vissza a cimoldalra
2017-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60137)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett, mint színpadi műfaj (3349)
Bartók Béla szellemisége (234)
Brahms, Johannes (155)
Momus-játék (5366)
Kimernya? (2591)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4104)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)
Simándy József - az örök tenor (487)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2418)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1177)
Franz Schmidt (2955)
Erkel Színház (8510)
Kodály Zoltán (348)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (562)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6439)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Tralala, tralala - Micimackó
- kegy -, 2004-09-10 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Micimackó Vannak alkotóművészek, akiket elsősorban nem műveik miatt szeretünk: inkább a személyiségük varázsa vagy egy-egy jellemvonásuk ejt rabul bennünket. Ilyen Beethoven süketsége, Händel vicces parókája, Cage vonzódása a dobókocka iránt, Mozart első nevének tükörfordítása, Wagner body buildereket is megszégyenítő, mennyiségi jellegű teljesítménycentrikussága, Bach szexuális teljesítőképessége. És persze a neves brit szerző, Micimackó együgyűsége.

Micimackó Angliában, a Százholdas Pagonyban született, Róbert Gida gyermekeként, aki édesanyja és édesapja is volt. E szociális hátrány a társadalmi hierarchiájára oly büszke Nagy-Britanniában hamar kitaszítottá tette a kis Micit, aki ekkorra keresztapja A. A. Milne tréfájának köszönhetően már azt sem tudta, fiú-e vagy lány?

Elhatározta, hogy kivonul a világból. Először David Copperfieldként vagy Twist Oliverként akart élni, de aztán rájött, hogy e pozíciók a brit zenetörténetben már foglaltak, és a Százholdas Pagony egy eldugott részében a társadalom más mellőzött, s - valljuk be - kissé különös alakjaival vette körül magát: Fülessel, Bagollyal, Malackával, Kangával, Zsebibabával, Tigrissel.

Micimackó hamar az emberi lét legaljára süllyedt. Kivonulását követő rövid időn belül már semmi mással nem tudott foglalkozni, mint mézevéssel és gondolkodással.

Ha a dalszerzést nem számítjuk. Márpedig számunkra ez a legfontosabb.

Micimackó tulajdonképpen a naiv szerzőkkel rokon. Soha nem tanult művészeteket, ha bárki megkérdezte volna, nagy valószínűséggel visszakérdezett volna: mi az a művészet? Ő csak tette, amiről mások elmélkednek. Munkássága persze megítélhető, hiszen elég hullámzó minőségű, az azonban kétségtelen, hogy a szemétdombon néhány gyémánt félkrajcár is ott csillog, a folyami hordalék között aranyrög úszik, a szén közt kicsiszolódott a gyémánt... több ilyen most nem jut eszünkbe.

Legautentikusabb, vagyis legmicimackósabb slágere a Tralala, tralala, pritty, pretty, prütty című dal, amelynek szövege így hangzik: tralala, talala, pritty, pretty, prütty, mégis komoly gondot okoz a kisiskolásoknak, ha feladják memoriterként.

Ennél figyelemreméltóbb azonban Micimackó a megmerevedett brit társadalmat megcélzó munkássága. Az Ismert erdei körökben című darabban olyan dekadens figurának állítja be magát, akinek kóros mézevése még a társadalom magasabb rétegeiben is állandó beszédtéma. Elemzői szerint ezért rokonítható a maga korában ugyancsak az arisztokraták körében feszültséget keltő Robin Hooddal.

Sokan ismerik a dadaizmus felé hajló, szürrealisztikus alkotásait is. Ezek közül a legtöbbet emlegetett a Nyáron nyaralok, télen telelek kezdetű mű, amelyben kifejti, hogy a trotechnikus mindig Elek.

Sokrétű alkotóról van tehát szó. Munkásága szerteágazó és korántsem egészében felfedezett, mint az Északi-sark, amelynek megzenésítése is az ő nevéhez fűződik. Reméljük, a kortárs zenetudomány hamarosan bővebbeket tár elénk e különös szerzőről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MűPa, Zászlótér

Möntör Máté (gitár), ifj. Farkas József (zongora)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Hlavacsek Tihamér (zongora), Wiedemann Bernadett (ének)
Kodály, Lajtha, Dohnányi és Liszt dalai
KURTÁG: Játékok (válogatás)
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Kilenc kis zongoradarab (válogatás), 14 bagatell
LISZT: Ave Maria, Legenda no.2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Rachmaninov Trió:
Mikhail Tsinman (hegedű), Natalia Savinova (cselló), Viktor Yampolsky (zongora)
"Budapesti Moszkva Napok"
HAYDN: G-dúr trió, Hob. XV:25
MENDELSSOHN: d-moll trió, Op.49
CSAJKOVSZKIJ: a-moll trió, Op.50

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar szólistái
"Ránki György 110"
RÁNKI GYÖRGY
Ballada és ellenballada az ifjúságról 4:50
Pentaerophonia
Don Quijote és Dulcinea
A hétfejű sárkány szerenádja
Lúdapó meséi

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea (szoprán), Vigh Andrea (hárfa)
GLUCK: „Che farò senz’Euridice?” – Orfeo áriája az Orfeo és Euridice című operából
HÄNDEL: „Ombra mai fu” – Xerxes áriája a Xerxes című operából
HÄNDEL: C-dúr chaconne, HWV 484
JOHN THOMAS: The Minstrel's Adieu to his Native Land
BELLINI: „Oh! quante volte ti chiedo” – Júlia áriája a Rómeó és Júlia című operából
BALLINI: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma című operából
DONIZETTI: „Prendi, per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából
DONIZETTI: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lamermoori Lucia című operából
DONIZETTI–ROMAN MOSSHAMMER: Hárfa szóló a Lammermoori Lucia című operából
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
VERDI: „È strano, è strano!” – Violetta áriája a Traviata című operából
PUCCINI: „Vissi d'arte” – Tosca imája a Tosca című operából

20:00 : Budapest
Trafó

"10 éves a Bélaműhely"
Szépen játsszál mer’ elveszem!
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsy, zongoraművész (sz. 1870)