vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (236)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő János
- kegy -, 2004-12-24 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

De nyomomba lép az erősebb - Keresztelő JánosA XX. században megszokott, hogy avantgarde szerző is válhat klasszikussá. A zenetörténet korábbi szakaszaiban azonban nehéz volna olyan művészt találni, aki különös alkotásaival és deviáns magatartásával egyaránt felrúgta a korabeli szokásokat, mégis maradandó életművet hozott létre. A kevés kivétel egyike Keresztelő János.

Kései gyerek volt. Idős édesanyja és ugyancsak idős, pap édesapja már nem reménykedett gyermekáldásban, amikor Erzsébet mégis állapotos lett a kicsivel. Születése után némi angyali sugallatra a János (azt jelenti: Jahve kegyes) nevet adták neki, ami bölcs döntés volt, mert a művészi pályán sokkal jobban hangzik, mint például a Szofoniás vagy a Habakuk, bár kétségtelen, hogy könyveket legalábbis ezekkel is lehet publikálni.

Az agg szülők igyekeztek a széltől is óvni egyetlen gyermeküket. Szívesen vették volna, ha valami rendes foglalkozást tanul, mondjuk az apja után pap, esetleg ács lett volna belőle, de János életében két meghatározó esemény is történt, ami a zenészélet felé sodorta.

Az egyik az volt, amikor hatodik hónapos magzat korában édesanyját meglátogatta az ugyancsak várandós Mária, és elénekelte a Magasztalja lelkem az Urat (a latin toplisták nyomán Magnificat) című csodálatos éneket, ami rendkívüli hatással volt János magzati lelkére. A következő a születésekor történt. Ekkor apja, Zakariás gyújtott rá örömében az Áldott az Úr, Izrael Istene (ugyancsak a latin jegyzés szerint Benedictus) című dalra. Jánost ezután már semmi nem tántoríthatta el attól, hogy muzsikus legyen.

Művészi értelemben konzekvens magatartást követett. Nem volt hajlandó semmiféle alkuba belemenni, a kommersz gyanúját is kerülte. Fiatalon a pusztába vonult, ahol elmélkedéssel és komponálással töltötte az időt. A korabeli városi műkedvelőket roppant módon meghökkentette. Nem is zenéje, inkább életformája, hiszen teveszőr ruhát viselt, sáska és vadméz volt az eledele.

A nyitott szívű zenerajongók mégis elkezdtek kijárni a Jordán mellé, ahol esténként a közönségnek is előadta a pusztában megformált műveit. A szakértők szerint János hitelességét - és így sikerét is - annak köszönhette, hogy isteni ihletettségű darabokkal állt a publikum elé. Bár igaz, először sokkolóan hatott a korabeli közönségre A fejsze már a fák gyökerén van című dala, de egy korábbi sláger, Izajás Készítsétek az Úr útját című remekművének remixe oldotta a hangulatot.

Jánost ezután már tömegek keresték fel a Jordán mellett, ő pedig ontotta a remekebbnél remekebb zeneműveket. Pályafutásának csúcsa kétségkívül a De nyomomba lép az erősebb című dal, amely hihetetlenül pontos képet ad a nem sokkal később beigazolódott jövőről.

Mint már említettük, János művészileg teljesen következetes magatartást tanúsított. Kíméletlenül leszámolt minden kicsapongással, gaztettel, erkölcsi vagy esztétikai elhajlással. Szókimondásában odáig merészkedett, hogy megkomponált egy bíráló hangvételű dalt Heródes fejedelem ellen. Heródes börtönbe vetette, később pedig zavaros körülmények között lefejeztette.

János tragikus halála, bár egy további ígéretekkel kecsegetető pályát szakított ketté, nem volt hiábavaló. Az ő művei a mai napig a zenetörténet fontos, inspiráló darabjai. Arról nem is beszélve, hogy a jövendölés pontos volt: János nyomába lépett az Erősebb.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
00:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)