vissza a cimoldalra
2017-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1215)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59925)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Operett, mint színpadi műfaj (3295)
Palcsó Sándor (181)
Lehár Ferenc (580)
Zenetörténet (197)
Bernstein- és Stokowski-szabály (29)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1119)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4096)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (468)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (310)
Kodály Zoltán (343)
Udvardy Tibor (169)
Franz Schmidt (2926)
Michael Haydn (62)
Cziffra György (98)
Lisztről emelkedetten (868)
Beethovenről - mélyebben (677)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A pofonok hölgye - Papp Laci
- kegy -, 2005-01-21 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Legnagyobb sikerét az Egyik öklöm Rókus kórház, másik öklöm köztetmető című művével aratta. Nincs olyan tizenéves fiú, aki legalább egyszer el ne énekelné, az iskola valamelyik elhagyott zugában, olyan huszonéves, aki rá ne zendítene valamelyik kocsmácska füstjében.

Papp Laci Angyalföldön született. Eredetileg vasesztergályos vagy üzemi portás szeretett volna lenni, de a pályaválasztási tanácsadóban így okoskodott: ha ez az angyalok földje, akkor nekem küldetésem van. Azzal leült a zongorához. Első műve, a Pofonok hölgye című szerelmes dal, amelynek zenei világa Schubertet, szövege pedig Rejtő Jenő regényeit idézi: még erőtlen kissé, de már tapintható képet fest Angyalföld fiatalságáról. Nem csoda, hogy később nagy hatással volt olyan komponistákra, mint Radics Béla, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Ganxta Zoltán.

Alig csengett le a Pofonok hölgye sikere, amikor a fiatal mester újabb művel állt elő. A bluesos ritmusú Járom az utam című kompozícióban a nagyvilág elé tárja, milyen csodálatos is a macskakő a Váci út és a Lehel út között. A dal tomboló sikerét annak is köszönhette, hogy ősbemutatójára a kor bálványozott énekművészét, Vámosi Jánost kérte fel.

Tehetsége azonban szétfeszítette a dal kereteit. Egy Vasas sportcsarnokbeli hangversenye után úgy érezte, szerzeményeinek fokozottabb erőre, új karakterre van szüksége. Úgy döntött, több ütőst alkalmaz. Az új hangzást az Ilyen a boksz című dalban teremtette meg, amelynek bemutatóját a vasutasoktól meghívott zenészekkel a Tabánban, szabad téren tartotta. A közönség annyira el volt ragadtatva, hogy más előadót nem is engedtek színpadra, így Török Ádám aznap este nem játszhatta el a Gőzhajót.

Papp Laci a sikereken felbuzdulva nagyszabású zenemű komponálásába kezdett. A premiert a Kisstadionban tartották egy májusi vasárnap reggel fél hét és éjfél között. A Ring a mai napig a legemlékezetesebb műve ennek a kiváló alkotószemélyiségnek.

Nem szóltunk még arról, hogy a mester számos hangversenyen vett részt, amelyeket rendre meg is nyert. Kiváló sikerrel szerepelt zenei Európa- és világbajnokságokon, valamint olimpiákon. Egy rövid időre belekóstolt a profi zenei versenyzésbe is, de mivel külföldön nem lehetett rendes babgulyást kapni, hazajött.

Idősebb korát zenésznövendékek trenírozásával töltötte. Elve volt, hogy a zeneszerző akaratát a sok futás és a favágás edzi. Komplett erdőket írtottak ki szorgalmas tanítványaival, viszont megszülethettek olyan öregkori remekművek, mint a Nem látom a fától az erdőt, a Más szemében a szálkát, A baltás gyilkos, ráadásul e növendékek közül került ki a ma is népszerű Favágók elnevezésű zenei műhely néhány tagja.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Gavodi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar (műv. vez.: G. Horváth László)
Budapesti Monteverdi Kórus
vez.: Kollár Éva
MICHAEL HAYDN: Requiem - a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Gheorghita Orsolya, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt (ének)
ETUNAM Vegyeskar
Monarchia Szimfonikus Zenekar
vez.: Virágh András
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)