vissza a cimoldalra
2020-02-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5793)
Élő közvetítések (8406)
Franz Schmidt (3540)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4692)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7323)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1874)
Belcanto (942)
Joan Sutherland - La Stupenda (117)
Operett, mint színpadi műfaj (4233)
Opernglas, avagy operai távcső... (20416)
Pantheon (2540)
Simándy József - az örök tenor (644)
Kolonits Klára (1161)
Erkel Színház (10543)
A díjakról általában (1086)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Chopin és az avignoni g-moll
-kegy-, 2005-11-04 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Chopin és az avignoni g-moll A romantika kora, bizony, zsákszámra ontja a zenei legendákat és a karizmatikus egyéniségű szerzőket, akiknek munkássága és élete (ha egyáltalán a kettő szétválasztható) egyaránt alkalmat ad némi "pletykálkodásra". A leghíresebb ilyen személyiségek között találjuk Chopint is.

A kiváló szerző és virtuóz előadó harmincas éveiben már a szó szoros értelmében akkora sztár volt, hogy Kozsó elsírja magát, ha rágondol. A szalonok és hangversenytermek két kézzel kaptak utána, kész pechje szegénynek, hogy akkoriban még nem léteztek lemezcégek és szerzői jogvédő hivatalok.

Max Ritter kutatásai szerint 1845 júniusában Chopin Limoge-ban adott hangversenyt, amelynek végén egy elegáns, szimpatikus fiatalember lépett oda hozzá, majd Xaver Varqus néven bemutatkozott. Rövid udvariaskodás után elárulta, hogy ő orgona- és zongoraművész, valamint híres közéleti személyiség, és egy hónnappal később hangversenyt kíván szervezni Avignonban a pápaság avignoni fogságának hatszázhuszonkilencedik vagy négyszázhatvanhetedik évfordulóján, méghozzá hajnali négy óra tizenkettő perckor, annak emlékére, hogy annak idején III. Honorius pápa éppen ebben a pillanatban fordult a másik oldalára. A koncertre - tisztes gázsit ígérve - meghívta Chopint is.

A nagyszabású koncertet július 11-én tartották a Pápai Palotában, nagyszámú nézősereg előtt. A Chopin előtt ismeretlen fiatalember Avignonban valóban sztárnak számított. Újságok írtak róla, szalonokban rendezett beszélgetős estekre hívták, más hírességek szívesen vacsoráztak vele. A palota azonban nyilvánvalóan elsősorban az Avignonban először koncertező Chopin neve miatt telt meg.

Varqus főleg Bach-darabokat játszott, de amikor egy kicsit elkalandozott a figyelme, kiszaladt az ujjai közül egy-egy mű más szerzőktől is. Produkcióját siker koronázta.

Ekkor a közönség örömére a zongorához ült maga Chopin, és a legnagyobb meglepetésre néhány Chopin-darabot adott elő. Ritter forrásai szerint azonban a rutinfellépésnek (Ritter a "vidéki hakni" kifejezést használja) induló koncert egy ponton zseniális, ihlettől átitatott, szférikus magasságokba emelkedő performansszá alakult. Chopin lelkét ugyanis átjárta a hely szelleme, és az előre választott darabok ledarálása után rögtönözni kezdett.

Maga Chopin állítólag később úgy nyilatkozott, hogy kiskorában a haverokkal gyakran bezárták egymást a fészerbe, ezért Avignonban hirtelen rádöbbent, micsoda tragédia lehet százhatvankét évig fogságban élni, de Ritter más forrásokra hivatkozva azt állítja, a hajnali koncert hangulata és az értő közönség aurája késztette Chopin zsenijét ekkora elragadtatásra.

A koncert csúcspontja és egyben - szó szerint - záróakkordja egy elementáris g-moll hangzat volt, amelyet az eladdig hatalmas dallamívekkel operáló szerző-előadó tizenkét és fél percig játszott. Ritter szerint ez a g-moll, amely Chopin munkásságának legjobb g-mollja lehetett, méltóan fejezte ki, amit művész és közönség egyaránt érzett. A Chopin-rajongók ezt a hangzatot nevezték el avignoni g-mollnak.

Hogy minderről eddig mégsem tudtunk, az a pápai intézmény tekintélyének köszönhető. A Vatikán kellemetlennek tekintette, hogy akár egy ilyen kiváló zenei esemény is emlékeztessen a pápaság történetének e fájdalmas korszakára, ezért a Szent Hivatal egyszerűen begyűjtött minden ezzel kapcsolatos feljegyzést, amely aztán csak a vatikáni levéltár kutatók előtti megnyitásakor vált hozzáférhetővé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Császár Zsuzsanna (zongora)
LISZT: 8. magyar rapszódia
CSEMICZKY MIKLÓS: Sonatina con intermezzi
BARTÓK: Szonatina, BB 69
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 7. Dante-szonáta
DOHNÁNYI: Négy zongoradarab, op. 2 – 3. f-moll intermezzo
DOHNÁNYI: C-dúr rapszódia, op. 11/3

15:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdiója

Pasztircsák Polina (ének), Davidovics Igor (lant)
Műsorvezető: Fazekas Gergely
"Zenebeszéd"
DOWLAND: Dalok, lantművek

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Kertesi Ingrid és Subedi Anna (ének)
Dobozy Borbála (csembaló), Virág Emese (zongora)
A Magyar Táncművészeti Egyetem balett tanszékének hallgatói
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
vezényel: Ménesi Gergely
Szerkesztő-műsorvezető: Solymosi Tari Emőke

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Veress Ábel (zongora)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: c-moll prelúdium és fúga, BWV 847
SCARLATTI: E-dúr szonáta, K. 380, L. 23
HAYDN: G-dúr szonáta, Hob. XVI:40
CHOPIN: Öt etűd az op. 10-es és op. 25-ös sorozatokból
LISZT: 6. magyar rapszódia
DOHNÁNYI: Ruralia Hungarica, op. 32a - részlet

17:00 : Budapest
Kelenföldi református templom

Vadász Attila (orgona)
Igét hirdet: Nt. Takaró János lelkipásztor
BUXTEHUDE: g moll prelúdium és fúga, BuxWV 148
SWEELINCK: 116. zsoltár
BACH: G dúr prelúdium és fúga, BWV 550
BACH: Erbarm'dich mein, oh Herre Gott, BWV 721
BACH: Két Contrapunktus a Fúga Művészetéből, BWV 1080
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta

19:00 : Budapest
Erkel Színház

"Keresztény farsang Nino Machaidzéval"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Foskolos Péter (hegedű),
Foskolos Bettina (zongora)
BACH: Sonata No.3 in C major, BWV 1005
BEETHOVEN: Sonata No. 3 in E flat major, Op. 12 No. 3
CHOPIN: Ballade No. 1 in G minor, Op. 23
SCHUMANN: Violin Sonata in A minor No. 3 Wo0 2

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Maxim Vengerov (hegedű),
Devich Gergely (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Maxim Vengerov
BEETHOVEN: C-dúr hármasverseny, op. 56
BEETHOVEN: VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Balog József, Csalog Gábor (zongora)
Sáry László (zongora, fütty)
Szathmáry Judit, Nagy Bernadett, Murányi Márta, Fehérváry Péter, Melkovics Zoltán, Horváth Csaba (ének)
Amadinda Ütőegyüttes
Schlanger Tamás (ütőhangszerek)
Ligeti Ensemble
"Sáry 80"
SÁRY LÁSZLÓ:
Collage
Tango
Broadway boogie-woogie
Kotyogó-kő egy korsóban
Pentagram
Concerto Classico – 1984-es revideált változat
Tranquillity
Oratórium – ősbemutató
Etüdök gőzmozdonyokra
Emlék
19:00 : Győr
Nemzeti Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból
A mai nap
elhunyt:
1903 • Hugo Wolf, zeneszerző (sz. 1860)
1983 • Adrian Boult, karmester (sz. 1889)
2010 • Ágai Karola, énekes (sz. 1927)
2013 • Wolfgang Sawallisch, karmester (sz. 1923)