vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nyakfelmetsző (Stephen Sondheim: Sweeney Todd)
Szilgyo, 2006-04-12 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Stephen Sondheim: Sweeney Todd STEPHEN SONDHEIM: Sweeney Todd
The Demon Barber Of Fleet Street

Patti LuPone, Michael Cerveris, Mark Jacoby, Manoel Felciano, Lauren Molina, Alexander Gemignani, Benjamin Magnuson, John Arbo, Donna Lynne Champlin, Diana DiMarzio

Warner / Nonesuch - 2 CD
7559-79946-2

Volt egyszer egy sápatag, furcsa szemű londoni borbély, aki szörnyű módját választotta a bosszúállásnak: ezüstösen csillogó pengéjével elnyisszantotta szerencsétlen (?) áldozatai torkát. A "vidám kis történet" nyomán született Stephen Sondheim kiváló zenedrámája, a Sweeney Todd.

Az 1930-ban született amerikai Stephen Sondheim a világ egyik legismertebb zenés színházi szerzője, elsősorban persze az angolszász országokban. Pályáját szövegíróként kezdte: a West Side Story azóta is mérföldkő és vonatkozási pont a musicalek világában. Aztán sorra jöttek a saját szerzemények, amelyek közös jellemvonása, hogy a showbiznisz világában merőben szokatlan témákat járnak körül. Legyen szó akár a klasszikus Grimm-mesék fekete humorba ágyazott újrafeldolgozásáról (Into the Woods), az együttélés problémáiról (Company) vagy Japán nyugatosításáról (Pacific Overtures), Sondheimnek úgy sikerült egyéni hangú zenét komponálnia a nem feltétlenül színpad után kiáltó történetekhez, hogy nem, vagy csak elvétve áldozott a tömegízlés oltárán. A siker ennek ellenére nem maradt el, a zenés színház két Mekkájában, a West Enden és a Broadway-n sorra születtek az elképesztő szériák, majd a felújítások.

Hazánkban azonban művei nem nagyon találtak utat a közönséghez (szeretném hinni, hogy nem feltétlenül merész témaválasztásuk és különleges zeneiségük miatt): az amerikai elnökök elleni merénylőkről szóló darabját (Assassins) a Rock Színház mutatta be, felemás sikerrel, a svéd arisztokraták szerelmi életéről szóló remekművet, a Little Night Music című, keringődallamra íródott darabot a Madách Színház játszotta Egy nyári éj mosolya címmel, az igényes produkcióhoz (rendező: Szirtes Tamás, főszerepekben Kiss Mari, Psota Irén, Dunai Tamás, Szerednyey Béla) méltatlan csekély érdeklődés mellett.

A talán legjelentősebb Sondheim-darab, a Sweeney Todd - amelynek zenei anyaga (egészen pontosan a 2005-ös Broadway-felújításé) nemrégiben jelent meg CD-n - is felemás fogadtatásra lelt Magyarországon. Két bemutatót ért meg a mű: a Rock Színház és az Operaház közös produkciója (Nyakfelmetsző címmel, bemutató: 1992) állítólag csapnivaló volt, azonban a néhány évvel ezelőtti kaposvári produkció sokak számára maradandó emlék (annak ellenére, hogy jobbára prózai színészek énekelték a szerepeket). Az előadás rendezője, Ascher Tamás félelmetes atmoszférát teremtett a színpadon, a különleges látványvilág és a nagyszerű színészvezetés egyvelegéből emlékezetes produkció született.

A Sweeney Todd története komor és meglehetősen szövevényes. Az előzmény: Benjamin Barker borbélyt az aljas szándékú Turpin bíró életfogytiglani száműzetésre ítéli, ám ő visszatér Londonba, hogy szörnyű bosszút álljon, amelyhez tanult szakmájának fő munkaeszközeit, fényesre csiszolt pengéit hívja segítségül. A történet a londoni visszaérkezéskor veszi kezdetét, Barker Sweeney Todd néven beköltözik Mrs. Lovett-hez, aki a város legrosszabb pitéit árulja, majd lassacskán mindent elborít a vér. Mrs. Lovett süteményei az újfajta tölteléknek (melynek összetevőit a jó ízlésre való tekintettel e helyütt nem részletezném) köszönhetően London-szerte közkedveltek lesznek, Sweeney kezéből azonban kezd kicsúszni az irányítás. A végkifejletet illetően legyen elég csak annyi, hogy jó krimihez méltó módon nem mindenki marad életben.

Az egyszerre zavarba ejtően groteszk és brutális történethez illő Sondheim muzsikája is: a darabban alig akadnak slágerszámok, szinte minden dal egy-egy ponton meglepő fordulatot vesz. Dominálnak viszont az együttesek, valamint a feszültség fokozását szolgáló melodramatikus részek. A mű zeneileg hihetetlenül szórakoztató, nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb műgonddal és igényességgel megírt musicalnek.

Sondheim a klasszikus vezérmotívum-technikát is alkalmazza, szép számmal akadnak visszatérő zenei motívumok. Aki a hagyományos, "énekelnek-megtapsoljuk-próza" felosztású zenés darabokhoz szokott, annak minden bizonnyal szokatlan lesz a szöveg és a zene ilyen mértékű egysége és összefonódása. A dalszövegek (szintén Sondheim munkái) szellemesek, de nem szellemeskedők, nagyszerű például az a rész, amikor a darab elején Mrs. Lovett az üzletébe betoppanó Sweeney torkán mindenáron le akar nyomni egyet a rettegett pitéiből. Az angolosok kedvéért álljon itt egy rövid rész a dalból, magyarításra nem vállalkoznék:

Mrs. Lovett:
Is that just disgusting?
You have to concede it.
It's nothing but crusting
Here, drink it, you'll need it.

Aki a kaposvári előadáson hiányolta a magas színtű énekléskultúrát, az a darab új felvételét meghallgatva biztosan nem fog csalódni. A dupla CD-n hallható énekesek ugyanis remekelnek. A Sweeney-t éneklő Michael Cerveris elsősorban musical-hang, annak azonban első osztályú. A rémséges, a gyilkolásba fokozatosan beletanuló figurát kellő empátiával ábrázolja (hiszen a célok nemesek, csak hát az eszközök, ugye…). Igen hálás a szerep: többek között olyan nagynevű operaénekesek is játszották, mint Thomas Allen vagy Bryn Terfel.

A Mrs. Lovettként hallható Patti LuPone különleges hangszíne sokak számára ismerős lehet a Sunset Boulevard című Andrew Lloyd Webber-darab eredeti felvételéről, itt sem okoz csalódást. A legtöbb énekelnivalója talán neki van, és tökéletesen hitelessé teszi a kezdetben az árral (pontosabban a borbéllyal) sodródó, majd egyre többet akaró (többek közt a közös nyaralást tervező!) bűnsegéd imidzsét. A többi nyolc énekes is egytől egyig remekel, és énekesi teljesítményük értékét csak növeli az a tény, hogy - miként a lemez alapjául szolgáló amerikai előadáson - ők a zenekari szólisták is. Az ekként mindössze 10 fősre olvasztott orkesztra mégis nagyszerűen, kamarazenekari intimitással játszik.

Sweeney Toddnak, a Fleet utca démoni borbélyának tragikus története nem gyerekmese. Sondheim darabja többek közt teljes érték- és illúzióvesztésről szól, ennek megfelelően súlyos, nyomasztó mű. De annyira szórakoztató!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)