vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Chopin és az avignoni g-moll
-kegy-, 2005-11-04 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

Chopin és az avignoni g-moll A romantika kora, bizony, zsákszámra ontja a zenei legendákat és a karizmatikus egyéniségű szerzőket, akiknek munkássága és élete (ha egyáltalán a kettő szétválasztható) egyaránt alkalmat ad némi "pletykálkodásra". A leghíresebb ilyen személyiségek között találjuk Chopint is.

A kiváló szerző és virtuóz előadó harmincas éveiben már a szó szoros értelmében akkora sztár volt, hogy Kozsó elsírja magát, ha rágondol. A szalonok és hangversenytermek két kézzel kaptak utána, kész pechje szegénynek, hogy akkoriban még nem léteztek lemezcégek és szerzői jogvédő hivatalok.

Max Ritter kutatásai szerint 1845 júniusában Chopin Limoge-ban adott hangversenyt, amelynek végén egy elegáns, szimpatikus fiatalember lépett oda hozzá, majd Xaver Varqus néven bemutatkozott. Rövid udvariaskodás után elárulta, hogy ő orgona- és zongoraművész, valamint híres közéleti személyiség, és egy hónnappal később hangversenyt kíván szervezni Avignonban a pápaság avignoni fogságának hatszázhuszonkilencedik vagy négyszázhatvanhetedik évfordulóján, méghozzá hajnali négy óra tizenkettő perckor, annak emlékére, hogy annak idején III. Honorius pápa éppen ebben a pillanatban fordult a másik oldalára. A koncertre - tisztes gázsit ígérve - meghívta Chopint is.

A nagyszabású koncertet július 11-én tartották a Pápai Palotában, nagyszámú nézősereg előtt. A Chopin előtt ismeretlen fiatalember Avignonban valóban sztárnak számított. Újságok írtak róla, szalonokban rendezett beszélgetős estekre hívták, más hírességek szívesen vacsoráztak vele. A palota azonban nyilvánvalóan elsősorban az Avignonban először koncertező Chopin neve miatt telt meg.

Varqus főleg Bach-darabokat játszott, de amikor egy kicsit elkalandozott a figyelme, kiszaladt az ujjai közül egy-egy mű más szerzőktől is. Produkcióját siker koronázta.

Ekkor a közönség örömére a zongorához ült maga Chopin, és a legnagyobb meglepetésre néhány Chopin-darabot adott elő. Ritter forrásai szerint azonban a rutinfellépésnek (Ritter a "vidéki hakni" kifejezést használja) induló koncert egy ponton zseniális, ihlettől átitatott, szférikus magasságokba emelkedő performansszá alakult. Chopin lelkét ugyanis átjárta a hely szelleme, és az előre választott darabok ledarálása után rögtönözni kezdett.

Maga Chopin állítólag később úgy nyilatkozott, hogy kiskorában a haverokkal gyakran bezárták egymást a fészerbe, ezért Avignonban hirtelen rádöbbent, micsoda tragédia lehet százhatvankét évig fogságban élni, de Ritter más forrásokra hivatkozva azt állítja, a hajnali koncert hangulata és az értő közönség aurája késztette Chopin zsenijét ekkora elragadtatásra.

A koncert csúcspontja és egyben - szó szerint - záróakkordja egy elementáris g-moll hangzat volt, amelyet az eladdig hatalmas dallamívekkel operáló szerző-előadó tizenkét és fél percig játszott. Ritter szerint ez a g-moll, amely Chopin munkásságának legjobb g-mollja lehetett, méltóan fejezte ki, amit művész és közönség egyaránt érzett. A Chopin-rajongók ezt a hangzatot nevezték el avignoni g-mollnak.

Hogy minderről eddig mégsem tudtunk, az a pápai intézmény tekintélyének köszönhető. A Vatikán kellemetlennek tekintette, hogy akár egy ilyen kiváló zenei esemény is emlékeztessen a pápaság történetének e fájdalmas korszakára, ezért a Szent Hivatal egyszerűen begyűjtött minden ezzel kapcsolatos feljegyzést, amely aztán csak a vatikáni levéltár kutatók előtti megnyitásakor vált hozzáférhetővé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)