vissza a cimoldalra
2018-05-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60802)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7199)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (845)
Erkel Színház (9289)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2529)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (713)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (580)
A nap képe (2056)
Momus-játék (5490)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2732)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1407)
Franz Schmidt (3127)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4274)
Simándy József - az örök tenor (536)
Kolonits Klára (1066)
Jonas Kaufmann (2255)
Operett, mint színpadi műfaj (3604)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (26594 hozzászólás)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30722015-12-10 23:15:32
Ferruccio Furlanetto ad dalestet 2016. január 12.én, 19.30 órától a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az olasz basszus estjén Rachamaninov és Muszorgszkij dalai és románcai szerepelnek műsoron, köztük a Halál dalai és táncai is.
Közreműködik: Igor Csetujev (zongora).
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1252015-12-10 09:51:50
A Bartók Rádióban hallgathatjuk meg ma délután:

12.37 - 13.11 Elisabeth Schwarzkopf énekel

Elisabeth Schwarzkopf énekel a Salzburgi Ünnepi Játékokon

Zg. km. Gerald Moore

1. Schubert: a) Halászdal, b) Seraphine, c) Dal a zöldben, d) Boldogság, (1960. augusztus 13.)

2. Schumann: A diófa
3. Richard Strauss: Zord idő, (1956. augusztus 7.)

4. Wolf: Régi bölcsességek, (1958. július 27.)
Operett, mint színpadi műfaj • 25832015-12-10 00:17:54
Sok mindenben azonos a véleményem a cikk szerzőjének meglátásaival: de ő a második (vagy inkább a kevert) szereposztásról ír, míg nekem a bemutató előadás (első) szereposztásához volt szerencsém. Vadász Zsolt és Dolhai Attila az általam látott előadásban is benne volt, azonos nézőpontból ítélhettük meg színpadi alakításukat. Majd én is leírom észrevételeimet, benyomásaimat erről az új Sybill-produkcióról.
Operett, mint színpadi műfaj • 25822015-12-09 22:44:30
Lám, a többünk előtt operakritikái miatt egy ideje nem ismeretlen „Mezei néző” nemcsak az Operában fordul elő, de időnként az Operettben is megfordul…. Erről tanúskodik az alábbi beszámolója:

Operettszínház - Illúzió a szerelem? - A Sybill Szabó Máté rendezésében - 2015.12.07.

| MakkZs |

„Egy öregek otthonában játszódik a keret, ahol az idős Sybill visszaemlékszik a múltra. Nemcsak az elején és a végén, de menet közben is, a cselekmény néhány fordulópontján is megjelenik ez a tekintélyt sugárzó matróna, aki szépségéből megöregedése ellenére sem veszített…. Jelenléte, figyelme egyre lényegesebb lesz az előadás folyamán és az utolsó - sorsdöntő - beszélgetésnél pedig kiemelten fontos. Feltételezem, épp ezért a jelenetért volt szükség korábban többször behozni, hogy a néző itt véletlenül se gondolkozzon azon, hogy ki is lehet ez a néma szereplő.”

„Ami nagy dolog: most ezúttal nem egy olyan zenés előadás született, amikor a rendezői vízió megerőszakolja az eredeti művet miközben a műfaj törzsközönségét elriasztja, hanem elmondható, hogy klasszikus nagyoperettet látunk továbbra is, amely csak gazdagodik a hozzáillesztett kerettől és kiegészítésektől.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546972015-12-09 20:28:36
"látogathatóvá és/vagy megtekinthetővé"
Zenei témájú könyvek • 672015-12-09 20:26:23
Nekem erről a számról mindig Offenbach jut eszembe...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546962015-12-09 20:23:49
"Meg kellene fontolni, vissza kéne hozni a régit jövőre, amilyen sok előadása van egy évadban simán mehetne a kétféle."

Éppen fel akartam tenni a kérdést: Mi lesz a régi patinás díszletekkel, jelmezekkel? Mi lesz a sorsuk? Remélhetőleg, nem kótyavetyélik el az egészet, hiszen muzeális értékek, amiket becsben, méltó helyen, védetten őrizni kell! (Akár kiállítások céljaira is, látogathatóvá kellene tenni azokat.)
Csatlakozom a fent idézett gondolathoz, nem szabad feledésre kárhoztatni a régit, azt, ami nemzedékek számára jelentett örömet, szépséget, boldog gyermek- és felnőttkori elvarázslást!
Erkel Színház • 60142015-12-09 19:55:28
Hétköznapi bűneink

Anger Ferenc Puccini Triptichonjáról – Párizs, Szajna-part; egy zárda Siena közelében; Firenze, Buoso Donati hálószobája – Puccini egyfelvonásosainak helyszínei. A zeneirodalom egyik legkülönlegesebb „ötlete” és vállalása; három zseniális opera, egy naturalista dráma, a líra és a komédia egy este. A Triptichont decemberben az Erkel Színház tűzi műsorára. A beugró rendezővel, Anger Ferenccel a bemutató előtt beszélgettünk szentről és profánról, tisztaságról és gyarlóságról, Puccini átfogó, érzékeny humanizmusáról…

/Pallós Tamás, Új Ember Hetilap – 2015. 12.06.

– Az évad eleji terveket át kellett alakítanunk, mert Kerényi Miklós Gábor lemondta a rendezést. Szikora János átvette tőlem a Werthert. Mivel a napokban volt premierje Székesfehérváron, a Triptichont nem tudta volna elkezdeni, így az utolsó pillanatban én ugrottam be a Puccini-egyfelvonásosok színpadra állításába. Végül is szerencsésen alakult a helyzet. Szikora János a francia zeneirodalom kiváló ismerője; ő nagyon örült Massenet operájának, ami régóta a kedvencei közé tartozik. A Triptichon pedig az egyik legfantasztikusabb zenés színházi alkotás, úgyhogy nekem óriási megtiszteltetés foglalkozni vele.
Zenei témájú könyvek • 652015-12-09 16:28:56
Eősze László: Trisztán és Aida - Séták az opera világában

Méret:
21×21 cm

Oldalszám:
112

„Érdekfeszítően, olvasmányosan, s egyben szakmailag igényesen írni egy olyan összetett, sokoldalú műfajról, amilyen az opera, – ez a legnehezebb, legizgalmasabb zenetörténészi feladatok egyike. Megnehezíti a szerző dolgát, hogy egyrészt szeretné megnyerni e különleges zenés színház számára azokat, akik még alig vagy egyáltalán nem találkoztak az operával, másrészt tartalmas olvasnivalót szeretne kínálni a műfajt már jól ismerő zenekedvelőknek is. Erre vállalkozott Eősze László, az Erkel Ferenc-, Szabolcsi Bence- és Széchenyi-díjas zenetörténész, Kodály Zoltán életrajzírója, Verdi és Wagner életművének népszerűsítője, a magyar zenetörténet írás doyenje, amikor az Operaélet folyóirat hasábjain közreadta esszésorozatát. A Holnap Kiadó ezen operákról és operakomponistákról szóló, szakmai megalapozottságú, de vállaltan szubjektív megközelítésű tanulmányokból gyűjtött össze egy válogatást ebbe a kötetbe.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546942015-12-09 12:58:17
Ókovács Szilveszter - A funky-tól az operáig

Juhász Előd és Ókovács Szilveszter mutatta be az Opera-sziporka című kötetet Hatvanban, amelyből a Magyar Állami Operaház főigazgatójának életét ismerhetjük meg.

Kairosz kiadó, 2014. február
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa • 1242015-12-09 12:44:34
A Bartók Rádió ma délutáni műsorából:

13.36-14.30 Dalszínház utcai dalestek

Brickner Szabolcs és Hajnóczy Júlia énekel
Zongorán közreműldöik: Gábor József

1. Rahmanyinov-dalok : a) Álom, b) Tavaszi áradás, c) Elmúlik minden, d) Musett-töredék, e) A gyermekekhez, f) Mennyire fáj, g) Jártam nálad (Brickner)

2. Reynaldo Hahn-dalok: a) A szabadban, b) A szerelmes, c) A tavasz (Hajnóczy)

3. Csajkovszkij-dalok: a) A bálban, b) Fény árad szét, c) Mignon (Brickner)

4. Lionell Daunais-dalok: a) Rózsaszín, b) Sárga, c) Zöld, d) Fehér, e) Barna, f) Szürke, g) Mályvaszínű

(Magyar Állami Operaház., 2015. február 7.- részletek)
Lisztről emelkedetten • 5522015-12-09 12:01:00

Folytatom Walter Teréz ( Pulszky Ferencné) naplójának közlését:
„Liszt Ferenc árvízi hangversenyei Bécsben 1838/9.”

Fordította és magyarázó szövegét írta Csuka Béla

Kiadó: Országos Liszt Ferenc Társaság
Budapest, 1941

Május 23.
Azt mondják, hogy Liszt szombaton elutazik; egyrészt örültem ennek, másrészt sajnáltam is… Örömömet – bevallom – részben az okozta, hogy a sok kis emócióból, melyeket ő keltett bennem, vagy inkább saját gondolataim és érzéseim, melyek őhozzá kapcsolódtak -, kijutok; de másrészt azért is, mert így legalább felhagynak végre a róla való örökös beszéddel; fájlalom viszont, miután így nem hallom őt játszani többé.
- Igazán bolondos vagy – szóltam magamhoz -, hogy mindez annyira hatott rád. – Akaratlanul is élénken veszek részt mindenben, ami csak részben is vonz, vagy visszhangot kelt bennem.

Május 25.
Bolza G. és Wendland jött hozzánk. (A fordító megjegyzése: Ez a Bolza gróf valószínűleg Antal, József gróf és gr. Batthányi Anna fia, 1810-1886, ami a Nemzetségi Zsebkönyv szerint Bécsben élt. Hogy ki volt a vele jött Wendland – több adat hiányában – nem tudtuk megállapítani.) Többek közt egy versről beszélgettünk, melyet Zedlitz írt Lisztről és Thalbergről, Lisztet Byronnal, utóbbit pedig Goethével és a dicső természettel hasonlítván össze. Érzésem szerint a Liszt – Byron hasonlat érthető is, ellenben Thalberg és Goethe! Hiszen Thalberg csupán kiváló tehetség, ki rendkívül szépen játszik, de – úgy hiszem – nem igazi előadó. Goethe pedig géniusz, akinek előadása maga a bámulatra méltó tárgyilagosság. Nem!, az igazságnak ekkora hiányát még a költészetnek sem tudom megbocsátani, ami pedig – s ez érthető is – könnyen burkol valakit égi fénybe. Wendland is mondta, hogy ő Lisztet egy viharra bízott alkotmánnyal hasonlítaná össze. „A vihar gyakran arra a partra hajtja, hol az isteni és mennyei kínálkozik neki, s ahonnan más, magasabb szférák mutatkoznak előtte.”

(Folytatom)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15702015-12-09 11:26:52
Ma már ismét kaptunk operettet az operettműsorban...

Megjegyzem, Karády Katalin énekelt operettben is, az Operettszínházban és máshol; korabeli hanglemezfelvételek őrzik énekhangját:

Ábrahám Pál - Harmath Imre: Bál a Savoyban – „Tangolita” (Km. a Durium Zenekar)

Kemény Egon – Halász Rudolf: Fekete Liliom – „Ma éjjel…” (Km. zenekari kíséret; vezényel: Ruff Béla)

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill – Sybill levele; „Illúzió a szerelem…” (Km. a Pátria zenekar)

És ha már Sybill – további részleteket hallhattunk a rádió teljes, 1962. január 10-én bemutatott stúdiófelvételéről is (Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkarának Férfikara. Vez.: Sebestyén András)
Mivel tegnap este megnéztem az új Sybill-előadást a Nagymező utcai teátrumban, erre a későbbiekben egy beszámoló keretében visszatérek majd a másik „Operett…”-topicban, a most hallott néhány rádiós részlet a darabból ismét meggyőzött arról, mennyire többet nyújt nekem ének-zeneileg ez a jól sikerült stúdiófelvétel egy egyébként elfogadható nívójú, élő előadás hangzásélményéhez képest – legalábbis az Operettben.

Karády Katalin annak idején énekelte Mayát is Fényes Szabolcs - Harmat Imre azonos című operettjében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Mayából nem maradt fent vele semmi hangzó dokumentum, így a Dankó Rádióban most az 1971-es rádiófelvételről hallottunk két részletet (Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Rátonyi Róbert és Korda György).

A Karády Katalinra emlékező adás ismétlése 18 órától hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15692015-12-08 11:05:45
Érdekes, a Dankó Rádió mai operettműsorában egyetlen „igazi” operettdal sem hangzott el – leszámítva a műsorzáró részletet (Cigányprímás – keringőegyveleg), ellenben kaptunk de Fries Károly, Fényes Szabolcs. Buday Dénes és más szerzők zenés játékaiból, dalaiból, filmdalaiból egy csokrot, olyan neves előadóművészek tolmácsolásában, mint például Kiss Manyi, Kazal László, Szabó Miklós, Melis György – és persze Karády Katalin, akinek„búgó” énekhangja is felcsendült több, bejátszott zenei felvételen - elvégre Ő a „főszereplő” egész héten át: ma van születésének 105. évfordulója!
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8612015-12-08 10:28:46
Duna TV sugározza az éjjel

2015. december 8. kedd 22:55 - 00:55

MüpArt Classic
Elina Garanča áriaestje

Művészetek Palotája, 2015. április 17-i koncert felvétele

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vezényel: Karel Mark Chichon

Műsor:

• Glinka: Ruszlán és Ludmilla - nyitány
• Csajkovszkij: Az orléans-i szűz - Johanna áriája
• Massenet: Thaïs - Meditáció
• Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila Csókáriája (Mon cœur s'ouvre à ta voix)
• Saint-Saëns: Sámson és Delila - bacchanália
• Gounod: Sába királynője – Balkis királynő kavatinája, III. felv. (Plus grand, dans son obscurité)
• Három pasodoble

• Bizet: Carmen - keresztmetszet

Ráadások:
• Egy zarzuela (spanyol nyelven énekli)
• Lara: „Granada” - dal
• Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta dala


„A világhírű lett származású mezzoszoprán idén adott önálló áriaestet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Az esten francia és orosz operarészletek hangzottak el, a második részben Bizet: Carmen c. operájának keresztmetszetét – a címszereplő leghíresebb áriáit szólaltatta meg a gyönyörű hangú és varázslatos személyiségű művésznő.”


Rendező: Gémes Katalin

Műsorvezető: Bősze Ádám

Időtartam: 120 perc
Opernglas, avagy operai távcső... • 189262015-12-08 10:24:42
Rendezői ötlettelenség volt ez is: a király és paripája "aranyba öntve", vagy a vonagló "szörnymaszkok" szerepeltetése...
Élő közvetítések • 50252015-12-08 10:16:57
Az említett Trubadúrt ma délben (12.00) és este (20.00) láthatjuk a Classica csatornán (Netrebko, Domingo, Meli, Marie-Nicole Lemieux, Riccardo Zanellato - vezényel: Daniele Gatti)
Élő közvetítések • 50242015-12-08 10:14:11
A televízióközvetítés, amit láttam, az első három visszatapsolás után véget ért ("lekeverték").
Élő közvetítések • 50182015-12-07 23:08:07
Köszönöm ezt a linket: most ért véget az élő operaközvetítés a cseh TV-ben - persze csúsztatással adták le Milánóból a Scala évadnyitó Verdi-produkcióját; kár, hogy szerver-technikai problémák miatt olykor akadozott a videolejátszás: többször is leállt, félbeszakadt a kép és hang... Ezen túltéve magam, így is nagy örömömre szolgált, hogy megnézhettem most a Scala évadnyitó előadásának közvetítését - Netrebko csodálatos Giovanna d'Arco-alakítása, kisugárzása miatt érdemes volt ezt a mesteri Verdi-operát elővenni és bemutatni a Milánói Scalában.
Milyen zenét hallgatsz most? • 245772015-12-07 19:14:09
Verdi: Giovanna D'Arco - élő előadás közvetítése a Milánói Scalából! Vezényel: Riccardo Chailly
Giovanna: Anna Netrebko
Élő közvetítések • 50162015-12-07 19:12:03
Nagyszerű!

Délután lejátszottam DVD-mről a bolognai Giovanna D'Arcot-t (Susam Dunn, Renato Bruson, Vincenz La Scola - rendező: Werner Herzog, 1990); Riccardo Chailly vezényletével ment a darab, ezúttal - most - a Scalában dirigál. Rajta, és a zenekarán nem fog múlni... Figyelem az élő előadást!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546832015-12-07 12:48:19
Bizony, nekem is feltűnt ez a kijelentése, mikor más témában, Házy Erzsébetről is olvastam tőle, az elmondottakat. Szerkesztési elírásra, nyomdahibára gyanakodhatnánk még... de nem hiszem.
Zenetörténet • 932015-12-07 12:41:06
Persze, brácsa az...Köszönöm.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546812015-12-07 12:12:27
Ha kissé gonoszkodnék, akkor azt mondanám, Szinetár gondolataiban akár a "kínai opera" műfaja is járhatott...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33182015-12-07 12:02:31
A Dankó Rádió ma sugárzott operettműsorában (mely Karády Katalinra emlékezik) részletek csendültek fel – nem először - Polgár Tibor-Kristóf Károly szép daljátékából, a Krúdy Gyula műve nyomán készült A lepecsételt asszonyból.
A rádiós dalszínházi felvétel 1962. évi bemutatását követően - teljes egészében - utoljára 1968. január 25-én hangzott el a Petőfi adón, 10.00 és 12.07 óra között.

Hála a Dankó Rádiónak, és persze a szerkesztőnek, Nagy Ibolyának, most már egyre gyakrabban hallani legalább e rádiófelvétel szép részleteit az éter hullámhosszán.

Korábban már beírtam az „Operett a magyar rádióban (1949-1990)” topicba, legyen itt is nyoma a ma ismét felhangzott gyönyörű szerelmi kettős dalszövegének:

Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse (HÁZY ERZSÉBET ÉS SÁRDY JÁNOS):

(Házy Erzsébet és Sárdy János hangján szólal meg a próza is!)

Dialógus (próza):

„- Anna, merre vagy? Budeusz Anna! - Pál! - Engedj be, oltsd el a világot! Zárd be az ajtót! - Mégis eljött, kegyelmed, Krakkóba? - El, a hitvesi csókodért! - Engedjen! - A feleségem vagy! – Veled vagyok! – Megesküdtem, el nem hagylak, eljöttem utánad! – A király futárt menesztett Lublóra, hogy vasraverve hozzák ide, kegyelmedet! Így parancsolták! – Megkönnyítettem őfelsége dolgát. Magam dugtam nyakam a hurokba. – Fejét veszik, ha itt találják! – Féltesz? Akkor szeretsz! – Sajnálnám, fiatal életét! – Mit ér ez az élet, ha Te nem gondolsz velem!? – Ne velem beszéljen, hanem menjen, meneküljön! – Nélküled egy tapodtat sem! Jössz? – Ne vesztegesse az időt! – Nem jössz!?... Isten megáldjon, Anna!...- Csendesebben! Meghallhatják! – Hadd hallják! Kezükre adom magam! - Ne tegye!!! Nem engedem!../ - Elállod az utamat, akkor nem mondtál igazat, Budeusz Anna! – Ne, hallgasson, kérem! – Egy szavad boldoggá tesz! Anna! Szeretsz? – Szememből olvashatsz! De menj, ne most!..."

Szerelmi kettős (ének):

„- Most akarom a csókodat, most keresem az ajkadat, remegve mondom, hogy add a szád! Dobban a szívem, mert Rád talált! Most akarom, hogy jöjj velem! Ne legyen benned félelem! Kitárom előtted nyílt szívem, mert lángoló és tündöklő: a szerelem! /- Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor sárgul a levél, szeretlek télen amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap! Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat! Szeretlek este,csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen! Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!"

Dialógus (próza) – a muzsika hangjai alatt:

„ – Szívem, a folyosó végén ajtó nyílik a rózsaszobába. Tudom a testőröktől, hogy onnan kijuthatunk a szabadba. Ha megfújják a kürtöt, odavárlak. Lefutunk a nagylépcsőn. Kinyitom a zárat. Kint jó olajat szereztem. Söpri a szél a havat. Nyomunkat vesztik.
- Haza! Lublóra!
- Túl azon, messze! Ahol már nem parancsol Szaniszló király!”

Szerelmi kettős (ének) – folytatás – refrén:

"- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap!
- Érzem és várom, szomjazom a csókjaidat!
- Szeretlek este, csillagos, forró éjjelen. Szerelmem megbolondul, mert végtelen!

Együtt: Hiszen jobban szeretlek, mint az életem!"


Ezt a duettet ma 18 órától újra meghallgathatjuk az ismétlésben.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15672015-12-07 11:00:51
A Dankó Rádió operettműsora mától egy héten át minden nap Karády Katalinra emlékezik, aki 105 éve, 1910. december 8-án született.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya felkért beszélgetőtársai, akik segítségére lesznek felidézni Karády Katalin életútját, pályáját:

- Péter Zsolt: A Színháztörténeti Múzeumi Intézet munkatársa, a Karády alapítvány vezetője.
- Gallus Nikolett: színésznő-énekesnő
- Szalóki Ági: énekesnő, előadóművész, dalszerző.

A mai adásban amellett, hogy Karády Katalin énekhangján több korabeli slágert hallhattunk, elhangzott az is:

Karády Katalin művészetének tisztelői a színésznő halálának huszonötödik, születésének százötödik évfordulójára emlékeznek idén. A kettős jubileum alkalmából az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Karády Katalin Alapítvány kezdeményezésére a Budapest Galéria felújította a színésznő emléktábláját az V. kerületi Nyáry Pál utca 9. szám alatt.
A szervezők mécsesgyújtással és koszorúzással emlékeznek Karády Katalin születésének 105. évfordulóján és szeretettel várnak minden emlékezni vágyót.
Beszédet mond Szita Szabolcs a Budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója és Kelecsényi László film- és irodalomtörténész
Időpont: 2015. december 8., 17 óra
Helyszín: 1056 Budapest, Nyáry Pál utca 9.


Zenetörténet • 902015-12-07 10:25:20
Ez igen érdekes adalék az előbbiekhez! Köszönöm.
Erkel Színház • 59822015-12-06 23:50:47
Tetkós Don Giovanni: Erwin Schrott

/Nol.hu, Szemere Katalin, 2015-12-04 22:11:4/

„Egyik világsztár ugrik be a másik helyett az Erkel Színház pénteki és vasárnapi Don Giovanni-előadásába. Ildebrando D'Arcangelo betegsége miatt az az Erwin Schrott énekli a címszerepet, aki már több százszor játszott a Mozart-darabban a legnevesebb operaszínpadokon a Scalától a Metropolitanig.

Tetovált tarkó, vastag lánc, hatalmas ezüst gyűrűk, lógó ülepű nadrág, kigyúrt felsőtest. Operaénekesnek biztosan nem tippelné, aki nem ismeri.”
Minden, ami nem opera... • 4252015-12-06 23:32:52
Nincs semmi új a nap alatt.

Fellapoztam Az aranyember (1872) II. fejezetét (A Szent Borbála és utasai), melynek első bekezdésében leírt „helyzetelemzés” teljesen meghökkentett! Jókaitól is lehet valóságismeretet tanulni; mintha a mostani „való idők”-re rímelne - kis áthallással…:
Idézem az Al-Dunáról és a korabeli állapotokról Jókai által megfogalmazottakat:
„Galactól elkezdve fel a Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat, a hajók felvontatásával fáradva; a török Dunán a vitorlát is használták, a magyar Dunán nem. Azonkívül a csempészhajók egész raja járt-kelt a két ország közötti víz hátán, csupán izmos karú evezők által hajtatva. A sócsempészetnek volt ott divatja. Az állam eladta másfél forintért a török parton azt a sót, aminek az ára itthon hatodfél forint; a török partról visszahozta azt a csempész, s eladta a magyar parton negyedfél forintért. S így aztán mindenki nyert rajta, az állam is, a csempész is, a vevő is. Ennél barátságosabb viszonyt képzelni sem lehet. – Hanem aki legkevésbé volt megelégedve a nyereségével, az az állam volt, mely a saját védelmére a hosszú határparton végig őrházakat állított fel, azokba a közel falvak férfilakosságát állítá be, puskával, hogy a határ fölött őrködjenek. Minden falu adott határőröket, s minden falunak voltak saját csempészei. Minélfogva csak aziránt volt szükséges intézkedni, hogy amely falu ifjai éppen az őrségen vannak, annak a falunak a vénjei járjanak ugyanakkor a csempészhajókkal; ami ismét igen szép családi vonás…”

Mindenki szabadon behelyettesítheti a mai kor szereplőivel a regényben ábrázolt, bemutatott személyeket; az ott bemutatott „valóság” helyébe, helyzetébe képzel(het)jük el azt, ami most - a jelenben - zajlik körülöttünk; ahogy párhuzamot is vonhatunk Jókai társadalomrajza, „valóságleírása” és a mai „civilizált” kor emberének viszonyai között, melyben élünk, és amiből – a leírtakhoz hasonló módon - sokan ma is (meg)él(het)nek.

Egyszerűen megdöbbentő, hogy Jókai 143 éve leírt sorai ma is mennyire igazak ("valók") ha körülnézünk ugyanazon földrajzi határok mentén; amiről a nagy "mesemondónk" szól: szinte tükröt tart elénk; Az aranyemberben leírt állapotok köszönnek vissza, azóta szinte mit sem változott a helyzet.
Kissé átfazonírozva egy másik nagy író, Erich Maria Remarque 1929-ben megjelent
regényének a címét: „Keleten (és nyugaton) a helyzet változatlan”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33172015-12-06 23:10:21
Az Opera magazin november-decemberi számában sok más cikk között egy Szinetár-interjút is találunk („Opera, édes opera”), amit Várhegyi András jegyez. Ebből idézem az alábbi sorokat:

VH: - Októberben a Cinema Szinetár című est adott alkalmat a visszatekinteni a pályán eltöltött hat évtizedre. Ön az egyetlen hazai rendező, aki tizenkét operafilmet jegyez – köztük az 1963-as Éjszakai repülést -, ami az egyik központi eleme volt az estnek.

SZM: - Akkoriban szinte forradalminak számított, hogy a televízió operafilmet készítsen. A filmnek végül nagy sikere lett, a zeneszerző, Luigi Dallapiccola el volt ragadtatva, és az ő közbenjárására meghívtak alelnöknek a Cannes-i Televíziós Fesztivál zsűrijébe, ahol az esemény megkoronázásaként az én filmemet is levetítették versenyen kívül. Noha még nagyon kezdetleges technikával készült, a legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy olyan nagy művészek maradhattak meg általa, mint Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Radnai György vagy Házy Erzsébet.

VH: - Házy Erzsébetet említette, akivel együtt ösztöndíjasként került az Operaházhoz.

SZM: - Ez volt az intézmény első ösztöndíjas csapata 1951-ben. Négyen voltunk ösztöndíjasok, rajtam kívül még Házy Erzsébet, Melis György és Gáncs Edit, aki Németországban csinált karriert. Később aztán rengeteget dolgoztunk együtt, a legtöbb rendezésemben szerepeltek.”

E magazincikk kapcsán jegyzem meg: a fórumon, az „Erkel Színház”-topicban, az 5.830. sorszám alatt írtam az interjúban hivatkozott Cinema Szinetár-estről: „Szinetár szerint az opera – egy est, ami összehoz”. Beszámolómban érintettem az akkor levetített „Éjszakai repülés”- film részleteiben látható, fent nevezett művészek - köztük az elbűvölő Házy Erzsébet - jeleneteit.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33162015-12-06 23:06:31
Köszönöm Neked is. És az, hogy most itt tartok, kellett mindazon kedves fórumtársak beírásai, hozzászólásai, akik az eltelt tíz év alatt hozzám hasonló lelkesedéssel,alapossággal, pontossággal igyekezett "rekonstruálni" itt a felejthetetlen operaénekesnőnk pályájának, életútjának állomásait, szerepeinek, kvalitásainak egyes mozzanatait - hogy minél teljesebb, hűbb képet kapjunk Házy Erzsébet - elsődlegesen - énekművészetéről, de más irányú (film, televízió, rádió, hanglemez) művészi munkáiról is behatóbb képpel meg ismeretekkel rendelkezzünk. Így lesz/lett csaknem teljes az "összkép".
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15652015-12-06 14:14:27
A Magyar Rádió születésének 90. évfordulóján a Dankó Rádióban ezen a héten minden nap közismert rádiós személyiségek voltak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégei-beszélgetőtársai a stúdióban: Boros Attila, Solymosi Ottó, Bolba Lajos, Rékai Gábor, Nemes András. A Túl az Óperencián című adássorozatban a rádió elmúlt évtizedeire ma utolsóként, Czigány György zongoraművész, író-költő, zenei szerkesztő, rendező, riporter emlékezett Nagy Ibolya mikrofonja előtt – aki a rádióban és a televízióban egyaránt felelős munkaköröket töltött be az eltelt évtizedek alatt, és számtalan zenei műsor fűződik a nevéhez: elegendő itt csak a „Ki nyer ma?”-ra (Játék és muzsika 10 percben) sorozatára utalnom, mely élő adásnak a zenei szignálja több mint negyven éven át, naponta felhangzott a rádió déli hírműsorát követően.

Czigány György sok érdekeset mesélt a kezdetekről, mint végzett zongoraművész, de már a „szavak” művelője is, hogyan került a Rádióhoz; életútja milyen szakaszokon át vezetett ide, miközben sokféle irányú hivatottsága alapjául szolgált érdekes emberekkel való találkozásokhoz, melyekből kulturális, zenei és szórakoztató műsorok, riportok, de könyvek, verseskötetek, cikkek születtek, készültek. Felelevenítette többek közt Sárdy Jánossal való személyes megismerkedését, később interjút is készíthetett vele a rádió stúdiójában; ebből a beszélgetésből most Nagy Ibolya bejátszott egy részletet, amit a rádió hangarchívuma megőrzött: a hangfelvételen Sárdy János Huszka Jenőre, a híres zeneszerzőre emlékezik, aki felfigyelt a kezdő ifjú, tehetséges énekesre, művészi kvalitásaira, és később a barátságába fogadta őt; a Mária főhadnagy című operettjének 1942-es operettszínházi premierjétől kezdve az összes később bemutatott alkotásaiban őt kérte fel a bonviván szerepek megformálására; Sárdy elmeséli Czigány Györgynek azt is, hogy számára mindörökre Huszka volt és maradt legkedvesebb operettszerzője! Ezt a régi hangfelvételt követte egy ugyancsak archív hangbejátszás: az 1942. évi Mária főhadnagy-bemutató rádió által élőben közvetített előadásának felkonferálása: a műsorbemondó felolvassa, hogy kapcsolják az Operettszínházat, és közvetítik az új Huszka-bemutatót és ismerteti a darab teljes szereposztását, benne Sárdy szerepét. Ezután, szintén egy korabeli felvételről, felcsendült az operett híres áriája is: „Nagy árat kér a sors a boldogságért…” Sárdy János énekét a Polydor Művészzenekar kíséri, Vincze Ottó vezényel.
Egy másik archív hanganyagról Babits Mihály Szirmai Albert által megzenésített versét,.a „Minét”-et énekelte Medgyaszay Vilma (Zongorán kísért: Arató Pál).
Hogy ízelítőt kapjunk Czigány György zongorajátékából is, a délelőtti műsorban elhangzott a rádió egy régi felvételéről Mozart négy kézre írt zongoradarabjának, a B-dúr szonátának Allegro tétele - Szabó Zsuzsa és Czigány György előadásában.
Poén: hogy mennyire nem felejtett el zongorázni, Czigány György, egy kérdésre válaszolva, felajánlotta Nagy Ibolyának, hogy bármikor szívesen a rendelkezésére áll énekét kísérni… ki ezt a bonmot-ot jóízű kacagással nyugtázta. (Hogy aztán ebből a későbbiekben lesz-e valami, az már nyilván csak az adás felvételét követő beszélgetésben lehetett még téma köztük…)

Különben még további részleteket hallhattunk a Mária főhadnagyból: a 2015-ben bemutatott új Huszka-felvételeken Kovács János vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát. A Mágnás Miska című Szirmai Albert-operettből is felcsendültek dalok, a rádió többféle stúdiófelvételéről.

A műsor ismétlése ma 18 órától kerül adásba.
Zenetörténet • 882015-12-06 12:29:27
A minap újra találkoztam Kacsóh Pongrác unokájával, Kacsóh Zoltánnal, aki évtizedek óta Svájcban él, Genfben, és az Orchestre de la Suisse Romand tagjaként hegedű (viola) a hangszere; a hatvanas évek derekától gyakorta jött el a pesti „ferences” templom oratorikus koncertjein közreműködő, ÁHZ-tagokból (is) álló, zenekarába játszani, kisegíteni. Akkoriban Bucsi László karnagy-igazgató irányította a Liszt Ferenc Kórust, és a nagyobb ünnepekkor (húsvét, pünkösd, karácsony) minden évben elhangzottak a zeneirodalom nagyszerű alkotásai közül például Bach Máté és János passiói; a h-moll mise; Liszt Koronázási és Esztergomi miséi; a Christus oratórium; Mozart, Haydn, Schubert miséi; Kodály: Missa Brevis stb.

A János vitéz szerzőjének unokája már a hetedik ikszet tapossa, de most is fiatalos, jó kedélyű, igazi társasági úriember, mindig öröm a vele való (újra)találkozás – így volt ez most is, amikor az Ars Nova Sacra Énekegyüttes jubileumi hangversenyét – amiről beszámoltam itt a fórumon „Az énekkar mint közösség”-topicban (27.sorszám alatt) – Kacsóh Zoli is eljött meghallgatni a Bp., VIII. ker. Üllői úti Örökimádás templomba. A koncert után adott fogadáson, A Grundban, volt kis idő vele is beszélgetnem, emlékeztünk a régmúlt nagy időire, zenei eseményeire, felidéztük a közös zenei élményeinket is.

Mindez onnan jutott most eszembe, hogy a neten böngészve eljutottam Kacsóh Pongrác életrajzához, benne fiának, Kacsóh Jánosnak, az édesapjára való visszaemlékezés fejezetéhez:

Kacsóh Pongrác fia emlékeiről mesél

"Nagyon kicsi fiú voltam, amikor édesapám meghalt és még kisebb, amikor szegény, szellemi élőhalottá vált - meséli kicsit keserűen Kacsóh János, Kacsóh Pongrác fia, amikor őt ezredével, 1941 májusában Nagyváradra vezényelnek. Ennek kapcsán ad interjút, majd így folytatja: - Mégis emlékszem, hogy még iskolába sem jártam, amikor apám zongorázott nekem és megengedte azt is, hogy egy ujjal leüssem a fekete-fehér billentyűket. Emlékszem a "János vitéz"-előadásra a Király Színházban, Fedák Sárival a címszerepben. Azóta persze láttam még jó néhányszor a "János vitéz"-t és talán - teszi hozzá - a címszerepet is el tudnám játszani, tudom a szöveget, legalább is így értem, no meg aztán katona lettem, sőt Huszár is vagyok, meg János is". Egyébként 1941 májusában Nagyváradon felkérik a huszártiszt urat, azaz Kacsóh fiát, hogy vezényelje ő el egyik este a "János vitéz"-t, amely kérésnek ő szíves örömest eleget tesz. "Azt hiszem, az a taps, amely a felvonás végén felzúgott, annak szólt, hogy a zenekart nemcsak az apám iránt érzett kegyelettel és lelkesedéssel, de tudással is vezényeltem. Nem vagyok elbizakodott, nem érzek magamban semmi rendkívüli tehetséget, zeneszerzéssel eddig jóformán nem is foglalkoztam, egy-két könnyű dalocskát leszámítva, de a "János vitéz" nekem szívügyem..." Búcsúzóul készíttetett magáról egy felvételt a nagyváradi Kacsóh Pongrác utcában egy tábla mellett állva, hisz épp Nagyvárad város vezetősége volt az első, aki Kacsóh emlékének áldozva utcát nevezett el róla.
Kevéssé ismert azonban, hogy Kacsóh János, Gráci fia polgári foglalkozására nézve igen távol áll a színház világától, hiszen tulajdonképpen hivatásos tűzoltó, bár ő maga is zeneszerzéssel foglalkozik néha, de édesapjának árnyéka súlyosan vetül rá. "János vitéz örökébe lépni lehetetlenség, ebben a műfajban nincs továbbhaladás. Az a néhány kísérlet, amely a magyar népi képzelet szerint való mese-operetteket akarta felfrissíteni, és új formába önteni - nagyon kevéssé elégítette ki a közönséget, vagy a szakértő zenészeket. Éppen ezért az én számomra a kísérlet ezerszeresen veszélyesebb volna, mint bárki másnak - hiszen a "János vitéz"-re emlékezve vagy túlságosan elnézők lennének velem szemben az apám emléke miatt, vagy éppen az apai örökség terhe súlyosodna rám annyira, hogy nem lehetne elfogulatlan kritikai méltatásban részem éppen amiatt, mert az összehasonlítás eleve az apán javára szolgálna.
Helyzetem nemcsak ezek miatt súlyos és aggályos, hanem azért is, mert nincsenek jó szövegeim, de jó librettó is úgy kellene, mint egy falat kenyér, mert az is lehetetlen helyzet, amit a mostani operetteknél tapasztalunk, hogy a zene, s különösen a dalok szövege teljesen független az operett meséjétől. A muzsika önmagában mese, szerelem, magasrendű érzelmek, humor nélkül mit sem ér. Szomorú, hogy a mai szövegírók mennyire lebecsülik a zeneszerzőt, s a dallamokhoz annyi együgyű helyzetet rendelnek a szövegeikben, hogy az semmiben sem lelkesíti az olyan embert, aki a zenében lelket, magasabb rendű szellemi megnyilatkozást szeretne belevinni...!"
Társaságban, szűk körű koncertező helyen előadja zongorán szonátáit, dalait, de közismertség tekintetében édesapja nyomdokaiban lépdel csupán, a rávetülő árnyék alól nem tud kitérni soha.

/Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/kacsohelet.htm/

Így áll össze a kép és válik teljessé előttem a János vitéz zeneszerzőjének, meg a fiúnak és az unokának az életútja.


Fondé en 1975 par Roberto Sawicki, son actuel directeur musical, l’Orchestre de Lancy-Genève réunit des musiciens professionnels de haut niveau dont certains sont aussi membres de l’Orchestre de la Suisse Romande. Actif principalement dans la région de Genève, l’ensemble se produit régulièrement également en France. Il a en outre donné des concerts à l'étranger en Hongrie, en Pologne, en Bulgarie, en Tchécoslovaquie, en Roumanie, en Espagne et en Amérique du Sud.

Színes fotó: L'Orchestre de Lancy-Genève bénéficie du soutien de la ville de Lancy

Álló sor: jobbról a második személy: Kacsoh Zoltán – az unoka.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33142015-12-06 10:48:00
Köszönöm!
Balett-, és Táncművészet • 48292015-12-06 10:46:42
A DIÓTÖRŐ – „Akár a jó bejglitészta”

MNO.hu, Kiss Eszter Veronika, 2015. december 3., csütörtök 13:58, frissítve: péntek 19:00

„Akkor, amikor egyre nehezebb megmutatni a felnövekvő generációnak, hogy milyen is az igazi karácsony, egy hetvenéves tradíciót újított meg az Operaház. Úgy porolták le az évtizedek alatt milliókat megérintő Csajkovszkij-mesebalettet, hogy egyszersmind emléket is állítottak annak a sok-sok előadásnak, amelyen egy egész ország ismerte meg ezt a szép nemes és polgári hagyományt, a karácsony környéki diótörő-előadást. Ennél szebb gesztust aligha tehettek volna: az új diótörő a régi minden értékét hordozza, és valóban korosztálytól függetlenül mindenkit képes megszólítani. Azt is, aki a régi koreográfián nevelkedett, és azt is, aki csak most ismerkedik ezzel a szép hagyománnyal.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546782015-12-06 10:37:22
Köszönöm a pontosítást. A szakmai zsűri előtt bizonyára nem volt ismeretlen Kovács János "kirándulása" a könnyedebb zenei műfajba sem, ami - hadd higgyek benne - ugyancsak nyomhatott valamit a latban a döntéshozatalkor - természetesen a karmester egész szakmai életútját, zenei pályáját értékelve nagyon jó helyre került idén a Prima Primissima-díj Kovács János személyében!
Tegnap este a Duna World csatornán újra láthattuk a díjátadó-műsort.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30712015-12-06 10:24:38
Hozzáteszem: a belépő 500 Ft, nyugdíjasoknak 400 Ft, diákoknak ingyenes.
Lisztről emelkedetten • 5512015-12-06 10:21:46

Folytatom Walter Teréz ( Pulszky Ferencné) naplójának közlését:
„Liszt Ferenc árvízi hangversenyei Bécsben 1838/9.”

Fordította és magyarázó szövegét írta Csuka Béla

Kiadó: Országos Liszt Ferenc Társaság
Budapest, 1941

Május 20.
Thalberg külsejében valami olyan jóság nyilvánul meg, hogy valahányszor rátekintek, mindig szeretetreméltóbbnak találom őt. Úgy gondolom, hogy nem kiváló szellem, de egészséges értelmű, természetes vidámsággal megáldott, jólelkű ember, s így kellemes és szeretetreméltó lehetne, ha nem oly társasági tónus venné körül, amelyből mindenben a közönségesség árad. Egészséges elméje vidámságával párosulva növeli az utánzóképességet, ami szórakozásra ugyan jó, de értéktelenségre is vezethet.
… Színházba mentünk. Schröder darabját: Die unglückliche Ehe aus Delicatesse adták. Nagyon jó vígjáték! Hazatértemben elgondolkodtam, milyen jó vígjátékot lehetne írni erről a tárgyról: Liszt és Thalberg Bécsben.

Május 21.
Anyám E.-től jött haza; elmondta, hogy ismét Liszt volt az egyetlen téma! – Amily kevéssé vonzott volna Liszt lénye a szalonban engem, s nem éreztem volna rokonnak őt abban a környezetben, annyira érdekel ő engem mégis, s így nagyon fájnak nékem az ily nem éppen tiszteletreméltó üzelmek, aminek én minden szava és minden mozdulata istenítését nevezem, mert úgy érzem, mintha a magasabbrendű ember lényege – legalább is részben – az úgynevezett ’grand monde’ emberében olvadna fel, mintha a magasabb költészet az előadás hideg atmoszférájában elpárologna.

(Folytatom)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33122015-12-06 10:20:17
Köszönöm!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33102015-12-05 17:51:02
Jubileum: ma 10 éve hoztam létre a Házy-topicot!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33092015-12-05 17:35:12
Igazán köszönet, hogy ilyen gyorsan elérhetővé vált a YouTube-on a televíziós felvétel!!! (Magam, DVD-re már sikeresen elmentettem Házy műsorát.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546732015-12-05 16:30:50
Ebben a közönségdíjban sokak között benne van a Dankó Rádió hűséges hallgatóinak a szavazatai is, akik értékelték a Magyar Rádió legújabb operettfelvételét, egy Huszka-válogatást; Kovács Jánosnak ez az első operett-stúdiófelvétele, tavaly év végén vették fel a rádióban. Közreműködött az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Neves énekművészeinket halljuk ezen az új Huszka-felvételen: Benedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi, Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly, Vadász Dániel, Vadász Zsolt.

A Huszka-melódiák Huszka Jenő születésének 140. évfordulójára emlékező, április 24-30. heti operett-összeállításban volt első ízben hallható a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában. A rádió Facebook oldalán is olvashatóak voltak a lelkendező hozzászólások; potenciális szavazók lehettek a Prima Primissima-díj zeneművészet kategóriában a Kovács János karmesterre szavazók. Én is gratulálok neki a szép elismeréshez, a kapott díjához!
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8602015-12-05 16:05:25
Az esti leadást megelőzte, már délelőtt láthattuk a televízióban:

2015. december 5. szombat 11:15 - 11:55

Készült a Magyar Televízió IV. stúdiójában - Gianni Schicchi

Zenés dokumentumfilm (1975)

(40')

A műsor megmutatja, hogyan készült Puccini: Gianni Schicchi című operájának televíziós változata. A nézők betekintést nyerhetnek az első "olvasó próbától" a zenefelvételen keresztül a forgatás mindennapjaiba. Közreműködik: Szinetár Miklós rendező, Ferencsik János karmester, Melis György, Palcsó Sándor, Csengery Adrienn

Rendezte: Edelényi János
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8592015-12-05 16:02:57
Ma éjjel az M3 csatornán láthatjuk

2015. december 5. szombat 21:45 - 22:45

Puccini: Gianni Schicchi

Az opera televíziós filmváltozata

Zenés Tv Színház bemutató: 1975. október 04., 20.50

Dramaturg: Bánki László
Díszlet: Kézdy Lóránt
Jelmez: Wieber Mariann
Vezető-operatőr: Káplár Ferenc
Operatőrök: Bányai Péter, Bucsi János, Kaplony Miklós, Kazinczky László, Pintér Endre

Rendezte: Szinetár Miklós

Vezényelt: Ferencsik János

Km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Szereplők:
• Melis György (Gianni Schicchi)
• Komlóssy Erzsébet (Zita)
• Moldován Stefánia (La Ciesca)
• Ágai Karola (Nella)
• Csengery Adrienne (Lauretta)
• Kelen Péter (Rinuccio)
• Bordás György (Betto)
• Csányi János (Gherardo)
• Csányi László (Gherardino, Gherardo fia)
• Polgár László (Marco)
• Szalma Ferenc (Simone)
• Mészáros Sándor (Jegyző)
• Palcsó Sándor (Orvos)

Puccini vígoperája a furfangos Gianni Schicchi története. Bouso, a dúsgazdag firenzei polgár váratlanul meghal. Rokonai körében a mélységes gyászt pánik váltja fel, mikor kiderül, hogy az elhunyt minden vagyonát egy kolostorra hagyta. Rinuccio azt javasolja kapzsi családjának, hívassák szerelmének, Laurettának az apját, Gianni Schicchit. Schicchi eljátssza a haldokló szerepét és így segít megváltoztatni a család számára kedvezőtlen végrendeletet, de teljes titoktartásra inti a rokonokat, mert az ilyen visszaéléseket a törvény nagyon szigorúan bünteti. A jegyző előtt, mint Bouso elosztja az örökséget, minden rokonnak juttat valamit, de a legértékesebb vagyont, a házat és a malmot "kiváló barátjára", Gianni Schiccire hagyja. A jegyző távozása után a feldühödött, de tehetetlen rokonokat Schicchi kidobja a házból, csak Rinuccio maradhat szerelmével, Laurettával.
Lisztről emelkedetten • 5502015-12-04 20:46:34

Helyesen: "Melódiában gazdagnak"
Lisztről emelkedetten • 5492015-12-04 20:44:06

Folytatom Walter Teréz ( Pulszky Ferencné) naplójának közlését:
„Liszt Ferenc árvízi hangversenyei Bécsben 1838/9.”

Fordította és magyarázó szövegét írta Csuka Béla

Kiadó: Országos Liszt Ferenc Társaság
Budapest, 1941

Május 19.
12 órakor a Musikvereinbe hajtattunk, Liszt hangversenyére. Az ő „Fantaise romantique”-ja nem igen elégített ki; az egész darab számomra nem igen érthető ködkép, melyből csak hellyel-közzel csillan fel egy kis napsugár. „Neue Liebe, neues Leben” Beethoventől, melyet Lutz énekelt, meglehetősen kevéssé érintett. Webertől „Invitation à la valse” Liszt előadásában; többször szeretném hallani ezt a művet, hogy megítélhessem. Melódiának gazdagnak tűnt fel nékem, s Liszt előadásában óriási volt. Viharosan megtapsolták, s ezután az „Invitation” egyik témáját ismételve elragadóan fantáziált tovább; nem a földre varázsolt muzsikát, hanem a zene világába vezetett el, s mint fejedelme a hangok birodalmának, hallgatóit is oda emelte fel. Heves taps szakította félbe játékát; eszményi világából kénytelen volt hangversenybe, közénk visszatérni, s rögtönzését befejezetlenül abbahagyni. Mikor muzsikál, néha valami gyermeki van kifejezésében, ami végtelenül vonz engem! Schubert „Auf dem Strom” és „Die Post” dalait kísérte ezután Liszt. Rossini „I marinari” és „La Tarantelle” nem hagyott mély nyomokat bennem. Többszöri kihívás után még az „Erlkönig”-et játszotta, vagy inkább adományozta nékünk, annyira befejezetten és tökéletesen, amilyen előadást még Schubert maga is bizonyára csak a legdicsőbb elképzelésében, az érzelmek legmagasabb fokán álmodhatott meg. Óh, ez a Liszt!, ha őrá a muzsikával kapcsolatban gondolok! – számomra áldó napsugár, melynek fényében üdvözülten örvendezek!...
A szalon-élet a hangversenyteremben tegnapi hangulatomra különösen rosszul hatott. A zenét valóban kedvelő és átérző közönség természetesen tetszését nyilvánítja, ha valami rendkívülit hall; azonban csak a lelkesedésig fokozódó túláradó érzés és elragadó bámulat késztetheti viharos tetszésnyilvánításra, nem pedig akármi más, így pl. a kellemes vagy a megnyugtató, s különösen nem előadás közben; a viharos tetszésnyilvánítás mindig zavarja a magasabb élvezetet. Azt hiszem, a művészt ez nem emeli fel, csak fárasztja, untatja. Lisztet is szétszaggatják, sőt minden leheletét is elkapkodnák. Megértem ezt, mégis fájlalom őmiatta és magasabbrendű okból. Azt szeretném, ha benne a géniuszt jobban méltányolnák, de kevesebb tapssal halmoznák el; ha őt, az embert, többre becsülnék, és kevésbé udvarolnának néki. Nem volna ember, ha az istenítésnek éppen ez a módja nem vonná őt az élet ama forgatagába, mely az érzései belső tüzének mélységét és tisztaságát – amint azok a muzsikában megnyilatkoznak – előle el nem takarná! Végtelenül örültem volna, ha Liszt többször felkeres bennünket, most azonban már egyáltalán nem kívánom ezt, miután hiúság és szerénytelenség volna az ily módon istenítettet magához hívni, ha az ember néki semmi különöset nyújtani nem tud… Ebéden Lisztről folyik a szó, stb.

(Folytatom)
Operett, mint színpadi műfaj • 25812015-12-04 12:07:48
Éljen a szerelem! Kiállításmegnyitó

A Budapesti Operettszínház épületében 2015. november 17-én Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere megnyitotta az Éljen a szerelem! A csárdáskirálynő száz éve a színpadon című kiállításunkat. Bevezetőt tartott Lőrinczy György, a színház főigazgatója és dr. Ács Piroska, az OSZMI igazgatója. A kiállításmegnyitót jelenlétével tüntette ki Kálmán Yvonne, Kálmán Imre leánya. A kiállítás az előadások előtt fél órával és a szünetben látogatható.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33072015-12-04 10:20:17
M3 csatorna, 2015. december 4. péntek 14:55 - 15:55

"Egy hang és néhány maszk"

Házy Erzsébet műsora (1978)

(53 perc)

Az M3 televízió végre műsorra tűzi ezt az általam már régóta várt zenés portré-műsort, melyben Házy Erzsébet (1929 - 1982) operaénekessel és Kórodi András karmesterrel beszélget Antal Imre a művésznő pályafutásáról.

Ismét ideírom, amit a 387. sorszám alatt korábban már feltüntettem erről a televíziós produkcióról:

Tartalom: Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről.

Riporter - műsorvezető: Antal Imre

Első adás: 1978.július 6., MTV 1, 21:15
További adás: 1984.december 28., MTV 2, 19:05

Tartalom:

1. Johann Strauss: A denevér - Adél dala - Házy Erzsébet

Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevérből Adél szerepéről, a szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről, az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, a Carmen hangfekvéséről…

További művekből következnek részletek Házy Erzsébet előadásában – Kórodi András zongorakíséretével:

2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája
3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája
4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája
5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/.
6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája;
Ékszerária
7. Puccini: Manon Lescaut - Manon áriája
8. Ránki György: Az ember tragédiája - Éva és az Úr hangja
9. Szokolay Sándor: Anakreoni dalok
10. Gershwin: Porgy és Bess - Bess bölcsődala
11. Bizet: Carmen - Carmen kártyaáriája
12. Kodály Zoltán: Rossz feleség - Házy Erzsébet két szerepben (anya-
lánya) énekel és táncol, férfi tánckarral.
13. Petrovics Emil: Lysistrate - Házy Erzsébet énekel, km. vegyes kórus

Riportalany: Házy Erzsébet operaénekes; Kórodi András karmester

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Operatőr: KOCSIS SÁNDOR;
Díszlet: Wegenast Róbert
Jelmez: Báthy Alice

Rendező: Vámos László
Operett, mint színpadi műfaj • 25802015-12-04 10:15:50
Ez így igaz!
Pantheon • 16152015-12-03 13:05:25
Elhunyt Luc Bondy

Operavilag.net, 2015. november 29.

Az elismert színházi- és operarendező hatvanhét éves volt
Fischer Ádám • 4622015-12-03 12:51:40
A másik Fischer, az Iván neve is most újra nyilvánosságot kapott - nem zenei vonatkozásban:

Fischer Iván levele

Fischer Iván a magyar diktatúráról írt Clintonnak

MNO.hu - fib, 2015. december 2., szerda 19:36, frissítve: szerda 19:39

Az eredeti levél

/valasz.hu/
Pantheon • 16142015-12-03 12:13:41
Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a Nemzet Művésze.

Otthonában, lányai és felesége körében halt meg szerda éjjel Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, kevéssel éjfél előtt. Temetéséről később intézkednek. A család annyit közölt, hogy a költő kérésének szeretnének eleget tenni: jó barátja Ferenczy Béni közelében szeretnék örök nyugalomra helyezni.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15642015-12-03 12:12:07
Kapcsolódó cikk az Origóról:

Bolba Lajos: A politika veszélyesnek tartotta a Táncdalfesztivált

A Magyar Rádió 90. évfordulóján több legendás rádiós is visszaemlékezett a pályafutására, köztük a 84 éves Bolba Lajos, a szórakoztatózenei osztály egykori vezetője, a táncdalfesztiválok elindítója. Komolyzenével akart foglalkozni, de aztán mégis olyan műsorokat készített, mint a Tessék választani!, a Made In Hungary vagy a Slágerbarátság, a hallgatók nem kis örömére.

/ORIGO 2015.12.03. 11:51/
SOS Zeneakadémia! • 1172015-12-03 12:11:22
Budapest új csodája: bemutatták a 140 éves Zeneakadémia díszkivilágítását

Válasz.hu, Gerencsér Anna / 2015.11.13., péntek 11:21 /
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8572015-12-03 11:29:43
... és hol vannak az Otellót éneklő tenorjaink? Csak külföldi vendégénekesek jönnek sorban a tenor fachban...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15632015-12-03 11:27:06
A már 84 éves Bolba Lajos karmester, tanár, rádiós és színházi zenei szerkesztő, a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője volt a mai vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában, kivel a Nagymező utcai stúdióban Nagy Ibolya beszélgetett; annak kapcsán is, hogy ezen a héten 90 éves a Magyar Rádió: december 1-jén indult el hivatalosan az első adása. Bolba Lajos Fényes Szabolcshoz fűződő emlékeiről is szólott a délelőtti adásban, melyet 18 órától ismét meghallgathatunk. A zenei kínálatból: Simándy József énekelt egy szép Bródy Tamás-dalt, de Ábrahám Pál melódiák éppúgy felcsendültek, mint musicalek részletei (pl. a Macskákból.)
Bolba Lajos, aki 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt, a 2000-es évektől a budapesti Felvonulási téren megrendezett Borfalu rendezvénysorozat szervezője és programigazgatója. Az általa alapított Ripacsok Társulattal 2014-ben készítette rendezőként Házaspárbaj c. színházi műsort. Bolba Lajos még ma is aktív, dolgozik.

Operett, mint színpadi műfaj • 25782015-12-03 11:12:56
Anno több operaénekes ment át az Operából az Operettbe; félig itt, félig ott, ki végleg, de vissza is vezetett az út... Sárdy János, Palócz László, Kovácsházi István, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely..... Frankó Tünde... Egy-egy előadásra még többen mentek át oda és vissza is: Németh Marika, Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Zsadon Andrea, Fischl Mónika és mások, illetve Bende Zsolt, Pitti Katalin, Leblanc Győző és mások...
Bánk bán • 28222015-12-03 11:03:19
Gondolj merészet és nagyot

Erkel Ferenc: Bánk bán – Kolozsvári Magyar Opera

/2015. november 24, Magyar Fórum – Medveczky Attila/

A Janovics Jenő Napok keretében, november 5-én tűzte műsorára Erkel Bánk bánját a Kolozsvári Magyar Opera.

„Ami Dehel Gábor rendező legnagyobb érdeme, hogy a cselekményt nem helyezte át más korba, a koncepció mentes minden lila ködös modernizmustól. A jelmezek a történet korát idézték. Az viszont érthetetlen volt számomra, hogy a magyar uraknak, az úgynevezett békétleneknek miért kell leadniuk kardjukat, mielőtt a királyi udvarba beléptek. Ilyenre a magyar történelemben nem volt példa. Szintén nem tudott sokat kezdeni a rendező a Tisza-parti jelenettel, ahol valami vízi tündérek, vagy boszorkányok, mint Melinda őrületének kivetülései hajszolják öngyilkosságba a meggyalázott nőt. Mindezeken kívül maga a rendezés nem volt öncélú, és a zene elsőbbségét szolgálta.”
Kedvenc művek • 1252015-12-03 10:59:52
Kéj, szerelem, halál Puccini: Tosca – Miskolci Nemzeti Színház

/Magyar Fórum – Medveczky Attila

„A Miskolci Nemzeti Színházban szeptember 25-én a Toscát Keselyák Gergely rendezésében néztük meg. A Liszt-díjas, és Érdemes Művész címmel kitüntetett karmesternek, aki már több darabot is színpadra állított, legnagyobb érdeme, hogy úgy rendez „modernül”, hogy közben nem tesz erőszakot a zenén. Annak ellenére, hogy a színpad teli van statisztával, akiket úgy mozgat a rendező, hogy nem tereli el a figyelmet a melódiákról. Nem állítom azt, hogy Keselyák koncepciójának összes elemével egyetértek, de azt igen, hogy a jó rendezők közt van a helye. Vegyük most először sorra azokat a Toscával kapcsolatban, amiket nem igazán tartottam jó megoldásnak. Az első felvonás helyszíne a Sant’Andrea della Valle-templom. A rendező bizonyára azért, mert tudja, hogy a templomokat úgy építették meg, hogy azokban az elhangzott szó visszhangozzék, a színpad különböző pontjaira mikroportokat helyezett el. Ezen technikai eszközökkel oldotta meg a visszhanghatást. Ezzel sajnos elérte azt, hogy az első felvonásban az énekszólamokat változó hangerővel hallhatta a publikum, és a zenekart sokszor elnyomta az énekelt melódia.”
Lisztről emelkedetten • 5482015-12-02 11:55:21
Közbevetőleg

Pulszky Ferenc - (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.)

1845-ben feleségül vette egy bécsi bankár nagyműveltségű lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (1857–1921) és Garibaldi (1861–1926) ). Walter Teréz később szép könyveket és újságcikkeket írt Magyarországról, mindenben támogatta és követte férjét. Berendezkedtek egy kastélyban, és Pulszkyt a szórakoztató, könnyű életből csak az 1848-as események rántották ki.

Cultura Magazin cikkéből:

A Szalon
„[…] A szalon leggyakoribb vendégei voltak a politikusok közül Trefort Ágoston, Szilágyi Dezső, Apponyi Albert; a tudósokat Hunfalvy Pál, Herman Ottó, Fraknói Vilmos, képviselte; az írók közül Gyulai Pál és Toldy Ferenc volt rendszeres látogató, a művészi körökből gyakran eljött Liszt Ferenc, ha éppen Magyarországon tartózkodott, valamint Székely Bertalan és Than Mór.”

„Az 1880-as évek elejére azonban sok minden megváltozott: Pulszky maga megöregedett, közel állt a hetvenhez, fárasztotta már a nagyobb társaság; gyermekei a maguk útját járták már, több vagy kevesebb sikerrel, de jórészt önállóan; az apa háttérbe húzódott a politikában is, hogy nagyobbik fiának helyet csináljon; Polyxena férjhez ment, azontúl a saját családja foglalta le – az öreg Pulszkynak egyre inkább terhére volt a szalon, megszüntette hát. Pedig valószínűleg továbbra is voltak szép számmal idősebb és ifjabb tudósok, művészek, akiknek Pulszky szalonjába járni a magas színvonalú társalgás mellett presztízst is jelentett. Maga Pulszky azonban mindinkább visszahúzódott a társaságtól: 1884-ben újra megnősült, és második feleségével, Geszner Rózával visszavonultan éltek.”
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30602015-12-02 11:23:17
Ehhez nem kell messzire menni: Rico Saccani a zajló operaelőadások alatt folyamatosan "pofázott" a zenekar tagjaihoz; a földszint közepén, ahol ültem, ott is hallani lehetett!
Lehár Ferenc • 3932015-12-02 11:06:35
Miközben a mai rádióadásban Lehár vezényel Lehárt a Bécsi Filharmonikusok élén - saját szerzeményének, a Cigányszerelem nyitányának a dallamai szólnak -, eszembe jutottak Boros Attilának, a Magyar Rádió egykori legendás zenei szerkesztőjének, zenei rendezőjének, műsorvezetőjének, zenei riporterének (jelenleg a Magyar Katolikus Rádió zenei műsorait gondozza, szerkeszti) a Dankó Rádió tegnapi adásában elmondott, találó szavai Lehárról, a zenéjéről – az ahhoz fűződő mély érzések, gondolatok -, melyekről vallott a rádió operettműsorában, Nagy Ibolya mikrofonja előtt. Felvettem kazettára, onnan idemásolom szó szerinti szavait:

- Miért éppen Lehár?
- Mert nagyon jó zene! Nagyon jó zene! És van egy olyan mondás: van opera, van operett és van Lehár! - Ez valami egész más, a kettőből valami harmadik született! És hihetetlen elegánsak a melódiái! Valami hihetetlen életöröm, finomság, arisztokratizmus sugárzik ebből a zenéből! És nagyon jól énekelhető, és nem véletlen, hogy a legnagyobbak szoktak vállalkozni Lehár éneklésére – hát amint majd hallhatjuk és már hallottuk is, hogy kik énekelnek Lehárt, és hogyan.
És még valami, amiről nagyon nehéz beszélni, ezt nagyon oda kell figyelni, hogy valaki észrevegye, hogyha Lehár vezényli a műveit, akkor azok a bizonyos, ahogy azt mondani szoktuk: az „agogika”- a zenei gondolatok elővezetése, egy kis visszatartás, megint egy kis előremenés, kis megállás, bizonyos helyeken lélegzetvételnyi szünet. Ugye, ami nincs beírva. Hát épp ez a csodálatos a zenélésben, hogy a legnagyobb részét a zenének nem lehet leírni: ezt vagy érzi valaki, vagy nem érzi.

(Túl az Óperencián, Dankó Rádió, 2015. december 2.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15612015-12-02 11:05:27
A Dankó rádió mai operettműsorában - felidézve a rádió elmúlt 90 éves korszakát - ezúttal Solymosi Ottó rendező emlékezett a régi rádiós évekre, rendezői korszakára, felelevenítve emlékeket, történeteket az ő aktív, hivatásában eltöltött időszakából; Eisemann Mihályt agitálta operettkomponálásra a rádióhoz: Bástyasétány '77; Füredi Annabál. Az ő rendezése volt a rádióban Hervé Nebáncsvirága is. Ezeknek a műveknek a rádiófelvételeiről is felcsendültek dalok, részletek az adásban. Emellett mulatságos hangbejátszásokban részesültünk a rádió hangarchívumából: az egykori rádióbemondók bakijaiból kaptunk egy csokorra valót...

Ismétlés 6 órakor.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30582015-12-02 09:45:44
Igen, ilyet eddig még nem tapasztaltam a MüPart-koncertek televíziós felvételein: lement a Stabat Mater, a karmester kezet fog a koncertmesterrel aztán meghajol, a zenekar feláll, a közönség tapsol, ünnepel, a szólisták meghajolnak - de még mindig szól a Dvorak-zene! Még nem ért véget a Stabat Mater! Még az utolsó taktusok tartanak.... Fáziskésében van a zene a képhez képest! a Hang meg a kép nincs együtt!

Felelőtlenség a technikusok meg a szerkesztők részéről így leadni egy különben nagyszerű koncertet!
Lisztről emelkedetten • 5472015-12-02 02:29:51
Közbevetőleg

Ma este:

18:00: Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Fülei Balázs (zongora)

jótékonysági zongoraest Csorba Dávid javára

BACH: Olasz koncert, BWV 971
SCHUBERT: 4 impromptu, D 899

LISZT: h-moll szonáta
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33062015-12-02 02:23:50
Már most előre jelzem: az M3 csatorna pénteken (deecember 4.) 14.55 és 15.55 között leadja Házy Erzsébet televíziós "élő" portréműsorát: "Egy hang és néhány maszk"
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8552015-12-02 02:18:16
Megoldódott a feladvány: az Otelló operaházi közvetítését sugározta a Duna TV!

Továbbra is nyitott kérdés: mikor láthatjuk az Erkel Színház Sába királynője produkciójának a felvételét a televízióban? És teljes előadását kapjuk vagy csak egyfajta keresztmetszetét?
Operett, mint színpadi műfaj • 25742015-12-02 02:12:54
Duna TV, december 3., 20.35 – 22.00 Csárdáskirálynô 100 – a gálakoncert szerkesztett televíziós változata

Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynô. Az ősbemutató százéves évfordulójának tiszteletére november 17-én nagyszabású gálamûsort rendezett az Operettszínház. (12) (NH)

A Budapesti Operettszínház november 17-én nemzetközi gálaesten köszöntötte a 100 éves Csárdáskirálynőt, melyen felcsendültek a jól ismert dallamok. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak özvegye, valamint fia, ifjabb Charles Kálmán is. Beszédet mondott a legendás 1954-es előadás rendezője Szinetár Miklós is.
Vendégként fellépett Oksana Krupnova, a szentpétervári Zenés Komédiaszínház szólistája, Igor Levenets, a kijevi Nemzeti Operettszínház tenorja valamint Molnár Piroska, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Nyári Zoltán, Mikó István, Forgács Péter, Sáfár Mónika, Bozsó József, Teremi Trixi.
Mellettük természetesen ott voltak a Budapesti Operettszínház jelenlegi sztárjai is: Fischl Mónika, Dolhai Attila, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari, Frankó Tünde is.

A zenekart Makláry László, Balassa Krisztián és Bolba Tamás vezényelte.
Operett, mint színpadi műfaj • 25732015-12-02 01:59:50
A kellő önkritika hiánya (?), vagy éppen a tudatosság (?), a hatásvadászat érdekében mindent szabad (?), a rendezői önkény (?) vagy éppen szabadsága (?) - ami eszembe jut, ha Oszvald Marika mai szerepkörét tekintem színházában. Csupa kérdőjel számomra; a kétségtelen tehetség kisugárzása még most is árad belőle, bizony a giccs és már-már a paródia határát súrolva - az Operett ettől is él, ebből is... A megszépítő múlt is bennünk él.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30562015-12-02 01:42:38

Nemrég kezdődött el a DUNA TV-ben a MüPart Classic műsorából:

00.35-02.35

Vajda Gergely zenei irányításában két oratorikus mű előadása a MüPából

• Brahms: Schicksalslied, op.54

• Dvořák: Stabat Mater, op. 58

A televíziós felvétel előtt Vajda Gergely Bősze Ádám műsorvezetőnek beszélt a két műről: Sors-kérdések…

Vezényel: Vajda Gergely

Közreműködők:
Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Vajda Gergely

Fodor Beatrix - szoprán
Megyesi-Schwartz Lúcia - mezzo
Pataky Potyók Dániel - tenor
Bakonyi Marcell

2014. április 15.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Lisztről emelkedetten • 5462015-12-01 12:08:19

Folytatom Walter Teréz ( Pulszky Ferencné) naplójának közlését:
„Liszt Ferenc árvízi hangversenyei Bécsben 1838/9.”

Fordította és magyarázó szövegét írta Csuka Béla

Kiadó: Országos Liszt Ferenc Társaság
Budapest, 1941

Május 15.
Liszt hangversenyére, a Musikvereinbe igyekeztünk. Sok ember, sok nézelődés, mint mindig. Beethoven cisz-moll szonátáját játszotta. Mily édes melódia (emléke a Normá-ban is előfordul) és szelíd fátyolszerű harmónia szólal meg benne, hogy minden szenvedéllyel, a művészet egész erejével keljen aztán új életre. Az előadás olyan volt, hogy teljesen meg is feledkeztem róla, csak a tökéletességet éreztem. A szonáta egészen elragadott; ez a muzsika felemeli és magasabb világba vezeti az embert, míg a fantáziáknak legtöbbje csillogó pezsgésével és gyakran csodálatos tobzódásával csak a világi tolongás zűrzavarát juttatja eszünkbe. Schubert dalai következtek Randhartinger előadásában (A fordító megjegyzése: Randhartinger Benedict, 1802-1893, termékeny zeneszerző, sokáig magántitkára volt gr. Széchenyi Ferenc főudvarmesternek. A bécsi udvari zenekar igazgatója. Kiváló tenorista is volt.). A Forelle-t gyönyörűen kísérte Liszt, az utánzás élethű volt. Kessler (Kessler Jos Kristian, 1800-1872, bajor származású zeneszerző és zongoraművész) asz-dúr etűdje igen szép. Händel e-moll fúgája a haragos számolómesterre emlékeztet. Kessler oktáv-etűdje oly szörnyű nehéz, hogy imitt-amott még Liszt játékában is érezni lehetett a nehézségeket. Scarlatti „macska-fúgája” inkább a gondolkodás, mint a számítás érzetét keltette bennem. Randhartinger saját két dalát énekelte; az egyiknek a végén egy kis vihar fordul elő; az ilyesminek előidézése a hangok birodalmában Lisztnek éppoly könnyű, mint Jupiter jogarának a természetben. Végezetül ismét a „Hexameron”-t játszotta Liszt; ezúttal sem volt rám nagyobb hatással, mint első ízben. Liszt igazi rögtönző…. Felfogásában több mint geniális, alkotó is egyben, aki nemcsak magát az eszmét adja vissza, ahogy azt a szerző elgondolta, hanem olyasmit is előhív belőle, ami talán a szerző elő is rejtve, néki is csupán homályosan jelent meg legszebb álmaiban. Ha Lisztet egy ideig nem hallom, gyakran azt hiszem, a rajongást túlzásba viszem, amint azonban hallom őt, a lelkesedésem ismét megújul. Ellenállhatatlanul vonz engem, mintha létem alapeszméjének rokona volna, s ha játszik és az érzést arcáról leolvashatom, így kell szólnom:
- Minden szépség megtalálható benne!
Mindannak, amit eddig játszott, koronája volt Beethoven cisz-moll szonátája, mely egészen elbűvölt; ezt hallván, utána szívesen eltávoztam volna a hangversenyről. Ily mű létrehozása már nem is komponálás, hanem valóságos teremtés. Ez a hangverseny egészen elkábított……………
Ebéden Breda és Nicolai. Ismét sok szó esett Lisztről. Nicolai úr anyámmal szemben úgy nyilatkozott, hogy Liszt bizonyára le tudna kötni engem; Anyám azt állította: Óh nem!; mire engem is megkérdeztek, s én őszintén csak azt válaszolhattam, hogy igazán nem tudom. Nicolai úr nagyon okos ember, mindig szívesen hallgatok rá,…………… mindenesetre nehéz lehetne vele együtt élni!

(Folytatom)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546422015-12-01 10:58:49
Az Operettben a jeles szubrettnek, Oszvald Marikának, túl a hatvanon, nem derogál a bukfenc, cigánykerék a színpadon; ma már Kovalik színvonalú rendezésekben folynak az előadások a zenés teátrumban....
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15602015-12-01 10:50:02
Ma Boros Attilával, a rádió egykori zenei szerkesztőjével, riporterével és műsorvezetőjével beszélgetett Nagy Ibolya a Dankó Rádióban; a rádió legendás zenei szerkesztői, rendezői, műsorvezetői közül páran itt lesznek a hét minden napján a stúdióban, és emlékeznek a rádió elmúlt évtizedeinek emlékezetes műsoraira – ma 90 éve, 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás.

Boros Attila elárulta, hogy pályája elején karmesterként tevékenykedett a szolnoki színházban, egyebek közt operetteket is vezényelt. Beszélt a rádióban egykor meglévő, rendszeres élő operaközvetítések gyakorlatáról. Példaként említette: 1932-ben 52 élő operaközvetítést sugárzott a rádió, külföldről is; 1934-ben 120 rádió, közte a magyar s, élőben közvetítette a Bécs Operából a Giudittát, amit maga a szerző, Lehár vezényelt. Nagy szeretettel beszélt Lehárról, ő is hangoztatva a zenés színpadra vonatkoztató mondást: „Opera, operett – és Lehár”! Mint Wagner-rajongó, Meixner Mihállyal együtt kint voltak Bayreuthban, honnét a rádió élőben adta a Tristánt, a szünet valami technikai okból a szokásos egyórai szünet negyven perccel hosszabb ideig tartott; vállalták, hogy végigbeszélik ezt is, és mindent, ami csak eszükbe jutott a Tristanról, Wagnerről, az énekesekről, Bayreuthról, meséltek és csak meséltek rendületlenül a mikrofon előtt, és a rádióhallgatók naprakész ismeretekkel gazdagodtak. (Állítólag a rádió őrzi ezt a 100 percnyi beszélgetős anyagot az archívumban.)

Természetesen a Túl az Óperencián című operettműsor mai adásában a szerkesztő úgy válogatta össze a bejátszott zenéket, mely Boros Attila mondanivalójához kapcsolódott:

Volt Huszkától Gül baba-részletek (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert); Lehár Giuditta-részletek az élő, bécsi operaközvetítésből, Lehár vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat (Jarmila Novotna, Richard Tauber); Lehár vezényelte A víg özvegyének nyitányát az 1942-es stúdiófelvételről; ugyancsak Lehár vezényletével, a bécsi szimfonikusokkal, és Réthy Eszter énekében Zórika dala következett Cigányszerelemből. Bilicsi Tivadar – akinek műsorát a rádióban maga Boros Attila szerkesztette, énekelt egy dalt Zerkovits Béla Csókos asszonyából. Elhangzott még egy-egy részlet Bach V. Brandenburgi versenyéből ( Ney Tibor & Szebenyi János & Fischer Annie), valamint A denevérből Orlovsky kupléja Wolfgang Windgassen előadásában egy archív felvételről (a Bécsi Filharmonikus Zenekart Karl Böhm dirigálja)

Tehát a mai műsor zenei kínálatában ezúttal inkább a külföldi előadók archív felvételei közül válogatott a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Ismétlés du. 6-kor.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8492015-12-01 10:01:00
A Bartók Rádió esti műsorán szerepel

19.35 – 21.10 Erkel: Névtelen hősök

Vígopera két részben
Szövegét - Tóth Ede librettója nyomán - Romhányi József írta

Vezényel: Kórodi András

Km. a Magyar Rádió Énekkara /karig.: Sapszon Ferenc/ és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

Ilonka - Pászthy Júlia (szoprán)
Gábor - Gulyás Dénes (tenor)
Csipkés - Gregor József (basszus)
Sáskáné - Barlay Zsuzsa (alt)
Parasznyai - Melis György (bariton)
Jóska - Berkes János (tenor)
Jankó - Korcsmáros Péter (tenor)
Derék - Széky Sándor (bariton)
Honvéd - Kovács Pál (bariton)
Őrnagy - Kertész Tamás (bariton).
Kolonits Klára • 5032015-12-01 09:58:13
?
Sport • 1592015-12-01 09:55:40
Ardelao, Laedaro...
Cziffra György • 852015-12-01 09:52:57
Jó, hogy van Balázs János, a kiváló zongoraművészünk, aki felkarolja, ápolja a nagy elődje szellemiségét, emlékét!
Gioacchino Rossini • 9412015-12-01 09:50:50
Nincs mit; egyébként ezt a felvételt már korábban DVD-lemezről már ismertem: most nem kellett koptatnom a lemezt, meghallgattam a TV-ben. De megvan nekem a Mózesnek a későbbi 1827-es párizsi, átdolgozott, áthangszerelt változata is DVD-n: Mózes és a Fáraó – ezt talán még jobban szeretem, hatásosabb, nagyszabásúbb opera.
Gioacchino Rossini • 9392015-11-30 21:03:37
A Classica csatornán láthatjuk hamarosan:

ROSSINI: MOSÈ IN EGITTO

Vom Rossini Opera Festival Pesaro

30.11.2015 21:45

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:32:56

DIRIGENT: Roberto Abbado

INSZENIERUNG: Graham Vick
BÜHNENBILD: Stuart Nunn
KOSTÜME: Stuart Nunn

SOLIST GESANG:
Alex Esposito (Faraone)
Olga Senderskaya (Amaltea)
Dmitry Korchak (Osiride)
Sonia Ganassi (Elcia)
Enea Scala (Mambre)
Riccardo Zanellato (Mosè)
Yijie Shi (Aronne)
Chiara Amarù (Amenofi)

Chor des Teatro Comunale di Bologna
Orchester des Teatro Comunale di Bologna

I, 2011
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 01.12., 04:45

Cziffra György • 832015-11-30 21:01:50
Cziffra György Fesztivált alapított Balázs János Liszt-díjas zongoraművész.

A fesztivál egy februárban tartandó koncertsorozatból és mesterkurzusból, a 2016/2017-es évad első felében rendezendő Országos Cziffra György Zenei Versenyből, valamint kiállításokból és gyerekprogramokból épül fel, emellett egy különleges édesség, a Cziffra-szelet is megszületett ebből az alkalomból - hangzott el a fesztivált beharangozó hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Média, zene, ízlés • 562015-11-30 12:20:00
Történelmi hangok, hangtörténetek – 90 éves a magyar rádiózás
________________________________________
December elsején lesz kilencven éve, hogy megkezdődött a rendszeres magyar rádióműsor-szolgáltatás. A közmédia munkatársai erre a napra számtalan, rendhagyó műsorral készülnek.
A decemberi jeles napok sorát egy különleges évforduló nyitja: 1925. december elsején este nyolc órakor jelentették be a Rádióhírmondó működésének elindítását.

„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”- tette közzé a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója, Demény Károly államtitkár.

A Rákóczi út 22-ben elhangzó történelmi jelentőségű mondatok után a nagyközönség ünnepi műsort, zenét hallgathatott detektoros, fülhallgatós készülékei segítségével. A Telefonhírmondó épületében megszülető Rádió minden korosztálynak és társadalmi rétegnek kínált hallgatnivalót: például a délutáni műsorokat elsősorban a gyerekek és a háziasszonyok kedvére állították össze mesékkel és házi praktikákkal. Sokak érdeklődésére számíthatott a Mit üzen című műsor, és egyre több művész, tudós vállalt fellépést élőadásban. A zene szinte minden napszakban szólt, és két év múlva már a déli harangszó is az éteren keresztül kondult meg. A műsorfolyamot a Himnusz zárta.

A közmédia műsorszerkesztői méltó módon ünneplik a születésnapot. A Kossuth Rádió Hangalbumában a rádió szignáljainak, szünetjeleinek, mérőjeleinek és a bemondók köszönőszövegeinek történetét, változását követhetjük nyomon a kezdetektől napjainkig (http://www.mediaklikk.hu/musor/hangalbum/). A Napközben (Kossuth Rádió, kedd, 9.00-11.00) a Rádió épületének kultikus helyszínéről, a Pagodából jelentkezik. Rádiós villámportrék, a rádió segítségével megoldódott ügyek színesítik az adást. A Vendég a háznál (kedd, 11.32) fiatalokat faggat arról, mit jelent számukra a rádió, s ha lehetőségük lenne rá, ők milyen műsorokat készítenének. Az Arcvonások (kedd, 14.05) és a Kabarématiné (szombat, 9.07) régi, feledhetetlen felvételekből válogat, amelyeket újragondolnak, kommentálnak a résztvevők. A Belépő (kedd, 20.11) a Rádióban megszólalt írókat, költőket idézi meg egy-egy archív felvétellel, a Közelről (kedd, 15.35) is hasonló témával foglalkozik: a rádiózás jövője, az éter világának kiterjesztése lesz a középpontban. A rádiózás története szorosan összefonódott a sportközvetítésekkel, ezért termesztésen nem maradhatnak el a nagy sportpillanatok sem: legendás küzdelmek a pályán, és izgalmas pillanatok a stúdiókban. Ezen a napon a Dankó Rádió válogatott régi nótákkal, valamint korábbi műsorok részleteivel kedveskedik a hallgatóknak.

A komolyzene kedvelői sem maradnak ki a visszaemlékezésekből: a Bartók Rádió Muzsikáló reggel (kedd, 6.00-9.30) és Muzsikáló délután (kedd, 15.05-19.00) című műsora kilenc blokkban idézi fel a múltat: nemcsak archív, klasszikus zenei műsorokból hallhatunk felvételeket, hanem a bevezetőkből is érdekes háttér-információkat tudhatunk meg a zeneművekről és azok rádiótörténeti szerepéről. A 80 éves a Magyar Rádió 6-os stúdiója összeállítás a híres terem építészettörténeti, rádiótechnikai jelentőségét méltatja, s felidézi a XX. századi magyar zenetörténetben betöltött kiemelkedő szerepét (kedd, 9.30)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8542015-11-30 12:01:19
Lényeg, hogy az egyes műsorújságok ugyanabban az időpontban más-más előadás közvetítését jelölik meg, és ez most kalamajkát okoz azoknak, akik "rákészülnének" a Sábára vagy az Otellóra.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8532015-11-30 11:57:57
Nem "csatornákat" - hanem netes televíziós műsoroldalakat akartam írni...
Kolonits Klára • 4962015-11-30 11:54:12
Pontosan. Ez is egy "olvasat".
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 8522015-11-30 11:34:20
Lehet találgatnunk!

Egyes televíziós csatornák holnapi műsorában (weboldalukon) ez áll:

DUNA TV, 2015. december 1. kedd 22:50 - 01:15

Operaházi nyitóelőadás - Verdi: Otello

közvetítés a Magyar Állami Operaházból, felvételről
Szereposztás:
Otello, mór – Lance Ryan; Desdemona – Létay Kiss Gabriella; Jago – Kálmándi Mihály; Emilia – Németh Judit; Cassio- Boncsér Gergely; Roderigo – Ujvári Gergely; Montano – Egri Sándor; Lodovico – Cserhalmi Ferenc; Hírnök – Zsigmond Géza Közreműködik a Magyar Állami Operaház ének és zenekara Karigazgató: Strausz Kálmán; vezényel: Pinchas Steinberg


Az RTV Részletesben és annak internetes oldalán pedig ez olvasható:

DUNA TV, 2015. december 1. kedd 22:50 – 00.35

Goldmark: Sába királynôje

Közvetítés az Erkel Színházból, felvételrôl (2015)
Fsz.: Kelemen Zoltán, Fried Péter, Sümegi Eszter. R.: Káel Csaba (100’) (12)

(Ez utóbbi nem kehet a teljes opera felvétele, hiszen csak 100 percet jelöl meg az újság. )

Talán figyelni kellene a Duna TV előzetes, ajánló képkockáit – hátha megtudhatunk valami biztosat a holnap éjjel adásba kerülő operaközvetítésről.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15592015-11-30 10:44:51
Az e heti operettműsor mottója a Dankó Rádióban: "90 éve szól a Rádió"
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 15582015-11-30 10:41:56
Az alábbi előzetes olvasható az RTV Részletes e heti számában, a Dankó Rádió honlapján és az MTVA internetes oldalán:

DANKÓ RÁDIÓ – 2015. NOVEMBER 30 - DECEMBER 6. DE.. 9 ÉS DU. 18 ÓRA

„Üdvözöljük Budapest lakosságát! Üdvözöljük, olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.”

Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15 én, Budapesten a telefonhírmondó, a magyar mérnök, Puskás Tivadar világhírű találmánya. Naponta tizenkét részletes hírközlés, hat tőzsdei bejelentés volt az alapszolgáltatás. A műsor azonban gyorsan bővült, és már az első napokban a hírek mellett interjúra, később hangversenyekre, koncertekre, sőt nyelvtanfolyamokra is sor került.

1925-ben aztán felgyorsultak az események, megjelent a Rádió rendelet, amely a rádiózást egyértelműen állami monopóliummá tette. 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás, melyben eleinte nem sokan hittek, de az emberek körében olyan népszerűségre tett szert, hogy a hallgatottsága évről évre nőtt. A héten olyan rádiós személyiségek mesélnek a rádióról és ezen belül saját élményeikről, akik 40-50 évig voltak szerelmesei ennek a csodálatos műfajnak.

Vendégeink: Boross Attila, Solymosi Ottó, Rékai Gábor, Nemes András, Bolba Lajos és Czigány György.

Ünnepeljenek velünk! Várja Önöket a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya!

A mai adásban archív felvételről „megszólalt” Blaha Lujza is (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.[1]) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”!) – pontosabban dalra fakadt: „A szomszédban van egy öreg eperfa”; „Egy cica, két cica, száz cica, jaj! Kergeti az ic-pici egeret.” – énekelte zongorakísérettel).

Kíváncsian várom a következő adásnapokat is!
Kolonits Klára • 4932015-11-30 10:38:20
Pontosan ezen ironizáltam én is...
Lehár Ferenc • 3922015-11-30 10:20:32
Itt van már december és a karácsony - szilveszter időszaka is nemsokára; várom a Nagy Ibolya (a Dankó Rádió szerkesztője-műsorvezetője) nyári ígéretének teljesülését: év végén egy héten át Lehár-emlékműsor lesz a rádióban - benne meglepetésekkel...

Addig is, most délelőtt, a Túl az Óperencián című operettműsorban A víg özvegy utolérhetetlen dallamai jelezték nekem a közelgő Lehár-ünneplést - ha igaz---

A rádió 1962-es, teljes stúdiófelvételéről hallhattuk énekelni Házy Erzsébetet, Koltay Valériát, Udvardy Tibort, Kövecses Bélát és Kishegyi Árpádot. Kincses Veronikától pedig - ezúttal - a Vilja-dal szólalt meg saját rádiófelvételei közül.

A délelőtti rádióadást - amiben Kálmán-melódiák is felcsendültek a Cigányprímásból -délután 6 órától hallgathatjuk meg ismét a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes oldalán.
Kolonits Klára • 4902015-11-30 10:08:11
Nem kell bántanunk az "egy mezei néző"-t, mindig jól szórakozom olvasmányain - vannak benne azért ennél találóbb megfogalmazások is....
Kolonits Klára • 4892015-11-30 10:06:07
Lásd például Cziffra György pályáját...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546122015-11-30 10:05:18
"Triptichon"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546112015-11-30 10:04:34
A Zenés TV Színház a közelmúltba sugározta már a Köpeny és az Angelica nővér televíziós változatát, a Tripicon harmadik darabja, a Gianni Schicchi pedig most szombaton este kerül adásba az M3 csatornán. Mindegyik felvételen az Operaház színe-javát láthattuk-látjuk a felvételeken. Nagy élmény viszontlátni/hallani a régi legendás énekeseket; nagyszerű alakításuk persze a korabeli televíziós technikához (is) alkalmazkodott... Több évtized elteltével is érdemes (volt) ezeket az operafilmeket újranézni!
Bánk bán • 28212015-11-30 09:17:11
A Magyar Állami Operaház művészei lépnek fel a gyulai felújított Erkel Ferenc Művelődési Központ november 30-ai ünnepélyes átadóján

/Gyulai Hírlap – Súr Enikő - 2015. november 19.

Az ingyenesen megtekinthető műsor színvonalában és tartalmában is méltó lesz a művelődési központ gyulai kultúrában betöltött szerepéhez, valamint Erkel Ferenc és Gyula országos kulturális jelentőségéhez.

Dr. Görgényi Ernő polgármester: a 18 órakor kezdődő átadón az Operaház teljes zenekara jelen lesz. A megújult színházteremben a Bánk bán betétei hangzanak el, majd két balettelőadást láthatnak a nézők.
– A program összeállításakor az is célunk volt, hogy megmutassuk, mit tud a terem új, korszerűsített színpad-, fény- és hangtechnikája – fejtette ki a városvezető, hozzátéve, hogy az előadásokat azok is élvezni fogják, akik kevésbé járatosak a táncművészet és az opera világában.

Katona Katalin, a művelődési központot üzemeltető cég ügyvezetője hangsúlyozta: a helyiségben 460 néző fér el, de a műsorról azok sem maradnak le, akiknek nem jutott belépőjegy, a második emelet előterében ugyanis vetítővásznon kísérhetik figyelemmel a programot.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a részvételt előzetes regisztrációhoz kötik a szervezők. Jegyek november 26-ig igényelhetők az erkelmuvhazgyula@t-online.hu e-mail címen és a művelődési ház telefonszámán. A belépőket a jelentkezés sorrendjében osztják szét, az érdeklődőknek november 26-án és 27-én küldenek visszajelzést.
Lisztről emelkedetten • 5452015-11-29 14:07:12
Folytatom Walter Teréz ( Pulszky Ferencné) naplójának közlését:
„Liszt Ferenc árvízi hangversenyei Bécsben 1838/9.”

Fordította és magyarázó szövegét írta Csuka Béla

Kiadó: Országos Liszt Ferenc Társaság
Budapest, 1941

Május 9.
Éppen a naplómat akartam folytatni, mikor jelzik, hogy már ¾12-re jár az idő, s a hangversenyre kell mennünk… Liszt-hangverseny: telve a terem, mint mindig, ő érdekes, mint mindig, az én hangulatom nem jó, mint mindig. Kedélyem kissé nyomott volt, nem oly fogékony, mint máskor. Liszt a maga fantáziáját játszotta a Zsidónő témáira. Némely szép részletére emlékszem ugyan, de az egészből semmi mély hatás nem maradt meg bennem. Moscheles (A fordító megjegyzése: Moscheles Ignác, 1794-1870. Cseh származású mesteri zongoraművész és zeneszerző. A Mendelssohn alapította lipcsei Konzervatórium első zongoratanára) és Chopin több etűdjét játszotta ezután; előbbinek gyöngyöző futamai, Chopinnel pedig erőteljesen kidolgozott tanulmánya különösen tetszett nekem. Miféle alkotmány is tulajdonképpen az etűd, gondoltam magamban; a hangszeres muzsikálás számára ugyanaz, mint a solfeggiók az éneklésben… Végül Hexameron címen variációkat játszott a Puritánok legismertebb duettjére saját magától és különböző újabb szerzőktől, Thalbergtől, Chopintől, Herztől stb. (A fordító megjegyzése: Herz Henri, 1803-1888. Egy időben, az 1820/30-as éveinek derekán a világ legünnepeltebb zongoraművésze volt.); e kompozíciókat inkább mesterkéltnek mint összhangzatosaknak találtam. Játéka most is, mint mindig, tűz és árnyék, nagyszerű; kecses és pezsgő, sőt több a nagyszerűnél, tökéletesen nagy. Jó helyen ültünk, s így láthattam néha Liszt ujjait is; teljesen hatalmában lévő eszközök ezek, tökéletes engedelmességgel teljesítik Liszt akaratát, anélkül, hogy ő a legcsekélyebb figyelembe is venné azokat. Ámbár tegnap egészben véve nem ragadott el annyira, mint máskor, mégis sajátos varázzsal hatott rám Liszt, ami a legteljesebb érdeklődéssel láncolt hozzá. Óh, mint kívántam volna egy tekintetét vagy szavát elnyerni!.... Bat. jött el (A fordító megjegyzése: ez a Bat. Teréz egyik mestere nevének lerövidítése. – Az 1839. november 20-i feljegyzésében ugyanis említi, hogy ’órája volt Bat-nál’.); főtémánk: Liszt. Ő is ugyanúgy lelkesedik érte, mint mi, s így magáévá tette mindazt, amit Liszttel kapcsolatban gondoltam és éreztem. Óh, bárcsak sokkal jobban megismerhetném őt, meghitten bizonyára egészen más, különböző emberekhez különböző, s fogékony minden iránt. Nem a nő érdeklődése ez a férfi iránt, hanem az érző emberé a géniusszal szemben, ami Lisztért olyannyira rajongani késztet engem. Nagyon szeretném látni lángelméjének minél szebb kibontakozását.
Ebédnél……. Lisztről és Thalbergről volt szó; Anyám úgy vélte, hogy Liszt nagy „succès-je” Thalbergre bizonyára leverően hat. Az ’emberre’, óh ige, ezt megérteném, - muzsikusra azonban alig hiszem. Úgy gondolom, csak a lángész nem irigykedhetik a lángészre……., hiszen benne is lobog az isteni láng, ő is magasra törhet……………. Moreau Georges jött ekkor, s az illendőség kívánta, hogy vele menjek. Útiterveit közölte velem. Kár, hogy annyi ’moyens’-nel megáldott ember, mint M.G., olyan kicsinyes tud lenni. A minap például Liszttel együtt kocsizott ki, s Liszt a hagyomány szerint így szólt hozzá: „Vou pouvez laisser aller les cheveaux.”; ezt a bizalmasságot M. G. oly rossz néven vette, hogy szóvá is tette. „Quelle petite petitesse!”, mennyire kiütközik gyöngesége az efféle gőgnek! Egyáltalában, azt hiszem, igazságtalan volna Lisztet közönséges mértékkel mérni; Lisztben, az emberben, a szerénység hiányát – ha ez néha észrevehető – könnyen megbocsáthatjuk. De hát ki ismeri közülünk őt otthonában? Egyébként elhiszem, hogy az az irány, melyen ő halad, nem a legmagasztosabb…

(Folytatom)
Kolonits Klára • 4762015-11-29 14:05:35
Köszönöm ezt a beszámolódat...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33052015-11-29 12:00:45
"Eljegyzés lámpafénynél"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 33042015-11-29 11:59:18
Július 4-én már láthattuk a televízióban, ma éjjel ismét az M3 csatorna műsorán szerepel:

Ideírom ismét a műsor tartalmát - ezúttal teljesebbé téve a korábban leírtakat.

2015. november 29. szombat 23.30 - 0.30

"Genovéva, Jupiter, a házaló és a többiek..."

Összeállítás Jacques Offenbach műveiből

Szerkesztő: Nemlaha Görgy, 1998

A fekete-fehér, archív filmfelvételeken (1957 és 1963 között készültek) közreműködnek:

HÁZY ERZSÉBET, Ágai Karola, Déry Gabriella, Dunszt Mária, Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Réti József, Szabó Miklós, Radnay György, Maleczky Oszkár és a Magyar Állami Operaház énekkara és balettkara.

Részleteket láthatunk a következő operettekből:

1. Szökött szerelmesek – tánckar
2. Eljegyzés lámpafénybél – Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit, Szabó Miklós
3. A 66-os szám –Házaló-dal (Radnay György)
4. Kékszakáll – Maleczky Oszkár
5. Párizsi vidámságok – tánckar (balettrészlet)
6. A gerolsteini nagyhercegnő – Katonadal: „Vedd ezt a kardot, a kardot…” (HÁZY ERZSÉBET)

7. Fortunio dala – részletek (HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád Kövecses Béla, Réti József, Bende Zsolt) -
Benne: Laura és Fortunio kettőse: „Egy bűvös dal…..Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (HÁZY ERZSÉBET és ILOSFALVY RÓBERT) – a play back a rádió 1958-as stúdiófelvételének a felhasználása.

8. Tánckar (balettrészlet)
9. Brabanti Genoveva – részletek: kettős; A tyúk kupléja (Neményi Lili, Maleczky Oszkár, Szabó Miklós, énekkar)

10. Hoffmann meséi – részletek: Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), Dunszt Mária, Szőnyi Olga, énekkar -
benne: - Jelenet és Kleinzack-legenda ((Ilosfalvy, Palcsó, kórus); Olympia áriája: „Babaária” - Lakatos Gabriella-tánc (énekhang: Ágai Karola), énekkar; Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga és énekkar)

11. Orfeusz az alvilágban – részletek (Ágai Karola, Dunszt Mária, Szabó Anita, Szőnyi Olga, Réti József és mások; énekkar és tánckar is: „Kánkán”)
Lamberto Gardelli • 502015-11-29 10:24:54
Ma este a Bartók Rádióban:

19.35-21.06 Gardelli 100

X/2. rész A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye

Vez. Lamberto Gardelli

Km. a Magyar Állami Énekkar (karig.: Pászti Miklós)

I. Verdi: Quattro pezzi sacri (Négy áhítatos ének) – Km. énekkar

II. Respighi:
1. Rossiniana – szvit

2. Róma fenyői - szimfonikus költemény - a) A Villa Borghese fenyői, b) Fenyők a katakombák mellett, c) A Gianicolo fenyői, d) Fenyők a Via Appián

(Erkel Színház, 1986. április 21.)

(Ism. december 11., 12.05)
Pantheon • 16132015-11-28 13:15:25
Végső búcsút vettek Kobzos Kiss Tamástól

„Azt sugározta: magyarnak lenni büszke gyönyörűség”
MH/MTI – 2015.11.27. 16:14

A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra Kobzos Kiss Tamás Kossuth- és Liszt-díjas zenészt. A a november 8-án, élete 66. évében elhunyt előadóművészt családja mellett számos tisztelője, tanítványa és barátja kísérte el utolsó útjára.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Mikolaj Warszynski (zongora)
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 2. Il Penseroso
LISZT: Három koncertetűd – 3. Un sospiro
LSIZT: Két koncertetűd – 2. Gnomenreigen
LISZT: Liebesträume (Három noktürn) – 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: 2. ballada
LISZT: Zarándokévek, 2. év (Itália) – 6. 123. Petrarca-szonett
LISZT: 10. magyar rapszódia
LISZT: 1. legenda – Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál
LISZT: 12. magyar rapszódia

11:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar
Közreműködik és vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: Hegedűverseny
DVOŘÁK: VIII. szimfónia

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Drahos Evelin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
J.S. BACH: Ich folge dir gleichfalls - ária a János passióból, BWV 245
HÄNDEL: Tornami a vagheggiar - részlet az Alcina című operából
PURCELL: Hark, the Ech'ing Air - részlet a Tündérkirálynő című operából
MOZART: Exultate, jubilate, K. 165 - Alleluja!
LISZT: In Liebeslust, S. 318
KODÁLY: Várj meg madaram, Op.14, No.3
PUCCINI: Quando m'en vo' soletta - részlet a Bohémélet című operából
DONIZETTI: Regnava nel silenzio - részlet a Lammermoori Lucia című operából

17:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

MÁV Szimfonikus Zenekar művészei
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 5
MENDELSSOHN: Oktett Op. 20
BOISMORTIER: Szonáta Op. 40 No. 6
MENDELSSOHN: C-dúr szimfónia No. 13

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Kruppa Bálint tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Az Indiana University rézfúvós kvintettje és a Zeneakadémia diákjai
DUKAS: La Péri - Fanfár
ROLAND BARETT: Three Frames
ANTHONY PLOG: 2. Mozaik rézfúvós kvintettre
DUKE ELLINGTON: It Don’t Mean A Thing If It Ain’t Got That Swing (David Kosmyna átirata)
HIDAS: Signal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Artemis Quartett:
Vineta Sareika, Anthea Kreston (hegedű), Gregor Sigl (brácsa), Eckart Runge (cselló)
MENDELSSOHN: 3. (D-dúr) vonósnégyes, Op.44/1
SOSZTAKOVICS: 5. (B-dúr) vonósnégyes, Op.92
SCHUMANN: A-dúr vonósnégyes, Op.41/3

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Kölcsey Kórus
Arte Semplice Kamarakórus
Vezényel: Duffek Ildikó
"Duffek Ildikó karvezetés DLA zárókoncertje"
WEELKES: The Nightingale, the Organ of Delight
WILBYE: Come Shepheard Swaynes
WEELKES: On the Plaines Fairie Traines
FARMER: Faire Phyllis I saw sitting all alone
BENNET: Weepe O Mine Eyes
MORLEY: April is in My Mistris Face
ORBÁN GYÖRGY: Come Away
JEAN BELMONT: The Passionate Shepherd to His Love
BRITTEN: Öt virágének, Op.47 – 4. The Evening Primrose
ARCADELT: Il bianco e dolce cigno
MONTEVERDI: Cor mio, mentre vi miro (a 4. madrigálkötetből)
CLAUSETTI: L’ombra dei boschi d’Aser
CLAUSETTI: Saltavan ninfe
KODÁLY: Négy olasz madrigál – 1. Chi vuol veder, 2. Fior scoloriti, 3. Chi d’amor sente
KOCSÁR MIKLÓS: Négy madrigál – 1. Alkonyi dal, 2. Elfojtódás
VAJDA JÁNOS: Álmok – 1. Álom pávákkal, 2. Szélnóta
PETROVICS: Hervadáskor
TÓTH PÉTER: Magyar madrigálok – 9. Elmehetsz már, 10. Magas hegyről foly le a víz, 12. Bordal (asszonycsúfoló)

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"
A mai nap
született:
1926 • Miles Davis, jazz-muzsikus († 1991)
1938 • Teresa Stratas, énekes
elhunyt:
1999 • Paul Sacher, karmester (sz. 1906)