vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59872)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (453)
Palcsó Sándor (179)
Marton Éva (692)
Élő közvetítések (6633)
Franz Schmidt (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (295)
musical (155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (930)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2358)
Bartók Béla szellemisége (209)
Udvardy Tibor (166)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1108)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Paprika - Szent-Györgyi Albert
- kegy -, 2004-12-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Paprika - Szent-Györgyi Albert Nem csak az egyetemes zenetörténetben számít gyakori esetnek, hogy valaki egy ötletből éljen meg élete végéig. Ott van például Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezésével, Fidel Castro, a kubai forradalommal, vagy Andy Warhol Marilyn Monroe-ról készített szitanyomataival. De említsünk egy könnyűzenei példát is: Paul Anka a You Are My Destiny-vel. Az úgynevezett komolyzenében Szent-Györgyi Albert az egyik ilyen zseniális ötletember.

Albert a Dél-Alföldön született, ahol a paprikatermesztésnek komoly hagyománya alakult ki, és így egész kultúra épült a paprika köré. Olyannyira, hogy a régió városai komoly vetélkedést folytatnak a "legjobb" címért. Ki ne ismerné azt a tréfás tavaszi szokást, amikor a kalocsaiak egyszerűen lezúzzák a szegedieket, vagy amikor nyár elején éppen a szegediek lőnek paprikamaggal a földeken dolgozó kalocsaiakra? Ki ne látta volna már, amikor a két város paprikapálinka-főző versenyén a legények lángot lehelnek? És ki ne hallott volna már arról, amikor a két város fiataljai vállt vállhoz vetve hülyére verik a "nyúlbéla hagymás makóiakat"?

Ebben a sokrétű kulturális közegben cseperedett a kis Szent-Györgyi Albert, aki így már egészen fiatalon megismerkedhetett a hagyományokkal. A családban - mint arról a kutatók beszámolnak - hetedíziglen visszamenőleg vannak paprikazöldítők, lánglehelők, paprikakunkorítók, paprikagázkitermelők. Albertnek így semmi dolga nem akadt, mint fülelni, feltöltődni, végül megalkotnia saját művészetét abból a sok mindenből, amit az évek során összeszedett.

A Szegedi Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol a zenei laboratóriumban már kitűnt éleselméjűségével. Másodéves volt, amikor egy alkalommal csaknem elfeledett beadni egy évfolyamdolgozatot: háromfelvonásos operát kellett komponálniuk a kis nebulóknak szabadon választott témában. Albertnek a határidő lejárta előtti estén jutott eszébe a feladat, sebtiben kellett dolgoznia. Mivel nem volt ideje alaposabban felkészülni, rögtönzött. Így született meg a Nem vagyok én bogyiszlói, nem ám! című népopera, amelyet a kurzust vezető tanár ötössel jutalmazott.

Albert ekkor belátta, hogy egyszerűbb az otthoni élményekből szőnie műveit, mint antik témákon agyalni. Ettől kezdve minden művét a paprikáról írta. Idővel rájött, a téma olyan hálás, hogy többet ér, mint egyszerű iskolai feladatokat faragni belőle. Ezért hamarosan elkészített egy dalciklust olyan ma is ismert darabokból, mint a Ha makói vagy, ne is gyere!, Miért mondod, hogy a humorom csípős?, Piros a paprika, piros az ajkad, az Engem nem lehet felpaprikázni, a Hozd az ólmot, babám! és a többi.

A népszerű művek iránt hamarosan külföldi érdeklődés is támadt, elsősorban Németországból. Szent-Györgyi gyorsan összeállított a Tschichosch, Gulasch, Paprika, Tscharda nevű projektjét, amelynek egyes darabajit a mai napig játsszák a hazai turistaparadicsomok szorgalmas zenészei.

Szent-Györgyi már érett művész- és családapaként kezdett bele gyermekeknek szóló művei megkomponálásba. A sorozatnak a Paprika és... címet adta, legnépszerűbb darabja a Paprika és Csovi-csovi Jasper, valamint a Paprika és Kuckó Mackó, amely a mai napig szeretettel száll a tanulóifjúság ajkáról.

Szent-Györgyi munkásságát zenei Nobel-díjjal ismerték el. Művei magas C-vitamin tartalmúak, meghűléskor különösen ajánlottak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)