vissza a cimoldalra
2014-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2683)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50359)
Milyen zenét hallgatsz most? (23843)
Momus társalgó (5369)
Társművészetek (950)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10478)
A csapos közbeszól (91)

Élő közvetítések (4095)
Minden, ami nem opera... (425)
Erkel Színház (4683)
Momus-játék (4656)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3007)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (630)
Gaetano Donizetti (825)
Opernglas, avagy operai távcső... (18414)
Operett, mint színpadi műfaj (2240)
A nap képe (1503)
Régizene (3138)
Operamúzeum (871)
Pantheon (1328)
Udvardy Tibor (79)
Erkel Ferenc (854)
Marton Éva (493)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15976 hozzászólás)
Kávéházi terefere • 53362011-04-27 23:41:33
új közterület (át)elnevezések
Balett-, és Táncművészet • 10652011-04-27 23:03:55
Éppen most Volf Katalinnal zajlik interjú az m2 tévé csatornán: Záróra (22.35-23.25)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19002011-04-27 00:08:08
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Többször, több helyen foglalkoztam itt a rádió egy kabaréműsor-sorozatával: „Nem az én színpadom” - Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban.
Kabaré műsor, amelyben műfajuktól eltérő jeleneteket, dalokat, adnak elő résztvevő színészek, operaénekesek.

Házy Erzsébet a III. fordulóban (Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház művészeinek megmérettetése) kapott lehetőséget, hogy humorát is csillogtathassa.

Korábban részletesen ismertettem ezt a rádiós adást: lásd 1.642., 1.470, 1.467, 1.267. sorszámoknál. A vetélkedő kabaréjelenetei hosszú éveken át önálló műsorszámként is helyet kaptak a rádió különböző kabaré műsoraiban, sőt a televízióban is adásba kerültek.

Még egyszer visszatérek ehhez a kabaré műfajhoz, most kiegészítve a további műsorra tűzések dátumaival - kronologikus rendbe szedve


1963. július 04. „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője
Rádiófelvétel

Jókai Színház: Besztercei Pál, Kautzky József, Keleti László, Keres Emil, Tándor Lajos, Temessy Hédi

József Attila Színház: Gobbi Hilda, Komlós Juci, Láng József, Lévay László, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Szemes Mari, Turgonyi Pál

Magyar Állami Operaház: Ágai Karola, Bende ZsoltHÁZY ERZSÉBET, Kishegyi Árpád, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, Réti József, Várhelyi Endre

Továbbá: Koós János, Tóth Károly, a Jereb-együttes, valamint Turán László és kisegyüttese

Vezényel: Breitner Tamás


Műsor:
1.Brand - Kaposy: Nyitó jelenet;
2.Kálnoky: XIX. Henrik; Éjjel az omnibusz tetején;
3.Fehér - Ulmann: Erkölcsi történet;

4.László Miklós - Brand István – Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató; zenés bohózat („kabaré keverék”) Km.: Ágai Karola, HÁZY ERZSÉBET, Komlóssy Erzsébet, Keleti László, Radnay György, Réti József, Szabó Ernő, Várhelyi Endre.

5.Kaposy: Operabemutató;
6.Nádasi: Zacsek és Sajó;
7.Vujicsics: Variációk egy népdalra

Konferál: dr. Hegedűs János

Zenei szerkesztő: Mike Klári

Közreműködtek:
Ágai Karola; Bara Margit; Básti Lajos; Besztercei Pál; Bitskey Tibor; Bihary József; Csákányi László; Domján Edit; Egri István; Gellei Kornél; Gombos Katalin; HÁZY ERZSÉBET; Kazal László; Keleti László; Komlós András; Komlóssy Erzsébet; Koós János; Major Tamás; Máthé Erzsi; Pécsi Sándor; Radnay György; Rátonyi Róbert; Réti József; Sinkovits Imre; Szemes Mari; Tándor Lajos; Temesi Hédi; Zentai Anna; Zentay Ferenc; Várhelyi Endre; Viola Mihály;
Magyari Imre és népi zenekara; Szekeres Kórus; Petőfi Színház tánckara

Szerkesztő: Kaposy Miklós
Rendező: Marton Frigyes

Író, költő: Bogáti Péter; Brand István; Fehér Klára; Feleki László; Kaposy Miklós; Kálnoky László; Kristóf Károly; Marton Frigyes; Nádasi László; Tardos Péter; László Miklós

Zeneszerző: Ulmann Ottó; Vujicsics Tihamér; Fáy András

Karmester: Breitner Tamás


1963. július 13. Kossuth Rádió, 20:20 „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője – részletek (35 perc)
Közötte: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (21 perc) (ism.)

1963. augusztus 19. Kossuth rádió, 20:10 „Jót nevettünk”
„Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője
Eredményhirdetés – közönségszavazás (82 perc)

Montázs: néhány másodpercnyi humoros bejátszások a győztesektől:

Ágai Karola, Gobbi Hilda, HÁZY ERZSÉBET, Kiss Manyi, Mezei Mária, Ruttkai Éva, Tolnay Klári
Agárdy Gábor, Alfonzó, Básti Lajos, Benedek Tibor, Besztercei Pál, Bilicsi Tivadar, Csákányi László,.Horváth Tivadar, Kabos László, Keleti Károly, Keres Emil, Major Tamás, Mányai Lajos, Pécsi Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Várkonyi Zoltán.

1964. április 04. Magyar Televízió, 20:40 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház
(Az 1963. július 04-i rádiófelvétellel megegyezően)

1964. július 05. Petőfi Rádió, 20:32 „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1968. július 12. Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház (ism.)


1975. május 15. „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat
:
1971. április 19., Petőfi Rádió, 18.10 – 19.26.: „Közkívánatra” – a műsort Zeley László szerkesztő vezeti. Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1973. október 15., a Petőfi Rádió, 18:20 „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1975. május 15. „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1975. július 2-án, Kossuth adó, 8.22 – 10.00 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház (ism.)

1978. december 07. Petőfi Rádió, 21:10 „Kabarécsütörtök” (57 perc)
Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1980. november 07., Petőfi Rádió, 09:00 Rádió Kabarészínházának múzeumi hónapja: „Töltsön egy órát kedvenc nosztalgiáimmal”
Marton Frigyes műsora.
Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1982. január 28., Petőfi Rádió, 21:08 Kabarécsütörtök (60 perc)
Benne Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1988. december 07. Petőfi Rádió, 14:29 „Nagy nevettetők” Vujicsics Tihamér (30 perc)
Benne: Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)
Simándy József - az örök tenor • 1352011-04-27 00:04:33
Ismét Simándy József Énekverseny Szegeden


SZEGEDma

2011. április 25., hétfő

A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara április 27-30-ig, hetedik alkalommal rendezi meg a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Az énekverseny gondolata 1998-ban születetett, alapítói Temesi Mária és Sinkó György operaénekes – művésztanárok voltak. A verseny születése óta óriási tömegeket vonz, rendszeresen, két-háromévente rendezik meg.

Magyarország legnagyobb énekversenye a dél-alföldi régión túl hazánknak is fontos, nagy horderejű rendezvénye – ehhez hasonló „Énekes Olympia” jelenleg az országban nincs.
„Szöged hírös város”: a világhírű professzoraival – elég, ha csak a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albertre gondolunk – és világhírű művészeivel büszkélkedő kultúrváros mindig is megbecsüléssel tekintett értékeire. Simándy József pályája is innen indult, a Vaszy Viktor főzeneigazgató alatt virágzó Szegedi Nemzeti Színházból. Ezzel a versennyel tisztelgünk hazánk fogalommá vált Bánk bánja és a híres Szegedi Énekiskola előtt, amely a hazai és nemzetközi operaéletnek számos neves művészt adott: Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Berdál Valéria, Karikó Teréz, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Sinkó György, Gregor József, Tokody Ilona, Komlósi Ildikó, Báthori Éva, Miklósa Erika.
Hazánk klasszikus ének – tehetségkutató versenye olyan, ma már a hazai és nemzetközi operaélet ifjú sztárjaivá vált művészeket fedezett fel, mint például Bretz Gábor (Milánói Scala, Bécsi Staatsoper, Covent Garden, MET), Kátai Natasa (Római, Nápolyi Operaház), Rálik Szilvia, Cser Krisztián, Rácz Rita, Cseh Antal (Magyar Állami Operaház), Schöck Atala (Bayreuthi Ünnepi Játékok), Fodor Bernadett (Gráci, Frankfurti Operaház), vagy Haja Zsolt és Balczó Péter (a 2010-es Mezzo – Armel Énekverseny díjazottjai).
A verseny 3 kategóriában indul, ezáltal egyedülállóan fogja át az oktatás különböző lépcsőfokait: lehetőséget nyújt a zeneiskolai szinten, szakközépiskolában és egyetemen tanulók, illetve a már kész, ifjú művészek számára, tudásuk, felkészültségük színvonalának megmérettetésére 14-35 éves korig.
Az elindított hagyományokat ma már évről évre növekvő várakozás, óriási érdeklődés kíséri.
A zsűri elnöke Marton Éva világhírű magyar operaénekesnő, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzora. A zsűri további tagjai nemzetközi hírű operaénekesek, énekmesterek, karmesterek és menedzserek Szegedről, Budapestről, Bukarestből, Bécsből és Münchenből. Az idei énekverseny az eddigiekhez képest is nagyobb szabásúnak ígérkezik: a befutott jelentkezői létszám várakozáson felüli: 15 országból – Olaszország, Japán, Korea, Kína, Izrael, Románia, Svájc, Ausztria, Németország, Oroszország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Magyarország – 170 jelentkező közül 124 versenyző jelentkezését fogadtuk el az április végi szegedi döntőbe.
A versenyen rangos díjak és különdíjak, fellépési lehetőségek is nyerhetők, díjfelajánlóink között üdvözölhetjük a Budapesti Művészetek Palotája, a Fidelio, a Musicians Who, több vidéki Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház, a Duna TV, és a Magyar Rádió vezetőit.
A Díjkiosztó Gálakoncertet – amely idén először a Szegedi Nemzeti Színházban, a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével hangzik el – óriási média támogatás kíséri: a díjkiosztó Gálaestet felveszi a Duna TV (2011. május 1-én látható adásban), a Szeged Városi TV, a Tiszapart TV és a Magyar Rádió.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 375602011-04-25 19:14:07
Tegnap este (megint) óriási Azucénát énekelt Wiedemann Bernadett! A partnerek is igen kitettek magukért! Fekete Attila ismét megrendítő Manrico-alakítással örvendeztetett meg (ha nem csalt meg a fülem: ezúttal egész biztosan kiénekelte a magas C-t a strettában), Kálmándi Mihály meggyőző Luna grófja és Sümegi Eszter régi nagy Leonóra-szerepe (kár, hogy ezúttal sem kapott lehetőséget a negyedik felvonásban az ária és a Miserere után a harmadik, gyors „szakasz” eléneklésére) mind-mind hozzájárult az igen összeszedett produkció sikeréhez. Palerdi András basszusa is – élvezetes Ferrandóként – ovációkat kapott! A zenekart is rég hallottam ilyen jól „muzsikálni”. Az énekkar nemkülönben nagyon szépen szólt. Dénes István erős kézzel dirigálta az operát, arányosan adagolva a zenen drámai és lírai árnyalatát. Tényleg ünnepi, „vastapsos”, húsvét vasárnapi esténk volt A trubadúr előadásán a zsúfolásig megtelt Operaházban.
Gaetano Donizetti • 6222011-04-25 18:35:50
Királydráma a bécsi Staatsoperben

/Új Ember, 2011. április 24 - május 1./

Egyes operaházak évekig várnak olyan sztárénekesekre, mint Anna Netrebko, Elina Garanca vagy Ildebrando D’Arcengelo. A bécsi Staatsoper intendánsának, Dominique Meyernek viszont sikerült e három művészt egyszerre színpadra bűvölni. Bécs vezető dalszínházában a rendkívüli visszhangot és sikert elkönyvelő Anna Bolena előadásával bővült a királydráma-operák köre. Donizetti harmincötödik operája nemrég debütált a Ring palotájában.

„Siker, győzelem, delírium – mintha a publikum eszét vesztette volna! Nem emlékszem, hogy valaha is ehhez hasonló ujjongást értem volna meg” – írta Gaetano Donizetti feleségének az Anna Bolena ősbemutatójáról, amely visszafordíthatatlanul neves operaszerzővé avatta. De mi váltotta ki 1830-ban az euforikus hangulatot? A szép csengésű bel canto zene, Felice Romani – Marie-Joseph de Cénier VIII. Henrikről szóló drámájából írt – librettója, és persze az akkori bel canto-sztárok, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini interpretációja.
Donizetti operája a milánói Teatro Carcano megbízásából mindössze egy hónap alatt született, színrevitelére pedig a mai gyakorlat szerint elképzelhetetlenül rövid idő: két hét állt a rendelkezésre. A premiert követően a bécsi Kärtnertortheater is bemutatta az operát: 1833-ban németül, majd két évvel később olaszul. 1957-ben hosszú szünet után Marcia Callas nevével fonódott össze a milánói Scala Anna Bolena-előadása, amelyet Luchino Visconti rendezett.

A történelmi eseményeket szabadon értelmező opera cselekményének középpontjában VIII. Henrik második felesége, Boleyn Anna tragikus sorsa áll. A király ráunt feleségére – akitől nem kaphatott fiúürüköst -, és szemet vetett Jane Seymourra, Anna udvarhölgyére. Seymour őszintén megszerette a királyt, de gyötrődik lelkiismerete és Anna miatt. Az olasz romantikus operák gyakorlata szerint a publikum többet tud, mint maga az érintett. Anna hisz barátnőjében, és nem látja át a cselszövést. A király összeesküvést sző az elveszejtésére: az udvarba hívja Anna egykori szerelmét, Lord Percyt, hogy csábításnak tegye ki nejét. Egy félremagyarázott helyzet bizonyságul szolgál Anna házasságtörésére, Henrik ezért a fejét véteti.

Az opera április 2-i staatsoperbeli ősbemutatója elsősorban a sztárénekeseknek köszönheti kirobbanó sikerét. Netrebko és Garanca párosa nemcsak a legszebb hangzást, összhangot nyújtja, hanem elegáns színészi játékot is. Anna tragédiája determinált: nagyravágyásból ment feleségül a királyhoz. Vállalja a halált, csak ne szennyezzék be a nevét aljas rágalmakkal. Fenséges és kiengesztelődő. Talán megsejti, hogy lánya, Erzsébet egykor nagy királynő lesz. Seymournak megbocsát, mi több: arra kéri az égieket, hogy a lány kerülje el az ő sorsát. Jane-t már előre nyomja a korona súlya. Intelligens nő, a kor morálja felett áll. A két ’ellenfél’ kapcsolata korántsem ellenséges vagy sablonos. D’Arcengelo szenvedélyes és állhatatlan VIII. Henrik, élet és halál ura. Figyelemre méltó a félig magyar származású Elisabeth Kulmann Smeton-alakítása, aki e teljesítményével komoly lépést tett a nemzetközi színpadok felé. A fiatal olasz tenor, Francesco Meli hangja szépen cseng Percy szerepében. Kiemelendő Eric Génovése rendezése, aki Donizetti szinte mélypszichológiailag elemzett, életteli figurái számára kevésbé formális, imitált XVI. Századi történelmi hátteret adott a dokumentumfilmek száraz realitása helyett. A hosszú, néha zeneileg is fárasztó jeleneteket a szinte díszlet nélküli színpadon nagyszerű szín – és világítási effektusok és történelmi kosztümök oldják. Apró finomság a távozó és a jövendő királyné színben egyforma királykék öltözéke, mely tökéletesen harmonizál a két nő zeneileg is fontos duettjével a második felvonás kezdetén. Anna halálát a néző fantáziájára bízza a rendezés.

Bécs megengedheti magának, hogy több sztárt szerepeltessen egyetlen estén. De ott sem kísér minden bemutatót akkora figyelem, mint a mostanit a mozi- és az élő HD-tévéközvetítés révén.”

Reviczky Katalin (Bécs)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4572011-04-22 17:17:06

Az Opera-világ weblapjáról ide linkelem a figyelemfelkeltő hírt:

Május elsején Delibes: Lakmé című operáját mutatja be az Operaház címzetes magánénekeseiből és énekkari művészeiből alakult társulat a FUGA Építészeti Központban (Bp., V. ker., Petőfi S. u. 5.). További infók a linkre kattintva elérhetők.
Lehár Ferenc • 1952011-04-22 16:54:07
Lehár-fesztivál Bad Ischlben

Győriványi Ráth György, karmester • 7292011-04-19 23:45:13
Győriványi Ráth György karmester volt ma 18 órától a FIDESZ V. kerületi szervezete Nyugdíjas csoportjának meghívott vendége. A Magyar Állami Operaház mb. főzeneigazgatójával, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnök-karnagyával Spangel Péter újságíró beszélgetett. Nem volt ellenemre az invitálás, hiszen régóta figyelemmel követem a művész úr pályáját, és érdekelt, vajon mi újat tartogathat számomra ez a vele való (újra) találkozás - de ezúttal nem az Operaház nézőteréről tekinthettem le (fel) rá, hanem a Cukor utcai Polgárok Házában, civil keretek között adódott ez az újabb alkalom. Úgyhogy ott voltam én is ezen a beszélgetésen, és most visszagondolva erre a röpke két órára, egyáltalán nem bántam meg, hogy magam is részese voltam ennek a jó hangulatban fogant összejövetelnek. Nagy taps köszöntötte az érkező és távozó Győriványit, ami a kettő között eltelt időt illeti: Spangel Péter és a vendége közötti beszélgetésnek lehettünk szem- és fültanúi, amit olykor zenei bejátszások (Mozart-, Csajkovszkij-, Kodály-művek részletei) szakítottak meg. Végül is, semmi extra téma nem került terítékre, Spangel Péter és a vendége közti beszélgetés végig a moderátor irányította kötött mederben zajlott: számomra ez sok újdonsággal nem szolgált, hiszen az került „terítékre”, melyről a sajtóban, az internetes zenei magazinokban a kezdetektől sokat olvashattunk: a szakma és a politika összefonódása miként játszott-játszik szerepet életében; a karmester blogjához kapcsolódó kommentek, de az Operaház folyosói pletykái is eljutnak hozzá, melyek alkalmat kínálnak neki a „tükörbe” nézésre, önmagával, régi és új megfogalmazott elképzeléseivel, azok realizálásával-realitásával szembesülni. De mégis érdekes volt, amit mondott, amit mesélt, amire és ahogyan reagált, mert bár a témák adva voltak, Győriványi Ráth György igen oldott stílusban, közvetlen modorban, a humort és az önkritikát sem nélkülözve vette számba a pálya sarokköveit. Felidézte a kezdeteket, onnantól, mikor harmadik helyezést ért el 1986-ban, a Magyar Televízió ötödik karmesterversenyén, és elnyerte a közönségdíjat is, de még ugyanabban az esztendőben megnyerte a pármai Toscanini Karmesterversenyt. Szóba került a szimfonikus indíttatás, majd az opera műfajával való karmesteri tapasztalatok megszerzése; találkozások operákkal, operaházakkal, zenekarokkal, énekesekkel, karmester-kollégákkal. Szeretettel emlegette Polgár Lászlót, és emlékezett művészetére. Mint főzeneigazgató-karmesteri posztokon való megmérettetése, a többszöri nekirugaszkodása milyen tanulságokkal szolgált, a jelenlegi pozíciójában mire törekszik, ez mit kínál fel számára és mit kíván meg tőle. A napokban hozzá is eljutott hír a megalakuló Magyar Operaénekesek Egyesületéről, ezzel kapcsolatban is kifejtette véleményét, akárcsak az Erkel Színház megnyitása ügyében, melyre az Operaháznak nincs ráhatása. A beszélgetés során szóba került a tanácsadók foglalkoztatása, asszisztense, szakmai stábja. Mindez számomra sok újdonsággal nem szolgált, viszont egy kérdésre válaszolva megtudhattuk tőle, hogy a Magyar Állami Operaház neve mellől a „Budapest” szót eltávolították. Tehát „visszakapta” régi megszokott nevét az Operaház. A végén kis fórum keretében nyugalmazott operaénekesnőnk, Rohonyi Anikó, úgy éreztem, kissé indignálódott hangnemben, de bizonyára nem csak a magánvéleményét fogalmazta meg kérdéseiben, amikor a mb. főzeneigazgató úrhoz fordulva, reagálva a beszélgetésben elhangzott bizonyos kijelentéseire, azokat számon kérte tőle, pontosabban, azok magyarázatát. Győriványi kedvesen és türelmesen megválaszolgatta ezeket, de ezzel már el is ment a rendelkezésre álló idő, így sajnos, nem volt folytatása a kérdés-felelet sornak, pedig éppen akkor kezdődhetett volna el egy igazán érdekes, az opera, a balett aktuális állapotát-dolgait is jobban felszínre hozó beszélgetés-füzér.
Lisztről emelkedetten • 3162011-04-19 08:55:15
Szent Efrém Férfikar koncertje a Zugligeti Szent Család Plébániatemplom ban

Ma este, Nagykedden, április 19-én 19 órakor a Budapesti Énekes Iskola és a Szent Kereszt Görögkatolikus Központi Kórus előadja

Liszt Ferenc: Via Crucis című művét.
Vezényel : Bubnó Tamás
Orgonán közreműködik: Nagy Ákos
Művészeti vezető: Bubnó Tamás

„Liszt Ferenc (1811–1886) különösen fogékony volt a miszticizmusra, maga is mély vallásos életet élt. 1861-től haláláig élete egyik meghatározó színtere volt Róma. Módjában állt tanulmányozni évszázadok egyházi muzsikáját, bejáratos volt a Vatikánba is. Hamar felismerte művészetének azon hivatását, hogy értékes egyházzenével gyarapítsa a liturgikus zenét. Mint zeneszerző nem csak felfedezte a régi liturgiák zenei kincseit, hanem ötvözte azokat saját zenei stílusával.
Kései alkotói korszakának egyik értékes gyöngyszeme a Via Crucis, melynek első vázlatait 1866-ban, "Monte Mario Juin 1866" keltezéssel vetett papírra. A részletesebb vázlatok a Róma melletti Tivoli városkában található Villa d'Estében kerültek lejegyzésre, a végső forma több átdolgozás után Budapesten, 1879. február 26-án készült el. Liszt ekkor már túl volt forradalmi, monumentális, csillogó, virtuóz korszakán. Öregkori műveiben egyszerűségre, letisztultságra, koncentrált zenei szerveződésekre törekedett. A kereszt útja is rövid tételekből álló ciklus, zenéje a lehető legegyszerűbb, mentes minden külsőségtől, csillogástól és virtuozitástól. A Via Crucis előadói apparátusa kicsi, így szerényebb zenei adottságokkal rendelkező gyülekezetek is előadhatják azt. A kórust, amire nem hárul nehéz fúgák sorozata, orgona, harmónium vagy négykezes zongora kíséri. A variációk sorát gazdagítja, hogy hangszereken ének nélkül is előadható. A szólisták feladatai hasonlóan egyszerűek, inkább mély zeneiség, s nem az embert próbáló zenei bravúr a követelmény.
A mű szövegét Liszt kedvese és patrónusa, Carolyne Wittgenstein hercegnő válogatta bibliai, himnusz- és koráltextusokat felhasználva. Nemcsak szöveg, hanem a dallam is átvett helyenként, amelyek mégis szerves részévé váltak a kompozíciónak. A 14 stáció egy részéhez nem tartozik szöveg, tiszta hangszeres zene. A lélektani folyamatok így még erőteljesebben átélhetők, hiszen amint szóval már nem lehet elmondani, ott válik a zene igazán beszédessé. Liszt Via Crucisának története gyakran a tekintetek találkozásában zajlik, melyet a szerző zenei pillanatokként rögzít: Cyrenei Simon átveszi Jézustól a keresztet, Veronika kendőjével törli le a Megváltó verejtékező arcát, végig jelen van Mária, ki végig nézi fia kálváriáját, halálát. A szenvedésnek igen nagy mélységei tárulnak fel e sorozatban a húsvéti diadal előtt.
Hatással volt Lisztre a mű komponálása közben Johann Friedrich Overbeck német festőművész acélmetszet sorozata is, amely a keresztút 14 stációjának jeleneteit ábrázolja.”

/Fidelio, Gurmai Éva, 2009.április 3./
Gioacchino Rossini • 7032011-04-17 13:16:37
A Hamupipőke és Az Ory grófja mellett ez a harmadik Rossini-opera, melyben együtt énekel DiDonato és Flórez. Remek párost alkotnak!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 374582011-04-17 13:10:34
Úgy hírlik, Molnár András utoljára énekli a Parsifal címszerepét ma és április 22-én az Operaházban. (Állítólag maga nyilatkozta ezt zenész körökben.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18962011-04-16 17:24:47
Filmes-zenei illusztráció A víg özvegy című Lehár Ferenc operett rádiós felvétele nyomán

Glavari Hanna: Házy Erzsébet, Daniló: Udvardy Tibor

szerelmi kettős: „Minden vágyam, súgom lágyan..."

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18952011-04-16 17:16:53

Még egyszer megkísérlem a linket

Jó éjszakát - Házy Erzsébet, Simándy József

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18942011-04-16 17:12:22

[url] http://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss;
Szerelmi kettős: Jó éjszakát -Házy Erzsébet, Simándy József [/url]

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18932011-04-16 17:10:49
Filmes-zenei illusztrációk a Csínom Palkó című Farkas Ferenc-daljáték rádiós felvétele nyomán

[url] http://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss;
Szerelmi kettős: „Jó éjszakát...” - Házy Erzsébet, Simándy József [/url]


tyukodi pajtás - Domahidy László

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18922011-04-16 17:07:51

Filmes-zenei illusztrációk A cigánybáró című Johann Strauss-operett rádiós felvétele nyomán

Barinkay belépője - Ilosfalvy Róbert


Szaffi belépője – Házy Erzsébet

Szerelmi kettős: Ki esketett? – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar

Zsupán belépője - Melis György

Kincskeringő (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)






Házy Erzsébet művészete és pályája • 18912011-04-16 13:39:12
Igen, ezt a lemezt sikerült megvásárolnom a napokban egy "lemez-turkálóban" mndössze 200 Ft-ért. Köszönöm, kedves Haandel, a linket.
Pantheon • 7642011-04-15 22:55:41
Gardelli hozta a szomorú hírt:

Áthozom az Olvasói levelek topicból

8746 • Búbánat Előzmény 8745 • Válasz erre 2011-04-15 22:53:32
Ilyen fiatalon!!!!... Fájdalmasan korán távozott, kegyelettel emlékezem Rá én is!

8745 • gardelli Válasz erre 2011-04-15 22:09:32
Most kaptam a hírt,hogy 53 éves korában elhunyt Vincenzo La Scola!!!!!Nyugodjék békében!!!!
Olvasói levelek • 87462011-04-15 22:53:32
Ilyen fiatalon!!!!... Fájdalmasan korán távozott, kegyelettel emlékezem Rá én is!
Lisztről emelkedetten • 3152011-04-14 11:07:36
Alig több mint két héttel a debreceniek szcenírozott Krisztus-oratórium bemutatója után (Fesztivál Színház), máris itt a következő Krisztus-oratórium. Ma este a Müpá-ban (ezúttal a Hangversenyteremben) a Magyar Rádió együtteseinek produkciójában, Hamar Zsolt betanításában és vezényletével kerül sor Liszt monumentális oratóriumának az előadására.
A debreceniekéhez hasonlóan, ezúttal is, húzásmentesen hangzik el Liszt csodálatos alkotása (mely három részben, közel három óra időtartamú teljes zenei anyag).

Ma reggel Bartók Rádióban, a Muzsikáló reggelben ,Hamar Zsolt nyilatkozott a darab szépségeiről, hogy rá miként hatott a darab.

Ide másolom a Müpa honlapjáról a tájékoztató anyagot:

Az MR Szimfonikusok hangversenye
2011. április 14. 19:00 - 22:50

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Liszt: Krisztus oratórium

Váradi Zita – szoprán, Szolnoki Apollónia – alt, Pataki Potyók Dániel – tenor, Massányi Viktor – bariton, Kovács István – basszus

Közreműködik: MR Szimfonikusok és az MR Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), valamint a MR Gyermekkar (karigazgató: Thész Gabriella)
Vezényel: Hamar Zsolt

„A Krisztus várhat, akár halálom utánig… Nem szorul rá, hogy házaljanak vele” – olvashatjuk Liszt egy 1866-ban kelt levelében. E kesernyésen öntudatos szavakból kiviláglik: a zeneszerző alighanem sejtette, hogy műve nem könnyen talál majd helyet a koncertrepertoárban. Igaza lett. Bár karácsony vagy húsvét táján időről időre felhangzik az oratórium egy-egy népszerű tétele, a három részből – Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás – álló, monumentális kompozíció egy estén való megszólaltatására már ritkábban akad vállalkozó. (A teljes mű ősbemutatójára is csak évekkel befejezése után, 1873-ban került sor.) Liszt nemcsak az előadókra, de a hallgatókra is komoly feladatot ró a Krisztussal. A Megváltó egész életútját egyetlen ívbe foglaló mű ugyanis nem a történésre koncentrál: Liszt interpretációja – Hamburger Klára szavaival – „jobbára szertartásossá, sőt dogmatikussá stilizált”, amelyben „Krisztus életével kapcsolatos tablók, állóképek váltakoznak imákkal”. A mozgalmasabb oratóriumokhoz, drámai passiókhoz szokott koncertjáró számára azonban nemcsak ez a rendhagyó megközelítés lehet vonzó és különleges, hanem a mű kínálta „zenei időutazás” is, amelyre Alan Walker hívta fel a figyelmet: „Három óra alatt az oratórium egy évszázadnyi utat jár be a harmóniai fejlődés terén. Pasztorálisan egyszerű zenével indít, amint lefesti Krisztus születését és gyermekkorát. S nem túlzás »próféciáról« beszélni a Krisztus-oratórium vége felé hallható egyes szakaszok kapcsán, melyekhez hasonló zene a modern időkig nem született”.


A DUNA televízió pedig most húsvétkor: 2011. április 23-án, szombaton 19:00 - 21:45 között újra a műsorára tűzi a három évvel ezelőtti Debreceni Csokonai Színházból élőben közvetített Krisztus-oratórium felvételét.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18892011-04-13 23:14:49
Zenthe Ferenc emlékére, a Magyar Televízió (m1) 2011.04.24-én, vasárnap, 15:30 órai kezdettel műsorára tűzi a

Gábor diák c. magyar történelmi zenés filmet (95 perc)

Rendező: Kalmár László

(1956)

A szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák), Krencsey Marianne (Leila), Andaházy Margit (Veronika), Sinkovits Imre, Tompa Sándor, Kőmives Sándor, Greguss Zoltán, Bárdy György, Pethes Sándor, Rajz János és sokan mások.

Házy Erzsébet nem szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy Margit énekhangja.

Hasonlóképp, énekhangját kölcsönzi az egyes színészeknek: Gyurkovics Mária, Kenéz Ernő, Melis György, Losonczy György, Littasy György. Saját hangján játszik- énekel a filmben: Kibédy Ervin, Lendvay Gyula.

Huszka Jenő Gül baba című operettjének zenéjét Vincze Ottó dolgozta át.
A karmester: Várady László
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18882011-04-13 22:36:47
Visszatérek egy kiegészítés erejéig „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXIII.)” , az 1763. sorszám alatt ismertetett bejegyzésemre:

Emmerich Kalman: Gräfin Mariza - Querschnitt

Részletesen szóltam erről a keresztmetszet- lemezről, melynek zenei anyagát mind a Philips mind az AMIGA megjelentette.

Mivel időközben hozzájutottam az AMIGA lemezéhez, további adatokkal szolgálhatok erről:

Operette in drei Akten von Julius Brammer und Alfred Grünwald
Textbearbeitung: Rolf und Alexandra Becker

Wiener Operettenchor,
Wiener Symphoniker
Dirigent. Wolfgang Ebert
Musikalische Einrichtung: Bert Grund

Graefin Mariza – ERZSEBET HAZY
Graf Tassilo – René Kolló
Lisa – Dagmar Koller
Kolomon Zsupan –Kurt Huemer
Fürst Populescu – Benno Kusche
Fürstin Bozena – Ljuba Welitsch
Manjo – Olivera Miljokovich
Penizek – ZOLTÁN LATINOVIC


Seite 1

- Ouverture (2:10)
- Glück is ein Schöner Traum (Manja) – Olivera Miljakovic (4:03)
- Also Ios! (Tassilo, Kinder) – René Kollo, Wiener Operettenchor (1:44)
- Grüss mir die Süssen, die reizenden Frauen (Tassilo) – René Kollo (3:07)
- Hör ich Zigeunergeigen (Mariza) - ERZSEBET HAZY (4:04)
- Srchwesterlein, Srchwesterlein (Tassilo, Lisa) – René Kollo, Dagmar Koller (2:58)
- Komm mit nach Varasdin (Zsupan, Mariza) – Kurt Huemer, ERZSEBET HAZY (2:09)
- Auch ich war einst ein feiner Csárdáskavalier (Tassilo) – René Kollo ( 6:27)

Seite 2

- Bitte sehr, das ist noch gar nix/O bleibt noch (Populescu, Zsupán, Chor, Manja, Mariza) - Benno Kusche, Kurt Huemer, Wiener Operettenchor, Olivera Miljakovic, ERZSEBET HAZY (4:48)
- Hergott, was ist denn heut los/Einmal möcht' ich wieder tanzen (Tassilo, Mariza) – René Kollo, ERZSEBET HAZY (2:05)
- Ich möchte träumen (zsupán, Lisa) - Kurt Huemer, Dagmar Koller (2:40)
- Sag ja, mein Lieb, sag ja (Tassilo) - René Kollo (4:35)
- Finale (Mariza, Tassilo, Chor) - ERZSEBET HAZY, René Kollo, Wiener Operettenchor (11:32)
- Braunes Mädel von der Puszta (Zsupán, Populescu, Božena, Penižek) - Kurt Huemer, Benno Kusche, Ljuba Welitsch, ZOLTAN LATINOVIC (1:37)


A színes lemezborítón – a halványzöld és árnyalatai alapon - egy rózsaszín és piros színű, stilizált női arckép-grafika látható, a komponista és az operett címének, valamint három közreműködő név feltüntetésével: ERZSEBET HAZY, René Kollo, Dagmar Koller u.a.


A borító hátoldalán a szereposztás és a lemezen hallható részletek megnevezése, továbbá a komponista életrajza, pályája és a Marica grófnő operett tartalmának ismertetése található német nyelven.

AMIGA, Berlin, 1983
Stereo, St 33
8 45 260

VEB DEUTSCHE SCHALLPLATTEN BERLIN DDR
Made in German Democratic Republic
Gestaltung: Jürgen Haufe
Lithografie und Druck: VEB Gotha-Druck
Ag 511/01/82/A
Verpackung nach TGL 10609




Házy Erzsébet művészete és pályája • 18872011-04-13 22:32:14
Visszatérek egy kiegészítés erejéig a „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XV.)” , az 1743. sorszám alatt ismertetett bejegyzésemre:

Dalok és kettősök L E H Á R F E R E N C operettjeiből

HLP OK 6501
Mono

A Qualiton ugyanezt a zenei anyagot bakelit lemezen - változatlan sorrendben - egy másik tasakban is forgalomba hozta a következő címmel:

LEHÁR operettrészletek
LP 6501 33 ½

A borító hátsó oldala osztott: magyarul és angolul olvashatók a lemezen hallható Lehár-részletek. Az elülső oldalán narancssárga színbe ágyazva középen színes fotó (grafika): négy balerina táncol.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 374302011-04-13 20:45:18
A Magyar Hírlap cikkét belinkelem – és abból az utolsó bekezdést ide kimásoltam:

A Magyar Operaénekesek Egyesületének létrehozásáról Rácz István, a szervezet elnöke elmondta: úgy látták, nem lehet tovább halogatni, az idő megérett a cselekvésre. A hazai operaénekeseket egy szakmai szervezetbe tömörítve kívánják például elkerülni azt, hogy meg lehessen osztani őket. „Alapítványt is tervezünk létrehozni a fiatalok és az idősek segítésére, továbbá archívumot is szeretnénk kiépíteni, hogy a régi nagy művészek szellemi-anyagi hagyatékát ápolhassuk. A vezetőség természetesen a teljes tagság véleményét kikéri majd az ügyekben: szakmai alapú egyesület leszünk, amely partnerséget kínál minden döntéshozónak, szakmai szervezetnek és intézménynek. Tudomásunk szerint Magyarország történetében először jön létre operaénekeseket összefogó szervezet. Mert bár szólisták vagyunk, de közösségben kell gondolkodnunk” – hangsúlyozta Rácz István.


Renée Fleming • 7852011-04-13 20:22:42


Itt van:

Exkluzív Interjú: Renée Fleming kedvenc áriáival készül a Májusünnepre

(VI. Ker.; Független Hírügyökség)


Zenei események • 9312011-04-11 19:22:50
Kincses Veronika is énekel azon az ária- és dalesten, melyre a Szent Margit Gimnáziumban kerül sor 2011. április 30-án este hét órakor. További fellépők: Ócsai Annamária és Bognár Szabolcs. Zongorán közreműködik: Bogár Zsófia.
A műsorban Mozart, Rossini, Saint-Saens, Verdi, Muszorgszkij, Kodály, Cilea, Puccini, Sugár Rezső műveinek részletei, valamint virágénekek csendülnek fel.
Bánk bán • 18902011-04-11 09:59:28
Nincs még meg a lemez. Telefonhívást várok, s ha már kapható, itt azonnal jelezni fogom, hogy hova kell érte menni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 373912011-04-10 19:28:37
Nagyonj csalódott lennék, ha a következő évad repertoárjából hiányozna a nagy kedvence, A szicíliai vecsernye - mely az utóbbi évtizedek számomra legjelentősebb Verdi-opera színrevitele volt.
Bánk bán • 18872011-04-10 19:12:53
ős- Bánk bán CD felvételén a következő művészek énekelnek:

Magyar Állami Operaház zenekara, kórusa és magánénekes művészei hallhatók: Bándi János, Kertesi Ingrid, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Kálmándy Mihály, Perencz Béla, Busa Tamás, Szegedi Csaba és Beöthy-Kiss László. Vezényel: Héja Domonkos.

Kis csalódás ez a számomra: jobban szerettem volna Kolonits Klárát és Kiss B. Atillát hallani, akik a TV által is közvetített első előadás közreműködői voltak az Opera novemberi bemutatóján.

Persze, mindenképpen örülök, hogy kijött végre lemezen az ősváltozat!
Miller Lajos • 462011-04-10 12:07:13
Mesterségem a hangom - Miller Lajos

Ma délután a televízióban:

M2 csatorna 17.40-18.20

(40 perc)

Operatőr: Kele Andor

Fülszöveg:

Miller Lajos Liszt Ferenc-díjas és Kossuth-díjas operaénekes neve akár a Guiness-rekordok könyvébe is bekerülhetne: 24 országban, mintegy 74 város opera-, illetve koncertszínpadán képviselte hazánkat. Itthon és külföldön 75 operaszerepet énekelt, ebből 15 Verdi-főszerep. A művész nemrég ünnepelte 71. születésnapját.

Miller Lajossal Noll Katalin beszélgetett.

Ismétlés

M2:
Hétfő (Április 11.) 2:15



Palcsó Sándor • 722011-04-10 11:55:52
Kedves IVA és Mindenki!

Most kaptam azt az információt, hogy folyamatban van a könyv nyilvános forgalomba hozatalának előkészítése. De addig is, ha valakinek kell a könyvből, akkor írjon egy e-mailt a palcsoildiko@freemail.hu e-mail címre.
Palcsó Sándor • 702011-04-10 00:36:32
Minden érdeklődőnek:

A Palcsó-könyvet tudomásom szerint csak Érden, a művészt magát megkeresve, nála lehet megvásárolni. De ha felhívjátok az érdi Szepes Gyula Művelődési Házat, talán több információhoz juttok. Nekem azt mondták, hogy ez a kötet nem kerül be a könyvesboltokba, de ki tudja? Országosan terjeszteni, egyéb hálózaton át is megoldható lenne. Elképzelhető az is, ha nagy érte az érdeklődés, utánnyomják, bár a költségek miatt ennek kicsi a valószínűsége.

Belcanto • 7112011-04-10 00:30:39
Már bepirosoztam a naptáromba április 29-ét...
Belcanto • 7102011-04-10 00:29:44
La Cenerentola
Diego Flórez
Belcanto • 7092011-04-10 00:28:41
Napokban a Mezzón ment Barcelonából a La cenerentola, Di Donato és Diego-Fórez kettősével. Talán még lesz ismétlése) Szenzációs előadás az is. Mondhatnám, velük hangoltam az Ory grófjára... Pazar este volt ez a mai!!!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 373692011-04-10 00:14:43
Én csak 24-én jutok el a Trubadúrra...
Belcanto • 7042011-04-10 00:12:29
Tudtam előre reakciódat - és nem vitatom a Te álláspontodat. Ez az enyém.
Diana Damrau • 3472011-04-10 00:11:24
Számomra káprázatos volt...
Belcanto • 7022011-04-09 23:57:57
"Marilyn"
Belcanto • 7012011-04-09 23:56:08
Rossini Ory grófjával telt az estém a Müpában; a Metropolitanból élőben látni-hallani a műholdas közvetítés által ezt a zseniális vígoperát olyan nagy csillagokkal, mint Juan Diego-Flórez, Joyce Di Donató, Diana Damrau, Michele Pertusi, Stéphane Degout és Susanne Resmark, a belcanto diadala volt számomra. Olyan nagyszerű érzések kavarognak bennem, mint egy éve, amikor szintén a MET élő közvetítése révén a másik nagy Rossini-opera, az Armida frenetikus hatású előadásának befogadója lehettem a technika jóvoltából. Még annyit, hogy a magam elfogult módján Di Donato jó úton jár ahhoz, hogy a régi kedvenc és állócsillag, Marylin Horne-nak ne csak a nyomdokába léphessen, hanem felérjen az ő magasságaiba, ugyanígy Damrau lesz rövidesen Gruberova után a megkoronázott koloratúra-királynő. Diego-Flórez pedig már a trónon van, egykönnyen nem lehet letaszítani róla. Ez a triász ma versenytárs nélküli – a mai Rossini-produkció ennek fényes bizonyítékát szolgáltatta. Azt kell mondanom: jelen pillanatban utolérhetetlen művészek és már a legnagyobbak között a csúcson, illetve a közelükben járnak. Ebben a szezonban nagy örömöm tellett a Lammermoori Luciában is, és már alig várom a következő évad MET-közvetítéseit az újabb belcanto gyöngyszemekkel…

Palcsó Sándor • 692011-04-09 17:37:58
Tegnap késő este érkeztem haza Érdről, ahol a Szepes Gyula Művelődési Központ színháztermében sokadmagammal részt vettünk Palcsó Sándor frissiben megjelent életrajzi kötetének bemutatásával egybekötött műsoros estjén.
Az „Én a pásztorok királya… Palcsó Sándor emlékei” című könyv igazán lebilincselő olvasmány! Palcsó Sándor tavaly, a 81. életévében vállalkozott arra, hogy megírja visszaemlékezéseit, merítve az életéből eltelt nyolc évtizedben elraktározott emlékek bőséges tárházából. Erről így vall a kötet ajánlásában: ’Szeretettel és tisztelettel ajánlom ezt a jó szándékú íráskísérletet feleségemnek és leányomnak, valamint a megmaradt néhány kedves barátomnak, akik kedves erőszakossággal győztek meg arról, hogy nyolcvan év alatt felhalmozódott emlékeimet és a velem történteket vessem papírra. Az irántuk való forró szeretetem engedett az unszolásnak, és így született meg – „a nagy mű”.’

A 168 oldalas, számtalan fotóval illusztrált, igényes kivitelű, keményborítású könyvet - mely az Érd Megyei Jogú Város Oktatási és Művelődési Bizottságának támogatásával, Bartos Csilla, Majorné Bániczki Julianna és a Csoma Kiadó Kft gondozásában, a művész saját kiadásában jelent meg - még az éjjel, egyvégtében kiolvastam. Letehetetlen olvasmány; azon túl, hogy érdekfeszítő és izgalmas művészi pályakép bontakozik ki az olvasó előtt, feltárul az a kor is melybe a kötet szerzője beleszületett, melyben eszmélt, mely keretet adott a művész mindennapi „civil” és családi életének is. A „Gyermekkorom”, a „Diákélet” és „A nagyfiú” c. fejezetek lapjain a kezdetek elevenednek fel: a szülői ház, a tanulás, a zenére eszmélés, a tehetség kibontakozása, egyszóval: az indíttatás. Sziporkázó stílusban szól a „Katonaévek” és a „Honvéd Művészegyüttesben” című fejezetekben az átélt időszak eseményeiről, a viszontagságos negyvenes - ötvenes évek történéseiről csakúgy, mint a zenei ismeretek szerzésének, a kibontakozásának, a fejlődésének esztendeiről, amikor már az ének bűvkörébe került. Nagyon érdekes beszámoló a több ritka fotót is tartalmazó „Kínában” c. fejezet, melyből a külföldi több hónapos turné színes benyomásain túl azt is megtudhatjuk, hogy miként élte meg a Honvéd Művészegyüttes tagjaként – társaival együtt - az itthoni ’56-os forradalom eseményeiről kapott híreket, és milyen viszontagságok közepette érkeztek a Szovjetunión keresztül vonattal haza. A legterjedelmesebb fejezet, a maga 60 oldalával, „Az Operában” című fejezet. Palcsó Sándor az Operában töltött 1957-1983. közötti időszak eseménydús éveit veszi sorra, de kitekint a rádiós, televíziós, meg a szabadtéri szerepléseire, és a külföldi vendégfellépteire is. Élvezetes stílusban veszi sorra a főbb operákat, operetteket, daljátékokat, melyekben szerepeket alakított. Rendkívül érdekesen, kritikusan, de önkritikusan is - szól énekes kollégákról, rendezőkről, karmesterekről, igazgatókról, nevén említve azokat is, akikről tán nem túlhízelgő véleményt formál. Szubjektív sorok ezek, melyek mögött vélhetően tárgyszerű epizódok sorjáznak. Palcsó Sándor nagy szeretettel több helyen is megemlékezik kollégái közül például Házy Erzsébetről, de rajongva szól Nádasdy Kálmánhoz fűződő kapcsolatáról is. A szerző az anyaszínházbeli művészi eseményeken túl írásában érinti a kor politikájához való ambivalens viszonyát, szól a családi, egészségügyi megpróbáltatásokról, gyereknevelésről, unokáról, utazásokról, kikapcsolódásról, ünnepekről, ünnepségekről, baráti társaságokról, alkalmankénti „dalra-fakadás”-ról,a gyermeknevelés „prózai” dolgain át a mindennapi élet egyéb területeit is érintve a főzőcske, a kerti munka, a kocsivezetés, a zenehallgatás, a sport iránti máig tartó szenvedélyeiről. Személyes hitvallást tesz és kiáll az élet értékeinek megbecsülése mellett, hangsúlyozza az önbecsület, az igazság kimondása, az őszinteség, az alázat fontosságát. Hitet tesz a szorgalom, a kitartó tanulás és munka mellett, miközben élvezetes stílusban sziporkázik, és „dobálja” az adatokat, évszámokat, szerepeket, szereplőket, a fellépések színhelyeit. Mindezt átszövi bizonyos „palcsós” humor, szarkasztikum. Amint már eddig is kiderült a könyvismertetőmből, ez az életrajz nem kizárólag a művészi pálya időszakát öleli fel, mert nem ódzkodik a magánélet, a család meghatározó szerepét is jól körül járni: „Az élet megy tovább” című részből is sok mindent megtudhatunk a civil Palcsó Sándor érzés- és gondolatvilágából e tekintetben is. Megkap az a személyes tónus, az a mesterkéletlen, őszinte szókimondás, mely mindvégig jellemzi Palcsó Sándor munkáját. Felnézek nagy tenorunkra, aki bátran, velősen, nem köntörfalazva, nevén nevezve a dolgokat „ami a szívemen, az a szájon” modorban, de mégis élvezetesen és érdekfeszítően írja le ennek a megélt nyolcvan esztendőnek általa megemlítésre érdemesnek tartott epizód-füzéreit. A kötet végén a függelék tartalmazza Palcsó Sándor főbb opera szerepeit (75-öt számoltam össze), a koncert-feladatokat, az operai vendégjátékokat, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon alakított szerepeket.
A nagyszerű színpadi fotók közzétételében Mezey Béla volt Palcsó Sándor segítsége. Mintegy 20 kép az ő munkája. Közel ötven képet tartalmaz a könyv, melyek között örömmel fedeztem fel Házy Erzsébetet is - Palcsó Sándorral közös jelenetekben (7 db fotó). A könyv ára 2.500 Ft. Állami könyvterjesztésbe nem kerül. A művész úr dedikálását nagy becsben tartom és őrzöm meg,

Még a zenés műsorról pár szót. Nagy tapssal fogadtuk a színpadon megjelenő „örökifjú” művészt, aki hálás szavakkal mondott köszönetet az Égieknek, hogy megadta a sors neki ezt a szép magas kort (már a 82.-ben jár), és hogy megszülethetett tollából ez a kötet, melyért köszönetet mondott a nevesített érdekelteknek, majd rögtön dalra is fakadt, megidézve a könyve címének szereplőjét, János vitézt: „Én a pásztorok királya…” énekelte el a népszerű Kukorica Jancsi-belépőt a daljátékból Palcsó Sándor. Meg kell, hogy mondjam, a hang ma ebben a magas korban járva is bámulatra méltóan szép, fényes, erőteljes, zengő. Nagy üdvrivalgással köszöntöttük a őt. Majd további részletek következtek Kacsóh daljátékából, melyekben a színpadon fellépett még Ötvös Csilla, Szóka Júlia és Deák Mihály, zongorán Kuncze Melinda zongoraművész kísérte az énekeseket. Palcsó Sándor jelezte, hogy egy kedves vendéget, kolleginát is vártak volna, már útban volt ide, de valami váratlan, sajnálatos esemény miatt vissza kellett fordulnia, de ajándékát, egy DVD lemezt elküldött: Budai Lívia személyesen szerette volna tiszteletét tenni és köszönteni Palcsó Sándort. Így aztán a Duna Tv-ben készült portré filmjéből egy interjú-bejátszás, és Santuzza áriája színesített a műsort. A második részben László Zsuzsa zenetörténész, televíziós szerkesztő beszélgetett a művésszel. Az interjú gyakorlatilag a könyvben olvasható témákat érintette, így alkalmunk volt megállapítani, hogy Palcsó Sándor egyénisége, lénye, habitusa, jókedve, derűje, pompás humora, bölcs észjárása, szókimondása ma is a régi. Még láthattunk néhány régi filmbejátszást egy Pesti Vígadóban tartott operett-gála műsorából, s aztán már csak az állófogadás volt hátra kint az előcsarnokban. Nagy tapsokkal vettünk búcsút a doyen énekművész-író úrtól, akit az ide eljött, szeretett közönségéből sokan ostromoltak aláírásért, dedikálásért. Úgy búcsúzom most el Palcsó Sándortól (ideiglenesen) én is, ahogyan László Zsuzsa tette fenn a színpadon tegnap este, egy Vörösmarty-idézettel: „Ez jó mulatság, férfimunka volt” (Gondolatok a könyvtárban)

Ui.: A könyv 108. oldalán Palcsó Sándor elmeséli hogy élete első perettfelvételére a Rádióban - öt évvel operai debütjét követően - úgy kerülhetett sor, hogy Sebestyén András hívta őt, Udvardy Tibor ajánlására. De már nem emlékszik a darab címére. Most kisegítem őt: 1962 karácsonyán került bemutatásra a rádióban Lehár Víg özvegye, Sebestyén András vezényelte az MRT Énekkarát és Szimfonikus zenekarát, főszerepkben Házyval, Udvardyval, Koltay Valival, Kövecsessel, Kishegyivel, Külkeyvel, Várhelyivel - és Zéta Mirko szerepében, Palcsó Sándorral! Ez volt élete első rádiófelvétele.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18862011-04-07 23:40:08
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


Dmitrij Kabalevszkij (1904-1987): Kantáta a reggelről, a tavaszról és a békéről

- Szállnak a gyermekhangok
- Jó reggelt
- A mi tavaszunk
- Nekünk béke kell

Erről a ritkaságról szóltam az 1452., 1163, 1139. sorszámok alatt.

A kantáta első, magyar nyelvű rádiós bemutatójaként tévesen az 1972. évet jelöltem meg (az akkori információm alapján). Helyesen: 1963. március 28. A Rádió Ifjúsági Osztályának műsoraként volt hallható (Km.: Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, az MRT Gyermekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18852011-04-07 23:38:50
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

Házy Erzsébet összes felvételei között a Bál a Savoyban című Ábrahám- operettet többször is említettem: a Rádió Dalszínháza stúdiófelvételt készített a műből (579., 578. sorszám), majd a részletei felkerültek két LP-re (1871., 1760., 1739, 1736. 1733., 1732), és később CD-n (1160) is kiadták.

Itt a legfontosabb, hogy helyesbítsem, illetve pontosítsam a rádiófelvétel bemutatásának idejét: az 578. sorszám alatt még az 1966-os időpontot jelöltem meg.
Időközben sikerült a pontos terminusra rábukkannom: 1963. március 2-án mutatta be először a rádió ezt az operettet Házy Erzsébettel és a többiekkel (Petress Zsuzsam Zentay Anna, Baksay Árpád, Melis György, Rátonyi Róbert)

Ezt a bemutató adást számos ismétlése követte, melyek közül a legelső volt 1963. április 14., Kossuth rádió, 17:33 órai kezdettel.

Házy Erzsébet közreműködésével a következő részletek csendülnek fel az operettből a rádió stúdiófelvételén:

- Tangolita dala: „Az én nevem la Bella Tangolita…” (Házy, énekkar)
- Tangolita és Aristide kettőse a 2. felvonásból „Mr.Blue és Lady Blő” (Házy, Melis)
- Tangolita és Celestine kettőse a 3. felvonásból: „De jó volt messzire, délre utazni, Mint ősszel a fecske madár! Ott örök a nyár! ….Az álmok álma volt Sevilla, Sevilla, Sevilla...” (Házy, Baksay)

Audio kazettán pedig az alábbi két részlet is hallható (más felállásban) (579. sorszám):

- Madeleine dala "Toujours l’amour… egy hölgy és egy úr … az élet kettesben szép…” (Házy, énekkar)
- Madeleine és Aristide szerelmi kettőse " A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell..." (Házy, Melis)
Pantheon • 7502011-04-06 21:46:38
Életének 93. évében, kedden elhunyt Komlós Juci, a Nemzet Színésze, Jászai Mari-díjas és érdemes művész - adta hírül az MTI szerdán a Nemzeti Színházra hivatkozva.

Karizs Béla müvészete • 1152011-04-06 21:22:26
Ma tíz éve hunyt el Karizs Béla, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész. Szeretettel emlékezek kiváló tenoristánkra.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 372992011-04-04 23:27:51
Szerintem Szinetár Miklós rendezése és a díszletért-jelmezért felelős alkotótársak színpadképe együttesen igazán attraktív és hatásos keretbe foglalja Verdi Shakespeare-drámáját. Még úgy is, hogy Cakó Ferenc vetített homokanimációját magam is feleslegesnek érzem és „szájbarágósnak” tartom. Én nemcsak a kilenc évvel ezelőtti „kölcsönbe kapott” Macbeth-felújítást láttam az Operaházban, de Mikó András 1961-es rendezését is élvezhettem az Erkel Színház mintegy tíz évvel későbbi előadásait megtekintve. Ezekkel az emlékekkel felvértezve mentem el most az Operába megnézni az új Macbethünket. A stílus- és formajegyek természetesen merőben eltértek mind a fél évszázados bemutató, mind a 2002-es produkció megvalósításától. A látottak alapján azt mondhatom, ez a mostani Macbeth ügyesen ötvözi a hagyományosat a maival, a stilizált-realista elemek keverednek valami eklektikus „más”-sal, de végig érezni lehet a következetességet: kitörni a merev formákból, ugyanakkor megőrizni a szoros kapcsolatot az olasz zenés színház hagyományos stílusával. Ez a koncepció jól simul a ritmikus kísérettel alátámasztott szenvedélyes dallamvilághoz, de ennél is lényegesebb ebben a darabban a titokzatos fény-árny játékok, káprázatok, melyek a jól illeszkednek a választékos zenekari színekhez. Szinetár az egyszerű, sőt hétköznapi s a hivalkodóbb stílus közelítésével lehetővé teszi, hogy mélyebben jellemezze az opera hőseit, amint felbukkannak tétova önkívületükből, mely nem szünteti meg mindennapi létük természetét: minden logikai és történelmi kendőzés nélkül mutatkoznak meg előttünk. Megismétlem: ez a Macbeth csaknem minden szempontból lenyűgözött! Szinetár Miklós – túl élete derekán – még mindig képes a megújulásra: a zeneigazgató-karmester Győriványi Ráth Györggyel összefogva egy nagyon értékes, sok tartalmas gondolatot megfogalmazó zenés-színpadi alkotáshoz tette hozzá a „névjegyét”. Szinetár Macbethje a rendezői oeuvre-jében a Rigoletto után a második Verdi-opera, melyet mostantól kezdve jegyez, és külön kiemelem produkciója érdemeként: a boszorkányok turbulens jelenetei és az intim jellemábrázolás között pompásan tud egyensúlyozni. A XI. században élt skót király világát ma már csak szinte semleges környezetben szokás színre vinni, mégis szerintem a hitelesség sem elhanyagolható szempont: ebben segítségére volt a díszlet – és jelmeztervező is. Értem én azokat is, akik az utóbbi években „elkényeztetve” lettek egy merőben más, mozgalmasabb, színházibb, olykor már avantgárd vagy szürrealista irányba mozduló s kétségtelen: ebből látványosságokat is kihozó és egy közönségrétegnek a tetszését is kiváltó rendezésekkel. Talán most „sértve” érzik magukat, hogy mit akar Szinetár „belekontárkodni” és „bizonyítani: ő is tud olyan módozatokat, „furfangokat” kitalálni, mint amazok… Innen fúj a szél?! Ezzel együtt, Verdi operáit nem lehet elrontani. A zenéről és az előadó művészekről már annyian ódákat zengtek, jogosan, hogy róluk most csak érintőlegesen szólok. A címszerepben a zseniális bariton, Alexandru Agache, Lukács Gyöngyi a Lady pokolian nehéz szólamában, Fried Péter a skót vezér, aki ugyan király nem lett, de királyok őse igen, és különösen az énekkar, azon belül is a nőikar, azt a színvonalat valósították meg, mely tolmácsolást eszményi szférába sorolja.

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17192011-04-04 21:34:10
Jaj! Elütöttem. Köszi a helyesbítést!
Lisztről emelkedetten • 3142011-04-04 21:14:05
Liszt mint Jákob lajtorjája

Hegedűs Endre bicentenáriumi gondolatai

/Új Ember, 2010. március 27./

„Liszt, az egyetlen" - Hommage á Liszt címmel április 11-én 19.30 órától Hegedűs Endre önálló estet ad a Művészetek Palotájában. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulója alkalmából megjelent legújabb cédéjének anyagát mutatja be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Hegedűs Endrét - akit ausztráliai és új-zélandi turnéja közben értünk utol - először arról kérdeztem, hogy egy magyar pianista nem érzi-e különösen is nyomasztó tehernek a bicentenárium „felelősségét". Mit adhat a „magyar Liszt-év" a világnak?

- Minden idők legnagyobb „zongorása" ez a hihetetlen zseni, hogy ezt a régen használt kedves szót használjam Liszt Ferencre. Ő bár csak élete vége felé vett magyar nyelvből leckéket, mert nem beszélte nyelvünket, ezer módon adta tudtul a világnak, hogy ő igenis magyarnak tartja- érzi magát! Tettei igazolják kijelentését: legnagyobb hatású kulturális nagykövetünk volt a művelt világban: elvitte kultúránk hírét, kincseit a zenében Nyugatra, ahol addig csak annyit tudtak rólunk, hogy finom a tokaji bor, gyógyító ereje is csodálatos, no meg a magyar marha is kiváló... A magyar dallamokat számolatlanul emelte be kompozíciói végeláthatatlan sorába, s játszotta őket, ámulatra késztetve a művelt-kifinomult zeneértőket s az egyszerű embereket egyaránt Európa sok-sok városában, még Orosz- és Törökországban is! Liszt lelkesedését, csodálatát a mi muzsikánk frissessége, átütő ereje, egyik európai nép zenéjéhez sem hasonlítható világa iránt a romantika ruhájában, széles kifejezésmódjában, a végleteket ostromló hangzuhatagokba öntött mesterművek sorában adta tovább kortársainak, nekünk, késői utódoknak, minden élő embernek... A bicentenárium nem teher, sokkal inkább fénycsóva, amellyel rávilágíthatunk valami egészen különleges értékre: a liszti közlésvilágra.

- Liszt megítélése meglehetősen ambivalens. Olyan géniuszról van szó, aki mintha még mindig - halála után százhuszonöt évvel is - „áttörésre", igazi felfedezésére várna. Sokan csak távolról tisztelik, és pusztán „ötletadó újítónak" tartják; van, aki számára még mindig túl „modern" és nehéz az életműve, másoknak pedig dagályosan romantikus...

- A művészet az ember legszemélyesebb kifejezésmódja, melynek igaznak, őszintének, mélyről jövőnek és szépnek kell lennie. Minden művész válaszút elé kerül: vajon mit vél helyesnek? A helyes hozzáállás az önmegvalósítás-önkifejezés mai uralkodó trendje volna, ami tartalmazza a vágyat: legyek más, bármi áron, mint a többi? Az én véleményem s választásom, Liszttel megegyezően, lelkem legmélyéről fakad: hitemből és szeretetemből Teremtőm iránt. Ezért az út, amiben hiszek, a szolgálat: gyermeki rácsodálkozással a teremtett világ szépségére s a zene univerzumára igyekszem nap mint nap életre kelteni a nagy szerzők, így Liszt Ferenc kompozícióit is! A két út szétválik - nincs átjárás! Istenhit nélkül persze könnyen tűnik túl elvontnak, érdektelen talmi virtuozitásnak az, ami a hit lelkében született! Meggyőződésem, hogy Liszt igazi „zene-szerző" volt: meghallotta a már létező mennyei hangokat, s alázattal kiírta magából, hálával továbbadta, amit az Úrtól kapott! E szavakkal nem ítélek semmiképpen, csak meggyőződésemet osztom meg, amely magyarázhatja mindazt az értetlenséget, közönyt vagy egyenesen ellenségességet, agyonhallgatást, ami Lisztet éri mindmáig sokak, így muzsikusok részéről is!

Meggyőződésem,

hogy Liszt

igazi „zene-szerző" volt:

meghallotta

a már létező

mennyei hangokat,

s alázattal

kiírta magából, hálával

továbbadta,

amit az Úrtól kapott

- Ön egy interjúban többek között arról is beszélt, hogy Liszt hatalmas életművének mindössze öthét százalékát játsszák külföldön. Meglátása, ízlése szerint melyek azok a művek, amelyeket mindenképpen be- vagy vissza kéne hozni a nemzetközi zenei köztudatba?

- Mindenképpen a vallásos ihletésű vagy a lélekemelő liszti oeuvre az, ami érdemtelenül kevés figyelmet kapott eddig. Ám ezeken a műveken túl nem lehet elégszer ajánlani a gyakrabban játszott két hatalmas tablót: a h-moll szonátát, mely a legeslegnagyobb zongoramű, amit valaha is megalkottak, vagy a Dante-szonátát, mely hátborzongatóan írja le a dantei poklot. De idesorolom az I. Mefisztó-keringő drámáját is, melyet ugyan rengetegszer hallani, ám a kifejezés mélységeivel, a bűn és kárhozat művészi odaállítása kapcsán a felelősség felvetésével, a magunk boldogsághajszolása közepette a mások lelkében okozható végzetes károkozás lehetőségének hangsúlyozásával az előadások kilencvennyolc százaléka adós marad. A magát a tiltott szerelem bűvöletében boldognak érző Faust elcsábított partnerével együtt ragadtatik el a pokolba a mű utolsó ütemeiben, szörnyű robaj és sátáni kacagás kíséretében!

- Liszt nem rejtette véka alá Krisztushoz és az egyházhoz való mély kötődését. Ez a meggyőződés és bizonyosság szinte minden művét átjárja. Köztudottan hívő művészként mennyire fontos Önnek a művek spirituális háttere? Mi derül ki ezekből Liszt lelkivilágáról?

- Alapvető fontosságú nekem, hogy Liszt minden hangot azért írt le, játszott el szeretett hangszerén, mert közelebb akarta vinni az embereket az éghez, Istenhez... Ha merhetem mondani, olyan volt ő a világot átölelő és különc mivoltával együtt, mint Jákob lajtorjája, melyről tudjuk, hogy összekötötte a földet a mennyel, s angyalok jártak fel-le rajta! Ez pedig sokaknak vigasztalás, mások számára meg botorság és botrány... Ez a lényege a zenealkotó mester lelkivilágának a hűség az ő és valamennyiünk Mesteréhez...

- Idén, az ünnepi évre jelent meg huszonnyolcadik cd-je. A korongon megszólaló alkotásokat egy gondolati ív is összeköti: jó és rossz, test és lélek, fény és sötétség... Lisztre jellemző „vezérmotívum". Mindezt a romantika alaptémájaként kell kezelnünk, vagy esetében ennél többről van szó? Önarcképek, belső küzdelmek...?

- Igen, így gondolom! Valóban önarcképek, belső küzdelmek, érzések kaleidoszkópja. Zene-festészet, amelyen a körülöttünk lévő világ művészi visszatükrözését értem - s mindez alázatos szolgálat formájában, melyet látszólag különcségei, feltűnésvágya leplezhetnek, ám mely búvópatakként minden üteme mögött ott folyik, s végül a magával sodró elragadtatás fényében válik katartikus élményt nyújtó tengerré! Hiszem, hogy egy kiválóan sikerült Liszt-est után más emberként, megvigasztalva, emelkedett lélekkel s energiákkal feltöltve mehetünk haza!

- A h-moll szonátához és a Tannhäuser-nyitány liszti átiratához különösen szoros szálak fűzik. Ez a két darab végigkísérte eddigi pályafutását. Miért olyan fontosak Önnek; milyen személyes emlékei, koncertélményei kötődnek e két darabhoz?

- A Wagner-opera már atyai nagyapám kedvenc műve volt, illetve a zarándokkar dallama késztette még fiatal éveiben, a hódmezővásárhelyi harisnyagyárban dolgozva őt és társait, hogy a tulajdonos elé állva azt kérjék, hadd alapítsanak zenekart. Kokron úr azt válaszolta, ha ez így van, akkor neki kötelessége megvásárolni a hangszereket és fizetni a zeneoktatót is melléjük! A felejthetetlen szépségű zarándokkar csendült fel első nyilvános koncertjükön az 1930-as években. Majd jött még a családi krónikáink szerint egy szegedi opera-előadás, s tizennégy éves voltam, amikor megtaláltam a liszti átirat kottáját. Neki is estem, hisz az első másfél oldal blattolható. Ám után hirtelen technikailag-zeneileg a Himalája tornyosul a zongorista elé! Nem volt hozzá felkészültségem, s próbálkozásaim nem voltak biztatóak még sok-sok évig. Ám elmondhatom, a mű varázsa vitt magával, megtanultam részben ennek az egyetlen műnek a „gyúrása" alatt zongorázni, s csak nyolc évvel később, 1977-ben volt merszem először élő egyenes adásban eljátszani a tizenhét perces Tannhäuser-nyitányt.

Pallós
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 372812011-04-04 12:48:43
Most csak annyit, hogy csodálatos előadás volt a tegnapi Macbeth! Este majd bővebben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 372632011-04-03 11:14:41
Győriványi Ráth György blogjában a Fidelión olvasható legutóbbi bejegyzése:

Kamarazenei sorozatot indítunk
2011. április 1. - Győriványi Ráth György - Győriványi.fidelio.hu - HozzászólásA

Filharmóniai Társaság Zenekarának történetében hagyománya van a kamarazenei esteknek - a Régi Zeneakadémián jelenleg is fut egy sorozatunk, ami természetesen folytatódik. A zenekar fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy a zenészek más közegben, más műfajban is muzsikáljanak, mint az operaelőadások alkalmával. Ezért is támogatom az ősztől induló programot, amely minden hónap egy-egy vasárnap délelőttjén, körülbelül egyórás hangversennyel várja a közönséget az Operaház Székely Bertalan termében.

A műsor, amelynek összeállításában nagy segítségemre volt Miskolczi Anita zenekari művész, tartalmilag mindig valamilyen operaházi aktualitáshoz kötődik majd. A szeptemberi Bartók-premier körül Bartók Béla műveit játsszuk, Mozart-bemutató esetén az ő műveiből válogatunk, és így tovább. Fontos hangversenynek ígérkezik a magyar kultúra napja alkalmára készült összeállítás, amikor magyar szerzők: Dohnányi és Mosonyi Mihály darabjaiból hallhatnak összeállítást az érdeklődők. A zenei programot azonban még színesebbé szeretnénk tenni, ezért versválogatással is készülünk. A költemények sorát Lator László állítja majd össze, és Kubik Anna színművésznő olvassa fel. A műsorok házigazdája és konferansziéja egy-egy rendhagyó alkalmat kivéve Ókovács Szilveszter lesz. Az utolsó három előadáson ugyanis vendég házigazdákat köszönthetünk: Devich Sándor, Kováts Zoltán és Vashegyi György személyében.

Itt most - hadd legyek részrehajló - egyik zenekari muzsikusunkat, Kováts Zoltán fagottművészt emelném ki, aki nagyszerű zeneszerző is. Május 20-án három művét is megismerheti a sorozat közönsége. Azt hiszem, fontos küldetést teljesítünk azzal, hogy teret kapnak a hazai kortárs szerzők is, csak úgy, ahogy a dalkultúra ápolásával. A dal műfaját több alkalommal is képviseljük: műsorra vettük Bartók Öt magyar népdalát, októberben Verdi-dalokat, A Rajna kincse bemutatója körül Wagner Wesendonck-dalait, Mosonyi Mihály-dalokat és De Falla énekhangra írt darabjait is hallhatja a közönség.

Ezeket a hangversenyeket olyan időpontokra terveztük, amikor nincs délelőtti előadás. Lélegzethez juttatjuk a színházat, megszüntetjük a négy előadásos hétvégéket. Ez a döntés sok szempontból ésszerű, de legfőképp a műszak munkarendjének racionalizálása szempontjából, hisz nekik komoly erőpróbát jelentett a szombat-vasárnapi két-két előadás hátterének biztosítása. Nem beszélve a számukra ki nem adott pihenő- és szabadnapokról. De lesz azért vasárnap délelőtti előadás, a gyermekek figyelmére igényt tartó darabokat ebben az időpontban adjuk.

Az új hétvégi programsorozatra talán még bérleteket is összeállítunk, ez hamarosan eldől - bár a nyolcvanfős terembe nem várunk hatalmas tömegeket. A látogatottságra azonban eleve jó esély mutatkozik, úgy vélem, megtelik majd a Székely Bertalan terem, ami kitűnő terep a kamarazenei programokhoz. Az intimitás hozzátartozik e műfajhoz.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 372622011-04-03 10:48:06
Ne csüggedj! Én is csak most jutok el ehhez a Macbeth-hez, és - bár végig olvastam az összes eddigi beírást és kritikákat - nem befolyásolnak sem pro sem kontra véleményem kialakításában; értékelni fogom az én ízlésvilágomnak megfelelően, a zenét, a rendezést, az énekesi teljesítményeket és a karmesteri munkát. Persze, az lehet egy prekoncepció alapja, hogy szinte biztos vagyok abban, nekem tetszik majd amit látni és hallani fogok este, és így főleg pozítív élményeimről számolhatok majd be - ha nem is olyan felajzva, mint tettem legutóbb, a számomra olyan kedves Szícíliai vecsernye bemutatója idején és a későbbi előadásokat értékelve.
Kocsis Zoltán • 4522011-04-03 01:14:06
Kocsis Zoltán Széchényi-"székfoglalója" valőjában Franz Schubertből áll:

Schubert:
Négy impromptu
Op. 90 D 899;

Három zongoradarab D
946;

B-dúr szonáta
Op. posth. D 960
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17172011-04-03 01:06:14
Milyen "sűrűn" előfordul nálunk mostanában Marcello Giordani! A Turandotban való tavalyi vendégfellépte után e hónapban Pécset a Kodály Központban Miklósa Erikával ad közös áriaestet (Nápolyi dalok és olasz operaáriák), és szeptemberben, ugye, itt az újabb vendégszereplése: Müpában Komlósi Erikával együtt lép fel.
Operett, mint színpadi műfaj • 18112011-04-03 00:50:47
Egy éj Velencében – Fidelio-kritika (Kolozsi László)

[url] http://www.fidelio.hu/operett_musical/kritika/egy_ej_a_flipperasztalon;
Egy éj a flipperasztalon [/url]

„Ebből a történetből - mondjuk így - mindenki jól jön ki. És emiatt van némi rossz érzése, rossz szájíze a politikát egyébként túlságos adagokban kapó, szinte abba már belefulladó nézőknek. Nem is csattan fel harsány nevetés, csak amikor a formáját hozó - de énekesként most gyenge teljesítményt nyújtó - Oszvald Marika megjelenik a színen. A közönség a politikára kihegyezett poénokat nem díjazta.
Caramello - ő a Carmen Escamillójának és a sevillai borbélyának is paródiája - tenor buffo szerepében az Operett egyik legkiválóbbja, Boncsér Gergely brillírozott, kiemelkedett a szentárok közül a Barbara férjét, Delaquat alakító Földes Tamás, nagyon jól adta az eszes - szinte Mátyás király-mesékbe illő -, egyszerű lányt Bordás Barbara (az Ich komm' von Chioggia előadása az est egyik legszebb része). És ismét kiderült, hogy Geszthy Veronika az Opera társulatában is megállná a helyét. Peller Károly rájátszott Mozart-operabéli hasonmására, nagyon eleven jelenség a színpadon.”
Pantheon • 7492011-04-03 00:33:32
Elhunyt Payer András
• Index/MTI
2011. március 31., csütörtök 14:16

69 éves korában súlyos betegség után halt meg az Ó, egy Alfa Romeo, a Gedeon bácsi című számok szerzője és előadója.

Forrás: payerocsi.hu

Payer Andrást csütörtök hajnalban érte a halál.
Az 1977-es Táncdalfesztivál óta csak Öcsiként emlegetett zenész januárban még arról nyilatkozott, hogy legyőzte a leukémiát, ezért 70., júliusi születésnapján hármas jubileum ünneplésére készült: "betöltöm a hetvenet, ötven éve szerzek zenét és negyvenöt éve vagyok az előadóművész pályán. Nagy ünnepet rendezek". Végül nem a leukémia, hanem egy hirtelen jött betegség vitte el.
1961-től meghatározója a magyar könnyűzenei életnek úgyis mint szerző és úgyis mint előadó. Jóformán az egész magyar élvonal énekelte, illetve énekli dalait. Számtalan dalát vitte sikerre Németh Lehel, Záray Márta, Vámosi János, Kovács Erzsi, Koós János, Toldy Mária, Sárosi Kati, Zalatnay Cini, Aradszky László, Magay Klementina, kezdeti korszakában Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál, Korda György, Katona Klári, Németh József, Mikes Éva, Komár László.
_
A Legnépszerűbb szerzeményei: Ó, egy Alfa Romeo, Annyi arc ismerős, Találkozás, Gedeon bácsi, Könnyek nélkül, Felmegyek hozzád, Még egyszer, Almát eszem, Nincsen olyan ember, Isten veled szomorúság, Nem születtem grófnak. Más szerzőtől ő vitte sikerre a Minden jót, Mónika! című számot.
Az annyi arc ismerős című életműkiadványa 45 esztendő dalterméséből készült 90 szám felvételét tartalmazza. Számos színdarabhoz írt zenét, és a magyar dzsessz-rock zenészekkel kortárs mai magyar költők verseit is megzenésítette.
Payer András 1991-től Zsámbékon élt, ahol vállalkozásba kezdett. Halála előtt is fellépett, régi slágerei ma is sikert aratnak. 1999-ben megkapta az eMeRTon életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

Operett, mint színpadi műfaj • 18102011-04-03 00:30:07
Helyesbítek: nem a Katona József Színház az előadás helyszíne, hanem a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ
Operett, mint színpadi műfaj • 18092011-04-03 00:17:55
Kecskeméti Katona József Színház

2011. április 8.

LEHÁR FERENC A VÍG ÖZVEGY

Nagyoperett három felvonásban

Viktor Leon és Leo Stein szövege alapján
fordította és átdolgozta Zsadon Andrea

dalszöveg: Baranyi Ferenc

Zéta báró, Pontevedro párizsi nagykövete - Vághelyi Gábor
Valencienne, a hitvese - Szász Kati
Daniló gróf, követségi megbízott, lovassági hadnagy - Szolnoki Tibor
Glawári Hanna - Zsadon Andrea
Camille de Rosillon - Domoszlai Sándor
Vicomte Cascada - Maróti Attila
Raul de St. Briosche - Merán Bálint
Bogdanowits, pontevedrói konzul - Kertész Péter
Sylvianne, a felesége - Kelemen Kata
Kromow, pontevedrói tanácsos - Schwimmer János
Olga, a felesége - Lugosi Szidónia
Pritschitsch, pontevedrói ezredes - Krajczár Pongrác
Praskowia, a felesége - Szilágyi Zsuzsa
Njegus, követségi titkár - Rupnik Károly
valamint
az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara
Koreográfus: Sebestyén Csaba

Karmester: Kaposi Gergely

Játszódik Párizsban, az alkotók szerint 1905 körül - vagy talán manapság - a Pontevedrói Nagykövetségen, és másnap Glawári Hanna kertjében

Az Operettvilág Együttes produkciója
Művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

Belépődíj: 4.000 Ft

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17162011-04-02 23:56:23
Marcello Giordani és Komlósi Ildikó áriaestje
2011. szeptember 27. 19:30 - 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Verdi: A szicíliai vecsernye –nyitány
Verdi: Luisa Miller –Rodolfo áriája (Quando le sere al placido)
Ciléa: Adriana Lecouvreur –A Hercegné áriája (O vagabonda)
Mascagni: Parasztbecsület –Intermezzo
Leoncavallo: Bajazzók –Canio áriája (Vesti la giubba)
Mascagni: Parasztbecsület –Santuzza áriája (Voi lo sapete o mamma)
Mascagni: Parasztbecsület –Santuzza és Turiddu duettje (No, no, Turiddu, rimani rimani ancora)

Verdi: A végzet hatalma –nyitány
Verdi: Aida –Radames románca (Celeste Aida)
Verdi: Amneris és Radames duettje (Gia i sacerdoti)
Bizet: Carmen –nyitány
Bizet: Carmen –Carmen áriája, Habanera (L'amour est un oiseau rebelle)
Bizet: Carmen –Don José áriája, Virágária (La fleur que tu m'avais jetée)
Bizet: Carmen –Carmen áriája, Seguidilla (Prés des remparts de Séville)
Bizet: Carmen –Carmen és Don José kettőse (C'est toi? C'est moi!)


Közreműködik: Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Marco Balderi

(Müpa hírlevele)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18842011-04-01 00:37:01
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


Házy Erzsébet Csínom Palkó- stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. január 24.-én sugározta, majd a következő évek - évtizedek alatt számos ismétlése követte.

Házy Erzsébet persze nemcsak énekelte Éduskát, hanem a jelenetekben prózát is mondott:

Az 1.391. és 1.377 sorszámokon számba vettem a daljáték részleteit, melyekben Házy Erzsébet énekel. Itt most azt is jelölöm, ahol az ének mellett a dialógusokban is részt vesz:

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)
- Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő
- Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ Próza: Házy Erzsébet, Ének és próza: Simándy József, Sándor Judit.
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójcakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy, Simándy – ének és próza)
- I. felvonás finálé (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)
- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” Próza és ének: Gyukovics, Házy, Simándy, Melis György)
- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” ( Próza és ének: Házy, Meiis)
- Jelenet, III.felv. (Házy, Simándy,Melis,Domahidy)
- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom” próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)


További részletek a daljátékból:

- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)
- Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György)
- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)
- Kati és Jankó kettőse „Kis Dunaág, nagy Dunaág” (Andor Éva, Palócz László)
- Palkó dala (Simándy József)
- Kórusrészlet és Örzse dala (Komlóssy Erzsébet)
- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse „Ánevájdráj” (Neményi Lili, Szabó Ernő)
- Csínom Palkó- Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy, Palócz)
- Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics)
- Förgeteg dala „Csínom Palkó, Csínom Jankó..csontos karabélyom…” (Radnay, énekkar)
- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics, Melis)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 1962011-03-29 16:56:46
Erről sokkal részletesebben tájékoztat a Magyar Nemzet:

Csődhelyzetben a Zeneakadémia
A felelőtlen gazdálkodás miatt kerülhetett a szakadék szélére az egyetem

/Magyar Nemzet, 2011. március 29.
Farkas Melinda/

„Óriási bajban van a Liszt Ferenc zeneművészeti Egyetem. A lapunk birtokába került, március 24-i levélben Batta András, az intézmény rektora tájékoztatja kollégáit a kialakult helyzetről és a március 22-i szenátusi ülésen meghozott döntésekről.

A dokumentum szerint az intézmény helyzete rendkívül rossz, amit a rektor szerint a tavalyról maradt hiány, a 228 millió forintos zárolási kötelezettség, valamint elsősorban a közoktatási normatívákból származó, százmillió forintos visszafizetési kötelezettség együttes hatása idézett elő. A rektor levelében nem nevesíti, hogy mekkora hiány keletkezett, és arról sem számol be, hogy miért kell mintegy 100 milliót visszafizetni az államnak. Ilyen eset általában akkor szokott előfordulni, ha egy intézmény jogtalanul vesz igénybe támogatást.

Batta levele szerint a súlyos anyagi gondok miatt elkerülhetetlen egy 150 millió forintos egyenlegjavító lépéssorozat bevezetése, amely a 75 millió forintot von el az egyetemi oktatástól és a kulturális funkcióktól, 50 millió forintot a középiskolától és 25 millió forintos mínusszal sújtja az úgynevezett támogató területeket.,

A megszorítás jegyében július 1-jétől a jelenlegi 15 helyett 7 tanszék működik majd az intézményben.

Megszűnik például az önálló zongora, a zeneszerzés, a karmester, illetve karvezetés, valamin t az egyházzenei tanszék. Szeptembertől 25 százalékkal csökken a hallgatók főtárgyának képzési ideje, a jelenlegi heti 120 perc helyett csupán 90 percet fordítanak majd a képzésükre. Ezenkívül a kamarazene tantárgy keretében ősztől nem oktathatók duók (a kétszemélyes formáció szükséges például a négykezesek és a szonáták eljátszásához), csupán triók vagy annál nagyobb formációk. Változások állnak be az alkalmazott szakemberek területén is: a kötelező zongoraoktatásba a jövőben bevonhatják a doktorandusz-, esetenként a mesterképzésben részt vevő hallgatókat is. Ugyanezt alkalmazhatják a zenetörténet, illetve a zeneművészet, sőt egyes szakspecifikus tantárgyak oktatása során.

Az egyetemhez tartozó Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában az óratervi háló megváltoztatásával, a jelentősen alulfinanszírozott tanulók státusának megszüntetésével, a dolgozók részmunkaidős vagy óradíjas foglalkoztatásával kívánják megvalósítani az 50 millió forintos kiadáscsökkentést. A tervezett intézkedések minden bizonnyal óraszámcsökkentést, létszámleépítést, valamint fizetéscsökkentést takarnak. Az alulfinanszírozott tanulók státusának megszüntetése értelmezhetetlen, hiszen a törvény szerint a hátrányos helyzetű fiatalok ugyanúgy jogosultak a képzésre, mint azok a társaik, akik hozzájárulást fizetnek. A nem oktató dolgozók esetében a 25 millió forintos megtakarítást szervezeti és személyi változásokkal kívánják elérni: a jövőben akár a vezető beosztású munkatársakat is csak részmunkaidőben foglalkoztatnák, a jelenleg betöltetlen posztok egy részére pedig a korábban tervezettnél alacsonyabb fizetésű alkalmazottat vennének fel.

A rektor elismeri, hogy a 150 millió forintos kiadáscsökkentés önmagában nem oldja meg a problémát, ezért a hiányzó összeget a Semmelweis utcai oktatási épület, valamint több Teréz körúti lakás értékesítéséből, illetve az államnak való visszaszolgáltatásából próbálják előteremteni.

Szerettük volna megkérdezni Batta Andrást, hogyan fajulhatott idáig a helyzet, ám többszöri próbálkozásunk ellenére sem vette fel a telefonját. Úgy tudjuk, az intézmény nem az idei zárolás miatt került padlóra, hanem az évek óta tartó felelőtlen gazdálkodás miatt.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szakértő szerint a megszorítások a hallgatók és a zenetanárok további, tömeges külföldre vándorlását idézhetik elő. Leszögezte: a heti 120 perc is kevés volt a főtárgy oktatására, a 90 perc pedig elfogadhatatlan. A tanárok részmunkaidős foglalkoztatása a megélhetésüket sodorja veszélybe. Hozzátette: a vezetés furcsa döntéseinek is köszönhető, hogy ilyen nehéz helyzetbe került az intézmény. Példaként említette, hogy az egyetem már tavaly ősszel kiköltözött a Liszt Ferenc téri főépületből annak tervezett felújítása miatt, így számos koncertbevételtől elesik, az új helyen nagy összegű bérleti díjat fizet, miközben a renoválás azóta sem kezdődött el.”

Renée Fleming • 7762011-03-28 23:04:54
Hát készüljünk - nagy tülekedés várható a jegyekért!
Lisztről emelkedetten • 3132011-03-28 22:59:55
Holnap következik: Christus-oratórium a MüPában (Fesztivál Színház) - a Debreceni Csokonai Színház produkciója - szcenírozott változat.
Lisztről emelkedetten • 3122011-03-28 22:42:00
„Le petit Litz”

A kétszáz éve született csodagyerek ünneplése

/Új Ember, 2011.március 13./

Ki is volt e szélsőséges egyéniség? Zongoravirtuóz, a zenetörténet reformátora, szellemes és ünnepelt világfi, szalonok dísze, zeneszerző-tehetségek támogatója, komponista, író, elkötelezett hívő és abbé? - Egy rosszul ülő egyéniség - mondta nyugtalanságáról kissé lezser megfogalmazásban Heinrich Heine, amikor Párizsban találkozott a fiatal Liszt Ferenccel. Liszt Ádám akkoriban a Magyarországhoz tartozó Doborjánban (Raidingban) született fia ekkor Carl Czerny és Antonio Salieri tanítványai közül már kiemelkedve, Beethoven művészt avató csókjával a homlokán indult útnak Bécsből Párizsba, de turnéja egész Európába elvezette. Sikeres, látványos koncertjei szülték a rajongók táborát és a Lisztománia fogalmát.

Mindenkinek feltűnt a csodagyerek - le petit Litz - virtuozitása és elegáns francia beszéde. Zongoratanárként arisztokratakörökben is megfordult, de rá kellett eszmélnie, hogy azoktól minden tehetsége ellenére is fényévek választják el. A sértett, bosszús és szégyenkező zseni két évre „tetszhalottá" változott: tanult és olvasott, továbbá írókkal, művészekkel találkozott, hogy ismereteinek horizontját bővítse. - Csináljon valamit vagy valakit belőlem! - kérte gyermekeinek anyját, Marie d' Agoult grófnőt.

A magyar születésű, francia nyelvű Liszt 1840 körül kezdett magyarságára eszmélni. Hazai koncertjein szeretettel fogadták - egyszer egy drágakövekkel kirakott kardot is kapott a tisztelet jeleként, ami miatt külföldön kifigurázták. Ő azonban ekkor már állást foglalt. Megszületett Magyar rapszódiája, Koronázási miséje, Vihar-indulója és Esztergomi miséje. Újabb barátnője, Carolina zu Sayn-Wittgenstein hercegnő hatására letelepedett Weimarban, és a XIX. század nagy zenei műveinek egyengetője, a zenei élet reformátora lett. Hatására ez időtől kezdve beszélünk újnémet iskoláról. Segítette pályáján Berliozt, Corneliust, Dvorákot, Grieget és mindenekelőtt Wagnert. Eszmei támogatásának köszönhető a zöld dombon létrejött Festspielhaus...

Első kompozíciója Bécsben született. Ausztria - Heinétől átvéve - a Lisztománia szlogent választotta a bicentenárium eseményeinek csokorba kötésére. A bécsi Liszt-eseményeket a világhírű pianista, Evgeny Kissin januári koncertje vezette be a Musikvereinben. Ezt követi a Theater an der Wien Osterklang fesztiválja keretében áprilisban a Szent Erzsébet legendája, majd egy Liszt-hommage a szupersztár születésnapján októberben. Születésének helyén, a burgenlandi Raidingban (az ifjú Liszt Franz Hanfstaengl által készített fényképét felhasználó, fekete napszemüveges popsztárplakátja alatt), Born to be a Superstar mottóval koncertsorozat kel életre a „nagy európai" tiszteletére. A kétszáz koncertből, kiállításokból és egyéb rendezvényekből álló sorozat januári megnyitóját Ausztria szövetségi elnöke tartotta. A Wagner-család és Weimar képviseletében Nike Wagner intendáns tolmácsolta megkésve a Wagnerek köszönetét. A Liszt-fesztivál igazgató-zongoraművész párosa, Johannes és Eduard Kutrowatz januárban, februárban, júniusban és októberben nívós zongorahangversenyekkel gazdagítja a turizmus által is preferált rai-dingi rendezvényeket. A zongoraciklusban részt vevő világsztárok között lesz Daniel Barenboim, Elisabeth Leonskaja, Boris Bloch, valamint a bayreuthi zenetörténész Stefan Mikisch. A Bécsi Akadémia Martin Haselböck által vezetett, The Sound of Weimar című zenekari projektjei 2010 és 2012 közötti sorozatában Liszt valamennyi weimari zenekari ősbemutatója szerepel. Az énekes művek szereplői között találjuk Adrian Erödöt és Ildiko Raimondit. A raidingi plébániatemplomban pünkösdvasárnap, Paul Iby püspök által celebrált misén felcsendül a Missa Choralis. Unterfrauenhaid plébániatemploma pedig kiállítással dolgozza fel a művész születése körül keringő mítoszt, amely szerint egy cigány asszony megjósolta a nagy művész érkezését. A kismartoni Egyházmegyei Múzeum Liszt vallásosságának szentel kiállítást.

Le Concert c' est moi, a koncert én vagyok - írta Liszt a Párizsban élő Christina Belgiojoso hercegnőnek. Tisztában volt vele, hogy koncertjeivel forradalmasította a műfajt, varázslatos dimenziókat nyitott a zenében, közönségét euforikus hangulatba hozta, női hallgatóit pedig hisztérikus rajongásra késztette.

A Liszt-koncertek és egyéb események közül kiemelkedő a tizenhárom éves csodagyereknek a kor divatos lovagregényei közül választott témára szerzett, Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című operájának életre keltése. Két variáció is születik belőle. A nyom nélkül eltűnt párizsi ősbemutató Szeretni és szeretve lenni mottójú előadását csak 1977-ben követte újabb bemutató. A szegedi Nemzeti Színház társulatával Anger Ferenc rendezi a daljátékot. A kontraszt kedvéért a Kortárs Balett előadásában, Pál Tamás vezényletével a Dante-szimfónia is elhangzik. A koreográfus, Roberto Galvan megfogalmazása szerint „Liszt félt a menny zenei megkomponálásától, és otthagyott minket, a mennyei élet után áhítozókat a purgatórium kapujában".

- A muzikalitást és egyéni hangvételt sejtető, koraérett operát, annak ellenére, hogy a későbbi zsenit még csak felvillantja, kötelességünk a jubileum évében bemutatni - nyilatkozza Nicolaus Richter, az általam megkeresett bayreuthi karmester. A Miskolcon és Bayreuthban június-júliusban bemutatandó koprodukció, az opera második feldolgozása, melyben a rendezés német, akárcsak néhány énekes, a Miskolci Szimfonikusok és a színpadi munka magyar, az új zenei módosítások miatt (Gerhard Krammer zeneszerző) a zene osztrák is, és a kassai állami színház zenekari részvétele következtében szlovák is. Nem maradt ránk, csak egy-két stúdiófelvétel, Pál Tamás 1985-ös feldolgozása (Hamari Júliával, Gáti Istvánnal), majd egy londoni előadás. Mi most megkíséreljük, hogy e romantikus lovagtémát Liszt szellemében jelenítsük meg. Liszt mai mércével nem is mérhető, európai gondolkodású, megjelenésű, kivételes kvalitású polihisztor művész volt. Valójában az első európai zenepolitikus. Megújította a zongorajátékot, akárcsak Paganini a hegedűjátékot. Új színeket alkalmazott, és zeneszerzőként az új zenei irányzatok előfutára lett. Korunknak megfelelő kifejezéssel élve popsztár volt. Bayreuth város kulturális életében abszolút tisztelet és érdeklődés övezi. Hányszor megmentette Wagnert biztatással vagy technikai javaslatokkal! Bayreuth és ünnepi játékai ma nem léteznének Liszt nélkül. A fesztivál programja olyan feszes, hogy Bayreuth nem vehetett részt a Liszt-megemlékezésben. Anno Liszt nem kapta meg a megérdemelt elismerést, ezért is szerencse, hogy Bayreuth ma kitehet magáért.

A Pierre Boulez szellemi környezetéből jövő osztrák zeneszerző, Gerhard Krammer jelentős szerepet kapott a Don Sanchez-koprodukció partitúrájának átrendezésében és a recitativók kortárs hangzásmegfogalmazásában. A recitativók stílustörést mutattak az opera áriáival, viszont a cselekményre szükség van az opera fonalának megértéséhez, így újra kellett őket komponálni. Szükség volt továbbá egy, a második felvonást bevezető átmeneti zenei betétre, amit szintén én írtam - mondja a zeneszerző. Ez balettre is alkalmas, aminek a német rendező különösen örül. Stílustörés? A koraérett zeneszerző, Liszt hiányossága? Lehet, hogy igen, mégsem így fogalmaznék! Inkább kvalitásait hangsúlyoznám. Azt, hogy Liszt rövid tézisekben drámaiságot tudott kifejezni, ha nem is oly meggyőzőt, mint ami az érzelmi élet érettsége következtében Freud után egy felnőtt zeneszerzőtől lenne elvárható. Az ő drámaisága inkább gyermeki kíváncsiságból fakad, de azon belül is friss, kissé rámenős, poentírozott, harmonikus és szellemes, mint azt egy helyen indulószerű muzsikája is aláhúzza.

Ha belülről már készen áll a pap, miért ne viseljen illő viseletet is? - kérdezte Liszt, amikor egy római kolostorban az egyház mellett tette le a voksát. Halotti miséjén Bruckner fantáziált orgonán a Parsifal-ból.

Reviczky Katalin (Bécs)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 371802011-03-28 22:33:06
„Macbeth és a homokvihar” címmel közöl recenziót Verdi operájának felújításáról Ókovács Szilveszter a mai Magyar Nemzet kulturális rovatában.

A kritikus a következő gondolattal zárja cikkét: „Győriványi Ráth György kevés jellel, ám határozott, énekesbarát kézzel irányítja együttesét, amely jóval nagyobb sikert aratna, ha a színpadi megfogalmazás szájbarágósságát egyszerűbb, életszagúbb rendezés oldaná, s ha Szinetár Miklós eredeti nagy ötlete, a zseniális Cakó Ferenc homokgrafikája nagyobb szerephez jut. Én azzal is beérném, ha a homokmetamorfózis önmagában illusztrálná e muzsikát – csakhogy ehhez nem kell operaházba menni.”

Requiem • 3022011-03-28 22:15:20
A West Balkánban januárban történt tragikus halálesetek az egész országot megrázták. A Magyar Állami Operaház ének- és zenekara Mozart Requiem címűm művének előadásával szeretne emlékezni arra a három fiatal lányra, aki a szórakozóhelyen halt értelmetlen halált.
A három áldozat közül ketten a Budapest II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanulói voltak, ezért az emlékük előtt tisztelgő koncertet április 11-én a Móricz Zsigmond Gimnázium aulájában (1025 Törökvész út 48-54.) tartják 18 órai kezdettel.
A művészek ezzel a nemes felajánlással szeretnék felhívni embertársaik figyelmét, hogy soha, sehol ne történhessen hasonló tragédia.

A hangversenyen közreműködnek: Szabó Sipos Máté karigazgató, Medveczky Ádám karmester, valamingt a szólisták: Bazsinka Zsuzsanna, Wiedemann Bernadett, Molnár András és Kováts Kolos.

A belépés ingyenes.

(Budai Polgár, 2011. március 25.)
Renée Fleming • 7742011-03-28 22:00:47
Érdekes műsorösszeállítás...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 371642011-03-28 12:15:04
Macbeth-kritika a kultúra honlapjáról.
Opernglas, avagy operai távcső... • 171112011-03-28 12:10:22
A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál teljes programja szereposztásokkal, közreműködőkkel itt olvasható.

A záró Verdi-gálán (a Miskolci Szimfonikusokat Carlo Montanaro irányítja) a díszvendég, Renato Bruson lesz, akit idén a világ valamennyi nagy operaházában ünnepelik abból az alkalomból, hogy 50 éve lépett színpadra.

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 2112011-03-28 10:41:16
Pontosítom a szereposztást:

Szonda Éva (Hamupipőke)
Wendler Attila (Ramiro)
Sárkány Kázmér (Dandini)
Gregor József (Don Magnifico)
Vámossy Éva (Clorinda)
Vajda Júlia (Tisbe)
Alidoro (Szakály Péter)

Karmester: Pál Tamás

(113 perc)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 2102011-03-27 22:08:24
Lemaradt

A vígopera a Szegedi Nemzeti Színház, a szegedi körzeti stúdió és a Zenés TV Színház közös produkciója
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 2092011-03-27 22:07:12
Rossini: Hamupipőke
operafilm, 113 perc, 1991

Vetítik: március 27. (vasárnap), 16:15, m2
március 27. (vasárnap), 22:55, m2

rendező: Békés András
fordító: Huszár Klára

szöveg: Jacopo Ferretti

szereplő(k):

Szonda Éva (Hamupipőke)
Wendler Attila (Dandini)
Gregor József (Magnifico)
Vámossy Éva (Clorinda)
Vajda Júlia (Tisbe)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 371402011-03-27 18:03:01
Óriási siker volt tegnap este a Don Pasquale az Operában! Juan Pons, Miklósa Erika, Molnár Levente és Horváth István alkotta "négyesfogat" tényleg jó kedvre derítette a közönséget. Különösen Miklósa volt elemében, mint komika is egyre jobb (pompás humorát már a tavalyi Szerelmi bájitalban a Müpában, Ory grófjában Szegeden megcsillogtathatta). Most is élt a kapott lehetőséggel és kitűnően oldotta meg feladatát. De Ponsot is nagyon jó volt újra élőben látni-hallani! A népszerű baritonista mára "beleérett" ebbe a joviális szerepkörbe - még bajusz és szakáll nélkül is, és kevésbé testesen, megőszülten is a régi szép időket idézte habitusával - bár a hang mélységét és erejét tekintve már nem hatott rám olyan revelációként, mint a legutolsó személyes találkozás élménye volt a kilencvenes évek elején a Zeneakadémián, a Verdi-gálán, amikor Tokody Ilona partnereként volt alkalmam megcsodálni fantasztikus baritonját és charme-ját. Régi idők emlékei, szépségei idéződtek fel most újra. Ritkán adatik ez meg. Még annyit, hogy a híres "hadaró-kettőst" a függöny előtt meg kellett ismételniük Molnár Leventével, akkora volt a siker...
Kocsis Zoltán • 4392011-03-27 17:41:18
Ez olyan, mint a tyúk meg a tojás esete: melyik volt előbb?
Lisztről emelkedetten • 3112011-03-27 15:05:21
Március 24-én, pénteken Liszt-estnek adott otthont a Thália Színház. Egy-egy különleges produkciót hozott magával a Szegedi Nemzeti Színház opera társulata és a Szegedi Kortárs Balett – mindkettő a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös bemutató volt: az első részben a gyermekkorban komponált „tündéropera”, a Don Sanche került színre, szünet után a Dante- szimfónia témáira inspirált, megkoreografált táncjátékban gyönyörködhettünk (ennek zenéje nem élőben szólalt meg, hanem CD-ről, hangszórókon át jutott el hozzánk).

A Délmagyarország honlapján Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója nyilatkozik a felkérés előzményeiről: a Budapesti Tavaszi Fesztivál a nyáron kereste meg őket, hogy a tavaly nagy sikert aratott operaprodukciójukhoz, az Ory grófjához hasonlóan idén, a Liszt-emlékévben is tudnának-e valamilyen hasonló előadást létrehozni. Liszt Ferenc életművéből következően ez nem lehetett más, mint gyermekkorában írt egyetlen operája, a Don Sanche. A történethez tartozik, hogy a tavalyi Rossini-produkció sikere nyomán Anger Ferenc rendező személyéhez is ragaszkodtak. Mivel a Don Sanche nem egy teljes estét betöltő darab, ezért a fesztivál szervezői, régi tervüket megvalósítva, a Szegedi Kortárs Balettet is felkérték egy új produkcióra – fogalmazott a főigazgató.

Bevallom, elsősorban az operaritkaság vonzott, miatta látogattam el a Tháliába. Hozzám közelebb áll az opera műfaja a baletténál, így erről a darabról részletesebben szólok.

A Don Sanche, ou le chateau d’amour első előadása 1825. október 17-én, öt nappal Liszt 14. születésnapja előtt volt. Az előadást Rodolphe Kreutzer, a Párizsi Opera zeneigazgatója vezényelte, a címszerepet pedig a kitűnő tenorista, Adolphe Nourrit énekelte, s az ő személye növelte a produkció súlyát. Alan Walker: Liszt Ferenc. A virtuóz évek, 1811-1847 című kötetében olvashatjuk azt is, hogy a partitúra előszavában Théaulon és Rancé a következőképpen védik nem éppen szerencsés librettójukat: „Olyan jeleneteket igyekeztünk kínálni a ragyogó ifjú muzsikusnak, kinek talentumából született a partitúra, hogy sokoldalú tehetségét a legkülönfélébb oldaláról bemutathassa. Ezért írtunk féltékenységi jelenet után a gondtalan békét árasztó képet; a boldogság dallamait és a szerelem himnuszát a legmélyebb fájdalom kifejezése követi. Úgy érezzük, tartozunk ezekkel a megjegyzésekkel az emelkedett szellemű társaság tagjainak, akik esetleg nem sok kapcsolatot látnak e szerény opera egyes jelenetei között. A muzsika kedvéért ezúttal egészen eltekintettünk a költészet kívánságaitól. A hírneves Liszt iránti érdeklődés elhallgattatta szerzői hiúságunkat.” Az őszinte beismerés lefegyverzi a kritikust. A Don Sanche-ot összesen négy előadás után levették a műsorról s több mint százötven évig nem is játszották (modern kori bemutatója 1977-ben volt Londonban). Liszt maga abban a hitben halt meg, hogy a mű az Académia Rayale-ban pusztító 1873-as tűzvész idején elveszett, 1903-ban azonban a francia tudós, Jean Chantavoine a Párizsi Opera könyvtárában megtalálta a szépen bekötött, kétrészes kéziratot.

Amikor pár éve a kolozsvári társulat előadásában itthon előadták a darabot (amit a Duna TV felvett) Selmeci György zenei vezető a következőket mondta: Don Sanche avagy a szerelem kastélya című egyfelvonásos, kétrészes opera a csodagyermek Liszt első, nagy külföldi tanulmányútján született. Témáját a kor divatos lovagregényei közül választotta a 13 éves szerző. Többen ifjúkori zsengék közé sorolják a művet, a "színházi ember azonban hamar észlelheti a partitúrából áradó tehetséget, a muzikalitást, az egyéni hangütést". Péntek este a Tháliában ennek a varázslatnak lehetett tanúja a közönség. Hatalmas érdeklődés, felfokozott várakozás mellett (zsúfolásig megtelt a színház nézőtere) kezdődött el az előadás. A zene elragadó, nagyon dallamos, szépen meghangszerelt. Pál Tamás karmestert és zenekarát, meg az énekeseket, dicséri a zenei megvalósítás, Anger Ferencet a színpadra állítás sikere, ugyanis nem akadt olyan jelenet-részlet, melynek zenei, vokális és színpadi megvalósítását, színgazdagságát, mozgalmasságát, látványvilágát ne fogadtunk volna hatalmas tetszéssel, tapsokkal. A mintegy kilencvenpercnyi időtartamú opera teli van pompás énekelnivalókkal, áriákkal, duettekkel, szép kórusrészletekkel. Hozzátenném, hogy a kórustagok mindegyike önállóan, kisebb szerepet is eljátszott a színen. Számomra az egyik legzseniálisabb jelenete az operának egy bravúrosan megkomponált közjáték, ami nem más mint hárfa- és zenekar kíséretes hatalmas kórustétel. Anger Ferenc rendezőé és munkatársaié az ötlet és a kivitelezés (díszlet: Szendrényi Éva, jelmez: Zöldy Z. Gergely), ami igen hatásos: a zenekar lent az árokban játszik, de a hárfának fent a színpad jobb szélén van funkciója: a jelenet során először csak egy bravúros hárfa-szólót hallunk, melyből fokozatosan versenymű bontakozik ki: csodás dallamok csendülnek fel, „mennyei” harmóniák. Nemsokára feltűnnek a színen a nőikar tagjai: egyenként lépnek be, mindegyikük mulatságos módon, groteszk mozgással egy kisméretű hárfa-utánzatot gördítenek maguk előtt, míg a férfikarból kikerült kísérőjük kis kerekeken ülőkéket tolnak be, ezeken foglalnak majd helyet a szívük hölgyei, akik - „tündéri” lenge viseletükben – jól begyakorolt csukló- és kézmozdulatokkal, lábuk között a hangszerrel - imitálják a hárfán való muzsikálást. S közben mindnyájan gyönyörűen éneklik több strófás versszövegüket a hárfaszólón már megismert dallamra. Aztán a női kar - a lovagjaik énekének bekapcsolódásával - fokozatosan vegyeskarrá alakul át; egy „igazi” hárfa játszik mellettük a színpad szélén, amíg a zenekar lent szól. Elkezdődik egy „felelgetés”: hol az énekkar, hol a hárfa, hol a zenekar viszi a prímet, majd a teljes ének-hárfa-zenekar együttese felerősíti a hatást. Igen érett megoldásra vall mindez. A hangszerelés szinte teljesen Rossinit idézi. Briliáns a színpadi megvalósítás. Ennek a mintegy negyedórás kórus-hárfa-zenekar betétnek volt szerintem a legnagyobb - átütő – sikere. (Amikor hazafelé tartottam, az úton csak ennek a dallamát dudorásztam végig.) Különben eredeti (francia) nyelven került bemutatásra a darab - magyar felirattal. László Boldizsár énekelte a címszerepet, kiválóan: énekhangja ezúttal is gyönyörű, játéka könnyed, felszabadult. Ugyanez mondható el a meghódítani kívánt kedvese, szerelme, Elzíre hercegnő alakítójáról, Mester Viktóriáról is, akit káprázatos jelmezében eleinte alig ismertem fel; amíg a tenor a rendezés szerint mesebeli, de mégis mai környezetben, egy egzisztenciálisan szegény, csórót jelenít meg szakadt pulcsijában, addig a hercegnő a francia trikolor színeit is magába foglaló, népies keletű, több rétegű szoknyaviseletben csapong, hisztizik udvarhölgye kíséretében. Eleinte tartózkodó, sőt ellenséges Don Sansche irányában, nem akarja magát elkötelezni és nem hajlandó vele tartani a szerelem kastélyába (amit itt egy zártkörű „piros ház”-féle jelenít meg). A bejáratnál kidobó ember meg egy „harcias” menyecske állnak őrt: mindenfajta jöttment párosan érkezik: prosti, tisztes polgár, tisztviselő, üzletember, bankár, árus, kereskedő, utcaseprő, kofa, koldus, hajléktalan, nyomorék, vak – de mindegyikük csak kedvesével párban mehet be, szerelmüket és közös hajlandóságukat igazolni kell: egy cédulát adnak le a bejáratnál. A homo-pároknak és magányos figuráknak tilos a bemenet. Mindezeket a figurákat a beöltöztetett énekkar tagjai fantasztikus mozgás-koreográfiát bemutatva játsszák el. Ahogy a cselekmény bonyolódik, felbukkan Alidoro, a varázsló, akinek a furfangos segítségével (Kálmán Péter ragyogó alakítása) a darab végére a fiatalok egymásra találnak, és ők is együtt boldogan léphetik át a „szerelem kastélya” bejáratának vigyázva őrzött küszöbét. Az opera örömteli kórussal zárul. A zenés mesejátékban a kisebb szerepek is remekül „ki vannak találva”. Liszt zenéje a korabeli belcanto stílusvilágát (Rossini, Auber) idézi. A hangszerelés is igen kiváló munka. A Don Sanche színpadra állítása a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában bravúros fegyvertény: az ügyes dramaturgiához, az ötletes rendezéshez és a nagyszerű muzsikához pompás látványvilág társul: olyan kaleidoszkópszerű ez, hol színesen kavargó változások gyors egymásutánját látjuk a színpadon. A szegedi társulat bemutatkozása kiválóan sikerült: hatalmas erőfeszítésüket megérdemelt ünneplésben, ovációkban részesítettük. Megismerhettük Liszt Ferenc gyermekkori zsengéjét, mely már magában rejti a későbbi géniusz csíráit. Elismerés illeti érte a produkció létrehozóit, alkotóit. Színvonalában is méltó folytatását kaptuk a tavaly bemutatott Ory grófjának.



Röviden a másik színre került alkotásról. Érdekes, hogy a monumentális Dante-szimfónia előadását Liszt eredetileg a ma divatos félig szcenírozott formában képzelte el. A zenekarra, női karra és szoprán szólóra készült kompozíció az 1850-es évek derekán készült el. Liszt úgy képzelte, hogy bemutatójához – valamiféle összművészetként – vetített állóképeket, úgynevezett diorámákat készíttet Buonaventura Genelli festőművésszel; ám ettől végül elállt.
A táncjáték koreográfiája Roberto Galvan munkája, aki a következő gondolatok jegyében fogant alkotást álmodott színpadra: „ Liszt Dante szimfóniája inspirációjára reagálva fog megszületni a mű a modern emberről, értékeinkről és a ’Zeitgeist’-ről, arról a korszellemről, melyben élünk. A mű a pokol mélyén kavargó és témáinak visszhangjára épülő tételei inspiráltak az emberiség ironikus hanyatlásának vizionálására. A hely, ahol Érosz és Thanatosz állhatatosan birkózva küzdenek a hatalomért, elpusztítva a kéjt, ahelyett, hogy vágyaikat keltenének, megölik azt, ahelyett, hogy a szebb jövő reményét hoznák.
A purgatóriumban magányt, elszigeteltséget és kommunikációhiányt látok, egy olyan világot, melyet a média globalizál. Ezt érdemli az ember azért, hogy humanitásától önmagát elrabolja, retteg a nyílt, szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek belső világukat idegeneknek tárják fel, eldobva az együttlét intimitását. […]”

Mint említettem a zene CD-ről szólalt meg, a Szegedi Kortárs Balett előadására a szünet után megfogyatkozott az érdeklődés: eléggé foghíjas maradt a nézőtér. Ennek ellenére, akik ott maradtak, igen nagy élményhez jutottak a kiváló táncos-produkció révén. A díszlet, jelmez Molnár Zsuzsanna munkája, a fényért – akárcsak az opera előadásában – Stadler Ferenc volt a felelős. A Prológus, a Purgatórium, a Pokol és a Paradicsom tételekre alkotott koreográfiát professzionális szinten mutatta be a társulat, az együttműködő partner a Nemzeti Táncszínházzal karöltve. Ezért az érdekes bemutatóért nagy köszönet illeti a létrehozókat, így Pataki András balettigazgatót és Juronics Tamás művészeti igazgatót, és természetesen a kiváló balettművészeket: Dante szerepében Csetényi Vencel, Beatriceként Markovics Ágnes, valamint Czár Gergely, Haller János, Finta Gábor, Fehér Laura és a többi nagyszerű táncművész produkciói ragadtatták tapsokra a nézőket. És részemről is, pedig eddig nem igen lelkesedtem a „kortárs” balettért, csak elragadtatásomat fejezhetem ki a kapott vizuális – és zenei - élményért!
Végezetül megint a koreográfus, a kitűnő betanítási munkát végzett Roberto Galván szavait idézem, ami a tartalmas műsorfüzetben olvasható: „Az immár beláthatatlan jövőben új szellemi értékek vajúdásának vagyunk tanúi. Érzésem szerint a társadalom összes ismert aspektusa újradefiniálásra szorul, mely minket, az emberi fajt ugyanúgy megrémít, mint Lisztet a mennyország víziójának komponálása; talán könnyebb fájdalmat és depressziót ábrázolni, mint békét és reményt.”

Ma este a Thália Színházban még egyszer színpadra kerül a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös mindkét szegedi produkció. Aki pénteken elmulasztotta, itt az alkalom, hogy bepótolja. Igen szép, emlékezetes zenei és vizuális élményekhez juthat.
Kocsis Zoltán • 4342011-03-27 15:04:00
Ez nem titok. A világhálón szerte fenn van:
Kocsis Zoltán • 4292011-03-26 12:59:29
Forrását nem tudom. e-mailben kering országszerte, aztán hozzám is eljutott...
Kocsis Zoltán • 4252011-03-26 11:17:15
Ide másolok két levelet, most kaptam, nem semmi. Schiff és Kocsis levélváltása.


Schiff és Kocsis levélváltása, érzékelhető különbséggel:

1. Schiff:


Kedves Zoltán!
Az ügynököm révén megkaptam Kovács Krisztina E-mail-jét, melyben örömmel
közli, hogy meg szeretnél hívni a Nemzeti
Filharmónikusok-hoz, karmester i- vagy szólisztikus- minőségben. Gondolom,
szoktál újságot olvasni és járatos vagy a média berkeiben, ezért tudnod
kell, hogy bejelentettem, nem kívánok Magyarországon fellépni, mi több,
magánemberként sem teszem be a lábamat oda. Ezért ezt a kedves meghívást
sem fogadhatom el, amiért kérem elnézésedet és megértésedet.
Koreában jutott el hozzám az az interview, melyet a Süddeutsche Zeitung
számára adtál. Ezt olvasva már nem is olyan "kedves" ez a meghívás.
Mindarra, amit ott elmondtál, válaszolni fogok,a megfelelő fórumokon. Most
csak személyesen Neked szeretnék néhány dolgot mondani. Amit az FAZ-ben
nyilatkoztam, azt Te hiába nem hiszed, mégis igaz. Nem megyek
Magyarországra, ez szuverén jogom.
Amíg Édesanyám élt, miatta mentem. Most már nincs miért. Az ausztriai
Haider-ügyet nagyon pontatlanul ismered. Éveken keresztül kizárólag a
Salzburg-i Mozart-héten szerepeltem (ami nem azonos a nyári ünnepi
játékokkal) , azzal a feltétellel, hogy az igazgatóság a műsorban
közzétette rövid nyilatkozatomat a rasszizmus és az idegengyűlölet
ellen. Ha pontatlanok az ismereteid, akkor ne nyilatkozzál.
Az, hogy ma Magyarországon sokan félnek, tény. Ezt nem tagadhatod le, bár
valóban nem mindenki retteg, nyilvánvalóan Te sem. Messzemenőkig
megértem,hogy Neked és zenekarodnak szükségetek van a kormány anyagi
támogatására. A kutya se harapja meg az etető kezet.
Azt mondod, csak az érezheti az otthoni helyzetet, aki ott él. Tudod, ez
olyan, mint amikor sokan ülnek egy levegőtlen, rosszillatú szobában,és nem
is érzik a bűzt. Az csak egy kintről jövő orrát bántja. Soha nem
mondtam, hogy ezt a kormányt nem a nép választotta meg. Törvényszerűen és
óriási többséggel.
Amiről én beszélek, az nem ennek a kétségbe vonása. Orbán maga nem
rasszista, nem antiszemita, nem cigányellenes,de sajnos egyáltalán nem
határolódik el azoktól a szélsőjobboldali jelenségektől,
amelyeket a leghatározottabban vissza kellene utasítania. Egy Bayer Zsolt
nem lehetne szalonképes egy normális országban, az pedig egyenesen
észbontó,hogy ez az ember a kormányfő közeli barátja. És mit szólsz a
filozófusok ügyéhez? Vagy a médiatörvényhez?
Nagy felelőtlenség ma azt mondani, hogy ma Magyarországon nincsenek komoly
bajok. Ezeknek orvoslása aligha az én feladatom lesz.
Te viszont sokat tehetsz. Nem úgy, hogy összeszámlálod, hány zsidó és
cigány muzsikál Nálad. A jó zenélés-ezt Te jól tudod - nem származás
függvénye.
Kívánok Neked őszintén minden jót, de a személyes ismeretséget felejtsük
el,mi nem érthetjük meg egymást.
Üdvözlettel,
András

2011. febr. 23.

Kocsis válasza:

Kedves András!

Az, hogy bizonyos kérdésekben nem értünk egyet, nem lehet ok a párbeszéd megszakítására. Nekem a „haza” fogalma azért még jelent valamit. És ezt a számomra mindig is drága fogalmat most lejáratták, illetve egyoldalúan láttatják, egyesek gyalázzák vagy gyűlölettel emlegetik. Ha ez provokáció, kikérem magamnak a népem nevében. Ha a fennálló rend megdöntésére irányuló próbálkozás, akkor viszont érthetetlen. Lezajlott egy parlamenti képviselői és egy helyhatósági választás. Az emberek – véleményem szerint – nem Orbán V. két szép szemét, nem az irredentizmust, nem a rasszizmust nem is a parancsuralmat, hanem a rendelkezésre álló lehetőségek közül jövőjük szempontjából az általuk ítélt legoptimálisabbat választották. Ennyit a lojalitásról: ha elolvasod más interjúimat, ezt világosan és nyíltan kimondom, jobboldali lapoknak is (apropó, köszi a kutya-hasonlatot).

Az interjú lényege, hogy az éremnek két oldala van. Ezt próbáltam megéreztetni Barbara Doll-lal és úgy érzem, sikerült is. Neked sok mindenben lehet igazad, de gondoltál azokra, akik az elmúlt évtizedekben eluralkodott tendenciáknak az ellenkező oldali vesztesei? És hogy ebben milyen szerepet játszik a politika? És a sajtó? Könnyű most azt mondani, hogy Szögi Lajos és Marian Cozma – a jéghegy csúcsai – egy elhibázott népesedéspolitika és egy katasztrofálisan eredménytelenül működő segélyrendszer áldozatai. Igenis, vádolom a politikát és a velejéig romlott, réges-rég polarizálódott sajtót az indulatok felkorbácsolásával, az emberek megoszthatóságának gátlástalan kihasználásával. Olyan nehéz kiolvasni az interjúból a béketeremtés szándékát? Hogy alapjában véve azokkal értek egyet, akik boldogulásra, lét- és vagyonbiztonságra és mindenekelőtt nyugalomra vágynak? S hogy ehhez illusztrációként érzékeltetem az együttesünkben fennálló rendet, ahová én a politikát semmilyen formában nem engedem be? Te viszont – megbocsáss – másokkal együtt hagytad, hogy a politika ismét felülírja a művészetet. Elhatározásoddal ui. senkit sem büntetsz azok közül, akiknek a neved amúgy sem jelent semmit. De bünteted azt a sok-sokezer rajongódat, akik szeretnek és tisztelnek. (Nb. Én aztán igazán utálom Berlusconit. De ha valami problémám van, megmondom a szemébe, nem rohanok véleményemmel – tűrhetetlen, hogy még mindig ez a pedofil kéjenc vezeti Itáliát, amíg ott van, nem játszom a népének, stb. - feltétlenül mondjuk az Aszahi Simbun-hoz).

Más. Miért is ne tudhatnék pl. Pap Eszter származásáról, amikor rendszeresen tőle kapom a flódnit? Vagy Zsákai Tiboréról, amikor erről ő maga beszél nekem teljes nyíltsággal és őszinteséggel? Épeszű ember csak arra gondolhat, hogy nálunk megteremtődött a bizalom olyan foka, amely érthetetlenné és indokolatlanná teszi a tabuk létét és fenntartását. Nem lenne jobb kint is egy ilyen világ? Ahol tényleg nem lenne gyűlölet, gyanakvás, elzárkózás? Mert a magam részéről egyre kevésbé találom ezt megosztott világot élhetőnek. Ahol az emberek egyik része azt sem tudja, mitől retteg, a másik részét lelkiismeret-furdalás gyötri olyan bűnök felett, amelyeket el sem követett, a harmadik része talán nem is érti az egészet, stb.? Meddig kell még így élni? 30 évig? Háromszázig? Háromezerig?

Azt hiszem, valóban nem érthetjük meg egymást, ha csak az egyikünk részéről van meg a hajlandóság a dialógus folytatására. S nem érzem, hogy az orromat lényegesen kellemetlenebb szagok facsarnák, mint az elmúlt 20 évben. Szerintem ez az ország, ez a nép változatlanul méltó arra, hogy Schiff András megtisztelje a művészetével. Sajnálom, ha ezt a levél elolvasása után sem így gondolod.


Szeretettel üdvözöl,


Zoli
(aki változatlanul a barátjának tekint)

2011- febr. 27.
P. S. Az általad említett publicista? nevét én a tollamra sem veszem; nem tudom, miért kellene egy darab síkhülyéből – aki sajnos szintén a sajtószabadság jelenlétét bizonyítja – sommásan véleményt alkotni egy nemzetről?


Zenei események • 9302011-03-26 11:10:34
Imádkozzunk a magyarságért!
Szeretettel várjuk

a „Határon túli magyarságért, ÖSSZETARTOZUNK” Alapítvány immár hagyományos jótékony célú koncertjére

a Budapest XI. ker. Gazdagréti Szent Angyalok Templomban (1118 Budapest, Gazdagréti út 14.)

2011. április 29-én, pénteken d.u. 6 órakor.

Közreműködnek:

Bokor Jutta, Cserna Ildikó, Kertesi Ingrid, Kováts Kolos, Megyesi Schwartz Lúcia, Molnár András, Petrás Mária, Rácz István, Rálik Szilvia,
Rezsnyák Róbert, Sárkány Kázmér, Szerekován János, Szvétek László operaénekesek, Geiger György trombita és Maros Éva hárfa művészek.

Kísér: Dallos Erika.

Az est háziasszonya Halász Zsuzsa.

Védnök: Mádl Dalma Asszony.

A műsorban népszerű opera- és egyházzenei áriák fognak szerepelni.

Jegyek elővételben a Szkítia Könyvesboltban (Bp.XII. Böszörményi út 19/a.) valamint a helyszínen kaphatók 1.000,- Ft/db egységáron.
Megrendelhetők e.mail-ben is: osszetartozunk@mail.tvnet.hu

A bevételt és adományokat határon túli testvéreink segítésére fordítjuk (diákok tandíja, kárpátaljai iskolák és gyermektáborok támogatására, rászorultak gyógykezelési ktg., stb.)

Honlap: www.osszetartozunk.hu

Az összeg az alapítvány számlájára is utalható, a jegyek az előadás előtt a helyszínen átvehetők. (A közleményben kérjük a név, és a kért jegyek db-számát feltüntetni)
Kocsis Zoltán • 4122011-03-24 17:08:02
A www.nol.hu -ról egy cikk: Kétséges a miskolci operafesztivál megtartása
Olvashatjuk, hogy az idei programban kiemelt helyet kapnak a Verdi-operák, és azok közül is figyelmet érdemel egy ritkaság: egy korai operája, a Kalóz, mely koncertszerű előadásban kerül majd színre. Külön érdekesség, hogy a Nemzeti Filharmonikusok működnek közre Kocsis Zoltán vezényletével. De az is olvasható a cikkben, hogy a szűkös pénzügyi források veszélyeztetik az idei fesztivál megtartását, így tehát Verdi Kalózának miskolci bemutatója előtt is akadályok tornyosulnak…
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18822011-03-24 01:43:19
Köszönöm kedves Haandel! Nagyon örvendetes ez a híradás számomra. Feltétlenül megrendelem a filmet. (majd tanulmányozom a részleteket...)
Pantheon • 7472011-03-24 01:41:03
a filmvászonról és a képernyőn keresztül „köszönnek” vissza nekem… Nagy bánatomra.
Pantheon • 7462011-03-24 01:37:55
Teljesen igazad van, a forrás megjelölése a sietségemben lemaradt. Általában linkelni szoktam, mely egyúttal a forrást is feltünteti. Ezt pótolandó itt a nekrológ-cikk – melynek szöveg- és képanyagát az egyes hírügynökségek is átvették, felhasználták saját megemlékező írásukban.

S ha már itt tartok, emlékeimben él az a bizonyos 1972-es fogadás a Hotel Duna-Intercontinentalban, amikor a 40. születésnapját nálunk ünneplő Elizabeth Taylor férje, Richard Burton kíséretében sajtófogadást tartott a szálloda Diana-termében. Gyerekkorom óta kedvenc színészeim voltak, így amikor hírét kaptam, hogy egy partira illetve egy filmforgatásra Pestre érkeznek, feltett szándékom volt, hogy valamiképp be kell jutnom az épületbe, hogy közelről is láthassam kedvenceimet. Nyár volt. Kint a főbejárat előtt várakoztunk. Nekem is sikerült beolvadnom a riporterek és újságírók nyüzsgő hadába; kezemben egy irattartó mappával, nyakamban egy foto apparátussal feltűnés nélkül elvegyültem közöttük, majd miután megérkeztek a várva várt hírességek, előbb őket engedték be. Kis idő múltán bennünket az első emeleti, ünnepélyesen feldíszített helyiségbe tereltek be. Mindenki igyekezett gyorsan a legjobb helyeket elfoglalni a széksorokban. Szerencsém volt, mert a „furakodásom” nyomán sikerült az első sorban egy üres székbe bevetnem magam… Előttünk egy nagy asztal, rajta mikrofonok, és sok-sok virág. Mai szóval: hostessek várakoztak behűtött pezsgővel és tálcán poharakkal. Teltek a percek, a negyedórák, s a feszült várakozásunk végül elnyerte jutalmát: végre, nagy tapsok közepette megjelent a világhírű művészpár, asszisztenciájuk kíséretében. Előbb Liz lépett be a terembe, egy hosszú, uszályos nagyestélyiben, bűbájos mosollyal az arcán, nem igazán volt kifestve. A méltóságteljes léptekkel bevonuló Richard Burton pedig egy laza, sportos öltönyben feszült. Mindnyájan felálltunk, tapsoltunk, amit vidáman nyugtáztak. Virágokcsokrokat kaptak, majd mindnyájan megittuk a felszolgált pezsgőt. Miután leültünk, a sajtótitkár elmondta, hogy max. félórát kapunk, és mindenki csak egy kérdést tehet fel; szinkrontolmács fordította angolra azokét, akik nem beszélték az idegen nyelvet. Nem volt sorrend: aki gyorsabb volt a másikénál, az kapott előbb lehetőséget: a bemutatkozás után a sajtó és a média részéről az ilyenkor szokványos kérdésekre szabvány válaszok érkeztek. Mikor rám került a sor, el voltam „ájulva” a megtiszteltetéstől, hogy szinte testközelben, szemtől-szembe ülök a hírességekkel, és nagy zavaromban rossz angolsággal csak annyit sikerült kinyögnöm, hogy kedvenc filmem volt a Cleopatra, boldog vagyok, hogy itt Pesten üdvözölhetem őket, de tovább nem is folytathattam, mert belém fojtotta a szót egy rámenős „kolléga”, aki máris hadarta a magáét…. Így is, máig emlékezetes maradt számomra ez a találkozás a két filmcsillaggal. Burton 1984-es elhunyta után, és Elizabeth Taylor mai halálával, immár mindketten csak
Pantheon • 7442011-03-23 15:10:52
Hetvenkilenc éves korában meghalt Elizabeth Taylor Oscar-díjas filmszínésznő, adta hírül a CNN. Ügynöke nyilatkozatot adott ki, mely szerint a színésznő "békésen hunyt el" ma a Los Angeles-i Cidars-Sinai kórházban. Taylort hat hete kezelték a kórházban szívelégtelenség miatt. Állapota mostanában stabilizálódott, és úgy volt, hogy hazaengedik.

Taylor filmszínészi karrierje a 40-es évek elején kezdődött gyerekszínészként. Pályája során ötször jelölték Oscar-díjra, az elismerést kétszer kapta meg: a Modern kaméliás hölgy-ért (Butterfield 8) 1961-ben és a Nem félünk a farkastól-ért 1967-ben. 1993-ban életmű-Oscart is kapott.




Elizabeth Taylor a Macska a forró bádogtetőn című, 1958-as filmben | Még több kép


Taylor 1932. február 27-én született Londonban, amerikai szülők gyermekeként. A második világháború kitörésekor a család visszaköltözött az USA-ba. A feltűnően szép kislányt kilencéves korában leszerződtette a Universal stúdió, első szerepét a There's One Born Every Minute című, 1942-es filmben játszotta. Ezután rögtön az MGM szerződtette le, akik megcsinálták vele az 1943-as Lassie hazatér-t. A hírnevet az 1944-es A nagy derby című film hozta meg számára. Utolsó tiniszerepét az 1949-es Kisasszonyok-ban alakította.

Felnőttként első nagy sikerét a Papa című filmmel könyvelhette el, amelyben Spencer Tracyvel szerepelt. Az 50-es évek első felében szeretett volna nagyobb kihívást jelentő, komolyabb szerepeket játszani, de ezek rendre elmaradtak, részben az MGM miatt, akik könyedebb filmeket képzeltek el vele. Ebben az időszakban az 1954-es Amikor utoljára láttam Párizst volt a legsikeresebb filmje.

1956-ban végre kapott egy jelentősebb szerepet az Óriás-ban, amelyben Rock Hudsonnal és James Deannel játszott. Ezt követően négy egymás utáni évben jelölték Oscar-díjra: az Esőerdő megyé-ért, a Macska a forró bádogtetőn-ért, Az utolsó nyár-ért és a Modern kaméliás hölgy-ért, melyért végül meg is kapta az elismerést.

1960-ban minden idők legjobban fizetett színésznőjévé vált, amikor leszerződött a végül csak 1963-ban bemutatott Kleopátra főszerepére. A forgatás alatt viszonyt kezdett filmbeli partnerével, Richard Burtonnel, aki később az ötödik férje lett. Burtonnel szerepelt az 1966-os Nem félünk a farkastól-ban is, amelyért megkapta második Oscar-díját. Később még hat filmben játszottak együtt.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18802011-03-21 23:31:34

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Ismertettem korábban Farkas Ferenc: Csínom Palkó c. daljátékának szegedi szabadtéri előadásait, ahol Házy Erzsébet Éduskát alakította a daljátékban. (1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. ) Lásd: 670 sorszám.

El kell még mondanom, hogy az 1960. augusztus 2-i előadást, melyet a televízió másnap, 3-án sugárzott – lásd a 860. sorszámnál -, a rádió élőben közvetítette. Utóbbi teljes hangfelvételét tudomásom szerint a rádió hangarchívuma őrzi.

Korábban szóltam arról is, hogy a Rádió Dalszínháza két saját stúdiófelvételt készített a daljátékból (a második – ahol Éduska Házy Erzsébet volt - alig két évvel a Csínom Palkó szegedi szabadtéri bemutatója után került adásba). Ezekről az 1.391., 1.377. és az 528.. sorszámok alatt adtam részletes tájékoztatást. De ehhez további kiegészítő adatokkal szolgálok rövidesen….
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18792011-03-21 23:30:42
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Benjamin Britten: A kis kéményseprő – egyfelvonásos gyermekopera

Erről a rádiófelvételről, melyen Házy Erzsébetet a 14 éves Juliet Brook szerepében hallhatjuk, az 1.290. és 1289. sorszámok alatt esett szó.

Itt most pontosítom a rádióadás bemutatójának időpontját:


1962. december 26., Kossuth Rádió 8:10., ismétlések:
1963. február 17., 18:00
1963. december 22., 8:10
1964. december 24., 11:00
1966. július 16., 8:40
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18782011-03-21 23:29:35
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


„Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.” blokkban ott van Örzse alakítása Kodály Háry Jánosában (lásd az 1004. sorszámnál)

Csupán annyi megjegyzés itt: a rádió az Operaházból élőben közvetítette a felújítás első előadását:

1962. december 16., Kossuth Rádió, 19:00


Díszlet: Forray Gábor
Óraszobrok: Kovács Margit mv. tervezése

Jelmez: Szeitz Gizella
Koreográfus: Rábay Miklós mv.

Rendező: Békés András
Karmester: Erdélyi Miklós

Háry János: Radnay György
ÖRZSE, a mátkája: HÁZY ERZSÉBET
Ferenc császár: Hámory Imre
A császárné: Neményi Lili
Napóleon: Rösler Endre
Mária Lujza, Napóleon felesége: Szőnyi Olga
Öreg Marci, a császári kocsis: Domahidy László
Ebelasztin báró: Bende Zsolt
Meluzina grófnő: Kenderessy Éva
Esztrella bárónő: Szabó Márta
Magyar silbak: Balatoni Rajmund
Burkus silbak: Kövesdi Károly
Generális Krucifix: Galsay Ervin
Generális Dufla: Csőr József
Első huszár: Nádi Frigyes
Második huszár: Morandini Egon
Első tüzér. Rajna András
Második tüzér: Müller Gyula
Udvari lakáj: Klätzer Alajos
Diák: Erdei Gyula
Bíró: Gogolyák Antal
Kocsmáros: Ferencz László
Első pór: Hegyi János
Második pór: Berkes János

Szólót táncolt: Havas Ferenc

Bánk bán • 18822011-03-20 19:46:45
Hát ezzel én is így vagyok/így teszek...
Belcanto • 6982011-03-20 19:35:59

Kolonits Klára tavaly novemberben Koppenhágában koncertszerű előadásokon hatalmas sikerrel énekelte a Beatrice di Tenda címszerepét.

Bermuda hívta fel figyelmünket a másik topicon a YouTube-ra feltett Ah! La morte a cui m' appresso kezdetű áriára.
Nagy öröm mindnyájunknak, hogy már Kolonits Klára megkapó és poétikus tolmácsolásában is hallgathatjuk ezt a gyönyörű áriát, Beatrice kavatínáját az operából.

De jó lenne az előadás teljes felvételét meghallgatnunk, és persze, ha itthon is lehetőséget kapna Kolonits Klára, hogy koncertteremben/színpadon elénekelhesse/alakíthassa a ritka szépségű belcanto-opera hősnőjét!

(Még egy részletet találtam Kolonits Klárával az operából: Deh! Se un' urna....)
Bánk bán • 18802011-03-20 18:53:02
Én is csak annyit tudok, hogy elkészült a felvétel.

A tegnapi Magyar Nemzetben olvastam a következőket:

"A Magyar Állami Operaház az Erkel-mű bemutatásának 150. évfordulójára háromlemezes CD-felvételt adott ki. A kiadvány a Bánk bán ősváltozatának zenei anyagát örökíti meg - azt a változatot, amely a szerző születése 200. évfordulója alkalmából 2010. november 6-án és 7-én, több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban." (T.G.)

Esetleg, ha megtudsz valamit, hol kapható és mennyiért, akkor, kérlek, tudasd velünk. Én is megteszem, ha előbb jutok ehhez az információhoz.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 370462011-03-20 18:39:00
Számomra az opera mindig is jelmezes darab marad, ezt a fajta, hagyományos zenés-színházat részesítem előnyben, és szeretem. (DVD-n is csak az ilyeneket keresem.) Tőlem, múzeumnak is nevezhetjük akár. De nem utasítom el kapásból azt, ami momentán valamiért nem nyeri el a tetszésemet - bárki is legyen a rendezője, karmestere, bármely politikai kurzus által helyzetbe hozott alkotók, művészeti vezetők adják is hozzá a nevüket. Nem ebből indulok ki, indulataimat nem ebből vezetem le, mert az én értékvilágomban mindez másként működik. Gondolataimat nem az vezérli, hogy ki kinek az embere, és korábban kinek tettem „hűségesküt”, hanem a létrehozott érték vagy értéktelenség áll a középpontban. De mint tudjuk, ez szubjektív kategória, nem független valami, ezért ütköztethető a mások ettől ellentétes nézetével. Vica-versa. Ismerjük fel (lássuk be) valami-valaki mindig támadható - de védhető is - bárkinek bármilyen megközelítésű recenzióját is olvassuk el.

Vannak- voltak kivételek, melyek a jelen idők szeleként, a múlttal való szakítás, az éppen divatos "korszerűsítés" jegyében fogantak és érkeztek, és valamiért elnyerte a tetszésemet: az utóbbira példa Kovaliktól a Mefisztofele színpadra állítása. Ebbe a sorba illeszkedik a nagy kedvencem, Donizetti történelmi operájának, a Roberto Devereux-nek pár éve a müncheni operában bemutatott, különleges koncepciójú, új produkciója is, melyet Gruberova és a többiek neve fémjelez, és amit és ahogyan erről a Tudor-korról merészen „megálmodtak" és ábrázoltak a darab színrevitelében az alkotók. Ez a Donizetti-remekmű ebben a "modern" felfogású rendezésben is a lehető legnagyobb élményeim közé tartozik mindmáig. Mégis, az én zenés-színház iránti fogékonyságomat inkább a konzervatív ízlésirány jellemzi, amit nem bánok és örülök, hogy ez nálam így alakult ki.
A Szinetár-féle új Macbbethről addig nem nyilvánítok véleményt, míg nem láttam a felújított Verdi-operát. A premierre nem tudok elmenni, csak az első széria utolsó előadására (április 3.) jutok el. Amit a főpróbáról olvashatunk a másik weblapon, tekintsük a tolerancia jegyében egy véleménynek a többi közül. Aztán ki-ki úgy is beáll a sorba valamelyik oldalon, s leteszi a voksát pro és kontra. Ezen nem akadhatunk fenn. C'est la vie.
Bánk bán • 18752011-03-20 16:50:08
Olvasom, hogy az Operaház gondozásában elkészült az "ős" Bánk bán 3 CD-s lemeze. Akkor talán már megvásárolható is...
Társművészetek • 6302011-03-20 16:33:44
Koltay Gábor a József Attila Színház megbízott ügyvezető igazgatója

180 perc Rábai Balázs Liebhardt Ágota - 2011.03.18. 09:05

Megbízott ügyvezető igazgatóként Koltay Gábor filmrendező irányítja tovább a budapesti József Attila Színházat.


Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!

Méhes László igazgató lemondása után április 1-től megbízott ügyvezető igazgatóként Koltay Gábor filmrendező irányítja tovább a budapesti József Attila Színházat. Mivel komoly érdeklődő nem jelentkezett, aki önkormányzati támogatás nélkül működtette volna tovább a teátrumot, az intézmény fővárosi fenntartású színházként működik a jövőben is. Az ideiglenes, de teljes joggal rendelkező vezető, aki pályázni is szeretne a posztért, már most is bonthat, illetve köthet szerződéseket.

A helyzetet a 2010 előtti színházi vezetés felhalmozott adósságai, gazdálkodási hibái miatt kellett rendezni. A lefolytatott revizori vizsgálat súlyos mulasztásokat tárt fel, több mint kétszázmillió forintos hiány keletkezett, mondta el Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.

Koltai Gábor úgy véli, a társulat túlnyomó többségével együtt fog dolgozni a következő évadban, a meglévő értékekre építve igazgatja tovább a színházat, s a repertoárban olyan darabok is helyet kapnak, amelyek segítenek jobban megérteni a világot.

A 180 percbe Liebhardt Ágota készített összeállítás, Koltay Gábor megbízott igazgatóval pedig Rábai Balázs beszélgetett a reggeli műsorban.

Momus társalgó • 43222011-03-19 15:41:23
"A Művészetek Palotájának vezérigazgatója is lemondott, egészségi állapotára hivatkozva. Miközben bízunk őszinteségében, humánusan reménykedünk abban is, hogy nem ez a valódi ok."

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a Magyar Nemzet híradása szerint Kiss Imre kerekes székben jelent meg a sajtótájékoztatón, és jelentette be az egészségi állapotának olyan mértékű romlását, mely már nem teszi lehetővé számára, hogy az eddigiekhez hasonló intenzitással lássa el feladatát az intézmény élén.
László Margit • 512011-03-17 22:53:44
Elírtam a nevet: "O. Straus" - helyesen
László Margit • 502011-03-17 22:29:37
László Margit - más operaházi kiválóságokkal együtt - a gyerekkoromban egyet jelentett az operett egyik-másik csodált hősnőjével – hiszen a Rádió Dalszínháza produkcióin át zártam őt is a szívembe; az operettek, daljátékok rádiós felvételein jött át és ívódott belém a mással össze nem hasonlítható különleges szépségű lírai szopránja – ezzel párhuzamosan az operák, az oratóriumok szerepeiben lassacskán „felfedeztem ” a „másik” László Margitot is…

Íme, azok az operettek, melyek stúdiófelvételeiről László Margitba „szerelmesedtem”:

Schubert-Berté: Három a kislány (két különböző szereposztásban is)
Suppé: Boccaccio
Suppé: A szép Galathea
Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Offenbach: Az elizondói lány
Offenbach: A varázshegedű
Offenbach: A 66-os szám
O. Strauss: Legénybúcsú
O. Strauss: Varázskeringő
Fall: Sztambul rózsája
Millöcker: A koldusdiák
J. Strauss: Denevér (két különböző szereposztásban is)
J. Strauss: A királyné csipkekendője
Ziehrer: Csavargók
Sullivan: Mikádó
Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás
Jones: Gésák
Lehár: Pacsirta
Lehár: Cigányszerelem
Huszka: Mária főhadnagy
Huszka: Erzsébet
Kálmán: Kiskirály
Kálmán: Tatárjárás
Kálmán: Hollandi menyecske
Jacobi: Jánoska
Kemény Egon: A messzetűnt kedves
Dunajevszkij: Szabad szél

Végül legyen itt egy, a rádió által közvetített „élő” operettelőadás szereposztása:

Johann Strauss: A cigánybáró

Háromfelvonásos operett

Közvetítés az Erkel Színházból: 1970. december 10., Kossuth rádió 19.25 – 22.00
(a november 20-i felújítás hangfelvétele)

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Blum Tamás
Karigazgató: Nagy Ferenc

Rendező: Makai Péter

Szereposztás:

Barinkay Sándor – Szőnyi Ferenc
Szaffi – Szabó Rózsa
Czipra – Barlay Zsuzsa
Zsupán Kálmán – Palócz László
Arzéna – László Margit
Mirabella – Ercse Margit
Ottokár gróf – Albert Miklós
Gróf Carnero – Nádas Tibor
Homonnay Péter gróf – Simándy József
Mária Terézia császárné – Szilvássy Margit
Gazsi – Huszáros Győző
Józsi – Erdei Gyula


László Margit • 492011-03-17 21:32:51
Összeírtam pár oratórium-előadást, melyben László Margit együtt énekelt az Alkantarai Szent Péter templom egykor volt, Bucsi László atya vezényelte Liszt Ferenc Kórussal és Zenekarral (MÁV szimfonikusok később az ÁHZ zenészeiből verbuvált együttesek):

Liszt: Koronázási mise

1964. március 29. (Húsvétkor)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Marik Péter
Ütő Endre
Orgona: Gergely Ferenc

1973. október 21. (Templombúcsú)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Korondy György
Jánosi Péter
Orgona: Gergely Ferenc

Bach: Máté passió

1974. április 19. (Nagycsütörtök)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Keönch Boldizsár
Gáti István
Doszpoth Dezső

Bach: h-moll mise

1974. november 30.
László Margit
Buday Lívia
Keönch Boldizsár
Bordás György

László Margit • 472011-03-17 20:54:00

Köszönetem -zéta- László Margittal készített születésnapi-interjújáért! Legyen itt is nyoma.

Részlet a beszélgetésből:

- Amikor a pályája elkezdődött, nagyon sok fiatal és tehetséges művész dolgozott az Operaházban, felsorolni is nehéz őket. Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Déry Gabriella, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és még sorolhatnám.

- Hát, az egy nagy generáció volt és borzasztó, hogy szinte már alig vagyunk. Lukács Ervint is (akit most temettünk) kislánykorom óta ismertem, együtt énekeltünk a Budapesti Kórusban, Melissel a ciszterek kórusában. De mondhatnám az ottani orgonistát, Margittay Sándort is, akivel később igazán sokszor léptem fel. Réti Jóskával teljesen párhuzamosan futott a karrierünk, rengeteg közös koncerten, áriaesten, dalesten léptünk fel. Utolérhetetlen volt, ahogy vele és Melissel a Sevillaiban együtt játszottunk. Ilosfalvy Robi Belmontét énekelt abban a Szöktetésben, ahol én Blondét. Kicsit hősiesebb karakter volt, ezért nem énekelt más Mozart-szerepet. Ágai Karola pár évvel később kezdett, az Éj királynőjével robbant be. Engem, noha koloratúrszerepekkel felvételiztem (Konstanzát énekeltem, meg a Lakmé Csengettyűáriáját), inkább Paminaként foglalkoztattak.
László Margit • 452011-03-17 16:43:36
Milyen szép lett volna ez a 80. születésnap a Kossuth-díjjal megkoronázva?! Remélem, jövő ilyenkorra realizálódik a művésznőnek ez az elismerő állami kitüntetése is! Születése napján szívből gratulálok László Margitnak, és kívánok neki jó egészséget, örömöket, további boldog, megelégedett szép életéveket!
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17152011-03-17 16:34:09
A filmes Káel Csabát nevezte ki a Művészetek Palotája élére Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Kiss Imre, az intézmény leköszönő vezetője megromlott egészségi állapota miatt kérte felmentését.

(MTI, Origo)

Káel Csaba rendezőt nevezte ki március 17-i hatállyal a Művészetek Palotája Nonprofit Kft. vezérigazgatójává Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter - jelentették be csütörtökön a Müpában rendezett sajtótájékoztatón. Mint azt Kiss Imre, az intézmény leköszönő vezetője elmondta, megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte a minisztertől, ezért vált szükségessé új vezérigazgató kinevezése.

A közlemény szerint Káel Csaba kezdetektől a Müpa egyik tanácsadója, az operaprogramok szerkesztője volt, öt évre kapta vezérigazgatói megbízatását. Kiss Imre - akit még a Duna-parti épület építése idején, 2006 októberében kértek fel a Művészetek Palotája mint intézmény létrehozására, és akit részben a Müpa élén végzett munkája elismeréseként hétfőn a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntettek - főtanácsadóként segíti a továbbiakban az új vezérigazgató munkáját.

Káel Csaba elmondta, hogy az intézményt működtető csapat létrehozásától együtt dolgozott Kiss Imrével. Méltatta elődjének munkáját, hozzátéve, hogy Kiss Imre az ország legjobb kulturális menedzsereként kapott felkérést a Művészetek Palotája programjának megalkotására, a napi munkát végző társulat megszervezésére, és olyan sikerrel végezte munkáját, hogy ma már a Müpa a világ nagy kulturális intézményeinek, a brüsszeli BOZAR-nak, a New York-i Carnegie Hallnak, a londoni South Banknek a klubjába tartozik, "tehát az NB I-es ligában játszik."

Káel elmondta, ezután is a külföldi élmezőnyből hívnak előadókat, de még gyarapítják a gazdag ifjúsági programokat. Ugyanakkor figyelemmel lesznek a kulturális piacnak azokra a szegmenseire is, amelynek legjobb képviselői szeretnének a Müpában is teret kapni és jövedelmet is hoznak a háznak. Csonka András vezérigazgató-helyettesi pozíciója a vezetőváltás során nem változik.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

DOHNÁNYI: A tenor

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

LEONCAVALLO: Bajazzók
MASCAGNI: Parasztbecsület

19:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar, Bel Canto Operatársulat
vez.: Deák András
DONIZETTI: Szerelmi bájital - a két felvonásos vígopera szcenírozott előadása

19:00 : Budapest
MR Márványterem

Prunyi Ilona (zongora)
MOZART: B-dúr szonáta, K 281
MOZART: C-dúr szonáta, K 330
DOHNÁNYI: Hat zongoradarab, Op.41
BARTÓK: Román kolindadallamok - I.,II.füzet

19:30 : Budapest
Zeneakadémia

Jevgenyij Szugybin (zongora)
SCARLATTI: Szonáták (válogatás)
BEETHOVEN: Bagatellek, Op.126 ***
CHOPIN: cisz-moll noktürn, op. 27, No.1
CHOPIN: Mazurka, Op.24, No.4,
SZKRJABIN: Mazurka, Op.25, No.3
PROKOFJEV: B-dúr szonáta, No.7, Op.83

19:30 : Budapest
BMC - Koncertterem

Modern Art Orchestra évadnyitó, vendég: Bob Mintzer

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Tóth Viktor Tercett

21:00 : Budapest
BMC - Opus Jazz Club

Jazzy Live: JaMese
19:00 : Nagykanizsa
Hevesi Sándor Művelődési Központ

Savaria Szimfonikus Zenekar
vez.: Vásáry Tamás
CHOPIN: f-moll zongoraverseny
BEETHOVEN: IV. szimfónia

19:30 : Debrecen
Bartók Terem

Amadinda 30
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)