vissza a cimoldalra
2019-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10122)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6721)
Opernglas, avagy operai távcső... (20220)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1319)
Lisztről emelkedetten (952)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3254)
Élő közvetítések (7877)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A nagy mesemondó (Rimszkij-Korszakov zenekari művei)
Balázs Miklós, 2006-09-12 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Rimszkij-Korszakov zenekari művei RIMSKY-KORSAKOV:
Orchestral Works
Armenian Philharmonic Orchestra / Loris Tjeknavorian
Philharmonia Orchestra, London Symphony Orchestra / Yondany Butt
Brilliant Classics
99934

Inkább mogorva tanárembernek, semmint szolgálatkész tengerésztisztnek gondolnánk közkézen forgó fényképeiről és olajportréiról Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakovot. Éles metszésű orr, dús, jól gondozott szakáll, kerek arcának tekintélyt kölcsönző, apró szemüveg. Éles kontrasztban a jó barát Mogyeszt Muszorgszkij feldúlt, alkoholbeteg hajléktalant rajzoló ábrázatával. De hát az is volt, valóban: tanítómestere a korának és a jövő orosz zeneszerző nemzedékeinek, mentora számos kortársának, megingathatatlan bölcse választott hivatásának. Ő volt az Ötök motorja és élő lelkiismerete.

Bár a 19. század utolsó évtizedeinek kiemelkedően nagy hatású zeneszerzője volt, Rimszkij-Korszakov művei egy-két kivételtől eltekintve mégsem tudtak szilárd gyökeret ereszteni a hangversenyek és operaházak repertoárjában. S bizony a hanglemezkiadványok sem kényeztetik el a hallgatót szimfóniáinak, operáinak újabb és újabb kiadásával. Rimszkij-Korszakovnak, úgymond, nincs divatja manapság. Még a Muszorgszkij-operák általa hangszerelt verzióját is sorra cserélik le a nyersebb, és kétségkívül drámaibb eredeti változatra a dalszínházak. A Seherezádé ugyan még mindig gyakori vendég a világ valamennyi koncerttermében - még ha leggyakrabban az első hegedűs jutalomjátékául kapják is elő a fiókból -, s talán a Spanyol capriccio, a Sadko vagy az Aranykakas-szvit is rémlik többeknek, de ezzel gyakorlatilag ki is merül az orosz mester művészete a standard hangversenyprogramban. Pedig szerteágazó életművet, tizenöt operát, szimfóniákat, szimfonikus költeményeket, nyitányt, fantáziát, megannyi lázas zenei látomást hagyott hátra, melyek legtöbbje a varázsos mesék birodalmából szól hozzánk.

Talán nincs a zenetörténetben még egy ilyen szerző, aki ennyire szerette és ismerte volna a bódító mesék, a mámorba ringató fantáziatörténetek világát, aki ilyen mélyre merült volna a népi mesevilág és képzelet habjaiban. Még műveinek címében is többször visszaköszön a "mese" kitétel: Mese Szaltán cárról, Rege a láthatatlan Kityezs városáról, Tündérmese (Skazka). A romantika egyik legjellegzetesebb toposzát, a világtól való elvonulás szimbólumát, a mese narratív erejét és hatalmát nála eredetibben és magától értetődőbben senki sem használta. Pedig a mese valahol éppen arra való, amire az alkohol vagy az ópium: menekülés a mesterséges paradicsomok képzelet-kozmoszába a zord és kíméletlen valóság elől, mely minden nappal újra és újra részvétet nem ismerő könyörtelenséggel talál ránk, s melyet még a jókora szakáll és okuláré mögül is egyre nehezebb követni. Ami Muszorgszkijnak a vodka, Rimszkij-Korszakovnak a varázsmese: a lidércek, lázálmok, ábrándképek, sápadt látomások végtelen-tágas univerzuma, melyben gyakran ott ül maga Rimszkij is, a "nagy mesélő", aki hol Seherezádé, hol Szadko, hol mások alakjában bukkan fel a történetmondás archetipikus aktusában. Merít az orosz népi hagyományból, a keleti mondakincsből, a pogány legendák és természetpoézis sokrétű forrásvidékéről. Elhalás és újjászületés (Karácsonyéj), a természet- és napimádás kultusza (Hópelyhecske, Májusi éj), a varázsmesék átkai és csodatételei (Az aranykakas), a népi bölcsességek és fabulák örök tanulságai (A cár arája) és az Ezeregyéjszaka egzotikus gyönyörei keverednek ebben a tüneményes világban. Számos dramaturgiai bukfenccel és következetlenséggel, mégis megejtő bájjal és áradó érzelemmel tele.

A "közlés" módszere pedig nem kevésbé figyelemre méltó: a szinesztézia. Rimszkij-Korszakov a színekben, a keverésben, az elmosódó, majd újra és újra kirajzolódó árnyalatokban véli felfedezni a mesemondás zenébe oltható leghívebb módját. Valóságos szótárat szerkeszt, melyben az egyes hangokhoz színeket rendel, s ennek nyomán páratlanul változatos zenekarkezelést és hangszerelési eljárást teremt. Számára a mesemondás és a muzsika a színek orgiájában találja meg közös nevezőjét. Csak egy példa: a földöntúli, fantasztikus lények jellemzésére, a körülöttük uralkodó sejtelmes, titokzatos hangulat megidézésére dolgozza ki a jellegzetes hangsort, mely egész és félhangok szabályszerű váltakozására épül. Dallamvilága, harmonizálása azonban mindenekelőtt a népi muzsika tövéről fakad, akárcsak az Ötök többi tagjáé, néha Csajkovszkijé.

A Brilliant kiadó nemrégiben jelentette meg Rimszkij-Korszakov zenekari műveinek eddigi legteljesebb kiadását: az 1985 és 1997 között készült felvételek eredetileg az angol ASV kiadó gondozásában láttak napvilágot évekkel ezelőtt, most gyűjteményes formában kaptak esélyt ismét, hogy a lemezgyűjtők polcaira telepedjenek. A négy cd-n nem hallható ugyan valamennyi fontos zenekari alkotás, de a szimfonikus életmű legjava igen: a három szimfónia (Op.1, 9 és 32), a Seherezádé (Op.35), a Szadko szimfonikus költemény (Op.5), a Cár arája-nyitány, a Fantázia szerb témákra (Op.6), a Nyitány orosz témákra (Op.20), az Aranykakas-szvit, a Szaltán cár-szvit (Op.57) és a Karácsonyéj-szvit. Két lemezt az Örmény Filharmonikusok Zenekara jegyez, a másik kettőn pedig a Philharmonia Zenekar és a Londoni Szimfonikusok osztoznak. Előbbieket Lorisz Tyeknavorjan, a londoniakat Yondani Butt dirigálja. A jereváni zenekar játékáról szólva nem is kívánkozik választékosabb dicséret a tollamra, minthogy produkcióit nyugodtan elkeverhetnénk az angol zenekarokéi között, alig hallható különbség. Lelkesedésben és játékintenzitásban nemritkán felül is kerekednek a néha fásultan és hallhatóan rutinból zenélő Londoni Szimfonikusokon.

Noha a zenekarok teljesítményére így is kevés panasz eshet, mégsem ezért méltó a figyelemre ez a kiadvány, annál inkább a ritkán hallott művek sokszor revelációszámba menő újszerűsége és magával ragadó költői ereje miatt, mely rövid idő alatt ezerillatú bűvkörébe vonja a hozzá közel hajoló hallgatót, s röpíti a bagdadi főtértől Dodon cár udvaráig. A töretlen mesélőkedvű Rimszkij-Korszakov néhol Debussybe szalad, máskor Lisztbe vagy Wagnerba ütközik. Olykor a legtermészetesebbnek tetszik, hogy innen nőtt ki Sztravinszkij Tűzmadara, és talán Petruskája is. Hiába, a 20. század nagy orosz komponistái mégis csak Rimszkij-nagypapa térdén lovagoltak.

Az Aranykakas prológja így figyelmeztet: "A mese hazugság, de van benne valami finom célzás, amiből okulhatnak…". S nemcsak célzás és cinkos összekacsintás ez a zord valóság fölött, de a nyugati zenén iskolázott fül számára némi keleti narkotikum, fojtó kábulat is, melytől olyan lesz Rimszkij-Korszakov egész muzsikája, mintha Szindbád hajóján érkezett volna, s Sznyegurocskával olvadna végleg el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Puccini és kora"
Verista ária- és dalmatiné
Énekkari művészek minifesztiválja

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Turóczi-Koós Claudia (klarinét)
Topolánszky Laura (ének), Hernádi Hilda, Molnár Marcell Dániel (zongora), A hallgató barátaiból álló zenekar
Vezényel: Dénes-Worowski Marcell
Turóczi-Koós Claudia (klarinét)
SCHUBERT: Der Hirt auf dem Felsen, D. 965
LENDVAY: Tiszteletem Mr. Goodman!
MUCZYNSKI: Time pieces, op. 43
WEBER: 1. (f-moll) klarinétverseny, op. 73

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Monostori Gábor tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
BEETHOVEN: 4. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 23
Paulovits Boglárka (hegedű), Takuya Niinomi (zongora)
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
Börzsönyi Imola (klarinét), Kalocsai András (brácsa), Szalai Molli (zongora)
FAURÉ: Dolly-szvit, op. 56
Mugi Katsumata, Mana Amakwa (zongora)
BRAHMS: 1. (e-moll) cselló-zongora szonáta, op. 38
Pelle Fanni (cselló), Minya Flóra (zongora)
DEBUSSY: d-moll cselló-zongora szonáta
Bettermann Rebeka (cselló), Ittzés Péter (zongora)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
HAYDN: 27. (D-dúr) vonósnégyes, Hob. III:34
Rábai Benedek, Paulik Lídia (hegedű), Bélik Tamás (brácsa), Gál Kinga (cselló)
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Gaál Dániel (hegedű), Zhang Zhong Shi (zongora)
MOZART: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
Paulik Lídia (hegedű), Farkas Dániel (zongora)
WEINER: 2. (fisz-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 11
Agárdi Anette (hegedű), Kim Ye Lin (zongora)
CHAUSSON: c-moll vonósnégyes, op. 35
Margot Gillet, Yelda Helin Usal (hegedű), Bor Péter (brácsa), Bertille Mas (cselló)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kawamoto Arashi (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Shoji Haraguchi
Kawamoto Arashi zongora diplomakoncertje
DEBUSSY: Prelűdök, 2. kötet – 7. A kihallgatások terasza holdfényben, 8. Ondine, 12. Tűzijáték
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
BEETHOVEN: 4. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Chen Sixiao (hegedű), Zhang Yijing (zongora)
Chen Sixiao hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 3. (E-dúr) hegedűpartita, BWV 1006
GRIEG: 2. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 13
MOZART: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216
DE FALLA-KREISLER: Spanyol tánc a Rövid élet című operából

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A fecske

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Összkiadás élőben"
Schumann kamarazenéje/6
SCHUMANN: Mese-elbeszélések, op. 132
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
SCHUMANN: Andante és változatok, op. 46
SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös, op. 44
Veronika Eberle, Környei Zsófia (hegedű), Tabea Zimmermann (brácsa), Christoph Richter, Devich Gergely (cselló), Zempléni Szabolcs (kürt), Jörg Widmann (klarinét), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora)
21:30 "Kóda" - beszélgetés az előadókkal
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)