vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4172)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11303)
A csapos közbeszól (95)

Marilyn Horne (459)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Élő közvetítések (7668)
Erkel Színház (9612)
Momus-játék (5588)
A nap képe (2119)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2928)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3076)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Kimernya? (2918)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1243)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)
Verdi-felvételek (544)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ráérünk - Pató Pál
- kegy -, 2004-09-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Pató Pál Az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb szenzációjával állunk szemben. Olvasóink megszokhatták: e hasábokon az esszé műfaját használjuk arra, hogy egy-egy kivételes alkotó munkásságát valamelyest ismertessük. Ezúttal azonban - ha egyszerre kívánunk tény- és élményszerűek lenni - a történetmondáshoz kell folyamodnunk.

1823. január 1-jén Kiskőrösön neves zenetörténész született Petrovics Sándor néven. A szülők eredetileg Emilnek szerették volna hívni, de egy jóakarójuk figyelmeztette őket, ez a név ötszáz évre előre jogvédett a zenei szakmában.

A tudós annyira szégyellte paraszti származását, hogy Petőfire változtatta a nevét. Később, amikor értesült, hogy idővel Magyarországon is bevezetik a marxista-lukácsista esztétikát, mindezt megbánta, és egy Vahot Imre nevű zeneműkiadó segítségével részegen nótázó juhásznak öltözve, talicskán tolatta végig magát a Váci uccán. Kifogástalan franciatudása és görög-latin műveltsége azonban kilógott a ködmön alól, így teljességgel hiteltelenné vált.

De mindez csak intermezzo, hiszen számunkra Petőfi (Petrovics) munkássága fontos. Gyakorlatilag mindenütt járt iskolába: a sárospataki és a pápai kollégiumban, Pannonhalmán, a Fasori Gimnáziumban és a Lauderben, azonban rebellis magatartása miatt mindenünnen kicsapták. Egy vándorzenekritikus-társulathoz csatlakozott, de a feudális Magyarországon az 1840-es években nem szívesen fizettek az emberek a zenekritikusi előadásokért. Petőfi ezért egy időre Debrecenben húzta meg magát. Itt következett be életének nagy fordulata.

Iszonyatosan fázott azon a télen, így aztán kényelmetlen lakában, égő pipáját szorongatván a debreceni természettudós, dr. Földi János füvészeti tanulmányát lapozgatta, hátha ráakad valami télen is beszerezhető gyógynövényre, ami kikúrálná náthájából, amikor a kötet lapjai között egy kézzel írott levélre bukkant. A levél így szólt:

"Tisztelt Pató uram!

Alulírott Erkel Ferenc karmester azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy a Magyar Állami Operaház 1884. szeptember 27-i megnyitó ünnepségére egy operát komponálni méltóztassék. Mivel jól tudom, hogy hosszú határidővel dolgozik, most értesítem. A megbízással járó előleget mellékeltem.

Pest, 1884. március - Erkel Ferenc"

Petőfi (Petrovics) izgatottan kutakodott tovább dr. Földi János kötetében. A következő két lap között nem volt semmi, amiből arra következtetett, hogy innen hiányzik valami. Az ötvenedik lapnál azonban újabb levelet talált.

"Tisztelt Pató uram!

Örömmel vettem tudomásul, hogy az elküldött előleget méltóztatott elfogadni, amit jó jelnek vélek. Azonban ez idáig egyetlen kottasor sem érkezett a készülő nemzeti operából. Kérem, mihamarább értesítsen!
Köszönettel.

Erkel Ferenc
Pest, 1884. április"

Petőfi (Petrovics) megint hiányra bukkant a Földi-könyv lapjai között, amelyet ismét levél követett.

"Tisztelt Pató uram!

Levelét még nem kaptam meg, pusztán egy földim tájékoztatott, hogy készülő nemzeti operája címe Ej, ráérünk arra még! Tisztelettel kérem, küldje meg a partitúra kész oldalait, hogy azokat a zenekarnak megmutathassam.
Hálával

Erkel Ferenc
Pest, 1884. június"

A kötetben ezt követően több hiányos hely tátongott, amelyeket ez a levél zárt:

"Tisztelt Pató uram!

Az operával most már ne iparkodjék, a bemutatót megtartottuk. Egyébként jól sikerült.
Baráti üdvözlettel

Erkel Ferenc
Pest, 1884. szeptember 28."

Petőfi-Petrovics ezután lázas kutatásba kezdett, és a kép hamar összeállt: az üres helyek azokat a leveleket jelölték, amelyeket Pató Pál, a XIX. század elejének (sic!) egyik kiváló komponistája nem küldött el, sőt nem is írt meg. A kutatások során arra is fény derült, hogy az Ej, ráérünk arra még! Pató Pál egyetlen, ugyanakkor a mai napig meg nem komponált műve.

A továbbiak megfejtése a modern zenetörténet dolga.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)