vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6446)
Erkel Színház (8584)
Élő közvetítések (6746)
Operett, mint színpadi műfaj (3407)
Berlioz újratemetése (140)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2451)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Balpiri
Leírás:
Honlap:
   


Balpiri (13 hozzászólás)
 
 
Callas • 3722008-10-22 00:44:51
Giuseppe di Stefano halála kapcsán böngésztem ma a neten, és ráfutottam néhány írásra, amelyekben - anno - a "fórum szakírói" méltatták az 1953-ban felvett Callas-di Stefano-Gobbi Toscát. Báy Miklós "szakíró" azt írja: Azon az estén (a Tosca előadásáról van szó Callas-szal)) én is ott voltam a Scalában. Tisztelt Báy Miklós, ön valószínűleg már a mennyben van, de közlöm Önnel, Callas sohasem énekelte Toscát a Scalában. Tényleg nem tudom, hogy Ön kit és mit látott a Scalában. Ez olyan hasonló eset, mint mikor a Gramofon című szaklapban azt írták Callas Turandotjáról, hogy Buenos Airesben énekelte először. Nos, nem tudom, fontos-e, hol énekelte először, de mindenesetre Velencében, és utolsó alkalommal Buenos Airesben.
Callas • 3282007-08-31 22:39:38
Köszönöm kedves hati1225, ezzel megoldotta a nagy problémát. Kicsit már félve írok, mert néha az az érzésem, e fórumot nem mindenki a Callas iránt érzett szeretetből és tiszteletből látogatja, hanem egyébb okok miatt. Tehát Donatella Failoni 1946 aug. 29-én született, és ami a legfontosabb Milánóban, Callas viszont ebben az időben New Yorkban volt. Amikor 1947 júniusában Veronába érkezett kezdődtek a Gioconda próbái, utána pedig már gyakorlatilag úgy beszélhetünk Callasról mint a megszületet új operacsillagról.Ha valaki még ezek után azt hiszi, hogy közben elment egy kicsit babysitterkedni, azon már nem tudok segíteni. Köszönöm, hogy segítettek e kérdés tisztázásában.
Callas • 3252007-08-31 14:16:29
Kedves Sesto! Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz "basszus" ajánlotta Gioconda szerepére.
Callas • 3202007-08-31 01:47:47
Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz baritonista mutatta be Zenatellonak, a veronai operaelőadások művészeti igazgatójának, aki szopránt keresett a Giocondába. Rossi-Lemeni ugyancsak New York-ban tartózkodott 1945-47-ben, és szoros barátség alakult ki kettejük között. Rossi-Lemeninek eleve énekelnie kellett a veronai Giocondában, így ajánlotta be Callast, és együtt hagyták el hajón New Yorkot 1947 júniusában. Semmi Failoni.
Callas • 3132007-08-30 21:15:28
A féligazságok mindig a legveszélyesebbek.Mi lehet e példanélküli ocsmány állítás alapja. Elképzelhető, hogy miutaán Callas 1945-ben visszatért New Yorkba,találkozhatott az esetleg ott tartózkodó Failoni csláddal - lévén zenészek, lehet, hogy kapcsolatban voltak, és elképzelhető, amennyiben a Failoni lány New Yorkban születet, esetleg Callas udvariasságból egy látogatása alkalmával karjaiba vette. No innen ered a "baby szitterség". Ha valakinek van lehetősége, tudja meg melyik évben és hol születet Oszter Sándor felesége, a Failoni lány.
Callas • 3122007-08-30 21:02:46
Callas szeptember 16-án halt meg. Én 50 éve tanulmányozom Callast, és ami az emlékműsorokat illeti,én egyébként nem élek Magyarországon, de öt évvel ezelőtt felkínáltam a Magyar Rádiónak, hogy készítsünk egy rendhagyó, reprezentatív emlékműsort halálának 25. évfordulójára. A Rádió egyik legrégibb és legeminensebb zenei szerkesztőjének írtam egy nagyon hosszú, kimerítő levelet, de egy sor választ sem kaptam.Ezzel szemben a nyári uborkaszezonos hónapokban, tehát az évforduló előtt a Bartók Rádión lement egy nagyon kétes tudással összeválogatott Callas opera sorozat. De ha kérkedni kell a nevével, akkor eszünkbe jut. Kérem aki Magyarón. él és több lehetősége van tiltakozni az RTL KLUB tévénél, kérem ez tegye meg, mert már másodszor hangzott el a műsorukban az az eget verő baromság, hogy Callas, Oszter Sándor színész mostani feleségének a Failoni lány "baby szittere" volt. Mindenki, aki szereti és tiszteli Callas művészetét, ezt kérje ki magának.
A madárének és a zene kapcsolata • 1222006-10-05 23:28:38
Nem tudtam még ennek a fórumnak a létezéséről, amikor írtam néhány sort a Callas fórumba. Szövegem néhány sorának adhattam volna e fórum címét is. Ha van kedvetek, olvassátok el a 224. hozzászólást. Most csak azt tenném hozzá, amit ott nem írtam meg. Mikor Callas már túl sok lelki gonddal küzködött, ezt mondta: "A bánatos madár nem tud énekelni."
Callas • 2262006-09-29 02:43:46
Bocsánat a bőbeszédűségemért, de még csak ennyit: Callas óta a hangfelvételezés technikája óriásit fejlődött. Így természetes, hogy a mai lemezek szebben szólnak, mint a régebbiek, de az is igaz, hogy nagyon sok felvételt mesterségesen hoznak össze, sok ismétléssel és összevágással. Így kevésbé jó énekesek is jónak tűnnek. Callas korában egyhuzamban vették fel bár a felvonásokat.Igaz, hogy a mai operafelvételek tisztábbak, de lelketlenebbek is.
Callas • 2252006-09-29 01:27:11
Kedves karnagy! nem szeretném tagságomat mindjárt vitával kezdeni, de nagyon nagy tévedésben él. Callas technikája volt a 20. században a legtökéletesebb technika, amelyet valami csoda módján, tényleg nem tudom hogyan a 19-ik századból mentett át, az akkor élt legnagyobb dívák technikáját, amely a bel canto éneklés csúcsa volt (Pasta, Grizi). E technika teszi lehetővé, hogy ön hallja azt a belső tüzű muzsikát, mert minden egyes hangja - ahogyan szakmai zsargonnal mondják - levegőn van. Ez egy olyan technika, ami momentumaiban a hasbeszélők technikájára hasonlít. Callas után már nem volt énekesnő aki ennek a technikának teljesen a birtokában lett volna, ezért más önnek a mostani énekesnők éneke.
Szeretném felhivni a figyelmét, hogy a stúdióban készült Aida lemezfelvétele, ha szabad ilyet egyáltalán mondani, kis melléfogás volt. Kérem szerezze meg és hallgassa meg az 1951 julius 3-án, Mexico Cytiben készült élő Aida felvételt, bizonyosra veszem, hogy megváltoztatja véleményét.
Még csak annyit a technikájáról, hogy volt olyan énekesnő, aki Callas technikáját egyszerűen a "monstruozus" jelzővel illette, olyan hatalmasnak és elérhetetlennek tartotta.
Callas • 2242006-09-29 00:34:57
Callas művészete az emberiség örökbecsű hagyatéka.
Sokan és sokat írtak hangjáról, hogy csúnya volt, hogy törések voltak a regiszterek között, vibráltak a magas hangok, hogy valójában három hangja volt. A korai felvételek bizonyítják, hogy ez nem így volt. A fiatal Callas hangja úgy szólt, mint a természet legszebb orgonasípja, magasságai szédítő erejűek voltak. Nem volt "három hangja" mert e hang mindig, minden körülmények között azonnal felismerhető volt, inkább azt mondhatnánk, hogy annyi hangja volt, ahány szerepet énekelt, hiszen elképesztő könnyedséggel bújt a kegyetlen Turandot, a szerelméért önmagát feláldozó Norma, vagy az ártatlan, alvajáró Amina szerepébe. Callas nemcsak elénekli az operát, hanem újra is teremti azt. Hangja gyönyörű volt, olyan volt, mint mikor a legpompásabb pezsgő apró buborékai szállnak a légbe, de tudta, hogy nincs értelme "csak szépen" énekelni. Ezért, ha a szerepei úgy kívánják ösztönösen, vagy tudatosan elcsúfítja, eltorzítja hangját. Hangja a legemberibb hang az operaszínpadon, vagy inkább a természet legkifejezőbb hangja, hiszen zenébe öntve énekében megtaláljuk a párját hívogató, legszebben daloló énekesmadár trilláit, az éhes tigris üvöltését, az égbeszökő ormok felett kerengő ragadozó madár vijjogását, vagy a legsötétebb erdők mélyén megbúvó holló krákogását.
Az oy sokat kritizált töréseket hihetetlen zeneiséggel és drámai érzékkel hidalta át és teremtette meg énekének legjellemzőbb jegyeit, a hangot, amelyért lelkesedünk, a hangot amely által ő let "a Callas".
E néhány sort bevezetőnek szántam, mint új klubtag. Sokat foglalkoztam Callas-szal, szeretném ha megoszthatnám tudásomat, technikai, szakmai jellegűeket is azokkal akik csak most ismerkednek vele, és azokkal is akik már szintén sokat tudnak róla.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9762006-09-29 00:05:43
Érdekes módon Scotto pesti fellépései bennem is hagytak némi hiányérzetet (több előadáson is láttam), ezzel szemben a Metropolitan-ben készült Manon Lescaut előadásának felvételén kivételesen nagyon tetszett és mind énekesnő mind színésznő letörölte Domingót, lemezfelvételeit pedig nagyon élvezem.
A Hamari-Normann hasonlat egy ad hoc hasonlat volt, ugyanis éppen aznap egymás után hallottam őket énekelni a rádióban s míg Hamarinál azt gondoltam magamban: szép-szép, de... Normannál azt, hogy igen, a csoda! Egyébként két énekes összehasonlításánál szerintem nincs jelentősége sem a hangfajnak, sem az egyéniségnek sem a bőr színének, egyszerűen csak annak, hogy ki énekel nemesebben. Hogy kicsit tréfára vegyem a dolgot, Galli-Curci énekét is össze lehet hasonlítani Saljapinéval.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9742006-09-28 00:28:05
Callas után egyetlen énekesnő volt aki igazán figyelemre méltó technikával és hozzá egyéniséggel rendelkezett, ő Renata Scotto. Csak az ő interpretációi igazán hitelesek, nem utánzatok és Gildán, Lucián,Traviatán és Manonon keresztül jutott el Abigaille-ig és Lady Machbet-ig. A magyar énekesek közül igazán szépen egész fiatal korában Sass Sylvia énekelt.
Más.
Ma is előttem van az műsorfüzet mellett külön kinyomtatott lap, amelyen Montserrat Caballé pesti vendégszereplését reklámozták a 70-es években, és amelyen többek között kb. ez állt: Íme egy énekesnő, akinek olyan szép hangja van, mint Renata Tebaldinak, és olyan drámai erővel énekel mint Callas. A Trubadur Leonóráját énekelte. Önök ott voltak? Én igen...de minek?
Más.
Hamari Júlia sem énekel igazán világszinten. Állítsák párhuzamba pl. Jessie Normannal és minden világos lesz.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9672006-09-27 00:51:52
Régóta meggyőződésem, hogy Callas után minden énekesnő, aki az ő szerepeiben akar brillírozni és őt utánozni, kicsit úgy hat, mint Callas paródiája. Ez bizonyos értelemben vonatkozik Lukács Gyöngyire is. Mindenki csak a külsőségeket utánozza, a hallható hangi hatásokat, de senki sem vette magának azt a fáradságot, hogy a hang mögé nézzen, és elsajátítsa azt a technikát, amellyel Callas azokat a csodálatos hangokat előcsalta. Végül is, ezen nem annyira csodálkozom,hiszen ezt a technikát még Callas legnagyobb kortársai sem birtokolták egészen. A magyar énekesek közül talán Tokody Ilona jutott legmesszebb a bel canto technikában, viszont az ő hanganyaga mégis korlátozta lehetőségeit.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)