vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61132)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7452)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Pantheon (2263)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2930)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1112)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)
Opernglas, avagy operai távcső... (20144)
Erkel Színház (9460)
Jonas Kaufmann (2275)
Franz Schubert (308)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Duruflé Requiemje Kecskeméten
Dauner Nagy István, 2004-03-22 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

2004. március 18.
Kecskemét, Kodály Iskola
Maurice Duruflé: Requiem
Vajda János: Mark the Music
Kecskeméti Pedagógus Kórus
Szutrély Katalin, Klézli János (ének) Révész László (orgona, zongora)
Vezényel: Erdei Péter

Többször panaszkodtam már Önöknek, hogy díjnyertes kórusaink mintha hanyagolnák a kórusirodalom legizgalmasabb, legnagyobb műveit. A versenyek, fesztiválok szűken szabott műsoridejébe nem is nagyon fér bele más, mint mondjuk a kötelező mű öt perce, és még két-három, a kórus erényeit felcsillantani képes darab.

Igazuk lehet azoknak, akik ezután személyesen, e-mailben vagy a fórumokon szememre vetették, hogy igenis elhangzottak a hiányolt nagy opusok, csak én nem tudok róla, mert "vadászterületem" túl szűk, látóköröm provinciális - hiszen csak Budapestre terjed ki. A vád ugyan nem teljesen állja meg a helyét - tapasztalhatták, hogy igenis igyekszünk -, mégis szinte csak a véletlenen múlott, hogy rábukkantam a Kecskeméti Pedagógus Kórus csütörtöki koncertjére. A Tavaszi Fesztivál kecskeméti eseményeiről "hivatalosan" semmilyen információt nem kaptunk, így baráti súgás alapján kellett utánajárnunk, hogy ezekben a hetekben mi minden történik a hírös városban.

Az autópálya egy hete matricás, ami nekem, szegény zenebarátnak azért jó, mert így alaposan visszaesett a régi 5-ös forgalma. Kényelmesen odaérek a Kodály Iskolához. Az iskola koncertterme nem túl nagy, de annál szebb és barátságosabb. A pódium elég lehet egy klasszikus, esetleg korai romantikus szimfonikus zenekarnak, de Richard Strauss, pláne Berlioz aligha ide való. Viszont van orgona! A hely mégsem hasonlít a Zeneakadémiára, minden sokkal újabb, modernebb (ráadásul a zeneakadémiai orgona legtöbbször használaton kívül áll, hatalmas és látványos sípjai csak díszletek, az oratóriumok kisebb szólamait, a continuót legtöbbször valamilyen elektromos, hangszórós pótlékon szólaltatják meg).

Itt Kecskeméten viszont ma este szükség lesz az orgonára. Műsoron Duruflé Requiemje, a világon mindenhol nagyon népszerű, nálunk ritkán hallható mű. Én sem hallottam még koncerten, lemezről szerettem meg, a Westminster Cathedral Choir előadásában (Hyperion - CDA 66757).

A Kecskeméti Pedagógus Kórus amatőr együttes, és vidéki. (Szégyen, hogy e két szóhoz mennyi nagyképű és pejoratív mellékzönge tapad.) A legfeltűnőbb a homogén, kiegyenlített hangzás. Nem szólnak ki képzetlen, problémás hangok, de a "profi" kórusok tenorjára, szopránjára gyakran jellemző operás hangok sincsenek. Ezek az "élek" nem is hiányoznak. A tuttik egészségesek, és a pianissimókkal sincs baj. A Duruflé-mű egyébként sem tartozik a harsány rekviemek közé. Inkább pasztell, visszafogott kompozíció.

Erdei Péter dirigálása, értelmezése is visszafogott, tárgyilagos. Először hűvösnek tűnik, majd egyre jobban élvezem, hogy maga a mű kerül előtérbe, leválik az "előadásról" és önműködővé válik. Ez a hatás aztán még erősebbé, sőt, elementárissá válik Vajda markáns darabjában.
A Requiemben szólót éneklő Szutrély Katalin hangszíne érdekesen emlékeztet egy fiúszopránra, szerencsésen ötvözve annak tisztaságát az érett női hang vivőerejével. Nem tudhatom, hogy ez tudatos, a darabhoz illeszkedő hangképzés eredménye-e. Jó lenne hallani más művekben is, most mindenesetre nagy hatással van rám.
Klézli Jánosé kissé nyersebb, képzetlenebb hangnak tűnik, de tisztán intonál, és előadása zeneileg is érzékeny.

Az orgona hangjában már a rekviem alatt is feltűnik, hogy bár az orgonaépítés nagy nemzeti iskolái meglehetősen eltérnek egymástól, ez a hangszer képes a "franciás" regiszterek, hangszínek megszólaltatására.
Révész László a Duruflé- és Vajda-mű között, a műsorban nem jelölt Elgar-szonáta előadásával aztán külön is bizonyította, hogy kiválóan beszéli ezt a nyelvet. Aztán a Vajda-darabban átült a zongorához, és a meglepően igényes szólamot is győzte.

Az angol nyelvű Mark the Music számomra ismeretlen, ha jól értettem, akkor nemrég magát a bemutatót is a Kecskeméti Pedagógus Kórus énekelte. Az már nem lep meg, hogy Vajda igen magas szinten érti a szakmát. Tudja, hogyan kell a harmóniákat felrakni, hogy egy nagy vegyes karon jól szóljon. Ismét egy igényes, nagy kórusmű, remélem, hogy a kórusok nem fogják a többihez hasonlóan hanyagolni.

Illetve, miket is beszélek. Éppen most kezdek ráébredni, hogy talán valóban nem a jó kórusokban, és a nagy kórusművek előadásában mutatkozik hiány, csak éppen nem szabad Pesten ülve várni a sült galambot - és a Duruflé Requiemet. Még feltűnőbb a kényelmes távolságtartás hiábavalósága, ha az előadás minőségére gondolok. Sok hanglemezen hallottam már gyenge produkciókat. Ez az este viszont nagyon kellemes volt.

Kellemes is volt, nem is volt hosszú, a végén mégis fáradt vagyok. Még nem indulok haza, sőt itt maradok másnap is. Szinte semmit nem tudok Kecskemét zenei életéről - pedig most már úgy gondolom, hogy érdemes volna utánanézni itt egy-két dolognak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)