vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4172)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11303)
A csapos közbeszól (95)

Marilyn Horne (458)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Élő közvetítések (7668)
Erkel Színház (9612)
Momus-játék (5588)
A nap képe (2119)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2928)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3076)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Kimernya? (2918)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1243)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)
Verdi-felvételek (544)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Harc a pénz ellen - Walt Disney
- kegy -, 2004-10-22 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Walt Disney A XX. század elüzletiesedő világában egyáltalán nem számított ritkaságnak, hogy egy-egy tehetséges, a pályáján remekül induló zeneszerző eladja a tehetségét – vagyis a lelkét – az ördögnek: Hollywoodnak. Az amerikaiak közül különösen kevesen álltak ellen a csábításnak. A dacolók közé tartozott a kiváló Walt Disney, akinek egész élete tulajdonképpen a Hollywood elleni harccal írható le.

A Disney család kutya-, kacsa- és egértenyésztéssel foglalatoskodott Alabamában, a számtalan gyerek (szám szerint tizenkettő) első évei így boldog, bukolikus idillben teltek el. Az állatokhoz – ez már akkoriban kitűnt – leginkább Walther vonzódott, pedig egész nap rájuk sem nézett: a fekete alkalmazottakkal jam sessionölt a pajtában stikában berendezett profi hangstúdióban. Tőlük hallott először a zseniális Mozartról (kitűnő improvizációs készségekkel megáldott, félig osztrák származású, félvér zongorista volt New Orleansban), Debussyről (marokkói-francia bevándorló apa zabigyerekeként a chicagói gettóban felnövő gitáros volt, a "Négyeshangzatok Királyának" is nevezték) és a nagyszabású terveket megvalósító Wagnerről (német operaszerző volt).

Walt hamar eldöntötte: csak zenével foglalkozhat, vitának helye nincs. Ezt apja eleinte nem tudta, s némi vita árán megpróbálta rávenni, hogy takarítsa ki az egerek ketrecét, de a fiú nem engedett. Az igazság az, hogy a gyereket sem a tizenegy testvér, sem a szülők nem értették igazán. Számukra felfoghatatlan volt, mi a jó abban, hogy az ember még a szabad idejében is hangoskodik a sok hülye vonító kutya, hápogó kacsa meg cincogó egér között.

Az ifjú Waltot lelkileg a három anyai nagybácsi – Donald, Mickey és Pluto – támogatta. Õk egyetlen családi ünnepen sem mulasztották el megjegyezni: "Ebből a gyerekből nagy ember lesz". Aztán adtak neki fejenként egy ötcentest, mielőtt bevedelték volna az összes puncsot.

A felserdült Disney fiú egyik napról a másikra elhagyta az alabamai otthont, és Los Angelesbe költözött zenét tanulni. A jóra törekvő, tiszta lelkű, romlatlan vidéki fiú hamarosan felfigyelt arra, hogy osztálytársai minden kezdetleges firkálmányukat kitűnően értékesítik Hollywoodban. Ez felháborította őt. Az alabamai pajtában zenélő szegény mestereire gondolt, és elhatározta, ellenáll a kommercializálódás kényszerének, nem fog filmzenéket írni.

A sors azonban közbeszólt. Egyik nagybátyja és az alabamai idők emlékére komponált, Mickey Egér című darabját egy szemfüles osztálytársa viccből becsempészte egy hollywoodi producer asztalára. A szakember a kottát olvasva azonnal lecsapott a műre, s Walt arra kapta fel a fejét, hogy a neve filmplakátokon olvasható, ő maga pedig nyakig ül a pénzben.

De nem adta fel a küzdelmet. Másik nagybátyja és az alabamai napok emlékére megkomponálta Donald Kacsa című programzenei művét, amelyet alaposan elrejtett a fiókban. A baj csak az volt, hogy tévedésből nem a saját fiókjában, hanem a producerében rejtette el, aki másnap megtalálta, és felhasználta legújabb filmjében. Disney kétségbe esett, de továbbra sem adta fel. Harmadik nagybátyja és az alabamai napok emlékére megírta Pluto Kutya című oratorikus művét, és ő maga dobta oda a producer elé: "Tessék, na, most boldog vagy?". És az átkozott bitang, a gaz kapitalista azonnal beépítette a művet az épp akkoriban forgatott filmjébe.

A derék alabamai fiatalember mérhetetlen mennyiségű pénzt keresett. Úgy döntött, megszabadul ettől a szégyentelenül nagy összegtől: gigantikus vállalkozásba kezdett. Bayreuth mintájára zenei-szórakoztató központot hozott létre Disneyland néven. Ebben a koncerttermek mellett zenei vidámpark, zenei éttermek, zenei idősmegőrzők várták az érdeklődőket. Disney gyakorlatilag minden pénzét a vállalkozásba ölte.

Terve azonban nem vált be. Nem sikerült eladósodnia, sőt! Az emberek özönleni kezdtek a nagy amerikai zenei-szórakoztató központba. Walt érezte, csak előre menekülhet: újabb, mindennél fényűzőbb központot épített az Egyesült Államokban, majd hamarosan még egyet Franciaországban. De megint az történt, ami addig: pénze ahelyett, hogy fogyott volna, csak szaporodott.

Walt Disney végül gazdagságban, jólétben, de cseppet sem elkényelmesedve halt meg. Utolsó leheletéig harcolt, hogy megszabaduljon pénzétől. A beszámolók szerint, amikor meghalt, éppen nagy összegről töltött ki csekket a Ferrari ügynökének, aki lakásán kereste fel őt.

Az elkommercializálódással a zeneművészet nem tudott végleg szakítani, de Disney kitartása örök példa lehet számunkra.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)