vissza a cimoldalra
2017-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59923)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1119)
Operett, mint színpadi műfaj (3293)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4096)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (468)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (310)
Kodály Zoltán (343)
Udvardy Tibor (169)
Zenetörténet (195)
Franz Schmidt (2926)
Michael Haydn (62)
Cziffra György (98)
Lisztről emelkedetten (868)
Beethovenről - mélyebben (677)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2368)
Jonas Kaufmann (2141)
Erkel Színház (8385)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: nickname
Leírás:
Honlap:
   


nickname (371 hozzászólás)
 
Erkel Színház • 83512017-10-19 22:48:36

Amit meg te művelsz, az meg a látom belülről az előadásokat és a zenés színház világát és nem tudom ezt normálisan kezelni, ezért a vállalhatatlanra is mentséget találok - nem az a jó munkatárs, aki csak dicséri a kollégákat. Ennyi. Meg a vezetést. Ókovács meg pocsék vezető, ha nem tűri, hogy ellentmondjanak neki - ezt nem te írtad tudom. 


Erkel Színház • 83362017-10-06 17:25:54

Ezenel is elnézést kérek, hogy ha Operába megyek, akkor legalább zeneileg szeretném élvezni az előadást. Elnézést érte, amiért a Bánk bánt és a Figarót is élőzeneként szerettem volna élvezni, egy elfogaható színpadra állítással, és bosszantott, hogy nemcsak a színpadraállítás volt problematikus, de zeneileg is katasztrofális előadásokat láthattam-hallhattam. Nagy lelkinyomoromban csak a Luciához hasonló előadásokat tudom élvezni, mert lelkinyomorom mellett még túlzotan elfogult is vagyok, nem látom a fától az erdőt, hallani se hallok, összehasonlítási alapom se ér semmi, mert kit érdekel ma már Simándy, Joviczky, Ilosfalvy, Molnár András, vagy Bándi János. Vagy kit érdekel, hogy László Boldizsár mit és hogyan énekelt Szegeden, vagy hogy Fekete Attila jó Bánk lehetne, esetleg urám bocsá, vannak sokkal jobb jelöltek is Figarónak, mint Palerdi. Kit érdekel, hiszen mindez csak ízlés és megközelítés kérdése. Ezer bocsánat. Ezentúl majd élvezem Lagzi Lajcsit is, mert valaki annak is tud örülni, de én eddig nem tudtam, akkor biztosan azért van mert egy frusztrált lelkinyomorék vagyok. 


Erkel Színház • 83062017-10-05 21:25:07

És még az énekesek se mentik az előadásokat - még azok sem. Két éve egészen élvezhető előadásokat sikerült összehozni Galgóczi régi Figaro rendezésével - voltak gyenge pontjai a szereposztásoknak, de nem ennyi. A Bánkkal ugyanez volt a helyzet. Anno, mikor Nádasdyék bemutatták az átiratot, a színház legjobb énekeseit vonultatták fel a premieren. Most meg fogalmam sincs mi alapján és ki döntötte el ezt a baklövés szereposztást. Májusban meg kellett volna nézni a vezetésnek az összes szereposztásban a régi rendezést, és lehetett volna válogatni, hogy kivel érdemes premiert csinálni. Kocsárban nagyot csalódtam, hogy ezt engedte, miután anno az eredeti Erkel-operák híveként lépett fel, és a Bátori Máriát és a Hunyadit is olyan értő kezekkel vezényelte. 


Erkel Színház • 83052017-10-05 21:21:29

Akkor más is úgy látja, hogy eddig volt két teljesen felesleges premier az új évadban az Erkelben, amire semmi, de semmi szükség nem volt ebben a formában. Pazarlás, ablakon kidobott milliók. 


Erkel Színház • 82952017-10-04 11:29:38

Az első éjszaka joga ki lett iktatva ebből a verzióból. A gróf képviselő, aki a parlamentben csábítgatja a nőket, majd mikor a választások miatt nem akar bortányt, akkor fordul a figyelme a saját háza népe felé és kezd el udvarolni Susannának. Ez megint kicsike logikai bukfenc és nem életszerű és nem igazán állja meg a helyét dramaturgiailag. Na mindegy. Nem is fejtem ki, mert biztos velem van a baj, én nem értek valamit úgy, ahogy kellene.


Erkel Színház • 82912017-10-03 17:03:04

De hogy ennek a szállnak a spermiumoknak is vajh mi szerepe volt a rendezésben?????? Nem tudtam rájönni! Nagy szerepe van a szexnek  - ez alapján meg azt hittem tele tette erotikus utalásokkal, jelenetekkel az egészet, de csak az első felvonás kezdődött úgy, hogy Figaro és Susanne hancúrozott a lepedő alatt. Mikor ezt észrvette, Hábetler úr gyorsan vissza is húzta a függönyt, majd megvárta, amíg végeznek, aztán ment csak "fel a függöny" végleg. Igazán  nagyszerű indítás volt, de kb. ennyiben kifulladt a nagy szerepe van a történetben a szexnek utalás. Nem értem, hogy egyáltalán ezt miért kellett feldobnia?!


Erkel Színház • 82732017-10-01 21:29:34

Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy a fiatalság elég sokat hangoskodott. A második rész alatt egyre jobban unták az egészet, legalábbis nekem a sok beszélgetés, zaj miatt olyan érzésem volt, mintha egy középiskolai órán ülnék, ahol a kedves diákok szétunják magukat. Nem is beszélve arról, hogy a szünetben rengetegen felszívódtak. No comment. Ennek az átdolgozásnak semmi, de semmi létjogosultsága nincs! Nádasdyék megintcsak forognak a sírjukban, hogy mivé lett a dalszínház, amelyben egykor Oláh, Rékai, Nádasdy, Ferencsik, Gardelli neve biztosította a színvonalat, vitte sikerre még az átdolgozott műveket is, mert azokat nem összefércelték, hanem gondos előkészíületek után állították színpadra! 


Erkel Színház • 82682017-10-01 15:10:35

A kivétel nem Palerni, hanem Rácz István a férfiak közül.


Erkel Színház • 82672017-10-01 15:09:10

A nagy poén, mikor a második felvonás elején a grófnő ezt énekli a recitativóban: Minden férfi egy szemét állat, de az én férjem mind között a legnagyobb strici. A negyedik felvonásban jelmezbál van: a férfiak nőnek, a nők férfink öltöznek. Miközben Figaro Marcellinának panaszkodik, mert azt hiszi, hogy újdonsült felesége hűtlen, egyszercsak a gróf sétál be a háttérben, női ruhában, majd megszólal, hogy "Úgy szorít már ez a kurva cipő". Ezt követően leveszi és eldobja a cipóőét. Szarházinak a grófi titulálja Figarót a második felvonás végén többször is. A grófné és a Susanna pedig többször is jelzik Figarónak a második felvonás végén, hogy Figaro gáz van!, hiszen nem tudják mi is áll abben a bizonyos okmányban. Marcellina meg svájci frank alapú hitelt adott Figarónak.  



Jut eszembe a Non più andrai vége is poposítva van. Időnként rákezdi az előadásban a könnyűzenei zenekar a dobokkal, gitárokkal és együtt kíséri az énekeseket Mozart zenéjével. Igazán nagyszerű megoldás. Ezenkívül mintha valahol hangosítás is lenne - mikrotport? De minek? Mondjuk Wierdl Eszterre ráférne, ha végig hangosítva lett volna talán végig hallottam volna mit énekel a kakasülön, a karzat utolsó soraiban. Az énekesek szövegmondása meg egy katasztrófa! Alig lehet őket érteni és hallani. Kivétel Szabóki és Palerdi. És most lehet jönni azzal, hogy nem minden a hangerő: valóban nem, de mikor éppen hallottam őket tisztán, akkor se énekeltek valami szépen, muzikálisan, árnyalatokkal, érzelmekkel teli. Ez az egész megint olyan összecsapott, félig kdolgozott bemuató, mint a Bánk bán. És nem érdekelnek a nehézségek! Ha nincs elég idő, nincsenek jó énekesek, nincs elég pénz, nincsenek megfelelő körülmények, akkor nem kell bemutatót tartani!



Nyilván minden kedves tizenéves felismerte a Rózsalovag hármasát is és dekódolta, hogy miért is szólal meg a második felvonásban, miért is váltanak az énekesek hirtelen magyarról németre, miért is szól egy teljesen más stílusú zene hosszú percekig. Nyilván minden tizenéves alámerült már az operatörténet mélységeibe és kiválóan ismeri Richard Strausst zenéjét, különös tekintettel annak legnépszerűbb operájára. 


Erkel Színház • 82612017-09-30 22:13:18

Előzetes ígéreteim és a katasztrofális Bánk bán után megnéztem az új Figaro verziót is. Kérem volt itt minden: az énekkari részek kihúzása, zenei idézet a Carmenből - habanera -, a Rózsalovagból, de ami a legjobb volt: pop-rock-zenét vegyítettek Mozart muzsikájával, igaz Lagzi-Lajcsi hangulatot varzsolva Figaro és Susanne esküvőjére, de olyan jól esett hallani a szarházi, kurva, strici szavakat is ebben a klasszikusban. Nagyszerű volt Csikós Attila esztétikus díszletei után a szegényes díszlet, a jelenetek megrendezetlensége, az elcsépelt és közhelyes utalások sorozata. és olyan jó volt, hogy ismét össze-vissza feliratozás volt: sokszor nem is azt énekelték, vagyis teljesen nem azt, ami a feliratozón volt. Ezenkívül igazán nagyszerű volt, hogy két énekest leszámítva egy énekes se tudta korrektnél jobban ellátni a feladatait, a zenekar eljászogatott, Mozart zenéje meg úgy elcsordogált minden különösebb szépség, finomság, árnyalat nélkül a medrében.



Azért Szabóki Tünde grófnéja ott volt a toppon, csak hát kicsit kiverte a biztosítékot, hogy a Dove sono vége poposítva lett. Rácz István is igazi felüdülés volt ebben az énekgárdában - Palerdi harmatgyenge Figarója és Káldi-Kiss korrektnél nem jobb grófja mellett. Igazán nagyszerű, hogy ezek után ki tudja meddig csak ez az elfuserált, átírt Figaro megy majd.



Annyira nagyszerű volt az is, hogy Hábetler András kiállt magyarázni rendezését. Kérdem én minek? Ja mert operakaland, akkor szépen ez a rendje a dolgoknak, hogy a fiatalságnak szájbarágunk még így is. Értem. Jól van. Meg a nyitány után valami spermákról vagy hímivarsejt kifejezést használta? magyarázott, hogy azok kúsznak a cél felé  a nyitány zenéjére. Nem tudom már, mert az egész annyira kínos volt ismét, hogy már össze-vissza nézelődtem, köhécseltem, a perceket számolam és én hülye, a második részt is végig ültem. 



Na, ezek után remélem, hogy az idén nyáron, Szombathelyen, szintén Hábetler András által rendezett Szöktetésti is műsorra tűzi a MÁO mielőbb. A dilettantizmus diadala üli lassan víg torát a színházban. Nosza, elmegyek én is operarendezőnek. Manapság már mindenki rendez operát. Szegény grófnő Novák Péternél alkoholista volt a depressziója miattt, Hábetlernél meg zugevő. Micsoda brilliáns öteletek. Megjegyzem Novák kolozsvári rendezése azúj Erkeles bemutatóhoz képest igazán szép emlékké nemesedett.


Erkel Színház • 82602017-09-30 21:55:23

Hahahaha akkor úgy látszik a Muzsikában is már csak pótcselekvő bölcsészek publikálnak, mert Miklósa Violettáját ottan se díjazták, De semmi baj: te mindenhez jobban értesz bizonyára- egyébként a közönség véleménye nem számított nem írták le se a Muzsikában, se az Opera-világban, se az Operaportál cikkeiben tudtommal. Én meg azt írok ide, amit gondolok és úgy vagyok pökhendi, ahogy az akarok lenni, mert nem vagyok kritikusok.


Erkel Színház • 82542017-09-27 20:20:08
A tavalyi Traviátát is vastapssal ünnepelte a közönség, csak épp a kritika húzta le - főleg Miklósát - teljesen jogosan. De hát úgy látszik évadnyitó premierek kapcsán mindig van lejjebb és lejjebb.
Erkel Színház • 82532017-09-27 20:18:08
Amúgy nem azért, de eddig egyik megjelent kritika se dicsérte ezt a Bánk bánt: az Operavilágban két írás is foglalkozik már vele, egyik se dicséri különösebben. Aztán az Operaportál írása sem. De nyilván mindenki dilettáns és nem tudja mit beszél. A nagy közönség meg tapsolt kedvenc nemzeti operájának - joga van hozzá a pénzéért,de ez nem mérvadó. A kedves nagy közönség buktatott már meg remekműveket és ünnepelet középes fércműveket az operatörténet során. Úgyhogy részemről ennyit erről.
Bánk bán • 29272017-09-22 23:56:36
Az Opera kiadta az eredeti Hunyadit húzások nélkül, az eredeti Bánkot néhány húzással. Ezek nem hiteles felvételek?
Erkel Színház • 82172017-09-17 16:38:49
Szerintem ha valaki meghallgatja a Ferencsik vezényelte felvételt a Bánk bánból, a Joviczkivel felvetett, illetve a darab első rádiófelvételét Komor Vilmos vezénylésével - amit annyira én nem kedvelek - aztán utána néz a tubuson az Ilosfalvyval készült felvételek részeleteinek, továbbá bele hallgatt a Bándival, Molnár Andrással a neten fellelhető részletekbe és ezek után még mindig tetszik neki, nagyon tetszik, ez a mostan az Erkelben futó előadás akkor az az ember egészen egyszerűen botfülű. És most nyugodtan ki lehet oktatni - nem érdekel. Nekem ez a véleményem. Molnár Levente ötven éve, vagy akár az 1990-as évek elején nemhogy a Met-ben, de szerintem még kisebb német színházakban sem nagyon kellett volna.
Erkel Színház • 81912017-09-16 09:22:15
és Szemere Zitát se tudta hova tenni. Mi a francnak kellett neki adni Melindát, mikor lenne rá elsőrangúkoloratúrszoprán énekesnőnk? Szemere nem megrendítő, hanem életem egyik leggyengébb, élőbe hallott Melindája. Se íze, se bűze nem vol az alakításának. A finomabb zenei megformálások amúgy is hiányoztak az egész előadásból. Semmi árnyalat, szín, semmi szélesebb érzelmi spaletta.
Erkel Színház • 81902017-09-16 09:19:37
Mivel azt hallottam, hogy ez mégse az a verzió,amire számítottunk, meg elolvastam az Operavilág cikkét is, ami szerint nyomokban ősváltozatot is tartalmaz - tegnap mégis megnéztem a premiert, mert kíváncsi lettem rá, hogy milyen változat adatik.

Melinda szólama dekolorált - a Tisza-parti jelenetet ilyen laposnak és unalmasnak még nem volt alkalmam hallani. Molnár Levente egy nulla! Borzalmasan nem szól semmiről az egész alakítása, csak arról,hogy Bánk nagyon komoly, nagon szenved, és annyira pocsékul énekel, hogy életem legrosszabb Bánkját produkálta! A zenekar borzalmas volt, a második részt végig szenvedtem. Kínomban a földet, a plafont nézegettem és számoltam a perceket, mikor szabadulhatok ebből a zenei agyrémből. Nem tudom hogy képzelték ezt. Egyszerűen annyira előkészítetetlen az egész előpadás. A tavalyi szegedi premieren látszott a gondos zenei irányítás. Itt sokszor mintha nem is énekeltek volna a főszereplők, hanem deklamálva beszéltek volna, vagy én nem is tudom. Katasztrófális volt! Ennek fényéven a 2012-es Hunyadi premier egy etalon volt! Nemcsak Erkel, de Rékai Nándor és Nádasdy is forod a sírjában, hogy az ő bariton változatukra hivatkozva mit műveltek nemzeti operánkkal!
Erkel Színház • 80872017-08-18 16:27:22
Te nem érted, amit mondok és írok. Nem kategorizálom be és nem állítom, hogy egy kategóriai lenne, és azzal is tisztában vagyok, hogy az Operaház megnyitása óta szinte mindig játszották. Jelenleg azonban nem úgy látom, hogy állandó repertoár darab lesz feltétlenül. Jövőre nem lesz műsoron - hozod az érvedet: nem lesz Opera, mert újítják. Így igaz, de mi a garancia rá, hogy ha egyszer kinyit az Opera megint játsszák majd? Szerintem semmi, ugyanis az elmúlt időszakban azért átalakult a repertoár-szerű operajátszás nálunk is. Úgyhogy bármi elképzelhető. Sohasem lehet tudni éppen mi került pihentetésre, mi esik ki hosszabb időre és miért. Attól függetlenül, hogy mi volt az elmúlt 200 éveben, vagy 180 évben vagy nem tudom hány évben. Volt, amikor a Faust állandó repertoár darab volt, de nem biztos, hogy megint az lesz. Ennyi. Ettől még semmi bajom sincs vele. Még a szegediek Faustját is leutaztam megnézni és szorgalmasan látogattam a legújabb, Andrássy úti Faust előadásokat is. Legalább hatszor láttam azt is, hanem hétszer. Ja és úgy emlékszem az utolsó Erkeles Faust előadásra a bezárás előtt 2004-ben került sor, de ha rosszul emlékszem pardon, de ha így van, akkor meg még nyitva volt pár évig az erkel és még sem játszották a Faustot.
Erkel Színház • 80862017-08-18 16:18:59
A modern rendezés nemcsak abból áll, hogy modern környeztbe helyez egy régi történetet a rendező. Igen, nem az ókorban játszódott a Sámson és Delila, de különösebben nem is értelmezte át a történetet a rendezés. Neked gondolom a salzburgi Aida is modern lenne, de szerintem az se volt az: üres színpadképek, eklektikus jelemezek, sehol sincs az ókori Egyiptom, de ettől még nagyrészt csak az történik a színpadon, ami minden Aida előadáson - egy-két dolog marad csak el például a a látványos felvonulás a győzelmi indulú után. Nincs igazi átértelmezés - mielőtt valaki nekem esik: számomra nem is szükséges, hogy legyen egy jó előadáson. A kolozsvári Sámson és Delila éppen azért volt rossz, mert miközben modernkedett, és igyekezett kitalálni egy új történetet az eredeti helyett, lényegében mégiscsak megmaradt a hagyományos történetvezetésnél, melynél fogva olyan érzésem volt, hogy a rendező azt szerette volna, ha a káposzta is megmarad és a kecske is jól lakik, ami nyilván nem sikerült egyáltalán jól. A MÁO új Siegfriedje se volt modern: csak eklektikus, illetve a történetvezetését tekintve elég hagyományos - főleg az első felonás az épített díszletével. Ettől még nem volt számomra jó és élvezetes a rendezés, de én ezt így látom. Egyetérteni természetesen nem kell.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595912017-08-18 11:55:44
A kommunikációs készségeivel sok probléma nincs ez vitathatatlan.

Egyébként nem gondolom, hogy itt most nagy változások lesznek - én legalábbis nem hiszem, hogy bármi nagy változás is történi fog a vezetésőget illetően.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 26562017-08-17 22:43:24
Hát Netrebko elénekelte az Aidát, de minek? Tényleg nem sok mindenről szól az alakítása. Nem éreztem egyszer sem a felvétel nézése és hallgatása közben, hogy érzelmileg azonosulna a szereppel, nem tudtam elhinni neki a harmadik felvonásban az édes anyaföld, a távoli, messzi haza iránti vágyát őszintén gondolja és nem, nem volt semmi megható a gyermekkora való emlékezésben sem. Egyáltalán: hiányzott az alakításából az igazi dráma, a mélyebb érzelmek, az igazi ihletettség. A színpadi gesztusai is olyan sematikusok, sterilek voltak. Elénekelte Aidát, de minek, ha egyrészt hangilag se teljesen az ő világa, másrészt meg különösebb mondanivalója sincs a szerepről. Salzurgban kitalálták, hogy csináljunk Aidát Netrebkonak és csináltak. Nem ez az első eset, hogy ez nem feltétlenül kellett volna. Sokszor meghatódtam már a negyedik felvonás fináléján, ha megfelelő énekesek adták elő, de ezúttal számomra ez is elmaradt. Nem különösebben izgalmas előadás született.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197782017-08-06 20:24:15
Nem gondolta senki, hogy nem ismered. De ha valamivel is bosszantottalak elnézést kérek, mert nem akartam.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197772017-08-06 20:20:12
Nagyon jó darab! A szentpétervári előadást megnéztem DVD-én, a debrecenit láttam élőben is.
Erkel Színház • 80712017-08-06 20:14:19
Egyébként most néztem: megvan a másik Bánk bánunk Szegedi Csaba személyében :-))))))))))))))))).
Erkel Színház • 80702017-08-06 20:13:55
Most meg lehet kövezni: jobban kedvelem Muszorgszkij eredeti hangszerelését. Valahogy karakteresebb, mélyebb, filozofikusabb jellegett ad a darabnak szerintem.
Erkel Színház • 80692017-08-06 20:12:37
Láttam. A rendezésben számomra semmi extra nem volt. Különösebben modern se volt - nem attól lesz modern egy előadás, hogy nem historizál. Nem tetszett a rendezés, de nem is bosszakodtam rajta annyit. Hoffmann meséi: zeneileg kellemes, élvezetes előadás volt. Különösen Kálnay Zsófia tetszett, de Kelemen Zoltán is elemében volt és szerintem a nő főszereplők se voltak rosszak. Nyáry Zoltán meg nem volt éppen kifogástalan címszereplő, de soha rosszabbat. A rendezés néhány elemét leszámítva számomra nem volt élvezhetetlen és elfogadhatatlan.
Erkel Színház • 80682017-08-06 20:10:15
Ez nem okoskodás: tény.És ez nem minősíti a darabot - mielőtt valaki nekem megy.
Erkel Színház • 80672017-08-06 20:09:03
Teljesen mindegy, miért nem játszották, de az elmúlt években nem ment teltházzal a darab és több mint tíz évig nem volt állandó repertoár darab. Mellesleg voltak időszakok, mikor nagyon szűkös volt a repertoár és belefért volna egy operaházi Faust. De nem gondoltak rá - hogy miért nem tudom és lényegtelen abból a szempontból, hogy a vezetőségnek évekig nem hiányzott. Ha hiányzott volna, játszották volna. Különben meg a Hugenották is évtizedekig ment és még az 1930-as években is tele volt vele a rádió: közvetítették Berlinből, Bécsből, Milánóból, Párizsból - vagy beszámoltak ottani előadásáról. Aztán eltűnt. Jobb sorsa érdemes darabokkal, mint a Faust is történhet ez. Ennyi.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197742017-08-06 17:21:37
Huszadik századi operák közül én többet is nagyon szeretek: Vérnász, Wozzeck, Jenufa, Kátya Kabanova, Peter Grimes, Lucretia meggyalázása, Elektra, Salome, Katyerina Izmaljova, és Az orr is zseniális! Nemrég láthattam élőben is a bécsi előadást, nagyszerű volt szerintem. És ott van még a Kékszakállú, a Karmeliták, a Mathis a festő, és szerintem Prokofjevnek is vannak kellemes darabjai. Még a Háború és békét is megnéztem DVD-én, a párizsi előadást, vannak benne szép részletek. De hát én mindenevőv vagyok, így még a Mózes és Áront is többször végig hallgattam, és Szokolay Hamletjét is élveztem tavaly az Erkelben. Ja és Puccinitól a Nyugat lánya - végül is az is 20- századi.
Erkel Színház • 80552017-08-06 17:15:08
Én inkább azt mondanám, hogy a 21. század elejéig állandóan játszott darab volt a Faust, de mostanra ez már nem igaz. Jövőre nem lesz, és ki tudja? Utána akár évekig kimaradhat. Hogy a rendezés miatt, vagy sem, de tény, hogy a 2015-ös premiert követően már nem vonzott akkora közönséget. Jócskán volt több erősen fogghíjas előadás is.
Giacomo Meyerbeer • 6182017-08-06 15:43:33
Szeretek ilyen régi újság cikkeket olvasni. Köszönet a bemásolásokért. A korábbiakért is, bármelyik topikban.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37952017-08-06 15:41:38
Jelen állás szerint jövőre a MÜPA-ban N. N. lesz Trisztán.
Erkel Színház • 80512017-08-06 15:38:41
Egyébként az Igor herceget nem hiányolja senki? Szerintem remek darab! A pár évvel ezelőtti New York-i bemutatót is nagyon élveztem közvetyítésről. És ha már oroszok: egyszer be lehetne mutatni a Szadkót is.
Erkel Színház • 80502017-08-06 15:37:10
Szerintem meg Csajkovszkij zseniálisan ragadja meg ezzel az eseméyntelenséggel a Puskini eredeti hangulatát. Amúgy is mit írt a kottába az orosz mester? Mi is az Anyegin? Ha jól tudom azt,hogy lírai jelenetek....
Erkel Színház • 80492017-08-06 15:33:49
Ja és ugye ehhez képest most francia dömping van/volt: Faust, Sárga hercegnő, Dzsamile, Werther, Hugenották, Rajnai sellők, Kármeliták párbeszédei. És vendégelőadások jóvoltából még Hoffmannt és Sámson is Delilát is hallhatunk az elmúlt években az Erkelben. Nekem ez igazi bőség az ínséges esztendők csak a Carmen és semmi másához képest.
Erkel Színház • 80482017-08-06 15:32:08
De azért volt egy nagyszünet, amikor nem volt Faust és hosszú évekig csak az egy Carmen képviselte a romantikus francia operairodalmat a MÁO-ban! Egyébként meg nem csak a nagy remekművek lehetnek fontos darabok zenetörténetileg, hanem egy Hugenották is. Ahogy Marschner se volt Wagnerhez mérhető zseni, de zenetörténetileg fontos szerepet töltött be a német opera történetében. Ezzel szerintem nincs mti vitatkozni.
Erkel Színház • 80222017-08-05 11:25:49
Netrebkóval kapcsolatban is egyet kell értsek.
Erkel Színház • 80212017-08-05 11:23:44
A teljes szöveget bemásoltam a Meyerbeer topikba.
Giacomo Meyerbeer • 6142017-08-05 11:22:37
Pesti Napló, 1936. április 25. 23. o.

Igaz ugyan, hogy az áltama antiszemita szagú részt egy barátja szájába adja és csak idézi, de nem korrigálja, nem javítja ki, ami számomra azt jelenti, hogy egyetért vele. Már edig ha bizonyos etnikumokat faji sajátosságokkal ruházunk fel, az már a rasszizmus határát súrolja. Tudniillik,hogy a zsidók nem értenek a művészethez és hogy legerősebb zsidő, faji vonásoik szülik a legerősebb hangokat. De nem akarok offolni - a magam részéről az ilyen szöveget nem tartom komolyan vehetőnek.
Giacomo Meyerbeer • 6132017-08-05 11:18:32
Szomory Dezső: Száz év előtt és után - Meyerbeer

Boldogemlékezatű zenekritikus koromban sokat olvastam és tanultam mindenféle zenetörténeti dolgokat, hogy ismereteimet gyarapítván, kellőképpen kiszolgáljam jóindulatú olvasóimat. így jutottam el többek között Berlioz emlékeinek gyűjteményeihez, melyek dús és művészi fejezetekre osztva, kidolgozva és csoportosítva, voltaképpen az ő szenvedéses életregényének nagyszerű monumentumát alkotják. Ezt a monumentumot olykor, az érzékenyebb lelkületű olvasó, a könnyeivel öntözi. Különösen azokban a percekben, melyekben Berlioz a szerelmeiről szól s arról a periódusról emlékezik meg, mikor a Meyerbeer zsarnoki zeneuralma egyszerűen lehetetlenné tette, minden más zenész boldogulását, pályáját és életét. .
S így jutottam el a Heine Henrik zeneleveleinek izraelita elfogultságaihoz és tévhiteihez, melyeket természetesen meg kell bocsátani neki, fájdalmas költészete s bús szépségei kedvéért. Költőnek mindent meg kell bocsátani. Mindent? Nem tudóm. Például Verlaine tekintetében aligha lehet megbocsátani, hogy olyan bátran és szabadon leírhatott bizonyos verseket, amelyek, ha én írom le őket, bizonnyal súlyos bajokat zúdítanak szegény fejemre. Hasonlóképpen Baudelaire-re iá haragtartó irigységgel gondol az ember költészetének azokért a virágaiért, melyekért azt a költőt, aki nem francia, nyilván sötét tömlöcbe vetettek volna.
Visszatérve Heinehez s ahhoz a különösen nevezetes zeneleveléhez, melyet a Meyerbeer »Hugenották« című operájának premierjéről irt, teszem ezt abból az alkalomból, hogy ez a »Hugenották« című opera, a mai nappal, századik életévének dicsőségéhez ért! Párizsban, ezen a heten, pazarul megünnepelték a nagy Operában ezt a százas évfordulót. A legnagyobb művészek énekelték a szerepeket, a legelső karmester vezetésével s olyan közönség asszisztálásával, amilyet meg a párizsi nagy Operában is ritkán lehet látni.
Az ember eltűnődik. Ritkán adatik meg művésznek, hogy életében és halálában egyformán szerencsés legyen. Rendszerint azoknak, akiknek az élet maradéktalanul bő aratás volt a dús aranykalásszal, már alig szokott jutni pár szalmaszál, miután örökre lehunyták a szemüket. Ez a Meyerbeer viszont, múlhatatlanul, mint örökjogon főrabbija egy különleges, merném mondani rituális zenének, még mindig él, százéves korán is túl, még mindig arat, ez hihetetlen! Posthumus dicsősége
Szinte túlszárnyalja azt a száz év előtti presztízsét és jelentőségét, hogy például harmincezer frank pönálét kellett fizetnie az Opera igazgatójának csak azért, amiért a »Hugenották«-kal nem készült el idejére! Mit szóljon egy Beethoven, egy Wagner, — mit szóljon egy Bartók, egy Kodály"
Mi a titka ennek a megfoghatatlan sikernek? Egyszerűen az, hogy Meyerbeer örök életében és örök halálában a nagy bugrisok zenésze volt, azoknak a »feudális bugrisok«-nak, ahogy Ignotus Pál nevezi őket. Mert csak ezektől lehet pénzt keresni. Csak ezek tudnak hálásak lenni egy művésznek, ha megérzik és felismerik benne a tulajdon lelkük színvonalát s kényelmes alantasságát. Azontúl, nyilván, már csak bús mosollyal lehet kísérni azt a heinei respektust és rajongást, melyekkel, költő létére, odáig megy, hogy Meyerbeer szellemében a goethei szellem zenei megvalósulását látja! Ebben az értelemben jelenti ki, hogy Meyerbeer a legtisztább zene s a legüdébb harmóniák mestere.
Csak egyetlenegy hamis hang szólana az angyal kürtjéből a végítélet napján, hogy Meyerbeer képes volna ezért továbbra is a sírjában maradni s nem venni részt az általános feltámadásban! S mindezt egy olyan időben és korban, mikor egy Weber, egy Wagner, egy Liszt Ferenc már a világon voltak.
Furcsa dolgok! Ezekről beszélgetvén egy nagyon kitűnő, nagyon művelt aggastyánnal, aki családom régi barátja és kissvábhegyi villájában él magányosan és boldogan a barátnőjével, a következőket mondja ez a tudós öregember:
— Általában az izraeliták, a legősibb koroktól fogva és nyilvánvalóan vallásosságból, utálták a művészeteket. Például szent Pál. aki a legszárnyalóbb, a leglelkesebb, a legszenvedélyesebb izraelita volt az összes eddig létezett izraeliták között, látta Athénben azokat a remek dolgokat, melyeknél szebbek sohasem voltak s sohasem lesznek többé világon, látta a Propyleákat, a Parthenont. a Győzelem templomát, — ez mind nem kellett neki!
Igazság szerint csak azért vette észre ezeket a műremekeket, hogy lenézze s megvesse őket, szektárius zsidó létére, mint silány bálványokat. Egész Athént, egymaga, összetörte! Arra nézve nincs adat (maga Renan nyilván elhanvagolta ezt), ha vajion a zenét szerette e? Holott a művészetek terén, csak éppen a zenéhez van az izraelitáknak különösebb érzékük. Tudniillik minden zene a jajgatásból és óbégatásból indul a fejlődése útján.
A legerősebb faji zsidó vonások szülik a legerősebb hangokat. Ezzel az ember lelkiismeretesen őszinte marad önmagához. Csak éppen mint esztétikai ideál tűnik ez nagyon közepesnek. De azért nem kell búsulni. Nem minden művész születik Liebman Beer Jaknbnak, hogy aztán egy nap Giacomo Meyerbeer legyen.
— No de mért Giacomo? — kérdem.
— Mert szerette Olaszországot.
— S mért Meyer?
— Mert volt egy Meyer nevű nagybátyja, aki ráhagyta a vagyonát. De mindennél érdekesebb. — folytatja a kis öregember, — az a Falcon Kornélia nevű tüneményes énekesnő, aki hajdan, a »Hugenották« premierjén, Párizsban, a Valentine szerepét kreálta. Húszéves volt, — tündéri nagy drámai szoprán! Huszonötéves korában, hirtelen egy nap, elvesztette a hangját s otthagyta a színházat, a pályájának vége volt!
— Hát ez szomorú, — mondom. — De hány olyan énekművésznő van, aki csak nyert volna azzal, ha még idejekorán elveszti a hangját.
— Hát ez igaz! — feleli.
— Emlékszem kérem, mikor gyermek voltam, jó atyám elvitt egy este a »Hugenották«-hoz, a régi Nemzeti Színházban. Halálosan unatkoztam. Holott jó atyám nagyon szerette ezt az operát. Az összes operák között a legtöbbre becsülte.
— Az én jó atyám is! — felelte az aggastyán és majdnem sírt.
Erkel Színház • 80172017-08-05 07:33:24
Mercadnetét majd elfeledtem, pedig ő se rossz, sőt, ma is játszható zeneszerző lenne. Minden tiszteleten Callas-é, de számomra a bel canto operák igazi felfedezése nem az ő felvételeivel kezdődött - kivétel talán a Norma, amit először vele hallottam. De Gruberova, Caballé, vagy Suteherland és Sills sokkal jobban lenyűgözött Donizetti és Bellini hősnőiként, mint Callas. Bizonyos szerepekben meg elviselhetetlennek tartom - pl. Carmen. Ez van - biztos bennem van a hiba. A Boleyn Annát meg szépen énekli, kifejezően énekli, de hol van ez Gruberova nagyszerű koloratúr bravúrjaihoz képest? Callas csak az agyonhúzott művet énekelte cédére.
Erkel Színház • 80162017-08-05 07:29:03
Mostanában rendre vettek elő rég nem vagy még sohasem játszott francia darabokat a Házban: Faust, Werther, A karmeliták párbeszédei - és lesz Rajnai sellők is, ezért gondoltam, hogy a vezetőség a francia operairodalmat is megszeretné mutatni a közönségnek s erre fő írtam, hogy lehetne más francia ritkaságokat adni - ha más nem koncertként vagy féliszkenírozottan. A Lakmé lehetne Kolonits Klára címszereplésével, de a két Massenet darab is. Mivel kivételes énekesnőről van szó, ezért megérdemelné, hogy egy-két darabot az ő kedve miatt vegyenek elő. Nem beszélve arról, hogy lehetne újra Lombardok és Ernani bemutató is, és persze Boleyn Anna.... Ezekben az operákban természetesen más énekeseknek is megtalálhatnák a nekik megfelelő szerepeket, és ezek ritkaságok lennének,amelyek talán a közönség szélesebb rétegeihez ma is megtalálnák az utat egy időre.
Erkel Színház • 80032017-08-04 17:09:46
Az egy nagyon jó opera, kár hogy csak egyszer vették fel cédére, ami meg sajnos csak közepes zenei minőségű. Szerintem vannak a szerzőnek más jó darabjai is. Nekem pl. nagyon tetszett a Medea vagy a Carlo di Borgogna is.

Ami Bellinit illeti: egy Kalóz előadás igazi szenzáció lehetne - még ha csak koncert is lenne, egyetlan alkalommal, külfödiekkel, a MÜPA-ban.

Donizettitől meg Tallián elemzésének hatására hallgattam meg a Dom Sébastien-t, ami szintén tetszett.

Ja és még francia ritakságok: mivel lenne énekesnő a címszerepre magyarországi premier lenne tudtommal a Thais is- ha csak koncertszerűen is, de a Manon és a Werther mellett számomra még ez Massenet legélvezhetőbb darabja.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595542017-08-04 07:43:23
Különben mielőtt valaki nekem esik, hogy sztárokat nem lehet mindig hívni: nem is kell! Csak előtte hozzáértőknek meg kellene hallgatni minden énekest, akit felkérnek egy-egy szerepre. Mekkora malőr volt már a premier idején a Faust szereposztási bakija is! Mikor már a Gruberovás Lucia koncerten hallaniuk kellett volna a tisztelt vezetőknek, hogy az illető úriember nem lesz jó Faust!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595532017-08-04 07:41:52
Meg lehet hívni, de ott van pl. Prestia. Őt miért nem hívjuk vissza? Vagy nekünk ő már a sztár kategória, akire nincs pénzünk mindig, hívunk hát helyette kevésbé jó basszusokat? Mikort ugye van nekünk egy Rácz Istvánunk is. Na akkor ezzel kapcsolatban mégiscsak látszik a szegénységi bizonyítványunk és lehetőségeink szűkös volta. Akkor mégis csak harmadvagy másodvonalbeliek vagyunk és maradunk is. Hiába puffogtatják a világszínvonal jelzőt. Az elmúlt évad Aidákat vezénylő külföldi karmesterére is miért volt szükség? Vagy a Carmen premier idején, a gyenge külföldi baritonra? Miért? És méh lehetne sorolni.Tomasz Konieczny, Linda Watson, Erwin Schrott, Netrrebko meghívásával kapcsolatban nincs semmi ellenérzésem, de akkor legyen évadonként csak kevesebb külföldi énekes, de az képviseljen színvonalat! Ez a véleményem. Rendezőkkel és karmesterekkel kapcsolatban dettó. Az így megmaradt pénzt meg lehet bármi másra fordítani.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595492017-08-03 16:58:08
Plusz: ha van egy-egy szerepre hazai énekes, akkor nem kellene alacsonyabb színvonalért többet fizetni és kevésbé jó külföldi énekesek sorát meghívni előadásokra. A karmesterekkel ugyanez a helyzet, de nyilván egy Poda is drágább volt sokkal, mintha egy hazai rendező állította volna színpadra az új Otellót - és akkor még esztétikailag kifogástalan rendezést sem sikerült létrehoznia.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595482017-08-03 16:56:18
Egyszerű megoldás lett volna: kevesebb bemutató, de azokat jól előkészíteni, illetve, régebbi rendezések visszahozása a repertoárba, ily módon a játszott művek száma bővíthető lett volna anélkül, hogy irdatlan pénzeket adnak ki olyan rendezésekre, amelyek sokszor nemcsak az egyszerű közönséget, de a kritkusokat is megosztották.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37932017-08-01 18:13:06
Ha utoljára ment a Vámos-féle rendezés, akkor pár év múlva visszatér majd Pesten a Galgóczi-féle rendezés, vagy várhatunk hosszú éveket majd egy újabb Trubadúr felújításra, ha élőben hallani akarjuk a darabot? Mindkét verzióért kár! A Vámos rendezése még azért szerethető volt.
Bánk bán • 28822017-08-01 18:10:55
Az eredeti sikerében nem hisznek - pedig Kolonits Klárával nagyot szólna a tengeren túlon, akár meghúzott formában is. Mindezt a márciusi, szegedi előadás tanulságaként mondom! Pál Tamást megkérhetnék a zenei anyag gondozásával az előadás számára. De az Opera minden bizonnyal a saját előadását viszi majd - esetleg a Káel Csaba rendezést. Ókovács majd ezt is elmondhatja: mi megcsináltuk!
Bánk bán • 28802017-08-01 10:40:46
Pfuj és biztos a barton verziót, a megnyirbált Tisza-parti jelenettel. Kár! Akkor legalább maradtak volna meg a Ferencsik vezénylésével felvett verziónál!
Erkel Színház • 79782017-07-29 13:03:56
Én az első két felvonást szeretem, a többiből részleteket, de azért megnézem majd többször is. Már csak azért is, mert utána ki tudja látjuk-e majd még ezt a produkciót élőben? A kórus részek nekem tetszenek a 3-4-5 felvonásban is. A két világháború közötti cikkek közül egyébként a negyedik felvonást emelik ki, hogy milyen ihletett zene és vannak, akik szerint Meyerbeer Hugenottákja a zeneirodalom örökbecsű gyöngyszeme, amit hosszabb ideig nem szabadna levenni a műsorról. Nyilván ma már senki sem látja így.

Ha már francia ritkaságok, akkor lehete Lakmé és Manon bemutatót csinálni - vagy akár egy-két estén át koncertszerűen előadni ezt a két művet.
Erkel Színház • 79732017-07-29 09:46:11
Igen ez is benne van, illetve az is, hogy nem fordították újra a 19. századi fordítást. Egy 1920-as cikk a Pesti Naplóban arról számol be, hogy a Hugenották szövegét újra kellene fordítani. Említést tesz róla, hogy sok opera szövegét újrafordítatta az Opera az 1900-as évek első évtizedében, de a Hugenottákét nem. Környei Béla pedig állítólag kijelentette, hogy a régi, elavult és nehézkes, rossz prozódiájú 19. századi szöveggel nem hajlandó elénkelni többet Raoul szerepét. A cikk szerint felkértek az újrafordítása valakit, aki 5 ezer koronáért vállalta volna a munkát, de a cikkíró szerint nem sok pénzt, az Opera vezetősége sokkalta. Aztán felajánlotta, hogy csak Raoul szerepét újrafordítja 2 ezer koronáért, de ez se valósult meg.

A 1913-as Népoperai bemutatóról talélt beszámoló szerint félházzal ment a premier, de egy 1897-es cikk is említést tesz róla, hogy a negyedik felvonásra már erősen megfogyatkozott az Opera közönsége a darab előadása alatt.

1930. március 27-én az Újság közölt beszámolót a Hugenották felújításáról: eszerint a közönség jóindulattal fogadta a darabot, de az énekesek teljesítménye nem tetszett a cikkírónak. Szintén itt egy 1931-es cikk azonban már dicséri az énekeseket: Székely Mihály, Szabó Lujza, Halász Gitta, Laurisin Lajos. Eszerint teltházak és meleg széksorok ünnepelték a Hugenották előadásait.

Ugyanakkor sok a fanyalgó, aki szeirnt Meyerbeer elévült és unalmas. Szomory Dezső egy cikkében egyenesen kiakadt, hogy Heine hogyan nevezhete a zeneirodalom Goethéjének a szerzőt a Hugenották bemutatásának évében, amikor már egy Wagner, Webber, Lisz Ferenc is a világon voltak. Szerinte Meyerbeer "a nagy bugrisok zenésze, akik felismerik benne a tulajdon lelkük színvonalát és kényelmes alantasságát." Ezt a cikket kritikával kezelném, mert egy eléggé antiszemita szagú megjegyzés is van benne, miszerint "a legerőssebb faji vonások szülik a legerősebb hangokat, mert minden zene a jajgatásból és az óbégatásból indul, de ez csak esztétikailag közepes alkotásokhoz elég. Ez szerintem egy gusztustalan megjegyzés volt.

Margit egyébként Sándor Erzsinek kedves szerepe lehetett, mert az újság cikkek szerint sokszor énekelte, de Svéd Sándor is énekelt Hugenottákban - az egyik cikk az ő alakítását dicséri.

A Pesti Napló 1922-ben írta:

"Megváltozott a zenei ízlés. Győzöt és közkincsünk lett Wagner, megszerettük Leoncavallót, Mascagnit, Puccinit, R. Strausst, megváltozott a közönséh hallása és ízlése is." Szerinte ekkor már nagy számmal voltak, akik Meyerbeer zenéjét hallgatva "bosszankodó unalmat" éreztek. Azt is kifejti, miszerint szerinte a közönség két pártra szakadt: " egy része lelkesen tapsolt" a Hugenotta előadások alatt, a másik része viszont "keményen szidta ezt az idejét múlt muzsikát a felvonásközökben."

Egy rádió műsor ajánló annyira bugyotának érzi az 1930-as években az opera cselekményét, hogy szerinte a darabot csak hallgatni jó a sok dramaturgiai baki és megmosolyogtató szélsőséges, cselekmény elemek miatt.

Nálunk is elég ellentmondásos volt a szerző megítélése.
Erkel Színház • 79722017-07-29 09:25:55
Azt csak érdekességnek másoltam be, természetesen minden forrást kritikával kell kezelni. De abban csak nem hazudik, hogy ha azt írja évek óta nincs valami másoron. Persze kérdés neki mi az évek óta? Egy, kettő, három, négy vagy öt év? Nost max. 4 év lehet, mert 1931-ben voltak Hugenotta előadások a Házban, ezek némeliykéről kritikát is találtam.
Erkel Színház • 79682017-07-28 12:44:44
És akkor emlékezzünk meg róla, hogy 1913-ban mutatták be a darabot a mostani Erkel Színházban. 1935-ben Gajáry István azt írja a Pesti Naplóban, hogy Meyereer darabjai évek óta nincsenek műsoron az Operában, de találtam egy 1935. december 8. színházi ajánlót az Újságban, amiben attól lehet olvasni, hogy a Hugenották a Városi Színházban, a Jubiláris-bérletben lesz aznap este, Ábrányi Emil vezénylésével.

Az Opera repertorájában vetésforgó szerűen lehetett jelen a darab 1909-1935 között: hol játszották, hol nem. 1884-1909 között 123 este adták a Hugenottákat a Magyar Királyi Operaházban, de a darab népszerűségének csökkenését jól jelzi, hogy a 130. előadásra ezután már 22 évet kellett várni és arra 1931-ben kerülhetett sor. De ha hozzá veszük a darab Nemzeti Színházbeli előadásait, akkor a 1897-ben megvolt a darab 200. előadása Budapesten - népszerűbb volt mint Verdi vagy Wagner, Mozartról nem is beszélve. Állandó repertoár darab most sem lesz, de az énekesek számára hálás szerepek vannak benne, úgyhogy ha a húzások nem lesznek szerencsétlenül sikerültek, akkor egészen élvezetes előadásokat azért halhatunk belőle. Bár az is igaz, hogy szerintem azért van énekelni való minden nagyobb szerepet megformáló énekes számára, ami nem feltétlenül könnyű feladat. Van egy-két énekes a két szereposztásban, akikről nem gondolom, hogy ebben a darabban kellene énekleniük, de majd meglátjuk. Ne legyen igazam.
Élő közvetítések • 64992017-07-26 19:43:13
Hát akkor az én tájékozatlanságom, hogy eddig nem találkoztam vele. Én leginkább koloratúr-szerepekben hallgatnám.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595162017-07-26 19:37:00
Na ez egy jó ötlet, csak lenne aki megvalósítsa és akkor már fel lehetne kérni Melindának Kolonits Klárát, a címszerepre Fekete Attilát, László Boldizsárt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 595152017-07-26 19:34:41
Most nem értem a turnézással kapcsolatos kiakadást. Nem először indul turnéra az Operaház a rendszerváltás óta sem. Japánban tudomásom szerintem már többször turnéztak. Finnországban is voltak pár éve a nyári operafesztiválon, most mennek a szomszédos országokba, a határontúli magyarokhoz. Menjenek. De a Víg özvegy balett helyett mondjuk én mást vittem volna, de mindegy, ezt választották.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594762017-07-23 20:07:19
A múlttal kapcsolatban csak a szépről és jóról szoktunk emlékezni. Márpedig repertoár újítási és bemutató dömping,hiányolt bemutatók, egyoldalú és elszegényedtt repertoár sokszor volt azért a Házban, vagy legalábbis volt régebben is, aki nem festett pozitív képet a Ház dolgairól, mondjuk Randai Miklós igazgatóságának éveiről se. M

Gajári István, Újság, 1935., jan. 26. 11. o.


Tíz év mérlege

Az Opera műsora Radnai Miklós tízéves igazgatósága alatt, de főleg az utolsó öt esztendőben nagyon elszegényedett. A játékrendnek ez a mind szűkebbre sorvadása különösen az utolsó öt esztendőben vált nagyobb méretűvé. Amíg Kerner István főzeneigazgató élt, nagy tehetségével néha még rá bírta venni az Operaház vezetőséget, hogy; bizonyos műveket, amelyeknek egy nagy operaház műsoráról sem szabadna hiányozniuk, továbbra is előadasson. Halála óta azonban még szegényebb és egyoldalúbb lett a műsor.
Radnai Miklós — igen helyesen —■ az operairodalom barom nagy mesterének: Mozartnak, Verdinek es Wagnernek az alkotásaira alapítja a játékrendet. Az ő műveikből áll az a gerinc, amely köré a többi szerzők operai csoportosulnak. Ez a gerinc meglehetősen kiépült mar Radnai igazgatósága előtt is. A budapesti Operaház Wagner-repertoireját meg ifj. Wlassics Gyula báró tette teljessé a Parsifalnak a játékrendbe iktatásával.
A Verdi-műsor a Végzet hatalma és a Don Carlos bemutatásával, továbbá a Falstaff felújításával mar Radnai Miklós igazgató működése alatt bővült kilenc dalműve es a Requiemnek olykori előadásával egye-egy hangversenye. Mozart játékrenden szereplő dalműveinek a sorát is ő egészítette ki négyre. Ezzel szemben azonban hiányoznak az Operaház műsoráról olyan szerzők, akiknek a műveit másutt sikerrel játsszák és olyanok, akik, ha nem is jelentenek állandó kasszasikert, műveik operai jelentősegénél fogva megérdemelnek, hogy állandóan játékrenden tartsak egy-két alkotásukat.
Wagner közvetlen előfutárja, a nemet romantikus opera egyik legkiválóbb képviselője, Weber, egyetlenegy alkotásával sem szerepel az Operaház játékrendjén, holott a Bűvös vadász zeneileg is olyan érték, hogy nem szabadna a műsorról hiányoznia. Meyerbeernek, a látványos nagyopera sok sikert aratott es egykor igen népszerű műveit is hiába keressük, pedig a Hugenották, vagy az Ördög Róbert —- természetesen nem a régi, elavult szovegforditassal — meg ma is vonzaná közönséget. Bellini halálának centenáriumát ünnepli most az egész zenei világ. Nálunk egyetlenegy művével sem szerepe!.
Ugyanerre a sorsra jutott Radnai igazgatása alatt Donizetti is, akinek a Lammermoori ! Lucia, a Lucretia Borgia es a Szerelmi bájital című operáit nemcsak Olaszországban! játsszák állandóan, hanem másutt is. Rossini költészetét egyedül a Sevillai borbélyon át ismerheti meg a budapesti operalátogató közönség.
Legnagyobbszabású es legértékesebb művet, a Teli Vilmost nem adjak elő, mert hiszen Pataky Kálmánt, aki a tenorszerepet igazi sikerrel tudna elénekelni, mar régen átengedte Becsnek' Radnai Miklós igazgató.
Ugyancsak gyengén vannak képviselve a francia zeneszerzők is Operaházunkba. Gounodnak csupán a Faustját adjak, Romeo es Juliáját azonban, amelyet pedig sok külföldi operaház állandóan .játékrenden tart, mar régóta nem hoztak színre. Saint-Saens legnépszerűbb operáját, a Sámson es Delilát szintén hagyták lekerülni a műsorról, akárcsak Delibes Sylvia balletjét is. A Fauston kívül csak a Carmen, Lakmé, Manon es a Coppelia reprezentáljak a francia zeneköltészetét Operaházunkban.
Mindez meg nem volna nagy baj, hogy ha legálabb a magyar operairodalom kifejlesztésére- nagyobb gondot fordítottak volna. De ez sem történt meg. A század első negyedében szépen megindult es akkor úgylátszott. hogy erősen nekilendülő magyar operaírás mintha teljesen megállott volna Radnai Miklós igazgatása alatt. Az igazgató azzal védekezik, hogy nem nyújtanak be hozza alkalmas művet, a magyar szerzők viszont kevés kivétellel azt hangoztatják, hogy nem érdemes az Operának dolgozni.
Tavaly összesen tizennégy magyar dalmű es négy magyar táncjáték került szilire az Operaházban. Ezek sorában azonban ha rom operett is szerepel, továbbá Erkel, Liszt es Goldmark művei is javítják a statisztikát. Az elő szerzők közül Kasa György egy művei es egy előadással, Hubay Jenő két miivel — amelyek közül az egyik felújítás volt — es hét előadással, Kodály Zoltán két művel és öt előadással, Dohnányi pedig szinten két művel es nyolc előadással szerepelt, amelyek közül hét a tavaly bemutatott Simon nénire esett. A rekordot Lehár Ferenc tartja, akinek két operettje huszonhatszor került színre az elmúlt évadban.
Az Operaház műsora nagyon leszegényedett, holott Radnai igazgató sokat tett a játékrend élénkítéséért és igen sok újdonságot mutatott be, továbbá sok darabot újított is fel. Sokkal többet, mint az előző években bárki is.
Radnai Miklós csupán az utolsó öt évben harminchat újdonságot mutatott be es ötvenhat darabot újított fel. Ezek közül azonban vajmi kevés — mindössze tizennyolc — bizonyult életképesnek es maradi meg az Operaház műsorán. Rengeteg költség és óriási munka ment így veszendőbe, csupán azért, mert az újdonságokat es a felújított műveket rosszul válogatták össze. Leroux Csavargójára példán!, amely annakidején meg a legparádésabb előadásban is — Takáts Mihállyal, Környey Bélával es Szamosi Elzával a vezető szerepekben — nagyot bukott nálunk, jóformán mindenki előre megmondta, hogy kar felújítani. Ugyanígy megjósoltak más darabok balsikerét is, de hiába. A harminchat újdonság közül például húsz nagyot bukott s igazi siker az operettekkel együtt mindössze hét akadt.
A költség és a hiábavaló munka megvolt, a magyar operairodalom nem fejlődött es az Operaház játékrendje leszegényedett. Csupán az öt év előtt szinrekerült hetven különféle művel szemben, amelyek között operett nem szerepelt, tavaly mindössze hatvannyolc különféle mii vet adtak elő az Operaház színpadán.
Ezek közül is hét újdonság es négy új betanulás volt, amelyek túlnyomó része csak a tavalyi évad játékrendjét élénkítette, továbbá nyolc rövidebb es két hosszabb táncjáték, meg több egyfelvonásos, amelyek a statisztikát javítják. Radnai Miklós tizedes igazgatása az újdonságok téren rengeteg balsikerre tekinthet vissza.

Persze ami akkor kevés volt, az most sok. A szerző más cikkeiben panaszkodik a művészi színvonal fokozatos romlására is. Meyerbeert meg ma már senki sem hiáynolja feltétlenül a repertoárból, de azért számomra érdekes írás. Korttörténeti dokumentum.
Élő közvetítések • 64842017-07-23 19:38:00
Nadine Sierra tényleg egy nagyon ígéretes tehetség: szép hangja van, jól énekel, érzelmileg azonosul Gilda szerpével és közben Lucia részleteket is találtam a tubuson, azokat is érdemes meghallgatni. Színészileg is nagyon jó: szépen megformálja a szerepet, amit énekel. Tényleg élmény hallgatni.
Joan Sutherland - La Stupenda • 952017-07-21 13:56:00
Megnéztem-meghallgattam újra a Hugenották Ausztrál Opera DVD felvételének második felvonását. Több embertől hallottam kritizálni Sutherlandot, hogy itt már nem annyira jó, mint fénykorában, de hát nekem még most is, nem tudom hanyadszor újrahallagtva is az a véleményem, hogy Istenem, Valois Margitot a pálya végén, ennyi idősen, így elénekelni, utolsó szerepeként, hát le a kalappal előtte. Méltó búcsú egy szép pályától.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594672017-07-21 07:40:22
Pár éve a szegediek Boccanegre előadásán, mikor az Erkelben egy órval tovább tartott az előadás a díszletrendezés miatt - megtapasztalhattuk, hogy ennek mekkora előnye tud lenni monumentális, többször változó díszlet esetében :-).
Operett, mint színpadi műfaj • 31752017-07-21 07:37:56
Köszönöm a tájékoztatást. Az operett műfajában annyira nem vagyok otthon, de most Rossini mellett Suppé nyitányokat hallgattam tegnap délután.
Vincenzo Bellini • 4602017-07-20 13:49:58
"Az a hivatalos olasz staggione, amely március 10-én többnapos vendégjátékra Becsbe érkezik; onnan Budapestre jön és három estén: m árcius 23-án, 25-én és
26-án a Városi Színház vendége lesz. Itt is Toti dal M onté és Aurelio Pertile lesznek a társulat sztárjai és itt is az A lvajáró, a Lam m erm ori Lucia és a Norm a előadásával áldoznak Bellini emlékének."

Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)

Az alvajárót azóta se hallhattuk élőben a fővárosban. Vagy igen?
Operett, mint színpadi műfaj • 31722017-07-20 13:48:07
Egyébként nem is tudtam, hogy Suppé a Pik dáma történetét is megzenésítette. Most véletlen futottam bele a darab nyitányába a tubuson.
Operett, mint színpadi műfaj • 31712017-07-20 13:46:51
"Itt em lítjük meg, hogy ugyancsak márciusban vendégszerepei a Városi Színházban a bécsi Staatsoper is, amire vonatkozólag ma kötötték meg a szerződést.
E nevezetes vendégjátékokig K. Halász Gyula, K ristóf Károly és N agypál Béla. nagy sikert aratott Suppé-operettje, a .,Tarantella“ uralja a Városi Színház műsorát. Zoltán Irén az operett női főszereplője felgyógyult betegségéből s az ő, Szűcs László, F. Sziklai Szeréna, Szilágyi Maresa, Sziklai József és Fodor Artúr főszereplésével e hét péntekén indul a Tarantella új előadássorozata."

Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594482017-07-19 12:42:57
Meg a rossz emlékek, amelyek hozzátapadnak. Egyébként meg igazatok van, de nyilván ennek is megvan az oka, hogy az a lassan, de biztosan szétrohadó pártház miért nem felel meg nekik.
Társművészetek • 11882017-07-19 12:41:13
Ez a politikai presztízs kérdés nekik, ahogy a Seuso kincs is az volt. Ennyi. Innentől kezdve mindent megtesznek, hogy megvegyék. Még a maffia módszerektől sem riadnak vissza. Ez nem a kultúra iránti elköteleződésről szól.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594462017-07-18 22:42:15
A sport eseménnyel kapcsolatban azért voltak/vannak érdekes dolgok, de mindegy, ne menjünk bele. Én tudomásul veszem, ha esetleg a felújítás több évig tart, ha több pénzbe kerül, mint ahogy tervezték, csak egész egyszerűen nem tartom ésszerűnek Ókovács ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. Annak idején az Erkel rendbetétele óriási csúszások nélkül lezajlott és örültem is az újranyitásnak már a próbaüzem alatt, de azért az Operaház szerintem teljesen más jellegű, kényesebb kérdés.

A Bánfy Kisszínház annyiban érdekel, amennyiben lett volna egy-két oda tervezett előadás, ami most elmarad. Pl. Az arany meg az asszony - ami egy egészen élvezhető, kellemes darab. Szívesen meghallgattam volna élőelőadásban is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594282017-07-17 11:41:47
Amúgy ez szerintem erős csúsztatás és a jelenlegi sporteseménnyel párhuzamot vonni értelmetlen - két teljesen különböző dolgo. Nekem ne mondja senki, hogy nem fizetünk rá erre a vies dologra és hogy juj de nagyon jól jártunk vele. Ugye jó pár létesítmény le lesz majd bontva az esemény után. Az nem kerül pénzbe? Hm? Az Olimpia szintén több pénzt vitt volna, mint amennyi hasznot hozott volna. Tessék megnézni mi lett a 2004-es olimpiai helyszínekkel Athénan vagy ott van a nem is olyan régen volt brazíl olimpia. Hát nem hiszem, hogy akkor szuper haszna lett volna belőle hosszabb távon az említett országoknak, ha már annyian állítják az ellenkezőjét. Tessék utána olvasni. Rövid távon egyesek jól megtömték a zsebüket belőle és ennyi.

Ha az Operát felújítják, ami műemlék, ami a miénk és hosszabb távon üzemelni fog és a magyar közönség igényeit igyekszik kielégíteni előadásaival annak sokkal több értelme van, mint egy ilyen sporesemény megrendezésének, mikor egyáltalán nem állunk olyan jól, meg megengedhessük magunkna a pazarlást. De hát már Jókai megmondta, hogy „Koldusok nemzete vagyunk, kik magokat uraknak álmodják.”

Az Opera felújításával kapcsolatban semmi ellenérzésem nincs, ahogy nem lenne bármelyik kulturális, műemlék jellegű épület esetében sem. De azért kevésbé lenne röhejes az egész, ha Ókovács nem beszélne minden hülyeséget össze-visszaidőnap előtt. Komoly, vezető pozícióban lévő ember egész egyszerűen nem fecseg és nem csinál reklámot ilyesminek időnap előtt. A Bánffy Színház már az idén meg kellett volna, hogy nyissa a kapuit, de nem nyitotta és jövőre se fogja, mégis erre az évadra és a jövő évadra is egy csomó előadást hirdettek oda és nem hiszem, hogy csak kizárólag az ellendrukkerek miatt van ez így. Az lett volna a helyes, ha eleve min. 3-4 évvel számol a vezetőség az Eiffel műhellyel kapcsolatban is, vagy ha úgy nyilatkozik, hogy szeretnénk, igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ne húzódjon hosszú évekig az Operaház felőjítása, de jelenleg még folynak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, egyeztetések. Olyan nagyon nagy dolog lett volna okosan beszélni? Mellesleg így a támadások egy részét is kivédhették volna szerintem. Mindegy. Amúgy én nem látom a nagy felhajtást az Opera felőjítása ellen vagy talán van? Midenki a sport eseménnyel van elfoglalva, nem ezzel.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594192017-07-16 21:12:32
Szerintem meg Ókovács egyszerűen hülyeséget csinák, mikor úgy nyilatkozik a felújításokról, építkezési munkálatokról, hogy még nincs is meg a kivitelező biztos személye, nem történtek meg a szerződés kötések, sőt, még a részletekről se állapodtak meg. Csak eldönti, hogy jó lesz az így, egy év alatt meg lesz. Mint mikor Kovalik kiebrudálása után volt egy sajtótájékoztató, ahol szóba került az Erkel újranyitása és valaki kinyögte, hogy lehetne Aidát és Carment játszani egy-két próba elég és kész. Róhejes az egész. Vicc.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594102017-07-16 16:34:29
Úgyhogy a következő évadban se felújított Operaház, se végre-valahára megnyitott Bánffy Színház nem lesz. Akkor meg minek kellett beharangozni gyorsan márciusban az új évadot? Miért? Mi értelme ennek? Nekem égő lenne, meg vér ciki.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 594092017-07-16 16:32:28
Az Eiffel csarnokba tervezett, a következő évadra kitűzött bemutatókat már egy ideje törölték a honlapról, nem lesz Istenek alkonya sem, csak koncertszerűen - számomra nem túl vonzó szereposztással - aztán természetesen a Bartók opera és egy másik egyfelvonásos premierek is elmaradnak egy kivételével. Na, sok értelme volt márciusban évadot hirdetni, mikor a programok negyedét végül törlik. Nem mintha meglepődnék, hogy az Eiffel csarnok házatáján se sok minden történt még.
Társművészetek • 11742017-07-13 22:14:56
Egyébként az egészben a legszomorúbb,hogy sok kutató szerint a 14 darab csak az eredeti készlet töredéke, és valószínűleg nemcsak ez a 14 darab lelet került elő, de sajnos csak ez a 14 darab tárgy ismert, mint Seuso kincsként. A többi darabnak valószínűleg örökre nyoma veszett.
Társművészetek • 11722017-07-13 22:12:51
A Seuso-üggyel kapcsoltban Lattmann Tamás bejegyzése a posztja a facebookról:

"Nem akarok túl sokat foglalkozni a #Seuso-üggyel, de a lenti interjú sajnos elég sok aggodalmamat igazolja vissza, hogy már megint egy oltári átverést látunk magunk előtt.
A következő hangzik el: "A magyar állam a kincsek tulajdonjogáról sosem mondott le, most sem.", majd utána: "a magyar államnak ezután már semmi dolga, hiszen a birtokosok lemondtak a birtokjogukról, így újra együtt, magyar kézben van a tulajdon- és a birtokjog."
Jogi értelemben ez elég zavaros és aggályos. Az érvelés szerint ugyanis azért lett most a miénk, mert mindig is mondogattuk, hogy a miénk. Csak jelzem, hogy eddig is mondogattuk, mégsem lett az, bíróságon is mondogattuk, mégsem lett az.
Baán "bonyolult szerződésekről" beszél, ami után minden tiszta. Nos, ha nincs olyan szerződés, amiben az előző birtokos a TULAJDONJOGRÓL mond le, addig nem szereztünk meg SEMMIT, csak marha sok pénzt fizettünk azért, hogy őrizhessük a más tulajdonát. Márpedig ha lenne, akkor Baán lelkesen lobogtatná, nem úgy fogalmazna, hogy "lemondtak a birtokjogukról", ami amúgy pontos megfogalmazás, csak éppen nem vezet tulajdonszerzésre.
Szóval a helyzet az, hogy ide kerül a lelet, és mi őrizzük, de ebből úgy tűnik, hogy a tulajdonjog évtizedes kérdése nem rendeződött. Nagyon jó lenne látni a Baán által emlegetett "bonyolult szerződéseket", de nekem az elmondásból úgy tűnik, hogy nincs köztük olyan, ami erre választ adhatna. Ebben az esetben viszont számolni kell vele, hogy a lelet itt van, de bármikor visszakövetelhető.
Lehet, hogy a kormányzat a nagystílű műkincsrablóra jellemző Golgota-stratégiát akarja alkalmazni, aminek a lényege, hogy ami idekerül, azt egyszerűen nem adjuk vissza, kár, hogy ez kicsit kommunista tempó, és épp tegnap döntötte be a Kúria (lásd: http://index.hu/…/ujabb_nem_vart_fordulat_munkacsy_golgota…/ ). Sajnos ennek az attitűdnek van történelmi előzménye nálunk, lásd a Herzog-ügyet (lásd: http://nol.hu/k…/herzogek-nyeresre-allnak-amerikaban-1618227 ).
Tegyük hozzá, hogy egy ilyen esetleges követelés esetén az előző birtokos sokkal rosszabb helyzetben lenne, mint eddig, tehát a magyar állam jelentős pozíciót nyert: az elmúlt évek során a birtokost sikerült lehetetlen helyzetbe hozni, hiszen nem tudta eladni a legális műkincspiacon a leletet, egyszerűen senki nem akarta megvenni, senkinek nem hiányzott a nyakába lihegő magyar állam - emiatt kénytelen volt Magyarországgal tárgyalni. Egy megfordított per esetében ez minket nem kell hogy zavarjon, hiszen nem is akarjuk eladni. Ettől függetlenül, a rendezetlen jogi helyzet még okozhat gondokat a jövőben, nem is keveset."
Forrás.
Társművészetek • 11642017-07-12 14:36:37
Ne ferdítsünk már! Ajegybank hat millió dollárt lett volna hajlandó fizetni a képért, Pákh ennek a másfélszeresét kérte. AKárhogy is, de ez nem jön ki 230 millió dollárra, csak 9 millió dollárra, ami meg forintba átszámítva sem 230 millió, hanem több. A hatmillió dollárról mondták, hogy 1,7 milliárd forintnak felel meg. A magyar állam magatartása meg elég gusztustalan ebben az ügyben is, mint sok minden másban.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593892017-07-12 13:12:39
A jegyárak emelésére már tett utalást Ókovács,mert hogy nyugathoz képest a mi Operánk milyen olcsó, ez így nem mehet tovább. Hogy a nyugathoz képest a magyar bérek milyen alacsonyak, az nem érdekli a kedves főigzgató urat. 100%, hogy az Erkel jegyárai se fognak lejjebb menni az Opera újranyitása után sem. Ez van. Szeretni nem kell.
Történelem • 4702017-07-12 10:10:05
A balett repetorárral kapcsolatban annyi információt találtam, hogy klasszikus balettok zenéjéből összeállítottk egy táncjátékot Bolsevikek címmel. Az Újság szerint a közönség különösebben nem lelkesedett a propaganda átiratokért. Az orosz operákról nem írnak. Valószínűleg volt, amit átmenetileg nem játszottak. Ilyesmi prózai darabokkal nálunk is előfordult az 1950-es években, ha ismereteim helyesek.
Történelem • 4672017-07-11 22:47:32
Pesti Napló, 1924:

"Az orosz szovjetkormány átdolgoztatja az operalibrettókat. Érdekes hírt közöl a Pravda, amely élénk fényt vet azokra uz eszközökre, amelyekkel a bolsevista-kormány propagandát csinál. A hír szerint, a kormány elrendelte, hogy az összes operalibrettókat a szovjetköziársaság ideológiájának megfelelően át kell dolgozni. A királyokat, hercegeket és nemeseket az átdolgozott librettókban el kell tüntetni. A szövegekből pedig törölni kell azokat a részleteket, amelyek reakcionárius gondolatokat fejeznek ki. Némely operánál már végre is hajtották a mtitétet, így a Tosca, a Hugenották és a fíienzi szovjetszerű átdolgozása már be is fejeződött. Lehetséges. hogy az operák nem élik túl a veszélyes operációt."

Az Újság 1920-as években kiadott számait olvasgatva megtudtam, hogy a Toscát Harc a kommünért címen, míg a Hugenották A dekavristák címmel mutatták be az átdolgozás után. Aztán a Lakméból is forradalmi operát csináltak. Ellenben a következőket betiltották:

"A szovjet betiltotta a Traviata, a Hoffmann meséi, a Pillangókisasszony, az Aida és az Othello operaváltozatának előadásait. Indokolása a betiltó rendelkezésnek az, hogy ezek az operaszövegek nem egyeztethetők össze az államforma osztályszellemével. Vajh miért?" - Újság, 1929

Opernglas, avagy operai távcső... • 197572017-07-10 22:45:22
Köszönöm a választ. Viszont elég kedvezőek a jegyárak és szállást is találni olcsón - lehet teszek egy próbát.
Jonas Kaufmann • 20372017-07-10 21:16:42
Otello

Gyönyörűen szól a zenekar, Kaufmannak meg van elképzelése arról, amit énekel, beleéli magát. Szép felvétel.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197542017-07-10 09:49:39
Kassán egyébként milyenek az opera előadások? A jegyárak elég barátságosak és kinéztem magamnak szept. 30-ra egy Handel előadást. Játszanak ritkaságokt is. Pl.: Wagner A tündérek.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197532017-07-10 09:48:17
Erre régen vártam,hogy kijöjjön DVD-én. Köszi az infot.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593792017-07-09 19:40:12
A veszteszüzet tönkre vágja számomra a címszereplő. A vámpír Kolonits miatt is érdekel.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197482017-07-09 19:29:59
Hamlet nem Ambroise Thomas operája?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593762017-07-09 12:22:45
Hát nem tudom: én szeretem a műfajt, van még sok énekes, akiket szívesen hallgatok, ezért lesznek előadások, amiket várok. Pl. A hugenották premiert - én magát a művet se tartom olyan rossz operának - vagy a Luciákat Kolonitsal, a Boccanegrát Agachéval, Vörös Szilvia miatt megnézem Az olasz nő Algírbant is, aztán Bakonyi Anikó miatt a Stifellio koncertet - anno Rálik nem jött be nekem ebben az olasz darabban sem -, aztán ott lesz Az álarcosbál premier is Agachéve- jelzem: a két matiné előadásra már nincs jegy rá! -, mondjuk a második szereposztásban Molnár Levente micsoda minőségi váltás lesz Renátóként lefelé. Aztán bár jobban örültem volna egy Hoffmann meséi premiernek, de kíváncsi leszek A rajnai sellőkre is. Örülök, hogy lesz újra A bahcsiszeráji szökőkút, Rosszul őrzött lány. Az opera koncertek közül is megnézek majd még párat a Stiffelio mellett. Úgyhogy menni fogok a következő évadban is Operába.
Milyen zenét hallgatsz most? • 249652017-07-08 12:57:24
Hülyeséget írtam bocsánat. A művészúr írt egy kisebb esszét a Rigolettóról, de nem a Met-es előadás kapcsán. Nem tudom miért emlékeztem így.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37412017-07-08 10:19:13
Nem védek semmit, de mindennek meg lehet a maga pozitívuma. Még az új Faustnak is. Hidd el, hogy a szegedi Faust egyszerűen egy féli szcenírozott előadás volt, a darab fontos jelenetei nem voltak megrendezve. Ehhez képest a lengyel rendező Budapesten profi munkát végzett minden tekintetben.Egyébként mivel nem vagyok olyan tehetős kedvenc rendezéseimre se adnék ki 18-21 ezer forintot egy estére, mert elvinné fizetésem jelentős százalékát. Pedig én még nem is létminimumból tengődöm, úgyhogy-e tekintetben engem már régen nem gondolkodom ilyenen. Ha mondjuk havonta 300-400 ezer forintot kapnék kézhez nettóban,akkor meg nem érdekelne a 20 ezer forintos jegy. Énekesek miatt pedig a számomra leginkább visszatetsző rendezéseket újra néztem már nem egyszer. Ugyanis szeretem az élőzenét. Nem vagyunk egyformák. Nyilván volt, aki Mikó idején Nádasdy rendezéseit sírta vissza, mert fiatal korában Nádasdy és Oláh előadásokon nőtt fel.
Milyen zenét hallgatsz most? • 249632017-07-08 10:10:36
Olvasd el mit írt erről a rendezésről pár éve Pál Tamás a momuson vezetett blogjában. Pá éve mutatták be és volt a Met élő közvetítéses előadások között is.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37322017-07-08 00:14:20
Nem akarok semmiről senkit meggyőzni. Szeretni sem kell semmit, csak próbálom megvilágítani,hogy a színház világa alapvetően mindig ugyanúgy működött. A Székely fonó meg ebben a formában talán nem a kedvenc rendezésem, de a népiességtől nem távolodott el a rendező, ami nekem szimpatikus volt: az emberélet eseményei népi környezetben. Nem mélyberántás, csak megtörte a magyar rendezők által képviselt hagyományt és megpróbált egyetemes jelentést adni a darabnak. Engem annyira nem zavart ez a rendezés.

Amúgy meg pl. emlékszem, mikor először láttam a MÜPA Parsifálját. Egy csomó minden zavart az elején. Szépen énkeltek oké, jól szólt a zenekar,meg a férfikar az első felvonásban oké, de mindig csak hiányzott a zöld gyep, meg a szent grál tárgyiasult megjelenése és hasonlók. Aztán a második felvonás előtti szünetben olvasgattam a műsorfüzetet, kicsit elgondolkoztam a darabról és mivel az egész egy ünnepi játék, miért ne lehetne misztériumjáték-szerűen felfogni? Vagy mint egy beavatás történet? És ha így tekintünk a darabra már nem is hiányzik a középkor és a harmadik felvonásban a rendezés a maga egyszerű eszköztárával, ami igen csak idegen egy realisztius rendezéstől, megfogott és magával ragadott. A végére az egészet olyan szépnek éreztem és még olyan érzésem se volt, hogy Wagner forog a sírjában emiatt. Néha van ilyen. Nem mondom, hogy mindig. Most is nagy élmény volt az utolsó Parsifal. Sokkal nagyobb, mint a tavalyi operaházi Parsifal, azzal a semmitmondó rendezéssel. Lehet valaki másnaka az új Székely fonó nyújott ilyen élményt. Egyébként nem húzom le az operaházi Parsifalt, mert az Andrássy úti - Erkel Színházbeli előadások közül több szép emlék, de nem a rendezés miatt. A MÜPA esetében a rendezés is hozzájárult az üneppi előadásokhoz.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37272017-07-07 09:50:01
Ha annyira szentírásak vennénk a szerzői utasításokat, akkor nem dolgozták volna át, nem húztak volna meg soha egyetlen operát sem. Attól méh, hogy a cselekmény eredeti idejét megtartják egy átírás, húzás jelentősen csonkíthatja az eredeti szerzői szándékokat. Úgyhogy szerintem annyira nincs mit feltétlenül kiakadni mindig az ilyesmin. Nádasdy Kálmán is átértelmezett. Pl.: Boccanegra szövegkönyvfordítás, amikor nem is az eredeti olasz librettot vette alapul a fordítás elkészítéséhez!
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37182017-07-06 07:34:52
A Székely fonó nem igazi opera, daljáték: inkább egy népies oratórium. Ha valaki tényleg szcenírozni akarja, hogy az több legyen népi táncok, énekek felvonultatásánál, akkor ki kell találnia hozzá egy történetet. Na, most mindjárt megmagyarázza valaki mennyire nincs igazam. Mellesleg az új Székely fonóban szintén nincs semmi botrányos, extravagáns.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37172017-07-06 07:32:46
Lievi általam felvételről megnézett operarendezései nem voltak formabontóak. különösebben extravagánsan modernek.
Kolonits Klára • 9722017-07-05 10:30:38
Nagyszerű alakítás lesz! Sajnálom, hogy a Puritánokban végül nem láthattam, de pár hónap és jön a Hugenották! Aztán lesz Norma és Ernani is, és ki tudja? Én bizakodom, hogy esetleg más szerep lehetőséget is felkínálnak évad közben a művésznőnek.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37132017-07-04 22:32:59
Hát azt nem figyeltem, illetve nem olvastam el rendesen a MÜPA hírlevelét. Cesare Lievi, akinek megfúrták a Bánk bán rendezését - pedig érdekes lett volna, hogy egy külföldi rendező mit kezd Erkellel - de így Erkel helyett majd Wagnert rendez Budapesten.
Opernglas, avagy operai távcső... • 197322017-07-04 11:19:45
Köszönjük szépen.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37112017-07-04 11:18:57
Én nagyon szeretem a Mesterdalnokok rendezését is. A Trisztán meg még kimaradt - majd jövőre.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37092017-07-03 23:12:45
Most se véletlen marad ki, mert Fischer Ádám már tervezte, hogy szünetelteti a ciklust és én egyetértek vele.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 37062017-07-03 15:11:38
Volt már olyan, hogy nem ment a Ring. Emlékeim szerinte 2013-ban volt Mesterdalnokok, Lohengrin, Tannhauser, de nem volt Ring. És igazából én nem bánom, hogy nincs mindig az a felállás, hogy a Ring plusz még egy Wagner opera megy. Főleg úgy, hogy az Opera Wagner repertoárja egyre gyérebb az elmúlt években. Úgyhogy én örülök a Trisztán és Izoldánk, a Bolygóhollandinak és a Tannhausernek jövőre.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593392017-07-02 09:04:40
Nem egyszer kellett emiatt lesnem a netet, hátha az utolsó pillanatokban felszabadulnak jegyek, már az idei évadban is. És milyen pazarló ország is vagyunk, mert szerintem az Opera bezárása ellenére is lesznek félházas, erősen foghíjas esték az Erkelben és nem egy-két alkalommal....
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593382017-07-02 09:03:20
Pontosabban: Magyarország nagyképű és csóró kelet-európai ország. Most is először a kedvezményes, délelőtti előadásokra fognak elfogyni nagyon gyorsan a jegyek. A népszerű darabok esetében meg ha nem veszed meg hónapokkal vagy hetekkel előtte az olcsó jegyet az előadásra megnézheted magad. Nem egyszer kellett emiatt lesnem a netet, hátha az utolsó pillanatokban felszabadulnak jegyek.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Gavodi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar (műv. vez.: G. Horváth László)
Budapesti Monteverdi Kórus
vez.: Kollár Éva
MICHAEL HAYDN: Requiem - a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Gheorghita Orsolya, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt (ének)
ETUNAM Vegyeskar
Monarchia Szimfonikus Zenekar
vez.: Virágh András
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)