorgszkij-operák általa hangszerelt verzióját is sorra cserélik le a nyersebb, és kétségkívül drámaibb eredeti változatra a dalszínházak. A Seherezádé ugyan még mindig gyakori vendég a világ valamennyi koncerttermében - még ha leggyakrabban az első hegedűs jutalomjátékául kapják is elő a fiókból -, s talán a Spanyol capriccio, a Sadko vagy az Aranykakas-szvit is rémlik többeknek, de ezzel gyakorlatilag ki is merül az orosz mester művészete a standard hangversenyprogramban. Pedig szerteágazó életművet, tizenöt operát, szimfóniákat, szimfonikus költeményeket, nyitányt, fantáziát, megannyi lázas zenei látomást hagyott hátra, melyek legtöbbje a varázsos mesék birodalmából szól hozzánk.

Talán nincs a zenetörténetben még egy ilyen szerző, aki ennyire szerette és ismerte volna a bódító mesék, a mámorba ringató fantáziatörténetek világát, aki ilyen mélyre merült volna a népi mesevilág és képzelet habjaiban. Még műveinek címében is többször visszaköszön a "mese" kitétel: Mese Szaltán cárról, Rege a láthatatlan Kityezs városáról, Tündérmese (Skazka). A romantika egyik legjellegzetesebb toposzát, a világtól való elvonulás szimbólumát, a mese narratív erejét és hatalmát nála eredetibben és magától értetődőbben senki sem használta. Pedig a mese valahol éppen arra való, amire az alkohol vagy az ópium: menekülés a mesterséges paradicsomok képzelet-kozmoszába a zord és kíméletlen valóság elől, mely minden nappal újra és újra részvétet nem ismerő könyörtelenséggel talál ránk, s melyet még a jókora szakáll és okuláré mögül is egyre nehezebb követni. Ami Muszorgszkijnak a vodka, Rimszkij-Korszakovnak a varázsmese: a lidércek, lázálmok, ábrándképek, sápadt látomások végtelen-tágas univerzuma, melyben gyakran ott ül maga Rimszkij is, a "nagy mesélő", aki hol Seherezádé, hol Szadko, hol mások alakjában bukkan fel a történetmondás archetipikus aktusában. Merít az orosz népi hagyományból, a keleti mondakincsből, a pogány legendák és természetpoézis sokrétű forrásvidékéről. Elhalás és újjászületés (Karácsonyéj), a természet- és napimádás kultusza (Hópelyhecske, Májusi éj), a varázsmesék átkai és csodatételei (Az aranykakas), a népi bölcsességek és fabulák örök tanulságai (A cár arája) és az Ezeregyéjszaka egzotikus gyönyörei keverednek ebben a tüneményes világban. Számos dramaturgiai bukfenccel és következetlenséggel, mégis megejtő bájjal és áradó érzelemmel tele.

A "közlés" módszere pedig nem kevésbé figyelemre méltó: a szinesztézia. Rimszkij-Korszakov a színekben, a keverésben, az elmosódó, majd újra és újra kirajzolódó árnyalatokban véli felfedezni a mesemondás zenébe oltható leghívebb módját. Valóságos szótárat szerkeszt, melyben az egyes hangokhoz színeket rendel, s ennek nyomán páratlanul változatos zenekarkezelést és hangszerelési eljárást teremt. Számára a mesemondás és a muzsika a színek orgiájában találja meg közös nevezőjét. Csak egy példa: a földöntúli, fantasztikus lények jellemzésére, a körülöttük uralkodó sejtelmes, titokzatos hangulat megidézésére dolgozza ki a jellegzetes hangsort, mely egész és félhangok szabályszerű váltakozására épül. Dallamvilága, harmonizálása azonban mindenekelőtt a népi muzsika tövéről fakad, akárcsak az Ötök többi tagjáé, néha Csajkovszkijé.

A Brilliant kiadó nemrégiben jelentette meg Rimszkij-Korszakov zenekari műveinek eddigi legteljesebb kiadását: az 1985 és 1997 között készült felvételek eredetileg az angol ASV kiadó gondozásában láttak napvilágot évekkel ezelőtt, most gyűjteményes formában kaptak esélyt ismét, hogy a lemezgyűjtők polcaira telepedjenek. A négy cd-n nem hallható ugyan valamennyi fontos zenekari alkotás, de a szimfonikus életmű legjava igen: a három szimfónia (Op.1, 9 és 32), a Seherezádé (Op.35), a Szadko szimfonikus költemény (Op.5), a Cár arája-nyitány, a Fantázia szerb témákra (Op.6), a Nyitány orosz témákra (Op.20), az Aranykakas-szvit, a Szaltán cár-szvit (Op.57) és a Karácsonyéj-szvit. Két lemezt az Örmény Filharmonikusok Zenekara jegyez, a másik kettőn pedig a Philharmonia Zenekar és a Londoni Szimfonikusok osztoznak. Előbbieket Lorisz Tyeknavorjan, a londoniakat Yondani Butt dirigálja. A jereváni zenekar játékáról szólva nem is kívánkozik választékosabb dicséret a tollamra, minthogy produkcióit nyugodtan elkeverhetnénk az angol zenekarokéi között, alig hallható különbség. Lelkesedésben és játékintenzitásban nemritkán felül is kerekednek a néha fásultan és hallhatóan rutinból zenélő Londoni Szimfonikusokon.

Noha a zenekarok teljesítményére így is kevés panasz eshet, mégsem ezért méltó a figyelemre ez a kiadvány, annál inkább a ritkán hallott művek sokszor revelációszámba menő újszerűsége és magával ragadó költői ereje miatt, mely rövid idő alatt ezerillatú bűvkörébe vonja a hozzá közel hajoló hallgatót, s röpíti a bagdadi főtértől Dodon cár udvaráig. A töretlen mesélőkedvű Rimszkij-Korszakov néhol Debussybe szalad, máskor Lisztbe vagy Wagnerba ütközik. Olykor a legtermészetesebbnek tetszik, hogy innen nőtt ki Sztravinszkij Tűzmadara, és talán Petruskája is. Hiába, a 20. század nagy orosz komponistái mégis csak Rimszkij-nagypapa térdén lovagoltak.

Az Aranykakas prológja így figyelmeztet: "A mese hazugság, de van benne valami finom célzás, amiből okulhatnak…". S nemcsak célzás és cinkos összekacsintás ez a zord valóság fölött, de a nyugati zenén iskolázott fül számára némi keleti narkotikum, fojtó kábulat is, melytől olyan lesz Rimszkij-Korszakov egész muzsikája, mintha Szindbád hajóján érkezett volna, s Sznyegurocskával olvadna végleg el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Müpa, Fesztivál Színház

Máv Szimfonikus Zenekar
vezényel: Cser Ádám
műsorvezető: Molnár Szabolcs
BEETHOVEN: Egmont-nyitány, op. 84
BEETHOVEN: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55 - I. és IV. tétel

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

11:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Balázs János (zongora)
CHOPIN est: 4 keringő, 4 mazurka, 4 impromptu, 2 noktürn, 2 polonéz

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának ünnepi hangversenye alapításának 65. évfordulóján

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Borbély László (zongora)
Classicus Quartet
Kiss Péter (zongora), Rajk Judit (mezzoszoprán), Szűcs Péter (klarinét)
"Mestereink, Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Vidovszky László estje"
EÖTVÖS PÉTER: Kosmos
JENEY ZOLTÁN: Három dal Apollinaire verseire
JENEY ZOLTÁN: Unisono
VIDOVSZKY: Reverb
JENEY ZOLTÁN: Két gyászének
JENEY ZOLTÁN: Ezerév ‒ hangszalagra
EÖTVÖS PÉTER: Joyce ‒ klarinétra és vonósnégyesre

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok és a
Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistái
"Weiner koncert"
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva (oboa)
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla (hegedű)
MARIO CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka (gitár)
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István, Nok Roland (harsona)
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya (oboa)
MANUEL MARIA PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter (gitár)
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely (hegedű)
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár (trombita)
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nagy Péter (zongora)
MENDELSSOHN: Dalok szöveg nélkül (részletek)
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, op. 20
SCHUMANN: Gesänge der Frühe, op. 133

19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Lantos István (zongora)
Válogatás Haydn és Schubert műveiből

19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Nagy Péter (zongora)
SCHUBERT: 11. (f-moll) zongoraszonáta, D. 625
BARTÓK: Táncszvit, BB 86
SCHUBERT: 21. (B-dúr) zongoraszonáta, D. 960

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Koppándi Vonósnégyes:
Koppándi Jenő, Hutás Erzsébet (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Kántor Balázs (cselló)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter
"...mint húrnak pendülése Lukács bérlet 2."
SMETANA: Moldva
MARTINŮ: Concerto vonósnégyesre és zenekarra
DVOŘÁK: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88
17:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

"Arpeggio Gitárzenekar ünnepi koncert"
A mai nap
történt:
1917 • Hilde Zadek, énekesnő († 2019)
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)