vissza a cimoldalra
2014-08-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50110)
Momus társalgó (5369)
Milyen zenét hallgatsz most? (23836)
Társművészetek (950)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
Kedvenc előadók (2680)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10477)
A csapos közbeszól (91)

Opernglas, avagy operai távcső... (18350)
Erkel Színház (4656)
Régizene (3123)
Operamúzeum (850)
Operett, mint színpadi műfaj (2236)
Ilosfalvy Róbert (593)
Házy Erzsébet művészete és pályája (2982)
Játsszunk... (2404)
Palcsó Sándor (98)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1702)
Kelen Péter (280)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (624)
Pantheon (1315)
Nicolai Gedda-az univerzális tenor (188)
Élő közvetítések (4073)
A nap képe (1484)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2014-08-13

Széles választékban kották (opera, operett, musical, zenés játékok, dalciklus, balett, két - és négykézre írt zongoradarabok, egyvelegek, korabeli valcerek, tánczenék, komoly- és könnyűzenék), kompletten és részletekben, külföldi és magyar kiadóktól, hagyatékból eladók: ének-zongora kivonatok, első és második kiadások a XIX. század elejétől a XX. század közepéig, közöttük kőnyomatos litografált, metszetes és rajzos példányok.

Érdeklődésre fájlban jegyzéket küldök. e-mail: mythelm.royd@gmail.com

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15818 hozzászólás)
Kórusok, kórusművek, karéneklés • 832011-02-20 17:34:06
Csodálatos hangversenyt adott ma délben a Pécsi Szeráfi Kórus a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében!

Az előzetesen megadott programhoz képest annyi változás történt, hogy a kórus műsorából kimaradt Erlebach: Wer bin ich, Herr és Morley: Now is the Month of Maying című darabja, viszont helyettük kaptunk többet: bekerült a műsorba és elénekelték Patrick Killeen és Wolfram Menschik Agnus Dei-jét, Purcelltől a Nunc Dimittist és Berkesi Sándor népszerű darabját: Székely asztali áldás.

Nem említettem még a bevonulási éneküket: mielőtt a terembe beléptek volna, már kintről hallatszott kezdő énekük; méltóságteljes léptekkel egyenként egymás mögött haladva, átszellemülten énekelték "A Szent István dicsértessék!" c. magyar népdalt. Ezt követően Nagy Ernő karnagy vezényletével egymás után csendültek fel a szebbnél szebb motetták, egyházi és világi kórusénekek. A korábban jelzett műsor-összeállítás Palestrinától Bachon, Rathgeberen, Patrick Killeen- Purcell- és Kodály művein át a magyar népdalcsokorig, Bárdos Tábortűznél című darabjáig és Berkesi Sándor kompozíciójáig ívelt. Nem semmi dolog e sokféle szerzőtől a sokféle zenei korszak stílusjegyeit tartalmazó kórusműveket egy blokkban elénekelni: elsajátítani, megtanulni és ilyen remek technikával, szépen megszólaló hangokon megszólaltatni kevesek képesek rá. Most a Szeráfi Kórus ilyen élményben részesített bennünket: perfektül tolmácsolták ezeket az irdatlan nehéz, ugyanakkor gyönyörű kompozíciókat. S mindvégig kotta nélkül énekelt a Szeráfi Kórus!

Továbbá meg kell említenem a fiatal Karsa Ilona művésznő fuvolán játszott Bach: e-moll szonátáját is, ami ugyancsak lebilincselő előadásban hangzott el általa. A koncert számomra egyik fénypontja ismeretlen szerzőtől a „Tourdion” franciául énekelt műve volt. És a hangversenyt megkoronázta végén a ráadások között előadott Giuseppe de Marzi- kórusdarab: Maria lassù (természetesen itt olaszul énekelt a vegyeskar). A kortárs olasz szerzőnek eme műve méltán váltott ki szintén lelkesedést a közönség köréből!

A Szeráfi Kórus élükön karnagyukkal, Nagy Ernővel igen magasra tették a mércét, és minőséget kaptunk tőlük. A Pécsi Szent Ferenc Templom énekkara az á capella irodalom remekeiből válogatott, és az igen muzikális, az intonálásban is biztos fiatalokból álló vegyeskar hallhatóan nemcsak ez egyházzenében otthonos, a világi kórusdarabokat is egyaránt briliáns és művészi tudással abszolválja.

A Szeráfi Kórus és karnagyuk a zene meg az ének élménye mellé mást is hoztak - adtak nekünk: sugárzott, ragyogott belőlük az elkötelezett hit, a szeretet, az odaadás, s valami bensőségesség és spiritualitás tetsződött át, ami tudattalanul, de inspirációkat továbbított felénk...

Hatalmas élményben részesítették mindazokat, akik ellátogattak a Hadtörténeti Múzeumba!
Nagy dicséret Őnékik!!!
Társművészetek • 5972011-02-20 14:37:49
Tarr Béla Berlinből bírálja a kormányt
Kocsis vs Fischer • 21102011-02-20 00:58:34
További idézetek az interjúból (Magyar Nemzet, 2011.02.19. Nézőpont, 7. oldal)

"hogy megállapítsuk és hitelt érdemlően bizonyítsuk, mi is történik Magyarországon, ahhoz Magyarországon kell élni. Én nem hiszem, hogy tényleg szörnyű dolgok történnek. Egy példa: ugyebár sokat vitatkozunk a sajtótörvényről, de ha felütöm például a baloldali beállítottságú Népszabadságot, nem látok változást. A cikkek, a hangvétel - minden olyan, mint tavaly vagy tavalyelőtt."

A riporternő idézte Schiff Andrást, aki "soha nem fog fellépni Magyarországon". Kocsis válasza: "Na, ezt nem hiszem. Tudja, mit? Holnap meghívom."

Kocsis megemlítette, hogy kifejezetten jól érzi magát a mai Magyarországon zenészként is. "kicsit még jobban, mint tavaly ilyenkor, ugyanis ki fogják egészíteni a költségvetésünket. Szerintem az előző kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével nem törődött igazán a kulturális élettel."

Fischer Ádám a Weltnek arról nyilatkozott, hogy a magyarok műveletlenek, és nem beszélnek idegen nyelveken. Kocsis ezt így kommentálta: "Ezt én mint magyar állampolgár a leghatározottabban visszautasítom."
Kórusok, kórusművek, karéneklés • 822011-02-20 00:26:00

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Budapesti Történeti Múzeum szervezésében

2011. február 20-án, vasárnap 1/2 12 órakor a Történeti Múzeumban (1014 Budapest, Szent György tér 2.) énekel
a Pécsi Szent Ferenc Templom Szeráfi Kórusa

Fuvolán közreműködik: Karsa Ilona

Vezényel: Nagy Ernő

Műsoruk:

Palestrina: Kyrie /Sine nomine I./
Palestrina: Alma Redemptoris Mater
Bach: Jesu, meine Freude /korál/
Rathgeber: Agnus Dei /Missa brevis/
Patrick Killeen: Ave Maria
Erlebach: Wer bin ich, Herr
Kodály Zoltán: Adventi ének


Morley: Now is the Month of Maying
Ismeretlen szerző: Tourdion
Magyar népdalcsokor
Bárdos Lajos: Tábortűznél
Kodály Zoltán: Esti dal
Média, zene, ízlés • 472011-02-18 22:17:16
D.Tóth Kriszta pedig megválik az m1 csatorna híradójától...
Média, zene, ízlés • 462011-02-18 22:15:29
Lemondott Süveges Gergő a gyerekcsatorna éléről

Index
2011. február 17., csütörtök 17:45 | aznap frissítve

Két napja még a tervek szerint szeptembertől gyermekcsatornává váló m2 műsorstruktúrájáról beszélt a blogján, most hirtelen mégis lemondott.

"Süveges Gergő a jövőben teljes erejével a műsorkészítésre kíván koncentrálni, ezért megválik csatornaigazgatói megbízásától" - áll az MTV szűkszavú közleményében.

Az m2 januárban kinevezett intendánsa, miután létrehozta [1] a leendő gyermek-, ifjúsági és családi csatorna működésének alapjait, megtervezte a csatorna kreatív koncepcióját, elkészítette a műsorstruktúra tervezetét és kialakította a stábot a Magyar Televízió hivatalos közlése szerint úgy döntött, hogy márciustól inkább visszatér a műsorvezetői munkához. Süveges Gergő intendánsá kinevezése előtt a Reggeli című műsort vezette.

Süveges Gergő kedden publikálta blogján [2], hogy hétköznapra gyermekeknek szóló szappanoperát, napi filmet és utána stúdióbeszélgetést, és iskolatévét tervezett, de az új műsorstruktúrában lett volna óvodásoknak szóló zenés műsor, és hétvégente ökumenikus vallási műsor és a Játék határok nélkülhöz hasonló látványos sorverseny is iskolai csapatokkal. A Klubrádió szerda esti műsorában is terveiről beszélt még.

Az m2 és az m1 új műsorstruktúrája elvileg szeptemberben indult volna, de az Index információi szerint a közmédiák összevonásának akadozása miatt felmerült, hogy inkább csak jövő januárban, esetleg áprilisban alakulna gyermekcsatornává az m2. A késlekedés mellett úgy tudjuk, hogy elég pénzt sem szánnak az m2-re. A terveket ugyan az MTV elfogadta, de a gyártó Műsorszolgáltatási Alap egyelőre még nem bólintott rá a megrendelt műsorokra.

Az MTV szerint azért Süveges Gergő az m2 munkáját továbbra is segíti ötleteivel. Megpróbáltuk elérni Süveges Gergőt, de ő nem akart beszélni lemondása okairól. Az MTV közleményében midössze annyit mondott, hogy intendánsi munkája annyi energiát kivánna ezentúl, hogy "annak már a családja látná kárát". És egyébként is rossz példát mutatna, hogy ha pont egy gyerekcsatorna vezetője hanyagolná el a családját.

Régizene • 302011-02-18 22:08:12
Kár, hogy Frushena "eltűnt". Itt ez is neki való terep lenne...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 366202011-02-18 22:06:24
Szokolay Vérnászából annak idején - az LP zenei anyagát felhasználva - színes TV-film készült: Faragó András is remekelt az opera felvételén, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc és mások oldalán. Úgy emlékszem, a TV pár éve ismét sugározta. Én többször láttam színpadon Faragó Andrást az előbbi hozzászólásokban említett operák többségében. Megemlíteném még Petúrját is Bánk bánból.
Milyen zenét hallgatsz most? • 230522011-02-18 19:48:28
Videóról:

Verdi: Requiem - Ferencsik János emlékére

Zeneakadémia, 1994.

Vezényel: Lukács Ervin

Km.: Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Kórus

Csavlek Etelka, Lukin Márta, Kelen Péter, Kováts Kolos

Ennek a koncertfelvételnek az újra lejátszásával a ma elhunyt Lukács Ervinre emlékezem fájó szívvel.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 365812011-02-17 21:15:23
A TV-interjúból Marton Éva egyik utolsó mondatára itt még senki nem reagált. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy mint közönség nem régóta jár újra az Operába: azóta, hogy ott megtörtént a vezetőváltás.
A Házy-film, a Felfelé a lejtőn, után kissé késlekedve kapcsolódtam be a Záróra adásába, onnantól, amikor Marton szinte leteremtette a kis hölgyet, és kioktatta erről-arról; nem az a bajom ezzel, hogy helyesbítette a kérdező pontatlan ismereteit, hanem ahogyan, olyan undok stílusban tette azt; szinte ledermedtem az egyoldalú diskurzus hangvételén túl a szopránénekesnő dölyfös, kioktató, fölényes, lekezelő, modortalan viselkedésétől. Nem gondolt azzal, hogy ország-világ előtt lejáratja magát? Kollégák, énekesek, zenészek, karmesterek, művészek, tanárok, tanítványok és a régi közönsége közül is sokan ott ülhetnek a képernyő előtt? Most mit gondolnak a világszerte ünnepelt énekesnőről? Én mélységes csalódással és szomorúsággal kapcsoltam ki a készüléket az adás végén.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18692011-02-17 20:29:35
Az említett interjúkat fel lehetne kutatni a korabeli Magyar Nemzet lapszámait előkeresve a Szabó Ervin könyvtárból vagy az OSZK-ban. Köszönöm a forrást!
Opernglas, avagy operai távcső... • 170962011-02-16 23:29:35
Bizony! Tudor-éra Donizettitől: Anna Bolena, Maria Stuarda, Roberto Devereux!!!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18622011-02-16 16:12:22
A két évvel korábbi filmje, A gerolsteini kaland, a másik nagy "szerelem"!... Igen, pályája kezdetén különösen vonzó, ifjú hölgy képmása tekintett (vissza) ránk, nemcsak a színpadról, hanem a filmvászonról vagy a TV képernyőjéről is.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18612011-02-16 16:05:43
Nem emlékeztem rá, hogy a Ráday Imrével énekelt kettősük mellett Házy önálló számokat is énekelt a filmben. Ezeket majd többször visszajátszom és megpróbálom a dalszövegüket lejegyezni.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18602011-02-16 16:01:58
YEs! Egyre gondoltunk...
Joan Sutherland - La Stupenda • 552011-02-15 19:34:22

Ezt a linket ma kaptam, megosztom az érdeklődőkkel:

Joan Sutherland
Kodály Zoltán • 2322011-02-14 23:34:41
A google keresőjébe az előbb beütöttem a "Kodály-módszer"-t, 16.100 találat jött fel.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 364642011-02-14 23:29:52
Tréfás György idén 80 éves! Emlékszem, amikor 2005-ben Miskolcon, a Tell Vilmosban Melchtalt énekelte, milyen szép sikere volt az akkor 74 éves művésznek. Érdekes, hogy Berczelly István ugyanott kezdte énekesi pályáját - Debrecenben - ahol kollégája, egyben fach-társa, Tréfás. Abban már nem vagyok biztos, hogy ma is fellép-e, de tagja a Színháznak, az bizonyos.
Remélem, Berczelly Istvánt még sokáig üdvözölhetjük az Opera színpadán, jó erőben-egészségben!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18562011-02-14 22:26:26
Igen, erre utaltam az 1851. sorszámnál.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18542011-02-14 22:19:46
Amint jeleztem, holnap este, a Duna TV-ben látható újból a „Felfelé a lejtőn” című, Gertler Viktor rendezte magyar film, amelyben Házy Erzsébet alakítja a női főszerepet.

A film zenéjét Polgár Tibor szerezte, a dalszöveg: Darvas Szilárd munkája.

Házy Erzsébet Ráday Mihállyal egy duettben éneklik azt a zenekar kíséretes számot, melynek a címe: „Lásd, ezen az éjszakán”.

Ismét ideírom a teljes stáblistát

Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959)

Rendező: Gertler Viktor

Író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál

Operatőr: Eiben István
Vágó: Zákonyi Sándor

Zene: Polgár Tibor

Gyártó: Hunnia Filmstúdió

Szereplők:

Házy Erzsébet (Takács Éva),
Kálmán György (Mester Lajos),
Kazal László (Api),
Ráday Imre (Vannai Jenő),
Ascher Oszkár (Doktor úr),
Benkő Gyula (Koncz István, mérnök),
Kibédi Ervin (Szabó Péter, mérnök),
Peti Sándor (Perjés Ábris, fodrász),
Psota Irén (Sebes Maca, énekesnő),
Rajz János (Pista bácsi, portás)

További szereplők:

Rozsos István, Keleti László, Benkő Gyula, Hlatky László, Szabó Ernő, Felföldi Anikó, Egri István, Náray Teri, Kállai Ilona, Lórán Lenke, Benedek Tibor, Dévai Hedvig, Gera Zoltán, Horkai János, Bikády György, Gonda György, Pagonyi János, Földényi László, Raksányi Gellért, Somogyi Nusi, Dömsödi János, Gönczöl János, Kautzky József, Mádi Szabó Gábor, Bán Zoltán, Dárday Andor, Gáti Pál, Inke László, Pásztor Erzsi, Sugár László

Házy Erzsébetnek erről a filmjéről itt a topicon a következő sorszámokon esett szó: 350, 353, 1523, 1524, 1525, 1530, 1532, 1535, 1657, 1660, 1851.
Operett, mint színpadi műfaj • 18002011-02-14 21:30:33
1800
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18522011-02-14 21:19:48
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1961. karácsonyán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát, Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Minderről részletesen írtam az 530. és az 1.364 sorszámok alatt. Szükségét érzem még egyszer visszatérni ehhez a „klasszikus” Ferencsik/Házy/Ilosfalvy -felvételhez, mert sikerült erről további információkat szereznem. Mindezzel kiegészítem az eddigieket:
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvay Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Kancellár – Gyenge Árpád –próza
Száni – Gazdag Géza – próza
Pali – Bay Gyula –próza
Ferkó – Garay József –próza
Józsi –Kalocsay Ferenc –próza
Paraszt – Gonda György –próza
Purdé –Thuri András –próza
Első gyerek – Kecskédi István –próza
Második gyerek – Kéri Júlia –próza

A rádió ezt a több évtizedes, felbecsülhetetlen értékű stúdiófelvételt időközben digitalizálta: hangszalagról lemezre írta át, ami 14 trackot – két lemezt- jelent. Ennek dokumentációja alapján sikerült a korábbiaknál pontosabban számba vennem A cigánybáró zene/ének/ próza részeit; a dalszövegek, versek kezdő címeit kigyűjtöttem, és mellettük feltüntettem a felvételen hallható énekeseket, közreműködőket.

Így teljesebbé tudom tenni a Ferencsik János vezényelte egyetlen Strauss-operett magyar nyelvű rádiófelvételéről azokat a részleteket, melyekben HÁZY ERZSÉBET is énekel. Ezek a számok pedig a következők:

- Jelenet és Czipra dala az 1. felvonásból: „Nem csal az előérzetem, sejtettem én…” „Mit mond ez itt… Nagy öröm ér nemsokára, kincsnek jutsz birtokába” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy)

- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai, Házy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar, Ladomerszky - próza)

- Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és oly jó, nincs senki a földön…” „Vigyázni jó, félni jó...” (Házy)

- Barinkay és a cigányok jelenete az 1.felvonásból: „Ki vagy te, gyönyörű cigánylány?”; Már visszajöttél, uram, csak eddig tartott a kézfogó?”; Cigány, cigány…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar)

- Cigánykórus és jelenet az 1. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar)

- Szaffi és Barinkay kettőse, és az 1. felvonás fináléja: „Cigányvajda a párom”; És várd …erre kint, mind egytől-egyig híveim”; „…várva vár ma rád szülőhazád”; (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar)

- Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „ Itt őrzöm még, mit hű cseléd, az uram birtokát”; „Nem álom az, való igaz…”; „Ez bók, hogy asszonyod vagyok…”; Mily szívalakú száj, mily gyönyörűség” (Házy, Ilosfalvy)

- Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a 2. felvonásból: „Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!”; „Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.” (Házy, Komlóssy, Ilosfaly)

- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy, Komlóssy, Ilosfalvy)

- Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy, Ilosfalvy, énekkar)

- Toborzó, jelenet Szaffi és Barinkay kettőse és a 2. felvonás fináléja: „Zengjen a toborzó! Éljen!...”; „Csapj kezembe szép öcsém…”;” Hercegnő, én?!...„ Ez nékem nagy csapás!...” Én rangbéli úr vagyok, ezt úgyis tudja…” (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Bartha, Bende, Lendvay, Melis, énekkar)

- Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból: „Katonák, polgárok, a háború végetért!...” (Ágai, Házy, Bartha, Bende, Ilosfalvy, Melis, énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar)

Az elmúlt 50 év során a rádió számtalanszor leadta A cigánybárót és/vagy a részleteit. A teljes stúdiófelvételt mindazonáltal legutoljára mégis elég régen, 1994. május 1-jén 21:10 kor sugározta a Petőfi adón.
Operett, mint színpadi műfaj • 17972011-02-14 21:16:26
Szerintem, ez a topic nem alkalmas arra, hogy itt ilyen magas nívójú fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Meg bevallom, hogy kedvem sincs hozzá ezt a diskurzust folytatni.
Kodály Zoltán • 2302011-02-14 18:19:23
A mai Magyar Nemzetben olvasom az alábbi közleményt:

Elment Szabó Helga

Szombaton elhunyt Szabó Helga, Kodály Zoltán egykori tanítványa, a magyar zenepedagógia egyik legnagyobb alakja. A magyarországi általános iskolai ének-zene tagozatos gyermekek jól ismerik a nevét, mert sokan még ma is az általa készített tankönyvből tanulnak, ugyanakkor nevéhez fűződik az az óriási erőfeszítés is, hogy a Kodály-módszer sikeresen elterjedjen a világon. Szabó Helga 78 éves volt.
(D.H.G.)
Jacques Offenbach • 4132011-02-14 18:03:13
Bartók Rádió

2011.02.14.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

1. rész: Orfeuszról ferde tükörben
Részletek az Orfeusz az alvilágban c. műből

Euridyce - Natalie Dessay,
Jupiter - Laurent Naouri,
Arisiée-Pluton - Jean-Paul Fouchécourt,
Orfée - Yann Beuron,
a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara és Kórusa,
vez. Marc Minkowski

A műsor vendége Bozó Péter zenetörténész
Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.15.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

2. rész: Bellini, Rossini, Wagner

1. A jövő szimfóniája (Laurent Naouri - ének, Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
2. Nyitány nagyzenekarra (Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
3. Monsieur Choufleuri - részletek (Reiner Süss, Renate Hoff, Harald Neukirch, Gerd E. Schäfer, Wolfgang Hellmich - ének, a Berlini Német Opera Kórusa és Zenekara, vez. Robert Hanell)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.16.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

3. rész: Párizs és Párisz

1. Párizsi élet - részlet (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Henry, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Párizsi vidámságok - Manuel Rosenthal hangszerelése (New York-i Filharmonikusok, vez. Leonard Bernstein),
3. Szép Heléna - részletek (Jessye Norman, John Aler, Charles Burles, Gabriel Bacquier, Jean-Philippe Lafont - ének, Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, vez. Michel Plasson)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.17.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

4. rész: Peru és III. Napóleon

1. Lischen és Fritzchen - részlet (Anne Sofiei von Otter, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Gerolsteini Nagyhercegnő - részletek (Anne Sofiei von Otter, Gilles Ragon - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
3. La Périchole (Teresa Berganza, José Carreras, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Michel Trempont - ének, A Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, veu. Michel Plasson),
4. Madame l´Archiduc - abc-szextett (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Keck, Jean-Christophe Henry, Christophe Grapperon, Laurent Naouri - élnek, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.18.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

5. rész: A bábu, a beteg és a kurtizán

Részletek a Hoffmann meséiből (Roberto Alagna, José van Dam, Natalie Dessay, Leontina Vaduva, Sumi Jo - ének, a Lyoni Opera Kórusa és Zenekara, vez. Kent Nagano)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


Operett, mint színpadi műfaj • 17952011-02-14 18:00:10
"Túl az Óperencián..."
Bánk bán • 18302011-02-13 14:03:37
Én úgy emlékszem, Szőcs Géza államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy január-február hónapban kezdődnek el a szerepekre a meghallgatások. Most február közepét írjuk. Arról szó sem volt, hogy a Bánk bán bekerül a Los Angeles-i opera repertoárjába. Egy-két előadás kitűzése szerepelt a híradásokban - az évad műsortervén felül, mintegy azt színesítő, izgalmas, érdekesnek ígérkező, kuriózum gyanánt. Még ne adjuk fel vágyainkat, álmainkat! Az eltelő idő remélhetőleg a megvalósulást hozza egyre közelebb...

Még korábbról az alábbi nyílatkozatra hívtam fel a figyelmet:

1681 • Búbánat
Válasz erre
2010-12-20 20:43:45
Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.”

A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.”
Operett, mint színpadi műfaj • 17932011-02-13 13:37:38
Ezzel az érveléseddel semmi gondom nincs, bár a környezetszennyezéssel kapcsolatos kitételed továbbgondolása messzire vinne... Hozzá teszem, nekem mikroporthoz teremben eddig csak musical előadásokon, illetve szabadtéren volt szerencsém vagy "szerencsétlenségem" . Az Operettszínház ominózus produkcióját nem láttam, ezért arról - a hangosítás mikéntjéről, annak eredményéről - véleményem sem lehet. Az eddigi visszhangokat felmérve, egyesek megorrolnak a mikroport alkalmazását tapasztalván, mások inkább béketűrőbbek miatta. Érvek-ellenérvek csapnak össze. Nincs is ezzel semmi baj. Ha a közönség, a kritikus, kíváncsi a darabra, a szereplőkre, a megvalósításra, úgy beül az előadásra, s aztán a kapott impressziók alapján levonja a következtetéseket, s hangot ad a véleményének. Jobb esetben maga is ott volt, és úgy minősít, rosszabb esetben csak a hallomásokra alapoz, esetleg a korábbi rossz emlékeit vetíti ki a jelenre – anélkül, hogy látta volna a szóban forgó darabot, alkotást.
Operett, mint színpadi műfaj • 17912011-02-12 22:37:07
Ha tudnád, mennyi zenés-színházi esemény alkotói, szereplői - szavaiddal élve - "csalnak" mikroport használatával! A kritikusok egy része ezt szóvá teszi, mások nem említik, vagy nincsenek ott, így nincs tudomásuk róla. A közönség egy potenciális része - ha hallott erről - tiltakozásul nem megy el, a másik része nem tud erről a "becsapásról", vagy érdektelen, közömbös a számára; illetve csak a helyszínen derül ki a turpisság és bosszankodik miatta. Előfordulhat, hogy éppenséggel nem tudja, hogy most "becsapják" őt, és boldog tudatlanságban leledzve nézi-hallgatja végig az adott produkciót; megcsalatásáról nem tud, és örül, hogy valami szép, örömteli eseményre váltott jegyet. De nem zárom ki, hogy vannak mazochista beütésű alakok, akik direkt azért ülnek be az ilyen előadásokra, hogy figyelmüket csakis a mikroportra koncentrálják: az mennyiben-mennyire fogja zavarni őket a kapott élmény befogadásában. Aztán véleményüket bőszen megirják papír- és elektronikus formában, hangoztatva-kikiáltva a csalás megalapozott gyanúját, de úgy általában, panaszkodva saját megcsalatásukról.
Lehár Ferenc • 1922011-02-12 21:51:20
The Merry Widow by Franz Lehár

The National Concert Hall
, Earlsfort Terrace, Dublin 2,

Opera in three acts.Sung in English. Fully staged performances with traditional sets and costumes

19 February 2011 07:30 PM - MAIN AUDITORIUM

Elizabeth Woods as Hanna Glawari
James Cleverton as Danilo Danilovitch
Nicola Mulligan as Valencienne
Brian Gilligan as Camille de Rossillon
Tony Finnegan as Baron Mirko Zeta
Jimmy Dixon as Njegus
Gavan Ring as Cascada
Peter O'Donoghue as St Brioche
Aaron Cawley as Pritschitsch
Michael Clarke as Bodanovitsch
Cormac Lawlor as Kromov

Conductor - Fergus Sheil (19th & 20th February), Aidan Faughey (22nd February)

Director / Designer - Cav. Vivian Coates
Choreographer - Siobhan McQuillan, Lighting Designer - Alastaire Kerr

Lyric Opera Productions presents probably the best loved of all the Viennese operettas, The Merry Widow. The youthful spirit of the Silver Era is captured in this exquisite work by one of the world's great masters of composition - Franz Lehár. From the outset, we are plunged into the dizzying world of foreign politics, intrigue, mistaken identities and, of course, the confusing love triangles which permeate this beautiful score.
A glittering cast and a superb creative team have been brought together to bring you Lehár's greatest hit. International award winning director, Vivian Coates, with his matchless sense of authentic style and creativity will plunge you into a dazzling evening of dance, colour and above all, romance.
Among the glittering cast assembled for this special production is the stunning young Irish soprano, Elizabeth Woods, together with the internationally acclaimed (and dashing) English baritone, James Cleverton as her Danilo. The ingenious acting talents of Tony Finnegan make a welcome return to the company in the role of Baron Zeta together with a host of young Irish singers which include Nicola Mulligan, Brian Gilligan, Gavan Ring, Peter O'Donoghue and of course, Jimmy Dixon in the role of Njegus with just a surprise or two up his sleeve.
Parisian sensuality together with Viennese sophistication: who could resist such an evening of delicious pleasure!
Egyházi zene • 1722011-02-12 20:59:35
Bocsánat: "Lajtha"
Egyházi zene • 1712011-02-12 20:58:48
Lajta László egyházi zenéjének egyik legszebb darabja hangzik fel a belvárosi Szent Mihály-templomban („angolkisasszonyok templomában, V. ker., Budapest, Váci u. 47/b.) február 13-án, vasárnap a 10 órakor kezdődő szentmisén:

„In memoriam” Bucsi László.” Lajtha László Missa művét énekli a Liszt Ferenc Kórus. Vezényel: Farkas Mária.

Op.54. Missa pro choro mixto et organo (1952) – vegyeskar, orgona. A 60-as és 70-es években többször elhangzott a belvárosi ferences templom Liszt Ferenc kórusának előadásában, Gergely Ferenc csodálatos orgonakíséretével és szólóival, Dr. Bucsi László pap-karnagy vezényletével. Amíg élt a zeneszerző, ott volt a miséken, amikor ez a műve elhangzott. (Forrás: Wikipédia)
Zenei témájú könyvek • 402011-02-12 20:55:43

A kockás füzet titkai
Könyv. Eddig ismeretlen töredékek Lajtha Lászlóról – és Lajtha Lászlótól
Magyar Hírlap, 2010. június 3.

„Ha már rögzítettem Lajtha László szavait azokban a keserves években, nincs jogom magammal vinni őket a sírba” – hangsúlyozta Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató A kockás füzet című új kötete kapcsán, amelyet a Hagyományok Házában mutattak be. Ismertették a Solymosi Tari Emőke által összeállított, Két világ közt címmel megjelent interjúkötetet is.

Egyikük sem szánta kiadásra ezeket az írásokat, aztán mindketten úgy érezték, kötelességük, hogy hozzátegyenek ahhoz a meglehetősen hiá¬nyos képhez, amelyet ma Lajtha Lászlóhoz társítunk. Sokan nem tudják, hogy Lajtha volt a legelső magyar zeneszerző, akit a Francia Akadémia a tagjai közé választott, és arról is keveset olvashattunk, melyek a zeneszerző műveinek rejtett témái. Meglepő az is, hogy az egyébként morcos és távolságtartó férfit külföldön felszabadult és mosolygós társasági embernek ismerték meg. Új mélységeket tár tehát elénk e két gondosan szerkesztett, számos archív fotóval gazdagított, a Hagyományok Háza gondozásában megjelent könyv.

Hollós Máté zeneszerző a könyvek ismertetésénél felvetette a kérdést, hogy vajon a maga korában szellemi harmóniában, ám politikai kontrasztban élő zeneszerző elkerülhette volna-e az életét végigkísérő szenvedést, ha nem ragaszkodik makacsul az igazához, s enged kicsit. A válasz Erdélyi Zsuzsannától érkezett, aki szerint ha Lajthának nem kellett volna ilyen nyomorban élnie, akkor nem írt volna ilyen zeneműveket. Hozzátette továbbá, érdekes, hogy sokkal többet beszélünk a népzenekutató, mint a zeneszerző Lajtháról, holott saját népzenegyűjtő csoportja is csak megélhetési kényszerből jött létre. Erdélyi Zsuzsanna 1953-ban lett Lajtha László gyűjtőcsoportjának tagja – járták a falvakat. A zeneszerző gondolatait, személyes beszélgetéseiket, éles szóváltásaikat Erdélyi a hatvanas években rögzítette, majd több mint négy és fél évtizeden át a fiókjában pihentette. Amikor azonban megismerte a jeles Lajtha-kutató, Solymosi Tari Emőke munkásságát, úgy döntött, hozzáférhetővé teszi a füzet tartalmát.
A kockás füzet naplószerű feljegyzései mellett szélesíti a Lajtha-képet Solymosi Tari munkája is, amelyet hosszú kutatómunka előzött meg – kötetében megszólal mások mellett Lajtha özvegye, Hollós Róza, fiai, László és Ábel, valamint a zeneszerző közeli barátai és diákjai. A könyvből kiderül, hogy miért kellett Lajthának leányszöktetéssel házasságot kötnie, s hogy mit gondoltak róla a diákjai. Mint azt Hollós Máté kiemelte, a Két világ közt egyik legnagyobb erénye, hogy mellőzi a jól értesült kérdező szerepét, intim, bensőséges hangulatú beszélgetéseket olvashatunk, csakúgy, mint Erdélyi Zsuzsanna kötetében.

Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval
Hagyományok Háza, Budapest, 2010
192 oldal

Solymosi Tari Emőke: Két világ közt – Beszélgetések Lajtha Lászlóról
Hagyományok Háza, Budapest, 2010
344 oldal

Ménes Márta


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 364382011-02-11 15:57:49
Győriványi Ráth György: „Nehéz periódus kezdődött az életemben. Eddig egyszerűbb volt minden, mert vezényeltem, s közben az íróasztalom mögött, papíron készítettem elő a következő évadokat. Ám elindult az énekesek felkérése – és ezzel elérkezett az az időszak, amikor a művészek számszerűen is megtudják, hogy hány előadásuk lesz a következő szezonban. A számok és a megkapott szerepek ismeretében aztán ki-ki vérmérséklete szerint reagál. „

A Fidelio.hu oldalán olvasható a teljes szöveg: Szerepfosztás
Olvasói levelek • 85272011-02-10 23:28:09
Magyar Nemzet megkereste Horváth Ádámot, hogy reagáljon Keveházi kijelentéseire:

- A balett nemzetekfeletti művészeti ág, amely nem szab nyelvi korlátokat. Ami az utánpótlás kérdését illeti, Szakály Györggyel, a Magyar Táncművészeti Főiskola megbízott rektorával tárgyalásokat folytatunk, hogy megerősítsük az Opera és az iskola közötti kapcsolatot, amelyben alapvető szerepe lesz Alievnek, mint a társulat művészeti vezetőjének - hangsúlyozta a miniszteri biztos, aki hozzátette: a vezetőség fő célja nem a társulat ellehetetlenítése, hanem annak megerősítése.

("Keveházi támadja Alievet", Magyar Nemzet, 2011.02.10)
Operett, mint színpadi műfaj • 17892011-02-10 22:03:51
Yvonne Kálmán portréja felett óhatatlanul az édesapa, a nagy operettkomponista szelleme ragyog. Érdekes írás. Köszönet a betett linkért.
Operett, mint színpadi műfaj • 17882011-02-10 21:40:38

Ez megtörtént. A Café Momus főszerkesztője helyetted /helyettünk már megtette ezt a szívességet. Idézem passzusát a „hivatalos” kritikából:

„Az, hogy egy operetteket és musicalt játszó társulat az opera felé nyit, sokkal jobb dolog, mint amikor a fordítottjával, hígítással és könnyítéssel próbálnak közönséget toborozni. A műfajváltásnak viszont adott esetben ára van, és ez az ár most a mikroporthasználat , az erősítés volt.”
Média, zene, ízlés • 452011-02-10 21:06:36
Kilátás a Kis-Dunára

Ókovács Szilveszter vezérigazgató a régi-új televízióról

/Új Ember, 2011.01.30.)

Bő két hónap telt el azóta, hogy a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma Ókovács Szilvesztert, a hír-TV műsorvezetőjét választotta meg a Duna Televízió vezérigazgatójának. Időközben a régen várt rendszerváltás is megkezdődött a hazai média világában. Az intézmény első emberével pályamódosító vagy -kiteljesítő döntéséről, terveiről, az indulás keserveiről és eredményeiről beszélgettünk.

- Miért vállaltam el? Tényleg nem volt ilyen direkt vágyam, de amikor a megkeresés után pár nappal ott ültem a közszolgálati kuratórium ellenzéki és kormányoldali delegáltjai előtt, mégis meglepődtem, milyen kellemesen éreztem magam. Nemcsak amiatt, hogy egy lényegre összpontosító, a kifejtést segítő közegben lehettem, hanem azért is, mert végre kibeszélhettem belülről, mit is tennék, ha egy közéleti-kulturális csatornapárról dönthetnék. Igen impulzív negyven percet éltem ott át! Alig tudtam abbahagyni, örültem, hogy kérdeznek, újabb és újabb lehetőséget kapok, hogy felvázoljam: a DTV1 például miként lehet - most sem találok rá alkalmasabb szót - méltányos tévéadó. Érzelmi zsarolást követtem el, tudom, mert rögtön elmondtam: személyes szomorúságot okozna, ha egy összességében kiegyensúlyozott közszolgálati csatornára és egy teljesen politika-semleges kultúr-, sőt művészeti programra, a DunArt-ra netán a pártok küldöttei közül bárki nemmel szavaz. Minden voksra számítok. Mindenkit persze mégsem hatottam meg, egyetlen ellenszavazat volt: az illető viszont deklarálta, hogy így kívánja kifejezni nemtetszését a médiarendszer átalakítása miatt. Igaz, nem erről kellett szavazni, hanem a Duna TV további útjáról és rólam, de hát itt élünk, Magyarországon, ez van. Az együttműködés a televíziót felügyelő kuratóriummal mégis zökkenőmentesen alakult, eddig legalább.

Gondolom, menetrend szerint előkerült a „kötelező félelem", hogy mi lesz ezután az értéksemlegességgel...

- ...ami, tudjuk, nem létezik, hiszen képtelenség, hogy valakinek ne legyen véleménye. Ha pedig van, akkor Oscar-díjas színész sem képes azt tartósan elrejteni. Aki ezzel nem számol, becsapja magát, olvasóit, nézőit. A mederben tartott, a szakma szabályai szerint előtérbe nem tolható magánvélemények létezését tagadni tehát nagy farizeusság - viszont úgy kell főszerkeszteni, hogy a különböző látásmódú újságírók, alkotók együtt adjanak kiegyensúlyozott véleményfolyamot. Értéksemlegesek ne legyenek: a kilúgozott beszédmód, a teljes érzelemtelenség, a politikai korrektség alapjában tisztességes elvére csúfot hozó droidmagatartás rémes! Sokan az objektivitás fogalmi bevezetésével vágnák át a problémacsomót, ám a főnixmadár vagy a rejtői Nagy Levin esetéhez jutunk: mindenki beszél róla, hivatkozik rá, de soha senki sem látta. Képtelenség két emberben ugyanazt a koordinátarendszert felrajzolni. Mindenki magához képest vár el méltányosságot, és nagyjából a saját meggyőződéseinek epicentrumában jelölne ki origót és szélsőséges végpontokat. Ezért szerintem az objektivitás csak teljes „termékre", adásfolyamra vagy lapszámra értelmezhető.

Mi minden történt az elmúlt néhány hétben, amióta megkapta a kinevezését?

- Két hónapja rendőr- és tűzoltószerepben működöm. Van egy csomó elintézetlen ügy is, és mintha valamilyen ledugózott állapotból szabadult volna ki sok szereplő. Az ötszáz fős Duna Televízió Zrt. és Divízió holdudvarában a nagy fluktuáció miatt legalább ezres „ügyfélkörrel" számolhatunk. Amíg mi itt interjúzunk, négy e-mail címre ömlenek a levelek, duzzadnak a postakönyvek, telik a naptár, íme, folyton világít a két lehalkított mobil, miközben hallani, hogy odakint is rendesen csörgetik a vonalast, és már vár a következő vendég. Tulajdonképpen lehetetlen helyzet: arra sem adott még módot, hogy feldolgozzam az eddigi találkozásokat, nemhogy mindenkit visszahívjak. Külsősök, beszállítók, régi dunások jönnek, akiket kitettek, s most úgy érzik, engem kell megkeresniük. Perek folynak és pereket indítunk, hogy rendet tegyünk - eközben a műsornak döccenő nélkül kell mennie, miközben nézni nem tudom, az előbb említett nagy kásahalom miatt, ahhoz egy másik élet kell. Ezzel tehát lehetetlen megbirkózni: ám újévtől új, rátermett vezetői gárdával indultunk neki a feladatnak. A Duna koncepciózus átalakítás mentén fog megváltozni. Ha nem alakul át a médiaszerkezet, és nincsenek a tévé körüli sajnálatos filmkészítési, illetve pénzkezelési botrányok, akkor is ránk fért volna egy efféle átszervezés.

Mindenekelőtt tisztázzuk az Alap működését és a Duna TV helyét a rendszerben...

- A szerkezeti átalakítás lényege, hogy egyetlen hatalmas, közös gyártóbázisban, úgynevezett Alapban egyesíti a négy közmédium több mint háromezer dolgozóját. Itt kell „kiforogniuk" a magasabb minőséget, olcsóbb ráfordítással, magyarán: hatékonyabb működéssel. Aki jó szakember, még többet kereshet, akiről viszont kiderül, hogy alkalmatlan, dologtalan „csókos", vagy egyszerűen kiégett ezen az ember-erodáló terepen, annak nyilván váltania kell, mint minden normális munkahelyen. Fontos leszögezni, hogy a Duna Televízióból senki sem lett elbocsátva, pár hét alatt lehetetlen volna munkatársak sorsáról, gyakran családi egzisztenciákról dönteni. Kiszámítható, időt adó változások elé nézünk, miközben a magánszektorban azonnal sújtana a bárd. Én nem is tudtam volna mást vállalni, csak ezt a keresztényibb modust.

A Duna TV-n belül hogy néz ki az új struktúra?

- Duna Televízió Nonprofit Zrt. a negyvenöt főre karcsúsodott cég új neve - az intézményi szlengben már megjelent a Kis-Duna becenév is, megkülönböztetendő az Alap ötszázas Duna Divíziójától. Két vezérigazgató-helyettessel, Amin Zoltánnal és Balázs Miklóssal dolgozom, a két program élén pedig intendánsok állnak. Alattuk nyolc úgynevezett megrendelő főszerkesztőség épült ki. A mi dolgunk, hogy kitaláljuk a műsorokat, szinopszisokat készítsünk, és hozzájuk rendeljük a sarokkőnek számító alkotókat: felelős szerkesztőt, műsorvezetőt, rendezőt, operatőrt. Ez a részletes terv kerül át az Alaphoz, ahol a műsort elkészítik a négy közmédium eddigi kreatív és műszaki munkatársaival. A végső szó a mienk marad: átvételkor ellenőrizni tudjuk a minőséget. Három hét telt csak el az új felállásban, miközben maradt bőven a régi mechanikákból is: az átmenet legbonyolultabb szakaszában vagyunk.

Milyen lesz a „méltányos" egyes csatorna és az Autonómiát felváltó kettes?

- A DTV1 közéleti lesz, amely oktatni, művelni és szórakoztatni is akar, Bakonyi Péter intendatúrája alatt. Nem kipipálásszerűen tartjuk meg határon túli hangsúlyainkat a kárpáti karéj és a szórványmagyarság vonatkozásában: hírek terén egyszerűen nem veszünk tudomást a politikai határról. Egy kassai, gyergyóhollói vagy szabadkai tudósítás éppoly természetes kell hogy legyen, mint a veszprémi infó: de hisz ez volna az alapítók, Csoóri Sándorék, Sára Sándorék óta, tizennyolc esztendeje a küldetésünk, amióta II. János Pál karácsonyi üdvözlete elindította a televíziót! A közszolgálati témák, magazinok mellől továbbra sem marad el a kultúra. Idefér népszínmű, vígjáték, s ha nincs nagyon „elemelve", akár egy Csehov is - ám a magaskultúrának dedikált csatornánk a szeptemberben rajtoló DunArt lesz. Rajtunk múlik, hogy mérföldkővé válik- e a magyar televíziózás történetében! Dokumentálni a jelen idejű művészetet, felmutatni a közös archívumban őrzött kincseket - de csak azokat, a lomokat hagyjuk a polcon. Kortárs balett, határon túli színházi előadás, opera, jazz, néptánc, folkmuzsika, progresszív rock, hangverseny, doku- és művészfilm: minden teret kap itt, egyetlen kritérium a minőség.

A vallási műsorok terén történtek változások?

- Több esetben elölről kezdtük az építkezést, de a vallási szerkesztőséggel nem csak mi voltunk elégedettek, akik hirtelen pillantottunk bele. Itt az új emberek a régiek: Barlay Tamás és Erhardt Ágoston viszi tovább a műsorok felügyeletét, Daru Gábor, a DunArt intendánsa tartja velük a kapcsolatot. Egyelőre az eddigi műsorok és a versenytársak részletes elemzésénél tartunk, de gyűlnek már az ötletek, itt is elvárjuk a friss megközelítést. Természetesen marad a csíksomlyói búcsú közvetítése, sőt, azt szeretnénk, ha az MTV-s „testvércsatornák" promotálnák majd az adást. Liszt-év van, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Szent Erzsébet-legendát játssza a Vatikánban, ami ugyancsak sajátos vallási műsorunk lehet. Minden erőmmel azon leszek, hogy egyenesben közvetíthessük a hangversenyt.

Vannak olyan ötletek, tervek, amelyeket már régóta dédelgetett, és most szeretne megvalósítani?

- A hírTV-nél elsősorban beszélgetős műsorokban szereztem tapasztalatot. Balogh Júlia főszerkesztésével itt is megy egy kiváló műsor, Törzsasztal címmel. Szeretnék behozni mellé több másikat is, egyet Klubszoba néven márciusban el is indítunk. Egy továbbiban különböző „világok", vallások, felfogások szempontjából elemeznénk témákat, asztalhoz ül majd az iszlám, a távol-keleti kultúrák, az angolszász, az ortodoxia és a keresztény nyugat világában jártas szakértő is. De Püspökkenyér munkacímen a három történelmi keresztény felekezet egy-egy püspökének is állandó, világi fórumot kívánunk nyújtani. És itt a zene, hogy a kedvenc témámhoz térjek! Az álmom, hogy a modern broadcast technika eszközeivel élve ma már ne csak „egy dimenzióban", fix kameraállásokkal adjunk le műveket, hanem úgy rögzítsük, hogy többet is tudjunk nyújtani nézőinknek a helyszínen ülőkhöz képest. Színpadi járásokba is kamerát kell tenni, szünetek vagy változások alatt betekinteni a függöny mögé, mint a Metropolitan HD-közvetítések alkalmával - a Dunán erre már eddig is voltak kezdeményezések, amelyeket meg kell erősíteni. Tervbe vettem a magyar zenei élet kiválóságainak „riporteri" bevonását is: mindenki a saját idoljával készíthetne interjút. Még ugyan nem tud róla, de Vashegyi Gyurit megkérem majd, menjen el John Eliot Gardinerhez, adok mellé stábot, és beszélgessenek olyasmiről, ami számukra szakmailag fontos, ami a szívügyük. A téma Gardinernél lehetne szinte bármi, a mozarti opera, A víg özvegy vagy - talán a legkézenfekvőbb módon - Johann Sebastian Bach kantátaouvre-je. Az interjúkat aztán csereanyagként fel tudnánk ajánlani külföldi csatornáknak is, idővel muszáj meghódítanunk a legnagyobbat, az Artét.

Egy pillanatra kanyarodjunk vissza a mindent átjáró médiareformra. Átpolitizált közéletünket ismerve csak félig komolyan kérdezem: fenyegeti-e az új médiatörvény a Duna TV-t?

- Az intézmény vezetőjeként a törvény olvasója és nem kritizálója vagyok, hiszen ez egy rám személy szerint is vonatkozó jogszabály. De nincs félnivalónk. Persze, ha figyelmetlenek vagyunk, rossz karika van kint, vagy védett időben megy le a korhatáros film promója, elfelejtjük kitakarni a közfeladatot ellátó személy arcát, akkor bírságolnak minket is - ahogy eddig tették. De e törvény kötelezi a magyarországi kábel- és műholdas szolgáltatókat, hogy felvegyék alapkínálatukba a Duna TV második csatornáját is, így lesz teljes értékű a DunArt! A új struktúra szeptemberi indulásával az ország minden pontján analóg sugárzásban és majdnem mindenütt digitálisan is vehetővé válik mindkét csatornánk. A törvényben számomra ez a legfontosabb: a többi gerjesztett politikai feszültség, ami nem a médiáról szól. Akár vicces is lehetne, csakhogy ezen már túl vagyunk: cenzúrázatlan lapok cikkeznek cenzúráról.

Végül is hol lesz, hol lehet a helye az új Duna Televíziónak?

- Negyvenvalahány fővel dolgozik az MTV, ahogy a Magyar Rádió is, mi is: nem leszünk többé kisöccsök. A Duna TV ugyanolyan köztelevízió, reményeim szerint minimum ugyanakkora költségvetéssel, hisz az egész nemzethez szólni, magaskultúrát sugározni költségesebb az MTV feladatánál. Azt várom, hogy a DTV1-nek sikerül megdupláznia jelenlegi nézőszámát, míg a DunArt az ínyencek televíziója lesz, a magyar kultúra és a világ művészetének szerelmeseié. Felfelé tekintünk, miközben az összmagyarság általános igényszintjét szeretnénk emelni: fantasztának tűnhetünk, de jól körbenézve nincs más választás.

Pallós Tamás

Fotó: Duna TV






Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4562011-02-09 16:35:23
Kedves Cilike és Gábor!

Köszönöm a pontosításaitokat.

Üdv.:

Búbánat
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18512011-02-09 00:05:21
Ma jutott el hozzám az információ: február 15-én, kedden, a Duna Tv-ben 20:40-kor újra látható lesz a Felfelé a lejtőn c. Gertler Viktor-film, főszerepekben Házy Erzsébettel, Kálmán Györggyel és a 100 éve született Kazal Lászlóval!

(1958, FF, 80 perc)

Miklósa Erika • 5862011-02-08 23:55:38
Kedves Bermuda! Ugyan már, ilyesmin már régen túl vagyunk... azt hiszem... Köszönet az odaátért, mert magamtól nem biztos, hogy eljutok a kultura.hu-ra!
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4532011-02-08 23:47:06
Egy hét híján egy év elteltével tegnap este újra az Óbudai Társaskör Nagytermében köszönthettük a Magyar Állami Operaház Énekkarának művészeit, hogy immár a 15. alkalommal adjanak jótékonysági koncertet „A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT” ALAPÍTVÁNY javára. A műsorhoz csak a helyszínen jutottam hozzá; valószínűleg a program előzetes ismerete hiányának tudható be az a körülmény, hogy a korábbi alkalmakhoz képest ezúttal meglepően kevés számú közönség előtt léptek fel a művészek. Gondolom, ennek okát az arra illetékesek majd kielemzik, hiszen a mostani opera-gála színvonalában semmivel sem maradt el az előző években nyújtott-befogadott zenei élményektől, sőt, még inkább „rátett egy lapáttal”, és akik jelen lehettünk, ezúttal sem maradtunk adósak a lelkes tapsokkal!

A jótékonysági hangverseny programját Szabó Sipos Máté állította össze, aki a műsor konferanszié szerepkörét is magára vállalva igen színesen, mondhatni sziporkázóan ismertette az egyes számok előtt a legfontosabb tudnivalókat a felhangzó operarészletekről, a művekről és szerzőikről. Az Énekkar karigazgatója mással is meglepte a publikumot: a bevezető köszöntőben egy nagyon szép Váci Mihály-verset olvasott fel nekünk, az utolsó sorait szinte szavalta! A tudatos vagy tudat alatti performance elérte célját: ráirányította hallgatóságának figyelmét a nem olyan szigorúan vett szakmáján kívüli, más irányú művészi hajlamaira is. Fogalmazhatnék úgy is, hogy az est főszereplője: Szabó Sipos Máté volt – mindenki más csak közreműködött az ő show-jában…

Ezek után lássuk a felszolgált menüt:

1. rész

Handel: Semele – ária - Szőnyi Szilvia
Handel: Xerxes - Crudel furia – Réti Jolán
Verdi: Don Carlos – Fülöp király áriája – Fenyvesi Attila
Verdi: Don Carlos – Carlos és Posa kettőse – Csiki Gábor, Bakó Antal
Bellini: A puritánok – Richard áriája „Ah per sempre” – Búra Attila
Gounod: Faust – Siebel áriája – Hajdú Diána
Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza és Turiddu kettőse – Adamovits Magdolna, Roska Dániel
Donizetti: Lammermoori Lucia – szextett – Hábler Irma, Réti Jolán, Dobos Sándor, Csiki Gábor, Fenyvesi Attila, Garamvölgyi Zoltán

2. rész

Liszt: Sposalizio – Bartus Sándor (zongora) Liszt - Années de pèlerinage, Second Year: Italy: Sposalizio, no 1 Sposalizio (Eljegyzés). Raffaello hasonló című festménye ihlette a kompozíciót, amelynek hangvétele és zongoraletéte mintegy közvetlen folytatásra lel majd Debussy E-dúr Arabeszkjében.

Cilea: Adriana Lecouvreur - Bouillon hercegné áriája – Hajdu Katalin
Verdi: Macbeth – Macbeth áriája IV. felv. – Dobos Sándor
Verdi: Macbeth – Macduff áriája „O figli, o figli miei!” – Roska Dániel
Puccini: A fecske – Magda dala – Hábler Irma
Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta dala – Bartha Eszter
Puccini: Bohémélet – Rodolfo – Marcell kettőse - Csiki Gábor, Bakó Antal
Mozart: A színigazgató – tercett – Hertelendy Rita, Németh Mónika, Garamvölgyi Zoltán

Azt hiszem, ez a műsor-összeállítás önmagáért beszél, és anélkül, hogy egyenként értékelném az előadók produkcióit, megállapítom, hogy összességében igen nívós operaest részesei lehettünk. A közreműködő énekesek mind a megszokott nagyszerű vagy még annál is jobb művészi teljesítménnyel rukkoltak elő. Nem is tudom, hogy érdemes-e kiemelnem akárkit is, de azért mégis megemlítem Bakó Antal és Csiki Gábor kettősét, akik a két duettjükben remekeltek, s szinte izzott a levegő éneklésük alatt. Ugyanezt mondhatom el Adamovits Magdolnáról és Roska Dánielről is, akik – az előző pároshoz hasonlóan – a Parasztbecsület kettősében nemcsak szenvedéllyel telített hangon énekeltek, hanem drámai jelenetükben szinte átlényegültek azokká, kiket megszemélyesítettek a pódiumon, és közben a színészi eszköztáruk kellékeit is bevetették a minél teljesebb illúzió megteremtése érdekében. Megható volt Bartha Eszter Laurettája, amikor apukájához énekelte el gyönyörű dalát – előadásának lírájában benne volt a valóság, hiszen a közönség soraiban valóban ott foglalt helyet a „címzett”, akinek, akihez szólt ez a szép ének. Örültem, hogy két kedvenc belcanto szerzőm egy-egy operájának részlete is helyett kapott a műsorban; Donizetti művéből hallott nevezetes szextett az énekesek interpretálásában hűen ábrázolta a főhősök zeneszerző megálmodta, ellentétes és sokszínű érzéseit-érzelmeit, és Hábetler Irma ahogyan kiénekelte a záró, A hangot, azzal méltán koronázta meg a jelenetet; a Bellini-operában a híres baritonáriát igen megkapóan, s igen technikásan, bár olykor túlzott pátosszal, énekelte Búra Attila. Szintén hatalmas sikert aratott az est záró együttese; külön öröm volt látni-hallani a Mozart-opera tercettjében szépen éneklő és felszabadultan s jókedvvel komédiázó Hertelendy Ritát, Németh Mónikát és Garamvölgyi Zoltánt mint a ripacskodó,veszekedő és affektáló „primadonnákat” meg a tanácstalan, befolyásolható „tedd ide – tedd oda”-féle színigazgatójukat; a kirobbanó jelenet végén a poént már az amúgy zongorán kísérő Szirtes Katalin prózai beszólása tette feledhetetlenné…

Szólnom kell még az est zenei kíséretét ellátó zongoraművészekről is: az énekeseket immár megszokottan az Operaház ragyogó tehetségű korrepetitorai kísérték, akikről nem először állapítom meg, hogy zongoravirtuózként akár önállóan is megállnák a helyüket a koncertdobogón: Fekete Valéria, Kovács Ágnes, Szirtes Katalin. Barta Eszter énekszámának kíséretét egy „külsős” muzsikusra bízta: Srajber Zsolt játszott a zongorán. Liszt csodálatos zongoradarabját pedig Bartus Sándortól hallottuk igen ihletett tolmácsolásban. A Sposaliziót (Eljegyzés) - a Vándorévek II zongoraciklusból, mintegy tíz évvel ezelőtt ugyanitt már előadta a művész. Játéka előtt elmesélte nekünk, hogy saját belátása szerint e hosszú időszak alatt mennyit fejlődött, ért benne ez a Liszt-kompozíció. Egy bizonyos: Bartus Sándor e remekművel a Liszt-évben megidézte a nagy zeneköltő szellemét, amiért nagy köszönettel tartozunk neki! (És persze, köszönet a szervező Bartha Eszternek és a program-összeállító Szabó Sipos Máténak, hogy „becsempészték” ezt az önálló, zongorára írt darabot az énekszámok közé.)

Nagy sikerű jótékonysági est részesei voltunk tehát, azt a szép zenei élményt kaptuk, amit vártunk, de még annál is kicsit többet… ami nagyobb számú közönséget érdemelt volna! Mindenesetre nekem jövőre is ugyanitt a helyem!
Miklósa Erika • 5842011-02-08 12:55:57

Az Opera-Világ honlapján olvastam a cikket


Bermuda feltette oda a linket (kultura.hu-ról) - jelzem, itt is helye van ennek:


A New York Times Miklósa Erikáról
2011. február 4.

Nyolc alkalommal énekelte decemberben és januárban Miklósa Erika az Éj királynőjét az Egyesült Államokban. A New York Times dicsérte a művésznő teljesítményét.

fotó: Nánási Pál

"A magas F-ek "kiszórása" az Éj királynője áriájában semmiség volt a briliáns szopránnak, Miklósa Erikának. Ami igazán különlegessé tette előadását, éneklésének sötét melegsége és lírai finomsága, mind olyan tulajdonságok, melyek ritkán párosulnak ezzel a negatív karakterrel" – a New York Times decemberben ezekkel a szavakkal dicsérte a művésznő előadását.

A jövő évadban az Oroszlánkirályt is rendező Julie Taymor híres Varázsfuvola-produkciója Sydneybe költözik. Az előadássorozatra a magyar szoprán szintén meghívást kapott.

Hogy a 2011/2012-es évadban az ausztrál nézők is megismerhetik-e a világszerte kedvelt koloratúr szopránt, még nem dőlt el, mivel a berlini, müncheni, chicagói és természetesen a budapesti programokat is egyeztetni kell.

Egy viszont biztos, Miklósa Erikát legközelebb a Rigoletto koncertszerű előadásának Gildájaként láthatják február 25-én, a győri Richter-teremben, majd a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Magyar Állami Operaházban, ahol a Don Pasquale, Norina szerepében világhírű partnerét, Juan Pons-ot csavarja az ujja köré.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 363852011-02-08 12:51:03

Áthoztam az Opera-világ honlapjáról:

„Boldogsággal tölt el, hogy megkaptam ezt a pozíciót. Olyan nagy elődök után, mint Erkel Ferenc, Dohnányi Ernő, vagy Ferencsik János, különösen nagy megtiszteltetés, hogy az Operaház zenekarának nagy többsége rám szavazott, ami azt is jelenti, hogy köztem és az operaházi muzsikusok között helyreállt a béke.” – nyilatkozta Győriványi Ráth György.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18502011-02-06 22:37:58
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1961. december 25., Kossuth Rádió 14:15


„Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss”

Összekötő szöveg: Albert István

Elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos

Közreműködök:

HÁZY ERZSÉBET
Orosz Júlia,

és mások, akiket nem nevez meg a műsor-dokumentáció.

Szerkesztő: Józsa Ibolya
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18492011-02-06 22:36:48
Az alkotókról:

Abody Béla József Attila-díjas író, kritikus, műfordító.

Abody Béla 1931. június 14-én született Budapesten. 1953-ban kapta meg a diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, utána az Írószövetség Fiatal írók munkaközösségének főtitkári tisztét látta el. 1956-1957-ben a Magvető Kiadó irodalmi vezetőjeként dolgozott, 1960-1965 között általános iskolában tanított.

1965-től az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1970-ben az Operaház és az Új Írás munkatársa. 1971-ben nevezték ki a Vidám Színpad igazgatójának, ezt a tisztet 1975-ig látta el. 1978-tól 1985-ig szerkesztette a Négy Évszak című lapot, Írásai az Új Tükör című képes folyóiratban is megjelentek.1987-től haláláig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt.

Írt drámát, novellát, rádiójátékot, kritikát, karcolatot, fordított angol klasszikusokat. Első kötete 1957-ben jelent meg Indulatos utazás címmel. Az operák iránti rajongása közismert volt, operakalauza, a Gyere velem operába 1973-ban, összegyűjtött kritikái, interjúi, a Tündöklések, bukások 1983-ban jelent meg. Visszaemlékezéseit, önéletrajzi írásait az Arcok, képek önarcképek (1985), az Emlékezetem pályája (1987), valamint a Fondorlatok (1988) című kötet tartalmazza. 1990-ben, halála évében látott napvilágot utolsó esszékötete, az Indulás, érkezés. Ő fordította magyar nyelvre Chaplin My Autobiography című könyvét. Két drámáját (Nyomozás, 1962; Családi kör, 1965) vidéki színházak tűzték műsorukra.

Munkásságát 1973-ban József Attila-díjjal ismerték el.

Igazi egyénisége a hetvenes évek elejétől a rádióban és a televízióban bontakozott ki. Sokat szerepelt kabaréműsorokban, hatalmas termetével, senkiéhez sem hasonlítható orgánumával egy ország kedvence lett. Igazi showman volt, egy intellektuális bohóc, aki saját tréfáin is nyerítve nevetett. Szellemessége inkább játékos volt, sohasem bántó. Legendás étvágyán ő maga élcelődött a legtöbbet. Jellegzetes hangja valódi csemege volt az előadóművészek számára, biztos volt a siker, ha valaki Abodyt utánozta.

Galsai Pongrác 1971-ben megjelent, 12+1 fő című kötetének ő volt az egyik interjúalanya. Arra a kérdésre, hogy mi az igazi műfaja, így válaszolt: "Az ember igazi műfaja önmaga.

Öndokumentálás: ennyi a művészet. Én különféle helyzetekbe eresztem be magam, mint egy hőmérőt. Aztán megnézem, hogy meddig szaladt a higanyszál. Egyébként nem hiszek a műfaji határokban. Szívesen kimérem magam: mennyiségileg legalábbis szép eredményt garantálhatok. S boldog leszek, ha lábjegyzetként odacsatolhatom magam korunk történetéhez".

Súlyos betegség következtében, 1990. augusztus 17-én, 59 éves korában Budapesten érte a halál.

(MTI)

Gál Péter rendező pályafutásáról az 1822. sorszámnál szóltam.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18482011-02-06 22:34:56
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1961. október 10. Kossuth Rádió, 21:00

Abody Béla: Együtt a család

Rádiódráma

Rendező: Gál Péter

Szerkesztő: Gáll István


Szereplők:

Pécsi Sándor
Horkai János
HÁZY ERZSÉBET
Balázs Samu
Szatmári István



Házy Erzsébet művészete és pályája • 18472011-02-06 22:32:19

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Horusitzky Zoltán: Báthory Mária

3 felvonásos opera

Néhány kiigazítást és kiegészítés kell tennem.

Rámutattam az 1.346 sorszám alatti bejegyzésben, hogy a rádió 1955-ben készítette el az opera felvételét megelőzve az NDK-beli és a magyarországi színpadi bemutatókat. (A budapesti Opera 1960. június 11-én tűzte először műsorára a Báthory Zsigmondot. Díszlet: Fülöp Zoltán és Forray Gábor, jelmez: Márk Tivadar, rendező: Kenessey Ferenc. Karmester: Lukács Miklós)

Ezt írtam az opera keletkezéséről:

Megfelelő librettista hiányában, Nádasdy Kálmán ösztönzésére, a zeneszerző maga fogott a cselekmény megszövegezéséhez, 1950-től 1953-ig, kisebb megszakításokat nem számítva, folyamatosan dolgozott a partitúrán. 1955-ben a Magyar Rádió keresztmetszetszerű előadásban felvette az opera legjellegzetesebb részleteit, amelyekhez Romhányi József írt stílusos összekötő szöveget.
A későbbi bemutató számára ugyancsak Romhányi dolgozta át a történés egyes részleteit. E magyar tárgyú történelmi opera első színpadi előadására német nyelven került sor. Ormay Imre fordításában és dr. Gerhard Friedrich vezényeltével a thüringiai Greiz városában zajlott le az ősbemutató 1957. április 28-án. A budapesti Operaház 1960. június 11-én játszotta első ízben a Báthory Zsigmondot.

Itt mondom el azt is, hogy Házy Erzsébet az Operaház produkciójában nem szerepelt.
.
Nem volt pontos, amit leírtam, hogy ezt az operafelvételt 1955 után legközelebb 1964-ben sugározta megint a rádió, Ugyanis az 1955-ös rádiós anyagot (keresztmetszetet) - az 1960-as operaházi bemutatót követően - a szerzők a rádió számára is kibővítették, csaknem teljessé tették, így ennek a verziónak volt a következő rádiós bemutatója 1961. február 28-án. A korábbi szereposztás megmaradt, de az újabb zenei részeket a rádió stúdiójában már nem Polgár Tibor, hanem Fischer Sándor vezényelte. Ezt a kibővített felvételt 1961. október 8-án (Petőfi Rádió 14:30), majd 1962. március 28-án újra leadta a rádió, és még egy ismétléséről tudok: 1969. május 21., URH adó, 18.55-21.26.

Az 1955-ös illetve 1961-es rádiófelvételen az összekötő szöveg a következő szereplőket váltja ki, melyek az 1957-es és 1960-as színpadi megvalósításban benne vannak, de itt kimaradtak:
Báthory Boldizsár (basszus); Kendy Sándor (basszus); Kovacsóczi Farkas (bariton); Iffjú Sándor (tenor); Apácafőnöknő (mezzoszoprán); Kapus apáca (alt); II. Apáca (mezzoszoprán); Egy udvarhölgy (szoprán); Herold (bariton).

Házy Erzsébet összes rádiós dalszínházi felvételének sorában tehát nem a korábban jelzett 1964. év a rádiós bemutató időpontja, hanem 1961. február 28.


A rádiófelvételről:

1. felvonás: 46 perc
2. felvonás: 35 perc
3. felvonás: 30 perc
4. felvonás: 29 perc
Összesen: 140 perc

Az 1961. február 28-i rádiófelvétel „stáblistája” a következőképpen nézett ki:

Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond

Opera három felvonásban

Szövegét Romhányi József írta.

Vezényel: Polgár Tibor/ Fischer Sándor

Km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus zenekara, valamint a Magyar Állami Operaház Gyermekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Összekötő szöveget elmondja: Lukács Margit és Básti Lajos

Szereposztás:

Báthory Zsigmond Erdély fejedelme – Szabó Miklós
Krisztierna hercegnő, a hitvese - Szecsődy Irén
Carillo, jezsuita, a fejedelem gyóntatója – Bódy József
Székely Balázs, székely jobbágy –Svéd Sándor
Kendy Mária, Báthory Boldizsár hitvese, majd özvegye - Berei Mária
Terézia, udvarhölgy – Tiszay Magda
Öreg pásztor – Kálmán Oszkár
Apollónia, Zsigmond olasz kegyencnője – Házy Erzsébet
Sabina, Zsigmond olasz kegyencnője – Szőnyi Olga
Egy féleszű koldus – Kishegyi Árpád

A hangfelvételen hallható még Barlay Zsuzsa, Apor István, Sebestyén Béla, Szabadi József, Szénási István.


A zeneszerző halálának 20. évfordulóján – 2005. április 25.-én - részleteket sugárzott belőle a Bartók Rádió:

Km.: Házy Erzsébet, Szecsődy Irén, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Szabó Miklós, Svéd Sándor, Bódy József, Kálmán Oszkár, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez.: Polgár Tibor

A következő részletek csendültek fel az operából:

- Székely Balázs áriája a II. felvonásból Svéd Sándor előadásában,
- Székely Balázs áriája a III. felvonásból Svéd Sándor előadásában,
- az Ördögűző jelenet, km.: Tiszay Magda, Szabó Miklós, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Énekkara, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara
- Különösen ez a szám kedves nekem: Hármas és az olasz nők tánca (Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Szabó Miklós)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18462011-02-06 22:31:13
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

A Lili bárónő rádiós operettfelvételének még egy sugárzási időpontját nevezem meg: 1965. február 12., Petőfi Rádió. Kezdési időpont 17:50 volt.

Megemlítem még, hogy a felvétel zenei rendezője: Józsa Ibolya
Gioacchino Rossini • 7012011-02-06 19:40:33
A korábbi előrejelzések szerint holnap – azaz február 7-én - kell kijönnie DVD-n a New York-i Metropolitan Opera ARMIDA- előadásának. A DECCA jelenteti meg két lemezen.
Emlékezetes volt számomra a tavaly május elsejei élő moziközvetítés a MET-ből, amit a Müpában láthattam, a ragyogó Renée Fleminggel a címszerepben, meg a nagyszerű tenorok és a kórus-zenekar-balett közreműködésével! A rádió is élőben sugározta az előadást. (Persze, nem biztos, hogy ugyanazt az előadást jelenteti meg a kiadó, hiszen tudjuk, jellemző gyakorlat, hogy több előadás hang- és képanyagából vágják össze egésszé, ami a boltokba kerül.)
Nagyon várom ezt a lemezt azért is, mert tudomásom szerint Rossininek ez az operája most jelenik meg először DVD-n kereskedelmi forgalomban!
Operett, mint színpadi műfaj • 17852011-02-06 10:25:53
Egy éj Velencében az Operettszínházban!Jegyek itt!






Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjének bemutatására készül a Budapesti Operettszínház 2011. március 25-én és 26-án, melyben - a korabeli kritikusok szerint - több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában. Egy éj Velencében - avagy a Golyók háborúja címmel kerül bemutatásra a darab.

Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve… Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők.

Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot.

Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal.

Online jegyvásárlás itt!

Szereplők:
Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel / Vadász Zsolt
Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely /Homonnay Zsolt
Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás /Petridisz Hrisztosz
Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit / Szendy Szilvi
Annina, halászlány: Bordás Barbara / Fischl Mónika
Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid
Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika / Lukács Anita
Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám / György-Rózsa Sándor
Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor / Jantyik Csaba
Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika / Farkasréti Mária
Testaccio, velencei szenátor:Sánta László / Oláh Tibor

Rendező: KERO® - Kerényi Miklós Gábor

/operett klub/
ifj. Johann Strauss • 1292011-02-05 11:07:40
A kiadó márciusi újdonsága lesz ez a kuriózum Strauss-operettfelvétel
ifj. Johann Strauss • 1282011-02-05 10:39:11
Johann Strauss (1825-1899)

DER CARNEVAL IN ROM,
Operetta in three acts

Libretto by Josef Braun (Dialogues) & Richard Genée
Dialogue version: Andre Meyer

Isabella Ma-Zach, Jessica Glatte, Michael Heim, Manfred Equiluz,
Marcus Guenzel, Bernd Koennes

Chor der Staatsoperette Dresden
Orchester der Staatsoperette Dresden
Ernst Theis

2CDs
cpo 777 405-2 UPC Code: 761203740529

Operetta Art at its Finest
Johann Strauss’s Der Carneval in Rom (The Carnival in Rome) of 1873 was unfortunately
completely overshadowed by the premiere of his world hit Die Fledermaus only one year
later – and yet it is in everyway a match for it. Musically, the grand duets, arias, and above
all the Finales I and II in the Carneval rank with the finest pieces ever composed by Strauss.
It is not, however, the popular hits with their beat-the-time-along-to-me texts but the parts
with catchy verses, lyrical and ariose in character and interwoven with the finest art, that in
large numbers stamp this work. They appeal first and foremost to the audience’s emotional
world instead of exercising its laughing muscles – which took Strauss’s then typical public
by surprise and led to what for him was an unusually modest success. The last time that
Der Carneval in Rom attracted some attention was in the form of an arrangement by the
conductor Franz Marszalek performed in Dortmund in 1937. Marszalek recorded his
arrangement of this work in 1950 in a complete edition for the Cologne Radio. The
successful modern revival of the work was based on the New Johann Strauss Complete
Edition of Vienna and performed at the Dresden State Operetta in 2004 under the
conductor Ernst Theis. The cast from this production is now heard on a new recording
on cpo.


Pantheon • 7182011-02-05 10:33:53
Meghalt Maria Schneider

Pályafutása során több mint ötven filmben szerepelt, a legendás, 1972-es Bernardo Bertolucci-alkotásban, az Utolsó tangó Párizsban című filmben tizenkilenc évesen már Marlon Brando oldalán játszhatott. 58 évesen korában, hosszú betegség után Párizsban csütörtök reggel érte a halál.
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4522011-02-04 22:30:09
JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY

2011. február 7. 19.00

Óbudai Társaskör
Nagyterem

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ÉNEKKARI MŰVÉSZEINEK

jótékony célú hangversenye

„A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT” ALAPÍTVÁNY javára

Népszerű operarészletek


Zongorán kísérnek:

Fekete Valéria, Kovács Ágnes, Szirtes Katalin, a Magyar Állami Operaház korrepetítorai

A műsort összeállította:

Szabó Sipos Máté karigazgató

Belépőjegy: 1500 Ft


Gioacchino Rossini • 6992011-02-01 14:43:38
Megjelent DVD-n Rossini Petite Messe Solennelle-jének általam említett (655 sorszám) – a Mezzon és ARTE-n már közvetített - csodaszép zenekari zenekari kíséretes változata

EuroArts. Catalog No: EUA 2057428

2008, Lipcse (85 perc)

On the occasion of the 140th anniversary of the composer’s death, crowds gathered at the Leipziger Gewandhaus to witness a world-class performance of one of Rossini’s two large-scale, major choral works: the Petite Messe Solennelle. Riccardo Chailly – whose ‘genius for the Rossini style has ripened with the years’ (Gramophone) – leads a spectacular ensemble of four internationally renowned singers, the combined forces of the Choir of the Leipzig Opera and the Gewandhaus Choir, and the Gewandhausorchester; their harmonious, ethereal rendition receives a heartfelt ovation that affirms the beguiling effect of the last of Rossini’s ‘sins of old age’.

Gioacchino Rossini's Petite Messe Solennelle was written in 1863, "the last", the composer called it, of my “péchés de vieillesse" (sins of old age). For its first performance (1864) Rossini arranged the work with only two pianos and harmonium. Partly for fear that it would be done anyway after his death, Rossini discreetly orchestrated the Petite Messe Solennelle during 1866-67, without losing its candor and subtlety. The resulting version had its first public performance on 28 February 1869, three months after the composer's death.

"Mr Chailly's genius for the Rossini style has ripened with the years. His performance has daring and velocity." Gramophone

Operett, mint színpadi műfaj • 17832011-02-01 13:56:08
GÜL BABA: ÁLOMMESE A SZÍNPADON

Eger Hír
(2011-01-28 00:03:00)

A Huszka Jenő életművének csúcsát jelentő Gül baba című operett bemutatóját mutatta be január 28-án este a Gárdonyi Géza Színház.

„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem. Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.

A közönség Egerben Szabó Emíliával, Hüse Csabával, Kaszás Gergővel és Nádasy Erikával a fő-, valamint Tunyogi Péterrel a címszerepben láthatja az előadást. A jelmez Húros Annamária, a díszlet Gróf Gyula munkája. Koreográfiát Túri Lajos készít az előadáshoz. A zenei vezető Nagy Zoltán.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18452011-01-31 19:46:20

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő

Korábban, az 553. sorszám alatt az 1964-es évet jelöltem meg a Huszka-operett Rádió Dalszínháza bemutató idejének. Ezt most revideálom. A Lili bárónő keresztmetszete először 1960. november 21-én hangzott el a rádióban, melyet még az évben, december 17-én ismételtek.

Megismétlem a szereposztást, és felsorolom a keresztmetszet részleteit, amit kiegészítettem az 1. felvonás fináléja közreműködői megnevezésével.


Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró - Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
Virágárus lányok, szabónők, szabók

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és
Énekkara

Vezényel: Sebestyén András

Házy Erzsébet a rádiófelvételen a következő számokban énekel:

- Dal: „Bíborban ég az alkony ég….. Egy férfi képe van a szívem
közepében…” (Házy)
- Kettős: „Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille
szárnyon!...” (Ilosfalvy, Házy)
- 1. felv. fináléja (Házy, Kishegyi, Ilosfalvy)
- Zsoké induló: (Házy)
- Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak… Csók,
nem is igaz tán…” (Házy, Kishegyi, énekkar)
- Hármas Házy, Kishegyi, Melis György)
- Kettős: „Szellők szárnyán, jöjj velem, repülj velem.…” (Házy,
Ilosfalvy)


Megemlítem itt, hogy az operettből a „Tündérkirálynő, légy a párom…” kezdetű részlet, valamint a „Szellők szárnyán…” duett Ilosfalvy Róberttel, felcsendültek egy nem sokkal későbbi zenés rádióadásban is: „Álmaimban már láttalak”: 1961. április 22.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18442011-01-31 19:31:10
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1960. október 7. Kossuth Rádió 20:30

„Az operett Orfeusza” – Zenés hangképek Offenbach életéből

A keretjátékot Albert István írta

(70 perc)

Rendező: Ruitner Sándor

Szerkesztő: Bitó Pál

Offenbach: Kálmán György

Km.: Balogh Erzsi, Feleky Sári, Gosztonyi János, HÁZY ERZSÉBET, Horváth Jenő, Ilosfalvy Róbert, Komorás Gyula, Melis György, Mednyánszky Ági, Neményi Lili, Szabó Miklós, Szecsődy Irén, Szilvássy Márgit, Velenczey István, Verebes Károly

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18432011-01-31 19:29:36
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Charles Lecocq: Angot asszony lánya

A háromfelvonásos operett magyar rádiófelvételéről – amely 1960. augusztus 21-én, a Kossuth Rádióban 20.15 – 22.00 óra között került először adásba - részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon már szóltam.

Az operettből megneveztem azokat a részleteket, melyekben Házy Erzsébet énekel:

Házy Erzsébet énekszámai:

- Clarette belépője + jelenet: „ Ez itt a mister úr babája… Van itt egy út…” (Házy és Énekkar)
- Clairette és Lange kettőse (Házy Erzsébet, Németh Marika)
- Clarette és Ange Pitou szerelmi kettőse (Házy, Szabó)
- Jelenet és keringő (Házy, Németh, Geszty, Szabó)

Még egy énekszámot említek kiegészítésül:

- Clairette gúnydala - politikai chanson (Házy és Énekkar)

Megemlítem még, hogy a teljes operett legutoljára 1997. április 6-án 21.03-kor csendült fel a Petőfi Rádióban.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18422011-01-31 19:28:58

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1960. március 29.

„Régi slágerek és dalok” – évről évre (1945-1960)

Összekötő szöveg: Bajor Nagy Ernő
Riporter: Petress István

Házy Erzsébet Fényes Szabolcs: Fekete csillag c. operettjének részletében – egy duettben – énekel, Bende Zsolt partnereként.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18412011-01-31 19:28:21
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz

Daljáték három felvonásban

A rádiófelvételről részletesen az 1.349. és az 527. sorszámokon szóltam.

Pontosítom a rádiós bemutató idejét: 1959. december 27.

A részletek között megneveztem. „- Együttes (Házy, Palló, Radnay, Földényi Kórus)” Kiegészítem a dalszöveg kezdő soraival: „ A haja színarany, termete nádszál…”

A felvétel teljes ideje: 130 perc

Megemlítem továbbá, hogy a teljes felvételt hatszor ismételte a rádió, a legutolsó sugárzása 1985. július 6-án, a Kossuth Rádióban volt, 19.45 órai kezdettel.

Balett-, és Táncművészet • 4322011-01-31 19:26:33
Keveházi Gábor - mai lapértesülés szerint (MTI) - a pénteki felmentése miatt perelni fog.
Lisztről emelkedetten • 3102011-01-30 12:34:49
„Máshol a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok”
MNO.hu 2011. január 29. 07:00
Pálffy Renáta

„Ó, én dicsőséges és drága Magyarországom, kerüljön bár sok erőfeszítésembe, méltó leszek hozzád, és tihozzátok, szeretett honfitársaim” – írta 1840-ben Liszt Ferenc. Magyarország szülöttjének vallotta magát, de nyitott volt számos más európai ország kultúrája iránt is, s mindenütt jelentősen hozzájárult a zenei kultúra fejlődéséhez. E hatást hivatott összefoglalni a Müpában megtekinthető „Liszt! Minden tekintetben. Életút-kiállítás 2011”, amely hat témakör köré csoportosítva ad ízelítőt egy maradandó hatású művész világából.


Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Liszt Ferenc a 19. század egyik legnagyobb zongoraművésze, merészen újító zeneszerző, karmester, pedagógus és zenei író. 200 éve, 1811. október 22-én született a Sopron vármegyei Doborjánban, az évforduló alkalmából meghirdették a Liszt-évet, és Európa-szerte különböző programok keretében tisztelegnek művészete előtt. A jubileumi kiállítások sorát hazánkban a Művészetek Palotájának életút-kiállítása nyitotta meg.

Kezdetek és pályatársak

Liszt Ferenc hatéves volt, amikor kiderült kivételes zenei tehetsége. Apja, Liszt Ádám tanította zongorázni, majd Bécsben Carl Czerny tanítványa volt. Először 1820 októberében lépett nyilvánosan a közönség elé Sopronban, 11 éves korában már nyilvános hangversenyeket adott. Egy évvel később – a család Nyugat-Európába indulása előtt – búcsúkoncertet tartott Bécsben, ahova meghívták Ludwig van Beethovent, aki az ifjú művész egyik példaképe volt. Emellett Liszt olyan pályatársakat és barátokat tudhatott maga mellett, mint Friedrich Chopin, Hector Berlioz, Robert Schuman és Richard Wagner. Első, nyomtatásban megjelent kompozíciója, egy variáció Anton Diabelli témájára 1824-ben Bécsben keletkezett.

„A zongorám én vagyok”

A Párizsban élő Liszt 1832-ben Paganini hegedűkoncertjein fellelkesülve lázas gyakorlással fejlesztette technikáját. Virtuóz játékával és lenyűgöző egyéniségével meghódította Európát. Az ünnepelt művész először 1839–1840 fordulóján látogatott haza Magyarországra, ahol Pest-Budán, Győrben és Sopronban adott koncertet. Mindenütt óriási lelkesedéssel fogadták. 1846-ban hosszabb hazai koncertkörútján Erdélybe is eljutott. Kolozsvárott négy hangversenyt adott. Körútjai során Liszt Európa szinte valamennyi országába eljutott, s olyan távoli tájakra is, mint Cork, Gibraltár, vagy épp Isztambul. Koncertműsorain dalátiratok is szerepeltek. Schubert műveiből több mint 50 átirat készült az 1840-es években. Ezek az eredeti daloknál is népszerűbbek volt.

A szimfonikus programzene mestere

Liszt már 1842-ben elnyerte a weimari nagyhercegtől a rendkívüli szolgálatban lévő udvari karmester címet. 1848. január végén le is telepedett a városban és több mint egy évtizedig ténylegesen ő irányította a város zenei életét. Már korábban is komponált néhány művet zenekari kísérettel, a szimfonikus zene azonban weimari karmestersége idején, az 1850-es években került munkásságának előterébe. Egytételes zenekari programdarabjaival, a 12 szimfonikus költeménnyel új műfajt teremtett. A weimari évek gyümölcse a Faust-szimfónia, a h-moll szonáta, valamint számos orgonamű és dal is.

Az egyházi zene szolgálatában

A vallásos érzület Lisztet egész életében végigkísérte, 1835-ben már cikket közölt az egyházi zene megreformálásáról, majd főként az 1860-as években – Rómába költözve – foglalkoztatta ez a téma. Két oratóriuma (Szent Erzsébet legendája, Krisztus), négy miséje, rekvieme, zsoltárai, motettái a szent szövegek mélységes átéléséről tanúskodnak. Az ősi hagyományokat ötvözte az új harmóniavilággal és formai újításokkal.

Mester és tanítványai

Apja halála után (1828) a fiatal Liszt zongoraoktatással kereste kenyerét. Ismert művésszé válásától kezdve azonban mindig ingyen tanított. 1835-ben a genfi konzervatóriumban is, weimari karmester korában kiváló muzsikusok pályakezdését segítette. 1869-től haláláig Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg életét, mindenütt tanítványok vették körül. 1857-ben alapító elnöke és tanára lett a budapesti Zeneakadémiának, és szolgálati lakásában tanított. A 14. Magyar rapszódiát Liszt legkedvesebb tanítványának, Hans von Bülow-nak, későbbi vejének ajánlotta, aki mint karmester, tanár, zeneszerző és zenekritikus is ragyogó pályát futott be.

„Mint magyar hazámnak hű fia”

Liszt Ferenc élete nagy részét távol töltötte szülőföldjétől, mégis ragaszkodott magyar állampolgárságához és hazájához. Anyanyelve német volt, de legszívesebben franciául írt és beszélt, ám számtalanszor kinyilvánította, hogy magyarnak tekinti magát. Az 1838-as pesti árvíz híre Velencében érte, amelynek kapcsán így írt: „Ó, én távoli vad hazám, ismeretlen barátaim! Széles nagy családom! Fájdalmad kiáltása visszahívott hozzád.” A művész Bécsben 24 ezer aranyforintot gyűjtött össze az árvízkárosultak javára. 1839–1840 fordulóján már ünnepelt virtuózként látogatott hazájába, ahol életre szóló fogadtatásban volt része. „Mindenütt máshol a közönséggel van dolgom, de Magyarországon a nemzethez szólok” – írta Festetich Leó grófnak 1840. március 22-én. Lipcséből, majd decemberben Manchesterből írt levelében így fogalmaz: „Minél inkább múlnak a napok, annál jobban növekszik a haza emléke a szívemben. Ó, én dicsőséges és drága Magyarországom, kerüljön bár sok erőfeszítésembe, méltó leszek hozzád, és tihozzátok, szeretett honfitársaim.”

Műhelytitkok

A kalandos életút legfontosabb állomásainak ismertetése mellett a látogató betekintést nyerhet a művész mindennapjaiba, magánéletébe: a kiállítást Liszt Ferenc emlékezetes pillanatit felelevenítő képek színesítik, láthatjuk pályatársait, magánéletének meghatározó szereplőit. Emellett találkozhatunk kéziratokat, zongorakivonatokat, eredeti kottákat bemutató felvételekkel. Egy-egy kiemelkedő fontosságú tárgy is felbukkan, mely a zenei zseni műhelytitkaiba ad betekintést: ezüst kottatartója, vagy épp úti zongorája, melyen lázasan gyakorolt koncertkörútjai során. Nagy hangsúlyt kap Liszt Ferenc kreativitásának érzékeltetése a kiemelt művek által, valamint hatása az utókor zenei kultúrájára, ezen belül a magyar zenei kultúráért kifejtett tevékenységének bemutatása. A kiállítás ugyanakkor nosztalgikus visszatekintés egy korszakra, melyben a magyar nemzet ügyének szolgálata kiemelt jelentőségűvé vált. Számos személyiséget említhetnénk, akik életük során elkötelezettek voltak hazánk iránt, közéjük tartozik Liszt Ferenc is, aki műveiben folyamatosan vallott hazafias érzelmeiről, életművével pedig nem múló dicsőséget hozott Magyarország számára.

A kiállítás helyszíne: Művészetek Palotája, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Megtekinthető: 2011. január 22. – május 31.
Lisztről emelkedetten • 3092011-01-30 12:33:58
Helyes...
Kedvenc előadók • 23092011-01-30 10:55:47
Várhelyi Éva-interjú univerzálisnak kell lennünk

/fidelio.hu/
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 363022011-01-30 10:30:39
A pénteki előadáson a földszinten elég sok hely üresen maradt, amin kissé meglepődtem, hiszen 3 év után az első előadás (hat debütánssal) akár egy kis premierrel is felért.
Társművészetek • 5942011-01-30 10:17:14
Igazad van. Amikor elolvastam a cikket ez nekem is szeget ütött a fejembe, hogy ennyire tájékozatlan legyen az új igazgató. De a beszélgető partner vagy a szerkesztő is felkészületlen, ha hagyta ezt így megjelentetni a lapban. Én viszont hagyom úgy ahogy van, mert fontosnak tartom a teljes szövegkörnyezetet, még ilyen buktatókkal is... Jól teszed, hogy az ilyen bakik mellett nem mész el szótlanul! Amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (akkor még Főiskola) volt a munkahelyem, sokat jártam le Pécsre a Zeneakadémia ottani kihelyezett tagozatára...)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362732011-01-29 17:16:26
Tegnap - közel három év után - újra Pikk dáma -előadásnak tapsolhatott a közönség az Operaházban. Az induló hatos-sorozat első előadásán öt művész debütált az opera szerepeiben: először énekelte Massányi Viktor Tomszkijt, Szegedi Csaba Jeleckijt, Kiss Péter Csekalinszkijt, Gémes Katalin a Nevelőnőt, Markovics Erika Mását. És először vezényelte Győriványi Ráth György az Operában a Pikk dámát! Velük és a régiekkel együtt - így Bándi János (Hermann), Kovács Annamária (A grófnő), Bátori Éva (Liza), Paulina/Daphnis (Meláth Andrea) és a többi énekes mind - , plusz az énekkar, a gyermekkar, a balettkar és nagyszerűen játszó zenekar, egy csodálatos operaestét varázsoltak a színpadon a nagyérdemű publikumnak. Nagyon szép, sikeres Pikk dáma repríznek lehettünk szem- és fültanúi! Csajkovszkíj zenéje, mint minden alkalommal, lehengerel, elkábít, elbódít; ma már az Anyeginjéénél előrébb helyezem ennek a mesteri operának az értékeit. Persze, a zenei- és dramaturgiai hatásokon és a közreműködőkön túl sok múlik a látványvilágon és a rendezésen. Azt hiszem, az orosz alkotókra sem lehet panaszom. A premieren megismert koncepciójuk, alkotásuk ma is élő, befogadható, és érzelmileg azonosulni lehet munkájukkal. Várom a további Pikk dámákat!...
Társművészetek • 5922011-01-29 15:57:06
A Magyar Nemzetnek adott tegnapi interjújában ("Rázga nem rúgná fel a szokásjogot" )a Pécsi Nemzeti Színház napokban megválasztott igazgatója, Rázga Miklós egyebek között beszélt az operatagozat fejlesztéséről. Elmondta, hogy "kínosan ügyelt arra", hogy ne kelljen feleslkeges pozíciókat beiktatni. A színháznak jelenleg nincs zenei igazgatója, csak zenei vezetője, ezért döntött amellett, hogy Gulyás Dénes legyen az operatagozat vezetője. "Az ő személye kifogja termelni a fejlesztéshez szükséges pluszforrásokat, nemcsak a kapcsolati tőkéjén, hanem az elképzelésein keresztül is." Országos tendencia, hogy a operaműsorok nézőszáma évről évre csökken. Olyan kitörési pontokat kellett találni, amelyeket a szegényes költségvetés lehetővé tesz, nem szerződtethetnek több tagot (jelenleg mindössze négy tagból áll az operatagozat), vendégművészekkel kell számolniuk. A szokásos egy operabemutató mellett minden évben szeretnének plusz fellépési lehetőséget biztosítani az operistáknak, tervezik egy "beavató színházakhoz hasonló opera-koncertsorozat létrehozását is", a zeneakadémisták, illetve a pécsi zeneművészeti főiskola növendékei pedig szakmai gyakorlatot tölthetnének a színháznál.
Szóba került a Pécsi Balett sorsa is. Rázga Mikós direktor szeretné elérni, hogy részleges önállósághot kapjon a balett-tagozat, amelynek Vincze Balázs továbbra is igazgatója marad. Olyan szervezet szabályzat kialakítását tervezik, amely leszögezi, hogy bármilyen pályázati vagy támogatási pénz, amelyet saját maguk jártak ki, kizárólag az ő költségvetésüket erősítse.
Simon István igazgatási igazgató által korábban készítetett állapotfelmérés szerint 1,5 milliárd forintot kellene rekonstrukcióra költeni. Rázga Miklós szeretne egy új állapotfelmérést készíttetni. A fő kérdés, hogy generálisan kell-e a színházat felújítani, vagy a szakaszos rekonstrukció mellett érdemesebb dönteni. "Lehet, hogy egy teljes felújítás olcsóbb, de akkor a színházat hosszabb időre be kell zárni, így a nézőszámkiesés boritékolható. Ez a mostani pénzosztó mechanizusok miatt óriási támogatáscsökkenést eredményezne. Éppen ezért a szakaszos felújítást támogatom."

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17122011-01-29 15:27:11
Olvasom a tegnapi Magyar Nemzetben a megszellőztetett hírt - kérdőjellel? - Káel Csaba rendező és reklámszakember, a Pécs 2010 nyitóünnepség rendezője vezetheti a jövőben a pécsi Kodály Központot, amelyet a Dunántúli Napló értesülése szerint összevonnak két másik nemzeti intézménnyel, a Művészetek Palotájával és a Millenárissal. Így a pécsi koncerttermet Budapestről irányítanák. Az összevonás tervéről, az igazgató kinevezéséről szóló értesülést hivatalos forrás nem erősítette meg. Káel Csaba állította, ne kapott felkérést. (MN)
Pantheon • 7142011-01-29 15:18:15
Elhunyt Susannah York brit színésznő, aki olyan legendás angol és amerikai kasszasiker-filmekben játszott, mint a Tom Jones, Egy ember az örökkévalóságnak, A lovakat lelövik, ugye, Jane Eyre és a Superman. 72 éves korában érte a halál.
Pantheon • 7132011-01-29 15:00:35
Nagy énekesnő volt. Sok lemezét-felvételét sugározta egykor a rádió, meg opera- és koncertközvetítésekben is hallhattuk szép szopránját.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18402011-01-29 14:55:32
Kedves Haandel, én kérek elnézést Tőled, mivel az a "nemrég" egy évvel ezelőtt volt; és nem ide, hanem a Vincenzo Bellini topicba írtam be a 201. és 215. sz. hozzászólásomban: "A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini". Akkor ismertettem a teljes hét Bellini-programját, benne a Házyval felvett részleteket, melyekről híradást tettél a rádió ismételt sugárzása kapcsán. (Amire utaltam, ez az egy évvel ezelőtti rádiós zenei esemény emlékeimben úgy él, mintha csak tegnap történt volna...) Korábban rátaláltam a Házyval gramofon lemezre felvett Bellini-részletekre is, melyeket valóban az 1820-as sorszám alatt ismertettem, és ez is megkavart. Úgyhogy ismételten köszönöm, hogy erre a HÁzy-Bellini-részletekre felhívtad a figyelmet, már csak azért is, mert ezen a héten nem vettem kezembe az RTV Részletest...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18382011-01-28 17:20:09
Érdekes, nem olyan régen már ment ez a műsor a rádióban, akkor itt megemlékeztem róla. Örülök, hogy újra adásba került, és erre felhívtad itt a figyelmünket!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18372011-01-28 17:17:08
(Ezt nem is kellett volna leírnom, a születési adatokból feltételezhető volt.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18362011-01-28 17:15:21
Lemaradt: már mindketten távoztak az élők sorából.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18352011-01-28 17:09:00
Ne keverd össze a két Fischer Sándort!

1.) (Bp., 1915. febr. 24.– ): fonetikus, főiskolai tanár. A Zak-n tanult énekelni, de párhuzamosan művészettörténetet és nyelvtudományt is hallgatott a bölcsészettudományi karon. Hangképzéssel és beszédtechnikával foglalkozik. 1950–1990 között a SzAk színpadi beszédtanára volt. F.M. Beszédtechnika (1955); A szónoki beszéd (1964); A beszéd művészete (1966).

2.) 1900 – Született; Fischer Sándor műfordító, karmester, zeneszerző, a Magyar Rádió egykori zenei osztályának munkatársa. Fischer Ádám és Fischer Iván édesapja.

Társművészetek • 5912011-01-27 23:07:14
Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház új igazgatója
• 2011. január 27. -
• -
• Fidelio/MTI -

Rázga Miklós színművészt lett a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, így döntött a város közgyűlése.
A testület egyhangú döntést hozott. Az új direktor Balikó Tamást váltja a poszton, tisztségét február 16-tól öt éven át töltheti be.

Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere Rázga Miklós megválasztását azzal indokolta, hogy a színművész hosszú évek óta dolgozik a Pécsi Nemzeti Színházban, ismeri a várost, az itt élőket és a társulatot. "Fontos szempont volt az is, hogy vállalta a színház zenei tagozatának megújítását, és pályázatában az elvárásoknak megfelelően hangsúlyos elemet kapott a balett tagozat megerősítése" - tette hozzá.


Rázga Miklós azt mondta, mint minden színházigazgató, ő is egy jó és szerethető színházat szeretne irányítani. Kitért arra, hogy a nézőszámot a kamaraszínház nagyobb kihasználtságával szeretné növelni. A repertoár kialakításában nagy figyelmet fordít majd a családi produkciókra, a pedagógusokkal együttműködésben pedig beavatószínházi előadásokkal jelentkeznek az iskolai irodalomórák keretében. Az operatagozatot Gulyás Dénes operaénekes segítségével tenné hangsúlyosabbá a következő években.

A sajtótájékoztatón felmerült a színház rekonstrukciójának kérdése. Nagy Csaba azt mondta, a városnak jelenleg nincs másfél milliárd forintja az intézmény teljes rekonstrukciójára, viszont a karbantartások keretében minden évben több tízmillió forintot szánnak különböző felújításokra. Az idei POSzT-ra megújul a színház erkélye, rendbeteszik a zenekari árkot, és megszüntetik a beázásokat.

A színházigazgatói posztra korábban Balikó Tamás mellett Dörner György, Rázga Miklós, Márton András színművész, valamint Béres Attila és Rusznyák Gábor rendező pályázott. Mind a hat jelentkezés érvényes volt, és bár a szakmai előkészítő bizottság Balikó Tamás és Márton András pályázatát részesítette előnyben, a város kulturális bizottságának támogatását egyikük sem nyerte el, ahogy a közgyűlését sem.

A közelmúltban meghirdetett újabb pályázaton heten indultak: Balikó Tamás, Dörner György, Márton András, Moravecz Levente, Rázga Miklós, Rusznyák Gábor és egy, az adatai titkos kezelését kérő, Moira néven jelentkező művész.
Balikó Tamás a végső döntés előtt visszavonta pályázatát.
W.A.Mozart • 14922011-01-26 21:23:23
Egy jótékonysági koncertre hívom fel a figyelmet.

Mozart Varázsfuvolájának részletei (mintegy keresztmetszete az operának) csendülnek fel január 30-án 17 órakor a Marczibányi téri Művelődési Központban.

A műről beszél, vezényel, valamint zongorán közreműködik: Medveczky Ádám.

Műsorvezető: Rácz-Kassay Hajnal

A fellépő énekművészek:
Herczenik Anna
Hertelendi Rita
Rácz-Kassay Hajnal
Kováts Kolos
Rácz István
Horváth Ádám
Pataki Potyók Dániel
Medgyesi Zoltán

Rendező: Palcsó Sándor

Az Operaház művészeinek felajánlása a II. kerületben élő rászorulók megsegítésére.
A koncert bevétele – a II. kerületi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslata alapján – biztosítaná, hogy ne maradjon kerületben család télen fűtés nélkül.

Az est fővédnöke: Dr. Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere.

Belépő: 2.500 Ft.

Medveczky Ádám: „Nagyon megtisztelő felkérést kaptam Kassay Hajnaltól, amit örömmel fogadtam. Jótékonysági rendezvényekre mindig nyitott vagyok, kiváltképpen, ha ilyen nemes célt szolgálhatunk általa. A mostani előadásnak a szolidaritás gondolata mellett még egy, számomra nagyon fontos küldetése van: közelebb vinni az operát a nagyközönséghez.
Hármas feladatom lesz: zongorán kísérem az énekeseket, időnként vezényelni is fogok, és mesélek a műről. […]”
Lisztről emelkedetten • 3012011-01-26 01:10:17

Ritka Liszt-mű csendül fel a Bartók rádióban január 30-án, vasárnap 21.15 órakor „Az emberi hang dicsérete” c. műsor részeként. Az adás második számaként elhangzik a nagyon ritkán hallható befejezetlen Liszt-oratórium: Szent Szaniszló. A cincinnati Music Hallban, a május fesztivál keretében elhangzott, James Conlon vezényelte 2003-as előadás felvételét a Telarc világpremierként jelentette meg CD-n.

Liszt az 1860-as évek eleje óta dédelgette a Szent Szaniszló tervét, komponálását 1869-ben kezdte el, de 1886-ban bekövetkezett haláláig nem fejezte be ezt a művét. Az oratórium – amelyet némi túlzással és lokálpatrióta önzéssel akár a hagyományos lengyel-magyar barátság jegyében fogant alkotáskén is felfoghatunk – a XI. században élt krakkói püspökről szól, akit az uralkodó, II. (Merész) Boleszló kezdetben támogatott egyházmegyei térítőmunkájában és a klérus megújításában. A püspök és a király viszonya azonban idővel megromlott, s ellenségeskedésük odáig fajult, hogy Szaniszló kiközösítette az uralkodót, mire Boleszló a Szent Mihály templom oltáránál meggyilkoltatta a püspököt, testét megcsonkították, kezét-lábát levágták. A vértanút 1253-ban IV. Ince pápa Assisiben emelte a szentek sorába.

Az oratóriumnak lényegében a fele – első és negyedik jelenete – készült el. A komor hangulatú nyitányt recitativo, kórustétel és egy zongorakíséretes mezzoária követi, aztán „lazításként” megszólal két polonéz. A negyedik részt zenekari előjáték vezeti be, a bűnbánó király a 129. zsoltár énekli, majd a Salve Polonia „himnusz” koronázza meg Szent Szaniszló töredékes legendáját, amely csonkaságában is egyórányi késő romantikus Liszt-zenével ajándékozza meg a különlegességekre vágyó hallgatókat.

Egyébként a Liszt-év jegyében a Szent Szaniszló legendáját itthon is hallhatja majd a közönség: ezekben a napokban az Óbudai Danubia Zenekar szólistákkal kiegészülve, a Honvéd Együttes Férfikara (Strausz Kálmán karnagy vezetésével), Nagy László Adrián (orgona) közreműködésével CD-re rögzítik ezt az oratórium-töredéket. A későbbi előadás egyben lemezbemutató is lesz.
Bartók Rádió, 2011.01.30.

21.15 Az emberi hang dicsérete
Nyolc évszázad kantátái, miséi , oratóriumai
Szerkesztő: M. Katalin

1. Palestrina: Marcell pápa miséje (Westminster Katedrális Kórusa, vez: David Hill),

2. Liszt: St. Stanislaus – oratórium

Kristine Jepson,
Donnie Ray Albert - ének,
Michael Chertock - orgona,
a May Fesztiválkórus és a Cincinnati Szimfonikus Zenekar

Vezényel: James Conlon

Lisztről emelkedetten • 3002011-01-26 01:07:11
Szerintem a Magyar fantázia volt a koncert csúcspontja. Miközben - még a délelőtti (zártkörű) zenekari próbán - Kocsis Zoltán vállon veregetve bemutatta nekünk Farkas Gábort, hozzátette: "én vagyok a konzulense". A zseniális, egyfajta Liszt-"zongoraverseny" (Magyar fantázia) remekmű. Az elhangzását követő felcsattanó tapsok és brávók vastapsba csaptak át - itt többségében nem az esti díszbe öltözött sznobok és meghívott díszvendégek gyülekezete lelkesedett Farkas Gábor zongorajátékához; a nyitó Liszt-hangversenyen szerintem kevesebben voltak, mint ezen a délelőtti főpróbán, hol teltház ünnepelte a zongoraművészt és a közreműködő Nemzeti Filharmonikusokat, élükön Kocsissal. Most "elkoptatott" jelzőket fogok használni: virtuozitás, a megszólalás ereje, a zenekarral való együttműködés, átütő hatás; mindez jelen volt Farkas Gábor Liszt Ferenchez méltó interpretációjában.

Már a délelőtti zenekari próba szenzációs élményekkel ajándékozott meg, az esti díszhangverseny pedig tényleg felejthetetlen marad számomra. A koncerten az első Liszt-mű, ami elhangzott: „Amit a hegyen hallani” című szimfonikus költemény, melyet Victor Hugó költeménye ihletett; olyan színeket és árnyalatokat mutatott, amely jól példázta Liszt ízig-vérig romantikus lelkét, bámulatos hangfestő képességét és rendkívül kifejező hangszerelési megoldásait, amelyhez természetesen kellett Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar pontos előadása.

A „Magyar fantáziát” mintegy keretbe foglalta az előbbi szimfonikus költemény és a következő, a záró számként felcsendült egyházizene-alkotás: a „Magyar koronázási mise”. Nehéz volt az előtte elhangzott darabok közönségsikerét elérnie, pedig a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) és a négy énekszólista (Kolonits Klára, Németh Judit, Horváth István, Bretz Gábor) igen felkészült a miséből: az énekkar homogén hangszíne, pontos és kifejező éneke vagy a hegedűszóló egyaránt elsőrangú volt, a zenekar – és az orgona - erőteljes hatása mellett a szólisták énekének kissé visszafogott előadásmódja ugyancsak dominált. Magam éppen harminckét évvel ezelőtt énekeltem először ezt a nevezetes Liszt-misét, s azóta nagyon sokszor. Most jó volt a csoda Koronázási misét ilyen elsőrangú tolmácsolásban mintegy „kívülről” hallgatnom és élveznem, és Liszt géniusza előtt ismételten hódolnom.

Ez a nyitó hangverseny méltó kezdése volt a Liszt-évnek (nem feledkezve meg a hivatalos koncert előtt egy nappal előadott nagyszabású Krisztus-oratóriumról sem)! Várom a legalább ilyen szintű és minőségű további Liszt-hangversenyeket - nemcsak Pesten, hanem az egész országban is.

Majd elfelejtettem, hogy köszönetet mondjak a Müpa vezetésének, hogy lehetővé tette sokunk (ezrek) számára a főpróbára való bejutást és a próbafolyamat követését. Nyugodtan kijelenthetem, felemelő élményekben volt részünk, mely, állítom, még az egyébként kiválóan sikerült esti koncert szép emlékeit is kissé háttérbe szorítja.
Bánk bán • 17952011-01-25 22:21:42
Ha az én szavazatomon múlna, minden bizonnyal Kolonits mellett tenném le a voksom...
Bánk bán • 17932011-01-25 21:08:15
Rost Andrea a Domingó-emlékműsorban a TV-ben, mintha magára szavazott volna (Melindát énekelne), amikor szóba került a Bánk bán Los Angeles-i bemutatója. Ha nem csal emlékezetem...
Lisztről emelkedetten • 2962011-01-23 00:03:57
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyével szombaton este megkezdődtek a magyarországi Liszt-év eseményei a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az év védnöke, Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntötte a koncert előtt a közönséget.


„A magyar kultúra, a Himnusz születése napján nincs annál méltóbb alkalom, mint Liszt Ferenc páratlan géniuszával ünnepelni" - hangsúlyozta a köztársasági elnök a Művészetek Palotájában. A zeneszerző születésének 200. évfordulója ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a nagyvilágban és itthon jobban megismerjék életművét - emelte ki. A koncerten elhangzó három mű Liszt sokoldalúságát, a virtuóz zongoraművészt, az újító alkotót, az iskolateremtő egyéniséget is bemutatja.

A köztársasági elnök felidézte egy hamburgi Liszt-hangverseny emlékét, amelyen ott ült a jeles dán író, Hans Christian Andersen, aki - Schmitt Pál szavai szerint - pontosan érzékelte azt az áramütésszerű hatást, amelyet Liszt Ferenc gyakorolt a közönségére.

Gróf Zichy Géza, aki Liszt Ferenc tanítványa, barátja volt, a következőképpen írt mesteréről - emlékeztetett rá Schmitt Pál: „Magyar volt szívében, a zene iránti szeretetében német, a maga külső mivoltában és irodalmi kultúrájában francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Minden volt, ami egy ember lehet: egy egész világ kicsiben."

„Liszt magyarnak született - hangsúlyozta a köztársasági elnök - a hazafiság érzése egész lényét áthatotta, de ez nem akadályozta meg abban, hogy európai legyen." Magyarország európai uniós soros elnöksége nagyszerű alkalom arra, hogy a Liszt életmű segítségével jobban megismertessék a művészek a magyar kultúrát szerte a kontinensen, Madridtól Bécsig és Brüsszeltől Rómáig. „Tanúja voltám Madridban és Londonban parázsló hangulatú esteknek. Az UNESCO pedig a legnagyobb személyiségek előtt tisztelgő 2011-es programjába beemelte a Liszt-évet. Nem ünnepelünk tehát egyedül, velünk van az emlékezésben az egész művelt világ" - fogalmazott a köztársasági elnök.

„Liszt nyelvén, a zene különleges nyelvén könnyen, érthetően és szépen szólhatunk az egyetértésről, a barátságról, a szerelemről" - vélte Schmitt Pál.

A nyitóhangversenyen először az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény szólalt meg, amely az első e műformában született alkotása volt. Majd Farkas Gábor szólaltatta meg a Magyar fantáziát, amely szabálytalan virtuóz zongoraverseny. A Magyar Koronázási Mise a program záró száma, amelybe régi magyar egyházi dallamokat szőtt a zeneszerző.

(MTI)


Lisztről emelkedetten • 2942011-01-22 17:14:08
A tegnap esti Christus oratórium után "hivatalosan" is kezdetét veszi a Liszt-év a Müpa ma esti nyitó hangversenyével. Abban a szerencsében volt részem, hogy ott lehettem a délelőtt-délutáni -CD-felvétellel egybekötött zenekari főbróbán. Isteni volt!!! Kocsis Zoltán és muzsikustársai előtt le a kalappal! Amit öt órán át a teltház hallhatott, láthatott, átélhetett vele és a művészeivel (a négy szólista, énekkar, zenekar, orgona, zongora - nem volt akármi!... Ma este az élő rádióközvetítésből (a TV is sugározza majd) mindenki részesen lehet ennek a felemelő Liszt-koncertnek!
sajnos, a csodálatos Les preludes este nem lesz műsoron, ez csak a lemezre kerül fel. (A zenekari próbán briliáns előadásban hallhattuk ezt is!

A kezdés előtt félórával Kocsis Zoltánnal beszélget Kovács Sándor zenetörténész


19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Farkas Gábor (zongora),

Kolonits Klára,
Németh Judit,
Horváth István,
Bretz Gábor (ének),

Nemzeti Énekkar

Vezényel: Kocsis Zoltán

Műsoron:

Amit a hegyen hallani;
Magyar Fantázia;
Magyar koronázási mise

Élő közvetítések • 9282011-01-22 16:57:25
Ma este a Müpában a Liszt-hangversenyen a Koronázási mise szoprán szólamát nem Fodor Beatrix énekli, hanem Kolonits Klára! (Ott voltam a délelőtti főpróbán.)
Olvasói levelek • 84512011-01-22 16:55:39
Ma este a Müpában a Liszt-hangversenyen a Koronázási mise szoprán szólamát nem Fodor Beatrix énekli, hanem Kolonits Klára! (Ott voltam a délelőtti főpróbán.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362382011-01-21 19:49:44
Sümegi Eszter mindig biztos pontja az előadásnak, ez most is így volt. Nagyformátumú énekművész. Rajta nem múlik a darab sikere, mint a tegnap látott-hallott Szicíliai vecsernyében nyújtott alakításával igazolta is. Fekete Attila remek Arrigo, csak az a szeplő nem hiányzik az áriájában. Rácz István Procidája is igen szépen kidolgozott, hiába, a bemutató óta az összes előadás az övé! Fokanov is nagyszerű a kormányzó/apa szerepében, és mint mindig, ezúttal is óriásit szól az énekkar és a zenekar. Kesselyák kiválóan dirigálja együtteseit.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18322011-01-21 19:30:32
Kedves IVA!

Köszönöm jelentkezésedet. Most, hogy a Film Színház Muzsika korabeli lapszámából átemelted ide ezt a cikket, sikerült beazonosítanom, s megtaláltam a saját archívumomban. Úgy van, ahogy mondtad, a bal alsó sarokban látható a hivatkozott fotó, az idézett képaláírással. Megnyugodtam, hogy nem maradt ki a képgyűjteményemből ez a Házy-Birkás közös fotó a Gellért Szálló 1958-as operabálján. Idővel ezt a fotó is szerepelni fog a Házy Erzsébetről összegyűjtött fényképeim sorozatában.
Plácido Domingo • 1952011-01-21 19:09:41
A Magyar Nemzet mai száma egy glosszát szentel a nagy spanyol tenoristának, és köszönti az ünnepeltet születése napján.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362292011-01-20 00:24:41
Ma este ismét Vecsernye...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362282011-01-20 00:19:12
Bazsinka is természetesen a saját egyéniségét, különleges szépségű hangját viszi bele a szerep megformálásába. De másként, mint Sümegi Eszter. Sümegi távolságtartóbb, hűvösebb, racionálisabb Elenát hoz, nálánál Bazsinka színesebb, törékenyebb, finomabb jelenséget formál meg; habitusából is fakadóan, nem a külsőségek kihangsúlyozására törekszik, hanem valami belső természetesség, tartás az, ami átsugárzik alakításából, énekéből. A hangjának nincs olyan átütő ereje, mint kolléganőjének (hangjuk színe és ereje is más-más), ugyanakkor kevesebb pátosszal meg manírokkal él, és mivel erősebb a lírái vénája: nála a szív dominál. A jelenetről jelenetre változó érzésvilága jól elhatárolható koloritokban is, a dráma felépítésében is, mindezzel kedvezően támogatja meg amúgy is kifejező érzelemdús hangján szép énekelni valóit. Harmadszor láttam vele a darabot, és egyre jobban kedvelem Bazsinka Zsuzsanna Elena hercegnőjét. Bándival nagyon megértik egymást… Meg amúgy: a változatosság gyönyörködtet!
Plácido Domingo • 1922011-01-19 23:35:44
Zenében élni
Plácido Domingo, a hetvenéves szupersztár

Új Ember (2011. január 9.)

Mily találó a német elnevezés: Ausnahmetenor (különleges tehetségű tenor, a tenorok tenorja), amikor egy olyan sokoldalú művészről van szó, mint Plácido Domingo. Mindenki bűvkörébe kerül energikus, szimpatikus egyéniségének, aki énekelni, dirigálni, beszélni hallja. Idén hetvenéves. Kivételesen népszerű, ötven éve áll a színpadon, és még mindig fáradhatatlanul halad kitűzött céljai felé. Fegyelem és állandó tanulás jellemzi, élete a zene. Közel száznegyven szerepet alakított - olyan szám ez, amit egyetlen más tenor sem ért el előtte. Száz teljes operafelvétel, ötven videó, illetve DVD készült vele, áriák, duettek, crossoveralbumok, szinte valamennyi Verdi-szerep, a színpadon még nem is énekelt Wagner-operák cédéi szegélyezik útját. A washingtoni és a Los Angeles-i operaház igazgatója, aztán ott a karmesterkedés, a nemzetközi tehetségkutató verseny, az Operalia gondozása... Látványos operafilmek közreműködője, mint a legutóbb, eredeti helyszíneken felvett, élőben sugárzott Rigoletto volt. Számtalan jótékonysági és társadalmi-művészi elkötelezettségnek tesz eleget. Énekesi, zenekarvezetői keresettsége ma is olyan mértékű, mint harminc évvel ezelőtt. A találkozáshoz újabb kitüntetése, a Bécsi Staatsoper Sena Jurinac gyűrűjének átadása adta az alkalmat, és Daniel Catán mexikói zeneszerző Il Postino című, Pablo Nerudáról szóló operájának európai premierje biztosította a lehetőséget.

Szülei zarzuela- (a spanyol operett egy fajtája) együttesében töltött gyerek- és ifjúkor, tizennyolc évesen operai debütálás, húszévesen főszerep, majd hivatalos debütálás tenorként, 1965-től világkarrier, 1973-ban bemutatkozás karmesterként... - ezek voltak Domingo pályafutásának első fontos állomásai. Nem erényei csökkentésére, inkább sikerei adalékaként ő maga is megvallja, hogy egy művésznek ma a fennmaradáshoz nemcsak tehetségre, hanem jó üzleti tervre, marketingre, professzionális menedzsmentre is szüksége van. A jó önismeret sem árt, mondja Domingo, aki baritonként kezdte, aztán háromezer-egynéhányszáz, „karrierépítésre alkalmas" tenorfellépés és néhány hetes kényszerszünet után visszatért a bariton világába. - Mi fáradhatatlanságának titka? - Aki pihen, berozsdásodik - mondja. - Tavasszal azt hittem, ki kell állnom a nyilvánosság elé, és azt kell mondanom: „Emberek, ennyi volt!" De annyi baráti biztatást kaptam! Oly jó tudni, hogy sok barátom van világszerte, aki őszintén drukkolt, nem is eredménytelenül. Rengeteg mindent elértem már, legnagyobb sikerem azonban a betegség legyőzése. Abbahagyni, amikor kedvelnek, amikor operaházaim minden jegye elkel? A zene az életet jelenti számomra. Az egyre újabb zenei ötletek és inspirációk adják hozzá az energiát. Elképzelhetetlennek tart egy búcsúturnét; sokkal inkább elképzelhetőnek egy ma még távoli előadást, mely után hirtelen nem lesz tovább.

A Los Angeles-i opera igazgatói megbízása 2013-14-ig , a washingtonié egyelőre 2011-ig rója rá az adminisztratív terheket, a feladattal járó reprezentációs kötelezettségeket. Domingót nem elégíti ki az éneklés és a karmesterkedés, mert az opera műfaját korántsem tartja korosodó hölgynek, aki már elveszítette volna vonzó báját. Ismeri továbbá publikumát. Tudja, hogy a néző szép és maradandó élmények gyűjtésének céljával megy operába, jó zenét és énekeseket akar hallani. Az amerikai közönséget az előadások esztétikáját illetően konzervatívnak tartja. Az európai klasszikusokat még valamennyire ismerik, a „moderneket" (Schönberg, Zimmermann, Ligeti) azonban nem. Még Brittent, Sosztakovicsot, Hans Werner Henzét is idegenkedve fogadják - igaz viszont, hogy Európa sem ismeri William Bolcomot, Tobias Pickert vagy Scott Wheelert. Domingo az előadástervek összeállításakor évekre szóló repertoároperákat választ, és az úgymond finomságokkal óvatosabban bánik. Az atonális hangzás ellen énekesként sincs kifogása, ha az indokolt. Mást nyújt a politikával foglalkozó, átutazóban lévő washingtoni publikumnak - mivel a főváros imázsához tartoznak a rendszeres hazai operabemutatók -, és mást a filmipar által elkényeztetett Los Angeles-i operaközönségnek. Itt ismert, klasszikus operákat visznek színre, gyakran világhírű filmesekkel színész-rendezőkkel (Maximilian Schell, Marthe Keller, Julie Taymor, Woody Allen) együttműködve.

Domingo intendánsként, karmesterként sem idegenkedik az innovatív rendezői koncepcióktól, amíg azok tehetségről, ízlésről tanúskodnak. Sikerként említi például William Friedkin Ariadne Naxos szigetén című műve előjátékának Los Angeles-i színrevitelét egy filmnagyság (és parvenü) malibui villájában. Ami az opera műfajának finanszírozását illeti, természetesnek tartja, hogy az állam viselje a kulturális terheket. De változnak az idők: ma megbízhatóbbnak látszik a privát pénzforrás. Amerikában egyébként a színház mindig is a privát szférából táplálkozott. Fontosnak tartja azonban a művészi szabadság megtartását. Énekesként szívesen vesz részt kortárs operák színrevitelében, mint amilyen Ginastera Don Rodrigója, Menotti Goyája, Tan Dun The First Emperor vagy mexikói barátja, Daniel Catán Il postino című műve.

A komoly munka utáni kiruccanást, a könnyedébbnek tűnő operett-, musical-, showműfajt, a szabadtéri és arénakoncerteket nem gázsilehetőségként kezeli, hanem a széles publikum meghódítására alkalmas új kifejezési formának tartja. Jó tudni, hogy a közönség ismeri és elismeri ilyen irányú teljesítményét is. Olyan szép feladatok ezek, mint például az 1990-ben induló „három tenor"-koncertek (elsőként Rómában, a Caracalla termáiban, a FIFA labdarúgó-világbajnokság alkalmából), XVI. Benedek pápa köszöntése washingtoni látogatásakor, vagy a hagyományos Christmas in Vienna sorozat Dionne Warwick, Charles Aznavour, Michael Bolton, Sarah Brightman, Luciano Pavarotti és mások társaságában...

Hogy mi inspirálja? A mindig más-más szerep, a különféle karakterek megjelenítése. A postásban például a chilei Nobel-díjas költő, Pablo Neruda személyisége ragadta meg, akit föltétlenül életre kívánt kelteni. - Neruda nemcsak a politikai, hanem a művészeti fejlődés katalizátora is volt. Catán operája a művészetről és a szerelemről szól, amelyek az élet alapelemei. Muzsikája érzelemben gazdag; sokat tanult olyanoktól, mint Stravinsky, Richard Strauss, Puccini, Alban Berg. - Nerudát a leghétköznapibb dolgok is versre fakasztották. „Szemlélődök, és közben megszólítanak a dolgok, kérik, hogy énekeljek" - írta Neruda. Még a zoknijához is ódát írt.

Meddig marad színpadon? - Amíg jó a közérzetem és a hangom, nem fogom magam kéretni, hogy énekeljek. De egy napig sem énekelek tovább, ha ez már nem lesz így. Egyelőre egyetlen nappal sem szeretnék kevesebbet énekelni, mint amíg tudok.

Domingo izgalmas feladatnak tartja a Los Angeles-i opera és a Theater an der Wien kooperációját. Érthető Erkel Ferenc Bánk bánja iránti érdeklődése is. Kérdés, hogy a bemutató várható sikere megéri-e a nemzetközi szereposztás, színrevitel minden bizonnyal nagy költségeit - ismervén az amerikai publikum szokásait. (Évekkel ezelőtt az Association for Austrian-Hungarian Cultural Cooperation Marcel Prawyval már megkísérelte a Staatsoperben az opera bemutatását, de a megkeresett Edita Gruberova nem vállalta Melinda szerepét. Aztán a nagy operaguru elhunyt, a Holender-igazgatóság pedig nem lelkesedett az ügyért.) Megállapodás még nincs. A kísérletezés azonban - akárcsak az 1993-ban alapított Operalia énekes utánpótlás-támogatása - beleillik a művész marketingterveibe. - Nemcsak azért alapítottam az Operaliát, mert sok fiatal művész fordult hozzám támogatásért, de azért is, mert az énekes dolga az, hogy fellépéskor a maximumot adja, az operaház dolga viszont felnevelni a jövő sztárjait.

Hogy mi adja Domingo aktív életéhez a kiegyensúlyozott hátteret? A család, elsősorban felesége, Marta. Először tizenhat évesen nősült, és hirtelen apaszerepben találta magát. Második felesége 1962 óta Marta Omelas mexikói szoprán, két fiának édesanyja, aki karrierjét áldozta föl a családért. Az utóbbi kilenc évben azonban ő is aktív operarendezőként: amerikai, mexikói, japán és orosz operaházakban. - Ő a legszigorúbb kritikusom, aki az első sorból figyeli a fellépéseimet. Családi szokás, hogy ünnepeken, családi események alkalmával valamennyien összejövünk az acapulcói házban. Fontos számunkra az érzelmi kötődés.

Domingo élete annyira tele van zenével, karmesterként memorizálással vagy új szerep tanulásával, hogy a kevés szabadidőben, ami marad, nem kíván zenét hallgatni: - Ha majd csökken a karrier nyomása, néhány év múlva talán arra is lesz időm.

Reviczky Katalin
(Bécs)

A cikket három színes fotó illusztrálja: A postás - Pablo Neruda szerepében; Cristina Gallardo-Domasszal;
Simon Boccanegraként a londoni Covent Gardenben
Operett, mint színpadi műfaj • 17822011-01-19 23:19:20
Köszönöm, hogy belinkelted ezt a cikket. Nem voltam ott, így legalább olvashattam a műsorról és a közreműködökről valamit,
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362262011-01-19 23:15:13
Már több mint tízszer láttam a Vecsernyét az Operában. A tegnap esti előadást ugyanúgy élveztem, mint a legelsőt. Nem tudok betelni vele Verdi remekével! Bándi János egyre jobb formában énekel, különösen az ő alakítása örvendeztetett meg újra, s persze az énekkar és a zenekar egyenletes, magas színvonalon nyújtott teljesítményéért ismételt köszönettel tartozom! Ezt a sikerdarabot továbbra is a repertoáron kell tartani!
TOP 10 - Nagy Nevek, akiket élőben láttam • 472011-01-19 23:00:16
Herbert von Karajan
Claudio Abbado
Doráti Antal
Solti György
Lamberto Gardelli
Francesco Molinari-Pradelli
Fernando Previtali
Karl Böhm
Zubin Mehta
Georges Prêtre
Erkel Színház • 24582011-01-18 10:55:10
Origo 2011.01.17.

Leállították az új Erkel Színház beruházását

Visszavonta a kormány az Erkel Színház megépítéséről szóló határozatot. A kormányszóvivő azt mondta, hogy a beruházás azok közé a PPP-projektek közé tartozik, amelyeket a kormány felülvizsgál.

A kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő - áll a Magyar Közlöny 4. számában. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, hogy az új Erkel Színház azoknak a PPP-beruházásoknak az egyike, amelyet a kormány felülvizsgál. Orbán Viktor tavaly októberben a második akcióterv meghirdetésekor beszélt arról, hogy felfüggesztik, illetve felülvizsgálják a PPP-szerződéseket.

Az előző kormány még 2009 október közepén határozott az új Erkel Színház felépítését célzó pályázat előkészítéséről és lebonyolításáról. Az Erkel-projektet a határozat megjelenése után a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. A PPP-projektek lényege, hogy az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül. A kormányszóvivő szerint azonban az ilyen konstrukció olyan, ahol az egyik félnél van a beruházás összes előnye, míg a másik félnél csak a felelősség.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 362092011-01-17 21:39:43
A következő napokban három Vecsernyére ülök be az Operába.
TOP 10 - Nagy Nevek, akiket élőben láttam • 212011-01-16 19:18:56
Nicolai Gedda
Renata Scotto
Sherrill Milnes
Luciano Pavarotti
Placido Domingo
José Carreras
Piero Cappuccilli
Juan Pons
Giuseppe Taddei
Carlo Bergonzi
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:

16:30 : Százhalombatta
Training Hotel

José Marcos Gamarra (zongora)

17:00 : Nyírbátor
Református templom

Kodály Filharmonikusok Debrecen

20:00 : Szolnok
Tiszaparti sétány

Szolnoki Szimfonikus Zenekar
vez.: Izaki Masahiro

21:00 : Mosonmagyaróvár
Szent István Napok, Nagyszínpad

Budapesti Dohnányi Zenekar, Havasi Balázs (zongora)
A mai nap
született:
1937 • Bogár István, zeneszerző, karmester († 2006)
1974 • Maxim Vengerov, hegedűs
elhunyt:
1611 • Tomás Luis de Victoria, zeneszerző (sz. 1548)