vissza a cimoldalra
2020-08-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (976)
Erkel Színház (10602)
Opernglas, avagy operai távcső... (20593)
Operett, mint színpadi műfaj (4460)
Régizene (3668)
A nap képe (2229)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4031)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2013)
Franz Schmidt (3660)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2810)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (160)
Gregor József emléke (183)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1438)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7365)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62200)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: tiren
Leírás:
Honlap:
   


tiren (11 hozzászólás)
 
 
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 621842020-07-03 07:38:02

Ez egy érdekes komédia. Főigazgató úrnak mindenben részt kell venni, amihez semmi köze sincs, de abban különösen, és elsőként. Pedig Palkovics úr gullitonja



anélkül is működik. Talán azért is beszél olyan gyorsan és érthetetlenül, hogy ne tudjuk összeszámolni a lehulló fejek számát. (Lsd.MTA)



Az Operaház viszont komoly részese az SZFE képzésnek, hiszen jelenlegi művészeti igazgatója,=főrenedezője (Almási-Tóth) az SZFE dramaturg diplomájával rendelkezik. (.és nem rendezői diplomával)



 



 


Fried Péter • 332020-05-07 23:58:48

Talán még nem késő  csatlakoznom a gratulációhoz:



Isten éltesse sokáig Fried Péter művész urat!



A tekintélyt parancsoló, méltóságot sugárzó  alkata és nagy terjedelmű  basszus  hangja első sorban a  "király-figurák", „főpapok" megformálására predesztinálja, mégis kiemelnék néhány  nagy sikert aratott  vígoperai szerepet alakításai közül  amely azt bizonyítja, hogy szinte „polihisztora” az operai stílusoknak.



 - Purcell: A tündérkirálynő  „A részeges költő”



- a Rossini: A sevillai borbély  „Don Basilio-jának” egyedi megformálója,    



Fried Péter. A magyar operaszínpadnak ez a markáns egyénisége először kapott az Operában olyan típusú jelentős szerepet, amelyben a "bel canto"-hoz közel álló értelemben kell jól és szépen énekelni, holott ezt már régen kiérdemelte. Érett énektudással és alakító-készséggel  lép elénk - alkatilag és felfogás tekintetében egyaránt Begányi Ferenc  Basiliójának örökébe -, s plasztikusan ábrázolja a démont: a pózoló bemutatkozás és a cselekmény folyamán lelepleződő mérhetetlen gyávaság kontrasztját”.(Fodor Géza  kritikájából))



- Nem felejthető Haendel:  Xerxes  „Ariodante-jának” különleges parodisztikus humora. 



- Ránki Gy.: Pomádéjának „ Nyársatnyelt Tóbiás  szerepének ” kabinet alakításával  szerepeit  különleges színpadi látásmóddal a megszokottól eltérő szarkasztikus dimenzióba képes emelni.”(Tallián Tibor-kritikájából)



Ligeti Gy: Le grand Macabre „Astradamors"-ának fanyar keserédes figurája, amellyel  „ Fried Péter fellépésének pillanatában megszerzi  és végig élvezi rokonszenvemet…Az est és eddigi pályája legnagyobb sikerét aratja…Mintha sem első, sem második védvonalat nem építene ki személyisége körül, gátak és gátlások nélkül játszik a színpadon… Mégis - vagy emiatt - ment marad a közönségességtől” (Tallián Tibor kritikájából)



 



 


Kolonits Klára • 11582020-02-19 00:09:51

Ha már az “ErkelSzinház” topicban téma a kalózfelvétel, elmondhatom, hogy a müvésznö györi mesterkurzusáról kaptam felvételt. Sajnos csalódás számomra, hogy minden résztvevö szopránra a saját, sajátos  Kolonits technikát akarta ráeröltetni, tekintet nélkül arra, hogy minden énekes jelölt más egyedi arc stb adottságú, de abban iis hogy milyen módon tartsák a nyelvüket, és hogyan bánjanak magával a hanggal. Szinte csak kudarcos megvalósítást lehet hallani.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618472019-07-12 00:17:44

https://168ora.hu/kultura/mar-az-eredeti-osszeg-haromszorosanal-jar-az-operahaz-felujitasa-es-meg-sehol-sincs-a-vege-171020



Már az eredeti összeg háromszorosánál járhat az Operaház felújítása, és még sehol sincs a vége



2013-ban indult el az igencsak leromlott állapotú Operaház felújításának tervezése, az első ütemben az akkori tervek a műhelyek és raktárak egyesített áthelyezéséről és az Operaház belső felújításról szóltak, nagyjából 20 milliárd forintos értékben.



A Magyar Állami Operaház felújításaA színpadtechnikai gépészet épülő szerkezete és az elbontott nézőtér a felújítás alatt álló Magyar Állami Operaházban 2019. május 10-én.



Fotó: MTI/ Máthé Zoltán



Az intézmény meg is kapott egy patinás, felújításra váró csarnokot a raktárak és műhelyek, illetve egy próbaszínpad létesítésére a Kőbányai úti Északi Járműjavító területén, amit még az Eiffel-iroda tervezett egykor.



Ezek a munkák és a rászánt összeg azonban elszállni látszanak a hvg.huértesülései szerint. Már 2016-ban 28 milliárdnál járt a teljes projekt költségkerete, 2018-ban viszont a felújítás költségei elérték a 30 milliárd forintot.



A hírportál a kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy további közpénzt fordítanának a felújításra, részben olyan munkákra, amik az eredeti tervekben nem szerepeltek, erről a közeljövőben születhet döntés. Az "olcsóbb" tervek is további 11 milliárd forinttal számolnak, amiben szerepelnek a freskók és más műemléki elemek felújításai. Egy másik terv azonban 23-24 milliárdos többletköltséggel számol, amiben a kültéri szobrok felújítása és egy múzeum kialakítása is szerepel.



Ezen felül az Eiffel-épületnél is extra költségekről fog dönteni a kormány, az egyik az eredeti tervek megvalósításának megnövekedett költségeit fedezheti, de előterjesztettek egy 10 milliárd extra költséggel járó változatot is, amiben már szerepelne a terület teljes közműcseréje, amit az eredeti tervek – különös módon – nem tartalmaztak.



A portál szerint egyelőre nem tudni, mikor lehet kész az Operaház, az Eiffel-épület munkálatai is leghamarabb 2020-ban fejező



 kész az Operaház, az Eiffel-épület munkálatai is leghamarabb fejeződhetnek be.


Erkel Színház • 79332017-05-22 11:51:08
Az Abigaille nem Sümegi Eszternek való.Remélhetöleg ének kulturája nem engedi a szerep csapdájába esni!
Erkel Színház • 79322017-05-22 11:50:56
Az Abigaille nem Sümegi Eszternek való.Remélhetöleg ének kulturája nem engedi a szerep csapdájába esni!
Erkel Színház • 79312017-05-22 11:50:54
Az Abigaille nem Sümegi Eszternek való.Remélhetöleg ének kulturája nem engedi a szerep csapdájába esni!
Erkel Színház • 79272017-05-21 23:24:01
Ha manapság a Magyar Állami Operaházban van "prima assoluta", akkor az Sümegi Eszter. A május 20-i előadáson tudása legjavát adva lenyűgözően énekelt. A legmagasabb hangjai is, -annak ellenére, hogy sehol nem vastagit, -erőteljesek és ugyanakkor hajlékonyak. Sulamit-jának szerepformálása elmélyüllté vált, különösen a záró képben, de mindvégig érezni, hogy eggyé vált a szereppel. Sajnálom, hogy olasz szerepekben kevesebbet énekel. Gál Erika is nagyon jól teljesitett, az egzotikus királynő szerepe sokat fejlődött előadásában, de a szerep mélyebb részei számára kényelmetlennek tűntek. László Boldizsár hősi
szinei mellett törésmentesen énekelte hires " Magische"- áriájának magas hangját. Salamon királyként Kelemen Zoltán kiegyenliett baritonja kellemes a fülnek, talán Salamon megkérdőjelezhetetlenségét kellene jobban hangsúlyoznia. A főpap szerepében ezúttal Fried Péter énekelt, tekintélyt parancsoló profondo orgánuma lehengerlő.
Kovács János mindvégig odaadóaan irányitott zenekart és énekest, kiváló hangzás arányokat teremtve. Mellékesen jegyzem meg a kérdést,, hogy ugyan bekerül-e az előadás felvétele a tervezett operaházi CD sorozatba, mert a Sába előadás a szinpadkép esetlenségei ellenére mindenképp interpretálási zenei és interpretálási gyöngyszeme az Operaháznak.
Erkel Színház • 69402016-11-23 00:47:55
Szerintem épp a főigazgató úr és a főzeneigazgató döntöttek, ha egyáltalán mertek volna nemet mondani arra, hogy az M5 "arca", ami -a közszolgálatot ismerve- valószinűleg ingyenes missziója Miklósa E-nek, szóval mi lehetne más hála ezért, minthogy az előadását rögzítsék.Persze emellett mindent el kellene követni, hogy Kolonits Klára Luciáját is megörökitsék, mert ez lenne az első lépcsőfok ahhoz, amit korábban leirtam-felzárkózás a nagy külföldi házakhoz,--nem középszerrel, hanem világcsúccsal. Aki és ami Hosszú Katinka az úszás világában, az Kolonits a mai koloratur és bel canto világában!!
Erkel Színház • 68522016-11-20 00:22:55
Inkább koncertszerűen!
Ezt a Lammermmori Luciát inkább koncertszerűen kellett volna bemutatni. Valójában diszlet nincs, a jelmezek felejthetők. Csak füst van, láng nélkül!!
Évek óta halljuk a szlogent, hogy: az Operaház, mint „zászlóshajó“, hogy: felzárkózni a Lajtán-túli nagy operaházakhoz, hogy: Európa első tiz operháza közé bekerülni. Csakhogy egy operaház nem kenyérgyár, ahol ha növelik a kisütött kenyér darabszámát, akkor jobban is teljesít.
Bár van az a bizonyos tétel, hogy a mennyiség egyszer átcsap minőségbe, de ennek vannak kritériumai,(pl,:esztétika és izlés) és ha ez a szinházból csak aszinház hiányzik, ez soha nem fog bekövetkezni (még az MÁO-ban sem).

A főigazgató úr nyilván statisztikát és mutatókat kell produkáljon. (ld. Balog miniszter úr kezébe adott évadnyitói ksh-s jellegű beszéd)
De ettől még egyre szánalmasabb eredmények születnek a premierek során. Az Operaháznak sikerült alulmúlnia magát a művészi értékek létrehozása terén. Valakinek „ott fenn“ fel kellene ismernie, hogy ha a főigazgató úr valóban felzárkózni kíván Európához a Magyar Állami Operaházzal. akkor eltévesztette az utat. Pénzhiányra hivatkozott, és soha nem látott mértékű költségvetés birtokában van, ezzel hogyan lehet ilyen szánalmas produkciókat egymás után kiállitani, amelyek már szégyen-számba mennek, és CSAK AZ ÉNEKESEK KVALITÁSA MENTI MEG az előadásokat, mint ahogy ez most is történt. Sorozatosan a premierek rossz rendező és diszlettervező választásról árulkodnak, szánalmas középszerű előadások születnek. Ennél még az is jobb lett volna, ha a Valló rendezését veszik elő. Az is érthetetlen, hogy eredeti változatot mutatnak be, de mégis fontos részek kimaradtak, és a nagy finálé megy feleslegesen unalmasan huzás nélkül, rendezői és zenei zűrzavarba csapódva. Ezt viszont Kocsár Balázs karmesternek kellett volna helyretenni. A belcanto műfaját nem igazán érzi, erről nem győzött meg.Pálcája alatt a zenekar nem figyel énekesekre, túlharsognak részeket, a karmesteri tempok következetlenek.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1927 • Raymond Leppard, karmester
1933 • Vásáry Tamás, zongorista, karmester
1939 • Bozay Attila, zeneszerző († 1999)
elhunyt:
1996 • Rafael Kubelík, karmester (sz. 1914)