vissza a cimoldalra
2019-05-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10131)
Élő közvetítések (7883)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1320)
Operett, mint színpadi műfaj (3918)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3255)
Opernglas, avagy operai távcső... (20222)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6726)
Kocsis Zoltán (662)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Lisztről emelkedetten (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: serse
Leírás:
Honlap:
   


serse (327 hozzászólás)
 
Erkel Ferenc • 7382013-09-07 08:06:38
Egyébként has szeretnéd idézhetem Tallián Tibort is, hogy mit mondott erről 1993-ben!
Erkel Ferenc • 7372013-09-07 08:01:21
A Lucia ama képének kihúzása szerintem ekkor már kifejezetten cikki volt, de mindegy.
Erkel Ferenc • 7362013-09-07 08:00:19
És akkor hadd idézem Fodor Gézát:

"A pszichológiai realizmus csak azt a zenét tekinti operazenének, amely vagy közvetlenül ábrázoló jellegû, vagy amelynek kifejezése pszichológiai eseményként azonosítható. Ebbõl a realista nézõpontból nemhogy a barokk, de a 19. századi olasz opera seria is redundánsnak látszik, az öntörvényûen kibontakozó zenei formák (például az ismétlések) elavult formalizmusnak tûnnek föl. A 20. század elsõ felének operaigazgatói, -karmesterei és -rendezõi többnyire úgy érzik, "mintha Isten kezükbe adta volna a tárogatót", s az õ dramaturgiai érzékük, zenedrámai idõ- és ritmusérzékük kétségbevonhatatlan fölényben volna Rossiniéval, Belliniével, Donizettiével és Verdiével szemben - húzásaikkal könyörtelenül le is mészárolják az operáikat. Ez az önhitt hagyomány itt-ott és néha még ma is él. A magyar nagyközönség például aligha tudja, hogy a budapesti Lammermoori Luciából egy egész kép hiányzik, hogy olyan népszerû alapmûvek, mint A trubadúr és a Traviata csonkán hangzanak el." - ezt 2003-ban írta, de csak itt és amott él még ma is! Nálunk azért még él, sajnos!
Erkel Ferenc • 7352013-09-07 07:56:47
Különben mi még a cd, meg rádió felvételek esetében is huzigálunk. Lásd mit művelt Gardelli a Medaával.
Erkel Ferenc • 7342013-09-07 07:54:46
Az Igor herceggel is ez volt a helyzet. Végig Nádasdy fordításában adták, aki azért pár dolgot kihagyott belőle, legalábbis a Marinszkij Színház Igor herceg előadásának DVD felvételének megnézése után erre jutottam. Nálunk egyszerűen mindig a szokás hatalma uralkodik. Lásd mit műveltek az Erkel operákkal.
Erkel Ferenc • 7332013-09-07 07:51:48
A Scalában 2005-ben nem húzták meg a Mózest. Aztán itt van a Hovascsina. Kb. egy időben játszották a darabot a nyolcvanas években Bécsben és Pesten. A Bécsi előadást DVD-én, a magyart rádió felvételen hallottam. A magyarban a Bécsihez képest elég sok a húzás. A Luciából azt az egy képet már már nem szokták kihúzni, de a MÁO legutóbbi előadásában is kihúzták. Az Angol Nemzeti Opera 1980-as évekbeli Xerxes előadása sok mindent tartalmazott (ezt is DVD-én láttam), amit a magyar 2009-es produkció nem. És folytathatnám. Minél többször fordul elő, hogy hazai előadások után külföldi előadásokat nézek meg DVD-én, hallgatok meg rádióban, annál többször ütközök bele, hogy jé nálunk ezt is, meg azt is kihúzták, pedig sok értelme nem volt. Ennyi.
Erkel Ferenc • 7282013-09-06 19:41:51
És csak hadd hívjam fel rá a figyelmet, hogy ez külföldön már régen nem divat! Volt időszak, mikor divat volt, mára már nem az, mert rájöttek, hogy ezzel eltorzítják a zenei formákat, megváltoztatják a dramaturgiát és esztétikailag csak rontani, nem pedig javítani képesek velük a darabokon.
Erkel Ferenc • 7272013-09-06 19:40:15
Nem azért, de a magyar operajátszási gyakorlat rögeszméje a felesleges és jelentős húzások alkalmazása. Rossini Mózesét is fölöslegeden meghúzták - legalábbis ha a neten fent lévő librettó fordítás a budapesti előadás számára készült. Összenézve a magyar fordítást és a francia librettót és megnézve a Scala Riccardo Mutti vezényelte előadását, a magyar előadáson több lényeges dolgot is kihúzhattak Rossini operájából is. Donizetti Luciájából meg rendszeresen kihagytak egy képet, mert minek az? De lehetne sorolni az olasz operák tucatját, amikben felesleges húzások sorát alkalmazták: szerintem ha kicsit utána néznénk biztos, hogy elég sokat találnánk. Gardelli Cherubini Medeáját is eléggé meghúzta a Hungaroton által kiadott felvételen.
Gioacchino Rossini • 7562013-09-06 10:45:51
A felirat tényleg hiányzott, de nem tudom, hogy anno a Zsidó nőt feliratozták-e? A tavalyi Nabuccot talán nem volt szükséges, mert az egy népszerű opera és szokták ismerni. Egyébként meg szerintem ha lett volna egy rendező is, aki megrendezi az előadást,e gy jó rendező, aki oda figyel az énekesek éneklésére is, akkor szerintem nem lett volna semmi gond. De ez hiányzott. Ugyanakkor Pál Tamás vezetésével ez akkor is egy kiemelkedő előadás volt, ami az utóbbi hónapok hazai opera előadásait illeti.
Gioacchino Rossini • 7522013-09-05 06:54:22
Hát én Mona Dániel írásait nem igazán kedvelem. Néha kifejezetten idegesít a stílusa és általában nem értek egyet vele. Rácz Istvánról leírtakkal se. Ha nem is volt tökéletes az előadás, mert semmi sem tökéletes, szerintem nagyon jó volt. És ha lenne egy jó rendező, aki megrendezi a darabot, akkor ezzel a szereposztással egy jó előadást lehetne létrehozni. De hát nem lesz, mert Rossinitől csak a Se villát, se borbélyt, meg a hamuka pipőkét tudják játszani, ahogy Donizettitől is csak a két vígopera megy. Nem sajnálnám, ha nem lenne se hamuka pipőke, se se villa, se borbély, de mondjuk Török Itáliában igen, vagy bármi más Rossini opera. Ahogy Donizetti esetében se sírnám vissza a két vígoperát mondjuk egy Luciaáért, Kolonits Klárával a címszerepben.
Gioacchino Rossini • 7482013-09-03 18:10:06
Szerintem inkább első változatot kellene mondani, ugyanis mindkét változat Rossini keze munkája, tehát mindkettő eredeti, nem utólag, a szerző belegyezése nélkül lett átdolgozva az opera.

Egyébként valahol azt olvastam, hogy ő két külön operaként kezelte őket. Ha így volt, akkor pedig javaslom, hogy az olasz változatot Mózes Egyiptomban, a franciát pedig Mózes és a fáraó (, avagy átkelés a Vörös-tengeren) címmel emlegessük. Nem lenne egyedülálló ez a dolog, hiszen Sosztakovics is külön opus számmal látta el a Katyerina Izmaljova átdolgozott, második változatát és gyakorlatilag külön műként kezelte őket.
Gioacchino Rossini • 7442013-09-03 13:48:59
Fodor Beatrix fantasztikus volt! Ira Bertmann úgyszintén! És Rácz István is egy nagyszerű énekes! Szégyen és gyalázat, hogy az Operaházban nem foglalkoztatják és külföldről hívnak sokkal gyengébb énekeseket a hangfekvésében helyette! Egyszerűen hihetetlen!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 482652013-09-03 13:44:43
A facebook szerint a Háry János lesz az Operaház következő CD kiadása:

"Az Operaház zenekara Héja Domonkos vezényletével Kodály remekművének lemezfelvételét rögzíti a MÜPÁ-ban." - a hírt két órája közölték. Én jobban örültem volna, ha folytatják az Erkel operák kiadását és végre lemezre veszik a teljes erkeli opera életművet. De akárki akármit mond: az utóbbi években ritkán fordult elő, hogy teljes operafelvétel lásson napvilágot magyar előadóművészekkel, arra meg szerintem a 2011-es Bánk bánig nem igazán volt példa, hogy új felvételt készítsenek kifejezetten egy cd kiadás számára. Tehát örvendetes, hogy a Hunyadi után folytatódik az Operaház cd kiadói vállalkozása! Még ha a felvételek színvonala nem is mindenben üti meg a régi felvételek nívóját akkor is egy nagyon fontos és örvendetes dolognak tartom ezt a vállalkozást.
Erkel Ferenc • 7202013-09-02 09:39:52
És a húzások miatt nemcsak Kassai István méltatlankodik:

"Igaz, a húzás nem egyenlő az átírással, átdolgozással, vagyis a produkcióban – híven az előzetes ígéretekhez – kizárólag az Erkel-műhely által komponált anyag hangzott fel, a rövidítések olykor kétségtelenül zavaróan hatottak. Bizonyos esetekben a zenei arányérzékünk számára tűnt túl kevésnek az, amit hallottunk, így például Zolna IV. felvonásbeli áriájának második, allegro moderato részében – s valóban: a kottába pillantva látható, hogy az ária ezen része eredetileg sokkal hosszabb, arányaiban jobban illeszkedik az első, adagio részhez. Más értelemben zavaró, ha fontos cselekménymozzanatok esnek húzás áldozatául: mert igaz ugyan, hogy Imre herceg halálát nem különösebben izgalmas recitativóban jelentik be István királynak – ám ha ez nem hangzik el a színpadon, Crescimira utána következő őrülési jelenete szinte indokolatlanná válik. Nem csak a purizmus mondatja tehát velünk, hogy az eredetiség kétség kívül teljesült elvárása mellett a teljességnek is tudtunk volna örülni." - Bóka Gábor Operavilág
Gioacchino Rossini • 7382013-09-02 08:12:26
A tegnapi Mózes nagyon tetszett. Többet nem is írok: jó volt és kész. Pedig egyesek szerint én csak kritizálni tudok! Hát akkor tessék: erről most csak annyit írok: élveztem az estét.
Erkel Ferenc • 7192013-09-01 16:35:05
A Hunyadi premier kapcsán se nagyon emelte fel senki a szavát, hogy miért nem az eredetit játsszák. Ezenkívül az eredeti, szerzői változat cd felvételéről se nagyon beszéltek és írtak. A Bánkkal kapcsolatban meg sokan azt hozták fel érvként, hogy hát Simándy is ezzel a szöveggel énekelte a Hazám, hazámot, nem az eredetivel és akkor mi jogunk állítanák vissza az eredeti szöveget? Azzal kapcsolatban se nagyon méltatlankodott senki a szakmabeliek közül, hogy a Bánkot 2011 őszétől, ha már nem is a Nádasdy-Rékai-Oláh-féle átdolgozás szerint játsszák, de erősen megcsonkítva. Úgyhogy szerintem a szakmát ez különösebben nem érdekli.

Kedves musicus! Én tisztelem és becsülöm az olyan embert, aki elkötelezi magát egy ügy iránt, főleg, ha kultúráról van szó. Én se preferálom az átírt és meghúzott Erkel operákat, de úgy látszik ez a szakmát különösebben nem hozza lázba. Olykor vannak Erkel évfordulók, akkor fellángol a vita egy kicsit, majd kialszik.

De egyébként a Németh Amadé-féle István király szerintem is pocsék lett. Arra nem tudok mást mondani: pocsék és nem méltó Erkelhez! Egyszerűen nem értem, hogy egy zeneszerzéshez is értő, komoly szakember hogy csinálhat ilyet? A Bátori Mária zenei anyagába is belenyúlt, de nem olyan durván, mint az István királyéba. De szerintem Németh az István királyt tartotta a leggyengébb Erkel operának.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 481732013-08-26 12:43:37
Ki mondta, hogy nincsenek? De Alföldi nem tartozik közéjük! Vannak nagyon jó énekesek: Kolonits Klára, Fodor Beatrix, Baráth Emőke, Balczó Pétert, Bretz Gábort - hogy csak párat említsek a faitalabbak közül, akiket szeretek. Alföldi számomra egy középszer: a rendezései szájbarágósak és mintha állandóan direkt a polgárpukkasztás lenne a célja, meg a szex! Mindenről csak a szex jut eszébe. Hát nem azért, de én erre nem vagyok kíváncsi. Egy finnyás ember vagyok: a kultúrában és az ételekben is. Azt meg egyenesen nem tudom hova tenni, hogy még Keszei Bori Traviátát is énekel majd a következő évadban, addig Baszinka Zsuzsanna ha jól láttam, végül egy, az az egyetlenegy darab szereplési lehetőséget se kapott a következő évadban! Ne hogy azt mondja már nekem valaki, hogy olyan rossz hangi állapotban van már! Keszeit simán le énekli szerintem a színpadról. Különben meg olvasd vissza, amiket írogattam: voltak énekesek, akiket dicsértem! És pl.: a karmesterek körül Vajda Gergelyről se írtam rosszat, mert ért ahhoz, amit csinál és van hozzá tehetsége! És nem középszer.
Erkel Ferenc • 6782013-08-25 20:01:51
És lehet, hogy nem tökéletes az István király és pl. a horvát királynő alakja gyengébbre sikeredett, de ettől még nem olyan rossz opera, hogy időnként ne lehessen elővenni. Arról meg nem tehetek, ha egyesek szemellenzősek és amit Erkelnél észre vesznek, mint szövegkönyvbeli fogyatékosság, az mondjuk Verdinél nem zavarja őket. A Boccanegra szövegkönyve is borzasztóan zavaros és gyenge. Na az egy dramaturgiailag sokkal gyengébb darab, de a fantasztikus zene kárpótol mindenért. Nem tudom mi a francnak kell ezen ennyit lovagolni! A zenei a legsilányabb szöveget is képes megnemesíteni. Wagner operái zene nélkül borzalmasan unalmas és vonatott darabok lennének.
Erkel Ferenc • 6772013-08-25 19:58:32
Egy tucat operát fel lehet sorolni, aminek nevetségesen gyenge a librettója, de nagyon jó a zenéje és ezért szeretjük. Pl.: Tosca, Trubadúr, hogy csak két népszerű darabot említsek. De ott van az Álarcosbál is, vagy a Lohengrin. Szerintem a Lohengrin librettója is elég gyengécske. Most néztem meg a MET-es DVD-ét Marton Évával, hát ezt az operát se a szövege miatt szeretjük. A Bánk zenéje meg nagyon jó és kit érdekelnek a dramaturgiai fogyatékosságok? És az István király zenéje se rossz! A darab meg lehet, hogy nem István királyról szól, de szerintem nincsenek benne akkora dramaturgiai bakik, mert minden szereplő esetében tudjuk, hogy mi mozgatja a tetteiket, az meg nem baj, ha kicsit szerteágazó a cselekmény. Legalábbis nekem nem baj! Mondom: ennyi erővel egy tucat operába bele lehet kötni, hogy nem jó a librettója. Az Anyegin librettója is gyenge és majdhogynem nem is Anyeginről, hanem Tatjánáról szól! Nem azért de Anyegin szerintem nem valami hálás címszerep. Tatjána az opera igazán nagy szerepe.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 481602013-08-25 12:30:49
Amikor meghívták a pekingi egyetemre ezt a nagyszerű rendezőt, hogy tartson előadást Shakespeare-ről, akkor utólag azt nyilatkozta, hogy lehet, hogy nagyképűen hangzik, de elsősorban a saját rendezéseiről beszélt. Na, ez mindent elmond róla számomra.
Erkel Ferenc • 6712013-08-25 12:24:49
Feltehetőleg, mert azt nem lehet tudni, hogy a német krónikások honnan vették ezt a motívumot, amit aztán Bonfini is átvett. Katona elsődleges forrása pedig Bonfini volt. De mivel a források nem értenek egyet abban, hogy ki volt a csábító, ezért szerintem egyáltalán nem biztos, hogy volt. Sőt!

Különben meg csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy a romantikus operák és színdarabok esetében egyáltalán nem lényeges a történelmi hűség. Nem erre törekedtek, hanem egyfajta mítosz gyártásra, a nemzeti identitás kifejezésére. Tehát teljesen lényegtelen, hogy létezett-e a horvát király lány vagy nem létezett, vagy hogy vadkan sebezte halálra Imrét, vagy megmérgezték. A szerzői mondanivaló szempontjából lényegtelen és ugye ott van még a művészi koncepció is, amely felül írja a megtörténteket, a jó dramaturgia kedvéért.
Erkel Ferenc • 6672013-08-24 21:42:38
Ezt olvashatod Katona Bánkjának kritikai kiadásában (a kísérő tanulmányban) és Erkel Bánkjának kritikai kiadásában (Dolinszky bevezetésében) is. De még ajánlhatok hozzá szakirodalmat (Kristó Gyulától, Engel Páltól stb.), ha gondolod. Történetesen ugyanis történelmi tanulmányokat is folytattam és jelenleg az a szakma véleménye, amit oda leírtam! Ha hiszed, ha nem! Ennyi.

Péter meg felajánlotta az országot a császárnak, mint hűbirtokot, ha az visszasegíti a hatalomba. Erről források vannak, ezért nem csoda ha a 19. században negatívan ítélték meg alakját. Ennyi.
Erkel Ferenc • 6652013-08-24 15:54:35
És Gertrúdot nem is egy királyi palotában vagy udvarházban: hanem az erdőben. Az erdőn áthajtó kocsiját támadták meg.
Erkel Ferenc • 6642013-08-24 15:53:52
A Bánk bán se sokat törődik a történelmi hűséggel, amennyiben Gertrúdot Pilisben ölték meg Péter ispán és a Kacsics nembeli Simon, valamint az esemény 1213-ban történt, nem a II. András/Endre vezette kereszteshadjárat alatt, ami négy évvel később, 1207-ben vette kezdetét. Bánk bán feleségét pedig valószínűleg nem Melindának hívták és feltehetőleg nem csábította azt el Gertrúd testvére. Gertúdnak nem is Ottó nevű öccse, hanem Berthold kalocsai érsek vagy Eckbert bambergi püspököt emlegetik egyes német krónikások, de csak jóval az esemény után, mint a nagyúr feleségének csábítóját. De pontosan nem értenek egyet abban, hogy melyik volt a csábító?

Orseolo Péternek egyébként nem volt valami jó a híre, mert gyakorlatilag a Német-Római Birodalom hűberesévé akarta tenni Magyarországot - legalábbis a krónikák szerint. Miután 1041-ben elűzték, a trónt pár évvel később német segítséggel szerezte vissza, de csak pár évre, utána megint elzavarták. Ennek szerintem oka volt és ennek fényében érthető, ha a 19. sz. utolsó évtizedeiben nem tekintettek rá pozitív szereplőként.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 481412013-08-24 07:31:23
Nem kell feltétlenül magyar rendező, de Ivan Stefenutti vagy Gianfranco de Bosio meghívása is csak kidobott pénz volt az ablakon. Sajnos!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 481402013-08-24 07:28:12
Már pedig igen is ez azt jelenti, hogy nem lesz sokáig műsoron és nem fog akkora előadás számot megélni! Egy Nádasdy rendezés kibírt több évtizedet, egy Kovalik rendezés nem fog. Ennyi. És még mindig nem tudom mitől érzem magamhoz közelebb a darabot, ha trendin van megrendezve??? Verdi egy jó operaszerző, szerintem ilyen hülyeségekre nincs neki szüksége ahhoz, hogy élvezzem az előadást.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 481292013-08-23 12:35:35
Kíváncsi leszek erre a Falstaff premierre. Megvettem már rá a jegyet. Úgy emlékeztem Héja lesz a karmester, de most Halász Péter van kiírva. A címszereplő meg ismeretlen számomra, azt hittem Agache kapja a premiert. Megérdemelte volna, meg a közönség is: vele biztosan jól jártunk volna. A rendezésre is kíváncsi vagyok. A rendező a honlapja szerint eddig kétszer rendezte meg ezt az operát.

Egyszer Nápolyban, ezt egy tűrhető rendezés lehetett.

Egyszer Zágrábban, ez viszont borzasztó lehetett.

Remélem nem akar megint elkezdeni mondernkedni, meg trendiskedni.
Erkel Ferenc • 6452013-08-22 08:04:32
Ez a hozzászólás meg felesleges volt. Bocsánat, csak utólag olvastam mit írt Búbánat.
Erkel Ferenc • 6442013-08-22 08:03:35
Fél kilenctől fél tízig szünet volt. Nem volt durrogtatás az előadás alatt. Így viszont eléggé elhúzódott a vége.
Erkel Ferenc • 6382013-08-21 13:27:28
Nekem az már rég nem jelent különösebben semmit, ha valamit nem játszanak, két száz éve elfeledett stb.. Semmit se jelent! Attól még lehet remekmű! Vagy legalábbis jól megírt, színvonalas opera valami, hogy nem játsszák. Mert ugye mennyi mindent nem játszottak nálunk? Mennyi romantikus operát be se mutattak? A bűvös vadászt mióta nem tűzte műsorra az Opera? Vagy Donizetti számos operáját? És még lehetne sorolni! Erkel meg nem világhírű zeneszerző, de attól még jó zeneszerző! A Brankovics és a Dózsa is nagyon jó operák!
Erkel Ferenc • 6372013-08-21 13:23:25
Magukról az operákról, nem egy-egy előadásról!
Erkel Ferenc • 6362013-08-21 13:22:34
Emlékeztetnélek rá, hogy Handel operái is sokáig eltűntek, majd kétszáz évre, most megy agyba-főbbe játsszák őket! Ne légy egy oldalú kérlek! Számos bel canto opera is eltűnt a süllyesztóben egy időre, amit aztán elővettek és időről-időre újra műsorra tűznek! Monteverdit is meddig nem játszották! Vagy Cavalli operáit! Most őt is egyre több helyen játsszák. Nem rossz opera ez. Ha állandó repertoár darab nem is lesz, de olykor érdemes lenne elő venni! Ennyi. Donizetti és Bellini számos operája is eltűnt már as süllyesztőben, aztán újra elővették őket. Olvastam én leszóló kritikát a Stuart Máriáról, a Boleyn Annáról is!
Erkel Ferenc • 6322013-08-21 10:55:02
A tegnapi előadásról: ez a mikroport borzasztó dolog! Szerintem mindenkinek csak ártott, nem használt. Valahogy megöli az érzelmeket az emberi hangban: nem éreztem, hogy a szereplők közül bárkinek is igazán árnyalt és drámai lett volt az éneklése. A dinamika egysíkúnak tűnt.

Bretz Gábort én szeretem, bár nem mondanám, hogy minden szerep illik hozzá, amit elénekelt. Szerintem az István király címszerepe se. Egyáltalán nem illúzió keltő a megjelenése: az öreg és elaggott István helyett egy jó megjelenésű, életerős fiatalembert láttam a színpadon (még akkor is, ha ez a fiatalember lassan negyven éves, szerintem a megjelenésén ez nem látszik). Hangja is túlságosan is ércesen és dörgedelmesen szól ahhoz, hogy egy megfáradt öregembert formáljon meg vele. Öreg és megfáradt király helyett egy tettre kész, erős Istvánt láthattunk a színpadon. De lehet, hogy csak számomra tűnik megtörtnek és elaggottnak az Erkel opera címszereplője a librettót olvasván.

Wiedemann Bernadett igazi színpadi jelenség volt most is, Gizella szerepében. Hangilag is rendben volt, de a mikroport miatt erről nem akarok részletesen nyilatkozni egyik énekessel kapcsolatban sem, mert nem látom értelmét. Balczó Péter Imreként jól bírta a magasságokat és mikroport nélkül bizonyára szép pianokat is énekelt volna. Az ő esetében is éreztem, hogy átérzi a szerepét és azonosul vele, de megint csak a mikroport miatt nem éreztem, hogy ez hangilag megfelelő mértékben visszajön. Keszi Borin szerint a mikroport se segített sokat, mert számomra gyenge és erőtlen volt a horvát hercegnő szerepében. Az őrülési jelenet sikeredett a leggyengébbre, de már a nászéjszakai jelenetben is több probléma volt vele. Szerintem egyáltalán nem élte át a szerepét és ha még átélte volna, hangilag akkor se tudta volna megfelelő mértékben árnyalni azt, mikroport nélkül, színházi körülmények között se. A decibelekkel súlyos gondjai vannak. László Boldizsár bele élte magát Sebős szerepébe és hitelesen alakította azt. Szegedi Csabával különösebb gondjaim szintén nem voltak: ő is nagyon jól hozta az intrikus figuráját. Szakács Ildikót nem emlékszem, hogy hallottam volna már mikroport nélkül, így nem tudom, hogy milyen a hangja önmagában, ha minden segítség nélkül szól, de tegnap, amennyire megtudtam ítélni, szépen helyt állt Zsolna szerepében.

A zenekar nagyon összeszedetten játszott. Vajda Gergely vezénylése talán kissé visszafogott volt számomra, de hatásos és szépen kidomborított a csúcspontokat. Merthogy az operának nem egy katartikus része van. A nagy kórus tablók majdnem mind ilyenek. A kórus finálék kifejezetten jól sikerültek. Imre áriája a III. felvonásban, az első felvonás fináléja, Zsolna negyedik felvonásbeli áriája, István negyedik felvonásbeli ariosója, az első felvonás tanács jelenete, illetve Crescimire fogadása: talán ezek a leghatásosabb részletei az operának. Ami egyébként színvonalas, romantikus opera zene. Eklektikus, de ez nem degradáló, mert attól még igen is nagyon hatásos és jó muzsika! És a szövegkönyvvel sincs semmi gond. Dramturgiailag is nagyon jól fel van építve, semmi szükség nem volt az átírásra. Semmi! Az átírással, csak ártottak a műnek.

A rendezés. Hát az olyan semmilyen volt. Színészi játékot az énekesektől nem nagyon követeltek meg. De az első részt sikerült mozgalmassá és pergővé tenni. A gyakorlatilag üres színpad könnyeddé és gyorssá tette a jelent váltásokat és pergővé az előadást. A forgószínpad ebben sokat segített. A táncok amatőrnek és gagyinak tűntek számomra. A pogány szertartás jelenet szintén. Akartak valami igazán látványosat is az előadásba, hát nem igazán sikerült nekik. A rendezőnek túl sok gondolata nem volt a darabról, de legalább idegesítő ötlet parádé se volt. A jelmezeket egysíkúnak és jellegtelennek találtam. A színeik is túl szürkére és egyhangúra sikeredtek.

De mindent összevetve én jól szórakoztam, még ha a mikroport zavart is, a rendezés nem is volt nagy szám. Érdemes volt elővenni ezt az operát, de jobb lett volna, ha az Erkel Színházban került erre sor, nem szabad téren.
Erkel Ferenc • 6312013-08-21 10:22:29
Vajda Gergely az István királyról, az operavilágnak adott interjújában:

"Sokan eklektikusnak tartják az István király zenéjét. Van-e mégis valami speciális, csak rá jellemző tulajdonsága?

– Valóban eklektikus, de én ezt nem érzem degradáló terminusnak. A Grand macabre is eklektikus, és mégis van egységes stílusa. Az Istvánban egyrészt az az érdekes, és persze egyben a kihívás is, ahogy a magyar nyelv az idegenből átvett zenei idiómákhoz kapcsolódik, másrészt ahogy a wagneri méretű és felrakású kórusok a verbunkos zenei nyelvvel összeolvadnak. Ez Erkel és kortársainak találmánya, előttük senki sem komponált így. Nemzeti tematika, nemzeti zenei nyelv, európai zenei tradíció. Mindez egy olyan librettóval, melyet inkább neveznék történelmi tablónak, mint cselekményes darabnak. Voltaképpen azt járja körbe a mű, hogy mit is jelentett István király a magyarság számára a darab keletkezése idején, vagyis a XIX. század végén. Van benne persze szerelem, intrika, színpadra kerül a pogányság és a kereszténység szembenállása, de az egész végkicsengése mégis István király megdicsőülése, amely azáltal következik be, hogy egységesíti az országot és a nemzetet.

– Miért feledkezett meg az utókor erről az operáról?

– Úgy gondolom, egy darab vagy egy komponista elismertsége mindig nagyban függ attól, hogy az előadók vagy az éppen regnáló intendánsok megtalálják-e benne azt, amiről szólni kívánnak a közönségüknek. Janáček operái erre a tökéletes példák: olyan remekművek, melyek dramaturgiája és talán zenei nyelvezete sem passzolt a kortárs operai ízléshez. Aztán jöttek az előadók, karmesterek, rendezők, akik megértették, meglátták benne a lehetőséget, és újra felfedezték őket, most már a szélesebb közönség számára is. Olyan ez, mint a „mi is a klasszikus zene” problémája. Az, amire mi azt mondjuk, hogy klasszikus. A mi, kortársi döntésünkön alapul, hogy Mozart klasszikus, Salieri pedig nem. Ennek persze nyilván van oka is: Mozart komplexebb, izgalmasabb – de nekünk komplexebb, nekünk izgalmasabb. A klasszikus operai kánon létrehozásáról mindig az adott kor operai vezetői döntenek. Az, hogy az István király nem része a repertoárnak, nyilván a már említett történelmi tablószerűségen is múlik, ami miatt bizonyos időszakokban bizonyos döntéshozók úgy gondolták, hogy ezt nem kell színpadra állítani. E mögött nem kell feltétlenül ideológiai hátteret keresni: Olivier Messiaen Assisi Szent Ferenc című operájának is hasonló a sorsa – mindenki tudja, hogy kiváló (bár a szó klasszikus–romantikus értelmében valóban nem operaszerű) mű, sőt ez esetben a XX. század egyik legjelentősebb színpadi művéről beszélhetünk. De rendkívül hosszú, a közönség és az előadók számára egyaránt megterhelő, ráadásul nagyon költséges is, így aztán jó, ha évtizedenként színpadra kerül, és jellemző módon akkor is inkább fesztiválokon. Ilyen például Bernd Alois Zimmermann Die Soldaten-je is, és még sok más, nem feltétlenül csak XX. századi mű."

Az interjú teljes szövege itt olvasható.
Erkel Ferenc • 6272013-08-20 15:13:35
Ennek nem örülök, mert a Dózsát rögzíteni akartam, mert még nincs meg. Az összes többi Erkel operából van rádiófelvételem.
Erkel Ferenc • 6242013-08-20 11:48:29
Hát most találtam meg, hogy akkor másnap lesz. Bocsánat!
Erkel Ferenc • 6232013-08-20 11:33:08
Mifelénk itt vidéken már csöpög az eső. Gondolom, ha vihar/eső lesz, akkor nem lesz István király előadás. Még soha sem voltam a Margit-szigeten szabadtérin, így nem tudom, hogy megy ez ilyenkor? De remélem, ha elmarad máskor megtartják.
Erkel Ferenc • 6152013-08-17 23:37:01

Thern Károly: Tihany ostroma - Keled áriája, Molnár András, vezényel Németh Amadé

Mátray Gábor: Csernyi György, Rusitza és Damián kettőse, Kukely Júlia - Bándi János. Vezényel: Németh Amadé

Rusitska József : Béla futása, Temesi Mária, Vezényel: Német Amadé
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6352013-08-16 11:53:19
És amennyire tudom: ezen a felvételen és a 2010-es előadáskor is alaposan meghúzták a zenei anyagot. Egyébként Jókai DRÁMÁT írt Dózsa György címen, nem novellát! Üzenem a Bartók rádió szerkesztőségének! Jókai drámaíró is volt és állandóan ott ténfergett a Nemzeti Színház körül, legalábbis amíg meg nem nősült, hiszen elsősorban azért volt fontos neki, hogy legyen dolga a színháznál mert ottan működött élete szerelme Laborfalvi Róza! Egyébként elsősorban a saját regényeinek színpadi adaptációival ért el sikereket. Az arany ember színpadi változata a korszak egyik legnagyobb siker darabja volt. Ezzel aratta a legnagyobb sikert, de a Kőszívű ember fiait és Az új földesurat is ő alkalmazta színpadra. Emellett pedig önálló drámákat is írt. A Bartók rádióban meg valaki már igazán kijavíthatná ezt a badarságot, hogy Jókai Mór Dózsa György c. novellája nyomán írta a librettót Szigligeti! Nem és nem! Az dráma volt és Szigligeti majdhogynem csak tömörített, elhagyott szereplőket, húzott és alig tett valamit hozzá az eredetihez tudomásom szerint. Persze, ha az egész darabot Szigligeti munkájának tüntetik fel mindjárt indokoltabb és jogosabb, hogy át kellett azt dolgozni. Mert ugye egy Jókai mégiscsak Jókai és túl nagy presztízse van, hozzá nem szoktunk csak úgy hozzá nyúlni! Nevetséges ez az egész!
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6342013-08-16 11:46:16
20-án a Bartók rádió egy másik Erkel operát is meghallgathatunk 19:35-től:

Erkel: Dózsa György - opera három felvonásban
Szövegét - Jókai Mór novellája nyomán - Szigligeti Ede írta
Az ötfelvonásos eredeti változatot átdolgozta Németh Amadé és Ruitner Sándor
Vez. Kovács János
Km. MR Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc), Honvéd Férfikar (karig.: Tóth András), MR Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:
Dózsa György - Gulyás Dénes
Rózsa, a menyasszonya - Kukely Júlia
Ulászló király - Martin János
Csáky Lóra - Sudlik Mária
Zápolya - Kálmándy Mihály
Bornemissza - Daróczi Tamás
Az érsek - Begányi Ferenc
A költő - Kovács Annamária
Lőrinc pap - Gáti István
Barna - Sárkány Kázmér
Ambrus - Egri Sándor
Jósnő - Pánczél Éva
Bagos - Gogolyák György
Apáca - Kertesi Ingrid
Udvarhölgy - Murár Györgyi
Ránki - Erdélyi Kálmán
Egy őr - K. Nagy Béla
Rendezte: Ruitner Sándor (1991)

Kíváncsi vagyok mennyiben tér el ennek a felvételnek az anyaga az opera 2010-es koncertszerű előadásának anyagától. Ebből a felvételből ugyanis még csak részleteket hallottam.
Erkel Ferenc • 6072013-08-15 22:02:38
Bocsánat csak Déry
Erkel Ferenc • 6062013-08-15 22:02:02
De erről tényleg nem nyitok vitát. Egyébként Szilágyi Erzsébetet is inkább Ágayval szeretem vagy Kolonits Klárával, mint Déry Gabriellával. Ugyanis Déryék a kissé letranszponált szólamot énekelték. Az eredetileg Erkel által megírt szólam igen is, hogy igazi koloratúr szerep, az eredeti, nem az átdolgozott!
Erkel Ferenc • 6052013-08-15 21:58:46
Sajnos a Bánkot is eléggé megkurtították - erre többen is panaszkodtak nekem, hogy miért kellett, nem volt semmi értelme! És sokszor nincs sok értelme a húzásoknak. Verdinél is kihúznak olykor dolgokat, amiket nem kellene. Jó rendben van, ha az énekesnő nem bírja szuflával Traviáta szólamát és kihúznak belőle ezt-azt, vagy Alfrédo szólamából, csak ezek megrögzött gyakorlattá válnak olykor akkor is, ha már rendelkezésre állnak olyan énekesek, akik bírnák szuflával. Ezért utálom ezt a huzigálást. Meg ugye mikor kihagynak teljes képeket, meg jelenteket szükségtelenül operákból (lásd Lucia), és a szokás hatalma nagy és az Istenért nem akarják visszahelyezni őket. Az meg a legnagyobb hülyeség volt, amit valaha csinálta, hogy a Bánk Tisza-parti jelenetét kihúzták és oda mázolt valami drámailag nagyon gyenge és értelmetlen dolgot Kenessey. Ágay Karola (aki számomra a Melinda a régiek közül) szerencsére ezt megértette és rávette Ferencsiket a Tisza-parti jelenet eredeti állapotba való visszahelyezésére. Most nem azért de akkor ennyi erővel a Lucai szólamát is átszabhatták volna Osváth Júlia vagy Moldován Stefánia számára! Egyébként számomra nagy rejtélyek egyike, hogy eme két énekesnő mitől volt nagyszerű Melinda? De nem vitatkozom. Nekem unalmasak Melindaként - ez lehet nagyképűen és lenézően hangzik, de ez van. Más felvételeken szeretem őket, de Melindaként... A jó ég tudja mit szeretett rajtuk Fodor Géza is????
Erkel Ferenc • 5992013-08-15 18:37:27
félreértés egyben
Erkel Ferenc • 5982013-08-15 18:36:58
Még anno kazettára vettem fel részleteket Doppler operákból, amiket a Bartók rádión adtak le. Azok tetszettek. Szívesen meghallgatnám egy operáját teljes egészében. Császár György Kunokjából úgy öt részletet hallottam. Azok is jók voltak, ezt az operát is meghallgatnám egyszer. De hát nem igazán szokás más operákat elővenni Erkel művein kívül. Félre értés ne essék: szeretem Erkel zenéjét és örülök, hogy legalább az ő darabjait előveszik olykor - a Bánk és a Hunyadi mellett más darabokat is, de általában nem is eredeti formájukban, mondjuk én az eredeti, szerzői változatokra jobban kíváncsi vagyok, ezért örülök a mostani István királynak is. A jelek szerint nem lesz átdolgozás, csak húzás és ez jó. Vajda Gergely hozzáértésében megbízok! Gondolom az előadás zenekivitelezésért nagyrészt ő felel, így a húzásokért is, Köteles Gézával egyetemben - erre lehet következtetni az interjúból.
Jonas Kaufmann • 3432013-08-15 18:20:17
Azért mondom én, hogy ez sok mindentől függ - ki kit szeret és miért hallgatni. Vannak énekesek, akikért én se rajongok, hiába tartják őket számon a nagyok között. Ez van.
Jonas Kaufmann • 3332013-08-15 11:10:27
Amúgy igen, itt is erről volt szó. Csak itt DiDonatotóról is többeknek negatív véleménye van. A barokk operákat meg egyenesen kerüli a momus fórum tagok többsége :-). Nem provokálni akarok: csak hát ízlések és pofonok. Attól még, hogy valaki nem nagy hang lehet, hogy értően és intelligensen énekel - legalábbis szerintem. Különben se hiszem, hogy manapság fogunk még olyan hangokkal találkozni, mint a régiek. Ennek meg szerintem több oka is van.
Jonas Kaufmann • 3322013-08-15 11:06:20
DiDonato és Kaufmann az év énekesei :-).

Az év opera felvétele meg egy barokk ritkaság lett: Leonardo Vinci Artaserse :-).

Erkel Ferenc • 5932013-08-14 20:10:52
Különben egy jó Brankovics előadásnak is nagyon örülnék! A kolozsváriak előadás nem volt az és lemerem fogadni, hogy össze-vissza huzigáltáka darabot, ami emiatt enyhén szólva is csonkának és töredékesnek hatott. Mint a Radnai-féle Hunyadi és a Rékai-féle Bánk. Ez a legnagyobb bajom az átdolgozásokkal: nincsenek bennük lekerekítve, normálisan kibontva a zenei formák és tiszta töredékes az egész. Persze: a zene így is jó és a hatásos és a jó előadók sok mindent feletetnek az emberrel, de akkor is.
Erkel Ferenc • 5922013-08-14 20:07:38
"Jellemző Bán Teodóra lelkesedésére, hogy nemrég azt mondta: ha most meghalna, és mást nem tudna felmutatni, mint ezt az István király-partitúrát és produkciót, már úgy érezné, nem élt hiába. S mivel úgy tűnik, a továbbiak során is érdeklődést mutat a magyar opera ügye iránt, felvetettem a közelgő Dózsa-évforduló kapcsán a Dózsa György, valamint a Mosonyi Mihály-évfordulón a szerző Szép Ilonka című operájának bemutatását. Nem zárkózott el a lehetőségtől, s információkat kért a szóban forgó művekről." - ennek külön örülök! A 19. századi magyar zenetörténetben egyébként vannak még operák, amiket elő lehetne olykor venni. Pl.: ott van a Kunok, amiből több részletet is hallottam. Szerintem nem lehet rossz darab, Császár György munkája, annak idején több, mint 100 előadást élt meg. Vagy ott vannak Doppler Ferenc operái. Ezek is szép sikereket értek el annak idején. A Szép Ilonkáról inkább negatív, mint pozitív dolgokat olvastam, részleteket hallottam belőlem, hát nem tudom, de kíváncsi lennék rá, milyen.
Erkel Ferenc • 5882013-08-13 13:18:47
Vagyis számítógéppel. De a CD-ét mindenképpen megveszem majd én is.
Erkel Ferenc • 5872013-08-13 13:18:21
Megpróbálom felvenni online, de nem ígérem, hogy sikerülni fog. Ha igen majd szólok.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6322013-08-10 10:35:58
Ma este a Bartók rádión:

Giuseppe Verdi: A kalóz - három felvonásos opera - magyarországi bemutató

Szövegét - Byron nyomán - Francesco Maria Piave írta
Vez. Carlo Montanaro

Km. a Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Szereposztás:
Corrado - Luciano Ganci
Seid - Marzio Giossi
Gulnara - Borsos Edith
Medora - Fodor Beatrix
Selimo aga - Lisztes László
Giovanni, a kalóz - Pintér Dömötör
Fekete eunuch - Boros Sándor
Egy rabszolga - Bundovics István

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, április 25.
Marton Éva • 4532013-08-08 20:23:56
Ezt a felvételt én ingyen oda adom bárkinek, akit érdekel! Nem a legjobb minőség, de hallgatható rádió felvétel.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6242013-08-02 20:58:55
Mindenevő vagyok operában, de jobb szeretem a barokk operát, mint a későbbieket (most is hetek óta barokk zenét hallgatok), és a későbbi operák közül csak néhány van, amiket nagyon jól ismerek és kis milliószor meghallgattam őket. A Turandot köztük van (meg Puccinitól még a Pillangó - persze a többi Puccini operát is ismerem, amit játszottak a MÁO-ban meg is néztem és élveztem is őket, de ez a kettő fogott meg a legjobban).
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6232013-08-02 20:56:06
Le merem fogadni, hogy Lukács Ervin kezei alatt nem dübörgött rettenetes hangorkánként a zenekar a Turandot előadások alatt, mint tette azt márciusban Kesselyák kezei alatt! Bármennyire is hangos opera, azért több lírai részlet is van benne, amiknek a finomságait Kesselyák enyhén szólva se tudta normálisan visszaadni. De lehet velem van a baj: kell nekem a Levine vezényelte MET-es előadással a fülemben beülni az Erkelbe???
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6222013-08-02 20:53:33
Jövő hét kedden a Bartók rádión:

Puccini: Turandot - opera három felvonásban
Szövegét Renato Simoni és Giuseppe Adami írta
Az utolsó kettőst és a finálét Franco Alfano fejezte be
Vez. Lukács Ervin
Km. a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (karig.: Botka Valéria), a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Szalay Miklós) és a Magyar Állami Operaház Zenekara
Szereposztás:
Turandot hercegnő - Marton Éva
Altoum császár - Bartha Alfonz
Timur - Polgár László
Kalaf - Molnár András
Liu - Pitti Katalin
Ping - Patricio Mendes
Pang - Korcsmáros Péter
Pong - Rozsos István
Mandarin - Király Miklós
Első udvarhölgy - Kavin Vera
Második udvarhölgy - Kiss Katalin

Erkel Színház, 1986. április 3.
A Porgy és Bess Magyarországon • 522013-08-02 19:29:09
Zenei antikváriumokban se találom - legalábbis a neten nem. Nagyon boldoggá tenne valaki, ha megtudná mondani, hol férek hozzá a szövegkönyv magyar fordítását tartalmazó zongorakivonathoz! Az előadásokról egyébként rádió felvétel nem készült? Tök jó lenne, ha igen és a rádió leadná!
A Porgy és Bess Magyarországon • 502013-08-02 12:24:52
És ehhez egy egyszerű halandó (aki nem énekes, nem zenész, nem zeneesztéta stb.) hogyan férhetne hozzá? Mondjuk ki lehet kölcsönözni valahonnan? A Szabó Ervin Zenetárában nincs meg, de az Idegennyelvű Könyvtár kottatárát még nem néztem - e két helyre járok.
A Porgy és Bess Magyarországon • 332013-08-01 08:06:07
Gondolom Blum Tamás librettó fordítása nem férhető hozzá sehol. Ha rosszul tudom valaki világosítson fel, hogy kiadták valahol, valamikor, valamilyen kötetben.
Erkel Ferenc • 5682013-07-31 15:53:35
Én csak a tényeket próbálok magyarázatot találni rá és ez nem rosszindulat, mert a rosszindulat az lenne, ha azt írtam volna, hogy nem is akarják játszani az Erkel operákat, illetve eleve meghamisítva játsszák őket. Én ezt nem állítottam, de akkor se értem.

Az meg igen is szakmaitlan, és ha hozzá nem értésről nincs is szó, de minimum trehányságról, nem törődömségről, hogy a plakátokra nem írták oda, meg a honlapon se tüntették fel, hogy az átdolgozott operát, nem magát a Hunyadi László operát játsszák. A kettő nem ugyanaz! Ok, hogy legalább ezt játsszák, hogy ezt is évtizedeken át sikerrel játszották, meg miért ne lehetne ezt játszani? Játsszák! De akkor se értem miért nem lehet ezt oda írni, illetve más művek esetében miért olyan fontos az Operaháznak az eredetiség, még az Erkel művek esetében nem az? Erre talán te tudsz választ adni? Mert én bennem csak kérdőjelek vannak. Debrecen vállalta magára azt a feladatot az Erkel operák kapcsán, amit a MÁO-nak kellett volna már megcselekednie több évtizede. Ennyi. Szerintem ez az Operaház egyik nagy-nagy adóssága! A CD felvételeket már elkészítették, most végre a maguk eredetiségében játszhatnák a darabokat, nem agyonhúzva és nem átdolgozva, hadd döntse el a közönség, beül-e rájuk?
Erkel Ferenc • 5672013-07-31 15:47:31
Radnai Miklós, bocs.
Erkel Ferenc • 5642013-07-31 14:22:58
Teljes mértékben igazad van! Én arra próbáltam utalni, hogy ha Gurmait arra kérték fel, hogy azt állapítsa meg, hogy mit írt Erkel az István királyban és mit Erkel Gyula, akkor annak nincs értelme, mert ilyen formában nem rekonstruálható egy szerzői változat. És én is hiszek Kassai Istvánnak és ugyanakkor meg vagyok győződve arról is, hogy az Operaház még mindig nem hisz benne, hogy az Erkel operák mindenfajta átdolgozás nélkül is igen is, hogy színpad képesek és repertoáron tarthatóak! Ezt ékesen bizonyítja, hogy a Hunyadiból megint az átdolgozást vették elő, a Bánk bánt pedig agyon húzták. Milyen abszurd már, hogy a Bolgyóhollandi esetében az eredetiséget nagyon-nagyon fontosnak tartva, az ős Bolgyóhollandit mutatták be és kb. úgy reklámozták a produkciót, mintha nem Wagner vagy Wagner mások nyomására dolgozta volna át operáját és most végre az eredeti formában hallható az. Ezzel szemben a Hunyadi esetében azt se tartották fontosnak, hogy a plakátokon, a honlapon és színlapon megjegyezzék, hogy zenéjét átdolgozta Radnai György, szövegkönyvét átírta Nádasdy Kálmán! Pedig ez így lett volna illendő!
Erkel Ferenc • 5592013-07-30 17:58:03
Somfai után egyébként Szacsva-Kim Katalin foglalkozott a kérdéssel, illetve a kritikai kiadások más készítői - elsősorban Dolinszky Miklós. Több mindenben pontosították Somfait, de ők is arra jutnak, hogy a Bánk után kezdődött meg igazán az Erkel-műhely működése.
Erkel Ferenc • 5582013-07-30 17:55:08
Már egyszer idéztem ezzel kapcsolatban Somfai Lászlót:

"Az István királynak nem volt teljes eredeti kézirata (melyről Maróthy tanulmánya ír), csupán ceruzás, eredeti kéziratos vázlatának nagyobbik része maradt fenn, és a (nagyrészt) Gyula kéziratában lévő első partitúra megfogalmazása."

Innentől kezdve szerintem elég necces szelektálni, hogy akkor most mit írt Erkel és mit a legidősebb Erkel fiú. Rekonstruálni azt lehet, ami elhangozott anno a Magyar Királyi Operaházban az ősbemutatón, de egyáltalán nem biztos, hogy az Erkel önálló műve. Más operák esetében (Dózsa, Brankovics, Sarolta) Somfai a kézírások elkülönítése után juthatott arra a következtetésre, hogy Erkel utólag mindig letisztázta segítői munkáit és az operák fontosabb dallamai, zenei motívumait stb., minden bizonnyal ő maga gondolta ki és vázolta fel segítőinek, majd rájuk hagyta a kidolgozást, aztán utólag ellenőrizte munkájukat. A Hunyadi, a Bátori Mária és a Bánk esetében megállapítja, hogy azok gyakorlatilag 100% Erkel szellemi termékei (csak kisebb betétek - elsősorban a táncok - származnak idegen, azonosítatlan személyektől, illetve a hangszerelésben segédkeztek mások), jelentősebb mértékben csak a Bánk után kezdte el bevonni fiait és talán másokat is (voltak olyan kézírások az Erkel operák OSZK-ban őrzött kéziratain, amiket nem tudott konkrét személyekhez kötni Somfai)operái megkomponálásába. Ez sokszor igen nagy kaotikus össze-visszasságot eredményezhetett: a Dózsa zenéje pl.: előadásról, előadásra változott - Erkel hol húzott belőle, hol hozzá tett.

Minden bizonnyal se ideje, se energiája nem volt már egyedül kidolgozni kései operáit, irdatlan munkabírással dolgozott, mint karmester és a zenei élet legfontosabb szervezője, de nyilván az ő képességei is korlátozottak voltak. Sajnálom, mert ha teljes mértékben csak az operakomponálásnak élhetett volna, akkor gazdagabb lenne a zene kultúránk, de ehhez nem voltak adottak a feltételek. A csehek vagy a lengyelek is sokkal jobb helyzetben voltak, sokkal fejlettebb zenekultúrával rendelkeztek nálunk. Magyarországon gyakorlatilag normális operaénekes képzés, operaénekes utánpótlás se volt egészen a század második feléig! Sokszor prózai színészek álltak be operaénekesnek, de még ha volt is hangjuk, nem voltak képzettek zeneileg. Ezenkívül a magyar értelmiségi elit lenézte az operát, mint műfajt. A Nemzeti Színházban megnyitásakor is csak az utolsó pillanatban határozták el az opera tagozat elindítását és csak is kizárólag anyagi okok miatt!

Erkel irányítása, közreműködésének köszönhetően azonban végül egy olyan széles opera repertoárral rendelkező Nemzeti Színház működött évtizedekig, amit ma is megirigyelhetnénk! Az persze sajnálatos, hogy pl.: hiába vitetett színre számos bel canto remekművet, mert a közönség nem volt rá vevő! Donizetti remekei közül egyedül a Lucia tudott hosszabb ideig színpadon maradni.
Wagner • 25082013-07-28 07:19:44
Ezek az előadásról készült fotók viszont már igen, a 60'-as évek Amerikáját idézik. Jó költséges rendezés lehet! Hiszen a díszletek elég monumentálisak a képek alapján.
A Porgy és Bess Magyarországon • 312013-07-26 20:00:41
A gullah egy kreol nyelv, nem nyelvjárás! Wikipédia:

"Kreol nyelv alatt olyan – többnyire közvetítő szerepű – keveréknyelvet értünk, amely egy adott területen élő, többféle eltérő anyanyelvű közösség egymás közötti érintkezése során alakul ki. A szűkebb értelemben vett kreol nyelvek kialakulásában jellemzően egy, az európai (germán vagy újlatin) gyarmatosítók által használt, valamint a helyi őslakosság, illetve a bevándorló, szintén idegen ajkú lakosság nyelve(i) vesznek részt." - tehát a gullah a helyi, afroamerikai bevándorlók és az angol gyarmatosítók nyelvének a keveredéséből létre jött nyelv, amely ellentétben a pidzsin nyelvekkel, már nemcsak közvetítő nyelvként szolgált egy idő után a fekete és a fehér lakosság között, hanem a fekete lakosság újabb generációjának anyanyelvévé vált. Ezért is nehéz a fordító dolga.

Az angol wikipédia meghatározása szerint:

"Gullah (also called Sea Island Creole English and Geechee) is a creole language spoken by the Gullah people (also called "Geechees" within the community), an African American population living on the Sea Islands and in the coastal region of the US states of North Carolina, South Carolina, Georgia and northeast Florida."
Bánk bán • 26322013-07-24 21:34:57
azt az egy-két szót ki lehet cserélni, egy-két mondat szórendjét meg lehet megváltoztatni, egy-két döcögősebb verslábat helyre lehet tenni, de szerintem semmi se indokolta, hogy a librettó 95% lecseréljék és hogy a dramaturgiát is ilyen mértékben átírják, mert kvázi arra tettek kísérletet, hogy megírják azt az operát, amit Erkelnek meg kellett volna írnia, de ez nyilván lehetetlen vállalkozás így utólag, ezért csakis kifogásolható megoldás születhetett, amely színpadilag hatásos volt és sikerrel játszották/játsszák, de megfosztotta a lényegüktől az eredeti zenei formákat, eltorzította, töredékessé, vázlatossá tette azokat. Lehet mondani, hogy én nem vagyok zene esztéta ez engem nem érdekel, csak hogy ez ennél jóval messzebbre mutató kérdés szerintem.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46892013-07-23 06:37:12
Az új Hunyadi cédéről sehol nem írtak semmit, úgyhogy köszönöm, hogy végre valaki recenziót közölt róla! Mintha meg se jelent volna, de most komolyan! Évtizedek óta nem volt saját cd kiadványa az Operának és akkor a Bánk bán cédével (ami egyébként sokkal kisebb közönséghez jutott el, hiszen szinte csak az Opera Shopban volt kapható) azért foglalkoztak, de a Hunyadi mintha meg se jelent volna. Szerintem ez azért elszomorító! Minden hibája ellenére ez egy fontos kiadvány!
Bánk bán • 26282013-07-22 23:22:42
Az átdolgozott opera nem Erkel Bánk bánja, hanem Erkel Bánk bánja alapján Nádasdy-Rékai-Oláh alkotása. Erkel zenéjéből, de Erkel koncepciója és szellemisége nélkül. Persze, ez csak az én véleményem. Nem kell mindjárt nekem esni. De nem hiszem, hogy van egyetlenegy Verdi opera is, amit az eredeti zenei szövet ilyen durva érvágásaival, átírásával játszottak volna hosszú-hosszú éveken át. Egy-egy mondatot át lehet írni, egy-egy szót ki lehet cserélni, egy-két versszakot helyre tenni a librettóban, egy-egy jelenetet ki lehet húzni, még fel is lehet cserélni, egy-egy együttest, áriát is meg lehet húzni, de az átdolgozók ennél jóval messzebbre mentek. Tehát szerintem nem túlzás azt mondani, hogy bár Erkel zenéjével, de hosszú évtizedekig nem Erkel Ferenc Bánk bán és Hunyadi László c. operáját ismerte a közönség, hanem azt, amit az átdolgozók beláttak, amikké átformálták. Ennyi.

Hogy ez most jó vagy rossz??? Nem tudom, mindenki döntse el maga. Számomra az eredeti operák nagyobb és teljesebb élményt adtak. De jó előadókkal az átdolgozott verziók is hosszú évtizedeken át arattak sikert és nyilván kevésbé jó előadókkal is sikerre vihetők, hiszen Erkel zenéjének még így megcsonkítva is nagy ereje, drámai sodrása és hatásossága van. Annak idején a Bánk volt az első opera, amit láttam, aztán a Hunyadi. 14-15 éves voltam, rajongtam értük. Aztán jöttek Mozart, Verdi, Puccini, Rossini, Donizetti, Csajkovszkij művei és csak nagyon sokára Wagner és a barokk operák. Egyre jobban eltávolodtam Erkeltől, de aztán az eredeti Bánkkal és Hunyadival történő megismerkedés ismét közelebb hozta hozzám Erkel zenéjét. Számomra nagy felfedezések voltak.
Bánk bán • 26112013-07-22 06:52:05
Egy rendezőről se mondhatjuk el - bocs az elírásáért.
Bánk bán • 26102013-07-22 06:50:14
Azért az nem mindegy, hogy hogy húzzák meg, hol, és milyen mértékben az operákat. Szerintem fél-háromnegyed órákat egy Verdi vagy Wagner operából se szoktak kihúzni vagy tévedek? Az Erkel operákból legalább félórányi anyagot dobtak a kukába. Ráadásul a húzások miatt gyakorlatilag eltorzultak az eredeti zenei formák. Most lehet mondani: ezt az átlag opera látogató úgyse veszi észre, meg "én nem vagyok zene esztéta", hát én se vagyok az, de 1. van fülem, 2. van összehasonlítási alapom más korabeli operákkal. Ennyi és ez engem zavar. Egyébként a legnagyobb hülyeség a Tisza-parti jelenet átírása volt. Hála és köszönet Ágay Karolának, amiért nem volt hajlandó azt a Kenessey-féle borzalmat énekelni és Ferencsikkel kinyitatta a koloratúrákat. Hát nem azért de szerintem Kenessey egyenesen merényletet követet el az opera ellen ezzel! Hihetetlen, hogy honnan vette, hogy ez így jobb lesz! És éveken át azzal a Tisza-parti jelenettel adták a művet és az első teljes felvételek az operából is a Kenessey-féle borzalommal készültek! Kenessey Tisza-parti jelenete mutatja a legjobban, hogy mennyire voltak önkényesek, akik belenyúltak az Erkel operákba: nagyon. Persze ők azt hitték Erkel szellemében járnak el, az meg szerencsétlen meg már rég halott volt és nem tudott tiltakozni. Mindegy, legalább már az opera kritikai kiadása és az az alapján készült CD kiadvány elkészült. De az, amit Nádasyék csináltak még mindig sokkal időtállóbb és színvonalasabb, mint amit a rendezői színház képviselői művelnek. Az ő átértelmezésük hetven évig ment, Nádasdy Bohémélete is hát közel 80 éve van műsoron. Kíváncsi leszek melyik rendezői színházat képviselő rendezőcske operarendezése fog fél évszázadon át majdhogynem folyamatosan műsoron lenni és megtölteni az Operaházat? Na, hát ez az! Nádasdyéknak volt ízlésük, kifinomult ízlésük és stílusuk! Ezt ma kb. egy rendezői se mondhatja el hazánkban.
Bánk bán • 26022013-07-21 20:10:15
Ezt tökéletesen értem és egyet is értek veled. És e tekintetben Nádasdyék sokkal messzibbre mentek, mint ma a rendezői színház bármely képviselője. Viszont olykor a szöveg és a zene utólagos kiigazítására is volt példa az operatörténetben. Bellini Beatrice di Tenda c. operájának befejezését például happy endesítették a 19. századi magyarországi bemutatón. A régi operákat pedig rendre átírták a 19. sz. végén, 20. század elején - első felében. Tehát még e tekintetben se egyedülálló amit az Erkel operákkal csináltak, de szerintem se lett volna szükség ilyen mértékű átírására a daraboknak és eléggé önkényesnek is tartom az átdolgozók eljárását, még ha profik is voltak és profin is végezték, amit csináltak. Ennyi. De sokuknak a szívükhöz nőtt Nádasdy szövege, az átírt opera, ennek következtében nem is nagyon érdeklődnek az eredeti verzió iránt, illetve azt mondják: ma már úgy sincsenek olyan énekesek, akik az átdolgozott verziót énekelték, így az eredeti opera sohasem fog olyan közel kerülni hozzájuk (hozzá teszem: azt nem is játsszák jelenleg sehol).

Én tizenévesen vagy nyolcszor láttam az átdolgozott Bánk bánt. Jó és nagy élmény volt. A hangfelvételeken fellépő művészek nagyszerűségét szintén nem vonnom kétségbe: jó őket hallgatni Melindaként, Bánkként, Peturként stb.. Ugyanakkor számomra az eredeti opera nagyobb élmény volt, mert egységesebbnek és kidolgozottabbnak éreztem. A dramaturgiai fogyatékosságok pedig nem zavarnak, mert azokkal más operák is tele vannak és én nem érzem borzasztóan terjengősnek se. Sőt: Kolonits Klárával ezerszer szívesebben hallgatom Melinda terjengősebb szólamát, mert az sokkal több lehetőséget ad számára, hogy megcsillogtassa nagyszerű tehetségét és énekhangját. De nem kell velem egyetérteni.
Bánk bán • 25992013-07-21 17:23:09
Ettől függetlenül: felőlem azt írnak át és úgy, ahogy akarnak, amíg az is biztosítva van, hogy az eredeti operákhoz hozzáférjünk, ha más nem legalább cd-én.
Bánk bán • 25982013-07-21 17:22:25
az meg engedtessék meg nekem, hogy a szerző érdekeljen elsősorban, ne az, hogy az egyes rendezők és énekesek mit gondolnak, hogyan kell előadni, átírni a szerző operáját. Igen: engem érdekelnek a szerzői változatok, a korabeli előadási gyakorlatok. Én nem tartom ezt unalmasnak és idegennek a mai embertől, befogadhatatlannak. A Globe Színház korhű Shakespeare előadásait is imádom!
Bánk bán • 25972013-07-21 17:17:04
És a Cosi fan tutténak (mert erkölcstelennek tartották a témát), a Hugenottáknak (mert túlzottan forradalminak és gyújtó hatásúnak ítélték a szüzsét) és még lehetne folytatni. Csakhogy itt is a lényeg: a változás! Előbb-utóbb az eredeti változatok utat törnek, törtek maguknak, illetve az átdolgozások elavultak, és jöttek helyettük újabb változatok. Az a színház lényege! Szerintem maguk, az átdolgozók se akarták, hogy örök időkre az ő verziójuk menjen, ahogy Nádasdy nem gondolta volna, hogy még hetven év múlva is az ő rendezésében adják a Bohéméletet, Oláh Gusztáv díszleteivel. Még mielőtt valaki kifakad: nem, nem lenne jobb, ha Mimi egy drogos prostituált, Rodolfo meg egy kábítószer terjesztő stricci lenne, ha Marcello és Musette a nyílt színen szexelne és a díszlet egy lepukkant, 21. századi külváros lenne. De akkor is: a színház lényege nem az állandóság, a színház elméletileg egy élő, dinamikus folyamat, amely folyamatosan másként és másként képzeli el a darabok színpadra állítását és ezzel önmagában véve nincsen semmi baj!
Bánk bán • 25962013-07-21 17:09:58
Igen és nem is örök időkre szólnak! Ez a szép a színházban: mindig minden változik, mert a színház egy élő dolog! Nádasdyék átdolgozása egyfajta átértelmezése az operának a korszellemnek megfelelően. Nem örök érvényű és nem örökre aktuális. Az már más dolog, hogy azóta nem volt senki, akinek/akiknek olyan határozott és jól végiggondolt koncepciójuk lett volna az Erkel operákról még az egykori átdolgozóknak. De még egyszer: a színház lényege nem az állandóság, a színház nem múzeum! Előbb-utóbb a rendezői színháznak is le fog áldozni - na azt nem fogom visszasírni, még addigra már vén ember leszek is, ha meg élem, de lehet meg se élem.
Bánk bán • 25902013-07-21 13:12:52
Ezzel egyetértek, ugyanakkor volt időszak, mikor divatos volt a történelmi operák átírása, erről Fodor Géza is írt. Tehát Nádasdyék semmi nagy dolgot nem műveltek, mikor átírták az Erkel-operákat, csak a kor szellemet követték. Ennyi.
Bánk bán • 25882013-07-21 07:13:34
Bocs, de ez nem igaz! Gentben is játszották az operát (három évig volt műsoron), Németh Amadé ezenkívül megemlíti A magyar opera történetében, hogy Helsinkiben Ferencsik János vitte sikerre a darabot, hát nem tudom ez alatt mit kell érteni? Lehet, ott is játszották, lehet csak vendégszerepelt ott az Operaház. Aztán 2005-ben Németországban játszották a darabot Flensburgban játszották a darabot. Két éve pedig a debreceniek, az eredeti, szerzői változattal vendégszerepeltek Lengyelországban, csak hát valamiért senki sem írt róla, hogy milyen eredménnyel, vagy lehet ez elmaradt??? Egyébként meg az eredeti egyáltalán nem unalmas és ha az amerikai közönség Az afrikai nőre vevő volt, akkor szerintem erre is az lenne - azért az Afirikai nő szövegkönyve se egy remekbe szabott operalibrettó, és még több bugyuta elemet is tartalmaz (Afrikában hinduk élnek, a hősnő a mérgező fa virágának illatától hal meg, illetve az egész áltörténelmi opera) és elég terjengős a darab.

Az átdolgozást meg lehet játszani felőlem, de az akkor se Erkel eredeti műve, ezt azért mindenkinek el kell ismernie és véleményem szerint: az operák átdolgozása egykor divatos volt, de csupán egy múló divat, szeszély, nem örök érvényű, ha már itt valaki a historikus operajátszás kapcsán divatmániáról beszélt, akkor szerintem ez is az volt és azzal, hogy az eredetit játsszuk/játszanánk még nem vonnánk kétségbe az átdolgozók szakmai hozzáértését, érdemeit és jelentőségét a magyar operajátszás történetében. Egyesek képesek úgy csinálni, mintha Nádasdyék ellen lenne, hogy az eredetit játsszuk hát nem! A MÁO-ban meg tényleg nem az eredeti megy, és ez is csak azt bizonyítja: nem igazán tudunk mit kezdeni Erkellel! Nádasdyék még tudtak és volt is gondolatuk az operáról, de azóta kb. senkinek se, hanem a kényelmes, megszokott módszert alkalmazva természetesnek vették, hogy akkor egyszer már elvégezték helyettünk a színpadra állítással kapcsolatos munka nagy részét, nekünk csak a kisebb részletekkel kell foglalkozni.

Én egyébként szeretem az eredeti Erkel operákat és a debreceniek már bebizonyították, hogy azok igenis előadható és sikerrel játszható operák. Tehát eleve értelmetlen arról vitatkozni, hogy fúj, hát az eredeti pocsék és előadhatatlan és Erkel csak egy gyenge bel canto epigon. Különben meg nem igazán nézek Bánk bánt, mert nincs senki, aki normálisan eltudná énekelni a címszerepet. Igazából ha elmennék Bánk bánt nézni, akkor azt Kolonits Klára Melindása miatt tenném. Mert kb. ő az egyedüli, akit be lehetne válogatni egy ideális szereposztásba.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 480022013-07-17 17:57:31
Fischert itten énekesek és zenészek is szidták, hogy Kovács János ötvenszer jobb karmester nála és hogy neki nem a tehetsége kivételes, hanem van aki menedzselje, ha jól emlékszem. Akkor még nem szólongattam hozzá, csak olvasgattam. De akkor is: Fischer alatt Kovács János szerintem elég sok előadást kapott és Medveczky se volt mellőzve! És Fischer meghívta Vajdát a Wagner napokra és jövőre átadja neki a Tannhausert is, az idei Lohengrinek után! Úgyhogy azt senki se mondhatja róla, hogy nem hagy érvényesülni másokat, nem ad lehetőséget másoknak!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479462013-07-14 10:59:10
És igenis használni kellene a jó művészeinket: lehetőséget adni nekik, és ha kell miattuk elővenni akár bel canto operákat is! Nem tudom miért nem így gondolkozik a vezetőség. Ahogy a jó karmestereknek is lehetőséget kellene adni és nem Stefan Soltészokat hívni, ha van Kovács János, Vajda Gergely vagy Pál Tamás. De ott van Medveczky is! Kit érdekel, ha nem lép fel olyan sok külföldi karmester a házban, ha azok a magyarok, akik vezényelnek, énekelnek jól végzik a dolgukat????
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479452013-07-14 10:56:33
Azért ki tolás vele, hogy kevés igazán neki való szerep van, amit elénekelhet. És mivel nagyon szeretem a művésznőt és nem tudom kinek higgyek vagy ne higgyek azzal kapcsolatban, hogy mit produkált Szilágyi Erzsébet szerepében, tán még arra is ráfanyalodom miatta, hogy megnézzem azt a borzasztó Hunyadit. Mert most már igazán kíváncsi lettem: hogyan énekli Szilágyi Erzsébet szerepét, amit egyébként ő utána Sümeg Eszter kap meg az évad többi előadásában. Nem tudom neki mennyire való ez a szerep, ezt talán mások jobban megtudják nálam ítélni.
Jonas Kaufmann • 1882013-07-10 11:34:38
Knaufmann Wagner lemezéről, az itt többek által szidott, operavilág is közölt recenziót. Sokkal pozitívabb az énekes megítélése Bóka Gábor írásában.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479212013-07-09 11:28:09
Vajda Gergelyt miért nem hívják vezényelni az Operába??? A MÜPA-ban már szépen szerepelt (Lohengrin és a Ligeti opera) és úgy tudom külföldön nem is egyszer vezényelt már operákat, nagy sikerrel. És itt is volt, aki dicsérte. Kaliforniában egy helyi zenei fesztivál művészeti igazgatója is - a wikipédia szerint legalábbis.
Komlóssy Erzsébet • 72013-07-09 11:12:44
A művésznő ma 80 esztendős.

Idézet a belinkelt interjúból:

"– Volt olyan szerep, amit szeretett volna elénekelni, de nem került rá sor?

– Volt kettő: Eboli a Don Carlosból és Santuzza a Parasztbecsületből. Ebolira többször felkértek, de nem vállaltam, mert szólama túl magas volt az én hangomhoz. Pedig micsoda karakter, hogy el tudtam volna játszani! Akárcsak Santuzzát, amelyre felkért Mikó András a Szegedi Szabadtéri Játékokra, de az is magas hangfekvésű szerep, végül nem vállaltam. Koncerten ugyan elénekeltem ezeket az áriákat, de utána éreztem, hogy nem tett jót a hangomnak. Nekem többet ért, hogy megmaradjanak a magvas közép- és mély hangjaim, hiszen a szerepeim többségében ezek domináltak. Egyébként A végzet hatalma Preziosillája is határszerepem volt, s egy idő után kértem is, hogy ritkábban tűzzenek ki rá. A Bánk bán Gertrudisa is hangi határaimat súrolta, a 2. felvonásbeli duett C hangja miatt. Amikor felkért a szerepre Ferencsik, azt mondta, nem a C-n múlik a szerep, úgyhogy megegyeztünk, hogy előadásokon nem tartom ki azt a hangot. (Preziosillának C-t kellett elérni, de azt futamban, s úgy elértem könnyedén.) Gertrudis karaktere viszont nagyon megfogott, egyik meghatározó szerepemmé vált – az operából lemez- és tévéfelvétel is készült, utóbbiért Simándyval nívódíjat is kaptunk."
Nicolai Gedda-az univerzális tenor • 1632013-07-08 20:58:54
Gedda fanatasztikus repertoárt tudhatott magáénak. Szerintem nem sokan érhetnek a nyomába: Mozart, Donizetti, Rossini, Bellini, Verdi, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Gluck, Meyerbeer, Massanet, Bizet, Smetana, Berlioz, Lortzing, Weber, Gounod, Puccini, Debussy, Sosztakovics, Lehár, Offenbach, Auber, Cornelius, Flotow, Richard Strauss, Boieldieu, Pfitzner, Sztravinszkij, Rousseau, Padmavati, Barber, Kálmán Imre, Wagner, Gustave Charpentier, Hugo Wolf, Kienzil, Adolphe Adam, J. S. Bach, Handel, Brahms, Beethoven, Delibes, Karl Millocker, ifj. Johann Strauss, Fauré, Hoffmann, Bernstein, Prokofjev, Mendelssohn, Rameau operáiban/oratorikus műveiben énekelt, illetve dalesteken énekelte egyes szerzők dalait.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479172013-07-08 20:35:14
Nem idegesít engem semmi, csak kicsit bosszant. A kettő nem ugyanaz szerintem. De mindegy is. Egyébként nagyrészt nem is rád reagáltam, nem téged kellett volna bejelölni előzményként, bocsánat!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479162013-07-08 20:33:27
Egy baj volt a tánc betétekkel: nem illeszkedtek bele a színpadi történésekbe, hanem mintegy intermezzóként jelentek megy nagyrészt. Pl.: Tézeusz visszatérését az alvilágból egy nagyobb szabású táncbetéttel ünneplik, miközben a kórus is énekel és királyát dicsőíti, mindezt úgy, hogy Tézeusz nincs a színpadon. A színpad két oldalán álltak a kórus tagjai a táncosok meg a színpad közepén táncoltak. Ez egy kicsit furcsa volt nekem.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479152013-07-08 20:31:08
Ha nem sokkal az előadás előtt mondta le, akkor nyilván próbáltak vele is az énekesek.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479142013-07-08 20:30:39
Fischer Ádám lett volna eredetileg a bemutató karmestere és úgy tudom az első szériát is ő vitte volna tovább - de nem tudom az énekesek kiválasztásába mennyire szólt bele és hogy egyáltalán próbálta-e a darabot, de azt olvastam valahol, hogy az utolsó napokban-hetekben mondta le az előadást betegségre hivatkozva. A premiert követően is majdnem ugyanez volt az egyik szereposztás: de lehet a premier szereposztása volt ez és a második szereposztás volt más. Ezt most így nem tudom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479062013-07-07 21:33:05
Különben a legnagyobb gond az volt, hogy a színpadra állítók nem vették tudomásul, hogy a MÁO számára rendelkezésre álló énekesek nem képesek egy historikus barokk operaelőadásban helyt állni szerintem, és nem azért, mert tehetségtelenek, hanem mert mást tanultak, más az énektechnikájuk stb.. Ennek következtében jobban jártunk volna ha a darabot úgy adják elő, hogy egy kicsit a helyi adottságokhoz szabják és pl.: a zenekart se csökkentik barokk méretűre, a koloratúrák és díszítések nagy részét is elhagyják stb.. Szerintem ez még nem lett volna szentségtörés. Nem vagyok ellene a barokk operák nem historikus előadásának, az is lehet jó és élvezetes. Csak a historikusat jobban szeretem, de azért nem minden áron várnám el.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479052013-07-07 21:27:37
Nem értem miért ne lehetne határozott véleményem valamiről 26 évesen??? Ettől a rendezéstől 16 évesen is falra másztam volna, mikor 23 évesen láttam akkor is falra másztam tőle, és ha most nézném meg most is falra másznék tőle. Ennyi. Az ízlésem, az esztétikai ítélőképességem sokat változott az évek alatt és még fog is változni, de van egy szint ami alá nem mentem és nem is fogok soha sem lemenni! Szerintem az önmagammal szembeni igényesség egyik első lépése, hogy bizonyos szint alá nem megyek és bizonyos dolgokat nem fogadok el minőséginek csak azért, mert mások meg igen. Ennyi. És nem kell velem egyetérteni és nem érzem magam szellemi világítótoronynak, és nem is kívánok az lenni! De véleményem van, volt és lesz is! És biztos nincs igazam mindenben, én csak egy fajta nézőpontot képviselek, ami itt egyeseket idegesít, de ez meg nem szokott érdekelni. Idegesítsen!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 479042013-07-07 21:23:35
Három éve a következő szereposztást láttam:

Xerxész - Várhelyi Éva
Arszemenész - Bárány Péter
Amasztrisz - Kovács Annamária
Romilda - Fodor Gabriella
Atalanta - Fodor Beatrix
Elviro - Kálmán Péter
Ariodatész - Asztalos Bence

A zenekar egy katasztrófa volt: össze-vissza belépések, mintha a zenekari szólamok keresték volna egymást. Várhelyi Éva nagyon bele élte magát emlékeim szerint a főszerepbe és ha nem is minden esetben énekelte ki megfelelően a koloratúrákat, de szép teljesítményt nyújtott. Fodor Gabriella és Beatrix is első rangú volt: mindkét énekesnő kellőképpen árnyalta énekét, érzelem gazdagon énekelt, de nem vibratótól mentesen és nem mindig sikerült megfelelően megoldani énekszólamuk díszétéseit. Kétségtelen, hogy azon az estén a kontratenor Bárány Péter képviselte a barokk előadásmódot a maga teljességében. Ő volt számomra az est fénypontja. Le lehet szólni, de én nagyon-nagyon szeretem a historikus vagy nevezzük bárhogy opera előadást, mert sokkal drámaibb, színesebb és számomra sokkal teljesebb élményt nyújt, sokkal jobban felidézi a kort, ha nem is lehet ma már úgy előadni egy barokk operát, mint annak idején. Bárány vibrátótól mentes hangképzése, szépen megoldott díszítései igazán fantasztikus élményt nyújtottak. A többi szereplő jól teljesített, de különösebb hatást nem tett rá. A zenekari hangzás kifejezetten idegesített, ahogy a színpadi akció zajai, durrogtatása is az agyamra ment.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478852013-07-06 16:38:57
Káel tehetségtelen senki és a Rameau rendezése életem legunalmasabb előadása volt az operában. A zenei kivitelezés se volt tökéletes, nem kell túl dimenzionálni azt az előadást se. A rendezés ugyanolyan ízléstelen volt, mint Kovalik Xerxese, csak éppen kevésbé akciódús. Ennyi. Részemről le is zártam: egyik a közel múltban bemutatott régi operáról sincs értelme beszélni. Mind a kettő gyenge rendezés volt, a Xerxes esetében még a zenei kivitelezés se ért sokat.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478832013-07-06 16:36:43
Felőlem az egészet énekelhették volna magyarul, semmi baj nem lett volna vele. És minden fordítás kicsit átdolgozás is, csak nem mindegy, hogy hogy! Nem értem miért nem lehet olykor kicsit elrugaszkodni saját korunktól! Én imádom a barokk és a reneszánsz kultúrát, a középkort. Régi irodalommal foglalkozom, ami elsősorban 17-18. századi magyarországi irodalmat takar s ebben sok minden benne van hiszen 1800 előtt még nem igazán létezett a mai értelemben vett irodalom fogalom. De ez is egy felfogás amit te leírsz. Nem értek vele egyet, de nyilván elfogadom. Viszont álljon itt a egy Goethe idézet:

"A sokoldalúság lényegében annyit tesz, hogy a nézõ belátja: nem tekintheti a színdarabokat kabátnak, melyet jelen igényei szerint pontosan a testére kell szabni. Nem lenne szabad örökké önmagunk s önnön szellemi, szívbéli, testi igényeink kielégítését várni el a színháztól, jobb lenne olykor utazónak képzelni magunkat, ki azokon az idegen helyeken s tájakon, hová tanulni és gyönyörködni indult, nem lelheti fel pontosan azt a kényelmet, melyet odahaza önmagához és egyéniségéhez idomíthatott." - ezzel nem azt mondom nem lehet átdolgozni, csak nem mindegy hogy?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478782013-07-06 12:23:39
Különben meg Anyegin az olvasást, a színházat és az operát is unta Puskinnál és a finom ételeket is csak kritizálta. Hát én a színházat, az operát, az irodalmat, a jó filmeket és a finom ételeket is imádom! Sőt még a képzőművészeti kiállításokat is rendszeresen látogatom és imádom a természetet, a szép vidékeket is. De hülyét kapok a sok gagyiságtól és az olcsó giccstől, amivel elárasztanak bennünket. Ennyi az egész. Szeretek élni, de nem mindegy mire pazarolom az időmet: mennyi értelmesebb dolog van, amivel foglalkozhattam volna azalatt a három óra alatt amíg Kovalik primitív Xerxes rendezését néztem. Primitív, közönséges és ízléstelen.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478772013-07-06 12:01:35
Oláh Gusztáv díszlettervei Handel operáihoz.

Aki ezek helyett inkább ez élvezi és aki szerint ez ízléses és esztétikus annak kívánom: sohase vágyon többre, minőségibbre és jobbra!

Ez egész egyszerűen ízlés és kritika kérdése emberek!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478602013-07-05 20:13:20
Alig vártam az Anyegint is és igenis azt szerettem volna, ha szép, korabeli, vagy legalábbis a 19. századot idéző jelmezekkel, szép, korabeli nemesi kúriákat, kertet idéző díszletekkel találkozom az előadáson, nem Kovalik hülyeségeivel. Ne hogy már csak azért tartsam jó rendezőnek Kovalikot,mert annyian dicsérik. A kritikusok úgy hajlanak mint a nád, mert a trendek változnak s ami ma trendi lehet már holnap vagy tíz év múlva nem az. Úgyhogy írogassanak csak amit akarnak, az a dolguk, de nem szentírás amit össze firkálnak. Sőt!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478592013-07-05 20:10:27
Bocsánat, igaz! Péter nem Géza.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 478582013-07-05 20:10:11
Szerintem anno a Rodelida és a Monteverdi operák is több évadon át műsoron voltak és a közönség szerette őket! Régen volt, de volt! De ha nincs igazam tessék kijavítani! Ja és mintha a Monteverdi operák felújítást is megértek volna.

Különben meg különösebben nem érdekel a közönség minden éljenez minek nem. Ha ez a Xerxes kell nekik akkor jó szórakozást hozzá! Én meg beteszem itthon DVD-én az Angol Nemzeti Opera 1980-as évekbeli Xerxes előadását. Angolul énekelnek, de nagyon profin és a rendezés is ízléses és színvonalasan szórakoztat. Kovalik gyenge viccei kb. a Fábry-show színvonalát vitték be az Operába. Hát gratulálok hozzá! Ez aztán igazi magas színvonalú közönség nevelés! Attól meg hülyét kapok, mikor egyes kritikusok olyanokat írnak, hogy Kovalik kellett hozzá Németországban, hogy életet leheljen egy-egy unalmas barokk operába. Hát aki nem képes élvezni a csodálatos barokk vagy romantikus vagy bármilyen operazenét a rendezői színház hülyeségei nélkül, az szerintem enyhén szólva is sajnálatra méltó, mert nem képes megérteni önmagukban ezeknek a műveknek a zsenialitását és nagyszerűségét! Ennyi és le is zártam a vitát.

Nyilván maradi vagyok, konzervatív és egyesek hatvan évesnek gondolnak, holott még csak 26 leszek, de már tízen évesen is hülyét kaptam az alföldi féle színháztól és örültem, ha az Operában kosztümös előadásokkal találkoztam. De biztos velem van a baj, mert nem haladok a korral.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Csalog Gábor tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
PERSÁNYI ZSÓFIA: 3 tétel vonósnégyesre
Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa), Devich Gergely (cselló)
BEETHOVEN: 4. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 23
Holló Mirella (hegedű), Ulysse Burnod (zongora)
BEETHOVEN: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Petruska Emma (cselló), Juhász Eszter (zongora)
BEETHOVEN: F-dúr kürt-zongora szonáta, op. 17 – 1. Allegro moderato
Liu Sicong (kürt), Tóth Kamilla (zongora)
Grieg: 1. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 8
Lin po Sheng (hegedű), Takumi Nashimoto (zongora)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, op. 11
Mészáros Dániel (klarinét), Yuya Mizuno (cselló), Souhei Yamagami (zongora)
Felkészítő tanárok: Csalog Gábor (1, 3, 6), Mali Emese (4, 5), Szabó Judit (2)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Varga Oszkár tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
J.S. BACH: 4. (c-moll) hegedű-csembaló szonáta, BWV 1017
Rábai Benedek (hegedű), Róbert Ágoston (zongora)
DE FESCH: G-dúr szonáta nagybőgőre és csembalóra
Xu Yi (nagybőgő), Ma Cheng (zongora)
MIŠEK: Szonáta nagybőgőre és zongorára, op. 5/1 – 1. Allegro, 2. Andante religioso
Li Na (nagybőgő), Nadira Ajanović (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56 – 1. Andante cantabile
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 – részletek
Somogyi Barnabás, Nyári Kornél (hegedű)
SCHUMANN: Három románc, op. 94 – 1. Nicht Schnell
J.S. BACH: 1. (h-moll) hegedű-csembaló szonáta, BWV 1014
Gyódi Norbert (hegedű), Szalacsovis Sándor (zongora)
GLIÈRE: Nyolc darab, op. 39 – 1. Prélude, 2. Gavotte, 3. Berceuse, 5. Intermezzo
Klein Zsófia (hegedű), Tunç Çivril (nagybőgő)
BOTTESINI: Grand duo concertante, no. 2 – 1. Allegro agitato, 2. Andante
Kocsis Gerda, Tunç Çivril (nagybőgő)
MOZART: 4. (C-dúr) vonósnégyes, K. 157
Hévizi Virág, Rebeca López (hegedű), Albert Elemér (brácsa), Friderikusz Péter (cselló)
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta – 1. Allegretto ben moderato, 2. Allegro
Hadobás Gergely (cselló), Ayumu Maehara (zongora)
BEETHOVEN: Esz-dúr variációk Mozart Varázsfuvolájának „Bei Männern, welche Liebe fühlen” című áriájára, WoO 46
Alice Valbon (cselló), Dahee Choi (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A fecske
A mai nap
született:
1799 • Jacques François Halévy († 1862)
elhunyt:
1840 • Niccolo Paganini, hegedűs, zeneszerző (sz. 1782)
2003 • Luciano Berio, zeneszerző (sz. 1925)