vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3860)
Társművészetek (1220)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (578)
Élő közvetítések (6753)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1205)
Franz Schmidt (2977)
Kodály Zoltán (350)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4125)
Erkel Színház (8611)
Operett, mint színpadi műfaj (3413)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2456)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2430)
Berlioz újratemetése (145)
Lisztről emelkedetten (881)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6451)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Momus-játék (5374)
Zenetörténet (210)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Eusebius
Leírás:
Honlap:
   


Eusebius (34 hozzászólás)
 
 
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23862017-10-31 18:45:47
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23852017-10-31 18:45:42

Megdöbbenéssel értesültem Kukely Júlia (1953-2017) halálhíréről. A Magyar Rádió számos operafelvétel mellett remek operettfelvételeket is készített a kiváló énekesnővel, ezek közül Huszka Jenő "Lili bárónő" c. operettjének két részletével szeretnék Rá emlékezni.



https://www.youtube.com/watch?v=lIZlJHXStxQ  (Egy férfi képe)



https://www.youtube.com/watch?v=qfDdHQp6kjU   (Zsoké induló)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 10092017-08-24 12:59:31
Ebben a fórumban is szeretnék megemlékezni Gyenes Magdáról(1925-2017), akinek halálhíréről tegnap értesültünk. Szerencsére sok operett és zenés játék rádiófelvétele őrizte meg hangját és előadóművészetét. Többek között Kemény Egon műveinek is kiváló tolmácsolója volt (Valahol Délen, Krisztina kisasszony). Ez utóbbiból választottam megemlékezésül Blanche sanzonját.
Blanche sanzonja
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 22572017-08-24 12:32:38
Az 1802.sz bejegyzésemben említést tettem az 1924-26-os születésű nagy opera-és operetténekesnőkről.Akkor éppen Lehoczky Évát gyászoltuk. Azóta sajnos eltávozott Zentai Anna, Vámos Ágnes (igaz, hogy ő 1929-es), és most értesültünk Gyenes Magda halálhíréről.
Az ő emlékére idézem fel Blanche sanzonját Kemény Egon "Krisztina kisasszony" c. operettjéből.
Blanche sanzonja
Pantheon • 20522017-08-24 11:57:48
Gyenes Magda (1925-2017)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7802017-02-21 13:33:02
Az előző bejegyzés utolsó mondatának a helyes szórendje: A Dankó Rádió mai "Túl az Óperencián" műsorának...stb.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7792017-02-21 13:25:37
2016. február-március tájékán a Dankó Rádió „Valahol Délen”- blokkjában elhangzott egy kettős Gyurkovics Mária és Szabó Miklós előadásában: „Nézd, hogy ragyog ránk a rét...”. Így került fel annak idején a Network/Operett Klub „Valahol Délen”-galériájába is. Nagy valószínűséggel épp ebben a fórumban valamelyik fórumtársunk szóvá tette, hogy ez a kettős feltehetően nem a „Valahol Délen” operettből való. Sajnos ezt a bejegyzést nem találtam meg, így arra sem emlékszem, hogy meg lett volna jelölve a dal valódi származási helye. A mai Dankó Rádió „Túl az óperencián” műsorának zárószáma egyértelműsítette, hogy a kettős a „Szerencsés utazás” c. rádióoperett egyik dala, az előjáték első részében ezt a témát hallhatjuk..

Szerencsés utazás előjáték
Operett, mint színpadi műfaj • 30332017-02-04 22:32:25
Javítás: a főszereplő helyesen: STÉPHANIE D'Oustrac (mezzoszoprán, nadrágszerep)
Operett, mint színpadi műfaj • 30322017-02-04 22:24:56
Chabrier: L´Étoile (A csillag)

Megörültem „Búbánat” 3020 alatti bejegyzésének, jómagam is nagy kedvelője vagyok Chabrier eme korai darabjának (opera? operett? nehéz egyértelműen meghatározni a műfaját). Az említett rádiófelvételt sajnos nem volt alkalmam meghallgatni. Első alkalommal a Mezzo Tv-n láttam egy színházi előadás felvételét (Opéra Comique, Párizs), majd ennek hatására sürgősen beszereztem az említett dupla CD-t, amit azóta is gyakran meghallgatok. Egyébként ugyanerről a lemezről -Zéta- fórumtársunk is írt pár éve egy -ugyancsak lelkesen dicsérő- bejegyzést, amit most teljes terjedelmében idemásolnék:


[i]CHABRIER: L'Étoile
Colette Alliot-Lugaz, Georges Gautier, Gabriel Bacquier, Francois Le Roux, Antoine David, Ghyslaine Raphanel, Magali Damonte
Chorus and Orchestra of the Opéra de Lyon
John Eliot Gardiner
EMI
2 CD
3 58688 2
Mit tegyen a zenerajongó a rekviemekkel és grandiózus Mahler-opusokkal túlzsúfolt időszakban, ha egy esős és depressziós vasárnap délelőtt zenére vágyik? Javaslom, tegye föl a lemezjátszójára Emmanuel Chabrier operettjét, A csillagot! S ha nincs még meg, hát ízibe vegye meg!
Nem, nem tévedés - egy operettet ajánlok. Magam sem gondoltam volna néhány hete, de hát lássuk be, az élet tartogat olykor vaskos meglepetéseket mindannyiunk számára.
A produkció a Lyoni Opera előadása a 80-as évek közepéről. Nagyszerű hely lehetett akkoriban az a Ház, annyi szent, hiszen mostanság egymást érik az abban a korszakban készült jobbnál jobb felvételek. Legutóbb A három narancs szerelmesének örvendezhettünk, s most egy újabb ritkaságot kaparinthatunk meg - éppoly kitűnő előadásban.
Ha Chabrier-ről eddig keveset tudtunk, ajánlatos felfrissíteni az információkat. A francia komponista eredetileg a belügyminisztérium tisztviselője volt, míg ki nem rúgták, mert elhanyagolta hivatalát a muzsika kedvéért. A harmincas évei elején a különc fiatalembert a legenda szerint Wagner babonázta meg, a Trisztánt megismerve megszűnt számára a korábban oly rendben lévőnek látszó világ. Lázas tanulmányokba fogott (behozni a lemaradásokat), s ennek az első komolyabb eredményét tehetjük most a CD-lejátszónkba.
Az operettrajongók (vagy inkább a -komponisták?) kettéosztották a világot. Így a hódolók egyik fele a bécsi operettet dicsőíti, nálunk - nyilván földrajzi okokból - ez nyert teret. (Hogy mégis lehetett volna másképp, az megérne egy külön tanulmányt.) Ám a francia operettet sem szeretik kevesebben. Ez a tábor Jacques Offenbach nevét tűzte zászlajára. A Mester kereken százkét (!) színpadi művet alkotott, melyeknek többsége az operett és az opera határmezsgyéjén mozog, s csak a kajla utókor minősítette őket (az egy Hoffmann meséi kivételével) operettnek. Offenbach elképesztő hatással volt a kortársakra, környezete - s így Chabrier is - egyszerűen nem tudta kivonni magát ez alól.
De a hosszú locsogás után tegyük be végre a lejátszóba lemezünket!
A csillag lenyűgözően friss és üde muzsika. Szellemes és vidám, pont egy ilyen nyűgös, nyálkás, rosszkedvű vasárnapra való. A mű pörgős tempójú, cselekménye fordulatokban gazdag, a hangszerelése pedig egyenesen zseniális. S ami fontos: egy pillanatig sem érezzük, hogy az operett alacsonyabb rendű műfaj lenne. Chabrier változatos és gyönyörű dallamokkal tűzdeli tele a művét. Ráadásul minden dallamnak fontos funkciója van, hűen kifejezni az adott figurát vagy szituációt. Számomra a komponista legnagyobb érdeme az egész darabon áthúzódó mértéktartás, azaz számos effektusa pontosan kiporciózott hatással bír. Tudja, mikor kell valamit abbahagyni, s ez ritka kincs (és nemcsak ebben a műfajban).
Bár Chabrier nem tűnik Offenbach-epigonistának (a laza könnyedséget nem tekintem annak), a lemez hallgatása során mégis több ízben eszembe jutott a Kékszakáll című operaparódia. Talán nem véletlenül, ugyanis Offenbach művét bő évtizeddel korábban ugyanabban a Bouffes Színházban mutatták be, mint A csillagot. A L'Étoile is telis-tele van parodisztikus elemekkel. Két jelenete is a Rigoletto összeesküvő-kórusát idézi, a bordalban a Traviata pezsgőduettjére ismerhetünk, de van még benne tüsszentős kuplé is. Kedvencem az ifjú király (Ouf) és csillagásza (Sirocco) duettje, melyben az álomszép tenorrománc második strófáját a bariton két oktávval mélyebben ismétli, s teszi ezzel végtelenül mulatságossá. Különösen, hogy a vetélytárs Lazuli kihallgatja mindezt. (Állítólag Debussy is ettől a jelenettől olvadt el teljesen.) Lazuli szólama egyébként nadrágszerep, ez csak tovább kuszálja az amúgy sem könnyen kibogozható szálakat.
Az előadás pedig egyszerűen elragadó. Lazulit Colette Alliot-Lugaz énekli, végtelen könnyedén, a kényes nehézségeket is finom eleganciával oldva meg. Hozzá hasonlóan bravúros alakítást nyújt Ouf király szerepében Georges Gautier. Tenoristáknál ritka stílusérzékkel és muzikalitással ugrándozik a különféle helyzetek között. A produkció öreg rókája, a királyi csillagászt alakító Gabriel Bacquier. Szólama viszonylag könnyű, így inkább játékmesteri szerepét domborítja nagyszerűen. Laoula hercegnőt (akiért ezek a pasik küzdenek) Ghyslaine Raphanel énekli, szépen és ízlésesen.
Az előadás motorja - és gyanítom, hogy a minőség legfőbb őre - John Eliot Gardiner. Számos felvétele ismeretében ezúttal is megállapíthatjuk: bármi arannyá válik a kezei között, és fantasztikus érzékkel keresgél a zeneirodalom ismeretlen tájain - mindannyiunk örömére. Csak így tovább Sir![/i]

A „L´Étoile”-t az utóbbi évtizedekben elég sok zenés színház tűzte műsorára, kigyűjtöttem egy párat (internetes források segítségével). A jelentősebbek közül érdemes megemlíteni a fentiekben ismertetett dupla CD alapjául szolgáló Lyoni Opera és a 3020. szám alatt említett londoni Covent Garden, azután (a bevezetőmben említett) párizsi Opéra Comique, a Berliner Staatsoper, az Amsterdam Nemzeti Opera, a londoni Royal Opera House, a New York City Opera előadásait. Játszották még Montreal, Montpellier, Genf, Bergen, Augsburg, Frankfurt zenés színházaiban.
Az amszterdami előadás teljes felvétele megtalálható az interneten:
L'Étoile (teljes)
Az amszterdamiak sok francia énekest „importáltak” , köztük van a főszerepet (Lazuli) alakító Stéphane d'Oustrac is, aki már az Opéra Comique színpadán is kitűnő énekes és színészi alakítást nyújtott ebben a szerepben.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 10342017-02-01 23:06:36
Zenés Tv Színház - Puccini: Gianni Schicchi.

Csak utólag tudok beszámolni egyik kedvenc operám, a „Gianni Schicchi” 1975-ös televíziós feldolgozásának újbóli ismétléséről, ami 2017. január 26-án volt látható az m3 csatornán. A Szinetár Miklós rendezésében készült élvezetes Tv- változat már klasszikusnak tekinthető, parádés szereposztása nagyrészt (vagy egészében? nem emlékeztem pontosan, pedig láttam azt az előadást) az operaházi 1971-es színrevitel szereposztásán alapul. Schicchi – Melis György, Lauretta – Csengery Adrienne, Rinuccio – Kelen Péter, Zita – Komlóssy Erzsébet, a kisebb szerepekben is olyan nagyságok, mint Ágay Karola, Moldován Stefánia, Szalma Ferenc, Palcsó Sándor.
Melis Györgyöt látva-hallva az az ember érzése, mintha Puccini ismerte volna és egyenesen az ő számára írta volna a címszerepet, a pályája csúcsán járó művész egyik felejthetetlen alakítása volt.

(Zárójeles megjegyzés: A Gianni Schicchi librettójában van egy momentum, amit kissé nehezen tudok értelmezni. A kapzsi rokonok mindegyike magának szeretné megszerezni a -szerintük- három legértékesebb vagyontárgyat: a házat, a signai malmot és „az öszvért”, amiket azután Schicchi, mint ál-Buoso, sajátmagára testál. Az első kettő rendben is van, de vajon milyen értéke lehetett egy darab öszvérnek? Különösen ahhoz viszonyítva, hogy az ál-Buoso a végrendeletben csak úgy mellékesen hagyományoz egy-két vidéki birtokot, valamint a feltehetően nem kevés pénzt is szétosztja a rokonok között, pl. Zitát utasítja, hogy fizessen a jegyzőnek száz arany forintot a rá hagyott pénzből. Lehet, hogy ez nem csak nekem ütött szöget a fejembe, elővettem Tótfalusi István kitűnő, fiataloknak szóló „Operamesék” könyvét (1973, Zeneműkiadó), és ebben a szerző a meseszerűen megírt történetből teljesen kihagyja az öszvért, nála csak a malomért és a házért folyik a harc.)
Persze tudom, az operalibrettókban nem kell mindig ésszerűséget keresni, természetesen ez az apróság semmit nem vont le a Tv- változat sokadik megnézésekor is változatlan élvezetből.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7052017-01-12 13:26:17
Pontosan így történt! Én voltam a "tettes", éppen lelassult a gépem, elsőre nem reagált a parancsra, ezért történt a többszöri kattintás.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 7012017-01-11 21:46:08
693 sz. bejegyzéshez:
Köszönöm a helyesbítést, sajnálom a tévedést. Mentségemül szolgálhat, hogy kizárólag személyes emlékeimre hagyatkoztam, amelyek több mint 50 év távlatából nem mindig megbízhatók.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 6892017-01-10 19:11:30
A „Valahol délen”-t az 1960-as évek elején nagy sikerrel játszotta az Állami Déryné Színház!
Én az előadást 1962-ben (esetleg 1963-ban) láttam akkori gimnáziumi osztálytársaimmal.
A Déryné Színházat (eredetileg Állami Faluszínház néven) 1951-ben alapították azzal a céllal, hogy a vidéki színházaktól távol eső falvakba és kisvárosokba vigyen színházi előadásokat. Tizenegy társulat járta az országot, emellett mindvégig rendelkeztek budapesti próba- ill. játszóhellyel, épp ekkoriban (1962-63) költöztek a frissen felújított volt Józsefvárosi Színház épületébe a mai Kálvária (akkor Kulich Gyula) téren.
A zenei tagozat rendszeresen mutatott be kis színpadra is könnyen adaptálható darabokat, főként operetteket, de akadt egy-két vígopera is a repertoárban. A „Valahol délen”-t Kertész László, a színház akkori főrendezője állította színpadra, a társulat zenei vezetője, László Endre hangszerelte át kislétszámú zenekarra Kemény Egon zenéjét, ö is vezényelt. A szereplőkre sajnos nem emlékszem, talán köztük lehetett Kassai Ilona, későbbi Kossuth-díjas színésznő is, aki akkoriban a társulat tagja volt. Érdekességként megemlítem, hogy a színház igazgatója abban az időszakban Ascher Oszkár, a kiváló színész-előadóművész volt.
Operett, mint színpadi műfaj • 30022017-01-10 08:10:27
Kérésedre "pontosítok": a 672. sz. bejegyzésben nem közöltem adatot a "Vők iskolája" habarovszki bemutatójának időpontjáról, mindössze arról írtam, hogy "az operett bemutatójára készültek".Jelen voltam, amikor az "Azt álmodtam az éjjel..." kettőst próbálták, erről filmfelvétel is készült. Hogy azután valamiért elmaradt-e a bemutató (vagy esetleg lemaradt a honlapról, valóban nem szerepel sem az 1975-ös, sem az utána következő évek premierjei között), arról nincs információm.
Operett, mint színpadi műfaj • 29972017-01-09 23:33:24
Kihagytam a felsorolásból Ingeborg Hallsteint, most pótolom, biztos akad még hiáhyzó név.
Operett, mint színpadi műfaj • 29962017-01-09 23:22:19
Folytatom a 2984. sz. alatti bejegyzésemet (Künneke: Lady Hamilton). Mindkét hivatkozott részlet, (az itteni és a 2970. alatti) előadója Anny Schlemm, az egyikben szólista, a másikban Willy Hofmann, az 1950-es évek népszerű német komikusa a partnere. Anny Schlemm (szül. 1929) kiváló szoprán, mostanában sok felvételét meghallgattam, szerintem ott van a helye azoknak a német (és osztrák) énekesnők sorában, akik az 1950-es, 60-as években óriási karriert futottak be az opera- és operettszínpadokon: Irmgard Seefrid, Rita Streich, Erika Köth, Elisabeth Schwarzkopf, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, és még lehetne sorolni. Nagy szerencse, hogy színházi feladataik mellett rengeteg rádió- tévé és lemezfelvétel is megörökítette művészetüket. Ezt az illusztris névsort elnézve mi, magyarok büszkék lehetünk azokra az énekesnőinkre, akik karrierjüket részben német és osztrák színpadokon teljesítették be. Mindenekelőtt Geszty Szilviára gondolok, akit maga a német sajtó és közönség titulált „koloratúra-királynő”-nek.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 6812017-01-09 15:04:48
Köszönöm a kiegészítést és a pontosítást. Valóban így volt: a "Valahol délen" plakátja számos más régebbi előadás emlékét őrző plakát társaságában a színház előcsarnokában volt látható.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 6722017-01-09 08:03:40
Voltam a Habarovszki Zenés Színházban 1975-ben, így saját szememmel láthattam a "Valahol délen" előadásának a plakátját. Természetesen Kálmán, Lehár és mások darabjait is játszották ebben a színházban, mint ahogy a Szovjetúnió számos zenés színházában is, igen nagy kultusza volt náluk (van ma is) a magyar operettnek. Ottjártamkor éppen Farkas Ferenc "Vők iskolája" c. operettjének a bemutatására készültek.
Operett, mint színpadi műfaj • 29842017-01-05 22:22:49
Csatlakozva a 2965, 2969, 2970 sz. alatti bejegyzésekhez: örömmel láttam a „Lady Hamilton” közelgő dessaui bemutatójáról szóló híradást. Eduard Künneke (1885-1953) német operettszerző Magyarországon meglehetősen alulértékelt, legjobb tudomásom szerint darabjait magyar színházakban nem nagyon játszották, rádiófelvétel emlékeim szerint csak a „Lady Hamilton” egyes részleteiből készült (többek között Orosz Júliával). Rádióban ezen kívül talán még a Táncszvit c. szerzeményét lehetett időnként hallani.
A német színpadokon az elmúlt években ritkábban lehetett találkozni a legjobb operettjének tartott „Lady Hamilton”-nal, én legalábbis többször találkoztam a „Das Vetter aus Dingsda” előadásairól készült felvételekkel.
Végezetül még egy részlet a „Lady Hamilton”-ból:
In der Taverne - Anny Schlemm
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18062016-12-08 08:57:26
Németh Marika is 1925-ben született! (De sajnos ő csak 71 évet élt.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18022016-12-07 08:23:07
Lehoczky Éva halálhírének kapcsán arra gondoltam, hogy az 1924-25-26-os évek mennyi nagyszerű énekesnőt adtak a magyar opera- és operettszínpadoknak, és nekünk, rádióhallgatóknak. Rajta kívül Zentai Anna, Rafael Márta, Gencsy Sári és Gyenes Magda jut az eszembe ebből az évjáratból. Közös vonásuk még a magas életkor, Gencsy Sári is 84 évet élt meg, Zentai Anna, Rafael Márta, Gyenes Magda (ők ketten külföldön) még velünk vannak.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 18002016-12-06 18:32:56
Ezzel a dallal szeretném felidézni Lehoczky Éva csodálatos hangját és előadóművészetét:
Lehár: Éva, Dal a szélről
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17992016-12-06 18:17:58
Gyászhír: Életének 92. évében 2016. december 6-án elhunyt Lehoczky Éva, a kiváló koloratúrszoprán énekesnő, az 1960-70-es évek ünnepelt operacsillaga. A Magyar Rádió számos operettfelvételt is készített vele, ezek közül sokat mostanában is hallhatunk a Dankó Rádió operettműsoraiban.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17762016-11-15 23:18:09
Végre! Minden reggel azzal kezdem az internetezést, hogy a Dankó Rádió facebook-oldalán megnézem az aznapi műsort. (Ritkán ugyan, de előfordul, hogy bosszankodom, amikor még 9 óra előtt pár perccel sem látható a program.) Ma reggel örömmel konstatáltam, hogy hosszú idő elteltével ismét hallhatók a régi kedvenc dalaim a Krisztina kisasszony-ból. Úgy látom, ezzel az örömömmel ma nem álltam egyedül! Kemény Egont saját értékrendemben igen magasra helyezem, különös élvezettel hallgatom melódiáit, amelyek mögött olyan derűt, belső harmóniát, emberi tisztaságot érzek én is, ami a hallgatóra is átsugárzik. (Sajnos a háború előtti és az 1945-50 közötti műveit nem nagyon ismerem, tudnátok ezekhez valamilyen elérhetőséget?)
Operett, mint színpadi műfaj • 29272016-11-13 22:48:49
Köszönöm a kiegészítést, a filmben valóban elhangzanak az operett dalai, természetesen nem az összes a rövidítés miatt. Véleményem szerint a lyoni előadás sokkal jobb és élvezetesebb, mint a meglehetősen fantáziátlan filmváltozat.
Operett, mint színpadi műfaj • 29242016-11-12 17:35:48
Moszkva-Cserjomuski.

2903. sz. hozzászólásomban már említést tettem Sosztakovicsnak erről az operettjéről. Habár ez a darab sem az operettirodalomban, sem Sosztakovics életművében nem tartozik a legelismertebbek közé, úgy gondolom, hogy már a szerző személye is elég ok arra, hogy most kicsit részletesebben foglalkozzunk vele.

Dmitrij Sosztakovics gazdag életműve a zenei műfajok elég széles skáláját öleli fel, szimfóniái, operái, kamaraművei mellett a könnyedebb műfajok sem álltak tőle távol, írt (a kor követelményei szerint) tömegdalokat is, vagy itt van a népszerű két jazz-szvitje (benne a nagy slágerré vált 2. keringővel). Egyetlen operettje az 1958-59-ben írt „Moszkva-Cserjomuski”. Bár a Wikipédia az operái közé sorolja, valójában ez egy hamisítatlan szoc-reál operett.
Cserjomuski Moszkvának egy külvárosa, ahol az 50-es években egy óriási lakótelep épült, ez a történet színtere. A cselekmény röviden úgy foglalható össze, hogy a szerencsés lakáshoz jutottaknak rengeteg fizikai és egyéb akadályt kell legyőzni ahhoz, hogy beköltözhessenek. Természetesen nem maradhatnak el a magánéleti szálak, szerelmek, bonyodalmak sem. És a szoc-reálba ekkor már belefért a helyi hatalmasságok, bürokraták nevetségessé tétele, amit Sosztakovics zenében is szellemesen old meg (lásd a „Lakógyűlés” jelenetet). Ha valakinek ez a történet ismerősnek tűnik, az nem véletlen, a lakáshelyzet abban az az időben nálunk is sok műalkotásnak adott témát, gondoljunk pl. a Bástyasétány 77-re vagy a Két emelet boldogság c. filmvígjátékra.
A darabot nem túl sűrűn ugyan, de időnként műsorra tűzik, azt sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy magyar színpadon előadták-e (én csak egy amatőr társulat előadását láttam). Emlékezetes volt viszont a Lyoni Nemzeti Opera pár évvel ezelőtti előadása, a Lyoni Opera egyébként is előszeretettel szokott ritkaságokat színpadra állítani, több színvonalas előadást láttam már tőlük. A Cserjomuski színpadra vitele is tartotta ezt a jó színvonalat, ötletes a színpadkép, jók az énekes-színészek. Az előadás kétnyelvű, a prózai részek francia nyelven, a dalok pedig az eredeti szövegekkel oroszul hangzanak el.

A lyoni előadást a Mezzo Tv-n is lehetett látni, nemrég az internetre is felkerült a Mezzo felvétele, ebből válogattam ki négy részletet az érdeklődők számára ízelítőnek. A cselekmény időrendje szerint az első jelenet az „Utazás”. A boldog leendő lakók keresztülutaznak egész Moszkván, hogy megtekintsék új lakóhelyüket.

https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3VER6ZV96NmNfRjA/view?usp=sharing

Következzen egy lírai kettős:

https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3c0ZOeWdmOWlZUFU/view?usp=sharing

A harmadik jelenet a „Lakógyűlés”. A helyi Nagyfőnök és helyettese üdvözlik az új lakókat és ismertetik a rendszabályokat.

https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3TExkejBuUVZ4elk/view?usp=sharing

Végül megnézhetünk egy „Lakásavató”-t.

https://drive.google.com/file/d/0BxI1GBPoCSB3ZXlGM1BoakFXd0k/view?usp=sharing

Ha esetleg valaki az egész előadást végig szeretné nézni, itt van a tíz részből az elsőnek a linkje, a többi innen már tovább követhető.

https://www.youtube.com/watch?v=Qzve2n3QV6A
Operett, mint színpadi műfaj • 29172016-11-08 22:38:02
Az "Orosz titok" Levsa dala linkjét eltévesztettem, itt van egy jobb változat:
https://www.youtube.com/watch?v=dl91CIq40yI
Operett, mint színpadi műfaj • 29162016-11-08 22:34:09
Az orosz-szovjet operettek kedvelőinek itt vannak a beígért linkek:

Dmitriev: „Orosz titok”, Levsa dala
https://www.youtube.com/watch?v=gTq0PPyqU5s&list=WL&index=142

Sztrelnyikov: „Holopka(A szolga)”
dal és jelenet https://www.youtube.com/watch?v=omd66_qB444
dal a télről (trojka) https://www.youtube.com/watch?v=oxH4JAshxPA

Lisztov: „Szevasztopoli keringő”, dal Georg Otsz előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=H4THaHicVPM

Kovnyer: „Akulina”, kettős:
https://www.youtube.com/watch?v=5uNhh6HHlm0

Zacepin: „Arany kulcsok”, őszi dal („Lombhullás”)
https://www.youtube.com/watch?v=ehGADtVcpWc

Blantyer: „Az Amur partján”, kettős
https://www.youtube.com/watch?v=B5WgPd5gfIA
Operett, mint színpadi műfaj • 29052016-11-07 23:48:50
Gondolatok az olasz operettről.

Nem egyszer törtem azon a fejem, mi lehet az oka annak, hogy nagyon sokáig szinte semmit sem tudtunk (tudtam) az olasz operettről. Ismertük a francia, német, osztrák, angol, orosz-szovjet műveket, olasz operettet ellenben (tudomásom szerint) színházaink nem mutattak be, lemez- vagy rádiófelvétel nem készült. Lehetett tudni pl. Leoncavallo operettjeiről, de hozzánk ezek sem jutottak el. A nagy operaszerzőkről szólva Leoncavallo és Mascagni mellett meg kell említeni Giacomo Puccinit is, mivel egy alkalommal ő is próbálkozott operettkomponálással (La Rondine – A fecske). Erről kicsit részletesebben egy másik alkalommal szeretnék írni.
Aztán az internet segítségével sikerült egy kicsit betekintést nyernem a létező olasz operett világába. Sikerült is találnom egy pár élvezhető felvételt az itt felsorolt szerzők darabjaiból, csatlakozva Búbánat 2731 és zenebaratmonika 2756 alatti listájához:

Carlo Lombardo- Virgilio Ranzato: Cin Ci La
Il paese dei campanelli
Giuseppe Pietri (1886-1946): L,Aqua Cheta (1920)
Mario Costa: Scugnizza(1922)

Ez utóbbi szerintem egy kitűnő darab,én nagyon megkedveltem. Nápolyi történet, ide illő dallamokkal és táncokkal, shimmyvel, de hagyományos „operettes”dalok, jelenetek is szép számmal megtalálhatók benne.Az olasz színpadokon rendszeresen műsoron van. A RAI televízió készített egy nagyon élvezetes filmváltozatot 1954-ben. Ez megtalálható a következő linken:

 https://www.youtube.com/watch?v=QB0xW0D-olo
Operett, mint színpadi műfaj • 29042016-11-06 21:36:21
Elnézést, hogy nem ezzel kezdtem: újonnan regisztrált kommentelőként üdvözlök minden fórumtagot, remékhetőleg gyakran fogok jelentkezni.

Eusebius
Operett, mint színpadi műfaj • 29032016-11-06 18:50:20
1.kiegészítés a felsoroláshoz:

Szovjet-orosz szerzők még:
-Alekszander Zacepin (1926- ): Arany kulcsok
-Nyikolaj Sztrelnyikov (1888-1939): Holopka (A szolga)
-Joszip Kovnyer : Akulina (Ezt a Puskin elbeszéléséből írt operettet nálunk is előadták 1954-
ben „Álruhás kisasszony „ címen, Szinetár Miklós rendezésében.)
-K. Lisztov: Szevasztopoli keringö
-V. Dmitriev: Orosz titok (Levsa)
és végül: Dmitrij Sosztakovics (1906-1975) is írt operettet, Moszkva-Cserjomuski; erről majd külön részletesebben írok, egyúttal ő is gyarapítja azoknak a”komoly” zeneszerzőknek a sorát, akik operettel is próbálkoztak.
A felsorolt művek mindegyikéből egy vagy több részlet megtalálható a neten, kívánságra tudok adni linkeket.
Egyelőre ennyi, legközelebb folytatom az olaszokkal.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 17612016-11-06 11:49:41
Érdeklődéssel vártam tegnap a Dankó Rádióban hallható Czinka Panna-részleteket. A daljáték vagy részletei igen ritkán hallhatók, a legtöbb dal számomra újdonságként hatott.
Kodály Zoltán harmadik, utolsó daljátékát (4 felvonásban) 1948. március 15-én mutatták be az Állami Operaházban. A darab mindössze két előadást ért meg, a sikertelenség okát elsősorban a gyenge szövegkönyvben látták (Balázs Béla munkája).Kodály Zoltán zenéje igényes,jól visszadja a kuruc kor hangulatát, véleményem szerint azonban mégsem éri el a Háry és a Székely fonó rendkívül magas szinvonalát.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)