vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Épp olyan - Patyomkin
- kegy -, 2004-09-24 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Patyomkin A megszólalásig úgy festett, mint egy zeneszerző. Már egészen fiatalon próbálkozott (felvezetésként) elképzelt zenekart vezényelni az iskolapadon állva. Sőt, léggitározott is, de a cári rabigában nyögő bojár fiatalok még nem ismerték a rock and rollt, ezért ahelyett, hogy kivárták volna a produkció végét, elmentek kaviárt meg lazacot zabálni reggelire.

Az ifjú Patyomkint hamarosan már nem elégítette ki Sztravinszkij műveinek látszólagos interpretációja, főképp, mert azok a művek akkor még nem születtek meg. A komponálás gondolata foglalkoztatta, ezért tanulmányozni kezdte, hogyan néz ki egy zeneszerző.

Felvételi nélkül vették fel a konzervatóriumba. Szorgalmasan járt be az órákra, vadul jegyzetelt, skiccelt, vázlatokat készített osztálytársairól. Ez azonban nem volt elég. Magát egy pillanatig sem kímélve esténként ősbemutatókra járt, hogy ott is fáradhatatlanul lesse a végén a hajlongás közben csak rövid ideig látható komponistákat.

Szorgalmának köszönhette, hogy gond nélkül bejutott a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára. Itt nyílt módja saját stílusa kidolgozására. Nagy gonddal, időt és a szülők pénzét nem kímélve válogatta össze Szentpétervár és Párizs legjobb szabóinak műhelyéből azokat az öltözeteket, amelyekben a kor idealizált komponistái jártak.

De ez sem volt elég. Idővel kikutatta magának azokat a borbélyokat, akik a frizuráját, valamint a szakállát és bajuszát is tökéletesen zeneszerzősre tudták megcsinálni.

Miután ránézésre tökéletesen egy zeneszerző benyomását keltette, és már a meghajlás is ment, végre hozzáláthatott a komolyabb, tartalmi munkához. Korabeli megfigyelők szerint pontosan úgy ült a zongoránál, mint egy zeneszerző. Egy magas rangú katonatiszt, aki az udvari körökben elismert tekintélynek számított, egyenesen így fogalmazott egy levelében: "ahogy a szimfónia szó hallatán elréved a tekintete, nos, az minden zeneszerzőt - beleértve a nagy Csajkovszkijt is - megszégyenítene".

Nem csoda, hogy Patyomkin hamarosan a szalonok kedvencévé vált. Aki igazi zeneszerzőt akart látni, inkább őt hívta, mint Csajkovszkijt, mert legalább annyira snájdig és annyira zeneszerző volt, viszont nem csapott akkora zajt. A teadélutánokon megelégedett azzal, hogy értő módon nekitámaszkodik a zongorának, nem akart mindenáron babrálni is a klaviatúrán.

Patyomkin a teadélutánokénál nagyobb publikum előtt is sikert akart aratni. Ezért nevezett be a legtekintélyesebb nemzetközi zenei versenyekre. Kiváló modorával, rendezett hajzatával, kifogástalan ruházatával, és - mindenekelőtt - zeneszerzést sugárzó lényével könnyedén meghódította a milánói, nápolyi, bécsi, berlini, genfi és budapesti közönséget.

Békés öregségben, sikerek közepette érte a vég. Ahogy ott feküdt ágyán, a szemét lefogó pópa csak annyit mondott: Istenem, épp úgy halt meg, mint egy zeneszerző!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)