vissza a cimoldalra
2018-06-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60902)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9360)
Élő közvetítések (7253)
Palcsó Sándor (217)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2771)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4287)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (897)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szabó Sándor lemezei 6 - A 16 húros gitár művészete I.
Flór Gábor, 2006-05-30 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

Szabó Sándor - A 16 húros gitár művészete The Art Of The 16 String Guitar I
Szabó Sándor - 16 húros gitár
SZS01 CD

A gitár nagyon sokféleképpen "fölhasználható" hangszer. Bármilyen zenében, bármilyen funkcióra alkalmas: kíséretre, szólóra, erőszakos harsogásra, vagy a háttérben éppen csak, hogy jelzésszerű jelenlétre, és ez még csak az akusztikus gitár. Fölépítése megengedi a legextrémebb átalakításokat, a szokásostól eltérő átépítéseket, jellegét nem veszti el, csak átlényegül. A gitárosok pedig kísérletező művészek. Nem véletlen, hogy az elektromos gitárnak mára annyiféle formája, típusa, stílusa van, az elektromos effektek által fölkínált lehetőségek pedig a végtelenbe tágították a hangzás lehetőségeit. Ettől persze az akusztikus hangszerek szerelmesei sem maradhatnak le, csak ők nem az elektronikában keresik a bővítés lehetőségeit, hanem a hangszer formáját, fölépítését, húrjainak számát variálják sokféle módon.

Sokhúros gitárok mindig voltak, a legismertebb talán a tizenkét húros, ami leginkább kísérőgitár, de népszerűek voltak a lantgitárok és hasonló hangszerek, néha két nyakkal, vagy zengőhúrokkal. A fingerstyle gitárosok mindig is szívesen tágítgatták a lehetőségeiket, ők persze nem kíséret szempontjából, vagy a minél tömörebb hangzás érdekében tekergettek több húrt gitárjaikra. Számukra a több húr a variációk lehetőségének bővülését, a polifonikus gitározás távlatainak kiterjesztését, új harmóniák létrejöttét tették lehetővé.

A "sokhúrú" gitárok talán egyik legkülönlegesebb darabja a 16 húros hangszer. Ennek a gitártípusnak nem csak egy fajtája van, Szabó Sándor maga is háromfélét használ, mindegyik rendelésre készült, ilyen gitárokat nem találunk hangszerboltokban. Nem véletlenül, hiszen nem sokan vannak, akik vállalkoznak a bonyolult hangszerek kezelésére, tömeggyártásra esély sincs. Meg persze nem is olyan egyszerű egy ilyen hangszert építeni, mint egy "normális" gitárt, hiszen a 16 húr akkora erőt fejt ki, hogy a szimpla gitártest összeroppanna alatta. Szabó Sándor gitárjait is kiváló külföldi és magyar hangszerészek (Steve Klein, Romanek Tihamér, Richard Schneider, Turcsák Tibor) együttműködve készítették.

A 16 húr hangolására nincs bevett standard, mint a hathúros hangszereknél. Szabó is különböző hangolásokat és húrozásokat használ, ezzel teljesen újszerű gitárhangzásokat kísérletezve ki. Nagy szerepe van ezekben a kísérletekben, hogy a művész Bartók Béla harmóniarendszerét akarta kiterjeszteni a gitárra, és fölfedezett különböző hangolási módokat, amelyekkel a legközelebb juthatott a bartóki hangrendszerekhez, sőt, néhány ponton tovább is gondolta azt. Hangolási és húrozási variációit is ennek az elvnek rendelte alá.

A 16 húros gitár művészete I., mint címében a szám is utal rá, egy sorozat első része, melyben Szabó Sándor azokat a szerzeményeit gyűjti össze, melyeket erre a hangszertípusra komponált. A 18 szerzeményt tartalmazó lemez, annak ellenére, hogy játékos, kedves címeket is tartalmaz (olyanokat például, mint Tücsi The Poodle), mégsem egy könnyű, vidám háttérzene. Persze, aki ismeri Szabó munkásságát, nem is számít ilyesmire, így nem éri meglepetés. A hangszer adottságaiból, a már említett különleges hangolási módokból adódó harmóniavilág, a különös dallamok, ritmusok folyamatos figyelemre késztetik az embert, és ez bizony mintegy 70 percen keresztül nem egyszerű dolog.

A hangszer bonyolultsága ellenére (vagy talán éppen azért, mert nagyon bonyolult, és emiatt a lehető legtisztább, legegyszerűbb megoldásokra kell törekedni a játszhatóság érdekében) a hangzásban van valami ősi egyszerűség, valami erő, ami lenyűgöz, de nem árt, ha valaki legalább gyakorlott kortárszene-hallgató, mert az egyszerűség súlyos harmóniákkal, bonyolult ritmikákkal és dallamvilággal társul. Persze, ha nem gyakorlott, vagy nem kortárszene-hallgató, az sem baj. Mint minden jó zenének, ennek is rétegei vannak: hallgathatjuk elemzően, kutatva, vagy csak egyszerűen befogadva a néhol nyugodtan egyszerű, máshol felkavaróan bonyolult harmóniákat és dallamokat, vagy akár össze is "keverhetjük" a kettőt. Egy nyugodt, csendes szoba, és egy jó lejátszóberendezés persze nem árt hozzá.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"A Múzeumok Éjszakája - A Liszt Múzeum programjai"
16.00: A Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének növendékei
A koncerten a jövő zongora-, hegedű- és csellóművészei mutatkoznak be
17.15: Tárlatvezetés a Múzeumban, hangszerbemutatóval
18.00: Palojtay János zongorahangversenye
BRAHMS: Hat zongoradarab, op.118
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
DEBUSSY: Képek, 1. kötet
RACHMANINOV: esz-moll etűd, op. 39/5
20.00: Hutás Erzsébet (hegedű) és Andrea Fernandes (zongora) hangversenye
LISZT: 2. elégia hegedűre és zongorára
KREISLER: Liebesgruss (Szerelmi üzenet), Liebesleid (Szerelmi bánat), Schön Rosmarin (Szép rozmaring)
CSAJKOVSZKIJ: Melódia, Keringő, Scherzo
RACHMANINOV: Vocalise
PAGNINI: Cantabile
ELGAR: Salut d'amour (Szerelmi üdvözlet)
LISZT: A három cigány
21.15: Tárlatvezetés a Múzeumban
22.00: az In Medias Brass rézfúvós kvintett hangversenye
SCHEIDT: Canzone Aethiopicae
CORELLI: Karácsonyi (g-moll) concerto grosso, op. 6/8 („Fatto per la Notte di Natale”)
FAURÉ: Pavane

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Fabrice Millischer, Jacques Mauger, Kiss Zoltán (harsona)
Veér Mátyás (basszusharsona)
HIDAS FRIGYES: Kettősverseny
JEAN-FRANCOIS MICHEL: Trilogy
ALEXANDRE GUILMANT: Morceau symphonique
DEBUSSY: A la maniére
SZENTPÁLI ROLAND: Allegro Fuoco
HIDAS FRIGYES: Movement

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
19:00 : Gyula
Gyulai Várszínház, Kamaraszínpad

Kelemen Quartet:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa),
Fenyő László (cselló)
A mai nap
született:
1935 • Sári József, zeneszerző
1943 • James Levine, karmester
1956 • Sylvia McNair, énekes