vissza a cimoldalra
2019-08-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1141)
Élő közvetítések (8090)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1743)
Franz Schmidt (3411)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61872)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3397)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (182)
Verdi-felvételek (549)
Társművészetek (1349)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Plácido Domingo (782)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (5215 hozzászólás)
 
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17432019-08-25 07:59:48



Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész



Államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán újságírót, helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Balassa Zoltánnak Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul ma adta át. A meghívott vendégek és a sajtó jelenlétében Simon Lívia, a Kassai Magyar Főkonzulátus művelődésszervezője olvasta fel az alábbi laudációt:



https://amikassa.sk/2019/08/22/magyar-allami-kituntetest-kapott-balassa-zoltan-kassai-helytortenesz/


Franz Schmidt • 34112019-08-25 07:58:28



Gottfried Scholz



Die 2. Symphonie von Franz Schmidt



Eine Untersuchung der thematischen Einheit und variativen Vielfalt



(Studien zu Franz Schmidt III)



Durch das Instrumentalschaffen von Franz Schmidt zieht sich die Idee, zyklische Großform und Variationsverfahren miteinander zu verbinden. Barocke monothematik wird zur Bändigung spätromantischer Dimensionen neuerlich eingesetzt. Das Werk von Franz Schmidt wird jenes Publikum begeistern können, das Zugang zur österreichischen Wesensart der Synthese und des Ausgleichens findet.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618682019-08-23 06:17:11

:-) Semmi baj!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17422019-08-22 19:15:20

Közvetlen előzmény: 1709 számú bejegyzés,  2019. július 22.



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



egy tavaszi életképet megjelenítő, különleges hangulatú dalnak, amelyet Melis György kíváló előadóművészetével élvezhettünk és évtizedek óta nem volt hallható, tévesen adtam meg a címét és itt most javítom, elhangzott:



Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Franz Schmidt • 34102019-08-22 19:01:28

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



Fabio Luisi leads Schmidt’s magnum opus, a vast oratorio that tackles no less a subject than the Bible’s Book of Revelation, a prophetic vision of the final violent destruction of the world. The DSO, soloists, choruses and organ solos depict the breaking of the seals, the Horsemen of the Apocalypse, the seven trumpets summoning souls to the Last Judgment, and, finally, the message of salvation and a climactic “Halleluiah!” Riveting and unforgettable.



“An artist of true distinction, an interpreter in possession of a bold, unique and clearly discernible voice.”

Cleveland Plain-Dealer



https://bachtrack.com/concert-listing/meyerson-symphony-center/franz-schmidts-book-with-seven-seals/03-april-2020/19-30


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618662019-08-22 14:27:34

Köszönöm a videót. Ezt írtam én is, pl. valaki  feliratozhatta volna ezt a részt, Lehoczky Éva nevének kiírásával.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618642019-08-22 10:11:47

Kedves IVA, persze, tegezve írtam Neked most is, olvasd csak el újra. Off vagy nem OFF ez egy fórum, és pont Te voltál az, én még erre is emlékszem, aki ebben a fontos kérdésben engem eligazított, azóta mindenkit tegezek.



Ez a link nem az én témám.



Engem Lehoczky Éva érdekel. Bevallom, nincs több mondanivalóm ehhez a "műbalhéhoz".


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618622019-08-22 05:04:23

Kedves IVA, most, hogy megszólítottál, válaszolok.



Minden fórumozó ahhoz fűz véleményt, amihez óhajt.



Ezen a fórumon tegnap kizárólag Karczag Márton nyelvbotlása motivált erre (a 61856 számú bejegyzésre válaszoltam, 61857) és védelmére keltem, mert ez a hiba, névcsere, sajnos óhatatlanul is előfordulhat bárkivel, aki nyilvánosság előtt megszólal és magánbeszélgetéseinkben sem olyan ritka.



Velem sajnos az utóbbi fél évben kétszer esett meg, hogy ilyen kis szócsere, névcsere kicsúszott a számon, felvételre került, és már csak akkor vettem észre, amikor a felvétel megőrizte. Nem lehetett kivágni, mert más is elveszett volna a szövegből a téves szóval együtt.



Saját tapasztalatomat igyekeztem átadni, bár nem meséltem el tegnap ezt két a kellemetlenséget. Sok hallgató talán észre sem vette, de engem bántott a felvételek meghallgatásakor, sőt elgondolkodtatott, hogyan fordulhatott ez elő...



Lehoczky Éva és Zsuzsa nevének összekeverése szinte fájdalmas. Anélkül írtam bejegyzésemet, sietve, hogy láttam volna azt a felvételt, ahol elhangzott. Karczag Márton tudásához, tapasztalatához nem fér kétség. 



Szeretném kérni, hogy tegye ide fel ezt a linket valaki, aki látta ezt a felvételt, esetleg ebere fórumtárs, aki ezt a témát elindította. Előre is köszönöm.


Olvasói levelek • 114342019-08-21 20:38:09

Kossuth-díj?


Olvasói levelek • 114322019-08-21 19:57:28

Húha, kiment a fejemből. Van=másnak is van már...


Olvasói levelek • 114302019-08-21 19:35:22

:-) A zenére...?


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618572019-08-21 12:19:35

Sokunk szeretett Karczag Marcija védelmére kelek, mindenki tudja, aki ismeri, hogy milyen elhivatott, jó szakember. Nem hiszem, hogy nála egyremegy!



Nyelvbotlás előfordul, jó, hogy itt is kiemeljük, Lehoczky Éváról van szó.



A hibát valaki másnak kellett volna észrevennie és kijavítania.


Olvasói levelek • 114282019-08-21 10:29:07

Kossuth-díj?


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17412019-08-20 20:09:18

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang



A februárban megjelent dupla CD-album értékét növeli:



Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)



"Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD);  a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki."



Hozzáteszem, hogy a teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett számos más érdekessége van.



Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).


Franz Schmidt • 34092019-08-20 20:08:08

Franz Schmidt und seine Zeit



Symposium 1985



(Studien zu Franz Schmidt VI)



herausgegeben von Walter Obermaier



Mit Beitragen von



Kurt Rapf, Friedrich Oswald, Theofil Antonicek, Leo Black, Robert Pascall, Akio Mayeda, Gerhard J. Winkler, Anton Staudinger, Susi Jeans, Walter Panhofer, Marcel Rubin, Alfred Uhl.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45472019-08-20 20:05:29

A teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett más érdekessége is van.



Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45452019-08-20 17:54:33

Igen, tudom...első bejegyzésemre is emlékszem...



Nagyon szép feladat, és hatalmas ez is. 



Azt tapasztalom a Wikipédia oldalakon, hogy a Magyar Rádió felvételeivel kevesen foglalkoznak.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45432019-08-20 15:28:04

Így pontosabb lesz majd,  közreműködő-partner. 



Nagy munka teljes alapossággal összeállítani egy listát, de valaki később kiindulópontnak veheti, és nem lenne jó, ha ebből tévedés fakadna.



Azt megértem, hogy a Komáromi farsang egyik kedvenced... :-), nem vagy egyedül!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45412019-08-20 13:40:11

4540   Búbánat • előzmény4536



Házy Erzsébet operett stúdiófelvételein férfiénekes partnereivel énekelt ezekben a darabokban:



II.  Baritonok, bassz-baritonok (a kis karakterszerepek nem mindegyik előadóit nevesítem; akiknek a felvételen nincs közös, együtténeklésük Házyval)



                 Megjegyzem: az alábbi három előadópáros annyiban nem helytálló, hogy Házy Erzsébet (Lilla) nem énekelt sem Szabó Ernővel, sem Bilicsi Tivadarral, sem Gózon Gyulával a Komáromi farsangban, azaz duettet kizárólag Ilosfalvy Róberttel (Csokonai Vitéz Mihály) énekelt.



                    Prózai jelenete Korompai Valinak (Lilla) volt Szabó Ernővel (Korponay báró).



 



Szabó Ernő – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; 



Bilicsi Tivadar – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang; 



Gózon Gyula – Házy Erzsébet: Kemény Egon: Komáromi farsang


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45372019-08-19 18:32:54

4536 számú bejegyzéshez hozzáfűzöm, hogy a Komáromi farsang című daljáték főszereplői: Házy Erzsébet (Lilla) és partnere Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) voltak.



Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) nagyobb szerepben és Kishegyi Árpád (Majordomus) egy jelenetben szerepelt a darabban, nem Házy Erzsébet közvetlen partnereként, ám természetesen ők is kiváló alakítást nyújtottak. Most már a Komáromi farsang dupla CD-album track listája is megtalálható Kemény Egon weboldalán – www.kemenyegon.hu. Itt megtekinthetőek a pontos részletek.


Olvasói levelek • 114252019-08-19 18:12:38

Köszönöm szépen ezt a gondolatot, üdvözletemet küldöm Neked, és Pozsonyba!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17402019-08-18 21:38:37



Augusztus 16-án volt Gencsy Sári operénekesnő születésének 95. évfordulója.



A „Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján” című emlékhét keretében minden igyekezet ellenére sem lehetett életműve valamennyi részletét megemlíteni – ez természetes. Így maradtak ki Gencsy Sárinak írt dalai, amelyeket azonban Nagy Ibolya már a Dankó Rádió indulása környékén is műsorába szerkesztett, ez volt a „Szél, könnyű szél…” című dal (1951), a verset Romhányi József írta és egy Gencsy Sári -megemlékezésben néhány évvel ezelőtt a szerzőpár „Óra-keringő”-jét (dalkeringő, 1952) is hallhattuk.



Kemény Egon művei közül továbbiakat is énekelt Gencsy Sári, a rádiófelvételeken kívül lemezfelvétel is készült, amelyen a „Hópehelykeringő”-t énekelte a „Talán a csillagok” című rádióoperettből (1949).   



https://hu.wikipedia.org/wiki/Gencsy_S%C3%A1ri


Franz Schmidt • 34082019-08-18 21:37:55


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17392019-08-17 14:21:13

A gramofonfelvételekhez - a közvetlen előzmény száma 1727:



KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: „Keresek egy leányt…”



Tango



Természetesen ebben az esetben is a zeneszerző saját hangszerelésében, kottakiadványban (1939) is megjelent:



Violin Direction (1st & 2nd Violin), Harmonika, Clarinet in Bb, 3nd Violin, Cello, Bass, Guitarre, Trumpet in Bb, Drums.


Franz Schmidt • 34072019-08-17 14:18:49

F


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17382019-08-15 13:43:43

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlítette, hogy



Házy Erzsébet idén lenne 90 esztendős…



Így a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang daljátékok dupla CD-albumai a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi évfordulója mellett a korábbi bejegyzésekben már említett Ignácz Rózsa szerzőtárs, Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) főszereplő, Ruitner Sándor zenei rendező valamint Házy Erzsébet (Lilla), az énekes női főszerepben, emlékére, tiszteletére is szolgáló, méltó kiadvány, ritkaság, szép ajándékként is átnyújtható.



(A fent felsorolás, kerek életrajzi évfordulókkal, még bővülhet.)


Franz Schmidt • 34062019-08-15 13:42:44

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



So 10. November 2019



15:30 Großer Saal, Musikverein



Dupré • Poulenc • Schmidt



Interpreten



Tonkünstler-Orchester Niederösterreich



Wayne Marshall Dirigent und Orgel



Programm



Marcel Dupré



„Cortège et Litanie“ für Orgel und Orchester, op. 19/2



Francis Poulenc



Konzert für Orgel, Streichorchester und Pauken g-Moll



— Pause —



Franz Schmidt



Symphonie Nr. 2 Es-Dur



https://www.musikverein.at/konzert/eventid/41453





Franz Schmidt halálának 80. évfordulója évében – nem jelzi ugyan a program ezt a tiszteletadást, ám valószínűleg megemlítik majd szóban vagy írásban, megfelelő alkalommal.


Franz Schmidt • 34032019-08-13 18:42:19

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



Sparkassen Saal Wiener Neustadt



09. NOV. 2019, 15:30



NÖ TONKÜNSTLER ORCHESTER

Wayne Marshall Organ, Conductor



Pulenc, Francis (1899-1963)   Concerto in G minor

Schmidt, Franz (1874-1939)  Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur „Königsfanfaren aus Fredigundis” 

Schubert, Franz (1797-1828)  Symphony nr. 5 in B flat major D. 485


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17372019-08-13 18:40:11

Barlay Zsuzsa operaénekesnővel és Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetővel egy héten át ismét örülhettünk a Magyar Rádió aranykorának, a remek felvételeknek – szinte éreztem a régi stúdióhangulatot…



"Nagyon-nagyon szerettük egymást" - mondta a művésznő pályatársaira is emlékezve.



Életfeladatának tartja egykori művésztársa, barátnője Házy Erzsébet pályája emlékének őrzését.



Érdekes történetekkel szép műsorhétben részesültünk – gratulálok!


Olvasói levelek • 114142019-08-12 18:28:18

11413 bejegyzésre:



Problémáddal legjobb, ha a Szerkesztőséghez fordulsz.


Olvasói levelek • 114122019-08-12 18:09:25

11411 számú bejegyzésre:



Szövegértési nehézségeid kis gyakorlással, komoly odafigyeléssel legyőzhetők. Vigyáznod kell arra is, hogy ne írj le olyat, ami nem felel meg a valóságnak, azaz nem szerepel itt a fórumokon.



Majd ED szépen elmagyarázza neked, a Google fordítót is, amit már tegnap is elmagyarázott neked L.K, csak kérd meg rá szépen.



Nekem erre nincs időm. Lehet, hogy más is jeletkezik és segít neked.


Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1722019-08-12 17:08:10

A karaván haladjon...



Az ékezet maradjon! :-)


Olvasói levelek • 114102019-08-12 17:04:30

Válasz 11409 számú bejegyzésre:



Azt hittem egynapos eset voltál itt a fórumon. 



Udvariasan javaslom: nyergelj át Edmond Dantes fórumtárs lovaira - vele még nyelvtanról, ékezetekről is el fogsz tudni beszélgetni :-) Kedves, megértő, humoros ember, nem fogsz benne csalódni! Francia nyelvtudása is le fog nyűgözi.


Olvasói levelek • 114082019-08-12 15:04:23

Az áthúzás ronda és értelmetlen szerintem.Vagy mond az ember valamit, pl. smaragd, vagy nem, és azt mondja helyette, hogy gyémánt. Ez a rendje, nem a káosz. A sejtetést máshogy is meg lehet oldani.



Persze, hogy nem azt jelenti, de ezt a mondatot azért majd egy igazi talinál, valaki mással, szerintem ne dobd be...:-) lassan eltérünk a magazin jellegétől, búcsúzom...nem azzal a francia szóval, mint reggel :-)


Olvasói levelek • 114062019-08-12 14:08:51

A smaragd szó áthúzva nem szép, franciás könnyedséggel...még javíthatod. Nekem az áthúzott szavak nem tetszenek. Majd hozz magaddal ékezeteket! :-)



Persze, a finomságról van szó.



Egyelőre jó széria, hogy nyerő-e, az rizikós...



Most látom az 5) pontot, akkor mégsem lesz tali. Humortalan egyének kerüljenek. 4) akkor más mentséget kell találni a tegnapi dolgokra vagy felejtsük el, légy jó fiú :-)


Olvasói levelek • 114042019-08-12 13:59:46

Köszönöm, most ilyen szériám  van... :-) lehet, hogy ezek után mégis megnézlek magamnak :-) :-) :-) ezt biztos a hőség teszi.



Lassan tényleg új ruhákat kell vennem :-)



Mindenesetre kellemesebb viccelődni, mint pl. a tegnapi dolgok...Az meg lehet, hogy a földrengés előszele volt?



Pár perccel ezelőtt jutott eszembe egy régebbi Pêche Melba levelezés, de az mintha Héterővel folyt volna. Képet küldhettek, szépet!  :-) 


Olvasói levelek • 114012019-08-12 06:13:11

Kedves Fórumtársaim, meglepő fordulatokat vett a tegnapi nap, egyebek mellett felbukkant egy azonnal bennfentesen mozgó, új nicknevű fórumtárs, aki francia nyelvtudásomat kétségbe vonta és stílusában elragadtatta magát.

Most elmondom, mert nem titok, hogy épp a közelmúltban valaki francia versekkel visszavezetett abba az életszakaszomba, amikor még mindennap beszéltem franciául, szépirodalmat olvastam, sok régi verset is. A szívem mélyéig ható csendes nosztalgia a francia nyelv, az "első szerelem" után tegnap abban a compliment-ban ébredt fel bennem, amit váratlanul Ladislav Kozlok fórumtársunk írt hozzám, aki később egy másik franciául fogalmazott rövid mondatával is megörvendeztetett. Ebből is kitűnt ugyanis, hogy milyen remekül beszéli még ma is ezt a nyelvet, ismeri finomságait és ezzel örömet szerzett nekem.



Egyébként nem is értem, miért lett fontos itt tegnap, tudok-e én franciául.

Ezt a "vallomásomat" olyan táblagépen írom, amelyen nem könnyű a magyar ékezetek kitenni… Bonjour!


Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1692019-08-12 06:12:44

Kedves Fórumtársaim, meglepő fordulatokat vett a tegnapi nap, egyebek mellett felbukkant egy azonnal bennfentesen mozgó, új nicknevű fórumtárs, aki francia nyelvtudásomat kétségbe vonta és stílusában elragadtatta magát.

Most elmondom, mert nem titok, hogy épp a közelmúltban valaki francia versekkel visszavezetett abba az életszakaszomba, amikor még mindennap beszéltem franciául, szépirodalmat olvastam, sok régi verset is. A szívem mélyéig ható csendes nosztalgia a francia nyelv, az "első szerelem" után tegnap abban a compliment-ban ébredt fel bennem, amit váratlanul Ladislav Kozlok fórumtársunk írt hozzám, aki később egy másik franciául fogalmazott rövid mondatával is megörvendeztetett. Ebből is kitűnt ugyanis, hogy milyen remekül beszéli még ma is ezt a nyelvet, ismeri finomságait és ezzel örömet szerzett nekem.



Egyébként nem is értem, miért lett fontos itt tegnap, tudok-e én franciául.

Ezt a "vallomásomat" olyan táblagépen írom, amelyen nem könnyű a magyar ékezetek kitenni… Bonjour!


Olvasói levelek • 113972019-08-11 20:33:59

Ma pauvre...:-)



Ez nagyon kedves. Erős napunk van ma!


Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1672019-08-11 19:38:49

Fórumtársi paródia...



A rossznak le kell maródnia! :-)



Enyelegjen aki akar...



Az ékezetet ne hagyja el!


Operett, mint színpadi műfaj • 40332019-08-11 18:31:18

Örömmel olvastam! Szép nyári este volt, gondolom ott is.


Olvasói levelek • 113932019-08-11 17:57:14

Tévedsz, régen még tudtam, ezért nem került bele szóhasználatomba, sőt van stb., stb,... is, amúgy sem stílusom az ilyesmi, ezért szépen elfelejtettem.



Most elmagyaráztam neked, de mára befejeztem és jobb lesz, ha mással kezdesz beszélgetni. Hátha valaki ráér.


Olvasói levelek • 113902019-08-11 17:33:17

Nem jó, megnéztem az enyelgést, :-) abban is benne van a cívódás, emiatt nincs is a személyes szótáramban, marad a béke egymás között. 


Olvasói levelek • 113882019-08-11 17:08:12

Na erről nem volt szó, tali nem lesz, de tiszteletteli stílusban írhatsz.



Idemásolhatod a Madame...kezdető francia nyelvű bókot, amit ma reggel kaptam (nem Héterőtől, ő javította ki a két kis hibát benne) most már tökéletesen, már amennyiben érted a tréfát :-) és van a gépeden megfelelő ékezet...


Olvasói levelek • 113852019-08-11 16:52:05

Ennyit mára, érdemi dolgot nem produkáltál eddig a fórumokon.



Meglátod, néhány óra múlva nyugodtabb leszel :-)


Franz Schmidt • 34002019-08-11 16:45:46

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



ORGELKONZERT „ Notre-Dame de Paris”



8. 1. 2019 – 19:30



Perchtoldsdorf, Pfarrkirche



ORGELFEST PERCHTOLDSDORF 2019

"Franz Schmidt-Orgel generalüberholt“

 



Gemeinschaftskonzert Perchtoldsdorfer OrganistInnen (Angela Amodio, Elena Guttman, Gabriele Wimmer, Markus Göller, Pfarrer Josef Grünwidl, Anthony Jenner, Jörg Nossek, Johannes Wenk und Stefan Zapotocky)



Veranstalter: pro organo Orgelverein Perchtoldsdorf



www. perchtoldsdorf.at


Franz Schmidt • 33992019-08-11 16:45:04


Olvasói levelek • 113822019-08-11 16:25:24

Köszi, a magam nevében :-) inkább "enyelgek", mint veszekszem, bárkivel is! :-)



Az enyeleg ige :-) pontos jelentését mindjárt felidézem az értelmező szótárból :-), bár jobb lett volna, ha ma mégis lementem volna csobbanni a Balatonba.


Olvasói levelek • 113802019-08-11 13:47:11

Na látod, én csak a váratlan bóknak örültem és soha nem tettem volna szóvá ezeket a kis elírásokat...lehet, hogy érzelmi felindultságból adódott :-) :-) :-) nem kell mindig mindent észrevenni...vagy igen?



Gyorsan még hozzáírom, hogy javítva persze még szebb lenne az egész mondat :-) 



(Első bejegyzésemben pontosan leírtam, hogy mely ékezet nélküli bejegyzéseket tartottam és tartok színvonaltalannak azok száma szerint, stb.



Az említett fórumtársakat tehát nem is lehetett beleérteni.)


Franz Schmidt • 33972019-08-11 12:48:08

3396 számú bejegyzésre:



Na ne bolondozz! :-)



Számonkérő és kiosztó fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!



Olvasd el Rózsika bejegyzéseit, annyi elég volt itt ebből.


Olvasói levelek • 113782019-08-11 09:16:18

Köszönöm szépen :-)


Olvasói levelek • 113762019-08-11 08:16:54

Lujza fórumtárstól kérheted, ő hozta be személyedet a témához: 11359 számú bejegyzés.


Olvasói levelek • 113752019-08-11 07:30:27

Imponál…, hogy többen is hozzászóltatok a témához, ami eredetileg az alábbi volt, és ez a fontos:



A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.



Edmond Dantes fórumtárs alaposan eltért ettől, ám kinyithatja a francia szótárat és ott pontosan megtalálja majd, hogy melyik napszakban - reggel :-) - kezdődik a "Bonjour" szó használata.



Jó reggelt!  :-)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17362019-08-11 06:30:37

Eltérő árban kaphatóak, legkedvezőbb a webáruház ajánlata.


Franz Schmidt • 33952019-08-11 06:25:46

3393 számú bejegyzéshez:



Nem te vagy az első, aki ezen a fórumon stílusomat - ebben az esetben a nyelvhelyességi téma (Olvasói levelek) és a hozzátartozó betűtípus, amivel kiemeltem - utánozza. Nem baj.



Esetleges további akadékoskodás helyett elolvashatod az előzményekben az emléktábla feliratát és a róla készült fényképfelvételt is megtekintheted.



Fentiek értelmében ezen a fórumon, az emléktáblát internetes napilapban közreadtuk.


Franz Schmidt • 33942019-08-11 06:11:02

3392 számú bejegyzéshez:



Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként  joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények.



A "végeláthatatlan" megjegyzésedet túlzásnak találom. Nem "kell ide bemásolni", hanem bejegyeztem, Kemény Egon zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából, a Dankó-Rádió Kemény Egon - emlékhét műsoraival kapcsolatban.



Örülök, hogy Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerzők kedvéért beléptél a fórumozók közé...ha nem is vitted előre a tartalmi részt.


Olvasói levelek • 113722019-08-10 19:04:54

Franciás könnyedségem úgy látszik „magas” volt, ezek szerint szövegértési nehézséget okozott 11368   Edmond Dantes • előzmény11358.11360   smaragd • előzmény11359



Most van egy kis időm és türelmesen visszatérek rá, utoljára, hátha segíti a megértést:



a Bonjour! fordulattal természetesen „Jó reggelt” kívántam, 04.17-kor, vidáman és kedvesen, egy gyönyörű nyári reggelen.



Azt hiszem, ezek szerint jobb, ha most nem variálok és köszönés nélkül fejezem be.


Olvasói levelek • 113712019-08-10 08:25:52

Jól van.


Olvasói levelek • 113692019-08-10 08:02:53

Bonjour! Ma reggel is :-)



11360   smaragd • előzmény11359 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17342019-08-08 18:10:41

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT



Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.



A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.



A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:



   



A SZERZŐRŐL 



KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.



1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.



Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.



HATVANI DIÁKJAI



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai



Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.



Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.



KOMÁROMI FARSANG



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi TivadarGózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.



Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


Franz Schmidt • 33912019-08-08 18:09:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020



Olin Hall



Richard B. Fischer Center for the Performing Arts, New York



On Sunday 11 August 2019 at 13.30



 



Programme



 



Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 



Much Ado About Nothing, Op.11



 



Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 



Suite for two violins, cello and piano, Op.23



 



Works by Labor, Josef (1842-1924)



Works by Schmidt, Franz (1874-1939)



Works by Dohnányi, Ernst von (1877-1960)



Works by Braunfels, Walter (1882-1954)



Works by Schoeck, Othmar (1886-1957)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33742019-08-08 18:07:08

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT



Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.



A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.



A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:



   



A SZERZŐRŐL 



KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.



1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.



Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.



HATVANI DIÁKJAI



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai



Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.



Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.



KOMÁROMI FARSANG



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi TivadarGózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.



Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45232019-08-08 18:01:48

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT



Mai tájékozódásom eredménye, hogy jelenleg Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény van arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.



A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.



A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:



A SZERZŐRŐL 



KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.



1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.



Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.





KOMÁROMI FARSANG



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi Tivadar, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.



Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


Ilosfalvy Róbert • 8542019-08-08 18:01:11

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT



Mai tájékozódásom eredménye, hogy jelenleg Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény van arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.



A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.



A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:



A SZERZŐRŐL 



KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.



1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.



Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.





KOMÁROMI FARSANG



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang



Magyar Rádió, 1957. Rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. További szereplók: Bilicsi Tivadar, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Berky Lili, Völcsey Rózsi, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. –  az MTVA támogatásával, 2019.



Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


Simándy József - az örök tenor • 6182019-08-08 17:53:47

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT



Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.



A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.



A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:



A SZERZŐRŐL 



KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.



1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.



Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.





HATVANI DIÁKJAI



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai



Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.



Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.



CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.



A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.



Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.



Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71442019-08-08 14:01:52

Én is örülök, hogy volt időd nekem is válaszolni :-). 



Mehet, Start ezek az időszerő indítószavak :-) A gondolat indítja el a megvalósítást.



Ezért Zéta vitaindítója nagyon fontos.



Én A bűvös vadász (vagy Bűvös vadász, most nem néztem utána, bocsánat) óta szenvedek a témától, nem tudtam magam rávenni, hogy ezt a rendezést magamba engedjem, a lelkembe, de még reménykedem, hogy látni fogom, "alapértelmezés" szerint. A "komfortérzetem" borult volna fel tőle, azaz a belső harmóniám.



A tartalom és forma egységéről bejegyzéseim részeként én is többször írtam már, örültem, hogy felhoztad ehhez a témához.



A megvalósítás irányába újabb gondolatokkal haladok, már tudom, hogy milyen színű lesz az új ruhám. :-)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71432019-08-08 13:49:02

Sokféle opara-könyv van, te tudod a legjobban, most ez a példa jött elő.



A napokban én is elővettem egy párat, nem ezt.



Néha egy részlet miatt is érdemes - lenne - meghallgatni azaz az Operaházban megtekinteni egy operát. :-)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33702019-08-07 17:36:14
Ibolya-nap alkalmából boldog névnapot kívánok Ibolyának!

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71222019-08-07 15:38:36

Nem  kellett volna ezzel a csúnyasággal a fantáziámat szennyezni...nem nézek oda és kész!



Majd fotózhatsz, ha ott tartunk :-)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71202019-08-07 14:43:52

Én az alábbiakkal teljes mértékben egyetértek és sok sikert, jó erőt kívánok a megvalósításukhoz! Még akkor is, ha mindez lehetetlennek látszik – pillanatnyilag.



Minden változik és ez a helyzet is normalizálódhat.



Abban az esetben, ha visszatérünk a klasszikus művek eredeti előadásához,



általánosságban véve és majd, ha visszatér a nézők bizalma




  • még az idős emberek is elmennének, valami szépet látni és hallani, ahogy hallom, még egyszer, mert most nagyívben kerülik az Operát,

  • nagyszülők, szülők, gyerekek, unokák generációira is lehet számítani,

  • az iskolai oktatási tervekbe is újra feszengés nélkül be lehet majd tenni az operai programot, pl. esztétikai, erkölcsi adott esetben a hazafias nevelés céljaihoz, ha még van ilyesmi egyáltalán...?

  • új ruhákat vennék reprezentatív alkalmakra :-) .



Az előzményekből kiemeltem:



Ehhez a  „hagyományos előadások  az Operában” felvetésemhez  mostanáig nem találtam hozzászólást.



A legfontosabbnak azt tartottam, hogy a remélt következő operabarát-generáció

először legalább egyszer!  az operákat az eredeti formájukban ismerhesse meg.  

Ahogyan szövegkönyv  írója és a zeneszerző  együttesen megalkották.

A mondanivalóhoz illő  színrevitelben.  



A megvalósításhoz -   mint legideálisabb, legméltóbb  helyszínre - a  budapesti  Magyar Állami  Operaházra  gondoltam.    



Szerintem ez  nemcsak az operákkal épp hogy ismerkedőket vonzaná,  de a világ más  részeiből is szívesen jönnének Budapestre  opera barátok, akiknek van igénye a tartalom és a forma egységére: hagyományos operaelőadásokra, Európa egyik legszebb, neo-reneszánszdalszínházában.



Évekkel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ha szóba kerül valamelyik opera, az unokáimnak  elmesélem a történetét.  Zenei tanulmányaiknak hála, több dallamot ismernek. 

Ha érdekli őket, kinézünk egy előadást az Operában, és  előtte  elolvassuk az Operakalauzt, hogy a cselekményt térben-időben el tudják helyezni.  Ez néhány esetben  sikerült, máig emlékeznek rá.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17332019-08-06 18:19:03

Dankó Rádió



A hét vendége:  Barlay Zsuzsa Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.



Dankó Rádió: cca 18.40  http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Barlay Zsuzsa emlékezetes szerepei közül ebben a nagyszerű daljátékban nyújtott alakítása vidám részlete e heti portréműsorának:



Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”  Magyar Rádió, 1965



Történelmi daljáték. Fő szerepekben:



Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván



Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József



Ámeli – László Margit/Domján Edit



Julika – Andor Éva/Örkényi Éva.



Zenei rendező: Ruitner Sándor.



Rendezte: László Endre.



Az egyik legutóbbi előzmény















1638   smaragd • előzmény1637


 

2019-04-17 07:14:26



 




 rövid részlete:



A darab felépítése:

Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel, köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...



Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.



(Megjegyzem, hogy a Zenei Archívum digitalizált művei között még nem szerepel a teljes mű. Az ismétlésekben hallható részek a debreceni, magyar hangulathoz kötődő gyönyörű muzsikát és szavakat őrizték meg. Kíváncsian várom a Nyitányt, a Finálét és más vidám, a debreceni diákélet hangulatát megjelenítő kiváló versek és zene mellett, Amélie francia dalát, amelyet a rádióhallgatók évtizedek óta nem hallhattak. Hátha sikerül... :-))





A mai műsorban elhangzott:



Szüretelők dala – kettős, Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád


Az első szerelem dala – kettős, Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály)


A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Magyar Rádió Énekkara.



„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió


Franz Schmidt • 33902019-08-06 18:16:16

Németh István László pozsonyi  Franz Schmidt tanítvány volt, amint most megtudtuk



Újra egy különlegesség, ahogy Tőled megszokhattuk – rég nem hallott nevet ismertettél meg velünk. Szívesen olvastam a szép mondatokat, nagy élmény lehetett annak idején jelen lenni ezen a koncerten.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17322019-08-06 09:56:58

Most hangzottak el részletek - természetesen




  • Barlay Zsuzsa szereplésével is -  Kemény Egon: "Messzetűnt kedves" c. rádiódaljátékából, majd estefelé részletezem és "közvetítem"... :-) 



"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


Olvasói levelek • 113602019-08-06 04:17:59

Nagy örömmel vettem leveledet. 11359   lujza • előzmény11355



Olvasd el alaposan újra bejegyzéseimet – ne mindet, csak ami ide illik –  pontosan fogalmaztam. 11358   smaragd • előzmény11356



A magyartalan szó jelentése: a magyar nyelv szabályaival, szellemével ellenkező.



Értem a viccet, számold csak meg nyugodtan az eddigi ékezet nélküli bejegyzést.



Fórumtársi stílusodat: "eszedbe ne jusson… piszkálni"  visszautasítom. Felvetésed tartalmi részét viszont kis statisztikával bővíthetnéd, hány alkalommal írt anyanyelvi nyelvhelyességgel és hányszor törte a magyart általad a témához vett fórumtárs.



Feszültséged oldásához franciás könnyedséggel búcsúzom :-): Bonjour!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17312019-08-05 17:19:09



BARLAY ZSUZSA



Dankó Rádió 18:04   http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A hét vendége: Barlay Zsuzsa



Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.



Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713  • előzmény1712  •  - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a





Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.



Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.



Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.



Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!



Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.



"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


Olvasói levelek • 113582019-08-05 16:35:39

Tőlem nem kell engedélyt kérni. A Szerkesztőség hatásköre, hogy mit szabad és mit nem.



A csúsztatásokkal nem foglalkozom.



(Előzmény Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11) 7115   smaragd • előzmény71132019-08-05 10:13:41



Udvariasságból válaszolok, röviden.



El lehet olvasni korábbi, szintén általában rövid bejegyzéseimet az ebbe a fórumba és az említetteken kívüliekbe beírtakat is, azaz el lehetett volna olvasni…



Nem vagyok oda-visszavágó típus, ezért most már csak annyit teszek hozzá, hogy nálam a színvonal magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv tiszteletben tartásánál kezdődik, gondolom most már világos. :-)



Felnőtt ember vissza tudja tartani az ingereit, azaz el lehet menteni a piszkozatokat és később helyesen bejegyezni.)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71152019-08-05 10:13:41

Udvariasságból válaszolok, röviden.



El lehet olvasni korábbi, szintén általában rövid bejegyzéseimet az ebbe a fórumba és az említetteken kívüliekbe beírtakat is, azaz el lehetett volna olvasni…



Nem vagyok oda-visszavágó típus, ezért most már csak annyit teszek hozzá, hogy nálam a színvonal magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv tiszteletben tartásánál kezdődik, gondolom most már világos. :-)



Felnőtt ember vissza tudja tartani az ingereit, azaz el lehet menteni a piszkozatokat és később helyesen bejegyezni.


Olvasói levelek • 113552019-08-05 05:36:55

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)



7098, 7099, 7100, 7101, 7102



A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.



Nem találok mentséget a fenti bejegyzések színvonaltalanságára, és azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezeket nem olvassa el.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71082019-08-05 05:36:21

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)



7098, 7099, 7100, 7101, 7102



A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.



Nem találok mentséget a fenti bejegyzések színvonaltalanságára, és azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezeket nem olvassa el.


Franz Schmidt • 33882019-08-03 12:34:01

Igen, köszönöm, az emléktáblát is közreadtuk már.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17302019-08-02 16:26:42

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) 



Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg



A Rózsavölgyi Orchester Sorozatban megjelent:



Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums


A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:



KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”



Dalkeringő



1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.


Franz Schmidt • 33862019-08-02 16:23:55

Franz Schmidt német nyelvű oldalán találtam: https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)





Das Geburtshaus von Franz Schmidt im Jahre 1922. Das Haus stand in Preßburg an der Ecke Marktplatz (heute nám. SNP) und Ursulinengasse und wurde Ende der 1920er Jahre abgerissen.



Erre a képre régóta vártunk, eddig csak feljegyzésekben olvastunk róla - Franz Schmidt egykori szülőháza, 1922-ben, Pozsonyban.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17292019-07-31 17:32:49

Gyorsan helyesbítem/ 1728   smaragd • előzmény1727



az akkori műfaji elnevezés:



  modern táncok


volt. 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17282019-07-31 10:13:06

A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.



Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…





WEYGAND TIBOR



A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:



KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg



Weygand Tibor, színész, énekművész:

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/weygand-tibor



Franz Schmidt • 33852019-07-31 10:12:30

Közvetlen előzmény: 3379 számú bejegyzésben, Franz Schmidt: "Notre Dame"



Victor Hugo és az opera






Franz Schmidt: „Notre Dame”  Oper (1902-1904)



YouTube :https://www.youtube.com/watch?v=gaqpv8mSX90


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17272019-07-30 07:44:55

A Kemény-Kulinyi szerzőpárról már korábban is említést tettem, első sikerük a „Schönbrunni orgonák” (1937) volt.



Most megtaláltam a Youtube-on az 1939-es gramofonfelvételt, Kalmár Pál énekel:





KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: „Keresek egy lányt…” https://youtu.be/ZUros9wVKCs



tangó, 1939, 3’


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17262019-07-29 17:33:33

KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA



Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt



Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.



Itt megtekinthető az a felvétel, amely 2019. májusában a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült: https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw


Franz Schmidt • 33842019-07-29 17:29:44

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Franz Schmidt tisztelője és művészetének ismerője, így illendő, hogy őt is bemutassuk fórumunk olvasóinak – biztosan sokan megcsodálták már koncertjein vagy CD felvételein kiváló játékát –  kínálkozó alkalom a most elkészült videó:



KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA


Kedvenc előadók • 28352019-07-29 17:26:54

Elkészült az előadásról felvett videó:



KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17252019-07-29 07:18:54

Kedves Ardelao,



köszönöm hozzászólásodat.



Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.



Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének  és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.



Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.



Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.



Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.



Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17242019-07-29 06:49:19

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Simándy József - az örök tenor • 6132019-07-29 06:48:56

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33542019-07-29 06:48:36

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Melis György • 2592019-07-29 06:47:22

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


László Margit • 2052019-07-29 06:44:08

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17212019-07-28 17:08:00



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.




Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.



Franz Schmidt • 33832019-07-28 17:07:31



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33512019-07-28 17:06:57



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Simándy József - az örök tenor • 6102019-07-28 17:06:23



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Melis György • 2572019-07-28 17:05:48



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona)
J.S. BACH: Esz-dúr prelúdium
J.S. BACH: c-moll triószonáta
J.S. BACH: Esz-dúr fúga
HAYDN: Introduction (A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. oratóriumból)
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta, No. 3 - I. tétel
BRAHMS: Három korálelőjáték (Herzliebster Jesu, Herzlich tut mich verlangen, O Gott, du frommer Gott)
BARTÓK: Román népi táncok
PADRE DAVIDE DA BERGAMO: Simfonia

19:00 : Budapest
Munkás Szent József templom

Deák László (orgona)
G. MUFFAT: Toccata septima
J.S. BACH: Allein Gott, BWV 662
J.S. BACH: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550
MENDELSSOHN: B-dúr orgona szonáta, op. 65. No. 4 - I. II. III. IV.
MOZART: C-dúr templomi szonáta, K. 278 (Szathmáry Zsigmond átirata)
MOZART: C-dúr Adagio
MOZART: D-dúr templomi szonáta, K. 245 (Szathmáry Zsigmond átirata)
KOLOSS ISTVÁN: Húsvéti fantázia
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló"
RAVEL: F-dúr vonósnégyes
A mai nap
született:
1918 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző († 1990)
1940 • José Van Dam, énekes