vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Marton Éva (702)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
Bartók Béla szellemisége (210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)
musical (155)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)