vissza a cimoldalra
2020-03-31
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11475)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20438)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7340)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3764)
Verdi-felvételek (566)
Kimernya? (3513)
Momus-játék (5814)
Pantheon (2577)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4730)
Wagner-felvételek (282)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1904)
Franz Schmidt (3567)
Lehár Ferenc (685)
A MET felvételei (129)
Plácido Domingo (925)
Zenetörténet (279)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1402)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (5622 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36812020-02-17 21:00:05

Vegyük úgy, hogy nem vettük észre..., ismétlést hallottunk.



Talán valami baj történt, remélem, nem komoly.



Most látszik, hogy milyen nagy feladatkört kapott eddigi munkája mellé Erdélyi Claudia.



Hasonlóképpen az is, hogy Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetőt nem elbocsátani, hanem kitüntetni kellett volna, lelkiismeretes munkájáért és értékes műsoraiért, amelyeket több mint hét éven át, naponta készített hallgatói örömére.


Franz Schmidt • 35352020-02-17 10:33:37




Franz Schmidt • 35342020-02-17 10:33:10

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     



Reiner Schuhenn



Franz Schmidts oratorische Werke



Gespräch mit ANTON DERMOTA



21.



"Kennen Sie Gründe, die zur Komposition des „Buch mit sieben Siegeln” geführt haben?



Nein, das weiß ich nicht genau. Er war – weltanschaulich – ein gläubiger Mensch, das hat er wiederholt bewiesen, in seiner Musik, in Gesprächen mit Bekannten. Kurz vor der Uraufführung von „Buch mit sieben Siegeln”  ist in der Zeitfolge Hitler nach Österreich gekommen und man wollte Schmidt dann überreden zu einem Hymnus auf Deutschland, aber das Werk ist ja nicht vollendet worden. Da hat man ihm dann noch nach seinem Tode Vorwürfe gemacht, daß er sich hat einspannen lassen. Man hat aber nie einen Vorwurf gemacht, daß er sich religiös oder kirchlich "einspannen lassen", das sind zwei Kontraste. Schmidt hat diese neue Ära nicht mitbekommen, er ist schon zuvor „in die ewigen Räume” abgegangen."


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18702020-02-17 08:24:33

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között



ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:



https://mediaklikk.hu/cikk/2018/06/04/tul-az-operencian-kiss-zoltan-23-het/



A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.



Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett  fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.



Műsorzáró zeneműrészlet:



KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió 


Franz Schmidt • 35332020-02-17 08:17:48

Időpont-egybeesés miatt nem tudtam meghallgatni a tegnap előadott FranzSchmidt-művet, reménykedem, hogy majd Perchtoldsdorfból kapunk néhány sort fórumunk számára a koncertélményről :-).


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36782020-02-17 08:11:18

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között



ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:



https://mediaklikk.hu/cikk/2018/06/04/tul-az-operencian-kiss-zoltan-23-het/



A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.



Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett  fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.



Műsorzáró zeneműrészlet:



KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18692020-02-15 19:26:59

Az akkor 19 éves, a Bécsi Egyetem Orvosi Karának hallgatója és ezzel egyidőben a Bécsi Zeneakadémián Franz Schmidt tanítványa, Kemény Egon fiatalkori autogrammgyűjteményének újabb értékes darabja van fent az interneten, forrás: bedo.hu















STRAUSS, RICHARD (1864-1949) NÉMET ZENESZERZŐ AUTOGRÁF SORAI ÉS KOTTARÉSZLETE ("TEJSZÍN" CÍMŰ BALETTZENÉJÉNEK WALZER RÉSZLETE) KEMÉNY EGON (1905-1969) ZENESZERZŐ AUTOGRAM GYŰJTŐ KARTONJÁN. 1924.06.19.


 

100000



Elkelt/Sold




Közvetlen előzmény: 1862


Franz Schmidt • 35322020-02-15 19:21:01



Franz Schmidt: Notre Dame – Zwischenspiel



Wiener Tonkünstler-Orchester 1999



Itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=8VyMSs2UmC8


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36742020-02-15 17:41:40

Most vettem észre a fórumcímben az időszakasz bővülését, nagyon helyes! Remélhetőleg a végtelenbe tart... :-).


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18682020-02-14 18:39:04







Kemény Egon  – Kardos György  – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”



A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.



Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.



Igazgató: Jákó Pál.






JELENET



Közvetlen előzmény: 1865  https://mandadb.hu


Franz Schmidt • 35302020-02-14 00:32:32

Franz Schmidt: „Notre Dame”



Act II Scene 2: De ventre inferi clamavi (Archdeacon, Quasimodo, Esmeralda,...)



 YT / https://www.youtube.com/watch?v=GmC17kvsHLA


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36712020-02-13 10:41:47

A Valahol Délen című nagyoperett Kemény Egon legnagyobb sikerei közé tartozik, színpadi bemutatóit – Fővárosi Operettszínház 1956., felújítás 1957. –  rádiófelvételek követték.



Wikipédiaoldalát idézem:



Külföldi bemutatók



A "Valahol Délen" sikere a szovjet színházakban és a környező országokban (1957-től)



Bemutatók a Szovjetunióban:



„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.



Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.



…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni."



Esti Hírlap, 1957. december.




  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1957. 06.11. Rendező: Szinetár Miklós

  • Moszkva – Majakovszkij Színház 1957. 11. 30. Rendező: Kukusov

  • Tallin – Észt Színház 1958. 02. 11.

  • Szentpétervár (Leningrád) – Szentpétervári Állami Zenés Komédia Színház 1958. 03. 20. Rendező: A. Vinyer

  • Omszk 1959. 01. 27.

  • Novoszibirszk – Novoszibirszki Zenés Komédia Színház 1959. 06. 03. 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov

  • Odessza – Odesszai Akadémia Színház 1959. 12. 24.

  • Moszkva – Kreml Színház 1960.

  • Szeverszk – Szeverszki Musical Színház 1960. 06.

  • Habarovszk – Habarobszki Körzeti Zenés Színház 1960.

  • Irkutszk - Zenés Komédia Színház 1961.12. 09. Rendező: O.Orlov

  • Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház 1962 – részleteket adtak elő



További bemutatók:




  • Bratislava (Pozsony) – Nemzeti Színház 1958. 05.

  • Bratislava (Pozsony) – Nová scéna 1958.07.12.

  • Kladno 1958. 10. 18.

  • Riga 1958. november

  • Ploesti 1958. április



*



Kemény Egon művei a nyugat-európai közönség előtt még mindig ismeretlenek… ami, ha humorosan fogjuk fel ezt a tényt, külön művészet... :-)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36692020-02-13 06:31:26

Dankó Rádió                             naponta hajnali 5 – 5:55 között



ezen a héten ismétlésben az alábbi műsorhét hallható:



https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/28/tul-az-operencian-szendy-szilvi-es-laki-peter-22-het/



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió



A koraesti új műsor egyelőre  sajnos valóban meglehetősen egysíkú… az állandó rádióhallgatók részére majdhogynem unalmas. Nekem a műfajok jelenlegi keverése sem tetszik. Gyakorlat teszi a mestert : 2020. január 6-án indult az adássorozat, így türelmesen várom, amíg kialakul az új szerkesztési arculat. Zavaró az új reklámszerű mondat is, miszerint a legismertebb operettslágerek és örökzöldek hallhatók… szerintem ezt a felszínes megjegyzést ki lehet hagyni, és a túl részletes darabismertetők hosszát is csökkenteni kellene, mert több zene, rádiófelvétel illeti meg az operett műfaját, az Archívum kincsestárából válogatva; új szlogenjüknek megfelelően is: „a magyar zene rádiójában”, a Dankó Rádióban.



A műsor legjobb reklámja a zenei szerkesztés lehet, a Rádió Dalszínháza keretében öt évtized alatt bemutatott operettek, daljátékok magas művészi színvonalú darabjainak előtérbe állításával.



Ehhez kívánok sok sikert a szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudiának!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18672020-02-12 20:09:28

1860   smaragd • előzmény1857



Kemény Egon  Wikipédiaoldalán az általa meghangszerelt betétdalok is szerepelnek, bejegyzem a szerzőket is:




  • Pesti mese



Ábrahám PálVadnai László:



Nem bírok a bolond szívemmel... slow-fox



Nem csókolnak Pesten könnyen... induló-fox




  • Hotel Kikelet



Ábrahám PálVadnai László:  



Késő... hawaii tangó




  • Pókháló  



László Sándor–Balázs Mária – Ilniczky László:



Álomországba gyere el velem... slowfox




  • Pusztai királykisasszony



Laurisin Miklós verse és zenéje:



Mit adhat nekünk az életünk... angol-keringő




  • Nem élhetek muzsikaszó nélkül



Lányi ViktorRadó István:



Tudom, hogy visszavár... tangó



Nem élhetek muzsikaszó nélkül… magyar dal cigányzenekarra




  • Azur-Express



Carlo de FriesSzécsény Mihály:



A jó pohár sör mellé sós kifli... Ländler



Nem kívánok semmi mást...slow-fox



Egy édes... foxtrot




  • Dunaparti randevú



Hajdú ImreZágon István:



Dunaparti randevú... tangó



Június, július, augusztus... keringő



Szép divat a szerelem... keringő




  • Cifra nyomorúság (Úri világ)



Paksy JózsefSzász Miklós:



Kegyedet ától cettig imádom… foxtrot



Talán ma még... angol-keringő




  • A hölgy egy kissé bogaras



Laurisin MiklósSzász Miklós:



A hölgy egy kissé bogaras... foxtrot


Franz Schmidt • 35292020-02-11 23:30:00

Köszönöm szépen! Megjeleníti és kiegészíti korábbi bejegyzéseinket, a Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának Franz Schmidt und Preßburg című kötetétéből (Carmen Ottner kiadása) lefordított részleteket. Most Franz Schmidt halála évfordulóján tértünk vissza Pozsonyba, akkor születése napja alkalmából. Közvetlen előzmény: 2015. december 5. 1126 számú bejegyzés  Ardelao.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18662020-02-11 16:31:14



LAVOTTA JÁNOS



IDÉN EMLÉKEZÜNK MEG LAVOTTA JÁNOS HALÁLÁNAK 200. ÉVFORDULÓJÁRÓL



A LAVOTTA ALAPÍTVÁNY 2020-RA LAVOTTA EMLÉKÉVET HIRDETETT



Idén emlékezünk meg Lavotta János verbunkos szerző, hegedűvirtuóz halálának 200. évfordulójáról. A Lavotta Alapítvány 2020-ra Lavotta emlékévet hirdetett, s ehhez csatlakozva az Európa Rádióban is megemlékezünk a nemzeti romantika előfutáráról. Dombóvári János Lavotta kutatóval, a Lavotta Kamarazenekar művészeti vezetőjével végigjárjuk életének legfőbb állomásait. Első adásunkban a családi gyökereket és pályájának kezdetét villantjuk fel.



https://europaradio.hu/tallozo/iden-emlekezunk-meg-lavotta-janos-halalanak-200-evfordulojarol




  • Lavotta János a Komáromi farsang című daljátékban Csokonai Vitéz Mihály barátja, a színmű egyik főszereplője,



további részletek: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang



18. Lavotta hegedűszólója és Csokonai dala "Komáromi vidéken..." - 02:17  https://kemenyegon.hu/custom/kegon/image/cache/w20h20q80np1/ckeditor/audio-150191_960_720.png

(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



Videofelvételek  A zeneszerző:KEMÉNY EGON YouTube csatornáról:




  • LAVOTTA NAPOK 2019 Sátoraljaújhely, Komáromi farsang



https://www.youtube.com/watch?v=0ubGrZngTtg KEMÉNY EGON: Komáromi farsang ● Dombóvári János ajánló szavai a CD-bemutatón, XVII. Lavotta Napok



https://www.youtube.com/watch?v=Rs3AmrWMBBQ KEMÉNY EGON: Komáromi farsang CD-bemutató előadás ● XVII. Lavotta-Napok 2019 Sátoraljaújhely




  • KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész



Kemény Egon zongoraátirata Bihari, Lavotta és Csermák dallamaira https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw


Franz Schmidt • 35262020-02-11 10:25:36



Franz Schmidt: "4. Symphonie in C-dur" (1932-1933) 



Detroito Symphony Orchestra     Neeme Jaervi   https://youtu.be/9skFKtFhejk




  •  



Magyarországi ősbemutató: 2014., ahogy eddig tudtuk, az alábbi dokumentumok szerint a rádióhallgatók magyar előadásban már 1939-ben hallhatták. Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.



Rajter Lajos Schmidt-tanítvány volt.



Talán felbukkan még Papp Viktor nekrológja is!


Franz Schmidt • 35252020-02-11 09:41:57

Franz Schmidt halálának mai évfordulójára,



magyar nevével Schmidt Ferenc, emlékét őrzi:



https://www.orgelwettbewerb.at/franz-schmidt/



 



Franz Schmidt





Franz Schmidt als Cellist nach einer Radierung von Anton Karlinsky

(Wien Museum)



FRANZ SCHMIDT (1874 – 1939) 



Franz Schmidt, einer der letzten großen Spätromantiker des 20. Jahrhunderts, wurde am 22. Dezember 1874 in Pressburg geboren. Die außerordentliche musikalische Begabung des Kindes wurde im elterlichen Hause gefördert, sowohl durch Hauskonzerte als auch im ersten Klavierunterricht durch die Mutter.



Einen bedeutenden Platz in der musikalischen Erlebniswelt des Knaben Franz Schmidt nahm die Orgel ein; im Pressburger Dom erhielt er den ersten Unterricht auf diesem Instrument.



Nach der Übersiedlung der Familie nach Wien studierte Schmidt ab 1890 am Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde Komposition bei Robert Fuchs und Cello bei Ferdinand Hellmes-berger. Dem verhassten Klavierunterricht bei Theodor Leschetitzky widersetzte er sich mit Erfolg.



Als Cellist war Schmidt ab 1896 fünfzehn Jahre lang Mitglied der Wiener Philharmoniker, seit 1901 wirkte er als Cello-Lehrer am Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, nach dessen Verstaatlichung zur Akademie erhielt er 1914 eine Professur für Klavier, 1922 für Kontrapunkt und Komposition, in den Folgejahren bekleidete er – alternierend mit Joseph Marx – die Ämter des Direktors bzw. Rektors der Staatsakademie bzw. der Hochschule für Musik und darstellende Kunst.



Wenige Jahre später zeichnete sich ein beginnendes körperliches Leiden ab, das letztlich 1937 zu seiner Pensionierung führte. Schmidts letzte Lebensjahre waren geprägt von physischen Zusammenbrüchen und Höhepunkten intensiver Schaffenskraft. Erfolge und Ehrungen, unter anderem das Ehrendoktorat der Universität Wien, waren Schmidt bis kurz vor seinem Tode am 11. Februar 1939 vergönnt.



In seinen Schöpfungen nimmt Franz Schmidt eine Zwischenstellung ein zwischen dem letzten Aufrauschen hochromantischen Klangstils und der so ganz anders gearteten Musik des durch eine rasante Entwicklung von Naturwissenschaft und Technik geprägten 20.Jahrhunderts. Ausgangspunkt seines Schaffens  war ein „hochentwickelter Spiel- und Formungstrieb“ (Erich Schenk), der das Musikantische in Schmidts Stil ausmacht.





Franz Schmidt in seinem Heim in Perchtoldsdorf mit der Partitur

„Das Buch mit sieben Siegeln“

(Foto Brühlmeyer, Wien)



In seinem größtem Werk, seinem Opus summum, dem Oratorium „Das Buch mit sieben Siegeln“, gelang Schmidt der grundlegende Wandel zum Ausdrucksmusiker, indem er hier ein Werk höchster visionärer Suggestivkraft vom „Standpunkt des tief religiösen Menschen und Künstlers“ schuf.



In vier Symphonien, zwei Variationenwerken, zwei Klavierkonzerten und der Orchesterfassung der Chaconne für Orgel manifestiert sich Schmidts Œuvre für Orchester. Sein kammermusikalisches Schaffen ist besonders dem Klavier verpflichtet, es wurde zu einer der persönlichsten Ausdrucksformen des Komponisten. 



Neben bloß zwei Klavierwerken schuf Franz Schmidt eine Fülle von Orgelkompositionen, zahlenmäßig fast die Hälfte seines Gesamtœuvres. Das Formprinzip der Fuge ist in diesen 20 Kompositionen dominierend. Schmidts Orgelmusik entstammt einer Epoche des Streits um die Vorherrschaft des Ideals der romantischen Konzertorgel einerseits und der historischen Barockorgel andererseits. Für Schmidt blieb immer die musikalische Aussage wesentlich, und so ging er den Weg vom individualistischen Klangkolorit zur objektivierenden Darstellung, ohne jedoch zum Klangasketen zu werden, auch an der Orgel nicht. Schmidts Idealvorstellung von der Orgel bietet dem Komponisten Möglichkeiten, wienerische Klangseligkeit und spätromantische Stimmungs-expression vor dem Zerfließen zu bewahren und in feste Formen zu bannen.



Schier Unglaubliches wird über Schmidt als Musiker und als Lehrer in zahlreichen Anekdoten berichtet: sei es, dass er – ohne zu üben – über ein pianistisches Können verfügte, das selbst Virtuosen in Staunen versetzte, sei es, dass er die schwierigsten Partituren von Symphonien, Opern oder jedes Klavierkonzerts von Bach bis Brahms, von Tschaikowsky oder Grieg auswendig beherrschte. In vielen seiner Schüler lebt Schmidts Erbe weiter, und in vielen von ihnen wird das Musikantische, Spezifikum wienerischer Interpretationskunst, spürbar, in der Wiener Klavier- oder Orgelschule ebenso wie in der Komposition.



Helga Michelitsch





Erste Seite des Autographs von Franz Schmidts Choralvorspiel 

„Der Heiland ist erstanden“

(Österreichische Nationalbibliothek – Musiksammlung)





„Goldener Saal“ der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien zur Zeit Franz Schmidts

(Archiv der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien)





Franz Schmidt als Rektor der 

Hochschule für Musik in Wien, 1927

(Foto: Fayer)





Franz Schmidt



*



Kedves Ardelao,



Megtaláltam a műsort:



1939.







ezen az oldalon, balra fent:



Az Operaházi Zenekar Schmidt Ferenc emlékhangversenye.


Franz Schmidt • 35232020-02-10 10:10:50

A 3522 számú bejegyzéshez



Vajon miért zavar ez téged? Kérdésedre válaszolok: 




  • elsősorban szerzői jogi oka van, rövid részleteket szabad idézni,

  • továbbá a pozsonyi cikkből kihagytam azt a részt, amelyről nem találtam hitelt érdemlő dokumentumot (ez a rész az eredeti linken elolvasható),

  • nem tud mindenki németül, már emiatt sem szeretnék túl hosszú német szöveget egyszerre beírni,

  • a Studien zu Franz Schmidt kiadványok esetében természetesen amúgy is csak kiemelésekkel foglalkozom itt a fórumon,

  • érkezett korábban fórumtársi észrevétel a túl hosszú bejegyzéseket  illetően is ... :-). 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18652020-02-09 19:49:19







Kemény Egon  – Kardos György  – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”



A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.



Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.



Igazgató: Jákó Pál.






MÁTHÉ ÉVA FEHÉR TIBOR CSISZÉR ANDRÁS



 https://mandadb.hu/



Közvetlen előzmény: 1839


Franz Schmidt • 35202020-02-09 19:48:21

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     



Reiner Schuhenn



Franz Schmidts oratorische Werke



Gespräch mit ANTON DERMOTA



20.



Sie würden Schmidt also nicht zu sehr auf Ungarn fixieren?



Ganz bestimmt nicht; natürlich gibt es ein paar folklorische Stellen in seinen Werken, in Notre Dame oder in den Husarenlied-Variationen, da sicherlich. Aber in seiner Klassik ist er eben über den Nationen stehend international.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36612020-02-07 18:43:25

NAGY IBOLYA felvételeit halljuk! https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18642020-02-07 17:49:25



Zenepedadógiai folyóirat



Felelős szerkesztő: Zelinka Tamás



 



A FŐVÁROS XVII. KERÜLETI GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

KARÁCSONYI HANGVERSENYE



a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templomban,



2019. XII. 19-én



(Részletek) 



http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Gregor.jpg



Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom



 A koncertfilm szereplői:



2.



KICSINYEK KÓRUSA (13: 34)



Gyermekhangok szárnyán Palestrinától napjainkig



Zongorán kísér: Magyar Éva



Vezényel: Dömötörné Gordos Júlia



https://youtu.be/M40b4cG1Nnw 



21: 37 – 22:50: Kemény Egon - Dalos László: „Hóember”



(Részlet a „Tavasz a télben” című dalciklusból, iskolai előadáshoz.)



A Parlando teljes cikkét, a szép karácsonyi műsort, itt: http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Gregor.htm tekinthetik meg olvasóink, bátorkodtam fórumunk számára a fenti részletet kiemelni belőle.


Franz Schmidt • 35192020-02-07 17:44:30







Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     



Reiner Schuhenn



Franz Schmidts oratorische Werke



Gespräch mit ANTON DERMOTA


19.


Sie sagen, daß man in seiner Musik ein „landschaftlich geprägtes Dokument“ finden kann. Wie stark sehen Sie seine ungarische Heimat in der Musik vertreten?



Der „Halleluja-Chor“ aus seinem „Das Buch mit sieben Siegeln“ ist z.B. so ein Dokument seiner Abstammung; aber er hat sich eigentlich später doch immer als Österreicher gesehen und dazu bekannt. Ich war einige Male in Pressburg und habe dort sein Geburtshaus besichtigt. Seltsamerweise bekennt sich das dortige Regime zu Schmidt, es kann ihn halt doch nicht umgehen, weil er ja doch schon ein Klassiker geworden ist. Und in diesem Sinne muß man eben doch sehen, daß er ein Weltbürger war, er ist in Ungarn gewesen, in Deutschland, Österreich, den slawischen Ländern usw., er ist über den nationalen Anschauungen gestanden.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18632020-02-05 12:07:04



Benne: 



Kemény Egon - Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" című szvitjének egyik közkedvelt dala kottája



10. Úttörővasút - 3:27:21    

(„Ziki-zaka, ziki-zaka, ziki-zaka, ziki-zaka, kattog a… zakatol a …” )

Énekszóló: Farkas Teréz, Baráth Gizella.



forrás: https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok-523


Franz Schmidt • 35182020-02-05 12:02:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



Fri 28 Feb at 19:30 



Palau de la Musica: José Iturbi, Valencia



Maria Dolores Vivó, flauta



Krommer, Flute concerto no. 1 in G major, Op.30



Schmidt, Symphony no. 4 in C major



María Dolores Vivó, Flute



Orquesta de Valencia



Alexander Soddy, Conductor


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36582020-02-05 11:58:43

Dankó Rádió



Ismétlések:



Ezen héten hallható: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/14/tul-az-operencian-halas-adelaida-20-het



az elmúlt héten volt műsoron:



https://mediaklikk.hu/cikk/2018/05/07/tul-az-operencian-lukacs-anita-es-vadasz-zsolt-19-het/



Túl az Óperencián - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió



Örülni fogok, ha hét éven megismétli Nagy Ibolya valamennyi adáshetét a rádió, harmadszorra meghallgatva is kellemes.



Erdélyi Claudia műsorait is rendszeresen hallgatom már, beépültek a napirendembe a fenti műsorok :-).


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18622020-02-03 20:04:25



TAGORE, RABINDRANATH (1861-1941) NOBEL-DÍJAS ÍRÓ, KÖLTŐ AUROGRÁF ALÁÍRÁSA



KEMÉNY EGON (1905-1969) ZENESZERZŐ AUTOGRAM GYŰJTŐ KARTONJÁN.    http://www.bedo.hu



Előzmény: 1842 Kemény Egon ifjúkori, értékes autogram-gyűjteményéből ...


Franz Schmidt • 35172020-02-03 20:01:52


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18612020-02-01 18:38:57

Zelinka Tamás felelősszerkesztő gondozásában méltó keretben, szépen illusztrálva jelent meg Fittler Katalin írása, és a CD-bemutatót is ismerteti az internetes folyirat, lsd link Előzmény 1857





2020. 1. szám



XXI. SZÁZAD ZENÉJE



GYERMEKJÁTÉKOK – NEMCSAK GYEREKEKNEK



VÁLOGATÁS KEMÉNY EGON DARABJAIBÓL – CD-FELVÉTELEN



 



http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Fittler_Katalin-Gyermekjatekok_elemei/image002.jpg



 



A szerző lányának, Kemény Anna Máriának a lelkes-áldozatos munkája hívja életre az „Életmű” - sorozatot. A Magyar Rádió archívumának elfeledett kincsei kelnek hangzó életre, mondhatni, többfunkciósan. Aktualitást a szerző halálának 50. évfordulója jelentett, amikor is az egyidejűleg megjelent két albumot (Hatvani diákjai, Komáromi farsang) elismerésre méltó gyorsasággal követte a harmadik, amely a Gyermekjátékok címet kapta.



Egy-egy korszak kulturális életéhez meghatározóan hozzátartoznak mindazok az alkotások, amelyek a mindennapok életének kísérőjelenségei voltak, néha szinte magától értődő természetességgel, már-már környezeti tényezőként. Természetükből adódóan, kívül rekednek bármifajta (szociológiai, dokumentarista, stb.) vizsgálat által feltárt tartományokból, jóllehet, a maguk idejében akarva-akaratlanul befolyásoló tényezők voltak. Hatásuk azért nem mérhető, mert az élet különböző területein észrevétlenül hatottak; néha hangulatkeltő hatással, máskor azáltal, hogy „fülbemászva” kísérték a hallgatókat, akikben tovább élt egy-egy ritmusképlet, harmóniai fordulat, melódia, vagy szövegrészlet (mondóka jellegű ritmikus tartásával, választékos vagy nyelvtörő fordulatával, esetenként pedig érzelmi-indulati tartalmával). Beépülve a személyiségbe, jelentőségük eltörpülhetett, ám melléktermékként megmaradt hatásuk eredményeképp, hogy általuk fogékonyabbá vált az akár többé, akár kevésbé kiművelt hallás, szív, értelem.



http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Fittler_Katalin-Gyermekjatekok_elemei/image004.jpg



Kemény Egon (1905-1969)*



(mediaklikk.hu)



*Kemény Egon – Wikipédia



A változó időben más-más környezet veszi körül a gyerekeket, értelemszerűen mások a játékaik, másfelé nyílik az érdeklődésük. De vannak „örök emberi” érzések, amelyek eltérő formában ugyan, de mindenkor megmutatkozhatnak. Zenére vetítve, a száguldás öröme a gyors tempóban, a ritmikus gesztusok (nemritkán időmértékes képletek által megjelenítve), a memorizálást megkönnyítő rímek (továbbá alliterációk), a zene bármely összetevőjével „hangutánzó”, néha szinte effekt-jellegű fordulatok: megannyi inspirációforrás, amelyek arra késztethetik a hallgatót, hogy ténylegesen aktív közreműködője legyen a folyamatoknak.



A kóruséneklés, közismert, a gyakorlatban megannyiszor vizsgázott lehetőség, hogy „legyen a zene mindenkié”. Mégis, időről-időre háttérbe szorul, hogy később ismét „feltámadjon”… Remélhetőleg ez a – minden bizonnyal sokakban nosztalgiát ébresztő – válogatás is hozzájárul ahhoz, hogy ki-ki tegyen azért, hogy környezetében (akár házimuzsikálás szintjén) új erőre kapjon az aktív zenélés. Nem maximalista igényességgel, nem versenyszerűen, hanem „mindösszesen” örömforrásként.



A Gyermekjátékok műsort így részletezi a borító címlapja: óvodai – és iskolai dalok, dalciklus, szvit gyermekkarra zenekari kísérettel. Gyermek- és felnőtt előadók produkciójában hallhatjuk az 1952 és ’62 között bemutatott műveket (NB., a kétszeres Erkel Ferenc-díjas szerző az egyik Erkel-díját 1953-ban épp a gyermekkarra és zenekarra komponált műveiért kapta).



A műsor hallgatásakor ismételten azt látom bizonyítva, hogy habár a művek megszületése akkorra időzíthető, amikor az utolsó ütem végére kettősvonalat ír a szerző (s teszi ezt az utolsó átdolgozást követően), hangzó életük a bemutatóval kezdődik, és érdemben addig tart, amíg repertoáron maradnak, s az új betanulásoknak (új interpretációknak, azaz, új előadóknak) köszönhetően megannyi új élet lehetőségét kapják, a hangfelvételeknek köszönhetően új dimenzió tárul fel előttük, amikor – térben-időben távoli – új közönségre gyakorolhatnak hatást. Mert még ugyanaz az ember is másként hallgatja ugyanazt a művet egy bizonyos idő elteltével, hiszen közben megannyi zenei tapasztalatra tett szert. Tehát, miközben a mű és az interpretáció változatlan, a megváltozott régi-új hallgatóság számára új élmények és tapasztalatok-tanulságok forrása lehet.



Aki gyermekként hallgatta Kemény Egon gyermekkórusait, olyan előadásban, amikor – hála az érthető szövegmondásnak – hallás alapján megtanulhatta őket, talán csak évtizedek távlatából döbben rá, hogy a „memorizálásban” szerepet játszott a megzenésített szöveg minősége. Utólag már sohasem derülhet ki, vajon ösztönösen lett pregnáns a ritmika, a szöveg-ritmusból adódóan, avagy tudatos volt a felismerés: a gyermekeknek szánt hallgatnivaló esetenként időmértékes verselésű. De akár tudatos volt ez annakidején, akár nem – a mai gyerekek számára remek előkészítés a versformák iránti fogékonyság fejlesztésére.



Hallgatom a dalokat, emlékezem. Gyermekkoromra, s arra az időre, amikor az Ifjúsági Rádió műsorszerkesztőjeként találkoztam velük, s válogattam tematikus összeállításokba némelyiket. És néha felfedezésszámba menően tudatosítom, ez is Kemény Egon műve. Merthogy a zenei emlékezet készlete mindenkinél sokkal nagyobb, mint a szerzővel-címmel tudatosított zeneirodalom példatára.



Érdemes böngészni az előadókat is, amelyeket lelkiismeretes alapossággal tüntet fel a kísérőfüzet. A Magyar Rádió együttesein túl Andor Ilona kórusai is jeleskednek, valamint a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, a gyermekkar szólistái között felfedezhetjük Kincses Veronika nevét, de kísérő együttesként közreműködik a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Szimfonikus Zenekara és a MÁV Szimfonikus Zenekara is. A művek dirigense Beliczay Éva, Csányi László, Gergely Pál, Lehel György, Nagy Olivér, Polgár Tibor és Róna Frigyes, zongorakísérőként Raics István nevével találkozunk. Nevek, amelyek feledésbe merültek az idők folyamán, amelyek adatszerűen ismertek, és amelyekhez – legalábbis a ma élő idősebb generációknak – hangzó (koncert) emléke fűződik.



Kaleidoszkóp-darabkák, amelyekből, remélhetőleg, mozaikkockákhoz hasonlóan összerakható valami jelentéssel bíró…



A nosztalgikus kalandtúra kétségkívül kellemes – az ifjabb generációk megnyeréséhez rendkívül hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az egykor népszerű kórusok kottái, hogy a mai ízlésnek-igényeknek leginkább megfelelőek visszakerülhessenek a mindennapi gyakorlatba, akár egy-egy intézmény kóruséletét is aktivizálva.



Fittler Katalin


Franz Schmidt • 35162020-02-01 18:33:40

 



Muzeális érték... az egykori Franz Schmidt-Gesellschaft honlapjának részlete:















F R A N Z   S C H M I D T - B I O G R A P H I E



(1874 / Preßburg - 1939 / Perchtoldsdorf bei Wien)

Die Familie Schmidt - teilweise magyarischer Herkunft - übersiedelte 1888 nach Wien. Dies bedeutete für das musikalische "Wunderkind", am damaligen "Konservatorium der Gesellschaft der Musikfreunde" studieren zu können.



Franz Schmidt beeinflußte das österreichische, bzw. Wiener Musikleben in verschiedensten Berufssphären: 1896-1911 war er Mitglied der Wiener Philharmoniker, bis 1913/14 auch im Verband des Hofopernorchesters (als Cellist) engagiert. Als Pädagoge für Klavier, Violoncello, Kontrapunkt und Komposition bildete er an der gegenwärtigen Universität für Musik und darstellende Kunst zahlreiche später bedeutende Musiker, Dirigenten und Komponisten aus.

1925-27 war er Direktor, 1927-31 Rektor der traditionsreichen Ausbildungsstätte. Zu seinen bekanntesten Schülern zählten u.a. der Pianist Friedrich Wührer oder Alfred Rosé (Sohn des legendären Quartett-Primus, Konzertmeister der Wiener Philharmoniker und Schwager Gustav Mahlers, Arnold Rosé). Von den Komponisten sind Theodor Berger, Marcel Rubin, Alfred Uhl zu nennen.

Franz Schmidt war als Solist, Kammermusiker, Begleiter und Dirigent gleichermaßen anerkannt und gefeiert. Hinsichtlich seines phänomenalen musikalischen Gedächtnisses gibt es zahlreiche Anekdoten: Die noch lebenden (oder kürzlich verstorbenen) Schüler berichten von der unglaublichen Literaturkenntnis aller musikalischer Gattungen, die der Meister jederzeit präsent hatte.



Hohe Auszeichnungen bezeugen die Wertschätzung der Zeitgenossen: u.a. der "Franz Josefs-Orden", Dr. h.c. der Universität Wien (wie Anton Bruckner!).





Sein Privatleben stand im "negativen Kontrapunkt" zu dieser erfolgreichen beruflichen Laufbahn:

Zwei Jugendlieben - beide Frauen waren jüdischer Abstammung - blieben unerfüllt. Die erste Gattin dämmerte ab 1919 in der Wiener Heilanstalt "Am Steinhof" dahin, um drei Jahre nach dem Tod des berühmten Gatten im Rahmen der nationalsozialistischen "Euthanasie" - Kampagne in Deutschland ermordet zu werden. Die Tochter Emma verstarb unerwartet nach der Geburt ihres 1. Kindes. Der gebrochene Vater schuf danach seine 4. Symphonie als "Requiem für meine Tochter".



Die zweite Ehe mit einer jüngeren Klavierschülerin brachte dem bereits Anfang der Dreissigerjahre mit schwersten gesundheitlichen Problemen kämpfenden Künstler die notwendige Stabilisierung seines Privatlebens. Als Kollege, Freund und Lehrer wurde Franz Schmidt sehr verehrt. Sein geselliges Wesen ließ ihn bald zum "Wiener" werden: er liebte gemeinsames Musizieren im Kollegen-Studentenkreis und geistreiche Gesellschaft.



In seinem letzten Lebensjahr wurde der Todkranke mit dem Beginn des nationalsozialistischen Regimes konfrontiert. Nach dem Tod Alban Bergs und Franz Schrekers, der Emigration von Arnold Schönberg und Alexander Zemlinsky galt Franz Schmidt zu Recht als der bedeutendste Komponist der damaligen "Ostmark". (Die Anerkennung, die dem Schaffen seiner Kollegen Julius Bittner, Wilhelm Kienzl oder Joseph Marx zuteil wurde, ist nicht mit dem Ansehen und der Stellung Franz Schmidts im damaligen Wiener Musikleben zu vergleichen). Die Kantate "Deutsche Auferstehung" wurde vom Regime eingefordert, der Komponist ließ die Komposition jedoch unvollendet und schuf noch zwei inspirierte Auftragswerke für den einarmigen Pianisten Paul Wittgenstein: das Klarinettenquintett in A-Dur und die (Solo)-Toccata d-Moll - finalisiert im Sommer und Oktober 1938, wenige Monate vor seinem Tod.













https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo2.jpg

Zur Zeit der Vollendung

der ersten Oper "Notre Dame"








https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo5.jpg

Ende der 20er Jahre







https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo4.jpg

Franz Schmidt mit Joseph

Marx und Alexander Wunderer








https://web.archive.org/web/20160202104149im_/http:/www.franzschmidtgesellschaft.at/pictures/photo3.jpg

Sommer 1938, ein halbes

Jahr vor seinem Tod


 



Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18602020-01-31 11:00:54



Kemény Egon - Hangosfilm



A közelmúltban elkészült oldalon, életműve igen rövid összefoglalója mellett, Kemény Egon magyar film-hangszerelései is szerepelnek, a híres betétdalok hangszerelője és feltehetőleg a közkedvelt filmek zenei vezetője is volt:




  1. Pesti mese

  2. Hotel Kikelet

  3. Pókháló

  4. Pusztai királykisasszony

  5. Nem élhetek muzsikaszó nélkül

  6. Azúr Express

  7. Dunaparti randevú

  8. Cifra nyomorúság (1938)

  9. A hölgy egy kissé bogaras 


Franz Schmidt • 35152020-01-31 10:59:07


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18572020-01-29 18:12:53





2020. 1. szám



XXI. SZÁZAD ZENÉJE






Franz Schmidt • 35142020-01-29 18:08:37







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




21.



Zenéje ma is jelen van, csak fel kell fedezni. 2018 novemberében a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara Martin Leginus vezényletével bemutatta Schmidt III. (A-dúr) szimfóniáját, amelyet a Columbia Gramofontársaság által a Schubert halálának 100. évfordulója alkalmából meghirdetett 1928-as Nemzetközi Schubert-versenyre komponált. Schmidt műve elnyerte az osztrák nemzeti díjat, a kritikusok azonban a szimfóniáját jóval többre értékelték a svéd Kurt Atterberg nagydíjas művénél. Bízom benne, hogy az évforduló évében gyakrabban találkozunk Schmidt zenéjével.


Operett, mint színpadi műfaj • 42082020-01-28 09:05:11

                     





Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József





HOGY VOLT?!  Ábrahám Pálra emlékezünk 2020. január 26.

a felvétel után a stúdióban. MTVA, Budapest, 2020. január.



Forrás: https://kemenyegon.hu/



 



Ismétlések: DUNA TV, DUNA WORLD



Műsorrészlet: DUNA TV Facebook



https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 3 hónapig még megtekinthető.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18562020-01-28 09:00:09

Ez a férfiúi viselkedés másoknak is feltűnt… nagy nézőtábora van a Hogy volt?! műsornak, a hozzám eljutott véleményekben ugyanezt, szinte szóról szóra, szóvá tették. Az egyik családban egy kisfiú is megjegyezte: a bácsi mindig beleszól abba, amit a néni mond. :-)



Lehet, hogy a vágóolló is furcsán működött?



Nézzük a dolog, a jó oldalát: ez volt az első tévéműsor (úgy értesültem), emlékműsor, amely Ábrahám Pálról szólt, és ebbe a szerkesztő legjobb barátját, zenei munkatársát az akkor nagyon fiatal Kemény Egont is bevonta.



Eddig ugyanis fordítva volt: Ábrahám Pál szerepelt Kemény Egon fórumán, itt, és a Dankó Rádió Túl az Óperencián című Kemény Egonra emlékezünk 2013-as és 2019-es emlékhetében is, Nagy Ibolya műsorában, Kemény Anna Máriával.



Sajnos a brácsa említése után nem ezt, az eredeti hangszelést hallottuk a Hogy volt?! műsorában, ellentétben a 2019. 30. hetében sugárzott fenti, Kemény Egon emlékhéttel! Ennek oka az lehet, hogy ez rádiófelvétel, és nincs hozzá bejátszható képük.



Emiatt nem lesz Hogy volt?! Kemény Egonra emlékezünk műsor sem, pedig 2020-ban, születésének 115. évfordulján időszerű lenne; nem készült tévéfelvétel műveiből, senki nem tudja, miért nem.



Mindent egybevetve: elindult egy szép út Kemény Egon életműve 21. századi bemutatására, és ebben még sok örömünk lehet!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18542020-01-27 08:52:55

                  



Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József

a felvétel után a stúdióban. MTVA, Budapest, 2020. január.



Forrás: https://kemenyegon.hu/



https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 3 hónapig még megtekinthető



A Hogy volt?! népszerű szórakoztató-műsor.





Klaus Waller Ábrahám Pál életének kutatója, a róla megjelent dokumentumok és az elterjedt anekdoták elemzője, könyve interneten megrendelhető. Már a bevezetőben említik, hogy maradt még bőven tennivaló… ő sem jutott a végére. Kötetében pontos és szavahihető, dokumentum-filmhez is felhasználható adatok találhatók; magyarra fordítása időszerű.


Franz Schmidt • 35132020-01-27 08:49:39







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak

2019. 11. 13.






20.



2017 tavaszán, működésének hatvanötödik évében megszűnt az osztrák Franz Schmidt Társaság – éppúgy, ahogy ő maga is életének hatvanötödik évében távozott.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18522020-01-26 09:55:52

 



Mai bemutató:



DUNA TV    2020. január 26. vasárnap 16:00



https://mediaklikk.hu/musor/hogyvolt/



Ábrahám Pálra emlékezünk



Vendégek:



Zsadon Andrea

Kemény Anna Mária

Mahó Andrea

Szolnoki Tibor

Bozsó József

Nemlaha György



Ábrahám Pál (1892-1960) és Kemény Egon (1905-1969) zeneszerzők művészbarátságát és zenei alkotómunkáját, amely hat és fél éven át tartott (Budapest, Lipcse, Berlin 1928-1933) az alábbi fényképpel idézem fel:



Hotel Restaurant HESSLER, Berlin



a berlini magyar művész-kolónia találkozóhelye




Franz Schmidt • 35122020-01-26 09:48:59

Franz Schmidt magyar nyelvű wikipédia oldala



https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt



tájékoztatása szerint, a lapot eddig a Musikverein, Ausztria kultúrája, Ferencsik János, Zenetörténet és a Február 11. oldalak vették át.



Tegnap jelent meg az Irodalom cím, amely a zeneszerzőről kiadott könyveket tartalmazza, ez a lista még bővíthető.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18512020-01-26 07:19:16

Dankó Rádió



A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.



A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.



Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:





Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.



Forrás: kemenyegon.hu



Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Lilla – Házy Erzsébet



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert



A most elhangzott daljáték-részletek:




  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 



(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 



(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 



(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 



(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)



A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.



Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!



Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!



Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.



Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36462020-01-26 07:17:27

Dankó Rádió



A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.



A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.



Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:





Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.



Forrás: kemenyegon.hu



Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Lilla – Házy Erzsébet



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert



A most elhangzott daljáték-részletek:




  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 



(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 



(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 



(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 



(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)



A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.



Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!



Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!



Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.



Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Ilosfalvy Róbert • 8752020-01-26 07:12:39

Dankó Rádió



A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.



A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.



Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:





Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.



Forrás: kemenyegon.hu



Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Lilla – Házy Erzsébet



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert



A most elhangzott daljáték-részletek:




  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 



(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 



(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 



(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 



(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)



A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.



Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!



Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!



Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.



Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46622020-01-26 07:03:33

Dankó Rádió



A mai műsorban Gyöngy Pál, De Fries Károly, Erdélyi Mihály és Lajtai Lajos műveiből válogatott archív felvételeket Nagy Ibolya felelősszerkesztő.



A műsor végén, Farsang idején, a "Komáromi farsang"- ból csendültek fel részletek.



Nagy Ibolya ismertette a daljáték rövid tartalmát és megemlítette, hogy nemrég CD-n is megjelent:





Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján



Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.



Forrás: kemenyegon.hu



Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Lilla – Házy Erzsébet



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert



A most elhangzott daljáték-részletek:




  • Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…" 



(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." 



(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" 



(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)




  • A nápolyi király dala "Ferdinándusz  büszke nevem..." 



(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara)



A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.



Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!



Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!



Nagy Ibolya az eltelt hét esztendő alatt több, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.



Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18492020-01-24 17:35:59

Farsang a poroszlói óvodában



Most kaptam az értesítést, hogy Dr. Árvai Judit, Poroszló kitüntetett, köztiszteletben álló és szeretett doktornője



három darab



KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD-vel ajándékozta meg a poroszlói óvodásokat.



Dr. Szedresi István orvos-ezredes úr arról is tájékoztatott, hogy fényképfelvételeken örökítette meg az óvodai CD-átadást és a kedves  gyermekmulatságon jelmezben vidáman farsangoló óvodásokat. A képeket a kemenyegon.hu Események oldalról fórumunkon is  megtekinthetjük majd.





Dr. Árvai Judit háziorvos 50 éve áll a gyógyítás szolgálatában. A jubileum alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a poroszlói doktornőt.



http://fuzeshirek.hu/otven-eve-a-gyogyitas-szolgalataban/


Franz Schmidt • 35092020-01-24 17:32:30

https://www.youtube.com/watch?v=jXMmpOlQKt8&list=RDjXMmpOlQKt8&start_radio=1&t=29



Franz Schmidt: Notre Dame  



Act I Scene 1: Halt! Nicht weiter! (Archdeacon, Quasimodo, Phoebus)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36412020-01-24 06:10:50

Dankó Rádió                   Túl az Óperencián



A mai műsorban, amely sajnos most már egyik utolsó új összeállítása, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádió XX. századi felvételei közül Offenbach: Piaci dámák operett-részleteivel (felvétel: 1978), majd Ferencsik János vezényletével a Terefere polkával szerzett derűs hajnali perceket, a műsor végén pedig az Anna-polkával indult a reggel…


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18482020-01-22 18:16:46

DUNA TV   2020. január 26.      Az új kezdési időpont: 16:00



Hogy volt?!   Ábrahám Pál 


Franz Schmidt • 35082020-01-22 18:12:40


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18462020-01-21 17:20:54


















 


   

 










Duna TV (HD) tv-műsor




Duna TV 



2020. 01. 26.  16:05 - 17:00



TV-MŰSOR
















Hogy volt?!



magyar, 2020



Ábrahám Pál



Hogy volt?!... - Ábrahám Pálra emlékezünk. Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorában, olyan slágerek felidézésével, mint a "Toujour l'amour", a "Tangolita" vagy a "Kicsike vigyázzon" kezdetűek.





Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt - ez a mondat sokszor elhangzott már, Ábrahám Pálról szóló szócikkekben is gyakran szerepelt. A zeneszerzők barátságáról, zenei munkakapcsolatáról itt is olvashatunk: 



https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon 



Túl az Óperencián, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján, emlékhét keretében 2019-ben felidézte a zeneszerzők barátságát is: 1967-ben hangfelvételen Kemény Egon Boros Attila kérdéseire válaszolva emlékezett zenei együttműködésükre.


Franz Schmidt • 35062020-01-21 17:13:33







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter


 

Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak





2019. 11. 13.




19.



Bécs XIII. kerületében 2001-ben ünnepélyesen megnyitották a Franz Schmidt parkot, ahol 2005-ben leleplezték a zeneszerző emlékművét. A park a Ghelengasse és a Prehausergasse mentén terül el, nem messze a Ghelengasse 3. szám alatti háztól, ahol Schmidt gyakran zenélt növendékeivel. Az emlékművön elhelyezett mellszobor Hilde Uray 1954-es alkotása.



https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Franz-Schmidt-Park-768x1024.jpg



Schmidt Ferenc emlékműve a bécsi Franz Schmidt parkban


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36312020-01-21 06:29:50

Dankó Rádió



A mai műsorban már formailag is kialakult az új műsorrend: a csatorna hangján kaptunk tájékoztatást a reggel 5 órától 6 óráig tartó Túl az Óperencián című operettműsor ismétléséről.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ismertette, hogy a Túl az Óperencián immár ebben a műsorsávban hallgatható meg.



Fényes Szabolcs és Ábrahám Pál operett-felvételeiből sugárzott nem túl régi felvételeket a rádió.



A fentiekkel némileg megnyugodhat a rádióhallgató, miszerint Nagy Ibolya kiváló adásait továbbra is, a jövő héttől már csak ismétlésben, hajnalban, de naponta meghallgathatja.



Az Az a szép című új program naponta 18 órakor kezdődik, és harminc perc operett összeállítást tartalmaz. Ezúton kívánok Erdélyi Klaudiának sok sikert szerkesztői és műsorvezetői munkájához!


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36282020-01-20 07:22:35

Ma, az új műsorrend szerint, a lendület és frissesség jegyében... hallhattuk, hogy 5 óra reggel van és azt is, hogy a világ néhány más részén ilyenkor mi a pontos idő...



Dankó Rádió     Túl az Óperencián



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető utolsó műsorhete kezdődött el, kiváló zenei progammal, a Farsangra is utalva, Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház művésze nagyszerű meglátásaival és tapasztalataival... Lehár Ferenc operett-részleteivel.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18452020-01-19 14:09:58

Megjelent Kemény Egon zeneszerző weboldalán https://kemenyegon.hu/gyermekkari-muvek-140



a Gyermekjátékok CD bemutatójáról készült videofilm:


ezen a linken megnyitható: https://www.youtube.com/watch?v=U7A7cSLJc3M 



                                                



„Ennek a CD-nek a segítségével nyerhetünk ma itt bepillantást egy olyan zeneszerző  életművébe, munkásságába, aki nagyon szerette a gyerekeket.



Elvarázsolta ez a világ, és mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mintsem, hogy munkásságának nagy részét a gyermekek számára komponált dalok és kórusművek teszik ki – ő Kemény Egon, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, akinek idén volt halálának 50. évfordulója.”



Szabó Ágnes a program műsorvezetője, 2019. december 4.



https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon


Franz Schmidt • 35052020-01-19 14:04:38







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




18.



A pozsonyi Orsolya utcán (Uršulínska), a Kulturális Minisztériumnál járva érdemes kissé feljebb emelni a tekintetünket, és megkeresni a Schmidt tanítványa, Rajter Lajos által állíttatott kétnyelvű emléktáblát. Alexander Vika szobrászművész alkotásának 1965-ös leplezésén a zeneszerző húga, Emma is jelen volt. Az OPUS zeneműkiadó 1987-ben megjelentette Schmidt négy szimfóniájának új felvételét a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában, Rajter Lajos vezényletével.



https://bratislavskerozky.sk/wp-content/uploads/2019/11/Foto-Martin-Jano%C5%A1ko-to-je-z-na%C5%A1ej-knihy.jpg



Schmidt Ferenc emléktáblája a pozsonyi Orsolya utcában


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36252020-01-19 07:20:04

Dankó Rádió     Túl az Óperencián



A  mai műsor Szirmai Albert, Gyöngy Pál és Ábrahám Pál felvételeivel (ezúttal nem az eredeti Kemény Egon hangszerelte számokkal, hanem Körmendi Vilmoséval és a Magyar Rádió Esztrádzenekarával) szórakoztatta a hajnalban kelőket… 



Holnaptól Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető vendége Homonnay Zsolt színész, énekes lesz.



A Dankó Rádióban bekövetkezett 2020. január 6-i változások következtében, a múlt héten elkezdett adások ismétlését követően csütörtöktől folytatódik majd a friss adáshét.



Nekem még meg kell szoknom az új műsorrendet, tegnap elfelejtettem meghallgatni a 18 órakor kezdődő operett-félórát.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36232020-01-18 06:06:41

Dankó Rádió             Túl az Óperencián



Nem lehetek elég hálás a Dankó Rádiónak, hogy mai hajnali óráimat is Nagy Ibolya műsorával indította!



:-)



Még a fülemben csengenek a Császárkeringő dallamai, amelyet Ferencsik János vezényletével hallhattunk. Születése 113. évfordulóján a felelősszerkesztő-műsorvezető hosszabb részlettel ajándékozott meg minket a Cigánybáróból is.



A műsor elején a Bob herceg régebbi és újabb felvételei szóltak, a műsor végén Nagy Ibolya Viszonthallásra!  búcsúzásával reménykedünk, hogy ez egyszer még megvalósul…


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18442020-01-17 19:24:40

Kemény Egon CD-bemutatója a Gregor iskolában



Megjelent Kemény Egon: Gyermekjátékok CD albuma, melyet A Gregor József Általános Iskola aulájában mutattak be az iskola 3. és 4. osztályos tanulói december 4-en, szerda délután.

A diákok Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” c. dalát kétszólamú gyermekkarként énekelték el zongora kísérettel, az iskola zenei alsó tagozatának karvezetője Gordos Júlia vezényelt. A bemutatót zenés beszélgetés követte Kemény Egon „Gyermekjátékok” című CD albumán megjelent műveiről. A beszélgetőpartnerek pedig Csányi Valéria karmester, Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és Szabó Ágnes az iskola zenei alsó tagozatának volt karvezetője, Kemény Anna Mária voltak.



https://www.facebook.com/rakosmentipiritos/posts/2525675857552131/



https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok-523


Franz Schmidt • 35042020-01-17 19:19:51







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak





2019. 11. 13.




17.



Schmidt Ferenctől a bécsi Musikverein Nagytermében, majd a Károly-templomban (Karlskirche) vettek végső búcsút. Díszsírhelyen nyugszik a bécsi Központi Temetőben, más zenei óriások közelében. A Bécsi Filharmonikusok André Roder szobrászművészt bízták meg tiszteletbeli tagjuk síremlékének elkészítésével. Felesége, a mellette nyugvó Margarethe huszonöt évvel élte túl.



KÉP: Schmidt Ferenc sírja a bécsi Központi Temetőben


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36212020-01-17 19:05:15

A tegnapi bejegyzés / 3618  "A műsorvezető Erdélyi Klaudia egyszerűen beolvassa, hogy mi lesz a következő zeneszám, kik a szerzők és előadók (karmestert, zenekart vagy más adatokat a felvételről nem említ) . Ennyi."



Most én is meghallgattam, nem félrobot, ahogy sejtettem, szerkesztve van a műsor, ma Erdélyi Klaudia szerkesztő-műsorvezetőként mutatkozott be.



Ma már volt némi ismertető, pl. Feleki Kamill és Sárdy János pályájáról, kialakulatlan még a műsor. Az már látszik, hogy nem ad elég teret az operettnek, a magyar zene eme ágának... feltehetően nem is szándéka, hiszen fél óra alatt nem is lehetséges. 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36192020-01-17 07:45:17

Ezek szerint a divatos félrobot üzemmódba kapcsolt a Dankó Rádió: 2020-ban megszüntette az operett- és zenésszínház műsor önálló programját és műsorvezetés helyett bemondással adtak plusz munkát valakinek…



De legalább bemondják, hogy mit hallunk…



Nagyon hiányzik a rádióújság, amelyben évtizedeken át részletezték a műsorokat és a hallgatót értelemszerűen, a műsor érdekében is, előre felkészítették az adásra. Mi sem volt természetesebb ennél.



Ma én is belehallgatók majd az új műsorkreációba.



A Túl az Óperencián hajnalban a megszokott magas színvonalon volt élvezhető! Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető vendégeivel – Zavaros Eszter operaénekes és Sövegjártó Áron színész, énekes , főleg opera- és operetténekesi felkészülésükről, mindennapi művészi, előadói tapasztalatukról vezetett érdekes, okos beszélgetést.



A zenei részbe a Magyar Rádió archív felvételeit szerkesztette Nagy Ibolya, a János vitézből és a Denevérből Sárdy János, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert előadásában, és folytatódott a Ferencsik János-évforduló alkalmából a vele készített felvételek ismétlése is.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36172020-01-16 18:00:11

Én már 2020. január 6-a óta a Túl az Óperencián programmal hajnali lendülettel frissülök... 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36132020-01-16 06:31:20

A Rádióújság radikálisan hirtelen, közelmúltbeli megszűntetése után most a Dankó Rádió magyarázat nélkül hagyott „újítása” borzolja a rádióhallgatók kedélyét.



A Túl az Óperencián című közkedvelt műsor hajnali 5 órai kezdését nem kommentálják a műsor előtt sem… ugyanis a nap reggel 6 órakor kezdődik, miként „a csatorna hangja”-'n a műsorajánlóban közlik…



Én ma is a régi érdeklődéssel figyeltem, mi, ki következik, a műsor vendégei felvételei mellett hosszabb részleteket hallottunk Leo Fall és Kálmán Imre mindig sikert arató archívumbeli rádiófelvételeiből. Emellett Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az elmúlt héten Felföldi Anikó elhunyta, ezen a héten Ferencsik János évfordulója zenei emlékezetével tette, teszi naprakésszé összeállításait.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18432020-01-15 17:49:56



2020. 1. szám



Előzetes a tartalomból



Gyermekjátékok – nemcsak gyerekeknek. Válogatás Kemény Egon darabjaiból – CD-felvételen (Fittler Katalin)



http://www.parlando.hu/NEWPROBE/PARLANDO.html


Franz Schmidt • 35032020-01-15 17:47:50







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




16.



Miután Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, Schmidtet mint a legjelentősebb élő osztrák zeneszerzőt felkérték a Német feltámadás című kantáta megírására. Barátai szerint Schmidt politikailag naiv és befolyásolható volt. Második felesége, valamint műveinek gyakori megszólaltatója, Franz Schütz orgonista – mindketten a rezsim hívei – a mű megírására biztatták, már csak azért is, mert Schmidt törvénytelen gyermekének zsidó volt az anyja. Ő azonban halogatta a dolgot, a kantáta helyett (már az Anschluss után) az emigrációban élő, zsidó származású, balkezes zongoraművész, Paul Wittgenstein számára komponált két művét fejezte be. Az eredetileg a rádió épületében felépített új orgona felavatására intermezzóként írt, már kész Fuga solemnishez elkészítette a kantáta elejének és végének terveit. Betegsége és a mű befejezését erőltető nyomás miatt fizikailag és pszichikailag kimerülve, szívrohamban halt meg 1939. február 11-én perchtoldsdorfi otthonában. A kantátát növendéke, a szakirodalomban Schmidt Süssmayreként emlegetett Robert Wagner fejezte be. A művet Schmidt halála után tizennégy hónappal, 1940 áprilisában mutatták be, azóta nem került színre. Norbert Tschulik szerint vélhetőleg nem felelt meg a náci megrendelők elképzeléseinek.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36092020-01-15 11:04:10

Sövegjártó Áron  a hét egyik vendége, 2020. 3. hét Túl az Óperencián



hajnalban elírtam a nevét... elnézést kérek!



Örülök az alábbi bejegyzésnek.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36072020-01-15 06:10:58

A hallgatók felháborodását kiváltva és ennek számtalan jelét adva a Dankó Rádió felé… 2020. január 6-a óta a program utolsó heteit halljuk. Azóta nem frissül a Túl az Óperencián Médiaklikk oldala.



Így most észleltem csak, hogy ezen a héten mégis Nagy Ibolya egyik utolsó új, azaz aktuális műsorhetét halljuk, vendégei: Zavaros Eszter operaénekes és Süvegjártó Áron színész, énekes. A zenei részből Huszka Jenő és Ábrahám Pál operettfelvételeit emelem ki.



Szórakoztató hajnali élmény volt, nem utolsó sorban a meghívottak történetei körül Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető kedves kacagását és hangját hallva…, aminek hamarosan szintén csak ismétlésben örülhetünk majd.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36052020-01-14 06:04:32

Dankó Rádió Túl az Óperencián Nagy Ibolya műsora



Folytatódott az elkezdett, ismételt műsorhét. Talán nem csak ezen a héten marad így... hivatalos tájékoztatást még mindig nem kaptak a Dankó Rádió hallgatói.



A hajnali 5 órai kezdésnek is vannak "nyertesei": tegnap szépkorú barátnőm örömmel újságolta, hogy felfedezte a műsort, és amikor korán ébred fel, meghallgatja és jól kezdődik a napja.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18422020-01-13 18:29:29

 





Kemény Egon ifjúkori, értékes autogram-gyűjteményéből bukkant fel egy kártya  bárcsak mesélni tudna, hol járt eddig  egy évekkel ezelőtti budapesti árverésen.



Nem nehéz felismerni az aláírást...


Franz Schmidt • 35022020-01-13 18:26:11







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




15.



Hatvanadik születésnapján nagy megtiszteltetés érte: ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusok koncertjét, amelyen saját művei csendültek fel (pontosan négy évvel később hunyt el). Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között az Udvari Opera Zenekarából való távozása és Notre Dame című operájának sikeres bemutatója alkalmából megkapta a Ferenc József-rendet (1914); hatvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktori címet, a Bécsi Filharmonikusok pedig tiszteletbeli tagságot adományoztak neki; két héttel halála előtt, 1939. január 26-án megkapta a berlini Porosz Művészeti Akadémia Beethoven-díját (amit ebben az évben kivételesen nem Beethoven halálának évfordulóján, március 26-án, hanem két hónappal korábban adtak át…).


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36032020-01-13 06:27:35

Új hét, új vendég... kezdte gyakran hétfői műsorát Nagy Ibolya...



A Dankó Rádióban most egy régi hét ismétlése kezdődött... műsoridő hajnali 5-6 óra között.



Tartalmas adás, mint mindegyik, amelyet Nagy Ibolya szerkesztett.



Nem lehet tudni ki vagy mi választotta ki ezt a hetet, és azt sem, hogy végig lejátszák-e.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18412020-01-12 12:36:18

Ezen a linken https://mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/ megtaláljuk Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020 előtti műsorheteit, így a 2019-ben sugárzott Kemény Egon-emlékhetet is:



Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján:



https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/


Franz Schmidt • 35012020-01-12 12:32:56

Nagyon örülök, hogy a 20. Franz Schmidt Musiktage 2020, amelynek megrendezési időpontja Franz Schmidt halálának napjához igazodik, ismét a Perchtoldsdorban élt (1926-tól haláláig) zeneszerző egyik műve előadásával jeleskedik, az utóbbi években ugyanis az ő művei nem szerepeltek a műsorban...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 36002020-01-12 10:00:46

NAGY IBOLYÁT A TÚL AZ ÓPERENCIÁN  MŰSORÁVAL VISSZAVÁRJUK!



Ez mind így igaz, ahogy a hallgatók bejegyezték.



Vajon mit takar a tulajdonosváltásra utalás?


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35982020-01-12 06:19:16

Teljes mértékben egyetértek ezekkel a véleményekkel.



Ma lezárult a 46. műsorhét ismétlése.



Sajnos, még az is lehet, hogy a "kivezető sáv"-ba került nagyszerű  "Túl az Óperencián" című program, Nagy Ibolya műsora, egy hét múlva már egyáltalán nem lesz hallható, még hajnali 5-kor sem, ismétlésben –  óriási öngólt rúgott magának a Dankó Rádió, hogy a mai filmzene-sport-témánál maradjak...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35962020-01-11 16:28:55

Lehetetlen? Megtették, puccsszerűen megszűnt a hét évvel ezelőtt létrejött műsor... szebb szavakkal: 'köd előtte, köd utána', ugyanis indulása is váratlanul ért minket, viszont nagyon örültünk neki!



Én most már beérem a Túl az Óperencia ismétléseivel is, csak legalább az maradjon meg Nagy Ibolya művészi tehetséggel és sokoldalú tudással összeállított műsoraiból! Példaképpen a mai is, amely harmadszorra hallgatva is élvezetes volt, tele érdekes részlettel.



Ez már a harmadik alkalom, hogy a Dankó Rádió tologatja a műsorkezdés időpontját... alkalmazkodtunk eddig is...



A Kossuth Rádió élén is változás volt a napokban, erről rövidhírben értesültem. Ugyanezt a korrekt tájékoztatást várja el az ember a Dankó Rádiótól is.



Miután lehetetlen manapság már alig van... még azt is el tudom képzelni, hogy a Kossuth Rádió újraindítja az operettet programjában... :-). Ehhez a gondolatomhoz merész fantáziára volt szükség, és reményre is.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35942020-01-11 06:19:13

Ma a 2019. 46. hét szombati adását ismételte a Dankó Rádió, tehát nem folytatta a hétfőn megkezdett ezúttal szerdáig tartó új hetet, új vendéggel…



A hétfő óta kialakult, igen sajnálatos helyzet miatt, amire nem kaptunk magyarázatot, a rádióhallgatók ma is hajnalban örülhettek Nagy Ibolya kiváló szerkesztésének és gyönyörködhettek a régi, felújított rádiófelvételekben. Jön a tavasz… a kertünkben kibújtak a hóvirágok és korábban kel fel a Nap is – biztos vagyok benne, hogy a Túl az Óperencián című műsor kedvelői meg fogják találni a módját, hogy meghallgassák az ismétléseket.



Arra a tapsra is gondolok, ami a most elhangzott adás zárószámát követte… és Nagy Ibolya rádióbeli szerepére, amivel ő is kiérdemelte elismerésünket és köszönetünket, képzeletbeli tapsunkat! Sosem hittem volna, hogy megválik Tőle a Dankó Rádió, sokkal inkább arra számítottam, hogy az elmúlt hét évben nyújtott munkájáért kitüntetéssel fogják jutalmazni Nagy Ibolyát, akinek műsora a Dankó Rádió új szlogenjét is képviseli, képviselte… „Dankó Rádió – a magyar zene rádiója”.



Ezen linken https://mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/ áttekinthetjük Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetó korábbi vendégeinek adásait, 2020-ig.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18402020-01-10 06:17:06

Ma hajnali 5-kor a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián tegnap elkezdett 2019. 46. hét pénteki adásának ismétlését hallhattuk (vágatlanul ment), így teljes egészében élvezhettük Nagy Ibolya akkori felelősszerkesztő-műsorvezető műsorát, amelyet az előzményre kattintva tekinthetnek meg olvasóink.



Benne Kemény Egon legsikeresebb nagyoperettjének részleteivel, rádiófelvételeivel:



Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen”




  • A vágyakozás… – bolero, Mezey Mária

  • Még nincsen senkim sem…– foxtrot, kettős, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert 

  • Valahol Délen – dal, Melis György, akivel a színpadi előadástól függetlenül készült a felvétel, hogy a nagy sikerű operett vezérdalát az ő előadásában megörökítsék meg.

  • Ha az este leszáll…. – foxtrot, ’Kandúr-step’ Rátonyi Róbert



Feltételezhetően ez a műsorhét folytatódik a hétvégén is, ami bizonyára már nem Nagy Ibolya döntése.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35922020-01-10 06:15:25

Ma hajnali 5-kor a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián tegnap elkezdett 2019. 46. hét pénteki adásának ismétlését hallhattuk (vágatlanul ment), így teljes egészében élvezhettük Nagy Ibolya akkori felelősszerkesztő-műsorvezető műsorát, amelyet az előzményre kattintva tekinthetnek meg olvasóink.



Benne Kemény Egon legsikeresebb nagyoperettjének részleteivel, rádiófelvételeivel: „Valahol Délen”.



Feltételezhetően ez a műsorhét folytatódik a hétvégén is, ami bizonyára már nem Nagy Ibolya döntése.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18392020-01-09 18:54:29

Kemény Egon  – Kardos György  – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”



A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.



Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház 1961. április 7.



Igazgató: Jákó Pál.





JELENET



Közvetlen előzmény: 1826


Franz Schmidt • 35002020-01-09 18:43:02

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



daniel ottensamer & wiener virtuosen



16. Februar 2020, So 18:00 Uhr



20. Franz Schmidt-Musiktage 2020



Hugo Wolf – Italienische Serenade



Carl Maria von Weber – Klarinettenquintett B-Dur, op. 34



Franz Schmidt – Quintett für Klarinette, Klavier und Streichtrio B-Dur



forrás: https://www.perchtoldsdorf.at/Daniel_Ottensamer_Wiener_Virtuosen


Franz Schmidt • 34992020-01-09 18:42:24







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




14.



A komponálástól a sorscsapások és megromlott egészsége (keringési problémák, szívrohamok, májzsugor, cukorbetegség, gyakori kórházi kezelések, elhibázott morfiumos kezelés, emlékezetkiesések) sem tántorította el, éppen ellenkezőleg, fokozatosan feladta pedagógusi tevékenységét, és többet foglalkozott az alkotómunkával. Úgy vélte, ez meghosszabbítja életét, csupán attól félt, hogy nem tudja befejezni megkezdett műveit. A hétpecsétes könyv című nagyszabású oratóriumának azonban a féléves kórházi szünet ellenére is a végére ért.


Franz Schmidt • 34982020-01-09 18:42:12







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




13.



1926-ban Schmidt a nyugodtabb élet és a zavartalan alkotómunka reményében visszatért Perchtoldsdorfba, a Bécsi-erdő szélére, a Lohnsteinstraße 4. szám alatti családi házba. Az utcára néző emeleti szobában komponált. A ház homlokzatát ma két emléktábla díszíti. A szomszédos manzárdszobából felhőtlen időben el lehetett látni Pozsonyig. Schmidtnek öt skót terrierje volt, gyakran biliárdozott barátaival a háza halljában, és szeretett kijárni a természetbe. Második felesége, egykori növendéke, a zongorista Margarethe, szül. Jirasek (1891–1964), akit hosszabb kapcsolat után, első házasságának felbontását követően, 1923-ban vett el a bécsi városházán, meghitt otthont teremtett számára.



KÉP: Schmidt háza az ausztriai Perchtoldsdorfban, a Lohnsteinstrasse 4. szám alatt, két emléktáblával


Franz Schmidt • 34972020-01-09 18:42:01







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




12.



A már említett Gusti Hasterlikkel folytatott későbbi kapcsolatán kívül hosszú távú kapcsolata volt fiatalkori barátnőjével, a tehetséges zongorista Zwieback (férjezett nevén Zirner) Ellával (1878–1970). A jómódú zsidó családból származó Ella szülei határozottan ellenezték, hogy leányuk hozzámenjen egy fiatal, vagyontalan zenészhez. A néhány évnyi házasság után boldogtalan két ember újra egymásra talált. Ella legkisebb fiának, Ludwignak (1906–1971), akiből sikeres hangverseny-zongorista és operarendező lett, Schmidt volt az apja. Egyes körökben ez nem volt titok, hivatalosan azonban Ella férje, Zirner Sándor volt az apa. Ella a Kärntnerstraße 11. szám alatt áruházat vezetett Maison Zwieback néven, és a Női Futballszövetség elnöke volt. Ludwig koncertzongorista-diplomát szerzett a bécsi Zeneakadémián, és csellót, zongorát és zeneszerzést tanult többek között kedvenc tanáránál és biológiai apjánál (ezt azonban csak jóval később tudta meg), Schmidtnél is. Ella a fiával 1938-ban az Egyesült Államokban emigrált, ahol Ludwig karrierje kiteljesedhetett. Ludwig fia és unokája, August Zirner, illetve Johannes Zirner is színész.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35892020-01-09 06:14:00

Ma, ezen a héten másodszor, újabb váratlan esettel lepte meg a Dankó Rádió a korán kelő rádióhallgatókat: a Túl az Óperencián című műsorának hajnali 5 órakor kezdődő adása nem a megszokott módon folyt tovább.



Eddig ugyanis Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető az általa bevezetett szerkesztési rendben, 2012 óta, egy vendégével hétfőtől hétfőig tartó műsorhéten beszélgetett, ma viszont, csütörtökön, egy régebbi vendége egész napos azaz egy órás műsorát illesztették be, ismételték, és mintha mi sem történt volna, Nagy Ibolya akkori fel- és lekonferálásával. Csak a műsorkezdés időpontját vágták ki.



Ezzel újabb zavar keletkezett, mert hivatalos tájékoztatást még mindig nem kapott a hallgatóság sem az eddigi felelősszerkesztő sem műsora tekintetében.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35842020-01-08 05:13:54

Dankó Rádió Túl az Óperencián



Jelenleg Nagy Ibolya összeállítása megy a Dankó Rádióban, Felföldi Anikóra emlékezve.



Hihetetlen a művésznő elhunyta... az utóbbi hónapokban többször láttam az Operettszínházban színpadon is, elemében volt... mint mindig.



Nagy Ibolya műsora olyan, mint volt, mint ahogy megszerettük... mintha az utóbbi napokban mit sem tettek volna megszüntetésére - kedves, aktuális és nagyon jó hallgatni! 



(A műsor hajnali 5 órára tűzése, a napi ismétlés megszüntetése és az egész ügy a döntéshozókat minősíti... magyarul: érthetetlen, hogy mi történt, a nyilvánosságot kizárva.)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35822020-01-07 18:09:52

Teljesen világos :-) !



Köszönöm, hogy a hétalvók segítségére siettél. 


Olvasói levelek • 114642020-01-07 17:37:30

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3582) ide próbálok mindhiába választ küldeni, nem megy át :-) ?


Olvasói levelek • 114632020-01-07 17:35:53

próba bejegyzés (az egyik fórum nem írja ki az üzenetemet)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18382020-01-07 13:22:33



Forrás: https://oszmi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=985&catid=2



Karády Katalin születésének 110. és halálának 30. évfordulója alkalmából falinaptárral emlékezünk a legendás művészre.



"Ami annak idején Karádyt Karádyvá tette, a bűvös varázserő, amit delejesen árasztott ez a különös és senkihez nem hasonlítható művészasszony, s amely ma is éppen olyan élő, mint maga Karády. Ez az a titokzatos megfejthetetlen és a tömegpszichózissal foglalkozók számára is rejtvényt jelentő adottság, amely mámorossá teszi a nézőket, ami úgy fűzi a közönséget a művészethez, eltéphetetlenül és örökre, mint ritka és legendás szerelmeseket." (Molnár Gál Péter)



A naptár megvásárolható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum ajándékboltjában 3450 Ft-os áron



*



Még nem tudom, szerepel-e foto a naptárban a "Fekete liliom"-ból:



Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20.



Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.



Karády Katalin dalok ● Kemény Egon - Halász Rudolf: Bocsánatot kérek (francia-keringő,1946)  Itt megtekinthető néhány:



YT / https://www.youtube.com/watch?v=ZgGu78DgiP4


Franz Schmidt • 34962020-01-07 13:20:52







Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.




11.



Első feleségével, az ugyancsak pozsonyi születésű Perszin Karolinával egy nagybátyjánál tett látogatás során ismerkedett meg. 1899-ben kötöttek házasságot a Szent Márton-dómban. Egyetlen lányuk, Emma (1902–1932) még harmincadik életévének betöltése előtt meghalt, miután világra hozta lányát, Mariannét. Schmidt az ő emlékére írta Rekviem leányomért című IV. szimfóniáját. A társaságkedvelő zeneszerző inkább visszahúzódó feleségén fokozatosan elhatalmasodtak a pszichikai problémák. Karolina 1919-től a bécsi Am Steinhof ideggyógyintézet ápoltja volt. A házasságot 1922-ben felbontották, de Schmidt élete végéig látogatta Karolinát, akkor is, amikor ő már sem volt férjét, sem a lányát nem ismerte fel. Egy évvel élte túl Schmidtet: a németországi Brandenburg an der Havel város elmegyógyintézetében érte a halál (1940), több mint 9700 sorstársával a T4 fedőnevű náci eutanáziaprogram áldozatává vált.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35792020-01-07 12:39:02

Nagy Ibolya műsora reggel 5-6 között még egy rövid ideig hallható a Dankó Rádión. 



Korán kelők előnyben... :-) a változtatással méltatlan helyzetbe hozták a hallgatókat is, és értékes, rádiós operettműsortól fosztották meg a közönséget, remélem, hogy nem eszik forrón a kását!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18372020-01-06 17:02:49

Túl az Óperencián…



A mai nappal váratlanul megszűnt Nagy Ibolya műsora, amelyet a Dankó Rádió 2012 decemberi indulása óta szerkesztett és vezetett.



A sokoldalúan képzett, gyönyörű hangú Déryné-díjas színművésznőt és énekművésznőt sorsa elrabolta a rádióhallgatóktól. Hosszan lehetne méltatni munkásságát, kiemelem az állandóságot, amely a naponta jelentkező remek összeállításaival elmélyítette a hallgatóság ismereteit és szórakoztatva emlékeztetett nagy művészeinkre és előadásaikra, műveikre.



Hálás szívvel gondolok az elmúlt évekre, amelyek során Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg évtizedekkel ezelőtt megkezdett majd szándékán kívül megszakított útját folytatta, és naponta jelentkező adásaival, operettműsoraival tárta elénk az egykori Magyar Rádió Zenei Archívuma kincseit.



A „Túl az Óperencián” című műsor nagy nyereség volt a magyar rádiózás számára, új, friss stílus, amelyért ismét érdemes volt a rádió mellé ülni 2012. decemberétől 2020 januárjáig, megszüntetése nagy veszteség.





NAGY IBOLYA



Kívánom, hogy sok siker és boldogság koronázza Nagy Ibolya művésznő további életútját az Óperencián innen és túl…!


Franz Schmidt • 34952020-01-06 17:00:15

Zuzana Godárová



Fordította: Böszörményi Péter



Franz Schmidt – Schmidt Ferenc, a zeneszerző, orgona-, zongora- és csellóművész



Híres pozsonyiak



2019. 11. 13.



10.



Schmidt abszolút hallásáról és páratlan zenei memóriájáról számos anekdota szól. Ilyen például fellépésének története a rádió élő adásában. Az utolsó pillanatban kérték fel, hogy ugorjon be a beteg zongorista helyett. Kisétált az osztályból, ahol éppen tanított, emlékezetből eljátszotta Beethoven nehéz Hammerklavier szonátáját, és vette is a kalapját, hogy folytassa a tanítást… Betéve tudta a zongorairodalom legtöbb alkotását, sőt egész operákat is. Fejben komponált, vázlatokat alig készített, többnyire a végleges változatot vetette papírra. Ha valamely műből elénekelt egy részt, azt mindig pontosan az eredeti hangnemben tette, és bármilyen kvartettet vagy zenekari művet emlékezetből elzongorázott a partitúrának megfelelően.



Rendszerint növendékei művei is hosszan megmaradtak a fejében, amivel nemegyszer meglepte őket. Tanítványa, Rajter Lajos visszaemlékezései szerint egy Schmidtnél, Perchtoldsdorfban tett látogatása során a mester elénekelte egy olyan orgonafuga témáját, amelyet Rajter öt-hat évvel azelőtt komponált. Schmidt gyakran hívta meg ebédre Rajtert az Akadémia közelében működő Wimmer vendéglőbe (ma Gmoakeller, Am Heumarkt 25.).


Ilosfalvy Róbert • 8712020-01-06 16:57:56
Hiába vártuk ma Nagy Ibolya emlékező szavait és Ilosfalvy Róberttől sem hallhattunk rádiófelvételt ...


Túl az Óperencián…



A mai nappal váratlanul megszűnt Nagy Ibolya műsora, amelyet a Dankó Rádió 2012 decemberi indulása óta szerkesztett és vezetett.



A sokoldalúan képzett, gyönyörű hangú Déryné-díjas színművésznőt és énekművésznőt sorsa elrabolta a rádióhallgatóktól. Hosszan lehetne méltatni munkásságát, kiemelem az állandóságot, amely a naponta jelentkező remek összeállításaival elmélyítette a hallgatóság ismereteit és szórakoztatva emlékeztetett nagy művészeinkre és előadásaikra, műveikre.



Hálás szívvel gondolok az elmúlt évekre, amelyek során Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg évtizedekkel ezelőtt megkezdett majd szándékán kívül megszakított útját folytatta, és naponta jelentkező adásaival, operettműsoraival tárta elénk az egykori Magyar Rádió Zenei Archívuma kincseit.



A „Túl az Óperencián” című műsor nagy nyereség volt a magyar rádiózás számára, új, friss stílus, amelyért ismét érdemes volt a rádió mellé ülni 2012. decemberétől 2020 januárjáig, megszüntetése nagy veszteség.



Kívánom, hogy sok siker és boldogság koronázza Nagy Ibolya művésznő további életútját az Óperencián innen és túl…!


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35722020-01-06 10:47:31



NAGY IBOLYA  a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" programja alapító felelősszerkesztője és közkedvelt műsorvezetője



Túl az Óperencián https://mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/



Boldog újesztendőt kívántam Nagy Ibolyának és mindannyiunknak! 



Ez a helyes, nem búcsúzunk, nagyon megszerettük, nagyrabecsültük Ibolyát, vele voltunk a kezdetektől és vele is maradunk!



Ma reggel 9:04-kor nem hangzott el semmi a rádióban, ami a műsor megszűnését adta volna hírül, a hallgatókat teljesen váratlanul érte, hogy gyakorlatilag az előző műsor folytatódott. 



Hogyan lesz ez az esztendő ezen a téren boldog? Talán új műsort kap Ibolya és az operettkedvelők? Várjuk! Fel a fejjel!



Addig is köszönöm az elmúlt hét esztendő minden napját a rádiós Nagy Ibolyának!


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 35662020-01-05 10:19:37

Boldog új évet kívánok



Nagy Ibolya felelősszerkesztő- műsorvezetőnek, az MTVA Zenei Archívuma munkatársainak és természetesen munkatársnőinek is!



Hálás köszönettel a tavalyi műsorokért és az első ideiért is!



Sokunk számára évek óta biztos pont a napirendünkben a 9:00 órakor kezdődő műsor, amely elmúlt nagy sikerekkel visszarepít minket  a múltba, tájákoztat a jelen zenés színházi eseményeiről és felröppent, amint ezt Vásáry Tamás bölcs természetességgel elmondott fennkölt mondatait hallva érezhettük ezen a héten. További jó egészséget és sok örömet kívánok munkásságához, boldog új esztendőt!



Dankó Rádió  2020                 ismétlés: 18:00 órakor





"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 18362020-01-04 15:54:29

Visszatekintve a 2019-es esztendőre, az Újévet azzal indítom, hogy felhívom a figyelmet két értékes, megjelenésében és tartalmában is kiváló kiadványra, amelyekben Kemény Egon zeneszerzőről is találunk megemlékező írásokat:




  • KAPTÁRKÖVEK



IX. évfolyam, 4. szám (33. megjelenés) * Negyedévenként megjelenő bükkaljai folyóirat * 2019. december 15.



Kiadó: Civil Szövetség Egyesület, Mezőkövesd



A készülődés jegyében



Írta: Dr. Szedresi István



2019. október 13-án, Kemény Egon születése 114. évfordulóján hallhattuk Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredes úr fényüket nem vesztett, máig színes emlékeit a Dankó Rádió Túl az Óperencián  szerkesztő-műsorvezetője Nagy Ibolya telefon-interjújában: az érettségi előtt álló osztály tanulói és tanárai közreműködésével a Mezőkövesdi Szent László Gimnázium fennállásának 50. évfordulóján a Hatvani diákjai című daljáték előadásáról, zongorakísérettel, 1961-ben.



A szellemi fiatalságát és tetterejét megőrző szerző – az egykori eminens, zenei tehetséggel megáldott gimnazista, aki Simándy József szerepét, Hatvani István professzor famulusa, Kerekes Máté szegény szolgadiák, énekelte és játszotta –



a MATYÓFÖLD  periódika 2014. november 28-i számában



„Hatvani professzor szellemisége a Szent László Gimnáziumban”



továbbá a



KAPTÁRKÖVEK  2017. március 15-i számában



„Hatvani diákjai” Daljáték az 50 éves Szent László Gimnáziumban címmel



adta közre gondolatait és jelentette meg azokat a gimnáziumi relikviákat, amelyeket a nevezetes iskolai előadásról megőrzött.



A Kemény Egon-emlékműsorhoz a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat első kiadványaként 2019-ben megjelent HATVANI DIÁKJAI CD vezette el.



(Közvetlen előzmények: 1779, 1778)




  • KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020



Kiadja: Kistarcsai Kulturális Egyesület



A kiadásért felel: Kereszti Ferenc, elnök



Régóta nem tartottam a kezemben kalendáriumot és most nagyon kellemes érzés volt átlapozni, beleolvasni az egyszerre szórakoztató és számtalan hasznos tudnivalót is adó, szép kiállítású könyvecskébe, amely olvasmányos formában és tartalmas írásokkal idézi fel a Kistarcsai Kulturális Egyesület 2019-ben szervezett programjait.



A Kalendáriumban Simándy Józsefre elsőként fia, Simándi Péter emlékezik, 2019. szeptember 15-én, a Simándy-szobornál tartott ünnepi beszédével.



                                               



Kemény Anna Mária emlékező szavai a Simándy-szobor koszorúzási ünnepségét követően hangzottak el, most írásban is megjelent, csakúgy, mint a Kistarcsai Kulturális Egyesület elnökének felkérésére készített összeállítása, amelyben a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság zeneműveinek történetét és részleteit ismerteti:



„A szobor előtt, Kistarcsán” címmel.



Kun Péter: Simándy József iránti érzelmek



Kozma József: Simándy József a Szegedi Pantheonban



Kereszti Ferenc: Búcsúzunk Jutka asszonytól



című méltatások gazdagítják a kiadványt.


Franz Schmidt • 34942020-01-04 15:52:17



Forrás: https://www.perchtoldsdorf.at


 
Hírek
• ELMARAD A TAVASZI FESZTIVÁL - sajtóközlemény
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1732 • Joseph Haydn, zeneszerző († 1809)
1893 • Clemens Krauss, karmester († 1954)
1932 • Karikó Teréz, énekművész
1954 • Gulyás Dénes, énekes