vissza a cimoldalra
2018-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A nap képe (2092)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1058)
Operett, mint színpadi műfaj (3699)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1478)
Franz Schmidt (3180)
Balett-, és Táncművészet (5548)
Opernglas, avagy operai távcső... (20136)
Élő közvetítések (7394)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (773)
Momus-játék (5512)
Kimernya? (2746)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2887)
Richard Strauss (747)
Kedvenc magyar operaelőadók (1089)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fesztivál az Alagútnál - Adam Clark
- kegy -, 2004-10-29 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Adam Clark A XIX. századi mester megszámlálhatatlan remekművet alkotott, amelyek hazájában, Angliában a mai napig a közönség kedvenceinek számítanak. Itt, Magyarországon csupán egyetlen művét jegyezzük, természetesen magyar vonatkozásai miatt, azt azonban annál szívesebben szedjük elő.

Adam Clark a romantika századának első évtizedében született Anglia egy apró szegletében, amely olyan messze esett a fővárostól, hogy a mondás csak így emlegette: "ha ennél messzebb mész Londontól, vagy visszafelé mész, vagy már a büdös, mocskos, íreknél jársz". Az Ír-tenger partján álló kis halászfalu lakossága ugyanis - mint ebből sejthető - mélyen megvetette a Zöld Sziget lakóit.

A kis Adam eredetileg halász szeretett volna lenni, mint édesapja, de amikor hosszú időn keresztül kellett tapasztalnia, hogy semmi más nem akad a hálóba, mint a túloldalról érkező szemét (teljes, zöld-fehér harci díszbe öltözött, ájult részeg futballszurkolók, kiürült guinnesses dobozok, "Éljen az IRA" feliratú kitűzők, összekaristolt U2-lemezek stb.) úgy döntött, más foglalkozás után néz.

Egy ideig azon tűnődött, utcai cipőtisztító-fiú lesz a manchesteri központi pályaudvaron, de édesapja felhívta rá a figyelmét, hogy ehhez ő nem eléggé indiai, a konzervatív angolok bizonyára mélyen megvetnék próbálkozásáért, és továbbra is a gyarmatokról behurcoltak fiaival tisztíttatnák cipőjüket, míg ő ülhetne tétlenül egész nap a peronon egy ottfelejtett, két hete lejárt Timeson.

Az értelmes, talpraesett ifjú megértette a hasonlatot, s mivel egy csepp kedve sem volt ahhoz, hogy az álla felkopjék, beiratkozott a konzervatóriumba. Már az első órán összetűzött egy tanárával. A derék Mr. Calloway azt kérdezte: "Nos, urak, ki mit tud Georg Friedrich Händelről?", mire az akkor még teljesen iskolázatlan Clark őszintén rávágta: "Händel? Az meg ki?" Mr. Calloway-t szörnyen felháborította ez a pimasz közlés, és gondoskodott arról, hogy az egész tantestület megtudja: Clark rátarti, egyszersmind nyilvánvalóan idegengyűlölő, ezért jó lesz vele vigyázni.

A tantestület haragja azonban jót tett Clark hírnevének. Ettől kezdve egyre-másra érkeztek hozzá a megrendelések. Elég volt belépnie a konzervatórium kottatárába, a Királyi Opera igazgatója máris megkérdezte tőle: "Te, Clark, nem írnál nekünk egy operát?". Csak belépett kedvenc helyére, hogy ötórai teáját elfogyassza, az összes londoni zenekar vezetője egyszerre lépett oda hozzá: "Te, Clark, nem írnál nekünk egy szimfóniát?".

E nagy sikerszéria közepette futott össze a lóversenypályán Széchenyi Istvánnal, aki akkoriban Hunniából indulva vasúton és gőzhajón járta be a világot, hogy hitelt szerezzen Stádium című könyvére.

Széchenyi meglátta a ticketjét idegesen gyűrögető Clarkot, és odalépett hozzá: "Mr. Clark, ezennel arra kérem, hogy komponáljon nagyszabású művet nekünk, magyaroknak, amely jelképezné a mi országunk és Európa összetartozását. A művet az Alagút Fesztiválon mutatjuk majd be, csináltatok magának két oroszlánt is kőből, amely hazájára emlékezteti majd, de a nyelvüket kivágatom, hogy se angolul, se magyarul fel ne üvöltsenek, mert az zavarná a nagyszabású zenemű bemutatását". Széchenyi már akkor is kitűnő szónok volt.

Clark ránézett, és csak ennyit mondott: "Rendben van, jóember, de most magától nem láttam, hányadiknak futott be Lord Kökörcsin. Az ötös számú ló. Ugyanis rá fogadtam."

E kényes intermezzo ellenére Clark simán elvállalta a megbízatást. Magyarországra utazott, rengeteg gulyást evett, meg szegedi halászlét, meg bajait, tokaji bort ivott, meg badacsonyit, meg szekszárdit, meg villányit, meg sopronit, meg somló-hegyit, meg homokit, mindezt szatmári szilvával és Unicummal öblítette le, és megkomponálta a művet. Azt a kiváló darabot, amely a mai napig jelképezi, hogy mi, magyarok, ha nehéz napokat is vagyunk kénytelenek minduntalan átélni, azért Európához tartozunk, sőt. A Bridge Over Troubled Water, bizony, akár himnuszunk is lehetne. De nem az.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Érdi Tamás (zongora)
Quatuor Hermès:
Omer Bouchez, Elise Liu (hegedű), Yung-Hsin Chang (brácsa), Anthony Kondo (cselló)
"Szól a szív..." Alapítvány/30
BEETHOVEN: 17. (d-moll) zongoraszonáta, Op.31/2 („Vihar”)
BRAMHS: Három intermezzo, Op.117
KODÁLY: Marosszéki táncok
SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös, Op.44

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Katherine Watson, Mathias Vidal, Thomas Dolié, Juliette Mars, Chantal Santon-Jeffery, Manuel Nunez-Camelino, Philippe-Nicolas Martin
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
GERVAIS: Hypermnestre
Az opera első előadása a 18. század óta
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kovács János
"Rost Andrea és lánya, Harazdy Eszter estje"
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)