vissza a cimoldalra
2015-09-04
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24351)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2961)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (53377)
Momus társalgó (5689)
Kedvenc művek (109)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1984)
Társművészetek (978)
Kedvenc felvételek (140)
Kedvenc előadók (2717)

Olvasói levelek (10754)
A csapos közbeszól (93)

Történelem (423)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5609)
Franz Schmidt (634)
Erkel Színház (5702)
Plácido Domingo (393)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (424)
Élő közvetítések (4759)
Szkrjabin (412)
Balett-, és Táncművészet (4739)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (806)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1400)
Operett, mint színpadi műfaj (2507)
A hangszerek csodálatos világa (133)
Bartók Rádió (695)
Ilosfalvy Róbert (658)
Gaetano Donizetti (857)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (18889 hozzászólás)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477682013-06-11 22:23:33
Gémes Katalin az Operában is Flórát énekli. Gál Erika is énekelte korábban Flórát.

Violettát Pasztircsák Polina énekli - a honlapján is rajta van.
Balett-, és Táncművészet • 33432013-06-11 20:25:56
Ez bizony rossz hír!
De talán találnak egy későbbi, egyeztetett időpontot a naptárban, és megtarthatják a Szigeten a Spartacus bemutatóját.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477652013-06-11 20:18:42
Valószínűleg erről a spanyol énekesről van szó:


Javier Tomé Fernandez - tenor - as Nemorino in G. Donizetti - L'Elisir d'amore

teatro di rovigo - autunno 2010

Cinzia Forte, Javier Tomé Fernández - La Traviata Atto III - Parigi o cara

Bologna, 06/03/2012
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477632013-06-11 15:57:54

Opera.hu oldalról

Távol-keleti turnéra indul az Operaház

Társulatunk ma száll repülőgépre, hogy a Távol-Keleten népszerűsítse produkcióinkat, két nagyszabású turnéval. Japán tizenhárom városában adják elő a Traviatát, majd Kínában, Tiencsinben mutatnak be három Verdi-operát.


Június 15. és július 3. között tizenhatszor csendül fel Japánban a Traviata az Operaház jeles művészeinek előadásában. A Héja Domonkos és Kovács János által vezetett együttesben három külföldi vendégénekes (Eva Mei, Dimitra Theodossiou és Tomé Fernandez) is bemutatkozik, ám a főszereplőgárda túlnyomórészt magyarokból áll: Pasztircsák Polina, Gémes Katalin, Gál Erika, Balczó Péter, Brickner Szabolcs, Fokanov Anatolij és Kálmándi Mihály (a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2013/14 cím birtokosa) formálják meg a fő karaktereket.

Július 7-étől 20-áig a lenyűgöző, modern Tiencsini Nagyszínházban mutatkozhat be a magyar együttes – a moszkvai és a veronai operatársulat, valamint a szentpétervári Mariinszkij Színház után negyedik külföldiként. A Verdi-Minifesztiválnak nevezett rendezvényen a Rigoletto, A turbadúr és az Aida kerül a kínai közönség elé, Sümegi Eszter, Kálmándi Mihály, Fokanov Anatolij és Palerdi András, valamint dalszínházunk negyventagú kórusának tolmácsolásában. A társulat magyar szólistákkal, ám százöt helyi kórusénekessel kiegészülve előadja Beethoven IX. szimfóniáját is, így a tiencsini fellépéseket joggal nevezhetjük koprodukciónak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477522013-06-11 13:13:13
Nekem hasonló megállapításaim voltak az 5-i du. 5 órai Hunyadi-előadáson nyújtott alakításáról. Valóban, a 31-i Simon Boccanegrában látott szerepéhez képest itt halványabb teljesítményt nyújtott. Sokkal kedvezőbb benyomásaim voltak Patakiról Gabriele Adorno megformálását tekintve.
Számomra érthetetlen ez a formaingadozása.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477512013-06-11 13:06:21
Nem kell Ókovács Szilveszternek hazudnia sem, mert akit ilyesmi érdekelne, az sok mindenkiről sok mindent megtalálhat és elolvashat az internet különböző oldalain: hamis, rágalmazó, elferdítő és hazug cikkeket, nyilatkozatokat, és listákat... De operaházi művészekről, alkotókról, vezetőkről szóló hasonló vonatkozású adatokat speciel nem találtam ott - márpedig, ha igazak lennének Zubin Mehta állításai, akkor a neten az Operaház alkalmazottjairól, társulati tagjairól is bőségesen tálalnák ezeket - ha lennének.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 23762013-06-11 12:40:42
Medveczky Ádám arany pálcáról, könyvről és tanításról

„...Amikor a dalszínházba kerültem, épp A rózsalovagot játszották, s rögtön kiírtak Házy Erzsébettel próbálni. Kicsit tamáskodva kérdezte meg tőlem, hogy tudom-e egyáltalán a darabot… Az első félóra után azonban már arról érdeklődött, hogyan tanultam meg ilyen jól. A próbánkat követően pedig a titkárságra ment, és azt kérte, hogy őt most már mindig ezzel a „Medve-gyerekkel” írják ki… Sokszor mesélem ezt el a növendékeimnek, akik zömmel zongoristák, s ámulva néznek, amikor kinyílnak előttük az opera kapuja. Kísérők, kitűnően játszanak, de a színházhoz érzék kell, az ottani levegőt kell szívni, s valóban meg kell érezni a műszempilla szagát...”

/www.zene-kar.hu/
Zenei témájú könyvek • 502013-06-11 12:14:19
A Könyvhétre megjelent Gulyás Dénes operaénekes önéletrajzi könvve.

Gulyás Dénes: Mekkora Isten tenyere?

Helikon Kiadó, 2013-06-11
448 oldal


„Van egy olyan világhírű operaénekesünk, aki barátjának nevezhette Pavarottit. Aki énekelt a világ összes olyan színpadán, melyről a legtöbben csak álmodoznak. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész, Kiváló művész, és sok más mellett megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemrendjét és a Magyar Művészetért Díjat. És most megírta az életrajzát. Nem lehet ennek eléggé örülni. Itt van egy életút, ami még távolról sem közelít a lezártság felé, de már eddig is annyi minden történt benne, hogy több regény alapanyagául szolgálhatna. Nem más írta meg ezt az életutat, mint ő maga – és jól! Az indulástól kezdve, érdekfeszítően; a nagy sikereken át, szerényen; egészen addig, míg már úgy operaénekes, hogy ezernyi más is egyben. Azok közé tartozik, akik mintha képesek lennének az időt kitágítani, úgy élni. Sorskönyv ez szerelemmel, drámával, boldogsággal és küzdéssel, folyamatos változni tudással. De megismerjük belőle a személyes életúthoz köthető és elválaszthatatlan történelmet is. Bekukkanthatunk a kulisszák mögé, ahol nemcsak a kulisszatitkokat, hanem egy embert is látunk. Aki a példaképünk lehet. „



Gioacchino Rossini • 7292013-06-11 12:06:37
REMEK!!!

Régóta hiányzik Rossini mesterműve a hazai opera-palettáról!
Koncertszerű előadása a remek énekesekkel, zenekarral, énekkarral, Pál Tamás zenei irányításával, a tavalyi Nabucco Dohány utcai zsinagógabeli előadásának méltó folytatása lehet.
Operett, mint színpadi műfaj • 19942013-06-10 22:46:48
Elnézést kérek egy-két elütésért, szó ismétlésért, vagy valami stilisztikai hibáért, melyeket most utólag vettem észre a leírt szövegben.
Operett, mint színpadi műfaj • 19932013-06-10 22:36:09
Tegnap sikerült megnéznem a Viktóriát az Operettszínházban.

Ábrahám Pálnak ez volt az első világsikere, melynek Berlinben volt az ősbemutatója, amit rövidesen követett a hazai, ugyancsak sikeres bemutató a pesti Király Színházban. A Viktória nem „nagyoperett” de még csak nem is jazz-operett; Ábrahám a darab keletkezése idején (1930) divatos zenei stílusirányzatokat is felhasználja színpadi művében, bár itt nem merít annyit belőlük; a nevéhez köthető jazz-elemek már a korábbi szerzeményeiben is feltűnnek, de a következő évek operett-termésének zenéjében fognak csak markánsan megjelenni: ezt viszi tökélyre a Bál a Savoyban vagy a Hawai rózsája című máig népszerű darabjaiban. Onnantól lehet datálni az azóta is a nevéhez fűzhető „revü-operett” műfaját.

A Budapesti Operettszínház előadására is érvényesek, amit írtam öt évvel ezelőtt, a Városmajori Szabadtéri Színházban az Operettvilág produkciójában bemutatott Viktóriáról (lásd 1.569 – 1570, sorszámok):
A Viktóriát nehéz a palettán besorolni, inkább zenés-játéknak nevezném, már nem operett, de még nem is musical – valahol a kettő között foglal helyet. A partitúra sokféle zenei irányzat hatását tükrözi: kissé eklektikus, Kálmánra, Huszkára is emlékeztető dallamvilág keveredik benne a modernebb kompozíciós technikákkal, hangszereléssel – mindegy neki, hogy az keringő, induló, polka, korabeli tánczene: boston, rumba, foxtrott, slowfox, szving, avagy megint más: magyar népdal-feldolgozás, nóta. Tehát az operett zenéje a korabeli tánczenei stílusok kavalkádjával van teli, és minden egyes szám csupa-csupa sláger. Ábrahám tobzódott a különféle stílusokban. Egyforma lelkesedéssel komponálta oroszos, kínaias és magyaros melódiáit, ugyanakkor teletűzdelte a darabot angolos táncritmusaival. Ez a zenei sokszínűség ötvöződik a Viktóriában, és igen sikeresen, melynek híre Ábrahámot a legsikeresebb operett-komponisták közé emelte.

Ábrahám Pál operettjében nincsenek operai igényű áriák, nem szükséges előadásához nagyzenekar, a zenei szövet igen tartalmas, a hangszerelése ragyogó… Nincsenek a partitúrába írt nagy finálék sem, de azért az ének-zenei anyag így is tekintélyes: 23 szám, a két részben 12-11 arányú eloszlásban.
A darabban jelen vannak a „hagyományos” duettek, érzelmes áriák éppúgy, mint a táncos –komikus jelenetek, kórus-kíséretes dalok és táncok, és ami a legfőbb: sok népszerű sláger! Csak néhány cím: „Mauzi” – vidám kettős, „Nem történt semmi, csak elválunk csendben” – egy szép, szomorú, érzelmes kettős, „”Édes mamám” –egy vidám duett, „Pardon, Madam” – egy kedves, lírai kettős, „Csak egy kislány van a világon” – a bonviván által előadott népies hangvételű gyönyörű dal. Más Ábrahám-szerzemények is bekerültek az előadásba: „Csak egy kislány van a világon” vagy a „Lila akácok”.

A Viktória meséje az I. világháború idején játszódik. Koltay kapitány, tisztiszolgájával, Jancsival a szibériai hadifogolytáborból Japánba érve az Egyesült Államok követségén kér menedéket. Ott derül ki, hogy John Cunlight nagykövet felesége, Viktória grófnő a magyarországi Dorozsmáról, nem más, mint Koltay kapitány egykori szerelme…

Megemlítek két lényeges eltérést a korábban látott városmajori produkció és az Operettszínházba bemutatott Viktória dramaturgiája között:

- a cselekmény egyik helyszíne nem Kína, hanem itt Japán amerikai nagykövetsége;
- változás az is, hogy miután John Cuhnlight megtudja, Viktória és Koltay között régi, szívbéli kapcsolat van, és miután meggyőződik arról, hogy az asszonynál ez erősebbnek bizonyul a hozzá fűzött eddigi érzelmi kötelékénél, már ott a rezidencián önként lemond hitveséről (sőt: Dorozsmára magával hozza a szovjet-oroszok kezéből kimentett huszártisztet, hogy „visszaadja” kedvesének). A szabadtéri előadásban csak a Dorozsmára való érkezésükkor teszi meg ezt a gesztust, és ajánlja fel a válást. (Tudni kell, hogy Viktória három évig hűségesen várta haza a frontról szerelmét, csak mikor hivatalos úton arról értesítették, hogy a harcokban odaveszett, azt követően ment férjül az amerikai nagykövethez.)

Béres Attila rendezése nagyszabású, és gördülékeny, a színpadkép korhű, a díszletek (Túri Erzsébet) és a jelmezek (Velich Rita) megteremtik a kor és a hely szellemét, jelen van: a „couleur locale”.
A koreográfia és a táncok tetszenek, különösen a 2. részt bevezető, az „Orosz balett: Hej, csönget a trojka” című jelenete volt igen attraktív, de több vidám kettősnek a „hátterében” is remekül helytállt a balettkar.
A zenekar – leszámítva a rezesek olykor számomra kissé „provokatív” harsogását – szépen „muzsikálta” végig a közel háromórás előadást.
Az énekkarra is igen nagy feladat hárul. Ilyen az első részből a nyitó kar: „orosz dal”, meg a „japán esküvői ceremónia” és a már említett „Hej, csönget a trojka” című, a táncosokkal való közös jelenetük a második rész elejéről. Ugyancsak hangsúlyosan működnek közre a második részben a szóló- és duett-számokban: „Ittam egy kis pityót…” (Kékkovács Mara); „Honvédbanda” (Peller Károly, Peller Anna); Pörkölty dala (Faragó András).

Bevallom, elsősorban Huszti Péter John Cuhnlight alakítására voltam „kiéhezve”, emlékezve a pár évvel ezelőtti Csókos asszony emlékezetes rezonőr figurájának megformálására. A nagykövet szerepe itt is telitalálat, levett a lábunkról színpadi megjelenésével, charme-jával. Viszont az énekszólama (egy kettőse van Viktóriával meg egy hármasa Viktóriával és Koltayval) mintha kissé megterhelte volna különben szép világos baritonhangját; mindazonáltal a „Pardon, madam” kezdetű duettje Frankó Tündével igazán meg lehetünk elégedve! A következő évadban a Viktória mellett láthatjuk még a Csókos asszonyban is, mivel az Operettszínház felújítva ismét bemutatja Zerkovitz népszerű operettjét. Örvendetes, hogy Huszti Pétert sikerült megnyerni, és újra elvállalja régi híres szerepét a darabban.
A női címszerepben Frankó Tünde hozta azokat a kvalitásait, melyeket ismerünk az Operából, és már az Operettből is, hisz’ tavaly Lehár remekművében, a Cigányszerelem Ilona primadonna-szerepében már kiválót alakított; új oldaláról, a próza, ének, tánc vonalán is emlékezeteset nyújtott és most is nagyszerűen illeszkedett be a színház társulatába. Nem kevés énekelni valója van a darabban: nekem szóló belépője „Búcsúzom, Good bye”) , a már említett „Pardon, madame”-kettősben és Koltayval közös jeleneteiben (pld. a „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, Good bye”) igen illúziót keltően játssza Viktóriát, de az együttesekbe való beilleszkedése is oldott, természetes. Jövőre megkapta Lizát A mosoly országában! Ide operai hang kell, így ez a szerep már nagyon várja őt…
Nem tudom, ki hogy van vele, de Dolhai Attila nekem valahogy nem jön be. Megjelenése, színészi játéka, a szereppel való azonosulása profi, ezzel semmi gondom, de énekhangjával – operettben – nem tudok megbarátkozni. A Csókos asszony, a Bajadér, a Cigányszerelem és a Lili bárónő bonvivánja mellett ez a Koltay István huszárhadnagy szerep, sok énekelnivalóval; kiegyenlített, szép „belcanto” tenorhangot igényel(ne), de egyik szerepében sem győzött meg, A Viktóriában is olykor erősen feszített torokhangon, nyersen meg olyan „ordibálva” énekel. Illúziót rombolva. Szerintem amúgy meglévő rendkívüli hangi adottságait inkább – továbbra is - a musicale-ek világában érdemes kamatoztatnia, és nem kellene neki (vagy a színház vezetőségének) erőltetnie azt, amiről úgyis mindenki tudja, hogy nem neki való. Rajongó tábora természetesen mindenhová követi és „kitapsolja”, persze ez alól nem kivétel az operett sem, pedig reálisan nézve ez a műfaj nem az igazi világa.
Peller Anna és Peller Károly kettőse a vidám, táncos-komikus szerepkörben viszont minden szempontból tökéletes: nagyot alakítottak tegnap is! Ének, tánc, szöveg, a komédiázás magasiskoláját mutatták be, nem csoda, hogy a közönség tapsai akkor erősödtek fel igazán, amikor ők jöttek be a színpadra („”Édes mamám”, „Tyúkocskám”, Honvédbanda”), akkor tényleg felforrt körülöttü(n)k a levegő… De Peller Károly szólóban is fergetegeset produkált: „”32-es baka vagyok én”, „Niagara fox: Dzsú-dzsó”
A Viktóriában - rendkívüli módon - egy második táncos-komikus párnak is szerepe van: Feri és Lia San bőrébe „bújva” Csonka András és Kékkovács Mara „bohóckodik”, táncol, énekel, és hozza tűzbe a közönséget. A két táncos-komikus pár pedig együtt játssza, énekli, ropja: „Ahol az ember felmászik a fára, s a Turul-madárra, ott van Budapest” – itt bizony mi is a négy művésszel együtt énekeltük a nagy slágert, és utána muszáj volt megismételtetni a második strófától a „kvartettet”.
Faragó András mint dorozsmai polgármester, az utolsó jelenetben kap egy jópofa, kedélyes szerepet s hozzá egy vidám dalt, s aztán már csak a nem túl hosszú finálé van hátra.
Az utolsó függönyt követően elkezdődik az ünneplés: Huszti Péterrel az élen kijövő művészeket és magát a produkciót hatalmas vastaps köszönti, a többszöri tapsfelállás alatt pedig a zenei megvalósításért felelő rutinos karmester, Makláry László, már fent a színpadról, újra meg újra leint zenekarának, és húzzák rendesen a „Honvédbanda” –szám refrénjét, mindenki énekel, majd - természetesen - a „vasfüggöny” ajtaján való kiköszönés sem maradhatott el.

Emlékezetes, javarészt szép élményekkel teli Viktóriát láthattam tehát tegnap este a Budapesti Operettszínházban. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni a darabot. Jövőre a repertoáron marad.

Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória

Operett két részben

Szereposztás:

John Cunlight, amerikai nagykövet: Huszti Péter
Viktória, a felesége: Frankó Tünde
Koltay István huszár főhadnagy: Dolhai Attila
Jancsi tisztiszolga: Peller Károly
Riquette, Viktória szobalánya: Peller Anna
Feri, Viktória testvére: Csonka András
Lia San, Feri japán menyasszonya: Kékkovács Mara
Pörkölty, Dorozsma polgármestere: Faragó András
Orosz tiszt: Balogh Bodor Attila
Követségi titkár: Hosszú László
Orosz tiszt: Dénes Viktor

Közreműködött: a Színház Ének- és Balettkara, valamint Zenekara

Zenei vezető: Makláry László

Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Kocsis Tamás


Házy Erzsébet művészete és pályája • 23752013-06-10 13:20:17
"meghallgathattuk"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23742013-06-10 13:18:44
A Dankó Rádió délelőtti, napi rendszerességgel sugárzott operettadását a felcsendülő sok-sok népszerű operettmelódia mellett az előre felvett „élő” beszélgetések teszik még teljesebbé, színesebbé, élvezetesebbé a hallgatók számára. A rádió közel féléve működik. A stúdióba meghívott „sztárvendégek” hetente váltják egymást; az operettel valamilyen kapcsolatban álló vagy állott, aktív vagy már nyugalmazott, neves, ismert művészek, énekes-színészek vallanak magukról, pályájukról, az operett műfajához való kötődésükről. Az utóbbi hetekben Nagy Ibolyaszerkesztő-műsorvezető művészvendégei voltak Zentai Anna, Marik Péter, Tiboldi Mária, Jankovits József, Medgyesi Mária, Kállay Bori (jövő héttől a lánya, Fonyó Barbara érkezik a stúdióba…) De ezen a héten az új beszélgetőtárs Virágh József, a Budapesti Operettszínház volt bonvivánja.

A mai adásban Házy Erzsébet három operettrészlet-felvételét is hallgathattuk meg:

Huszka Jenő-Martos Ferenc: Lili bárónő

- Dal: „Bíborban ég, az alkony ég… Egy férfi képe van a szívem közepébe…’ „ (Házy)

- Szerelmi kettős: „Tündér királynő, légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon…” (Házy, km.: Ilosfalvy Róbert)

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

- Éduska és Rosta Márton kettőse: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség…Rosta Márton, híres ember Pozsonyban…” (Házy, km.: Szabó Ernő)

Ismétlés ma délután 5 órától, és a Dankó Rádió internetes oldalán élőben is.
Puccini-felvételek • 3682013-06-10 10:35:00
Lemaradt: Jean-Pierre Ponnelle rendezte
Puccini-felvételek • 3672013-06-10 10:22:30
Ma este a Mezzón

20.30:

Puccini: Pillangókisasszony

Mirella Freni
Placido Domingo
Christa Ludwig
Robert Kerns
Elke Schary
Giorgio Stendoro
Marius Rintzler
Michel Sénéchal

a Bécsi Állami Opera Koncertkórusa
a Bécsi Filharmonikusok

Vezényel: Herbert von Karajan

(1974)
Elena Mosuc-drámai koloratúra • 8062013-06-09 14:07:14
Köszönöm. Most, hogy felhívtad erre a figyelmet, rákerestem:

Fertőd, 2013. augusztus 9., péntek, 20:30 Szabadtéri Színpad

Opera-gála G. Verdi és G. Bizet műveiből

Elena Mosuc – szoprán
Elena Maximova – mezzoszoprán
Ivan Magri - tenor
Vladimir Stoyanov – bariton

Magyar Állami Operaház Énekkara
(Karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Győri Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Kovács János

Lehár Ferenc • 2582013-06-09 14:01:28
A libretto: egymás mellett német-spanyol nyelven - ezt a gyakorlatot nálunk is be lehetne/kellene vezetni. A szövegkönyv eredeti nyelven + magyar fordításban. Csak idő és pénz, meg vállalkozói szellem kérdése, és érdeklődés iránta.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477212013-06-09 13:43:07
Megvádolta az Operaházat Zubin Mehta

A sztárkarmester antiszemitizmussal vádolja az operaházat

tgi
MNO 2013. június 08., szombat 09:00

„A világhírű indiai karmester, Zubin Mehta interjút adott a spanyol El País napilapnak, amelyben állította: antiszemitizmus van a budapesti operaházban, ahol „egy íratlan szabály ugyan, de zsidókat ott nem szerződtetnek”.

„Spanyolország egyik legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban eladott napilapja, az El País május végén interjút közölt a világhírű indiai karmesterrel, Zubin Mehtával, aki a cikk szerint képtelen vádakkal illette Magyarországot és a Magyar Állami Operaházat. Az Izraeli Filharmonikusok és a firenzei operaház zenei vezetője az interjúban állította, antiszemitizmus van a budapesti operaházban, ahol „egy íratlan szabály ugyan, de zsidókat ott nem szerződtetnek”.

„Ismerek művészeket, zsidó zenészeket, akik az említett okok miatt nem hajlandók oda utazni, sőt visszautasítják a Magyarországon való szereplést” – olvasható az interjúban.”

„− Megdöbbenéssel olvastuk egy hete Zubin Mehta nyilatkozatát – mondta el a Magyar Nemzetnek Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. − Idáig vártunk, hátha tévedés történt, netán az El País újságírója félreértette a kiváló karmester szavait. Mivel azonban nem jelent meg semmilyen helyreigazítás a legnagyobb spanyol napilapban, személyesen keresem meg a maestrót. Jöjjön el hozzánk vezényelni, hisz meg kell minket ismernie ahhoz, hogy ne üljön fel rosszindulatú, teljesen légből kapott vádaknak. Nem tartjuk nyilván művészeink és munkatársaink származását, vallását, politikai nézeteit és nemi identitását sem: mi azt az indiai származású karmestert is tárt karokkal várnánk, akit – szavai szerint – Liverpoolban atrocitás ért. A kapcsolat létrejöttéig érdemben nem szeretnénk az ügyről nyilatkozni – mondta a lapnak Ókovács Szilveszter.”
Elena Mosuc-drámai koloratúra • 8042013-06-09 07:56:30

Ma délben a Bartók Rádióban

12.05 – 14.30 Bravissimo!

Ez történt ezen a héten a világ hangversenytermeiben

1. Händel: h-moll concerto grosso Op. 6. No. 12. (Liszt Ferenc Kamarazenekar, műv. vez.: Rolla János - Olasz Kultúrintézet, 2010. június 4.),
2. Bach: d-moll partita BWV. 1004. (Baráti Kristóf - hegedű - Deák téri evangélikus templom, 2012. június 6.),

3. Donizetti: Lammermoori Lucia
a) Lucia áriája, I.felv.,
b) Edgar áriája, III.felv.,
c) Szerelmi kettős, I.felv.

(Elena Mosuc, Alex Vicens - ének, Pannon Filharmonikus Zenekar, vez. Ivan Anguelov - Miskolci Nagyszínház, 2010. június 9.),

4. Brahms: f-moll szonáta Op. 5. (Kiss Péter - zongora - MR Márványterem, 2011. június 9.),
5. Sibelius: II. szimfónia (Amszterdami Concertgebouw Zenekara, vez. Mariss Jansons - Amszterdami Concertgebouw, 2005. június 8-9.)

Műsorvezető: Bősze Ádám

Szerkesztő: Veisz Gábor
Erkel Ferenc • 5242013-06-08 01:09:23
A magyar zenetörténész szakma még egy ideig biztosan el fog vitatkozni az István király szerzőségén illetve a szerzőtárs(ak)on. Egy azonban kétségtelen, a teljes 4 felvonásos opera zenéje magával ragadó, ragyogó, szép!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477052013-06-08 01:00:22
Bizony, így van leírva az alábbi cikkben, melyből idéztem:

Később kezdődik a margitszigeti szezon

Nekem kellett volna "helyrerakni"...
Erkel Ferenc • 5232013-06-08 00:41:03
"minden hangja"
Erkel Ferenc • 5222013-06-08 00:39:53
Németh Amadé átdolgozása csak ronthatta Erkel és Gyula fia művét. Erről meggyőzödhetett az, aki meghallgatta az eredeti - Széchényi Könyvtárban őrzött -kézírásos partitúra alapján bemutatott csonkítatlan, 4 felvonásos operát. (Ezt az István király operát volt alkalmam három előadásban látni-meghallgatni.) Mind a rádió-, mind a televíziós felvétel zenéje magán viseli az átdolgozók kezenyomát. De még a kolozsvári magyar operatársulat is az István királynak egy rövidített, 2 felvonásos változatát mutatta be 1996-ban - igaz, a meglévő kéziratlapok alapján rekonstruálva, de azonban, mint Winkler Gábor megjegyzi a Barangolások... c. könyvében, "minden habgja Erkeltől származik, a szövegen is csak a húzások miatt szükséges változtatásokat végezték".

Lesz mód az összehasonlításra, amint megjelenik a teljes opera CD-n. Musicus 2 jelzése szerint várhatóan augusztus 20-ig kell csak erre várnunk.
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 1932013-06-08 00:13:05
Köszönöm.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23732013-06-08 00:09:38
A denevér mindkét szoprán szerepében tündökölt!

Rosalinda: Házy

Adél: Házy

A televízió Denevér-filmjében is (1965) elragadó Adél volt. Ugyanebben az évben énekelte utoljára ezt a szerepet az Erkel Színházban.

A rádiófelvételen – már 1963-ban – Rosalindát énekelte, utána közel tíz év eltelte után (1972-től) alakította színpadon is.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 23722013-06-07 23:44:46
Köszönöm. Ez is jó hír!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23692013-06-07 11:02:23
A Híres operettek -könyvsorozat zenei CD- mellékletei között Házy Erzsébet rádiófelvételei voltak eddig:

- János vitéz
- A cigánybáró
- Maya
- Szép Heléna

És jövő héten következik:

- A mosoly országa

A későbbiekben még várható: A denevér, a Leányvásár és A víg özvegy. Legalábbis remélem, hogy Házyval kapjuk ezeket is ...

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477022013-06-07 10:48:39
Tehát akkor elmarad a Verdi & Wagner 200 – ünnepi nyitókoncert is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 477012013-06-07 10:45:20
A Metropol tegnapi lapszámában olvastam

„A dunai árvíz miatt csúszik a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szezonkezdése – a 75 éves játszóhely ünnepi évada a jelenlegi tervek szerint június 28-án, a Spartacus című balettelőadással nyit meg.

Az addigi előadásokra vásárolt jegyek június 6-tól június 21-ig becserélhetők a Budapesti Nyári Fesztivál más előadásaira, vagy visszaválthatók a Városmajori Szabadtéri Színpad jegypénztárában, illetve a Nagymező utcai jegyirodában.

A június 19-re meghirdetett Szabadság Napja koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar közreműködésével egy későbbi időpontban tartják meg.

A nyitó és záró előadásra tervezett egységes, 2000 forintos jegyár így csak az augusztus 20-i István király című Erkel-opera előadására kapható.
Balett-, és Táncművészet • 32792013-06-07 10:44:12
A Metropol tegnapi lapszámában olvastam

„A dunai árvíz miatt csúszik a Margitszigeti Szabadtéri Színpad szezonkezdése – a 75 éves játszóhely ünnepi évada a jelenlegi tervek szerint június 28-án, a Spartacus című balettelőadással nyit meg.

Az addigi előadásokra vásárolt jegyek június 6-tól június 21-ig becserélhetők a Budapesti Nyári Fesztivál más előadásaira, vagy visszaválthatók a Városmajori Szabadtéri Színpad jegypénztárában, illetve a Nagymező utcai jegyirodában.

A június 19-re meghirdetett Szabadság Napja koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar közreműködésével egy későbbi időpontban tartják meg.

A nyitó és záró előadásra tervezett egységes, 2000 forintos jegyár így csak az augusztus 20-i István király című Erkel-opera előadására kapható.
"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476992013-06-07 10:35:02
Itt vannak sorban Mona Dániel Verdi-ritkaságokról írt operakritikái az Opera világ-ról

A szicíliai vecsernye

Csavar a történetben


Simon Boccanegra

Amelia, a kis hableány 2.0


Macbeth

Opera négy felvonásban, tíz részben


Opernglas, avagy operai távcső... • 179712013-06-07 10:18:15
Annak, aki nem tud angolul, az alábbi linkre kattintva magyarul is elolvashatja az MTI hírközlését:

Alexander Pereira a Scala új intendánsa

A döntést kedden hozta meg az operaházat működtető alapítvány ügyvezető testülete
Alexander Pereira a legalkalmasabb személy arra, hogy megőrizze és növelje is a Scala értékét – mondta a sajtónak Giuliano Pisapia milánói polgármester, a Scala alapítvány elnöke.
Pisapia elmondta, hogy Pereirát egyhangú támogatással választották ki az intendánsi állásra kiírt nemzetközi pályázatra jelentkező huszonöt jelölt közül.

(Forrás: MTI/Operavilág/
A díjakról általában • 8232013-06-07 10:09:19
Kóbor János és az Omega együttes magas elismerésben részesült Moszkvában

Moszkva, 2013. május 31.,péntek (MTI) – Magas orosz ortodox egyházi kitüntetést kapott pénteken Kóbor János, a Omega frontembere, az együttes többi tagja pedig ugyancsak elismerésben részesült Moszkvában.

A magyar énekes a Nagykereszt Érdemrendet vehette át, az Omega együttes többi tagja pedig a Mihail Alekszandrovics Romanov Nagyherceg Emlékéremben részesült.
Ezt az elismerést kapta meg a Moszkvai Magyar Kulturális Központ vezetője is közreműködéséért az Omega-koncert létrejöttében.

Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális Központjának igazgatója az MTI-nek elmondta: a kitüntetést, amely Kóbor Jánost és az Omega együttes minden tagját váratlanul érte, Szergij atya, a moszkvai Szentlélek eljövetele kolostor vezetője, neves misszionárius kezdeményezte, aki vendégül látta őket pénteken az egyházi intézményben.

Marton Éva • 2812013-06-07 10:05:30
Ma délután a Duna World csatornán

16.40 - 17.00: Arcélek - Csáky Zoltán műsora

Marton Éva operaénekes és Marton Zoltán sebészorvos

Operatőr: Marossy Géza
Szerkesztő: Csáky Zoltán

(2011)
Balett-, és Táncművészet • 32782013-06-07 09:54:59
Ma este a Bartók Rádióban

19.00-19.30 óra

Arckép - Solymosi Tamás, a Nemzeti Balett főigazgatója

Beszélgetőtárs: Becze Szilvia

(Ism. jövő hétfő, 9.30)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23672013-06-06 22:21:36
Most már bizonyos, hogy a Híres operettek könyvsorozat következő, szerdán megjelenő 9. kötete A mosoly országa zenei CD mellékletéről a Rádió Dalszínháza 1971-es stúdiófelvételének a részletei szólalnak meg Házy Erzsébet és Simándy József illetve Kalmár Magda és Bende Zsolt előadásában. Bródy Tamás vezényel. Bővebben majd jövő szerdán.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476952013-06-06 10:45:17
A tegnapi Hunyadi László címszerepében nyújtott alakításáról igyekeztem tényszerűen beszámolni.
Lehár Ferenc • 2562013-06-06 00:31:32
Ah! Köszönöm. Akkor kissé fellélegeztem...
Erkel Színház • 35332013-06-06 00:21:42
A szerda délutáni-koraesti Hunyadi-előadás számomra mindenekelőtt két koloratúrszoprán sikerét hozta. Kolonits Klára a drámai-, Szakács Ildikó pedig a lírai koloratúr hangjával tündökölt, és vélhetően szerzett a az ifjú közönség körében, náluk, szép élményeket. Kolonitsnak nemcsak gyönyörű hangjára, de a színpadi játékára is érdemes odafigyelni: minden ábrázolt apró rezdülés nála tudatosan kidolgozott és tökéletesen fel van építve: például ahogy a királyi eskü-jelenetben (balján László fia karol belé) jobbján az izgő-mozgó gyermek Mátyást megformáló Gerlei Pétert anyai szelídséggel, de mégis szigorúsággal az arcán, (néma) szavakkal próbálja kordában tartani, miközben körülöttük szól a zene és az ének, folyik a ceremónia – ebben a szituációban és kommunikációban erre csak a legnagyobbak képesek. Szakács Ildikó is tüneményes alakítást nyújtott; Kriszta Kinga szereptársához hasonlíthatóan rendkívül ígéretes, tehetséges, fiatal, sugárzóan szép művész, gyönyörű lírai hanggal rendelkezik. Már több szerepében elbűvölt: Norina, Adina, Gilda, Iluska után nemrég - Erkel másik, utolsó dalművében, az István király koncertszerű előadásában Zolna hangi megformálásával ért el kirobbanó sikert a MOM Kultúrháza Színháztermében.
Persze, rajtuk kívül is mindenkit kitapsolt az ifjúság - csak kevésbé vehemensen. Pataki Adorján alakítása szerintem most haloványabbra sikerült, bevallom, többet vártam tőle mind hangban, mind a szerep kidolgozása terén. Talán túl szigorúan ítélem meg, mivel emlékeimből óhatatlanul előjönnek a nagy elődök, akik számomra egykor a mércét jelentették: Simándy, Udvardy, Ilosfalvy, Kelen, Molnár. Napjainkban pedig Fekete Attila a példakép. Kétségtelen, nehéz lehet az ő árnyékukból kilépni. Mégis meg kell próbálnia, ha hosszú távon szeretne Hunyadit és hasonló hangfajú lírai-hősi szerepeket elénekelni az Operaházban. Ehhez minden adottsága megvan. És remélem, hogy ez a szerep is beérik majd, ha még tovább énekelheti.
A két intrikust is jól megtapsolta a közönség. Cser Krisztián szép basszusa meg kulturált játéka is tetszett nekik. Gurbán János magas hőfokon énekelt, jól, de szerepmegformálása kissé átmegy ripacskodásba; furcsa volt látnom Gara nádorként Don Pasquale-szerű buffo mimikával és gesztusokkal a jeleneteiben.
Megyesi Zoltán mindent megtett, hogy V. László királyként megragadjon az emlékezetben; a barokk-zenén, meg Mozarton érlelődött hangja meg lenne ehhez, és könnyedén, töretlenül szárnyal a kényelmetlenül magas fekvésben is, ugyanakkor alakítása kissé egysíkú. A gyenge jellemű királyból keveset látunk: véleményem szerint több indulat és érzelmi kitörés (a düh, a félelem, a tipródás, tanácstalanság) kidomborításával egyénibb karakterét rajzolhatta volna fel a királynak. Ahogyan többet kellett volna felmutatnia a féltékeny, a szerelemittas ifjúból is, úgy ahogy legutóbb Nyári Zoltán V. László megformálásából ez egyértelműen kisugárzott és átjött felénk a nézőtérre. De ezek csak szőrszálhasogatások a részemről, mert Megyesi Zoltán ezzel együtt remek portrét vázolt fel, ami a további előadásokon még tovább csiszolódhat.
Nagy tapsokban részesült az előadást kitűnően vezénylő Hámori Máté , akinek életrajzából kitűnik, hogy ifjúkora ellenére már nagy karmesteri tapasztalatokra tett szert. Most az Óbudai Danubia Zenekar élén (az Opera énekkarát meg a Honvéd Férfikart is irányítva) Erkel operájának professzionális vezénylése során kaptunk ebből a megszerzett tudásból ízelítőt.. Szépen, pontosan, kifejezően játszott a zenekar. Szívesen látnám az Opera zenekara élén is, mind többször, Hámori Mátét!
Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 27002013-06-05 21:41:53

Macbeth-kritika

Opera világ, 2013. június 3.
Verdi200 Ritkaságfesztivál – I. rész: Macbeth. MONA DÁNIEL kritikája

„Kifejezetten meggyőző alakítást nyújtott és magas kvalitással énekelt a szlovák basszista, Jozef Benci. Bár a rendezés Banquo szerepét sem kímélte, a jó hang nem marad viszonzatlan: az est végén Kiss B. mellett Benci kapta a legnagyobb tapsot a közönségtől. Ez bizony sok mindent elárul.

Többek közt, hogy beharangozásomhoz képest akadtak jó énekesek is a Macbethben. Ám ami sokkal fontosabb: jelzi, hogy a darab címszereplője és – még szokatlanabb – primadonnája kisebb sikert aratott, mint a secondo és terzo uomo. Márpedig egy Macbeth Mr. és Mrs. Macbeth nélkül fabatkát sem ér. Tény, a skót király felesége az operairodalom egyik legnehezebb szopránszerepe. Dramaturgiai jelentősége és primadonna mivolta miatt megengedhetetlen, hogy a tökéletesnél hajszállal is kevesebb, az ellentmondást nem tűrőnél árnyalatnyival is gyengébb legyen. Lady Macbethen áll vagy bukik Verdi darabja. Lukács Gyöngyi nem tűrt ellentmondást, ez kétségtelen, csak éppen hangja tűnt erőltetettnek, erőszakosnak. A Lady árnyalt karakter: hol együttérzést kiváltó szépséggel, hol könnyfakasztó fájdalommal és líraisággal, hol pedig nadrágot hordó feleségként, határozottan és utasítóan kell megszólalnia. Lukács Gyöngyi nem érzékeltette e karakterek különbözőségét. Hiányoztak az érzéki sóhajok, egyáltalán a pianók, ugyanakkor hiányzott a Lady Macbeth halála előtti végső háromvonalas desz szívbe nyilalló ereje is. Egysíkú és olykor kiábrándító volt; fent éles, lent durva. Vibratói a jó ízlés határát erősen feszegették, a szó szoros értelmében szédítőek voltak… Ezek után azt kell, hogy mondjam, Alexandru Agache öblös hangja – melyet fejrázással előidézett vibratóval „díszített” – méltó párja volt a Ladyének. Macbeth és neje ezúttal megtestesítették mindazt, ami az opera kapcsán sztereotip képként él az emberek fejében: egy férfi és egy nő enyhén túlzott színészi játékkal kiabál a színpad elején. Már említettem, a közönség érezte, hogy valami nincs rendben. Lady Macbeth búcsúáriája után szinte vágni lehetett a csöndet, holott a forgatókönyvben ováció következett. S hogy a meghajlásnál Lukács Gyöngyi egyetlen bravót sem kapott, sőt, a taps hangereje sem haladta meg a mezzofortét, egyenesen kínos.”
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei • 2972013-06-05 21:39:27
Kocsis Krisztián sikere egy franciaországi zongoraversenyen

MusiciansWho /Fürth Livia - 2013. június 05., szerda 14:47

„A Maisons-Laffitte-ben megrendezett Ile de France Nemzetközi Zongoraverseny Philomuses-különdíját nyerte el a tizenöt éves Kocsis Krisztián. „
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476872013-06-05 21:13:47
Én kerülni szoktam az ex-katedra kijelentéseket…
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476812013-06-05 14:39:39
Pataki Adorjánról ki állította azt, "hogy a jelenleg rendelkezésre álló gárdából azok közé tartozik, akik a legszínvonalasabban énekelnek a tenor fachban!"?
Úgy foglalnék állást: számomra ő a "középmezőny” élbolyában foglal helyet. Annál alább egyáltalán nem minősíteném, mert akárki akármit mond, igen tehetséges, ráteremett énekes. Szép, kifejező hangja van, bár nem teljesen makulátlan az énektechnikája, de színpadi alakításai figyelemreméltóak. Van még hova felfejlődnie, és azt sem zárnám ki teljesen, hogy a későbbiekben a tenorjaink élbolyába "dolgozza be" magát.

Nem énekelhet minden előadáson Bándi János, Fekete Attila, Kiss B. Atilla, László Boldizsár vagy Nyári Zoltán. Kellenek és jöjjenek a fiatalok is, hadd mutassák meg, mit tudnak, mire (lennének) képesek.

Van tenor-utánpótlásunk: az elmúlt években sok fiatal, ígéretes tehetség kapott éneklési lehetőséget az Operában: Balczó Péter, Brickner Szabolcs, Horváth István, Megyesi Zoltán, Pataki Adorján, Pataky P. Dániel, Szappanos Tibor és mások.
Az idő majd eldönti, közülük kik léphetnek az első tenor-kategória nyomdokába, főszerepekben, és kik lesznek kifejezetten tenor- karakterszerepek megformálására alkalmasabbak a színpadon.
Hosszú távon kikre számíthatunk? Több idő kell hozzá, és több szerepben kell kipróbálni őket képességeik, alkalmasságuk felől.
Lehár Ferenc • 2542013-06-05 14:00:03
Tippelni tudok: Peerce vagy Björling

Reiner Frigyes (Chicago), Széll György (Cleveland) és Ormándy Jenő (Philadelphia) is vezényelte az NBC Orchestrát a negyvenes években. Sőt, a magyar származású Georges Sebastian is... Mind vezényeltek Víg özvegy részleteket. De a kérdezett tenor-karmester párosítást az 1944. aug. 8-i rádióközvetítéseknél nem találtam.
Lehár Ferenc • 2532013-06-05 13:27:04
Minden ami Lehár

NBC Universal Archives

Lehár Ferenc • 2522013-06-05 13:25:59
Nincs időm keresgélni:

[/url] http://www.loc.gov/search/?q=Leh%C3%A1r&all=true; Minden ami Lehár [/url]

NBC Universal Archives

Házy Erzsébet művészete és pályája • 23662013-06-05 11:09:51

Letölthető Házy-felvételek - Udvardyval, Ilosfalvyval, Bendével, Simándyval, Korondyval

- Lehár: A víg özvegy - Kettős (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)
- Puccini: Manon Lescaut - Sola perduta... - Erzsébet Házy
- J. Strauss: A cigánybáró - Ki esketett (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)
- J. Strauss: A denevér - Adél kacagódala - Házy Erzsébet
- J. Strauss: A cigánybáró - Szaffi dala - Házy Erzsébet
- Fényes: Maya – szerelmi kettős (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)
- Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária (In quelle trine...) - Házy Erzsébet
- J. Strauss: A denevér - Adél dala (Ó, bárcsak művésznő lennék) - Házy Erzsébet
- Farkas Ferenc: Csínom Palkó - Kettős - Házy Erzsébet, Simándy József
- Kálmán: A csárdáskirálynő - Egy a szívem, egy a párom (Házy Erzsébet, Korondi György)
- Csajkovszkij:Anyegin:Tatjana levele:Házy Erzsébet
- Erkel: Hunyadi László - Aria of László (Róbert Ilosfalvy)
Gaetano Donizetti • 7292013-06-05 10:40:43
Betlyből fotók

Kedves Manna és pocketknife! Nagyon köszönöm én is a beszámolókat! Remélem, egyszer Pestre is felkerül majd ez a produkció!

A Betly zenéjét ismerem CD-ről - Bongiovanni kiadótól - , de csak az egyfelvonásos változatát (61,5 perc). Az operának kétfelvonásos verziója is van (66 perc + 48 perc), amit Donizetti egy évvel később, 1837-ben írt meg. Ezt az utóbbi változatot is majd szeretném beszerezni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476562013-06-04 11:46:02
Pontosan azért tüntetik fel a plakátokon, műsorlapokon a művészek neve mellett a kamaraénekesi és az Étoile-díj címet, mert csak egy évig "viselik" azt; az Érdemes Művész, Kiváló Művész, Liszt- és Kossuth-díj kihangsúlyozása (feltüntetése) nem kötelező, ezeket a megismerhető állami elismeréseket életük végéig "hordozzák"; az életrajzukban szerepelni fog ez is, az is...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476552013-06-04 11:31:02
Helyesen: "Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor magánénekesek"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476542013-06-04 11:29:20
Nyilván az Opera vezetősége dönt a kiválasztandó személyekről; ebbe nem szólhat bele a fenntartó.

„Olyan előadók kaphatják, akik a Magyar Állami Operaházhoz különösen kötődnek, színpadának rendszeres fellépői, a díjátadás évadjában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Magyar Állami Operaház vállalja, hogy a kitüntetett művész következő szezonbéli főszerepes fellépéseinek tiszteletdíját – az első 20 nagyszínpadi előadás erejéig – a legmagasabb orientációs szint felett állapítja meg, a szóban forgó évadban pedig minden színlapon, egyedüli díjként, mint az Operaház szakmai elismeréseként tünteti fel.”

/Operaportál.hu/

Egyébként tavaly Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor magántáncos nyerték el a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/13, Oláh Zoltán magántáncos pedig a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címeket.
Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 1752013-06-04 10:58:21
Ma a Bartók Rádióban

19.35 – 22.15 Közvetítés a londoni Royal Operaházból

Csajkovszkij: Anyegin

Háromfelvonásos opera

Szövegét Alekszandr Puskin nyomán Pjotr Csajkovszkij és Konsztantyin Silovszkij írta

Vezényel: Robin Ticciati

Km. a Royal Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Larina - Diana Montague (mezzoszoprán)
Tatjána - Krassimira Stoyanova (szoprán)
Olga - Elena Maximova (kontraalt)
Filipjevna - Kathleen Wilkinson (mezzoszoprán)
Anyegin - Simon Keenlyside (bariton)
Lenszkij - Pavol Breslik (tenor)
Gremin herceg - Peter Rose (basszus)
Kapitány - Michel de Souza (basszus)
Zareckij - Jihoon Kim (basszus)
Triquet, tanár - Christophe Mortagne (tenor)

(2013. február 16.)
Kocsis Zoltán • 5322013-06-04 10:31:51
A Bartók Rádióban ma 12.55 és 14.30 óra között Kocsis Zoltán jótékonysági születésnapi hangversenyének hangfelvételét hallgathatjuk meg:

Kocsis Zoltán jótékonysági születésnapi hangversenye a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára

Közreműködik:

Devich Gergely, Dolfin Balázs – gordonka
Harmath Dénes – orgona
Berecz Mihály – zongora
Gál László – kürt

Szent István Király Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Kocsis Zoltán

Műsor:

1. Bach: D-dúr szvit BWV. 1068.
2. Vivaldi: g-moll verseny két gordonkára RV. 531.
3. Händel: F-dúr orgonaverseny (A kakukk és a csalogány)
4. Ravel: a) G-dúr zongoraverseny, b) Pavane egy infánsnő halálára, c) Bolero

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2013. május 30.)

Rost Andrea • 16062013-06-03 15:39:25
Rost Andrea és lánya, Harazdy Eszter a Család-barát 2013. május 12-i televíziós adásában.
Rost Andrea • 16052013-06-03 15:38:53
Azt se feledjük el, hogy maholnap 51 éves. Egy közel 25 éves művészi pálya sok féle aspektusból kommentálható...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476432013-06-03 15:23:03
Csatlakozom az előttem szólókhoz, én is szívből gratulálok a kitüntetett jeles énekeseinknek a megtisztelő "kamaraénekesi" cím elismerésükhöz.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23652013-06-02 22:15:14
Hungaroton Zeneáruház

“… A Classic és a Gong összeolvadása 1998-ban történik Hungaroton Records Hanglemezkiadó Kft. néven. A vállalat 2013. január 1-jétől a Fotexnet Kft.-be olvad, megtartva természetesen mind a kiadói tevékenységet, mind a márkanevet. Kurrens kereskedelmi forgalomban levő katalógusa összesen két és fél ezernél több komoly- és könnyűzenei felvételt tartalmaz, emellett a korábban csak bakeliten, illetve kazettán megjelentetett felvételek digitalizálása szintén folyamatban van: ezek az albumok a Hungaroton Zeneáruházban, illetve az iTuneson érhetők el.”

Újdonság:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Lehár Ferenc • 2502013-06-02 21:49:10
A Der Göttergatte- operett historikus felvétele (1945) mellett a CPO kiadásában megjelent lemezen –a második CD-n – további nyolc kuriózum (bonusz) található:

- An der Saar und am Rhein (Herbert Ernst Groh – tenor; Metropol-Vokalisten; Orchester des Metropol Theater Berlin; Werner Schmidt- Boelcke- Dirigent; Aufnahme:1939)

- Du und isch sind füreinander brstimmt (Aus dem Film „Grossfürstin Alexandra”; Richard Tauber – tenor; Odeon Künstler Orchester; Aufnahme: 1933)

- Wien, du bist das Herz der Welt (Ester Réthy – Sopran; Wiener Symphoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1942)

- Orientalischer Marsch (Wiener Philharmoniker; Franz Lehár – Dirigent; Aufnahme: 1941)

- Pikanterien-Walzer „Asklepios-Walzer” (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943)

- Stadtparkschönheiten (Otto Dobrindt und sein grosses Künstlerorchester; Aufnahme: 1943)

- Ungarische Tanzfantasie op.45 für Violins und Orchester (Willi Uhlenhut – Violins; Wiener Rundfunk-Unterhaltungsorchester; Max Schönherr – Dirigent; Aufnahme: 1944)

- Serenade für Violine und Orchester (Ferdinand Meysel – Violine; Rundfunkorchester Berlin; Otto Dobrindt – Dirigent; Aufnahme: 1949)

Érdemes megvenni a lemezt!
Gaetano Donizetti • 7252013-06-01 09:24:07
Remélem, valakitől kapunk (olvashatunk) majd beszámolót a Betly magyarországi- tegnap esti -bemutatójáról (Kunszentmiklós) vagy az opera vasárnapi második, ráckevei előadásáról.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476342013-06-01 09:12:01
Este itt van a második (koncertszerű) Stiffelio az Operában! Ezt kedvencemet áprilisban már megtekintettem. Terveztem, hogy ismét elmegyek rá, de közbejön egy hétvégi utazásom, így nagy sajná
latomra le kell mondanom Verdi különleges szépségű operájának újabb élvezetésről.
Erkel Színház • 35242013-05-31 17:55:35
Ünneprontás

www.operavilag.net, 2013. május 30.

Wagner-gála az Erkel Színházban, 2013. május 22.

KONDOR KATA írása

„A Wagner születésének 200. évfordulójára rendezett gála után sokáig gondolkodtam: hogyan lehet úgy értékelni egy emberi hibák és kiszámíthatatlan tényezők miatt ennyire gyengén sikerült koncertet, hogy ne érhessen az a vád: keresetlen szavaim méltatlanok az alkalomhoz, amely miatt az esemény létrejött, méltatlanok az ünnephez, amelyre összegyűltünk aznap este az Erkel Színházban? Ám maga a gála annyira volt méltatlan arra, hogy tisztelegjen az egyik legnagyobb zeneszerző és a nyugati kultúra emblematikus alakja előtt, hogy nem lehet máshogy kritikát írni róla, mintsem a fájó igazság kimondásával.”

„A legnagyobb probléma a zenekarral volt. Nem ismervén a koncert létrejöttének hátterét, nem tudom, a felkészülési időszak volt túl rövid, Wagner zenéje áll távol tőlük, vagy egyszerűen csak nagyon rossz napjukat fogtam ki, de tény: a Concerto Budapest a tolerálhatónál jóval több hibával és az előadást sokszor élvezhetetlenné tevő pontatlansággal játszott. „

„Az ünnepi gála összességében leginkább a csalódás érzését hagyta maga után: máskor kiváló művészeink egy része is jócskán alulteljesített saját magához képest. Nem tudni, mi lehetett az oka, hogy ennyien nem voltak formában egyszerre, talán szerencsétlen csillagállás alatt jött létre az est, ám kerek évfordulók csak egyszer-egyszer vannak, akkor kell valami érdemlegeset létrehozni. Végezetül csak az a kicsit cinikus érzés maradt, amelyet a koncert után találóan fogalmazott meg egy zenész ismerősöm: talán a 250. születésnapján majd méltóbban emlékezünk meg Wagnerről.”

Momus társalgó • 51662013-05-30 21:54:52
Szabadulnának a portugálok az Andrássy úti palotától

BuL
Forrás: MTI, MNO

2013. május 30., csütörtök 19:31

A Figyelő értesülései szerint eladná az Andrássy úti egykori Balettintézet épületét a tulajdonos Banco Commercial Portugues, ha talál megfelelő vevőt.
Marton Éva • 2692013-05-30 20:31:50
Egyetértek megállapításoddal. Itt csak egy nevet említek most: Pászthy Júlia operaénekes, énektanár

1995-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít magánéneket.

Tanítványai közt találhatók: Bánhidi Eszter, Óhegyi Filoretti, Simon Krisztina, Brickner Szabolcs, Fodor Beatrix, Herczenik Anna, Jónás Krisztina, Heim Mercédesz, Pulya Andrea, Baráth Emőke.

Kedves gesztus volt a részéről, amikor márciusban a János vitéz felújításán az Erkel Színházban ő is ott volt, és figyelte volt tanítványa, Brickner Szabolcs beállását, alakítását a Kukorica Jancsi szerepében. (Ő maga egykor Iluskát énekelte-játszotta az Erkelben! – régi szép idők…)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476192013-05-30 20:20:55
Kedves Gábor! Utólag már észrevettem tévedésemet: a kinyomtatott szereposztás lapon egy sorral alá néztem, ahol Simon Krisztina (Amélia komornáját énekelte) neve volt vastag betűkkel szedve. Persze neki is örültem.
Remélhetőleg, ez a búcsú a Boccanegrától nem végleges! Egy-két évad pihentetése után visszakapjuk, akár felújítva, az operát.
És az Íjászok kapitánya után talán már nem elérhetetlen cél, és ambicionálható egy másik kapitány-szerep eléneklése-alakítása az Opera színpadán: mondjuk Cassió az Otellóban!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 23642013-05-30 13:12:12

A Híres operettek- könyvsorozat kilencedik köteteként már kapható:

Jacques Offenbach: Szép Heléna

Benne a CD-melléklettel!

/Kossuth Kiadó - Metropol Könyvtár)

A kötetet írta: Gabnai Katalin

52 oldal

A könyv felépítése:

- A szerző: Jacques Offenbach élete

- A Szép Heléna – erkölcsök Hellaszban (a darab keletkezése, előadás története, cselekménye)

- Az előadóművészekről

A keményfedelű borítókon és a benti lapokon fekete-fehér és színes archív fotók találhatók a korabeli színházi előadásokról (Fővárosi Operettszínház (1994) és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad (1968); neves művészek láthatók szerepeikben; plakátok, színlapok, előadás-jelenetek, ismertetők, publikációk, recenziók felhasználásával írta meg a szerző a Szép Heléna-könyvét.

A CD-n szereplő énekművészekről, így Házy Erzsébetről is tartalmaz rövid pályaképet valamint egy-egy fotót a kötet.

A kompakt lemezen hallható Szép Heléna-részletek – összesen 13 szám – a rádió stúdiófelvételéről valók. Most, 2013-ban az MTVA engedélyével került fel erre a lemezre.

A Rádió Dalszínháza teljes felvételéről (bemutatója 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) itt a topicban az 1.403. és az 562. sorszámokon már volt szó.

Jacques Offenbach: Szép Heléna - az operett részletei

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szereposztás - a CD-n kiadott zeneszámokban közreműködő előadók:

(Az énekesek mellett feltüntettem a CD-n nem hallható színészek nevét is, akik a rádió teljes operettfelvételén a prózai részekhez adták a hangjukat.)

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaosz – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnón – Palócz László (Kállai Ferenc)
Kalkhasz – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Akhilleusz – Palcsó Sándor ( Kaló Flórián)
Ajax I., Szalamisz királya – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II., Lokrisz királya – Külkey László (Miklóssy György)
Oresztész – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchisz – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Partenisz - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)


Házy Erzsébet a következő számokban énekel a CD-n hallható rádiófelvételen:

- Heléna dala az 1. felvonásból (Házy, énekkar) – 4:09 perc
- Az 1. felvonás fináléja (Házy, Kishegyi, Külkey, Maleczky, Melis, Palcsó, Palócz, Réti, énekkar) – 9:06 perc
- Heléna románca a 2. felvonásból: Ima Vénuszhoz „A szép Heléna, így neveznek…” (Házy) – 4:36 perc
- Kockajáték (Házy, Bende, Kishegyi, Külkey, Maleczky, Palcsó, Palócz, énekkar) – 1:43 perc
- Heléna és Páris kettőse „Óh, Vénusz, mondd…” (Házy, Réti) – 8:18 perc
- A 2 felvonás fináléja (Erdész, Házy, Koltay, Bende, Kishegyi, Külkey, Maleczky, Melis, Palcsó, Palócz, Réti, énekkar) – 9:21 perc
- A 3. felvonás fináléja (Erdész, Gombos, Házy, Bende, Kishegyi, Külkey, Maleczky, Melis, Palcsó, Palócz, Réti, énekkar)

A CD-ről további részletek:

- Nyitány és nyitókar (Előjáték és templomi kórus (énekkar) – 5:24 perc
- Oresztész kupléja (Bende, Maleczky, énekkar) – 2:14 perc
- Páris belépője (Réti) – 3:31 perc
- Induló, és a királyok bevonulása (Bende, Kishegyi, Külkey, Maleczky, Melis, Palcsó, Palócz, énekkar) – 4:41 perc
- Mulató jelenet és Oresztész dala a 3. felvonásból (Bende, énekkar) – 2:02 perc
- Ima és Páris dala (Réti, énekkar) – 2:23 perc

A CD- melléklet hanganyaga összesen 61:23 perc zenét tartalmaz a Szép Heléna 1965-ös rádiófelvételéről.

A kéthetente szerdán megjelenő kötetek, így a Szép Heléna is, 1.690 Ft áron kaphatóak az újságárusoknál.

Mozartról magasabban • 6282013-05-30 13:06:30
Ma éjjel a Duna Tv-ben
23:15 – 1.35 MüpArt classic

„Világsztárok a Liszt Ferenc Kamarazenekarral - Mozart est”

2013. január 20.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mozart: A-dúr szimfónia, K. 201
Mozart: A-dúr zongoraverseny, K. 414

Mozart: B-dúr szimfónia, K. 319
Mozart: D-dúr („Prágai”) szimfónia, K. 504

Közreműködik: Kocsis Krisztián – zongora

Vezényel: Kocsis Zoltán

(140 perc)



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 476082013-05-30 10:59:32
Kedves Cilike! Tökéletesen igazad van: Magyari Eszter énekelte Lukács Gyöngyi mellett a szerepet. Rálik meg Szegeden, ha emlékeim nem csalnak Kovalik rendezésében, volt Amélia.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475932013-05-30 01:31:09
Szerencsés csillagzat alatt született meg az évad első Simon Boccanegra- előadása az Operaházban!
Az elmúlt időszakban ritkán találkozhatott a közönség egy operaelőadáson három-négy-öt főszerepben csaknem egyenrangú és elsőrangú énekművésszel. Nos, ebben a szerencsében és örömben volt részünk este, amikor Verdi megrendítő szépségű operájának címszerepében Kálmándi Mihálynak, Améliaként Boross Csillának, Fiesco szerepében Giacomo Prestiának, de még az Albianit éneklő Alik Abdukayumovnak és Adornót megformáló Pataki Adorjánnak tapsolhatott és brávózhatott önfeledten a publikum. Már nem emlékszem rá, utoljára mikor éreztem azt a könnyező-átszellemült érzetet, amit akkor tapasztaltam magamon, mikor az utolsó, éteri zenekari hangok közepette szép lassan legördült majd összezárult a függöny két szárnya; biztosan nem az Ivan Stefanutti rendezése és alkotótársainak színpadi munkája váltotta ezt ki belőlem, hanem Verdi géniusza, és az interpretáló muzsikusok-énekesek művészi „csapata”. Megrendültségünk feloldását az igen összeszedett, koncentrált, nagy alakításokat felmutató szereplők mindegyikének a „kitapsolása” jelentette, ami aztán óhatatlanul vastapsba torkollt. Érthetően, hiszen az említett énekesektől, énekkartól, zenekartól olyan magas nívójú, összehangolt produkciót kaptunk, melyet elismertünk, és ilyen, kitörő lelkesedést kellett hogy kiváltson belőlünk.

Öröm volt újra látni-hallani Giacomo Prestiát! Nemrég a Művészetek Palotájában Verdi Attilájának címszerepében bűvölte el erőteljes basszusával, kiváló alakításával a közönséget. Fiescója szintén régi nagy szerepe, ezúttal is nyilvánvalóvá tette, mekkora nagy művész, milyen fantasztikus hanganyag birtokosa. Felragyogtatta a szerep minden mélységét, szépségét.

Kálmándi és Boross énekeltek már korábban együtt: tavaly ősszel a Dohány utcai Zsinagógában a Nabuccóban. És most megint Verdi-operában, és megint apa és lánya szerepekben találkoztak, de ezúttal jelmezben és díszletek között egy repertoár darabban.
Kálmándit felesleges külön méltatnom, ő „a” Boccanegra volt!
A külföldről ismét hazatért Boross Csilla pedig meggyőzte közönségét, hogy ez az új beállása Amelia szerepébe, gazdag kifejező eszközeivel, egy újabb tündöklő állomás lesz az eddig is rendkívül változatos pályáján: Konstanza, Gilda, Gara Mária, Cleopatra, Tatjána, Vénusz, Violetta, Tosca, Lady Macbeth, Pillangókisasszony, Abigél és az Aida, Elettra az Idomeneóban, Fiordiligi, Donna Anna. Nem semmi.
És idén márciusban a Teatro dell'Opera di Roma – A két Foscari és áprilisban a Melbourne Opera – Az álarcosbál című Verdi operák női főszerepét énekelhette el, mielőtt május végére hozzánk is megérkezett. Énekhangja a kezdeti koloratúr és lírai szerepek után fokozatosan beérett, ma már elsősorban a jelentős drámai énekhangot kívánó operahősnőket alakít, szép sikerekkel: erre volt bizonyság nálunk a koncertszerű előadásban hallott Abigélje is. Améliát az Operában az utóbbi évtizedekben volt szerencsém élvezni Mátyás Mária, Vámos Ágnes, Kincses Veronika, Tokody Ilona alakításában - ők lírai megközelítésükkel vettek „le a lábamról”. Aztán Rálik Szilvia és Lukács Gyöngyi felemás, drámai-lírai színekkel „kikevert” éneke is szép pillanatokat szerzett a legutóbbi felújítás alkalmával. Most Boross Csilla megmutatta, hogy lehet ezt a szerepet más megközelítésben is hitelesen megformálni, úgy ahogy ő teszi; az énekhang és az alakítás együttesen egy határozott női alakra utal: dinamikai árnyalatokban is bővelkedő, drámai színezetű énekhangját állítja a nagy Verdi-szerep szolgálatába. Ezzel egy új kifejezésteli forma ábrázolásának a lehetőségét villantotta fel számunkra: szerepfelfogásában egy sokkal határozottabb, karakteresebb Améliát látunk a színpadon. Rövidesen tovább utazik a Savonlinna Opera Festival-ra, hol júliusban a Macbethben, majd szeptemberben-októberben az Opera Company of Philadelphia produkciójában a Nabuccóban lép fel.

Alik Abdukayumov és Pataki Adorján a Boccanegra fontos szerepeinek a megtestesítői voltak a színpadon. És örömmel mondhatom, hogy méltó partnerei voltak Kálmándinak, Borossnak és Prestiának! Szerepük megformálását megérdemelt nagy tapsokkal honoráltuk.

Az Opera énekkara immár gyors egymásután, kiváló formában hozta-hozza két-két előadásban a Macbeth, a Szicíliai vecsernye és most a Simon Boccanegra Verdi-operákat. E megerőltető teljesítmény előtt csak le a kalappal! Az énekkar tagja Csiki Gábor mától egy új színpadi szerep birtokosa lett: az íjászok kapitányaként mutatkozhatott be a Boccanegrában. Gratulálunk az „előlépéshez” – csak így tovább!...
Vashegyi György karmester pedig bemutatta a kitűnően játszó operazenekar élén, hogy nem csak a „régi - korhű - zene” mestere, mert nagyon érti, érzi a romantikát is; jól tud együtt munkálkodni a művészeivel, zenekari és színpadi együtteseivel a nagyopera keretei közt is. Meghívása Verdi operájának vezénylésére igen bölcs választás, a hatalmas siker, mely az első Boccanegra-előadását fogadta-köszöntötte, nem kis részben az ő érdeme is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475922013-05-30 01:30:52
Olykor elfog a vágy, hogy ezt a munkakört is kipróbáljam...
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6162013-05-29 10:51:32
Nem opera, de itt is lehet:

Bartók Rádióban ma délben

12.05: Mendelssohn: Athália - oratórium

Vez.: Helmuth Rilling

Km. az MR Énekkara (Karig.: Strausz Kálmán)
Szólót énekel

Fodor Beatrix – szoprán
Meláth Andrea – szoprán
Wiedemann Bernadette - alt
Narrátor - Frank Ildikó és Merán Bálint

(Zeneakadémia Nagyterem, 2005. január 29.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475862013-05-29 10:47:42
Velem is előfordult, hogy a 3. emeleti ruhatárból átváltottam a földszintibe...
Operett, mint színpadi műfaj • 19922013-05-29 10:43:03
Igen!!!
Balett-, és Táncművészet • 32562013-05-29 00:22:41
Sztravinszkij-inspirációk a Nemzeti Táncszínházban

Son
www.mno.hu, 2013. május 28., kedd 20:32

Igor Sztravinszkij műve, a Tavaszi áldozat százéves évfordulója alkalmából minifesztivált rendeznek a Nemzeti Táncszínházban.

A Tavaszi áldozatot 1913. május 29-én a Théâtre des Champs-Élysées színpadán mutatták be. A koreográfiát, amely legalább annyira forradalmi volt, mint a zene, Vaclav Nizsinszkij készítette. Azóta számos alkotót megihletett Sztravinszkij zenéje: Maurice Béjart, Pina Bausch, Marie Chouinard alkotásai a legemlékezetesebbek. A hazai alkotók közül kiemelkedik a Bozsik Yvette-féle, 2000-ben koreografált kihívó és provokatív Sacre.
A Nemzeti Táncszínház a jubileum alkalmából szerdán és csütörtökön három független társulat sajátos Tavaszi áldozat-interpretációjával emlékezik az ősbemutatóra. Szerdán az idén húszéves Bozsik Yvette Társulat feldolgozása lesz látható, a darab az ikonikus előadás felújított változata. Csütörtökön a Magyar Mozdulatművészeti Társulat és a Mozdulatkórus az épület előtt táncolja el a 100 tavasz című etűdjét. A nagyszínpadon este héttől a Budapest Táncszínház Stravinsky-inspirációk című estjén három különálló koreográfia követi egymást. A tűzmadárra Zachár Lóránd készített koreográfiát, Sztravinszkij zenei munkásságának inspirációjaként pedig Földi Béla, az együttes vezetője készítette el az Imagine című montázst. A Budapest Táncszínház Tavaszi áldozatának koreográfusa Raza Hammadi volt.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475802013-05-29 00:11:23
A 47.533 sorszám alatt IVA beszámolt a szombati Macbeth-élményeiről. Én ma este láttam az operát, és nagyvonalakban ugyanazok a benyomásaim, mint neki. Kétségtelen, a legnagyobb sikere Agachénak volt, fantasztikus hangja, orgánuma, a szerep szuggesztív megformálása csak a legnagyobbakhoz mérhető. És persze Lukács Gyöngyi is kiérdemelte a megérdemelt nagy tapsokat – de csak az előadás végén. Érdekes módon, a közbenső áriáit alig tapsolta meg a közönség; még Kiss B. Atillát és a Banquót éneklő vendég Bencit is mintha nagyobb tapsokkal köszöntötte volna az áriáik után. De aztán az előadás végeztével Lukácsnak és Agachenak is az emeleti páholyból virágcsokrokat dobtak le, és ünnepelte őket külön-külön is a publikum. Ahogyan vastapssal háláltuk meg az énekkar és a zenekar kiváló munkáját is. Kovács János karmestert pedig - akinek irányításával remek színvonalú előadásban részesültünk – mondhatnám „tüntetés számba menően” éltette a közönség.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475772013-05-28 17:00:14
nem "váltanak", hanem "változtatnak"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475762013-05-28 16:58:32
Megfigyeltem, hogy sokan nem távoznak, hanem ülőhelyet váltanak - oda, ahol eredetileg is szabad szék volt, jobb helyre. Kinézték maguknak, s amint tehették, éltek a lehetőséggel. Vasárnap, a Vecsernye kezdete előtt, egy külföldi pár foglalta el a helyét a soromban, tőlem jobbra. Az első szünet után üres maradt a székük. A második szünetben viszontláttam őket a büfében...
Többször tanúja voltam ilyen eseteknek.
Opernglas, avagy operai távcső... • 179642013-05-28 11:57:06
40 évig várták - Újra játszanak operát a Dózse-palota udvarán

„Több mint negyven év után mutatja be első operaelőadását a velencei La Fenice színház a Dózse-palota udvarán: a július 10., 14. és 17-i szabadtéri Otello előadással Verdi születésének kétszázadik évfordulójára emlékeznek.”

Charles Gounod • 1552013-05-28 11:44:28
A második lemezt ismerem. Remek felvétel! De a Mireille DVD-n is kapható! Ezt még meg kell szereznem…


Charles Gounod • 1532013-05-28 09:15:12
Pontosítva: első ízben Budapesten!
Charles Gounod • 1522013-05-28 09:11:53
Kedves Csiki Gábor!

Köszönjük ezt a figyelemfelkeltő, szépen megkomponált zenés-képes előzetest a Mireille-operakülönlegesség közelgő operaházi bemutatójához.
Charles Gounod • 1512013-05-28 09:04:40
2013. június 14. és 16. 19:00

Előadás helyszíne: a Ferencsik-terem
Charles Gounod • 1502013-05-28 08:55:31
Gounod: Mireille

Jókai utca | 19:00-20:30

Opera öt felvonásban, egy részben

Zene: Charles Gounod

Frédéric Mistral 'Mireio' című novellája alapján a szövegkönyvet írta Michel Carré

Rövidített változat zongorával, francia nyelven

Szereposztás:

Mireille - Sipos Marianna
Taven - Bócz Annamária
Vincenette - Wágner Adrienn
Clémence - Németh Mónika
Vincent - Csiki Gábor
Ourrias - Dobos Sándor
Ramón - Fenyvesi Attila
Ambroise - Somogyi Zoltán
A Révész - Ollé Attila

Zongorán közreműködik: Szirtes Katalin

Zenei felelős és betanító: Csiki Gábor

Rendező és látványtervező: Nina Dudek

Jelmez: Szelei Mónika


A 'Mireille' soha nem lépett ki a 'Faust' árnyékából, mégis csúcspontnak tekinthető Charles Gounod életművében. A darab 1864. március 19.-i bemutatója nem volt sikeres: az akkori operalátogatók jócskán elbizonytalanodtak a szokatlanul realista, tragikus kicsengésű történet láttán. Gounod kénytelen volt átdolgozni darabját: a recitativókat prózai dialógusokra cserélte, míg a szomorú végkicsengés helyébe 'happy end' került, ám ezek a változtatások sem hozták meg a remélt sikert. Gounod operája a 20. század elejéig sokak kísérletező kedvének esett áldozatául, míg 1939-ben Gounod tanítványa, Henri Busser helyre nem állította az eredeti partitúrát. Franciaországban máig is ezt az öt felvonásos változatot játsszák, - például az Aix-En-Provance-i fesztiválon - ám más országokban ritkán hallható.
2013 júniusában, az Operaház énekkari szólistái két részes, rövidített változatban, a német Nina Dudek rendezésében szólaltatják meg a művet - első ízben Magyarországon.


'Az opera műfajában kockázatot vállalni és a lehetetlent megcélozni szinte kötelező. Egy izgalmas és időszerű művet szeretnénk Magyarországon elfogadtatni, az Operaház pedig olyan játszóhelyet kínált számunkra, ahol valódi, modern zenés színjátszás születhet. Új fényben láthatjuk a poros, elfeledett operákat, ha a sikerül megszabadítanunk őket az idő nehezékétől, mi magunk pedig merész, szokatlan nézőpontba helyezkedünk.' (Nina Dudek)

(Forrás: Opera honlapja)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16762013-05-28 08:41:11
Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6152013-05-28 08:31:58
Helyesen: Korcsmáros Péter
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6142013-05-28 08:31:03
Ma este a Bartók Rádióban, 19.35 – 20.30: Tokody Ilona a pódiumon 6. - bef. - rész

Puccini: A köpeny

Egyfelvonásos opera

Szövegét Giuseppe Adami írta

Vez. Kórodi András

Km: Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Nagy Ferenc) és a Magyar Állami Operaház Zenekara

Szereposztás:

Georgette - Tokody Ilona (szoprán)
Marcel - Sólyom-Nagy Sándor (bariton)
Henri - Gulyás Dénes (tenor)
Csuka - Korcsmáros György (tenor)
Vakond - Sinkó György (basszus)
Szarka néni - Tihanyi Éva (szoprán)
Utcai énekes - Fülöp Attila (tenor)
Szerelmespár - Zempléni Mária (szoprán) és Gurszky János (tenor)

(Rádió 6-os stúdiója, 1979. március 12.)

Pantheon • 11522013-05-27 20:47:35
Életének 93. évében elhunyt Bárdy György

A Kiváló- és Érdemes művész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa életének 2013. május 27-én, egy nappal 92. születésnapja után elhunyt – közölte a Vígszínház.
Marton Éva • 2622013-05-27 20:00:39
Ebből okulván a jövőben érdemes lesz a meghirdetett gálákra jó előre jegyet váltani - azokban az esetekben leginkább, amelyeknél N.N. van megadva, vagy még az sem…
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475622013-05-27 13:22:10
Helyesen: "Geiger Lajos"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475612013-05-27 13:16:07
Cilike: "Megjegyzem, a kórusnak még nehezebb dolga van, mert a zenekarban azért nagyobb a cserélődés, mi viszont a három darabot egymás után próbáltuk, néha azt sem tudtam, most melyikben vagyok éppen. És mindegyik régen ment, a Macbeth egy éve, a Boccanegra több mint másfél, a Vecsernye több mint 2."

Tegnap óriásit énekelt az énekkar a Szicíliai vecsernyében! Megérdemelt, hatalmas tapsokat kapott!
Cilike, kérlek, áruld el: mintha valami apró gikszert hallottam volna ki a második szünet utáni, színfalak mögötti kórus-jelenetetekben; valami tempóbeli elcsúszást érzékeltem a zenekar és az énekkar között, de aztán gyrsan helyreállt a rend.. . Egyetértesz az észrevételemmel? Vagy megcsalt volna a fülem? Készséggel elfogadom, ha „bennem van a hiba”…

Különben, a legmagasabb elismerésem fejezem ki a tegnapi produkcióért! Sümegi Eszter, Fekete Attiula, Fokanov Anatolij, az énekkar és a zenekar, Kesselyákkal az élen, briliáns előadással örvendeztették meg a közönséget, és hatalmas ovációkkal köszöntöttük a fellépett művészeket!

A beálló új énekesekkel is megvoltam elégedve: Geriger Lajos Bethune lovag és Balatoni Éva Ninetta megformálójaként minden dicséretet megérdemelnek.

Fekete Attila Arrigója talán élete egyik leghálásabb szerepe! De technikailag minden biznnyal az egyik legnehezebb, legkényesebb énekelnivalókkal: úgy érzem, most volt a legjobb formában és az általam eddig látott Vecsernyéi közül a legjobbat hozta ki magából. Az a bizonyos, iszonyatosan nehéz csúcsmagas hang a IV. felvonás- beli áriájának végéről már csaknem tökéletesre sikeredett! Ha tovább énekelhetné a szerepet, bizonyos, hogy eljutna a minden igényt kielégítő megoldásig…

Fokanov is szenzációsan énekelt, különösen a nagy, apa-fia kettősökben, lenyűgöző, amit és ahogyan a hangjával és játékával művel a színpadon; az érzelmek viaskodását a lelkületében és cselekedeteiben, ahogy elénk tárja, kifejezi csodás baritonjával, tanítani lehetne! Vérbeli énekes-színész. Bizonyosan, a vele született tehetsége és képessége ösztönös, valahol belülről fakad, utánozhatatlan és taníthatatlan.

Sümegi Eszter gyötrődő Elenája mindig rabul ejt. Bámulatosan énekli a ritka szép, megejtő szopránáriáit. Megrendítő alakítást nyújt Arrigóval való kettőseiben; nem tudok betelni azzal a jelenettel, amikor a börtönben megbocsát neki, vagy az opera utolsó jelenetében, amikor vívódik szerelme megmentése vagy esküje (Procidának tett ígérete, hogy beteljesedjen a szicíliai nép bosszúja a megszálló franciákon) között. Sümegi Eszter ezúttal is igazolta, a Verdi-heroinák megformálása az ő igazi világa az operaszínpadon. Szerepkörében Elena az egyik legszebb női alak, amit elénekelhetett!

Talán a Procidát éneklő Paata Burchuladze hagyott némi hiányérzetett bennem: többet vártam a neves basszistától! A hang inkább baritonális színezetű, és nincs igazán mélysége, meg hiányzott alakításából az a sistergő indulat, az a kellő átütő erő, amit Verdi oly’ zseniálisan megkomponált és benne van a partitúrában. Annak idejéán sérelmeztem, hogy áldozatul esett ez a basszus szerep is a rendezői húzásoknak, de megismerve Burchuladze tegnapi Procida-alakítását, most azt mondom, szükségtelen lett volna meghagyni eredetiben a szólamot – így is csak felemás megvalósításban érvényesült az, amit láttunk-hallottunk a grúz származású énekestől. Úgy látszik a vendég basszusokkal (lásd a Macbethben Banquo szerepében bemutatkozott Jozef Benciről szóló kritikákat) nincs igazán szerencsénk…

(Meglepett, hogy a négy évvel ezelőtti premierhez képest, de a legutóbb két éve is látott Vecsernyében fellépő Fokanov Anatolij és Fekete Attila parókája mennyire megváltozott! Fokanov anno barna hajat „kapott”, most ezüstös a színe. Feketének pedig most hosszú, loboncos, vállig leérő haja van – mintha Robin Hood, vagy D’Artagnan a Három testőrből, esetleg Pardaillan lovag lépett volna elő valamelyik kosztümös filmből… )

Összegezve, apróbb észrevételeimtől függetlenül, egy igen sikeres, grandiózus Szicíliai vecsernye-előadásnak tapsolhattunk tegnap este a Dalszínházban! Ezzel az előadással az Operaház - méltóan tisztelgett a 200 éve született Verdi szelleme előtt. Büszkeség tölt el, hogy az egyik legkedvesebb Verdi-operámat ilyen magas színvonalon, milyen remek énekesekkel, énekkarral, zenekarral tudja kiállítani az Operaház! Jövőre nem lesz repertoáron az opera, de a további évadokban várom vissza a Vecsernyét! Mert megkérdőjelezhetetlenül ott van a helye a többi „agyonjátszott” vagy éppen ritkán színre kerülő Verdi- remekművek között.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16732013-05-26 17:55:42
A következő évad zenés színpadi bemutatói:

Huszka Jenő Bob herceg című operettjének bemutatóját követően,

október 10-én Verdi 200. születésnapján a Simon Boccanegra premierjére készülnek.

Januárban mutatják be Rossini Hamupipőkéjét,
majd az évad utolsó operapremierje a
Varázsfuvola lesz.
Egyházi zene • 1802013-05-26 17:00:05
Sajnos, erről a ma délutáni koncertről elfelejtkeztem…

Bach: h-moll mise

Szabóki Tünde
Várhelyi Éva
Tőkés-Bodor Ferenc
Berczelly István

Orgona: Bartl Erzsébet
Csembaló: Czentnár Judit

Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar

Vezényel: Kenessey László

Balett-, és Táncművészet • 32492013-05-26 16:22:19
Szerintem a kérdésed poénként itt megállja helyét. További poén az lenne, ha a topic ötletgazdája, létrehozója, Sesto, váratlanul itt teremne, és mindenkit jól helyretenne...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475412013-05-26 16:10:12
Kedves "lujza"! Ezek az adatok az Operaház említett évada bérleti tájékoztatójából valók. Antikváriumokban itt-ott felbukkannak ezek a korabeli füzetek, illetve az Opera által kiadott "évkönyv"-kiadványok is hasznos ismeretanyaggal szolgálnak.
Marton Éva • 2522013-05-26 16:02:29
Marton Éva tanítványainak operett-estje a Régi Zeneakadémián

Az Ének Tanszék növendékeinek hangversenye: 2011. november 29. kedd, 19.00, Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

„A fellépő ifjú növendékek között volt, aki csak most kezdte a tanulmányait az Ének Tanszék alapképzésén, mások viszont jövőre végeznek az Opera-tanszék mesterképzésén.

Az első rész legkiegyenlítettebb hangi teljesítményét az első éves opera-szakos Vörös Szilvia nyújtotta. A 22 éves (!) mezzoszoprán A denevér Orlowsky-dalát és az operaszerzőként is ismert, kortárs amerikai zeneszerző, William Bolcom (1938-) Amor c. kabarédalát énekelte. Az énekesnő sokat fejlődött amióta ígéretesen debütált az Ének Tanszék 2009-es koncertszerű produkciójában, Händel Orlando c. operájának Medoro szerepében a Zeneakadémián. Immár kész, érett művészegyéniség: egyedi színezetű, minden regiszterben kiegyenlített, sötét, bársonyos hangja generációjának egyik legígéretesebb tehetségévé teszi. Előadóként képes láttatni, megjeleníteni a mondanivalóját és humorérzéke is figyelemreméltó.”

Operett, mint színpadi műfaj • 19902013-05-26 15:53:58
Nem felejtem el, amikor Domingó és Carreras a Népstadionban léptek fel, koncertjükön bizony, a nekünk kedves szerzők alkotásaiban megpróbálkoztak magyarul is énekelni. Törték a nyelvet, szenvedtek vele, a kiejtésük béna volt, de mégis ---a közönség ezzel együtt a szívükbe zárta őket. Hogy aztán ez spontán ötlet volt-e részükről, vagy "írtak nekik", vagy a menedzserük javasolta - ki tudja már...
Egyházi zene • 1792013-05-26 15:41:00
Ave Maria- koncert 2013. május 25-én este fél 8-kor a Magyar Szentek Templomában.
Érdekelt a program, ezért a személyre szóló meghívásnak örömmel tettem eleget, és elmentem a templomi koncertet meghallgatni.

Különleges egyházzenei élményben lehetett része mindazoknak, akik tegnap ellátogattak a a Petőfi híd budai hídfője közelében lévő templomba.

Kizárólag Ave Maria-kompozíciók csendültek fel egymásután, Pietro Caccinitől kezdve Mozarton, Donizettin, Gounod-n, Bizet-n, Liszten, Mascagnin, Verdin, Bruchon, Faurén át a kortárs Uberto és Vercesi alkotásaikig.

Közreműködtek:

Bartha Eszter - szoprán
Fülöp Éva - alt
Mukk József - tenor
Jekl László - basszus
Román Mikola - hegedű
Leskó Zoltán, Lozsányi Soma, Faragó Ákos - orgona

Gyönyörködhettünk és elmélyülhettünk a különféle korok és zenei irányzatok neves, de akár kevésbé ismert szerzőinek áhítatos énekkompozícióit hallgatva, melyek ezen az estén egy közös pontban találkoztak: „Ave Maria”; sokféle zenei stílusban hallhattuk ezt a gyönyörű, Máriához szóló imát: az énekszó (szóló és kettős) mellett némelyik darabban az énekhang és az orgonasípok mellett a hegedű húrjai is felcsendültek!

A koncerten – ha jól számoltam - húsz Ave Maria szerepelt! Mindegyiknél – az ének mellett - az orgona szólam is jelen van!

Ami zavart, hogy nem konferálták be, hogy éppen melyik szerző Ave Maria- alkotása következik, mert számomra, úgy a koncert közepétől, már nem volt egyértelmű egy-egy elhangzott darab esetében, kinek a művét hallom.

Segítségül szolgált volna a kiosztott szóró lapokon szereplő megnevezett zeneszerzők neve: azonban ott - egymás alatt – eggyel több, huszonegy Ave Maria volt feltüntetve úgy, hogy Mascagnitól két kompozícióját is meghallgathattuk; az előadók nem mindig követték a leírtak szerinti sorrendet. További zavart okozhat, az interneten található ismertetőben – az előzőektől eltérő sorrendben - nem húsz, és nem is huszonegy, hanem már huszonkét Ave Maria-ének és szerzőjük neve szerepel.

Az internet szerint ezt az alábbi műsort kaptuk tegnap a Magyar Szentek Templomában, amit azonban az előbbiek alapján, a sorrendet is és a szerzők számát is tekintve, fenntartással kezelek. Ezért nem mindenhol merem az előadók nevét a komponista neve mellett feltüntetni.

1.Pietro Caccini: 1551-1618 (Bartha Eszter)
2. Enrico Vercesi: 1972- (Jekl László)
3. Kereszty Jenő: 1887-1949
4.Charles Paston Cooper: 1867-1893 (Mukk József)
5. W.A.Mozart: 1756-1791 (Fülöp Éva és Bartha Eszter)
6. Georges Bizet: 1838-1875
7. Percy B.Kahn: 1880-1966
8. Luigi Luzzi: 1828-1896
9. Liszt Ferenc: 1811-1886
10. Gaetano Donizetti: 1797-1848 - Számomra az est legnagyobb élményét nyújtotta a hallott Ave Maria Jekl László és Mukk József kettősének előadásában!
11. Berkovits Árpád: 1922-ben írta (Bartha Eszter)
12. Max Bruch: 1838-1920 (Román Mikola – hegedű; orgona)
16. Kodály Zoltán: 1885-1967
17. Beretvás Hugó: 1872-1940 (Bartha Eszter)
13. Anton Bruckner: 1824-1896
14-15. Pietro Mascagni: 1786-1826
18. Mattia Battistini: 1856-1928
19. Giuseppe Verdi: 1813-1901
20. Gabriel Faure: 1845-1924
21. Pieroni Uberto: 1952-
22. Charles Gounod: 1818-1893 – Szép volt: a koncertet befejező Ave Mariát négykezes harmónium kíséretében szép énekükkel Bartha Eszter és Mukk József szólaltatta meg.

Megjegyzéseim:
- Jó lett volna tudni, hogy Liszt több Ave Mariája közül melyiket kapjuk?
- Itt szerepel Kereszty Jenő is mint szerző de a kiosztott szórólapon nincs rajta.
- Ugyanakkor a szórólapon fel van tüntetve 14. sorszámmal A. Grentzner neve, de ő viszont a fenti listáról hiányzik, így fogalmam sincs, a koncerten elhangzott-e tőle Ave Maria.
- A folyamatos sorszámozás a 12. szám után megszakad, majd a 18. számtól tér vissza.


Ismerhetünk lemezkiadóknál megjelent Ave Maria- albumokat, de így, élő koncert keretében egész más, spirituális élményt keltenek ezek az „áhítatos énekek” az ideális, szakrális hely nyújtotta akusztikus térben meghallgatva azokat.
Operett, mint színpadi műfaj • 19882013-05-26 13:03:06
Igen: A mosoly országából Szu-Csong áriáját énekli majd; magyar fordításban: Vágyom egy nő után. Kaufmann megtehetné azt, hogy ezt a sort magyarul is elénekelné az erdeti német szöveg mellett.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475222013-05-25 16:09:57
Elnézést a betű elírásokért...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 475212013-05-25 16:08:40

Bizony, aranykor volt az az időszak az Operában –és nekünk is…

Kik is énekeltek akkor ezekben az operákban?

Kiragadott néhány név a magánénekesek közül:

Andor Éva, Ágai Karola, Barlay, Zsuzsa, Birkás Lilian, Czanik Zsófia, Delly Rózsi, Déry Gabriella, Dunszt Mária, Erdész Zsuzsa, Eszenyi Irma, Gencsy Sári, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Komlóssy Erzsébet, Kovács Eszter, László Margit, Mátyás Mária, Moldován Stefánia, Orosz Júlia, Pavlánszky Edina, Raskó Magda, Sándor Judit, Szabó Anita, Szecsődi Irén. Szilvássy Margit, Szirmay Márta, Szőnyi Olga, Tiszay Magda, Takács Paula, Vámos Ágnes

Antalffy Albert, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Domahidy László, Faragó András, Fodor János, Jámbor László, Joviczky József, Karizs Béla, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Korondy György, Kövecses Béla, Külkey László, Losonczy György, Mátray Ferenc, Melis György, Mészáros Sándor, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Palócz László, Pálos Imre, Radnay György, Reményi Sándor, Réti József, Simándy József, Szalma Ferenc, Szigeti László, Szőnyi Ferenc, Turpőinszky Béála, UIdvardy Tibor, Várhelyi Endre, Ütő Endre.

Ösztöndíjasok:

Mások közt: Begányi Ferenc, Bordás György, Sólyom-Nagy Sándor (Itt még „Sólyom” nélkül)

Néhány név a magántáncosok közül:

Bartos Irén, Erdélyi Alice, Gaál Éva, Géczy Éva, Hamala Irén, Kun Zsuzsa, Lakatos Gabriella, Menyhárt Jacqueline, Orosz Adél, Szumrák Vera, Ugray Klotild
Dózsa Imre, Fülöp Viktor, Harangozó Gyula, Havas Ferenc, Róna Viktor, Sipeki Levente

Marton Éva • 2422013-05-25 15:09:00
Emlékezetes élmény volt 1994. december 6-án a Vígszínházban létrejött operagála – a színház rekonstrukcióját követően, újranyitása alkalmából:

Ott volt Marton Éva, Jelena Obraszcova , Sherrill Milnes, Nicolaj Gjaurov!

Fantasztikusat „robbantott” ez a nemzetközi operacsillag-kvartett a Don Carlos „szobajelenetében” :

II. Fülöp – Nicolaj Gjaurov
Posa – Sherrill Milnes
Erzsébet – Marton Éva
Eboli – Jelena Obraszcova

Km.: az MRT szimfonikus zenekara
Vezényelt: Oberfrank Géza

Más nevezetes operarészletekben a fenti nagyságokon kívül fellépett még a tenor Peter Dvorszky!

Ez az operagála azóta is felejthetetlen maradt számomra - és sokunk emlékezetében él most is!

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Klauzál ház

Budafoki Dohnányi Zenekar
vez.: Hollerung Gábor

18:00 : Budapest
Erkel Színház

BIZET: Carmen
19:00 : Fertőd
Haydn terem

Novus-Novum - Novus String Quartet
HAYDN: B-dúr vonósnégyes, Op.64, No.3
MENDELSSOHN: f-moll vonósnégyes, Op.80
BEETHOVEN: Esz-dúr vonósnégyes, Op.127
A mai nap
született:
1824 • Anton Bruckner, zeneszerző († 1896)
1892 • Darius Milhaud, zeneszerző († 1974)
1964 • René Pape, énekes
elhunyt:
1907 • Edvard Grieg, zeneszerző (sz. 1843)
2003 • Varga Tibor, hegedűs és karmester (sz. 1921)
2006 • Astrid Varnay, énekes (sz. 1918)