vissza a cimoldalra
2014-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50719)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2687)
Kedvenc előadók (2691)
Momus társalgó (5379)
Milyen zenét hallgatsz most? (23855)
Társművészetek (951)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10496)
A csapos közbeszól (91)

Kimernya? (1962)
Erkel Színház (4702)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3120)
Edita Gruberova (2624)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5185)
Opernglas, avagy operai távcső... (18436)
Kelemen Zoltán, operaénekes (55)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (658)
Balett-, és Táncművészet (3847)
Momus-játék (4682)
Élő közvetítések (4143)
Régizene (3159)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (691)
Palcsó Sándor (118)
Operett, mint színpadi műfaj (2251)
Bánk bán (2640)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (16184 hozzászólás)
Bánk bán • 22772011-07-19 10:10:29
Hát ez mindennek a teteje - vagy alja?...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 392692011-07-18 10:18:21
Itt most nem én vagyok az érdekes, nem az én véleményem számít, hanem a Magyar Nemzet szép cikke a téma. MÁs nyomtatott napilapban nem olvastam méltó megemlékezéséről. Ezért tettem be ide ezt a cikket. A MN minden sorával egyetértek. Isten éltesse Medveczky Ádámot születésnapja alkalmából! Minél gyakrabban lássuk viszont, az Opera zenekari árkában - operát - vezényelni!
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3982011-07-18 10:09:30
Természetesen, sokan mások is elénekelték Cso-cso-szánt. Akiket említettetek, ők is. Én a bemutató, a felújítások, új betanulás premierjein először éneklő szopránokat nevesítettem meg.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 392382011-07-16 18:12:22
Medveczky Ádám hetvenéves

Magyar Nemzet
2011., július 15.

Vakulya Eszter

„Bár hetvenéves lett Medveczky Ádám, lelkében örökifjú. A derű és a tiszta hit sugárzik belőle legnehezebb pillanatokban is. Pedig mostanáig elkerülték a hivatalos elismerések, s ebben biztosan szerepet játszott számos markánsan nemzeti közéleti megnyilvánulása, és az, hogy a zenészekkel, legyenek akármennyire kiszolgáltatott helyzetben, mindig teljes sorsközösséget vállalt, elveiben sem poszt, sem pénz soha meg nem ingatta.

Csendes, szerény ember, aki hisz Istenben, hazában, családban, mindent alázattal fogad, amit a sors rámér, a mellőzöttséget, a félreállítást is, pedig a világ egyik legjobb operadirigense. A nemzet karmestere, hiszen komolyan vette a Szózat szavait – „itt élned, halnod kell” – és annak ellenére nem hagyta el és nem támadta Magyarországot, hogy mostanáig nem részesült méltó elismerésben, sőt, a média is inkább elhallgatta sikeres koncertjeit. Kínos tartozása hazánknak, bár az idén azért oldódni látszik a jég, hiszen tavasszal a Kossuth-díjat, két hete pedig az Árpád-pajzsot vehette át.

Medveczky Ádám azonban nem csak egyenes gerincéről ismert. Nemcsak azért rajonganak érte a muzsikusok, mert ember maradt az embertelenségben, hanem azért is, mert olyan jó szakember. Nem egy énekestől, zenésztől hallottam már: ha ő int be, úgy indul a tétel, hogy szinte lehetetlen elrontani, lehetetlen nem a jó karaktert, a jó hangszínt hozni, így mindenkiből kihozza a maximumot. A határozott zenei elképzeléseihez való ragaszkodását nem felesleges keménykedéssel, hanem ösztönző szavakkal fejezi ki a próbán, nem megaláz, hanem motivál. Nemcsak érti, nemcsak tudja, hanem érzi is a műveket, és ezt közvetíteni is képes zenésznek, közönségnek egyaránt. Életműve ember és zenész, pedagógus és művész találkozásának ritka példája, olyan, aki mindenkiben mély nyomot hagy, akivel csak találkozik.

Isten éltesse sokáig!”
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3912011-07-16 16:01:38
Ezt az 1983. október 7-i Pillangókisasszony-felújítást – amit most kedden a rádióban is meghallgathatunk - olaszul énekelték hazai művészeink az Erkel Színházban.

A Dalszínház történetében addig Várady Sándor fordításában játszották:

1906. május 12. (Operaház - bemutató) - Cso-cso-szán: Szamosi Elza

1913. szeptember 13. (új betanulás) - Cso-cso-szán: Medek Anna

1934. november 10. (felújítás) - Cso-cso-szán: Dobay Lívia

1952. január 25. és 29. (Városi Színház – új betanulás) - Cso-cso-szán: Neményi Lili

1971. május 23. és 25. (felújítás) - Cso-cso-szán: Házy Erzsébet és Szabó Rózsa

1978. február 18. (új betanulás) - Cso-cso-szán: Andor Éva

Olaszul:

1983. október 7., 14., 22. és november 3. (felújítás) – Cso-cso-szán: Kincses Veronika, Kukely Júlia, Tokody Ilona és Pitti Katalin

2000. június 10., 11. és 23. (felújítás) - – Cso-cso-szán: Frankó Tünde, Bellai Eszter és Bátori Éva
Lisztről emelkedetten • 3282011-07-16 12:57:26
Folytatódik a Bartók Rádión Liszt oratórikus műveit bemutató sorozat:

Holnap, vasárnap 16.00 - 17.28

Összkiadás

Liszt Ferenc oratorikus művei

1. 13. zsoltár (Herr, wie lange willst du meiner so gar vergessen?) (Réti József - ének, Budapesti Kórus, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Forrai Miklós)

2. 18. zsoltár (Die Himmel erzählen die Ehre Gottes) (Magyar Honvédség Férfikara, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez: Forrai Miklós)

3. 23. zsoltár (Mein Gott, der ist mein Hirt) (Réti József - ének, Lelkes Anna - hárfa, Margittay Sándor - orgona, vez.: Forrai Miklós)

4. 129. zsoltár (De Profundis) (Jámbor László - ének, Margittay Sándor - orgona, Magyar Honvédség Férfikara - karig: Kis István -, vez.: Forrai Miklós)

5. Szekszárdi mise (Réti József, Palcsó Sándor, Melis György, Gregor József - ének, Lehotka Gábor - orgona, a Magyar HonvédségFérfikara, vez: Kis István)

Szerkesztő: Fejérvári Sándor
Lisztről emelkedetten • 3272011-07-16 12:54:01
Nem tudom, milyen volt a bayreuthi Don Sanche-bemutató, és milyen volt a miskolci-produkció. Azt tudom, hogy a szegediek vendégjátéka keretében a Thália Színházban előadott Liszt-opera zseniális színre vitel volt, nagyszerű énekesekkel, és egy behízelgő melódiákkal teli, kiválóan hangszerelt Liszt-alkotást ismerhettem meg - mégha az gyerekkorából datálódik is. Már a párizsi ősbemutatón kifejeződésre juthatott, hogy nem akárki zeneköltő nevét és akármilyen alkotását ismerheti majd meg jelen korában és utókorában a zenei világ! De az is bizonyos: nem ez volt az ő világa...
Élő közvetítések • 13182011-07-16 12:40:07
Óh! A kedvenc operám!!! Miért nem közvetíti a Magyar Rádió ezeket?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 392312011-07-16 12:17:19
Csodálatos, szárnyaló lírai (ha kell drámai)koloratúr szoprán hang!!! Tavaly a Beatrice di Tenda koncertszerű előadásában kápráztatta el a dán közönséget! Kolonits Melindája biztos, hogy óriási siker lesz Los Angelesben! Személyében adva van a hazai bel canto-énekesnőnk, akire évek óta vártunk-vágytunk!
Simándy József - az örök tenor • 1372011-07-16 12:00:39
Simándy József Nemzetközi Énekverseny 2011. - Díjkiosztó Gálakoncert

A koncert TV felvételét ma este ismét láthatjuk a DUNA Alternatív csatornán 19.30-20.50 között.

80 perc, 2011

rendező: Petrovics Eszter
operatőr: Horváth Adrienne
szerkesztette: Petrovics Eszter


A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara 2011 áprilisában, hetedik alkalommal rendezte meg a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Az énekverseny gondolata 1998-ban születetett, alapítói Temesi Mária és Sinkó György operaénekes - művésztanárok voltak. A verseny születése óta óriási tömegeket vonz, rendszeresen, két-háromévente rendezik meg. A Díjkiosztó Gálakoncertet - amelyet idén először a Szegedi Nemzeti Színházban rendeztek meg - rögzítette a Duna Televízió.


[/url] http://fidelio.hu/opera/hirek/ok_a_simandyenekverseny_dijazottjai; Simándy-énekverseny díjazottjai [/url]


interjú Temesi Máriával



Sass Sylvia • 1932011-07-16 11:31:29
Ma délben a Bartók adón:

12.05 Sass Sylvia dalestje

Zong.km: Schiff András

1. Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Chamisso verseire

2. Bartók: Öt dal Ady Endre verseire

MTA Kongresszusi Terem, 1976. június 15.)
Gregor József emléke • 1532011-07-16 11:26:27
Duna Alternatív csatornán:

2011.07.16. szombat 18.20-19.00

"A hitélet mezsgyéjén" - beszélgetés Gregor Józseffel

Magyar portréfilm, 33 perc, 2003

rendező: Salyámosy Éva
operatőr: Sibalin György

A film a világhírű operaénekes magánéletébe enged betekintést. Megtudhatjuk mit jelent számára a zene, az ajándékba kapott énekhang, a megbocsátás, a hit. Mesél a hazaszeretetről, pályája állomásairól, életének fordulópontjairól.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 1572011-07-15 20:04:16
70 év, 70 opera - Medveczky Ádám 70 éves

kultura.hu - MTI

"Egy karmester legyen forró szívű és hideg fejű" - vallja a 70. születésnapját július 15-én ünneplő Medveczky Ádám. A Magyar Állami Operaház karmestere hetvenévesen hetvenedik operáját dirigálhatja, s pályafutása ötvenedik évfordulóján, idén kapta meg a Kossuth-díjat. Három éve az alternatív Kossuth-díjat vehette át, a két kitüntetést egymást kiegészítő elismerésnek tartja.


Budapesten született, anyja az operaház korrepetitora volt. Apját négyévesen veszítette el, nevelőapja Katona Lajos, a dalszínház magánénekese lett, így otthon a zene vette körül. Érdekelte az irodalom, a földrajz, a sport, de végül mégis a zenét választotta. Először a zongorával ismerkedett meg, majd 1955-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában ütőhangszereken tanult játszani. 1960-ban lett a Magyar Állami Hangversenyzenekar üstdobosa, 1968 és 1971 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakát Kórodi András növendékeként, majd olaszországi mesterképzőn vett részt. 1969 és 1974 között az operaház vezénylő korrepetitora, 1974-től karmestere, 1991-től 1993-ig főzeneigazgatója volt, 2004-től örökös tag. 1987 és 1996 között a Postás, illetve a Matáv Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt, jelenleg a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere.

1974-ben tett szert ismertségre és hatalmas népszerűségre, amikor a Magyar Televízió első karmesterversenyén második díjat nyert, a Himnusz éjfélkor évekig az ő vezényletével csendült fel a televízióban. Ugyancsak 1974-ben lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma már egyetem) adjunktusa, az intézményben ma három minőségben tanít és mind az operához kapcsolódik. Az ének tanszakon az operaénekes-jelölteknek tart szerepgyakorlatot, a korrepetitor szakon operakorrepetálást, a karmester szakon operavezénylést és operatörténetet, oratórium- daltörténetet, műismeretet oktat.

Az operaházban első önálló vezénylése Mozart-mű, a Cosi fan tutte volt, ma már hetvennél is több opera szerepel repertoárján. A következő évadban nagy kedvencét, Mozart Don Giovanniját, a Karamazov testvérek című balettet, a Tannhausert és a Traviatát vezényli. Számos magyar mű, több kortárs opera bemutatója fűződik a nevéhez, vendégszerepelt Európa valamennyi országában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön és több önálló hanglemeze is megjelent.

1976-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1989-ben érdemes művész lett, 2000-ben Artisjus-díjat, 2002-ben Komor Vilmos-emlékplakettet, 2003-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott. 2008-ban neki ítélték az Alternatív Kossuth-díjat, s 2011-ben Kossuth-díjat vehetett át.

Medveczky Ádám helyesli azt a többször is elindított, külföldön már jól bevált kezdeményezést, hogy egy operabemutató körbejárjon az országban. Sajnálja, hogy manapság a médiában kevés operát lehet látni-hallani, s komoly figyelmeztető jelnek tartja, hogy egyre kevesebben dúdolnak az utcán. Közelgő születésnapjáról azt mondta: "Hittel és alázattal láttam el a feladataimat, és mindig magam mögött éreztem egy végtelen erő támogatását, amelynek révén a három állásomat el tudtam látni. A meleg, támogató családi háttér az öt gyerekkel és a nyolc unokával mindig képes volt boldogságra hangolni".

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3892011-07-15 17:29:13
Bartha Alfonz
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3882011-07-15 17:27:26
Bartók Rádió

2011.07.19. kedd

19.35 Közvetítés az Erkel Színházból

Puccini: Pillangókisasszony - háromfelvonásos opera

Szövegét Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta

Vezényel: Lehel György,

km: a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Katona Anikó) Szereposztás:

Pillangókisasszony - Kincses Veronika
Pinkerton - Gulyás Dénes
Suzuki - Jász Klári
Kate - Csavlek Etelka
Sharpless konzul- Sólyom Nagy Sándor
Goro - Rozsos István
Yamadori herceg - Barta Alfonz
Bonzo - Szalma Ferenc
Császári biztos - Tóth László
Tiszt - Szécsi József

(1983. október 7.)
Kedvenc előadók • 23642011-07-15 17:15:13
Komlósi Ildikó és Marcello Giordani áriaestje

MüPa honlapjáról:

2011. szeptember 27., kedd 19:30

Két kivételes művész találkozik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán, hogy – a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével – a zenetörténelem legszebb áriáiból és duettjeiből adjon elő egy csokorra valót:

Verdi: A szicíliai vecsernye –nyitány
Verdi: Luisa Miller –Rodolfo áriája (Quando le sere al placido)
Ciléa: Adriana Lecouvreur –A Hercegné áriája (O vagabonda)
Mascagni: Parasztbecsület –Intermezzo
Leoncavallo: Bajazzók –Canio áriája (Vesti la giubba)
Mascagni: Parasztbecsület –Santuzza áriája (Voi lo sapete o mamma)
Mascagni: Parasztbecsület –Santuzza és Turiddu duettje (No, no, Turiddu, rimani rimani ancora)

Verdi: A végzet hatalma –nyitány
Verdi: Aida –Radames románca (Celeste Aida)
Verdi: Amneris és Radames duettje (Gia i sacerdoti)
Bizet: Carmen –nyitány
Bizet: Carmen –Carmen áriája, Habanera (L'amour est un oiseau rebelle)
Bizet: Carmen –Don José áriája, Virágária (La fleur que tu m'avais jetée)
Bizet: Carmen –Carmen áriája, Seguidilla (Prés des remparts de Séville)
Bizet: Carmen –Carmen és Don José kettőse (C'est toi? C'est moi!)



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 392202011-07-14 17:52:35
... más kérdés, hogy eddig, ha lehetősége volt rá - egyéb cégekben betöltött felelős munkakörei ellenére - miért nem pályázott, ha most az derül ki róla, ilyen irányú ambíciói is lennének.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 392192011-07-14 17:45:59
Ha már szóba került Ókovács Szilveszter.

Tudni lehet róla: 2001 és 2005 között operaházi tag: 2001-ben az Erkel Színház vezetője, 2002-től távozásáig a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója. (olvasom egy Fidelió-cikkben)

Tehát kinevezése esetén az Operaház élére az operai berkekben nem teljesen járatlan személy jönne...
Pantheon • 7912011-07-13 22:33:22
Közel ezren vettek részt a Habsburg Ottóért tartott gyászmisén
2011. július 13. 19:00
MNO- WA

Mintegy ezren vettek részt a Habsburg Ottóért és tavaly elhunyt feleségéért tartott gyászmisén szerdán a híres ausztriai zarándokhelyen, Mariazellben.

• Vasárnap este helyezik el Habsburg Ottó szívurnáját

A mise főcelebránsa, Egon Kapellari grazi püspök kiváló politikusként, mélyen hívő katolikusként és példamutató családapaként méltatta a 98 éves korában, németországi otthonában elhunyt egykori trónörököst, későbbi európai politikust.

Habsburg Ottó és Regina koporsóját kedden szállították át Bajorországból a stájerországi búcsújáró helyre, a nagyközönségnek szerdán volt lehetősége kegyeletét leróni. A család fekete-sárga zászlójával letakart koporsók mellett hagyományőrző egyesületek katonai díszegyenruhás tagjai álltak őrt. Franz Schubert Német miséjét a híres Wiener Sängerknaben kórus tagjai énekelték. A mise első olvasmányát Gabriela Habsburg olvasta fel német nyelven, a másodikat Habsburg György, az elhunyt Magyarországon élő legfiatalabb fia magyar nyelven.

Számos püspök, apát és más egyházi személyiség vett részt a mariazelli szertartásokon az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területéről, hogy ezzel is jelezzék, a közép- és kelet-európai országok európai integrációja nagyon fontos volt Habsburg Ottó számára. A grazi püspök mellett a misét Várszegi Asztrik pannonhalmai főapát, Schönberger Jenő szatmári megyés püspök, Böcskei László nagyváradi püspök és Jan Graubner olmützi érsek (Csehország) celebrálta. Christoph Schönborn bécsi érsek XVI. Benedek pápa személyes küldötteként vett részt a szertartásokon. Jelen voltak tartományi politikusok és Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet is.

A Habsburg család évszázadok óta szorosan kötődik Mariazellhez, amely az osztrák, a magyar és a szláv népek katolikus hívői számára egyaránt fontos zarándokhely. A gyászmisén kifejezésre juttatták azt is, hogy Habsburg Ottót és Reginát személyesen is szoros szálak fűzték Mariazellhez. Miután 1951-ben még nem léphettek be Ausztriába, franciaországi házasságkötésükkor az egyházi szertartás alatt a mariazelli középkori Mária-szobor másolatát helyezték el az oltáron. A házaspár később többször is felkereste a zarándokhelyet, többek között 1976-ban ezüst-, majd 2001-ben aranylakodalmuk alkalmával. 1993-ban itt kötött házasságot legidősebb fiuk, Karl. Az utóbbi évek során 2004-ben és 2007-ben járt Habsburg Ottó a stájerországi kegyhelyen. 2004-ben a közép-európai katolikus találkozón vett részt, 2007-ben pedig azon a misén, amelyet XVI. Benedek pápa mutatott be apostoli látogatásakor.

A közel két héten át tartó gyászszertartások Bécsben folytatódnak, majd vasárnap Magyarországon érnek véget.

(MTI)
Sass Sylvia • 1792011-07-13 22:31:01
Az Opera-világ oldalon is találtam szép megemlékező sorokat:

Sass Sylvia 60 éves – személyes élményeink –
2011-07-13 Bóka Gábor – Fülöp Károly – Vétek Gábor
Bartók Rádió • 6212011-07-13 09:57:50
Ma este a rádióban:

21.20 Hang-fogó

Arthur Sullivan: A gondolások - kétfelvonásos operett.

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Vezényel: Malcolm Sargent

Km.: a Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa és a Pro Arte Zenekar

A szereposztás:

Plaza-Toro herceg - Geraint Evans
Luiz - Alexander Young
Nagy Inkvizítor - Owan Brannigan
Marco Palmieri - Richard Lewis
Giuseppe Palmieri - John Cameron
Antonio - James Milligan
Francesco -Alexander Young
Giorgio - James Milligan
Plaza-Toro hercegnője - Monica Sinclair
Casilda - Edan Graham
Gianetta - Elsie Morison
Tessa - Marjorie Thomas
Fiametta - Stella Hitchens
Vittoria - Lavinia Renton
Giulia - Helen Watts

A mikrofonnál: Schaefer Andrea

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
Lehár Ferenc • 1962011-07-13 09:50:47
Ezen a héten nem csak a szegedi szabadtérin, hanem Szentendrén is felcsendülnek Lehár klasszikus remekének nagyszerű dallamai:

Július 16. szombat, 20:00, Városháza udvara
(Esőnap: július 17. vasárnap)


A VÍG ÖZVEGY - Lehár Ferenc operettje 3 felvonásban

Operettvilág Együttes produkciója
Művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

Játszódik Párizsban, az alkotók szerint 1905 körül – vagy talán manapság – a Pontevedrói Nagykövetségen, és másnap Glawári Hanna kertjében.

Közreműködik az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara.

Karmester: Kaposi Gergely

Fordította és átdolgozta: Zsadon Andrea

Dalszöveg: Baranyi Ferenc

Szereplők:

Vághelyi Gábor - Zéta báró, Pontevedro párizsi nagykövete

Szász Kati - Valencienne, a hitvese

Szolnoki Tibor - Daniló gróf,követségi megbízott, lovassági hadnagy

Zsadon Andrea - Glawári Hanna

Domoszlai Sándor - Camille de Rosillon

Maróti Attila - Vicomte Cascada

Merán Bálint - Raul de St. Briosche

Kertész Péter - Bogdanowits, pontevedrói konzul

Kelemen Kata - Sylvianne, a felesége



Operett, mint színpadi műfaj • 18452011-07-12 17:28:28
Az évad második Dóm téri bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb műve, A víg özvegy lesz. A produkció július 15-én, 16-án, 22-én és 23-án látható.

A víg özvegy már a Dóm téren hódít!

"Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik."

/Fidelio cikke/

Operett, mint színpadi műfaj • 18442011-07-12 17:27:01
Ez a győri produkció bizonyára élvezetes előadás lehetett! Sajnos, ehhez a Cigányprímáshoz nem volt szerencsém. Valóban, nagy kár, hogy a televízió nem vette fel. Ez a mostani kísérlet a Városmajorban ezek szerint továbbra is csak próbálkozás volt: visszadni valamit az eredeti Kálmán-operett bájából-varázsából. Felemás sikerrel. Végül is sokat nem vesztettél, hogy kihagytad!
Bánk bán • 22482011-07-12 16:52:16
Valahol azt olvastam korábban, hogy a Los Angeles-i Bánk bán bemutató-előadást élőben közvetíti a mi televíziónk és talán a rádió is. (Már nem tudom, hogy Káel Csaba vagy Magony Zsolt beszélt erről.)
Sass Sylvia • 1722011-07-12 09:18:45
Cilike már belinkelte a Kedvenc előadók fórumba, de legyen itt is nyoma, hiszen a szopránénekesnő ma 60 éves.
Sass Sylvia: "Énekesnek lenni életmód"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19582011-07-11 20:47:28
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


Kiegészítés:

1966. március 24.

Tamássy Zdenkó – Dalos László: Írnék neked

Dal

Házy Erzsébet - ének
Magyar Rádió Esztrád Zenekara

(2,42 perc)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 19572011-07-11 20:38:31
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1966. március 25.

Gyulai Gaál János - ifj. Kalmár Tibor: Szél oson át

Dal

Házy Erzsébet ének
Harmónia Énekegyüttes
Magyar Rádió Esztrád Zenekara

(4 perc)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19562011-07-11 20:15:57
Közbevetőleg:

Haandel bejegyzése: Házy Erzsébet CD-inek felsorolása az 1186 sorszám alatt. Itt említette meg az alábbi lemezt is:

ÖTVEN ÉVES A HUNGAROTON - ÉNEKMŰVÉSZEK (1951-2001) 3 CD
Fifty Years of Hungaroton (1951-2001) Singers
(Házy Erzsébet: ??? )
HCD 32096-98
(P) 2001

Nár nem emlékszem arra, hogy ehhez a tételhez tettem volna-e kiegészítést. Mindenesetre a Rádió archívumában rábukkantam egy évszámra: 1965.
Ebben az évben is felvettek részleteket a Manon Lescaut-ból: így az operának alábbi részlete is ekkor készült, ami a korongra rákerült:

"Ah, én leszek a legszebb" - Manon és Des Grieux kettőse a II.felvonásból. Km.: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

(A már említett LP-k egyikén is rajta van ez a részlet.)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 391802011-07-11 19:18:01
Már nagyon jó lenne valami konkrétum, tényleg. Annyiban helyes volt a feltételezésem, hogy a döntéssel megvárják, míg lecseng az évad, és az Andrássy úti palotában előfordulók többsége már a jól megérdemelt? szabadságát tölti.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 391722011-07-10 15:35:33

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet büféinek üzemeltetése tárgyában. A pályázati anyag leadási határideje: 2011. augusztus 8. Az üzemeltetés megkezdésének tervezett időpontja: 2011. szeptember 4. Kattintson a címre a pályázati anyagok letöltéséhez.

Olvasható az Opera honlapján, meg egyes napilapokban közzétett hírdetményekben is (pld. a Magyar Nemzet pénteki számában is)
Egyházi zene • 1732011-07-10 15:23:33
Kezembe került az alábbi LP, melyről szinte el is feledkeztem: éppen szelektálok a mikrobarázdás lemezeim között, és rábukkantam erre a kincsre.

Emlékszem, annak idején különösen Kincses Veronika Schubert-darabjai a lemezről voltak azok, melyek megkapóan szép lírájukkal elgyönyörködtettek.
Ha jól emlékszem, II. János Pál pápa első magyarországi látogatása idejére időzítette az Ecclesia Kiadó a lemez megjelentetését (1991) (Ez a lemezborítóról nem derül ki, de a pápa fényképe van a lemezborító elülső oldalán.

Ideírom a lemez teljes anyagát:

Üdvözlégy Mária - Ave Maria

Magyar Rádió Fúvösötöse - Kincses Veronika - Monteverdi Kamarakórus

Ecclesia Kiadó
LP 33/min ; 30 cm

Katalógus szám: KR 1401

Közreműködnek:

Kincses Veronika - szoprán
Monteverdei Kamarakórus
Hock Bertalan - orgona
Maros Éva - hárfa

A Magyar Rádió Fúvösötöse - tagjai:

Drahos Béla - fuvola
Keveházi Jenő - kürt
Kollár Béla - oboa
Vajda József - fagott
Veér István - klarinét

Műsor:

A oldal

1. P. de La Rue: Missa "Ave Maria" - Credo, Crucifixus (fúvósötös)

2. Franz Schubert: Ave Maria (Kincses Veronika - ének, Hock Bertalan -orgona)

3. Franz Schubert: Stabat Mater -b-moll ária (Kincses Veronika -ének, Kollár Béla - orgona, Hock Bertalam - orgona)

4. Franz Schubert: Salve Regina (Kincses Veronika - ének, fúvósötös)

5. César Franck: Ave Maria (fúvósötös)

B oldal

6. Boldogasszony Anyánk; Ó fényességes szép hajnal; Egek ékessége; Angyalok királynéja; Te vagy földi életünk - Népénekek

7. Charles Gounod: Ave Maria (Drahos Béla - fuvola; Maros Éva - hárfa)

8. Antalffy -Zsíros Dezső: Madonna (Hock Bertalan - orgona)
9. Liszt Ferenc: Ave Maria (kórus)

10. Cherubini: Ave Maria (fúvósötös)



Lisztről emelkedetten • 3252011-07-10 14:32:30
Bartók Rádió

Öszskiadás
2011. július 10., vasárnap 15.04-18.05

Liszt Ferenc: Krisztus

Liszt Ferenc kerek két évtizedig dolgozott Krisztus oratóriumán, melyet élete egyik főművének tekintett.

A monumentális zenemű megalkotásának gondolata először 1853-ban vetődött fel a a művészben, ám az oratórium elkészültének hírét csak 1866. október 2-án közölte Franz Brendellel, a Neue Zeitschrift für Musik szerkesztőjével, akinek többek közt ezt is írta: "Krisztus-oratóriumom tegnap óta végre készen áll, így számomra most már csak a revízió, a tisztázat és a zongorakivonat van hátra. Egészében tizenkét tételt tartalmaz - köztük a Boldogságokat és a Kahntnál megjelenő Pater nostert -, mintegy három óráig tart. A művet mindvégig a Szentírás és a liturgia latin szövege nyomán komponáltam."A mű először 1867. július 6-án csendült fel Rómában, ám az oratórium ősbemutatójára csak hat évvel később, 1873. május 29-én, Weimarban került sor, a zeneszerző vezényletével. A magyarországi bemutatót fél évvel később, a budapesti Vigadó hangversenytermében a győri születésű Hans Richter, a kor világhírű karmestere dirigálta, aki harmincnégy évvel később, 1907 áprilisában ugyanitt két alkalommal szólaltatta meg a művet. A végső formájában három nagy részből (Karácsonyi oratórium; Vízkereszt után; Szenvedés után) és tizennégy tételből álló zenemű egyik megrendítően szép előadása a Budapest Kongresszusi Központban volt, 1986 szeptemberében. Doráti Antal vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekart, az MRT Énekkarát, a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola Gyermekkarát és a neves szólistagárdát (Sólyom-Nagy Sándor, Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János, Polgár László). Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumát az előadás utáni napokban a Hungaroton Classic rögzítette.

forrás: Új ember, Spangel Péter

--------------------------------------------------------------------------------

Összkiadás
Liszt Ferenc oratorikus művei

Krisztus - oratórium a Szentírás és a katolikus liturgia szövegeire

Sólyom-Nagy Sándor
Kincses Veronika
Takács Klára
B. Nagy János
Polgár László

a Nyíregyházi 4.számú Általános Iskola Énekkara (karig.: Szabó Dénes)
a Magyar Rádió Énekkara (karig.: Sapszon Ferenc) Virág András - harmónium,
Hock Bertalan - orgona

a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Doráti Antal

(1986)

Szerkesztő: Fejérvári Sándor

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19552011-07-08 21:48:07
Ismétlés: 1968. szeptember 15., Petőfi Rádió 15:00
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19542011-07-08 21:46:49
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1965. június 20., Kossuth Rádió 14:15

"Amíg a Denevér eljutott a világsikerig"

Írta: Gál Zsuzsa

Narrátor: Bitskey Tibor

Közreműködött:

HÁZY ERZSÉBET, László Margit, Ilosfalvy Róbert, Melis György

Szerkesztő: Józsa Ibolya

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19532011-07-08 21:44:08
Ismétlések a rádióban:

1965. június 10., Kossuth adó 18:20
1966. október 16., Kossuth adó 18:25
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19522011-07-08 21:40:07
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1965. április 19., Kossuth Rádió 13:02

"Az 50 és a 60 éves asszony"

A Csárdáskirálynő és A víg özvegy jubileuma alkalmából írta Kristóf Károly

Közreműködött:

HÁZY ERZSÉBET, Komlós Juci, Várady Hédi, Feleki Kamill, Ráday Imre, Rátonyi Róbert

Szerkesztő: Józsa Ibolya
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19512011-07-08 21:30:26
Megszívlelő gondolatok Ötvös Csabától - azóta közel két év telt el, de a helyzet az említett témakörben (hagyaték gondozása, felkarolása az illetékesek részéről) változatlan.
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 272011-07-07 17:42:05
Kocsár Balázs: Munkamániás vagyok

Egy bekezdés az interjúból:

„A zenekarnál és a kórusnál tavaly december 31-gyel lejárt művészeti vezetői megbízatásom, idén májustól új hajóskapitány állt a kormányrúdhoz Somogyi-Tóth Dániel személyében, és az együttes ezentúl Kodály Filharmónia Debrecen néven folytatja működését. Bár az új igazgatóval jó a kapcsolatom, sajnos azt kell mondanom, nem kettőnkön múlik, hogy Debrecenben tovább dolgozom-e majd.”

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 391492011-07-06 11:33:54
Ezt írta singer4.:
„Savolinába tudtommal Lukács, Sümegei, Fekete, KissB, Fried, Rácz, Wiedemann, Ulbrich volt tervezve, Kovács dirigált volna, Kovalik állította volna színpadra. Aztán jött az új vezetés. Kovalikot törölték, helyette lett Palcsó (ha-ha-ha), majd a szereplők is módosultak gyorsan... vilgágszínvonallá: Cserna, Bubu, Busa, Pánczél... és most már a karmester hirtelen Kocsár lett, a rendező meg Horváth Zoltán.”

Ebből értelemszerűen következik, hogy az új vezetés (Győriványiék) tették be a másik szereposztást. Nem?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 391242011-07-04 14:15:03
Nemrég még azért volt a felháborodás, hogy Györiványi mellőzi Pánczélt.
Renée Fleming • 8722011-07-04 14:02:22
Monacóban Mozart "Laudate Dominum művét énekelte Albert monacói herceg és Charlene Wittstock szombati esküvőjén.
(Juan Diegó Flórez és Andrea Bocelli is énekelt az esküvői szertartás keretében.)
Operett, mint színpadi műfaj • 18422011-07-03 14:35:52

Úgy látszik, ma már az operettben is „szabad a gazda” – még az olyan klasszikusokkal is azt tehetnek – szabadon - az átdolgozók, amit csak akarnak és amit nem szégyellnek. Ez történik Cigányprímás esetében is. Erre példa a Kálmán Imre-operett tegnap esti előadása is a Városmajori Szabadtéri Színpadon - szerencsére, a jó ízlés határán belül maradva. A közönség túlnyomó részének persze halvány fogalma sincs arról, hogy amit neki feltálalnak, messze nem az eredeti történet, nem az eredeti az eredeti dalszöveg és a versek. Nézzük az eltéréseket.

Az 1912-es bécsi és az 1913-as hazai ősbemutatón és még utána hosszú évtizedekig úgy játszották a színházak a darabot, ahogy a szerzők megálmodták: Rácz Pali, az öregedő cigányprímás, akiért egykor bomlottak a nők, és hegedűjátéka lázba hozta a világvárosokat, most csendesen éldegél egy pesti, Soroksári úti házban. Laci fia Zeneakadémiára járó fiatalember, leánya, Sári eladósorban van, ám az unokahúgát ő maga akarja feleségül venni. Ez lenne a negyedik házassága, az előző háromból tizenhat gyermeke van. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte "A szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet - és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket". Emiatt (és mert titokban ő is szereti Juliskát) Laci sértett önérzettel világgá bujdosik… A darab végén Juliska persze Lacit választja, és az idősödő prímás rájön, hogy eljárt felette az idő. S egy párizsi estélyen észreveszi, hogy a társaságot már a muzsikája sem érdekli, és efölötti elkeseredésében a tűzbe dobja szeretett hangszerét.

Ezt a verziót mutatta be kisebb-nagyobb eltérésekkel még 2002-ben is, a Kecskeméti Katona József Színház. Ugyanannak az esztendőnek a végén bemutatta a Cigányprímást a Békés Megyei Jókai Színház is, ám ez az átdolgozás már sokban változott az előzőkben ismertetett cselekményhez képest, közelítve ahhoz, ami az Operettvilág Együttes produkciójában tegnap este a Városmajorban színpadra került. Mit látunk most színpadon?
A színhely nem Pest, hanem Lőrinczfalva. Az időpont marad az 1900-as évek eleje. Rácz Pali, az európai hírű cigányprímás, egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően feladja hegedűművészi pályafutását. Sikeres impresszárió lesz belőle, leányával vezetett ügynöksége fiatal és tehetséges cigányművészeket foglalkoztat. Fiának Lacinak megtiltja, hogy muzsikus legyen, leányának, Sárikának pedig nem engedi, hogy színházi énekesnő váljék belőle.
Elve az: „Mi szeretjük a művészeket, mi a művészekből élünk, de művészek mi, nem akarunk lenni soha". Itt szó sincs arról, hogy beleszeretne Juliskába, aki Lacit szereti. És nem is unokahúga, hanem nevelt lánya!
Megérkezik Rácz Pali párizsi ügyvédbarátja Gaston gróffal, és hosszas rábeszéléssel ráveszik Ráczot, hogy menjen velük Párizsba és muzsikáljon ott egy ünnepségen. A vendéglátó Estragon gróf, Massilia volt királya. A gróf nemcsak I. Napóleon excentrikus ükunokája, hanem az időközben megözvegyült Irinyi grófnő kérője is. Az is kiderül, hogy a grófnő nem más, mint Terézia, Rácz pali ifjúkori szerelme, továbbá Gaston nagynénije, akire egy vagyon vár rá tőle… Gaston és Sárika egymásba szeretnek.
A palota házi zenekarát Laci vezeti, aki bujdosásában idekerült karmesternek. Az est fénypontja Rácz Pali volna, de mikor viszontlátja fiát, apai szeretetétől vezérelve öreg Stradivariáját Juliskával elküldi neki (a vendégeknek úgy állítva be, hogy kiújult a köszvénye.) Így Laci játszik helyette óriási sikerrel. A 3. felvonás ismét Lőrincfalván játszódik, teljes a heppi end, hármas esküvőre kerül sor.

Engem nem zavart ez az utóbbi változat, mert Kálmán Imre behízelgő melódiái hiánytalanul itt vannak („Az ócska Stradivari”, Lári-fári nem kell várni, frissen jó a csók” stb.) viszont az már zavart, hogy Harsányi Zsolt eredeti verseinek többségét – a művészeti vezető s egyben az Irinyi grófnőt alakító - Zsadon Andrea újra fordította, így a rádióból és a Hungaroton- lemezről is jól ismert dalok, kettősök szövegét, a refréneket, vadonatúj, a fülemnek idegen szöveggel hallhattam viszont. A felhangzott zenék közé becsempészet más Kálmán-művekből vett idézeteket, pl. Palotást az Ördöglovasból, és egy meghökkentő részlet is kizökkentett a nyugalmamból: a Csárdáskirálynőből átemelték 'Hajmási Péter, Hajmási Pál' fergetegegs zenéjét, de itt az „Éljen a szerelem” – ez a Csárdáskirálynő eredeti címe – kezdetű érzelmes, visszafogott hangvételű szerelmi kettősként adta elő az öreg Rácz és a grófnő. Hát, mit mondjak, furcsa volt hallani. Ezeket a momentumokat leszámítva, jól szórakoztam, mert a közreműködő művészek jól szolgálták az ügyet: az operett és egyben Kálmán művének népszerűsítését.

Két változás volt a színlapon a korábban megadottakhoz képest: Juliskát, Rácz Pali nevelt lányát nem Szász Kati, hanem Geszthy Szabó Veronika énekelte, a Szimfonikus Zenekar élén pedig Kaposi Gergelyt láttuk Sándor Szabolcs helyett.
Nagy tapsokat kaptak a szereplők. Nekem különösen Geszthy Szabó Veronika és Kelemen Kata éneke és játéka tetszett. A Cigányprímás kiállítása nagyvonalúbb volt a múlt héten látott Lili bárónőhöz képest, a fenntartásaimmal együtt is, nagyon örvendetes, hogy ezen a nyáron a Városmajorban már két nagysikerű teljes operett-bemutatóra került sor a Budapesti Nyári Fesztivál 2011 égisze alatt! Az operett-élmények folytatását várom a ma esti produkciótól is: a komáromi Jókai Színház vendégjátéka előadásában láthatjuk Lajtai Lajos „A régi nyár” című operettjét. És negyedikként már augusztusban következik egy újabb kasszasiker: Szirmai Albert Mágnás Miskája. Mind a Városmajori Szabadtéri Színpadon – hol fedett nézőtér várja az operett rajongókat.


Kálmán Imre: A cigányprímás
Operett 3 felvonásban

Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét átdolgozta: Robert Herzl.
Fordította: Zsadon Andrea
Versek: Harsányi Zsolt és Zsadon Andrea

Közreműködött: az Operettvilág Együttes tánckara, kórusa és Szimfonikus Zenekara

Karmester – Kaposi Gergely
Díszlet – Manfred Waba
Koreográfia – Mathias Jurkovics

Rendező – Robert Herzl

Szereposztás:

Rácz Pali – Szolnoki Tibor
Laci, a fia – Domoszlai Sándor
Sári, a lánya – Kelemen Kata
Juliska, a neveltlánya – Geszthy Szabó Veronika
Irinyi grófnő – Zsadon Andrea
Gaston, az unokaöccse – Maróti Attila
Estragon gróf – Rupnik Károly
Codeau – Vághelyi Gábor
Feri Lajos – Kertész Péter

Bánk bán • 21532011-07-02 19:03:09
Brickner Szabolcs lesz Ottó
Giacomo Meyerbeer • 4352011-07-02 18:59:09

Dinorah
Giacomo Meyerbeer • 4342011-07-02 18:57:08
[url] http://www.micmacmusic.com/popup_image.php?pID=1320&type=swf&osCsid=d0ca5df1fbf076108ef86d186286f7b1; Innen [url] a teljes opera letölthető.

A kereskedelemben kapható, DVD formátumban megvásárolható. Kitűnő előadásban élvezhető.

GIACCOMO MEYERBEER (1791-1864)


DINORAH or Le Pardon de Ploërmel
An opera in three acts on a libretto by Barbier and Carré


with
Dinorah: Isabelle Philippe, soprano
Hoël: Armand Arapian, bass
Corentin: Frédéric Mazzotta, tenor
Le Chevrier: Lucile Vignon, mezzo soprano
Un Pâtre: Céline Victores-Benavente, soprano
Un Pâtre: Séverine Delforge, soprano
Un Chasseur: Philippe Le Chevalier, baritone
Un Faucheur: Pierre Espiaut, baritone


Cori Spezzati
Failoni Orchestra from the Hungarian State Opera
Olivier Opdebeeck, conductor


Staging and film director: Pierre Jourdan
Sets and Costumes: Jean-Pierre Capeyron
Mime direction: Yacine Perret
Light designer: Thierry Alexandre


RUN TIME: 179.11
Language: French
Format: Widescreen
Sound: Stereo - 5.1 - Dolby Digital
Subtitles: English
Regional Code: All zones - PAL - DVD 9
File size: 1.95Gb
Lisztről emelkedetten • 3232011-07-02 14:31:48
Holnap délután a Bartók rádió az Összkiadásban folytatja a múlt héten elkezdett, a Liszt Ferenc oratorikus műveit bemutató sorozatát a rádió értékes archívuma magyar felvételeinek részleteivel.


16.00 Összkiadás
Liszt Ferenc oratorikus művei

1. Naphimnusz (Assisi Szent Ferenc költeménye) (Melis György - ének, Margittay Sándor - orgona, a Magyar Rádió Énekkara - karig: Sapszon Ferenc - és Szimfonikus Zenekara, vez.: Ferencsik János)

2. A strassbourgi katedrális harangjai (Henry Wadsworth Longfellow szövegére) (Budai Lívia, Sólyom-Nagy Sándor - ének, Margittay Sándor - orgona, a Magyar Rádió Énekkara - karig: Sapszon Ferenc - és Szimfonikus Zenekara, vez.: Ferencsik János)

3. Laudate Dominum (116. zsoltár) (A Magyar koronázási mise részlete) (Magyar Rádió Énekkara - karig: Sapszon Ferenc -, Margittay Sándor - orgona, MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Ferencsik János)

4. Requiem (Bartha Alfonz, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Kovács Péter - ének, Margittay Sándor - orgona és a Magyar Honvédség Férfikara - karig: Kis István -, vez.: Ferencsik János)

Szerkesztő: Fejérvári Sándor
Operett, mint színpadi műfaj • 18412011-07-02 11:35:32
El ne felejtsük: ma este a Cigányprímás megy a Városmajorban!
Bánk bán • 21402011-07-02 11:31:04
Meg kellene keresni végre egy-két érdekelt művészt is, ők csak tudják már, melyik szereposztásban kit énekelnek, ha megkötötték velük a szerződést. Különben azért voltam meglepve Boross Csilla neve láttán, mivel Kolonits szűkebb köréből nyert értesülésem alapján ő az egyik várományosa Melindának L.A.-ben. Ha mégsem igy van/lesz, akkor a háttérben igen kemény erők munkálkod(t)(n)ak... Az is érdekes, hogy a Bánk Bán szerepe nincs kettőzve. Kleinnek miért kell négy előadást sorban elénekelni? Eddig a szerepet sem énekelte, nem tudja, most tanulja? Akkor minek erőltetik őt vele?...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 390702011-07-02 11:16:36
Én nagyon szerettem mindkét szereposztásban ezt a "mi" Rómeó és Júliánkat. Érdekesség, hogy az Operaház történetében először, franciául énekeltek egy teljes operát!
Bánk bán • 21362011-07-01 21:29:10
Mégis Kolonits Klára lesz Melinda? Lásd a mai keltezésű (2011.07.01.) cikkekben (MTI forrásra hivatkoznak)

Londonban találkozik a Los Angeles-i Bánk bán stábja


Londonban találkozik a Los Angeles-i Bánk bán stábja


"Szombaton Londonban, az első igazi stábértekezleten találkoznak a Los Angeles-i Bánk bán előadás amerikai és magyar vezető munkatársai. Erkel Ferenc operáját novemberben négy alkalommal játsszák Plácido Domingo vezényletével, az általa igazgatott operaházban.

Christopher Koelsch ügyvezető és Rupert Hemmings produkciós vezető repül át a tengeren túlról a brit fővárosba. Részben azért, hogy előadásokat "vásároljanak" Európában a Los Angeles-i ház számára, de azért is, hogy az alkalmat felhasználva találkozzanak a Bánk bán-előadás alkotóival, Tordai Hajnal jelmez-, Csíki György díszlettervezővel, valamint Káel Csabával, az opera rendezőjével – mondta el az MTI-nek pénteken Magony Zsolt, a társproducer Megakoncert egyik vezetője.

"Ez lesz az első átfogó prezentáció, amelyen bemutatjuk a kosztümöket és a színpadképet, és beszámolunk arról, hogy Solymosi Tamás is elkészült a koreográfia fő elemeivel. Los Angelesben egyébként nagyon örülnek annak, hogy Solymosi fel is lép, szólót táncol az előadásban."

A társproducer elárulta, hogy Tordai Hajnal szép, archaizáló, tehát a cselekmény idejére, a XII. századra mutató, mégis friss, modern szellemű kosztümöket tervezett. Csíki György pedig különleges, a magyar operajátszásban valószínűleg ritkaságnak számító, áttetsző anyagból készült díszletét mutatja be, amely kiválóan világítható. Ezért telefonon egy fénytechnikai szakember is bekapcsolódik a megbeszélésbe.

Magony Zsolt azt is elmondta, hogy két ajánlatot, illetve felkérést is kaptak arra, hogy CD-t készítsenek még az előadások előtt a produkcióból, de Plácido Domingóval időpontot egyeztetni rendkívül nehéz a premier előtt. Szó lehet arról is, bár ezt kevésbé tartja jó megoldásnak a producer, hogy fontosabb részleteket rögzítsenek, promóciós céllal.

A magyar állam 200 millió forinttal támogatja a Los Angeles-i Bánk bán-előadásokat, a teljes költséget Magony Zsolt 350-380 millió forintra becsüli -, a 150-180 milliós részt az amerikai támogatók állják. A kiadások függenek attól is, hogy milyen kísérő eseményeket tudnak a négy előadás elé, köré szervezni.

Az előadásokra november 16-, 19-, 22-, és 27-én kerül sor.

Bánk bánt a belcanto tenorként indult, és jelentős amerikai sikereket elért, pozsonyi Klein Ottokár énekli. Melinda Rost Andrea és Kolonits Klára lesz, Gertrudis szerepére Wiedemann Bernadettet kérték föl, Brickner Szabolcs lesz Ottó, Szemerédy Károly pedig Petúr bán. Tiborcot ketten is életre kelthetik: Michele Kalmandi (azaz Kálmándi Mihály) és Perencz Béla, az utóbbi II. Endre királyt is alakítja majd. A zenekarnak Erkel Ferenc muzsikáját Vajda Gergely Egyesült Államokban dolgozó karmester-zeneszerző tanítja be. (MTI)
"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19492011-07-01 21:04:22
Egy pontosítás: a Gróf Rinaldó szövegét Bakonyi Károly írta, míg a verseket Gábor Andor szerezte.

Aki pedig többet szeretne tudni az operett zenéjéről, és hogy milyen dalok vannak még a darabban a „Valamire várok” című részleten kívül (ezt énekli rádiófelvételén Házy Erzsébet), annak ajánlom figyelmébe a Vatera kottakínálatából a Gróf Rinaldó korabeli zongorakivonatát .
Operett, mint színpadi műfaj • 18402011-07-01 19:11:22
Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő-Bakonyi Károly: János Vitéz – daljáték 3 felvonásban

Helyszín:

Balatonfüred – Anna Grand Hotel

2011. július 3, vasárnap, 20 óra

A Tatabányai Jászai Mari Színház előadása.

Km.: a Tatabányai Kamara Filharmonikus Zenekar.

Karmester: Román Géza

Szereposztás:

Kukorica Jancsi - Kalmár Gergely
Iluska - Ágoston Katalin
Bagó - Jankovits József
Francia királylány - Mádi Piroska
Strázsamester - Maróti Attila
Francia király - Pille Tamás
Gonosz mostoha - Nyári Detti
Csősz, Bartolo - Boronyák Gergely
Első gazda, Első huszár - Mészáros Kartal
Második gazda, Második huszár - Vanya Róbert
Első leány, Első udvarhölgy - Polyák Rita
Második leány, Második udvarhölgy - Márton Fruzsina

Díszlet-Jelmez: Győri Gabi

Rendező: Pille Tamás

Petőfi Sándor János Vitéz című elbeszélő költeményét talán nem kell bemutatni. A magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott műből Bakonyi Károly átirata alapján, Heltai Jenő verseivel Kacsóh Pongrác írt daljátékot. Kukorica Jancsi és Iluska története a szerelem és annak megváltó erejének megrendítő meséje a komponista gyönyörű zenéjével. A János Vitéz bemutatása komoly misszió a színház számára, hiszen egy olyan csodálatos daljátékról van szó, ami egyrészt mestermű, másrészt a színházi élmény mellett a gyerekek komolyzenei nevelésében is fontos lépést jelent. Az előadást a színház természetesen élőzenei kísérettel játssza.

Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 262011-06-29 22:47:40
A kultura.hu cikkét másolom ide:


A debreceni Csokonai Színház a bytomi operafesztivál díszvendége

2011. június 28.A debreceni Csokonai Színház Bánk bán-előadása lesz a nyitánya idén az évenként megrendezendő dél-lengyelországi nemzetközi szabadtéri operafesztiválnak, a Bytomi Szentiván-éjnek.

(MTI) - A Katowice melletti sziléziai városban, Bytomban működő, világszerte rangosnak tartott Sziléziai Operaház - Lengyelország második legnagyobb operaháza a varsói Teatr Wielki (Nagy Színház) után - évente megrendezi ezt a fesztivált, mindig Szent Iván éjszakája, azaz június 24. környékén. Az idei rendezvényt a magyar EU-elnökség június 30-i lezárásához, illetve a lengyel EU-elnökség július 1-jei kezdetéhez időzítették.

A július 1-jén és 2-án tartandó operafesztivál előestéjén, június 30-án, 18 órai kezdettel Erkel Ferenc Bánk bán című operáját adja elő a debreceni Csokonai Színház társulata Kocsár Balázs vezényletével, Vidnyánszky Attila rendezésében. A főbb szerepeket Kiss B. Atilla, Keszei Borbála, Bódi Marianna, Bátki Fazekas Zoltán, Wagner Lajos és Rendes Ágnes éneklik.

Az előadás felett védnökséget vállalt Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter és Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár. Szőcs Géza az előadás megtekintése előtt beszédet mond az operaházban, ahol a Bánk bán után ünnepi fogadást is rendeznek.

Július 1-jén a bytomi Dolomity Szabadtéri Színpadon Lengyel, magyar, két jó barát címmel, este nyolc órakor közös operagálát rendeznek a Csokonai Színház és a Sziléziai Operaház művészeinek, szólistáinak részvételével. Július 2-án, ugyancsak a szabadtéri színpadon este nyolckor a nagy lengyel romantikus zeneszerző, Erkel Ferenc kortársa, Stanislaw Moniuszko Rettenetes udvarház című operája kerül színre a sziléziai társulat előadásában. Az operafesztivált tűzijáték zárja.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19482011-06-29 00:50:43
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1965. január 16.

A Rádió stúdiójában részleteket vesznek fel Szirmai Albert két operettjéből, melyekben Házy Erzsébet is énekel:

- Mérei Adolf: Mexikói lány (1912)
- Gábor Andor: Gróf Rinaldó (1918)


Az 1.266 sorszám alatt Gróf Rinaldó című operett részleteiről már volt szó, de itt most pontosítom a rádióleadás időpontját és további adalékokat fűzök a két Szirmai-darab felvételhez.

Ebből a két operettből felhangzottak részletek a rádióban először 1965. április 16-án, a Kossuth adón, 20:30-kor: „Bemutatjuk új operett-felvételünket” címmel

Zenei rendező: Bitó Pál

Közreműködik:

HÁZY ERZSÉBET, Zentay Anna, Bende Zsolt, Kelen Tibor, Rátonyi Róbert,
a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Breitner Tamás

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt:

- Szerelmi kettős (Házy és Kelen Tibor)

- Kettős „Tova lebbent már” (Házy és Kelen Tibor)

Erről a Szirmai darabról annyit kell tudni, hogy benne sok a dallam, a zene hatásos és ízléses is és a hatások jól vannak elosztva. A frazeológiát néger dalokból meríti. Keringőit franciásnak, indulóit és táncait angolosnak találják. Általános az elismerés: a zene művészi, finom és szubtilis; a szövegkönyvet azonban rettentően szidják. „A szövegkönyv bárgyú és unalmas” – hangzik a lesújtó vélemény. Úgy látszik a rutinos Mérei Adolf – A víg özvegy magyarra fordítója – ezúttal elsiette a munkát!

„Gróf Rinaldó”

- Dal – „Valamire várok” (Házy Erzsébet)

Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar
Vezényel: Breitner Tamás

Erről az operettről elég hézagosak az ismereteim:

Az első felvonás egy estélyen játszódik, a második egy kastély lovagtermében, a harmadik pedig kívülről mutatja meg a lovagkorbeli hatalmas várkastélyt.

Az operett nagy slágere a „Kaliforniába vágyom” (a felvételen Bende Zsoltot hallgathatjuk). Az ősbemutatón, a Király Színházban hatszor ismételtette meg a közönség. Érdekes, hogy maga a komponista – hosszú évekkel később – valóban eljutott Kaliforniába, mikor már a legnagyobb amerikai zeneműkiadó vállalat vezérigazgatója volt…
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19472011-06-28 23:31:36
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Az 1.280. sorszám alatt hoztam Házy Erzsébet összes rádiós felvétele blokkban Miljutyin: Nyugtalan boldogság című operettjének teljes dalszínházi felvételét, 1959-ből, melyet többször megismételt a rádió, így pld. 1972-ben. Erről részletesen szóltam ott. Itt megemlítek még egy adást, melyben részletek hangzanak fel a műből:

1965. április 14. , Kossuth Rádió 13:15

Km.: Házy Erzsébet, Melis György, Fekete Pál, Kiss Manyi, Zentay Anna, Mátrai Zsuzsa, Külkey László, Ajtay Andor, Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar

Szövegkönyv, versek: Raszkov és Tyipot
Vajda István írta a magyar rádióváltozatot.
Romhányi József írta a dalszövegeket.
Zenéjét átdolgozta Bródy Tamás

Km.: a Magyar Állami Operaház zenekara és az MRT énekkara

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Józsa Ibolya


(A televízióban is láthattuk Házy Erzsébetet Natasa szerepében, amint részletet énekel Miljutyin darabjából is, egy 1970-es élő operett-gála közvetítésben az Erkel Színházból
Lásd: 1.232. és 1.091 sorszámoknál.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19462011-06-28 23:02:04
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1965. február 4. Kossuth Rádió 00:10

Könnyűzene Gyulai Gál Ferenc műveiből

Benne Házy Erzsébet is énekel – hogy mit, erről nincs adatom.

Közreműködött: Bende Zsolt

Zenei rendező: Benczés Magda

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19452011-06-28 22:58:15

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Korrigálás és kiegészítés:

Az 1.300. sorszám alatt hoztam Házy Erzsébet dalfelvételei közül néhányat.

Kerekes János (1913 - 1996 ) – Szenes Iván (1924 -2010 ): Tudom én, hogy túlzás című dal kapcsán írtam: Elhangzott az URH adón, 1970. november 26-án, 20.15: „Kerekes János könnyűzenei felvételeiből”.

Időközben hozzájutottam a felvétel pontos idejéhez: 1965. március 13. Közreműködött a Magyar Rádió Esztrád Zenekara. Vezényelt a szerző: Kerekes János. (3:40 perc)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19442011-06-28 22:43:12
Házy Erzsébet Menyasszonya a Vérnászból az egyik emblematikus szerepe volt a sok közül… Az Operában lépett fel benne sokszor, de hazai és külföldi vendégjátékokon meg szabadtéri előadásokon is énekelte nem egyszer. Televíziós felvétel készült vele Szokolay operájából 1974-ben. A rádió annak idején, 1964-ben, közvetítette az operai bemutatót. 1966-ben LP-n hozta ki a Qualiton, a zenei anyag 1989-ben CD is megjelent a Hungaroton gondozásában.

A rádióban többször megismételték az operaházi élő közvetítést, ahogyan az LP és a CD hangzó anyaga is időnként leadásra került valamelyik adón. Ezekről a Vérnász rádiós adásokról szintén volt szó itt a fórumon.

Hadd említsek meg ezeken kívül még néhány konkrét időpontot, amikor a rádióban hallható volt a Vérnász:

1964. október 31. – Operaház Vérnász- bemutató előadás közvetítése. A hangfelvételt leadta a rádió többször is, így 1965. április 8-án. További ismétlések: 1965. június 06., Kossuth Rádió 21.17. és 1966. augusztus 2-án is műsorra tűzte a rádió.
Évtizedekkel később Kertész Iván „Emlékezetes előadások a Magyar Állami Operaházban” című műsorában ebből az élő közvetítéséből játszott be részleteket: 1992. március 15. , Bartók Rádió, 8:49.

Az 1967-es LP zenei anyaga (a teljes három felvonásos opera) először 1969. június 04-én hangzott el a rádióban, később az URH adó hullámhosszán is hallgatható volt, 1970. május 5-én, 19:48 órakor.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19432011-06-28 22:42:09
Itt korrigálni kell magamat. Haandel, kedves fórumtársunk, felhívta a figyelmemet a következőkre:

Amire rábukkant a neten, az a Prágai Tavasz zenei fesztivál keretében rendezett nemzetközi énekverseny volt. (Számomra ez is újdonság!) Az énekverseny győztesei három koncerten mutatkoztak be. Házy Erzsébet a III. koncerten csak a Faustból énekelte az említett Margit-áriát.

Köszönöm neki ezt a pontosítást.
Bánk bán • 20872011-06-27 22:17:17
Hát nem Kolonits Klára lesz a másik Melinda, hanem Boross Csilla!
Kimernya? • 15882011-06-27 21:58:22
Június 30-án, negyvenhárom év és tízezernél több adás után megszűnik a kultikus komolyzenei vetélkedőműsor, a Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben, amely az utóbbi négy évben a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán volt hallható. Az utolsó műsort öt rádiós legenda, az alapító Czigány György, Meixner Mihály, Boros Attila, Magyar Kornél és Varga F. István közösen vezette.

Ez a felvezető hír olvasható a Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikkben ("Az elveszett nyeremény"), melyet Farkas Adrienn jegyez. Idézek részleteket ebből:

„Kigyulladt a piros lámpa, megkezdődött az adás. Aki kérdez: Czigány György, aki válaszol: Csobán Eszter 11. osztályos gimnazista. Boros Attila és Magyar Kornél néhány szót suttognak egymásnak Purcellről, akinek Dido és Aeneas című operája szól. Varga F.István fél szeme a piros lámpán, sok évtizedes rutin, minden idegszála az adásrendezőre figyel. Meixner Mihály mosolyogva vezényel, éppen csak mozdítva kézfejét. Nyolcvanon túl is elragadó ember, akárcsak Czigány György, kevesen tudnak olyan élvezetesen beszélni a zenéről, mint ők ketten. Czigány György negyvenhárom éve vezeti a műsort, amelynek az ötlete is az ő fejéből pattant ki. Azt gondolta, hogy a hírek és az időjárás-jelentés után valami szépet kellene adni az embereknek. Játékot és muzsikát, tíz percben. 1969 márciusának első napjaiban csendült fel a déli hírek után a mindenki által ismert szignál, a hetvenes években a műsor hallgatottsága elérte a huszonöt százalékot, vagyis mondhatjuk, hogy a magyar nyelvterületen mindenki hallgatta.

Eleinte a New York-palotából szólt az adás, később átköltöztek az Astoria Szálló legendás halljába. Annyian jelentkeztek játékosnak, hogy az utcán is álltak. Aki nem jutott be, a fülére tapasztott zsebrádión hallgatta a műsort. Jöttek játszani egyetemisták, fiatalok és idősebbek, évtizedeken át sorsolással kellett eldönteni, hogy a napi tíz-tizenöt jelentkezőből ki lesz az, akinek fel kell ismernie az első négy zenerészletet. Ha mindent tudott, az ötödik kérdésre a pótjátékos válaszolt; pár száz forintot, könyvet, lemezt lehetett nyerni.

- Ez egy demokratikus játék volt, hallgatta Ottlik Géza és Ferencsik János, és láttam úgy kaszálni parasztembert, hogy a hátára erősítette a rádiót, le ne maradjon a Ki nyer má?-ról – emlékszik vissza Czigány György. Közben elhalkul Dido szívszorítóan szép búcsúja, a mostani játékos is helyesen válaszol.

Következik Boros Attila, meg van hatódva: - mennyi gyönyörű zenét hallottam ebben a műsorban – sóhajt, és hozzáteszi ’itt megtanultam, hogy csak tiszta forrásból…’ És már fel is csendül Bartók Cantata Profanája. […] Boros Attila szeretett vendéget hívni, ha hazánkban szerepelt egy-egy zenei nagyság, biztosan eljött az Astoriába vagy a Kárpátiába, vagy a rádió márványtermébe, mikor hova. […]

Varga F. István férfias jelenség, férfias zenét választ, felharsan Wagner zenéje: Wotannal együtt búcsúzik tizenöt évétől, szeretett játékosaitól és a kedves műsortól. Maga Zeneakadémián végzett, mégis tapasztalta, hogy a műkedvelők gyakran nagyobb zenei műveltségre tesznek szert, mint azok, akik iskolában tanulták a zenetörténetet.

Az utolsó adásra természetesen eljöttek azok, akikről beszélt, néhány kétlábon járó zenei lexikon, bár sokan már csak az égből hallgathatták a mai műsort. Most is itt voltak, akik negyven éven keresztül sziporkáztak a játékban, és a műsorvezetők barátai lettek: például Farkas Elek orvos és Terényi Magdolna, aki a hetvenes években csak úgy vállalt el egy állást, ha biztosítják számára a déli Ki nyer ma? –hallgatást.

Meixner Mihály Haydn Búcsú-szimfóniáját adja fel utolsó kérdésként, és mert ezúttal gimnazisták a játékosok, mesélni kezd […]

Magyar Kornél Kodály Sík Sándor Te Deumára írt zenéjével köszön meg mindent, amit ő kapott ettől a műsortól.

A Ki nyer ma? 2007 óta – miután levették a Kossuth rádió műsoráról – a Magyar Katolikus Rádióban volt hallható Mi ez a szép? címmel. Most már Czigány György is elfáradt. Nincs már játékos, nincs hallgatottság. Komolyzenei vetélkedő? Kit érdekel ez manapság?

Azt mondják, a világon semmilyen tudás nem vész el végleg, az energiája bekerül az emberiség nagy, közös szellemi kincsébe. Talán oda nem hallatszik el a betelefonálós vetélkedők ostoba ricsaja. Az utolsó Játék és Muzsikát a Magyar Katolikus Rádió június 30-án, csütörtökön 12.34-kor közvetíti.”
Sass Sylvia • 1662011-06-26 14:47:40

Az angyalok bűvöletében

Június 27-én, hétfőn 18 órakor az Alexandra Irodalmi kávéházban (1075 Károly krt. 3/C) dedikálja új könyvét Sass Sylvia, kivel Boross Attila beszélget majd.
Bánk bán • 20722011-06-26 14:18:14
Óh, akkor van még remény?!...
Operett, mint színpadi műfaj • 18392011-06-26 14:08:42
Királyi operettgála

Július 2-án a Királyi Operettgálával nyitja meg kapuit a közönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély új szárnya és rendezvényközpontja, amely az elmúlt félévben az EU-s tanácskozásoknak adott otthont.
Giacomo Meyerbeer • 4272011-06-26 13:27:13
[url]http://mtdaportal.extra.hu/books/utazas_pestrol_budapestre.pdf;UTAZÁS
PESTRŐL-BUDAPESTRE
1843-1907[/url]
Giacomo Meyerbeer • 4262011-06-26 13:26:19

Ezt találtam:

[url] http://mtdaportal.extra.hu/books/utazas_pestrol_budapestre.pdf;
UTAZÁS
PESTRŐL-BUDAPESTRE
1843-1907 [/url]

RAJZOK ÉS EMLÉKEK
A MAGYAR FŐVÁROS UTOLSÓ 65 ESZTENDEJÉBŐL

ÍRTA
PORZÓ (ÁGAI ADOLF)
KÉPEIT RAJZOLTÁK;
BÉR DEZSŐ, GARAI ÁKOS, HOMICSKO ATHANÁZ és MUHLBECK
KÁROLY.

A fényképek ERDÉLYI m. kir. udvari fényképíró műhelyéből kerültek. A régi Pestet
feltüntető képek a fővárosi múzeum gyűjteményeiből valók. A fototypiak a polgármester
urak fogadó szobáit ékesítő eredeti festmények után készültek.
MÁSODIK KIADÁS.
BUDAPEST, 1909.
A PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA.

AKI EBBEN A MUNKÁMBAN IS
BIZTATÓM ÉS SEGEDELMEM VOLT
TERKA
SZERETETT HITVESEMNEK AJÁNLOM
Ε KÖNYVET
A.A.


Színházak

51-52. oldal:

(Nemzeti Színház)

„Azt is kevesen tudják a maiak közül, hogy itt járt
egyszer Meyerbeer, a «Hugenották», «Ördög Róbert» s a
«Próféta» szerzője is. Gondolom, ez utóbbi művének délelőtti
próbáján volt, hogy valami ürügyön egy pajtásommal besettentem
a setét házba én is. Csak egy ága világított a nagy
52
csillárnak. A teremben félelmes homály. A zenészek ernyős
lámpásai csupán a hangjegyfüzetekre hintettek némi fogyatékos
világot. A színpadon a súgólyuk mellett egy száraz,
csupasz képű öreg úr ült bokáig érő finom bundában:
Meyerbeer.
Az idő őszre járt, hideg szél dudált be az épületnek
hiányosan záródó hátulsó magas ablakain s ház és színpad
fűtetlen volt. Mme Lagrange, kinek sürgető meghívására jelent
meg nálunk a hírneves maestro, szintén vele didergett czóbollyal
szegett selyem köpönyegében. És fázott Fidessel
együtt a bájos Berta, és fázott Leydeni János, mindnyájan
vastag téli öltözetben. Még az anabaptisták szája is gőzölgött,
midőn hármasban fújták, hogy: «Ad nos, ad salutarem
undam!» A színfalak közt melegtartó, rókatorkos bekecsben
figyelő Benza pedig, dörmögő hangon kísérve őket, így
rímelt rájuk ablativus helyett cum accusativo: «Ad nos, ad
salutarem undam — frigeamus sine bundam». A szegény
vonós muzsikusok meggémberedett ujjaikkal alig foghatták
le a húrokat s még a bő bombardonba is belefagyott a szusz.
Ekkor történt, hogy az a simára beretvált idegen úr oda
biczegett a fúvó elé és lehetőkép öblösre mélyítve hangját,
így oktatta ki a művészt: «Blasen Sie nicht tom-tom, sondern
blasen Sie tom-tói, tom-tói!» Ami ellen a bumberdós azzal
védekezett, hogy nem ő hibázott, hanem a hátulsó nagy
ablakon betolakodó szél fújta hamisan. Lagrange erre úgy
nevetett, hogy a rendező szalmafonatú székére dőlt le, s nevetett
Meyerbeer is, és nevetett Leydeni János és Berta, nevettek
az anabaptisták és nevetett az egész orchestrum.”

Bánk bán • 20632011-06-26 12:48:24
Ha jól tudom, most egy ideiglenesen kinevezett igazgató viszi az Operát. Ha a kalendáriumban foglaltakhoz képest változásokat látunk, akkor azok elsősorban az ő döntése (a mb. főzeneigazgatóéval? együtt) lenne. A miértekről őt kellene kérdezni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 389622011-06-26 12:43:39
Á, csak egyszer akartam elküldeni...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 389612011-06-26 12:43:05
A döntéshozók helyében én megvárnám az operaévad végét, és akkor foglalkoznék újra ezzel a kérdéssel; az uborkaszezonban nem kellene attól tartanom, hogy a bejelentett, sokak által nagyon várt hír hallatán, annak hatására, akármelyik oldalról, "összelármázzák" az opera berkében lévőket, feltüzelve ellenem a munkatársakat és a fogadott vagy fogadatlan prókátorokat, kik momentán jól megérdemelt? szabadságukat töltik valami kies helyen, távol a "tűztől". Mikor szeptemberre összegyűl a Ház népe, mindenki azonosulhat a helyzettel illetve a helyzetével.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 389602011-06-26 12:42:54
A döntéshozók helyében én megvárnám az operaévad végét, és akkor foglalkoznék újra ezzel a kérdéssel; az uborkaszezonban nem kellene attól tartanom, hogy a bejelentett, sokak által nagyon várt hír hallatán, annak hatására, akármelyik oldalról, "összelármázzák" az opera berkében lévőket, feltüzelve ellenem a munkatársakat és a fogadott vagy fogadatlan prókátorokat, kik momentán jól megérdemelt? szabadságukat töltik valami kies helyen, távol a "tűztől". Mikor szeptemberre összegyűl a Ház népe, mindenki azonosulhat a helyzettel illetve a helyzetével.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 389572011-06-26 12:05:04
Jön majd egy főigazgató, akárki, és majd a kalendáriumban megjelöltekhez képest további változásokat fogsz tapasztalni...
Bánk bán • 20612011-06-26 12:01:29
Klein Ottokár neve hallatán én is fennakadok... El nem tudom képzelni, kinek jutott eszébe őt beajánlani erre a hőstenor hangot igénylő Bánk- szerepre! De hiányérzetem van a Melindára felkért Rost Andreát illetően is. Egy dolog, hogy másfél évtizede filmen és a hangstúdióban elkészítették vele ezt a felvételt... Akár Kertesi Ingrid is megkaphatta volna Melindát, aki hosszú évek óta énekli színpadon, mondhatni a szerep "tulajdonosa". De az én favoritom azonban Kolonits Klára lett volna, s ezért nagyon sajnálom, hogy nem rá esett a választás! Ő is évek óta az egyik legjobb Melinda az Operában, és tavaly az ősváltozatban is (amit a Tv és a rádió is felvett)a reveláció erejével hatott, amit a hangjával művelt, s vele elkápráztatta rajongóit; láthattuk amint a félszcenírozott változatban hogyan lényegült át Melindává, és hallhattuk, ahogyan perfekt "belcanto"-technikával elénekelte ezt a különlegesen kényes hangfekvésű szerepet. Fenomenális teljesítmény volt ez tőle, ezért joggal gondoltam arra, hogy rá esik majd a választás. Hát, tévdedtem.
Operett, mint színpadi műfaj • 18382011-06-25 16:58:46
Kissé megkésett ünnepi ajándékot kapott Huszka Jenő, mikor tegnap este a Lili bárónőjének dallamai felcsendültek a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Tavaly emlékezhettünk a nagy magyar operett-komponista születésének 135. és halálának 50. évfordulójára. Azt hiszem, Huszka igen elégedetten tekinthetett le az égből, mert népszerű, sikeres színpadi műve most itt is telt házat vonzott: az immár teljesen befedett nézőtér zsúfolásig megtelt, és mikor közel 23 órakor befejeződött az operett-előadás, hosszas tapsvihar vette kezdetét. A képet persze árnyalja, hogy a helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a produkciónak nélkülöznie kellett a nagyzenekari kíséretet; mégis, a partitúrának alkalmi kamarazenekarra (át) hangszerelt változata ügyesen mentette át a nagy ívű, jól ismert dalok, duettek, együttesek eredeti zenekari hangzásvilágát úgy, hogy a népes hallgatóság esetleges ilyen irányú hiányérzetét szinte a minimálisra redukálta. Nem véletlen, hogy ezt a kis tagú együttest (a Biro-Dalom Zenekar működött közre) milyen őszintén tapsolta meg nemcsak a közönség, hanem a darab énekes-táncos közreműködői is! Ami a színpadképet illeti: gyakorlatilag végig egy századelőt idéző (1910-es évek), polgári miliőt láttató szalont képzeltek oda az alkotók: kisebb-nagyobb bútor és/vagy kellék átrendezéssel egyaránt betölthette egy kastélyterem, egy táncterem, egy szalon, egy nappali vagy egy kerti színtér funkcióját. A stílusos díszlet-jelmezt az előadásban is részt vevő, az eredeti cselekménybe szőtt dramaturgiai át(bele) dolgozások által kreált két Illésházy grófkisasszony közül az Agathát megszemélyesítő Csonka Zsuzsa jegyzi. Gergely Róbert rendező a táncoskomikus - szubrett páros (Frédi: Dósa Mátyás, Clarisse színésznő: Vörös Edit) mellé helyezi az említett kitalált két aggszűz-nővért, ezzel tovább erősítve a humoros vonalat (a másik nővér, Christie: Balász Andrea; máris adott a szójáték: Agatha Christie írónőre rímelten…), akikhez még társul Lili édesapja, özvegy báró Malomszeghy is, akinek szerepében a szintén nagyszerűen komédiázó Heller Tamás lépett fel. Mondanom sem kell, a humoros vonalat képviselő figurák jól kitaláltak, a cselekmény szerinti csetlésük-botlásuk poén- poén hátán, amik jól „ülnek”, s ami nem utolsó szempont egy operettben: jól is énekelnek-táncolnak. Persze, legtöbbünknek a primadonna-bonviván főszerepeket alakító két, az Operaházban is foglalkoztatott művészre, a Malomszeghy báró leányát, Lilit megformáló Herczenik Annára és a komornyikként sokáig inkognitóját őrző Illésházy grófot alakító Boncsér Gergelyre irányult leginkább a figyelme és érdeklődése; azt hiszem, a műfaj szerelmesei közül sokan eljöttek erre az egyetlen előadásra, kíváncsian, hogy Huszka örökbecsű operettjében hogyan mutatkoznak ők ketten be. Hogyan néznek ki a darabban, hogyan építik fel szerepüket, hogyan énekelnek, alakítanak, miként hangzanak fel általuk a jól ismert áriák és duettek („Tündérnő királynő, légy a párom”, „Szellő szárnyán…”, Egy férfi képe van a szívem közepébe, Kis cigaretta, valódi, finom” , „Zsoké induló”, „Mi kell a férfiaknak”), hogyan mondják a prózát a dialógusaiban, hogyan játszanak jelmezeikben a díszletek között? Herczenik Anna előzetesen már kifejtette gondolatait a darabról és benne megformált szerepéről (lásd 1835 sorszám): „…nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf. „ Herczenik megnyerően, oldottan hozta, és maga teremtette bájjal-ízléssel abszolválta a címszerepet. Lírája, koloritja, érzelmi telítése megragadó. Énekelnivalóit szép szopránján „operai nívón” hozta, tényleg, a szükséges „operett”-illúziót megteremtette maga körül dinamikus, sokszínű énekével-alakításával. A fiatal tenort, Boncsért eddig csak kisebb operaszerepekben láttam (legutóbb a Macbethben Malcolm megformálására figyeltem fel): kellemes színezetű, hősi tenorhang birtokosa, a magasságokkal már nincs gondja, jó kiállású, megnyerő egyéniség a színpadon (gondolom, ahogy a civil mindennapokban is). Mint operettszínész is megállja a helyét, láthatóan, színpadi rutint szerzett az Operettszínházban, magabiztosságot sugall, és énektechnikája egyre tökéletesedik, hangszíne is egyre nemesebb. Előbb-utóbb – ha jól választja meg dalszínházi szerepeit - színpadi kisugárzása párosulni fog a már most is figyelemre méltó énekművészetének további kiteljesedésével. Ez irányba mutat a most alakított szerepe is a Lili bárónőben. Illésházy László gróf egy szép állomás a pályán, melyet remélhetőleg sok, egyre szebb feladatok követnek mind a könnyebb, mint a komolyabb műfajok terén. Herczenik Annával kettősük a színpadon a próbák alatt nyilván kellően összecsiszolódott, mert nagyon összeszokott szoprán-tenor párost alkottak – énekben, prózai feladataikban, játékban egyaránt. Még egy szereplőről nem tettem említést: Becsey tiszttartó epizódszerepében Tóth Tamás lépett színpadra, aki a blőd figurát teljes beleéléssel hozta. És meg kell még említenem a Magic Dance Tánckart is (koreográfus: Szakács Richárd), mely produkciójával szervesen illeszkedett bele a hűvöses nyáréjszakába nyúló Lili bárónőbe, és szintén meleg fogadtatásban volt része. Kár, hogy csak egy előadásban került színre a Városmajorban ez a nagysikerű, szemet-fület gyönyörködtető Huszka-örökdarab!
Sass Sylvia • 1622011-06-25 14:11:56
Sass az adásidőben - kolléganőjétől eltérően itt rövidebb időtartamba sűrítve – az ATV riporterének kérdéseire válaszolva, úgy érzem, többet vallott belső énjéről, impulzusairól, érzés- és gondolatvilágáról, és mintegy kívülről szemlélve önnönmagát, mértéktartóan beszélt pályafutásáról és arról is, hogy a Gondviselő számára még milyen más művészi kifejezési, kibontakozási lehetőségeket adatott. A színpadon, a koncerthelyeken, a stúdiók mikrofonjai előtt – mint az interjúban elmondta – ő csak közvetítette - „interpretálta” - a komponisták zenés színpadi-, oratórium – és dalműveiben megformált-elénekelt hősnő-alakokat, beleélte magát azok lelkületébe, viszont, amikor fest vagy könyvet ír, a magát adja: ami a saját szívéből-lelkéből fakad.
Sass Sylvia • 1612011-06-25 14:03:03
Ha egymás mellé helyezem Marton Évával és Sass Sylviával készült interjúkat, mily' óriási köztük a különbség! Modorban, stílusban, emócióban, szemléletben...és folytathatnám még a sort.
Gaetano Donizetti • 6252011-06-25 13:56:54
19.35 órai kezdés
Gaetano Donizetti • 6242011-06-25 13:56:25
Ma este a Bartók Rádióban

9.35 Közvetítés a Bécsi Állami Operaházból

Donizetti: Boleyn Anna - kétfelvonásos opera

Szövegét Felice Romani írta

Vezényel: Evelino Pidó, km. a Bécsi Állami Operaház Ének- és Zenekara (karig. Thomas Lang)

Rendezte: Eric Génovése

Szereposztás: Boleyn Anna - Anna Netrebko (szoprán)
Jane Seymour - Elina Garanca (mezzoszoprán)
VIII. Henrik - Ildebrando D´Arcangelo (basszus)
Lord Richard Percy - Francesco Meli (tenor)
Lord Rochefort - Dan Paul Dumitrescu (basszus)
Smeton - Elisabeth Kulman (alt)
Hervey - Peter Jelosits (tenor)

(április 2.)

A szünetben: 21.10 Operabarátok negyedórája
Szerkesztő: Györki Éva
Fittler Katalin beszámolója a Salzburg Pünkösdi Fesztiválról: Saverio Mercadante: I due Figaro (A két Figaro) című operájának kritikája.
(zene: ..... részlet az előadásból) -
Lisztről emelkedetten • 3212011-06-25 11:51:43
Bartók Rádió holnap, vasárnap 16.00

Összkiadás
Liszt Ferenc oratorikus művei

1. Cantantibus organis - antifona Szent Cecília ünnepére (Takács Klára - ének, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vez.: Ferencsik János - 1975)

2. Szent Cecília - legenda Émile de Girardin szövegére (Budai Lívia - ének, Margittay Sándor - orgona, a Magyar Rádió Énekkara - karig: Sapszon Ferenc - és Szimfonikus Zenekara vez.: Ferencsik János)

3. Esztergomi mise (Missa solennis zur Einweihung der Basilika in Gran) (Kincses Veronika, Takács Klára, Korondy György, Gregor József - ének, Margittay Sándor - orgona, a Magyar Rádió Énekkara - karig: Sapszon Ferenc - és Szimfonikus Zenekara, vez.: Ferencsik János - 1977)

Szerkesztő: Fejérvári Sándor
Pantheon • 7842011-06-25 11:45:19
Beverly Hills-i otthonában 83 éves korában elhunyt a főként Columbo felügyelőként ismert Peter Falk. 2007-ben bejelentették, hogy Alzheimer-kórban szenved, később orvosa azt mondta, hogy a színész már egyáltalán nem emlékszik a Columbó-ban játszott nagy sikerű szerepére, holott ezért a figuráért szerette meg a fél világ.
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 5482011-06-23 22:14:17
Visszatér a pódiumra Riccardo Muti
2011. június 22. 21:30

MNO- HR

A júliusban hetvenéves, Birgit Nilsson-díjas olasz karmester, Riccardo Muti vezeti a Chicagói Szimfonikus Zenekar augusztus végén kezdődő európai turnéját. Először Salzburgban, az ünnepi játékokon lépnek fel.

A nagy Festspielhausban 26-án a brit–amerikai zeneszerző Bernard Rand Danza Petrificada című, 2010-ben kelt művét mutatják be, amelyet mexikói tradicionális dallamok inspiráltak. Majd Richard Strauss Halál és megdicsőülés című szimfonikus költeményét, valamint Sosztakovics V. szimfóniáját adják elő. Másnap ugyanitt Hindemith Esz-dúr szimfóniáját és Prokofjev Rómeó és Júlia szvitjét szólaltatják meg.

Salzburgból Luzernbe, majd Luxemburgba utaznak, szeptember másodikán Muti a párizsi Salle Pleyelben vezényli őket, majd a drezdai Semperoperben lépnek pódiumra, szeptember 5-én pedig a bécsi Musikvereinsaal közönsége hallhatja-láthatja a zenekart és a karmestert.

Muti február elején egy chicagói próbán összeesett, szívritmuszavarokkal vitték kórházba. Később szívritmus-szabályozót kapott és visszatért a pódiumra, az egységes Itália létrejöttének évfordulóját ünneplő márciusi koncerteken a régi frissességgel vezényelt. Az általa alapított Salzburgi Pünkösdi Fesztivált is levezette, ám a művészeti vezetői posztot átadta Cecilia Bartoli énekesnőnek.

(MTI)
Lisztről emelkedetten • 3202011-06-22 21:23:32
Liszt és Szent Szaniszló
MTI/PRAE.HU

Befejezetlen és szinte ismeretlen Liszt-mű, a lengyel vértanúról, Szent Szaniszlóról írt oratórium hangzik el vasárnap este a budai Szent Imre-templomban a magyar EU-elnökség hivatalos programjaként, egyben az uniós stafétát átvevő Lengyelországot köszöntve.
A bemutató alkalmával Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet kedden a külképviselet épületében újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a 2010-es Chopin-év és az idei Liszt-év során Budapesten lengyel-magyar együttműködésben kivételes programok valósultak meg, amelyek folytatását reméli.

Arkadiusz Bernas, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója kiemelte: közös narratívába foglalták a két zeneszerző életművét, így jelent meg Liszt Chopin-könyvének reprintje is.

A 200 évvel ezelőtt született Liszt Ferenc élete utolsó periódusában írta a Szent Szaniszlóról szóló művet, amely most CD-n is megjelent a Fidelio Media kiadásában.

A vasárnapi koncertet és a felvételt vezénylő Strausz Kálmán, a Honvéd Férfikar művészeti vezetője, a közreműködő Budapesti Stúdió Kórus vezetője elmondta: tudott a mű létezéséről, de egyetlen hangot sem ismert belőle.

Kutatásai során bukkant Paul Munson amerikai zenetudós tanulmányára és egy 2003-as, szintén amerikai lemezfelvételre. Ezekből kiderült, hogy a négyrészesre tervezett alkotásnak valójában csupán az első és utolsó tételét komponálta meg Liszt Ferenc.

"Nem könnyen, de sikerült megszereznünk a partitúrát, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy van még három tétel, egy ária és két polonéz, amelyek csak zongoraletétben szerepelnek az anyagban. Felkértük Kákonyi Árpád fiatal zeneszerzőt, aki Liszthez hű hangszerelést készített" - fejtette ki Strausz Kálmán.

A második polonéz, a Jeszcze Polska nie zgineta ma Lengyelország nemzeti himnusza. Liszt 1869-ben kérte fel Lucjan Siemineski írót a szövegkönyv elkészítésére, majd többen is dolgoztak a librettón. A megzenésítéshez csak 1874-ben fogott és élete utolsó másfél évtizedében dolgozott a Szent Szaniszlón, amely a Szent Erzsébet legenda mellett egy oratórium trilógia része lett volna; Szent Istvánról tervezett még zeneművet.

Strausz Kálmán szerint megragadó a zene, amely tükrözi azt az eléggé nem értékelhető, előre, a 20. és 21. századba mutató stiláris változást, amely Liszt utolsó alkotói korszakát jellemezte.

A CD-n és a koncerten Szent Szaniszlót Haja Zsolt, a krakkói püspököt meggyilkoltató Merész Boleszláv királyt Kovács István, Szaniszló anyjának szólamát pedig Wiedemann Bernadett énekli, közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar. A kétlemezes album második korongjára Liszt hat tételes Requiemje is felkerült.

Arkadiusz Bernas elmondta, dolgoznak azon, hogy Lengyelországban mielőbb elhangozzék a mű. Aki a vasárnapi koncertre nem tudna elmenni, az már pénteken este a fidelio.hu-n indított online rádión, a Liszt FM-en meghallgathatja a Szent Szaniszló oratóriumot, és a jövő héten többször megismétlik a lejátszást.
Lisztről emelkedetten • 3192011-06-22 21:21:52
Szent Szaniszló - lemezbemutató

2011. június 26., 20:00
Budapest,
Ciszterci Szent Imre Templom

A Strausz Kálmán vezette Honvéd Férfikar június 26-án egy sohasem hallott Liszt-mű magyarországi bemutatójára készül, sőt, a Liszt-év alkalmából a Szent Szaniszló oratórium részleteit lemezre is rögzítették.

Liszt soha nem fejezte be a Carolyne von Sayn-Witthenstein hercegné ösztönzésére született Szent Szaniszló oratóriumot, de a négy tételesre tervezett alkotás kezdő és végső részeit kidolgozta. A torzóként fennmaradt részletek még ilyen állapotban is nagy hatású darabról árulkodnak, hiszen a mű zenei nyelvezete adekvát az idős Liszt jövőbe mutató modern, zenei megoldásaival. A lemezen és a koncerten is megszólal az összes fellelhető zenei anyag, hogy a legteljesebb képet kaphassuk e kései remekműről.

Forrás: http://liszt-2011.hu/hu/szent-szaniszlo-lemezbemutato
Lisztről emelkedetten • 3182011-06-22 21:18:53
Szinte ismeretlen Liszt-művel köszöntik az új elnökséget
2011. június 21. 17:33
MNO- GB

Befejezetlen és szinte ismeretlen Liszt-mű, a lengyel vértanúról, Szent Szaniszlóról írt oratórium hangzik el vasárnap este a budai Szent Imre-templomban a magyar EU-elnökség hivatalos programjaként, egyben az uniós stafétát átvevő Lengyelországot köszöntve.

A bemutató alkalmával Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet kedden a külképviselet épületében újságírók előtt hangsúlyozta, hogy a 2010-es Chopin-év és az idei Liszt-év során Budapesten lengyel–magyar együttműködésben kivételes programok valósultak meg, amelyek folytatását reméli. A Szent Szaniszló című oratóriumban egy olyan motívum hallható, amely ma a lengyel himnusz dallama. A 200 évvel ezelőtt született Liszt Ferenc élete utolsó periódusában írta a művet, amely most CD-n is megjelent.

(MTI)


Liszt Szent Szaniszló oratóriuma a Szent Imre-templomban
2011. 06. 14. 13:00 -

Dátum:
2011. 06. 26
Liszt: Szent Szaniszló oratórium - bemutató

A magyar EU elnökség hivatalos programja

Időpont: június 26., 20 órakor

Helyszín: Ciszterci Szent Imre-templom, Budapest, XI. Villányi u. 25.

Közreműködik: Wiedemann Bernadett, Haja Zsolt, Kovács István

Budapesti Stúdió Kórus
Honvéd Férfikar
Óbudai Danubia Zenekar
Nagy László Adrián - orgona

vezényel: Strausz Kálmán

szerkesztő: Csányi Tamás karnagy

Lengyelország védőszentjét, Szent Szaniszlót 1072-ben II. Sándor pápa nevezte ki Krakkó püspökévé. A szikár jellemű elöljáró több ízben bírálta az uralkodót, Merész Boleszláv királyt léha életviteléért, jellemének hibáiért. Boleszláv kegyetlenül és az oltár előtt torolta meg e püspöki intelmeket.

Liszt a Szent Erzsébet és a Krisztus oratórium után, 1869-ben kezdett foglalkozni a lengyel témájú szövegkönyv megzenésítésével; érdeklődését bizonyosan a sorsában jelentős részt kérő Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnő lengyel származása is indokolhatta. A librettó többszöri átdolgozása, a mozgalmas életszakasz, a túlterhelt művészsors nem segítették a hangjegyírás nyugalomra vágyó folyamatát: 17 esztendő telt el e monumentális mű árnyékában, amely pontos lenyomata Liszt zenei vándorútjának, egyházi muzsikája megvirágzásának. E bemutató – az előadók jelentékeny erőfeszítésének lelkes-szép példája – kiemelkedik a bicentenárium eseményei közül, és egyben a magyar EU elnökség hivatalos programja.

Forrás: Magyar Kurír Katolikus hírportál

A díjakról általában • 7162011-06-22 21:03:37
Kihirdették a 2011-es Prima Primissima Díj jelöltjeit
2011. június 22. 14:10


A „A magyar zeneművészet kategóriában Bogányi Gergely zongoraművész, Fischer Iván karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója és Takács Klára operaénekesnő."


MNO- NT
Kihirdették a Prima Primissima Díj tíz kategóriájának idei jelöltjeit szerdán Budapesten

Rekordmennyiségű jelölés, csaknem ötszáz javaslat érkezett az idei Prima Primissima Díjakra, a legtöbb, 68 a magyar színház- és filmművészet kategóriában – idézte fel Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke. Mint hozzátette: noha bizonyos kategóriákban nehéz összehasonlítást tenni, a díj társadalmi tanácsadó testületében minden területnek ül szakértője, így bizonyosan minden „prima” megérdemli a jelölést.

A Demján Sándor üzletember és a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított díj tíz kategóriájában a hagyományoknak megfelelően három-három jelölt szerepelhet a listán, közülük kerülnek ki a december 2-i díjátadó gálán a 2011-es év „primissimái”.

Csányi Sándor a sajtótájékoztató végén emlékeztetett arra, hogy a Prima Primissima Díj jövőre lesz tízéves, ezért a jubileum megünneplése mellett át kell tekinteni az elismerés jövőjét is, mert az alapító Demján Sándor annak idején tíz évre vállalta a díj finanszírozását.

A Prima Primissima Díj jelöltjei 10 ezer, nyertesei 50 ezer euró díjazásban részesülnek. A szintén 50 ezer euróval járó közönségdíjra július 1-jétől lehet szavazni a www.primaprimissima.hu honlapon.

(MTI)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19422011-06-20 23:22:57
Még mindig a Faust Margitjánál maradva, ráleltem a Rádió egyik műsorösszeállítására, amelyben Házy Erzsébet operaáriákat énekel - köztük Gounod művéből is:

1967. március 13.

Három operarészlet került adásba Házy Erzsébet énekével:

- Gounod: Faust - Ballada és ékszerária a III. felvonásból

- Puccini: Bohémélet - Mimi áriája a III. felvonásból

- Smetana: Az eladott menyasszony - Másenka áriája a III. felvonásból.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Erdélyi Miklós

Ezek azért fontos dokumentumok, mert Házy Erzsébet az Operában soha nem énekelte Margitot. Most már ezzel együtt Házy tolmácsolásában a Faust-részletnek öt élő/stúdió előfordulásáról tudunk.
Bartók Rádió • 6192011-06-20 22:57:31
Nem tudom, észrevettétek-e, már egy ideje a Magyar Rádió adásaiban a hírolvasók, műsorbemondók elhagyták az MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió és MR3-Bartók Rádió megnevezést. Ismét van Kossuth Rádiónk, Petőfi Rádiónk és Bartók Rádiónk!? Igaz, csak élőszóban, mert a műsorújságokban meg a rádió honlapján nem tapasztalok változást. De legalább elindult valami belső "megvilágosodás", amire nagyon vártak-várnak a rádióhallgatók...
Élő közvetítések • 12582011-06-19 20:37:27
Most éppen tart a szünet.

Bruson végül nem jött el Miskolcra.

A közreműködők és a műsor az alábbiak szerint alakul:

Szólisták: Ekaterina Sadovnikova (szoprán), Iulia Merca (mezzo), Luciano Ganci (tenor), Vladimir Stoyanov (bariton)

Vezényel: Carlo Montanaro

Rendező: Káel Csaba

Moderátor: Dr. Kovács Sándor


I. rész

Verdi: Luisa Miller - Nyitány

Verdi: Traviata - Violetta áriája „Ah! Fors 'e lui" (I. felv.)

Verdi: Traviata - Alfred áriája „De'miei bollenti spiriti" (II. felv)

Verdi: Traviata - Germont áriája „Di Provenza il mar" (II. felv)

Verdi: Nabucco - Nyitány

Verdi: Nabucco - Fenena áriája „Oh, dischiuso e il firmamento!"

Verdi: Don Carlos - Carlos áriája „Io la vidi e al suo sorriso" (I. felv)

Verdi: Don Carlos - Szabadságkettős „Dio, che nell'alma infondere" (I. felv.)

Verdi: Don Carlos - Eboli áriája „O, don fatale" (III. felv.)


II. rész

Verdi: Traviata - Nyitány

Verdi: Rigoletto - Kesztyűária „Questa o quella" (I. felv)

Verdi: Rigoletto - Gilda áriája „Caro nome, che il mio cor" (I. felv)

Verdi: Trubadúr - Azucena áriája „Stride la vampa!" (II. felv)

Verdi: Álarcosbál - René áriája „Eri tu, che macchiavi" (III. felv)

Verdi: Aida - Bevonulási induló

Verdi: Rigoletto - Gilda és a herceg kettőse „E il sol dell'anima" ( I felv.)

Verdi: A végzet hatalma - Preziosilla csatadala „Al suon del tamburo" (II. felv.)

Verdi: Rigoletto - Gilda és Rigoletto kettőse - Bosszúkettős „Si, vendetta" (II. felv.)
Élő közvetítések • 12572011-06-19 19:29:16
Bartók Rádióban ma este 19.05: Miskolci Nemzetközi Operafesztivál

Bartók+Verdi - 2011 Kapcsoljuk a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházát

Zárókoncert - Verdi-gála

Népszerű Verdi operarészletek

Közreműködik: Iuilia Merca és Renato Bruson - ének, a Miskolci Szimfonikus Zenekar,
vezényel: Carlo Montanaro

Rendező: Káel Csaba

Kedvenc előadók • 23562011-06-19 19:18:17
„Szinte szerelemből” Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban.

Az interjú elejét ide másolom, egy másik részét az Operett, mint színpadi műfaj topicba tettem fel.


2011. június 19. -
Papp Tímea -
Fidelio -

„Herczenik Annát a nyáron két operettprodukcióban is láthatjuk: júniusban lesz egy Huszka-darab, a Lili bárónő premierje, júliusban pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon egy Lehár-mű, A víg özvegy címszerepében lép közönség elé.

- Milyen évad áll a hátad mögött?

- Vegyes, mert mindaz, ami az Operaházban történik, nagyon megvisel bennünket, énekeseket. A pénzhiány előadásszám-csökkenést generál, és ez azt jelenti, hogy mi is kevesebbet éneklünk. Arra kell szép lassan rájönnünk, hogy ebből nem lehet megélni. Koncertek maradnak el, a fesztiváloktól megvonták a támogatást, a vidéki színházakban pedig csak a színházigazgatók kötelességtudatán múlik, hogy nem húzzák át egyetlen tollvonással az évad operabemutatóit. Nem akartam és nem is szeretnék elmenni, de az a hat-nyolc előadás, amit az Opera kínálni tud - és ez egy nagy szám, már ott tartunk - erre kényszeríti az embert. Ebből nem lehet megélni, és ennyitől nem lehet fejlődni.

- Milyen menekülési útvonalak vannak a külföldön kívül?

- Semmilyen. Az ilyen produkciókat, mint a Lili bárónő, szinte szerelemből csináljuk. Kaptam egy telefont, és megörültem, hogy egy új szerepet tanulhatok, mert harmincakárhány évesen még mindig bennem van, hogy bővüljön a repertoárom, hogy újat tanuljak. Csak hát a bankban ezt nem mondhatom... Azt problémának érzem, hogy az ember a pályakezdő korszakán túl már valamiféle elismertségre vágyik, ez azonban nem történik meg. Folyton kiszolgáltatott pályakezdőnek érzi az ember magát abban a korban, amikor már nem ezt kellene tapasztalnunk. […]”
Operett, mint színpadi műfaj • 18352011-06-19 19:01:08
„Szinte szerelemből” Herczenik Annával készült interjú a Fidelióban.

Más mellett a Lili bárónő és A víg özvegy közelgő premierjeinek kapcsán is fontos gondolatokat fogalmaz meg az Operaház művésznője. Az utóbbiakkal kapcsolatosakat teljes terjedelmében ide másolom.

ˇ"Június végén lesz a Lili bárónő premierje a Városmajorban. Mit kell tudni erről a szerepről?

- Ez egy nagyon jó példa arra, hogy mihez képest kell játszani, ugyanis nagyon nehéz nem elszubrettesedni Liliként, aki egy olyan lány, aki imád lovagolni, valószínűleg autót vezet, most azt mondanánk rá, hogy nagyon fiús lány. Rövid hajúnak képzelem, nagyon belevalónak. Nem tudjuk, mi történt a mamával, a festékkereskedő édesapja neveli, akinek pénze van, és rangot szeretne, mert anélkül labdába sem rúghat. Imádják egymást az apjával, de állandóan harcolnak, mert Lili színésznő akar lenni, a papa férjhez akarja adni, a lány pedig minden módját megragadja annak, hogy lázadjon. És a lázadás egyik módja az, hogy beleszeret egy inasba, akiről természetesen kiderül, hogy egy gróf.

- Milyen lesz az előadás: megmaradtok korhűnek, az 1910-es évek végén, vagy és mába kerül a történet?

- Feleslegesnek tartom a túlzott aktualizálást. Ha elolvasunk egy operett-történetet, nyugodtan tarthatjuk bugyutának, de alapvetően itt az emberi viszonyokról van szó, ennek pedig követelményei vannak. Egy keringő- vagy csárdásbetétet nem lehet mozgásszínházzal megoldani, mert elveszed a nézőktől annak a lehetőségét, hogy tapsoljon a zene ritmusára, és megkapja a lényegét. Ez azonban nem zárja ki, hogy a színpadon őszinte legyél, hogy létező helyzeteket és jeleneteket játssz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, milyen korban vagyunk, hogy hosszú szoknyát vagy sztreccsnadrágot hordok.

- Könnyű volt megtanulni a szerep zenei részét, és megtalálni a kulcsot a karakterhez?

- Nem volt egyik sem túl nehéz. Én nagyon örültem ennek a felkérésnek, mert új, mert a tanulás kihívás, és elmondhatom, hogy én már ezt tudom. Szerintem nagyon jó lesz a produkció, fantasztikus kollégákkal dolgozunk együtt. Boncsér Gergellyel, Csonka Zsuzsával ismertük egymást, és egy rendkívül felemelő jótékonysági koncerten énekeltünk együtt Vörös Edittel, de csak megismerkedtünk, a többiekkel pedig itt találkoztam először, de jó társaság jött össze, a próbaidőszakról csak pozitívumot tudok mondani. Sokat tanulunk, sok impulzust kapunk egymástól. A próbák kezdete előtt hallgattam felvételeket, és Gergely Róbert is nagyszerűen vezette a színészeket, nagyon jó szeme van a mások játékára, tud segíteni, jó ötleteket, jó eszközöket, úgyhogy csukott szemmel rá mertem bízni magam.

- A Szegedi Szabadtérin már van tapasztalatod. Ott mennyire érezted biztonságban magad, amikor először kiléptél a színpadra?

- Körülbelül nyolc nappal a premier előtt kezdtünk ott próbálni. Először furcsa volt, de egy óra alatt megszoktuk, a bemutatóra pedig valahogy természetessé vált az a hatalmas tér, a négyezer üres szék. Számomra sokkal nagyobb leküzdenivaló volt a mikroport. A miénk akusztikus műfaj, és bár tényleg megpróbálják érezhetetlenné, felfedezhetetlenné tenni, valahol mégiscsak le kell küzdeni azt, hogy nem a saját hangunkat halljuk.

- És az milyen érzés, amikor az a négyezer ember megtölti a nézőteret?

- Óriási! Érzi az ember négyezer szempár figyelmét, azt a hihetetlen energiahullámot, ami tőlük árad. Ahogyan általában nem, úgy itt sem csak a mozgással vagy csak a hangunkkal játszunk, hanem energiákkal. Az arc mimikája nem látszik, de ha intenzíven koncentrálunk, az mindig lejön és odaér. Az már a rendező dolga, hogy a nézőtéren ülve eldöntse, látható-e, érezhető-e a gesztus és a mögöttes tartalom.

- Hogyan várod A víg özvegyet? A darabban nem először lépsz színpadra, mondhatjuk azt, hogy megvan a szerep, ám csak egyféle felfogásban. Most milyen lesz Glavári Hanna, ki ő a te olvasatodban?

- Beszélgettünk már erről a rendezővel, Kozma Péterrel, aki nagyon jó és régi barátom. Egyszerre jártunk a Zeneakadémiára, ő viszont azóta Amerikába költözött, és ott szerzett rendeződiplomát. Lehet, hogy Szegeden majd két lépés jobbrával kell megoldani egy helyzetet, amit Kaposváron két lépés balrával oldottam meg, de az alapok, amit a szerepről gondolunk, azonosak. Hanna egy szerelmében megbántott nő, aki bárki lehetne közülünk. Valaki, aki volt olyan szerencsés, hogy fiatalon őt arcul csapta az a szerelem, mert meggyőződésem, hogy van ilyen, akár beteljesedik, akár nem, amire úgy emlékszik, hogy mindig ott van a fejében. Ha máshoz megy férjhez, ha másnak szül gyereket, a kisagyában mindig ez a férfi motoszkál és végigkíséri az életét. Szerintem Hannának ezt jelenti Danilo. Találkoztak, éretlenek, fiatalok voltak, társadalmi elvárások miatt nem lehettek egymáséi, és ez olyan mély sérelmet hagyott ebben a nőben, hogy ettől kezdve bármire képes volt. Azt érzem, mindent azért csinált, még akkor is, ha nem voltak napi kapcsolatban, nem tudtak egymásról, hogy azt Danilo egyszer megtudja. Ő áll a középpontban, vagy érte, vagy ellene csinál. Egyébként pedig egy nagyon aktív, akaratos, energikus nő, aki nagyon tud harcolni, és közben nagyon fáj neki minden. Nagyon tud szeretni is, erről szól a Vilja-dal, amit lehet felfogni egy mesének is, ám valójában és mélyen egészen másról szól, Arról, hogy mentsen meg valaki, mert bár néha kemény vagyok, férfiasan viselkedem, mert meg tudok élni egyedül, ugyanakkor viszont nem akarok ilyen lenni: azt akarom, a férfiak babusgassanak, óvjanak, felsegítsenek, mert a férfiak azt szeretik, ha egy nő pici, védelemre szorul; és mondjátok meg, mit csinálok rosszul.

- És mikor veszi le ezt a páncélt?

- Nem feltétlenül külső hatásra történik ez, inkább egyszer csak azt érzi az ember, megvívott minden csatát, már nem akar többet harcolni, hanem örülni szeretne az életnek.

- Illusztris a Dóm téri szereposztás. Izgalommal várod a próbákat?

Rendkívüli színészekkel játszhatom együtt, és nagyon várom, hogy figyeljem őket, hogy tanulhassak tőlük. A rajongást, azt, hogy rajtuk nőttünk fel, távolról csodálja őket, a színpadon ki kell kapcsolni. A tiszteletet természetesen megadja az ember, a tanácsukat minden további nélkül elfogadja, de kisebbségi komplexussal nem lehet kimenni. Azt vettem egyébként észre, hogy hajlamosak vagyunk úgy kimenni, hogy mi vagyunk a kicsi, ismeretlen operaénekesek, a prózisták viszont hihetetlen őszintén tudnak rajongani a szép hangért, és nekik élmény zenés darabban részt venni.

/2011. június 19. Papp Tímea, Fidelio/
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19412011-06-18 11:22:03
Ha jól értem, akkor Házy nem csak Faustból énekelt, hanem a Bohéméletből és a Rigolettóból is egv Gilda-Herceg-kettőst. - 1954-ből!

Megtaláltam a neten Nikolaj Dimitrov Zdravkov adatait:

The tenor, Nikolai Zdravkov, was born in the Lom region of Bulgaria. Until 1939 he was a factory worker. He began his musical activity in 1948 as a member of the chorus "Kaval" and as a member of an Ensemble for Folk Singing and Dancing. During this time he studied privately with Ilija Jossifov.

In 1953 he joined the Ruse Opera as a soloist and made his debut on May 2nd of that year as Cavaradossi. In 1955-56 he continued his studies at the Bolshoi Theater in Moscow at the same time appearing with opera companies throughout the USSR. After 1954, in addition to singing throughout Bulgaria, he appeared as a guest on many European opera stages. He traveled to China on a concert tour in 1959.

Nikolai Zdravkov received many international awards including Bucharest in 1953, Paris in 1954 and Belgium in 1957. Major roles in his career included the Duke in Rigoletto, Alfredo, Nadir, and Pinkerton.

We are pleased to present him here in Les pecheurs de perles and Rigoletto
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19402011-06-18 11:13:42

Ez igen érdekes felfedezés, ritka különleges dokumentum! Erről nem tudtam! Ezzel a forrással akkor ki tudom egészíteni Házy Erzsébetnek a Gounod Faustjából elénekelt Margit áriáinak sorát, az előfordulásukat, melyekről eddig itt három bejegyzést tettem. Ezek a következők:

1.)

387. sorszám
”Élő” – TV-műsor felvétele

Gyártási év: 1978 Ideje: 53 perc

Sorozatcím: Egy hang és néhány maszk

Egyedi cím: Házy Erzsébet műsora

Riporter - műsorvezető: Antal Imre

Tartalom: Zenés portréfilm Házy Erzsébet operaénekesről.

1. Johann Strauss: A denevér - operett, Adél dala /Házy Erzsébet/.

Antal Imre műsorvezető Kórodi András karmesterrel és Házy
Erzsébettel beszélget a művésznő pályafutásáról, A denevér -Adél
szerepéről, szerepformálásáról, az eddig játszott negyven szerepéről,
az ügyszeretetről, a zeneszerzőkről, Carmen hangfekvéséről.

Házy Erzsébet Kórodi András/zongora/ segítségével főleg operákból összeállított műsora következik:

2. Purcell: Dido és Aeneas - Dido áriája
3. Gluck: Orfeusz - Ámor áriája
4. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló - Serpina áriája
5. Mozart: Figaro házassága - Cherubino áriája /Házy Erzsébet/.
6. Gounod: Faust - Margit áriái: A thulei király balladája;
Ékszerária

2.)

807. sorszám
1964. február 10. Erkel Színház

„Művészek a spanyol népért”

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényelt: Kerekes János

Műsor:

Beethoven: III. Leonóra – nyitány
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny (Szabó Csilla)
Mozart: Don Juan – részletek (Bartha Alfonz, Gyurkovics Mária, Bende Zsolt)
Rossini: A sevillai borbély – részletek (László Margit, Bende Zsolt)
Bizet: Carmen – részletek (Szilvássy Margit, Jámbor László, Simándy József)
Gounod: Faust – Ékszerária (Házy Erzsébet)
Verdi: Don Carlos – részletek (Szőnyi Olga, Jámbor László, Simándy József)

3.)

767. sorszám
Házy Erzsébet szabadtéri színpadi produkciói

XXXII. „Ki mit szeret…” gálaműsor

Rózsa Ferenc Kultúrotthon Szabadtéri Színpad – 1955. július 16.

Közreműködött: Neményi Lili, Szilvássy Margit, Házy Erzsébet, Németh Marika, Fekete Pál, Ilosfalvy Róbert, Szabó Miklós és a Stúdió Zenekar

Az összekötőszöveget elmondta: Vadnai Éva

Műsor:

Anyegin – Nyitány, Lenszkij áriája (Ilosfalvy); Rigoletto – Kesztyűária (Ilosfalvy);
Faust – Margit „ékszerária” (Házy);

4.)

És akkor Haandel ügybuzgalma révén – Köszönet érte! - itt az újabb adalék:

Mezinárodní hudební festival Pražské jaro
Úterý 18. květen 1954, 20:00 hodin, Dům umělců
PJ 1954/13
III. koncert vítězů Mezinárodní pěvecké soutěže o cenu Emy Destinnové a Karla Buriana

Giuseppe Verdi: Arie z opery Ernani
W. A. Mozart: Arie z opery Don Juan
Traian Popescu, Rumunsko

Ruggiero Leoncavallo: Arie z opery Komedianti
Octav Enigarescu, Rumunsko

Michail I. Glinka: Arie z opery Ivan Susanin
Elena Filimon, Rumunsko

Giacomo Rossini: Arie z opery Lazebník sevillský
Nicolae Herlea, Rumunsko

Charles Gounod: Arie z opery Faust a Markétka
Erzsébet Házy, Maďarsko

Giacomo Puccini: Arie z opery Bohema
Giuseppe Verdi: Arie z opery Rigoletto
Nikolaj Dimitrov Zdravkov, Bulharsko

Jaroslav Křička: Albatros
Bedřich Smetana: Arie z opery Braniboři v Čechách
Jaroslava Dobrá, ČSR

Giuseppe Verdi: Arie z opery Troubadour
György Melis, Maďarsko

Alexandr Borodin: Arie z opery Kníže Igor
Nikolaj Popov Gaubič, Bulharsko

Bedřich Smetana: Arie z opery Libuše
Marie Steinerová, ČSR

Pražský rozhlasový orchestr
dir. Jiří Pinkas

Külön ide írom a linket mint forrást, esetleges hivatkozás érdekében: http://old.festival.cz/program26c0.html?id_program=26&akce=prehled&typ=vse&hodnota=vse&menu=2






Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 2192011-06-17 19:52:21
Ma este az m1 csatornán:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

20.05: Közvetítés a Millenáris Teátrumból,felvételről

Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettjének tévéközvetítése a debreceni Csokonai Színház művészeinek előadásában.

145 perc, 2002

Robert Bodanzky és A. M. Willner eredeti szövege nyomán a magyar librettó Gábor Andor munkája

szereplők:

Gárday Gábor (Dragotin Péter, erdélyi nagybirtokos)
Vadász Zsolt (Bolányi Gergely, Zórika vőlegénye)
Jankovics József (Józsi, cigányzenész)
Kállay Bori (Körösházy Ilona, földbirtokosnő)
Puskás Tivadar (Demeter Boldizsár, a polgármester fia)
Mohos Nagy Éva (Julcsa, Zórika dajkája)
Gál Irén (Kéremné asszony)
Simor Ottó (Kolompár Mihály, cigányvajda)
Varga Éva (Jolán, Dragotin unokahúga)
Molnár Marica (Zórika, a leánya)
Tenki Ferenc (Misa, Dragotin inasa)

rendező: Moravetz Levente

operatőr: Bíró Miklós
dramaturg: Balatoni Mónika
jelmeztervező: Libor Katalin
koreográfus: Csutka István

A televíziós közvetítés rendezője: Petrovics Eszter











Jules Massenet ! Ki ismeri ? • 2182011-06-17 17:31:35
Ma este a Mezzón:

20.00 - 22.50

Le Cid, by Jules Massenet

Roberto Alagna (Rodrigue),
Béatrice Uria-Monzon (Chimène),
Kimy McLaren (L'infante),
Francesco Ellero d'Artegna (Don Diègue),
Alain Vernhes (Le roi),

Marseille Philharmonic Orchestra,
Jacques Lacombe (direction)

Charles Roubaud (stage direction)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 387132011-06-16 00:53:40
Bocs, nem akartam kétszer beírni, valamiért makrancoskodik a gépem... Kérem szépen törölni az egyiket.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 387122011-06-16 00:52:24
Jó színvonalú Macbeth volt este az Operában - alig több félháznyi közönség előtt... A siker így is megvolt, és méltán ünnepeltük Lukácsot, Agachét, Ráczot, Kiss B,-t, Boncsért és a többieket: az énekkart, zenekart - a nagyszerűen dirigáló Győriványi Ráth Györggyel az élen! A színpadon történteket végre most volt alkalmam alaposabban szemügyre venni, miután a földszint közepéről figyelhettem az előadást. (Eddig valami mindig takarásban volt, most jól beláttam a színpadot.) Ez a rendezés látványos, attraktív, mozgalmas, és inkább hagyományos, mint formabontó. Minden fogaskerék a helyén van és jól illeszkedik egymáshoz: ahogyan egy konzervatív felfogásban kiállított Verdi operához dukál; tartalmas kiegészítőként ott van a takarékos, de mégsem szegényes díszlet/kellék alkalmazások és a jelmez kombinációk, amelyek közt és amelyekben minden mozgásnak és mozgatásnak értelme van. Gördülékeny. Jól betölti funkcióját a világítás és a vetített animáció is, melyekkel ügyesen operálnak a Macbeth színpadra alkalmazói. Nagy dicséret illeti táncosokat is, akik ügyesen kooperálnak együtt a játékból aktívan részüket kivevő énekkarosokkal – akárcsak a sok „néma” szereplővel is. Egyre jobban kedvelem ezt a Macbeth-színrevitelt az Operában! Szinetár Miklós és csapata tőlük telhetően - a pénzügyi kassza függvényében - inkább volt figyelemmel a befogadó közönség konzervatívabb rétegére, mint tekintettel a kisebbségben lévő hangadókra. Most azok tapsolnak a produkciónak, akik inkább elkötelezettek és nosztalgikusok a „régimódi” operajátszás világa mellett. Győriványi Ráth György pálcája alatt a zenekar igen jól szólt, érvényre juttatva Verdi operapartitúrájának minden szépségét, líráját, drámáját, dinamikáját; a finálékban a zenekar és a kórus tuttijai mindig lenyűgöznek, emlékeztetnek a sok kedvenc fiatalkori Verdi-operára, melyeket mondhatni jobban szeretek a későbbi, már érett alkotásainál is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 387112011-06-16 00:52:22
Jó színvonalú Macbeth volt este az Operában - alig több félháznyi közönség előtt... A siker így is megvolt, és méltán ünnepeltük Lukácsot, Agachét, Ráczot, Kiss B,-t, Boncsért és a többieket: az énekkart, zenekart - a nagyszerűen dirigáló Győriványi Ráth Györggyel az élen! A színpadon történteket végre most volt alkalmam alaposabban szemügyre venni, miután a földszint közepéről figyelhettem az előadást. (Eddig valami mindig takarásban volt, most jól beláttam a színpadot.) Ez a rendezés látványos, attraktív, mozgalmas, és inkább hagyományos, mint formabontó. Minden fogaskerék a helyén van és jól illeszkedik egymáshoz: ahogyan egy konzervatív felfogásban kiállított Verdi operához dukál; tartalmas kiegészítőként ott van a takarékos, de mégsem szegényes díszlet/kellék alkalmazások és a jelmez kombinációk, amelyek közt és amelyekben minden mozgásnak és mozgatásnak értelme van. Gördülékeny. Jól betölti funkcióját a világítás és a vetített animáció is, melyekkel ügyesen operálnak a Macbeth színpadra alkalmazói. Nagy dicséret illeti táncosokat is, akik ügyesen kooperálnak együtt a játékból aktívan részüket kivevő énekkarosokkal – akárcsak a sok „néma” szereplővel is. Egyre jobban kedvelem ezt a Macbeth-színrevitelt az Operában! Szinetár Miklós és csapata tőlük telhetően - a pénzügyi kassza függvényében - inkább volt figyelemmel a befogadó közönség konzervatívabb rétegére, mint tekintettel a kisebbségben lévő hangadókra. Most azok tapsolnak a produkciónak, akik inkább elkötelezettek és nosztalgikusok a „régimódi” operajátszás világa mellett. Győriványi Ráth György pálcája alatt a zenekar igen jól szólt, érvényre juttatva Verdi operapartitúrájának minden szépségét, líráját, drámáját, dinamikáját; a finálékban a zenekar és a kórus tuttijai mindig lenyűgöznek, emlékeztetnek a sok kedvenc fiatalkori Verdi-operára, melyeket mondhatni jobban szeretek a későbbi, már érett alkotásainál is.
Wagner • 23382011-06-15 23:45:56
Sajnos, nincs erről információm. TV-kamera felvette a második Lohengrint (a MüPában szinte mindent felvesznek, archiválnak; hogy később ezek bekerülnek-e a közszolgálati hálózatba valamilyen formátumban, meg nem mondom...)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19372011-06-15 00:22:17
És ha már Schumann a "terítékre" került, ugrom előre az időben

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1979. február 20. Kossuth Rádió 21:20

„Találkozás a stúdióban” sorozatcímmel került adásba az az élő zenei összeállítás, melyben Házy Erzsébet

Robert Schumann: Ajánlás - a Mirtuszok- dalciklusból

című dalát énekelte el. Zongorán közreműködött: Dénes Erzsébet.

Házy Erzsébet ezt a Schumann-dalt elénekelte már 1975-ben, amikor Ausztráliában (Sydney) vendégszerepelt Melis Györggyel (lásd az 1935, 1929 sorszámoknál).

Sajnos, e Házy-felvételt nem tudom prezentálni itt, mivel a teljes hangzó anyagot a rádió őrzi archívumában (ami megmaradt belőle, mindössze nyolc perc, s ebből mintegy két perc időtartam maga a Schumann-dal)

Házy Erzsébet művészetének ezt az oldalát kevésbé ismeri mindenkori publikuma.

Úgy gondolom, érdemes ezt a gyönyörű, a romantika minden varázsát, szépségét illusztráló Schumann-dalt meghallgatni: itt ez a link, melyről egy másik művésznő, Elly Ameling előadásában, „élőben” hallgathatjuk meg ezt a bensőséges-lírai szerzeményt:

Robert Schumann: Ajánlás /„Widmung (Dedication)” – from Myrthen - op. 25 nº 1/

Képzeljük hozzá a dalhoz Házy Erzsébet varázslatos lényét és csodás énekhangját… azaz mintha általa hangzana fel Schumann-nak ez a szívből fakadó, mély érzelmeket keltő romantikus alkotása.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

MOZART: Cosi fan tutte

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Andrea Bressan (fagott)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Takács-Nagy Gábor
HAYDN: g-moll szimfónia Hob.I:39
MOZART: Hat német tánc, K.571
VANHAL: D-dúr nagybőgőverseny
ROSSINI: Fagottverseny
MOZART: Esz-dúr szimfónia
19:30 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Gyüdi Sándor
FRICSAY Ferenc: Ünnepi nyitány
MOZART: C-dúr ("Jupiter") szimfónia
BARTÓK: Táncszvit
KODÁLY: Fölszállott a páva
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)