vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3932)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)
Fricsay Ferenc (40)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nyakfelmetsző (Stephen Sondheim: Sweeney Todd)
Szilgyo, 2006-04-12 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Stephen Sondheim: Sweeney Todd STEPHEN SONDHEIM: Sweeney Todd
The Demon Barber Of Fleet Street

Patti LuPone, Michael Cerveris, Mark Jacoby, Manoel Felciano, Lauren Molina, Alexander Gemignani, Benjamin Magnuson, John Arbo, Donna Lynne Champlin, Diana DiMarzio

Warner / Nonesuch - 2 CD
7559-79946-2

Volt egyszer egy sápatag, furcsa szemű londoni borbély, aki szörnyű módját választotta a bosszúállásnak: ezüstösen csillogó pengéjével elnyisszantotta szerencsétlen (?) áldozatai torkát. A "vidám kis történet" nyomán született Stephen Sondheim kiváló zenedrámája, a Sweeney Todd.

Az 1930-ban született amerikai Stephen Sondheim a világ egyik legismertebb zenés színházi szerzője, elsősorban persze az angolszász országokban. Pályáját szövegíróként kezdte: a West Side Story azóta is mérföldkő és vonatkozási pont a musicalek világában. Aztán sorra jöttek a saját szerzemények, amelyek közös jellemvonása, hogy a showbiznisz világában merőben szokatlan témákat járnak körül. Legyen szó akár a klasszikus Grimm-mesék fekete humorba ágyazott újrafeldolgozásáról (Into the Woods), az együttélés problémáiról (Company) vagy Japán nyugatosításáról (Pacific Overtures), Sondheimnek úgy sikerült egyéni hangú zenét komponálnia a nem feltétlenül színpad után kiáltó történetekhez, hogy nem, vagy csak elvétve áldozott a tömegízlés oltárán. A siker ennek ellenére nem maradt el, a zenés színház két Mekkájában, a West Enden és a Broadway-n sorra születtek az elképesztő szériák, majd a felújítások.

Hazánkban azonban művei nem nagyon találtak utat a közönséghez (szeretném hinni, hogy nem feltétlenül merész témaválasztásuk és különleges zeneiségük miatt): az amerikai elnökök elleni merénylőkről szóló darabját (Assassins) a Rock Színház mutatta be, felemás sikerrel, a svéd arisztokraták szerelmi életéről szóló remekművet, a Little Night Music című, keringődallamra íródott darabot a Madách Színház játszotta Egy nyári éj mosolya címmel, az igényes produkcióhoz (rendező: Szirtes Tamás, főszerepekben Kiss Mari, Psota Irén, Dunai Tamás, Szerednyey Béla) méltatlan csekély érdeklődés mellett.

A talán legjelentősebb Sondheim-darab, a Sweeney Todd - amelynek zenei anyaga (egészen pontosan a 2005-ös Broadway-felújításé) nemrégiben jelent meg CD-n - is felemás fogadtatásra lelt Magyarországon. Két bemutatót ért meg a mű: a Rock Színház és az Operaház közös produkciója (Nyakfelmetsző címmel, bemutató: 1992) állítólag csapnivaló volt, azonban a néhány évvel ezelőtti kaposvári produkció sokak számára maradandó emlék (annak ellenére, hogy jobbára prózai színészek énekelték a szerepeket). Az előadás rendezője, Ascher Tamás félelmetes atmoszférát teremtett a színpadon, a különleges látványvilág és a nagyszerű színészvezetés egyvelegéből emlékezetes produkció született.

A Sweeney Todd története komor és meglehetősen szövevényes. Az előzmény: Benjamin Barker borbélyt az aljas szándékú Turpin bíró életfogytiglani száműzetésre ítéli, ám ő visszatér Londonba, hogy szörnyű bosszút álljon, amelyhez tanult szakmájának fő munkaeszközeit, fényesre csiszolt pengéit hívja segítségül. A történet a londoni visszaérkezéskor veszi kezdetét, Barker Sweeney Todd néven beköltözik Mrs. Lovett-hez, aki a város legrosszabb pitéit árulja, majd lassacskán mindent elborít a vér. Mrs. Lovett süteményei az újfajta tölteléknek (melynek összetevőit a jó ízlésre való tekintettel e helyütt nem részletezném) köszönhetően London-szerte közkedveltek lesznek, Sweeney kezéből azonban kezd kicsúszni az irányítás. A végkifejletet illetően legyen elég csak annyi, hogy jó krimihez méltó módon nem mindenki marad életben.

Az egyszerre zavarba ejtően groteszk és brutális történethez illő Sondheim muzsikája is: a darabban alig akadnak slágerszámok, szinte minden dal egy-egy ponton meglepő fordulatot vesz. Dominálnak viszont az együttesek, valamint a feszültség fokozását szolgáló melodramatikus részek. A mű zeneileg hihetetlenül szórakoztató, nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb műgonddal és igényességgel megírt musicalnek.

Sondheim a klasszikus vezérmotívum-technikát is alkalmazza, szép számmal akadnak visszatérő zenei motívumok. Aki a hagyományos, "énekelnek-megtapsoljuk-próza" felosztású zenés darabokhoz szokott, annak minden bizonnyal szokatlan lesz a szöveg és a zene ilyen mértékű egysége és összefonódása. A dalszövegek (szintén Sondheim munkái) szellemesek, de nem szellemeskedők, nagyszerű például az a rész, amikor a darab elején Mrs. Lovett az üzletébe betoppanó Sweeney torkán mindenáron le akar nyomni egyet a rettegett pitéiből. Az angolosok kedvéért álljon itt egy rövid rész a dalból, magyarításra nem vállalkoznék:

Mrs. Lovett:
Is that just disgusting?
You have to concede it.
It's nothing but crusting
Here, drink it, you'll need it.

Aki a kaposvári előadáson hiányolta a magas színtű énekléskultúrát, az a darab új felvételét meghallgatva biztosan nem fog csalódni. A dupla CD-n hallható énekesek ugyanis remekelnek. A Sweeney-t éneklő Michael Cerveris elsősorban musical-hang, annak azonban első osztályú. A rémséges, a gyilkolásba fokozatosan beletanuló figurát kellő empátiával ábrázolja (hiszen a célok nemesek, csak hát az eszközök, ugye…). Igen hálás a szerep: többek között olyan nagynevű operaénekesek is játszották, mint Thomas Allen vagy Bryn Terfel.

A Mrs. Lovettként hallható Patti LuPone különleges hangszíne sokak számára ismerős lehet a Sunset Boulevard című Andrew Lloyd Webber-darab eredeti felvételéről, itt sem okoz csalódást. A legtöbb énekelnivalója talán neki van, és tökéletesen hitelessé teszi a kezdetben az árral (pontosabban a borbéllyal) sodródó, majd egyre többet akaró (többek közt a közös nyaralást tervező!) bűnsegéd imidzsét. A többi nyolc énekes is egytől egyig remekel, és énekesi teljesítményük értékét csak növeli az a tény, hogy - miként a lemez alapjául szolgáló amerikai előadáson - ők a zenekari szólisták is. Az ekként mindössze 10 fősre olvasztott orkesztra mégis nagyszerűen, kamarazenekari intimitással játszik.

Sweeney Toddnak, a Fleet utca démoni borbélyának tragikus története nem gyerekmese. Sondheim darabja többek közt teljes érték- és illúzióvesztésről szól, ennek megfelelően súlyos, nyomasztó mű. De annyira szórakoztató!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)