vissza a cimoldalra
2017-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59906)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Jonas Kaufmann (2136)
Erkel Színház (8376)
A nap képe (1965)
Lisztről emelkedetten (852)
Franz Schmidt (2924)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (541)
Opernglas, avagy operai távcső... (19853)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (301)
Történelem (473)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2365)
Gioacchino Rossini (987)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1116)
Élő közvetítések (6646)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1122)
Udvardy Tibor (167)
Bartók Béla szellemisége (214)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Csákovics
Leírás:
Honlap:
   


Csákovics (97 hozzászólás)
 
 
Pantheon • 21002017-10-09 17:17:51

Nepp József


Pantheon • 20832017-09-26 16:12:11
Tarján Tamás író, irodalomtörténész, kritikus, tanár
1949 – 2017
Giuseppe Verdi • 13712017-01-15 12:06:29
Biztosan húztak e recitativókból...
Giuseppe Verdi • 13682017-01-15 11:31:36
És ha valaki képes végignézni az új szinkronnal (én képtelen voltam), gondoljon kegyelettel a régire! :'-(
Momus-játék • 50942016-12-10 11:44:53
Érdekes.Én több forrásban is azt találtam, hogy az 1837. augusztus 29-i bemutatón Bántó Sámuel fordításában hangzott el a Sevillai. Ezen fordítás első bemutatását 1835. áprilisára keltezik, tehát nem lehet azonos az 1827.-től játszott Szevillai borbély szövegével, ami talán Szerdahelyi munkája volt; biztosan kinyomozható kis utánajárással. Ebben az esetben milyen furcsa lehetett Szerdahelyinek nem a saját, néhány évvel korábbi szövegét énekelni! Vagy úgy tett, ahogyan sok énekes az új szövegbetanulások alkalmával, maradt a réginél, énekelje az újat, aki akarja...?
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8832016-11-28 17:32:48
Megdöbbentő, hova jutott a Bartók Rádió. Igaz, ritkán hallgatom, de ha mégis, folyton-folyvást tárgyi tévedéseket hallok, a műsorközlések, az ismertetések tele pontatlanságokkal. Elolvasom ezt a színlapot: "Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta". Ki, Piave?! Ez valami újabb kutatás eredménye? Hogy Lányi Viktor, a fordító neve nincs feltüntetve, az már törvényszerű...
Pantheon • 17412016-07-10 22:29:36
Pethő Zsolt, Balázs Béla–díjas zeneszerző. Gusztáv, Mirr-Murr, Vizipók, Frakk...
Gioacchino Rossini • 9512016-01-06 09:31:53
Így igaz. Minden célom mások munkáinak a magamé alá gyűrése, az alkotók nevének eltitkolása, ahogyan ebben az esetben is tettem, hiszen a szöveg csak úgy nyitható meg, ha a "Jánszky Lengyel Jenő fordítása" sorra klikkel az érdeklődő... :-D
Pantheon • 16312016-01-05 19:54:35
Vándor Kálmán (Békásmegyer, 1922. november 5. – Budapest, 2016. január 5.) magyar sportújságíró, dalszövegíró.
Gioacchino Rossini • 9482016-01-02 11:20:56
Kedves Héterő, köszönöm az aggódást. Sosem voltam egy korszerű pali, engedelmével most is megmaradok a magam anakronisztikusságában: ami éneklésre szánt szöveg, az "mű"-ként, ami túlnyomórészt "Wort zu Wort" fordításként készült, az "nyers"-ként szerepel az oldalon továbbra is. A Duna fordítóiroda műfordításait ugyan nincs szerencsém ismerni, de a náluk feltüntetett leírások sem mondanak ellent az én szóhasználatomnak. Hogy aztán a nyers alapján készült műfordítást végül lehet-e "művészi értékű fordítás"-nak tartani, vagy csak "hasalásnak" és "nyáladzásnak", az már egyéni megítélés kérdése...
Gioacchino Rossini • 9462015-12-28 00:47:27
Kedves Héterő, nem hiszem, hogy ennek a kérdésnek a Rossiniről elnevezett topikban volna a helye, ezt akár a blogon is megkérdezhette volna, bár ott bizonyára kevesebben olvasnák. Valóban, a nem éneklésre szánt fordításokat szoktam "nyers" megjelöléssel illetni, s mivel a szöveg túlnyomó részét ilyennek ítéltem, ezt írtam mögé. A szép fordítás készítőjének nevét nem titkolom így sem. Ha van jobb ötlete, szívesen átírom. Mi lenne a megfelelő, szerencsésebb titulus?
Gioacchino Rossini • 9432015-12-27 00:02:18
Kedves Búbánat, ez AZ OLASZ NŐ ALGÍRBAN! ;-)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8392015-10-27 13:04:16
Kedves Búbánat, egy kis elírás történt. Helyesen:

Fordította: Fischer Sándor
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Valószínűleg a dátumban is van tévedés, a Bartók Rádió rendre hibás adatokat közöl? A Don Pasqualét húsz évvel ezelőtt még 1959-re datálták.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538992015-10-20 20:16:20
Legalább egyszer kiderült, hogy én sem mindig írok csak és kizárólag minősíthetetlen ostobaságokat... ;-) Amúgy az elnézéskérés nem engem illet, hanem a minden tiszteletre méltó tiramisut, hiszen a harag villáma "hivatalosan" őt sújtotta. Részemről spongya!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538932015-10-20 18:24:29
Én köszönöm tiramisu kedvességét. Talán nem is azért köszönte meg a linket, mert bele sem olvasott, hanem azért, mert ő nem a második kötetben nézte meg a 317. oldalt, hanem az elsőben, ahol ez áll:
"Un Capitano Moro piglia per mogliera una cittadina Venetiana...".
A félreértést az okozhatta, hogy a linkelt PDF-ben a mű mindkét kötete szerepel.
A történet helye:
Prima parte, Deca terza, Novella VII.

A történet eleje röviden: Egy harcokban jeleskedő mór, szülei akarata ellenére nőül vesz egy bájteli velencei leányt, bizonyos Disdemonát. A mórt a város Tanácsa Ciprusra küldi, ahová neje is követi. Disdemonába szerelmes egy alávaló zászlós, aki a visszautasítások után gonoszul féltékenységet ébreszt a mór szívében, elhitetve vele, hogy neje a cédaság bűnébe esett egy ifjú kapitánnyal.

Ha ez a történet nem szolgálhatott alapul az Othellóhoz – akár "at first hand", akár másod- vagy harmadkézből – akkor Shakespeare látnok volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538902015-10-20 15:15:09
(Zárójeles adalék arról, hogyan került Jago Credója az opera szövegkönyvébe. Részlet Boito és Verdi levelezéséből:

[i]Milánó, 1884. április 26. után

Kedves Mester!

Bár az Ön levele bölcs és jóságos, ki tudja miért, maradt bennem egy kis nyugtalanság, és nem is leltem békét, amíg újra el nem kezdtem Önnek dolgozni. Eszembe jutott, hogy nem volt megelégedve Jago egy jelenetével a II. felvonásban, amelyet dupla ötszótagos verselésben írtam, és szeretett volna töredezettebb, kevésbé lírai formát. Én javasoltam Önnek egyfajta elvetemült Credót, és igyekeztem azt nagyon tagolt és nem szimmetrikus versformában megírni. Hiányzik az összekötőkapocs e részlet és a megelőző recitativo között, de nincs előttem a kézirat, ezért nem tudtam megcsinálni, viszont ez a hiány mindössze két, vagy legfeljebb három soros. Ha ez a kísérletem rosszul sikerült, tudja be azt a sietségnek és az izgalomnak, és majd kijavítom, ha úgy kívánja. Addig is, ha nem tartja teljesen elhibázottnak, arra kérem, tegye be ezt a részletet az Otello többi lapja közé. A saját személyes örömömre és megelégedésemre csináltam, mert szükségét éreztem annak, hogy megcsináljam, bárhogy is kívánja értelmezni ezt a szükségszerűséget: gyerekességnek, szentimentalizmusnak vagy babonaságnak – nem számít. Csak arra kérem, hogy még egy köszönömöt se válaszoljon (mert ez a lap nem érdemli meg), különben megint elkezdek nyugtalankodni.
Íme tehát: idemásolom Jago Credóját.

Hiszek egy kegyetlen istenben, ki képére
teremtett, s kit haragomban nevezek meg.
Egy hitvány sejtből vagy atomból
hitványnak születtem én,
mert ember vagyok,
s érzem az eredendő sarat magamban.
Igen! ez az én hitem!
Állhatatos szívvel hiszem, ahogyan az
özvegyasszony hisz a templomban,
hogy a gonoszt, mit elgondolok, s mely belőlem árad,
a sors rendeléseképp betöltöm.
Hiszem, hogy az igaz csak egy csalárd csepűrágó,
hazug az arca és a szíve,
minden hazugság benne,
a könnyek, a csók, a tekintet,
az áldozat és a tisztesség.
És hiszem, hogy az ember a galád sors játékszere,
magzatkorától, a bölcsőn keresztül a sírbolt férgeiig.
És mind a sok gúny után jön a Halál!
S aztán? A Halál a Semmi,
és vén csaló az Ég.

Látja, mennyi gazságot adtam a szájába?
Szeretetteljes üdvözletem Önnek és Giuseppina asszonynak

az Ön
A. Boitójától[/i]
(Mesterházi Máté fordítása.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538832015-10-20 11:53:11
Angolul ITTolvasható.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538822015-10-20 11:50:45
Otello/Othello nem csak Verdinél és Boitonál, nem csak Shakespeare-nél, de már Giraldi Cinthionál is mór volt, ami mindenképpen a férfi bőrének színére utal. ENNEK a könyvnek hetedik fejezete (317. oldal) tartalmazza az alapnovellát.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8122015-10-13 15:05:52
Érdemes is vitatnod. A felvétel pontos dátuma: 1953. november 9-11., legalábbis a belőle megjelent LP-n ezt közölték.
Pantheon • 15992015-10-09 11:18:55
Nemeskürty István (1925 – 2015)
Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.
Kolonits Klára • 4372015-09-24 18:45:58
Igen.
Pantheon • 15792015-09-18 19:53:57
Kun Vilmos, 1926. március 15. – 2015. szeptember 16.
Jacques Offenbach • 4472015-08-03 10:11:31
Az értekezés erről a darabról szól. Italománia címmel készült belőle tv-változat.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530712015-07-18 18:47:51
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530702015-07-18 18:47:44
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Erkel Színház • 56012015-04-29 12:03:54
Kedves virius, A budapesti Operahzáz 100 éve című könyv szerint: "HOFFMANN MESÉI (...) F.: Várady Antal, Fáy J. Béla és Radó Antal. Átd.: Innocent Vincze Ernő. (...) R.: Rékai András (...) 1946. III. 8. (Új bet.)". Hogy az 1957-es újabb rendezés szövege mennyit változott, miért maradt le a korábbi fordítók neve, ma már szinte kinyomozhatatlan.
Erkel Színház • 55922015-04-28 10:42:45
Nem megy ez nekem! :-D
Látom, közben Búbánat is feltette a hivatkozást. A másik link:

http://opera-csakovics.blogspot.hu/2015/04/offenbach-barbier-hoffmann-mesei-ford.html

Ez az első változat, amire Innocent-Vincze hivatkozik.
Erkel Színház • 55912015-04-28 10:40:05
Elnézést! Az előbb valahogyan elkallódott a válaszom közepe!:

A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55902015-04-28 10:36:33
A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55842015-04-27 10:35:27
Kedves IVA! Ide vág ez az idézet:
„A fordító – az operafordításoknál kialakult szokás szerint – az operaházi gyakorlatba s a köztudatba átment egyes kis részleteket, népszerű sorokat megtartotta a régebbi fordításokból és amikor erre figyelmezteti az olvasót, egyben köszönetet mond elődeinek, elsősorban Dr. Radó Antalnak, a hajdani kiváló műfordítónak.”
Innocent-Vincze Ernő, 1959

Az "elődök" közül pedig bizonyára Váradi Antalra és Fáy J. Bélára gondolt.
Pantheon • 14332015-02-26 19:09:13
Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt PÓKA ESZTER operaénekes.
Gyönyörűen induló, félbe tört pályát tudhatott maga mögött. A Magyar Rádió énekversenyét kétszer is megnyerte, az operaszínpadon számos nagy szerepben ünnepelte a közönség. Csodálatos hangját, énekkultúráját sajnos csak kevés felvétel őrzi. Az opera imádatát élete végéig őrizte; mindig tervezte a visszatérést, ami már nem adatott meg neki... Nyugodj békében, Eszter!
Pantheon • 13992015-01-12 15:09:07
Oberfrank Géza!!!
Erkel Ferenc • 8842014-12-08 19:16:33
Kedves musicus2, ugyan nem tartozik szorosan a fórum témájához, de szeretném jelezni: A tenor valamennyi előadása az Erkel Színházban zajlott idén ősszel.
Gaetano Donizetti • 8292014-11-30 21:05:52
Te rutinosabb vagy a linkelésben... Köszönöm. Természetesen csak magyarországi bemutató, nem ős... :-)
Gaetano Donizetti • 8262014-11-30 18:39:34
Donizetti-ősbemutató a Szegedi Kisszínházban: Il giovedi grasso/Farsangi kalamajka
A díjakról általában • 8602014-11-28 13:47:19
Tegnap este a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Moholy-Nagy Díjat adtak át Kovalik Balázs rendezőnek.
Az eseményről a Mezei néző című blogon találhatni összefoglalót.
Momus társalgó • 55142014-11-16 00:42:40
zenével, pontosan
Pantheon • 12282014-03-10 15:03:07
Déry Gabriella!
Gaetano Donizetti • 8072013-11-04 13:13:00
Siker...
Gaetano Donizetti • 8062013-11-04 13:12:46
BETLY
Gaetano Donizetti • 8052013-11-04 13:11:31
És harmadszor... :-D
Mától olvasható a IL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8042013-11-04 13:09:58
No, még egyszer:
Mától olvasható aIL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8032013-11-04 13:07:22
Mától olvasható a[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html,BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html,IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;_)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16862013-10-12 17:43:28
De lehet Bokkanegra is...
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16852013-10-12 17:42:42
A Boccanegra felvétele
Edita Gruberova • 22152013-09-10 16:44:17
ITT visszanézhető a beszélgetés
Help me! • 9282013-08-30 22:24:33
Vagy az összes Lorelei-dal...
Help me! • 9252013-08-30 21:13:32
Grieg: Peer Gynt
Marschner: Hans Heiling
Puccini: Le villi
Wagner: Die Feen
Lehár: A víg özvegy
A Porgy és Bess Magyarországon • 592013-08-05 11:22:38
Reményi Gyenes István könyvében az alábbi három részlet található a PORGY ÉS BESS-ből:

NYÁRIDŐN
(Summertime)
Clara bölcsődala

Jő a nyár, akkor könnyű az élet,
Zöld a mező, s halban gazdag a víz.
Látod, fiacskám, nincsen gondod még néked,
Hát csitt, kicsiny bébi, mondd, miért sírsz!

Úgyis egy reggel üres lesz majd a fészek,
Szárnyad röpít majd messzi tájakon át.
De addig senki nem tud bántani téged,
Mert apád és anyád vigyáz majd rád.



AZ ÍNSÉG NÁLAM A VAGYON
(I Got Plenty o’Nuttin’)
Porgy dala a szegényember gazdagságáról

1.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert autóm nincs, házam nincs,
Sőt fillér pénzem sincs,
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mindig van, amit félt,
Folyton remeg, hogy ne jöjjön tolvaj, ezért minden ajtót zár.
De kár!
Nálam nincs ajtókon zár,
Engem az nem véd,
Tolvaj nálam mit se talál,
Minden, ami számomra számít, az ingyen van mint fenn a csillagos ég.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!

KÓRUS
Nem kell a kincs, hiszen
Semmire se lenne jó,
Nincsen pénzünk,
Sohasem félünk,
Vígan élünk,
Kacagunk, nevetünk,
Élni így a jó,
Oly jó.

2.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert napsugár, holdsugár
Az mind ingyen szolgál.
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mert imádkozni kell,
Pénzének ura az ördög, hát gondot okoz, merre űzné el.

Ez kell!
Ám kinek nincs, mit félt,
Örül, hogyha él,
Egyszer úgyis eljön a vég,
Menny vagy pokol vár, itt a földön kell boldognak lenni, csak ez lehet cél.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!


AZ LEHET, HOGY IGAZ SE VOLT
(It Ain’t Necessarily So)
Dal a Bibliáról

Az lehet, hogy igaz se volt,
Az lehet, hogy igaz se volt,
A Biblia mondja,
Mert ez az ő dolga,
De lehet, hogy igaz se volt.

A Dávidka alacsony volt,
A Dávidka alacsony volt,
És mégis egy kőtől
Nagy Góliát feldől,
Bár Dávidka alacsony volt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A Jónás a cethalban élt,
A Jónás a cethalban élt,
Kibérelte, nahát,
Az öreg hal hasát.
Így Jónás a cethalban élt.

Kis Mózes a folyóban sírt,
Kis Mózes a folyóban sírt,
Míg Fáraó lánya
Őt ki nem halászta,
Kis Mózes a folyóban sírt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A tanító meséli ezt,
A gyerek meg remegni kezd,
Mert úgy szól a mese,
Hogy pokolban helye,
A tanító meséli ezt.

Ha vasárnap ott vagy,
Az iskola oktat,
Légy jó a lelkedér’
Hát én is azt teszem,
És védem a lelkem,
Csak tudnám, mennyit ér.

A Matuzsálem sokat élt,
Tán kilencszáz évig is élt,
De mért annyit élni,
Ha folyton kell félni,
Bár Matuzsálem sokat élt.

Én hiszem e sok meseszót,
De lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se volt!


DU BOSE HEYWARS és IRA GERSHWIN versei,
REMÉNYI GYENES ISTVÁN fordítása
Giuseppe Verdi • 12842013-07-11 13:49:11
Augusztus végéig még megy néhány vonat... :-)
Giuseppe Verdi • 12822013-07-11 11:18:01
"VERDI A BALATONNÁL"

Ajánlom minden Verdi-kedvelő figyelmébe ezt a kellemesnek ígérkező dal- és operaestet. Vigyázat! Magyar nyelvű előadás... :-)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 472862013-05-15 10:32:32
Ami mindenképpen érdekes, mert rövidítve is csak NaxoszON lenne helyes megoldás, ha nem tévedek.
Pantheon • 11282013-04-07 12:07:31
Bartha Alfonz (1929. október 13. – 2013. április 2.)
Giuseppe Verdi • 12212013-04-02 19:08:45
Rendben van, köszönöm; az igazság és a pontosság járjanak együtt! :-)
A '96-ban nem voltam egészen biztos, de ez a '98 június elég határozottnak tűnik, elhiszem.
Még arra emlékszem, hogy Stankart Réti Attila énekelte.
Giuseppe Verdi • 12182013-04-02 15:21:53
Nem, az is koncert volt.
Giuseppe Verdi • 12162013-04-02 15:19:12
Az igazság kedvéért szeretném hozzátenni, hogy még ha nem is maradt nyoma az interneten, a Stiffelio magyarországi ősbemutatója Szegeden volt 1996-ban. Az előadást akkor a Rádió is közvetítette, valahol a hangtárban bizonyára megvan még.
Giuseppe Verdi • 12132013-03-22 10:05:06
Nem tudom, mi lehet "rendkívül elgondolkodtató" zeneszerző megközelítésében, hiszen nem ő írta a szövegkönyvet, még ha bele is szólt annak alakításába...
De ez az iromány talán segíthet a gondolkodásban.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468702013-03-13 15:01:41
:-D Jogos, csak közben már elkalandoztak a gondolataim az egyéb Verdi-ritkaságok felé... Elnézést! A Haramiák csak Erkel idejében ment valami ötször. És majd jön a kolozsváriakkal.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468682013-03-12 20:40:36
A Miller Lujza ment néhányszor az 1850-es években a Nemzetiben, aztán az 1950-es években Vasadi Balogh Lajos vezényletével Budapesten, valamikor tán a '70-es években Debrecenben, aztán 2001-ben a Zeneakadémián.
A Giovanna d'Arco-t csak Szegeden játszották, ahogyan ön is írta, '79-ben. Bár én Pál Tamástól úgy tudom, csak tervezték, a magyar nyelvű bemutatót, mert bár a fordítás elkészült, végül olaszul adták.
A két Foscari szintén ment a Nemzetiben, aztán az 900-as éveke elején az egyik alkalmanként operát is játszó színházban, de a színház neve most nem jut eszembe... Majd pedig 2001-ben a Zeneakadémián – Pál Tamás dirigálásával.
Játsszunk... • 20232013-02-05 16:18:35
Köszönöm a kiegészítést.
Megint csak tanultunk valamit. :-)
Játsszunk... • 20212013-02-05 14:55:15
Érdekes.
A fűzfadal pedig egészen bizonyos, még a szöveg is csaknem azonos az olasz eredetiben.
Hogy a bordal akkortájt már létezett külön műként, végül is Enrico maga mondja, hogy "Milánóban nagy divat".
Viszont most gyorsan átpörgettem a Mamát, nekem nem volt ismerős egyik részlete sem a Csengőből. Talán felületes voltam.
Érdekesek az idézett magyar fordítások. A Csengőé talán a Blumét megelőző Lányi-féle szövegből lehet; a Pasqualénak három fordítását ismerem (a négyből), ez talán a legelső, Egressi-féléből lehet? Nem feladatnak szántam, de hátha tudja valaki...
Játsszunk... • 20152013-02-05 12:19:05
Winkler könyvét én sem ismerem, az idézeteket véletlenül fedeztem fel; de ezek szerint az Éljen a mamából is került a Csengőbe? No, vajon, melyik részlet lehet az? Kérdezem magamtól is...
Játsszunk... • 20092013-02-04 19:19:27
Talált, süllyedt! :D
Barcarola a Marin Faliero második felvonásából.
Gondolom, a maga idején egy-egy ilyen idézet "nagy poén" lehetett, hiszen az akkori közönség számára ismert slágerek kerültek elő váratlanul; mi inkább csak örömmel fedezzük fel, hogy "Jé! Ez abban is benne van!". :-)
Játsszunk... • 20062013-02-04 11:30:08
Én nem nevezném ezt lopásnak, legfeljebb hasonlóságnak; de nem is ez a fontos.
Az idézett rész valóban az Otellóból való; Desdemona fűzfadala – ezért jeleztem, hogy az eredeti szövegben nem "eperfáról" van szó.
Jár a másik fél pont is! :-)

De, ha már a Csengő! Van ebben a darabban még egy másik operából vett részlet, ezt Enrico a rekedtségéből éppen kigyógyuló énekes jelmezében adja elő: "Feketén leszállt az éjjel...".
Ez eredetileg kinek, melyik művében hangzik el?
Játsszunk... • 19912013-02-03 01:31:05
Kedves Búbánat, ez még csak fél találat! A szerző stimmel, de a darab nem! :)
Játsszunk... • 19822013-01-25 15:45:34
És azt ki tudja, kinek, melyik művéből idéz Enrico Donizetti Csengőjében, amikor azt énekli:
"Egy eperfának alján
Vad fájdalomban senyved,
..."?
Elárulom, az eredeti szövegben nem eper az a fa.
Pantheon • 10712013-01-20 19:50:21
Bakó Márta
(Budapest, 1920. április 9. – Budapest, 2013. január 15.)
színművésznő
Játsszunk... • 18542012-12-29 00:54:41
Kései műveiből a Requiem Lacrimosa tétele jut eszembe, amelynek dallama a Don Carlos francia változatából került oda.
Játsszunk... • 18522012-12-28 18:06:25
Talán az Ernaniban a Nabuccóból? Nabucco és Silva áriáinak gyors része?
Játsszunk... • 18352012-12-20 17:42:11
Tévedésnek tévedés, de nem biztos, hogy a jó prozódiára törekvés az oka. Egy Nádasdy Ádámmal készült beszélgetésben olvastam egyszer, hogy édesapja az orosz darabok fordításához német műfordításokat használt, ami már eleve sokat torzíthatott a szöveghűségen..
Játsszunk... • 18082012-12-15 00:00:29
Hoffmann meséi?
Miklós énekli a "Notte e giorno"-t a Don Giovanniból, minthogy Stella abban játszik a szomszédban...

A bélagyöngy pedig talán egyszerűen fehér gyöngy?
Erkel Színház • 28642012-12-07 13:30:02
Elnézést, ezt ellinkeltem...
Erkel Színház • 28632012-12-07 13:28:40
"Családiasan" :-)
"családiasan"
Help me! • 8822012-09-23 12:18:18
Állítólag tisztázatlanok a felvételek jogi viszonyai. :-(
Help me! • 8602012-09-21 10:00:22
Az még hagyján, hogy pénzbe kerül; az igazi baj az, hogy pénzért sem írnak ki teljes operákat... :-/
Help me! • 8592012-09-21 10:00:20
Az még hagyján, hogy pénzbe kerül; az igazi baj az, hogy pénzért sem írnak ki teljes operákat... :-/
Help me! • 8582012-09-21 09:58:36
Bár biztosan erős akcentussal énekli a "Szörnyű végzet"-et, de vele sem lehet rossz... :-D Nekem Teresa Berganzával van meg olaszul.
Help me! • 8552012-09-20 15:50:54
Köszönöm. Hát ugye, az is egy megoldás lehet... :-D
Help me! • 8532012-09-20 13:11:15
Kedves Fórumozók, az Olasz nő Algírban c. Rossini-opera magyar nyelvű teljes felvételét keresem (Barlay, Melis, Réti, Várhelyi). Tud valaki segíteni? Előre is köszönöm.
Vincenzo Bellini • 2902012-06-01 20:17:30
Az igazat megvallva szerintem sem a legjobb előadás. Azért döntöttem mellette, mert legalább az egész művet végig lehet hallgatni, nézni. Bááár... Utóbb vettem észre, elég sok a húzás. Talán le is cserélem... :-)
Vincenzo Bellini • 2882012-06-01 10:45:27
A minap befejeztem a Puritánok fordítását. Lehet olvasni, akár minősíteni is. :-)
ITT
Vincenzo Bellini • 2812012-03-13 23:36:10
Elkészültem a kis meglepetés begépelésével: felkerült a blogomra Róna Frigyes szép Norma-fordítása, amely az 1978-as új betanuláshoz készült. Remélem örömet fog szerezni mindenkinek.
Verdi-felvételek • 3202012-03-13 15:12:58
Ó! Most látom csak... Ha letöltöm, megtudom. :-)
Verdi-felvételek • 3192012-03-13 15:09:20
Ez vajjon milyen nyelvű felvétel lehet? Magyar vagy olasz?
Erkel Színház • 26342012-03-08 19:55:06
Bár már erősen "off"ok vagyunk, szívesen válaszolok... :-)
Több válasz is lehetséges:
1. Fogalmam sincs. (Ez így nem lenne elegáns)
2. Nádasdyt kellene megkérdezni, miért így alakult. (Nehezen kivitelezhető...)
3. Alighanem fordítástechnikai okai lehetnek a dolognak. Michele(olasz) ritmusa: ˘-˘ azaz rövid - hosszú - rövid, ráadásul a hosszú szórtagon van a hangsúly; Michel (francia) ˘- vagy ˘˘; a magyar prozódia szerint jobban megfelel egy olyan név (mégha az francia is), ami ˘-. pl. így lehet ilyesn megoldással élni: miKEEEle/oh, MAAArszel - (nem néztem utána, van-e ilyen a műben, de hasonló biztosan.)
Luigi/Henri esetében ugyanez lehet a magyarázat, mivel az olasz név francia megfelelője éppen fordítva ritmizálódik, így legegyszerűbb volt egy olyan francia nevet keresni, ami az olasz ritmushoz passzol, de francia... Minthogy nem a történelem nagyjairól van szó, nem egy VIII. Henrik lett Kettedik Ödön, talán megbocsátható ez a kis csúsztatás. Nádasdy csúsztatott ennél jelentősebbeket is, elég csak a Boccanegra magyar változatát egybevetni az eredetivel.
Az operakalauzokban pedig valószínűleg azért így szerepel, mert az internetes világ beköszönte előtt elérhető szövegkönyvek és megtekinthető előadások jobbára magyar nyelvűek voltak, s nem akarták az érdeklődő olvasóközönséget összezavarni.
Most, hogy már kiderült a turpisság, nehezebb a dolgounk.
De aki meghallgatja a Köpenyt Palló Imrével, Birkás Liliannal, Mátray Ferenccel magyarul, talán megbocsátja a névváltozatatásokat is. Vagy nem. :-)
RÉSZLET - remélem sikerül a linkelés...
Erkel Színház • 26322012-03-08 11:33:54
A nevek fordításával kapcsolatban érdemes elolvasni például Kertész Iván Beszéljünk az operáról! című könyvének ide vágó passzusát. A lényeg röviden: az olasz nevek (pl.: Bohémélet: Marcello/Marcel, Musetta/Musette)azért lettek a magyar szövegben franciára fordítva, mert ha olaszul maradnak, az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a darab francia szereplői hazájukban olasz néven szólítanák egymást; a másik lehetőség a nevek magyar változatának használata lett volna, de nem minden névnek akad magyar megfelelője, valamint Nádasdy munkássága idején ez a szokás már túlhaladott volt.
Boccanegra neve Simon is meg Simone is, hiszen mindkettő használható (a darabban is mindkét változata szerepel). Sok olasz névnek van magánhangzós és mássalhangzós végződésű változata (pl.:: Norma: Pollione/Pollion, Il pirata: Gualtiero/Gualtier)
Vincenzo Bellini • 2782012-03-06 16:02:21
Bellini kedvelőinek jelzem: a blogomra felkerült a Kalóz nyersfordítása is. És hamarosan egy igazi unicummal is fogok jelentkezni! :-)
(off: Visszatekintve Marschner akár csak egy átmenetnek is tekinthető Weber és Wagner között, de maga korában még nem volt meg az innenső vége... Tehát semmi ok nem lehet őt leszolni. Úgy érzem, a Heiling átvezető zenéi (a föld alatti világból a felszínire) egészen a Rajna kincse hasonló szituációs zenéiig mutatnak előre.)
Bizet és a Carmen • 1812012-02-28 18:50:00
És mivel az opera magyarul hallható ezen a remek felvételen, ne feledkezzünk meg a fordítók nevéről sem!:
id. Ábrányi Emil fordítását átdolgozta Blum Tamás
Vincenzo Bellini • 2722012-02-14 13:23:10
Köszönöm az elismerő szavakat. Nagyon szeretem Bellini zenéjét, a magam szerény eszközeivel igyekszem szolgálni operáinak jobb megismerését. De nem magamról akartam hírt adni, csak az öröm mellett jelezni: több szakmaiságot várnék el egy ilyen - amúgy nagyon színvonalas kiállítású - kiadvány szerkesztőségétől.

Viszont, ha már itt vagyok, megkérdem: nincs meg valakinek a Puritánok magyar nyelvű felvétele, esetleg részletek belőle? :-)
Vincenzo Bellini • 2692012-02-10 15:12:12
A kis kötetet nagy örömmel vettem meg magam is. Belekukkantva láttam, van egy-két idézet a szövegkönyvből; ám átfutván furcsán tájékoztató jellegűnek tűntek az eredetivel egybevetve... Kis utánajárás után kiderült, hogy a fordításokat Inotai László YouTube-ra feltett magyar feliratos videóiról emelték le. Ahogyan Inotai úr maga is jelezte "kedvtelésből, a saját szórakoztatására" készítette a fordítást, nem is követi pontosan az olasz szöveget. Nincs ezzel semmi baj, bizonyosan megvan ennek is az oka. De hogyan kerülhetett bele a kötetbe? És ami a legérdekesebb Baranyi Ferenc fordítása megjelöléssel! Legjobb tudomásom szerint Baranyinak nincsen Norma-fordítása, hogyan kerülhetett oda az ő neve? Ez kissé kedvemet szegte; komolytalannak tűnik a dolog. Azért megveszem majd a Puritánokat is. :-)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 5482011-08-21 21:29:45
Köszönöm a tájékoztatást. Így hirdetik az igaz, de legjobb tudomásom szerint a teljes operafelvételek kivételt képeznek, csak részletek rendelhetőek. Próbálkoztam azzal a trükkel is, hogy a felvonásokat külön-külön rendelem meg... De a közönségszolgálatos hölgy elzárkózott az ötlettől. Persze ennek már hat éve, azóta minden megváltozhatott. A letöltőprogram ettől függetlenül is érdekel.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 5462011-08-21 12:54:59
Kedves jukiguni, én nagyon örülnék, ha elárulná a titkot, hogyan lehet letölteni egy-egy műsort a hangtárból, ha már a Rádió pénzért sem hajlandó kiadni a felvételeit. Mi lenne az a program, hogyan használható?
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 1802011-06-29 23:07:11
A Porgy és Bess-ből sok részlet megtalálható – a szerző fordításában – Reményi Gyenes István "Sanzonok hangján" című kötetében.
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 1612011-06-03 17:38:08
[i]Miként szabadon szállnak a szelek
a tengerek határtalan síkságai felett,
úgy száguldanak a merész kalózok
a hullámokon harcot és zsákmányt keresve.
Hazánk és birodalmunk a habzó ár,
kormánypálcánk a lobogónk,
büszke lélekkel nézünk szembe
a veszélyekkel és a halállal.[/i]

Csak így elég nehéz ráénekelni a dallamra... :-D
Olvasói levelek • 80542010-09-06 14:44:23
Kedves Mindenki!

Egyetértek Momóval, nem ér ez ennyit. Köszönöm annak, aki védelmemre sietett, de köszönöm a Héterő néven író embernek is, hogy valós és nem valós hibákra felhívta a figyelmemet, írásai sok tekintetben nagyon tanulságosak voltak számomra. Az operáknak és az Operának sok barátot, önöknek további jó beszélgetéseket kívánok!
Olvasói levelek • 80342010-09-04 11:34:42
Kedves IVA, teljesen igaza van.
Olvasói levelek • 80322010-09-03 14:35:24
Kedves fórumírók, fórumolvasók!

Előre is elnézést kérek, hogy az internetes tradíciókra fittyet hányva most sem álnevet használok, hanem csak így egyszerűen, a magam nevén írok, de megvan ez a rossz szokásom. Meg aztán, mivel személyes illetetségem miján voltam kénytelen regisztrálni itt, furán is mutatna, ha mondjuk 'alkalmatlan36', vagy valami hasonló néven szólnék hozzá a beszélgetéshez.
Mindig is vallottam, hogy a jó szándékú kritikát meg kell hallgatni, meg is kell szívlelni, a rosszindulatú mószerolásra is érdemes figyelni, mert abból is tanul az ember.

A Héterő fedőnéven író ember írását tegnap este olvastam, s megvallom, szíven ütött.
Írásának alapját az szolgáltatta, hogy az inkriminált blogbejegyzésemben élettelen dolgokra két alkalommal is használtam az „ők” személyes névmás „őket” tárgyragos alakját.(Mindkét alkalommal semmiféle életjelet nem mutató számlákról volt szó.) Meg is ijedtem, mert ez valóban súlyos nyelvtani hiba lehet, amit én eddigi életem során mindig is így használtam. Hogy nyelvismeretemet helyes irányba tereljem, internetes segítséghez fordultam. Ott pedig Szepesy Gyula leíró nyelvész Nyelvi babonák című könyve, és azon keresztül Arany János siettek védelmemre. Nem idézek belőle, itt bárki elolvashatja az ide vonatkozó ŐKET – AZOKAT című fejezetet:
ŐKET-AZOKAT
Az ott leírtak némileg megnyugtattak; talán nem vétettem oly nagyot, de köszönöm Héterőnek, hogy felhívta figyelmemet erre a nyelvi vitára. Jelzem, hogy az én blogomon is, mint általában a blogokon, bárki számára adott a hozzászólás lehetősége minden egyes bejegyzésnél. Akinek véleménye van oda is leírhatja, az e-mail címem szintén fel van tüntetve, a szemérmesebbek részére.

De Héterő nem elégedett meg azzal, hogy felhívja vélelmezett hibámra a figyelmet, kérdéseket is tett fel, amikre ezúton megpróbálok válaszolni, legjobb tudásom szerint.

Kedves Héterő nevű ember!

Ön írta: „Mi az oka, hogy meleg fogadtatásban részesül az, akit egy magyarul még valamennyire beszélő tanítónéni is kukoricára térdepeltetne?” Ami igaz, az igaz, sosem kaptam igazán jó jegyeket nyelvtanból, de ennek ellenére sem a – szerintem a valamira valónál értékesebb – tanitónénik, sem a tanárnők nem térdepeltettek kukoricára. Az igazgató úr történelem órán egyszer meghúzta a pajeszomat, Irma nénitől kokit kaptam matekon, és második osztályos koromban a plébános bácsi egyszer hegyesorrú cipőjével fenéken billentett hittan órán, mert általam viccesnek gondolt közbeszólással fűszereztem a mondandóját. Ennyi fenyítésre emlékszem.
De a hittan sem szoktatott rá igazán a térdeplésre, később sem volt rá szükségem. Az Operaházi „meleg fogadtatás”-ról beszélni is furcsa akkor, amikor az ön által olvasott bejegyzés arról szólt, hogy milyen tortúra egy számla helyes megírás, illetve annak elfogadtatás! Azzal is tisztában vagyok, hogy ez nem kizárólag a MAO-ra jellemző, hanem sajnos általános jelenség állami és magáncégeknél egyaránt. Mégis úgy gondoltam, van némi sajátos humora, ahogy az ember föl-le mászkál két papírral a kezében, mert az jelenti a fő problémát, hogy lehet-e a Budapest-et Bp.-re rövidíteni a számla kiállításakor, s mindez egy blogbejegyzésnyit megér. „Kikérem magamnak”-ról nem volt szó, ám feltételezve, hogy nem egyyedi esetről van szó, némi fanyar méltatlankodás valóban kiérzett az irományból. De ezzennel leveszem a blogomról azt a beírást, mert weboldalamnak egyáltalán nem az a célja, hogy én is rúgjak egyet a sokat kárhozatott intézményen. Valóban nem elegáns.

„Ha még nem késő, érdemes lenne azt a fordítást átnézetni valakivel, akit ugyan nem melegen ajánlanak, de valami sejtelme van a magyar névmások használatáról..”
Ebben egyetértek önnel. Magam is nagyon örülnék, ha lenne egy lektor, aki átnézi a munkát leadás előtt/után, de az Operaháznál hivatalból sajnos nincsen ilyen. Pedig csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit! Már ha nem a tétlenség a legnagyobb hiba... Ezért én privátim szoktam lektoráltatni a fordításaimat; bár nemmagyar nyelvi lektorral, de az Olasz Intézet egyik professzorával nézettem át a Mefistofele-fordításomat, aminek elkészítéséhez felhasználtam Jékely Zoltán és Kálnoky László Goethe-fordítását, illetve Radó Antal és Pál Tamás műfordításait, melyek a Boito-operához készültek. Őszintén mondom, hogy amennyiben ön, vagy az a valaki, akire utalt írásában, segéd kezet tud nyújtani fordításaim lektorálásában, nagyon szívesen veszem!

„Ugyanakkor célszerű lenne elemezni azt is, mi motiválja valójában a megbízókat, amikor alkalmatlanra bízzák a feladatot és szégyent hoznak az amúgyis megtépázott hírnevű Magyar Állami Operaházra és fizetnek közpénzből - a selejtért! Tanulságos lehetne a döntéshozók számára is, akik előtt rövidesen nehéz feladat áll: augiászi... ”
A szövegkörnyezetből úgy vélem, hogy az egyik ilyen alkalmatlan én magam volnék. Megpróbálok erre a kérdésre is válaszolni – bár ezt itt, a momus-on egyszer már elmeséltem: engem Kovalik Balázs kért fel bizonyos operák fordítására, minthogy korábban a Zeneakadémián két alkalommal készítettem fordítást általa rendezett operavizsgákhoz (Hans Heiling, A démon). Bár percig sem tagadom, hogy bizonyára vannak nálam avatottabbak ilyen feladatra, mégis vállaltam. Merszet adott ehhez néhány pozitív visszajelzés énekesektől, karmasterektől, akik jelismerték munkáimat, Baranyi Ferenc egy librettó-bemutatón – tán elhamarkodottan és tréfálkozva – operafordítói utódjának titulált, s a blogról is kaptam olyan olvasói visszajelzést, ami igen jól esett, (pl.: „A szicíliai vecsernyét, mikor időm engedi,olvasgatom, hallgatom. Szívet melengető a szép költői fordítás önmagában is.”). Noha elbizakodottá és gőgössé nem tesznek ezek sem, de a munkáimat tartom annyira, hogy meglepjen, ha valaki trágyának minősíti őket, s talán velük együtt szerzőjüket. Legalábbis az az ön által említett „augiászi” munka erre utal. Bár tudtommal Augeász király maga nem végzett olyan nagy munkát, csak miután lovaival teletrágyáztatta istállóját, a piszkot mással hordatta ki. Ettől még ő maradt akirály, de Heraklész herkulesi munkát végzett...

Végezettül szép élményt kívánok a Mefistofele-előadáshoz, remélem, az általam fogalmazott feliratok nem fogják nagyon felbosszantani, s ha esetleg megvásárolná a műsorfüzetet (ahogyan én is tenni fogom), a benne található magyar nyelvű szövegben is kevés hibára akad.
A fentebb gyakran emlegetett operás blogomon pedig találhatni néhány egyéb bejegyzést, máshol meg nem található magyar nyelvű szövegkönyveket (például terveim szerint a 2013-as Verdi-bicentenáriumig valamennyi Verdi-opera szövege megtalálható lesz valamilyen formában), amiket nem állami pénzen fordítottam, hanem a magam szabadidejében, részint megszállotságból, részint azok számára, akik szeretnék megismerni alaposabban ezeket a szép műveket! A blogot elsősorban ezek közreadásáért hoztam létre, s önnek is „melegen ajánlom”.

Csákovics Lajos
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Nabucco

14:30 : Budapest
BFZ próbaterme

"Kakaókoncert"
ismétlés 16:30

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Demény Balázs (zongora)
BARTÓK: 15 magyar parasztdal, Sz. 71, BB 79
HAYDN: D-dúr szonáta, No. 39., Hob. XVI:24
KURTÁG GYÖRGY: Játékok – részletek
LIGETI: L'escalier du diable (Ördöglétra)
BARTÓK: Szabadban, Sz. 81, BB 89

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 4.
Nyolcvan huszár (1978) / SÁRA Sándor (rend.)

18:00 : Budapest
MűPa, Előadóterem

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában"
MOZART: A varázsfuvola - az élő közvetítés ismétlése

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Banda Ádám (hegedű)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Prométheusz
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
BRAHMS: 2. (D-dúr) szimfónia, Op.73

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Bogányi Gergely (zongora), Váradi Zita (ének)
"Zongoraáriák - Liszt206"

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Fejérvári Zoltán (zongora)
BEETHOVEN: Hat bagatell, Op.126
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, Op.22

19:30 : Budapest
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Rácz Rita, Haja Zsolt, Szerekován János (ének)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Talamba Ütőegyüttes
Vörösmarty Gyermekkar (karigazgató: Zsákainé Papp Anita)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
VAJDA JÁNOS: Quodlibet
VAJDA JÁNOS: Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre
ORFF: Carmina Burana
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)