vissza a cimoldalra
2015-03-31
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (23974)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2747)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (52271)
Társművészetek (969)
Momus társalgó (5675)
Kedvenc előadók (2707)
Kedvenc művek (107)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1957)
Kedvenc felvételek (137)

Olvasói levelek (10646)
A csapos közbeszól (93)

Szkrjabin (107)
Gioacchino Rossini (909)
Opernglas, avagy operai távcső... (18523)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2054)
Balett-, és Táncművészet (4186)
Momus-játék (4802)
Kolonits Klára (305)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (363)
Erkel Színház (5400)
Berlioz újratemetése (98)
Ilosfalvy Róbert (631)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5345)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (953)
Lisztről emelkedetten (435)
Antonin Dvorak (177)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (707)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (17407 hozzászólás)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451612012-09-30 15:27:26
A Hunyadi László-premier előadás szereplőivel került CD-re az ősváltozat - a lemez várhatóan novemberben lesz kapható. Kezdem azt hinni: az alábbi lesújtó bírálatok nyomán az érdeklődést a lemez iránt csak a zenedramaturgiai különlegessége tarthatja majd fenn…
Meg aki túlteszi magát azon, mit látott-hallott tegnap este az Operában... Ezen túlmenően: Erkel zenéje az 1896-os partitúra alapján is – ezt senki nem vitatta - fantasztikus szépségű, amit a tegnap esti bemutató ilyen-olyan rendű-rangú előadása sem tudja megkérdőjelezni. Ma is egész nap csak a Hunyadi dallamait dúdolgatom...
Azért teljesen nem írom le ezt a produkciót: három-négy szereposztásban játsszák - valami "kevert"-ből talán kikerekedik egy ideális belőle. Ma este nagy várakozással ülök be a második premier-előadásra - kíváncsian egy másik énekes-gárdára is.
Egy bizonyos: hosszú évekig ezt a Hunyadi Lászlót fogjuk kapni: látni-hallani. Ezt kell vagy lehet szeretni - vagy nem kell szeretnünk. Mindenesetre annak mégis örülök, hogy sok-sok év után újra az Opera repertoárján szerepel Erkel operája. Felesleges azon siránkoznunk, hogy ma miért nincsenek a régi nagy énekeseinkhez fogható, ugyanolyan kaliberű művészeink, akikről ma ugyanolyan elragadtatással szólnánk egy Hunyadi-bemutató kapcsán, mint tettük-tették azt anno az ő idejükben. Azokat kell megbecsülnünk, tisztelnünk, akik ma a jelenben a rendelkezésünkre állnak, értelmetlen folytonosan visszasírni a múltat, és a mai generációval való összevetésben az előbbit a magasba emelni, az utóbbit meg a mélybe süllyeszteni. Erkel operája ugyanúgy nemzeti operánk, mint a Bánk bán. A színpadra adaptálók és a közreműködő művészek egyaránt a nemzeti operaszerzőnkhöz és operájához méltó produkció létrejöttében érdekeltek. A megvalósításuk értékeit nem mi néhányan fogjuk itt ex-katedra eldönteni, hanem mindazok az ezrek, akik remélhetőleg erre a Hunyadira kíváncsian hosszú éveken át eljönnek majd az Operába, és tovább viszik hírét: megtekintésre méltó avagy érdektelen. Személy szerint nem tartok attól, hogy félig üres, kongó házakkal menne a későbbiekben Erkel örökbecsű operája. Ha meg eljön az ideje, ahogy a többi Mozart, Verdi, Puccini, Wagner operával is megesik – pihentetik, később aztán felfrissítik, vagy újabb bemutatóra ítélve „lecserélik”. Én most eldöntöttem: a hármas-négyes szereposztás mindegyikét megnézem, s ha végére értem a sorozatnak, jobban (meg)érteni fogom a koncepciót, a rendezést, továbbá idővel talán eljön a pillanat, amikor egy olyan énekes-csapat kerül a színpadra, mely minden igényemet ki fogja elégíteni. Az biztos, hogy ebben a Hunyadi Lászlóban zseniális részek vannak: ilyennek találtam az orgonaszólós második finálét is, a színpadra állítással együtt. Az énekkar viszont az egyetlen, mely minden tekintetben megállja a helyét: úgy tökéletes, ahogy van - ahogy Erkel Ferenc a partitúrájába írva "megálmodta" egykor!...
Operett, mint színpadi műfaj • 19172012-09-30 14:16:09
Kié lesz az Aranypálca?

„Öt kontinensről, csaknem 90 jelentkezőből 12 fiatal karmester került az Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny középdöntőjébe. A négy televíziós adás felvétele szeptember harmadik hétvégéjén zajlott az Operettben, az izgalmas-látványos műsorok október négy péntekjén láthatók a Duna Televízióban.

Két magyar, Erdélyi Dániel és Balassa Krisztián, valamint a japán-brazil Masayuki Carvalho és a lengyel Tomasz Biernacki a budapesti elődöntőből, nyolc másik dirigens - két orosz fiatal, Ilja Gajsin és Artyem Gladkov, a francia Pierre Hoppé, a dél-koreai Sung-Joon Kwon, a német Danko Drusko, a spanyol-amerikai Roberto Palmer, valamint két hölgy: az olasz Tania Morandini és az ausztrál Carolyn Watson - Szentpétervárról, Grazból, Moszkvából, Triesztből és Amerikából került az operettszínházi középdöntőbe, melyre szeptember 21-22-én került sor. A versenyzők a Budapesti Operettszínház művészeivel léptek fel, igazi látványos show-műsor keretében, melyben a Nagymező utcai teátrum repertoár-előadásainak legismertebb számait dirigálták. […]

[…] A karmestereket a középdöntőben négytagú, nemzetközi szakemberekből álló zsűri értékelte, ennek tagja volt Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, Lévay Szilveszter Grammy-díjas zeneszerző, Kesselyák Gergely Liszt-díjas karmester és Kerényi Miklós Gábor, a színház főigazgatója, Kossuth-díjas rendező. […]

[…] a két estén, a 4-4 televíziós adás felvételekor 3-3 dirigens mérkőzött meg egymással, vezényeltek operettet, musicalt, rockoperát, worldmusicalt, szólót, duettet, tercettet, s sok látványos tutti-számot. Mindegyik műsorból egy-egy fiatal muzsikus jutott az október 27-i döntőbe. Hogy pontosak kik, az kiderül a Duna Televízió műsorából - az Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőit a csatorna október négy péntekjén sugározza, az esti főműsoridőben! […]”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451592012-09-30 13:40:29
Madárlesen gyorsjelentés -
Erkel Hunyadi Lászlója az Operaházban - Premier, 2012. szeptember 29.

2012-09-30 Opera-világ, Fülöp Károly

„Hetek óta plakátmadarak keltenek rémületet a pesti járókelők közt – legalábbis a különböző fórumokat olvasgatva erre a következtetésre jutottam. A most bemutatott Erkel-opera plakátjáról van szó, amely a Hunyadiak címerállatát, egy hollót ábrázol. Talán. A vércse(pp) elbizonytalanított kicsit, hiszen Szilágyi Erzsébet ekképp aggódik fiáért:

„De jaj, e fészek körül egy gyilkos vércse száll, ám tőlem el nem szakít más, csak a halál!”

Becsületemre váljék, megnéztem néhány természetfotót, s bár azok alapján akár vércse is lehet az inkriminált madár, úgy döntöttem, mégiscsak a hollóra hasonlít inkább, legyen tehát az. Az előadás során vetített animációként is üdvözölhetjük kedves utcai barátunkat; már a nyitány alatt vészjóslóan száll alá a magasból, s a darab fináléját is ő zárja: csőréből Hunyadi aranygyűrűje (lelke?) az ég felé száll a főhős lefejezése után. […] ”

„[…] A hollót követve madárlesre mentünk az Operába, s jólesett, hogy nem néztek madárnak. Vitatható megoldásokkal ugyan, de értékes művészi teljesítményekkel lettünk gazdagabbak. Született egy Hunyadi-előadás. Legalább valamilyen. Sokan, sok szempontból fognak vitatkozni rajta.”

Élő közvetítések • 22732012-09-30 13:33:57
Szívesen mennék, de este az Operában a Hunyadi vár rám...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451352012-09-30 01:08:01
Az Operaház szabadtéri szezonnyitója - Képgaléria

Miklósa Erika • 7322012-09-29 17:04:14
„Bakonykútitól a New York-i Central Parkig”

Interjú Miklósa Erikával

Magyar Nemzet, 2012. szeptember 29.
Atlétika
Róth Ferenc

„Kitartónak kell lennie annak, aki utol akarja érni Miklósa Erikát, a Kossuth-díjas operaénekesnőt. Hol a mai Hunyadi László előadás premier előtti utolsó próbái szólították őt színpadra, hol a kilométereket gyúrja, készülve a november 4-i New York-maratonra. Ha pedig egyik sem, akkor éppen úton van Bakonykúti és a főváros között. A művésznőt két próba között sikerült elérni.

- Ha több lenne Önből, az is kevés mostanság. Miközben arra készül, hogy emlékezeteset nyújtson az Operában, nem zárhatja ki azt sem, hogy röpke öt hét, és New York-ban lép fel, csak éppen nem úgy. Összefér a kettős „szerepvállalás”?
- Eddig sikerült kettéválasztani, ezt a rövid időt meg csak kibírom a premierig.
- Nem lehet könnyű összeilleszteni Hunyadit és a maratonit.
- Mindenesetre szokatlan, de megpróbálom. Menni fog.
- Hogy készül élete versenyére?
- Edzem, mint a gép. A közelmúltban kétszer is futottam harminc kilométert. Az elsőt Tatán, az Öreg-tó körül, a másodikat pedig „otthon”, a Bakonyban. Ezt nagyrészt aszfalton, de az föl-le, föl-le, úgyhogy nem volt leányálom.
- Ha sok versenyt lefutott maratonistával beszélgetnék, nem kérdezném meg, hogy bírta. De Önnek fel lehet tenni ezt a kérdést.
- Remélem, csak november 4-ig, mert akkor, ha lefutom, már én is azok között a büszke emberek között leszek, akik megcsinálták. A tatai és a bakonyi távot is teljesítettem, minden rendben ment.
- Mi volt a legnehezebb?
- A holtpont leküzdése. De ott volt velem a lelkierő, ami nélkül kár belevágni. A táv közben énekelgettem, aktuálisan volt mit. A legfontosabb az, hogy úgy, olyan testtartással, gazdaságosan fussak, ahogy azt az edzőm, Molnár Zoltán kérte, aki végig ott volt velem, minden lépésemet figyelte. Zolitól olyan edzésprogramot kaptam s csináltam végig, ami csak sikert hozhat.
- A New York-maraton talán a legnépszerűbb a világ nagy futóversenyei között. Negyvenezer induló, évekig kell várni, hogy rajthoz állhasson valaki. Önnek gyorsan sikerült bekerülnie az indulók közé?
- Biztosan szerepet játszott ebben az is, hogy a Metropolitan ajánlását élvezhettem, arról nem is beszélve, hogy a MOB és a Nemzetközi Fair Play Bizottság is támogatott.
- Most már azért visszavesz a terhelésből?
- „Kegyetlenkedés” már nem lesz, bár a jövő heti Spar-maratonon inddulok 23 kilométeren. Nagyon odafigyelek a táplálkozásra és a folyadékfogyasztásra is.
- Gondolom, New Yorkot jól ismeri. Tudja már a táv útvonalát?
- Csak annyit, hogy a Staten Islanden lesz a rajt, a cél pedig a Central Parkban. Közte meg negyvenkét kilométer.
- Ez már valóban sportolósan hangzott…
- Elég sokat tettem azért, hogy ne csak úgy hangozzék, de olyan is legyen.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451102012-09-29 12:37:44
Én azt sem értem, hogy a Hunyadi-premieren mi szükség van az évad hét opera- és három balettelőadásának – Carmen, Anyegin, Otello, Rigoletto, Bohémélet, Don Quijote, Bánk bán, Rómeó és Júlia, Aida – főbb szerepeit bemutató jelmezes felvonulásra.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21522012-09-29 12:24:20
Talán azért, mert nemcsak Carrerast kell megfizetni, hanem a további, külföldről érkező vendég-közreműködőket is: Kassai Állami Filharmonikus Zenekar, a Kassai Állami Színház Kórusa (karigazgató: Šimon Marinčak)
Vezényel: David Giménez

Továbbá, emelkedhettek a honorárium-kategóriák, és a terembérlet, egyéb rezsi meg a logisztika (utaztatás, szállítás, szálloda, étkeztetés stb), a biztosítás díjai is, az infláció mindenhova begyűrűzik. Hogy a MüPa-nak és a szervezőknek is valami tisztes haszon kerekedjék az egészből; a felsorolt tényezők együtt okai lehetnek a magas jegyáraknak. Meg még amiről nem tudunk…

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451082012-09-29 11:37:45
Erről már volt itt szó. A link megnyitásával a teljes cikk elolvasható.

Nyomozás az Operaháznál

Forrás: Magyar Nemzet
2012. szeptember 28., péntek 06:00

„Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt folyik nyomozás a Magyar Állami Operaház korábbi gazdálkodásával kapcsolatban – tudta meg a Magyar Nemzet. A gyanú szerint több száz millió forint tűnhetett el a nemzeti dalszínház süllyesztőjében.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke által tett feljelentés alapján a Fővárosi Főügyészség (FF) az ügyben – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Bagoly Bettina. Az FF szóvivője közölte azt is, hogy a nyomozással a BRFK gazdaságvédelmi főosztályát bízták meg, annak felügyeletét pedig az FF látja el.”
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3872012-09-29 11:19:22
Erkel Ferenc: Hunyadi László

Opera három felvonásban

Közvetítés a Magyar Állami Operaházból

2012. szeptember 29., M1 csatorna 20.15 – kb. 22.50
(a 19 órakor kezdődő előadás felvétele)


Erkel: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera.

Tóth Lőrinc drámája nyomán írta Egressy Béni, majd Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át.

Zenéjét Németh Amadé állította össze az 1896-os zongorakivonat alapján.

Rendezte: Szűcs Gábor

Vezényel: Héja Domonkos

Km. Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

V. László: Pataky P. Dániel (tenor)
Cillei Ulrik: Szvétek László (basszus)
Szilágyi Erzsébet: Fodor Beatrix (szoprán)
Hunyadi László: Fekete Attila (tenor)
Hunyadi Mátyás: Schöck Atala (alt)
Gara nádor: Kálmándi Mihály (bariton)
Gara Mária: Miklósa Erika (szoprán)
Szilágyi Mihály: Ambrus Ákos (bariton)
Rozgonyi: Hábetler András (basszbariton)

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 5962012-09-29 11:18:28
2012. szeptember 29.
Bartók Rádió, 19.00- kb. 22.30

Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat

Erkel: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera

Tóth Lőrinc drámája nyomán írta Egressy Béni, majd Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át.

Zenéjét Németh Amadé állította össze az 1896-os zongorakivonat alapján.

Rendezte: Szűcs Gábor

Vezényel: Héja Domonkos

Km. Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

V. László: Pataky P. Dániel (tenor)
Cillei Ulrik: Szvétek László (basszus)
Szilágyi Erzsébet: Fodor Beatrix (szoprán)
Hunyadi László: Fekete Attila (tenor)
Hunyadi Mátyás: Schöck Atala (alt)
Gara nádor: Kálmándi Mihály (bariton)
Gara Mária: Miklósa Erika (szoprán)
Szilágyi Mihály: Ambrus Ákos (bariton)
Rozgonyi: Hábetler András (basszbariton)


Kedvenc magyar operaelőadók • 7792012-09-29 11:15:32
„Az operaénekes csodálatos küldetése”

Évadkezdés az Operában: Szegedi Csaba bariton kapta a dalszínház Juventus-díját

MNO, Tölgyesi Gábor
2012. szeptember 29., szombat 08:01

az interjú 1. része

az interjú 2. része

Református lelkésznek készült, tizennyolc éves koráig nem foglalkozott zenével, nem tanult zenét. Ma az egyik legjobb fiatal operaénekesünk. Az elmúlt évadokban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a Magyar Állami Operaház Juventus-díjjal tüntette ki Szegedi Csaba magánénekest. A dalszínház baritonistája ma, szombat este a Bohémélet Musettája, Váradi Zita oldalán Marcellóként érkezik fiákerrel az Andrássy úti palotához.

− Szerepeit tekintve az elmúlt évadja meglehetősen „intrikus” volt, például az ős-Bánk bán előadásán Biberachként mószerolt, a Simon Boccanegra Paolo Albianijaként még sötétebb figurát alakított. Meglepetésként érte, hogy a szeptember 17-ei évadnyitó társulati ülésen kitüntették?
− Óriási élmény volt! Három éve vagyok az Operánál, 2009-ban diplomáztam a Zeneakadémián, kettő évig ösztöndíjas voltam, eztán léptem a pálya nagyon rögös, de gyönyörű szép útjára, mint szabadúszó. Nem állnak már mögöttem a zeneakadémiai tanárok, magamra vagyok utalva. A múlt hétfő volt az első alkalom, amikor az egész társulat előtt kimehettem a színpadra, és átvehettem ezt a megtisztelő díjat. Ennek az elismerésnek nagyon örülök, legalább annyira fontos, mint tavaly a Junior Prima Díj, sőt, még egy kicsit édesebb is, hiszen a háztól kaptam.

− Mennyi idő, erő, mekkora szív kell a sikerhez?
− Ehhez a pályához nagy szorgalom kell, nagyon sokat kell gyakorolni, napi 8-9 órát Egy pici kis faluból, Perkupáról jöttem, tizennyolc éves koromig nem tanultam zenét, nem találkoztam zenével. Református lelkésznek készültem, az volt az álmom, hogy pap leszek. Tizennyolc évesen találkoztam először klaviatúrával, akkordokkal, összhangzattannal, szolfézzsal, ami egy átlagember életében először ijesztő, félelmetes, nem gondoltam, hogy van arra bármiféle esély, hogy ezt a tizennyolc éves lemaradást behozhatom. Mikor a Zeneakadémiára felvételiztem, 138-139 jelentkezőből 8 embert vettek fel, a versenytársak olyanok voltak, akik már az anyjuk hasában is a csellót húzták, kisgyerekként már hangképzésen vettek részt. És akkor jöttem én Perkupáról, kiálltam, és hoztam azt, amit onnan hozhattam. Az eltökéltséget, a vágyat, hogy megmutassam, mit tudok. És a hitet, ami nekem nagyon-nagyon sokat segít ezen a pályán. Szándékkal, szándék nélkül is nagyon sok nehézség, akadály kerül az ember elé, amit meg kell ugrani, le kell győzni. Nemrég beszélgettem Budai Lívia művésznővel, akivel nagyon jóban vagyunk. Volt szerencsém vele énekelni az ős-Bánkban. Ő volt Gertrúd, én Biberach. A művésznő mondta: hihetetlen ez a pálya, hiszen már maga mögött tudhat egy fantasztikus világkarriert, de még most is tanul újat, hiszen biztosan nem arra kérik fel, ami benne van abban az 50-60 szerepben, amit tud, hanem a 61-ikre.
A Jóistentől kaptam talentumot, amivel szeretnék jól sáfárkodni. Amikor tavaly a Cosí fan tutte Guglielmójára készültem, egy hónapom volt a szerep megtanulására − a nulláról az előadásig. Voltak pánikszerű pillanatok, amikor azt éreztem, hogy ez nem fog sikerülni. De sikerült, márpedig azért, mert tényleg bejöttem reggel 8-ra az operaházba, akár ide, a 218-as szobába, és órákon keresztül egyedül, este 10-ig bent voltam. Tartottam két pici szünetet, és ütöttem a zongorán billentyűt. Tanultam a szerepet, és csak tanultam, tanultam.

− Aszkéta életet kíván meg az operaéneklés?
− Nem feltétlenül. Sólyom Nagy Sándor mesterem mondta: Csabikám! Haljál meg mindig a színpadon, ha kell a szerepért, de amikor élni kell tudni, akkor éljél rendesen. Én is szeretem a bort, a barátnőmet, ki csodás ember,úgyhogy az életnek ez a része is rendben van, de amikor munkáról van szó, akkor nincs kegyelem, nagyon oda kell tennie magát az embernek. Perkupáról jöttem, engem senki nem ajánlott, nem nyomott be sehová, amit elértem, a Jóistennek és magamnak köszönhetem, annak, hogy én ezt a pályát szívvel-lélekkel akarom. Természetesen a tanáraimnak is rengeteget köszönhetek: Sólyom Nagy Sándornak, Pogány Imolának, Oberfrank Péternek, Medveczky Ádámnak, Pál Tamásnak, Kovalik Balázsnak, akiktől a legtöbbet tanultam, és a mostani mesteremnek, Miller Lajosnak. Vezetnek, tanácsokat adnak, ellátnak ezzel-azzal.
Egy emlékezetes Verdi-premier, orrvérzéssel

− Nincs túl nagy különbség az énekesi és a lelkészi pálya között?
− Az operaénekesi pálya majdnem olyan, mint a lelkészi: ahhoz is elhivatottság kell, hogy az ember a Debreceni Teológiai Egyetemről elmenjen Perkupára, vagy akár még kisebb településekre is szolgálni. Ott legyen, ott éljen, és tegye dolgát. Én is azt teszem, csak nagyobb közönség előtt. Amikor az ember kiáll a szószékre, akkor is egyedül van, amikor kiállok a színpadra, akkor is egyedül vagyok. Lehet, hogy ott a karmester, a zenekar, az énekes társak, akikkel sok kellemes élményem, de amikor az ember kinyitja a száját, és énekelni kezd, egyedül van, és egyedül Istenben,a tehetségében bízhat. Ezt nem lehet megszokni, ezzel élni kell tudni, és azt az adrenalinlöketet, stresszt, ami az embert esetleg hatalmába keríti, tudni kell úgy forgatni, hogy ne a produkció kárára, hanem az előnyére váljék.

− Laikus nézőként úgy hiszem, a reflektorfény sokféleképp hathat az emberre. Adhat erőt, de lámpalázat, szédületet is. Hogyan marad egyensúlyban?
− Az ámulatba és a rémületbe esés közti mezsgye igazán járható, és mindig a középútra kell törekedni. A szakma sok próbatétel elé állít, ilyen volt az elmúlt évad is. Biberach és Paulo Albiani ketten kitesznek egy Jágót, vagy akár egy Scarpiát, s bár az életben igazán távol áll tőlem az áskálódás, a méregkeverés − Papageno, Marcello, a Sevillai borbély vagy a Don Giovanni közelebb áll hozzám −, jó iskola gonosz szerepkörben is megmutatkozni.
Soha nem felejtem el: tavaly a Boccanegra-premierem előtt két nappal nagyon beteg lettem. Már hónapok, hetek óta éreztem, valami bujkál bennem. Egy főpróbahéten nagyon nagy a nyomás, folyamatosan színpadon vagyunk, jelmez, smink, világítás, minden − nagyon elfáradtam. Elmentem a gégészemhez, aki azt mondta, a hangszalagjaimmal minden rendben, de valami van − egy kicsit rózsaszínes volt az egész berendezés. Nazálisan el voltam dugulva, és rohamszerűen köhögtem. Ott álltam, és gondolkodtam, lemondjam-e a premiert, vagy esetleg beleköhögjek az ária közepébe. Sosem gikszereztem még színpadon. Vettem a bátorságot, és nekimentem. Ott álltam a színpad szélén a belépésem előtt 5 perccel, az orromból elkezdett folyni a vér, köhögési ingereim voltak. Már ott tartottunk, hogy 8 ütem, 6 ütem, és akkor be kell lépni. Beléptem: és én ilyet még nem éltem át! Mintha egy szent helyre léptem volna be, olyan egészséges lettem hirtelen, hogy ennyire jó előadásom talán még nem is volt! Amikor visszaléptem a színpadról, akkor megint erőt vett rajtam a betegség, amikor újra színpadra léptem, megint semmi, se orrvérzés, se köhögés. Szinte hihetetlen.
Azt nem kívánom senkinek, hogy beteg legyen, de hogy ilyenfajta megtapasztalásban legyen része, azt igen. De erről nem én vagyok az egyetlen, aki mesél. A régiek is számtalan ilyen és ehhez hasonló történetet tudnak, nekem ez volt az első.

− Vannak nézőtéri legendák a kalciuminjekcióról. Végszükség esetén élne vele?
− Én nem hiszek ilyesmikben, még a tojásban sem. Lehet, valakinek jól jöhet, hogy az adott pillanatot átvészelje, ám ez erős dopping, tudni kell, hogy annak nagyon nagy lecsengése van, és akár hetekig nem tud utána az illető énekelni. A pálinkával öblögetés persze nagyon jó, de csak otthon, amikor Perkupán édesapámmal leülünk szalonnát sütni. De azért, hogy az éneklés jobban menjen, nem tenném.

− Elkezdődött az új évad, több előadás lesz, sokkal többet kell majd énekelni, jövőre pedig nyílik az Erkel Színház is. Hogyan készül az évadra?
− Nem csak abból a szempontból volt nekem az évadnyitó társulati ülés élmény, mert díjat kaptam, hallgatva a híreket azt gondolom, nagyon jelentős művészeti fellendülésnek a küszöbén állunk. Ha az Erkel megnyílik, akkor nemcsak az emberek kapják vissza, amit elvettek tőlük, hanem az énekesek is. Nagyon sok tehetséges énekes van Magyarországon, és egy operaház kevés ahhoz, hogy mindenkinek munkát adjon. Régen hallottam olyanokat, egy operaháznak nem feladata, hogy minden énekesének kenyeret adjon, de ha valaki arra adja a fejét, hogy operaénekes legyen, akkor mégiscsak az álma az, hogy a Magyar Állami Operaházban folytassa a munkát, vagy éppen az Erkelben. Sokan vagyunk, és nagyon tehetségesek a magyar énekesek, mindenképpen nagyon biztató és reményteljes évad elé nézhetünk. Itt szerintem mindenkinek – akiben van egy kis spiritusz, tud énekelni – értékelhető produkciót tud nyújtani, lesz dolga. Most csütörtökön életemben először énekeltem Almaviva grófot a Figaro házasságának nehezebb, historikus változatában, a Művészetek Palotájában, Vashegyi György vezényletével, koncertszerű előadáson. Októberben kezdődik az évadom a Sevillai borbéllyal, amivel 2008-ban Figaróként debütáltam az Operában. Tavaly is teljesült egy szerepálmom: Marcello a Bohéméletből. Paulo Albiani és Biberach, nem mondom, hogy az ideálom, de nagyon jó iskola. A Guglielmo sem szerepálom, de fantasztikus lehetőség arra, hogy Mozartot énekeljek. Nagyon szeretek Mozartot énekelni: olyan a hangomnak, mint a gyógyszer. Mozart vigyáz az énekeseire, és összefogja, összetartja a hangot. Valamiért mindig úgy érzem, ha Mozartot éneklem, nagyon jól tudok énekelni. Ez az évad gyönyörű feladatokat tartogat: hiszen leszek megint Sevillai borbély, Marcello, vagy Bagó a János vitézből, amit a házban még nem énekeltem. És teljesül több álmom: Malatesta szerepe Don Pasqualéből, vagy a Don Giaovanni, amit eddig csak Győrben énekeltem, de magyarul. Most olaszul kell megtanulnom. Aztán teljesül az Anyegin, amit korábban a Zeneakadémián énekeltem, egészen beleszerettem a zenéjébe, és lehetek a Turandotban Ping, ami komoly technikai tudást igényel, a koreográfiája sem egyszerű. Az évadom az Ariadné Naxoszban bariton szerepével, Harlekinnel zárul, nagyon jelentős bemutató lesz. Gyönyörű dolgok várnak rám. Többfelé is előéneklek: Strasbourgban, Párizsban, New Yorkban. De éneklem még a Budavári Te Deumot decemberben Kecskeméten, vagy ami tényleg unikum lesz: a Zrínyi szózata a Magyar Tudományos Akadémián.

− Az is unikum volt, hogy szeptember 14-én az UNESCO párizsi központjában énekelt a legendás karmester, Solti György születésének századik évfordulójának tiszteletére rendezett koncerten. Hogyan képzeljük el ezt a hangversenyt vagy az UNESCO-t?
− Az UNESCO központja kívülről borzasztóan csúnya épület, de belül nagyon szép. Dobi Kiss Veronika mezzoszoprán partnereként egyedüliként mehettem ki az Operából mint bariton, ami nagyon nagy megtiszteltetés. Vásáry Tamás vezényelt, az operaház fantasztikus zenekara játszott, tele nagyon sok remek arccal, akik mind bástyaként álltak mögöttem.
Még azelőtt életemben nem voltam Párizsban, fantasztikus látvány volt az Eiffel-torony a repülőgépből. Amikor cirkáltunk a busszal a városban, egyre beljebb, az Eiffel-torony egyre közelebb került, és egyszer csak nagy totálban megláttuk, mindenki beleborzongott. A közelében laktunk a szállodában, de nem mentem el a toronyhoz: majd a barátnőmmel szeretnék oda felmenni, vele szeretném az élményt megélni.
Párizs, a fantasztikus borok és a koncert: nekem legalább akkora élmény volt, mint amikor elmentem Buenos Airesbe nyár elején, és ott két kurzust és két koncertet tartottam. Ott elénekelni az Elindultam szép hazámbólt, a Háryt vagy a János Vitézből Bagót... ez egy csodálatos küldetés, nagyon örülök, hogy megadatott.

Én is ember vagyok, és amit csinálok, az nagyon szép

− Azért 2005-ben a Magyar Wagner Társaság ösztöndíjasaként Bayreuth sem lehetett kismiska!
− Nem bizony! A Wagner-versenyen vettünk részt Molnár Levente bariton kollégával, barátommal, akivel meg is nyertük a versenyt Bayreuthban. Csodálatos tíz nap volt, különleges az a színház, meg kell tapasztalni azokat az embereket, azt a hangzást, azt a szentséget, ami ott van. Az a színház azért épült, hogy Wagnert ott játsszák, és Wagner szóljon az emberekhez. Én ott öt operát láttam, és nagyon érdekes volt az, hogy az emberek még Bayreuthon belül is vártak arra, hogy bejussanak a színházba.
Leventével elmentünk egy sörözőbe, és a csapos hölgy kérdezte: honnan jöttünk, hová megyünk. Mondtuk, hogy öt előadást nézünk meg, mire kiesett a kezéből a korsó. Ő akkor már tizenöt éve próbált jegyet szerezni, és nem tudott, annyira telt házasak az előadások. Olyat is hallottam, hogy volt, aki unokaként örökölt bayreuthi jegyet, amikor meghalt a nagymama. Generációnyi idő telik el, míg az emberek bejutnak oda, tényleg hihetetlen. És fantasztikus, hogy mennyire dívik, mennyire nem tud kihalni és nem is hal ki soha ez az érdeklődés. Nemcsak Wagner iránt, hanem a klasszikus zene iránt is. Az első bayreuthi élményem Sólyom Nagy Sándorhoz köthető, a tanáromhoz, aki hosszú-hosszú évtizedekig énekelt kint: egy nyáron kivitt a családjával együtt, és több előadást nézhettünk, hallgathattunk meg. Azóta is hálás vagyok neki!

− Vannak, akik nemcsak Bayreuthba, a pesti Operába sem tudnak eljutni, sokféle okból.
− Fontosnak tartom, hogy azoknak az embereknek, akik nem jutnak el az operaházba, akár csak logisztikai nehézségek miatt, hazavigyem az otthonukba ezt a csodát. Perkupán szoktam évente tartani egyszer-kétszer koncertet a kis református templomban, hogy az ottani emberek, Mariska néni, Juli vagy Kati néni hallja, a Csabika hogyan énekel. Az Opera nekik hihetetlen, csak a rádióból hallanak ilyen muzsikát. Olyankor azonban láthatják: én is ember vagyok, és amit csinálok, az nagyon szép. Az otthoniakhoz is elviszem ezt az üzenetet, ezt a küldetést, hogy lehetőleg ne maradjon ki ebből senki. Azt mondják, magyarul énekeljek, hogy értsék, amiről énekelek. De annak is mindig megörülnek, amikor oroszul énekelek egy Anyegin-áriát, vagy egy Sevillai borbélyt olaszul. Még sok szép dolog várhat rám, de az külön öröm nekem, hogy az embereknek adhatok valami pozitívet, s ők odajönnek hozzám egy kézfogás erejéig, egy beszélgetésre. Mert azok az emberek, akikkel tizennégy éves koromig az életemet éltem, most alig mernek megszólítani. Furcsa nekik, hogy operaénekes lettem Budapesten, pedig nem vagyok távol, ott vagyok velük: ezért is járok haza.

− Lehet, hogy azért merik alig megszólítani, mert attól tartanak, Pesten a fejébe szállhatott a dicsőség?
− Van egy-két ember, akit felhatalmaztam, hogy ha azt látja, elszálltam magamtól, vagy ennek a jelei mutatkoznak rajtam, akkor jól rúgjon fenékbe, mert sosem feledhetem el, hogy honnan indultam.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 451062012-09-29 11:10:50
Opera
Hunyadi László: fiákerrel jönnek az Opera művészei

Szeptember utolsó hétvégéjén visszatér a Hunyadi László

MNO, Vakulya Eszter
2012. szeptember 29., szombat 07:29

Nem véletlen, hogy a Hunyadi László visszatérése szimbolikusan és valóságosan is az egész világ magyarsága számára elérhető lesz. Ez a darab ugyanis több, mint egy népszerű hazai alkotás: dallami összefonódtak a magyar történelemmel, számos áthallást, történelmi párhuzamot érzünk bele abba a cselekménybe, amely önmagában is jelentős, hiszen a Hunyadi család naggyá válását mutatja be.
Erkel Ferenc legendás Hunyadi Lászlójával nyitja új szezonját szombat este az Operaház. A dalszínház a nemzeti opera visszatérését és 129. évadának kezdetét különleges felütéssel ünnepli: 1200 fős ingyenes nézőtérré alakul az Andrássy út, óriáskivetítőn közvetítik az előadást, amelyet látványos szabadtéri ceremónia előz meg. Az Operaház énekesei és balettművészei fiákerkonvojban utaznak a bemutatóra, mégpedig jelmezben, az évad hét opera- és három balettelőadásának – Carmen, Anyegin, Otello, Rigoletto, Bohémélet, Don Quijote, Bánk bán, Rómeó és Júlia, Aida – főbb szerepeit felvonultatva.

A Művész Cukrászda előtt a Bartók konzervatórium fúvósai a Hunyadi-indulót játsszák, az Ybl-palota főbejáratánál pedig az Operaházi Borlovagok várják a Hunyadiak idejéből származó muzsikával a fiákeres művészeket. A ma esti premiert csúsztatott élőben az M1-en is követhetjük, a Bartók Rádión pedig élő adásban hallhatjuk. Aki távolabb él, az sem marad le: az opera honlapján is láthatjuk a nagy eseményt. Ez az első netes közvetítés az intézmény történetében. Egy különleges kiállítás is kíséri a Hunyadi-sorozat mintegy két héten át futó előadásait: Madarász Viktor Hunyadi László siratása című képének eddig ki nem állított vázlata érkezik a Vörös Szalonba több értékes magyar történelmi témájú alkotás társaságában.

Nulladik előadás is volt tegnap, amelynek során 1200 határon túli nagycsaládos nézőt látott ingyenesen vendégül a dalszínház, ezt a kezdeményezést hagyományteremtő szándékkal a jövőben is megrendezik. Egy megállapodás eredményeképpen további lehetőségeket biztosítanak majd a nagycsaládosoknak: a Mindenki Operája programban több ezer család látogathatja meg negyedáron az Operaház évadbéli produkcióinak 25 főpróbáját, ugyancsak először az Operaház történetében.

Bár most a huszadik századi átdolgozást, és nem az ősváltozatot halljuk, azt is megismerheti a közönség a Hunyadi Lászlóból, ugyanis lemezen rögzítették, az Operaház zenekarát és szólistáit Héja Domonkos vezényli. A cd az Opera Trezor sorozat első darabja lesz, és várhatóan novembertől kerül a boltokba.

A ma este hét órakor kezdődő bemutatót Szűcs Gábor rendezésében láthatjuk, aki koncepciójáról szólva a hazaszeretet, a felelősség és az áldozatvállalás operájának nevezte a Hunyadi Lászlót. A darabot Libor Katain díszleteivel, Kárpáti Enikő jelmezeivel és Kováts Gergely Csanád koreográfiájával állítják színre, Héja Domonkos vezényletével. A főbb szerepeket Pataky P. Dániel, Szvétek László, Rálik Szilvia, Fekete Attila, Schöck Atala, Kálmándi Mihály, Miklósa Erika, Ambrus Ákos és Hábetler András énekli. A második szereposztás is rangos lesz: ebben Köteles Gézát láthatjuk karmesterként, az énekesek közül pedig Nyári Zoltán, Cser Krisztán, Fodor Beatrix, Kiss B. Attila, Balga Gabriella, Bretz Gábor, Kriszta Kinga, Sárkány Kázmér és Káldi Kiss András lép színpadra. Az előadások ősszel vasárnap, kedden, csütörtökön, jövő szombaton és vasárnap, valamint október 14-én lesznek, a későbbiekben már csak májusban és júniusban láthatjuk újra a Hunyadi Lászlót.

Gaetano Donizetti • 6442012-09-28 21:55:36
Megérdemelne egy hosszabb elemzést a Duna Palotában tegnap este bemutatott pompás Szerelmi bájital-produkció!

Röviden szólva: akár az Operaház/Erkel Színház is befogadhatná ezt az operát – úgy cakkumpakk.

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje keretében a közönség ingyen vehetett részt Donizetti vígoperájának bemutatóján, amely a Belvárosi Művészeti Napok csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvénysorozat nyitánya volt. Az V. kerület Önkormányzatának képviselői köszöntötték a megjelenteket, majd a szép szavak után elkezdődött az előadás.

Megjegyzem, olyan hatalmas volt az érdeklődés az opera iránt, hogy a hét órai kezdés előtt már egy órával hosszú sorok ácsorogtak a bebocsátásra várva: mindenki az elsők között kívánta a jobb helyeket le- és elfoglalni; az érkezési sorrendben helyet foglalókkal szinte percek alatt megtelt a terem, akiknek sem a földszinten sem az erkélyen nem jutott ülőhely, azok közül többen vállalták, hogy végigállják az előadást: mindenáron részesei kívántak lenni a várt operaélménynek.

A Szerelmi bájital húzások mentes, teljes operaélménnyel szolgált számunkra. És magyar nyelven adta elő a társulat! Ennek a körülménynek mindenki örült: a néző-hallgató ezáltal könnyebben követhette a cselekmény szövevényét, és annak bonyolódását a színpadon. Nem különben, hogy konkrétan miről énekelnek a szereplők; a magukban való vagy egymás közti érzelmi-hangulati vívódásuk, vagy a helyzeti komikumok gyökerének és azok kibontakozásának jobb megértését is szolgálja.

A rendezés a napjainkba helyezi a cselekményt, de ez nem volt zavaró, mert nem a zene ellenében irányult, hanem éppen a magyar szöveggel a zenére még „rá is erősített”. A rendező ügyes dramaturgiai megoldásokkal elérte, hogy az énekelt szövegben helyet kaphatott egy-egy jópofa, „kikacsintó” poén is. Tökéletes volt a zene és a szöveg egysége - összhangban a színpadon történtekkel, az ismert cselekmény „fordulópontjaival”.
A minimális díszletek és a szükséges kellékek biztosították a különben jól ismert történet „látványvilágát”, melyhez illeszkedett a szereplők és a kamarakórus öltözéke: a napjainkban hordott, divatos, élénkszínű, laza, könnyű ruhaviseletben láttuk ki-és bejönni őket. Különösen a csinos hölgyek mutattak nagyon izgatóan, olykor kihívóan kacér „utcai”, lezser, napszemüveges, mobiltelefonos, mini- vagy térdig érő szoknyájukban, de a „fiúkat” is hasonló lazaság, a nadrág- színes ing kombináció jellemezte. Ugyanez a tarka - színesség, mondhatni „hétköznapiság” uralta a színpad hátsó és oldalsó traktusában játszó zenekar - és karmesterének - az öltözékét is! Egyébként minden más ÜNNEPI volt.

A közreműködő szereplők – beleértve a kamarakórus tagjait is - mindannyian profi módon vették ki a részüket a játékból-komédiából: fölényes alakításukhoz biztos szöveg- és énektudás társult. A pajkosság, a jókedv, vidámság a darab cselekményének menete szerint olykor átváltott a cinkosságba, vagy az együttérzésbe, és amikor már „komolyra” fordul a helyzet, jelenlétükkel árnyalni tudják a helyzetet. Alakításuk -hangsúlyozom - olyan összecsiszoltságról, összehangolódásról tanúskodott, mely feltételezi a megelőző sok-sok próbát, ami a minőséget garantálja. És ebből belőlük egy szikra hiányt sem lehetett találni! Lenyűgöztek játékukkal, énektudásukkal! Különben a közönségnek megadatott az „itt és most” élménye a tekintetben is, hogy a szereplők jelenetüket sok esetben még kint az előtérben megkezdték, és a földszinti nézőtér két oldalán, a falak mentén jöttek be - már énekelve, mókázva, táncolva….haladva fel a színpadra. A vegyeskar pedig hol az első sorban foglaltak helyet és onnan "kommunikáltak" fel a színpadon játszó szereplőkkel, hol maguk is felszaladtak hozzájuk, folytatva a jelenetet, ki nem esve a ritmusból... Ezek az apró, a rendezés részét képező ilyen epizódok, továbbá a négy főszereplő karakterének, az egymástól eltérő jellemvonásainak erőteljes karikírozása - a közönséget is bevonva a történésekbe - megteremtette azt az oldott légkört a művészek és a közönség között, ami garantálta a felszabadult jókedvet és a koncentrált figyelmet mindkét irányban…

Donizetti gazdagon áradó, invenciózus, táncos-lüktetésű, vagy éppen szomorkásan-vidám, csodálatos zenéje a briliáns hangszerelésével, mind az énekes mind a zenész közreműködők jóvoltából maximálisan „átjött” felénk! Az egyes áriákat, kettősöket, együttes-jeleneteket követően nem győztük „kitapsolni” a kirobbanó és elragadó formát nyújtó művészeket!
Mindenkinek sok-sok köszönet ezért a csodás estéért, melyben bennünket részesítettek. Jó lenne ezt a produkciót még újralátni-újrahallani!

Íme a számomra-számunkra hatalmas élménybe részesített művészek-közreműködők, színpadra alkotók névsora. (Kár, hogy a Bel Canto Kamarakórus rendkívül tehetséges, muzikális fiatal lányokból-fiúkból álló tagjainak nevét nem részletezi a színlap! Mint kórusban éneklő egyén, igen értékelem ebben a produkcióban nyújtott sokoldalú teljesítményüket! Méltatásuk itt jogos és megérdemelt!)


Donizetti: Szerelmi bájital

2012. szeptember 27. este 7 órakor
Színházterem

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje

Rendező: Fehér András

Karmester: Deák András

Közreműködik: a Duna Szimfonikus Zenekar

Szereplők:

Adina……………………………………………………………..Szakács Ildikó
Nemorino…………………………………………………………Balczó Péter
Belcore………………………………………………………………Gaál Csaba
Dulcamara………………………………………………………….Jekl László
Gianetta………………………………………………………….Staszny Zsófia

és a Bel Canto Kamarakórus

Az operaest támogatója Belváros-Lipótváros Önkormányzata

Ismételten: hatalmas köszönet a produkció létrejöttéért és bemutatásáért mindenkinek, akinek része volt benne!!!
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21462012-09-27 23:37:06
Köszönöm. Akkor az még messzi időpont - de nehéz lesz kivárni addig...
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21432012-09-27 17:09:35
Ez igaz? Jön Gruberova a Boleyn Annát énekelni a Müpa-ba? Lehet tudni,hogy mikor?
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21422012-09-27 17:08:07
Köszönöm a linken a video-bejátszást! Tényleg, megható, szép percek; keveset emlékezünk a nagy visszatérés pillanataira, amit megörökített a kamera...a felgyógyulása után először a Liceu színpadára lépve, ahogy köszöntik őt a kollégák a függöny előtt, meg a tomboló nézőtérről is, miként köszöni meg a feléje áramló hatalmas szeretet-megnyilvánulásokat... Azóta eltelt sok év...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21942012-09-27 15:10:33

Virgina Zeani fiatalkori képe – feltehetőleg így nézett ki abban az időben, amikor még ő is olyan fiatal volt, mint Házy Erzsébet, akire most oly szeretettel emlékezik vissza.

egy Virginia Zeani- fotó 2010-ből – neki megadatott szépen megöregedni…
Lisztről emelkedetten • 3802012-09-27 14:52:43
Amit tudni kell erről a napló-könyvről:

a Borda Antikvárium saját kiadásban jelentette meg 2011-ben Zebegényben. (Ez a Borda Antikvárium harmadik Mascarion könvye.) Francia eredetiből fordította Hárs Ernő, lektorálta Varga Mátyás. Nyomtatta a Nalors grafikai műhely Vácott 2011 szeptemberében, 1000 példányban. A kötetet és a borítót Kiss István tervezte.

Érdemes megismerkednünk Klukon Edit utószavával. Íme:

„Alan Walker Liszt-életrajzának első kötetében olvastam a Naplóról. Az 986-ban megjelent német fordítás a bécsi Neff kiadónál látott napvilágot a bayreuthi archívumban található francia kézirat fakszimiléjével együtt.

Serdülőkorunkban talán mindannyian próbálkoztunk napló vagy breviárium írásával, ebben nincs semmi különös. Ihletet kaphattunk nagyszerű könyvekből, csodálatos elméktől. E fogékony és érzékeny életszakaszunkban természetes a vágyódás életünk értelmének felfedezésére, és annak megjelenése szavakban – ha átmenetileg is – a jóleső biztonság megnyugtató érzését adja.

A könyvet németül olvastam el, és nagyon sajnáltam, hogy magyar fordítása még nem létezik. Arra gondoltam, milyen jó lenne, ha kamasz fiatalok itthon is kézbe vehetnék. Nagy hatással lehet rájuk egy olyan írás, amely tizenéves tollából született.

Az édesapa, Liszt Ádám, rendszeresen ellátta fiát komoly olvasmányokkal, melyeket az akkor már koncertező zongoraművész és zeneszerző nagy érdeklődéssel tanulmányozott. Feltűnő a kapcsolat a figyelő, szeretetteljes szülői gondoskodás és a zsenge lélek szárnypróbálgatásai között. Liszt Ferenc vonzódása a transzcendencia iránt már gyermekkorában megmutatkozott, órákat töltött el önvizsgálattal és imádsággal. Naplóbejegyzései nem csupán a tizenötéves fiú elmélkedéseit tükrözik. Ami 1827-ben kiemelten fontos volt számára, halálág ott lüktetett lelkében, és meghatározta egész művészetét. Belső iránytűje rendületlenül vezette őt örömökben és szenvedésekben gazdag életében.

A gondolatokat és idézeteket Walker túl komornak találja. Engem lenyűgözött a könyvecskében, hogy milyen intenzitással vágyódott írója a rend, a lelki tisztaság és a jóság után. Zenéjéből, írásából a legnemesebb értelemben vett emelkedettség árad, megnyugvást és feloldódást egyedül a Szeretetben remélt és talált. Később abbéruhát öltött, kolostorban élt, de nem ez tette őt egyedülállóvá a XIX. Században. Kétszáz évvel a komponista születése után életműve fényében felismerhetjük és talán mégeérthetjük magányosan világító művészi nagyságát és emberi példamutatását.

Klukon Edit

Budapest, 2011. augusztus 5. Havas Boldogasszony ünnepén”
Lisztről emelkedetten • 3792012-09-27 14:17:01
Ehhez kommenthez fűzöm a saját meglátásomat – a könyvecske elolvasása után:

Úgy gondolom, a most kiadott naplóban épp azok a sorok tartanak leginkább érdeklődésre számot, mely bejegyzések elé vagy utána nem tette oda a saját nevét; az is legalább olyan érdekes, amikor mástól és aláhúzva idéz a naplóban. Szerintem a 15 éves - és már korábbról ismert, milyen rendkívüli képességekkel rendelkező – Liszt Ferenc ebben a "műfajban" is megvillantotta igaz, bensőséges énjét. Tudjuk, Liszt élete során nemcsak tengernyi zenét komponált, de rengeteget írt is: leveleket főleg, de könyveket is. Miért kell csodálkozni akkor azon, hogy abban a korban, és Párizsban, oly divatos naplót vezetett, és benne azok a rendkívüliséget árasztó lejegyzett gondolatok; ahhoz képest, hogy a napló előtt már túl volt a Don Sanche-opera komponálásán, mi van abban meglepő, hogy egy-két évvel később nekilátott naplót írni? Egy tizenötéves fiú már nem gyerek…
Lisztről emelkedetten • 3782012-09-27 13:48:31
Belinkelem a Liszt-évre tavaly megjelentetett kis könyvecske borítóját, és a kommentet is átmásolom:
Liszt Ferenc: A tizenöt éves Liszt Ferenc naplója

„Egyik kolléganőm Ránki esten volt a Művészetek Palotájában. Másnap elém ugrott, hogy ott vette a könyvecskét ezerkettőért, ott nem hagyta volna. Kirakta a tanári szobába, hogy olvasgassák a többiek, elvinni nem lehet. (én azonnal lenyúltam…)
Mondtam neki, hogy bűnöztem, erre ő, hogy ez természetes, gondolta is, sőt, nem várt mást tőlem! :)
Mivel ebédszünetben nem sikerült elmélyednem benne, haza hoztam hétvégére. Hétfőn azonnal a köz javára bocsájtom!
Küllemre gyönyörű könyvecske, szép betűkkel, kellemes tapintású lapokkal. Fülszövege sajnos nincs, a történetre és tartalomra utaló mondatok a könyv jegyzeteihez lettek csatolva.
1827. áprilisában 14, júliusában 21 bejegyzés került a naplóba, mindez Párizsban.
Liszt 15 évesen nagyon fontos gondolatokat talált meg magának. Idéz pl. a Bibliából, idéz Kempis Tamástól, la Rochefoucauld-tól. Néhány gondolatot, amit fontosnak talált aláhúzott, ezt a könyvben pirossal emelték ki.
Nem mindegyik bejegyzéshez írta oda kitől van, próbálom kikutatni kitől idéz, mert az a gyanúm, nem saját gondolatok.
Mindenesetre meghatónak találom, érzem, ahogy ez a nagy zeneszerző kamaszkorában összegyűjtötte ezeket a nem mindennapi gondolatokat. Komolyak, fontosak, megfontolandók.

Íme, ami a leginkább megérintett:

1827. április 8. London

"Isten parancsolja neked, hogy tiszteld
szüleidet; a hála kötelez erre."(aláhúzott)
"Isten után kinek vagy többel adósa? Hány
álmatlan éjszakát töltöttek el anélkül, hogy
szemüket lehunyták volna, mennyi fáradtságot
okoztál nekik, amíg megtanultál egyedül
járni és táplálkozni? Mennyi gondoskodásról
és buzgalomról tettek tanúbizonyságot,
mennyi önmegtagadásukba került, hogy
biztosítsák számodra a megfelelő
táplálkozást és ruházkodást?
Ó, ha egy jótékony ember egy éven át
élelemmel és ruhával látna el, mennyire hálás
lennél neki?(!) És a szüleid ne kapjanak tőled
a hála jeleként egyebet, mint szégyent
és megvetést, szenvedést és fájdalmat?
Ó, mekkora hálátlanság volna ez!"
Alexander von Hohenlohe herceg
Az epilógust Klukon Edit, Ránki Dezső felesége (és kamarapartnere) írta.”

Csak megjegyzem, nekem 2.200 Ft-ot számlázott érte tegnapelőtt az elárusító hölgy a Müpa könyvesboltjában… Hozzáteszem, ez a szép és becses tartalmú kiadvány ennyit is megért nekem!
Erkel Ferenc • 4002012-09-27 13:33:05
Telramund arra célozhatott, hogy Eszenyi Enikő mint igazgató-rendező felkérte Varró Dánielt a 2011-ben a Vígszínházban bemutatott Rómeó és Júlia újrafordítására. Viszont pontosítanám őt: Varró már 2006-ban elkészítette a fordítását az Új Színház Rómeó és Júlia produkciójához. Ezt adaptálta tovább a Vígszínház tavalyi színrevitelekor.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21332012-09-27 13:14:44
Köszönöm szépen a szervezőknek, de én "ezen az áron" nem kérek Carrerasból! Különben is, van tőle mire emlékeznem - sok szépre és jóra, akár az emlékezetes élő előadásaira és koncertjeire, melyeken szerencsémre ott lehettem, akár a CD- és DVD hordozókon kijött kiváló felvételeire gondolok.
musical • 692012-09-26 17:52:18
Mary Poppins, a szuperfrenetikus!

A Madách Színház új muzikelje bőven megér egy estét vagy egy délutánt

Tölgyesi Gábor

2012. szeptember 26., szerda 15:30

’Ha valakit napokig fülig érő szájjal látunk, éljünk a gyanúperrel: kapott a Madáchba jegyet és látta a Mary Poppinst.

Nem, nem csak a premiernek szólt a tömeg: még a napokban is szép sorok állnak a Madách Színháznál, hogy jegyet vegyenek a Mary Poppinsra − decemberre. Ezúton közlöm az előre lelkesedőkkel: jól teszik, amit tesznek. Aki pedig még nem hallott a muzikelről: hát jegyezze fel a noteszébe! Élve a darab egyik fülbemászó slágerének címével: a Madách előadása egyszerűen „supercalifragilisticexpi”, magyarul „szupefenofrenetikomaxikapitális”.’

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3862012-09-26 15:26:44
Mascagni: Parasztbecsület – az opera televíziós változata

A Zenés TV Színház bemutatója: 1989

(60 perc)

Magyar fordítás: Pless László

Dramaturg: Romhányi Ágnes
Operatőr: Zádori Ferenc
Díszlet: Kézdy Lóránt
Jelmez: Judit Schäffer Judit
Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Oberfrank Géza

Szereplők:

Santuzza – Vári Zsuzsa
Turiddu - Dörner György (énekhangja: Csák József)
Lucia, Turridu anyja - Mészöly Katalin
Lola, Alfio felesége - Pánczél Éva
Alfio - Sólyom Nagy Sándor

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3852012-09-26 15:00:46
Gounod: A galamb – a vígopera televíziós változata

A Zenés TV Színház bemutatója: 1989

(56 perc)

A la Fontaine-mesén alapuló két felvonásos vígopera szövegét televízióra adaptálta: Baranyi Ferenc

Szereposztás:

Korcsmáros Péter - Horace
Szűcs Márta - Sylvia
Gáti István - Jean mester
Bokor Jutta - Marie

Km.: a Miskolci Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Kovács László

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3842012-09-26 14:59:51
Bizet: Dzsamile – a vígopera televíziós változata

A TV Zenés Színháza bemutatója: 1988

(59 perc)

Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Dzsamile – Bátori Éva
Harun – Csák József
Splendiano – Martin János
Arakel – Raksányi Gellért (próza)

Közreműködött:

a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Szalay Miklós) és Balettegyüttesének női kara.
Koreográfus: Pártay Lilla

Karmester: Nagy Ferenc
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3832012-09-26 14:58:26
1987. április 20.

Verdi: Aida - közvetítés az Erkel Színházból

(164 perc)

Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Márk Tivadar
Rendező: Mikó András

Vezényel: Lukács Ervin

Szereposztás

Aida – Tokody Ilona
Amneris – Jelena Obrazcova
Radames – Placido Domingo
Amonasro – Sólyom-Nagy Sándor
Ramfis, főpap – Begányi Ferenc
A király – Polgár László



Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3822012-09-26 14:56:21
1986. február 24.

Puccini: Bohémélet

Közvetítés az Erkel Színházból

Díszlet: Oláh Gusztáv
Jelmez: Márk Tivadar
Rendező: Nádasdy Kálmán.

Vezényel: Rico Saccani

(127 perc)

Szereposztás:

Mimi - Kincses Veronika
Rodolphe - Luciano Pavarotti
Musette – Madelyn Renée
Marcell – Sólyom-Nagy Sándor
Colline – Polgár László
Schaunard – Póka Balázs
Benoit – Kárpáti Ernő
Alcindor – Szüle Tamás
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3812012-09-26 14:54:55
Zentay Anna – televíziós portré, 1986

(30 perc)

A bejátszott filmfelvételeken közreműködött: Bilicsi Tivadar, Ilosfalvy Róbert, Rátonyi Róbert, Sárdy János

Beszélgető társ: ifj. Latabár Árpád

A műsorban részleteket láthattunk a következő televíziós felvételekből:

Offenbach: Banditák; Huszka: Lili bárónő (km.: Ilosfalvy); Szirmai: Mágnás Miska (km.: Sárdy); Kerekes János: Boci, boci tarka (km.: Rátonyi); Lajtai: „Jöjjön ki Óbudára…” (km.: Bilicsi)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3802012-09-26 14:53:09
Kedves IVA! Köszönöm, hogy "beazonosítottad" Tiboldi Máriát Grisi-ként.
Lisztről emelkedetten • 3772012-09-26 00:03:24
A Liszt Ferenc Társaság ma új elnököt és főtitkárt választott.

A közgyűlés megköszönte a leköszönő Lantos István zongora-és orgonaművész, egyetemi tanár eddigi tevékenységét és megválasztotta Várjon Dénes zongoraművészt, ugyancsak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárát a Társaság elnökének.

A főtitkári poszton is váltás történt: a lemondott Rozsnyay Judit helyett G. Németh Éva (a nemzetközi kapcsolatok terén: Perédi Mária) kaptak bizalmat a közgyűlés mai ülésszakán.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21912012-09-25 11:04:48


Házy Erzsébet:

„Nem szeretem rangsorolni a szerepeimet. Ha arra gondol, hogy melyikben énekeltem a legtöbbször, akkor azt válaszolhatom, hogy a Víg özvegyben, amelyet csak Bécsben csaknem százszor adtunk elő partneremmel, Johannes Heesters-szel.”

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21902012-09-25 11:03:54
„Zseniális partner volt a színpadon…” (Komlóssy Erzsébet)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21892012-09-25 10:58:57
„Házy Erzsébet kivételesen szép nő volt, fantasztikus hangi adottságokkal és mindehhez hatalmas szívvel… Feledhetetlen emlékeket őrzök Róla!” (Virginia Zeani, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21882012-09-25 10:58:03

„Pályám legnagyobb ajándéka, hogy hű maradt hozzám. Elbűvölő, szeretni és szánni való Ofélia volt a Hamletben, aztán a Sámsonban remekelt. Személyiségének, tehetségének ’eget hasító szárnyai’ nem voltak alkalmasak pályamódosításra. Középszer, vagy mélyrepülés helyett egyenesen a halhatatlanságba repítették.” (Szokolay Sándor, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21872012-09-25 10:57:08

„Harminchárom évesen szédülten a boldogságtól készültem első operám bemutatójára. Bevallom, nem voltak – hogyan is lehettek volna – szereposztási kívánságaim. Aztán, mint a mesében, bekövetkezett a csoda. Házy Erzsébet vállalta a Vérnász női főszerepét. Erzsi már akkor, fiatalsága, szépsége, istenáldotta tehetsége teljében egyik legfényesebb csillaga volt az énekművészetnek és nagy része volt abban, hogy a Vérnász fogadtatása kortárs operákra nem jellemző sikerrel járt…” (Szokolay Sándor, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21862012-09-25 10:56:49

„Örök lángolás, érzelmi fűtöttség, a tudatosság intelligenciája: ezek azok a varázslatok, amik a Vele való munkát számomra csodálatossá tették. Belső drámái mindig feloldódtak kitárulkozó művészetének varázsában. Felejthetetlen..!” (Medveczky Ádám, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21852012-09-25 10:56:29

„Böbe – Házy Erzsébet sikere csak nőtt és nőtt… aztán mikor minden energiája odalett, ott maradt az Operaház égboltján, mint feledhetetlen csillag…” (Békés András – rendező, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21842012-09-25 10:56:08
„Büszke vagyok arra, hogy a barátságába fogadott és a fiatalságunktól élete végéig közeli tanúja lehettem a tündöklően zseniális Művésznek és a hányatott életű Embernek egyaránt…” (Barlay Zsuzsa -2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21832012-09-25 10:55:47

„A primadonna szó művészetének sokoldalúságához és mélységéhez képest csekély. Ahogy a romantikus operák (elsősorban Puccini) lírai hősnőit megformálta, a számomra örök érvényű tökéletesség.” (Medveczky Ádám, 2012)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 21822012-09-25 10:55:14
„…Egyik órán megjelent László Géza-énekmester, aki néhány szót váltott Nádasdyval, majd intett a terem vége felé, ahonnan egyszerre csak fellibbent a színpadra egy kamaszlányszerű tünemény és magabiztosan, elfogódottság nélkül énekelt a Főrendező úrnak. /Ha jól emlékszem: Lauretta áriája volt./ Mi, jelenlévők csak ámultunk és csodáltuk ezt a gyönyörű hangú és ’kinézetű’ leányt, akinek sugárzását mindenki megérezte… valamilyen Erzsébetnek hívták. Néhány év múlva megismerve a már sztár Házy Erzsébetet rádöbbentem, hogy az a tünemény Ő volt.” (Horváth Zoltán – rendező)

Forrás: Bartók Gergely: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (Budapest, 2012)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21812012-09-25 10:54:36
Köszönöm a kiegészítésedet: valóban a Salome 1972. május 26-i bemutatóján és további néhány előadásán is közösen léptek fel az Operában. Tehát, akkor három operában szerepeltek együtt: Poppea megkoronázása, Hamlet, Salome.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449732012-09-24 16:21:11

Magyar Operaénekesek Egyesülete: Az ámítás és az Operaház zuhanórepülése folytatódik

7 óra 7
2012. szeptember 24., 12:00

„A múlt héten a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója, Ókovács Szilveszter interjút adott a Magyar Hírlapnak. A Magyar Operaénekesek Egyesülete nyílt levélben reagált a megjelentekre.”


A szappanopera így folytatódik…

Még szerencse, hogy napokon belül kezdődik az opera-évad! Lesz téma úgyis bőségesen! Nem feltétlenül a Magyar Operaénekesek Egyesületének unós-untalan hajtogatott „probléma-felvetéseire” vagyunk kíváncsiak; eleget olvastuk az „aggódó”- „támadó” meg „vádaskodó” nyílt leveleket - még ha jogos indulatok, sérelmek kaptak bennük is helyet -, ezek tartalmából a szakmabeliek, de a laikus közönség is, kiolvashatta a maga hajlama-intellektusa szerinti következtetéseket. Itt az ideje, inkább figyelmünket a hétvégén az Operának a Hunyadi Lászlóval nyitó előadására fordítani. A továbbiakban pedig a megvalósuló repertoárra hegyezzük ki tollunkat, illetve a felújítások, a bemutatók, az új beállások nyújtotta színvonalról „értekezzünk” itt; közben és utána feltehetjük a „miért igen?”- „miért nem?”-eket is… Amit az Opera kínálatként milyenségben a tálcánkra tesz, és abból ki mennyit vesz és mit fogyaszt - tágabb perspektívában egyfajta visszacsatolásunk lesz.

Tehát új „szereposztás” vár mindenkire: a művészeket-alkotókat ugyanúgy érinti ez majd, mint a műszak és az adminisztráció területét, nem beszélve a publikum és a kritika folyamatos visszajelzéseiről. Mindebből akár még jó is kisülhet… Nem feltétlenül üdvös már az elején temetni, amikor még fel sem ment a függöny... Én a magam részéről kivárom a kezdést és megvárom a végét is, hogy véleményt formáljak a 2012/2013-as szezonról, amit mindenképpen optimistán közelítem meg.
Kurtág György Szeretete • 392012-09-23 17:47:34
Kurtágék óriási sikere Párizsban

Grund
Forrás: MTI/MNO
2012. szeptember 23., 15:28

„Hatalmas sikert aratott szombat este Kurtág György és felesége, Kurtág Márta zongoraművész Párizsban, ahol a zeneszerző tiszteletére rendezett sorozat csúcspontjaként a Játékok és a Bach-átiratok című művekből összeállított koncerten közösen léptek fel a Cité de la Musique színpadán.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21782012-09-23 16:59:16
A Poppea megkoronázása mellett (amiben Házy Poppeája mellett Kasza Katalin volt Octavia; 1968 március elsején szerepeltek először együtt ebben a Monteverdi-operában) még egy opera-produkcióban való közös fellépésükről tudok: Szokolay Sándor Hamletjében Házy Opheliát, Kasza Katalin a Színészkirálynét énekelte az 1968. október 19-i bemutatón és még további előadásokon az Operaházban.
Lisztről emelkedetten • 3762012-09-23 16:38:52
Ma este a Bartók Rádióban 21.40 – 23.00: Az emberi hang dicsérete

Nyolc évszázad kantátái, miséi, oratóriumai
Szerkesztő: Miklósi András

1. Telemann: A mennyei lelkek megszámlálhatatlan serege - kantáta Szent Mihály ünnepére. 2. Lassus: Osculetur me - mise


3. Liszt: Prométheusz - kantáta.

Szövegét Herder nyomán Mátyás Sándor írta.

Km.: Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Turpinszky Béla, Miller Lajos, Gregor József - ének
Adolf Peter Hoffmann - narrátor
Budapesti Kórus
Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Forrai Miklós
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21762012-09-22 23:31:26
Bartók Gergely összeállította művészi Albumban a lapokon nemcsak ritka fotók láthatók Házy Erzsébetről, hanem verssorok is; utóbbiakkal egy későbbi pályatárs- operaénekesnő tiszteleg és emlékezik Rá: KASZA KATALIN

Ideírom ezeket a szép sorokat:

Kasza Katalin: JEL

Mind jelül állunk
egymás előtt
A Ház a kupola a TEMPLOM
őrzi a JEL-et
amit ránk ŐRZŐK-re hagyott

/Budapest, 2012. június 26./


Kasza Katalin: VILLANÁS

a villanás
a villanás ereje fénye
a teremtés hevülete
a lényegig hatol

/Budapest, 2012. június 19./


Kasza Katalin: ARANY MADÁR

a megfejthetetlen
a szépség varázsa
az arany madár
MANON
az arany ruhában
ARANY MADÁR
a kalitkában

/Budapest, 2012. június 19./


Kasza Katalin: EGY ELŐADÁS HULLÁMKÖRÉBEN

Szokolay S.- G- Lorca: VÉRNÁSZ

itt a kövekből
vér és bor fakad
tüzétől kap lángot
a Nap
itt vérrel jelölt
a szűz homloka
hal’lt hozó tövis
a mirtusz
Élesre fent pengeél
És szikrákat szór
a menyasszony a menyasszony
koszorú

/Budapest, 2010. április 2./


Kasza Katalin: MONDAT

Az önkívület határáig élj,
hogy a lényeghez közelíts!

/Budapest, 2012. június 24./


Kasza Katalin: KÖZELÍTÉS

A megnevezhetetlen
amitől megborzong
az ember
- csak közelítés
szavakba nem fogható
amitől úgy érzed
azt mondod
Ő A MIMI
ŐA MANON
Szokolay S. – G- Lorca: VÉRNÁSZ
Ő A MENYASSZONY

/Budapest, 2012. június 11./


Help me! • 8732012-09-22 23:30:29
Úgyhogy, nincs is mitől tartani...
Help me! • 8672012-09-22 22:01:44
... a külföldi vendégművészek nem hinném, hogy magyarul fognak énekelni.
Help me! • 8662012-09-22 21:59:19
Ehhez kapcsolódóan hadd hívjam fel a figyelmet a következőkre: a Miskolci Operafesztivál finanszírozási okok miatt tavaly lemondott a műsorprogramjában szerepelt A kalóz bemutatásáról.
Jövőre, a Verdi-év alkalmából, magyarországi bemutatóként ismét tervbe van véve ez a Verdi-opera - de nem Miskolcon!

A Művészetek Palotája és a Nemzeti Filharmonikusok közös produkciója lesz! A bemutató helyszíne ezúttal Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem lesz.

Azt most nem tudom, hogy magyar fordításban vagy eredeti nyelven hallhatjuk majd a Verdi-ritkaságot. Ilyen szempontból talán másmegvilágításba kerül Csákovics „kalózkodása” is…

2013. április 25. csütörtök 19.30

Koncertszerű előadás

Közreműködik

Luciano Ganci, tenor – Corrado
Sümegi Eszter, szoprán – Medora
Valeri Alexejev, bariton – Seid
Borsos Edith, szoprán – Gulnara
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel
Carlo Montanaro

Erkel Ferenc • 3722012-09-21 23:05:32
Javítok: "megformálója"
Erkel Ferenc • 3712012-09-21 22:45:20
Interjú

„Az anyát látom benne”

Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébetről

Mértékadó – Az Új Ember rádió- és televízióújságja

2012. szeptember 24-30.

A Magyar Állami Operaház hamarosan induló szezonjának első premierje a Hunyadi László, az Erkel-életmű első maradandó operaremekműve lesz, Szűcs Gábor rendezésében. A darab a tavasszal induló ifjúsági sorozat alappillére is. Héja Domonkos irányításával két éve már lemezre került egy másik Erkel-opera, a Bánk bán eredeti változata; idén az ős Hunyadiból készült felvétel. Fodor Beatrix operaénekes, Szilágyi Erzsébet megreformálója mesélt az operáról, a lemezfelvételről, szerepéről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról.

Formabontó, modern vagy inkább egy klasszikus Hunyadi László vár a közönségre?

- A darab klasszikus vonulata megmaradt. A Hunyadi Lászlót a történelmi tények ismeretében nem is lehet nagy változtatásokkal színpadra vinni. Nem az a helyzet, mint sok más operánál, hogy a történetet így-úgy lehet csavarintani, értelmezni. Itt adott a cselekmény. A rendező persze mindig beleviszi az egyéniségét és elképzeléseit az előadásba, de a mi esetünkben Szűcs Gábor tényleg ragaszkodott a történelmi tényekhez. Különlegessége e rendezésnek, hogy a gyönyörű ruhák, jelmezek nem az adott történelmi korra utalnak, hanem egy stilizált világot jeleznek.

Nemrégiben készült el a Hunyadi-ősváltozat szerinti – legújabb lemezfelvétele. Milyen különbségeket fedezhetnek fel az operabarátok a „megszokotthoz” képest?

- A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk. Szerintem az ősváltozat jobban érthető történet.A felvétel, amit az Erkel Színházban készítettünk, hatalmas élményt nyújtott. A színpad nyitott volt a nézőtér felé, ennek köszönhetően úgy érezhettük magunkat, mintha opera-előadáson lettünk volna. Rövid volt az az öt nap!
Sok változat létezik a Hunyadiból. Bár a felvétel előtt többször próbáltunk, gyakran csak ott szembesültünk azzal, hogy más hangot, szöveget kell énekelni, mint amit begyakoroltunk és megtanultunk. Tehát ilyen szempontból is nagyon izgalmas kiránduláson vehettem részt. Szerintem az eredeti, az ősváltozat kerek egész, a Nádasdy-félében mintha csak szemelvények lennének egymás mellett, így nem látjuk teljes összefüggésében a darabot.

Könnyű volt igent mondani Szilágyi Erzsébet szerepére?

- Ez életem eddigi legfelelősségteljesebb szerepe. Egyébként is kötelességtudó, maximalista vagyok, megfelelési vággyal. Nem könnyen vállaltam – éppen a történelmi figura miatt. Szilágyi Erzsébet a maga korában egyfajta „keresztanya” lehetett; nagy hatalmú politikai asszony, aki férje halála után meghatározó szerepet töltött be az ország életében. Két fiát is katonának nevelte, és egyiküket tulajdonképpen királynak szánta. De nemcsak ezért volt nagy felelősség elvállalni, hanem mert kimondottan nehéz az énekes része. Nagy kihívás. Olyan feladatról van szó, amelyen az ember sokáig gondolkozik, keresi a megoldásokat, hogyan is tud leginkább közel férkőzni a karakterhez úgy, hogy ne öncélú magamutogatás legyen az egészből, hanem a szerep mélységeit is bele lehessen vinni az énektechnikai megoldásokba. Azon felül, hogy az ember színészileg igyekszik a képességeivel élni, amelyeket a Jóisten adott vagy amit megtanult az idők során, cél az is, hogy ezen az énektechnikailag nehezen kivitelezhető szerepben a lélek is átvilágítson.

Hasonlít Fodor Beatrix és Szilágyi Erzsébet? Egyszerű volt az alakkal való azonosulás?

- Én nem vagyok igazán harcos személyiség. Arra az előrelátásra, „manipulációra”, ami abban az időben Szilágyi Erzsébet életét jellemezte, nem vagyok képes. Tehát nem erről az oldaláról tudom megközelíteni a szerepet, hanem az anya oldaláról, hiszen nekem is van egy kisfiam. Az aggódó anyát látom, aki – miután megölik Cilleit, és V. László bosszút tervez – televan félelemmel. Az anyát látom, aki a lelke mélyén tudja: a megtorlás elkerülhetetlen. Az anyát, aki Istenhez imádkozik, hogy „csak ne legyen az, amitől lelkem mélyén tartok, hogy el fogom veszíteni a fiamat”. Az utolsó pillanatig reménykedik. Erről az oldalról tudok vele teljesen azonosulni. A fiamért én is bármit megtennék, ahogy ő is megtette.

/Szijjártó Zsófia/

Fotó: Kissimon István


A televízió (M1 csatorna) közvetíti a Hunyadi László- évadnyitó operaelőadást a Magyar Állami Operaházból! 2012. szeptember 29. 20:15-22:50
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21752012-09-21 21:35:16
Kedves IVA! Köszönöm az alanti érdekes információkat!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449622012-09-21 20:42:15
A televízió (M1 csatorna) közvetíti a Hunyadi László- évadnyitó operaelőadást a Magyar Állami Operaházból! 2012. szeptember 29. 20:15-22:50
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21202012-09-21 12:22:09


Sikeres szívműtét hajtottak végre Kocsis Zoltánon
MNO/ORIGO/MTI
MTI|2012. 09. 21., 11:56|Utolsó módosítás:2012. 09. 21., 12:02|

Több hónapig tarthat Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész felépülése, akin pénteken sikeres szívműtétet hajtottak végre.


Sikeres kardiológiai műtétet hajtottak végre Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművészen, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatóján csütörtökön - közölte péntek délelőtt Kovács Géza, az együttes főigazgatója az MTI-vel. "A művész állapota ma reggel kielégítő volt. Teljes felépülése több hónap elteltével várható" - olvasható a közleményben, amelyet a család felhatalmazásával küldtek.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449602012-09-21 11:47:17
Igen, a STOP/Bécs. És Párizs, Zürich, Drezda, San Francisco, Pozsony, Prága, Sydney, München, Metropolitan/New York és a sor folytatható...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449572012-09-21 11:31:45
És ne feledjük: Lehár operai igényű operettjeit az operaházak is műsoron tartották - nemcsak az ő és Tauber korában...
Help me! • 8612012-09-21 11:27:53
Kapcsolatok kellenek... Ide a fórumra írnak (meg olvassák); akiknek van valami közük a rádió berkeihez, esetleg privátban biztosan megkeresnek és felajánlják összeköttetéseiket - ha vannak ilyenek...
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 21162012-09-21 11:20:04
Mindenkinek tisztában kellene lennie azzal: nem égethetjük egyszerre két végén a gyertyát! Aki ezt nem látja be, ennek következményeit a saját kárán kellhet megtapasztalnia.

Kocsis Zoltán mindnyájunké! Vigyázzunk mi is rá! Mielőbbi felépülést kívánok neki!


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449492012-09-20 22:00:05
Persze, Házy Erzsébet volt a jolly joker - akár főszerepben, akár kis, karakterszerepben, az mindig bejött.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449442012-09-20 13:23:03
Az általad említett barokk és a XX. századi alkotók operái között – így igaz - vannak-lehetnek "gyöngyszemek", de csak rövid periódusokban kaptak vagy kaphatnak helyett az Opera repertoárjában. Voltak korábban erre irányuló kezdeményezések-próbálkozások, némelyik darabnak valóban, közönségsikere is volt – rövid távon. (Néhány előadása után lekerült a színről, amikor csökkent az érdeklődés irántuk.)
Az opera népszerűségének több mérőfoka van. Elsősorban a közönség érdeklődése a mérvadó –a kasszába befolyó pénz mennyisége számít a döntéshozóknál. Pedig a klasszikus repertoár mellett valóban lehetne az arányokon kissé változtatni. Emlékszem: a hatvanas-hetvenes években rendszeresen mutattak be hazai „kortárs” operákat is – ennek művelődéspolitikai okai is voltak… A barokk operák inkább a háttérbe voltak szorítva. De ezeket a darabokat is be kell(ene) mutatni, és a repertoáron tartani. Hosszabb távon nyílván akkor maradhatnának színen, ha a "statisztikai mutatóik" pozitíve alátámasztják ennek jogosultságát. Csak egy-egy teltházas előadás kedvéért nincs sok értelme annyi pénzt beleinvesztálni a produkcióba, mely csak veszteséget terem… nem hozza vissza a befektetett költségeket. Akkor már tényleg inkább a MüPa az alkalmasabb helyszín az ilyen barokk és/vagy XX. századi alkotások akár koncertszerű bemutatására. Az egyetlen operaházunk nem kedvez a kísérletezgetésnek – ami nem jelenti azt, hogy továbbra is ne törekedhetne a sokszínűségre; a változatos klasszikusok repertoáron tartása mellett, a paletta színesítése kedvéért is, ismét felújíthatna vagy bemutathatna egy-egy barokk operát meg az újabb század operakompozíciói közül arra érdemesnek tartott darabokat. De amíg csak egyetlen játszóhely van/volt: az Operaház erre egymagában nem vállalkozhat. Nem hinném, hogy a „visszakapott” Erkel Színházzal (amely más, könnyedebb zenés színházi produkciók "befogadója" és játszótere lesz) ez az óhajunk valóra válik és ezt a más - régi meg új - zenei stílus-világot folyamatosan, hosszú távon kikövetelnék, végül meggyökeresedne a még mindig eléggé heterogén, konzervatív magyar közönség körében.
musical • 682012-09-20 12:11:33
MARY POPPINS – a P. L. Travers történetei és Walt Disney-stúdió filmje nyomán készült családi musicalt Szirtes Tamás rendezésében mutatja be holnap este a budapesti Madách Színház.

Az eredeti zenét szerezte és a dalszövegeket írta: Richard M. Sherman és Robert B. Sherman
Szövegkönyv: Julian Fellowes
Az új dalokat és zenét szerezte és az új dalszövegeket írta: George Stiles és Anthony Drewe

Bemutatók: 2012. szeptember 21., 22., 23.

A hármas szereposztásból néhány név:

Mahó Andrea, Oroszlán Szonja, Polyák Lilla, Csonka András, Sándor Dávid, Szente Vajk, Dunai Tamás, Szerednyey Béla, Szervét Tibor, Gallusz Nikolett, Ladinek Judit, Koós Réka.

Díszlettervező: Rózsa István
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Koreográfus: Tihanyi Ákos

Karmester: Silló István és Zádori László

Előadások: szeptember 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29. (19 óra), 30. (15 és 19 óra).



Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4722012-09-20 11:49:46
Olvashattuk az Operaház évadnyitójáról kiadott közleményben, hogy a társulati ülésen átadták az idei operaházi kitüntetéseket:
A díjazottak közül, hadd emeljem itt külön ki:

Az év énekkari művészei: Hüttl-Préda Ibolya és Roska Dániel.

Sokunk nevében innen gratulálok én is, és további szép éneklést kívánok, sikeres produkciókban való újabb megmérettetéseket – de nemcsak nekik, hanem az összes énekkari művésznek!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449422012-09-20 11:37:07
Interjú Ókovács Szilveszterrel

/Magyar Hírlap, Szilléry Éva, 2012.09.20./

Amikor az operaláz elmúlik…

Operaház. „Öt-hat évet szeretnénk együtt dolgozni, az elmúlt bő tíz évben erre senkinek nem volt módja”

Akár musicaleket is el tud képzelni a jövőre megnyíló Erkel Színházban, nyári sorozatokban Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója lapunknak elmondta: nem izgul, ezt az évadot biztosan végigviszi vezetőtársaival, és szerinte a közvetlen kinevezés erősebb felhatalmazást jelent a pályáztatásnál, valamint a kultúrpolitika is közvetlenebbül tudja megfogalmazni az elvárásait ilyen esetben. Ókovács azt is elárulta: ha rajta múlik, 2020-ra a dalszínház repertoárjának felét lecseréli, ám megtartaná a repertoárszínházi rendszert – és legalább öt-hat évet tervez eltölteni az intézmény élén.

[…] – Hogyan egészíti ki az Erkel Színház az Opera műsorát?

– A műfaj alapját jelentő legnépszerűbb alkotások kapnak ott helyet. Népoperává szeretnénk tenni megint, ahol egy nagyszabású Aida mellett éppúgy elfér a My Fair Lady vagy a Hair is, nyári sorozatokban. Ha megnézzük, Lehár kiknek dirigálta mű¬veit, vagy Bernstein kikkel vette lemezre a West Side Storyt, már nem kell magyarázni, hogy a műfaj határdarabjai operai igényesség és „cool” színházi szemlélet után kiáltanak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449312012-09-18 22:59:48
augusztus 5-e is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449302012-09-18 22:59:03
Jól emlékszel! Az előadások dátuma: 1961. augusztus 6., 6., 8., 10., 12.

Andor Éva fh. mellett ott volt Oszvald Gyula, Németh Marika, Angyal Sándor, Bilicsi Tivadar és Gobbi Hilda is...
Simándy József - az örök tenor • 1782012-09-18 22:48:11
Bocsánat. Helyesbítek: a 7. szám kivételével magyarul énekelt.
Simándy József - az örök tenor • 1772012-09-18 22:41:15

Az M2 csatornán ma este sugárzásra került régi Simándy József-TV-film adatai:

„A mesterdalnok” – Simándy József portré

(1969; fekete-fehérben)

Szerkesztő: Vecsernyés János
Operatőr: Nagy József

Rendező: Horváth Ádám

(55 perc)

Simándy József a balatongyöröki házának teraszán – családja körében - idézi fel a pálya főbb állomásait, majd budai otthonában vall az énekes mesterség szépségeiről. Közben stúdió- és archív – élő - felvételekről bejátszások az alábbi művekből:

1. Wagner: Lohengrin – Grál elbeszélés
2. Bizet: Carmen – Virágária
3. Beethoven: Fidelio – Florestan börtönária
4. Kodály: Psalmus Hungaricus (élő koncertfelvételről)
5. Verdi: Rigoletto – A herceg áriája a III. felvonásból „Az asszony ingatag…”
6. Mozart: Varázsfuvola – Képária
7. Giulio Caccini: Amarilli - dal (olaszul; zongorán km.: Lukács Miklós; a felvétel Simándy József budai otthonában készült)
8. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Stolzingi Walter versenydala

A zenei felvételeken közreműködött a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényelt: Lukács Miklós.
Simándy József magyarul énekelt, kivéve a 4. és 7. műsorszámait.
Simándy József - az örök tenor • 1762012-09-18 12:42:24
Simándy József sírja a Farkasréti temetőben
Simándy József - az örök tenor • 1752012-09-18 12:31:18
Simándy József ma 96 éve született.

Ebből az alkalomból ma este (20:35 – 21:25) az m2 csatornán látható lesz:

A mesterdalnok - Simándy József

Simándy József operaénekes pályájáról, életéről beszél, miközben híres szerepeiből láthatunk részleteket.


Ugyancsak ma délelőtt a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán volt hallgatható az alábbi zenei összeállítás:

10:00 „Vigadó”-
Simándy József áriafelvételeiből - születésének 96. évfordulóján

Szerkesztő: Magyar Kornél
Simándy József - az örök tenor • 1742012-09-18 12:29:14
Az interneten sajnos, utólag olvastam az alábbi közleményt:

SIMÁNDY EMLÉKKONCERT 2012. szeptember 16.-án, 16 órai kezdettel
A GAZDAGRÉTI SZENTANGYALOK TEMPLOMÁBAN,
SZÜLETÉSÉNEK 96. ÉVFORDULÓJÁN.

„Kedves Barátaink!

Mához egy hétre, szeptember 16.-án, 16 órai kezdettel
egy nagyon szép
OPERA-OPERETT KONCERTTEL
emlékezünk a felejthetetlen
SIMÁNDY JÓZSEF
KOSSUTH DÍJAS KIVÁLÓ MŰVÉSZRE,
A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ÖRÖKÖS TAGJÁRA,
amelyre a koncertet rendező plébánia és a Simándy család
nagy szeretettel vár benneteket.
A mellékelt plakáton olvashatjátok a részleteket.

Szeretettel üdv….”

Hát erről a bizonyára szépen sikerült megemlékező- koncertről lemaradtam.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21662012-09-18 09:13:19

Kedved IVA!

Köszönöm reflektálásodat. Ami a Traviatát illeti: én sem tudok arról, hogy Házy Erzsébet az Operában énekelte volna Violettát. Ugyanakkor az opera részleteit koncerteken előadta.

Lásd pld az alábbi sorszám alatti bejegyzést:

787 2007-09-18 16:54:42

1960, augusztus 27. - MOM Művelődési Ház (Budapest, XII. ker. Csörsz. u.)

„Olasz opera-est”

Közreműködött:

Svéd Sándor, Házy Erzsébet, Réti József, Pelles Júlia

A Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zenekara

Vezényelt: Dr. Bogina Elemér

Műsor:

Rossini: A sevillai borbély – nyitány; Rosina kavatínája (Házy); Figaro belépője (Svéd)
Verdi: A trubadúr –Azucena elbeszélése (Pelles)
Puccini: Turandot – Kalaf áriája (Réti)
Verdi: Rigoletto – Gilda és a herceg kettőse (Házy, Réti)
Donizetti: Don Pasqale – nyitány

Verdi: Traviata – előjáték; Germont áriája (Svéd); Violetta nagyáriája (Házy)

Don Carlos – Eboli áriája (Pelles)
Verdi: Az álarcosbál – Renato áriája (Svéd); Oscar áriája (Házy)
Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Réti); Kvartett (Svéd, Házy, Réti, Pelles)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21652012-09-18 08:58:42
Kedves Művésznő!

Kissé megnyugtattak kedves szavai!

Üdvözlettel: Búbánat
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21642012-09-18 08:57:01
Elnézést kell kérnem Hruby Edittől és Kolonits Klárától. Igazán felismerhettem volna az előbbi művésznőt, hiszen két nappal korábban ő énekelte a Vilja-dalt, most pedig a "Madárdalá"-val megtévesztett... (akkor Ardó Mária énkelte az áriát a Bajazzókből.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21592012-09-18 00:34:05
Még annyit a fotóalbumhoz, hogy nemcsak fényképeket tartalmaz, hanem idézeteket is Házy Erzsébettől,vállomásokat, interjú-részleteket, továbbá dedikált képeket, méltató sorokat neves hazai és külföldi művészektől: Virginia Zeani, Szokolay Sándor, Komlóssy Erzsébet, Medveczky Ádám, Kasza Katalin, Horváth Zoltán- rendező, Barlay Zsuzsa, Várnai Péter, Békés András.

A színpadi-, rádiós dalszínházi- és filmszerepeinek, valamint díjai és kitüntetései felsorolása, továbbá a szponzorok neve teszi teljessé az albumot.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21582012-09-17 23:59:33
Hogy múlik az idő! Két hónap híján már harminc éve annak, hogy Házy Erzsébet 1982. november 24-én örökre lehunyta a szemét. A kerek évforduló jegyében már most, szeptemberben, az Ő emlékéhez méltó, két ünnepi koncerttel emlékezett a BELCANTO OPERA-BARÁTOK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGA és a DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR a Magyar Állami Operaház egykori Kossuth-díjas, örökös tagjára. (Ugyanez a két zenei intézmény karolta fel a korábbi években Melis György és Ágai Karola emlékkoncertjeit is…)

És persze ott voltunk mi is: a csupa szív KÖZÖNSÉG - a nagyszerű szoprán tisztelői: idősek és fiatalok, több generáció tagjai, akik lelkesen jöttek, hogy a várt koncertélményből is töltekezve, szívükben-lelkükben felidézzék azt az ámulatos-bámulatos operaénekesnőt, azt a sokoldalú, felejthetetlen művészegyéniséget, aki annyi sok örömet szerzett egykor nekik!

Kis kitérőként itt ragadom meg az alkalmat, hogy ismételten rámutassak: Házy Erzsébet nemcsak hangjának szépségével és színpadra termett lényével hódított, mert rátermettsége más területeken is érvényesült, sokszínű alakításokra tették képessé. Tehetsége, sugárzó egyénisége az opera mellett más műfajokban is emlékezetes, kimagasló teljesítményekre predesztinálta; a dalirodalom, az oratórium, a daljáték, az operett, a musical és a könnyűzene sem állt távol tőle, de még a humor, a kabaré sem volt idegen számára. A filmben, a rádióban, a televízióban egyaránt otthonosan mozgott. Itthon és külföldön is sokat vendégszerepelt. Sikereit mindig mértékkel fogadta, és amíg élt, a megbecsült közönsége visszajelzéseit tartotta mérvadónak.
Ezek a méltatások mind elhangzottak a két emlékkoncert előtt: 14-én, pénteken a DUNA PALOTA színháztermében Zelinka Tamástól, és 16-án, vasárnap este az ELTE Aula Magna dísztermében dr. Südi Gergely Andrástól.

Itt kell megemlítenem azt is, hogy a kapott hangversenyélményeken túl további örömteli eseményt jelentett számunkra egy könyv árusítása és megvásárlása a koncertek szünetében. Erre az alkalomra időzítve jelentette meg Bartók Gergely saját kiadásában és korlátozott példányszámban „Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében” című művészi fényképalbumot, mely A/4 méretű, és 76 oldalán mintegy másfélszáz olyan fotót tartalmaz, melynek többsége eddig még nem kapott publicitást! Megragadó fényképek a művészi pálya és a magánélet területéről – gyermekkortól az életút végéig…
Aki belelapoz az albumba, kellemes meglepetésként éri egy friss fotó, ugyanis Emléktábla készült a következő felirattal:


Itt élt
HÁZY ERZSÉBET
1930 – 1982
Magyar Állami Operaház
Örökös tagja
„Csak az hal meg, kit elfelejtenek,
Örökké él, kit igazán szeretnek…”
2012
Állíttatta: Bartók Gergely és Clementis Tamás

(Két megjegyzés: nem derül ki a fotóról és a könyvből, pontosan hol és hová került vagy kerülni fog elhelyezésre az emléktábla. A másik: a táblán a születési év nem biztos, hogy helytálló; én úgy tudtam, hogy 1929. október elsején született Házy Erzsébet.)

Tegnap este mikor elfoglaltuk ülőhelyeinket az ELTE Aula Magna dísztermében, a következő látvány fogadta a nézőket: a széksorok előtt, fenn a pódiumon a zenekar ülései, hangszerpultjai meg hangszerei és a karmesterállvány; balra tőle fent függ Házy Erzsébet nagyméretű fényképportréja Manon jelmezében; jobb oldali emelvényen külön megvilágítva három kiállított operahősnő-ruha: Házy Erzsébet egy- egy eredeti Vérnász-Menyasszony-, Manon- és Cso-cso-szán- jelmeze. Megtudtuk, hogy direkt erre az alkalomra kérte ki az Operaház jelmeztárából és. hozatta rendbe Clementis Tamás ezt a három színpadi öltözéket! És a zenekar mögött a falon, fenn középen feszített a kivetítő vászon. Ugyanis Bartók Gergely és munkatársa az est folyamán Házy Erzsébet képeiből vetítést tartott: a műsorban egymást követő, felhangzó zenékhez Házy Erzsébet színpadi-vagy filmszerepeinek fényképei kerültek kivetítésre, folyamatosan, részben a fotóalbumban is megtalálható képek tucatjai alkották a fényképek körét. Különben is, csak olyan opera-operett- és daljátékokból hangzottak fel részletek, melyekben Házy Erzsébet valaha énekelt.

Mint említettem, szeptember 14-én a DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR bérletsorozata részeként került sor az első Házy Erzsébet-emlékkoncertre - erről az élményemről itt a fórumon a 2155 sorszám alatt röviden már beszámoltam. Ott nem volt vetítés. Szóltam arról is, hogy az eredetileg meghirdetett művészek közül hiányzott Fodor Beatrix, Kolonits Klára, Schöck Atala és Sümegi Eszter, érkezett viszont Hruby Edit. Nos, a tegnap esti „újrázáson” gyakorlatilag ugyanezt a műsort kaptuk, sőt – egy kivételével – az eredetileg jelölt művészek léptek fel. Sajnos, Sümegi Eszter betegsége miatt ezúttal sem jött el, így megint Ardó Mária és Mondok Yvette helyettesítette őt. Hruby Edit most nem volt itt: „visszaadta” a Vilja-dalt (Lehár: A víg özvegy) Fodor Beatrixnek, aki egy kis magánszámot is belopott a dalba,: a második versszakot követően, a zenekari rész alatt privát kommunikációt folytatott: a nézőtérre lesétált, úgy a középtájon helyet foglaló hölgyhöz leguggolva énekelte az utolsó refrént. Említést érdemel a többi újonnan beálló énekes elénekelt áriája is: Kolonits Klára előadásában hallottuk a Madárdalt a Bajazzókból, Schöck Atalától pedig két áriát is hallottunk. Az első koncertből hiányoltam, mert mindkettő kimaradt: Mozart Figaro házasságából Cherubin áriája a II. felvonásból és Bizet Carmenjéből a Cigánydal (II. felvonás). Kijelenthetem, Kolonits és Schöck előadásában elhangzott operaáriák új színfoltot vittek a már ismert produkcióba, igazi közönségsikert arattak velük.
Ismételni tudom magamat, amit az első, Duna Palotában elhangzott koncert után írtam, az ELTE Aula Magna Dísztermében a második esten is fellépő operaházi énekesek mind magas színvonalon énekeltek, és műsorszámaikat rendre nagy tapsokkal honoráltuk: Kováts Kolos (Gremin-ária), Molnár András (Kalaf-ária), Kertesi Ingrid ( Álarcosbál- Oszkár-ária, III. felv.; Adél Kacagódala a Denevérből), Clementis Tamás (Bagó dala a János vitézből – Egy rózsa szál…; Zsupán belépője- Cigánybáró), Sánta Jolán (Örzse dalai- Háry János 2, és 4. kaland), Mondok Yvette (Liu áriája – Turandot, I. felv.; Nagyária –Pillangókisasszony; Manon Lescaut – szerelmi kettős a II: felvonásból, partner: Kiss B. Attila – ő elénekelte még Des Grieux első felvonásbeli áriáját), Boncsér Gergely (Szu-Csong áriája „Vágyom egy nő után” A mosoly országából; Bohémélet- szerelmi kettős, I. felv., Km.: Ardó Mária): Ardó Mária önálló áriái voltak: Ékszerária – Manon Lescaut; Szaffi áriája – Cigánybáró, II. felv.; és igazán ideillő drámai hatásban részesültünk: Traviata- a haldokló Violetta áriája a III. felvonásból – magyar nyelven, a jelenet az öreg Germont levelének deklamált olvasásával kezdődik…

Három önálló zenekari szám is szerepelt az estek programjában: Csajkovszkij: Polonéz az Anyeginből; Nyitány a Cigánybáróból és az est zárásaként Intermezzo a Manon Lescaut-ból. A vastapsok itt sem maradtak el… Deák András fantasztikus odaadással vezényelt, a Duna Szimfonikusok nem különben játszottak hangszereiken. Forró hangulatot varázsoltak ide az egyetem épületébe is!
Itt említem meg, hogy a programok szervezéséért, rendezésért és lebonyolításáért elévülhetetlen érdemei vannak Clementis Tamás operaénekesnek és Bartók Gergelynek. De nem hagyhatók ki azok a szponzorok sem, akik áldozatos munkájukkal vagy anyagiakkal járultak hozzá az emlékezetes két koncert létrejöttéhez. Itt most eltekintek a cégek és magánszemélyek felsorolásától.

Végül az est meglepetései, egyszersmind szívet szorongató pillanatai: mint említettem, vetítés is volt a produkcióban, de nemcsak fotók, hanem videóbejátszások is! Házy Erzsébet eljött közénk – még ha filmen is – testi valójában! Láthattuk-hallhattuk őt a Levél-jelenetben az Anyeginből, mint Pompadour márkinőt a Leo Fall azonos című operettjéből és Fényes Szabolcsnak a Maya című darabjának részletében: „ My sweet heart” – énekelte a híres dalbetétet.
S legvégül, képek nélkül, csak a hangán szólt hozzánk ía hangszóróból: „ A tehetség nem múlik el. Nem lehet sem megszerezni, sem elveszíteni… Csak bele lehet halni.”
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3782012-09-16 15:16:17
Johann Strauss: A denevér - az operett televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1988

(174 perc)

Fordította: Romhányi József, Fischer Sándor

Dramaturg: Bánki László
Koreográfia: Pethő László, Molnár Ernő
Díszlet: Mátay Lívia, Forray Gábor
Jelmez: Szekulesz Judit
Vezető operatőr: Ráday Mihály
Zenei rendező: Erkel Tibor

Szereposztás:

Eisenstein - Csurja Tamás
Rosalinda – Kukely Júlia
Adél – Csonka Zsuzsa
Alfréd: B. Nagy János
Dr. Falke – Gáti István
Ida – Orosz Helga
Frank, fogházigazgató - Haumann Péter
Orlovsky herceg – Hamari Júlia
Iván – Antal Imre
Frosch, börtönőr – Koltai Róbert
Dr. Blind – Mikó István
Postás – Pálfi Zoltán
Pincér – Kerekes József

Közreműködnek:

Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Szalay Miklós)
Magyar Televízió Tánckara
Magyar Állami Operaház Zenekara

Karmester: Fischer Ádám

Rendező: Szinetár Miklós

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3772012-09-16 15:14:25
Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – az opera televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1988

(96 perc)

Magyar szöveg: Blum Tamás

Dramaturg: Romhányi Ágnes
Zenei rendező: Vajda János

Szereplők:

- Bátori Éva (Adina)
- Gulyás Dénes (Nemorino)
- Miller Lajos (Belcore)
- Sólyom-Nagy Sándor (Dulcamara doktor)
- Pánczél Éva (Giannetta)

Közreműködik:

a Miskolci Új Zenei Műhely és a Magyar Állami Operaház énekkara.

Vezényel: Selmeczi György

Rendező: Fehér György

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3762012-09-16 15:12:25
Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány - a daljáték televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1988

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt és Innocent Vincze Ernő

Dramaturg: Ruitner Sándor
Jelmeztervező: Wieber Mariann
Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília

Szereposztás:

Tschöll papa – Melis György
Tschöll mama – Medgyesi Mária
Médi – Csonka Ibolya (énekhangja: Csonka Zsuzsa)
Hédi – Palásthy Bea (énekhangja: Kertesi Ingrid)
Édi – Földesi Judit (énekhangja: Bokor Jutta)
Franz Schubert – Bándi János
Schober, költő – Gárday Gábor
Vogl, tenorista – Katona János (énekhangja: Gerdesits Ferenc)
Schwind – Csere László (énekhangja: Mersei Miklós)
Gumpelwieser – Szüle Tamás

További közreműködők: Arányi Adrienn, Farkasinszky Edit, Böröndi Tamás, Forgács Gábor, Kokas László, Varga Tibor, Tiboldi Mária, Harkányi Endre, Korcsmáros Péter, Kovács Pál, Pataky Jenő, Szolnoki Tibor.

Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Sándor János

Rendező: Seregi László
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3752012-09-16 15:08:23
Kiegészítem és teljessé teszem a Rigoletto televíziós operafilm alkotóinak és közreműködőinek névsorát (370. sorszám):

Giuseppe Verdi: Rigoletto - az opera televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1987.

(115 perc)

Francesco Maria Piave szövegkönyve alapján fordította: Blum Tamás

Dramaturg: Bánki László
Jelmeztervező: Wieber Mariann
Díszlettervező: Kézdi Lóránt
Koreográfia: Pártay Lilla
Operatőr: Sík Igor

Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás:

Rigoletto – Miller Lajos
Gilda – Szűcs Márta
A herceg – Nagy János (itt még "B." nélkül)
Sparafucile – Begányi Ferenc
Maddalena: Pánczél Éva
Monterone – Szalma Ferenc
Marullo – Csurja Tamás
Borsa – Korcsmáros Péter
Ceprano gróf – Tóth János
Ceprano grófné – Kertesi Ingrid
Giovanna – Bokor Jutta
Apród – Murár Györgyi
Porkoláb - Tóth László

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Karmester: Ligeti András
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3742012-09-16 15:05:01
Kiegészítés (354. sorszám):

A Zsurzs Éva rendezte Leányvásár-operett televíziós felvételének vezetőoperatőre: Lukács Lóránt.
Belcanto • 7472012-09-16 12:59:58
Donizetti: Szerelmi bájital - kéfelvonásos opera

2012. szeptember 27. este 7 órakor

Duna Palota - Színházterem

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar operaestje

Közreműködik a Bel Canto Kamarakórus

Rendező: Fehér András

Karmester: Deák András

Szereposztás:

Adina - Szakács Ildikó
Nemorino - Balczó Péter
Belcore - Gaál Csaba
Dulcamara - Jekl László
Gianetta - Staszny Zsófia

Az operaest támogatója Belváros-Lipótváros Önkormányzata

A belépés ingyenes!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21562012-09-15 00:01:27
Ja, és Fodor Beatrix sem volt itt...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 21552012-09-14 23:52:04
A Belcanto Operabarátok Magyarországi Társasága által rendezett Házy Erzsébet- emlékkoncert igen szépen sikerült este a Duna Palotában! Bővebben nem kívánok erről most szólni, majd a program vasárnap esti repríze (helyszín: ELTE Aula Magna) után erre visszatérek még. Annyit azért mégis elmondok, hogy az előzetesen jelzett fellépő művészek közül nem volt itt Kolonits Klára, Schöck Atala és Sümegi Eszter. Érkezett viszont a kitűnő Hruby Edit. Változott az előzetesen megadott szerzők névsora is: a műsorból kimaradtak Bizet, Mozart, Fall és Fényes Szabolcs kompozíciói, ugyanakkor bekerült Kacsóh Pongrác János vitéze. Vélhetően az átszerkesztett programban ezért is kaphatott több éneklési lehetőséget művésztársaihoz képest Mondok Yvette (három ária illetve kettős) és Ardó Mária (öt ária illetve kettős).

Összesen 21 ének- illetve zenekari számból állt össze az est programja. Ennek fénypontjai voltak:

- Kováts Kolos a Gremin-áriával az Anyeginből
- Molnár András a Kalaf III. felvonásbeli áriájával a Turandotból
- Kertesi Ingrid Adél kacagódalával a Denevérből. Az est második részéből feltétlenül kiemelem:
- a Des Grieux 1. felvonásbeli áriáját a Manon Lescaut-ból, melyet a kitűnő Kiss B. Atilla tolmácsolásában hallottunk
- a Nagyáriát a Pillangókisasszonyból Mondok Yvette előadásában
- Szaffi áriáját a Cigánybáróból, amit Ardó Mária énekelt
- végül két híres Lehár-operett részletet: a Vilja-dalt A víg özvegyből az elbűvölő Hruby Edit előadásában és
- a „Vágyom egy nő után” című sláger-áriát A mosoly országából, mely Boncsér Gergely kiváló előadásában talán az est egyik leglelkesebb tapsát váltotta ki belőlünk. A Deák András vezényelte Duna Szimfonikus Zenekar játszott – szépségesen-emlékezetesen - vastaps fogadtatásban részesült!

A színházterem zsúfolásig megtelt, ennek külön is hangot adott bevezetőjében Zelinka Tamás, aki röviden felvázolta Házy Erzsébet életútját, kitérve nagy szerepeire. A gyönyörű zenék-énekek alatt volt kire-mire emlékeznünk: a harminc esztendeje eltávozott nagy szopránunk kinagyított jelmezes portréja ott függött fent a színpadon, a zenekar mögött, szemben a közönséggel… A szünetben pedig megvásárolhattuk Bartók Gergely Házy Erzsébet szerepeit tükröző gyönyörű képes albumát.

Kíváncsian várom a vasárnapi ismétlést!
Erkel Ferenc • 3682012-09-14 11:41:46
Nyílt nap a 175 éves Nemzeti Színházban

Délutáni hangversennyel lép fel az Óbudai Danubia Zenekar a Nemzeti Színház idei évadnyitó nyílt napján.

Nyílt próbák, koncertek, kiállítás, villámrandi, kulisszajárás, Ki mit tud? és még sok egyéb különleges program várja az érdeklődőket a Színház 175. évadának ingyenes megnyitó rendezvénysorozatán.

A Danubia Zenekar hangverseny programja a Nemzeti legelső vezető karmestere, Erkel Ferenc munkássága köré épül:

2012. szeptember 16. - 14:30

Nemzeti Színház, Nagyszínpad
(Bp. IX., Bajor Gizi park 1.)

ERKEL, A NEMZETI ELSŐ KARMESTERE

Egressy: Szózat
Erkel: Hunyadi László - nyitány
Erkel: Bánk bán - Bordal
Erkel: Bánk bán - Csárdás
Erkel: Hunyadi László - Palotás

Vezényel: Silló István
Operett, mint színpadi műfaj • 19162012-09-14 10:56:59
Egy most kapott zenei vonatkozású hírt osztok meg az érdeklődőkkel:

Winkler Gábor tavaszra várt, majd szeptemberre kitolt Operettek könyvének kiadása tovább húzódik: a Tudomány Kiadó decemberre, karácsony tájára ígéri a két kötet megjelenését, melyről idejében hírt kapunk a médiából, és a Kiadó honlapjáról is.

Az új operett-könyvet a tervek szerint a szerző jelenlétében, ünnepélyes könyvbemutató - író-olvasó találkozó - keretében mutatják majd be.

Úgy értesültem, hogy csak korlátozott mennyiségben, és szűk terjesztői körben kerül majd forgalomba a könyv - a nagyobb zenemű boltokban (pl. a Rózsavölgyi) biztosan kapni lehet majd, de maga a Tudomány Kiadó is közvetlenül értékesíteni fogja a székhelyén.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3712012-09-13 23:53:13
Lemaradt:

Maddalena: Pánczél Éva
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3702012-09-13 23:43:11
Giuseppe Verdi: Rigoletto – az opera televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója:1987.

Francesco Maria Piave szövegkönyve alapján fordította: Blum Tamás

Dramaturg: Bánki László

Jelmeztervező: Wieber Mariann
Koreográfia: Pártay Lilla

Operatőr: Sík Igor

Rendező: Horváth Ádám

(115 perc)

Szereposztás:

Rigoletto – Miller Lajos
Gilda – Szűcs Márta
A herceg – Nagy János (itt még "B." nélkül)
Sparafucile – Begányi Ferenc
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3692012-09-13 22:48:00

Erkel Ferenc: Névtelen hősök – az opera televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1982. március 15.

Szövegíró: Tóth Ede
Átdolgozó: Romhányi József

Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Vezető operatőr: Káplár Ferenc

Rendező: Vámos László

Szereposztás:

Parasznyai, református tiszteletes – Melis György
Gábor, a fia – Sárvári Győző (énekhangja: Gulyás Dénes)
Sáskáné – Barlay Zsuza
Ilonka, a lánya – Pászthy Júlia
Jóska, a fia – Csák György (énekhangja: Berkes János)
Csipkés, módos gazda – Benkóczy Zoltán (énekhangja: Gregor József)
Jankó, Csipkés bérese – Korcsmáros Péter

Közreműködik: Kertész Tamás, Kovács Pál, Széky Sándor, valamint
az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara;
a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Tánckara (koreográfus: Novák Ferenc)

Vezényel: Kórodi András

(80 perc)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3682012-09-13 22:26:26

Tamássy Zdenkó: Vendégek

Zenés TV Színház bemutatója: 1975.

Sarkadi Imre elbeszélését átdolgozta Springer Mária.
Dalszöveg: Baranyi Ferenc

Dramaturg: Bánki László
Operatőr: Kocsis Sándor

Rendező: Félix László

Zenei rendező: Fejes Cecília

Km.: az MRT Kamarazenekara

Vezényel: Lukács Ervin

Szereposztás:

Sátoros Józsi - Palcsó Sándor
Annus, a felesége – Kalmár Magda
Varga Sándor – Radnai György
Erzsi, a felesége – Barlay Zsuzsa
Balogh úr, társbérlő – Kishegyi Árpád
Sátoros Zsuzsi – Maretics Erika
Varga Sanyi – Lengyel Péter



Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3672012-09-13 22:23:57
Kiegészítés
A 274. sorszám alatt hoztam a Hunyadi László televíziós operafilm szereplőit.
Pontosítom és kiegészítem az ott közölteket:


Erkel Ferenc: Hunyadi László - az opera televíziós változata

A TV Zenés Színháza bemutatója: 1978. április 4., 20.00

Dramaturg: Ruitner Sándor
Vezető-operatőr: Kocsis Sándor

Rendezte: Vámos László.

Vezényelt: Medveczky Ádám.

Szereposztás:

V. László magyar király - Benedek Miklós (énekhangja - Palcsó Sándor) Hunyadi László - Sárvári Győző (énekhangja: Simándy József)
Hunyadi Mátyás - Kovács András (énekhangja: Takács Klára)
Szilágyi Erzsébet - Temessy Hédi (énekhangja: Horváth Eszter)
Czillei Ulrik, kormányzó - Árva János (énekhangja: Ütő Endre)
Gara nádor - Fekete Tibor (énekhangja: Sólyom Nagy Sándor)
Gara Mária - Menszátor Magdolna (énekhangja: Kincses Veronika)
Szilágyi Mihály - Váradi Balogh László (énekhangja: Katona Lajos) Rozgonyi - Meggyesi Pál (énekhangja: Kertész Tamás)

A felvételen közreműködik Magyar Rádió és Televízió Énekkara, illetve – Géczy Éva koreográfiájával – a Magyar Állami Operaház balettkara.

(105 perc)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3662012-09-13 22:22:21
Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – az operett televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1980.

(43 perc)

Rendező: Vámos László

Karmester: Váradi Katalin

Szereplők:

Maros Gábor
Oszvald Marika
Zsadon Andrea
Zsuzsa Domonkos
Latabár Kálmán

Ilosfalvy Róbert • 3932012-09-13 15:03:46
Bocs: Ilosfalvy
Ilosfalvy Róbert • 3922012-09-13 15:01:12
Ilosfaly Róbert San Francisco-ban
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3652012-09-13 13:40:41
Kedves Péter!
Bocsánatodért esdeklem, hogy Téged véletlenül kihagytalak mint Zétához hasonló észrevételt megfogalmazót. Ezennel itt most pótoltam feledékenységemet.
Üdv. Búbánat
Ilosfalvy Róbert • 3912012-09-13 13:30:29
Valóban, Ilosfalvy Róbert 1964-ben, San Franciscóban Sutherland Violettája oldalán énekelte Alfrédot. Sőt erről itt topicon a 60. sorszám alatt először adtam hírt, ami teljesen kiment a fejemből.

Ugyancsak itt a topicon a 68. sorszám alatt bemásoltam Ilosfaly Róbert amerikai utazásáról és a Traviata-kinti előadásairól beszámoló cikket - benne a Dalos László jegyezte Ilosfalvy-interjúval -, a Film Színház Muzsika 1964. november 27-i (48.) lapszámából, amit előzőleg már beírtam a
[url] http://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=138&msgcount=439#97052;
Kedvenc magyar operaelőadók-topicba is. [/url] (lásd: 439. sorszám)

Ebben az interjúban olvasható az is, hogy Ilosfaly Róbert Amerikában énekelte először Alfrédot olaszul: San Franciscóban háromszor, utána közvetlenül Los Angelesben kétszer.
Ilosfalvy Róbert • 3792012-09-12 15:53:57
Sajnos, kérdésedre a választ nem tudom. Nem voltam ott azon a Traviata-előadáson. Úgy gondolom, magyarul énekelte Alfrédot; Ilosfalvy 1966-ban ment ki Kölnbe, kitűzött régi és új feladatai ez évtől igényelték meg az eredeti és/vagy német nyelven való szereptanulást.
Média, zene, ízlés • 492012-09-12 15:45:22

A kormány hibernálta a kultura.hu portált
Index

2012. szeptember 10., hétfő 17:14 |

Szeptember elseje óta nincsenek friss hírek az Emberi Erőforrások Minisztériuma tulajdonában lévő kultura.hu portálon. A lap eddigi főszerkesztője, a korábban a Magyar Narancsban is publikáló Koren Zsolt már nem megíbzott főszerkesztője a portálnak, ezért körlevélben tájékoztatta munkatársait és egyes kulturális intézmények sajtósait a helyzetről: "Az oldalt nem tudjuk frissíteni, miután a portál tartalmának szolgáltatására köttetett szerződések megszűntek, és sajnos semmilyen használható információval nem rendelkezünk a tulajdonos jövőbeni elképzeléseivel kapcsolatban."


Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinetjét, ahonnan ezt a választ kaptuk:

"A kultura.hu működtetőivel kötött szerződéseket és a szerződések alapján nyújtott szolgáltatásokat áttekintve a Kultúráért Felelős Államtitkárság úgy döntött, hogy más formában szeretné a jövőben működtetni az oldalt. Koren Zsolttal az államtitkárság nem állt szerződéses kapcsolatban. A korábbi főszerkesztő az egyik szerződéses partner alvállalkozójaként végezte ezt a munkát.

A kultura.hu hamarosan ismét frissül a jelenlegi felületen. A terveink között az oldal megújítása szerepel, ami reményeink szerint néhány héten belül megtörténik. A szerkesztési feladatokkal kapcsolatos személyi kérdésekről is ezt követően dönt az államtitkárság."
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 3632012-09-10 20:40:28
-Zéta- észrevette, hogy téves adatot hoztam a megnevezett Doráti féle, 1985-ös Fidelio-közvetítés szereposztásában: valóban nem Sólyom-Nagy Sándor énekelte akkor Pizzarot, hanem Berczelly István. Köszönöm az észrevételt!

Viszont a Zenés TV Színház keretében 1991-ben bemutatott Fidelioban ő alakította Pizarro szerepét. S ha már szóba hoztam ezt a televíziós operafilmet, ugrok előre az időben:

Beethoven: Fidelio – az opera televíziós változata

Zenés TV Színház bemutatója: 1991

Szereposztás:

A miniszter: Gáti István
Pizarro, börtönkormányzó: Sólyom Nagy Sándor - a ott a fényképen ő is látható a TV-változatból
Florestan - fogoly: Molnár András
Leonóra, a felesége: Csavlek Etelka
Rocco, börtönfelügyelő: Gregor József:
Marzellina, a lánya: Bátori Éva
Jaquino, a börtön kapusa: Mukk József
Első "rab": Gulyás Dénes
Második "rab": Schangler András (Énekhangja:Rácz István)
Börtönigazgató: Széles László

Közreműködött: MÁV Szimfonikus Zenekara
Magyar Állami Operaház énekkara
(Karigazgató: Szalai Miklós)

Karmester: Erdélyi Miklós

Dramaturg: Bánki László
Zenei rendező: Beck László
Jelmez: Szekulesz Judit
Díszlet: Mátay Lívia
Operatőr: Gurbán Miklós

Rendező: Szinetár Miklós
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

WAGNER: Parsifal

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Varga Gábor (klarinét), Bársony Péter (brácsa), Nicolas Costantinou (zongora)
WEINER: Ballada
KURTÁG: Hommage a R. Schumann
LIGETI: Szólószonáta brácsára
DOHNÁNYI: 3 különleges darab, Op.44
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Trió

19:00 : Budapest
Duna Palota

Koshio Mai, Shimoyauchi Riko, Adachi Riko, Masada Ayaka (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Deák András
MOZART: Figaro házassága - nyitány
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
CHOPIN: e-moll zongoraverseny, Op.11

19:00 : Budapest
Párbeszéd Háza

Kamarahangverseny a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóival
BRAHMS: a-moll trió, Op.114 - I. tétel
J.S. BACH: D-dúr preludium, BWV 998
NAPOLEON COSTE: E-dúr Dramatique Fantasie
J.S. BACH: a-moll szóló szonáta, BWV 1003 - Andante
DVORÁK: F-dúr (Amerikai) kvartett, Op.96, no.12 - I. tétel
PUSHKARENKO: XX. századi Sci-Fi
PIAZZOLLA: Aconcagua (Koncert bandoneónra és zenekarra)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Carolina Krogius, Mark Stone (ének)
Concerto Budapest
vez.: Timothy Redmond
PROKOFJEV: Autumnal, Op.8
CSAJKOVSZKIJ: Francesca da Rimini - szimfonikus költemény, Op.32
THOMAS ADÉS: Haláltánc
14:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ

Balog József (zongora)

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Pasztircsák Polina (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor)
Pannon Filharmonikusok
vez.: Bogányi Tibor
J.S. BACH: János-passió, BWV 245

19:00 : Békéscsaba
Csabagyöngye Kulturális Központ

Oláh Vilmos (hegedű)
Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
vez.: Gál Tamás
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny
BEETHOVEN: VI. Szimfónia
A mai nap
született:
1732 • Joseph Haydn, zeneszerző († 1809)
1893 • Clemens Krauss, karmester († 1954)
1932 • Karikó Teréz, énekművész
1954 • Gulyás Dénes, énekes