vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az Évszakok a Zeneakadémián
Cretien Louis, 2004-05-07 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2004. május 03.
Zeneakadémia
HAYDN: Az évszakok
Hanna - Korondi Anna
Lukács - Timothy Bentch
Simon - Kovács István
Purcell kórus
Orfeo zenekar
Vez.: Vashegyi György

Volt olyan előadása Az évszakoknak - még Haydn vezénylete alatt -, amelyen kétszázan vettek részt. Csak elsőhegedűsből volt húsz, és a fúvósok számát megtriplázták. Ily módon most akár sokkal nagyobb zenekar is ülhetett volna a pódiumon, mert így talán kissé fakón és halkan kezdődődött az előadás, de miután a zenészek túlestek kezdeti bizonytalanságukon, sokat javult a helyzet, főleg a kórus megszólalása után, mert az nem küzdött semmiféle darabkezdési elfogódottsággal.

De bőven volt még idő jól játszani, hiszen az oratórium szünettel együtt háromórás. Négy része a legváltozatosabb zenei megoldások kivitelezését várja el az előadóktól, ilyen hatalmas műbe sok fér a legendás haydni szellemességből. Talán az igazi nagy, mély zenei mondanivalóból kevesebb van, de ennek a néhol szinte nevetségességig együgyű szöveg is az oka lehet. James Thompson pásztori költeményét Van Swieten báró fordította és egészítette ki, majd Haydnt hosszú győzködések után sikerült rávennie a megzenésítésre. Lehet, hogy az egyszerű, falusi sorból származó léleknek nem tetszett ez a hamis, idillizált kép a valóságról? Mindesetre A tél egyik áriája kínált Haydnnak az általános - mondjuk így - egyszerűségen felülemelkedő szöveget, a hideg hónapoknak az elmúlás metaforájává nemesítésével, amit sajnos csak színpadias és felszínesen kifejező eszközökkel sikerült megzenésítenie, noha több tétel sokszor szinte mozarti színvonalat idéz.

Tehát, mint minden tisztességes oratóriumhoz, kell egy jó kórus, és ez a Purcell kórus személyében adva volt. A Vashegyi saját produkcióihoz alakított és betanított énekegyüttes az előadás alappillérét biztosította egyenletesen magas színvonalú megszólalásával. A fő kiindulópont felkészítésük során a szöveg volt, ez egyértelműen kiderült érthető - természetesen - német nyelvű éneklésükből. Emellett zeneileg is tiszták voltak és maradéktalanul valósították meg a karmesteri instrukciókat, bár néhol túl élesen szóltak - de lehet, hogy csak a puhább hangzású klasszikus zenekar mellett volt ez feltűnő.

Az oratórium énekszerepei nevesítve vannak, bár a szereplők jóval elvontabb figurák annál, hogy konkrét cselekményt lehetne személyükhöz kötni, ezért sokszor semmiben nem különbözik szövegében a reciativo és az ária, bár ez utóbbi a cselekményes művekben is statikus, de itt a megelőző recitativók is azok. Mindenesetre az első áriát, Simon földműves - az Üstdob szimfóniából való - áriáját mindenki ismeri, így Kovács István igazi sláger éneklésével mutatkozhatott be. A tehetséges, stílusosan éneklő fiatal énekes basszusa még nem igazán tündököl teljes fényében, néhol fakó volt, néhol kissé halk, de gyakran azért abból is kaptunk ízelítőt, mit várhatunk tőle a jövőben. Nagyon stabil oszlopa lehet például hasonló oratórium-előadásoknak.

Lukácsot Timothy Bentch énekelte, és itt maradéktalanul elégedett voltam vele, nem úgy, mint a Bach Karácsonyi oratórium Evangelistájaként. Lírai, érzékeny tenorjának igenis Mozart, Haydn világában van az igazi helye, az áriákban itt mindent el tudott a hangjával mondani, a kórus mellett ő volt a másik nagy élmény.
A Hannát éneklő Korondi Anna is helytállt, bár szövegmondásával több baj volt, és ahol magasan, vagy/és hangosan kellett énekelnie, megmutatkoztak hangjának korlátai is.

A zenekarnak jót tett volna, ha a vonósok (és akár a fúvósok is) többen vannak, és ez a régizenei tanulmányok egyik legfontosabb tanulsága: nem minden "szabály" kötelező általánosan, egy előadásnak sok-sok aspektusa változtatható, alakítható úgy, hogy ha az alapvető elvek, stílusbeli jegyek nem sérülnek, autentikus produkcióról beszélhetünk. A Schwarzenberg-palotában és a császári udvarban tartott előadások még talán ennél is kevesebb előadóval zajlottak. Főleg a kórus lehetett kisebb. Tehát szólhatott volna itt a zenekar határozottabban, erőteljesebben; és nyilván, ahogy a koncertélet erősödik, gazdagodik, abból a régizene is profitál majd oly módon, hogy egy ilyen előadásra megfelelő számú zenészt be lehet állítani.

Mindenképpen figyelemre méltó előadását hallottuk az oratóriumnak, úgy is mondhatnánk, véletlenül éppen régizenei megközelítésben. Ha valamilyen módon állandó, viszonylag nagy létszámú régihangszeres kamarazenekart lehetne fenntartani, még inkább olyanok lehetnének a XVII.-XVIII. század nagy alkotásainak hazai erőkkel történő megszólaltatásai, hogy egyre inkább egyenrangúan állhatnának a modern felfogású társaik mellé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
ELMARAD!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)