vissza a cimoldalra
2019-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (9)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4327)
Erkel Színház (9935)
Kolonits Klára (1093)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (162)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)
Palcsó Sándor (242)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Edmond Dantes
Leírás:
Honlap:
   


Edmond Dantes (3895 hozzászólás)
 
László Margit • 1942019-04-21 16:00:29

Nahát, ez igazán meglepett. László Margit, a kristálytisztán csillogó, kiművelt hangú, szofisztikált aurájú lírai szoprán mint Lola...aki egy csapodár és enyhén szólva nem szofisztikált, férjét megcsaló szicíliai fiatal parasztasszony, mellesleg mezzo. Más világ. Átlényegülés.


Erkel Színház • 99312019-04-21 15:52:52

Túl Házy Erzsébet zenei tudásán és külső megjelenésén, ebben talán szerepet játszott pusztán személyes ismertsége, hírneve is. Emlékszem, kisfiúként láttam akkori férjével, Darvas Ivánnal egy étterem teraszán. Én nem ismer(het)tem fel, de szüleim igen és az egész "közönség" bennük gyönyörködött. Ott még 5 perc sem kellett neki, hogy főszereplő legyen :-) Talán nem túlzás kijelenteni, hogy Sass Sylvia megjelenéséig az akkori viszonyok között és operai viszonylatban a legnagyobb -mai szóval- celebnek számított.


Olvasói levelek • 113472019-04-19 09:22:13

Ha en elvesztettem volna az onkontrollomat, biztositalak rola, nem ilyen parlamentaris stilusban reagalnek az elozo verszomjas beirasokra. Gratula, hogy utanad nyomban felsorakozott, mozgosult regi fidelios "rajongom", aki evek ota probal(t) ott is, itt is ismeretlenul levadaszni valamint a masik, aki engem "helyrerak(at)na". Meg nem irta meg a helyrerakas modjat: maglya, akasztas vagy mas. Ez a szemelyem ellen duborgo, duhongo szajkarate, fake news-gyujtemeny persze nem szamit fenyegetesnek vagy terrornak, ugye?! Eleted egyik komoly teljesitmenye ez az ellenem folyo hadjarat, toborzas. Kodaly Toborzojahoz melto: nosza rajta jo forumtarsak...



PS Vajon miben lelnetek oromotoket, ha engem kinyirnatok, ami jo ideje alig vagy nem is titkolt szandeka parotoknak? Aha, a zeneben, forumozasban. Na ebben egyetertunk, mert  en is abban lelem oromomet: zeneben, forumozasban...ha hagyjak. Egyesek nem hagyjak, nem hagynak. Lelkuk rajta...ha van.


Pantheon • 23392019-04-18 21:42:14

Jorg Demus zongoramuvesz


Olvasói levelek • 113452019-04-18 17:20:35

"A Nagy Kis Testvér(ek) figyel(nek). Ha Orwell élne, forogna a sírjában."



Két jótanács:



1) engem ne "átugorj", hanem kerülj ki, hidd el, hogy könnyebb teljesítmény :-)



2) Erkel-9591-et okvetlenül olvasd el, rólad szól...és/de nem tőlem. És nem semmi.



PS Az előbb elfelejtettem megkérdezni, pedig érdekelne. Vajon mit javasolnál, amikor ezt írod "helyre tesznek a szerkesztők": akasztást? máglyát? Csak hogy tudják, tudjam :-)



 


Erkel Színház • 99282019-04-18 17:10:16

Tekintve MÁO-bérletnevek körüli beírásokat, jobban átpörgettem a listát és a számomra nem ismerős neveket visszakerestem -és megtaláltam- MÁO honlapjának megfelelő rovataiban.


Olvasói levelek • 113432019-04-18 17:07:10

Ugye megbocsátasz, ha nem minősítem ezt a beírásodat? Beírásod minősíti önmagát és szerzőjét. Legutóbb januárban már megpróbáltad összeszedni az ED-ellenes csapatot, de sehogy sem jött össze (Erkel/9577). 9577-re adott válaszomat veled együtt mindenki elolvashatja Erkel/9578-ban, most is érvényes. Jó olvasást!



PS Ja és ha van időd, számold már össze, hány nick kritizálja, szidja, szenvedélyesen MÁO főigazgatóját. Egyik nick sem én vagyok. Én viszont -másokkal ellentétben-  személyében soha. Ha nem tudod összeszámolni a kritizálókat, szólj...a matektanárodnak, hogy rosszul tanított számolni!


Olvasói levelek • 113422019-04-18 16:57:47

Welcome back! Ezek szerint még érvényes, amit Erkel/9594-ben írtam..ne keresd, másolom ide: "A Nagy Kis Testvér(ek) figyel(nek). Ha Orwell élne, forogna a sírjában." Amúgy ajánlom figyelmedbe -és mindenki figyelmébe!- ugyanott/Erkel: 9579, 9580, 9581, 9582, 9585, 9591, 9593 beírásokat, ha már a sajátodat bátran és vitéz módon többszörösen kitörölted ugyanott (9588, 9589, 9590, 9592). Külön ajánlom figyelmedbe fentiek közül 9591-et! Csak azért nem másolom ide, mert nem az én beírásom, de érdemes elolvasni: az bizony nem nekem szól)t), hanem neked és nem kicsit szól(t), hanem jó nagyot. Úgyhogy mindenki elgondolkodhat, ki mit rombol le és söpörhet a saját portája előtt. (Nem ismerem 9591 beíróját sem, de hogy nem én vagyok, az tuti.)


Olvasói levelek • 113392019-04-18 09:29:35

Kedves Szerkesztők!



Hát rendben van. Audiatur et altera pars. Szeretném, ha ti és mások látná(to)k-tudná(to)k, valójában miféle "TERRORizmus" (Erkel/9922) jelent meg a fórumon. (Tán csak nem az enyém?) IVA hosszabb távollét után jan. 17-ére virradóan ismét beírt a fórumra, hosszabban indokolta távollétét. Egyetlen mondatot emelnék ki a beírásából: "Nem fórumozótárs(ak) miatt hanyagoltam el a portált (ha mégis szerepet játszott ilyen motívum is, nem döntő mértékben), és senkit sem követve." Idézet vége. Írta ezt korrekt módon, talán azért, mert egy másik régi -még fidelion megismert- fórumtárs-"rajongóm" korábban listát állított össze itt valamelyik topikban azokról a momus-fórumozókról, akik őszerinte énmiattam hagyták el a fórumot. A listán szereplő fórumozók így vagy úgy, de sorban cáfolták ezt az állítást, IVA is cáfolta a fent említett beírásban. IVA teljes beírását ld. Erkel-topik/9612. Hajnali beírása után néhány órával (!!) = már aznap kora reggel privátban levelet küldtem IVA-nak. Ezt a levelet jelen beírásom alján 1/1 szó szerint közzéteszem. Mivel én írtam, nem sértek levéltitkot. Megjegyzem, levelemre IVA barátságosnak mondható hangnemben válaszolt és ezt privátban még néhány jószándékú levélváltás követte. Sajnálatos módon azonban visszatért ahhoz a stílushoz, ami miatt régebben hosszú ideig nem reagáltam hozzám intézett beírásaira. Először a Nemzeti Hangversenyterem...topik 4321-ben. Igyekeztem ezt követően kordiálisan, higgadtan reagálni (4302), válasza (4306), válaszom (4308), válasza (4310, 4316). Észlelnem kellett más beírásban is (Erkel/9916), hogy ugyanaz a stílusa és "harcmodora" tért vissza, amit anno hátrahagyott és amit egy újságcikkben említett szófordulat jól jellemez: ezt kölcsönöztem ki és ismétlek meg itt és most is:  "egy jól felépített, átgondolt cikk egyetlen, vitatható állítását emeli ki...".A kérdéses mondatrész forrását nem "politizálás", csupán forrásmegjelölés céljából szúrtam/linkeltem be. Nincs más lehetőségem rá, hogy a beírásaimnál alkalmazott (válasz)módszerére/stílusára fölhívjam a figyelmet és főleg, hogy elhárítsam azt. Fel sem kívánom tételezni, hogy IVA (és egy másik fórumozó) a kipiszkálásomra tennének kisérleteket, noha ennek számos jelét észleltem már. Azt is jeleztem, hogy nem fog neki(k) sikerülni, ha netán mégis ez lenne a szándék. Akkor tehát fogadják értő gondossággal egy TERRORizmust megjelenítő terrorista -az volnék ugyebár én- levelét, amit "a terror(ja) áldozatának" írt és ki-ki döntse el, ki kit üldöz, TERRORizál itt. Továbbá nem kérkedem eddigi, 2015 nyara óta való beírásaim számával, valamint Játék és Kimernya-szerepléseimmel sem. Vagyok, aki és amilyen vagyok. Eddig úgy tűnik, megfeleltem és nemcsak magamnak. Jogaim azonban nekem is vannak, még ha egyik minapi beírásomat (Erkel/9923) kimoderáltá(to)k is. Nem reklamálok, csupán szeretném, ha teljesebb képet kapnátok. Védelmet sem kérek, megvédem magam, ameddig lehetőségem van rá. És beírok, ameddig lehetőségem van rá. Üdv. ED














IVA 2019-01-17 10:31:29
  Kedves IVA!

Hosszabb ideje nem reagáltam azokra a beírásaidra, amiket nekem szántál éspedig úgy, hogy beírásaimból többnyire 1-2 szót kiemelve, ahogyan mostanában mondják: "összefüggéseiből kiragadva" vágtál hozzám érvként. Nem láttam értelmét egy idő után ilyen "harcmodorral" szkanderezni, ahogyan te nem láttad értelmét hosszú hónapokig beírni, az általad megnevezett ok(ok) miatt. Ki ezért hallgat vagy negligál, ki meg azért. DE: személyesen magam is aggódtam, legalábbis felfigyeltem köddé válásod óta. Bizonyos életkorban -és mi talán elértük ezt az életkort- az ember rosszra, betegségre stb. gondol, ha valaki "csak úgy" eltűnik. Ehhez képest hadd fejezzem ki egyfajta megnyugvásomat, hogy hallgatásodat csupáncsak a leírtak és nem fizikai-egészségügyi akadályoztatás váltotta ki. Egészségünk, békés életünk mindennél fontosabb! Üdv. ED

Olvasói levelek • 113372019-04-17 21:48:46

En is viszontkivanok neked szep Unnepet.


Olvasói levelek • 113362019-04-17 21:29:41

Fake news fake news fake news.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43202019-04-17 09:24:57

Azt mondanám, hogy a Hovanscsina egy jelentős zeneszerző jelentős, szép, erős és/de túlírt operája. Hosszabb beírásomban is ezt írtam és fenn is tartom. Amikor -Dante szavait kicsit kifacsarva- t.k. azt írtam, hogy benne az "igaz gyönyört nem lelém", azzal azt akartam kifejezni, hogy nem került a kedvenceim közé és ez valószínűleg többszöri megtekintés után sem változna. Más kérdés, hogyha ezt a véleményemet -ami csak egy szubjektív vélemény- jó vagy rossz szándékkal félremagyarázzák netán belekötnek, jobb esetben félreértik. Vannak elszánt rajongók, vannak elszánt kötekedők.



Múltkori Anyegin-válaszoddal kapcsolatban: "fütyülős" zeneszám egy operában nálam nem azt jelenti, hogy tényleg úton-útfélen elfütyülik :-) hanem azt, hogy átlagos operalátogató/-szerető hallgató számára könnyen fölismerhető, közismert, a darab egyfajta "ujjlenyomata". Anyeginben ilyen pl. a napokban Kimernya-kérdés Tatjána-jelenet, ami már rövid zenekari előjátékában fölismerhető, legkésőbb a szoprán belépésekor vagy Lenszkij és Gremin áriája, a polonéz, és talán a párbaj-jelenet, utóbbi mindenesetre nagyon izgalmas, jó zene. És közben nem kevés üresjárat. Nekem (nekem!) ugyanez a helyzet  A bűvös vadásszal: jó néhány világsláger -nem sorolom- és jó néhány felejthető részlet + a próza is ront az eleve vegyes összhatáson. Ettől még Wagner valóban elődjének tekint(h)ette Webert, ami szintén nem Szentírás. Johann Strausst is nagyra tartotta (én is a maga pályáján), aztán talán nem túl sok mást. Mondhatnám, ha rosszat akarnék valakinek: dicsérjen téged a Wagner :-) de nem mondom. Csak azt mondom, hogy kedves maestrom ügyelt rá, hogy saját -élő, kortárs- konkurensei többségét alaposan meg- és leszólja, dicsérni inkább halottat (Weber) vagy más csapatban focizót (keringőkirály). És hát nem fogsz szeretni, de változatlanul úgy érzem, hogy a Boccanegra sem kerül kedvenceim közé, ahogyan a Hovanscsina sem és ahogyan a szélesebb közönség kedvenceivé sem válnak. Hiszen maga Verdi sem volt elégedett Boccanegrájával, többször átdolgozta, csiszolgatta. Amikor végre nagy siker lett, leszállt róla. Nagy siker pedig azért lett évtizedekkel első bukása után, mert Verdi addigra világelső lett olasz földön és ezért addigra a Boccanegra is "megszépült" már a közönség fülének. Később aztán ismét a "helyére" került = nem a kottatár felső polcára, hanem -jóindulattal- úgy a középmezőnybe. A világon mindennek vannak elszánt hívei és vannak elszánt ellenzői, rosszabb esetben ellenségei...és vannak "belgák", akik a saját fülükre és saját ízlésükre hagyatkozva, de közben kellően tájékozódva (!) szeretnek jobban vagy kevésbé műveket (...helyeket, ételeket, embereket, városokat stb.).


Operett, mint színpadi műfaj • 38792019-04-15 18:08:38

Elmarad Bulgakov Képmutatók című drámájának operettszínház-beli bemutatója, Bródy János és Kocsák zenés darabja, mert a színház frissen kinevezett igazgatója felmondta a szerződésüket. A színház szerint ennek nem politikai okai vannak. Részletek a hvg.hu-n itt.


Erkel Színház • 99252019-04-15 13:26:58

Ha jól láttam, vannak a bérlet-névadók közt énekkari és zenekari művészek.


László Margit • 1612019-04-15 13:25:29

Nem túl sokszor láttam színpadon, de két emlékem biztosan van róla, egy kamaszkoromban látott Varázsfuvola, azt hiszem egyik leghíresebb szerepe volt és egy Márta-előadás, ahol -ha jól emlékszem- az Erkel Színház baloldali erkély proszcéniumpáholyban ülve énekelte a Rózsadalt..


Pantheon • 23332019-04-15 13:00:05

Az első hivatalos sajtóhír itt...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616362019-04-15 12:39:04

Sajnos nem tudom, melyik szóra gondolsz. Ha privátban megírod, szívesen válaszolok ott. Vagy talán mégis, ez: köszönöm? Én elég gyakran használom, itt a fórumon is.


Jonas Kaufmann • 23792019-04-15 09:30:03

Köszönöm.


Erkel Színház • 99212019-04-15 09:02:41

"A virágnak megtiltani nem lehet"...hogy szeressen, Carmen sem tiltja meg, csak virág ide, virág oda, ő kiszeret Don Joséból :-) A linkre való hivatkozás ismét a módszer lényegére tapint: "egy jól felépített, átgondolt cikk egyetlen, vitatható állítását emeli ki..." Ezt a sort minden alkalommal belinkelem majd, ha találónak gondolom. Jó lenne minél kevesebbszer...Addig is ld. 9917 még egyszer. Talán abbahagytad az olvasást az első bekezdés után. A második bekezdésben (és 9919-ben) bőven -még túl bőven is-  "Erkel Színházban játszott zenés előadásról esik szó"... 


Erkel Színház • 99192019-04-14 14:51:23

Pár nappal a Hovancsinával történt megismerkedésem után újabb olyan alapművel futottam össze a maga teljességében, amiből eddig csak részleteket hallottam. Ez így valójában nem igaz, mert láttam az 1991-es margitszigeti Porgy és Besst, de az egy felejthető valami volt és régen elfelejtettem. És már az első felvonásban az a módfelett bizarr gondolatom támadt, hogy némely tekintetben hasonlóságok vannak a két darab közt. Hogyan? Muszorgszkij zenés népdrámája mint csepp vízben a tenger, Oroszország hű tükre, egy darabka zenébe írt történelem, társadalmi kör- és kórkép. Hasonlóképpen, a Porgy és Bess egy kontinensnyi ország egy bizonyos társadalmi szegmensének és ezen keresztül teljes társadalmának egyfajta zenei ábrázolása, egyben az amerikaiak mondhatni nemzeti operája. Sem előtte, sem azóta nem írt amerikai zeneszerző hasonló tartós és széleskörű sikert élvező operát. Más kérdés, hogy e nemzeti dalmű egy adott etnikai közösségben- kisebbségben játszódik és az ős-orosz Muszorgszkijjal szemben a szerző orosz-litván-zsidó Amerikába bevándoroltak ivadéka, ám mint -másik- csepp vízben a tenger...ld. feljebb. Meg hát ez a tény, a szerző(k) személye tovább erősíti az Amerika, a nagy olvasztótégely-elméletet és (eddig még!!) valóságot. Továbbá miként Muszorgszkij művénél megjegyeztem, csak ismételni tudom jelzőimet: a Porgy és Bess szép, erős, kifejező...és túlírt. Mintha csak érezte volna szerzője, hogy mindent bele kell tennie fő opuszába, mert többé nem lesz rá lehetősége. Ugyancsak 1/1 átmásolhatom ottani beírásomat ide: "szanaszét ágazó, széttartó cselekmény(ek) illetve dramaturgiailag széteső-összefoghatatlan mű" és bőven vannak a Porgyban is "áhítatos zsolozsmázás, vidámabb-népies kórustételek", megkockáztatom: túl sok, akárcsak az orosz kollégánál. Gershwin fölmutatta a Puccini utáni dalműírás egyik lehetséges és sikeres útját, mégsem terjedt el. Félre: talán Kálmán Imre Chicagói hercegnője ennek a dzsessz-operettes-operás stílusnak a kevéssé sikerült kísérlete, netán Ábrahám Pál némely darabja, csak náluk véres dráma helyett mókás-kacagós heppiendekkel. Lehet, hogy húzásokat éppúgy tilt a Gershwin-örökhagyó végrendelete, ahogyan előírja az "all-black cast"-ot, dehát Istenem, ha kijátsszák az egyik előírást, miért kell rigorózusan betartani az esetleges másikat? Kurz: húzni (kellett volna)!



Az előadásról. Szinte totálisan szembe kell mennem a sajtókritikákban rögzült kánonnal: nekem összességében tetszett a produkció. Itt csupán ugyanazt rovom fel a rendező Almási-Tóth Andrásnak, amit a Giocondában még inkább: amott a befejezés erőszakos, valótlan átírását, emitt azt, hogy a valós történettel szemben az ő Porgyja lőfegyverrel végez Crown-nal, nem pedig leszúrja és megfojtja. Miért? Ha egy komplett rokkant cripple el tudja intézni a rosszfiút késsel-puszta kézzel, akkor egy csupán mankójára támaszkodó ember még inkább képes erre. Kár az ostoba lövöldözésért. És ha még vitatok valamit, az a cselekmény jelenbe (?) helyezése, mert bár Martin Luther King föllépéséig szinte bármikor játszódhat ez a darab, de a néger polgárjogi mozgalmak mégiscsak hatalmas változást hoztak a közösség életébe és napjainkban nincs meg az az általános alá- és számkivetettségük mint őelőtte. Az idei Oscar-díjnyertes Zöld könyv-film történetének idején -a hatvanas évek elején- még igen. Nem kötök bele Sebastian Hannak színpadképébe, sem Lisztopád Krisztina ruháiba, kiegészítőibe. Nem keresek létező és nemlétező kákán csomót. Nem kérem számon a "néger hangokat" sem, ami olcsó fogás a kritikusoktól. A régi Porgy(aink)nak "fekete hangú" énekesei voltak talán?  Ehelyett -tessék kapaszkodni!- nagyra értékelem, hogy ilyen forró hangulatú és forró sikerű előadást kreáltak, tudtak kreálni az alkotók a meglévő állománnyal. Tetszett Palerdi András és Sáfár Orsolya a két címszerepben, Balczó Péterrel kapcsolatban ismét megállapítom, hogy vezető karaktertenorrá válhat vagy már az, magánjelenetét megérdemelt nyílt színi tapssal jutalmazta a közönség,  Szemerédy Károly formátumos Crown-ja is átjött, fölfedezésszámba ment Fülep Máté (Jake) erőteljes hangja, jó kiállása. Jó volt hosszabb idő után ismét látni és jónak látni-hallani Fodor Beatrixot (Clara) és elragadó Serena Fodor Gabriella: szólószáma az est egyik fénypontja volt. Tetszett Szántó Andrea (Maria), Robbinsként Újvári Gergely és a többiek:  Geiger LajosKiss TivadarKristofori Ferenc, Szerekován János karakterfigurái. Az inverz jegyében színes bőrű művészek léptek fel a prózai "fehér" szerepekben: Kálid Artúr és Marcelo Cake-BalyNagy Dániel Viktor említése teszi teljessé a szólista-névsort. A balettbetétek inkább csak illusztrálták az egyesek által szintén kifogásolt revüjelleget.


Az egész előadás, az egész jogi cécó, ereszd-el-a-hajam cirkusz, vagyis a komplett produkció értelme, indoka a zene maga, fő megvalósítója a kórus (a gyermekkarral kiegészítve), a zenekar és a kiválóan, hallható élvezettel fellépő együtteseket és szólistákat irányító, mesteri kézzel és fejjel vezénylő Dénes István. Az ő zenélésük, hangulatteremtő erejük minden jogos és nem-jogos kifogást fölülír. Vegyük végre tudomásul, hogy a közönség nem vizsgálgatja aprólékos, tudományos-tudálékos szőrözéssel a részleteket: vagy megfogja, rabul ejti a nézőt a zene és az előadás hangulata, sodrása vagy nem. Tegnap este igen: nem kicsit, nagyon.


PS 1 Jogi kifogásaimat változatlanul és fentiek mellett-ellenére fenntartom: pacta sunt servanda.


PS 2 Eltűnődtem, vajon ott ült-e valamikor valamelyik régi előadáson egy tinédzser és szőtte-e álmait arról, hogy egy napon megírja a maga "kisebbségi" (hispano) zenés játékát, aminek sikere még a Porgy és Bessét is fölülmúlja majd és West Side Story lesz a címe...


 


Gershwin: Porgy és Bess - Erkel Színház, 2019. április 13.

Jonas Kaufmann • 23772019-04-14 10:16:41

Azt hiszem, félreértés és félreértelmezés van. Héterő beírása szellemesen érzékelteti, hogy csacsi félrefordítás történhetett netán a darabbéli helyzet totális félreértése. Azonban az az állítás sem áll meg, hogy "az erkölcsös família gyomra nem veszi be a kitartott fiút, mint rokont". Valójában a korabeli társadalom gyomra nem veszi be, hogy a fiú egy ...khm..."tévedt nővel" él együtt. És úgy vélem, Alfredo nem kitartott ficsúr, hanem valóban szerelmes Violettába. A papa talán büntetésből -mert fia nem comme il faut életmódot folytat- megvonta tőle a havi zsebpénzt, emiatt Violetta "addig is" (meddig is?) kisegíti.


Erkel Színház • 99172019-04-14 09:33:42

Becses módszereddel élsz. Lényege, amit fél mondatban összefoglalva, egy minapi, más témában írt cikkben fedeztem fel, de tökéletesen passzol = ide másolom: "egy jól felépített, átgondolt cikk egyetlen, vitatható állítását emeli ki..." Tudod, már régóta szeretlek ezért a következetes, nem változó vitastílusodért, ezt a -lényegről gondosan, állhatatosan elterelő- beírásodat is nagyra értékelem :-) Tegnap láttam végre a darabot, de arról majd másik beírásban számolok be, úgyhogy: elő a nagyítóval! :-)



A véleményem az ügyben mit sem változott mint írtam már a fórumon: Pacta sunt servanda. Szerződések, előírások (törvények) önkényes értelmezése = "majd én megmondom, mi a törvényes, mit szabad", az a jogbiztonságot  közvetve és esetenként, netán egyetemlegesen a teljes államrendet veszélyeztet(het)i. Nagyjából ezt a véleményt tükrözi a te tavaly januári kritikád is, úgyhogy ebben azt hiszem megvan köztünk az entente cordiale. A Porgy-affér pedig szerencsére nem fog káoszt, államcsődöt, valós háborút okozni. Lefut a második széria, örökösök zsebben a zsével el, mindenki jól jár. Viszont bejelentem, hogy holnaptól magamra nézvést a baloldali közlekedést tekintem szabály(os)nak és aszerint közlekedem, mert tuti, hogy az sem rosszabb, továbbá a Kétfarkú Kutya Pártnak az örök életre és az ingyen sörre vonatkozó ígéretét ezennel életbe léptetem.


Balett-, és Táncművészet • 57902019-04-13 14:33:07

A balettnövendékek kínzása és megalázása miatt indul vizsgálat Ausztriában, írja a bécsi Die Presse.. Részletek az index.hu-n olvashatók.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616312019-04-13 11:43:30

A londoni színház -ingyenes- jegyoszt(ogat)ási gyakorlatát nyugodtan átvehetné MÁO is. Annyiban valószínűleg átvette, hogy "a bennfentesek tudják", most már csak az emailes ingyenjegy-igénylést kellene bevezetni, a  bennfenteseknek fű alatt történő osztogatás helyett. Demokratikus(abb) volna és hatékonyabb is. Ja, hogy a presztizs....és a sokszor fél- és negyedházak, amiről itt a fórumon is sok szó esett már (és fog még) mindkét Ház számos előadásának kapcsán, az nem presztizs? Mármint presztizsveszteség...akkor már inkább az emailes vonal.



Megjegyzem, bár csak nemrég vagyok itt, többször javasoltam MÁO-nak a ma-este-féláron-oldalhoz való csatlakozást, jó ideig mindhiába. Aztán egyszer csak végre csatlakoztak. Nem kértem ötletdíjat...de még csak ingyenjegyet sem hálájuk jeléül, se emailben se máshogyan :-P


Erkel Színház • 99012019-04-13 08:52:47

Szerenyen beerte 9889-cel..


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43142019-04-12 22:50:48

Eddig ugy tudtam, hogy operakat a kozonsegnek irtak. Valaha az arisztokracianak, felso osztalynak, aztan megnyiltak a kapuk a szelesebb retegeknek. Mindenesetre operat nem zeneesztetaknak, kritikusoknak irtak, akik talan nagyra ertekeltek mara elfeledett muveket es meg inkabb leszedtek a keresztvizet maig nepszeru darabokrol. Az orosz opera nehany kiveteltol eltekintve nem vert tartosan vagy sehogyan sem gyokeret sajat orszaghataran tul. Persze mint mindent, ezt is lehet kivetelekkel, ellenpeldakkal vitatni sot cafolni, de attol meg ez a helyzet. 


Pantheon • 23272019-04-12 09:04:43

Ivan Ponomarenko (74) ukrán bariton.Fellépett a Bartók Plusz Operafesztiválon is. (2001, Luna)


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9722019-04-12 08:40:09

A "néger jósnő" létezett, és/de svéd volt...talán migráns..már akkor is sok lehetett belőlük ott.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616222019-04-11 09:18:59

Talán többször -talán sosem elégszer- leírtam már, hogy MÁO nálunk mindig olyan volt mint csepp vízben a tenger. Nincs ez másként napjainkban sem. Ha a fenntartó -azaz a kormányzat- "keresztény évadot" hirdet, akkor nosza rajta jó katonák Opera, ott is "keresztény évadot" hirdetnek. Miként már korábban kiderült, a "polgári Magyarország" csak egy hívószó volt, egy politikai termék, hasonlóképpen olyan vélemények is napvilágot láttak, miszerint a kereszténység (is) politikai termék lett Magyarországon. Bővebben erről pl. itt és itt. A "keresztény évad" e politikai terméknek a...khm...művészi (??) leképeződése az Operaházban és másutt, pl. színházi terepen is. Tiszta szerencse MÁO számára, hogy az iszlám itthon egyelőre nem vált politikai termékké vagy ha igen, akkor negatív értelemben. Iszlám évadot ugyanis elég nehéz lenne összehozni az Operában. (Bár semmi nem lehetetlen.)


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2932019-04-11 08:50:40

Nem csökkentve a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek múlhatatlan érdemeit és a minden bizonnyal kiváló előadásról szóló tudósítás ill. a produkció értékét, meg kell jegyeznem, hogy a rádió- és TV-felvétel az ő esetükben magától értetődő, úgyszólván elengedhetetlen része tevékenységüknek, mivel tudtommal valamilyen módon ma is a már valójában nem létező Magyar Rádió és Magyar Televízió, pontosabban az azokat magába olvasztó MTVA nevű vízfej részei. Ilyetén módon művészi tevékenységük, hangversenyeik, felvételeik műsorkészítésnek számítanak. Ilyen értelemben valóban "nem véletlen" a közvetítés/felvétel.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 616192019-04-10 21:57:03

Az itt olvasható cikk szerint a legtöbb keresztény a világon Afrikában él. Egy másik cikk szerint afrikai kapcsolataink a keresztény értékekre, a keresztény örökségre alapozva fejleszthetők. Tovább haladva e magasztos gondolat mentén: a Porgy és Besst immár föl lehetne sőt: föl kellene venni az Operaház keresztény évadának műsorába, hiszen az (Amerikában kereszténnyé vált) afro-amerikaiakat az egyre inkább kereszténnyé váló Afrikából transzportálták Amerikába és a benne közreműködő honi művészek jelentős része aláírta, hogy "az afroamerikai tudat az identitásu(n)k részét képezi, és ez így is van." Körbeértünk, minden rendben van és logikus, nemde? Úgyhogy irány az Erkel Színház!


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67002019-04-10 15:51:23

Hirtelenjében ezt a cikket találtam, benne a két magyar muzsikus (házaspár) nevével. Ha nem is zenei, de magyar vonatkozású.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43082019-04-10 10:10:10

Senkin nem kérek számon semmit, főleg 140 év spéttel..mindössze annyi, hogy Wagner operai életművére építhető és fenntartható egy Festspielhaus, Muszorgszkij operai életművére pedig nem. Ez nem (ön)menedzselés kérdése, hanem operai termés kérdése és Muszorgszkij hiába ötletelt volna saját Festspielhaus-projekttel. Nem a két ország eltérő kultúrája miatt nem lehet(ett) ott ilyesmit építeni -amiatt sem- hanem mert a kettő darab Muszorgszkij-opera aligha tartaná el azt a házat...legfeljebb például pár import Wagner-opera beiktatásával :-) Ha még mindig kérdéses, hogy kettőjük közül melyik operaszerző "hanyagolhatóbb", akkor nincs mit tennem.



Megjegyzem, Csajkovszkijt a két operája mellett balettjei, szimfóniái, pár zenekari darabja, versenyművei tartják a kedvencek közt. Bár neki is -mint Wagnernek- kb. 10 befejezett operája van, azért én nem vállalkoznék egy Csajklovszkij Opernfestspielhaus építésére és fenntartására...gondolom te sem :-)


Erkel Színház • 98942019-04-09 14:12:06

Rövid válaszom: 1) nem tudom, nem vagyok bennfentes  2) soha, nyilvánosan legalábbis.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43042019-04-09 14:08:13

Hát mit mondjak, méretes egy torzó a Hovanscsina...mi lenne, ha...:-)



Az Anyeginnel úgy vagyok, hogy van benne néhány világsláger (nem kell sorolnom) és bizony van benne jó pár üresjárat, persze sokaknak biztosan minden cseppje-hangja élvezetes kincs. Mint teljes opera, nekem a "másikja", a Pique Dame jobban bejön, noha abban kevesebb igazi fütyülős sláger van mint az Anyeginben és a pásztorjelenet számomra enyhén szólva felejtős, de az a "nyugatos" (mi is az?) aurája,feszült pszichodráma-jellege mindig és erősen megfog.


Erkel Színház • 98922019-04-09 13:51:49

Kis gondom akadt: nem ismerek "Operabarát" nevű művészt az Operaházban. Márpedig 1-39 minden bérlet művész nevét viseli,"Operabarát" nevet a 40-es számú bérlet kapta a keresztségben keresztény évadban.



PS És vajon a műszak, az adminisztráció mit szól mindehhez? Nekik nem jár bérletnév? Teszem azt Uzoni Mária, aki még örökös tag is. Piha!


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43022019-04-09 12:59:06

Csodál(koz)ni szabad, köszönöm figyelmedet, ahogyan véleményt nyilvánítani is szabad. Nem tudom, magabiztos voltam-e, inkább nem, sőt: valamiben talán még ki is kértem nálamnál tudósabb fórumtársaim véleményét, ami azért errefelé nem túl sűrűn fordul elő...



Igen, szintén a szabad véleménynyilvánítás jegyében, de anélkül is ki tudom/merem jelenteni, hogy -magamat idézve- Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb. E tekintetben talán nem szükséges beható tanulmányozás. Marschnerről is ki merem jelenteni, hogy hiánya elviselhetőbb Wagnerénál, noha egyetlen művét sem láttam és noha épp a minap valaki Marschnert egy vonalba emelte (!) Weberrel és Wagnerrel. Ízlések és pofonok ugyebár meg szabad a vélemény...A Hovanscsina föltételezett látogatottságát valóban csak megbecsülni lehet, de nem annyira nehéz, olvasva-tapasztalva az elmúlt évek néhány operaházi produkciójának gyakran nem várt gyér látogatottságát, pedig azon darabok némelyike nagyobb érdeklődésre számíthatott, a vezetőség részéről biztosan. Csak itt a fórumon is élénk eszmecserék zajlottak e témában alkalmanként. Hogy alkalmazkodjam hozzád, én is szó szerint idézlek: én ezt írtam, "Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház..." stb. Hogy egy operaháznak -pl. MÁO-nak- a te szavaddal élve: tisztességes vagy tisztességtelen-e a Wagner-repertoárja, az egy dolog. De: van Wagner-repertoárja. Pl. MÁO-nak. A mennyiség/előadásszám és a minőség más lapra tartozik. Ismét csak téged idézve: "Azt kell előadni, amihez van muníció."...és amire van az anyagi-szellemi befektetéssel legalább valamelyest arányos érdeklődés, teszem hozzá én. Vannak természetesen "kegyeleti darabok", jobb ötlet híján így nevezem azokat a műveket, amiket ezért-azért operaházak a gazdasági vezetők legnagyobb rémületére :-) olykor kitűznek, mint a Pelleas, Wozzeck és mások a példáktól inkább eltekintenék. Billy Elliot tekintetében egyetértek, magam is beírtam annak idején, hogy hibás piacfelmérés eredménye lehetett a műsorra tűzése vagy még inkább a hosszú széria a nagy Erkelben. A tényleges felelősség kimutatása persze elmaradt, helyette ócska, útszéli stílusú károgás, kultúrharc a darab vélt vagy valós hibái miatti kesergés jelent meg a sajtó bizonyos szegmensében, aminek élénk nemzetközi visszhangja is lett.



De visszakanyarodva Wagnerhez és a Hovanscsinához, velem ki lehet egyezni: épüljön fel valahol Oroszországban egy Muszorgszkij Festspielhaus, ahol Muszorgszkij összes teljesen befejezett (olyan nincs) és csonkán maradt operáját 140 éve csillapíthatatlan érdeklődés mellett játsszák majd mint a Wagnereket amott + csaknem világszerte és mi 140 év múlva valahol (Magyarországon) megbeszéljük, melyik mester játszottsága nélkülözhetetlenebb-elviselhetőbb, ha ez eddig nem derült volna ki és még addig sem derül ki egyértelműen :-)


Erkel Színház • 98872019-04-09 10:06:02

Friss:  a Porgy és Bess 28 énekeséből 15-en eleget tettek Ókovács Szilveszter kérésének, és aláírták, hogy „identitásuk elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat.” Részletek a 444.hu oldalon, itt. Vajon hány százalékos "afroamerikai eredetű és tudatú" énekesszámot ír(na) elő a jogtulajdonos? Tudtommal "all black cast" szükségeltetik. Az "all" szerény nyelvtudásom szerint 100%-kal (lenne) egyenlő...Akkor hogy is van ez?


Erkel Színház • 98852019-04-09 09:02:41

Ha már az Operaház és Főigazgatója megfelelési és túlteljesítési kényszerben szenved  kreatív bérletelnevezési gyakorlatot folytat és keresztény évadot hirdetett 2019/20-ra, van néhány kreatív saját ötletem bérletelnevezést illetően. Elsősorban is Ferenc pápáról lehetne elnevezni valamelyik bérletet, akinek tudtommal van valamennyi köze a kereszténységhez és aki minden bizonnyal bírja az Operaház és Főigazgatója szeretettel teljes tiszteletét, hiszen jó keresztény(ek)ként és jó kormánypártiként minden bizonnyal egyetért a kormány (egyik?) kedvenc újságírójának ugyancsak tiszteletteljes laudációjával a Szentatyáról: bővebben pl. ittitt és itt és amivel kapcsolatban a magyar katolikus egyház felső vezetésének sem volt semmilyen ellenvetése. Javaslom továbbá a pannonhalmi főapátról elnevezendő Hortobágyi T. Cirill-bérlet indítását, aki szerint "az egyháznak nem csak a saját tagjai iránt van küldetése" valamint javaslok a váci püspök, Beer Miklós nevét viselő bérletet, aki épp a minap jövendölte meg, hogy "új Trianon felé sodródunk". Varietas delectat. Utóbbi nem bérletnév lenne, bár a repertoárt illetően találó.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42982019-04-08 17:16:20

:-)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42942019-04-08 16:17:47

Most látom, hogy az előttem szóló fórumtárs is korrajznak minősíti a Hovanscsinát. Egyetértek ld. ez alatt. Korrajz Oroszországról, egyetemes érvénnyel.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42932019-04-08 16:15:57

Tovább megyek, nem csupán kórrajz, korrajz is. Oroszország örökös korrajza.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42912019-04-08 16:12:37

"nem hiszem, hogy hiba volt előadni,..": mondhatnánk a szokásos fordulattal, több mint hibabűn  bűn: hiba. És: "...ha már elkészült. Miért ne?" Kezdem azt hinni, Bojti maestro kedvéért tűzték ki a darabot. Sok évig porosodott várt rekonstrukciója az asztalfiókban, de csak-csak hasznosították. Végülis hálás lehetek: Bojti János-változat híján talán senkinek eszébe sem jutott volna a Hovanscsinát eljátszani BTF-en és talán sosem ismerkedem meg a darabbal. 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42852019-04-08 13:44:40

Most komolyan: X év után előveszik a Hovanscsinát egyetlen alkalomra, csilliárd költséggel előadják, fölveszik, vendég szólisták stb. Van két ismert hangszerelési és számtalan ilyen-olyan, húzott, átírt, javított verziója. Tényleg annyira muszáj volt egy esetleg mégoly "kiváló muzsikus" n+1-edik változatát játszani? Nem hinném, hogy pont ez az egy darab előadás, mellesleg BTF nyitókoncertje pont ez után az alkotó definíciója szerint rekonstrukció után kiáltott itt és most. 



PS És tényleg most állt elő az igazi, az egyetlen autentikus változat, ahogy Bojti János állítja?


Erkel Színház • 98702019-04-08 13:32:35

Bizony nem így! Bizony többnyire nem így! És akkor? Most akkor 1:1  ;-)


Balett-, és Táncművészet • 57872019-04-08 09:54:06

A Guardian helyében én visszakérdeznék vagy úgy reagálnék erre a bonmot-ra, hogy fölkérné-e MÁO Barack Obamát valamelyik szerepre a Porgyban. És majd ha fölkéri, és Barack Obama reagál rá, netán igazoló papírokat hoz, (vö. 1938-39 Magyarország) akkor ismét visszatérünk a dologra. Cinizmusra cinizmussal lehet visszavágni avagy a rasszizmus nem ismer határokat. (A migránsok igen, már csak a drótkerítés okán is.)


Erkel Színház • 98672019-04-08 09:44:31

Nekem a Bohémélet 2.0 bejött, ezt a dolgot anno már körbejártuk a fórumon. Igen, valószínűleg kell(ene) csinálni egy jó és szép Traviatát. Egy -minden- Traviata mindig legyen szép és jó :-) de egy nem-szép és nem-jó Traviata alternatívája nem lehet egy 90 éves produkció, legfeljebb "újragondolva", ahogy lejjebb -nem komolyan!- megírtam,. Az viszont már nem az 1930-as lenne. Ne is legyen.


Erkel Színház • 98662019-04-08 09:34:59

Igen, ez a téma örökzöld. Jómagam 62 évesen láttam Orosz Júliát (Házy Erzsébet helyett beugorva) Mimit énekelni...mármint ő volt annyi, nem én :-) és tinédzserként mulatságosnak találtam, miközben ma becses emlékként őrzöm ezt az előadást...de csupán azért, mert még láthattam a művésznőt, oldalán Réti Józseffel. Azért nem voltak egészen összeillő ifjú-csinos szerelmespár, valljuk be. És így utólag mégis örülök Rétinek is, mert nem sok mindenben és már nem sokáig élvezhettük rendkívüli művészetét.Ám változott a korszellem, nemhogy az 50-es évek óta, de az utóbbi 10-20 évben is. Lehet ezt sem szeretni, de ez van.



És hát óvatosan, de megkockáztatom: Osváth Júlia és Orosz "Julcsi" (mamám nevezte így) kivételes nagyságok voltak, és bár eltérő mértékben, de más klasszist képviseltek mint a fölsorolt többi kollegina.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42782019-04-08 09:20:12

Érdekes, hogy Muszorgszkij kapcsán te is eljutottál Wagnerhez mint én (a beírásomban). Csak hát Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb. Ha MÁO kitűzné a Hovanscsinát -mellesleg óriási anyagi és szellemi befektetés árán- és lemenne egy, ne adj'Isten két sorozat kongó házakkal, sok otthon maradó vagy szünetben távozó bérletessel, féláron vagy ingyen osztogatott napi jegyekkel, lenne ismét fölháborodás. Pedig nem MÁO közönségszervezése/PR-je tehetne az érdeklődés hiányáról. Lehet a közízlés nívójának hanyatlását és egyebeket kárhoztatni, de ez a helyzet. És az érdeklődést egy akármilyen szépen eltáncolt balettbetét sem fokozná. A MüPa-beli változat terjedelmével, indokolt húzásokkal kapcsolatban írottakkal mélyen egyetértek, magam is ilyesmiket éreztem-írtam.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42772019-04-08 09:03:16

...vagy amikor szükség esetén ügyvédboj(t)árok tanulmányozzák majd a Porgy-szerződést...


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42722019-04-07 16:00:13

Sajnálatos módon lemaradt, ha az előzőmbe (a kórusok végén) beszerkeszthető, megköszönöm, ha nem, akkor itt:



A felnőtt kórusok mellett egy jelenetben a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karig.: Dinyés Soma) is közreműködött, kedvesen, hatásosan.


Erkel Színház • 98612019-04-07 15:49:09

Nem tudom, milyen volt 2013-ban -amikor X év (mennyi is?) után ismét énekelte- Sümegi a Traviatában, de azt tudom, hogy azóta újabb hat év telt el. Ha itt többen azt írták, hogy Sümegi Eszter "nem Gioconda" (nekem tetszett!), akkor vajon mit mondan(án)ak egy mai Violettájára? Bármit mondanak is, szilárd meggyőződésem, hogy bizonyos (bizonyos!) szerepeket bizonyos életkorban és bizonyos fizikai adottságok mellett-miatt el kell engedni. Violetta is ilyen szerep.


Erkel Színház • 98592019-04-07 15:05:18

A régi mondás itt is igaz: mundus vult decipi ergo decipiatur avagy pénz (tantieme) beszél...


Erkel Színház • 98582019-04-07 15:04:12

Mármint a Traviatában? Sümegi? Ugye ez vicc? Már elmúlt április elseje ;-) 


Erkel Színház • 98572019-04-07 15:02:26

1930? Hm. Nem elég múzeumi darabnak a Bohémélet? Úgy hiszem, maga Rékai András sem engedné...inkább rendezne egy újat, mobiltelefonnal, kerekesszékkel, géppuskatűzzel ;-)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 42712019-04-07 14:05:06

Dante magasztos szavait kissé kiforgatva-kölcsönvéve: az emberélet(em) útjának felén jócskán túl, egy nagy, sötétlő operához jutottam, de az igaz gyönyört nem lelém. Muszorgszkij Hovanscsinájára fiatal korom óta kíváncsi voltam, de valahogy kimaradt. Talán az érdekelt, milyen lehet az az orosz opera, ami nálunk a harmincas években akkora  szenzációt kelthetett, hogy egy évre rá egy még ritkább orosz csemegét, az Igor herceget is kitűzték. Na persze a Dobrowen (majd Ferencsik) vezényelte előadások a pazar díszletekkel-jelmezekkel (Oláh Gusztáv és Márk Tivadar munkái) és a tündöklő énekesgárda (Basilides, Székely, Losonczy, Palló és a többiek) európai színvonalú produkciót sejtetnek ma is. 



Mivel -ismétlem- életem első Hovanscsinája volt a pénteki, a rácsodálkozó ismerkedés jutott nekem, ennélfogva mélyebb elmélkedésre nem vagyok jogosult, csupán első benyomásaim megosztására. Azt már előzetes itthoni olvasáskor megállapítottam, hogy a darab története zavaros és bonyolult, hogy ne mondjam, nézetem szerint operai megzenésítésre csaknem alkalmatlan. Egy ennyire politikai tartalmú történelmi freskó, ráadásul szanaszét ágazó, széttartó cselekmény(ek) illetve dramaturgiailag széteső-összefoghatatlan mű maradéktalan élvezete elsőre szinte lehetetlen. Történelemóra és opera nem fér meg egy csárdában. Elsődlegesen az elég nehezen kisilabizálható szöveg olvasására kellett koncentrálnom, ami miatt egyrészt a zene zavartalan követése nem mindig sikerült, másrészt konstatáltam, hogy a roppant terjedelmű alkotás bizony túlírt. Nem tudom, a mostani "ős"(?)-Hovanscsina mit, mennyit tett hozzá a megszokotthoz netán vett el abból, de ha már az "autentikusság" jelszavával hozzányúltak (Bojti János kifejezésével: rekonstruáltak), akkor/ehelyett vagy emellett némi húzás nem ártott volna, miként tudtommal másutt is "cosi fan tutte" = húznak. Mellesleg tudható, hogy egy operának nem/sem mindig az "autentikus" változata a legjobb. És ha sokan a Wagnereket érzik alig vagy semennyire elviselhetően hosszúnak, akkor mit mondjunk a Hovanscsináról? Wagnerre viszont  lehetséges "szocializálódni" -aki nem akar, legfeljebb teljesen kihagyja az életművet (nagyon rosszul jár, ha ezt teszi)- hiszen tíz műve hatalmas tömb, jobban "megtérül" a bayreuthi mesterrel való kiegyezés mint a csonka életművet hátrahagyó orosz kollégájával.


Ami kétségtelen: Muszorgszkij zenéje  s z é p. Szép, erős, kifejező. Mindent bele akarhatott írni a Hovanscsinába. Kevesebb valószínűleg több lett volna...és akkor jobb eséllyel be is fejezte volna. A párbeszédek hosszadalmasak, nehézkesek, sok az ismétlés, üresjárat. Valahogy minden "sok".  Egy rajongó talán kétszer ennyiért is rajongana, de valljuk be, a Hovanscsina-rajongók klubja nem lehet túlságosan nagy. Egy előadás erejéig azért nagyjából megtöltötte a MüPa nézőterét, bár vélhetően nem kevés szakmabeli ült bent, szakmai jeggyel. Azt viszont el kell ismerni, hogy példásan fegyelmezett közönség jelent meg, nem zörögték-köhögték szét az előadást, a figyelem mindvégig tapintható volt és a szünetben sem mentek el túl sokan. A rendre "leülő" felvonásvégeken lehet, hogy előtapsoló segített, jelezve: most lehet-kell tapsolni. A Hajnal a Moszkva folyó felett elnevezésű előjáték gyönyörű, nem kevésbé a IV. felvonás Perzsa tánca; ezekben a zene és a zenekar élvezete maradéktalan volt. A kórustablóké úgyszintén: ott hátradőlve élvezhettük a többnyire áhítatos zsolozsmázást, de a vidámabb-népies kórustételeket is. A fentebb már említett cselekményértési probléma a szólista-jelenetekben jött elő. A szólisták zöme külföldi: orosz vagy szovjet-utódállambeli volt. Nekem személy szerint legjobban az Ivan Hovanszkijt éneklő Jevgenyij Sztavinszkij tetszett, ő testesítette meg számomra azt a szláv basszbariton-típust, amit ideálisnak vélek és alkatilag is hiteles grand seigneur volt. Bár kiállásban talán kevésbé, de hangban méltó párja-ellenfele volt a másik kulcsalak, Golicin herceg: Mihail GubszkijRassul Zharmagambetov -aki talán énekversenyen járt már nálunk- szépen, de kissé elfogódottan, "magányosan" ácsorogva énekelte a jelentékeny Saklovityij-áriát. Misa Didik tetszett az ifjabb Hovanszkij szerepében és direkt használom a "szerep" szót: ő tényleg játszott is, kimutatta erős érzelmeit, hirtelen felindulásait. Sokat kiabált, de Andrej már csak ilyen, erről szól: gerjed, követel,  vádol, bosszút kiált. Anna Sapovalova csengő, üde szopránja jól szólt Emma   egyetlen jelenetében és egészen szédületesnek találtam Norbert Ernst Írnokát. Némi problémám az Ivan Hovanszkij melletti másik két főalakkal volt. Az orosz basszus-padlás bizonyára ma is tele van a Doszifej horderejének közvetítéséhez szükséges -Saljapin és más nagyságok illetve itthon elsősorban Székely Mihály által fémjelzett- átütő erejű, kormos hangokkal: Alekszandr Markejev bőven nem ez a kategória. Korrekt, zeneileg megfelelő, tisztes hang az övé, magyarán: közepes, kevéssé súlyos a talányos békepap figurájában. Márfa olyasmi lehet az orosz altoknak-mezzóknak mint a franciáknak Carmen vagy Delila: parádés, igazi főszerep, ő hajol meg utolsóként, övé lehet a legnagyobb taps. Pénteken is így volt, de érzésem szerint Jelena Makszimova nem szolgálta meg maradéktalanul a viharos ünneplést. Éneke biztos, megjelenése figyelmet érdemlő, a darab slágerét, a híres jóslatot, pohár vízzel kezében meggyőzően el is játszotta. Ám hangjában olykor valami furcsa gurgulázásfélét véltem hallani, egyféle kellemetlen mellékzörejt, ami többször is jelentkezett nála és zavart. Összességében jól teljesített, ez a hangképzési (?) furcsaság rontott némileg az összképen avagy "össz-hangon". Talán jelenlévő szakértőbb fórumtársak fölvilágosítanak róla, mit és vajon jól hallottam-e. A magyarok közül Megyesi Zoltán sztrelece kitűnő teljesítmény, ő Írnokként is jól helytállna. Szuszanna hírét sem hallottam eddig, felejtős szólamánál Bátori Éva többre hivatott. Egri Sándor, Szvétek László, Alagi János, Rezsnyák Róbert neve teszi teljessé a szólistakört.


A zenedráma kimagasló résztvevője: a kórus. A hatalmasra duzzasztott, úgy bő 100, talán 120 fős apparátust szokásos magas színvonalán a kiegészített Rádióénekkar (karig.: Pad Zoltán) és a Honvéd Férfikar (karig.: Strausz Kálmán) adta. A Rádiózenekar jó formában, Wagneren edződött operát-muzsikálni-tudással játszott. Kovács János -karigazgató és korrepetitor kollégáival- hatalmas munkát végzett, rengeteg kórus-, szólam- és összpróbával állíthatta elő egy alkalomra a Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjét. Igen, koncertjét, mert a tétován-sután ki-be sétálgató szólisták mozgatását a legjobb indulattal sem nevezném rendezésnek. A bekamerázott Ház sejtetni engedi, hogy valahol, valamikor sugározni is fogják a produkciót.


 


Muszorgszkij: Hovanscsina - MüPa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. április 5. 

Erkel Színház • 98412019-04-05 17:02:50

Az index friss híre-értesülése szerint "Ókovács kérésére afroamerikaiaknak kell vallaniuk magukat az Opera énekeseinek". A Porgy és Bess-ben fellépő szereplőknek alá kell írniuk egy dokumentumot, amely(b)en afroamerikainak vallják magukat. A teljes cikk, benne a nyilatkozat szövege itt olvasható.



Figyelem! Nem április elsejei, hanem mai keltezésű a cikk...de itt és most minden megeshet. Várjuk a ma esti fórumos nézők tudósítását. Jómagam a Hovanscsinára megyek, Porgyra később. Remélem, a Hovanscsina szereplőivel a szerződésükön kívül mást nem írattak alá.


Opernglas, avagy operai távcső... • 202072019-04-05 16:32:35

Nem új produkció, de ha nem lennék rest, szívesen megnézném a négy szeptemberi Hoffmannból valamelyiket. Peretyatko énekli a "három-a-kislányt", akit nemrég láttam mezzon ugyanebben, Yosep Kang (Hoffmann) nevét se hallottam eddig, ahogy a karmesterét (Chaslin) sem. Pisaroni énekli a rosszfiúkat. Itthon nem reménykedem benne, hogy kihozzák, pedig minden szerep jól kiosztható és talán egy érdekes rendezés is összejönne. Bécsben Serban csinálta, aki nálunk színházi rendezésekkel trendi.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615982019-04-03 17:25:09

StOP-é már megvan: itt. Most látom, Haandel fórumtársunk -szokott gondosságával- ugyancsak kitette az Opernglas topikban. Úgyhogy -ha csak ezen múlt-  jöhet MÁO-é..


Kimernya? • 29982019-04-03 10:44:44

Más forrás(ok) szerint Schnittke -az elég szokatlan összeállítású- vonós triót Alban Berg születésének 100. évfordulójára (1985) komponálta, később (1992) sokkal elterjedtebb formációjú, zongorás trió változatát is elkészítette. A szűk félórás mű kéttételes, nem ígérem, hogy meghallgatom; nem láttam írásos nyomát annak, hogy a "Minuet" valamelyik tétel része lenne, és/de annak sem, hogy a szerző ezen kívül írt volna trió formációra  bármi mást pl. egy "Minuetet", kivétel egy 1974-es "Hymn I" csellóra, hárfára és timpanira. Türelmesek és értő fülűek talán mégis rábukkannak valahol a fent említett trión belül a "Minuet" szakaszra. Vagy mint bármely másik műve vagy részlete vonós trió átiratára.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615962019-04-03 08:56:04

Jaj mááár, hová lett a humorérzéked?! Az "utazok el" is jóízű, egészséges humor mint a "bizniszklassz" hejesírása...én már vörösre csapkodtam rajta a térdem...de ha Főig. Úr szerint a cikk elején általa célba vett médium "a magaskultúrát alulról cikiző, felperzselni és sóval hinteni álmodó lap", akkor egyéb gazságokra is képes forduljon bizalommal N.Horváth Zsófiához vagy a Pilhál Művekhez itt és itt. Ott meg amott már fogadták őtet nagy szeretettel.



Gulyás Dénest 1981 végén (vagy 1982 elején?) láttam a "levélben" is emlegetett  Rigolettóban, talán egy külföldi vendég "oldalán" -emlékezetből írom, talán valaki emlékszik rá- az egyébként nem protokoll-előadáson a ciprusi elnök is megjelent. Jól tette, mert szédületes Herceget láttunk azon az előadáson.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615912019-04-01 20:08:58

Ez a "bal(j)os" Nepszava-opera(haz)ellenes iras olyan jol es jokor jon Foig.Urnak a kormanyzat altal meglepo (?) modon reklamokkal kitomott ellenzeki (?) ujsag hasabjain mint egy falat kenyer, flaska viz a sivatagban...vagy mint kedves pacsirtajanak a nyar. Szamara itt es most igazi ajandek. Sokkal inkabb mint pl. a kormanykozeli media es kulturkampfosok ismetelt tamadasai az o szemelye es nemely intezkedesei ellen. 


Balett-, és Táncművészet • 57802019-03-31 06:43:27

Off Wolf "Katalint" szerintem mindig mindenhol Wolf Kati neven konferaljak, szolitjak, ahogyan pl. Jaszai es Torocsik is mindig mindenhol Mari. Volfi -ahogy tudtommal a szakma nevezi vagy nevezte legalabbis regebben- a szinlapokon es a sajtoban Katalin volt es maradt.


Momus-játék • 56182019-03-29 19:00:37

Beethoven op.10/1-2-3 es op.90 zg szonatai es Chopin op.28-ban levo preludjei nem elfogadhato valaszok? A kerdesben nincs kikotve vagy leirva, hogy a szerzo csak 4 db azonos mufaju muvet irt a 4 emlitett hangnemben.


Balett-, és Táncművészet • 57702019-03-27 13:32:33

Köszönöm a linket, annál is inkább, mert megírásakor még nem voltam itt a fórumon. Plusz kicsit nosztalgiázhattam és kutattam ROH-Manonilag és igen: az a Manon (is) Massenet-"egyveleg" zene, valószínűleg azonos vagy nagyon hasonló lehet(ett) a pestivel/-hez. Azonos a koreográfus, Kenneth MacMillan. Hálám jeléül :-) megosztok 1-2 infót: a produkció világpremierje 1974. március 7-én volt ROH-ban. A zenék pedig a következő Massenet-ekből: La Vierge (1880); Elegie, Op. 10 No. 5; Il pluvait (1871); Le Cid (1885); Esclarmonde (1889); Griséldis (1901); Thaïs (1894); Éve (1875) – Malédiction; Poème pastoral (1872) – ‘Crépuscule’; Ariane (1906); Thérèse (1907); Cendrillon (1899); Cléopâtre (1914); Don Quichotte (1910); Bacchus (1909); Le Roi de Lahore (1877); La Navarraise (1894); Sapho (1897 rev. 1909)


Erkel Színház • 98302019-03-27 10:24:38

Bizony jól elvoltam azon a Bohéméleten! Itt az ominózus felvétel, Rodolfo áriája kb. 20:20-tól, a felvonást záró duett vége kb. 37:50-nél. Utóbbinál szerény ismereteim szerint a tenor többnyire "alsó hangon" marad (azt hiszem kotta szerint), itt Pavarotti együtt énekli a magas hangot a szopránnal. Hogy mi volt az a magas hang és hogy transzponált(ák)-e, azt ha tisztelettel megkérdezem a legilletékesebbtől, talán megtudom :-)


Erkel Színház • 98292019-03-27 10:13:42

A sporthasonlat sántít. Nem jó, ha egy sportoló vagy egy hasonlat sántít. Továbbá azt hiszem két külön dolog, hogy valaki végig bír-e énekelni egy operát vagy "csak" transzponál-e egy áriát. Utóbbi mondjuk úgy, nem szerencsés, előbbi katasztrófa mert elmarad(na) az előadás. Bevallom, jól elvoltam azon a Pavarottis Bohéméleten.



PS "Végig" senki nem énekel egy operát, mivel mások is énekelnek, 1-2 kivétellel mint pl. Poulenc monodrámájában, az is csak egy felvonás. Még egy áriaestet sem énekel "végig" 1-1 énekes, vannak énekes vendégei, akik olykor szólószámot is énekelnek és vannak köztes nem-énekes (zenekari) számok. Mindig csodálom viszont a dalénekeseket, na ők tényleg "végigéneklik" a koncertjüket.


Erkel Színház • 98262019-03-27 10:00:50

Corelli ne legyen Manrico? Neki aztán volt céje (sőt, fölötte is ld. pl. itt), ha olykor talán még ő is transzponált. Itt egy összevágás magas hangjaival, benne a Rodolfo-ária (kb. 4:40-nél) és a Stretta (kb. 5:30-nál) céivel.


Erkel Színház • 98142019-03-26 16:33:10

Ott voltam a Pavarottis Bohéméleten, de nem figyeltem föl avagy észre sem vettem a tenorária transzponálását. "Kertész Iván a Magyar Nemzetben arról írt, hogy a magas hangokat milyen könnyedén szólaltatja meg Pavarotti, de kissé kiábrándító, hogy Rodolphe áriáját fél hanggal lejjebb transzponálta. Így a végén a kétvonalas c helyett csak egyvonalas h-t énekelt a magas c királya. Várnai Péter hozzátette kritikájában, hogy az ária másik magas c-je meg az intonációban nem volt egészen pontos." (forrás itt) Nem tudtam, hogy "az áriában van másik magas c". Talán Bergonzinak sem volt mindig biztos céje, így azt kell gondolnom, hogy pesti Manrico-Strettáját transzponálta. Carreras szintén gyakran transzponált, sőt állítólag "kihagyott" hangokat, bár el nem tudom képzelni, hogy kell azt csinálni. És így tovább.  Székely Mihály -Bartók engedélyével- punktirozott a Kékszakállúban, ami azt hiszem -nem biztos- csak 1-1 hang "elbliccelése"/alacsonyabban éneklése, nem egy hosszabb passzus/ária komplett lejjebb szállítása. Szakértő fórumtársaim bizonyára pontosabban tudják a különbséget, mi-mi (Mimi).


Balett-, és Táncművészet • 57612019-03-26 09:59:26

Folytatva előző (5760) beírásom végét: úgy látom, a balettrepertoárt sem lehet, nem érdemes örökre beégettnek várni vagy remélni. Ahogyan operák, sőt operai korszakok, stílusok kimentek a divatból, -némelyikük idővel-egy időre visszatér, akkor mások szorulnak hátrébb- ugyanúgy nem marad érintetlen a balettrepertoár sem. Az az érzésem, hogy bizonyos darabokat nem a zenéjük, hanem a koreográfiájuk és legfőképpen a látványuk tart életben. A repertoár lassú (lassú?) lecserélődése nem tegnap kezdődött. 1996 nyár elején pl. a ROH már nem játszott operát, "jobb híján" balettelőadásra ültem be éspedig Massenet Manonjára. Nekem ez akkor meglepetés volt = operazenére egész estés balett, azóta elég általános gyakorlat lett mint ahogyan egy rakás, nem-balettzenére koreografált balettprodukció itthon, külföldön. Seregi László mondta, hogy "kockánként raktam össze A makrancos Katát Goldmark zenékből". A példák száma végtelen. Nem beszélve a táncszínházak, kortárs balettek hatalmas térnyeréséről: ők aztán végképp nem egész estés klasszikusokat játszanak -"újragondolt" vagy akár hagyományos kivételek mindig akadhatnak- klasszikus és modern/kortárs zenékre készített koreográfiákat annál inkább. Kurz: siker-operák, sikerszerzők kikoptak -némelyek visszatérek ld. feljebb- ugyanez a tendencia a balettben.


Balett-, és Táncművészet • 57602019-03-26 09:36:36

Itt OFF Én bizony úgy gondolnám, hogy Sztravinszkij -úgy harmad-negyedmagával- bizony a 20. szd. legnagyobb zeneszerzője, legalábbis kb. 1925-30-ig írt darabjaival. Na de egy másik "legnagyobb", Richard Strauss is úgy 1920-ig írt műveivel van ott a képzeletbeli dobogón, ahogyan Bartók az 1910 utáni övéivel. Prokofjevet, Sosztakovicsot hogy úgy mondjam, rossz beidegződés, "becsípődés" miatt -értsd: "szovjet zeneszerzők"- nálunk sosem "csípte" (be) különösebben a közönség és ez szerintem ma sincs másként; pl. Amerikában meg átlag fölött kajálják Sosztakovics olykor (!?) bombasztikus-csinnbumm zenéjét. Kurz: rangsort állítani kockázatos mulatság :-)



ON A balettrepertoár pedig -bár nem figyelem naprakészen- radikális átalakuláson megy vagy már ment át.


Balett-, és Táncművészet • 57552019-03-25 15:12:57

OFF Hát még egy színházi Eljegyzés a kolostorban! Az már maga a csuda. Ha még balett is lenne...


Momus-játék • 56152019-03-25 13:01:48

Hindemith Ludus Tonalisát küldtem be + két további zeneszerző 25 egyedből álló zg.prelűd-ciklusát, de már nem emlékszem a nevükre ill. arra sem, hogy a kiadott megfejtésben olvasható maestro köztük volt-e.


Társművészetek • 12972019-03-25 12:49:13

A Radnóti Színház honlapján valamint a produkció szórólapján olvasható ismertető szövege és a darab cselekménye nem igazán fedi egymást és szerintem a szatíra mint műfaji meghatározás sem helytálló. Kőkemény dráma a Gloria, egyvégtében két óra, úgy mondanám, két felvonásban, egy (két?) intermezzóval. Az Y generáció fiatalabb és középnemzedékéhez tartozó manhattani majd los angelesi magazin- és könyszerkesztő(tanonco)k, filmproducer-irodások életvezetési, élet- és karrierépítési útjai, problémái, kiút-keresései "odaát" sem különbözhetnek túlságosan más nagyvárosok mondjuk Budapest fiataljaiétól, legfeljebb és szerencsére a tragédiák maradnak el többnyire. A színház, részben kényszerből, ebben az évadban új játszóhelyeket avatott, a Gloriát a Tesla Loft rendezvényközpontban, az erzsébetvárosi romkocsma negyedben mutatták be. Érdekes volt az előadás után a szombat esti buliforgatag kellős közepébe csöppenni: mintha csak magunk is egy közeli kávézóba ugranánk ki mint a darab egyik szereplője az irodából. Minden ilyen speciális-alternatív játszóhely külön csemege a nézőnek és az alkotóknak. A színpadot három oldalról rendezték be a közönségnek, ezáltal a színészek szinte köztünk járnak, úgyszólván az irodában ülünk. Ennélfogva adott helyről nem láthatunk mindig mindent és mindenkit és a helyiség akusztikája sem kifogástalan, de mindezért bőven kárpótol a genius loci, a belterjes, mi-is-benne-vagyunk filing. Branden Jacobs-Jenkins off-Broadway-n játszott, Pulitzer-díjra jelölt újdonságát gyorsan és jó szimattal fedezte fel a színház vezetősége. Totth Benedek fordítása hiteles, életteli, nem finomkodik, ahogyan a "mai" és a mindenkori fiatalok sem. A -talán nagyobb filmes munka híján- színpadi rendezést vállaló Hajdu Szabolccsal nagyon jól járt a társulat és a közönség: Pater Sparrow -Verebes Zoltán- praktikus, körbeült díszletei között, Nagy Fruzsina jelmezeivel kiváló előadást teremtett. Martinovics Dorina szinte átváltozóművészként remekel mindhárom alakjában és kettős szerepében ismét elkápráztat Sodró Eliza. Lovas Rozi hozza megszokott magas játékkultúráját. Erőtlenebbnek éreztem a férfiakat: Porogi Ádám kulcsfiguraként nem mindig ragadott magával és talán több van Rusznák András alakjában is, akinek Lorinja képviseli a történések folyamatosságát, keretes szerkezetét. Vilmányi Benett megfelelt nem nagy, de igen eltérő hármas szerepében.



Branden Jacobs-Jenkins: Gloria - a Radnóti Színház előadása a Tesla Loftban, 2019. március 23.


Erkel Színház • 97972019-03-24 22:02:01

Off Köszönöm. Nálam súlyosbító körülmény volt, hogy laptopon egyáltalán nem nyílt meg az oldal, csak kölcsönkapott okostelón, onnan tudtam egyáltalán belépni és jelezni a problémát. Daunerni szíves útmutatása (Olvasói levelek) nyomán "meggyógyultam" laptoppal együtt.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615892019-03-24 21:57:57

A végleges színlap megmenthet egyes kritikusokat is. Többször olvastam már lebukott kritikusokról, akik előző esti előadás megbetegedett szereplőjéről írtak, "persze" rosszakat. Legutóbb Krénusz József kettes számú MET-es memoárkönyvében említ egy ilyen esetet. Az illetőnek a New York Times-beli állásába került a csúnya baki, majd nemsokára teljesen lekerült a pályáról, elzüllött  és földi élete is viszonylag fiatalon lezárult.


Olvasói levelek • 113272019-03-24 21:51:28

Köszönöm, igen, sikerült! Már a laptopon írok...és holnap még próbálok megküzdeni a zenei rejtvénnyel :-) Addig is javaslom valamilyen módon, valahol közkinccsé tenni a vonal feletti topikok elérésének módját, hátha akad más is, aki nem kapcsolt. 


Erkel Színház • 97942019-03-24 18:14:40

Nekem speciel semmi bajom nincs extra ill. specialis jatszohelyekkel, sot meg meg is dobhatja a produkciot ld. anno Kovalik Mozart-trilogia Millenarison. Tegnap egy szindarabot lattam speci helyen, ha elerheto lesz a Tarsmuveszetek-topik, (nalam most nem az) megosztom. 



Jobban aggaszt IVA altal belinkelt cikk, mivel jegyem van az egyik Porgyra..sajnos nem lep meg tulzottan, hogy megint "gaz" van, mivel a produkcio jogtisztasaga ill. a jogtulajdonosokkal vivott permanens "szabadsagharc" kezdettol fogva bearnyekolja a projektet. Mindent lehet magyarazgatni es szinte mindent ki lehet bekkelni igy-ugy, de ez a helyzet. Erdeklodve varom a fejlemenyeket.


Balett-, és Táncművészet • 57432019-03-24 16:27:52

Off



Egy szmajli -amit kitettem- ugy latszik nem eleg a kedvesnek szant beirasban...legkozelebb hanyat parancsolsz? Vagy remenytelen a dolog?  :-)))



PS Mit csinaljak, ha a rigmusban az "ostor" szohoz a "kolostor" passzol rimileg?


Olvasói levelek • 113252019-03-24 16:22:33

Kedves Szerkesztok, szombaton es ma mostanaig nalam nem elt az oldal es a laptopon most sem el. Okostelon is csak az olvasoi levelektol lefele lathatok a topikok.Udv. ED


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615872019-03-22 11:28:12

Faragó András és Melis György aligha volt első torreádorom, az ő hangjukra máig emlékeznék és emlékszem. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615862019-03-22 09:22:46

Köszönöm. A román baritonra emlékszem, de csak későbbről. Lehet, hogy Szőnyi Ferenc énekelte első Don Josémat.


Balett-, és Táncművészet • 57362019-03-22 09:18:10

OFF Gyerekkoromban ehhez képest egész másfajta rigmust hallottam: "végén csattan az ostor, a színház nem kolostor" ;-) A színház sem a templommal sem a gyors vendéglátással nem áll semmilyen rokonságban. Viszont a gyors -vagy lassú- vendéglátás során elfogyasztott valódi táplálék (magyarul: kaja) mindenki számára fizikai létszükséglet, ellentétben a színház és a templom által kinált, megengedem: elég különböző szellemi táplálékkal.


Balett-, és Táncművészet • 57352019-03-22 09:09:28

Nem világos, hogy a "csokornyakkendőben, szmokingban ill, kis vagy nagyestélyiben" operába járást hiányolod-e vagy eltűnését üdvözlöd. Szerintem 1945 óta nem divat itthon. Most őszintén: nem kényelmesebb megkímélt, szolid utcai viseletben és nem a fent említett öltözékben végigülni mondjuk egy Mesterdalnokokat? Oda- és visszautazásról nem is beszélve. Negyven éve is azt hallottam, hogy sokan -nők is- farmerban, kopottas utcai ruhában járnak operába, színházba "nyugaton". Aztán lehet, hogy az a farmer,kopottas(nak látszó) öltözék egy vagyont ért és a beavatott éles szeműek ezt tudták is."Csokornyakkendőben, szmokingban ill, kis vagy nagyestélyiben" járjon a premierek, gálaestek, pucos bálok közönsége, azok, akiknek az a legfontosabb, hogy új ruhakölteményeiket, ékszereiket, keppjeiket megmutassák, azok, akiknek ez a dress code presztizsértékű és kifejezi anyagi helyzetüket. Tiszteletet nem az öltözékünkkel adunk a produkciónak és résztvevőinek, hanem azzal,hogy jegyet váltottunk rá, végigüljük és tetszésünket nyilvánítjuk vagy nem nyilvánítjuk, ha nem szolgáltak rá. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615782019-03-21 19:05:00

Köszönöm. 2014-ben még nem voltam itt, infód alapján rákerestem az említett adatbázisra, itt van vagyis itt nincs, sehol nincs. És ahogy olvaslak, ami volt, az egy nagy kis kamu volt, ti. még kamunak is kicsi: a) korlátozott körű (R.Strauss) b) helyhez kötött (MÁO épülete) c) korlátozott körnek (helybe látogatók-nézők) d) megszűnt-eltűnt a köz számára. Egyébként biztosan szép volt, jó volt. MÁO-ban úgy látszik még nem fedezték fel a regisztrált virtuális-netes adatbázis látogatást, még R. Straussra szűkítve sem. Öt év alatt sikerült azt is leépíteni, ami volt.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615762019-03-21 14:34:48

Nem ők voltak, talán -de ez csak tipp- Mátray Ferenc volt Don José. Vajh' egyszer elkészül-e még a mi életünkben MÁO digitális archivuma vagy legalább eljutnának vele valameddig...Nem muszáj rögtön -pesti szlenggel- "fullba tolni", de legalább kezdenék már el. Nem hinném, hogy megoldhatatlan feladat vagy hogy nincsen rá anyagi és emberi forrás.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615742019-03-21 09:58:42

Persze, csak tegnap nem tettem ki a szmájlit ;-)  legelső operám volt a Carmen, Komlóssyval, Orosz Júliával, a "fiúkra" már nem emlékszem. Emlékszem viszont a Carmen Jones-filmre, amit  gyerekkoromban vetítettek. A szomorú életű, korán eltávozott Dorothy Dandridge alakította Carment, Don José azaz "Joe" a most 92 éves, mozgalmas életű Harry Belafonte volt.


Operett, mint színpadi műfaj • 38712019-03-21 09:40:42

Enyhítő körülmény, hogy a szigeti előadásra valszeg így is-úgy is telt házak lesznek. Csárdáskirálynő tuti kasszasiker, nyáron, turistákkal pláne. A minőség már más ügy, de az meg úgyis csak premier után derül ki.


Balett-, és Táncművészet • 57272019-03-21 09:33:29

Nem én "minősítettem alá" itt a társulatot, hanem mások pontosabban és továbbá felrótták a társulat "elnemzetköziesedését". Nem gondolnám, hogy ez a, még egyszer: másoktól érkező kritika azt jelentené, hogy a külföldi táncosokkal magasabb lett MNB színvonala. Mert ha magasabb lett-lenne, akkor az üdvözlendő lenne. Nyilván vannak, akik szerint magasabb lett. Mindennek mindig vannak védelmezői, ahogyan kritikusai is. Más kérdés és én erre lennék kiváncsi: hová, hogyan és miért tűn(het)tek el MNB-ből a jobb/nem-jobb magyar táncosok, ha tényleg eltűntek/elszerződtek? Miképpen tehetik ezt meg? Mással már eszmét cseréltem erről itt lejjebb. Közpénzből kiképzik őket, aztán elmennek és majd pályájuk vége felé netán közben, apránként ledolgozgatják a diplomához kapcsololódó kötelező "röghözkötési" penzumot? Állítólag van ilyen, de ha van is, ez így nem fair, messze kedvezőbb mint pl. egy orvosi diplomához kapcsolódó röghözkötési klauzúla. Szerintem. Mindez kőkemény pénzügyi-egzisztenciális ügy és elvi (!) kérdés, nem szükséges a kérdés felvetéséhez a társulat rendszeres megfigyelése-szakmai ismerete.


Balett-, és Táncművészet • 57262019-03-21 09:17:14

Hja kérem, nem a MET-ben vagyunk, ahol mint már tudom pár hete, Krénusz József volt a nézőtéri felügyelők főnöke, akinek a könyvét (azaz az első könyv folytatását) épp a napokban olvastam. A büféről -amit többnyire elkerülök- és környzetéről nem is szólva. Nyelünk, megérdemeljük. Mindent.


Operett, mint színpadi műfaj • 38692019-03-20 16:09:32

1990 körül Mohácsi János rendezett az akkor legendás kaposvári színházban egy legendás Csárdáskirálynőt, ami -így, egyiket sem ismerve- (kissé?) hasonló lehet mint az említett bécsi. A teljes előadás tudtommal nincs fent a neten, de van róla itt egy kis összeállítás. A finálé ízelítőt ad a produkció hangulatáról, szellem(iség)éről.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615682019-03-20 15:10:49

Légy szíves kedves IVA, prezentáld a Carmen bulgur bulgár ... na szóval a Carmen bolgár fordítását, különben lesz itt nemulass! Én lejjebb csupán id. Ábrányi Emil magyar fordításából másoltam be 1-2 sort, főleg a "Sok fecsegés tovaszáll, tovalebben" tetszett meg. Jó szívvel ajánlo(tta)m Tatjána unokaöccsének a legutóbbi episztolája óta.



PS Ki is az a Carmen? Elsőre a remek Carmen Maura neve ugrik be, sok filmben láttam.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 615652019-03-20 10:04:24

Mottó: "nem volt taggyűlés". MÁO-ra vetítve: "nem volt sztrájk". És Főigazgató Úr talán nem volt újságíró? Mert ha volt, neki kell(ene) legjobban tudnia, hogy mindig minden újság "folyamatosan frissíti" a cikkét. Száz, kétszáz éve is hanyatt-homlok rohantak az újságírók a friss és még frissebb cikkel, hogy megelőzzék a konkurenciát, ma sincs másként (net!). Arról nem szólva, hogy manapság mindennapos a "kérdeztük X-et, adásunkig nem válaszolt/ak"-fordulat a médiában. Mármint a valódi médiában. Sajtónak álcázott egyedek "gyorsak"..mint a sánta kutya.



A Carmen 1. felv.-ban (ami 1 kép) id. Ábrányi Emil fordításában a "munkáslányok" így szólalnak meg először: " Úgy illan a könnyû füst, mint a szellõ". Pár sorral lejjebb ezt éneklik: "Sok fecsegés tovaszáll, tovalebben". Lehet, hogy még ennél a sornál sem énekelt a kórus? Vagy csak "Szilveszter levélíró" nem hallotta, nem hallja, nem írta meg Tatjána nénjének?


Balett-, és Táncművészet • 57192019-03-20 09:35:31

Kedves Amalgám, ha ön mondja...:-) nincs itt semmi gond, tovább lehet menni és biztosan egyetértenek önnel MNB művészei is meg azok is, akik már továbbmentek, árkon-bokron túl járnak. Ami viszont igazán örvendetes, Simon Hatala Boglárka visszatérése szűk két év után, az ön őrá, egyik beírására való hivatkozása nyomán. Már ezért megérte eszmét cserélnünk.


Balett-, és Táncművészet • 57172019-03-20 09:28:19

Nahát! Lengyel és szlovák népzene a "Balkánról"?! Nyelek..


Balett-, és Táncművészet • 57162019-03-20 09:26:46

Mint oly gyakran, noha ez nem mindig látszik elsőre ;-) sokszor összeérünk. Most például a Lajtával kapcsolatos megállapításodat maximálisan osztom, bár a Lajta másik oldalán lévő országban is aggasztó jelenségek tapasztalhatók. Nem politizálunk ugye, még ha netán az aggasztó jelenségeket politikai természetűeknek gondolnám is. De pl. a Lajtán túli StOP-ról is oly sok rosszat lehet mostanában itt a fórumon olvasni ;-) és "on"-ra váltva = visszatérve a topikhoz: pár fórumtársunk szerint balettgázsik tekintetében nagyon is jól állunk. Talán már el is értük a bécsi gázsi-nívót? Lassan ideje is, hiszen 2030-ra az MNB tanulmánya szerint gazdasági téren utolérhetjük, de legalábbis megközelíthetjük Ausztriát. MNB itt és kivételesen a Magyar Nemzeti Bank és nem a sokaknak sokkal fontosabb Magyar Nemzeti Balett rövidítése. A quadrille-ok, spiccek, cabriole-ok, arabeszkek, balancék, pliék stb. világában "mezei nézőként" valóban járatlan vagyok, de jól tudjuk, hogy a magas sőt legmagasabb művészet(ek) mögött, sőt fölött is ott van az általad említett gazdaság -magyarul: pénz- és társadalom -magyarul: politika- és mindenki onnan közelít (ha közelít) egy adott témához, amiről többet tud vagy többet vél tudni. A táncosok annyival vannak nálamnál kedvezőbb helyzetben, hogy ők táncolni is tudnak (én nem) plusz valamennyire a gazdasághoz azaz a pénzhez (gázsihoz) is értenek és némelyikük a társadalomhoz is ért vagy legalábbis vastagon politizál itt-ott ;-) 


Kossuth-díj • 14252019-03-19 13:23:29

Még egy blogbejegyzés a Törőcsik-Orbán csúcstalálkozóról, benne t.k. Erkel-sztrájkról is.


Balett-, és Táncművészet • 57082019-03-19 10:44:40

Kedves Amalgám, köszönöm.



Táncos-röghözkötés: ha jól értem a lényeget, a táncos 17 évet eltölthet külföldön, közben nyáron két hónap itthon, akárhol pl. fellép a Dóm téren vagy más nyári játszó helyen bármiben, netán és ha akar és fölkérik rá, főszerepben: nem rossz! Az a 17 év nagyjából lefedi egy táncos fénykorát, utána minden év már tiszta haszon...akárcsak nekem, az én koromban, nem-táncos múlttal  ;-) ellenben az orvos vattacukor-árulása kevéssé vonzó "nyári elfoglaltság". Nem hinném, hogy ugyanúgy haknizhat itthon egy orvos "nyáron" mint táncosunk...legfeljebb műtős..



5707-ben leírtakat nem ismétlem meg ld. ott. Hosszú elemzésére, miért is quasi földi paradicsom Budapest a keletebbről érkező táncosnak, rövid véleményem: legalábbis kétlem, hogy a magyar gázsi megfelelne a Lajtán túlinak, legfeljebb odaát kis szerepre (meg)kap annyit a táncos, amennyiért itthon főszerepért. De arról meg nem győz, hogy nem állna tovább mint a szélvész nyugatabbra, ha ott nagyobb karrier és ami a lényeg: főszerepek és az értük járó jóval magasabb gázsi vár reá. Csak éppen nem hívják, mert nála jobbakat hívnak = ő marad ott azaz itt, ahol relatíve = az otthonihoz képest több a zsé...és Budapest tényleg szép város, az Operaház is szép és jók a fürdők.



A külföldre távozott magyar táncosok sorsáról szóló tudósítása éppen arról árulkodik, hogy még kisebb presztizsű helyekre is érdemes(ebb) elmenniük vö. "piszkos" (?) anyagiak. Mint 5707-ben is írtam: nincs is ezzel baj. Azaz dehogy nincs baj. A fizika, a közlekedőedények mintájára működnek: ahol több a zsé, oda távoznak csakúgy mint az ide érkezők. Baj a már említett esélyegyenlőtlenséggel van, amit már az elején érintettem. És azzal, hogy tisztán pénzügyi okoskodással kikövetkeztethető: a kevésbé jók, megengedem, a jók jönnek, a még jobbak, igazán jók pedig mennek, a Lajtán túlra. Itthonról is, keletebbről is. Na ez a másik baj. És nemcsak és nem elsősorban táncos-vonalon, de ez egy kult. fórum, ahol nem szabad nem illik a rossz honi keresetekről és a nyugatitól való el/lemaradásukról beszélni.



Érthető, hogy orosz táncakadémiá(ko)n külföldieket is képeznek. Híres az iskola. Lehet, hogy ott még "keletebbről" = még szegényebb országokból verbuválnak hallgatókat majd táncosokat. Ha jók lesznek, szintén továbbállnak, zsírosabb helyekre. És így tovább...ld.fentieket.


Balett-, és Táncművészet • 57072019-03-19 10:10:16

Úgy van! Huss...lelépnek, csak nem úgy mint az említett házaspár. Túl fényes pályát amúgy nem futottak be: mint olvasom, néhány évnyi balettezés után, Amerikába áttelepülve "többnyire szórakozóhelyeken léptek fel" majd balettiskolát nyitottak. De mindez történelem. Ami nem történelem. A kérdés valóban az, ezt próbálom megtudni hetek óta, csekély sikerrel, mert a beírók elbeszélnek egymás mellett: vajon azért huss és lép le =  távozik külföldre mint írod: a szegény, fiatal, tehetséges magyar táncos, mert rá "nem tart igényt az Operaház balettigazgatója" vagy azért, mert -igen, ott!- a Lajtától nyugatra szimplán többet keres. Ahogyan pl. egy (megannyi) orvos is. Ugyanezen "piszkos" anyagi(as) -és nem művészi-szakmai- gondolattól vezérelve gondolnám, kedves IVA, hogy a hozzánk szerződő külföldi táncosok ugyanazért szerződnek hozzánk, amiért a "mieink" a Lajtán túlra = több pénzért mint amennyit otthon kapn(án)ak. És szerződnének ők vélhetően nyugatabbra is, már miért is ne? de ott esetleg nem vezető szerepekre vezető magyar gázsit kapnának, hanem kisebb szerepekre (vagy a karban) kisebb gázsit még az itthoninál is, reálértékben is. Nem hinném, hogy bonyolult: "pénz beszél". Nincs is ezzel baj, baj azzal van (ha van!), hogy hazánk külföldre röppenő (huss!) táncos lányai és fiai itthon, közpénzből szerezték diplomájukat majd huss...mert tehetik. Az orvosok meg nem tehetik, mert röghöz kötöttek. Ezt az esélyegyenlőtlenséget bátorkodom feszegetni. Nem többet, nem kevesebbet.


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 23162019-03-18 16:47:51

Hans Sachs lába nyomába se érek...sőt, még a lábbelije nyomába se ;-)


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Erkel Színház

RATMANSZKIJ - PROKOJEV: Hamupipőke
A Mariinszkij Színház Balettegyüttesének előadása

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szemere Zita, Fokanov Anatolij (ének), Polgár Csaba (próza)
A Prágai Filharmónia Kórusa
Moszkvai Csajkovszkij Zenekar
Vezényel: Jan Latham-Koenig
BRAHMS: A sors éneke, op. 54
DVOŘÁK: Te Deum, op. 103
CSAJKOVSZKIJ: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia
SOSZTAKOVICS: Hamlet – szvit, op. 116a

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Szigetvári Dávid, Kovács István, Gabriella, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell
vez.: Csiki Gábor
BACH – MENDELSSOHN: Máté-passió
Oratórium egy részben

20:00 : Budapest
Erkel Színház

RATMANSZKIJ - PROKOJEV: Hamupipőke
A Mariinszkij Színház Balettegyüttesének előadása
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)