vissza a cimoldalra
2018-08-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61020)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7344)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (759)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (984)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Tetten ért zene - Derrick
- kegy -, 2004-08-27 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Derrick Németország zenei nagyhatalom. Leoncavallo, Vivaldi, Bartók, Bizet is ezt bizonyítaná, ha németnek született volna. Ám fölösleges is volna itt hosszan sorolni a zseniális zenei alkotókat. Elég, ha csak egyetlen nevet említünk a kortárs művészetből: Stefan Derrickét.

Igaz, sokan sokféleképpen magyarázták, miről is szól A táskám című programzenei műve, de egyrészt ezt eljátszották az ítészek a Paff, a bűvös sárkánnyal is, másrészt a többértelműség csak hozzátesz egy műhöz, s így szerzője hírnevét gazdagítja.

Derrick szegény alsó középosztálybeli kölni családból származott. Édesapja kínnal-keservvel tudott eltartani három Mercedest és két Audit, édesanyjának pedig alig futotta a napi fodrászra, manikűrre, pedikűrre, szoláriumra, szaunára, fitnessz edzésre, táncoktatásra, fogorvosra, mellplasztikára, arcfölvarrásra, szőrátültetésre és mogyorós csokoládéra. A kis Stefi már ekkor elhatározta, hogy felnőttként a gazdagok világának kíméletlen bírálója lesz.

Zenei fejlődése akadozott. A sznob szülők gyakran cipelték el a kölni dómban rendezett hangversenyekre, amelyeket Stefi szívből utált. Otthon, titokban, éjjel, a párna alatt, zseblámpa fénye mellett természetesen ő is a Radio Luxemburgot hallgatta, és abban reménykedett, hogy egyszer majd beatzenész lesz belőle.

Az akadémia azonban eltávolította a beattől. Zenei kriminalisztikát tanult, szakterülete a hamis és alterált hangok tettenérése a műzenében lett. Az akadémiát elvégezve akár széllel szemben, sörözés közben is képes volt hamis és/vagy alterált hangokat felismerni a zenében. Sörözés közben ez elég gyakran megesett, bár az is igaz, hogy a kocsma népe ritkán énekelt műzenei darabokat, inkább a népi háromnegyedes hollári-hollári-hót részesítette előnyben. Ritka eset volt, hogy Derrick tetten tudott érni egy-egy négynegyedet, bár az is igaz, hogy a török és balkáni bevándorlók között jócskán akadt ötnegyed, kilencnyolcad is.

Derrick már tapasztalt szerzőként találkozott Harryval, az új akadémiai ifjúság meghatározó alakjával. Próbaképpen megírtak együtt néhány darabot, s mivel jól sikerültnek tűntek a művek, hozzáláttak a valódi munkához. Tréfásan, egymással versengve írták a legkülönbözőbb, máig rendkívül népszerű kantátákat, vonósnégyeseket, oratóriumokat, köztük a Tetthely, Az öreg, a Két férfi - egy eset címűeket. Egyes ítészek nekik igyekeznek tulajdonítani a Kojak és a San Francisco utcáin című műveket, ám ezek teljességgel tudománytalan állítások.

Itt érdemes eloszlatnunk néhány másik félreértést is. Derrick soha nem szavazott a torykra, mivel Nagy-Britanniában nem rendelkezett szavazati joggal, és soha nem árult wurstot a rostocki kikötőben, valamint a Tamás-templom karnagya sem volt. Minden más vele kapcsolatos állítás igaz, vagy nem.

Idősebb korára Derrick visszavonultan élet. Egy német rajzfilmgyártó cég megkereste azzal, hogy életéről szóló rajzfilmhez ő maga szerezze a zenét. Habozás nélkül belement, bár a munka már megerőltető számára. A híresztelések szerint olyan örömmel dolgozott, hogy már gondolkodik a Pumukli című osztrák-magyar produkció újrahangszerelésén.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BRAHMS: Esz-dúr kürttrió
Zempléni Szabolcs (kürt), Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)
BRAHMS: H-dúr trió Op.8, No.1
Baráti Kristóf (hegedű), Camille Thomas (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Újhuta
Bretzeinheim-Waldbott-kastély

Szarvas Anna (fuvola)
Wespa-vonósnégyes:
Wolfgang Göllner, Árvayné Nezvald Anett (hegedű), Kóczán Péter (brácsa), Vámos Marcell (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
MOZART: D-dúr fuvolanégyes, K 285
MARAIS: Les Folies d’Espagne
DVOŘÁK: F-dúr „Néger-kvartett”, Op. 96

17:00 : Komlóska
Görögkatolikus templom

Akadémiai Cantus Kamarakórus (Ukrajna)
Művészeti vezető: Emil Sokach
"Zempléni Fesztivál"

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
PAGANINI: Caprice No.24
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű)
Ifj. SÁRKÖZY LAJOS, SZAKCSI LAKATOS RÓBERT: Improvizáció Paganini No.24-es etűdjére
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
LISZT: Paganini etűdök, S.140, No.6
Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok BB 68
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: I. Rapszódia hegedűre és zongorára BB 94
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
Cigányzenei gyökerű művek a klasszikus zenében
Ifj. Sárközy Lajos és együttesének bemutatója

19:00 : Szerencs
Rákóczi-vár udvara

Bohém Ragtime Jazz Band
"Zempléni Fesztivál"
"A szeszcsempészek kora"

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

"Zempléni Fesztivál"
A 20 éves Budapest Jazz Orchestra és vendégei
A mai nap
elhunyt:
1907 • Joachim József, hegedűs (sz. 1831)
1951 • Artur Schnabel, zongorista (sz. 1882)
2014 • Licia Albanese, operaénekesnő (sz. 1909)