vissza a cimoldalra
2020-02-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2542)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4695)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3702)
Társművészetek (1597)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1876)
Franz Schmidt (3542)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (131)
Élő közvetítések (8411)
Jacques Offenbach (480)
Natalie Dessay (1805)
Momus-játék (5796)
Plácido Domingo (921)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4558)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2716)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7329)
Kimernya? (3483)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

SzaMaBa Trio - The Historical Tata Concert
Flór Gábor, 2005-03-23 [ Jazz ]
nyomtatóbarát változat

SzaMaBa Trio SzaMaBa Trio
The Historical Tata Concert
Szabó Sándor - 16 húros akusztikus gitár, 8 húros fretless gitár, qanun, ének, harmonizerek, effektek
Major Balázs - dobok és ütőhangszerek
Bagi László - 8 húros kontrabasszus gitár
Pannon Jazz
PJ 1056

Régi mániáim egyike, hogy milyen jó lenne, jó lett volna a koncerteken fölvételeket készíteni, hiszen a lemezen szinte soha nem ugyanaz a zene szól, mint élőben, különösen az improvizatív műfajoknál. Mennyi remek zene veszett el így örökre, esetleg csak annak a néhány embernek az emlékezetében élve (és egyre közelítve ahhoz a mondathoz, hogy: az a koncert, 19xx-ben, milyen jó volt, csak kár, hogy már nem emlékszem semmire), aki ott lehetett, mennyi kiváló előadó művészete tűnik el véglegesen.

Persze ez is egyfajta szépsége a zenének, a pillanatnyiság, hiszen Mozartot, Bachot sem hallhatjuk játszani, mégis tudjuk, ismerjük művészetüket (bár azért megnézném azt a zenerajongót, aki nem törné kezét-lábát egy eredeti Bach-koncertlemezért...), de tudva, hogy lehetetlent kívánunk, ki is söpörjük fejünkből az efféle vágyakozást.

A technika fejlődése azonban megteremtette a lehetőséget, hogy rögzítsük az élő muzsikát, és sokan, sokszor meg is teszik. Sajnos, általában nem hivatalos, pénzes munkaként, hanem magánszorgalomból, aztán lesz, amilyen lesz (van néhány koncertélmény agyam raktáraiban, amikről tudom, hogy tökéletes volt, hallottam, emlékszem, milyen magaslatokba emelkedtek a művészek, és hová emeltek engem is ezzel, és egy technikus balkezessége miatt nem, vagy kiadhatatlanul kerültek rögzítésre).
Aztán persze ott a másik oldal: azok a koncertek, ahol nem voltam ott, de szerencsére rögzítették, és szerencsére jól. Ilyen koncert volt a SzaMaBa Trio tatai koncertje.

A SzaMaBa Trio a 80-es évek közepétől a 90-es évek közepéig működött, ez a koncertlemez egyik utolsó föllépésük dokumentuma. A zenekarvezető Szabó Sándornak Bagi László gitáros és Major Balázs ütőhangszeres voltak zenésztársai. Három lemezt készítettek a Tandem Records kiadásában, de ezek nem igazán tükrözik az eredeti trió hangzását, hiszen általában vendégművészek közreműködésével vették föl őket. Így ez a mostani lemez igazi hiánypótló, hiszen a koncerteken leginkább a trió formáció volt a jellemző.

Sajnos, nem láttam élőben a SzaMaBa Triót, mint ahogy lemezeik is csak valamilyen másolt kazetta formájában jutottak el hozzám ("ezt hallgasd meg, tök jó" mondat kíséretében nyomta a kezembe valamelyik haverom a már általa is másolt kazettát, amit persze én is lemásoltam, aztán a CD-k térhódításakor a megnövekedett minőségi igényem hatására valamilyen pincebéli doboz mélyére száműztem), hiszen ez a műfaj már akkor sem a popzenekarok eladási csúcsait ostromolta, és támogatást se hasonló mértékben kapott. No de, hol is vannak most az akkor népszerű popzenekarok? Mi maradt utánuk? És hogy lehet az, hogy ez a zene még mindig korszerű (sőt, ha lehet, korszerűbb, mint valaha)? Szerencsére nem kell erre válaszolni, és az is szerencse, hogy nem a vélt/sugallt tömegigény határozza meg az értéket. Meg persze ebből a szempontból szerencse, hogy fölgyorsult a világ, és nem járunk úgy, mint egyes régiek, hogy csak unokáik jöttek rá művészetük nagyszerűségére.

A lemez öt számot tartalmaz az 1993. augusztus 1-i tatai koncertről, és két bónuszt az 1995. február 8-i Petőfi Csarnok-béliről. De olyan homogén a hangzás, annyira egységes, hogy nem érezni a különbséget - arra, hogy két helyszín fölvételét hallom, csak akkor jöttem rá, amikor megküzdöttem a Pannon Jazz-kiadványokra oly jellemző, hatos betűmérettel készült információs résszel. Ezeken a lemezeken azok a dolgok, amik engem speciel érdekelnek (például: ki játszik, milyen hangszeren, mikori a fölvétel, ki csinálta) mindig igen kicsivel vannak írva, pedig szerintem azért ezek az információk elég fontosak egy hangfelvétel esetében. Már előre tartok öregkori zenei információkészletem sekélyesedésétől, mert csupa olyan Pannon Jazz-kiadványt fogok hallgatni, amin nem tudom, ki játszik.

Persze nemcsak a hangzás egységes, hanem a stílus, játékmód is. Hallatszik, hogy összeforrott, érett csapatról van szó, akik egyformán gondolkodnak a zenéről, zenében. Nem lehet különválasztani, mi a rögtönzés és mi a megírt rész, a hömpölygő zenefolyamban a muzsikusok egymás gondolatait veszik át, kiemelkedve és visszaereszkedve a zene folyamába. A dallamok parttalanul áramlanak stílusok és világok között, nem tudom, van-e olyan, hogy multikulturális zene, de ez akkor is az, hogyha nincs. Különböző népek motívumvilága keveredik jazzel, rockkal, klasszikussal, de nem eklektikusságot, hanem harmóniát eredményezve.

Ami külön erénye ennek a felvételnek, az a pontosság. Divatos volt egy időben nálunk a koncertfelvételeket enyhe elnézéssel hallgatni, hiszen élő, hibáznak, a koncert varázsa stb. Aztán persze érkeztek különböző külföldi előadóktól koncertfelvételek, és a zenészek nem hibáztak. Az "élőség" a dinamikában jelentett változást, és nem a játék pontosságában (vagy annak hiányában). Ez a lemez is ilyen. Akár stúdiólemez is lehetne, pontosság, korrekt játék tekintetében, és ezzel együtt magában hordozza az élő előadás dinamikáját, váratlanságát, frissességét.

Az együttes 1996-ban sajnos szétvált. Muzsikájuk kedvelőinek gyűjteménye nem lehet teljes e lemez nélkül.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kökény Eszter (hegedű)
Várallyay Kinga, Soós Orsolya (zongora)
"Hangulatkoncert" - Diploma előtt
BARTÓK: Hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
RAVEL: Couperin sírja

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Elek Petra, Finszter Eszter, Ilyés Zsanett, Mráz Nikolett, Híves Boglárka, Ortan Vivienne, Józan Vivien, Fenyvesi Gabriella Rea, Tuznik Natália, Somogyi Lili, Kaffehr Zsuzsanna, Papp Balázs, Halász Gergely, Szenthelyi Krisztián, Zajkás Boldizsár, Erdős Róbert, Katona Lóránt, Szeleczki Artúr, Csölley Martin (ének)
Takács Dorottya (fuvola)
Tóth-Csamangó Blanka, Börzsönyi Imola (klarinét)
Persányi Zsófia, Bacsi Tamás, Király Ádám (zongora)
Molnár Dániel (brácsa), Tokárszky Máté (gitár), Riku Hagiwara, Izumi Hagiwara (gordonka)
Felkészítő tanár: Dallos Erika
Tanszékvezető: Meláth Andrea
"Kamara@Zeneakadémia.2020"
MONTEVERDI: Zefiro torna
BACH: 106. kantáta „Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit” (Actus Tragicus), BWV 106 – részletek
BACH: 4. kantáta „Christ lag in Todesbanden”, BWV 4 – duett
SPOHR: 6 Lieder (1-3)
MOZART: 6 Notturno (4-6)
MOZART: Cosi fan tutte – Sestetto
Evening rise
ARNOLD CCOKE: 3 Songs (2-3)
ALBERT ROUSSEL: 2 Chanson
VERDI: Falstaff – Fúga
ERNST TOCH: Geographical Fugue

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Eric Terwilliger (kürt)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
BRUCH: B-dúr oktett
HAYDN: 1. (D-dúr) kürtverseny, Hob. VIId:3
BEETHOVEN: 9. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 47 („Kreutzer”) - vonószenekari átirat

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vizin Viktória, Nyári Zoltán, Kovács István
Magyar Nemzeti Táncegyüttes (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Honvéd Férfikar
Vezényel: Riederauer Richárd
"L'homme armé - 70 éves a Honvéd Férfikar"
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Katonasirató
VAJDA JÁNOS: Szent Péter meg a zsoldosok
TOLCSVAY LÁSZLÓ: Testamentom

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bizják Dóra (zongora)
Dunai Tamás (színművész)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán, Somos Csaba
"Chansonok és Balladák" Pászti/2
HINDEMITH: Six Chansons
SOLTI ÁRPÁD: La Loreley
RAVEL: Trois chansons
H. WOLF: Der Feuerreiter
TÓTH PÉTER: Trois beaux oiseaux du Paradis
LIGETI: Pápainé
VASS: Nocturne
CSÍKY BOLDIZSÁR: Nagy hegyi tolvaj (magyarországi bemutató)
VAJDA JÁNOS: Deux Chansons
PERTIS: Két háromszéki ballada
17:18 : Győr
Richter Terem

Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Káli Gábor
SCHUMANN: I. (B-dúr) “Tavaszi” szimfónia, op. 38
DVOŘÁK: A vízimanó - szimfonikus költemény, op. 107
A mai nap
született:
1930 • Lazar Berman, zongorista († 2005)
elhunyt:
1770 • Giuseppe Tartini, zeneszerző (sz. 1692)
1996 • Mieczysław Weinberg más néven Moishe Vainberg zeneszerző (sz. 1919)