vissza a cimoldalra
2017-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59906)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Élő közvetítések (6647)
Jonas Kaufmann (2136)
Erkel Színház (8376)
A nap képe (1965)
Lisztről emelkedetten (852)
Franz Schmidt (2924)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (541)
Opernglas, avagy operai távcső... (19853)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (301)
Történelem (473)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2365)
Gioacchino Rossini (987)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1116)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1122)
Udvardy Tibor (167)
Bartók Béla szellemisége (214)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Balpiri
Leírás:
Honlap:
   


Balpiri (13 hozzászólás)
 
 
Callas • 3722008-10-22 00:44:51
Giuseppe di Stefano halála kapcsán böngésztem ma a neten, és ráfutottam néhány írásra, amelyekben - anno - a "fórum szakírói" méltatták az 1953-ban felvett Callas-di Stefano-Gobbi Toscát. Báy Miklós "szakíró" azt írja: Azon az estén (a Tosca előadásáról van szó Callas-szal)) én is ott voltam a Scalában. Tisztelt Báy Miklós, ön valószínűleg már a mennyben van, de közlöm Önnel, Callas sohasem énekelte Toscát a Scalában. Tényleg nem tudom, hogy Ön kit és mit látott a Scalában. Ez olyan hasonló eset, mint mikor a Gramofon című szaklapban azt írták Callas Turandotjáról, hogy Buenos Airesben énekelte először. Nos, nem tudom, fontos-e, hol énekelte először, de mindenesetre Velencében, és utolsó alkalommal Buenos Airesben.
Callas • 3282007-08-31 22:39:38
Köszönöm kedves hati1225, ezzel megoldotta a nagy problémát. Kicsit már félve írok, mert néha az az érzésem, e fórumot nem mindenki a Callas iránt érzett szeretetből és tiszteletből látogatja, hanem egyébb okok miatt. Tehát Donatella Failoni 1946 aug. 29-én született, és ami a legfontosabb Milánóban, Callas viszont ebben az időben New Yorkban volt. Amikor 1947 júniusában Veronába érkezett kezdődtek a Gioconda próbái, utána pedig már gyakorlatilag úgy beszélhetünk Callasról mint a megszületet új operacsillagról.Ha valaki még ezek után azt hiszi, hogy közben elment egy kicsit babysitterkedni, azon már nem tudok segíteni. Köszönöm, hogy segítettek e kérdés tisztázásában.
Callas • 3252007-08-31 14:16:29
Kedves Sesto! Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz "basszus" ajánlotta Gioconda szerepére.
Callas • 3202007-08-31 01:47:47
Callast Nicola Rossi-Lemeni híres olasz baritonista mutatta be Zenatellonak, a veronai operaelőadások művészeti igazgatójának, aki szopránt keresett a Giocondába. Rossi-Lemeni ugyancsak New York-ban tartózkodott 1945-47-ben, és szoros barátség alakult ki kettejük között. Rossi-Lemeninek eleve énekelnie kellett a veronai Giocondában, így ajánlotta be Callast, és együtt hagyták el hajón New Yorkot 1947 júniusában. Semmi Failoni.
Callas • 3132007-08-30 21:15:28
A féligazságok mindig a legveszélyesebbek.Mi lehet e példanélküli ocsmány állítás alapja. Elképzelhető, hogy miutaán Callas 1945-ben visszatért New Yorkba,találkozhatott az esetleg ott tartózkodó Failoni csláddal - lévén zenészek, lehet, hogy kapcsolatban voltak, és elképzelhető, amennyiben a Failoni lány New Yorkban születet, esetleg Callas udvariasságból egy látogatása alkalmával karjaiba vette. No innen ered a "baby szitterség". Ha valakinek van lehetősége, tudja meg melyik évben és hol születet Oszter Sándor felesége, a Failoni lány.
Callas • 3122007-08-30 21:02:46
Callas szeptember 16-án halt meg. Én 50 éve tanulmányozom Callast, és ami az emlékműsorokat illeti,én egyébként nem élek Magyarországon, de öt évvel ezelőtt felkínáltam a Magyar Rádiónak, hogy készítsünk egy rendhagyó, reprezentatív emlékműsort halálának 25. évfordulójára. A Rádió egyik legrégibb és legeminensebb zenei szerkesztőjének írtam egy nagyon hosszú, kimerítő levelet, de egy sor választ sem kaptam.Ezzel szemben a nyári uborkaszezonos hónapokban, tehát az évforduló előtt a Bartók Rádión lement egy nagyon kétes tudással összeválogatott Callas opera sorozat. De ha kérkedni kell a nevével, akkor eszünkbe jut. Kérem aki Magyarón. él és több lehetősége van tiltakozni az RTL KLUB tévénél, kérem ez tegye meg, mert már másodszor hangzott el a műsorukban az az eget verő baromság, hogy Callas, Oszter Sándor színész mostani feleségének a Failoni lány "baby szittere" volt. Mindenki, aki szereti és tiszteli Callas művészetét, ezt kérje ki magának.
A madárének és a zene kapcsolata • 1222006-10-05 23:28:38
Nem tudtam még ennek a fórumnak a létezéséről, amikor írtam néhány sort a Callas fórumba. Szövegem néhány sorának adhattam volna e fórum címét is. Ha van kedvetek, olvassátok el a 224. hozzászólást. Most csak azt tenném hozzá, amit ott nem írtam meg. Mikor Callas már túl sok lelki gonddal küzködött, ezt mondta: "A bánatos madár nem tud énekelni."
Callas • 2262006-09-29 02:43:46
Bocsánat a bőbeszédűségemért, de még csak ennyit: Callas óta a hangfelvételezés technikája óriásit fejlődött. Így természetes, hogy a mai lemezek szebben szólnak, mint a régebbiek, de az is igaz, hogy nagyon sok felvételt mesterségesen hoznak össze, sok ismétléssel és összevágással. Így kevésbé jó énekesek is jónak tűnnek. Callas korában egyhuzamban vették fel bár a felvonásokat.Igaz, hogy a mai operafelvételek tisztábbak, de lelketlenebbek is.
Callas • 2252006-09-29 01:27:11
Kedves karnagy! nem szeretném tagságomat mindjárt vitával kezdeni, de nagyon nagy tévedésben él. Callas technikája volt a 20. században a legtökéletesebb technika, amelyet valami csoda módján, tényleg nem tudom hogyan a 19-ik századból mentett át, az akkor élt legnagyobb dívák technikáját, amely a bel canto éneklés csúcsa volt (Pasta, Grizi). E technika teszi lehetővé, hogy ön hallja azt a belső tüzű muzsikát, mert minden egyes hangja - ahogyan szakmai zsargonnal mondják - levegőn van. Ez egy olyan technika, ami momentumaiban a hasbeszélők technikájára hasonlít. Callas után már nem volt énekesnő aki ennek a technikának teljesen a birtokában lett volna, ezért más önnek a mostani énekesnők éneke.
Szeretném felhivni a figyelmét, hogy a stúdióban készült Aida lemezfelvétele, ha szabad ilyet egyáltalán mondani, kis melléfogás volt. Kérem szerezze meg és hallgassa meg az 1951 julius 3-án, Mexico Cytiben készült élő Aida felvételt, bizonyosra veszem, hogy megváltoztatja véleményét.
Még csak annyit a technikájáról, hogy volt olyan énekesnő, aki Callas technikáját egyszerűen a "monstruozus" jelzővel illette, olyan hatalmasnak és elérhetetlennek tartotta.
Callas • 2242006-09-29 00:34:57
Callas művészete az emberiség örökbecsű hagyatéka.
Sokan és sokat írtak hangjáról, hogy csúnya volt, hogy törések voltak a regiszterek között, vibráltak a magas hangok, hogy valójában három hangja volt. A korai felvételek bizonyítják, hogy ez nem így volt. A fiatal Callas hangja úgy szólt, mint a természet legszebb orgonasípja, magasságai szédítő erejűek voltak. Nem volt "három hangja" mert e hang mindig, minden körülmények között azonnal felismerhető volt, inkább azt mondhatnánk, hogy annyi hangja volt, ahány szerepet énekelt, hiszen elképesztő könnyedséggel bújt a kegyetlen Turandot, a szerelméért önmagát feláldozó Norma, vagy az ártatlan, alvajáró Amina szerepébe. Callas nemcsak elénekli az operát, hanem újra is teremti azt. Hangja gyönyörű volt, olyan volt, mint mikor a legpompásabb pezsgő apró buborékai szállnak a légbe, de tudta, hogy nincs értelme "csak szépen" énekelni. Ezért, ha a szerepei úgy kívánják ösztönösen, vagy tudatosan elcsúfítja, eltorzítja hangját. Hangja a legemberibb hang az operaszínpadon, vagy inkább a természet legkifejezőbb hangja, hiszen zenébe öntve énekében megtaláljuk a párját hívogató, legszebben daloló énekesmadár trilláit, az éhes tigris üvöltését, az égbeszökő ormok felett kerengő ragadozó madár vijjogását, vagy a legsötétebb erdők mélyén megbúvó holló krákogását.
Az oy sokat kritizált töréseket hihetetlen zeneiséggel és drámai érzékkel hidalta át és teremtette meg énekének legjellemzőbb jegyeit, a hangot, amelyért lelkesedünk, a hangot amely által ő let "a Callas".
E néhány sort bevezetőnek szántam, mint új klubtag. Sokat foglalkoztam Callas-szal, szeretném ha megoszthatnám tudásomat, technikai, szakmai jellegűeket is azokkal akik csak most ismerkednek vele, és azokkal is akik már szintén sokat tudnak róla.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9762006-09-29 00:05:43
Érdekes módon Scotto pesti fellépései bennem is hagytak némi hiányérzetet (több előadáson is láttam), ezzel szemben a Metropolitan-ben készült Manon Lescaut előadásának felvételén kivételesen nagyon tetszett és mind énekesnő mind színésznő letörölte Domingót, lemezfelvételeit pedig nagyon élvezem.
A Hamari-Normann hasonlat egy ad hoc hasonlat volt, ugyanis éppen aznap egymás után hallottam őket énekelni a rádióban s míg Hamarinál azt gondoltam magamban: szép-szép, de... Normannál azt, hogy igen, a csoda! Egyébként két énekes összehasonlításánál szerintem nincs jelentősége sem a hangfajnak, sem az egyéniségnek sem a bőr színének, egyszerűen csak annak, hogy ki énekel nemesebben. Hogy kicsit tréfára vegyem a dolgot, Galli-Curci énekét is össze lehet hasonlítani Saljapinéval.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9742006-09-28 00:28:05
Callas után egyetlen énekesnő volt aki igazán figyelemre méltó technikával és hozzá egyéniséggel rendelkezett, ő Renata Scotto. Csak az ő interpretációi igazán hitelesek, nem utánzatok és Gildán, Lucián,Traviatán és Manonon keresztül jutott el Abigaille-ig és Lady Machbet-ig. A magyar énekesek közül igazán szépen egész fiatal korában Sass Sylvia énekelt.
Más.
Ma is előttem van az műsorfüzet mellett külön kinyomtatott lap, amelyen Montserrat Caballé pesti vendégszereplését reklámozták a 70-es években, és amelyen többek között kb. ez állt: Íme egy énekesnő, akinek olyan szép hangja van, mint Renata Tebaldinak, és olyan drámai erővel énekel mint Callas. A Trubadur Leonóráját énekelte. Önök ott voltak? Én igen...de minek?
Más.
Hamari Júlia sem énekel igazán világszinten. Állítsák párhuzamba pl. Jessie Normannal és minden világos lesz.
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 9672006-09-27 00:51:52
Régóta meggyőződésem, hogy Callas után minden énekesnő, aki az ő szerepeiben akar brillírozni és őt utánozni, kicsit úgy hat, mint Callas paródiája. Ez bizonyos értelemben vonatkozik Lukács Gyöngyire is. Mindenki csak a külsőségeket utánozza, a hallható hangi hatásokat, de senki sem vette magának azt a fáradságot, hogy a hang mögé nézzen, és elsajátítsa azt a technikát, amellyel Callas azokat a csodálatos hangokat előcsalta. Végül is, ezen nem annyira csodálkozom,hiszen ezt a technikát még Callas legnagyobb kortársai sem birtokolták egészen. A magyar énekesek közül talán Tokody Ilona jutott legmesszebb a bel canto technikában, viszont az ő hanganyaga mégis korlátozta lehetőségeit.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Nabucco

14:30 : Budapest
BFZ próbaterme

"Kakaókoncert"
ismétlés 16:30

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Demény Balázs (zongora)
BARTÓK: 15 magyar parasztdal, Sz. 71, BB 79
HAYDN: D-dúr szonáta, No. 39., Hob. XVI:24
KURTÁG GYÖRGY: Játékok – részletek
LIGETI: L'escalier du diable (Ördöglétra)
BARTÓK: Szabadban, Sz. 81, BB 89

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 4.
Nyolcvan huszár (1978) / SÁRA Sándor (rend.)

18:00 : Budapest
MűPa, Előadóterem

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában"
MOZART: A varázsfuvola - az élő közvetítés ismétlése

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Banda Ádám (hegedű)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Prométheusz
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
BRAHMS: 2. (D-dúr) szimfónia, Op.73

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Bogányi Gergely (zongora), Váradi Zita (ének)
"Zongoraáriák - Liszt206"

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Fejérvári Zoltán (zongora)
BEETHOVEN: Hat bagatell, Op.126
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, Op.22

19:30 : Budapest
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Rácz Rita, Haja Zsolt, Szerekován János (ének)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Talamba Ütőegyüttes
Vörösmarty Gyermekkar (karigazgató: Zsákainé Papp Anita)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
VAJDA JÁNOS: Quodlibet
VAJDA JÁNOS: Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre
ORFF: Carmina Burana
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)