vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Marton Éva (702)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
Bartók Béla szellemisége (210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)
musical (155)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csak egy maradhat - Connor MacLeod
- kegy -, 2004-10-08 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Connor MacLeod Sean Connery és a Trainspotting mellett ő az, akire a legbüszkébb lehet a skót haza. És még csak nem is fővárosi származású: a zord Felföld szülötte.

Egyes vélekedések szerint egy csöndes éjszakán jött a világra a Felföld egy kis jászlában, birkák, szamarak és ökrök között. A Vatikán azonban úgy véli, ez az állítás csak a skót kálvinisták szemétkedése, ezért az ő verziójuk szerint Connor MacLeod ágyban, párnák közt látta meg a napvilágot.

A kis Connor – mint minden skót gyerek – ötévesen már sört ivott, és birkafaggyút evett, de a többiektől eltérően Burns-verseket is szavalt. Csak úgy, anélkül, hogy tanulta volna őket. Különleges tulajdonságát látva nagybátyja, a MacLeod-klán egyik tekintélyes személyisége meg is jegyzete: "meglásd, egyszer még halhatatlan leszel".

Connor hamar rájött, hogy pusztán a versszavalás és a rímfaragás (amelyre közben rákapott) nem elégíti ki. Akkor érzett csak teljes örömöt, ha a poémákhoz kis dallamocskákat is komponálhatott. Ezért döntötte el, hogy zeneszerző lesz.

Sajnos, művészi érését nagyon sokáig késleltette a kor meghatározó zeneszerzői attitűdje. Ekkoriban a skót zeneművészek meglehetősen konzervatív, akadémikus felfogást képviseltek. Kötelező témák uralták a terepet, s aki ezektől megpróbált eltérni, annak az orrára koppintottak Olyan, ma már nevetségesen banálisnak ható darabokat részesítettek figyelmükben, mint az Adjál kölcsön ötven pennyt!, a Sok lesz az a tizenöt százalék vagy a Még tartozol, szívem, Anderson, még tartozol. E daraboknak ma már a szerzőit sem ismerjük.

Egy ideig MacLeod is próbálkozott az efféle művészettel, de hamar szorongatónak kezdte érezni hazája legelőillatú levegőjét, ezért néhány évszázad múltán az Egyesült Államokba költözött. A koszt itt sem volt éppen jó, a sör kifejezetten rossz, de a zenei lehetőségek kitágultak.

Az amerikai út során már érezte, valóban halhatatlannak született, de tudta, ha többedmagával volna halhatatlan, szűknek érezné a világot. Ezért kezdett el dolgozni Csak egy maradhat című monumentális művén.

Hogy a darab majdani bemutatásához szükséges pénzt előteremtse, zenei párbajokon kezdett részt venni. Minden egyes alkalommal a Csak egy maradhat egy-egy újabb részletét mutatta be, s közben abban reménykedett, végül tényleg ő lesz az abszolút győztes, az egyetlen.

A versenydíjak szépen hoztak a konyhára, de összegük nem bizonyult elegendőnek. Connor MacLeod ezért a párbajozás mellett hollywoodi produkciók zenéjének megkomponálást is vállalta. Így született meg az It’s A Kind of Magic és a Who Wants To Live Forever, amit ma is sokan dalolnak, dúdolnak.

Connor MacLeod gyötrelmes küzdelme meghozta a gyümölcsét: a végén csak ő maradt, egyedül, minden más zeneszerzőt kiszorítva. Sajnos, a közönség azonban addigra más stílust kezdett kedvelni, amit viszont sem ő nem tudott produkálni, sem más zeneszerzők, hiszen azok már nem léteztek. MacLeod tehát közönség nélkül maradt, mindhiába ért roppant művének végére. Ráadásul halhatatlan volt, így a nyomorult most is ott ül Hollywoodban a Csak egy maradhat partitúrájával, és várja, hogy valami változzék. Tragikus, borzasztó alkotói pálya.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)