vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61147)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
Gioacchino Rossini (1018)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Zenetörténet (236)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Illa berek - Matula bácsi
- kegy -, 2004-11-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Matula bácsiMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: "lapjával húz, élivel kormányoz". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)