vissza a cimoldalra
2020-07-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2802)
A MET felvételei (660)
Franz Schmidt (3637)
Pantheon (2689)
Régizene (3411)
Komlóssy Erzsébet (45)
B. Nagy János emlékére (156)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (858)
Lehár Ferenc (707)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4861)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4675)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1975)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3964)
Mozartról magasabban (697)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (544)
Kimernya? (3697)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: gezakadocsa
Leírás:
Honlap:
   


gezakadocsa (92 hozzászólás)
 
 
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73532020-05-01 17:00:39

Héterő társunk megjegyzéseivel nem akarok, s a műszaki dolgokban nem is tudnék vitatkozni, csak arra tekintettel, hogy ismét terjedőben van a bakelit lemez, figyelmeztetés gyanánt írom le, hogy nekünk utoljára japán gyártmányú, direkt meghajtású, stroboszkópos lemezjátszónk volt, s bizonyos lemezek azon is nyávogtak, a stroboszkóp beállítása után is, vagyis talán nem a motor volt gyönge. Én arra emlékszem, hogy sok akkor új, nyilván nyugaton is tömegesen gyártott műanyag lemez már szemmel láthatóan sem volt teljesen egyenes (vízszintes, kellően merev), s a lejátszón hullámzott forgás közben, s ez okozta sokszor a nyávogást. A ma újonnan préselt ilyen lemezek már egyenesek (legalábbis amin föl van tüntetve talán az, hogy 180 g), de az áruk többszöröse egy CD-nek. Az én legidősebb fiam -CD-gyűjtemény után- ezekre kapott rá pár éve, s én (is) vadásztam össze neki már egy csomó LP-t,  zömében használtan, de olykor újakat is. Ő nem is használ mosót, hanem valami spéci kendővel törli le a lemezeket időnként. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73502020-04-30 22:46:05

Bocsánat, egy rövid javítás: az előző hozzászólás utolsó előtti bekezdésében természetesen nem a Tátrai v4-t fedeztük föl a Concerto Bp. zkr. soraiban, hanem Konrád Györgyöt.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 73492020-04-30 22:29:44

Daunerni Bruckner-cikkéhöz szeretnék hozzászólni, miután jobb híján privát tettem neki néhány észrevételt, s ő azt válaszolta, hogy itt tegyem akár kibővítve közzé.



„Hálából” –mint rövidesen kiderül- azt fogom részletezni, hogy több dologban nem értek egyet vele. Nagyon egyetértek viszont azzal, amit a kritikák természetéről, lehetőségeiről, szubjektivitásáról, a kedvencekről és arról ír, hogy nem mindegy, hogy éppen mikor, hol, mit és mennyit hallgat az ember.



Kezdem azzal, hogy magam (aki csak közönséges zeneszerető és hallgató vagyok) igen régen szeretem Brucknert. Az viszont nagyon meglepett, amit nem is értek egészen, hogy hogy fér össze a Buddha-módra való vezénylés azzal, hogy Celibidache a ”követ” nézve föltárja Brucknert, míg Karajan csak magára figyel. (A cikket én úgy tudtam csak értelmezni, hogy Buddha számára magán kívül megszűnt minden, hiszen közömbösek a külső körülmények, stb.) Na mármost egy karmesternek a zkr. és a minden előadóművész szerint alapvető szerepet játszó közönség is külső körülmény, amit befolyásolnia kell, s lehetőleg úgy, hogy az előadandó mű szerzőjének céljait szolgálja, a szerző szándékainak  megfeleljen.



Ha valaki csak magára figyel, ez lehetetlen. (Leszámítva az ősi viccet, miszerint a Bécsi Filh. egyik tagja hgv-re igyekezve ismerőssel találkozik, aki megkérdezi tőle, hogy aznap este a vendég karmester mit fog vezényelni, mire a zkri tag azt válaszolja, hogy azt nem tudom, de mi mindenesetre Beethoven műsoron lévő műveit fogjuk játszani.)



Elvi alapon sem tartom elfogadhatónak azt, hogy ha valaki úgymond karikírozza az előadott darabot, az segíti az előzőekben írt művészi célokat. (A sokat emlegetett művészi alázatról nem is beszélve.) Még kevésbé jöhet ez szóba olyan szerzőnél, mint Bruckner, aki kétségtelenül zömében terjedelmes zeneműveket írt. Az csak hab a tortán, hogy ő nem buddhista, hanem mélyen hívő és gyakorló katolikus volt.



Magam a youtube és a Berlini Filh. honlapja segítségével több Celibidache-fölvételbe belehallgattam, direkt kíváncsiságból, híresekbe, Brucknerbe és más általam ismert művekbe is, de komoly csalódást okozott. Nem kaptam meg bennük a nagy fokozásokat és az érzelmi tartalmat sem. Berlinbe 1954 után 1992-ben tért vissza, s az egyetlen műsorszáma a filh. élén Bruckner VII. szimfóniája volt, ami talán a legnépszerűbb. A zkr. honlapján (Digital Concert Hall) visszahallgatható, bár nekem már lejárt a vírusos helyzetben kapott 30 napos ingyenes lehetőségem, így csak rövid részletet tudok ismét föleleveníteni, de az pont a 3. tételből van, ami inkább altató nála, mint scherzo, összességében pedig az átlagosan kb. 65 perces darab itt 95 perc, ha ebben biztosan benne is van a rövid bevezető rész és a végén párperces ováció. (Érdekes különben, hogy nem a Filh. nagytermében, hanem a Schauspielhausban volt a hgv. Utóbbi nézőtere csaknem annyival kisebb, mint pl. az országos átlagnál jóval nagyobb Szegedi Nemzeti Színház teljes befogadóképessége.) Hozzáteszem, hogy nekem is van olyan kedvenc fölvételem, ahol a szokásosnál lassabbak a tempók, de ez nem fullad unalomba, monotóniába vagy érdektelenségbe. (Pl. Karl Böhm utolsó fölvétele Beethoven IX. szimfóniájáról a bécsiekkel, de Klemperer, Furtwängler vagy éppen Fricsay F. több előadása is fölhozható lenne.)



Karajan pedig szerintem nemcsak magára figyel. Az előzőekben írtak alapján ezt sikerrel meg sem tehette, de nyilvánvaló az is, hogy a jó produkció alapja a próba, az előadók hozzáállása, fölkészültsége, összeszokottsága, s az alkalom esetleges plusz ösztönző hatása – szerencsés esetben ezek együttese. Ebből pedig egy videó fölvételen vajmi kevés látszik a karmester arcát nézve, márpedig én is jobban szeretem Karajan fölvételeit hallgatni, mint az ő videóit nézni, pedig nagyon sok remek snitt van bennük a szólistákról és a zkr. egyes részeiről is, a hangminőség ált. kiváló és zeneileg is igen jók rendszerint, csak legtöbbet őt mutatják, s az ő vezénylési stílusa éppen nem látványos, sőt sokszor irritáló ez a képi világ és beállítás. (Ha zenét nézek, a hgv-re képzelem magam, ahol ugye ált. a karmestert hátulról látja az ember.) Mindazonáltal nekem megvan dvd-n Karajannal a IX. szimf. 1985-ös hgv.fölvétele (Berlini Filh.), ahol egyébként a 2. tételt a Daunerni által hivatkozott bécsi előadásánál is pár másodperccel gyorsabban játszották. (A dvd-n rajta van még a VIII.szimf. utolsó, bécsi, közönség nélkül fölvett előadása is, amit a DG CD-n is kiadott /Bécsi Filh./)



Még érdekesebb viszont, hogy Furtwängler 1944. októberi berlini élő fölvételén ez a tétel alig több 9 percnél, pedig ő nem a gyorsaságáról ismert. (Ide nem értve néhány általában darab végi fölgyorsulását, de az is csak egyes előadásokon.) Ez a F. féle fölv. egyébként megjelent a Praga nevű (nem cseh), különleges élő hgv-k kiadására specializálódott cég kiváló minőségű CD-jén, ahol mellette rajta van még a VII. szimf. 2. tétele, mégpedig az, amit Daunerni említ, mint a háború végén N.o-ban játszottat. (1942. áprilisi hgv. fölvétele, s csak a 2. tétel maradt meg belőle.)



Hogy kinek milyen lemezgyűjteménye van, az szerintem elsősorban a gyűjtés idejétől és az illető körülményeitől függ. Magam a 70-es évek elején kezdtem gyűjteni (addig semmilyen lemezjátszónk sem volt, hifit megközelítő pedig csak 80 körül lett). Akkoriban az átl. LP 60-70 Ft-ba került (a Supraphon nyugati licensz kiadásai 90, esetleg 120 Ft-ba, ellenben 1 kg kenyér 3,60, majd 5,40 volt), a szovjet Melódia csak 50, novemberenként pedig csak 40, de emlékszem egy szegedi akcióra, amikor bizonyos új Melódia lemezeket 15,-Ft-ért lehetett kapni. A Melódiának pedig sok zeneileg kiváló fölvétele volt, részint a háború végén Németországból „hazavitt” fölvételek, részint pedig a befutott szovjet szólisták nyugati fölvételeinek másolatai. (A préselés minőségéről és a lemezek kiállításáról ne beszéljünk.) A keletnémet Eterna is kiadott sok eredetileg nyugati fölvételt, többek között a Daunerni által helyesen említett nagyszerű drezdai Staatskapellével és a lipcsei Gewandh. zkr-ral, de ott is föltűnő volt a különbség az eredeti és a licenszkiadás minősége között, s az a szovjetnél drágább is volt. Ehhöz képest az eredeti nyugati lemezek darabja 250,-Ft volt, viszont egy időben a Philips (olykor Fontana címkével) csak 150. Magam így vettem néhány 150-es lemezt Eugen (egyik testvére is karmester volt) Jochummal, emlékszem, Mozart késői szimfóniáit vez. a Concertgebouw élén – remekül. Én azóta nemcsak ismerem, de becsülöm is őt.



Elég korán átváltottam a CD-re (ki nem emlékszik arra, hogy az LP-k sokszor „nyávogtak”, főleg, ha lemezmosót használt az ember), s az összes LP-t el is adtam. Eleinte digitális fölvételek beszerzésére törekedtem, de utóbb rájöttem arra, hogy ez egyáltalán nem helyes, s igen sok régi analóg, akár mono fölv. van, ami fölveszi a  versenyt, ma már a  hangminősége is egész  jó, zeneileg pedig sokkal jobb. (Furtwängler az egyik legjobb példája ennek.) A CD-nél már a két világ közti árkülönbség jelentősen csökkent, csak a beszerzési lehetőségek voltak sokáig korlátozottak, viszont nyugaton hamar megjelentek olcsó sorozatok is, s alkalmi vételek is mindig adódtak. Sokszor rádióhallgatás alapján vadásztam fölvételeket, ami pedig olykor igen messze volt a hifitől, utóbb pedig sok olyan fölvételt szereztem meg CD-n, ami LP-n megvolt és tetszett. Érdekes viszont, hogy voltak olyanok, amik évekkel később már közel sem tetszettek annyira (ez már az LP időszakra is értendő) – ez is adalék a Daunerni által írtak alátámasztására.



Mindezek alapján nálam a szimfóniák egyikét sem Jochum vezényli, bár régóta ácsingóztam a Daunerni által ismertetett (eredetileg még EMI) albumra. Megjegyzendő, hogy J. fölvette a DG-nek is az összes B. szimf-t, a Berlini Filh. és a Bajor Rádió Zkr. közreműködésével, kiegészítve a Te Deummal és a 3 misével is – ez nagydíjas album lett már LP korában. Ezeken kívül is vannak még B-től fölvételei más zenekarokkal és más cégekkel is. A misék külön is megjelentek kedvezményes kiadásban, nekem az van meg, gyönyörű. A Te Deumot én Karajannal szereztem be. Ő kétszer is fölvette a DG-nél, de van több hgv-fölvétele is ebből. A két stúdió-fölv. nagydíjas lett, az elsőn (ADD) a Berlini, a másodikon (DDD) a Bécsi Filh. játszanak – nekem a 2. van meg és tetszik, de emlékszem Haitink amszterdami Philips-fölvételére is (analóg) 2 LP-n, ami a VII. szimfónia mellett volt, azok se voltak rosszak, bár az én egyik első nagy Bruckner-élményem Solti Gy. bécsi fölvétele volt (Decca, 1966, ma olcsó kiadásban CD-n is van, miután S. fölvette az összeset dig. Chicagoban). H-t is eminens B-vezénylőként tartják számon, de Karl Böhmöt is, aki a bécsiekkel részint a Deccánál, részint a DG-nél vett föl több szimf-t is (párat hallottam vele a rádióban, s a IV. szenzációs, temperamentumos fölvétele meg is van –Decca, 1974). Széll Gy. sem utolsó (ebben sem) – neki a III., VII. és VIII. elérhető, több zenekarral és több céggel is. (Köztük van Salzburgból a drezdai zkr. is.)



Karajan kezdettől sok Brucknert vezényelt (a háború előtt és Londonban is), s sok fölvétele is van. Érdekes, hogy a berliniekkel a DG-nél fölvett sorozata a cég 100 éves jubileumára kiadott azon katalógusában is benne van, ami a 100 legjobb fölvételt tartalmazza, továbbá a Scala alles über Klassik und Jazz c. folyóirat 1999. szept-okt-i számában, ahol annak a kétrészes tanulmánynak a második fele van, amiben a XX. század 10 legjobb (+ egy ráadás) karmesterének tevékenységét ismerteti és jellemzi a szerző, s a második részben mindenkitől 1-2-3 legjobb fölvételt is ajánl, s Karajannál itt is az egyik ez a Bruckner-sorozat. (Egy másiknak a drezdai zkr. a közreműködője, az a Mesterdalnokok; EMI. Velük ugyanott szerepel Carlos Kleibernél a Trisztán, DG.)



Ennek ellenére az ált. kritikai vélemény szerint, ami pedig már K. halála után született, a VII. és VIII. szimf. bécsi, közönség nélküli fölvétele (1988., DDD, Bécsi Filh.,a VII. K. legutolsó lemezfölvétele) a non plus ultra.  J. Stanleynek a klasszikus zenéről írt reprezentatív albumában pl. a VIII. szimf. ezen fölvétele az egyetlen konkrétan ajánlott fölv. Brucknernél. Tényleg nagyon szépek egyébként. (Nekem megvolt a berlini sorozatból a VII., s ma is onnan van a VI., míg a IV. is megvan velük, de az EMI 1970-es fölvételén.)



Brucknerben (is) azonban mindenképpen Furtwängler az egyik, ha nem a fő etalon. (Daunerni vele kapcsolatos cikkénél már késztetést éreztem a hozzászólásra, bizonyos dolgokban ott sem értve egyet vele…) Érdekes módon hozzáférhető fölvétele viszont elég kevés van, de azok zöme élő fölv. Pl. 1944-ben, októberben az említett IX. mellett a bécsiekkel Bécsben a VIII-t adta elő, s az kapható volt (DG). A IV-nek is van egy szenzációs fölvétele a bécsiekkel és vele, egy 1951-es müncheni hgv-ről (Orfeo). A VII. is megvan teljes egészében, egy szintén 1951-es hgv-ről, Rómából, a berliniekkel, kevésbé jó hangminőséggel.



Haitinknak már a dig. korszakból van pl. a III-ról egy nagydíjas szép bécsi fölvétele (Philips). Nem maradhat ki a sorból Günter Wand, aki gyakorlatilag Bruckner-fölvételeivel futott be, meglehetősen öregen, s utána már Schubert- és Beethoven-sorozatai is –méltán- nagy sikert arattak. (RCA ill. deutsche harmonia mundi címkével jelent meg első sorozata a kölni rádió zkr-val, ezek ma olcsóbban is kaphatók, majd más zenekarokkal is, már dig. több szimf., élő fölvételek, RCA.)



Ma persze már majdnem mindenki előadja és föl is veszi Bruckner sok szimfóniáját.



Kevesen teszik ezt meg azonban az ún. „OO” és „O” szimfóniájával (az említett nagyágyúk sorozataiban sincs benne egyik sem) – nálam az elsőt a Brucknerben nagyon elismert Georg Tintner vez. (Skót Nemz. Zkr., DDD, Naxos), a másodikat Chailly (Decca, DDD, RSO Berlin), még egy-egy rövidebb darab is van mellettük.



Bruckner eredetileg orgonista volt, ehhöz képest nem sok orgonaművet írt, de azokból is van fölv., ha nem is sok. (Egy teljes egy CD-n a Novalisnál, Erwin Horttal.) Ismert még a vonósötöse is, amit pl. a kieg. Melos v4 is fölvett.



Zéta hívta föl a figyelmemet arra, hogy a momus-nál elérhető az, hogy hol mit lehet a vírusos időszakban ingyen nézni és hallgatni. Ebben a Berlini Filh. Digital Concert Hallja is benne van, amit már említettem. Míg a 30 napos ingyenesség nem járt le, nagy élvezettel hallgattam ott sok mindent, köztük a mai legöregebb nagy öreget, Herbert Blomstedtet is, aki 2011-2020. között négyszer is vezényelte Berlinben a filh-kat Brucknerrel (is), s mindannyiszor roppant érdekesen, szemléletesen, élénken és szimpatikusan beszélt a szünetben leforgatott 15-20 perces ott szokásos műsorrészben az egyes B-művekről (a IX. is köztük van), ami többek között a művek megértését is elősegíti – s amik szinkronban is voltak az ő igen szerény, eszköztelen, de érzékeny, nagy sikert arató vezényléseivel.



Nekünk minden igyekezetünk ellenére elég ritkán jutott lehetőségünk „ínyenc” hgv –re eljutni, de azok közül kettő is Brucknerhöz kapcsolódik: 1986-ban a Prágai Tavaszon a VII. szimfóniát hallottuk, az Orchestre de Paris és Barenboim előadásában, míg 1991-ben föl tudtunk menni a Berlini Filh. két bp-i hgv-re is, ahol a 2. napon az V. szimf. volt. (Itt is Barenboim vez.)



Utolsó élő Bruckner-élményemet pedig a momus-nak köszönhetem, mert amikor legutóbb kisorsoltak, akkor abból –tavaly tavasszal- egy olyan hgv-t választottam, amit a Müpában a Nemz. Filh. (Hamar Zs. vez.) adtak, s a második félidőben a IV. szimf. volt. (Feleségem a pár nappal előtte váratlanul előállott itthoni helyzet miatt nem tudott velem jönni, de elhívtam egyik bp-i unokatestvéremet, s ő is azt állapította meg, hogy azért Brucknerben is volt temperamentum.) Itt is azt szűrtem le, hogy miként egy sor remekműnél, ennél is igaz az, hogy ha már tisztességesen előadják a művet, érdemes meghallgatni, sőt, hiszen élőben az igazi.



Szabadjon még arra kitérnem, hogy kb. 20 éve eljutottam egy ausztriai párnapos rendezvényre, aminek a helyszíne 20-30 km-re délre volt Bruckner szülőföldjétől és kezdeti működési helyétől. Elragadtatással néztem a szálláshelyem erkélyéről a csodálatos osztrák tájat, ahol nagy távlatok, nagy hegyek de mezők is, s minden rész gondosan megművelve, minden  tiszta, élő és egymással összhangban van, s akkor Bruckner jutott az eszembe, hogy talán innen meríthette ihletét monumentális műveihöz. (Vállalom, ha valakinek emiatt eszébe jut Örkény Macskajátékok c. darabjának az a része, ahol a kiérdemesült énekes kigúnyolja a két rivális nő zeneértelmezését Wagner kapcsán – anyagtalanság, stb., nagyon szellemes.)



Az pedig, hogy nincs meg több Bruckner-darab többféle fölvételen, részint annak a következménye, amit írtam, részint pedig annak, hogy őt tényleg nem lehet mellékesen hallgatni, időigényes is, s mi gyerekeink mellett sokáig még helyi hangversenyre se igen tudtunk eljutni, de az otthoni hallgatás is leginkább fejhallgatón és késő este vagy kora hajnalban volt lehetséges. Ma már a gyerekek többségében kiröpültek, s nem túl sokat vannak Szegeden, én pedig nemrég nyugdíjas lettem, de azért most is a fejhallgató a gyakoribb – legföljebb ilyen hozzászólásra futja könnyebben…



Befejezésül más: ebben a rovatban vettem észre Heiner Lajos (ő volt gyermekeim kiskorában „Apa szegedi zenebarátja”, amikor –elég sokáig- nem Szegeden laktunk) bejegyzését Konrád Györggyel kapcsolatban. Vele és az általa idézett Meixner Mihállyal (az ő felesége is szegedi volt) is egyetértek, viszont kiegészítem azzal, hogy én hallottam a Tátrai v4-t nem is egyszer élőben, sőt –ismét a momus-sorsolásnak köszönhetően- feleségemmel 2018 végefelé a Zeneakadémián örömmel fedeztük föl a Concerto Bp. zkr. soraiban, ahol egy igen jóhangulatú est második felében Csajkovszkij VI-ját adták elő egész varázslatosan, Keller András vezényletével. Sőt azon az ünnepi hgv-en is ott voltam, amit Szegeden az akkor még „csak” 90 éves Konrád György tiszteletére (és közreműködésével) rendezett Szeged Paganinije, Szecsődi Ferenc.



Elnézést a Bruckner-méretű hozzászólásért, de hogy kerek legyen a kritikával kapcsolatos eszmefuttatás: emlékszem a Tátrai v4 egyik debreceni hangversenyére, ahol észrevettem, hogy az egyik Bartók v4 (ugyebár ezek nem a fülbemászó jellegükről közismertek) előadása közben a helyi napilap zenekritikusa a 2. sorban, papírral és ceruzával a kezében elaludt. Tátrai Vilmos ezt látva játék közben a szemével oda is vágott talán éppen Konrád Györgynek (vagy Banda Edének). Másnap vagy harmadnap természetesen biztos részletes elemző kritika jelent meg az újságban…


Momus-játék • 58312020-04-30 17:51:44

Ja, és a "vin" szó szerint "bor".


Momus-játék • 58302020-04-30 17:49:39

Magam is meglepődtem a hivatalos válaszon, mivel franciául az "herbe" füvet és hasonlókat jelent, az "herbé" pedig leginkább "füves"-nek fordítható. Miután pedig a franciáknál is a "fű" a kábítószer egyik neve is, mint nálunk, ez lehet a megoldás, de a szerelem szó csakúgy nincs benne, mint a le philtre-ben, amit (mármint Auber operáját) viszont pl. német nyelvterületen Liebestrank-nak fordítanak, ami pontosan megegyezik a szerelmi bájitallal.


Momus-játék • 57832020-02-16 21:04:49

Szabadjon hozzátenni azt előzőekhöz, hogy a Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikon magar kiadása is külön kitér erre a londoni hangversenysorozatra a Waldbauer-Kerpely  Vonósnégyes szócikkben (3.kötet, 645.old.)


Kimernya? • 33892019-12-25 13:20:59

Ezek szerint csak hozzám nem jött el idejében az Úr a Mendelssohn-Bartholdy-motettával... Nagyon sajnálom, részint a karácsonyi előkészületek közben ezzel többször hiába eltöltött időt (amikor alkalmam adódott, próbálkoztam, ami azt is jelenti, hogy többször újra belépve ill. közben a számítógépet is kikapcsolva kaptam mindig ugyanazt a máig rejtélyes kórust), részint azt, hogy eszerint aligha fogom megtudni valaha is, hogy én akkor újra és újra mit hallottam. Föltehetően a számítógép ill. a világháló működésében lehetne a magyarázat, de ahhoz még annyirta sem konyítok, mint a zenéhöz...


Kimernya? • 33812019-12-24 12:36:08

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem  nagyon meglepett a tegnapi föladvány megoldása, mivel nem azonos azzal, ami még ma reggel is hallható volt, s amit  magam nem ismertem föl, de abban biztosnak hiszem magam,  hogy nem azonos a megoldásként írttal, legalábbis a szövege biztosan nem. Most megnéztem, s most a föladványban  is a megoldásként megjelölt darab szerepel, így azt sem tudtam megállapítani, hogy esetleg csak a megjlelölt megoldáson belül később kezdődött a föladvány,  mivel másfél perc után is eltérő  volt a reggelig hallott szöveg -ott filia (vagy latin  helyett olasz esetén figlia) volt az első szó, itt veni, stb.- nem beszélve arról,  hogy ma a föladványrészben is veni-vel kezdődik... Vagy a választ kellene javítani vagy törölni a kérdést, de legalább valamilyen elfogadható magyarázat nem lenne fölösleges...


Momus-játék • 57642019-12-17 12:45:59

Talán hihető, hogy eszembe jutott Nyesztyerenko, de mivel a kérdésben az szerepelt, hogy "ki volt"a híres basszus, csak a már nem élők között keresgéltem. A jelek szerint volt, aki nem figyelmesen olvasta a félrevezető kérdést... (Az sem éppen segítő kitétel a kérdésben, hogy első és utolsó föllépése között telt el 30 év, mivel első föllépésekor nem Fülöp királyt énekelte.)


Momus-játék • 57372019-10-11 11:20:55

Szerintem pedig az általam írt Offenbach La Périchole is megfelel - eltekintve attól, hogy ma ezt aligha tartják klasszikus operának. Hogy miért írtam mégis, azt már válaszomban megírtam (óriási siker volt egész Európában, sok operaházban, a Metben  is), de utalok rá, hogy többek között M.Plasson, A.Lombard és I. Markevics is lemezre vette, olyan szólistákkal, mint T.Stratas, J.Carreras, R. Crespin, stb., de van újabb fölvétele is a Les Musiciens des Louvre-ral is). Az opera-arias.com honlapon Opera Duets for two Tenors címszó alatt megtalálható az Et lá maintenent que nous sommes kettős két tenorral megjelölve, s miután az ottani többinél vagy két tenor kettőst vagy hat tenort nem találtam, megkerestem ennek a műnek a librettóját, s ott az első fölvonásban egyértelműen (még ki is van emelve alcímként, hogy duett) van  egy másik kettős, amit a két -tenor- közjegyző (notar) énekel.


Momus-játék • 57312019-10-08 12:40:12

Én Bizet-t írtam, még a művet is pontosan megjelöltem, sőt egy privát levélben közvetve ezt meg is erősítettem; nem értem, miért nem kaptam pontot.


Momus-játék • 57222019-09-30 16:18:46

Nem akarom vitatni a hivatalos megfejtés helyességét - bár megjegyzem, hogy nekem megvan CD-n, s nem emlékszem ilyen részre, igaz, nem sokszor s utoljára elég régen hallgattam, s általában véve nem nagyon maradt meg belőle semmi, de a (Supraphon) CD részletes elemző kísérőfüzetében sincs szó mazurkáról, miként a magyar hangversenykalauzban sem, s a három tétel mindegyike egy-egy erőszakos halálról szól elsősorban, plusz a jövőbelátó coda van a végén - ezektől persze lehet valahol benne mazurka is. Azt azonban nem értem, hogy az általam írt négy megfejtés miért nem ér egyetlen pontot sem. Mindegyik szimfonikus zene, még ha eredetileg kísérőzenének vagy balettnek is készültek. (Három közülük szvitként ismertebb és gyakrabban játszott ráadásul, s ezekben is általában benne vannak a mazurka megjelölésű tételek, ill. Anitra táncánál "Tempo di mazurka" megjelölés szerepel. A írt két Csajkovszkij-balettben több más jellegzetes nemzeti tánc mellett van mazurka is, de a Coppéliában is elég jellegzetes és egyértelmű a mazurka. Akinek ennyi jó kevés...


Plácido Domingo • 8552019-09-03 19:02:34

Nem tudom, hogy jó helyre írok-e, de a ma központi helyen megjelent recenzióra akarok reflektálni, viszont nem tudom, hogy ott vagy másutt közvetlenül van-e erre lehetőség, viszont fölfedeztem ezt a Domingo-rovatot.



Sietek hozzátenni, hogy nem a recenzió zenei részére akarok kitérni (magam ott sem voltam a megnyitóünnepségen), hanem annak egyéb - szerintem  ezen a helyen szükségtelen, ráadásul ismételten hangoztatott és tárgyi tévedéseket is tartalmazó rélszeivel nem értek egyet.



Az építkezést nem a szegedi püspök "vezényelte", bár kétségtelen, hogy az egész ötlete és föltehetően a legtöbb munka is hozzá kapcsolható.



Az sem lehet vitás, hogy ilyen létesítmények létrehozása nem tartozik a püspökség "profiljába". Azt viszont régen lehet(=ne) tudni, hogy nem is a püspökség ill. az egyház, főleg nem a hívek egyházi anyagi 



hozzájárulásából (pl. "perselypénz"vagy "egyházi adó") létesült - ezt Kiss-Rigó László már sokszor és sok helyen elmondta ill. megírta, többek között a szegedi Toronyirány c. ingyenes egyházi magazin ovasói levelekre válaszoló rovatában is.



Hogy kell-e Szegednek nyolcezres stadion, akármennyiért is? Ismereteim szerint Felcsútnak még kétezer lakosa sincs, s ott is csökken a lakosságszám, de utalhatnék a létesülése óta "dögrovásra" került akasztói stadionra is. Elég sajnálatos, hogy az állami és önkormányzati szervek tétlensége mellett a korábbi stadion már olyan állapotban van, hogy alig használható valamire, pedig ott évtizedekig elsőosztályú, sőt nemzetközi és esti mérkőzések is voltak. Ami most Szegeden elkészült (határidőre és egy évnél gyorsabban - gondolom, ez Magyarországon még most is elég tűrhető tempó...), az nemcsak stadion, aminthogy a neve sem az -jónéhány kiegészítő létesítménye van, s a tervekben kezdettől szerepelnek családi sportolási és egyéb lehetőségek, de a fiatalság mind hatékonyabb bevonása is. Mindez se az egyházi, sem a társadalmi érdekekkel nem ütközik tudtommal.



A recenzens szóhasználatával élve "olcsó" poénnak tartom, hogy nem a szegedi püspök vezényelte a zenekart.



Az nem lehet kérdés, hogy megérte-e ezt létrehozni egy "bronzkori" Domingóért - nyilvánvalóan nem, de szerintem a minimálisan tájékozódó előtt legalább annyira nyilvánvaló az is, hogy nem ezért létesült.


Momus-játék • 57182019-08-02 07:31:22

Köszönöm.


Kimernya? • 31962019-08-01 13:25:04

Jobb híján itt kérdezem, hogy mi lett a júliusi játékok (benne a tegnapi is) végeredménye?


Momus-játék • 57122019-07-25 07:39:15

Én is írtam Stephon Alexandert, így nekem is járna plusz fél pont, bár én a helyes megfejtést is megírtam. Igaz, amikor a Psalmusos kérdés volt, akkor is írtam plusz egy megoldást (RSO, Fricsay) a hivatalos helyes mellett, ott sem kaptam érte semmi pluszt...


Momus-játék • 56952019-06-25 14:13:19

Világért sem a Ramey-reklamálás esélyeit akarom csökkenteni, de az általam legutóbb fölvetett (csütörtök, Paisiello, stb.) kérdésre legalább annyira járna a pont.


Momus-játék • 56892019-06-22 12:18:54

A csütörtöki kérdés kicsit ravasz volt, ill. többféleképpen értelmezhető (miként a ravaszság és a többféle értelmezhetőség is nem egyszer előfordult már), ezért szerintem -nem vitatva persze a hivatalos válasz támadhatatlanságát (s a jelek szerint mások által is írt másféle válaszokra is tekintettel)- az általam írt Paisiello A sevillai borbélya- is elfogadható.(Mozartot ösztönző hatása egyértelmű tény, s a Rossini-művel való összefüggése, közvetett hatása is közismert.)


Momus-játék • 56832019-06-10 22:42:07

Két helyen is szerepel, mindkettőben elég részletesen:



- Siegfried Borris: A világ nagy zenekarai (Zeneműkiadó 1973. - 220-221.old., az eredeti német kiadás 1969-es)



- Herbert Haffner: Orchester der Welt (Parthas Verlag GmbH., Berlin, 2008. - 353.old.)


Momus-játék • 56742019-06-03 19:21:26

Magam is Pege Aladárt írtam első helyen, de írtam másokat is, mivel nem gondoltam, hogy "elég" egy zenekari tagság is. Deseő Csabát olvasva jutott eszembe - tehát csak utólag- hogy ilyen alapon megemlékezhetünk a nem olyan régen elhunyt Mucsi Árpád kiváló harsonaművészről is, aki a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja is volt, de mellette - évtizedekig - a Benkóék után a dixieben itthon legkiválóbb Molnár Dixielandnek is.


Kimernya? • 30842019-05-30 19:09:12

Én kitaláltam a Balakirev-darabot, de úgy tűnik, nem kaptam rá pontot.


Momus-játék • 56702019-05-30 15:11:03

Sajnos a világháló ismét becsapott (miként a Scala-beli magyar éneklésnél): a Wikipédián, a Kékszakállú címszavánál egyértelműen az szerepel, hogy az első külföldi előadáson, ami 1922-ben Frankfurtban volt,  ott is Székely Mihály és Némethy Ella énekelt, akárcsak 1936-ban Bp-en.



 Lényegesebb  azonban ennél az, hogy amit tegnap elmulasztottam, azt most utólag ellenőriztem, s ifj. Bartók B. Apám életének krónikája c. könyvében (1922.május 13-nál, 202.old.) az van, hogy a frankfurti előadáson valóban  Else Gentner-Fischer volt Judit, ellenben a címszereplő Robert von Scheidt. (Mellesleg állítólag igen  gyönge volt az egész.) Ha ez igaz, akkor zeta sem érdemel pontot...


Momus-játék • 56602019-05-21 10:53:53

Ernster Dezsőhöz:  vitathatatlan ez a megfejtés, bár megjegyzendő, hogy -igaz, nem az Operaházban- 1940-44 között rendszeresen föllépett Bp-en. Amúgy magam is először Kelemen Zoltánra gondoltam, csak én sem tudtam bp-i föllépésének (s nem lévén itthon, nem tudtam utánanézni), s végül azért írtam Kónya S-t, mert igaz, hogy közelebb volt a 40-höz mint az 50-höz, amikor Bp-en az Operában föllépett először, de minden más abszolút stimmel nála. (Szóval, a Hindemith-Glass-féle esettel együtt ez talán ér pontot...)


Momus-játék • 56432019-05-08 15:14:52

Hadd legyek szerénytelen: én nemcsak Hindemithet, hanem Glasst is megírtam, bár utóbbihoz hozzátettem, hogy már a XXI. században írta és nem ez azt utolsó operája - ezekhöz képest talán 2 pont járna nekem...


Momus-játék • 56362019-04-25 14:37:14

Nem tudok pontos adatokkal szolgálni, s azt is tudom, hogy a 70-es években már nem föltétlenül csak az operaház együttese lépett föl a Marfgitszigeten, de tény, hogy 1975 nyarán ott Kobajasi a Pillangókisaszonyt vezényelte - én ezért írtam be ezt megfejtésként. Lásd: google.com - margitsziget 1975 pillangókisasszony -archivum.mtva.hu - még fénykép is van róla, amint ott próbál, s szó sincs arról, hogy más társulat lenne a közreműködő.


Momus-játék • 56342019-04-12 19:21:23

Köszönöm az elfogadást, de a pontjaimnál nem látom, hogy hozzá is adtad.


Momus-játék • 56322019-04-09 14:21:08

Nincs abszolút hallásom, de én az általam írt Respighi Róma fenyői első tételében kifejezetten hallani vélem a szó-mit (esetleg fordított sorrendben hangsúlyozzák, de vissza-visszatér ráadásul), a tétel "tartalmát" pedig maga a zeneszerző írta le olyannak, ami megfelel a kérdésnek.


Momus-játék • 56212019-04-02 16:29:45

A tegnapi kérdést áprilisi tréfának értelmeztem, s annak megfelelően igyekeztem rá válaszolni, viszont megjegyést érdemel, hogy ha mégis komoly volt a kérdés, akkor erősen kérdéses,  hogy helyes-e a válasz. A 72-es MÁV-szignált ugyanis régen nem "adják elő", legalábbis Szegeden (de melékezetem szerint Bp-en is) már más van  a  bemondás előtt, ellenben pl. a Kossuth rádió szünetjelét évtizedekig igen sokszor játszották, s hajdanán, amikor még nem volt elárasztva a rádió (is) reklámokkal, nem ritkán perceken keresztül ismételték.


Kimernya? • 29872019-03-28 16:06:45

A tegnapi föladvány alaposan becsapott, mivel azonnal ismerős volt, abban is biztos voltam, hogy Mozart, de a K.452-t ki sem próbáltam, mert hallottam, hogy vonósok vannak (fúvósok helyett) valamilyen létszámban a zongora mellett, a K.452-nek pedig eddigi ismereteim szerint nincs átirata - a jelek szerint mégis, de ez aligha a szerzőtől származik. Ezek után fölösleges írnom, hogy nekem továbbra is az eredeti tetszik jobban...


Momus-játék • 56132019-03-13 16:46:40

Talán a Hollandi sem sokkal rosszabb, mint a Mesterdalnokok, bár magam is meggyőződés nélkül írtam, amiket írtam. A tanulság: Falstaff is népszerű hős ezek szerint. (Hogy a Falstaff opera népszerű, az  nyilvánvaló, de magam a népszerűséget pozitív értelműnek fogtam föl, s a kérdésben a hős szerepel népszerűként. Nem hiszem, hogy Falstaff követendő akár filozófusnak, akár embernek. Mellesleg operai szereplőtársai körében sem bizonyult népszerűenk.) 


Kimernya? • 29372019-02-27 17:47:35

Nem okoskodni akarok (pl. a mai kérdésre még nem jöttem rá), de Csajkovszkij VI. szimfóniája nem e-moll (az V. az), hanem h-moll. A youtube-on is hibásan van, nyilván onnan  a megfejtés szövege.


Momus-játék • 55822019-01-14 17:56:56

Nem sok időm volt a hétvégén, s mivel a Wikipedián egyértelműen az 1970-es debüt volt (Donizetti: Lucrezia Borgia), beírtam. Csak tanulságul közlöm ezt, hogy mennyit ér ez a forrás. (Nem először vettem észre tévedést benne, más témában is.) Most utánanéztem, s ráadásul Kónya Sándor volt Parsifal 1960-ban azon a bizonyos előadáson.


Kimernya? • 28912019-01-03 18:12:11

Nagyon hízelgő rámnézve a pillanatnyi eredmény, de azért, mert az elmúlt havi (16) pontom még nincs törölve...


Kimernya? • 28582018-12-20 12:35:27

Bocsánat, a tegnapira úgy látom, még senki nem  kapott potnot, én nem  is ezt akartam reklamálni, hanem hogy még a tegnapelőttiért sem kaptam.


Kimernya? • 28572018-12-20 12:21:09

Nem létkérdés, de nem kaptam pontot a tegnapi megfejtés után.



.


Momus-játék • 55302018-10-01 18:38:37

Ez biztosan nem érdekli a többséget, de miután ezek szerrint már másodszor veszett el valahol ellenőrzött válaszom, kérderzem, hogy az általam (is) írt ellenőrzési módon  kívül biztos lehetek-e abban, hogy válaszom elment? (Én a számítógéppel kb. ott tartok, mint a Momus Café a mai "vezércikk"-ben írt 20 évvel ezelőtti állapotában, s mobilt sem használok.) Értelmetlen lenne megismételnem elküldött válaszomat (csak emlékezetből tehetném), de annyit még belőle, hogy megírtam azt is, hogy Händel Tamerlánjában két főhős van, s a másik Bajazid török szultán, akire mindenkinél jobban illik az összes kritérium (pl. Nikápolyi csata még a XIV. században, csak hogy ne kelljen messzire mennünk, de ahol pl. jelentős farncia sereg is a vesztes (magyar ill. európai) oldalon volt vele szemben).


Momus-játék • 55272018-10-01 16:56:19

Ha már ennyien hozzászóltak, hadd toldjam meg én is. Magam is II. Mohamedet és Tamerlánt írtam, de megemlítettem Attilát is azzal  hogy ismert, de inkább ókor. Lényegesebbnek tartom azonban azt, hogy fölhívtam a figyelmet arra, hogy a középkor mettől meddigh tart. Nos, főként a meddigen van vita, de a XVII. század biztosan nem  az már - mi még az iskolában Amerika fölfedezését tanultuk, ami ugye még a XV. század, ha a vége is- tehát Girej aligha lehet jó, ha az általa érintett területek nagyrészén akkor még biztosan középkori állapotok uralkodtak is... Nem beszélve arról, hogy ő azért nem  remegtette meg egész Európát soha. Elnézést a kajánságért. 


Momus-játék • 55172018-09-28 15:08:49

A hozzászólásban írt egyik lehetőséget sem tudtam megnyitni, így lehet, hogy részben nyitott kapukat döngetek, de ideírom, hogy én miért nem a Lohengrint, hanem Gounod Faustját írtam: Utóbbi a Színháztörténeti Füzetek 29. számában van: Koch Lajos A Budapesti Operaház műsora 1884-1959 (Adattár)  ((Bp.1959. Szinháztudományi Intézet, Országos Színháztörténeti Múzeum)). Ebben a tudományos igényűnek tűnő és forrásmunkákat is fölsoroló kiadványban 3.sorszám alatt van a Faust, s csak 5. a Lohengrin. (Az első kettő a nyitónap programja, föltüntetve, hogy mely részletek, tehát nem  teljes operák), a 4. a Bánk bán, s a Lohengrin csak okt.5. Ez amúgy föllelhető a világhálón, ha a Google-on "a budapesti operaház műsora 1884"-t ütjük be. Ugyancsak a Faustot írja első teljes itteni olperának  a "Faust az Operában - Caruso" bejegyzés is, melyre a "gounod faust 1884. október 2-án budapesten" beírás után lehet rátalálni. A Wikipedia kétségtelenül szept.30-i Lohengrint ír, de a Wikipedia adatai sokszor megkérdőjelezhetők. Persze ha van más ezt alátámasztó forrás, az lehet irányadóbb.


Momus-játék • 55122018-09-20 16:23:14

Kíváncsian várom, hogy mi a tegnapi játék megfejtése, mert nálam csak Boito látszik, akit egyiknek én is írtam - igaz, a kimernya-rovatba, kérve az "átutalás"-t,  még idejében, miután észrevettem, hogy a kimernya-kérdésre a játék-rovatba írtam és küldtem el a választ. 


Momus-játék • 55092018-09-10 22:18:51

Meg szoktam nézni válaszom elküldése után, hogy az jön-e ismételt megnyitás után, hogy "Mai kérdésünkre..." stb. (másként nem tudom ellenőrizni, s utólag sem tudom dokumentálni), s emlékezetem szerint Komor Vilmosnál is megtettem ezt, de a számítógép nem az anyanyelvem, így tegyük ezt ad acta. Maradjon - miként Seress Rezsőnél - az erkölcsi "siker" - föltéve, hogy hihető, hogy rájöttem, s legalábbis megpróbáltam elküldeni idejében a helyes választ.


Momus-játék • 55072018-09-10 17:35:09

Nincs különösebb jelentősége, de nem kaptam meg a pontot, mert változatlanul a péntek előtti 1 pont szerepel csak, amit már korábban, P. Ustinov megfejtéséért kaptam. Érdekelne viszont, hogy ki volt az, akitől a pénteki föladvány idézete származik, mert alaposan félrevezetett, én ugyanis elhittem, amit írt, ezért eszembe nem jutott volna Wagner - úgy tűnik, sokan mások is így jártak. Azt nem tudom, hogy más írt-e be valaki mást, de szerintem az én Seress Rezsőm igenis megfelel a föltételeknek - ide nem értve persze azt, amit magam is eleve leírtam, nevezetesen, hogy nem tartják nyilván mint nagy klasszikus zeneszerzőt, bár azért Klemperer nem osztogatta akárkiknek az elismeréseit...


Momus-játék • 55052018-09-09 22:03:03

Komor Vilmos utám nem kaptam pontot.


Momus-játék • 54982018-07-20 14:08:51

Kissé kérdéses a tegnapi föladvány, mivel a most bemutatott operából a Wikipedia szerint csak részletek készültek el még 1840-ben, amiket D. bedolgozott az A kegyencnő c. operájába. Utóbbit pedig réges-régen bemutatták, így ennek a töredék-operának az elkészült részeit is, ha pedig most valamilyen kiegészítéssel adták, akkor az már nem eredeti és önálló D-opera. 


Momus-játék • 54812018-05-18 16:35:17

Hogy ne legyen olyan sima a Trisztán-kérdés, leírom a saját tapasztalatomat. Anthes Györgyre tippeltem (igazából Georg Anthes), aki átvette Buriantól ezt a szerepet. Ez biztos, amint az is, hogy Burian a bemutató utáni szezon végén "elszökött" Bp-ről, ahogy egy helyen írják, s arról is van korablei kritika, hogy Burian olaszul (tehát nem magyarul és nem is németül) énekelte itt ezt akkor. Hogy Anthes magyarul énekelte, azt én is csak azzal tudom altámasztani, hogy ismert, hogy sok szerepet magyarul énekelt (derűt keltő rossz kiejtéssel állítólag), mint a módosított megfejtés embere. Az pedig biztos, hogy hamarabb énekelt Trisztán Bp-en, mint utóbbi. 


Momus-játék • 54682018-04-24 17:23:15

Nekem nincs meg a Falstaff se lemezen, sem a partitúrája, de a google alapján meg lehet nézni a teljes librettót olaszul, s aszerint Fenton csak Ford után szerepel, bár kétségtelenül ugyanabban a jelenetben, tehát lehet, hogy ténylegesen a színpadon, mivel többen  egyszerre jönnek be, nemcsak ők ketten, lehet, hogy Fordot lehet hallani utolsóként köztük. Szeretném azonban azt is tudni, hogy az általam írt másik variáció miért nem jó, mivel a tündérkirálynő egyértelműen csak a 3. fölvonásban szerepel, s nemcsak a librettóban olvasható, de youtube-on meg is található videó-fölvételen az ő egyszemélyben előadott áriája: Erriam sotto  la luna... Tudom, hogy nem kötelező az ilyen hozzászólásokra a válasz, de az Anthes Györggyel kapcsolatban -5461.sz.a.- régen föltett kérdésemmel kapcsolatban sem lettem okosabb.


Momus-játék • 54612018-04-18 18:09:43

Hogy a Parsifal jó válasz, arra -utólag- gyorsan rájöttem, mivel bennem csak a legendás Reiner Frigyes-féle első előadás maradt meg, amiről tudtam, hogy A.Gy. volt a címszereplő, s nem gondoltam arrra, hogy az nem az OH-ban ment. Ezzel szemben  kérdezem, hogy az általam írt A bolygó hollandi miért nem jó? Magam ugyanis ennek bp-i OH-i történetéről olyan fölsorolást találtam valahol, ahol a háborúig az összes előadás főszerepolőit megemlítik, s A.Gy. csak rendezője volt az egyik előadásnak, de egyszer sem énekelte eszerint ott a főszerepet. Ha ez így van, járna a pont, ha nem, érdekelne, hogy mikor énekelte az OH-ban ezt. Egyúttal az is, hogy jól láttam-e, hogy a IV.2-i (rádióhírmondós opera) kérdésre nem jár pont a Bánk bán után?


Momus-játék • 54352018-03-12 22:53:33

Nem tudom  igazolni, hogy a Scalában szerepelt-e vele, de ott is játszották elég hamar az eredetileg nem ott bemutatott Semiramist, aminek címszerepét Rossini az általam megfejtésként írt első feleségének (I. Colbran) írta, aki az ősbemutatón biztosan énekelte, s az is tény, hogy hamarabb volt nagyon híres és befutott, mint Rossini felesége, s más Rossini-operákban is énekelt címszerepet, de a Scala műsorrendjének és szereposztásainak kutatása kívül esik nemcsak a szabadidőm, de érdeklődési köröm keretein is...


Momus-játék • 54272018-02-28 16:58:23

Magam is hamar rájöttem, hogy Einsteinék nem megfelelő válasz, de mivel ezt egyértelműnek láttam, sok másnál pedig hiába kereskedtem, nem írtam be semmit, gondolva, hogy van helyes válasz, s senki nem jelzett semmit és a kérdést sem korrigálták. Figyelmet érdemel azonban, hogy Galileiék majdnem megfeleltek a kérdésnek.


Momus-játék • 54142018-02-09 18:12:56

Talán segít: a youtube-on beütni: schubert stabat mater d.175. - és elsőként meg fog jelenni, 6:10-cel, s az is a címében van, hogy g-moll. Megjelenik a másik is, ha csak schubert stabat matert írunk be, de az f-moll, D.383. és csaknem 40 perces mű - ez a Klpostock-féle német szövegű. Ha a g-moll-ban írtat hallgatjuk, s ha nem elég egyértelműen kivehető a latin szöveg, elő kell venni a latin szöveget (a google-ban is megvan), s amellett kell követni az éneket, s teljesen egyértelmű. Amúgy ha a google-ból a schubert stabat matert beütjük, kicsit lejjebb, de még az első oldalon szerepel a D.175 is, a Carus Verlag kottakiadványaként, s annak a kísérő szövegében az első sorban írják is, hogy ez a latin nyelvű stabat matere schubertnek.


Momus-játék • 54112018-02-08 19:39:08

Ezek szerint Kodály hazájában pl. népdalföldolgozás sem lehetne megfelelő válasz hasonló esetben. Mellesleg én mindhárom szóbajöhető személyt megjelöltem, s még arra is kitértem, hogy a szakirodalom szerint közülük ki a legáltalánosabban elfogadott szerző. Akinek ennyi jó kevés... 


Momus-játék • 54092018-02-07 16:34:45

Szeretném tudni, holgy az általam írt válasz, mely a kérdés minden elemére részletesen kitér, s vers, nyelv, mű, szerzők, minden megfelel, miért nem jó? Még azt is leírtam, hogy Schubertnek melyik Stabat Matere felel meg a kérdésnek, s melyik miért nem. Mindkét általam írt mű meghallgatható a youtube-on is, latinul természetesen. (Először az Ave Mariára golndoltam, de az nem felel meg Schubertnél a kérdésnek.) 


Momus-játék • 53982018-01-22 19:44:44

Nincs igazán tétje, de szerintem is el kellene fogadni azokat a triókat, amiben van zongora és Wilhelm Müller versére készült. Így pl. az előttem szólóval is egyetértek, miként magam is részletresen leírtam az általa meg is jelölt Schubert-mű összetevőit és a hangszervariációkat is, amiben  azonban a zongora az egyetlen következetes része a műnek.


Momus-játék • 53802018-01-02 22:04:55

Csak mint megjegyzést írom, hogy magam Kmenttre nem gondoltam, de az nagy kérdés, hogy ki mennyire népszerű, ellenben szerintem a világhírneve aligha vitatható. Hamarjában: Salzburgban énekelt Mozartot, Bayreuthban Wagnert, Bécsben sok mindent, több "nagyágyúval" Richard Strausst, de szerepelt a Bécsi Staatsoper 1955-ös újranyitásánál is a Fidelioban (Jaquino volt, ahol Dermota fantasztikus Florestan) Böhm alatt, de szólista volt a Kilencedik szimfóniában Klemperernél (Philh.Zkr., EMI) és Karajannál is (utóbbinál a Bécsi Szimf. mellett és  62-ben (DG) a berliniekkel is).


Momus-játék • 53772018-01-02 16:45:12

A tegnapi föladványhoz: nem vitatom R. Taubert, de szerintem az általam írt Anton Dermota is jó. Szerintem se tenormivoltához, sem  nagyságához  nem férhet kétség, s egyike volt a leghűségesebb és legtovább működő bécsi operatagoknak. Nekem is megvan az a lemez, amin a bécsiekkel Alfrédot énekel (C.Krauss a karmester), de az, hogy Eisensteint is énekelte, megtalálható az allmusic.com/artist/anton-dermota.../biography oldalon,  a cikk negyedik bekezdésében. 



 


Momus-játék • 53742017-12-19 19:24:01

A Karajan-Kodály-féle megoldással nem vitatkozom, csak megjegyzem, hogy a Háry-Intermezzót kétszer is fölvette még a Philharmonia zenekarral, én ebből következtettem arra, hogy legalább hatszor elő is adta, míg a Psalmusnak egy fölvételét láttam, "ritka"-ként megjelölve.


Kimernya? • 26042017-12-10 14:27:08

Nem szól a rejtvény-zene! Nem látszik az időtartama (és a régieké) sem!


Momus-játék • 53232017-09-07 16:24:16
Szerintem pedig az előző hozzászólás bár helytálló, az általam írt A hallgatag asszonyra (R. Strauss) még inkább áll, hogy igenis megfelel a kérdésnek.
Momus-játék • 53102017-07-26 15:16:55
Csak kérdezem, hogy végülis A Rajna kincse után kaptam meg a pontot vagy pedig Liszt Férfikari miséje után, ami ugyebár azonosítható a Szekszárdi misével, csak én az eredeti címét írtam be. (Két változata van, s másodszorra lett belőle "Szekszárdi" - közben eltelt több mint 20 év,s hogy bonyolultabb legyen a dolog, Albach atyának szólt az első változat ajánlása, akkor, amikor III. Napóleon még nem volt III. Napóleon... - Lásd Szabolcsi B. - Tóth A. Zenei lexikon ((1965.)), II. kötet 475.oldal és J. Milstejn: Liszt ((Zeneműkiadó, 1965.)) II. kötet 918.oldal., de a Wikipédia ((elnézést az előbbi szerzőktől, hogy melléjük írom a világhálót!)) Szekszárdi mise címszava is megerősíti mindezt.)
Momus-játék • 53052017-07-25 16:32:34
Én is reklamálok, mivel magam is A Rajna kincsét írtam, pontosan az egyik hozzászólásban is hivatkozott interjút akartam ezzel kapcsolatban megemlíteni, mivel ott nemcsak azt mondta el, hogy Loget sosem énekelte és nem is bánja, hanem azt is, hogy az A bolygó hollandiban viszont föllépett, igaz külföldön, de szerintem a kérdés igenis egyértelmű, de úgy, hogy nem tartalmazza azt, hogy csak a bp-i operaházi szerepléseire vonatkozik. A pesti műsorra utalás csak kisegítő megjegyzésként értelmezhető - a jelek szerint a kisegítés (mint oly sokszor az életben) visszafelé sült el.
Kimernya? • 24412017-06-24 08:57:34
Tettem még egy kísérletet, az eredmény ugyanaz. Ezennel föladom, megjegyezve, hogy sok nagyszerű zenét lehetne beírni, ahol van ilyen hosszú csönd - persze tudtommal fölvonásközökben. (Kivéve esetleg valamilyen "modern" alkotást.) Gyönge vigaszul a nemrégen elhunyt szegedi énektanárra, Joó Etére emlékeztetek, aki a 60-as években az itteni Radnótiban sütötte el -számos szellemes megjegyzésén kívül- a következőt: Kiállításon egy üres vászon, alatt a cím: Legelésző tehén. Kérdi valaki, hogy hiszen itt nincs is fű? A rendező: Már lelegelte a tehén. Előző: De tehenet sem látok? Válasz: Persze, bolond lenne ottmaradni, ahol már nincs mit legelni.
Kimernya? • 24372017-06-23 22:26:48
A hozzászólásokat is elolvasva, rendkívül figyelmesen hallgattam végig a 4:33-t, de egyáltalán semmit nem hallottam - ide nem értve a fejhallgatón is átjövő számítógép-alapzajt(ventillátor). Ellenőriztem egyéb zenés dolgokkal (pl. az említett opera több részletét a youtube-on), s mindenütt hallani, tehát azt hiszem, a hiba nem az én készülékeimben van...
Kimernya? • 24282017-06-13 21:01:36
Utólag ismét meghallgatva a VI.9-i föladványt, nem vitatható, hogy Gesualdo és nem T.L. de Victoria, de azért érdemes megjegyezni, hogy az -általam pontosan megjelölt- szentírási részre írta de Victoria is a maga a capella művét, aminek szövege teljesen, időtartama pedig kb. azonos a Gesualdoéval (mindkettőből többféle földolgozás létezik természetesen), s ahogyan pl. a Dies Irae is több -sokszor persze nagyon különböző- földolgozásban is benne van, de a lényeget tekintve azonos dallammal, itt is én úgy éreztem, hogy ez helyes válasz lehet.
Momus-játék • 52402017-05-11 20:04:57
Csatlakozom azokhoz, akik közvetve azt fejezik ki, hogy a pantomim és a balett "szövege" nem biztos, hogy azonosítható a koreográfiával. Talán hihető, hogy én is hamar eljutottam Dohnányiékhoz, de azért nem küldtem be megfejtést, mert úgy láttam, hogy akkori felesége csak koreográfusa (és táncosa) volt többször, ami szerintem sem a darab eredeti szövege. Gondoljunk a sok nagyszerű Jókai-filmre - mindnek volt forgatókönyvírója és dramaturgja, sőt rendezője is, mindegyikük -nem kevés!- szöveget írt, de aligha mondja bárki is, hogy valamelyikük szövege a film alapja. De érdemes fölütni a Balettlexikont is, ami külön címszó alatt szerepelteti a koreográfiát és a pantomimot, s csak igen erőltetetten lehet ezeket eminens szövegként értelmezni. Ahogyan én is most írtam egy szöveget, de ez nem döntés a szóbajöhető válaszokról, de mégcsak a kérdésről magáról sem... Ha az volt a cél, hogy ne legyen túl egyszerű (érthető?) a kérdés -pl. ki készítette vagy ki írta a koreográfiát?- ez sikerült.
Momus-játék • 52192017-04-21 14:10:32
Magam is rögtön gondoltam arra, hogy nem az a kifejezett Wagner-tenor Schreier, de Wagnernél sem csak a főszereplők fontosak (Siegfried, Siegmund, Parsifal, Tristan) - Schreier pl. énekel az egyik etalon-Mesterdalnokok lemezen, Karajannal és a Drezdaiakkal.
Olvasói levelek • 110552017-04-20 16:02:05
Nem tudom, egy cikkhöz hogy és hol lehet hozzászólni, ezért írok ide Heiner Lajos legfrissebb szegedi koncertbeszámolójához. Magam ezen a hangversenyen nem voltam ott, ellenben emlékszem rá, hogy amikor Vaszy Viktor nyugdíjba ment, Pál Tamás lett a szegedi zkr. vezető karmestere, s az első időszakban (talán 1976-ban) emlékeim szerint ő vezényelte (ebben lehet, hogy tévedek, de az időszak, a mű és a folytatás biztos) Sosztakovics V. szimfóniáját, ami nekem annyira tetszett, hogy megvettem lemezen, majd további műveit is, s ennek nyomán jóideje kifejezetten egyik kedvencemmé vált a szerző, mellesleg nemcsak a szimfóniáival. Az V-nek pedig a Bernstein-féle tán 59-es stúdiófölvétele sokáig kedvencem volt (N.Y.Philh., CBS). Mravinszkijjal van belőle részlet a saját zenekarával dvd-n is, A múlt nagy karmesterei 2. részében, s ő is a Csajkovszkij V-höz hasonlítja.
Momus-játék • 52172017-04-20 15:41:58
Nem akarok erősködni, de szerintem Adolf Wallnöfer nemcsak osztrák, hanem német is volt, s az összes föltételnek megfelel, de Peter Schreier pláne, aki kifejezetten német (doch: eredetileg keletnémet!) volt, s a világhálón is van nyoma MET-beli és bayreuthi Wagner-szerepléseinek (lemez is őrzi több Wagner-szerepét, ez is ellenőrizhető, bár ez nem a kérdéshöz tartozik), emellett pedig nemcsak Bach-oratóriumok vannak vezényletével, pl. a Drezdai Staatskapellevel, de más híres zenekarokat és más szerzőket is vezényelt, ez is ellenőrizhető.(Lásd pl. a Google alapján az idegen nyelvű Wikipediakat.)
Kimernya? • 23902017-04-05 18:03:33
Sokszor együtt és mindenesetre egymás után van a kettő, ahogyan az igazi miseszövegben (közös imaként) is, de itt speciel két külön tételként van megjelölve (legalábbis az én lemezemen, de az Oratóriumok könyvében is így emlékszem), s a föladványban egyértelműen a Benedictusnál kezdődik, a sanctus nincs benne. A Hozsanna viszont igen, aminthogy az tényleg szinte sosem önálló tétel.
Kimernya? • 23882017-04-05 17:10:12
Szerintem elírás van a tegnapelőtti föladvány megfejtésében, mert nem a Sanctus, hanem a Benedictus volt Schubert Asz-dúr miséjéből.
Momus-játék • 51762017-04-04 16:58:17
Nagyon köszönöm a gyors választ, de ez tulajdonképpen nem a kérdésre adott válasz, hiszen utólag könnyű ez; a kérdés az lehet ezek után, hogy hogy jutott el valaki pont ehhöz az operához?
Momus-játék • 51742017-04-04 16:41:56
Kedves Játékostársak! Érdekelne, hogy akik a Wozzeck befejezési évével eltalálták a -kétszer változtatott szövegű és gyanúsan április 1. előtt ill. alatt föltett- kérdésre a helyes választ, hogyan jöttek rá?
Momus-játék • 51602017-03-29 17:00:14
Bocsánat, most látom, hogy elírtam az első adatsort, ott természetesen nem karegoriak, hanem kategoriak van, vagyis:

offbiennale.hu/kategoriak/egyetemes-himnusz
Momus-játék • 51592017-03-29 16:56:52
A számítógéphöz finoman szólva is keveset értek, így linket küldeni csak "linkelve" próbálhatnék. Ellenben leírom, hogy a Google-ba belépve ENSZ himnusz-t beírva több, az én megfejtésemet alátámasztó kínálat is van. Ezek közül több megerősíti azt, hogy az ENSZ-nek -jóval a Casals-féle 1971 után- se volt hivatalos himnusza, s az általam írt számítógépes dolgot, és az Örömódás variációt is. Így:

offbiennale.hu/karegoriak/egyetemes-himnusz

multikult.transindex.ro/?cikk=21984

EU-himnusz/Sulinet/Hírmagazin

Az ENSZ-nél sincs sehol az, hogy lenne hivatalos himnusza.
Momus-játék • 51572017-03-28 19:04:10
Utánanéztem, s természetesen elfogadható P. Casals mint helyes válasz, de fönntartom azt, hogy az ENSZ-nek hivatalos himnusza nincs, nemhivatalosnak pedig elfogadható az is, amit én írtam, mégpedig teljes részletességgel, adatokkal. Szerintem tehát mindkét válasz helyes.
Momus-játék • 51552017-03-15 18:41:49
Hogy Shakespearet miért kellene elfogadni, kérdéses (magam nem találtam nála harmadikat), én viszont konkrétan is megjelöltem Byronnál mind a három szerzőt, háromnál is több operával -igaz, az egyik befejezetlen maradt, amit viszont föl is tüntettem. Kicsit Rigolettósnak tűnik a dolog...
Momus-játék • 51472017-02-22 16:12:29
Talán hihető, hogy nekem is rögtön eszembe jutott a Rigoletto, de az is, hogy púpos, tehát nem mozgássérült. Csak megerősített ebben az, hogy eszembe jutott a Porgy és Bess is, s gondoltam, hogy ez a csel a kérdésben, hogy mindenki a Rigolettot fogja írni, tévesen. Ezzel szemben Porgy esetében aligha lehet vita, s ma már Gershwin operája is klasszikusnak számít, hiszen a szűk értelemben vett, stílusirányzat szerinti klasszikus kategóriába Verdi sem sorolható, mivel romantikus volt. A klasszikus időtálló, stb. értelmében pedig a Porgy és Bess is régen elfogadott. (Lásd pl. a sok évtizedes magyar operák könyvét.) Mindenesetre sokkal közelebb van a klasszikushoz, mint a púpos a mozgássérülthöz...
Momus-játék • 51402017-02-16 16:51:36
Én is egyetértek; én is B.L-t írtam, aki nemcsak a világhálón van fönn egyértelműen, de a magyar Operalexikonban és a régebbi, Tóth Aladár-féle és az újabb, Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikonban is. A kérdés itt is félrevezető volt, de legalábbis nem elég pontos, miként Mozart leghosszabb kamaratételénél - itt is el kellene fogadni mindkét választ.
Momus-játék • 51332017-02-09 18:37:07
Bocsánat, a kimernyához írtam, amit ide szántam, ezért kénytelen vagyok itt megismételni: tehát ha nem írtam volna, akkor ezennel írom, hogy az általam utolsóként írt műnél is az első tétel a megfejtés a mai föladványnál.
Kimernya? • 23542017-02-09 18:34:53
Elnézést, nem emlékszem rá, de ha nem írtam volna, az általam utolsóként írt műnek is az első tétele a megfejtés.
Momus-játék • 51322017-02-09 18:25:23
Nem tudom igazolni, hogy a címszerepet énekelte L. Hilgermann, csak az összes többi szerepéből és pozíciójából következtettem, de szerintem ez Fiorenza Cossottoval (aki igenis énekelt a Normában Callas mellett, s akkor még nem volt annyira befutott, később pedig neki is egyik nagy szerepe lett ez) kiegészítve összesen egy pontot a kettő megérne...
Kimernya? • 23512017-02-07 19:50:36
Nem tudom, hogy másnál is ez-e a helyzet, de nálam ebben a rovatban a januári helyes megfejtésekhöz vannak hozzáadva a februáriak - elmaradt a nullázás. (A játéknál nem.)
Kimernya? • 23362017-02-03 15:15:45
Nyilván elírás a tegnapi föladvány közölt megfejtése, de azért nem árt tisztázni: a kérdéses szimfónia a 9., a 8. pedig melléknév nélküli és G-dur.
Kimernya? • 23152017-01-30 19:58:34
Lehet, hogy még nincs kiértékelve a pénteki föladvány, mivel 0/0-t mutat? Én a megoldást Da Pacem címmel küldtem be, de ugyanaz, sőt ez a pontosabb, ha a megoldásként föltüntetett előadást nézzük meg a youtube-on. Az első néhány szó után jön a Magnificat ismert szövege.
Kimernya? • 23092017-01-21 20:50:54
Nem rokonom K. Rebeka.
Kimernya? • 23042017-01-21 09:35:30
Kodály Balettzenéje hozzáférhető CD-n: Hungaroton HCD 32122 - a Nagy magyar zenészek sorozatban, Ferencsik János vezényel, a CD-n a Bp.Filh.Társ. Zkr-át, s több más -gyönyörűen játszott- Kodály-mű mellett ennek egy 1965-ös stúdiófölvétele is rajta van. Mellesleg remek szöveg van a dobozban négy nyelven, ahol igen szimpatikus megnyilatkozást idéznek Ferencsiktől, hogy miért maradt Mo-n, s ehhöz ráadásul egy szegedi példát említ - szegediként nekem ez külön kedves.
Momus-játék • 51122017-01-11 16:39:18
Nem a magam védelmében (is) írom, de több operáját is maga tanította be és vezényelte J. Haydn, még ha itthon is volt annakidején a mai Fertődön, s ő igenis nem magyar volt azért és elég híres már akkor is. Szóval szerintem jár érte a pont.
Olvasói levelek • 109992016-12-14 16:44:05
A tegnapi "mai nap" adatoknál Wagner nagy tévedés, mert nem a 12. hó 13-án, hanem a 2.hó 13-án halt meg.
Kimernya? • 22172016-10-28 18:15:16
A Kimernya? nem engedi, hogy beírjam a megfejtést, pedig be is léptem, s a zenét engedi megszólalni.
Kimernya? • 22092016-10-24 19:25:28
A pénteki megfejtést elküldtem, s Lisztet, pontos címmel, de nem látom jóváírva.
Momus-játék • 50492016-10-21 13:41:38
Ma már tudom, hogy Respighi jó válasz volt tegnapra, s azt is, hogy ismertebb ma mint A.Ny.Szerov - ha nem is elsősorban operaszerzőként!-, de attól még az én válaszom is megfelelt a kérdésnek -kérem elfogadni.
Kimernya? • 21792016-10-12 17:00:43
Tegnap megírtam Goldmark K. Sába királynőjét, mégsem adtak hozzá egy pontot az edigiekhöz. Ismét jogorvoslattal élek, hisz a részletet nem kell a szabályok szerint pontosan megjelölni.
Momus-játék • 50332016-10-07 15:48:31
Ha jól értettem, elfogadták Salierit, tegnapra pedig én is Brucknert írtam, így nem értem, hogy miért csak 2 pontom van. (Előtte már Reger is jó volt a héten.)
Momus-játék • 50312016-10-06 16:29:54
A tegnapi játéknak szerintem az általam adott válasza (A. Salieri, mint a három nagy mester tanára) legalább annyira jó, mint Diabelli, s főként a kérdésből nem csak Diabellire lehet gondolni. Salieri sem éppen agyonjátszott szerző, ugyanakkor Diabelli már a maga korában is inkább volt kiadó (lásd pl. a föladványt!), mint zeneszerző. Tehát ezennel jogorvoslattal élek, bár nyilvánvaló, hogy nem vérre megy a játék.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi

LEHÁR: A víg özvegy - MET-felvétel
A mai nap
született:
1879 • Ottorino Respighi, zeneszerző († 1936)
1933 • Komlóssy Erzsébet, énekművész († 2014)
1940 • B. Nagy János († 2007)