vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (236)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A pofonok hölgye - Papp Laci
- kegy -, 2005-01-21 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Legnagyobb sikerét az Egyik öklöm Rókus kórház, másik öklöm köztetmető című művével aratta. Nincs olyan tizenéves fiú, aki legalább egyszer el ne énekelné, az iskola valamelyik elhagyott zugában, olyan huszonéves, aki rá ne zendítene valamelyik kocsmácska füstjében.

Papp Laci Angyalföldön született. Eredetileg vasesztergályos vagy üzemi portás szeretett volna lenni, de a pályaválasztási tanácsadóban így okoskodott: ha ez az angyalok földje, akkor nekem küldetésem van. Azzal leült a zongorához. Első műve, a Pofonok hölgye című szerelmes dal, amelynek zenei világa Schubertet, szövege pedig Rejtő Jenő regényeit idézi: még erőtlen kissé, de már tapintható képet fest Angyalföld fiatalságáról. Nem csoda, hogy később nagy hatással volt olyan komponistákra, mint Radics Béla, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Ganxta Zoltán.

Alig csengett le a Pofonok hölgye sikere, amikor a fiatal mester újabb művel állt elő. A bluesos ritmusú Járom az utam című kompozícióban a nagyvilág elé tárja, milyen csodálatos is a macskakő a Váci út és a Lehel út között. A dal tomboló sikerét annak is köszönhette, hogy ősbemutatójára a kor bálványozott énekművészét, Vámosi Jánost kérte fel.

Tehetsége azonban szétfeszítette a dal kereteit. Egy Vasas sportcsarnokbeli hangversenye után úgy érezte, szerzeményeinek fokozottabb erőre, új karakterre van szüksége. Úgy döntött, több ütőst alkalmaz. Az új hangzást az Ilyen a boksz című dalban teremtette meg, amelynek bemutatóját a vasutasoktól meghívott zenészekkel a Tabánban, szabad téren tartotta. A közönség annyira el volt ragadtatva, hogy más előadót nem is engedtek színpadra, így Török Ádám aznap este nem játszhatta el a Gőzhajót.

Papp Laci a sikereken felbuzdulva nagyszabású zenemű komponálásába kezdett. A premiert a Kisstadionban tartották egy májusi vasárnap reggel fél hét és éjfél között. A Ring a mai napig a legemlékezetesebb műve ennek a kiváló alkotószemélyiségnek.

Nem szóltunk még arról, hogy a mester számos hangversenyen vett részt, amelyeket rendre meg is nyert. Kiváló sikerrel szerepelt zenei Európa- és világbajnokságokon, valamint olimpiákon. Egy rövid időre belekóstolt a profi zenei versenyzésbe is, de mivel külföldön nem lehetett rendes babgulyást kapni, hazajött.

Idősebb korát zenésznövendékek trenírozásával töltötte. Elve volt, hogy a zeneszerző akaratát a sok futás és a favágás edzi. Komplett erdőket írtottak ki szorgalmas tanítványaival, viszont megszülethettek olyan öregkori remekművek, mint a Nem látom a fától az erdőt, a Más szemében a szálkát, A baltás gyilkos, ráadásul e növendékek közül került ki a ma is népszerű Favágók elnevezésű zenei műhely néhány tagja.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
00:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)