vissza a cimoldalra
2018-08-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61014)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2282)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7342)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (983)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (756)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Illa berek - Matula bácsi
- kegy -, 2004-11-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Matula bácsiMinden szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy a romantika Magyarországon különösen hosszúra nyúlt. A romantikus zene utolsó fellegvárai még a XX. század második felében is tartották magukat. Legalábbis erről tanúskodik annak a kiválóságnak a munkássága, akit az iskolai ének-zene könyvek, a népi ajak és a tudományos értekezések is egyszerűen csak Matula bácsinak hívnak.

Egy kis, Balaton környéki faluban látta meg a napvilágot, és lényegében ki sem tette onnan a lábát élete végéig. Érdeklődését gyermekkorától szép, hosszú élete végig a műzene helyett erdő-mező, s különösen a láp muzsikája kötötte le. Nem akart elszakadni a számára oly ihlető környezettől, ezért mindvégig nomád körülmények között élt - mint arról közvetlen munkatársa, Tutajos feljegyzései alapján életrajzírója, Fekete István beszámol.

Első komoly munkája a Tücsökzene címet kapta, amit az amúgy kiváló költő, Szabó Lőrinc korábban eredményesen plagizált. A programzenei műben valóban a tücsköké (pontosabban az őket idéző vonósoké) a főszerep, ám a darab csúcspontja az a tutti, amelyben a tücskök mellett sáskahadak hegedülnek, békahadak fuvoláznak.

A már fiatal férfikorában is bácsiként emlegetett Matula a barát és munkatárs, Tutajos tiszteletére komponálta Ladikon, de ladikon című munkáját, amelynek már-már slágernek számító szövege így szól: "lapjával húz, élivel kormányoz". A hamar híressé vált, vidám kis darabot előszeretettel alkalmazták az úttörő flottilla evezősei gyakorlatozás közben, manapság pedig a vízitúrázó cserkészek.

Matula befutott szerzőként alkotta meg Illa berek, nádak, erek nevezetű darabját, amely pályája egyik legsikeresebb alkotása. Ebben minden addigi tapasztalatát felhasználja. A kritikusok ugyan fel szokták róni a mű aktuális előadásáról értekezve, hogy a nagy bogárzümmögésen kívül gyakorlatilag semmit nem hallani, de ez a sarkos vélemény elsősorban a rossz interpetációkra vezethető vissza.

Az óvodások és a kisiskolások körében örvend nagy sikernek Matula bácsi egy zenepedagógiai műremeke, a Khm-khm. Az elbeszélő jellegű mű arról számol be, hogy Tutajos életében először evett csípős halászlét. A gyerekek nagy élvezettel hallgatják a hangutánzó szavakból összeállított szöveg megzenésített változatát, amely tréfás módon utánozza a paprikától fuldokló ember hangját.

A legnagyobb sláger azonban kétségkívül a Tüske vár című oratorikus mű, amely egy, a berekben elővigyázatlanul mezítláb sétálgató turista napját beszéli el, aki a darab végén fájdalmas ordítással lép bele a rá váró tüskére. A turista története a Téli berek című műben folytatódik, amelyben a történet főhőse a kikelet előtt pár perccel fagy halálra, így kihűlt teste felett szomorkásan Olvad a jégcsap, csepereg a víz - ahogy a zárótétel fogalmaz.

Való igaz, Matula bácsi nem tartozik a legismertebb, és a nemzetközileg is nagy tekintélyt kivívott komponisták közé. Mi, magyar zenerajongók azonban örömmel hallgatjuk egy-egy eredeti, csak a magyar tájra jellemző, népi hangokkal szépített művét, hogy ettől is kissé otthonosabban érezzük magunkat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BRAHMS: Esz-dúr kürttrió
Zempléni Szabolcs (kürt), Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)
BRAHMS: H-dúr trió Op.8, No.1
Baráti Kristóf (hegedű), Camille Thomas (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Újhuta
Bretzeinheim-Waldbott-kastély

Szarvas Anna (fuvola)
Wespa-vonósnégyes:
Wolfgang Göllner, Árvayné Nezvald Anett (hegedű), Kóczán Péter (brácsa), Vámos Marcell (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
MOZART: D-dúr fuvolanégyes, K 285
MARAIS: Les Folies d’Espagne
DVOŘÁK: F-dúr „Néger-kvartett”, Op. 96

17:00 : Komlóska
Görögkatolikus templom

Akadémiai Cantus Kamarakórus (Ukrajna)
Művészeti vezető: Emil Sokach
"Zempléni Fesztivál"

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
PAGANINI: Caprice No.24
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű)
Ifj. SÁRKÖZY LAJOS, SZAKCSI LAKATOS RÓBERT: Improvizáció Paganini No.24-es etűdjére
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
LISZT: Paganini etűdök, S.140, No.6
Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok BB 68
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: I. Rapszódia hegedűre és zongorára BB 94
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
Cigányzenei gyökerű művek a klasszikus zenében
Ifj. Sárközy Lajos és együttesének bemutatója

19:00 : Szerencs
Rákóczi-vár udvara

Bohém Ragtime Jazz Band
"Zempléni Fesztivál"
"A szeszcsempészek kora"

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

"Zempléni Fesztivál"
A 20 éves Budapest Jazz Orchestra és vendégei
A mai nap
elhunyt:
1907 • Joachim József, hegedűs (sz. 1831)
1951 • Artur Schnabel, zongorista (sz. 1882)
2014 • Licia Albanese, operaénekesnő (sz. 1909)