vissza a cimoldalra
2018-06-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60897)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9356)
Élő közvetítések (7251)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4285)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (895)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Palcsó Sándor (216)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2770)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Balpiri
Leírás:
Honlap:
   


Balpiri (13 hozzászólás)
 
 
Callas • 3722008-10-22 00:44:51
Giuseppe di Stefano halála kapcsán böngésztem ma a neten, és ráfutottam néhány írásra, amelyekben - anno - a "fórum szakírói" méltatták az 1953-ban felvett Callas-di Stefano-Gobbi Toscát. Báy Miklós "szakíró" azt írja: Azon az estén (a Tosca előadásáról van szó Callas-szal)) én is ott voltam a Scalában. Tisztelt Báy Miklós, ön valószínűleg már a mennyben van, de közlöm Önnel, Callas sohasem énekelte Toscát a Scalában. Tényleg nem tudom, hogy Ön kit és mit látott a Scalában. Ez olyan hasonló eset, mint mikor a Gramofon című szaklapban azt írták Callas Turandotjáról, hogy Buenos Airesben énekelte először. Nos, nem tudom, fontos-e, hol énekelte először, de mindenesetre Velencében, és utolsó alkalommal Buenos Airesben.
Callas • 3282007-08-31 22:39:38
Köszönöm kedves hati1225, ezzel megoldotta a nagy problémát. Kicsit már félve írok, mert néha az az érzésem, e fórumot nem mindenki a Callas iránt érzett szeretetből és tiszteletből látogatja, hanem egyébb okok miatt. Tehát Donatella Failoni 1946 aug. 29-én született, és ami a legfontosabb Milánóban, Callas viszont ebben az időben New Yorkban volt. Amikor 1947 júniusában Veronába érkezett kezdődtek a Gioconda próbái, utána pedig már gyakorlatilag úgy beszélhetünk Callasról mint a megszületet új operacsillagról.Ha valaki még ezek után azt hiszi, hogy közben elment egy kicsit babysitterkedni, azon már nem tudok segíteni. Köszönöm, hogy segítettek e kérdés tisztázásában.
Callas • 3252007-08-31 14:16:29
Kedves Sesto! Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz "basszus" ajánlotta Gioconda szerepére.
Callas • 3202007-08-31 01:47:47
Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz baritonista mutatta be Zenatellonak, a veronai operaelőadások művészeti igazgatójának, aki szopránt keresett a Giocondába. Rossi-Lemeni ugyancsak New York-ban tartózkodott 1945-47-ben, és szoros barátség alakult ki kettejük között. Rossi-Lemeninek eleve énekelnie kellett a veronai Giocondában, így ajánlotta be Callast, és együtt hagyták el hajón New Yorkot 1947 júniusában. Semmi Failoni.
Callas • 3132007-08-30 21:15:28
A féligazságok mindig a legveszélyesebbek.Mi lehet e példanélküli ocsmány állítás alapja. Elképzelhető, hogy miutaán Callas 1945-ben visszatért New Yorkba,találkozhatott az esetleg ott tartózkodó Failoni csláddal - lévén zenészek, lehet, hogy kapcsolatban voltak, és elképzelhető, amennyiben a Failoni lány New Yorkban születet, esetleg Callas udvariasságból egy látogatása alkalmával karjaiba vette. No innen ered a "baby szitterség". Ha valakinek van lehetősége, tudja meg melyik évben és hol születet Oszter Sándor felesége, a Failoni lány.
Callas • 3122007-08-30 21:02:46
Callas szeptember 16-án halt meg. Én 50 éve tanulmányozom Callast, és ami az emlékműsorokat illeti,én egyébként nem élek Magyarországon, de öt évvel ezelőtt felkínáltam a Magyar Rádiónak, hogy készítsünk egy rendhagyó, reprezentatív emlékműsort halálának 25. évfordulójára. A Rádió egyik legrégibb és legeminensebb zenei szerkesztőjének írtam egy nagyon hosszú, kimerítő levelet, de egy sor választ sem kaptam.Ezzel szemben a nyári uborkaszezonos hónapokban, tehát az évforduló előtt a Bartók Rádión lement egy nagyon kétes tudással összeválogatott Callas opera sorozat. De ha kérkedni kell a nevével, akkor eszünkbe jut. Kérem aki Magyarón. él és több lehetősége van tiltakozni az RTL KLUB tévénél, kérem ez tegye meg, mert már másodszor hangzott el a műsorukban az az eget verő baromság, hogy Callas, Oszter Sándor színész mostani feleségének a Failoni lány "baby szittere" volt. Mindenki, aki szereti és tiszteli Callas művészetét, ezt kérje ki magának.
A madárének és a zene kapcsolata • 1222006-10-05 23:28:38
Nem tudtam még ennek a fórumnak a létezéséről, amikor írtam néhány sort a Callas fórumba. Szövegem néhány sorának adhattam volna e fórum címét is. Ha van kedvetek, olvassátok el a 224. hozzászólást. Most csak azt tenném hozzá, amit ott nem írtam meg. Mikor Callas már túl sok lelki gonddal küzködött, ezt mondta: "A bánatos madár nem tud énekelni."
Callas • 2262006-09-29 02:43:46
Bocsánat a bőbeszédűségemért, de még csak ennyit: Callas óta a hangfelvételezés technikája óriásit fejlődött. Így természetes, hogy a mai lemezek szebben szólnak, mint a régebbiek, de az is igaz, hogy nagyon sok felvételt mesterségesen hoznak össze, sok ismétléssel és összevágással. Így kevésbé jó énekesek is jónak tűnnek. Callas korában egyhuzamban vették fel bár a felvonásokat.Igaz, hogy a mai operafelvételek tisztábbak, de lelketlenebbek is.
Callas • 2252006-09-29 01:27:11
Kedves karnagy! nem szeretném tagságomat mindjárt vitával kezdeni, de nagyon nagy tévedésben él. Callas technikája volt a 20. században a legtökéletesebb technika, amelyet valami csoda módján, tényleg nem tudom hogyan a 19-ik századból mentett át, az akkor élt legnagyobb dívák technikáját, amely a bel canto éneklés csúcsa volt (Pasta, Grizi). E technika teszi lehetővé, hogy ön hallja azt a belső tüzű muzsikát, mert minden egyes hangja - ahogyan szakmai zsargonnal mondják - levegőn van. Ez egy olyan technika, ami momentumaiban a hasbeszélők technikájára hasonlít. Callas után már nem volt énekesnő aki ennek a technikának teljesen a birtokában lett volna, ezért más önnek a mostani énekesnők éneke.
Szeretném felhivni a figyelmét, hogy a stúdióban készült Aida lemezfelvétele, ha szabad ilyet egyáltalán mondani, kis melléfogás volt. Kérem szerezze meg és hallgassa meg az 1951 julius 3-án, Mexico Cytiben készült élő Aida felvételt, bizonyosra veszem, hogy megváltoztatja véleményét.
Még csak annyit a technikájáról, hogy volt olyan énekesnő, aki Callas technikáját egyszerűen a "monstruozus" jelzővel illette, olyan hatalmasnak és elérhetetlennek tartotta.
Callas • 2242006-09-29 00:34:57
Callas művészete az emberiség örökbecsű hagyatéka.
Sokan és sokat írtak hangjáról, hogy csúnya volt, hogy törések voltak a regiszterek között, vibráltak a magas hangok, hogy valójában három hangja volt. A korai felvételek bizonyítják, hogy ez nem így volt. A fiatal Callas hangja úgy szólt, mint a természet legszebb orgonasípja, magasságai szédítő erejűek voltak. Nem volt "három hangja" mert e hang mindig, minden körülmények között azonnal felismerhető volt, inkább azt mondhatnánk, hogy annyi hangja volt, ahány szerepet énekelt, hiszen elképesztő könnyedséggel bújt a kegyetlen Turandot, a szerelméért önmagát feláldozó Norma, vagy az ártatlan, alvajáró Amina szerepébe. Callas nemcsak elénekli az operát, hanem újra is teremti azt. Hangja gyönyörű volt, olyan volt, mint mikor a legpompásabb pezsgő apró buborékai szállnak a légbe, de tudta, hogy nincs értelme "csak szépen" énekelni. Ezért, ha a szerepei úgy kívánják ösztönösen, vagy tudatosan elcsúfítja, eltorzítja hangját. Hangja a legemberibb hang az operaszínpadon, vagy inkább a természet legkifejezőbb hangja, hiszen zenébe öntve énekében megtaláljuk a párját hívogató, legszebben daloló énekesmadár trilláit, az éhes tigris üvöltését, az égbeszökő ormok felett kerengő ragadozó madár vijjogását, vagy a legsötétebb erdők mélyén megbúvó holló krákogását.
Az oy sokat kritizált töréseket hihetetlen zeneiséggel és drámai érzékkel hidalta át és teremtette meg énekének legjellemzőbb jegyeit, a hangot, amelyért lelkesedünk, a hangot amely által ő let "a Callas".
E néhány sort bevezetőnek szántam, mint új klubtag. Sokat foglalkoztam Callas-szal, szeretném ha megoszthatnám tudásomat, technikai, szakmai jellegűeket is azokkal akik csak most ismerkednek vele, és azokkal is akik már szintén sokat tudnak róla.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9762006-09-29 00:05:43
Érdekes módon Scotto pesti fellépései bennem is hagytak némi hiányérzetet (több előadáson is láttam), ezzel szemben a Metropolitan-ben készült Manon Lescaut előadásának felvételén kivételesen nagyon tetszett és mind énekesnő mind színésznő letörölte Domingót, lemezfelvételeit pedig nagyon élvezem.
A Hamari-Normann hasonlat egy ad hoc hasonlat volt, ugyanis éppen aznap egymás után hallottam őket énekelni a rádióban s míg Hamarinál azt gondoltam magamban: szép-szép, de... Normannál azt, hogy igen, a csoda! Egyébként két énekes összehasonlításánál szerintem nincs jelentősége sem a hangfajnak, sem az egyéniségnek sem a bőr színének, egyszerűen csak annak, hogy ki énekel nemesebben. Hogy kicsit tréfára vegyem a dolgot, Galli-Curci énekét is össze lehet hasonlítani Saljapinéval.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9742006-09-28 00:28:05
Callas után egyetlen énekesnő volt aki igazán figyelemre méltó technikával és hozzá egyéniséggel rendelkezett, ő Renata Scotto. Csak az ő interpretációi igazán hitelesek, nem utánzatok és Gildán, Lucián,Traviatán és Manonon keresztül jutott el Abigaille-ig és Lady Machbet-ig. A magyar énekesek közül igazán szépen egész fiatal korában Sass Sylvia énekelt.
Más.
Ma is előttem van az műsorfüzet mellett külön kinyomtatott lap, amelyen Montserrat Caballé pesti vendégszereplését reklámozták a 70-es években, és amelyen többek között kb. ez állt: Íme egy énekesnő, akinek olyan szép hangja van, mint Renata Tebaldinak, és olyan drámai erővel énekel mint Callas. A Trubadur Leonóráját énekelte. Önök ott voltak? Én igen...de minek?
Más.
Hamari Júlia sem énekel igazán világszinten. Állítsák párhuzamba pl. Jessie Normannal és minden világos lesz.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9672006-09-27 00:51:52
Régóta meggyőződésem, hogy Callas után minden énekesnő, aki az ő szerepeiben akar brillírozni és őt utánozni, kicsit úgy hat, mint Callas paródiája. Ez bizonyos értelemben vonatkozik Lukács Gyöngyire is. Mindenki csak a külsőségeket utánozza, a hallható hangi hatásokat, de senki sem vette magának azt a fáradságot, hogy a hang mögé nézzen, és elsajátítsa azt a technikát, amellyel Callas azokat a csodálatos hangokat előcsalta. Végül is, ezen nem annyira csodálkozom,hiszen ezt a technikát még Callas legnagyobb kortársai sem birtokolták egészen. A magyar énekesek közül talán Tokody Ilona jutott legmesszebb a bel canto technikában, viszont az ő hanganyaga mégis korlátozta lehetőségeit.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"A Múzeumok Éjszakája - A Liszt Múzeum programjai"
16.00: A Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének növendékei
A koncerten a jövő zongora-, hegedű- és csellóművészei mutatkoznak be
17.15: Tárlatvezetés a Múzeumban, hangszerbemutatóval
18.00: Palojtay János zongorahangversenye
BRAHMS: Hat zongoradarab, op.118
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
DEBUSSY: Képek, 1. kötet
RACHMANINOV: esz-moll etűd, op. 39/5
20.00: Hutás Erzsébet (hegedű) és Andrea Fernandes (zongora) hangversenye
LISZT: 2. elégia hegedűre és zongorára
KREISLER: Liebesgruss (Szerelmi üzenet), Liebesleid (Szerelmi bánat), Schön Rosmarin (Szép rozmaring)
CSAJKOVSZKIJ: Melódia, Keringő, Scherzo
RACHMANINOV: Vocalise
PAGNINI: Cantabile
ELGAR: Salut d'amour (Szerelmi üdvözlet)
LISZT: A három cigány
21.15: Tárlatvezetés a Múzeumban
22.00: az In Medias Brass rézfúvós kvintett hangversenye
SCHEIDT: Canzone Aethiopicae
CORELLI: Karácsonyi (g-moll) concerto grosso, op. 6/8 („Fatto per la Notte di Natale”)
FAURÉ: Pavane

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Fabrice Millischer, Jacques Mauger, Kiss Zoltán (harsona)
Veér Mátyás (basszusharsona)
HIDAS FRIGYES: Kettősverseny
JEAN-FRANCOIS MICHEL: Trilogy
ALEXANDRE GUILMANT: Morceau symphonique
DEBUSSY: A la maniére
SZENTPÁLI ROLAND: Allegro Fuoco
HIDAS FRIGYES: Movement

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
19:00 : Gyula
Gyulai Várszínház, Kamaraszínpad

Kelemen Quartet:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa),
Fenyő László (cselló)
A mai nap
született:
1935 • Sári József, zeneszerző
1943 • James Levine, karmester
1956 • Sylvia McNair, énekes