vissza a cimoldalra
2017-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60137)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Brahms, Johannes (155)
Momus-játék (5366)
Kimernya? (2591)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4104)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)
Operett, mint színpadi műfaj (3348)
Simándy József - az örök tenor (487)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2418)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1177)
Franz Schmidt (2955)
Erkel Színház (8510)
Kodály Zoltán (348)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (562)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6439)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A cataniai pizzahangoló verseny
- kegy -, 2005-10-28 [ Elfeledett Zeneünnepek ]
nyomtatóbarát változat

A cataniai pizzahangoló verseny Meglepő könyvet publikált nemrégiben Max Ritter, a kiváló chicagói zenetörténész. Az Elfeledett zeneünnepek című kötet - amely két hét alatt ötszázezres példányszámban ment el csak az Egyesült Államokban - olyan zenei eseményeket sorol fel, amelyek a maguk korában különös súllyal bírtak, de mostanra - különböző okokból - törlődtek közös emlékezetünkből. Most induló sorozatunkban Ritter kötetéből adunk közre néhány írást, a chicagói Pogány és Tsa Book Company szíves engedelmével.

Ma már szinte a kisiskolások is automatikusan fújják, ha kell, hogy Szicília történetében a legvészterhesebb idők azok voltak, amikor a gyenge központi hatalom miatt megbomlott a sziget belső rendje. A lakosság elvesztette bizalmát az államban, és egyrészt az 1700-as évektől elkezdett fagylaltot készíteni, másrészt bizalmát a helyi hatalmasságokba vetette (La Cosa Nostra). Az 1860-as egyesítés után a földbirtokosok hatalmuk megőrzése érdekében bűnözőket fogadtak fel egymás megfélemlítésre.

Catania ura az 1860-es években a rettegve tisztelt Eugenio Tornatore volt, aki illegális makarónilyukasztással, öbölátúszással és Spartacus-poszterek kereskedelmével kereste roppant vagyonát.

Tornatorénak már az első években akadt vetélytársa. Az ugyancsak Catania területén érdekelt Alighieri és Antonioni család összefogott ellene, és egy rövid időre sikerült őt kibillenteni a hatalomból.

Tornatore Giardini Naxos városában húzta meg magát, de hamarosan sikerült pénzzel és fegyverrel megvásárolnia illetve megzsarolnia a pizzaüzletben is érdekelt Alighieri család embereit, és 1862. május 12-ének éjjelén pizzafutár-hajóknak álcázott bárkákkal, felfegyverezve visszatért Catania kikötőjébe.

Az alapos kiképzésben részesült emberek az éj leple alatt fél órán belül kiszállították a megrendeléseket, nehogy a kiváló minőségű pizza kihűljön, majd egyenként felkeresték az Alighieri és az Antonioni család gyanútlan fejeit, hogy eltegyék őket láb alól.

Tornatore jól tudta a római mondást: cirkuszt, kenyeret! Győzelmének tiszteletére május 13-án éjjel hatalmas ünnepséget rendezett, amelyen meghirdette Szicília legnagyobb szabású pizzahangoló versenyét. A szicíliaiak köztudottan imádják a muzsikát, nem csoda hát, ha óriási tömeg sereglett össze a sziget második legnagyobb városában, és a legmesszebbről is elzarándokoltak ide a jobbnál jobb pizzahangolók.

A verseny hajnalig tartott, és a Ritter kezébe került feljegyzések szerint egy Marcello Buzzatti nevű fiatal művész nyert, aki kereken 142 pizzát tudott egyhuzamban felhangolni.

Tornatore ettől kezdve minden évben megtartotta a zeneünnepet egészen 1874-es bukásáig, amikor a Messinából terjeszkedő Mastroianni család végleg megdöntötte a hatalmát, és a pizzahangoló verseny helyett sima operafesztivált szervezett, a kor csillagainak fellépésével.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MűPa, Zászlótér

Möntör Máté (gitár), ifj. Farkas József (zongora)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Hlavacsek Tihamér (zongora), Wiedemann Bernadett (ének)
Kodály, Lajtha, Dohnányi és Liszt dalai
KURTÁG: Játékok (válogatás)
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Kilenc kis zongoradarab (válogatás), 14 bagatell
LISZT: Ave Maria, Legenda no.2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Rachmaninov Trió:
Mikhail Tsinman (hegedű), Natalia Savinova (cselló), Viktor Yampolsky (zongora)
"Budapesti Moszkva Napok"
HAYDN: G-dúr trió, Hob. XV:25
MENDELSSOHN: d-moll trió, Op.49
CSAJKOVSZKIJ: a-moll trió, Op.50

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar szólistái
"Ránki György 110"
RÁNKI GYÖRGY
Ballada és ellenballada az ifjúságról 4:50
Pentaerophonia
Don Quijote és Dulcinea
A hétfejű sárkány szerenádja
Lúdapó meséi

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea (szoprán), Vigh Andrea (hárfa)
GLUCK: „Che farò senz’Euridice?” – Orfeo áriája az Orfeo és Euridice című operából
HÄNDEL: „Ombra mai fu” – Xerxes áriája a Xerxes című operából
HÄNDEL: C-dúr chaconne, HWV 484
JOHN THOMAS: The Minstrel's Adieu to his Native Land
BELLINI: „Oh! quante volte ti chiedo” – Júlia áriája a Rómeó és Júlia című operából
BALLINI: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma című operából
DONIZETTI: „Prendi, per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából
DONIZETTI: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lamermoori Lucia című operából
DONIZETTI–ROMAN MOSSHAMMER: Hárfa szóló a Lammermoori Lucia című operából
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
VERDI: „È strano, è strano!” – Violetta áriája a Traviata című operából
PUCCINI: „Vissi d'arte” – Tosca imája a Tosca című operából

20:00 : Budapest
Trafó

"10 éves a Bélaműhely"
Szépen játsszál mer’ elveszem!
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsy, zongoraművész (sz. 1870)