vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59872)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (453)
Palcsó Sándor (179)
Marton Éva (692)
Élő közvetítések (6633)
Franz Schmidt (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (295)
musical (155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (930)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2358)
Bartók Béla szellemisége (209)
Udvardy Tibor (166)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1108)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Cherchez la femme
Bodajky Nagy István, 2000-08-15 [ Szakcikk hiszékenyeknek ]
nyomtatóbarát változat

Keresi a fene! - jön az magától. Aki ismer, az tudja, hogy soha nem verem a feleségemet, ha nem ad rá okot. Nem kerülgetem a szót, szeretem a nőket. Ha nem így lenne, szó nélkül hagynám, hogy az operaszerzők és librettisták rendre kicsinálják a nőket, és mindig csak a nőket. Nem beszélek a levegőbe. Íme a bizonyíték:

VERDI
RIGOLETTO - Ki hal meg? Aki a legkevésbé felelős a történtekért. Rigolettó életben marad. A bérgyilkos Sparafucile is megússza, nem is beszélve a mantuai hercegről.
T R A V I A T A - Sok férfi szerepel a darabban. Mégis kinek kell meghalnia? Igen, Violettának. Mi volt a bűne? Hogy szeretett. Kik élték túl? A férfiak, például az öreg Germont, akihez pedig ezerszer jobban illett volna az elmúlás, de ha már mindenképpen fiatalnak kellett elpusztulnia, miért nem Alfred? Ide mélyebb vizsgálódás kéne!

PUCCINI
B O H É M É L E T - A fiúk dalolásznak, Mimi pedig előttünk, szemünk láttán, sőt ami még borzasztóbb, fülünk hallatán hal meg a legsúlyosabb betegségben, tüdőbajban. (Láz, légszomj, hidegkezűség.)
P I L L A N G Ó K I S A S S Z O N Y - Adott egy helyzet, miszerint Pinkerton ide-oda utazik Nagasaki és az Egyesült Államok között. Ismerjük a kor (XIX sz.) fejletlen technikáját, (se radar, se színes tv.) minek következtében bármi előfordulhatott volna, mondjuk hajótörés, tengeribetegség, majd ezek következtében bélfertőzés, elcsúszás banánhéjon, navigációs műszer lábra ejtését követ? vérmérgezés, hogy csak a legkézenfekvőbb lehetőségeket említsem. De nem, Franklin Benjamin Pinkerton tengerésztisztnek hajaszála sem görbül. Ki hal meg mégis? Már nem meglepő: Butterfly, Cso-cso-szán, azaz Pillangókisasszony.

BIZET
C A R M E N - A franciák sem különbek. Négy felvonás, mind teli veszélyes helyzetekkel. Don José tizedes, ugyan érik különböz? meglepetések, de sértetlen marad.
Magam is tizedes voltam az ötvenes évek legelején, tudom tehát, hogy a fegyerkarbantartás (pucolás) közben a dióverő bármikor elsülhet. Politikai tiszt kulturális témában tartott előadása akár halálos röhögőgörcsöt is kiválthat. Don José, mint mondottam, tizedes volt, fegyverrel, lőszerrel, poltiszttel. Ennek ellenére semmi rendkívüli eset nem történik vele, hacsak az nem, hogy két ragyogó nője van egy időben, ami ugyan jár néha némi veszéllyel (féltékeny férj köszönésünket nem fogadja, zavarok a programok egyeztetésében, heregyulladás, hogy csak a legfontosabbakat említsem), de könnyű túlélni.
A férfiak között ott van még Escamillo. Ő torreádor, aki ugyan nincs olyan veszélynek kitéve, mint egy átlag házasember, de az arénában őt is érhetné némi meglepetés. A bika... ugyebár? Aztán ott vannak a picadorok, banderillerok, különböző szurka-piszkával. Előfordulhatna az is, hogy nem a bikát, hanem a picadort zavarja a piros rongy. (Neveltetési problémák, altudat, mélylélektan, freudizmus, Király Jóska stb.) De nem, mégsem Escamillo hal meg, és nem is Don José, hanem Carmen. Figyelmet érdemel a szöveg, amelyet Don José szájába ad Bizet, illetve Prosper Mérimée. Közvetlenül a függöny leengedése előtt, Carmen sikolyát éppen hogy megelőzve imígyen szól: De én, Carmen, én még szeretlek, Carmen én örökre imádlak. Ennyi! - és leszúrja. A szerelemnek ilyetén megnyilvánulása, minimum elgondolkodtatja az embert, hiszen ez a katonaszökevény a vallomásnak olyan formáját választotta, amelyet mi csak a legszebb álmainkban merünk kigondolni.

KACSÓH
J Á N O S ( a ) V I T É Z - Jancsi elveszíti a birkákat, de mostohaapja nem üti agyon. Meglátja leendő anyósát, de nem kap infarktust. (fiatal, szívós szervezet!) Átvészeli a háborúkat, végighallgatja a francia királylány belépőjét, (Ó csak ne volnék!) és ezt is kibírja. Jellemz? Petőfi humanitására- bár meghalasztja Iluskát, egy szál rózsa ellenében (nem a mai virágárak mellett!) reinkarnálja.

ERKEL
B Á N K B Á N - Pedig könnyen ki is lehetett volna egyezni Gertrúd királynéval, ha Bánk nem engedi magát befolyásolni Tiborc által. A királyt ugyan megvárja, de addig is válságkezelő bizottságot hív össze, diplomáciai útra tereli a kérdést Petúr bánnal. Ha másként nem megy, polgári engedetlenséget szervez. Eltorlaszolnák a várhoz vezető fontosabb utakat, szemet huny felesége etye-petye ügyében, vagy beadja a válókeresetet és Melinda is kint van a vízből.
Így a Bánk bánból akár egy mindenkit érdeklő, népszerű darab is lehetne. (lásd: Marica grófnó, Lili bárónó!)

Látom, kicsit hosszúra sikeredett az eszmefuttatásom. Mostmár rövidre fogom! Magam is kívántam már néhány ember halálát, és a drámai konfliktus szükségessége is megkívánja a magas operánkénti halálozási arányt. Ha tehát így van, ne kevesebb nő pusztuljon el, hanem több férfi. Legyünk igazságosak, demokraták! Javaslatommal tovább megyek: Haláluk legyen igazi halál! Akit a darabban leszúrnak, az legyen tényleg leszúrva! Megszűnik a szerepekért való ádáz küzdelem, megszűnik a munkanélküliség, a mellőzöttség. Nincs szomorúbb, mint egy operista szerep utáni ácsingózását hallgatni bizonyos műsorokban, tévében, rádióban. Lassan elfogynának a szereplők, felszabadulnának az Operák mint helyiségek. Lehetne belőlük pártházakat, kevés átalakítással masszázs-szalonokat csinálni. Kérem az illetékeseket, hogy vegyék fontolóra kellően alátámasztott javaslatomat. A folyamat felgyorsításának érdekében vegyék csak elő Shakespeare-t!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)