vissza a cimoldalra
2017-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59465)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3792)
Társművészetek (1193)
Momus társalgó (6041)
Milyen zenét hallgatsz most? (24966)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2270)
Haladjunk tovább... (40)

Olvasói levelek (11082)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (953)
Franz Schmidt (2825)
Operett, mint színpadi műfaj (3175)
Wagner (2587)
Élő közvetítések (6477)
Vincenzo Bellini (461)
Kedvenc magyar operaelőadók (989)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2187)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (56)
Pál Tamás, karmester (237)
Győriványi Ráth György, karmester (780)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3979)
Momus-játék (5299)
Kimernya? (2508)
Palcsó Sándor (159)
Gioacchino Rossini (985)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Malmö, Svédország fővárosa
Balázs Miklós, 2006-08-29 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

menetelő muzsikusok Valamint Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője - mint tudjuk. Ha akarjuk, a cím félrevezető, ha akarjuk, csak annyira, mint Borges-é. Ha Svédországé nem is, valaminek biztosan a fővárosa Malmö. Az nem lehet, hogy ne legyen semminek a fővárosa Malmö. Legyen a zenéé! Legalább néhány sor erejéig. Mert zenészszemmel járva a skandináv félsziget egyik legdélibb (szinte már mediterrán) városában akár ilyen gondolatokat is őrizhet az onnan hazatérő.

Induljunk csak el délnek a széles sétálóutcán, egyszeriben ránk köszön négy, peckesen menetelő muzsikus - elöl mindjárt a tamburmajor.

Néhány útkockával lejjebb egy - biológiaórákon látott szemléltető modell módjára - ízekre szedett gordonka darabjai arról árulkodnak, Malmö a legapróbb zsigerekre is kíváncsi, ha muzsikáról van szó.

Sőt, még a szökőkút oldalát is stilizált zenészek díszítik.

Mindez azonban némi köztéri képzőművészeti felvezető csupán, afféle félszeg előzenekar az igazi attrakció előtt, hiszen csakis a malmöi hangversenyterem, a híres Konserthuset lehet érdeklődésünk középpontja. Ha külsőre nem is tűnik impozánsnak, még kevésbé tekintélyt parancsolónak az épület, a funkcióját maradéktalanul betölti. Sőt, annál még egy kicsit többet is. A létesítmény ugyanis minden átmenet nélkül ad otthont egy szállodának (Hotel Konserthuset - a név nem éppen skandináv nyelvi leleményesség netovábbja), ne szépítsük a dolgot, alighanem gazdasági megfontolások állnak a dolog mögött. De akárhogy is van, nem úgy tűnik, hogy ez a "különös házasság" ott bárkit zavarna.

csellóMindenesetre a Konserthuset, mint a város első számú kulturális központja így is ideális próba-, koncert- és stúdióhelyet biztosít a rezidens Malmöi Szimfonikus Zenekar (Malmö Symfoniorkester) számára. A Házat tovább fürkészve se legyenek illúzióink (még ha a belsőépítészetéről híres Svédországban vagyunk is), a koncertterem belső előtere nem kényeztet el minket tobzódó ornamentikával. Ahogyan kívül, belül is minden szürke, vagy, ha tetszik, piszkosfehér, de lehet, hogy később kapni fog egy vajszínű árnyalatot…

Beljebb lépve szokatlan látvány fogadja a hallban gyanútlanul balra tekintőt, a Malmöi Szimfonikusok mindahány jeles tagja méretes fotókon mosolyog a falon, akár a színészek a mi színházainkban. Az impozáns tabló gondosan szerkesztett munka, összeállítói láthatóan ügyeltek arra, hogy mindenkiről megtudja az odatévedő, mi is a hangszere. S talán mondani sem kell, a terem minden este zsúfolásig tele a muzsikaszóra éhes helybéliekkel, nincs mit csodálkozni, ha bérlethez jutni ide nehezebb, mint a Nou Camp 033-as szektorába. Miért is lenne ez másképp a hallatlanul népszerű Játékmackó koncertek (Nallekonsert) esetében, mely rendre a kíváncsi gyerekek körében arat osztatlan sikert.

Az intézmény nemcsak a város büszkesége, de az egész ún. Øresund térség (nagyjából a Koppenhága - Malmö - Helsingborg - Helsingør négyszögben), valamint a svéd Skåne régió egyik legjelentősebb kulturális szolgáltatója, s egyszersmind Svédország hét professzionális szimfonikus zenekarának egyike; a malmöiek 1200 néző befogadására képes otthonukban 4-6 koncertet adnak havonta egy szezonban, ebből évi három-öt kortárs bemutató fűződik a nevükhöz. A közeli Koppenhágából pedig, mely nagy- és (hivatalosan is) főváros lévén kétségkívül komolyabb szellemi idegenforgalmat bonyolít, mint keleti szomszédja, ha idejük engedi, szívesen ruccannak át a jeles vendégmuzsikusok egy kis "vidéki haknira". 2003 óta a zenekar főzeneigazgatója a zavarba ejtően fiatal Christoph König, első vendégkarmesterük Markus Lehtinen, de gyakran fordul meg itt a jó nevű Vassily Sinaisky is, ő várhatóan 2007-től váltja majd Königet a posztján.

Koserthuset

Noha a zenekar 1991 óta több mint ötven lemezt készített, a városban járva bizony nem könnyű akár egyhez is hozzájutni. Márpedig ha az ember nyáridőben látogat oda, a város parkjába visszaköltöző vízimadarakban gyönyörködhet ugyan, de élő koncert meglátogatására reménye sem lehet, marad tehát a "dobozos". A helyi lemezboltok ugyanakkor nem kényeztetik el az embert, ami a városi zenekar felvételeit illeti - meglehet, errefelé csak az élő zenére van igazi kereslet. Hosszas kutatás után sikerült szert tennem egy kizárólag a skandináv országokban forgalmazott Naxos cd-re, mely legnagyobb szerencsémre mindössze egy éve készült. Rajta opera- és koncertnyitányokat játszik az MSO, Lawrence Rennes vezényletével. A címe: Orchestral Spectacular. (Ez is megérne egy bökést a nyelvi leleményről.)

Így ha hangversenyélménnyel nem is szolgálhatok, legalább egy lemeznyi nyitány erejéig képet kaphatunk a Malmöi Szimfonikusok művészetéről: egy jó képességű, lelkes muzsikusokból álló, ambiciózus csapat munkája ez a felvétel. Nem célom lemezrecenzióval előhozakodni, de két keresett mondat azért talán belefér, az előadások művészi minőségét firtatandó. A Malmöi Szimfonikusok a másodvonalbeli zenekarok minden sajátjával rendelkezik: jólfésült, de sótlan és gyakran érdektelen játékuk felemás megoldásokat kínál. A pergős nyitányok a lemez elején (Ruszlán és Ludmilla, Az eladott menyasszony, Carmen) még elég meggyőzően szólnak: szépen formáltak, vibrálók, lendületesek. A bajok a lemez második felében, a Hebridák nyitányban és a Bolygó Hollandi nyitányában azonban már szembeszökőek: merev vonóskar, rendre bizonytalanul intonáló fafúvók, bátortalan rézfúvósállások, nyers hangzás. Egyéb részletbe belemenni felesleges volna, a zenekar, nyugodtan állíthatom, alapvetően megfelel a skandináv átlagnak, sőt, egy kicsit talán még felül is ugorja a mércét. Ez minden.

De persze ki látogat csak ezért oda…? Ám, ha mégis elvetődnénk arrafelé a jövőben, egy kísérletet azért megér élőben is belehallgatni a malmöi zenekar játékába, hátha javultak valamelyest tavaly óta. Nem is beszélve a vajszínű árnyalatról.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
Kossuth tér

Ewald Rézfúvós Kvintett
17:00 : Bozsok
Sibrik kastély

A résztvevõk koncertje II.

19:00 : Veszprém
Jezsuita templom

Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Nagy Csaba (lant)

20:00 : Keszthely
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Keller Qurtet
Érdi Tamás (zongora)

20:00 : Bozsok
Sibrik kastély

Matuz István (fuvola)
Lábfej (Studium 2)
Sakura, sakura (Studium 3)
Fújjátok, fújjátok (Studium 4)
Dies irae (Studium 5)
Fejetlenen (Studium 6)
Multi appassionato
Három fuvoladarab
Három fuvoladarab zongorára
Gregorian
Sakuhacsi improvizáció

21:00 : Balatonalmádi
Szent Erzsébet Liget

Corridor Quartet
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester