vissza a cimoldalra
2018-06-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60904)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Wagner (2597)
Palcsó Sándor (218)
Erkel Színház (9363)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2772)
Edita Gruberova (3060)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (902)
Élő közvetítések (7254)
A MET felvételei (127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4287)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Chopin és az avignoni g-moll
-kegy-, 2005-11-04 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Chopin és az avignoni g-moll A romantika kora, bizony, zsákszámra ontja a zenei legendákat és a karizmatikus egyéniségű szerzőket, akiknek munkássága és élete (ha egyáltalán a kettő szétválasztható) egyaránt alkalmat ad némi "pletykálkodásra". A leghíresebb ilyen személyiségek között találjuk Chopint is.

A kiváló szerző és virtuóz előadó harmincas éveiben már a szó szoros értelmében akkora sztár volt, hogy Kozsó elsírja magát, ha rágondol. A szalonok és hangversenytermek két kézzel kaptak utána, kész pechje szegénynek, hogy akkoriban még nem léteztek lemezcégek és szerzői jogvédő hivatalok.

Max Ritter kutatásai szerint 1845 júniusában Chopin Limoge-ban adott hangversenyt, amelynek végén egy elegáns, szimpatikus fiatalember lépett oda hozzá, majd Xaver Varqus néven bemutatkozott. Rövid udvariaskodás után elárulta, hogy ő orgona- és zongoraművész, valamint híres közéleti személyiség, és egy hónnappal később hangversenyt kíván szervezni Avignonban a pápaság avignoni fogságának hatszázhuszonkilencedik vagy négyszázhatvanhetedik évfordulóján, méghozzá hajnali négy óra tizenkettő perckor, annak emlékére, hogy annak idején III. Honorius pápa éppen ebben a pillanatban fordult a másik oldalára. A koncertre - tisztes gázsit ígérve - meghívta Chopint is.

A nagyszabású koncertet július 11-én tartották a Pápai Palotában, nagyszámú nézősereg előtt. A Chopin előtt ismeretlen fiatalember Avignonban valóban sztárnak számított. Újságok írtak róla, szalonokban rendezett beszélgetős estekre hívták, más hírességek szívesen vacsoráztak vele. A palota azonban nyilvánvalóan elsősorban az Avignonban először koncertező Chopin neve miatt telt meg.

Varqus főleg Bach-darabokat játszott, de amikor egy kicsit elkalandozott a figyelme, kiszaladt az ujjai közül egy-egy mű más szerzőktől is. Produkcióját siker koronázta.

Ekkor a közönség örömére a zongorához ült maga Chopin, és a legnagyobb meglepetésre néhány Chopin-darabot adott elő. Ritter forrásai szerint azonban a rutinfellépésnek (Ritter a "vidéki hakni" kifejezést használja) induló koncert egy ponton zseniális, ihlettől átitatott, szférikus magasságokba emelkedő performansszá alakult. Chopin lelkét ugyanis átjárta a hely szelleme, és az előre választott darabok ledarálása után rögtönözni kezdett.

Maga Chopin állítólag később úgy nyilatkozott, hogy kiskorában a haverokkal gyakran bezárták egymást a fészerbe, ezért Avignonban hirtelen rádöbbent, micsoda tragédia lehet százhatvankét évig fogságban élni, de Ritter más forrásokra hivatkozva azt állítja, a hajnali koncert hangulata és az értő közönség aurája késztette Chopin zsenijét ekkora elragadtatásra.

A koncert csúcspontja és egyben - szó szerint - záróakkordja egy elementáris g-moll hangzat volt, amelyet az eladdig hatalmas dallamívekkel operáló szerző-előadó tizenkét és fél percig játszott. Ritter szerint ez a g-moll, amely Chopin munkásságának legjobb g-mollja lehetett, méltóan fejezte ki, amit művész és közönség egyaránt érzett. A Chopin-rajongók ezt a hangzatot nevezték el avignoni g-mollnak.

Hogy minderről eddig mégsem tudtunk, az a pápai intézmény tekintélyének köszönhető. A Vatikán kellemetlennek tekintette, hogy akár egy ilyen kiváló zenei esemény is emlékeztessen a pápaság történetének e fájdalmas korszakára, ezért a Szent Hivatal egyszerűen begyűjtött minden ezzel kapcsolatos feljegyzést, amely aztán csak a vatikáni levéltár kutatók előtti megnyitásakor vált hozzáférhetővé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Binder: For Seven Days / Fanshawe: African Sanctus
ELMARAD!

21:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

RICHARD STRAUSS: Salome
A mai nap
született:
1906 • Pierre Fournier, csellista († 1986)
1942 • Kasza Katalin, operaénekesnő