vissza a cimoldalra
2017-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59872)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3842)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11177)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1107)
Franz Schmidt (2919)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2355)
Marton Éva (686)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)
Balett-, és Táncművészet (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1119)
Bartók Béla (1881-1945) (194)
Bartók Béla szellemisége (208)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (290)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (107)
Egyházi zene (208)
Kodály Zoltán (341)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mindhalálig denevér - Lugosi Béla
- kegy -, 2004-07-23 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Lugosi Béla Nemzeti zeneművészetünk egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja ő. A tengerentúlon a legtöbben nem is tudják, hogy a véres színpadi művek oly nagyszerű komponistája, Lugosi Béla magyar származású. Pedig kétség nem férhet hozzá, s ő maga sem csinált belőle soha titkot: Budapesten látta meg a napvilágot. A legenda szerint az anyavérrel szívta magába a zene szeretetét, de ez nem teljesen igaz.

Kisiskolás korú volt, amikor a steril városi környezetből - egy családi rokonlátogatás alkalmával - először került el a messzi Transzszilvániába. Itt váratlanul transzba esett, és attól fogva különös dolgok történtek vele, amelyek a pályájára is kihatottak.

A transzból felébredve vagy egy hétig csak a Denevérik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdalt volt hajlandó énekelni, hiába mondták neki a szülei, hogy ez nem erdélyi, hanem dunántúli dallam. Az egy hét elteltével közölte a szülőkkel: archeológus lesz, és a denevértesszőlősi ásatásokon ő találja majd meg a Batman csontvázát. A szülők nemigen tudtak bekapcsolódni a beszélgetésbe, mert jószerivel nem tudták, mi az a Batman. Még azután sem, hogy a kis Béla közölte velük: nem a BATka MANó rövidítése!

Talán a kifogástalan, üde erdélyi levegőnek köszönhetően, hamar visszajött a transzból, és beavatta szüleit: mégis zeneszerző lesz, világhírt vív majd ki magának, de még nem döntötte el, hogy Vlad Ţepes vagy Drakula művésznéven. Apja, aki - akárcsak felesége - egyáltalán nem értette, bizonytalanul azt felelte: a Drakula jobban hangzik. Jó, akkor úgy lesz, bólintott Béla.

Ezután - a transznak köszönhetően már kész zeneszerzőként - azonnal Amerikába utazott, egy kis padlásszobát bérelt ki az éhező-nyomorgó művészek fellegvárában, Beverly Hillsben, és lázas igyekezettel, néha 48-52 órát dolgozva alvás, evés, mosdóhasználat és képregényolvasás nélkül, megkomponálta Rocky Horror Show című színpadi munkáját. A mű komoly sikert aratott - nem csak szakmai körökben. A bemutatót követő napon még a Beverly Hills-i suszterinasok is fütyülve próbáltak vért szívni.

A siker nem szállt Lugosi fejébe. Nem költözött el Beverly Hillsből, továbbra is ragaszkodott a hegyoldal meghitt kis úszómedencéihez, a platánok árnyában meghúzódó szolid golf- és teniszpályákhoz, a szegényes, de tetszetős angolkertek sarkában megbúvó házi szaunákhoz. Pedig egy zeneműkiadó szorgalmazta, hogy tegye át székhelyét New Yorkba, a Vampire State Buildingbe.

Sorra születtek a nagy művek: Elsőként egy gyermekoperát mutatott be Állatkerti útmutató címmel a szegény gyerekeknek. A legkisebbek ma is nagy-nagy kedvvel dúdolják, hogy "a hód arcán enyhe pírral / csókolózik a vámpírral". Az Állatkerti útmutatót azonban újabb nagy művek követték: Interjú a vámpírral, Bőregerek és emberek, Szerelem első denevérig, Bécsi vér... felsorolni is nehéz volna mindet.

Lugosi Béla nagy utat járt be. Zenéje milliók számára vált "mindennapi kenyérré". Amikor a művészt a közönség iránti tiszteletről, a lelkiismeretes munkáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: "a vér kötelez". A hálás rajongók pedig életüket és vérüket adták volna kedvencükért, aki - s ez nem csupán póz volt nála - haláláig az egyszerű emberek életét élte. Mindvégig ugyanabban a puritán, fekete koporsóban aludt, amelyben Budapesten meglátta a napvilágot. Ebben is temették el élete alkonya után, pontban éjfélkor.

Emlékét kihegyezett karókkal őrizzük.

Hírek
• A Pannon Filharmonikusok vehette át a 47. Varasdi Barokk Esték nemzetközi horvát komolyzenei fesztivál legjobb teljesítményért járó Ivan Lukačić-díjat
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Baksa Krisztina (cselló), Takáts Márton (zongora)
moderátor Fülei Balázs
"Hangulat junior"
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

17:30 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

Szersén Gyula színművész
Algács Melinda (ének), Neumark Zoltán (zongora)
"Ki nyer ma? Játék és muzsika 70 percben"

19:00 : Budapest
Fesztivál Színház

a Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara
(karigazgató: Kulcsár Szabolcs)
vez.: Szabó Sipos Máté
SELMECZI GYÖRGY: Boldogasszony lovagja - bemutató

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Banda Ádám (hegedű), Prunyi Ilona (zongora)
"Korngold 120-60"
KORNGOLD: Meseképek Op.3.
KORNGOLD: Zongoradarabok Shakespeare: Sok hűhó semmiért c. színdarabjához Op.11.
CLARA SCHUMANN: Három románc Op.22.
SCHUBERT: C-dúr fantázia Op. 159. D. 934.

19:00 : Budapest
Duna Palota

Antal Imola (ének)
Opera és operett áriák és dalok Telemanntól Donizettiig

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baranyay László (zongora)
"Válogatás F. Chopin műveiből a szerző halálának 168. évfordulóján"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maria João (ének); Egberto Gismonti (zongora, gitár)
"Jazz itt"
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)