vissza a cimoldalra
2019-06-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10228)
Jonas Kaufmann (2387)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61777)
Élő közvetítések (7910)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3268)
Operett, mint színpadi műfaj (3935)
Komlóssy Erzsébet (41)
Rost Andrea (2042)
Richard Strauss (748)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Nagy Katalin
Leírás:
Honlap:
   


Nagy Katalin (211 hozzászólás)
 
Kimernya? • 30922019-06-04 14:16:47

Korábban eszembe sem jutott, de most elgondolkodtam ezen a felvetésen. Engem nem a tapintat tartott vissza a tiltakozástól. A kérdéses nicknév nálam nem vált ki semmilyen reakciót. 


Momus-játék • 56732019-06-03 14:17:38

Csatlakozom.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67822019-06-01 08:46:34

Ebben igaza van. Csak irigyelni tudom ezért a hajdani előadásért. Hiába rajongok ezért az operáért, sajnos nekem színházban még nem volt szerencsém maradéktalan élményt nyújtó előadáshoz.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67812019-06-01 08:30:01

Akkor én valamit félreértettem. Elnézést, ezennel le is mondok a csak magyar nyelvű operajátszás elleni érvek felsorakoztatásáról. Lehet, hogy önző szempont, de örülök, hogy a konjuktúra nekem kedvez. Jószerivel bárhol mehetek operába. Nekem megnyugtató, hogy Violetta és Alfredo mindenütt "Parigi, oh cara/o"-t énekel, nem pl. "Paris, o Geliebte, werden wir verlassen", de elismerem, hogy egyéb szempontok is lehetnek.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67692019-05-31 21:18:58

Ezeknek a kérdéseknek egy részére tudni vélem a választ: mert így van az eredeti változatban. A Don Giovanni Lorenzo Da Ponte választása volt. A Don Carlos a franciás változat, a bemutatóra Franciaországban került sor. (Az persze igaz, hogy Verdi elkészítette az olasz változatot, amit aztán módosított is, aminek "természetesen" Don Carlo lett a címe). A Simon Boccanegra a bemutató plakátján is ezzel az írásmóddal szerepel (a googlen látható, csak nem tudom belinkelni).


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67622019-05-31 16:51:54

Nem vagyok elégedett korábbi bejegyzésemmel. Ez az összehasonlítás most a fordítás/műfordítás ellen látszik szólni. Nem ellenőriztem, de elképzelhetőnek tartom, hogy ebben az általam idézett magyar librettóban vannak olyan helyek, amelyek jobban tetszenének az eredetinél. A példám inkább arra a gondolatra akart reflektálni, hogy az opera mindig szóljon magyarul, mert csak azt lehet megjegyezni és dúdolni. Ez az a kizárólagosság, ami ellen berzenkedem.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67552019-05-31 12:16:22

Kedves IVA! Remélem, hogy most nem fog örökre kitörölni (virtuális) ismerősei jegyzékéből. A Cosí fan tutte-ra én kifejezetten az olasz szövege miatt lettem figyelmes. Lorenzo Da Ponte szövege még 200 év után is hat, azonnal, közvetlenül, még a nem anyanyelvi közönség számára is (jó, valamennyi olasztudás kell hozzá). Kezdő operarajongóként a nyitó tercettbe hallgattam bele, félfüllel, mikoris megragadott "É la fede delle femmine, come l'araba fenice, che vi sia ciascuno lo dice, dove sia, nessun lo sa". Azonnal csapot-papot abbahagytam és onnantól nem volt megállás. (Megjegyzem azóta olvastam, hogy Da Ponte ezt a szöveget nőnemre adaptálta. Az eredeti Metastasiotól van és általában a szerelmesekről szól). Most megtettem. Hát... maradjunk annyiban, hogy erre nem dobtam volna el kapát-kaszát.



Az a híres női hűség!



Akár a főnix, éppen olyan:



Itt is, ott is hallunk róla,



Ámde hol van? nincsen sehol


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67352019-05-30 16:53:40

A darabot felvételről Guido Cantelli vezényletével (Schwarzkopf, Merriman, Sciutti, Alva, Panerai, Calabrese énekelnek, a Scala zenekara és kórusa mellett) ill. "képben" Jean-Pierre Ponnelle rendezésében ismertem meg. Cseppet sem tűnt unalmasnak.


Erkel Színház • 101282019-05-26 21:09:42

Már régebben kérdezte, de csak most jutott eszembe válaszolni. Egy született bresciai olaszról nem mernék nyilatkozni. Ami biztos, én csak nyomokban, vagy még úgy sem, értem ezt a nápolyi szöveget.


Erkel Színház • 100722019-05-21 16:28:05

Tökéletesen megértem Pál Tamás példáját. Mindig úgy éreztem, hogy a tanult nyelven olvasott, hallott költészet versenyezhet, de nemigen győzhet bármely anyanyelven megszóló művel szemben. Az anyanyelvű szövegnek egyszerűen nagyobb a hatása. Könnyebben, gyorsabban, szűrő nélkül is eljut a befogadóhoz, ellenben az idegen nyelvű szöveggel, amely megértés nélkül (azaz az értelem szűrőjén való áthaladás nélkül) talán egyáltalán nem érvényesül. Ugyanaz a gondolat magyarul megfogalmazva szebbnek tűnik, jobban megragad.


Erkel Színház • 100712019-05-21 15:56:09

Tisztába vagyok vele, hogy nem ez A MAGYARÁZAT, de talán egy szempont ez is lehet az eredeti nyelven való előadás általánossá válásában. Már évtizedekkel ezelőtt egy interjúban Marton Éva az operaturizmusról beszélgetett August Everdinggel. A nagy színházak, fesztiválok esetén régóta ismert jelenség ez. Az utóbbi két-három évtizedben viszont egyre többen és egyre többet utazunk. Jómagam (sajnos) nem igazíthatom minden utazásomat az operákhoz, de amennyiben eljutok valahova külföldön is azonnal megnézem, hogy a környéken milyen komolyzenei, operai kínálatot találok. Plzenben nem biztos, hogy elmentem volna a Toscára, ha a „Vissi d’arte” helyett „Žil jsem pro umění, žil jsem pro lásku” kilátása várt volna. Ezen az egyébként teljesen hétköznapi repertoár előadáson, a szünetben rájöttem, hogy közel sem én voltam az egyetlen külföldi a nézőtéren. Mint ahogy ahol legutóbb jártam, Novarában sem csak olaszok hallgatták Kolonits Klárát a Traviatában. Szintén fesztiváloktól távol, a helyi színház egyébként bérletes előadásán. Saját tapasztalatról nem beszélhetek, de gondolom 50 éve ez nem így volt. Kíváncsi volnék Karnagy úr véleményére erről - a mondjuk így - üzleti szempontú megközelítésről.


Kimernya? • 30382019-05-20 19:19:38

Jól van ez így, a bocsánatkérésre nincs szükség. Én legalábbis egyáltalán nem haragszom (csak éppen gőzöm sem volt a megoldásról). Szerencsére vannak nálam nagyobb versenyszellemmel megáldott fórumtársak is, akik az effélékre vágynak. Unicuique suum


Momus-játék • 56582019-05-20 19:14:33

Köszönöm. Ez aztán az elismerés!


Momus-játék • 56562019-05-20 17:40:53

https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/713718/default/doc_url/A_Klni_Opera_vendgjtka.pdf



A Kölni Opera vendégjátékán 1974. október 12-én és 16-án Kurwenal szerepében lépett fel.


Momus-játék • 56532019-05-20 14:37:35

Kedves zéta! Az általam talált adatok szerint Kelemen Zoltán 48 éves korában lépett fel Pesten. Szerintem őrá is illik a feltett kérdés.


Kolonits Klára • 10992019-05-06 00:12:51

Május 5. Olaszország, Novara, Teatro Coccia, Verdi: La traviata, Violetta- Kolonits Klára



Először egy kis turisztikai bevezető: Novara 100.000 lakosú megyeszékhely Piemont tartományban, Torinó és Milánó között mintegy félúton. Mára komoly iparterület veszi körül a kisvárosi hangulatát megőrző kedves belvárost, ahol kiemelkedő műemlékek tulajdonképpen nincsenek (legnagyobb nevezetességük a Visconti-Sforza téglavár és az egyik templom különleges vagy inkább csak feltűnő kupolája). A színház itáliai mértékkel „modern” 1888-ban nyitotta meg kapuit. Apró érdekesség, hogy az első előadást egy 19 éves fiatalember, bizonyos Arturo Toscanini vezényelte.



A város nagyon büszke operai hagyományaira, a mai délután is megtelt a színház.



A rendezés „ártalmatlanul” modern. Mondhatnánk akár retrónak is a 60-as évek szerinti díszletet, jelmezeket. Semmi polgárpukkasztás, semmi formabontó ötlet, nincs még egy árva kerekesszék sem. Végig az volt az érzésem, hogy a rendező nagyon szereti a művet, szívesen megrendezné akár Lucchino Visconti vagy Franco Zefirelli modorában is, de nem akarja kockáztatni a maradiság vádját.



A zenekarról kitartó internetes nyomozással sem tudtam meg semmit: a színház zenekara (Orchestra del Teatro Coccia) a helyi konzervatórium zenekarával (Orchestra del Conservatorio Cantelli di Novara) együttműködésben. Egyenletes színvonalon, szépen játszottak.



A kórus nagyon tetszett, színpadi jelenlétük is meggyőző volt.  Kiváló produkciójuk után, nagy meglepetéssel olvastam, hogy az immár 110 éves trecatei Coro San Gregorio Magno lelkes amatőrökből áll, akik közül csak néhányan léptek/lépnek zenei pályára.  



A karmester, Matteo Beltrami fellépett a miskolci Bartók Fesztiválon is. Biztos kézzel irányította a zenekart, a közönség lelkesen ünnepelte.



Az olasz énekesek közül még senkit nem hallottam korábban. Egyikük sem okozott csalódást, de nem lettem semelyikük rajongója sem. Végül is mi (a férjem és én) Kolonits Klárát szerettük volna hallani. Jelentjük: Jött, látott és győzött.



A tőle megszokott színvonalon, kiválóan énekelt. Hibátlan technika, kifejezőkészség, muzikalitás, az előadásba tökéletesen belesimuló színészi játék. Minden jelenése, áriája és kettőse után felhangzott a taps, nem maradtak el a lelkes „Brava” bekiáltások sem.



(A körülöttem ülők csak egy dolgot, a művésznő olasz kiejtését illették kritikával, de erről inkább később írnám meg a személyes véleményemet. Olyan apróság ez, ami nem homályosíthatta el a méltán megérdemelt sikert.)


Kolonits Klára • 10952019-04-30 19:51:01

Kedves Fórumtárs!

Nagyon köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre a fellépésre. Bár időről időre felkeresem a művésznő honlapját, nem vettem észre. Mindezidáig nem "járt felém" és csak irigykedem azokra, akik otthon hallhatják. Most végre itt lesz a közelben. Reményeim szerint el fogok jutni a vasárnap délutáni előadásra.


Momus-játék • 56282019-04-04 20:24:08

Értem, akkor csak azt mondhatom "Kár". 


Momus-játék • 56242019-04-03 18:37:24

Kedves zéta! Molnár András nem a Hunyadival debütált? A wikipédia így írja (jó, arra még nem kell mérget inni), de a BMC honlapján (https://info.bmc.hu/index.php?node=artists&table=ZENESZ&id=364) is ezt olvasom: "1979-ben a Magyar Állami Operaház magánénekesként szerződtette, ahol az első évadban Hunyadi László szerepét énekelte Erkel operájában." Nem lehet, hogy ő a negyedik énekes?


Kimernya? • 29672019-03-07 12:17:20

Caro Marco! Audiatur et altera pars, én szeretném, ha megmaradna az előadók felsorolása. Úgy gondolom, az internet okozta esetleges hibákat saját hatáskörben javíthatja az, akinek az a bizonyos felvétel fontos. Bevallom, számomra nem mindig érdekes az előadó, de néha nagy örömet szerez, ha felismertem kedvenc "hangjaimat" ill. érdekel, hogy az a bizonyos ismerős hang kié is az adott feladványban (lásd a legutóbb feladott Don Giovanni). Ez pedig független egy-egy művész évfordulójától.


Kimernya? • 29512019-03-03 17:13:58

καὶ σύ, τέκνον?


Momus-játék • 56022019-02-05 13:20:34

Kedves zéta! Nem vitatom, Anthes György nem vezetheti le magyarságát egészen Árpádig, de talán nem kellene teljesen kirekeszteni fogadott hazájából. Az nem lehet vele a baj, hogy nem énekelte Trisztánt.


Erkel Színház • 96342019-01-25 14:40:10

Így, írásban a fordítóknak szerezhetne nagy-nagy örömet.


Marilyn Horne • 4512019-01-16 18:56:37

Ha nem tévedek, nem is a Carmen-alakítását tartják emblematikusnak. Margaret Price nyilatkozta egyszer, hogy bizony bukott ő meg szerepben, de szerinte ez önmagában nem szörnyű. Csak azzal nem történhet meg, aki nem próbálja ki magát "másban". 


Kimernya? • 29112019-01-12 17:08:34

Köszönöm, kíváncsi vagyok rá.


Kimernya? • 28642018-12-27 13:05:48

Kedves daunerni! Nálam nem indul a zene.


Momus-játék • 55672018-12-20 17:42:00

Kedves zéta! Pergolesi Úrhatnám szolgálója nem felel meg a követelményeknek?


Balett-, és Táncművészet • 55852018-12-18 15:13:47

Engedjenek meg egy kis bevezetőt. Olaszországban, Lombardia tartományban a megyeszékhelyeken lévő színházak különböző módokon összefognak, hogy az operajátszás irdatlan költségeit ellenére fennmaradhasson a hagyomány. A vidéki színházakban így tudnak operaszenzont is tartani, amelynek keretében 5 operát és egy balettet szoktak bemutatni. Balettkara a Scalanak van (még egyelőre…), Bergamo, Brescia, Como, Cremona… már álmodni sem merhet ilyesmiről. A megoldás: vendégjáték.



Az idei szezonban a Scala balettiskolájának növendékei Prokofjev Hamupipőkéjében léptek fel. Az előadáshoz egyszerű, de illúziókeltő díszletek, jelmezek készültek. A produkció természetesen nem volt hibátlan, hiszen balettiskolásokról volt szó, de a színház dugig megtelt és rengeteg gyerek, fiatal tűnt fel a törzsközönséget jelentő őszbe hajló vagy hófehér fej mellett. A közönségsiker sem maradt el.  



Felmerült bennem a kérdés: nem lehetne-e ez követendő példa Magyarországon? A növendékek számára fellépési lehetőség, a kisebb színházakba is eljut élő előadás keretében a klasszikus balett. Nem jobb módszer-e balett népszerűsítésére a Billy Elliotnál?



Kíváncsi vagyok hozzáértő fórumtársaim véleményére.


Kimernya? • 28502018-12-03 14:19:12

Kedves daunerni! Nem találtam meg, de nagyon élveztem a hétvégi rejtvény utáni kutatást. Nyelvtudás hiányában a szöveggel semmire se mentem. Az írott francia szövegből hellyel-közzel van esélyem kisilabizálni valamit, de hallás alapján reménytelen rájönnöm a lehetséges írásképre. Nem maradt más hátra, belehallgattam a korszak egy sor francia nyelvű operájába. Álmomban sem jutott eszembe Liszt! Megint gazdagabb lettem valamivel.


Kimernya? • 28102018-11-15 12:28:12

Kedves daunerni! Nem indul a zene. Az én készülékemben van a hiba?


Opernglas, avagy operai távcső... • 201542018-11-02 21:33:06

A múlt héten operaelőadáson jártam a dél-olaszországi Puglia tartomány székhelyén, Bariban lévő Petruzzelli Színházban. Miután Budapestről Bariba közvetlen fapados repülőjárat közlekedik, Dél-Olaszország sincs térben, időben messzebb, mint Európa nyugati fele. A páratlan építészeti emlékek és az általában csalódást nem okozó mediterrán konyha mellett újabb érv a momus operarajongó olvasói számára, hogy ezt a várost is vegyék be úti céljaik közé. https://www.fondazionepetruzzelli.com



Rossini Tancredi c. operája a rendező, Pier Luigi Pizzi 1999-ben a ROF-ra készült görögös díszleteivel, jelmezeivel került színre. A Teatro Petruzzelli zenekarát és kórusát José Miguel PÉREZ-SIERRA vezényelte.



Szereplők:



Tancredi - Cecilia Molinari, Amenaide - Valentica Farcas, Argirio - Michele Angelini, Orbazzano -Pietro Spagnoli, Isaura - Alessia Nadin, Roggiero - Nozomi Kato.



Michele Angelinit szerettem volna élőben hallani. Nem okozott csalódást.


Kimernya? • 27742018-10-23 14:20:26

Caro Marco,



arra nem gondol, hogy nyelvőri hevülettel átitatott esszéjével mások rejtvényfejtő örömét elronthatja? Egyetlen napot nem tudott volna várni az egyébként értékes beírásával?


Kimernya? • 27622018-10-05 09:49:53

Kedves Daunerni! Nekem bizony nagy sikerélmény volt a Falstaff felismerése. Sőt, néha igen ismert művek beazonosítása is feladatot jelent ("Igen, igen, persze ismerem, de mi is lehet ez?"). Bevallom, nem is szoktam nyomozni olyan művek után, amelyek első hallgatásra nem tetszenek. Köszönöm, hogy gondol az "örömrejtvényfejtőkre" is.


Momus-játék • 55362018-10-03 12:44:56

Csatlakozom.


Momus-játék • 55222018-10-01 12:51:18

Szeretnék rövid védőbeszédet tartani. Az én válaszom Rossini Maometto II operája alapján II. Mehmed volt. Természetesen nem vitatom a feltüntetett megoldás helyességét. Érvelésem abból a talán senki által nem vitatott tényből indul ki, hogy egy színpadi mű "nagyon ismertsége" nem olyan objektív ismérv, aminél a színházi környezet, tágabb értelemben a kultúra földrajzi-történeti háttere ne bírna jelentőséggel. Közép-Kelet-Európában A bahcsiszeráji szökőkút ismert balett. Olaszországban a címről a művelteknek is legfeljebb Puskin műve jut eszébe. Méltán, hisz a balettet kétszer adták elő összesen. 1966-ban a Kirov Színház vendégszerepelt vele a veronai Arénában, utána 2009-ben került színre egy kisvárosi, mondjuk ki bátran, névtelen nyári fesztivál keretében a baskíriai Nurejev Színház előadásában. Ellenben Rossini operája (Maometto II, ill. Le siège de Corinthe változatában) időről időre színre kerül mind a nagyobb színházakban (Fenice, Roma, pesarói Rossini Fesztivál), mind külföldön, az olaszok számára ismert színházakban.


Kimernya? • 27362018-09-10 12:40:44

Nekem nem indul el a zene.


Pantheon • 22552018-09-06 22:17:13

Claudio Scimone (Padova, 1934. december 23 - Padova, 2018. szeptember 6)


Sass Sylvia • 4602018-06-07 18:37:28

A héten zenés irodalmi délutánt szerveztek Bresciában, a város legnagyobb parkjában lévő, szépen felújított kávéházban. Kedves fiatal újságíró konferált, tehetséges fiatal színész szavalt, fiatal bariton néhány ismert áriát adott elő zongorakísérettel. A városi lap beharangozójában olvastam, hogy a fellépő operaénekes, Riccardo Certi, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta 2013-ban. Az internetes keresés alapján annyit sikerült megtudnom róla, hogy Bartók Kékszakállújában lépett fel. A műsor után szóba elegyedtem a fiatalemberrel, mert nagyon kíváncsi voltam, miért és hogyan tanulta meg a darabot magyarul. Azonnal közölte, hogy egyáltalán nem tud magyarul, se rokona, se boldog őse nincs hazánkban, viszont SYLVIA SASS (hibátlan magyarsággal „sasként” kiejtve)… Lelkesen, óriási tűzzel magyarázta, hogy mindent Sass művésznőnek köszönhet, aki 3 hónapig éjt-nappallá téve tanította őt és az amerikai szopránt. Betanította a darabot hangról hangra, szótagonként tanította és számonkérte a helyes, érthető kiejtést is. Csillogó szemmel (és természetesen óriási gesztusokkal) ecsetelte, hogy Sass Sylvia mindenféle sztárallűrök nélkül, művészi alázattal, csak a zenére, a műre koncentrálva tanított, azóta is hálás neki ezért.  


Momus-játék • 54742018-05-16 13:19:34

Az általam fellelt forrásból az olvasható ki, hogy a Burián olaszul énekelt. Ugye nem sértem meg Zétát, ha rákérdezek, mire alapozza ellenkező véleményét?



Szabó Ferenc János KAREL BURIAN ÉS MAGYARORSZÁG c. cikkében idéz a korabeli újságból (Gergely István „Trisztán és Izolda” Budapesti Napló VI/329  (1901. november 29.) 1-4. 3.) „… ilyen a világ mifelénk. A cseh tenorista olaszul zeng, olasz primadonnánk magyarul, ….”


Kimernya? • 26862018-05-15 18:24:05

Lenyűgöző. Ha én osztanám a pontokat, nyomban adnék Önnek egyet ezért az adalékért.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65812018-05-15 18:18:30

Igaza van, szinte kizárólagosságot írt. Én is igyekszem pontos lenni. Olaszországban az operák jelenleg eredeti nyelven mennek. Még nem találkoztam kivétellel, de távolról sem állítom, hogy az egész ország minden játszóhelyét figyelemmel követem.



Ahhoz a gondolathoz, hogy az anyanyelven hallható opera jobban vonzaná a közönséget ill. megszeretteti a műfajt. Ellenkező bizonyítással élnék. Ha ez így önmagában elég lenne, akkor Olaszországban a fiatalok fürtökben lógnának az operaelőadások nagy, sőt, talán túlnyomó részén. Ehhez még azt is hozzá lehet tenni, hogy számukra a népszerű operairodalom jelentékeny szelete a napi kultúra része, mutatis mutandis "népdal". Ennek ellenére itt is a közönség elöregedéséről panaszkodnak. Én magam is azt tapasztalom szerény vidéki színházunkban, hogy a fiatalok csak szórványosan tűnnek fel az előadásokon.



Az érthetőséghez. Amíg én állítom, hogy a barokk ill. bel canto operáknál (sok esetben Verdinél is) sokszor a szöveg nyelvileg igen bonyolult, kiváló kiejtés ellenére is nehezen követhető, hallás alapján nemigen értelmezhető részleteiben, joggal felvetheti, hogy nem vagyok anyanyelvű, nem itt jártam iskolába... stb. Kérdésemre kifejezetten humán műveltségű olaszok állították, hogy ez a költői nyelvezet eleve nehéz, igen távol áll a mai beszélt köznyelvtől, de nem egyszer azért is, mert a librettisták koránt sem voltak mind jó költők, a librettók nem feltétlenül az irodalom gyöngyszemei.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65742018-05-14 12:44:09

Az eredeti nyelvű operajátszás lehet, hogy divat, de az biztos, hogy nemcsak a felkapaszkodni kívánó országok operáit érinti. Úgy tapasztalom, hogy Olaszországban is ez a helyzet. Ha Wagnert játszanak vagy a Die Zauberflöte megy (így szerepel a címlapon, legfeljebb alatta írják ki zárójelben "Il flauto magico"), németül énekelnek, pedig az olaszok általában nem rajonganak a német nyelvért. Tisztelet a kivételnek, bele is törik a nyelvük, de szükségesnek tartják és csinálják. 



Annak, hogy a XIX. században kialakult a nemzeti nyelvű operajátszás, szerintem inkább általános történeti, kultúrtörténeti okai vannak. Szívesen olvasnám erről hozzáértők (szellemtörténész, zenetörténész...) véleményét.



Saját operarajongásom pontosan ellentétes az Ön tapasztalaival. Életkoromnál fogva első operaélményeim még magyar nyelvűek voltak. Szép kiállítású, hagyományos előadásokat láttam, de ettől egyáltalán nem lettem a műfaj híve, sőt, nem is gondoltam, hogy valaha meg fog ragadni. A felfedezés jóval később született, mondhatni véletlenül és ráadásul német nyelvű opera (a Szöktetés) kapcsán. Ellenben az olasszal, németül igen gyengén tudok. A nyelv egyáltalán nem könnyítette meg még a közeledést sem, pláne a megismerést, és mégis a műfaj rabja lettem. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65702018-05-13 22:24:01

Már nem új és nem is kivételes jelenség, hogy operarajongók más országba is mennek, sőt járnak operát hallgatni. Szerintem szívesebben teszik ezt, ha eredeti nyelven adják a darabokat. Én például nagyon örültem annak, hogy egyszer Prágában láthattam a Don Giovannit, nem csehül. Szintén Prágában láttam az Eladott menyasszonyt, természetesen csehül. Bár egyáltalán nem beszélem a nyelvet, ez nem zavart a műélvezetben.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 607752018-04-24 22:15:52

Kedves shiva! Nem vagyok benne biztos, hogy jól értem. A MÁO amerikai előadásaira jóval olcsóbban lehet jegyeket venni, mint általában, ugyanabban a New York-i színházban lévő egyéb előadásokra?


Momus-játék • 54702018-04-24 19:19:32

Úgy gondolom, hogy több értelmezés lehetséges. 1. Utolsóként megszólal a címlapon szereplők közül sorrendben (ezt választottam én). 2. A zárókórus előtt utolsóként énekel (zéta erre gondolt?). 3. A színpadon látható szereplők közül utolsó, akik között álruhások vannak, de amennyiben a kérdés mögött ravaszságot sejtünk (ami nem ritka ebben a játékban), akkor tekinthetjük ezeket az alakokat önálló szereplőknek (ha jól értem, erre gondolt Kadocsa Géza).


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24932018-04-20 18:29:53

Köszönöm. Tartottam ettől a választól. Majd igyekszem résen lenni...


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24892018-04-20 14:49:23

Tisztelt a Szegedi Nemzeti Színházat ismerő fórumtársak! Lehet, hogy naiv kérdéssel fordulok a plénumhoz. Nézzék el nekem a tudatlanságomat, de még sajnos soha nem jártam színházban Szegeden. Ebben a szezonban  már nem tudom megoldani, hogy eljussak az Ernani előadására, pedig szívesen megnézném. Van esélye annak, hogy ősztől valamikor még színre kerül? Ha igen, mennyivel előre lehet az időpontot tudni?


Momus-játék • 54672018-04-20 11:16:06

Ítészünk legalább annyira nagylelkű, mint amilyen jó humorú. Köszönöm.


Momus-játék • 54642018-04-19 14:02:26

Az, hogy a kérdező egészen pontosan mit gondol akkor, amikor felteszi a kérdést, igazság szerint kevéssé releváns, hiszen a válaszadó nem a gondolatot olvassa, hanem a leírt kérdést. Jelen esetben a kérdésben nem szerepelt a Wagner-kánon, még utalás szintjén sem. Secundum logicam a leírt kérdésnek megfelelő válasz, helyes válasz.


Momus-játék • 54622018-04-18 20:46:53

A Rienzit mikor énekelte? Nem találtam rá adatot, hogy bármikor is énekelte volna, ezért jónak kellene elfogadni, vagy valahol hibás a gondolatmenetem?


Olvasói levelek • 112592018-04-11 14:26:03

Olaszországban is, ami csak látszólag nem olyan fontos Magyarország, Csehország vagy Szlovákia szempontjából.


Momus-játék • 54482018-03-30 12:32:18

Daniel Barenboim (izraeli zongoraművész)  ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, előbb édesanyjától, majd édesapjától. Első nyilvános fellépése hétéves korában, 1950augusztusában volt, Buenos Airesben. A család 1952-ben Izraelbe költözött. 1954-ben Salzburgban beíratták Igor Markevitch karmester-iskolájába. Azon a nyáron – tizenkét évesen – már Wilhelm Furtwänglerrel is játszott.



a wikipédiából


Kimernya? • 26702018-03-27 12:54:44

Igen, most már tökéletes. Köszönöm szépen.


Kimernya? • 26682018-03-27 12:31:18

Kedves dauerni! Nem indul a zene. Két keresővel is megpróbáltam, mindhiába. 


Momus-játék • 54412018-03-26 21:16:05

  • Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957) füzetében  1949. évben 


  • 302.  Gounod, Charles: FAUST ..... 4 fv. Szöveg Goethe után: Rend.: Oláh Gusztáv.

    Állatkerti Szabadtéri Szinpad VI. 18.




Momus-játék • 54392018-03-16 12:56:33

Csatlakozom. A forrás Keresztúry Dezső tanulmánya a kapcsos könyvről. http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/tanulmanyok/keresztury77.html


Momus-játék • 54242018-02-28 13:07:33

Alfred Einstein és Albert Einstein nem voltak testvérek, legalábbis a wikipedia német és angol nyelvű szócikkei ezt határozottan leszögezik. Arról sincs teljes egyetértés, hogy egyáltalán hetediziglen rokonok lettek volna.


Kimernya? • 26572018-02-16 13:12:31

Nem indul a rejtvényzene. A hiba az én készülékemben van?


Momus-játék • 54122018-02-08 21:22:53

Hivatlan prókátorként szólok bele. Az lehet, hogy a szerzőséget a mai irodalomtudomány vitatja, de a mű vitathatatlanul vers (idestova 800 éve elég ismert is).


Momus-játék • 53922018-01-22 12:10:33

 



És egy harmadik: 



Lorenz, Karl Adolf 




  • Op.12 - Piano Trio az E-flat major-ban (Berlin: Wilhelm Müller, 1871 körül).


Momus-játék • 53822018-01-08 14:55:22

Én is a Don Carlos mellett (és egy pontért) szállnék síkra.


Milyen zenét hallgatsz most? • 249892017-11-30 15:29:43

A nyelvművelésnek Olaszországban is volt szigorúan előíró korszaka a fasizmus éveiben (az ún. purismo). Az ideológiai vetületen túl sem bizonyult sikeresnek. Privát keretek között szívesen elmélkednék ennek okairól, a fórumtársakat viszont nem terhelném vele. 


Milyen zenét hallgatsz most? • 249862017-11-29 20:28:32

Köszönöm a szakértő titulust, de semmilyen jogalapom sincs arra, hogy elfogadjam. Évekkel ezelőtt sok időt töltöttem már el ezzel a kérdéssel, de nem találtam megnyugtató választ. Őszintén szólva most már nem hiszem, hogy lenne ilyen. Bármilyen olasz nyelvészeti munkát fogtam kezembe bármilyen eldöntendő kérdésben, mindig valahogy ekként érvelnek: már az első nyelvemlékektől kimutatható A és B változat is, felsorolják az irodalmi példákat, majd megállapítják, hogy talán többséginek tekinthető A, de B használata ellen sem lehet kifogást emelni.



A nemzeti karakternek ez a megengedő, sőt kivételt nem ismerő strict előírást elfogadni elvből nem akaró hozzáállás meg is felel, vagy nem?


Milyen zenét hallgatsz most? • 249842017-11-29 14:40:44

Úgy olvastam, hogy Donizetti mindig elismerően nyilatkozott Bellini zenéjéről, míg Bellini előszeretettel ócsárolta Donizettit.


Momus-játék • 53562017-11-15 12:38:50

Vivaldi Juditha triumphans oratóriumáért nem jár pont? Vivaldi elég ismert szerző, vagy esetleg túl ismert oratórium lenne?


Pitti Katalin • 7632017-11-10 13:38:02

A teljességhez az is hozzátartozik, hogy viszont villámgyorsan el is távolodott tőle, amit a "fascio" a kezdeti szocialista indíttatásától más irányt vett. A mozgalmat erőteljesen kritizálta már a Marcia su Roma (1922) előtt és az 1931-es híressé vált pofon után (amit azért kapott nem vezényelte el a fasiszta himnuszt, a Giovinezzat) elhagyta Olaszországot és csak a II. világháború után tért vissza.  


Momus-játék • 53532017-11-06 14:11:27

Attól függ a város melyik pontját nézzük. A pesti oldalon már január második felében.


Momus-játék • 53492017-11-06 13:09:50

Kérem a T. Szerkesztőt, hogy fontolja meg a tegnapi kérdésre adott válasza helyességét! Kutatásaim alapján már 1945. február 11-én volt előadás az Operaházban.



1.https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z 



„Opera már 1945. február 11-én megnyitotta kapuit: hangversenyt rendeztek az alsó ruhatárban, Kodály Missa brevisének ősbemutatójával.”



2. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kod%C3%A1ly.html



„1945. II. 11: ~ Missa brevisének óvóhelyen befejezett vegyeskar-zkari változata volt a bpi Operaház ruhatárában a háború utáni első bemutató, zenekar helyett harmónium-kísérettel.”



3. Eősze László Kodály életének krónikája c. könyvében ezt írta:

„1945. február 11. Az Operaház alsó ruhatárában hangversenyt rendeznek: Oláh Gusztáv egy harmóniumon játssza az orgonakíséretet, Orosz Júlia, Birkás Lilian, Dobay Lívia, Budanovits Mária, Nagypál László, Palló Imre, Fodor János és Székely Mihály pedig a kórust helyettesíti. Előadók, hallgatók egyaránt kiéhezett, átfázott emberek. Az élmény mégis megrázó: az irtózat napjai után újra megszólal a zene. Nemcsak egy új Kodály-mű, a Missa brevis bemutatója ez, hanem a művészek, s a művészet életerejének bizonysága is.”



Tisztelettel. Nagy Katalin


Vincenzo Bellini • 4712017-11-04 14:40:41

Igen, elkészült. A tubuson meg is nézhető.



https://www.youtube.com/watch?v=al-aAG0tJIQ


Haladjunk tovább... • 1932017-10-04 18:02:36

Ó, ezt nagyon köszönöm. Sokszor zavart, hogy egy pillanattal a küldés után láttam meg egy hibát.


Olvasói levelek • 111202017-10-03 13:19:34

A mai játék helyett nálam a nyári szünetre vonatkozó közlemény jelenik meg. (A momus-játéknál pedig nem jött fel az üzenő ablak.)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38162017-09-17 13:09:24
Nem kell ilyen szigorúnak lenni! Szegény, biztos egy pillanatra összekeverte Petőfi Anyám lúdjával.
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5322017-09-15 22:39:18
Ha még errefelé jár, holnap (szept. 16-án) Bresciában egész nap Festa dell'opera lesz. 28 esemény 6 helyszínen. Az egész rendezvény ingyenes.
Kimernya? • 25522017-09-11 17:28:21
Tisztelt Szerkesztők! A pontosság kedvéért szeretném jelezni, hogy jó megoldásaim alapján jelenleg 2-2 pontom lenne (nem 3-1). Azt hiszem, jó szokásomhoz híven egyik nap rossz helyre írtam be az egyik választ, innen eredhet a különbség.
Momus-játék • 52902017-07-17 14:02:22
Claudio Abbado világhíréhez azt hiszem nem férhet kétség. Fia, Daniele Abbado Olaszországban természetesen sokat rendez, de a világ más részein is évek óta színpadra kerülnek munkái.
http://operabase.com/a/Daniele_Abbado/3775/it és
http://www.danieleabbado.com/index_eng.htm
Opernglas, avagy operai távcső... • 197592017-07-12 17:23:58
Örülök, hogy itt van még közöttünk. Csernyakov művét inkább kihagyom.
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 202017-07-06 11:05:17
voltak áthághatatlanok
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 192017-07-06 11:04:47
Előrebocsátom, nem éltem ebben a korban. Mire én érdemben dönthettem a jövőm színteréről, a határok még szilárdan álltak Magyarország és Nyugat-Európa között, de közel sem voltam áthághatatlanok. Ennek fényében kérdezem: Nem lehet, hogy Tóth Péter nem hagyta volna el végleg az országot, ha korábban megkapja az ösztöndíjat? Nem lehet, hogy reménytelenül bezárva érezte magát és amint kinyílt a kalitka ajtaja, azonnal kihussant?
Kimernya? • 24682017-07-05 09:50:52
Mi kifogásom lehetne ellene? Én soha nem vonzódtam a számokhoz, ezért nem is tudtam elképzelni, hogy a statisztika készítése másnak határozott cél nélküli kedvtelés lehet. Szavai mögött valami célzást, rejtett üzenetet sejtettem, de nem értettem, ezért kérdeztem rá.
Kimernya? • 24642017-07-04 22:24:27
Marco caro, értem a számokat, de nem értem dicséretes statisztikusi tevékenységének célját.
Momus-játék • 52802017-07-04 16:12:05
Héterő barátom, én találtam egy szép hosszú hegedűszólót, de nekem közel sem jött ki a negyedóra. Bevallom, válaszadáskor nemegyszer visszaélek az anonimitás adta lehetőséggel (azzal, hogy nem nyilvánosak a válaszok és semmiképpen sem kell pirulnom értő fórumtársak előtt, akármekkora bakot is lövök), próba szerencse alapon beírom azt a választ is, ami igazából nem győz meg. Most bejött. Megjegyzem, most a posteriori szerettem volna megtudni, konkrétan melyik részre is gondolt szigorú ítészünk. A III. felvonás bevezetőjére és az utána következő tercettre? Nálam az együtt, tokkal, vonóval kb. negyedóra, a tiszta hegedű jóval kevesebb.
Kimernya? • 24592017-07-04 09:04:21
Caro Marco, én úgy látom, hogy Dantes bejegyzésében van egy kis sárga hangulatjel(magyarul emotikon). Szerintem csak incselkedett. Ugyan nem kérdezte, de én nagy bátran kijelentem: szívesen olvasom a kákán lelt csomóit.
Momus-játék • 52762017-07-03 13:35:59
negyedóra
Momus-játék • 52752017-07-03 13:28:38
Jól értem, hogy a hegedűszóló önmagában negyed óra? Vagy inkább a jelenet a hegedűszólóval együtt negyed óra?
Momus társalgó • 60352017-07-02 20:03:45
Kedves momo! Örülök, hogy feltöltötte ezt a bejegyzést, mert ezzel feljogosítva érzem magam arra, hogy „rágjam egy kicsit ezt a gumicsontot”. A „könyörgöm”-öt a szigorú nyelvművelő tiltja, legfinomabb megfogalmazásban nem javasolja. Az új iskola hívei létező jelenségként természetesen elfogadják, akár elemzik is. Mondjuk azt, hogy ha már az emberek egy része használja, akkor létezik, alkalmazható és punktum. Ez a pragmatikus tolerancia további magyarázkodást nem igényelne. A cikkben felsorolt bizonyítékok számomra uis. sántítanak. A nyelvi jelenséget számszerűen, matematikai, statisztikai kritériumok szerint soha nem vizsgálták. Se pro, se kontra. Tehát nincs többség, nincs kisebbség. Az írók felsorolása önmagában nem meggyőző, hiszen az nagyon nem mindegy, hogy egy bizonyos fordulat az adott műben egy szereplő szájából hangzik-e el (azaz az író ezzel az adott hős társadalmi osztályát, műveltségét stb. jellemzi), vagy amikor az író saját hangján szól. Ellenkező bizonyításig egyébként nem hiszem el, hogy Kosztolányi vagy Babits sajátjaként használná ezt a bizonyos formát. Nádasdy tanár úr furcsán érvel, amikor saját nyelvhasználatának védelmében arra hivatkozik:„hisz mindenki így mondja”. Nem, nem mindenki, elsőként eklatáns példa erre a vitapartnere.
Jonas Kaufmann • 19672017-06-30 14:59:06
Természetesen. A második bejegyzésében is előfordult, ezért gondoltam, hogy esetleg nem véletlen.
Jonas Kaufmann • 19642017-06-30 11:41:54
A "sotto" két t-vel írandó.
Jonas Kaufmann • 19622017-06-30 10:14:37
Sotto voce
Momus társalgó • 60222017-06-26 12:52:44
Tudod, Héterő barátom, hol látom én a gondot a szubjektív érzések nyelvi megjelenítésére tett kritikával? Az elvi kijelentés szintjén készséggel egyetértek azzal, hogy a nyálas ömlengés nem tiszteletre méltó. A kérdés számomra mindig a gyakorlatban válik nehézzé. Biztos, hogy ami számomra visszataszító lelkendezés az más számára nem lehet mélyen átérzett elragadtatás őszinte kifejezése? Tehetek bíráló kijelentést egy ilyen jellegű megnyilatkozásra úgy, hogy ezzel nem mondok értékítéletet a megnyilatkozóról is? Azaz egyszerűbben fogalmazva: Ki vagyok én ahhoz, hogy megmondhassam másoknak, hogyan érezzenek és ennek következtében hogyan fejezzék ki magukat? Lehet az én egyéni ízlésem, az én nyelvhasználatom kellő alap ahhoz, hogy bárkit ehhez való igazodásra (lásd "ezt szabad - ezt nem szabad")szólítsak fel?
Momus társalgó • 60202017-06-25 23:27:24
Nem próbálkozott hiába, azt hiszem, tökéletesen megértettem. Ha ilyen természetű küldetéstudata van, akkor ebben kérdésben köztünk valóban nincs értelme további párbeszédnek.
Momus társalgó • 60182017-06-25 22:33:09
Világossá vált számomra, hogy konkrét nyelvi jelenségekről szóló nyelvészkedés irányába terelődött ez a párbeszéd, pedig egyáltalán nem ez volt az eredeti célom. Példával akartam bemutatni, hogy milyen ingoványos talajra lép, ha mások számára előír nyelvi magatartást. A stilisztikai megjegyzése ebben a konkrét megfogalmazásban („a művelt ember ne használjon már ….”) ugyanis nemigen értelmezhető másként, mint felszólításként, az Ön számára megfelelő nyelvi magatartásra utasításként. Ami az Ön számára felháborító közhely, az más számára lehet magasztos pillanathoz méltó érzelemnyilvánítás. Ami az Ön nyelvérzékét nem sérti, az én szememet megütötte és volt még olyan fórumtárs, aki osztotta ezt a véleményt. Úgy érzem, ezzel kétségtelen bizonyítékát szolgáltattuk annak, hogy egyikünk sem abszolút mérce, ugyanakkor bármelyikünk mondatait érheti bírálat nyelvészeti szempontból.
Momus társalgó • 60172017-06-25 21:32:28
Megkövetem Zsadon Bélát. Könnyen lehet, hogy a blogon szépen ki van írva, csak én nem találtam meg, ki is vezeti/szerkeszti/írja.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592722017-06-25 18:14:34
"a témáról" törlendő
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592712017-06-25 18:10:30
Igaza van, én is olvastam ennek a tiszteletre méltó, önmagát meg nem nevező szerzőnek a blogbejegyezését. Lehet, hogy elbizonytalanítja, ha a témában több nyelvész véleményét is elolvassa a témáról: http://www.e-nyelv.hu/2009-05-25/konyorgok-vagy-konyorgom/ ill. https://www.nyest.hu/hirek/konyorgom-vizsgaljuk-meg. De ha nem, az sem baj. Nem vindikálok jogot arra, hogy kijelölhessem bárki számára is, milyen nyelvi eszközöket használhat gondolatai kifejezésére.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592682017-06-25 16:38:57
A stílusgyakorlat után egy kis nyelvhelyesség, szintén nem személyeskedésként. A "könyörög" ige, mint azt az egyes szám 3. személyű alakja világosan mutatja, nem ikes ige, ezért a "könyörgöm" alak helytelen. Felvetődik a spontán kérdés: magát művelt embernek tartó, anyanyelvű nyelvhasználó leírhatja-e ezt a széles körben elterjedt, ám ettől még hibás formát?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592642017-06-25 14:00:23
Köszönöm, hogy megosztotta benyomásait és olyanok számára is érzékletes leírást adott a koncertről, akik szeretettel és tisztelettel, de nem mindent elhomályosító, be nem vallott mértéktelen és feltétlen rajongással viszonyulnak Gruberova művésznőhöz.
Kimernya? • 24292017-06-23 12:22:36
Valami nem jól van beállítva az én berendezéseimben, vagy tényleg nincs hangja a mai rejtvénynek?
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1182017-06-23 11:56:20
Köszönöm, azt hiszem, értjük egymást. Küzdöttem mielőtt megírtam volna a megjegyzésemet, mert általánosságban nem tartom helyesnek bárki irodalmi ízléséről, még akár közvetve is, véleményt mondani (abban az értelemben, hogy nem véletlenül idézünk valamit, a választás a kiválasztót is jellemzi). Elv ide, elv oda, egyszerűen nem ment le a torkomon szó nélkül ez az idézet oly mértékben nem tudom osztani sem a szellemiségét, sem a megfogalmazás mikéntjét.
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1142017-06-17 16:51:27
Azt hiszem nem nehéz megfejteni az idézet értelmét, de a fa szimbolikája számomra más képet invokál. A fa önmagában megújul a falevekkel, de a fának van termése is. A magban, amely per definitionem nem marad a fán, benne rejlik a fa is (és nem mellesleg a mag révén él tovább a fafajta).
Momus társalgó • 60142017-06-06 10:24:07
... tudtak ...
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Youngmi Kim (ének), You Ju Lee (zongora)
LISZT: O lieb, S. 298
LISZT: Es muß ein Wunderbares sein, S. 314
LISZT: Jugendglück, S. 323
KYU HWAN KIM: Nimi osineunji (“Will you draw near”)
SOUNG TAI KIM: Sanyuhwa (“Flowers on the Mountain”)
DONG JIN KIM: Sin-alilang (“New Arirang”)
LISZT: 2. ballada
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment, disaient-ils
LISZT: Oh! quand je dors

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Aya Shirai (gordonka), Hosomi Riko (zongora)
Aya Shirai és Hosomi Riko kamarazene-művész diplomakoncertje
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 5/1
DEBUSSY: d-moll cselló-zongora szonáta
WEBERN: Két darab
WEBERN: Három kis darab, op. 11
LÁZÁR DÁNIEL: Air
KODÁLY: Szonatina
KODÁLY: Cselló-zongora szonáta, op. 4

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: Siegfried

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László (ének)
Oberfrank Pál (színművész)
István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)
Vezényel: Medveczky Ádám, Somogyváry Ákos
Hymnus 175
Emlékkoncert az eredeti vezió és a többi pályamű bemutatásával
ERKEL: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat
ismétlés: 18:00

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Vassilis Agrokostas (zsoltárénekes, líra), Harris Lambrakis (ney), Miltiades Papastamou (hegedű), Slava Cernavca (klarinét/basszusklarinét)
Szent Efrém Férfikar
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
Vezényel: Kontantia Gourzi
Ortodox Pünkösd
Orientale Lumen 2019/3
16:00 : Miskolc
Avasi Református Templom

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Collegium Musicum
Nemzeti Énekkar
vezényel: Kocsis-Holper Zoltán
"Bartók Plusz Operafesztivál"
A mai nap
született:
1843 • Edvard Grieg, zeneszerző († 1907)
1962 • Rost Andrea, énekes
1983 • Julia Fischer, hegedűs
elhunyt:
1893 • Erkel Ferenc, zeneszerző (sz. 1810)
1962 • Alfred Cortot, zongorista (sz. 1877)