vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Marton Éva (702)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
Bartók Béla szellemisége (210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)
musical (155)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A láma dalai - Kőrösi Csoma Sándor
- kegy -, 2005-02-04 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg szótárírónak készült. Ötévesen megírta svéd-francia, holland-német és belga-dél-szuahéli szótárát, de ki kellett derülnie, hogy ilyenek már réges-rég léteznek. A tehetséges fiatalember nem keseredett el: összeállított egy gyűjteményt dakota mondásokból. Sajnos, megint csalódnia kellett. A kiadó - túlságosan nyilvánvaló politikai tartalmuk miatt - visszautasította a dakota mondásokat. Így a gyűjtemény feledésbe is merült. Egészen 1998-ig.

A roppant optimista beállítottságú Sanyi ekkor eldöntötte: zeneszerző lesz, de nem itthon, ahol annyi kudarc érte már. Volt Amerikában egy nagybátyja, bizonyos Kőrösi Csoma Nándor, aki a család igazi fekete bárányává vált, amikor a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvek tanulmányozása helyett az orvoslást választotta, s hibátlan karriert futott be prosztataszakértőként az Egyesült Államokban. Sanyi semmiképpen sem szeretett volna vele találkozni, így az ellenkező irányba indult: kelet felé.

Sanyi lassan ment, nagyon lassan, és mindent feljegyzett, hogy a később nyomába szegődő expedíciók pontosan követhessék az útját. És olyan lassan, hogy közben Sándorrá is érett. Záhonynál akadtak problémái a határátkeléssel, de miután a korrupt vámtiszteket levette a lábukról azzal, hogy négy szólamban elénekelte a Katyusát, szabad volt az út előtte. Na, így érkezett meg egy idő után Tibetbe.

Ebben a hegyekre épült különleges országban azonnal feltűnt neki, hogy átkozottul hideg van. A fogadóban, ahová behúzódott, egy bögre tea mellett elénekelte a Hull a hó, és hózik című rögtönzött dalocskáját. Szerencséje volt. A szomszéd asztalnál ugyanis egy rimpocse ült, aki azonnal meghívta őt saját kolostorába, hogy a szerzetesek soron következő születésnapi partiján muzsikáljon.

Kőrösi élete megváltozott. Bejárta Tibetet, Nepált, és mindkét országban hamarosan már-már szentként kezdték tisztelni. Nepálban például azért, mert Katmandu főterén megállva a következő próféciát jelentette ki: Jönni fog egy ember Európából. Utánam jön, de én arra sem leszek méltó, hogy a bakancsa fűzőjét megoldjam, mert ő meghódítja majd a Nagy Hegyet (= Csomolungma=Mount Everest - a szerk.). Úgy hívják majd: Sir Edmond Hillary.

És Kőrösi a varázslatos Kelet klímájától megrészegülve ontotta magából a dalokat: a Serpa blues, a Fel Katmanduba!, a Megyek az úton lefelé, a Súlyos teher az én vállamon mind-mind olyan szerzemény volt, amit a tibeti és nepáli serpa fiúk már a bemutatót követő napon vígan fütyörésztek.

Idős korában Kőrösit maga Őszentsége rendelte föl a Szent Városba, hogy udvari zeneszerzőként szolgálja Tibet vallási vezetőjét. Ebben a korszakban alkotta meg az érett művész két nagyszabású, elmélyült művét. Az egyikben a korábbi slágereket gyűjtötte csokorba, rendszerezte és hangszerelte át. Ezt A láma dalai címmel tette közzé. Életművének záródarabja pedig egy grandiózus kórusmű, amely a gyermekkori vágyakkal egy helyen gyökerezik: a Tibeti-magyar szótár. E pazar életmű láttán nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: Kőrösi nem véletlenül kapott helyet a Századfordító magyarok-sorozatban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)