vissza a cimoldalra
2018-02-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3931)
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3515)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1319)
Franz Schmidt (3061)
Élő közvetítések (6914)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)
Fricsay Ferenc (40)
Lehár Ferenc (617)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2605)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Edita Gruberova (3050)
Momus-játék (5424)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Erkel Színház (8867)
Balett-, és Táncművészet (5473)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Momo
Leírás:
Honlap:
   


Momo (6591 hozzászólás)
 
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604792018-02-16 13:06:04

Hogy teljes legyen a kép, múlt hét így nézett ki az Opera Énekkarának:



kedd: Boccanegra (Budapest)

szerda: Hunyadi (Ungvár)

csütörtök: Hunyadi (Kassa)

péntek: Boccanegra (Budapest)

szombat: Hunyadi (Pozsony)



Sajnos az a helyzet, hogy ha az előadó a körülményekkel küzd akkor kevesebb energiája marad a közönségre.

De nem szeretnék panaszdélutánt rendezni. Maradjunk abban, hogy semmi baj nem lenne, ha -zéta- nem veszi észre... ;-)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604722018-02-15 17:24:38

Azt írja -zéta- a február 9-i Boccanegra előadásról szóló beszámolója végén: "Kocsár Balázstól hallottam már ihletettebb vezénylést is, ahogy a Zenekarnál és az Énekkarnál is egyfajta permanens fáradtság volt érezhető."



Talán azért volt érezhető az előadáson "permanens fáradtság", mert akkor már harmadik napja utazgatott fel-alá a Kárpát-medencében az Operaház Énekkara. Szerda reggel 8-kor elindultak Ungvárra, délután próba, este Hunyadi előadás, utána szálloda. Másnap utazás Kassára, délután próba, este Hunyadi. Harmadnap haza Budapestre, és Boccanegra... ez napi 12-16 órás igénybevétel. Természetesen érződik az előadások minőségén.



Legyen elnézőbb a Tisztelt Kritikus, ha a pénzéért fáradtságot is kap cserébe. Sajnos az emberi fiziológia egy létező dolog: ami el tud fáradni, az el is fárad. Ezzel együtt mindenki igyekszik a legjobbat nyújtani.


Ki írhat kritikát? • 14392018-02-09 11:19:30

Azért az gáz, hogy rendszeresen nem mennek át a hozzászólások...


Olvasói levelek • 112252018-02-06 13:08:31

Munkában a Fésűsfonó énekkara...




Ki írhat kritikát? • 14362018-02-04 14:44:10

Csapkondnak a villámok... :-)




Ki írhat kritikát? • 14352018-02-04 14:42:52

Igen. Már a Turandot beszámolójából is azt éreztem, hogy a Főigazgató korábbi cikkeire reagál. Picit megbántódott.

(Viszont a Momus (névtelen) szerzőjét mindketten pofozzák: Ókovács lenímandozza, Fáy kis wannabe kritikus verébnek nevezi.)




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604532018-02-04 14:08:16

Molotov-koktélt dobtak a kárpátaljai magyarok kulturális központjára Ungváron



"Ismeretlenek vasárnap hajnalban Molotov-koktélt dobtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodájának épületére Ungvár belvárosában."



(index)



Remélem, nem az Operaházat várják egyesek ilyen lángoló lelkesedéssel Ungváron. Szerdán ott lesz a Kárpát-Haza turné első előadása. (A műszak már kint van.)


Ki írhat kritikát? • 14332018-02-04 00:55:41

Cicaharc, avagy Fáy Miklós visszaszól...



„Elmegyek az Erkelbe, nem kezdődik az előadás, ő viszont beszél. Túlbeszél. Aztán ő jön a függöny elé, egyszer-kétszer, sokszor. Írja a bőbeszédű leveleit a nénikéjének az Origón, ágyúval lövi a kis wannabe kritikus verebet, nyilván nem a veréb miatt…”







(Hizlalja a jószágot - faymiklos.hu, 2018. február 2.)



Az előzmények:

Ókovács szerint az opera - 2/52. levélária (Origo, 2017. december 12.)

Ókovács szerint az opera - 2/55. levélária (Origo, 2018. január 4.)

 


Bartók Béla szellemisége • 2662018-02-03 23:20:00

a nagyszentmiklósi kincs...


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39072018-02-01 16:03:17

Ó, ez rendszeres... tegnap este 10-kor még énekeltünk, ma reggel fél 10-kor már a Boccanegrát próbáltuk az Erkelben... 10-től jelmezes zenekari próba... hanggal... péntek-szombat-vasárnap 5 előadás. Ma este és holnap délelőtt Hunyadi próba a 7-én induló turnéra...



Ezen a héten 1 szabadnap volt, a kedd.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39042018-02-01 14:48:21

Köszönjük a méltatást!



:-)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38992018-01-30 17:15:03

Igen, elképesztő a pasas.


A Porgy és Bess Magyarországon • 2762018-01-30 16:59:52

(Ettől függetlenül, én hagytam volna a fenébe az egészet. Ha tiltás van, akkor tiltás van, és kész.)


A Porgy és Bess Magyarországon • 2752018-01-30 16:58:10

Mért lenne "tipikusan fekete zene" a Porgy...?



Gershwin használ benne olyan elemeket, melyek a feketék zenéjéből valók, mert egy ilyen közeget mutat be. Hát, amennyire a fehér (brooklyni orosz zsidó) zeneszerző bele tud bújni a feketék bőrébe a zenéjével, annyira bele tudnak bújni a fehér énekesek is...



Azért kész szerencse, hogy Bernstein nem írta elő, hogy csak Puerto Ricóiak léphetnek fel a West Side Story kérdéses szerepeiben…


A Porgy és Bess Magyarországon • 2742018-01-30 16:46:56

Na látod, erről beszélek... :-)



"1914 tavaszán Leo Stein és Jenbach Béla azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül)." (Wikipédia)



"Angol és német nyelvterületen a mai napig úgy játsszák a Csárdáskirálynőt, hogy elhangzik benne Miskolc neve. Nem véletlenül: Kálmán Imre leghíresebb operettjének szövegkönyvét Leo Stein mellett Jenbach Béla írta – ő pedig Miskolcon született, és 18 éves koráig itt is élt." (Borsod Online)



A darabot "Csárdásfürstin" címen mutatták be 1915-ben. "1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak." (Wikipédia)



Mindenütt, a helyi viszonyokhoz adaptálták a darabot. Lehet akár így is. Meg lehet faji alapon tiltani... 


A Porgy és Bess Magyarországon • 2672018-01-30 14:55:38

Inkább abba gondoljunk bele mekkora felháborodás és sértődött rasszistázás lenne, ha a jogtulajdonos kikötné, hogy csak fehér és kelet-európai ember adhatja elő a Csárdáskirálynőt...



Hiszen a csárdás az annyira autentikusan magyar... :-)


Zenetörténet • 2302018-01-29 14:37:33

Zino Francescatti és Herz Ottó, 1939




Zenetörténet • 2282018-01-29 14:03:13

Ó, hát nem kell megsértődni... nem azért írtam. :-)



(Viszont az érdekes lehet, hogy mikor és milyen alkalomból készült a kép, amit ide tettél.)







Itt van még egy kép arról a napról (1929. október 23.): Középen szemben Székelyhidy Ferenc, mellette (nekünk) balra dr. Herz Ottó, jobbra Dohnányi. A kép bal szélén Bartók Béla.


Zenetörténet • 2252018-01-28 14:40:57

A fotó viszont 1929-es. (Ahogy a német nyelvű képaláírásból is látszik) a győri vasútállomáson készült. A Soproni Zeneegyesület (Ödenburger Musikverein) alapításának 100. évfordulójáról tartottak hazafelé. (Aznap több felvétel is készült a társaságról.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604202018-01-25 23:37:04

Radnairól jut eszembe: Az ő Opera-igazgatósága alatt is felmerült, hogy a Városi Színházat hozzácsatolják az Operaházhoz. Kézzel-lábbal tiltakozott. Nem is lett meg a dolog.


Begányi Ferenc művészete • 492018-01-23 20:24:00

Valentin: Póka Balázs


Társművészetek • 12292018-01-23 19:15:05

Nagyszerű!



Azért az utóbbi évek sikereiben határozottan látszik, az átalakított filmtámogatási rendszer. Andy Vajna mindig sokat tudott a filmiparról (ismerte a siker receptjét), és most szerencsére van módja, hogy a magyar alkotókat segítse ezzel a tudásával.



(Arra gondolok, hogy

1. Jó érzékkel döntenek arról, milyen filmötleteket támogatnak.

2. Aki pénzt kap a Filmalaptól, annak muszáj igénybe vennie a gyártási támogatást is. Például a Filmalap által küldött forgatókönyvírókkal dolgozni a forgatókönyvön. stb. Vagyis a jó alkotói ötletek rendszerszerűen kapnak profi hátteret a megvalósításhoz. Ennek meg is van az eredménye a nemzetközi mezőnyben.)


Erkel Színház • 87822018-01-22 21:53:00

itt van: Alexander Fegyin - Operabase


Erkel Színház • 87802018-01-22 19:44:15

Gounod: Faust - részletek (You Tube)



Faust - Alexander Fegyin

Mefisztó - Begányi Ferenc

Margit - Pitti Katalin



Karmester: Medveczky Ádám

Rendezte: Szinetár Miklós



(Erkel Színház, 1989. 04. 11.)


A Porgy és Bess Magyarországon • 2492018-01-22 10:38:18

Egészen pontosan: ez egy faji alapú tiltás. Másképpen mondva: rasszista diszkrimináció.

(Én értem Ira Gershwin jó szándékát, de amit kitalált, az akkor is az.)



(Képzeljük el, minek tartanánk ma Richard Wagnert, ha kötelező jelleggel előírta volna, hogy a darabjaiban csak magas, szőke árja emberek énekelhetik a főszerepeket....)


A Porgy és Bess Magyarországon • 2432018-01-21 20:29:57

Marian Anderson - Wikipédia (en)



Érdemes elolvasni. Hosszan írnak a 30-as évekbeli európai munkáiról.



Marian Anderson koncert, 1939, Washington D.C.:




A Porgy és Bess Magyarországon • 2372018-01-21 14:13:06

Leonóra (Trubadúr) (Met, 1961)




A Porgy és Bess Magyarországon • 2362018-01-21 14:05:48

Leontyne Price - Tosca, 1955 január (NBC-TV) (Scarpia Josh Wheeler)








A Porgy és Bess Magyarországon • 2352018-01-21 13:54:27

Simon Estes:


















A Porgy és Bess Magyarországon • 2342018-01-21 13:41:58

(röhögök azokon, akik egyébként minden módon és minden szabályt felülírva kiállnak az emberi jogok mellett, most hirtelen átmentek szerzői jogvédőbe, és a korlátozások mellett kardoskodnak ...)


A Porgy és Bess Magyarországon • 2332018-01-21 13:36:29

Érdemes volt-e előírni, hogy csak afroamerikaiak énekelhetik a Porgy és Besst?





"Gershwin alkotása az Egyesült Államok déli államaiban élő afroamerikai közösségek életét vitte színpadra, természetesen a sajátos kontextus mellett olyan élethelyzeteket bemutatva, amely egytől egyig jellemző lehet bárkire a világon. Bár maga a szerző nem, a jogörökösök úgy határoztak, hogy a művet a későbbiekben csakis afroamerikai művészek vihetik színre. Nem vitatva a tényt, hogy az Amerikában kisebbségként élő közösségek védelmében hozták meg a döntést, számos kérdés vetül fel, amelyek érintik nem csak a művészeti életet, de a társadalmi együttélés problémáit is.



Tegyük fel most a legfontosabbnak tűnő kérdéseket, majd vizsgáljuk is meg a lehetséges válaszokat egy 2002-ben a New York Timesban megjelent írás alapján. A kérdések így hangzanak:




  • Mennyiben szolgálja a Porgy előadhatóságának gyakorlatilag megtiltása George Gershwin, a Porgy és Bess című alkotás és az afroamerikai származásúak érdekét az elmúlt négy évtizedben?

  • Segítette-e ez a példátlan tiltás a Porgy és Bess mint remekmű színházi recepciótörténetét, ismertségét vagy hátravetette azt?





[...]

Nem olyan régen az operaimpresszáriók még intenzíven foglalkoztak a megjelenéssel, már ami a bőrszínt illeti. Amint azonban olyan illusztris művészek, mint Ms. Price harcba szálltak a rasszizmussal, és kitaposták az utat a főszerepekhez minden jelentős amerikai társulatnál, a kevésbé jelentős szerepekre szerződtetett kisebbségi énekesekkel szembeni ellenállás is alábbhagyott. Az 1970-és és 80-as években Sarah Caldwell karmester és rendező, a Bostoni Opera igazgatója elkötelezettje volt a „színvak” szereposztásnak. Emlékszem egy csodás Bohéméletre, melyben egy slampos fekete Mimi egy csont-és-bőr filippínó Rodolfóba zúg bele: pont olyasféle bohémek, akik összejöhettek volna a Szajna bal partján az 1830-as években.



Mi a helyzet azokkal az operákkal, ahol a bőrszín fontos eleme a történetnek, mint Verdi Otellójában. Egyik legjobb produkciójához Ms. Caldwell Shirley Verrett fekete szopránt szerződtette Desdemona szerepére a fehér James McCracken által megformált Otello mellé. Ms. Verrett bőrét sminkkel világosították; McCrackent sötét testfestékkel borították be. Nem számított a bőrszín, az éneklés volt a fontos. Néhány ütem az első felvonás szerelmi kettőséből, és a közönség máris le volt nyűgözve."



(Papageno, New York Times)



Leontyne Price - Liu (San Francisco Opera, 1961)




A Porgy és Bess Magyarországon • 2262018-01-20 23:12:38

Nem fogják betiltani. Mert nem tudják: szerződést nem szegtünk, hadseregük pedig nincs, hogy idejöjjenek, és bezárassák a színházat. Kb. az várható, hogy lemegy a négy előadás, amire szerződés van, és újabb szerződést nem fognak velünk kötni erre a produkcióra.


A Porgy és Bess Magyarországon • 2252018-01-20 23:09:43

Egyetértek.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603952018-01-19 19:06:19

Hát, aki ilyen ügyben veszi a fáradságot, és feljelent... :-)



 



Lelke rajta...


A nap képe • 20292018-01-19 01:27:41

Nem tudom pontosan, hogy mi van benne: iroda, vagy lakóház. A mellette lévő egyik épület koncertterem. Az eredeti épületet még a háború során, 1943-ban elég súlyos sérülések érték, aztán valamikor az 50-es évek elején lebontották.


A nap képe • 20282018-01-19 01:17:13

A berlini Konzerthaus







1919 és 1945 között a Porosz Állami Színház (Preußisches Staatstheater), melyet leginkább Klaus Mann és Szabó István Mephistójából ismerhetünk. Ennek volt az intendánsa Gustaf Gründgens (alias Hendrik Höfgen).



Az épületről szóló szócikk a Wikipédián.


A Porgy és Bess Magyarországon • 2012018-01-18 08:25:48

itt van linkelve


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603822018-01-17 15:55:42

Elvben szerintem igaza van, szerintem is egy baromság ez a tiltás. A darabbal b.sznak ki legjobban, mert nagyszerű előadások nem jöhetnek létre. (Képzeljük el, hol tartana az Aida, ha csak egyiptomi és etióp művészek énekelhetnék.) Gyakorlatilag én nem mentem volna bele ebbe. Ha ilyen hülye a világ, akkor legyen.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603812018-01-17 15:50:35

Rasszizmus az operában, vagy a Gershwin-win reménye - ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária



"...elődeink, akiket gyermekként láttam, a Porgyt 147 alkalommal adták elő, hatalmas sikerrel. Ez a nyolcvanas évek elején történt, de már akkor is több mint 4 évtizeddel George Gershwin, a zeneszerző halála után (aki, ugye, fehér volt). Aztán jött ez a tiltás, és onnantól nem énekelhetjük, s így nem is láthatjuk, nem is hallgathatjuk színházi produkcióként ezt a remekművet. Ennek 35 esztendeje, s mi most visszavisszük a művet oda, ahonnan kitiltották..."



"...Magyarországon egyáltalán nem él fekete közösség, nincsenek fekete operaénekeseink sem – mert sohasem voltak gyarmataink. Ezért is készítünk most fehér Porgyt, s ez onnan indult ki, hogy a jogtulajdonosok nem engedték, hogy feketére fessük az arcunkat (mint megannyi más esetben, pl az Aida vagy a Otello, vagy akár a Rózsalovag előadásaikor). Fehérben fogunk játszani, fehér közösséget Budapesten, mert az emberiség egyenlő! Egyenlő gyilkosságban, bűnben, bajban, örömben és szerelemben is az. "



(Origo, 2018.01.17)




Olvasói levelek • 112072018-01-16 12:32:56

Egyáltalán van még valaki a magyar kritikusi világban a Momus szerzőin kívül, aki komolyan szeretné vetetni magát, és nem adja az írásaihoz a nevét...?


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603642018-01-14 21:51:13

Igen, nem fogalmaztam pontosan, az 50-es évektől a 80-as évekig sokkal jobbak voltak nézőszámok. Nem véletlenül nem írtam bele a mondanivalómba: Szerintem te is pontosan tudod, hogy mért volt az egy kivételes időszak. Olyan még egyszer nem lesz.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603612018-01-14 16:49:09

Hű, de szigorú a szerkesztő úr... :-)



Hát egyrészt takarózik a fene, tekintve, hogy nem az én dolgom megtölteni az Erkel Színházat, hanem az Operáé. Magyarázzák ők.

Én annyit csinálok, hogy érvelek egy másik szempont mellett, mert szerintem van értelme annak, hogy nem csak egy irányból nézzük a történetet. Ha valamit nagyon nem sikerül megoldani, akkor lehet, hogy érdemes megnézni a dolog másik oldalát is, hátha okosabbak leszünk.



„Tudomásul kéne venni, hogy ez az épület adott, erre kell tervezni a műsort és az előadókat, a rendezést és a vendégművészeket...”



Ami azt illeti, szerintem az Erkel esetében eddig sose volt olyan időszak, hogy folyamatosan legalább 80-90%-os lett volna a kihasználtság. (Kivéve tán, amikor 1946-48-ban a szétbombázott Budapesten a Városi Színházban működött az egyik mozi.) Úgyhogy az egyelőre egy bizonyításra váró tétel, hogy lehet-e itt normális színházi üzemben nagyon jó mutatókat produkálni. Én se lennék ellene, ha menne, de amíg nem bizonyítja valaki, hogy megy, lehetnénk talán elfogadóbbak.



Persze nem akarom elvenni senki szórakozását: Nyugodtan tessék továbbra is anyázni a szervezést és a műsorpolitikát. Ahogy az elmúlt 25 évben. Hátha egyszer bejön…



:-)


Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 5342018-01-14 11:49:32

Igen. :-)

És akkor még érdemes megnézni orosz előadásokat is, ott hogy ejtik ezeket.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603572018-01-14 11:43:04

„Sokadszorra írod le ezeket.”



Igen, ahogy sokadszorra téma, hogy kong az ürességtől az Erkel. (Mindig, minden vezetés alatt jellemző volt, hogy az Erkelben vannak kongó előadások.) Azért írom, mert szerintem komoly „mellélövések” vannak a felelősök keresésében (Operaház: reklám, műsorpolitika), miközben nem vagyunk hajlandók tudomásul venni a realitást (extra nagy nézőtér, (amúgy világszerte) csökkenő érdeklődés a műfaj iránt).



- Egyrészt muszáj figyelembe venni, hogy ekkora városokban sehol nem töltenek meg minden este sportcsarnok méretű nézőtereket. Azért fontos az eredeti méret, mert nagyobb alapterületet kell lefedni közönséggel (amitől majd nem érzed kongónak), akármennyi szék is van benne.



- Másrészt komoly tévedésnek tartom, hogy mindent a reklámtól és a szervezéstől várunk. Ugyanis a reklámok hatékonyságának is van egy határa. Gondolom te sem vettél még új autót, új lakást egy lakóparkban csak azért, mert sok ilyen reklám megy a tévében, még akkor sem, ha a szervezők telefonon hívogatnak, vagy becsöngetnek hozzád. Van egy határ: Akit nem érdekel a dolog, aki másra akar költeni, az a szervezés ellenére sem fog az Erkelbe menni. (Gyakorlatban a „hozzon magával mindenki még egy embert…” sem működik.)



- Azért példálózom mindig a Madáchcsal, mert gondolom, azt ottani szervezés hatékonyságét senki sem vitatja, csak azt felejtjük el közben, hogy oda harmada ennyi embert kell bevinni estéről estére, egy manapság nagyon népszerű műfajra (musical).



„Senki sem azért megy operába, főleg nem vidékről, hogy Pesten is kultúrházi hangzású és küllemű előadásokat látogasson.”



A Madách egy „kisebb hely”, szerinted vidéki kultúrház jellege van…?



Ez az Erkel Színház, ezt kell megtölteni, tisztességes zenei és színházi minőséggel, árképzési struktúrákkal, szervezési munkával és közönségkapcsolati kultúrával!”



Igazad van. Francba a realitással. :-)

Szerintem meg sok embernek menne például a maraton vagy a hegymászás… csak egy jó edző kell nekik, és némi biztatás. :-)



Az Aida nem rossz példa: Rendezéstől függetlenül az első három közönségdarab egyike. De gondolom, ezt te is tudod.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603552018-01-14 11:30:54

Döntés kérdése, hogy mit preferálunk. Az egyszerű tömegszórakoztatást, vagy az operakultúra más területeit is.

Ha elkezdjük lejjebb adni az igényt, azzal szerintem szegényebbek leszünk.



(De felhívnám a figyelmet arra, hogy ez az egész amiatt téma, mert van egy túl nagy nézőterű épületünk, amit meg kéne tölteni nézővel. Gombhoz keressük a kabátot…)



Szerintem az a megoldás, hogy az Erkel (ha már egyszer újra hadrendbe állítottuk) más színházak nagyon sikeres produkcióit is fogadja, akár úgy, hogy cserében más kisebb termekben az Opera a maga kevesebb közönséget vonzó darabjait játszhatja. Az optimális kihasználtsághoz muszáj lenne optimalizálni a méreteket. Egy másik lehetőség, hogy leválaszthatóvá tesszük az Erkel erkélyét. Aztán mindjárt kisebb lesz a nézőtér.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603532018-01-14 11:06:35

Azért, mert ha nagy előadásszámban ezek vannak műsoron, akkor cserében nagyon sok minden mást nem fogsz élőben látni Budapesten. (Mert nem lesz hol, és kivel.) Szerintem az az érték, ha több minden van műsoron, és nem az, ha csak a legnépszerűbbek.

Jól is néznénk ki, ha csak a Harry Pottert és Paulo Coelhot adnák ki, mert azt tutira megveszik az emberek.


A nap képe • 20252018-01-13 17:59:46

A hamburgi Volksoper:







Ma ez van a helyén.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603442018-01-13 13:37:27

Az Erkelben, a színpad megnöveléséhez komolyan bontani kell. A kiszolgáló rész ugyanis körbeveszi a színpadot. A lenti képen nagyszerűen látszik, hogy meddig tart a (trapéz alaprajzú, sugaras) nézőtér és hol kezdődik a (téglalap alakú) kiszolgáló rész. Ahhoz, hogy egy igazán korszerű dolgot kapjunk, lényegében le kéne bontani a hátsó kiszolgáló épületrészt, és építeni egy másikat.

(Csak jelzem, hogy ettől még nem biztos, hogy több lesz a közönség.)







A kiszolgáló rész oldalról:




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603432018-01-13 13:35:40

Kong az Erkel az ürességtől…



Igen, van egy 3200 (3167) főre tervezett nézőtere, (amibe most 1800 széket tesznek, amitől persze nem lesz kisebb*). Túl nagy az átlag budapesti közönségigényhez. Népszerű darabokra megtelik, diákokkal, Operakalandban megtelik, ha nagyon olcsó a jegy, megtelik, de minden egyébre egy-két kisebb terem alkalmasabb lenne. A „kongó” Erkel színházi előadások 90%-a a Madáchban teltház lenne.

Van közönség, csak nem ennyi.



Megoldások:



1. A Triptichontól a Bátori Márián keresztül a Vámpírig mindent az Operában játszunk, ami időben oda befér (bár van, amihez az is nagy).

2. A többit megfelelő terem híján nem adjuk elő.

3. Előadjuk őket az Erkelben, mert az van, csak „üres” lesz a nézőtér.

4. Keresünk kisebb színháztermet, és ott játsszuk ezt a sok izgalmas és érdekes darabot, az Erkelben meg orrvérzésig nyomjuk az Aidát. Majd játszunk a környező országoknak is, csak tele legyen...





* Az Erkel Színház nagytermének mérete az eredeti állapothoz képest lényegében azzal a 3,5 - 4 méterrel csökkent, amennyivel 1917-ben kijjebb hozták a színpadnyílást. Ez kb. 3 sor szék. A férőhelyek számának érdemi csökkenését más trükkökkel érték el.

 


Operett, mint színpadi műfaj • 34452018-01-08 20:47:58

Igen. Ez ott van. 2004-ban én is arra ébredtem egy éjjel Tokióban, hogy ide-oda inog a szálloda... :-)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64702018-01-08 15:09:59

Azon én nem tudok segíteni, ha te általában arra gondolsz, hogy nem vagyok őszinte.

Mindenki magából indul ki.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64682018-01-08 14:51:37

Hát ugye, meg kéne tán próbálni...



Ókovács elmondta a problémáját. Erre a Momus is elmondta a problémáját. Eddig oké. (Ezt csinálja mindenki az országban.) Csak nincs találkozási pont. Ide-oda vagdalkozásból még nem lett semmi, csak háborúság meg rosszkedv.

Szerintem akceptálni kell egymás sérelmeit, és megbeszélni, hogyan léphetünk tovább, hogy mindenkinek jobb legyen.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64632018-01-08 02:17:43

Ami az Ókovács Szilveszternek írt választ illeti: Elbeszéltek egymás mellett. Ebből így nem lesz társalgás. Mindenki mondja a magáét.


Erkel Színház • 86862018-01-07 19:57:30

Etűdök különböző hangokra, op. 52/2 - Ókovács szerint az Opera



"Kedves Tatjána Néném!



Kifutott új mese-operánk, a Jancsi és Juliska sorozata, itt az ideje hát, hogy ezzel folytassuk a beszélgetést. Kegyed azt írja, hogy nem erre számított, hogy elloptuk a mesét, de hát ilyen a liberális világ. És hogy mikroportokkal énekeltek a művészek, ami példátlan. Helyre tennék pár dolgot akkor.



[...]



...a Jancsi és Juliska. Amely annyira mélyre íratott főleg szegény Juliskának, aki ha kislányos fiatal énekesnő, akkor vélhetően nem drámai szoprán, hogy mindig, mindenkinek gond volt a burjánzó, wagneriánus zenekar áténeklése. A korábbi, igazán ügyes Tóth János-rendezésben is csak Mészöly Katalin hangja jött át, azért ezt is tegyük hozzá. Most a karmester, Kovács János kifejezett kérésére használtuk fel a Billy Elliothoz beszerzett mikroport-szetteket, nagyon finoman, épp csak segítve a különben illúziókeltőn gyerekeket alakító ifjú énekesnőinket."





 



(Origo, 2017. december 20.)


Erkel Színház • 86842018-01-07 16:18:09

Na, most már tudjuk, mivel lehet téged elijeszteni... :-)


A Porgy és Bess Magyarországon • 1972018-01-07 02:13:50

Na, itt egy rákárus:




A Porgy és Bess Magyarországon • 1892018-01-06 19:45:17

Na, (mivel kiváncsi lettem) kerestem egy filmet, amiben Nyesztyerenkó kimondja Muszorgszkij apai- és keresztnevét: "Modeszt Pitrovics". (35.16-nál, van a kérdéses rész)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603292018-01-06 12:39:58

Гнули - бог их прости - от пятидесяти, на́ сто.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603272018-01-06 12:16:54

Ugye, a Pikk dámában ezeket az eltéréseket a mai kiejtéstől Szimonov karnagy úr kérte (és konzekvensen ragaszkodott is hozzájuk), arra való hivatkozással, hogy ma máshogy beszélnek az oroszok, mint, ami szerinte a darabban megfelelő lenne. Gondolom kb. a régi pétervári kiejtést akarta felidézni (de ezt nem kötötte az orrunkra). Néztünk is, mert bizony máshogy tanultuk az iskolában. :-)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603252018-01-06 12:04:29

Kazany, a kreml. (Háttérben a Volga. A kékkupolás épület középen, a nagymecset.)




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603242018-01-06 11:32:55



Átbetűzés (transzliteráció)

Átírás (transzkripció)



(Wikipédia)





- Ami Hitlert illeti: Az ilyen (latin írásmódú, nyugati) neveket nem betűzzük vissza az oroszból, hanem az eredetit használjuk. (megkönnyebbült sóhaj)

- A nyugati eredetű orosz neveknél is általában ez van (Richter, Ehrenburg), kivéve, amikor nem (Rubinstejn). (bosszús mormogás)

- Aztán ott vannak a hagyomány alapú kivételek: Lenin (Lényin helyett), Sztálin (Sztalin helyett).

- Aztán ott vannak az emigráció alapú kivételek Stravinsky (Sztravinszkij helyett), Rachmaninov (Rahmanyinov helyett).

- És az is létezik (újabb fejlemény), hogy azt a nyugati írásmódú alakot használjuk, amit maga az illető orosz személy alakított ki Netrebko (Nyetrebkó helyett).

- Viszont ezt nem mindig csináljuk így, mert Putyin van (Putin helyett).

- Szegény megboldogult Hvorostovsky-Hvorosztovszkij sorsa pedig még nem dőlt el...



Tehát a dolog egyszerű és könnyen áttekinthető.*

Kizárt, hogy mindent felsoroltam. ;-)



Elmondhatjuk, hogy kivételes nemzet vagyunk. :-)



 



* (Arra nem térnék ki külön, hogy Kazany városát a Földrajzinév-bizottság 1993-as döntése szerint Kazánnak kell hívnunk... :-))


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603202018-01-06 03:18:14

Ó, tök jó... :-)



Hát ez az átemelés nekem nem sikerült. Köszönöm. :-)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603182018-01-05 23:11:58

Küldtem mindkettőtöknek belőle. :-)


Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 28932018-01-05 15:53:40

Ó, ezek mind süketek, vagy le lettek fizetve...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603142018-01-05 08:37:08

(Írtam volna ennél többet is, orosz kiejtésről, helyesírásról, magyar változatról, stb., de nem hajlandó közzé tenni a rendszer, így marad a kép. :-) (Akit érdekel, annak privátban elküldöm.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 603132018-01-05 08:33:56

Modeszt, a kivételes... :-)




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602892018-01-01 14:05:34

Kettő is volt. A hazai bemutató 1936-ban, Issay Dobrowen és Oláh Gusztáv rendezésében (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Brada Rezső). És az első felújítás 1955-ben, amikor Oláh Gusztáv és dr. Kenessei Ferenc állította színpadra a darabot (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Harangozó Gyula).



A MÁV Istvántelki Főműhelyének férfikara is közreműködött az 1936-os bemutatóban:





Díszletterv az 1955-ös felújításhoz:




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602802017-12-31 14:42:46

Igen, értem én a dolgot persze. Ilyen esetekben legtöbbször arról van szó, hogy az előzetesen megadotthoz képest változás volt a szereposztásban, de ezt a műsort közlő lapokban már nem javították. (A ilyen szempontból a Rádióújság - melyből egyébként szerintem nagyszerűen gyűjtöd ki az információt - sem feltétlenül hiteles forrás.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602702017-12-30 19:57:19

Ami a Hovanscsinát illeti: Ez az 1950. február 21-i előadás. A rádióújság, amit Búbánat  - gondolom - idéz, tévesen írja a szereposztást (Vaszy Viktor viszont jól emlékszik): Ivan Hovanszkij Losonczy György, Doszifej pedig Littasy György volt.



Ami a Rádió archívumát illeti, arról jobb nem beszélni. Az 50-es években akár heti több alkalommal is közvetített az Rádió az Operaházból, vagy az Erkelből (viszont nem feltétlenül vettek fel mindent). Most meg jó, ha egy tucat felvétel megvan 1956 előttről.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602482017-12-30 02:11:27

Kedves Jóska!



Értem, amiről beszél, de ez nem működik. A konkrét munkavégzés az egyén feladata, de politika hozza a stratégiai döntéseket, és teremti meg hozzá a feltételeket.



Vagyis odafigyelhet rettentően egy orvosprofesszor, vagy egy első hegedűs az igazgatójára, a minisztériumra, a törvényhozásra, hivatalosan még véleményezési joga sincs. A törvény szerint beosztott, aki köteles a lehető legjobban elvégezni a feladatát, és ezzel lényegében véget is értek a jogosítványai. (Még sztrájkolhat esetleg, ha sokan egyetértenek vele.) Magánvéleménye lehet, ellenőrzési jogköre nincs. Ezt országunk politikai-hatalmi berendezkedése másokra bízza, nem a dolgozókra. (És mindenütt így van a világon, legyen az az amerikai demokrácia, vagy Észak-Korea.)



Az orvosprofesszor dolgozik, ahogy tud, de hogy van-e mivel műtenie az a felettesei dolga, hogy van-e rá pénz, az meg egyenesen politikai döntés kérdése. Az karmester, a rendező dolgozik tehetsége szerint, de, hogy kap-e elég próbát (a minőség egyik fontos feltétele), az az igazgatóján múlik; hogy a színház mennyit dolgozik (jut-e idő próbára), azt meg végső soron a politikai vezetés hagyja jóvá valahol a felhők felett: a minisztériumban, vagy még feljebb.



A politikusokat pedig politikusok ellenőrzik. Ez így van kitalálva.



Ehelyett ott tartunk, hogy a politikusok helyett a sajtó politizál, de mivel ellenőrzési jogköre neki sincs, teszi, amit tud: egyre vadabbá tüzeli az embereket. Valódi, a nép (szavazók) számára is elfogadható alternatívák meg nincsenek. Viszont egyre rosszabb a kedvünk.



Azt kellene megérteni, hogy ha valódi alternatívát kínál az ellenzék, olyat, aminek van kellő támogatottsága a választók körében, akkor a kormány is kénytelen máshogy politizálni. Kénytelen kompromisszumot keresni, az elképzelésein finomítani, mert fél, hogy leváltják. Ha nincs életképes alternatíva, akkor a kormány mehet a saját feje után, nincs, aki fenyegetné a hatalmát. Pedig mindnyájunknak jobb, ha közösen találjuk ki a dolgainkat. Lehet ugyanis valaki bármilyen elhivatott kórház-, vagy színház igazgató, nem biztos, hogy minden ötlete jó, és mindenben igaza van.



Erre gondoltam az előző hozzászólásomban.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602452017-12-29 18:32:14

Szerintem nem az a jó vezető, aki alatt mindenki mindent vitat, és lényegben csak egy kuplerájt menedzsel. Demokrácia a választásokon van, ott el lehet menni szavazni, és "ellentmondani". És nagyon hasznos tud lenni, ha van egy politikai ellenzék, megfelelő kínálattal, amiből tudnak választani az emberek. Engem például nagyon érdekelne az ellenzék mondanivalója kulturális ügyekben, és egyben az Operaház kapcsán. Mit képviselnek, milyenek az elképzeléseik a jövőt illetően. Mekkora Operát képzelnek el, hány előadással, milyen színházi struktúrában, (milyen szerepet szánnak a vidéki opera tagozatoknak, stb). És akkor lenne miről beszélni. Ugyanilyen alapon lehetne vitatkozni Ókovács elképzeléseivel (mennyiség vs minőség, valóban a kőbányai bázisba kell-e önteni a pénzt, stb.) Lehetne, ha lenne valaki a szakmapolitikai túloldalon, akinek az lenne a dolga, hogy odafigyel, ellenőriz és alternatívát kínál.


Erkel Színház • 86342017-12-29 18:16:16

Ha már szőrözünk: A "karigazgató" év végéig Strausz Kálmán. Tehát ilyen formán a kiírás helyes. Az Énekkart viszont a Chenier produkcióra (nem csak erre a koncertre) Csiki Gábor tanította be.



(Az utóbbi évek bemutatóinál bizony sok esetben fel kellene tüntetni a karigazgató mellett a betanító személyét is.)


A Porgy és Bess Magyarországon • 1732017-12-28 22:56:04

Ugyanmár. :-)



Ami 35 éve volt, az rég elmúlt. Itt most egy csomó fiatal ember sok munkát, energiát, lelkesedést, odaadást beletesz egy produkcióba. Ők ma ezt tudják, ilyenre formálják. Ez a Porgy most, itt és nekünk szól.



Akit érdekel, igenis jöjjön el, és nézze meg!


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602292017-12-24 15:27:21

Boldog Karácsonyt mindenkinek! (Az igazság állítólag odaát van... a (zenekari) árok túloldalán. :-)




A nap képe • 20172017-12-19 08:56:04

Reiner Frigyes mellszobrának avatása Chicagóban




"2016. június 14-én a Chicago Symphony Orchestra Association által szervezett megemlékezésen, a Chicago Symphony Orchestra alapításának 125. évfordulója alkalmából, a zenekar székhelyéül szolgáló Orchestra Hallban Riccardo Muti, a zenekar jelenlegi karmestere ünnepélyes keretek között leleplezte Reiner Frigyes (Fritz Reiner) magyar származású karmester mellszobrát."



(kormany.hu)



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602242017-12-17 14:49:25

Leonadro Sini nyerte a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterversenyt



A karmesterverseny második helyezettje az osztrák Azis Sadikovic, a harmadik pedig az izraeli Nimrod David Pfeffer lett.

A közönségdíjat Dobszay Péter kapta, Ferencsik János karmesteri pálcáját pedig a másik magyar döntős, Cser Ádám vehette át.



(hirado.hu)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602162017-12-16 12:16:37

Azt írja a Közlekedési Múzeum a Facebook oldalán: "Az 1962-ben átadott, részben műemléki védettségű Dízelcsarnok a világháború utáni vasúti ipari építészet egyik kiemelt jelentőségű épülete, melyet most múzeumként születik újjá. Az 1870-től itt működő Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárának legrégebbi csarnokában a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, mellyel aktívan együttműködik majd a Múzeum, ezáltal új kulturális negyeddé formálva az elhanyagolt ipari zónát."


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602152017-12-16 03:19:21

(Ami azt illeti, szerintem a Közlekedési Múzeumnak kimondottan jó ez a terület. (Kicsit bezavar, hogy van már egy Vasúttörténeti Parkunk a másik egykori nagy fővárosi szerelő központ az Istvántelki Főműhely mellett, az Északi Fűtőház területén, de hát ez van.)

A Népligetnek pont az a baja, amit a Városligetben túlzásba visznek: míg ott egymást érik a különböző létesítmények a Népligetben semmilyen egyéb funkció nincs, csak fák, bokrok és szexmunkások. Szerintem nem baj, ha történik ott valami.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602142017-12-16 02:44:14

Úgy tűnik, szomszédot kap az Operaház új bázisa:



"Az egykori Északi Járműjavító területén épülhet meg az új Közlekedési Múzeum! A Kormány szerdai döntése szerint Budapesten, Kőbányán, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum, a MÁV korábbi Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokát felhasználva, annak átépítésével és bővítésével. Az előzetes tervek szerint mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexummal a korábbi városligeti helyszínnél lényegesen nagyobb területen, a nagy járműveink kiállítására is igazán alkalmas, tágas csarnokokban valósulhat meg a Közlekedési Múzeum."



(a vezess.hu cikke)





(Itt a képen az Eiffel-csarnoktól balra látható a Közlekedési Múzeumnak szánt (jó nagy) épület, a Dízel-csarnok.

A kép bal szélén a Hungária körút, alul a zöld sáv a Népliget. Az Északi Főműhely területét (a képen) felül kerülő sínek a már bezárt Józsefvárosi Pályaudvar kivezető vágányai (voltak), és itt zajlik a Keleti forgalma is. Lényegében minden vonat erre jön ki a Keletiből.)


Erkel Színház • 86002017-12-14 21:37:54

8600


Erkel Színház • 85972017-12-14 19:44:51

Na látod, ezért mondom, hogy az Erkel Színház végső soron tehertétel az Operaháznak (amellett, hogy persze érték). Mert éppen az Erkel mérete miatt folyamatosan a 30 (de inkább 15) legnépszerűbb művet kellene játszani benne (az összes többi kárára). Nem a közönség igényhez lehet tervezni a műsort, hanem az épület méretéhez. Ez nem műsorpolitika, hanem szükségmegoldás.



Egyébként teljesen igazad van, ez a színház erre való. Erre is épült: nagy, népszerű műveket játszani, sok embernek. Csak az Operaháznak más dolga is lenne. Sok minden másra is van igény, ha nem is sportcsarnok méretben. (Rendszeresen olvasható itt a fórumon is, mi mindent látnának szívesen élőben hozzászólók.)


Erkel Színház • 85822017-12-14 08:17:48

Kedves IVA, olyan vagy, mint az egyszeri politikus: Megpróbálod elmagyarázni, hogy az előre hátra, a fekete meg fehér.

Tisztelem a szándékodat, de a mondandódat erősen vitatom.



(Meg a módszeredet is: ennyi csúsztatást, ferdítést, szándékos félreértést, stb, rég olvastam.)


Erkel Színház • 85802017-12-13 20:51:03

Itt az Erkel alaprajzának egy részlete, még Városi Színház korából. A színpad és környezete lényegében ma is ugyanaz.




Erkel Színház • 85792017-12-13 20:33:32

Igazából nem szélesebb az Erkel színpada (24-25m) az Operaházénál (28m), mélységben pedig nagyjából a fele (11m körül) az Opera színpadának (hátsószínpadok nélkül).

A portálnyílások hasonló szélességűek (13m körül). Az Erkelé kicsit szélesebb, és nem olyan magas.



(A Theatre Database oldalán vannak ilyen méret adatok, de nem mindegyik jó.)


Erkel Színház • 85762017-12-13 12:02:39

„A nagy színpad, nagy nézőtér alapvetően érték, amit ki kell(ene) használni, és nem tehernek tekinteni.”



Igen. Egy 1955-ös gyártású, Csepel teherautó is érték. Szeretjük, szépen mutat a múzeumban, vasárnap délután az autóstalálkozón is körülállják sokan, csak éppen a napi használatban nem praktikus. Részben azért mert nehézkes, elavult technológia, részben azért, mert a mindennapokban nem kizárólag 10 köbméter mennyiségű sódert kell szállítani. Az évi egy-két alkalom. Minden másra kisebb autó az optimális. Ha viszont mindenhová a Csepellel jársz, jönnek az okosok, és nyivákolnak, hogy de hülye vagy, állandóan üres a plató…





Visszatérve az Erkel Színházra: (Egyrészt ott nem nagy a színpad, a nézőtér nagy. A színpad operához eléggé szűkös.)



Másrészt: Az épület önmagában oké. Van egy műemlékünk.



Az Erkel az Operaház feladatainak és napi működésének tükrében nem praktikus. Nem lehet optimálisan műsort tervezni, mert minden produkció mellett ott a feltétel, hogy egyben a sportcsarnok méretű Erkelt is meg kell tölteni. Most az van, hogy egyrészt ragaszkodunk az Erkelhez, mert „szeretjük”, aztán ugyan ezzel a lendülettel állandóan csesztetjük az Operaházat, hogy üres az Erkel nézőtere.



1. Elvárjuk az Operaháztól, hogy az országban egyetlenként, játsszon mindent: barokkot, belcantot, Verdit, Wagnert, kamara-, és kortárs műveket.

2. Elvárjuk, hogy működtesse az Erkelt az eredetileg 3200 főre épített nézőterével.

3. Elvárjuk, hogy mindig legyen tele az Erkel nézőtere.



Azt kellene megérteni, hogy ezek az elvárások egyszerre nem működnek.


Erkel Színház • 85732017-12-13 03:09:45

Persze nem vitatom, hogy igazán olcsó helyáraknál minimális marketing is elég az Erkel megtöltéséhez. 


Erkel Színház • 85722017-12-13 03:06:22

Nem erről beszéltem, de te is tudod...



Igen, van olyan darab, ami optimálisan az Operaház 1000 fős nézőterénél is kisebbet kíván. (Budapest tele van ennél kisebb színházakkal. Vajon miért...)



Másrészt, ha a marketingnek folyamatosan az a feladata, hogy megtöltse az Erkelt, akkor előbb-utóbb a közönség is meg a marketing is belefárad ebbe a hajszába. Egy bizonyos mennyiségen túl nem hatékony a reklám. A potenciális vásárló közeg nem fogadja jól a megjelenéseket.


Erkel Színház • 85632017-12-12 16:15:55

Meg nyilván az se okoz gondot, hogy az Erkel nézőtere akkora, mint háromszor a Madách. Az erkély hátsó sora 80 méterre van a színpadtól. 



Mindennel nem lehet egyfolytában megtölteni. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602032017-12-10 13:25:00

A Hugenották Csiki Gábor betanítása, ezért nem láttad Strausz Kálmánt a tapsköszönésnél.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 4022017-12-06 12:57:15

Gratulálok. Szép... :-)


Momus társalgó • 62932017-12-06 10:04:55

Kedves Klára! Azt látom, hogy maga akárhogy is, de csak az áldozatokat akarja helyre tenni ez ügyben. Én ezzel szemben úgy gondolom, nem tudunk utólag, kívülállóként okosak lenni mások helyett.


Momus társalgó • 62832017-12-04 19:36:21

Kedves Klára... otthonról, a billentyűzet mellől könnyű okosnak lenni. :-)



 



A pofonokkal egyetértek, de konkrét helyzetekben, nem mindig olyan könnyű kiosztani őket.


Momus társalgó • 62812017-12-04 18:38:36

Amíg ezeket az embereket színigazgatók, felelős politikai vezetők alkalmazzák, támogatják, elismerik, kitüntetik, addig nem nagyon van mit tenni. Szerintem.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601892017-12-01 08:54:56

Engem igazából nem zavarna, hogy néhányan a partvonalról (nyugdíj, mellőzöttség), innen üzennek a vezetőségnek. Hát tegyék. Az ember úgy küzd, ahogy tud. Nem is szívesen keverednék bele, ezek az ő dolgaik. Ha lehetne tőle rendesen beszélgetni itt, és nem gyaláznák menetrendszerűen az épp munkához jutó kollégákat. Én értem, hogy fáj, és hogy nagyon rossz nézni, hogy más dolgozik, de hát hadd ne tetsszen már, hogy nem lehet itt megszólalni leugatás nélkül.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601702017-11-29 12:17:25

(Mondjuk a Momus fórumát amúgy sem nem szabad komolyan venni a vélemény alkotásnál, a hozzászólásokban időnként elképesztő a rosszindulat és irigység faktor.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601692017-11-29 12:13:34

Szerintem semmi baj nincs Zavaros Eszterrel. Komoly feladatot bíztak rá, és szépen megoldja. Tessék utána csinálni... :-)



 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64372017-11-20 13:38:52

Pierre Tschaïkovsky:




Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64352017-11-20 13:15:07

Anton Rubinstein:




Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64342017-11-20 13:06:09

Ő maga elég konzekvensen Sergei Rachmaninoff-ot ír.




Hozzászólások a Momus írásaihoz • 64322017-11-20 12:17:36

Kuszevickijtől szoktam idegbajt kapni, akit sokszor Serge Koussevitzky-nek írunk, ami magyar szövegben szerintem rémes. Viszont ő a Wikipédián szerencsére Kuszevickij... :-)


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Újpesti Kulturális Központ

"zeneDéLELŐTT óvodás bérlet 3. előadás"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola hangversenye"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

a Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance hallgatói és tanárai
"Reconnections 2018 zárókoncert"
A Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance kamaraworkshopja
ZVI AVNI: Five Pantomimes
ELI KORMAN: Rebellion and Repression
BARTÓK: Kontrasztok (BB 116)
DOBRI DÁNIEL: States of Matter
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op.20
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Ránki Dezső (zongora)
Szabóki Tünde, Bódi Marianna, Megyesi Zoltán, Cser Péter (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
"Flow"
BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058,
BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
HAYDN: Paukenmesse Hob.XXII:9
A mai nap
történt:
1816 • A sevillai borbély bemutatója (Róma)
született:
1953 • Riccardo Chailly, karmester
elhunyt:
1626 • John Dowland, zeneszerző (sz. 1563)
1961 • Percy Grainger, zeneszerző (sz. 1882)
1963 • Fricsay Ferenc, karmester (sz. 1914)
1969 • Ernest Ansermet, karmester (sz. 1883)
1996 • Toru Takemitsu, zeneszerző (sz. 1930)