vissza a cimoldalra
2018-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3930)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3508)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Lehár Ferenc (616)
Edita Gruberova (3050)
Élő közvetítések (6913)
Momus-játék (5424)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1201)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2604)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1318)
Franz Schmidt (3060)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Simándy József - az örök tenor (515)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: nickname
Leírás:
Honlap:
   


nickname (454 hozzászólás)
 
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24592018-02-16 14:53:17

Akkor nem reménykedhetünk benne, hogy Szegeden továbbra is lesznek izgalmas opera bemutatók - egy szem Don Giovanni lesz jövőre. Ezt igazán sajnálom. 


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24432018-02-07 19:10:08

Sajnos az utánjátszás vidéken mindenhol megszűnt és minden vidéki, operát is játszó színháznál maradt az egy operaelőadás évente - kivétel Szeged és Debrecen voltak az emlékeim szerint a ketőezres évek második felétől. Azóta a vidéki operatagozatok helyezete egyre romlik - és persze romlik folyamatosan a rendszerváltás óta.


Erkel Színház • 88182018-02-04 11:27:48

Talán lehetne az otthon ülőt is foglalkoztatni rendszeresen és akkor nyújtana olyan teljesítményt, mint Palerdi és nem esne ki a gyakorlatból. A külföldön jó dolgot meg hagyjuk már! Vagy kkor már most neked szent az, ha valaki New Yorkban lép fel? Meg Londonban? Régebben mintha másokat írtál volna ide - elolvasva régebbi hozzászólásaidat. Zsigeri utálatot meg nem érzek, de ami igaz, az igaz. 


Erkel Színház • 88112018-02-03 18:01:27

Csakhogy elég volt pár év és az egyik szerepből a másikba esés, a rengeteg előadás, a rengeteg nem neki való szerep lestrapálta! Majfhogynem egyetlen szerepet se tanul meg rendes szerepormálással, mert ideje sincs rá! Komolyan ennyi önkritikája nincs? Vagy ennyire pénzéhes? Vagy ennyire fél, hogy kiesik a kosárból? Vagy ennyire önimádó? Mert ez nekem nem normális dolog. Ahogy a Domingo jelenség se az - már bocsánat, nem bánom, hogy őt se hallhatjuk Boccanegraként. Adornóként hallgattam volna mondjuk harminc évvel ezelőtt, amikor még tenor volt és minden hibája ellenére nem volt rossz énekes. Megnézem három különböző Boccanegra felvételt is vele DVD-én és egyikben rosszabb volt, mint bariton, mint a másikban. 


Erkel Színház • 88102018-02-03 17:58:24

Lehetettt volna másik Fiesco. Pl.: meg lehetet volna próbálni visszahívni Prestiát és lenne magyar énekes is, akit felkérhettek volna Palerdi és Bretz helyett, de inkább nem írom ide a nevét. 


Erkel Színház • 87992018-02-03 08:53:00

Minek kell mindent elvállalnia egy közepes basszusnak? Ide nekem az oroszlánt is: aki össze.vissza énekel mindent és még nem is akkora hang és tehetség, az bizony hamar megjárja. Egy Callas is gyorsan kiégett emiatt, akkor mit várunk Palerditől? Az utóbbi években néhány kivételtől eltekintve egy szerepet se tudott színvonalasan, nagyobb egyenetlenségek nélkül elénekelni! Szembe kellene már néznie ezzel. 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39122018-02-02 10:41:42

Az egyszer műsorra kerülő koncerteknek sokszor inkább a MÜPA lenne az ideálisabb hely. A sokszor alacsony nézőszám miatt akár a Fesztivál Színház is jó helyszín lehetne. Netrebko befért, akkor Antonentko is beférhetett volna az Erkelbe koncertként. Mindegy: biztosan rosszul látom. 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39092018-02-01 22:28:01

Ókovács megint hülyeségeket beszél: a Turandot 2013 tavasza óta folyamatosan az Erkelben ment és eredetileg is oda lett rendezve a mostani előadás. Akkor miért is nem lehet az Erkelben adni???? A másik két opera esetében még megértem, hogy a díszletek esetleg nem fértek be az Erkelbe, de a Turandot esetében nem értem miről beszélt a főigazgató úr. Ismét ha hallgatott volna, bölcs maradt volna. 


Opernglas, avagy operai távcső... • 199292018-01-29 21:03:21

És lesz Párizsban Igor herceg - csupa szláv művésszel. 


Erkel Színház • 87942018-01-29 21:01:13

Hát ne igyunk előre a medve bőrére - ez a katasztrofális Traviáta és rossz címszereplővel szép házakkal ment idén is...... Igaz, hogy a Faustra meg lasszóval fogták már a nézőket a végén - pedig az még mindig kevésbé volt gáz, mint ez a Traviáta.


Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 942018-01-28 14:43:01

Szabó Sipos tempói nekem nem mindig tetszettek, de ettől függetlenül jól játszott a zenekar, nagyszertű formában volt az énekkar és ezt a román tenorisítát lehetne hívni Pestre is. Lehet, hogy lehetne még finomítani az éneklésén, de ettől függetlenül sokkal jobb Stifellio vagy Cavardossi lenne belőle, mint Mednozából és nem hiszem, hogy többe kerülne, de színvonalasabb lenne, persze tudom, hogy ez senkit nem érdekel. Kolonits szépen, kidolgozottan, érzelmekben gazdagon énekelt. Norma nem őrül meg a történet végén, de mégis: Kolonits alakításában úgy érzem, hogy az őrület határáa sodródik és kvázi eszét is veszti. Mindezt hitelesen, mindenféle túlzástól mentesen, természetesen, mindenféle mestrkéltség nélkül, megrendítően adja elő, ahogy végül a lelkiismerete és a férfi iránt érzett szeretette nem viszi rá, hogy vetélytársát küldje máglyára, az igazán megdöbbentő, ahogy tavaly márciusban megrendítői volt a Tisza-parti jelentben is. Ki merem jelenteni, hogy nála megrendítőbb Tisza-parti jelenet interpretációt sohasem láttam még élőben, sohasem! Balga Gabriella a Hugenottákban és a Jancsi és Juliskában jobban tetszett, de Adalgisa szerepével is szépen megbirkózott. A jelemzek nem tetszettek, a rendezés abszolút konvencionális, de biztos lesz, aki majd a budapesti előadás után kielemzi, hogy miért kellettek volna a teljesen historikus díszletek és jelmezek, mert így az egésznek nincs igazi hatása vagy valami hasonló - engem nem zavart ez a rendezés, csak a jelmezek némelyike.  Wagner Lajos erős színpadi jelenség, de az éneklése már hagy maga után kívánnivalót, de Pesten hallhattunk nála sokkal rosszabakat is hasonló terjedelmű szerepekben. 


A Porgy és Bess Magyarországon • 2272018-01-21 08:17:55

Az idei négy előadás biztosan le fog menni rendben és biztosan. Viszont a jövő évadban nem hiszem, hogy műsoron maradhat a darab. 


Kolonits Klára • 10282018-01-20 19:58:01

2016-ban a Román Nemzeti Operában öltötte magára a velencei mór jelmezét, most is ott énekli? Erre az Otellóre se ülnék be még akkor sem, ha fizetnének érte! Stefllióra se mentem el végül miatta. Még Kiss B. Attilával is jobban elviseltem volna a darabot, mint vele. 


A Porgy és Bess Magyarországon • 2202018-01-20 16:22:41

Milánóban féli szcenírozott verzió ment a Scala kórusával és zenekarával, fekete szólistákkal.



Seattle-ben fekete énekesek voltak.



A toledoi előadásról készült fotókon egy kivételével csupa fekete énekeseket látok.



És a fene egye meg, de Teatro Colón előadásán is szerintem fekete énekeseket szerepeltek.



 


Bánk bán • 29372018-01-20 10:22:13

Molnár Leventével a címszerepben? Vagy Szegedi Csabával? Meg Szemer Zitával - remélem akkor inkább Rőse Orsolyával. Nyilván nagysiker lesz. Ajánlom Ókovács figyelmébe a Muzsikában megjelent kritikát. Meg úgy minden más írást az előadásról - egyik se dicsérte különösebben a zenei megvalósítást, de se baj, erről is elmondhatja majd önelégülten, hogy nekem bezzeg sikerült, mi bezzeg megcsináéltuk, mindenki más csak beszélt róla. 


A Porgy és Bess Magyarországon • 2152018-01-20 10:17:44

Ez a Porgy és Bess kb. olyan lesz, mint a West side story - lemegy majd a négy előadás és ennyi volt. Mondjuk a Bernstein-darabból legalább az operakaland miatt nagy előadásszámot tudtak produkálni egyetlen évad alatt. De azért örüljünk ennek a négy előadásnak. A csak fekete énekesek léphetnek fel a A Porgy és Bessben szerintem nem korrekt a darabbal szemben sem, ami egyike volt a legsikeresebb huszadik századi zenés színpadi műveknek, mára meg Amerikának kívül szinte sehol se ismeri már a közönség szélesebb rétege, de még a nagy amerikai operaházak se játsszák már emiatt. Ettől függetlenül nem kellene ide is belekeverni a migránsozást és nem kellene politikai célokra, kvázi, burkoltan egyfajta propagandának, kampánynak felhasználni egy operabemutatót, mert a hasonló írások így állítják be a bemutatót és ettől hánynom kell. Már ez a kultúrharc része - okádék ez a kommunikáció. 


Kolonits Klára • 10242018-01-17 19:59:02

Mivel Szabó Sipos Máté szerintem egy jó szakember, ezért reménykedtem benne, hogy lecseréli Mendozát, amint lehet vagy amint meghallgatta és belátta, hogy ezzel az énekessel már nem lehet sok mindent kezdeni, hiába van hangja - technikailag egy nulla, meg egyébként is: semmi érzelem, semmi árnyalat, semmi dinamikat nincs az éneklésében. 


Erkel Színház • 87372018-01-14 12:10:18

Viszonylagos ismeretlensége ellenére szép számú közönség gyűlt össze A vámpír előadására. Aki rendszeresen látogatta az elmúlt évek koncertszerű operaelőadásait, az pontosan tudja, hogy sokszor milyen gyászosan kevesen vagyunk a nézőtéren. Ez alkalommal ez nem volt igaz: nem voltunk gyászosan kevesen, ami szerintem a témának is köszönhető: a vámpír történetk manapság elég trendik a fiatalok körében is. Legyen tehát szó bármilyen közepes darabról, akár egy félig szcenírozott, 3-4 előadásos szériát is lehetett volna csinálni a darabból szerintem. Bár szerintem korántsem ez a darab Marschner legjobban sikerült dalűve - a Hans Heiling, valamint A templomos és zsidónő sokkal-sokkal ügyesebb, élvezetesebb, de A vámpír is tele van jól megírt részletekkel. Az énekesek pedig szemmel láthatólag mindent megtettek és élvezték az előadást. Kár, hogy igazi címszereplője nem volt az előadásnak. Minden más megvolt. 



Aki tovább szeretne kalandozni a Wagner előtti német romantikus operatörténetében, annak ajánlom: A templomos lovag és a zsidónő. Sokáig tartott, mire betudtam szerezni egy felvételt ebből az operából és nemrég fedeztem fel, hogy azóta valakit netre is feltette. Érdemes meghallgatni. És ajánlom Albert Lortzing dalműveit is. Sőt: Schubertnek is van egy igen kellemes daljátéka. Nem Wagnerek, de aki nem sznob és nem kéri ki magának, hogy ő bizony nem fog másodvonalbeli szerzőket hallgatni, annak jó szórakozást jelentenek majd ezek a darabok is. A sznobokat meg sajnálom.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603492018-01-13 19:27:55

Egyébként én nem ellenzem ezeket a koncerszerű operaelőadásokat. Volt köztük néhány igen jó, több korrekt és élvezetes, színvonalas előadás az elmúlt években. Esetleg lehetnének olykor énekeseknek jutalomjátékok is, ha már nem mutatnak be feltétlenül ritkaságokat egy-egy kivételes hangi adottságú énekes kedvéért, legalább így hadd énekeljék el azokat néhányszor. Jó bevallom most elősorban bel canto darabokra gondolok. Ezekre még lehetne egy-egy jó, külföldi énekest is meghívni olykor. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603482018-01-13 19:24:16

Mondjuk először is nem ártana, ha olyan darabok mennének az Erkelben, amik odaillenek és nagy közönséget vonzanak. És lehetne épeszűen hozzáállni ahhoz is, hogy az Operába hirdetjük az operakoncerteket és nem kérni majd 30 ezres jegyeket egy-egy ritkaság koncerszerű előadásáért. A többinek ott lesz állítólag a Bánffy-kisszínház. Nem tudom - azért gáz volt a Szokolay Hamlet is, ami egyébként színvonalas koncert volt, de a második részre max 50-en maradtunk a földszinten a nézőtéren, tán még annyian se. Tény, hogy mi lelkesen tapsoltunk. Aztán tavaly a Petrovics egyfelvonásokon az Operában legalább a földszint és a páholyok egy része megtelt, szintúgy a Gólyakalifa végül az Operába átplántált előadásán. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603392018-01-13 08:00:29

Egyébként juhé, jipi-ájé, ujj de nagyon jó: megint a legek-legje vagyunk bemutatók terém. Kár, hogy igazi repertoárt építés nincs, mert száz milliókért készülnek előadások egy-két évre, max. 10-12 előadás erejéig. Mert persze pl. a Zsótér-féle Bűvös vadász majd még előveszik és nem fog kongani az Erkel az ürességtől. Ugyan már! A Farnace meg pl. egészen szép házakkal ment a hülye rendezés ellenére, oszt mégiscsak két évet élt meg és ki tudja lesz-e még? A Strauss-áítiratban ment Gluck-opera is két évadot élt meg, pedig annyira az Iphigenia előadások se kongtak az ürességtől és lehetne sorolni. Az a baj, hogy túl sok a kritikzálható megoldás, de Ókovácsot ez nem nagyon érdekli. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603382018-01-13 07:55:15

A színpadot akarják szerintem bővíteni az Erkelben, mert kevés a hely a díszleteknek a színpad hátsó részében. 


Balett-, és Táncművészet • 54202018-01-03 21:31:06

Apáti Bence cikke bűzlik a marxista retorikától: harc, forradalom, küzdelem. Tiszta kommunizmus. Nyugi már! A nemzetközi helyzet annyira azért nem fokozódik Apáti elvtárs! Apáti elvtárs nyugalom! A helyzet az elmúlt nyolc évben változatlan maradt! Elmúlt az elmúlt nyolc év utáni nyolc év és még biztosan elmúlik majd négy év, amikor nem kell félni, hogy azok a csúnye liberálisak visszatérnek. Ennyire nem kell teperni a jelenlegi rendszernek kedves Apáti elvtárs!


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603002018-01-03 20:26:14

Nekem az eredeti, muszorgszkiji verzió drámailag ütősebb. A mutatóságot pedig ennek érdekében szívesen feláldodozom a magam részéről. Engem teljesen letaglózott ennek a verziónek a Tarkovszkij rendezését nyomokban tartalmazó Marinszkij Színházi előadásnak a DVD felvétele. Azóta ennek a verziónak vagyok a híve. Korszakov verziója mutatós és csillogós, de nekem felszínesebb. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602992018-01-03 20:24:33

Az ős-Borisz kérdése érdekes - mert szerintem az 1869-es, első, bemutatásra a szerző életében nem került verziót kellene annak tekintetni, amely verzió bizony nem ugyanaz, mint a Muszorgszkij által átdolgozott, 1872-es verzió, amelyet végül bemutattak Muszorgszkij életében. Legjobb tudomásom szerint 1976-ban ezt láthattuk az Operaházban, nem az 1869-es, ős-verziót. Egyébként én jobban kedvelem az 1872-es verziót.



Papp Márta Muzsikában megjelent cikke jól összegzi a két verzió közti lényeges eltéréseket:



"A Borisz Godunov elsõ megfogalmazása 1868/69-ben keletkezett, Puskin drámája nyomán, a szerzõi kéziraton a következõ mûfaji megjelöléssel: "Zenei színmû (muzikalnoje predsztavlenyije) négy részben, hét képben". Muszorgszkij a Puskin-mû huszonöt jelenetébõl fõképp azokat zenésítette meg - jórészt változatlanul átvéve a dráma rímtelen jambusokban vagy prózában írott szövegét -, melyek Borisz cárral kapcsolatosak: Borisz úgynevezett "trónrahívását" a novogyevicsjei kolostor udvarán játszódó népjelenetben (Puskin 2. és 3. jelenete, a továbbiakban P. 2, 3), a koronázást (P. 4), a Kreml cári lakosztályában játszódó (P. 7 és 10), továbbá a Vaszilij Blazsennij-székesegyház elõtti jelenetét (P. 17) és Borisz halálát (P. 15 és 20).2 Ezenkívül az opera második "részében" két teljes Puskin-jelenet megkomponálásával (Cella a Csudov-kolostorban P. 5, Kocsma a litván határon P. 8) elindította a dráma másik fõhõsének, Grigorijnak a pályafutását. Egy nem egészen megbízható kortársi feljegyzés, Vlagyimir Sztaszov emlékezése szerint már ekkor, az 1. verzió keletkezése idején elkészült volna a Lengyelországban, illetve Litvániában játszódó Szökõkút-jelenet, Grigorij merészen ívelõ pályájának következõ állomása; e jelenetnek ha nem is elkészültét, de tervezését megerõsíti egy vázlat az elsõ verzió egyik autográf lapjának hátoldalán. Mindenesetre akármilyen fázisban lehetett az 1. verzió lengyel jelenete, végül nem került be a darabba. Ilyenformán Grigorij a Kocsmajelenet végén nemcsak a határmenti kocsma ablakából, hanem a teljes operából is kiugrik, bár híre és fenyegetõ árnya jellegzetes motívuma formájában végighúzódik a teljes 1. verzión. Nem a Grigorij-vonal megszakadása keltett azonban megütközést a kortársakban, hanem leginkább az, hogy az opera egyetlen valamirevaló nõi szereplõt sem léptetett föl, hacsak Kszenyija siratóját nem tekintjük elegendõnek (az 1. verzióban még sem a kocsmárosnénak, sem a dadának nem volt dala, Marina pedig egyáltalán nem szerepelt benne). "



Na és akkor legjobb tudomásom szerint amit általában ős-Borisznak adnak el az egyfajta hibridje a két szerzői változatnak: alapul veszi z 1872-es verziót és kiegészíti azt azokkal a jelenetekkel, amelyeket Muszorgszkij elhagyott az 1872-es verzióból, de megvoltak az 1869-es verzióban. 


Opernglas, avagy operai távcső... • 199092018-01-03 19:57:40

Ezen erősen gondolkom - a március 24. előadás pont jó lenne. A jegyárak se vészesek. Korszakov egy operáját se láttam még elő előadásban.  


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602972018-01-03 16:07:46

A Korszakov-féle verzió elég sokáig "kizárólagos volt", Sosztakovics hangszerelése lassabban terjedet el. Mivel nincs befejezett, "eredeti partitúra", autográf kézirat, illetve két, Korszakov által meghangszerelt rész a Hovanscsinából Muszorgszkij életében és jóváhagyásával hangzott el, ezért nem gondolom, hogy akkora szerzői szándékokat sértő dolog a Korszakov-verziót játszani. Ettől függetlenül ha egy operának több, egymástól jelentősebben eltérő verziója van mindig vannak időszakok, mikor most éppen ez a verzió a divatosabb, mikorábban inkább egy másik verziót játszottak. Úgy tudom, hogy Budapesten mindig Korszakov hangszerelésében ment as Hovanscsina.  


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602962018-01-03 15:43:54

Belel-bele nézegetve olykor a Marinszkij Színház legutóbbi években tartott premierjeinek neten talált közvetítés felvételeibe, azért a rendezői színház szele őket is megérintette. Zeneileg azonban kétségelen, hogy jobban járnánk az oroszokkal vagy bolgárokkal, vagy a szlovákokkal, Pozsonyban rendszeresen mennek orosz darabok - most lesz Sadko premier is náluk, de tudomásom szerint a Borisz is ment náluk nem is olyan rég. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602942018-01-02 11:26:33

Ez lemaradt.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602932018-01-02 11:20:55

A Korszakov-féle hangszerelés viszonthallása Budapesten szerintem kérdéses. Manapság divatos a Sosztakovics hangszerelte verzió - Gergiev is ezt vette fel a Marinszkij Színház együttesével. Nekem ezzel sincs semmi bajom. És van egy eddig el nem hangzott, magyar kutató általál készített Hovanscsina hangszerelés is. Itt van belőle egy részlet. De a teljes opera így még nem hangzott el sehol.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602902018-01-01 15:24:56

Hovanscsinához Kovalikot akarták visszahívni - mintha évekkel ezelőtt valaki ezt nyilatkoz volna. Talán Ókovács? Vagy még Győriványi? Nem tudom. Én örülénk egy történelmi milliőt idéző rendezésnek mindkét Muszorgszkij opera, de az Igor herceg esetében is. Korszakov Cári menyasszonya ment pár éve Londonban - a színpadképek alapján elég modern rendezésben és meg is bukott. Pedig nem rossz, sőt, nagyon közönuségbarát operáról van szó - Hópelyhecske, Szadko még ezeket lehetne Korszakovtól számításba venni. Az aranykakast én nagyon szeretem, de nem biztos, hogy a közönség kegyeut elnyerné. Tudom- anno ezt játszották tőle. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602782017-12-31 12:51:51

A tévéfelmvételt nem láttam, de én ezt a szereposztást is szeretem hallgatni. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602742017-12-30 22:13:51

Egyébként emlékezzünk meg róla, hogy anno az Igor herceg is kvázi repertoár dasrab volt, majdhogynem állandóan adták. Még Szegeden és Debrecenben is voltak Igor bemutatók! A közönség szerette- nem tudom ma szeretné-e.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602732017-12-30 22:12:42

Az 1972-es bemutató hangfelvétele is létezik és megvan:



Mogyeszt Muszorgszkij: HOVANSCSINA



Zenés népdráma öt felvonásban.



Szövegét írta: Mogyeszt Muszorgszkij



Fordította: Nádasdy Kálmán



Kiegészítette és hangszerelte: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov



 



Hovanszkij Iván herceg – Faragó András



Andrej herceg, a fia – Bartha Alfonz



Golicin herceg – Szőnyi Ferenc



Saklovityij, bojár – Melis György



Doszifej, az óhitűek feje – Szalma Ferenc



Márfa, fiatal özvegy – Komlóssy Erzsébet



Emma, fiatal német lány – Szabó Rózsa



Varszonofjev, Golicin bizalmasa – Katona Lajos



Kuzka, sztrelec – Nagypál László



Egy írnok – Palcsó Sándor



Első sztrelec – Varga András



Második sztrelec – Domahidy László



 



A Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara



Karigazgató: Nagy Ferenc és Németh Amadé



Vezényel: Ferencsik János



(Magyar Állami Operaház, 1972. március 1.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602442017-12-29 17:57:06

Persze Ókovács olyan, mint sok mindenki ebben az országban az elmúlt években vezetőként: nem tűri az ellentmondást és minnél inkább kritizűlják annál inkább az lesz, amit ő mond. Hát legyen. Majd késő századok elemzik, hogy a kevés jó mellett mennyi kárt okoztak a magyar kultúrának. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602432017-12-29 17:53:54

Palerdivel, Bretzcel és Molnár Leventével inkább ne vegyék elő. Nem baj a vendégénekes, de az utábbi években a vendég baritonok és basszusok meghívása se volt mindig indokolt. 



Azért te is beláthatod, hogy Palerdit semmi sem predestinálja errre a hatalmas szerepkörre. Bretz még legalább külföldön is foglalkoztatott és vannak jó szerepei. Palerdi még sokszor Mozarthoz is kevés volt az elmúlt években. Széténekelte már magát teljesen. Molnár Levente szintén leszálló ágban van. Erről ennyit. Az olyan vendégbaritonokat meg, mint aki pár éve énekelt a Carmenben inkább hagyjuk. Pénzkidobás. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602402017-12-29 08:48:26

A Borisz Palerdivel - Muszorgszkij paródia, kélt részben, nyomokban emlékeztet majd az orosz operairodalom egyik legnagyobb remekművére. Már csak az a kérdés, hogy ezután az eklektikus Bánk bán után lesznek-e saját Borisz Godunov, Hovanscsina és Igor herceg verzióik, mert miért na? Majd mindett megrendezi Vidnyányszky Kocsár zenei irányításával, s egy-egy  sajátos változatot alkotnak meg az ismert változatok vegyítésével, kiegészítésével. Vidnányszky-Kocsár a Borisz már úgyis megcsinálta Debrecenben is - akárcsak a Bánk bánt. Nagyszerű lesz! Már alig várom. Kováts Kolos, Faragó András, Begányi Ferenc, Székely Mihály után Palerdi, mint Borisz. Ókovács meg nem érezni vér cikkinek és nagyon gáznak. Bár ne így legyen, ha egyszer előveszik a Boriszt - meg ne is úgy, hogy feleslegesen hívnak egy külföldi középszert a szerepre.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602352017-12-28 10:46:56

Jönnek a szláv darabok - örülök neki, de ha bele gondolok az esetleges szereposztási lehetőségekbe egy Borisz Godunov vagy Hovanscina esetében, vagy a nagy szenzáció, a régóta nem játszott Igor herceg esetében már annyira nem is örülök......



Meg lehetne kérdezni egyszer, hogy van az, hogy jelentős hangi adottságokkal megáldott énekeseket hagynak parlagon heverni, amíg a középszer meg visz mindent sokszor. Nem általános kép ez, mert vannak jó előadások, de olyan egyenetlen színvonalúak a szereposztások, amit nem indokol az énekes hiány, mert sok mindenre lenne énekes, csak éppen nem ő kapja a szerepet. 


Rost Andrea • 19672017-12-26 13:59:24

Giacomo Prestia: na ő igazi Fiesco volt az elmúlt években - a többi meg csak operett énekes ebben a szerepben. 


Rost Andrea • 19662017-12-26 13:57:10

Valóban - köszönöm a javítást. 


Rost Andrea • 19612017-12-25 16:36:37

Már akinek - azért egy jó basszus el kellene ebbe az operába, de igazi basszusokat már csak ritkán hallhatunk nagy szerepekben a világhíre törő Operaházban. Pasztircsák Pollina még lehet, hogy nem lesz rossz Amélia, de Violettaként annyira nem fogott meg. A Nabucco és a Hugenották után Bretznek nem igazán kellene Fiescot is énekelnie. Palerdi meg már annyira sokoldalúan nagyszerű tehetség, hogy oda neki az oroszlánt is kérem! Énekel már mindent: Zakariást, Fiescot, Figarót, Mustafát, Sarastrot, még Wagnerbe is benyomták, és a Gershwin bemutatóba is. Az igazi basszusaink meg parlagon hevernek. Köszönöm szépen: ez a Boccanegre is szerintem egy alkalmas lesz számomra - pedig az egyik kedvenc operám. 


Rost Andrea • 19572017-12-25 08:25:41

Jó indok a lemondásra - még ha nem is az énkesnő nyilatkozta, csak te írtad ide. Ennyi erővel más is lemondhatná a februári előadásait, mert márciusban új szerepet kell megtanulnia. Vagy nem is új neki?


Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 892017-12-17 21:44:23

Nyilvános a Norma szereposztása.



Balga Gabriella lesz Adalgisa. Mendoza meg Pollione..... ó jaj......



A januári előadásokra már jegyek is kaphatóak. 


Erkel Színház • 86102017-12-15 16:12:06

Az opera színház is nemcsak zene. Sokáig inkább irodalmi műfajnak tartották, mint zeneinek. Tetszik vagy nem: az a romantikus, a tizenkilencedik században gyökeredző szemlélet, miszerint elég csak kimenni és különösebb színészi játék nélkül, különösebb rendezői értelmezés nélkül elénekelni egy-egy operát már a múlté. És nagyon sokszor hagyományos rendezések se teszik ezt és rejtenek el olyan utalásokat egy-egy rendezésben, amelyek új megvilágításba helyezik a darabot. Szerintem ez önmagában véve nem szentségtörő. Az opera nemcsak zene! Van szövegkönyv is! Van színpadi megvalósítás! Van kórus, zenekar, magánénekesek, vannak díszletek, színpadi történések, van színészi játék. Az oepra egy összetett dolog. Ezért is szeretem, mert sokkal több, mint egy egyszerű színdarab és sokkal magvasabb, mint egy oratórium.


Erkel Színház • 85952017-12-14 17:52:44

Abban én még mindig hiszek, hogy az olyan darabok, mint A bűvös vadász nem Zsótér rendezésében azért néhány évig sikerrel játszhatóak lennének - hanem is állandóan teltházzal. Ugyanezt elmondhatjuk szerinthem sok kora romantikus olasz ritkaságról, több ritkán játszott Verdi-operáról és még lehetne sorolni is. Lehet, hogy az Árnyék nélküli nem tartozik ide, ahogy a Wozzeck, Vérnász sem, de nem hiszem, hogy a kora romantiku sok, esetleg egy-két Mozart kortárs művei, vagy egy-egy későromantikus darab rövid ideig nem játszható sikerrel. Anno voltak sikeres Bűvösz vadász bemutatók vidéken...... Sőt: Szegeden még Glinkát is játszottak sikerrel - amit Pesten sohasem tettek meg. Be lehetne mutatni Az eladott menyasszont is és sikerre lehetne vinni a Rusalkát, Lakmét, vagy éppen a Luisa Millert, Attilát is Budapesten is és néhány évig lehetne őket játszani. Megfelelő, nem a közönség jelentős részét elriasztó rendezésben és jó szereposztásokkal. 


Erkel Színház • 85692017-12-12 22:51:15

Hülyeséget írtam igazad van. A munka szabaddá tesz . ez utal a koncentrációs táborok világára nem a munka nemesít. Egyébként az előadás sikeres: nagy tapsot kapott és szép éljenzéseket. Rendezés ide vagy oda. 


Erkel Színház • 85562017-12-11 19:48:57

Nekem az első szereposztás tetszett. A második szereposztásban Németh Judit szerepformálása jó volt, Wiedemann Bernedatt boszorkány se volt rossz. Persze már nem úgy énekelnek, mint húsz éve, de ettől eltekintve én még mindig tudom élvezni az előadásukat. Szegedi Csaba különösebben nekem se jött be, de Haja nem volt rossz, ahogy Shcöck Atala sem - persze lehet másként elképzelni a darab előadását. Én összehasonlítgatni nem akarom - mondjuk az 1990-es évek elején bemutatott előadással - plusz a Magyar Rádió általam is ismert felvételével sem. Szerintem az első szereposztás színvonalas volt. A rendezéssel kapcsolatban igazad van. Egyébként a Rádió felvételen a két címszereplőt sötétebb hangszínű szopránok éneklik ez tény és valószínűleg ez ideálisabb lenne. Magát a darabot pedig szeretem. Vagy neked az se jön be? 


Erkel Színház • 85532017-12-10 14:36:41

Azért azt nem értem,hogy ha a Diótőrőnél maradhattak a klasszikus előadások világát idéző díszletek és jelmezek, akkor egy gyerekeknek szánt opera előadásnál miért nem maradhatnak? Miért lenne ennyire más a balett, mint az opera? Vagy a Diótörő meséje nem szól a gyerekeknek is? Nem akarja az opera, hogy arra is elvigyék a fiatlaságot szüleik? Akkor egy másik mesénél, ami operamese, nem mesebalett, miért nem lehetett szépen megépíteni a díszleteket? 


Erkel Színház • 85512017-12-10 10:50:55

Kovács János kezei alatt gyönyörűen muzsikált as Jancsi és Juliska premierjén a zenekar! Bravo! Nagyszerű volt! Árnyalatokban gazdasgon, a lírai részeket is gyönyörű hangon szólaltatva meg. Azt hiszem ebben az évadban még nem játsztott olyen szép a zenekar, mint tegnap! Nánási Helga kivételével az énekesek is tetszettek. Nánási kevés volt a szerephez. Ma megyek a második szereposztásra is. A rendezést sokan utálni fogják: magyarul énekelnek, nem írták át Róna Friges fordítását, de a rendezés szinte mindig a szöveg ellen dolgozik, hitelteleníti azt. Nincs klasszikus Grimm-mese, helyette kapunk egy korunkban, egy nagyváros nyomornegyedében - szegény nyegedében játszódó történetet kukákkal, patkányokkal, kartondobozokkal, piszkos, szürke sikátorral, közlekedési jelzőlámpákkal, overálban megjelenő anya firgurával és stb.. De ezt még mindig kevésbé utálom, mint az új Bánk bán össze-vissza Tisza-parti jelenetét. Számomra fogyasztható előadás volt. Bár a díszletre felírt a Munka nemesét? felirat kérdőjellel először nagyon a kedvemet szegte. Lehetett volna bodszankodni egy csomó minden miatt, de nem tettem. A közönség is szépen tapsolt a végén: sikeres volt a premier. Bár a taps végét nem tudtam megvárni, mert ment a vonatom - vidéken élek és ilyenkor nem akarok egy órát várni éjszaka a következőre. 


Momus társalgó • 62942017-12-06 16:39:35

Nem az áldozatok hallgatása a megdöbbentő, hanem a kollégák, szakmabeliek közönye, mély hallgatásba burkolózása. Nem lehet mindent azzal magyarázni, hogy fortélyos félelem igazgat mindent. Egy ilyen ügyben az egységes fellépés sokat segítene szerintem. Nem az áldozatok, hogy azok részéről, akik szerint mindez köztudott volt, de senki nem emelte fel a szavát ellene, mert nem tudja bizonyítani. De Szikora ügye elhalt, mert nem jelentkeztek további áldozatok. Egy áldozat nem áldozat, egy ember felszólalása nem felszólalás, egyságben az erő. Ha nem szabadna hagyni elburjánozni az ilyen eseteket. 


Momus társalgó • 62872017-12-05 21:43:54

Vétkesek közt cinkos, aki néma - a hallgatókat minősíti a hallgatás. Én csak ennyit tennék ehhez hozzá. 


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24252017-11-30 17:26:56

Keszei Bori, mint Gilda = vicc. Mondjuk lesz mikroport - legalább majd lehet hallani. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601522017-11-26 16:55:35

És akkor én megjegyzem még emellé - amiben teljesen igazad van a Violettákat illetően - hogy Szemere Zita teljesen a helyén volt Adinaként és a Rossini vígoperában, de Melindát nem neki kellett volna énekelnie a Bánk bán premierben, hanem ugyannak, akinek Violettát kellene énekelnie, de hát ez van sajnos. Nekem Traviata egy darabig biztosan kimarad az életemből: maradnak a felvételek. 


Erkel Színház • 85342017-11-26 09:48:21

Az a felvétel is nagyon jó. Én szeretem Horne-t, de ízlés kérdése egy idő után, hogy a jó énekesek közül kijön be, ki nem. 


Erkel Színház • 85332017-11-26 09:47:07

Igen, valószínűleg ugyanazon az előadáson voltunk. rögzítették az előadást. A Triptichon általán látott előadását is rögzítették. Akkor a karzaton ültem és az erkély középpáholyok táján egy kamera volt valami daru féleségen mozgatva. Ezek szerint már nemcsak premier előadásokat vesznek fel, de igyekeznek mindenz dokumentálni. Az általam látott Bánk bán előadást is rögzítették a kamerák, mikrofonok. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601452017-11-25 22:40:22

Mondjuk ez is változó: a dec. 15-i előadásra az idei évadban normálnak számító árak vannak. Ki tudja ezt követni? Persze az Operában is voltak megemelt Diótörők tavaly - lehet megemelt árú Bohéméletek is. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601442017-11-25 22:33:34

A decemberi Bohéméleteken nem csodálkozom: felemelt jegyárak vannak! Legalábbis a dec. 27. délelőtti előadásra a legolcsóbb jegy a földszintre 6 ezer forint!


Erkel Színház • 85192017-11-25 18:37:31

Sajnos Musztafának Palerdi sem ideális! Nekem a Marylin Horne-s felvétele a kedvencem, azon Samuel Ramey énekli a bejt, és hát nekünk is lenne erre a szerepre alkalmasabb basszistánk, de mindegy. Az első szereposztás Taddeója jobban tetszett, de Cseh Antalnak is se volt rossz ebben a szerepben. Pedig a Szerelmi bájitalban olyan unalmasan és egysíkúan énekelt, hogy nem vártam tőle sokat pár héttel később egy másik bel canto vígoperában, de nekem az első szereposztás Teddeója jobban bejött. Vörös Szilvia tehetséges énekes: a Bellini opera Rómeó szerepet nem olyan könnyű és nagyszerűen megoldotta, de most valóban elmaradt a várt hatás. Mester Viktória jobb volt: jobban is komédiázott szerintem. A második szereposztás tenorja jobban tetszett.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601372017-11-20 19:12:40

Amúgy ne hiszem, hogy Ókovács nincs tisztában a hibákkal és baklövésekkel. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601362017-11-20 19:12:06

Már ugyan mik voltak az olyan nagyon magas színvonalú előadások? Egy-két kivételtől eltekintve igencsak egyenetlen színvonalúak voltak az elmúlt évek premierjei, csak hát Ókovács képtelen az önkritikára. De legalább lehet tudni mire kell számítani az énekesek, énekkari tagok és minden dolgozó számára sok újdonság a vezetőség módszereit, célkitűzéseit tekintve nem lesz. Legalábbis, ha az eddig megkezdett vonalat viszik tovább. Az Operaház által fogllakoztatott művészek és egyébb alkalmazottak, munkatársak szempontjából ez a kiszámíthatóság nem rossz dolog - legalábbis gondolom. 


Erkel Színház • 85082017-11-19 13:25:54

Engem a második szereposztás jobban érdekel - az elsőt inkább félárasan nézem majd meg jövő hét hétvégén. 


Kolonits Klára • 10142017-11-18 22:00:00

Akkor két szereposztása lesz az Ernaninak és nem Kolonitsal láthatjuk Pesten - mondjuk teljesen mindegy nekem, mert így is, úgy is elmegyek Szegedre is Ernanit nézni, Debrecenbe Normát nézni. Debrecenbe annyi Norma lesz,hogy még tán kétszer-háromszor is elutazok Norma ügyben a kálvinista Rómába. 


Kolonits Klára • 10102017-11-18 20:32:08

Vajon lesz majd Norma premier az Erkelben is Kolonitsal? Lehetne. Modnjuk Ernani is lehetett volna, vagy Boleyn Anna, vag Puritánok - egyiknek sincs nagy esélye. Talán a Normának van. 


Kolonits Klára • 10072017-11-18 19:44:37

Egybéként most azt írja a MÁO honlapja, hogy Primaverara Hernanit hozza a Szegedi Nemzeti Színház, a Normát meg Debrecen. Kolonits mindkettőt elvállalja egy hét alatt? Az egyik máj. 16, a másik máj. 18. 


Kolonits Klára • 10012017-11-17 10:07:44

Maradjunk annyiban, hogy a művészi szemptonok érdekesen érvényesülnek - vagy inkább hol érvényesülnek, hol nem. Miklósáról minden kritika megállapította, hogy alkalmatlan a szerepre, Violetta nem az ő szerepe sdtb.. Ennek ellenére ki énekli a főszerepet ismnét? Miklósa. És igen ez nyilván nem az énekesek döntése és ezt ők nyilván nem kommentálják se egymásnak, se másnak amennyiben kulturálnak adnak hozzá, de nekem, meg bárkinek akinek megnéz egy előadást felvetődhet a kérdés, miért? Miért? Miért? Ez a művészeti érdekek kivétel nélküli érvényesülése?


Kolonits Klára • 9942017-11-16 18:40:10

Na hol lesz legközelebb Violetta a művésznő? Hát nem Budapesten. Örülök neki, hogy énekelheti a szerepet, és no comment a budapesti Traviata előadásokkal kapcsolatban. Az előadás karmestere Dinyés Dániel lesz. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601222017-11-16 14:18:42

De mi értelme ennek, mikor a végén az előadások többségére is kedvezménnyel adják a jegyeket, csak fogyjon már? Valaki lát ebben rációt? Valaki szerint ez anyagilag jobban megéri az Operának? Valaki esetleg ezt jobban tudja mint én és én csak rosszul látom, mert olyan tudatlan vagyok, hogy ez így egy Örkény egyperces témája is lehetne?


Edita Gruberova • 30262017-11-10 19:37:25

Margit és Nedda után Rost ismét Lucia lesz Gruberova után a turnén hm.Lucia szereptévesztése volt - bár én csak cédé felvételről ismerem Rost Luciáját. Lehet nincs igazam. 


Erkel Színház • 84962017-11-03 19:00:47

Megjelent a magyar opera történetét bemutató cd sorozat. A kérdés az, hogy lehet-e már kapni? Illetve a benne lévő felévteleket megvásárolhatom-e külön is? A Bátori Mária vajon teljes egészében vagy csak keresztmetszetként került a gyűjteménybe? Anno az István király 2013-as margitszigeti előadásfelvétele mellé ezt ígérték teljes felvételnek a Bánk és a Hunyuadi mellé Erkeltől, a Dózsát keresztmetszetnek. És hogy Szokolay Hamletje benne van-e a kiadványban? Az OperaShop ha jól tudom üzemel, ha más ott megkérdezem majd ezeket. 


Momus társalgó • 60782017-11-02 20:03:30

És minden csak nem hiteles, igazi értelmiségi! Mármint Bayer. És pont vele tetette ki vagy vele is kitetette Kerényi a nyilatkozatát. Vajon miért? Mindenki elmerenghet rajta. 


Momus társalgó • 60772017-11-02 20:01:40

Az már régen rossz, hogy ezt a nyilatkozatot a rendező úr kitetette Bayer Zsoltikával annak blogjára. Ez egy elég érdekes és szánalmas lépés volt. Bayer állíása szerint felhívta őt telefonon és megkérte, hogy tegye ki a nyilatkozatát. Kérem szépen alássan ezek után a poltikát ki lehet zárni ebből az ügyből? Merthogy Bayer maga a Fidesz kereszteslovagja. 


Erkel Színház • 84902017-11-01 19:05:54

Egyébként harmadszori nézésre már nekem is elég volt a darabból: tegnap megnéztem még egyszer, de ennyi volt. Többet nem vagyok rá egy ideig. Szemben mondjuk a Luciáva, amiből nyolc-kilenc előadást is megnéznék jó szereposztásban, ha lenne rá lehetőség egy évadban. 


Erkel Színház • 84892017-11-01 19:04:11

Régen az volt. Gondolj bele, hogy többszászor adták a Hugenották a huszadik század elejére túl voltak a 200 budapesti előadáson! Voltak. Ennyiszer egy Bellini operát se adtak még Pesten szerintem a Normát sem. Ettől még a Norma nem rosszabb opera persze, sőt. A Normát jobban várom Kolonitsal, mint amennyire a Hugenották premiert vártam, még Debrecenbe is lemegyek érte. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 600422017-10-30 17:50:23

Jó ha nem is volt tökéletes a zenekar még mindig voltak sokkal rosszabb malőrök karmester ügyben. Mindegy: én befejeztem Hugenotákkal kapcsolatos bejegyzéseimet. Zéta írását köszönöm, jó volt olvasni.


Erkel Színház • 84562017-10-30 17:49:15

Hát nem. Nekem csak olykor tetszik: a Parsifalban is unalmas volt nagyon, a Carmen torreádorához is kevés, ahogy Verdihez is. A Faustban és a Mefistofelében is csak színészi képességei, színpadi megjelenése volt igazán jó, a hangja már más dolog. De aki szereti, hallgassa és váljék egészségére. 


Erkel Színház • 84552017-10-30 17:46:26

Nem értetted mire értettem és nem érted, amit már kifejtettem én is, hogy a Hugenották igen, nem remekmű. Számomra még Erekellel sem említhető egylapon, mert Erkel is jobb zenét komponált, amennyiben sokkal több drámai erő van eredeti formájában is és érzelem egy Bánk Melinda jelenetben a második felvopnásból, mint Raoul és Valentine kettősében,, de a Bánk és a Hunyadi kórusrészletei is jobbak, mint a Hugenották legtöbb kórustablója. Meyerbeer zenéje sokszor dekoratív, de üres, jellegtelen. Te azt nem értetted miért említi egylapon a Normát és as Puritánokat Dantes, én meg azt nem értem miért ezek a zászlóshajók. Ne tessék kiakadni: tualjdonképpen mindenkinek igaza van, aki nem kedveli annyira a Hugenottákat. Nekem se a kedvencem, de jó énekesekkel olykor megnézhető. Na már most mifelénk 80 éve nem nézhettük élőben, na akkor most elmegyek és megnézem. És vannak énekesek, akik tetszenek benne és akiket szívesen hallgatok az előadások során. Lemezen is csak ritkán veszem elő Meyerbeert, de néha jól esik meghallgatni egy-egy darabját, vagy a tubuson részleteket belőlük különböző előadókkal. Számomra fontos dolgo a változatosság: nyaralni se szeretek mindig egy helyre menni és néha inkább vágyom Kőszegre vagy Sopronba, mint Svájcba. Ettől még a magyar hegyekhez képes a svájci hegyek nyilván lenyűgözőnn természeti szépségek, ahogy a Norma is egy fényévekkel jobb opera, mint as Hugenották. 


Erkel Színház • 84262017-10-30 00:32:17

A mai előadás szépen sikerült. Rőser Orsolya szerintem nem rossz énekes - van aki szerint igen - de a koloratúrai többször is élesek voltak és nem jöttek olyan könnyedén, nem csillogtak olyan szépen, hangja nem ugrál olyan könnyedén a magas és mélyebben fekvő hangok között. Nem énekelt rosszul, de inkább hallgatnám Szilágyi Erzsébetként, mint Valois Margitként. László Boldizsár kulturált énektechnikával énekelte végig az estét - ha jól hallottam három esetben vékonyította a hangját, hogy ki tudja énekelni a magasabb hangokat. Falsetbe énekelte őket - de ehhez annyira nem értek. Színészileg sokkal jobb volt, mint Boncsér. Boncsér erénye a nagy magasságok és a hajlékonyság voltak, de tenorja könnyedebb, világosabb színű - Corelli után inkább László Boldizsár tenorje tűnik ideálisabbnak a szólamra számomra. Sándor Csaba jobban tetszett Nerversként, mint Haja Zsolt. Heiter Melinda apródja jobb volt, mint amire számítottam, Busa Tamár nem tetszett. Akinek tetszett Bretz Gábor annak vagy nem tetszett Gábor Géza Marcelként, vagy egyenesen az etalon volt neki, merthogy hanganyag és éneklés tekintetében magamögé utasította világhíres kollégáját. Végezetül Kriszta Kinga igazán szépen,  a szereppel azonosulva énekelt.  A második szereposztásnak kellett volna az elsőnek lennie, és ebbe betenni Kolonittsot és Balga Gabriellát. A karmester kapott egy kis bút, de szerintem érdemtelenül! Az elmúlt évad Aidáinak karmesterét kellett volna kibúzni. 


Erkel Színház • 84242017-10-30 00:21:53

Én meg azt sem értem miért ez as két opera a bel canto zászlóshajója :-))))))))))))))).


Erkel Színház • 84232017-10-30 00:20:42

Egyáltalán nem gondolom, hogy egy énekes dolga lenne, hogy kinek adjanak szerepet vagy kinek nem. Agache teszi a dolgát és elvállalja, ami testhez álló feladat számára és nyilván nincs rossz viszonyban a kollégáival, mert miért lenne? Nekem meg lehet egy olyan igényem, hogy igazi basszusokat szeretnék hallani a Verdi-operákban a jó bariton mellett. Olyan nagy baj ez? Palerdi is nyilván szívesen vállal el szerepeket, csak nem ártana neki egy kis önkritika már, hogy nem minden való neki.


Erkel Színház • 84222017-10-30 00:11:50

Attól még Meyerbeer igenis hatással volt Wagnerre is. Egyébként Erkelre is. 


Erkel Színház • 84182017-10-29 15:50:51

Kolonits vérprofin, kiforott szerepértelmezéssel, az elejétől a végéig nagyszerűen énekelte, átélte a szerepet. Egy igazi királynő volt a színpadon: mind színészileg, mind hangilag! Sok világsztárnak kikiáltott énekes elbújhat mellette. Nagyon kellenének a repertoárba a Donizetti kirélynők, még ha csak koncertszerűen is énekelné őket, mert egy ilyen énekes megérdemelne jutalomszerepeket egy évadban többször is! Semmi bizonytalanság nem volt benne. Semmi.


Erkel Színház • 84172017-10-29 15:48:16

Hát Palerdi is inkább a zsidó próféta-népvezér paródiája volt, mint igazi Zakariás pénteken. Agache mellett csak egy kishangú, erőtlen háborgó..... Nem értem, hogy Rácz István miért nem énekelheti Zakariást Agachéval, ja bocsi, értem, csak ilyenekről nem lehet beszélni, mert Ókovács kikéri magának minden bizonnyal.


Erkel Színház • 83972017-10-29 07:47:11

Én ott voltam tegnap és szerintem Bretz gyenge volt - A puritánokban tetszett májusban és vártam, hátha itt se lesz olyan rossz, de tévedtem. Nabuccoban ugyan nem láttam, de ezek után nem tudom milyen zakariás volt - Palerdi olyan, mint a bemutató idején: jellegtelen és olykor alig hallatszó. Istenem és ők lesznek a Boccanegrában is, nagyszerű lesz :-).



Egyébként így élőben sokkal hosszadalmasabbnak tűnik a Hugenottták - pedig én aztán ritkán mondok ilyet operára. Az első két felvonás még oké, onnantól kezdve úgy érzem, hogy a jól sikerült részletek ellenére is csak nyúlnak a jeleneteket. A kórus nagyszerű volt, Kolonits is, tetszett Balga Gabriella is - sokkal jobb volt, mint vártam - Boncsér is szépen megbirkózott a szereppel: semmi magasság probléma, de néha énekelhetett volna kicsit több érzelemmel. Létay továbbra sem a kedvencem, de ő sem énekelt rosszul - sokkal jobb volt, mint tavaly A karmelitákban szerintem. Az első két idei premier után külöben ez a premier igazi felüdülés és megkönnyebbülés volt, hogy képesek még színvonalas premiert összehozni a Házban a Bánk bán és a Figaro malőr ellenére is. 



Ókovácsnak elég lett volna, ha megköszöni a művészeknek, közreműködőknek, hogy mégis lett premier zenekarral, kórussal, de nem bántam volna, ha mást nem mond. Ráadásul nem értem, milyen médiumokra utaltm, akik véra szagra gyúlnek, mert egy zsidó szerző művét játsszák? Goldmarknál nem jegyezte meg, hogy vér szagra gyűlik az éji vad. Mindegy. Dohnányi tavaly Faustokat vezényelt és nekem akkor se volt vele semmi bajom, most sem volt. Szépen szólt a zenakar - legalábbis véleményem szerint. 


Erkel Színház • 83512017-10-19 22:48:36

Amit meg te művelsz, az meg a látom belülről az előadásokat és a zenés színház világát és nem tudom ezt normálisan kezelni, ezért a vállalhatatlanra is mentséget találok - nem az a jó munkatárs, aki csak dicséri a kollégákat. Ennyi. Meg a vezetést. Ókovács meg pocsék vezető, ha nem tűri, hogy ellentmondjanak neki - ezt nem te írtad tudom. 


Erkel Színház • 83362017-10-06 17:25:54

Ezenel is elnézést kérek, hogy ha Operába megyek, akkor legalább zeneileg szeretném élvezni az előadást. Elnézést érte, amiért a Bánk bánt és a Figarót is élőzeneként szerettem volna élvezni, egy elfogaható színpadra állítással, és bosszantott, hogy nemcsak a színpadraállítás volt problematikus, de zeneileg is katasztrofális előadásokat láthattam-hallhattam. Nagy lelkinyomoromban csak a Luciához hasonló előadásokat tudom élvezni, mert lelkinyomorom mellett még túlzotan elfogult is vagyok, nem látom a fától az erdőt, hallani se hallok, összehasonlítási alapom se ér semmi, mert kit érdekel ma már Simándy, Joviczky, Ilosfalvy, Molnár András, vagy Bándi János. Vagy kit érdekel, hogy László Boldizsár mit és hogyan énekelt Szegeden, vagy hogy Fekete Attila jó Bánk lehetne, esetleg urám bocsá, vannak sokkal jobb jelöltek is Figarónak, mint Palerdi. Kit érdekel, hiszen mindez csak ízlés és megközelítés kérdése. Ezer bocsánat. Ezentúl majd élvezem Lagzi Lajcsit is, mert valaki annak is tud örülni, de én eddig nem tudtam, akkor biztosan azért van mert egy frusztrált lelkinyomorék vagyok. 


Erkel Színház • 83062017-10-05 21:25:07

És még az énekesek se mentik az előadásokat - még azok sem. Két éve egészen élvezhető előadásokat sikerült összehozni Galgóczi régi Figaro rendezésével - voltak gyenge pontjai a szereposztásoknak, de nem ennyi. A Bánkkal ugyanez volt a helyzet. Anno, mikor Nádasdyék bemutatták az átiratot, a színház legjobb énekeseit vonultatták fel a premieren. Most meg fogalmam sincs mi alapján és ki döntötte el ezt a baklövés szereposztást. Májusban meg kellett volna nézni a vezetésnek az összes szereposztásban a régi rendezést, és lehetett volna válogatni, hogy kivel érdemes premiert csinálni. Kocsárban nagyot csalódtam, hogy ezt engedte, miután anno az eredeti Erkel-operák híveként lépett fel, és a Bátori Máriát és a Hunyadit is olyan értő kezekkel vezényelte. 


Erkel Színház • 83052017-10-05 21:21:29

Akkor más is úgy látja, hogy eddig volt két teljesen felesleges premier az új évadban az Erkelben, amire semmi, de semmi szükség nem volt ebben a formában. Pazarlás, ablakon kidobott milliók. 


Erkel Színház • 82952017-10-04 11:29:38

Az első éjszaka joga ki lett iktatva ebből a verzióból. A gróf képviselő, aki a parlamentben csábítgatja a nőket, majd mikor a választások miatt nem akar bortányt, akkor fordul a figyelme a saját háza népe felé és kezd el udvarolni Susannának. Ez megint kicsike logikai bukfenc és nem életszerű és nem igazán állja meg a helyét dramaturgiailag. Na mindegy. Nem is fejtem ki, mert biztos velem van a baj, én nem értek valamit úgy, ahogy kellene.


Erkel Színház • 82912017-10-03 17:03:04

De hogy ennek a szállnak a spermiumoknak is vajh mi szerepe volt a rendezésben?????? Nem tudtam rájönni! Nagy szerepe van a szexnek  - ez alapján meg azt hittem tele tette erotikus utalásokkal, jelenetekkel az egészet, de csak az első felvonás kezdődött úgy, hogy Figaro és Susanne hancúrozott a lepedő alatt. Mikor ezt észrvette, Hábetler úr gyorsan vissza is húzta a függönyt, majd megvárta, amíg végeznek, aztán ment csak "fel a függöny" végleg. Igazán  nagyszerű indítás volt, de kb. ennyiben kifulladt a nagy szerepe van a történetben a szexnek utalás. Nem értem, hogy egyáltalán ezt miért kellett feldobnia?!


Erkel Színház • 82732017-10-01 21:29:34

Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a fiatalság elég sokat hangoskodott. A második rész alatt egyre jobban unták az egészet, legalábbis nekem a sok beszélgetés, zaj miatt olyan érzésem volt, mintha egy középiskolai órán ülnék, ahol a kedves diákok szétunják magukat. Nem is beszélve arról, hogy a szünetben rengetegen felszívódtak. No comment. Ennek az átdolgozásnak semmi, de semmi létjogosultsága nincs! Nádasdyék megintcsak forognak a sírjukban, hogy mivé lett a dalszínház, amelyben egykor Oláh, Rékai, Nádasdy, Ferencsik, Gardelli neve biztosította a színvonalat, vitte sikerre még az átdolgozott műveket is, mert azokat nem összefércelték, hanem gondos előkészíületek után állították színpadra! 


Erkel Színház • 82682017-10-01 15:10:35

A kivétel nem Palerni, hanem Rácz István a férfiak közül.


Erkel Színház • 82672017-10-01 15:09:10

A nagy poén, mikor a második felvonás elején a grófnő ezt énekli a recitativóban: Minden férfi egy szemét állat, de az én férjem mind között a legnagyobb strici. A negyedik felvonásban jelmezbál van: a férfiak nőnek, a nők férfink öltöznek. Miközben Figaro Marcellinának panaszkodik, mert azt hiszi, hogy újdonsült felesége hűtlen, egyszercsak a gróf sétál be a háttérben, női ruhában, majd megszólal, hogy "Úgy szorít már ez a kurva cipő". Ezt követően leveszi és eldobja a cipóőét. Szarházinak a grófi titulálja Figarót a második felvonás végén többször is. A grófné és a Susanna pedig többször is jelzik Figarónak a második felvonás végén, hogy Figaro gáz van!, hiszen nem tudják mi is áll abben a bizonyos okmányban. Marcellina meg svájci frank alapú hitelt adott Figarónak.  



Jut eszembe a Non più andrai vége is poposítva van. Időnként rákezdi az előadásban a könnyűzenei zenekar a dobokkal, gitárokkal és együtt kíséri az énekeseket Mozart zenéjével. Igazán nagyszerű megoldás. Ezenkívül mintha valahol hangosítás is lenne - mikrotport? De minek? Mondjuk Wierdl Eszterre ráférne, ha végig hangosítva lett volna talán végig hallottam volna mit énekel a kakasülön, a karzat utolsó soraiban. Az énekesek szövegmondása meg egy katasztrófa! Alig lehet őket érteni és hallani. Kivétel Szabóki és Palerdi. És most lehet jönni azzal, hogy nem minden a hangerő: valóban nem, de mikor éppen hallottam őket tisztán, akkor se énekeltek valami szépen, muzikálisan, árnyalatokkal, érzelmekkel teli. Ez az egész megint olyan összecsapott, félig kdolgozott bemuató, mint a Bánk bán. És nem érdekelnek a nehézségek! Ha nincs elég idő, nincsenek jó énekesek, nincs elég pénz, nincsenek megfelelő körülmények, akkor nem kell bemutatót tartani!



Nyilván minden kedves tizenéves felismerte a Rózsalovag hármasát is és dekódolta, hogy miért is szólal meg a második felvonásban, miért is váltanak az énekesek hirtelen magyarról németre, miért is szól egy teljesen más stílusú zene hosszú percekig. Nyilván minden tizenéves alámerült már az operatörténet mélységeibe és kiválóan ismeri Richard Strausst zenéjét, különös tekintettel annak legnépszerűbb operájára. 


Erkel Színház • 82612017-09-30 22:13:18

Előzetes ígéreteim és a katasztrofális Bánk bán után megnéztem az új Figaro verziót is. Kérem volt itt minden: az énekkari részek kihúzása, zenei idézet a Carmenből - habanera -, a Rózsalovagból, de ami a legjobb volt: pop-rock-zenét vegyítettek Mozart muzsikájával, igaz Lagzi-Lajcsi hangulatot varzsolva Figaro és Susanne esküvőjére, de olyan jól esett hallani a szarházi, kurva, strici szavakat is ebben a klasszikusban. Nagyszerű volt Csikós Attila esztétikus díszletei után a szegényes díszlet, a jelenetek megrendezetlensége, az elcsépelt és közhelyes utalások sorozata. és olyan jó volt, hogy ismét össze-vissza feliratozás volt: sokszor nem is azt énekelték, vagyis teljesen nem azt, ami a feliratozón volt. Ezenkívül igazán nagyszerű volt, hogy két énekest leszámítva egy énekes se tudta korrektnél jobban ellátni a feladatait, a zenekar eljászogatott, Mozart zenéje meg úgy elcsordogált minden különösebb szépség, finomság, árnyalat nélkül a medrében.



Azért Szabóki Tünde grófnéja ott volt a toppon, csak hát kicsit kiverte a biztosítékot, hogy a Dove sono vége poposítva lett. Rácz István is igazi felüdülés volt ebben az énekgárdában - Palerdi harmatgyenge Figarója és Káldi-Kiss korrektnél nem jobb grófja mellett. Igazán nagyszerű, hogy ezek után ki tudja meddig csak ez az elfuserált, átírt Figaro megy majd.



Annyira nagyszerű volt az is, hogy Hábetler András kiállt magyarázni rendezését. Kérdem én minek? Ja mert operakaland, akkor szépen ez a rendje a dolgoknak, hogy a fiatalságnak szájbarágunk még így is. Értem. Jól van. Meg a nyitány után valami spermákról vagy hímivarsejt kifejezést használta? magyarázott, hogy azok kúsznak a cél felé  a nyitány zenéjére. Nem tudom már, mert az egész annyira kínos volt ismét, hogy már össze-vissza nézelődtem, köhécseltem, a perceket számolam és én hülye, a második részt is végig ültem. 



Na, ezek után remélem, hogy az idén nyáron, Szombathelyen, szintén Hábetler András által rendezett Szöktetésti is műsorra tűzi a MÁO mielőbb. A dilettantizmus diadala üli lassan víg torát a színházban. Nosza, elmegyek én is operarendezőnek. Manapság már mindenki rendez operát. Szegény grófnő Novák Péternél alkoholista volt a depressziója miattt, Hábetlernél meg zugevő. Micsoda brilliáns öteletek. Megjegyzem Novák kolozsvári rendezése azúj Erkeles bemutatóhoz képest igazán szép emlékké nemesedett.


Erkel Színház • 82602017-09-30 21:55:23

Hahahaha akkor úgy látszik a Muzsikában is már csak pótcselekvő bölcsészek publikálnak, mert Miklósa Violettáját ottan se díjazták, De semmi baj: te mindenhez jobban értesz bizonyára- egyébként a közönség véleménye nem számított nem írták le se a Muzsikában, se az Opera-világban, se az Operaportál cikkeiben tudtommal. Én meg azt írok ide, amit gondolok és úgy vagyok pökhendi, ahogy az akarok lenni, mert nem vagyok kritikusok.


Erkel Színház • 82542017-09-27 20:20:08
A tavalyi Traviátát is vastapssal ünnepelte a közönség, csak épp a kritika húzta le - főleg Miklósát - teljesen jogosan. De hát úgy látszik évadnyitó premierek kapcsán mindig van lejjebb és lejjebb.
Erkel Színház • 82532017-09-27 20:18:08
Amúgy nem azért, de eddig egyik megjelent kritika se dicsérte ezt a Bánk bánt: az Operavilágban két írás is foglalkozik már vele, egyik se dicséri különösebben. Aztán az Operaportál írása sem. De nyilván mindenki dilettáns és nem tudja mit beszél. A nagy közönség meg tapsolt kedvenc nemzeti operájának - joga van hozzá a pénzéért,de ez nem mérvadó. A kedves nagy közönség buktatott már meg remekműveket és ünnepelet középes fércműveket az operatörténet során. Úgyhogy részemről ennyit erről.
Bánk bán • 29272017-09-22 23:56:36
Az Opera kiadta az eredeti Hunyadit húzások nélkül, az eredeti Bánkot néhány húzással. Ezek nem hiteles felvételek?
Erkel Színház • 82172017-09-17 16:38:49
Szerintem ha valaki meghallgatja a Ferencsik vezényelte felvételt a Bánk bánból, a Joviczkivel felvetett, illetve a darab első rádiófelvételét Komor Vilmos vezénylésével - amit annyira én nem kedvelek - aztán utána néz a tubuson az Ilosfalvyval készült felvételek részeleteinek, továbbá bele hallgatt a Bándival, Molnár Andrással a neten fellelhető részletekbe és ezek után még mindig tetszik neki, nagyon tetszik, ez a mostan az Erkelben futó előadás akkor az az ember egészen egyszerűen botfülű. És most nyugodtan ki lehet oktatni - nem érdekel. Nekem ez a véleményem. Molnár Levente ötven éve, vagy akár az 1990-as évek elején nemhogy a Met-ben, de szerintem még kisebb német színházakban sem nagyon kellett volna.
Erkel Színház • 81912017-09-16 09:22:15
és Szemere Zitát se tudta hova tenni. Mi a francnak kellett neki adni Melindát, mikor lenne rá elsőrangúkoloratúrszoprán énekesnőnk? Szemere nem megrendítő, hanem életem egyik leggyengébb, élőbe hallott Melindája. Se íze, se bűze nem vol az alakításának. A finomabb zenei megformálások amúgy is hiányoztak az egész előadásból. Semmi árnyalat, szín, semmi szélesebb érzelmi spaletta.
Erkel Színház • 81902017-09-16 09:19:37
Mivel azt hallottam, hogy ez mégse az a verzió,amire számítottunk, meg elolvastam az Operavilág cikkét is, ami szerint nyomokban ősváltozatot is tartalmaz - tegnap mégis megnéztem a premiert, mert kíváncsi lettem rá, hogy milyen változat adatik.

Melinda szólama dekolorált - a Tisza-parti jelenetet ilyen laposnak és unalmasnak még nem volt alkalmam hallani. Molnár Levente egy nulla! Borzalmasan nem szól semmiről az egész alakítása, csak arról,hogy Bánk nagyon komoly, nagon szenved, és annyira pocsékul énekel, hogy életem legrosszabb Bánkját produkálta! A zenekar borzalmas volt, a második részt végig szenvedtem. Kínomban a földet, a plafont nézegettem és számoltam a perceket, mikor szabadulhatok ebből a zenei agyrémből. Nem tudom hogy képzelték ezt. Egyszerűen annyira előkészítetetlen az egész előpadás. A tavalyi szegedi premieren látszott a gondos zenei irányítás. Itt sokszor mintha nem is énekeltek volna a főszereplők, hanem deklamálva beszéltek volna, vagy én nem is tudom. Katasztrófális volt! Ennek fényéven a 2012-es Hunyadi premier egy etalon volt! Nemcsak Erkel, de Rékai Nándor és Nádasdy is forod a sírjában, hogy az ő bariton változatukra hivatkozva mit műveltek nemzeti operánkkal!
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Coincidance Tánctársulat
Simplicissimus Kamaraegyüttes (művészeti vezető: Németh Zsombor)
Vezényel: Dinya Dávid
"Szentivánéji balett"
PURCELL: A tündérkirálynő

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció Extra"
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Novák Zita, Szilvásy Viktória, Tury Enikő, Bugony Beatrix (hegedű)
Kóra Éva, Sörös Jenő (brácsa), Bartos Csaba, Dóczy Péter (gordonka), Boldoghy Kummert Péter (bőgő), Dallos Erika (zongora)
Benyus János, Benyus Péter (kürt)
Maros Ádám (vibrafon)
"Farsangi kavalkád - vidám színek a kamarazenében"
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
ERKEL: Hunyadi László - Palotás
VIVALDI: d-moll versenymű két hegedűre – adagio, allegretto
HAYDN: Esz-dúr versenymű két kürtre – adagio, allegretto
ROSSINI: Duó csellóra és bőgőre
BACH: h-moll szvitt – Polonaise, Badineri
GLENWORTH: Blues for Gilbert
NOVOTNY: A minute of news
PIAZZOLLA: Liebertango

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Giovanni Guzzo (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Budapesti Vonósok Kamarazenekar
koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly
SCHUBERT: c-moll vonósnégyes-tétel, D. 703 (kamarazenekari átirat)
MENDELSSOHN: d-moll kettősverseny hegedűre és zongorára
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956 (kamarazenekari átirat)

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Ervin (zongora)
az Anima Musicae Kamarazenekar művészei
CLARA SCHUMANN: Három Románc hegedűre és zongorára Op. 22.
BRAHMS: d-moll hegedű zongora szonáta Op.108
ROBERT SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ, Kupolaterem

Balázs János (zongora), Darko Brlek (klarinét), Gwendolyn Masin (hegedű)
A Cziffra Fesztivál Kamarazenekara
Koncertmester: Kállai Ernő
műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál nyitókoncert"
MOZART: Divertimento, K. 136
WEBER: Klarinét-kvintett (Vonószenekari változat)
BLOCH: Nigun
RAVEL: Tzigane
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Trio Brio:
Fuyu Iwaki (hegedű), Mohl Gergely (cselló), Claudia Micheletti (zongora)
DVOŘÁK: B-dúr zongoratrió Nr.1, op.21
JOAQUÍN TURINA: h-moll zongoratrió Nr.2, op.76
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)