vissza a cimoldalra
2014-09-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2681)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50179)
Milyen zenét hallgatsz most? (23843)
Momus társalgó (5369)
Társművészetek (950)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10477)
A csapos közbeszól (91)

Házy Erzsébet művészete és pályája (2994)
Marilyn Horne (411)
Momus-játék (4644)
Lukács Gyöngyi drámai szoprán (2826)
Régizene (3131)
Operett, mint színpadi műfaj (2238)
Palcsó Sándor (116)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1730)
Balett-, és Táncművészet (3828)
Ilosfalvy Róbert (602)
Operamúzeum (858)
Jonas Kaufmann (878)
Marton Éva (489)
A MET felvételei (92)
Pantheon (1318)
A nap képe (1487)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15893 hozzászólás)
Pantheon • 7442011-03-23 15:10:52
Hetvenkilenc éves korában meghalt Elizabeth Taylor Oscar-díjas filmszínésznő, adta hírül a CNN. Ügynöke nyilatkozatot adott ki, mely szerint a színésznő "békésen hunyt el" ma a Los Angeles-i Cidars-Sinai kórházban. Taylort hat hete kezelték a kórházban szívelégtelenség miatt. Állapota mostanában stabilizálódott, és úgy volt, hogy hazaengedik.

Taylor filmszínészi karrierje a 40-es évek elején kezdődött gyerekszínészként. Pályája során ötször jelölték Oscar-díjra, az elismerést kétszer kapta meg: a Modern kaméliás hölgy-ért (Butterfield 8) 1961-ben és a Nem félünk a farkastól-ért 1967-ben. 1993-ban életmű-Oscart is kapott.




Elizabeth Taylor a Macska a forró bádogtetőn című, 1958-as filmben | Még több kép


Taylor 1932. február 27-én született Londonban, amerikai szülők gyermekeként. A második világháború kitörésekor a család visszaköltözött az USA-ba. A feltűnően szép kislányt kilencéves korában leszerződtette a Universal stúdió, első szerepét a There's One Born Every Minute című, 1942-es filmben játszotta. Ezután rögtön az MGM szerződtette le, akik megcsinálták vele az 1943-as Lassie hazatér-t. A hírnevet az 1944-es A nagy derby című film hozta meg számára. Utolsó tiniszerepét az 1949-es Kisasszonyok-ban alakította.

Felnőttként első nagy sikerét a Papa című filmmel könyvelhette el, amelyben Spencer Tracyvel szerepelt. Az 50-es évek első felében szeretett volna nagyobb kihívást jelentő, komolyabb szerepeket játszani, de ezek rendre elmaradtak, részben az MGM miatt, akik könyedebb filmeket képzeltek el vele. Ebben az időszakban az 1954-es Amikor utoljára láttam Párizst volt a legsikeresebb filmje.

1956-ban végre kapott egy jelentősebb szerepet az Óriás-ban, amelyben Rock Hudsonnal és James Deannel játszott. Ezt követően négy egymás utáni évben jelölték Oscar-díjra: az Esőerdő megyé-ért, a Macska a forró bádogtetőn-ért, Az utolsó nyár-ért és a Modern kaméliás hölgy-ért, melyért végül meg is kapta az elismerést.

1960-ban minden idők legjobban fizetett színésznőjévé vált, amikor leszerződött a végül csak 1963-ban bemutatott Kleopátra főszerepére. A forgatás alatt viszonyt kezdett filmbeli partnerével, Richard Burtonnel, aki később az ötödik férje lett. Burtonnel szerepelt az 1966-os Nem félünk a farkastól-ban is, amelyért megkapta második Oscar-díját. Később még hat filmben játszottak együtt.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18802011-03-21 23:31:34

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Ismertettem korábban Farkas Ferenc: Csínom Palkó c. daljátékának szegedi szabadtéri előadásait, ahol Házy Erzsébet Éduskát alakította a daljátékban. (1960. július 24., 27., 31., augusztus 2., 3. ) Lásd: 670 sorszám.

El kell még mondanom, hogy az 1960. augusztus 2-i előadást, melyet a televízió másnap, 3-án sugárzott – lásd a 860. sorszámnál -, a rádió élőben közvetítette. Utóbbi teljes hangfelvételét tudomásom szerint a rádió hangarchívuma őrzi.

Korábban szóltam arról is, hogy a Rádió Dalszínháza két saját stúdiófelvételt készített a daljátékból (a második – ahol Éduska Házy Erzsébet volt - alig két évvel a Csínom Palkó szegedi szabadtéri bemutatója után került adásba). Ezekről az 1.391., 1.377. és az 528.. sorszámok alatt adtam részletes tájékoztatást. De ehhez további kiegészítő adatokkal szolgálok rövidesen….
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18792011-03-21 23:30:42
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Benjamin Britten: A kis kéményseprő – egyfelvonásos gyermekopera

Erről a rádiófelvételről, melyen Házy Erzsébetet a 14 éves Juliet Brook szerepében hallhatjuk, az 1.290. és 1289. sorszámok alatt esett szó.

Itt most pontosítom a rádióadás bemutatójának időpontját:


1962. december 26., Kossuth Rádió 8:10., ismétlések:
1963. február 17., 18:00
1963. december 22., 8:10
1964. december 24., 11:00
1966. július 16., 8:40
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18782011-03-21 23:29:35
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


„Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.” blokkban ott van Örzse alakítása Kodály Háry Jánosában (lásd az 1004. sorszámnál)

Csupán annyi megjegyzés itt: a rádió az Operaházból élőben közvetítette a felújítás első előadását:

1962. december 16., Kossuth Rádió, 19:00


Díszlet: Forray Gábor
Óraszobrok: Kovács Margit mv. tervezése

Jelmez: Szeitz Gizella
Koreográfus: Rábay Miklós mv.

Rendező: Békés András
Karmester: Erdélyi Miklós

Háry János: Radnay György
ÖRZSE, a mátkája: HÁZY ERZSÉBET
Ferenc császár: Hámory Imre
A császárné: Neményi Lili
Napóleon: Rösler Endre
Mária Lujza, Napóleon felesége: Szőnyi Olga
Öreg Marci, a császári kocsis: Domahidy László
Ebelasztin báró: Bende Zsolt
Meluzina grófnő: Kenderessy Éva
Esztrella bárónő: Szabó Márta
Magyar silbak: Balatoni Rajmund
Burkus silbak: Kövesdi Károly
Generális Krucifix: Galsay Ervin
Generális Dufla: Csőr József
Első huszár: Nádi Frigyes
Második huszár: Morandini Egon
Első tüzér. Rajna András
Második tüzér: Müller Gyula
Udvari lakáj: Klätzer Alajos
Diák: Erdei Gyula
Bíró: Gogolyák Antal
Kocsmáros: Ferencz László
Első pór: Hegyi János
Második pór: Berkes János

Szólót táncolt: Havas Ferenc

Bánk bán • 18822011-03-20 19:46:45
Hát ezzel én is így vagyok/így teszek...
Belcanto • 6982011-03-20 19:35:59

Kolonits Klára tavaly novemberben Koppenhágában koncertszerű előadásokon hatalmas sikerrel énekelte a Beatrice di Tenda címszerepét.

Bermuda hívta fel figyelmünket a másik topicon a YouTube-ra feltett Ah! La morte a cui m' appresso kezdetű áriára.
Nagy öröm mindnyájunknak, hogy már Kolonits Klára megkapó és poétikus tolmácsolásában is hallgathatjuk ezt a gyönyörű áriát, Beatrice kavatínáját az operából.

De jó lenne az előadás teljes felvételét meghallgatnunk, és persze, ha itthon is lehetőséget kapna Kolonits Klára, hogy koncertteremben/színpadon elénekelhesse/alakíthassa a ritka szépségű belcanto-opera hősnőjét!

(Még egy részletet találtam Kolonits Klárával az operából: Deh! Se un' urna....)
Bánk bán • 18802011-03-20 18:53:02
Én is csak annyit tudok, hogy elkészült a felvétel.

A tegnapi Magyar Nemzetben olvastam a következőket:

"A Magyar Állami Operaház az Erkel-mű bemutatásának 150. évfordulójára háromlemezes CD-felvételt adott ki. A kiadvány a Bánk bán ősváltozatának zenei anyagát örökíti meg - azt a változatot, amely a szerző születése 200. évfordulója alkalmából 2010. november 6-án és 7-én, több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban." (T.G.)

Esetleg, ha megtudsz valamit, hol kapható és mennyiért, akkor, kérlek, tudasd velünk. Én is megteszem, ha előbb jutok ehhez az információhoz.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 370462011-03-20 18:39:00
Számomra az opera mindig is jelmezes darab marad, ezt a fajta, hagyományos zenés-színházat részesítem előnyben, és szeretem. (DVD-n is csak az ilyeneket keresem.) Tőlem, múzeumnak is nevezhetjük akár. De nem utasítom el kapásból azt, ami momentán valamiért nem nyeri el a tetszésemet - bárki is legyen a rendezője, karmestere, bármely politikai kurzus által helyzetbe hozott alkotók, művészeti vezetők adják is hozzá a nevüket. Nem ebből indulok ki, indulataimat nem ebből vezetem le, mert az én értékvilágomban mindez másként működik. Gondolataimat nem az vezérli, hogy ki kinek az embere, és korábban kinek tettem „hűségesküt”, hanem a létrehozott érték vagy értéktelenség áll a középpontban. De mint tudjuk, ez szubjektív kategória, nem független valami, ezért ütköztethető a mások ettől ellentétes nézetével. Vica-versa. Ismerjük fel (lássuk be) valami-valaki mindig támadható - de védhető is - bárkinek bármilyen megközelítésű recenzióját is olvassuk el.

Vannak- voltak kivételek, melyek a jelen idők szeleként, a múlttal való szakítás, az éppen divatos "korszerűsítés" jegyében fogantak és érkeztek, és valamiért elnyerte a tetszésemet: az utóbbira példa Kovaliktól a Mefisztofele színpadra állítása. Ebbe a sorba illeszkedik a nagy kedvencem, Donizetti történelmi operájának, a Roberto Devereux-nek pár éve a müncheni operában bemutatott, különleges koncepciójú, új produkciója is, melyet Gruberova és a többiek neve fémjelez, és amit és ahogyan erről a Tudor-korról merészen „megálmodtak" és ábrázoltak a darab színrevitelében az alkotók. Ez a Donizetti-remekmű ebben a "modern" felfogású rendezésben is a lehető legnagyobb élményeim közé tartozik mindmáig. Mégis, az én zenés-színház iránti fogékonyságomat inkább a konzervatív ízlésirány jellemzi, amit nem bánok és örülök, hogy ez nálam így alakult ki.
A Szinetár-féle új Macbbethről addig nem nyilvánítok véleményt, míg nem láttam a felújított Verdi-operát. A premierre nem tudok elmenni, csak az első széria utolsó előadására (április 3.) jutok el. Amit a főpróbáról olvashatunk a másik weblapon, tekintsük a tolerancia jegyében egy véleménynek a többi közül. Aztán ki-ki úgy is beáll a sorba valamelyik oldalon, s leteszi a voksát pro és kontra. Ezen nem akadhatunk fenn. C'est la vie.
Bánk bán • 18752011-03-20 16:50:08
Olvasom, hogy az Operaház gondozásában elkészült az "ős" Bánk bán 3 CD-s lemeze. Akkor talán már megvásárolható is...
Társművészetek • 6302011-03-20 16:33:44
Koltay Gábor a József Attila Színház megbízott ügyvezető igazgatója

180 perc Rábai Balázs Liebhardt Ágota - 2011.03.18. 09:05

Megbízott ügyvezető igazgatóként Koltay Gábor filmrendező irányítja tovább a budapesti József Attila Színházat.


Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!

Méhes László igazgató lemondása után április 1-től megbízott ügyvezető igazgatóként Koltay Gábor filmrendező irányítja tovább a budapesti József Attila Színházat. Mivel komoly érdeklődő nem jelentkezett, aki önkormányzati támogatás nélkül működtette volna tovább a teátrumot, az intézmény fővárosi fenntartású színházként működik a jövőben is. Az ideiglenes, de teljes joggal rendelkező vezető, aki pályázni is szeretne a posztért, már most is bonthat, illetve köthet szerződéseket.

A helyzetet a 2010 előtti színházi vezetés felhalmozott adósságai, gazdálkodási hibái miatt kellett rendezni. A lefolytatott revizori vizsgálat súlyos mulasztásokat tárt fel, több mint kétszázmillió forintos hiány keletkezett, mondta el Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.

Koltai Gábor úgy véli, a társulat túlnyomó többségével együtt fog dolgozni a következő évadban, a meglévő értékekre építve igazgatja tovább a színházat, s a repertoárban olyan darabok is helyet kapnak, amelyek segítenek jobban megérteni a világot.

A 180 percbe Liebhardt Ágota készített összeállítás, Koltay Gábor megbízott igazgatóval pedig Rábai Balázs beszélgetett a reggeli műsorban.

Momus társalgó • 43222011-03-19 15:41:23
"A Művészetek Palotájának vezérigazgatója is lemondott, egészségi állapotára hivatkozva. Miközben bízunk őszinteségében, humánusan reménykedünk abban is, hogy nem ez a valódi ok."

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy a Magyar Nemzet híradása szerint Kiss Imre kerekes székben jelent meg a sajtótájékoztatón, és jelentette be az egészségi állapotának olyan mértékű romlását, mely már nem teszi lehetővé számára, hogy az eddigiekhez hasonló intenzitással lássa el feladatát az intézmény élén.
László Margit • 512011-03-17 22:53:44
Elírtam a nevet: "O. Straus" - helyesen
László Margit • 502011-03-17 22:29:37
László Margit - más operaházi kiválóságokkal együtt - a gyerekkoromban egyet jelentett az operett egyik-másik csodált hősnőjével – hiszen a Rádió Dalszínháza produkcióin át zártam őt is a szívembe; az operettek, daljátékok rádiós felvételein jött át és ívódott belém a mással össze nem hasonlítható különleges szépségű lírai szopránja – ezzel párhuzamosan az operák, az oratóriumok szerepeiben lassacskán „felfedeztem ” a „másik” László Margitot is…

Íme, azok az operettek, melyek stúdiófelvételeiről László Margitba „szerelmesedtem”:

Schubert-Berté: Három a kislány (két különböző szereposztásban is)
Suppé: Boccaccio
Suppé: A szép Galathea
Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Offenbach: Az elizondói lány
Offenbach: A varázshegedű
Offenbach: A 66-os szám
O. Strauss: Legénybúcsú
O. Strauss: Varázskeringő
Fall: Sztambul rózsája
Millöcker: A koldusdiák
J. Strauss: Denevér (két különböző szereposztásban is)
J. Strauss: A királyné csipkekendője
Ziehrer: Csavargók
Sullivan: Mikádó
Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás
Jones: Gésák
Lehár: Pacsirta
Lehár: Cigányszerelem
Huszka: Mária főhadnagy
Huszka: Erzsébet
Kálmán: Kiskirály
Kálmán: Tatárjárás
Kálmán: Hollandi menyecske
Jacobi: Jánoska
Kemény Egon: A messzetűnt kedves
Dunajevszkij: Szabad szél

Végül legyen itt egy, a rádió által közvetített „élő” operettelőadás szereposztása:

Johann Strauss: A cigánybáró

Háromfelvonásos operett

Közvetítés az Erkel Színházból: 1970. december 10., Kossuth rádió 19.25 – 22.00
(a november 20-i felújítás hangfelvétele)

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Blum Tamás
Karigazgató: Nagy Ferenc

Rendező: Makai Péter

Szereposztás:

Barinkay Sándor – Szőnyi Ferenc
Szaffi – Szabó Rózsa
Czipra – Barlay Zsuzsa
Zsupán Kálmán – Palócz László
Arzéna – László Margit
Mirabella – Ercse Margit
Ottokár gróf – Albert Miklós
Gróf Carnero – Nádas Tibor
Homonnay Péter gróf – Simándy József
Mária Terézia császárné – Szilvássy Margit
Gazsi – Huszáros Győző
Józsi – Erdei Gyula


László Margit • 492011-03-17 21:32:51
Összeírtam pár oratórium-előadást, melyben László Margit együtt énekelt az Alkantarai Szent Péter templom egykor volt, Bucsi László atya vezényelte Liszt Ferenc Kórussal és Zenekarral (MÁV szimfonikusok később az ÁHZ zenészeiből verbuvált együttesek):

Liszt: Koronázási mise

1964. március 29. (Húsvétkor)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Marik Péter
Ütő Endre
Orgona: Gergely Ferenc

1973. október 21. (Templombúcsú)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Korondy György
Jánosi Péter
Orgona: Gergely Ferenc

Bach: Máté passió

1974. április 19. (Nagycsütörtök)
László Margit
Barlay Zsuzsa
Keönch Boldizsár
Gáti István
Doszpoth Dezső

Bach: h-moll mise

1974. november 30.
László Margit
Buday Lívia
Keönch Boldizsár
Bordás György

László Margit • 472011-03-17 20:54:00

Köszönetem -zéta- László Margittal készített születésnapi-interjújáért! Legyen itt is nyoma.

Részlet a beszélgetésből:

- Amikor a pályája elkezdődött, nagyon sok fiatal és tehetséges művész dolgozott az Operaházban, felsorolni is nehéz őket. Ágai Karola, Barlay Zsuzsa, Bende Zsolt, Déry Gabriella, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Réti József és még sorolhatnám.

- Hát, az egy nagy generáció volt és borzasztó, hogy szinte már alig vagyunk. Lukács Ervint is (akit most temettünk) kislánykorom óta ismertem, együtt énekeltünk a Budapesti Kórusban, Melissel a ciszterek kórusában. De mondhatnám az ottani orgonistát, Margittay Sándort is, akivel később igazán sokszor léptem fel. Réti Jóskával teljesen párhuzamosan futott a karrierünk, rengeteg közös koncerten, áriaesten, dalesten léptünk fel. Utolérhetetlen volt, ahogy vele és Melissel a Sevillaiban együtt játszottunk. Ilosfalvy Robi Belmontét énekelt abban a Szöktetésben, ahol én Blondét. Kicsit hősiesebb karakter volt, ezért nem énekelt más Mozart-szerepet. Ágai Karola pár évvel később kezdett, az Éj királynőjével robbant be. Engem, noha koloratúrszerepekkel felvételiztem (Konstanzát énekeltem, meg a Lakmé Csengettyűáriáját), inkább Paminaként foglalkoztattak.
László Margit • 452011-03-17 16:43:36
Milyen szép lett volna ez a 80. születésnap a Kossuth-díjjal megkoronázva?! Remélem, jövő ilyenkorra realizálódik a művésznőnek ez az elismerő állami kitüntetése is! Születése napján szívből gratulálok László Margitnak, és kívánok neki jó egészséget, örömöket, további boldog, megelégedett szép életéveket!
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17152011-03-17 16:34:09
A filmes Káel Csabát nevezte ki a Művészetek Palotája élére Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Kiss Imre, az intézmény leköszönő vezetője megromlott egészségi állapota miatt kérte felmentését.

(MTI, Origo)

Káel Csaba rendezőt nevezte ki március 17-i hatállyal a Művészetek Palotája Nonprofit Kft. vezérigazgatójává Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter - jelentették be csütörtökön a Müpában rendezett sajtótájékoztatón. Mint azt Kiss Imre, az intézmény leköszönő vezetője elmondta, megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte a minisztertől, ezért vált szükségessé új vezérigazgató kinevezése.

A közlemény szerint Káel Csaba kezdetektől a Müpa egyik tanácsadója, az operaprogramok szerkesztője volt, öt évre kapta vezérigazgatói megbízatását. Kiss Imre - akit még a Duna-parti épület építése idején, 2006 októberében kértek fel a Művészetek Palotája mint intézmény létrehozására, és akit részben a Müpa élén végzett munkája elismeréseként hétfőn a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntettek - főtanácsadóként segíti a továbbiakban az új vezérigazgató munkáját.

Káel Csaba elmondta, hogy az intézményt működtető csapat létrehozásától együtt dolgozott Kiss Imrével. Méltatta elődjének munkáját, hozzátéve, hogy Kiss Imre az ország legjobb kulturális menedzsereként kapott felkérést a Művészetek Palotája programjának megalkotására, a napi munkát végző társulat megszervezésére, és olyan sikerrel végezte munkáját, hogy ma már a Müpa a világ nagy kulturális intézményeinek, a brüsszeli BOZAR-nak, a New York-i Carnegie Hallnak, a londoni South Banknek a klubjába tartozik, "tehát az NB I-es ligában játszik."

Káel elmondta, ezután is a külföldi élmezőnyből hívnak előadókat, de még gyarapítják a gazdag ifjúsági programokat. Ugyanakkor figyelemmel lesznek a kulturális piacnak azokra a szegmenseire is, amelynek legjobb képviselői szeretnének a Müpában is teret kapni és jövedelmet is hoznak a háznak. Csonka András vezérigazgató-helyettesi pozíciója a vezetőváltás során nem változik.

Kossuth-díj • 9942011-03-16 23:49:21
Bizony, mindnyájan vele "vénül(t)ünk"; alkalma nyílott a drága Házy Erzsébetet is "dirigálnia"...
Zenei események • 9292011-03-16 23:22:30
Nagyböjti ünnepi hangverseny
Tempfli József nyugalmazott nagyváradi megyéspüspök
80. születésnapja alkalmából az ünnepelt jelenlétében

Előadja a Jóreménység Társulat ének- és zenekara
vezényel: Kovács János, az Állami Operaház első karmestere,

szólót énekel:

Kolonits Klára - szoprán,
Megyesi Schwartz Lúcia - mezzoszoprán,
Fekete Attila - tenor,
Juraj Peter - basszus

Közreműködik: Oberfrank Pál színművész

2011. április 3-án, vasárnap, 18 órakor.

Helyszín: Gazdagréti Szent Angyalok-plébániatemplom
(Bp. XI. Gazdagréti út 14.)

Jegyek válthatók 1500,- 2500,- 3000,- Ft-os áron a Ticket Express jegyirodáiban,interneten a Jegymester-nél (www.jegymester.hu), valamint a helyszínen.

Donizetti: Miserere – 1. tétel

Rossini: Stabat Mater

A Jóreménység Társulat egy újkeletű művészeti
kezdeményezés, mely a Gazdagréti Szent Angyalok-templomban lelt otthonra.
Elsősorban szakrális zenei és irodalmi művek
előadására alakult. Művészeti vezetője:
Déri András, a Magyar Állami Operaház karmestere, a Pasaréti Ferences templom egyházzenei vezetője
Elnöke: Dr. Szederkényi Károly c. prépost,
esperes, gazdagréti plébános

Kovács János a MagyarÁllami Operaház első
karmestere, Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes
Művész

Kolonits Klára Liszt-díjas szopránénekes, nemzetközi
énekversenyek győztese és különdíjasa,
elismert oratórium- és dalénekes

Megyesi Schwartz Lúcia mezzoszoprán, szintén
több nemzetközi énekverseny győztese,
díjazottja, sokoldalú opera-, oratórium- és
dalénekes. Legutóbb a Liszt-év kapcsán Párizsban
lépett fel

Fekete Attila Liszt-díjas tenorénekes. Zeneakadémistaként debütált az Operaházban.
Gyakori vendége az európai és amerikai dalszínházaknak,koncerttermeknek

Juraj Peter a Pozsonyi Nemzeti Opera
európaszerte ismert kiváló basszusénekese.
Vendégként többször fellépett Magyarországon
is.

Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi
Petőfi színház igazgatója

Juhász Judit a Magyar Katolikus Rádió vezetője
Kossuth-díj • 9922011-03-16 23:04:49
Medveczky Ádám a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta, megtisztelőnek és felemelőnek tartja, hogy átvehette a Kossuth-díjat. - Olyan öröm és boldogság, hogy hosszú időbe telik, amíg feldolgozom. Egyelőre az öröm zavara kavarog bennem, ezért nehezen is mondok róla bármit a közhelyeken túl. A három éve átvett alternatív Kossuth-díj és a mostani "igazi" Kossuth-díj együtt jelenti számomra az egységet és a teljességet, a széles körű elismerést - mondja a karmester, hozzátéve: - Összejöttek a kerek évfordulók erre az évre: hetvenéves leszek a nyáron, ötven éve vagyok hivatásos muzsikus, hiszen húszesztendősen kezdtem az Állami Hangversenyzenekarban a pályát. Úgy gondolom, ez a díj a teljes életművemnek szól, amelyben az opera, a hangversenyek vezénylése és a tanítás teljes egységet alkot.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18772011-03-15 23:55:12
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Puccini Manon Lescaut-jának Gardelli vezényelte magyar nyelvű rádiófelvételéről konkrétan még nem szóltam itt, igaz az annak nyomán készült LP (CD) ismertetésénél részleteztem, ami tudni való róla (lásd 1756 sorszám). De további adatokkal kiegészítem most, így teljesebbé teszem a korábban ismertetetteket:

Kertész Iván írja egyebek között a lemezismertetőben: „A Manon Lescaut rádiós felvétele egyik igen szép, megmaradt hangzó dokumentuma annak a rendkívül gyümölcsöző művészi munkának, amit a 60-as 70-es évtizedekben a kiváló olasz dirigens, Lamberto Gardelli végzett Magyarországon […] A Manon Lescaut-t több évtizedes szünet után, egy évvel a rádiófelvétel előtt újította fel az Operaház, az énekesek is azonosak voltak a színházi előadáséval, azzal a különbséggel, hogy ezt a szereposztást az ottani kettőből állították össze. Tehát lényegében a nagysikerű operai produkció került hangszalagra., csak a rádióstúdió sokkal jobb technikai, akusztikai körülményei között….”


Első adás időpontja: 1962. november 9., Kossuth Rádió

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

Opera 4 felvonásban, magyar nyelven

/M. Praga, D. Oliva, G. Ricordi, L. Illica – Nádasdy Kálmán/

Szereposztás:

Manon Lescaut – Házy Erzsébet (szoprán)
Lescaut, a királyi gárda őrmestere – Melis György (bariton)
René des Grieux lovag, diák – Ilosfalvy Róbert (tenor)
Geronte de Ravoir, adóbérlő – Maleczky Oszkár (bariton)
Edmond, diák – Palcsó Sándor (tenor)
Fogadós – Petri Miklós (bariton)
Táncmester – Kishegyi Árpád (tenor)
Egy énekes – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)
Őrmester – Turpinszky Béla (bariton)
Lámpagyújtogató – Kelen Tibor (tenor)
Hajóskapitány – Mészáros Sándor (basszus)

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília),
a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lamberto Gardelli

Zenei rendező: Járfás Tamás

(115 perc)

A rádió nem csak az élő, operaházi közvetítés felvételét, hanem a saját stúdiófelvételét is sokszor műsorra tűzte az elmúlt évtizedekben. Így az első évekből néhány dátum: 1962. november 28., 1962. december 20., Kossuth adó 19:10, 1963. augusztus 29., Kossuth adó 19:14.

Érdekes, ahogyan Melis György visszaemlékszik a felvétel körülményeire. A művésszel Csák P. Judit beszélgetett; a „La mia Ungheria” – A mi Lamberto Gardellink című könyvből(1996) idézem ezt a részletet:

Melis az Ory grófja kapcsán eleveníti fel Gardellivel való kezdeti kapcsolatát, majd arra kérdésre, hogy „Végig ilyen felhőtlen volt a kapcsolatuk?” így válaszol: „ Nem végig. Elmondom, mert ez is hozzátartozik: az 1960-as évek elején, egy szeptemberben vettük fel a Rádióban, a 6-os stúdióban a Manon Lescaut-t, Házyval, Ilosfalvyval, szerénységemmel. Akkor Gardelli nagyon megharagudott rám. Mindannyian tudtuk, hogy abszolút pontosságot követel – ez így is van rendjén, enélkül nem megy. Ott is volt az ember, testtel, lélekkel. Csakhogy én beteg voltam. Hastífusszal, 38 fokos lázzal jártam be a felvételre, tíz nap alatt lefogytam tizenöt kilót. Nem találtam a helyemet, állandóan álmos voltam, jártam ki, inni a feketéket, de nem mondtam egy szóval sem, hogy valami bajom van. Gardelli dühös lett, összeszidott. Máig emlékszem, ahogy haragosan rámkiáltott: ’Dove siete?! (akkor még magázódtunk) Melis folyton késik!’ – és utána tüntetően kihagyott néhány produkcióból. Pedig én akkor is, most is kínosan pontos vagyok, nagyon vigyáztam mindig, hogy ne egy perccel később, de öt perccel előbb érkezzem a próbákra.
- Persze, régen megbeszélték már a félreértést – kérdezi Csák P. Judit Melistől
- Nem, sajnos nem. Kár, hogy mindeddig nem mondtam el neki. Mert, persze, azóta is sokat léptünk fel együtt, és felejthetetlen az együtt eltöltött idő. […] „

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18762011-03-15 23:50:22
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Szó volt korábban Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének rádiós felvételéről. (Lásd: 1373 és 533 sorszámoknál). Ott említettem, hogy először 1962 karácsonyán került adásba a felvétel.

Pontosítást teszek: az operett a Rádió Dalszínháza égisze alatt először 1962. december 8-án hangzott fel a Kossuth Rádióban, 18:55 órakor. Ezt követően 1963. február 11-én került újra adásba a stúdiófelvétel.

Összesen 12 ismétlése volt a Rádióban, legutoljára a Kossuth adón 1981. november 15-én, 19:58-kor hangzott fel Lehár világsikerű operettjének ez a máig legteljesebb magyar nyelvű felvétele Házyval, Udvardyval, Koltayval, Kövecsessel, Kishegyivel, Külkeyvel, Palcsóval, Várhelyivel, Nádassal.
(116 perc)
Kossuth-díj • 9162011-03-14 19:59:21
Odaítélt Kossuth-díjának indoklása így szól:

MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként.
Pitti Katalin • 5622011-03-14 19:42:39
Pitti Katalin ma megkapta az "érdemes művész"-díjat. Magam részéről gratulálok a művésznőnek magas, elismerő kitüntetéséhez!
Olvasói levelek • 86712011-03-14 13:22:21
"A mai nap" történt rovatban elírás van: Verdi Macbethjének firenzei bemutatója 1847-ben volt (most 1681. évszámot olvasok)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3842011-03-14 13:17:25
Bartók Rádió, 2011.03.15.

19.35 Közvetítés a Magyar Állami Operaházból

Erkel Ferenc: Bánk bán - háromfelvonásos opera - ősváltozat

Szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta

Vezényel: Héja Domonkos

km: a Magyar Állami Operaház Ének-és Zenekara (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Rendező: ifj. Palcsó Sándor

Szereposztás:

Bánk bán - Kiss B. Atilla
Melinda - Kolonits Klára
Gertrúd - Lukács Gyöngyi
II. Endre - Geiger Lajos
Ottó - Fekete Attila
Tiborc - Perencz Béla
Petur bán - Kálmándi Mihály
Biberach - Szegedi Csaba
Udvarmester - Sárkány Kázmér

(Magyar Állami Operaház, 2010. november 6.)
Palcsó Sándor • 682011-03-14 12:48:52
Íme a program:

PALCSÓ SÁNDOR szeretettel meghívja Önt,
és kedves családját az

….Én, a Pásztorok királya…
Palcsó Sándor emlékei
címû életrajzi könyvének
bemutatójára

2011. április 8-án,
pénteken 18 órára
az érdi Szepes Gyula
Mûvelõdési Központ szín-
háztermébe

A mûsor:
Részletek Kacsóh Pongrác: János vitéz címû
daljátékából

Közremûködnek:

PALCSÓ SÁNDOR, SZÓKA JÚLIA, DEÁK MIHÁLY
ÖTVÖS CSILLA énekmûvészek
Zongorán kísér: KUNCZE MELINDA zongoramûvész

A mûsor után LÁSZLÓ ZSUZSA zenetörténész
beszélget Palcsó Sándorral, a könyv írójával,
majd a könyvet dedikálja a szerzõ

A belépés díjtalan!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre!
Opernglas, avagy operai távcső... • 171072011-03-14 12:33:33
Színváltozás

Találkozás Dominique Meyer bécsi intendánssal

/Új Ember, 2011.02.13./

„Az opera szakembere az opera városában" - gratulált sokéves tanácsadójának Jack Lang francia kulturális miniszter, amikor az megkapta kinevezését a bécsi Staatsoper élére. Dominique Meyer 2007 óta Bécshez tartozik, és a színfalak mögött aktívan dolgozik, szerénysége azonban tiltott minden hangos bevonulást. Bemutatkozó könyvvel kívánt szerényen jó napot. Olvasásakor óhatatlanul megkérdezzük: miért jött a legmagasabb politikai körökben tevékenykedő, magasan kvalifikált gazdaság- és kultúrpolitikus, miniszteri és miniszterelnöki tanácsadó, a francia film és televízió reformere, az ARTE megalapítója, többszörös színház- és operaigazgató, balettszövetségek elnöke - és címeit még több bekezdésben folytathatnánk - Bécsbe?

- A színház régóta titkos vágyam, Bécsben pedig a Staatsoper igazgatói posztja legalább olyan fontos, mint a szövetségi elnöké. Itt komolyan veszik a kultúrát, az emberek úgy lélegzik be a zenét, mint a levegőt. Megvannak a feltételek, többnyire a szükséges anyagi eszközök is. A város csak akkora, mint Lyon, de itt egy szezonban háromszáz estén játszik az Opera, és nem nyolcvan estén. Otthon harmincnyolc éves koromra mindent elértem, amit az ember élete céljainak előkészítő fázisában elérhet. Elérkezett az idő, hogy a szívemre is hallgassak, így kerültem közelebb a zenei élethez. Az idők is változtak az unióban, és az emberek is. Néhány dolog előnyére, ugyanakkor az eszközök és a lehetőségek kimerültek. Franciaország ezer éve központosított, az utóbbi huszonöt évben gyorsan fejlődő ország. De állandóság nélküli, divatirányzatokkal élő - a kultúrában is! Az államnak nagy lehetősége és befolyása volt. Most mindenki helyi identitáskereséssel próbálkozik. A politikusok ígérgetnek; nem vallják be, hogy tehetetlenek, mert „a show-nak folytatódnia kell". Nincsenek nagy kaliberű politikusok, mint például Mitterrand, aki, mikor élete vége felé megkérdezték, mit tesz a szegénység leküzdésére, fáradtan megvallotta: „Nem gondolja, hogy már mindent megpróbáltunk?!" Mindez nem azt jelenti, hogy el akartam menekülni Franciaországból. Megvagyok a politikusokkal, de már nem politizálok.

A kezdet nagyszerű volt!

- Remek az együttműködésünk Franz Welser-Möst főzeneigazgatóval. Egy korosztályba tartozunk, szakmailag jól megértjük egymást. Állandóan a színházban vagyunk, és mindenki elérhet, aki akar. A zenekar lelkes és abszolút profi. Az első premier, Hindemith Cardillacja sikeres lett. A koncertszerű Lucrezia Borgia Gruberovával még nagyobb sikert aratott. Händel Alcináját, amely 1963 óta az első barokk bemutató volt, a közönség és a média egyformán dicséretekkel halmozta el. Ráadásul a Musiciens du Louvre vendégzenekar részvételével! A harmincezer eurós bevétellel túlszárnyaltuk a várakozást! Változtassak az utamon? A kezdeti sikert ugyanis problémák követték: Riccardo Muti lemondása, mert nem kapott beleszólást a szereposztásba, kosár Angelika Kirchschlagertől és Flemingtől, Welser-Möst ridegen fogadott Don Giovannija, és a „középszerűség" vádja...

A tiszta igazság azonban senkinek sincs a tarsolyában! Bécs a világ legnagyobb repertoároperája, de háromszáz töretlenül sikeres előadás szinte lehetetlen. A publikum sem tévedhetetlen: a kilencvenes évek elején bemutattam egy Figarót Fleminggel és Bartolival, akkor még ismeretlenek voltak. Gyér sikert arattak, de nem azért, mert nem énekeltek jól. És akadt már Bécsben is karmester, aki népellenségből lett félisten, mint Harnoncourt.

A bécsi repertoárt Ön állította össze. Milyen szempontok vezérelték? Talán a Théatre des Champs-Elysées-beli gyakorlatot követte?

- Nem állítom, hogy az ottani műsorterv egy színház program-összeállításának egyetlen járható útja. A régi zene az én utam volt, százhúsz művet játszottunk kétszázhetven előadásban. Legszebb élményem az volt, amikor a zenészekkel karöltve hódítottuk meg a barokk birodalmát. Meggyőződésem, hogy még számtalan művet kellene és lehetne felfedezni. A bécsi Operában másfélék a követelmények. Itt nagy repertoárra van szükség, de csak kevés koncertszerű előadás lehetséges, hiszen az együttes színpadi előadásokra van kiképezve. Itt egy évadban legalább ötven operát kell készenlétben tartani. A barokk világa felé csak lassan szeretnék nyitni. Elsődleges feladatnak tartom a premierek számának növelését, osztrák zeneszerzők által írt új művek támogatását. Mozart, Beethoven, Verdi, Puccini, Wagner és Richard Strauss nélkülözhetetlen. Úgy gondolom, új programmal több embert lehet becsalogatni az operaházba. Diákkoromban Párizsban tizenöt-húsz opera volt műsoron. Ma öt zenés színház megy telt házzal, több ember jár operába. Bécs speciális adottsága az önálló életet is élő saját zenekar, a Filharmonikusok. Barokkra azonban nem alkalmas, így azt csak vendégegyüttessel vagy a Filharmonikusokon belül barokkra szakosodott csoporttal lehet megoldani.

Wagnert repertoárszerzőnek és súlypontnak tartja. Mit jelent a zenéje Önnek?

- Neki köszönhetem a muzsika iránti rajongásomat! Életem első Parsifalja Horst Steinnel és Theo Adammal túlzás nélkül mindmáig életem egyik legszebb napja volt. Az első Rajna kincse-jegyért 1976. december 8-án huszonnégy óra hosszat álltam sorban a Palais Garnier előtt. Egy héttel később A walkür-premier harminc átfagyott órámba került. Annak idején igazi árucsere-kereskedelem alakult ki a sorban álló fiatalok között: könyveket, lemezeket, élményeket cseréltünk. Első bayreuthi utazásom zarándokúthoz hasonlított. Lohengrin-, Hollandi- és Parsifal- jegyekkel felvértezve a Ringet is látni akartam, ami jegyet kereső táblák segítségével sikerült is. Ez volt az emlékezetes Boulez-Chéreau „százéves" bemutató 1976-ban. Heinz Zednik azóta is kedvencem, Loge- és Mimealakítása felülmúlhatatlan. Wagneren keresztül lett a művészet számomra igazi lelki gazdagodás. Mint franciának ugyan „haragudnom" kellene rá amiatt, hogy mellőzte az operáiból a balettbetéteket. A nagyopera szokásainak figyelmen kívül hagyása miatt bukott meg a Tannhäuser 1861-ben!

A világ operáinak helyzetére nagy a rálátása. Hogyan látja a bécsi jövőt?

- Nézeteimet egy ház megújításáról, a fiatal publikum neveléséről szavak helyett a Staatsoper műsorával szeretném kinyilvánítani. Olaszországban például, úgy tűnik, az operaházakat tudatosan ki akarják éheztetni - de miért? A közönség öregszik, mert nem kap újat, csak a repertoár megcsontosodott magját. Cinikus politikusok ezért halálra ítélik a műfajt, és megtagadják tőle a pénzt. Bécsben esténként több nézője van az operának, mint egy focimeccsnek. Ezért hoztam be a házba a tetőn játszott gyermekelőadásokat, hívtam meg Peter Konwitschnyt egy Janácek-opera rendezésére, továbbá Peter Steint, Anna Netrebkót és Elina Garancát. Szeretném megújítani a balettet. Párizsban e műfaj gyökerei öregebbek, mint az operáé. A kezdeti nagy látogatottság bizakodással tölt el.

Mit tart az intendáns legfontosabb feladatának?

- Új hangok meghívását és a rendezők nemzetközi választékának helyes összeállítását. El akarom kerülni, hogy egyetlen esztétikai irány szellemében kerüljön minden színpadra. Túl sok neves filmrendezőt sem akarok hívni, hiszen amit Zeffirelli vagy Visconti filmben és színpadon tudott, az nem áll törvényszerűen minden filmrendezőre. A német rendezői színházzal pedig az a bajom, hogy a rendezés igyekszik maga mögött hagyni az eredeti művet. A ház jó funkcionálása összművészeti produkció a mű, a hang kiválasztásától a díszlet jóváhagyásán át a jegyirodával, sajtóval való jó együttműködésig.

Jelen van az Operában, kulisszán innen és túl. Nincs este, hogy ne szaladjon végig a lépcsőkön és ne ellenőrizzen utoljára mindent...

- A pszichológiai finomságok fontosabbak, mint bárki is gondolná. Ezért kell minden munkatársra odafigyelni. Fontos az atmoszféra, a pontos összműködés. Koncert előtt szívesen megosztom az izgalmas pillanatokat a drukkoló művésszel. Koncert után pedig szívesen vacsorázom velük, hogy új terveket szőjünk. Ilyenkor tudom meg, hogy az érzelmeit amúgy titkoló Muti milyen nagyszerű színészi érzékkel mond vicceket.

Reviczky Katalin (Bécs)
Palcsó Sándor • 672011-03-13 11:26:12
Megvan már a könyvbemutató időpontja és helyszíne:

2011.április 8-án (pénteken) este hatkor Érden, a Szepes Gyula Művelődési házban tartja Palcsó Sándor a könyvbemutatóval egybekötött műsorát. Énekelni is fog a János Vitézből. A könyv címe: "Én a pásztorok királya"

Ezen a bizonyára nagy érdeklődést kiváltó eseményen ott lenni nemcsak Palcsó Sándornak lenne megtisztelő, mert a nagyszerű tenoristánkkal való találkozás lehetősége - úgy gondolom - számunkra is megtiszteltetést jelent.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 370152011-03-12 12:39:04
"Kiss B. Atilla"
A díjakról általában • 7012011-03-12 12:36:49
Nyolcan vehették át a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől az Iparművészeti Múzeumban: mások mellett Balázs Fecó, a Korál együttes alapítója, Benkő Mihály történész, író, Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója és Kovács Kati. Az énekesnő az ünnepségen kiemelte: hálával tartozik Szenes Ivánnak, akinek „millió dalát énekelte”. Tardy Lászlót, a Mátyás-templom Liszt Ferenc-díjas karnagyát is a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztéjével tüntették ki.

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével húsz alkotót, tudóst, művészt tüntettek ki, köztük Kiss B. Attila operaénekest, György Istvánt, a Corvinus Egyetem rektorát és ifj. Sapszon Ferenc karnagyot.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 370142011-03-12 12:34:28

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Kiss B. Attila Liszt-díjas operaénekest! Szeretettel gratulálok hozzá!
Olvasói levelek • 86642011-03-12 10:38:07
A "mai nap történt" rovatban elírás van: a Simon Boccanegra velencei bemutatója 1857-ben volt (most 1937 évszámot olvasok)
Kossuth-díj • 8732011-03-12 10:35:40
A könnyű zene vidékéről Koncz Zsuzsa (2008) mellett Kossuth-díjat kapott még Presser Gábor (2003) Sztevanovity Zorán (2006), Illés-együttes (2000) (tagok: Bródy János, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs), Kaláka együttes (2000) (tagok: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Radványi Balázs)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 370102011-03-11 17:03:05
Szívből gratulálok én is Szabóki Tünde Liszt-díjához - régen kiérdemelte!

Ne felejtkezzünk el a másik friss Liszt-díjas operaházi művészünkről sem: március 15-e alkalmából Pazár Krisztina táncművész, a Magyar Állami Operaház - Magyar Nemzeti Balett tagja is ma vette át az elismerést dr. Réthelyi Miklóstól a Néprajzi Múzeumban. A balettművészünknek is nagy gratuláció!

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 33512011-03-11 13:44:54

Geszty Szilvia húgának Witkovszky Erikának küzdelmes sors jutott osztályrészül
(Új Ember, 2005)
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 33502011-03-11 13:42:20

Érdemrend Geszty Szilvia operaénekesnek
2005. augusztus 24. 17:38

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta Geszty Szilvia operaénekesnő, a „koloratúra királynője”. A még Mádl Ferenc volt köztársasági elnök által adományozott kitüntetést Berlinben adta át a művésznőnek a magyar nagykövet.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 33492011-03-11 13:38:50
Geszty Szilviával készült –zéta- interjút örömmel olvastam. Úgy gondolom, érdemes még néhány adatot megemlíteni a neves szopránunk itthoni működéséről, mert erről nem esett szó a beszélgetésben (nyilván idő- és terjedelmi okai voltak)

1958-ban I. díjat nyert a bp.-i Liszt Énekversenyen

1959-től az Országos Filharmónia szólistája

Rádiófelvételei

A kis hableány
Andersen meséjéből - Hevesi Sándor fordítása alapján - írta: Ács Kató
A dalbetétek zenéjét Váry Ferenc szerezte

Szereposztás: A kis hableány - Ruttkai Éva és Geszty Szilvia, Nagymama - Kőmíves
Erzsi, Legnagyobb királylány - Szőllősy Irén, Középső királylány - Havas
Gertrúd, Halacska - Berek Kati, Szellő - Gyurkovics Zsuzsa, Vizi herceg - Suka
Sándor, Tengeri boszorkány - Kiss Manyi, Királyfi - Kálmán György, Tintahal -
Balajthy Andor, Delfin - Ambrus Edit, Tengeri pók - Horkay János, Mesélő -
Lukács Margit
Km. Andor Ilona leánykórusa
Dramaturg: Derera Éva
Rendező: Kertész László (1958)

Az emlegetett Házy Erzsébettel két műsorban is szerepelt:

Rádió Dalszínháza:

Lecocq: Angot asszony lánya – operett (1960)

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Polgár Tibor
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Ange Pitou – Szabó Miklós
Clairette – Házy Erzsébet
Hortensie Langé, primadonna – Németh Marika
Pomponnet, fodrász – Rátonyi Róbert
Larivandiere- Csákányi László
Lauchard, rendőrfőnök – Benedek Tibor
Amaranthe – Kiss Manyi
Polgármester – Balázs István
Odette, komorna – Geszty Szilvia (Balogh Erzsi)



„Kapcsoljuk a Do-re-mi áruházat” (1968)

Szerkesztő: Török Mária, Czigány György és Sebestyén János

Közreműködik:

Bilicsi Tivadar, Ferenczy György, Garay Attila, Geszty Szilvia, Házy Erzsébet, Hidas Frigyes, Horváth Tivadar, Kerekes János, Lakatos Sándor és népi zenekara, Szabó Andrea, Tamássy Zdenkó, Várhelyi Endre, Zalatnay Sarolta, Zempléni Kornél és sokan mások.

Munkatársak: Kelemen Gyula, Komjáthy György, Petress István, Regős Sándor, Sediánszky János

Zenei rendező: Beckl László
Rendező: Solymosi Ottó

A műsort vezeti: Czigány György és Sebestyén János


Geszty Szilvia dalokat énekel, zongorán km.: Lantos István

1. Schubert-Matthäus von Collin verse: A törpe,
2. Schumann-Friedrich Rückert verse: Ajánlás,
3. Richard Strauss-John Henry Mackay verse: Holnap,
4. Liszt Ferenc-Friedrich Rückert verse: Szeretlek,
5. Dohnányi Ernő-W.C.Gomoll verse: Az éjszaka köszöntése, 6. Kodály Zoltán: A rossz feleség - székely ballada


Lemezfelvételen Réti Józseffel együtt énekelt:

BEETHOVEN:Christus Olberge op.85 Réti Jozsef(ten),Geszty Szilvia
Hans Christian Polster Berlin RO. Koch -ET S 826132

Verdi: Az álarcosbál (Geszty Szilvia, Takács Paula, Simándy József, Svéd Sándor, Antalffy Albert, Molnár Miklós, a MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Vez.: Lukács Miklós)


Geszty Szilvia dalestje Budapesten

1981. szeptember 26-án Geszty Szilvia budapesti dalestjén szinte elbűvölte hallgatóit a
Duparc-dalok franciás szellemességével, Bartók Béla nagyszabású Falun ciklusának és
Öt Ady-dalának muzikális megszólaltatásával, valamint Richard Strauss miniatűr zenei gyöngyszemeinek előadásával.
Geszty Szilvia a budapesti Zeneakadémián készült fel a sikeres nemzetközi pályafutásra. Már főiskolás korában több verseny díjnyertese volt, 1961-ben pedig a berlini Operaház szerződtette.
Művészetében kiváló stílusérzék, jó színészi játék és ragyogó technika ötvöződött. 1972-től kezdve a Stuttgarti Operaház tagja, egyben az ottani zeneakadémia énektanára volt. A dalok előadása is közel állt hozzá – ezt bizonyította a Zeneakadémián megtartott dalestje.
A koncert után egyik kritikusa így írt róla: „Geszty Szilvia most is művészete teljében lépett a pódiumra. Amit nyújtott, az formájában is, tartalmában is méltó volt világhíréhez (s éppen ezért szívből sajnáltuk, hogy az operaszínpadon ezúttal sem találkozhattunk vele, a 60-as és 70-es évek első számú Éj királynőjéből lett Donna Annával – illetve Fiordiligivel, Mimivel, Gildával, Norinával, hogy csak a pesti repertoár aktuális darabjait említsem.) Geszty Szilvia állócsillag a nemzetközik hangverseny- és operaéletben, - immár két évtizede -, holott a legkényesebb, a legérzékenyebb hangfaj az övé. Csakhogy ez a hang tökéletesen iskolázott és olyan gondosan ápolt, hogy fénye, hajlékonysága, virtuóz könnyedsége változatlanul káprázatos és elragadó. Bizonyára nem természeti csodának, inkább a fáradhatatlan és intenzív műhelymunkának köszönhetően.” (Radiofon, 1981)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 369892011-03-10 11:35:45
Az Opera honlapján olvasható

Búcsú a Tanár úrtól - Lukács Ervin ravatalánál

A Kossuth- és Liszt-díjas karmestert, az Operaház Örökös tagját és Mesterművészét március 7-én délelőtt búcsúztatták kollégái és barátai az Operaház előcsarnokában. A művésztársak nevében Kováts Kolos magánénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárai és növendékei nevében pedig Medveczky Ádám karmester emlékezett a Tanár úrra. A dalszínház vezetősége nevében Győriványi Ráth György megbízott főzeneigazgató vett búcsút mentorától. Lukács Ervint szűk családi körben helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temető művészparcellájában.

Győriványi Ráth György búcsúja Lukács Ervintől

Bánk bán • 18652011-03-09 14:06:58
Az Új Ember hetilap melléklete a „ Mértékadó” (a következő hét rádió- és televízióújságja). Ebben illusztrált szerkesztői cikkek, műsorajánlások, megemlékezések találhatók az adott hét rádiós és televíziós programkínálatához kapcsolódóan. A mai mellékletben, a „Hangsorok” rovat szentel egy glosszát a Bánk bán operának – a Momus fórumát is megnevezve:

Pallós Tamás cikkét idemásolom:

Nemzeti ünnepünk Erkellel

A Café Momus – internetes komolyzenei napilap legolvasottabb és leglátogatottabb fórumtémái közé tartozik a Bánk bán. Az operafilm 2003-as bemutatása óta máig közel ezerkilencszáz bejegyzésben fejtették ki véleményüket a kommentezők Erkel Ferencről (akinek természetesen külön „fiókja” is van a honlapon), fő műve különböző változatairól, hazai – és ritka külföldi – bemutatóiról. Csak figyelemfelhívásként hadd jegyezzem meg, hogy a korábban lebontással fenyegetett, idén százesztendős Erkel Színház sorsa is gyakori hozzászólásra sarkallja a zene ostromlott hazai fellegváráért aggódó lokálpatrióta fővárosiakat.

A Bánk bán iránti töretlen érdeklődés nem véletlen, hiszen nemzeti operánk keletkezéstörténete, számos átdolgozása és régóta várt nemzetközi „áttörése” nem hagyja nyugodni rajongóit és kritikusait. 2008-ban a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében, Kiss B. Atillával a címszerepben tűzte műsorára és turnéztatta országszerte az ősváltozatot. Tavaly novemberben szcenírozott koncert keretében az Operaházban szólalt meg a „majdnem hamisítatlan”, de még ebben a formában sem teljes dalmű Héja Domonkos vezényletével, Kiss B. Atilla, Kolonits Klára, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Perencz Béla és Kálmándi Mihály főszereplésével.

Az elsikkasztott Erkel-bicentenárium után még kiáltóbb az életmű szégyenletes feldolgozatlansága. A kritikai kiadás akadozik, és új lemezfelvételek, DVD-k sem készültek. Pedig milyen jó volna a Bánk bánt, a Hunyadi Lászlót vagy a Brankovics Györgyöt igényesen összeválogatott sztárszereposztásokban hallgatni! Mert hiába a gyengécske, hevenyészve bebiflázott magyar kiejtés, a szél ellapozta kotta, soha senkitől (!) nem hallottuk még olyan tökéletesen és lehengerlően a „Hazám, hazám”-at, ahogy 1996-ban a népstadioni szuperkoncerten Placido Domingótól. Az ő színpadi Bánk-alakításáról ugyan sajnos már lecsúsztunk (pótolhatatlan veszteség), de a spanyol tenor szerencsénkre szívügyének tartja a Bánk bán népszerűsítését. November 16-án és még további három estén az általa igazgatott Los Angeles-i Operában, az ő vezényletével szólal meg a magyar zenedráma. A tengerentúlon először… Ami a cseh Smetanának és Dvorsáknak évtizedekkel ezelőtt sikerült, annak végre Erkel esetében is sikerrel kell járnia.

(2011. március 15., kedd, 19.35, mr3 Bartók, Erkel Ferenc: Bánk bán, a Magyar Állami Operaház 2010. november 6-i előadásának felvétele)
Bánk bán • 18642011-03-09 13:15:53
150 éves a Bánk bán

150 éve, 1861. március 9-én mutatták be Pesten a legnagyobb magyar történelmi operát, Erkel Ferenc Bánk bán című alkotását.

Az opera Katona József tragédiája alapján készült. Katona 1815-ben írta tragédiáját egy pályázatra, de műve visszhang nélkül maradt. Az átdolgozott változat 1821-ben jelent meg nyomtatásban, első előadására csak 1833 februárjában, Katona halála után került sor Kassán. A következő évtizedben mindössze hétszer játszották, diadalútja a Nemzeti Színház 1848. március 15-i előadásán kezdődött. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője a Hunyadi László 1844-es bemutatóját követően keresett témát új műve számára. Egyes feljegyzések szerint először egy francia librettót akart feldolgozni, figyelmét vélhetőleg a tragédia pest-budai előadásán a címszerepet alakító Egressy Gábor hívta fel Katona drámájára. A színész testvére, Egressy Béni írta a Hunyadi László szövegkönyvét is, s Erkel ez alkalommal is őt kérte fel a librettó elkészítésére.

Egressy csak nem sokkal halála előtt, 1851-ben készült el a munkával, a szabadságharc leverése utáni elnyomás és cenzúra azonban lehetetlenné tett minden bemutatót. A politikai légkör enyhülése tette lehetővé, hogy 1861 januárjában nyilvánosan elhangozzék az első részlet, a Tisza-parti jelenet, majd 1861. március 9-én a Nemzeti Színházban megtartsák az ősbemutatót – az opera éles kiállás volt az önkényuralom ellen. A Bánk bán legnagyobb történelmi operánk, amelynek középpontjában az egyéni és közösségi sorskérdés áll. Zenéjében a francia és olaszos mellett magyaros zenei elemek ötvöződnek, Erkel által kapott polgárjogot a verbunkos, a csárdás, a népies műdal, a Bánk bánból szinte „népdallá” vált a hazaszeretet himnusza, a „Hazám, hazám...”.

Az operát a dramaturgiai és prozódiai nehézségek miatt többször is átdolgozták. Az eredetileg tenorra írt címszerepet ekkor baritonra, Tiborc szólamát basszusra írták át, az átdolgozott változatot 1940. március 15-én mutatták be. Az operát 1953-ban Kenessey Jenő dolgozta át ismét, egyben visszatérve Bánk tenorváltozatához. 1969-ben visszatértek a zenei anyag Rékai-féle változatához, s ma is ezt játsszák.

Erkel halálának 100. évfordulóján, 1993-ban elkészült az eredeti, rekonstruált változat hangfelvétele. A Bánk bán szerepel az operaház műsorán, elkészült nagyszabású filmváltozata, a debreceni Csokonai Színház 2008-ban Erkel eredeti partitúrájának alapján adta elő. Tavaly novemberben, Erkel Ferenc születésének bicentenáriumán az operaházban két alkalommal is félig szcenírozott koncerten mutatták be az ősváltozatot.

(MTI)
Milyen zenét hallgatsz most? • 230852011-03-09 13:11:09
Igen, ez pedig Bellini operája
Kocsis Zoltán • 2972011-03-08 22:39:04
A Nemzeti Filharmonikusok zenészei kiállnak Kocsis Zoltán mellett

2011. március 8. - Fidelio/MTI -
Hozzászólás

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár érdekképviseleti szervezetei, művészei és munkatársai kiállnak főzeneigazgatójuk, Kocsis Zoltán mellett. Erről szóló nyilatkozatukat hétfőn juttatták el az MTI-nek.

A dokumentum szerint a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar művészei, dolgozói megelégelték, hogy az utóbbi napokban a sajtóban támadások érték vezetőjüket, Kocsis Zoltán karmestert. "Mi, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár művészei, munkatársai döbbenettel figyeljük azokat a sajtóban, interneten megjelent cikkeket, hozzászólásokat, melyek Kocsis Zoltán egy sajtónyilatkozata nyomán főzeneigazgatónkra a rasszizmus, az antiszemitizmus árnyékát vetítik" - írják, hangsúlyozva: a Nemzeti Filharmonikusoknál a származást, bőrszínt, vallási meggyőződést mindenki tiszteletben tartja, mi több, meggyőződésük, hogy e sokszínűség az egyik titka zenei együtteseik itthon és a nagyvilágban is elismeréssel övezett teljesítményének.

"Kikérjük magunknak a tizenhárom éve közmegelégedésre működő, a teljes közösség emberi és szakmai tiszteletét is kivívó vezetőnk ellen lassan hadjárattá növekvő kampányt. Kikérjük továbbá, hogy együtteseinket és ezáltal minket méltatlan szempontok alapján minősítgessenek, az általunk létrehozott zenei értékeket rosszindulatúan bagatellizálják. Kijelentjük, hogy továbbra is azonosulni kívánunk a Kocsis Zoltán neve által fémjelzett művészi célokkal. Visszautasítjuk a Kocsis Zoltánra vonatkozó rasszista, antiszemita feltételezéseket, mert mi tudjuk a legjobban, hogy e vádak vele szemben mennyire méltatlanok és igaztalanok" - szól a hétfői nyilatkozat, melyet Vámos Éva, a Nemzeti Filharmonikusok Üzemi Tanácsának elnöke, valamint Tóth László és Wagner Gábor, a Nemzeti Filharmonikusok szakszervezeti társelnökei írtak alá.

Mint ismeretes, Kocsis Zoltán karmester a Süddeutsche Zeitung február 15-i számában egy interjúban a magyar kormány védelmére kelt és hangsúlyozta, hogy Magyarországon senkinek sem kell félnie. Úgy fogalmazott: "Az én zenekaromban 11 zsidó és 11 roma származású muzsikus dolgozik. Amíg nem mondja nekem valaki, hogy bocsássam el őket, nem hiszek el ilyesmiket. ... A kormány nem ördögökből áll. A külföldi sajtóban ördöginek látszik, de nem az, ez egy abszolút demokratikus kormány" - mondta a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója. Az interjú után Kocsis Zoltánt itthon és külföldön is támadások érték, a sajtóban rasszizmussal vádolták meg. Ezeket a vádakat utasítják most vissza művészei és munkatársai a fenti nyilatkozatban.
Operett, mint színpadi műfaj • 18072011-03-08 21:36:22
Közelgő premier az Operettszínházban

Johann Strauss

Egy éj Velencében - avagy a golyók háborúja

A golyók háborúja alcímmel mutatják be Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjét március 25-én és 26-án a Budapesti Operettszínházban.

A korabeli kritikusok szerint ebben a műben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában.

Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve. Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történeteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők.

Az Egy éj Velencében - mint a legtöbb bécsi operett - egy francia komikus opera, a Le Chateau trompette (1860) alapján készült. Innen műfaji megjelölése is: Strauss műve "komische Operette". Párizsból plágiummal is vádolták a szerzőket, ami - az ilyen másodfelhasználásokat illetően - azelőtt elképzelhetetlen volt.
Mivel a rossznyelvűek szerint Strauss felesége gyengéd kapcsolatot ápolt a Theater an der Wien igazgatójával, a komponista inkább Berlinbe adta el az ősbemutató jogát. A bécsiek ezen megsértődtek, s a bosszúért lihegő rajongók szép számmal Berlinbe utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a bemutatót 1883. október 3-án. A premier így aztán elég furcsán festhetett: az előadást vezénylő Strauss barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a sértettek viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A kritika egyébként elismerően fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal. A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták.

Az előadás az Erfurti Színházzal közös produkció, és 2007-ben már igen nagy sikerrel mutatták be Németországban. Reméljük, hogy a budapesti közönség is szívébe zárja ezt a pirgő-pörgő, gyönyörű muzsikákban gazdag darabot. (Forrás: operettszínhaz.hu)

Koprodukció a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az Erfurti Színházzal

Johann Strauss: Egy éj Venecében - avagy a golyók háborúja

Friedrich Zell és Richard Genée szövegkönyve, valamint az eredeti zenei változat alapján átdolgozta: Kállai István, Kerényi MG
Versek: Kenesey Judit, Anger Ferenc

Vezényel: Makláry László • Szabó Mónika

Szereposztás:

Guido herceg, milliomos: Vadász Dániel/ Vadász Zsolt
Caramello, a herceg borbélya: Boncsér Gergely/ Homonnay Zsolt
Delaqua, velencei szenátor: Földes Tamás/ Petridisz Hrisztosz
Ciboletta, a szenátor szobalánya: Vörös Edit/ Szendy Szilvi
Annina, halászlány: Bordás Barbara/ Fischl Mónika
Pappacoda, szakács: Peller Károly/ Szabó Dávid
Barbara, Delaqua felesége: Geszthy Veronika/ Lukács Anita
Enrico, Delaqua unokaöccse: Bálint Ádám/ György-Rózsa Sándor
Barbaruccio, velencei szenátor: Dézsy Szabó Gábor/ Jantyik Csaba
Agricola, Barbaruccio felesége: Oszvald Marika/ Farkasréti Mária
Testaccio, velencei szenátor: Sánta László/ Oláh Tibor

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara

Zenei vezető: Makláry László

Karigazgató: Drucker Péter

Zenei munkatársak: Axmann Péter, Balassa Krisztián, Déri Judit, Mihalics János, Nagy Gábor
Rendezőasszisztens: Niklai Judit
Koreográfus-asszisztens: Pattantyús Anikó
Játékmester: Bori Tamás
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Díszlet- és jelmeztervező: Túri Erzsébet

Rendező: KERO®

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17142011-03-08 21:17:33
Gálaest Kovács József operaénekes emlékére

Előadóhely:Művészetek Palotája

Budapest 1095, Komor Marcell u. 1.

Kovács József májusban lenne 65 éves. Ennek tiszteletére 2011. május 17-én nagyszabású gálaest kerül megrendezésre a Művészetek Palotájának Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

A műsor jellege az éveken keresztül a különböző közszolgálati médiumokban élőben sugárzott Újévi Gálakoncertek hangulatát idézi majd a társulat neves művészeitől megszokott színvonalon. Célunk, hogy a zenés színház műfajaiból ezúttal is olyan csokrot állítsunk össze, amely szórakozást nyújt minden korosztálynak. Akik az elmúlt húsz évben szívesen követték figyelemmel a nagysikerű produkciókat a televízió előtt ülve vagy akár a Pesti Vigadóban, akár a Belvárosi Színházban közvetlen közelről, azok ismét maradandó élményt kapnak, ha megtekintik az előadást. Míg azok, akiknek eddig nem volt alkalmuk betekinteni az opera, az operett és a musical műfajába, ezúttal olyan neves művészek (a teljesség igénye nélkül) , mint - Arany Tamás, Auksz Éva, Balogh Csaba, Bellai Judit, Berkes János, Boncsér Gergely, Bozsó József, Buzás Viktor, Csák József, Csengeri Attila Dániel Gábor, Egri József, Egyházi Géza, Fonyó Barbara, Frankó Tünde, Helena Holl, Hruby Edit, Kállay Bori, Keszler Éva, Ladinek Judit, Mahó Andrea, Molnár Marica, Nagy Ibolya, Szalai Csilla, Szász Kati, Szeredy Krisztina, Teremi Trixi, Tóth János, Várkonyi Szilvia, vagy Xavier Rivadeneira - tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a művészetnek e területével.

A bevezetőt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költőnk fogja elmondani.

A Váci Szimfonikusokat Farkas Pál és Pfeiffer Gyula felváltva vezényli.

Koreográfusok: Buzás-Racskó Rita és Molnár Ferenc.

Jelmez: Rományi Nóra.

A Gálaestet Korcsmáros György, Jászai Mari-díjas Érdemes művész rendezi

Szervező: Memory-Interoperett Kft.

A Gálaest díszvendége Prof. dr. Simon Tamás a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
Rendezvényünkkel támogatjuk a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét.
Giuseppe Verdi • 11122011-03-08 21:00:45


Épp most kezdődik el a harmadik felvonás

Bartók Rádió, 2011.03.08.

19.35 Közvetítés a firenzei Maggio Musicáléból

Verdi: A végzet hatalma

Négyfelvonásos opera

Szövegét Angelo Pérez de Saavedra drámája nyomán Francesco Maria Piave írta

Vez: Zubin Mehta,

Km: a Maggio Musicale Operaház Zenekara és Énekkara (Karig:Piero Monti)

Rendezte: Nicolas Joël

Szereposztás:

Calatrava őrgróf - Enrico Iori (basszus),
Leonora, a leánya - Violeta Urmana (szoprán),
Don Carlos, a fia - Roberto Frontali (bariton),
Don Alvaro - Salvatore Licitra (tenor),
Gvárdián - Roberto Scandiuzzi (basszus),
Melitone - Roberto De Candia, (bariton), Preziosilla, cigánylány - Elena Maximova (mezzoszoprán),
Trabucco, öszvérhajcsár -Carlo Bosi (tenor),
Curra, Leonora szolgálója - Antonella Trevisan (mezzoszoprán),
Alcade -Filippo Polinelli

(2010. november 23.)
Kossuth-díj • 8202011-03-07 23:27:26
Szerintem, mostanra a felterjesztések - és talán már a döntések is - megszülettek. Egy héttel a ceremónia előtt az érdekeltek talán már a névre szóló postai értesítőt is kézhez vették...
Kossuth-díj • 8192011-03-07 23:25:28
Áthozom ide a Miklósa Erika topicból az alábbi hozzászólásomat:

592 • Búbánat Előzmény 591 • Válasz erre 2011-03-03 23:40:20

És még hányan vannak - lennének érdemesek - Sass Sylvia mellett a Kossuth-díjra! Hadd említsem meg például a most 80 éves László Margitot! És az örök vesszőparipám: a felejthetetlen, legendás, sokoldalú nagy tenorunk, Udvardy Tibor sem kapta meg a Kossuth-díjat! Javaslom az illetékeseknek, részesítsék az 1981-ben elhunyt kiváló tenorunkat posztuláns Kossuth-díjban. Volt már erre példa.

Az is igaz, hogy kevesen kapták meg olyan hamar és megérdemelten! - az operaénekesek közül - a Kossuth-díjat, mint Kincses Veronika és Tokody Ilona. Az előbbi hét, az utóbbi kilenc év operaházi tagság után kapta meg a legmagasabb művészi elismerést.Ugyanakkor, Miklósa Erika és Sass Sylvia operaházi pályája különböző okok miatt nem itthon teljesedett ki... ahogy Marton Éváé sem, akinek viszont majd' harminc évet kellett várnia, mig ebben a magas állami elismerésben részesült (1997-ben).
Mindenesetre az én titkos favoritom 2011-ben: László Margit.
A díjakról általában • 6862011-03-07 23:23:29
A közelgő nőnap alkalmából a párt székházában tegnap az MSZP nőnapi ünnepségén a nőtagozat által alapított közéleti díjat Garas Dezső színművész és Heller Ágnes filozófus vette át; Kovács Kati Liszt Ferenc-díjas énekes, előadóművész nem vett részt a rendezvényen. Később közleményt adott ki, amelyben közölte: nem vesz át politikához kapcsolódó díjat. Eddig sem vett részt a politikában, ezután sem fog, marad az éneklésnél.(Népszabadság) Az énekesnő a Hír Tv-ben már úgy fogalmazott: visszautasítja a kitüntetést. (Magyar Nemzet)
Egyébként nem értem, hogy kerül Garas Dezső a nőnapi kitüntetettek közé? Tslán inkább mint közéleti személyiség kaphatta meg és vehette át az elismerő kitüntetést.
Bánk bán • 18582011-03-04 17:35:33
Itt a teljes cikk az MNO-ról


Bánk bán a tengerentúlon

Egész Magyarországot reflektorfénybe állítja a Plácido Domingo által dirigált Los Angeles-i előadás
2011. március 2. 12:47

Magyar Nemzet

Erkel Ferenc Bánk bán című operáját a Los Angeles-i Opera 2011–12. évadjában, ez év novemberben, Plácido Domingo vezényletével mutatják be az Egyesült Államokban. Az előadás jelentősége messze túlmutat a darab megismertetésén: bemutatkozási lehetőséget nyújt az egész országnak, és végre Erkel Ferenc életműve is bekerülhet a nemzetközi köztudatba. A bemutatóról Magony Zsolttal, a produkciót képviselő Megakoncert társproducerével beszélgettünk.



Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel

Plácido Domingo 2010. decemberi budapesti látogatásakor született egy megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az előzetes tervektől eltérően ne „csak” koncert formában legyen látható a zenemű, hanem a kormányzat támogatásával „komplett” színpadi előadást rendezzenek. Négyszer hallhatja a közönség magyar nyelven a Bánk bánt novemberben a Los Angeles-i Operában (LA Opera), első alkalommal november 16-án este fél nyolckor. Erkel Ferenc operáját nemzetközi szereplőgárda énekli, az előadásokat Plácido Domingo vezényli.

Az LA Opera következő évadjában hét bemutató szerepel, amelyből hat produkció szereposztása már az elmúlt hetekben ismertté vált. Plácido Domingo és Christopher Koelsch, az LA Opera alelnöke többek között a Los Angeles Times oldalán is kiemelték a Bán bán-produkciót, továbbá megígérték, hogy a magyar opera közreműködőinek névsorát is hamarosan megismerheti a közönség. Magony Zsolt szerint ezért is elengedhetetlen, hogy az amerikai–magyar, eredetileg január végére tervezett szereplőválogatást a napokban valóban meghirdethessék, hiszen a belföldi és külföldi érdeklődés egyaránt jelentős. Mindehhez fontos, hogy az elmúlt hetek sikeres tárgyalásai eredményeként a produkciót megvalósító magyarországi menedzsment is mielőbb végleges formát öltsön.

– Az országimázs szempontjából is meghatározó lesz, hogy a Bánk bán megszólalhat az Egyesült Államok harmadik legnagyobb színháztermében, a 3200 fő befogadására alkalmas Los Angeles-i operában – mondta lapunknak Magony Zsolt. A spanyol tenorral, az LA Opera főigazgatójával, Plácido Domingóval hosszú évek óta jó partneri kapcsolatot ápoló Megakoncert társproducere hangsúlyozta: az esemény lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy reflektorfénybe kerülhessünk a nemzetközi porondon. – Nem csak egy „rutinszerű” operabemutatóra készülünk. Az esemény lehetőséget biztosít arra is, hogy felhívjuk a figyelmet, micsoda szellemi értékekkel rendelkezünk. Számos neves tudós, nemzetközileg meghatározó üzletember vagy színpadon és filmvásznon szereplő világsztár magyar származású. Arra törekszünk, hogy a Bánk bán amerikai bemutatója az ő meghívásukra is apropót adjon – tette hozzá.

Magony Zsolt elmondta: a kulturális termékek Amerikában (is) meghatározóan a magántőke segítségével valósulnak meg. – Nem kell megmagyarázni Verdi, Puccini, Wagner vagy Mozart zeneműveit, Almodóvar vagy Tarantino filmjeit, és túlzottan nem kell bizonygatni a kultúra létezésének és működésének fontosságát. Így a gazdasági, pénzügyi társaságok, a mecénások, jelentős összegeket áldoznak arra is, hogy az általuk kedvelt és akár „ajánlott” mű kerüljön repertoárra az adott operaház műsorán. Igaz, Magyarországon ez a jelenség sajnos a hazai bemutatók esetében még nem elterjedt. Ha a nagyvilágban egy-egy kulturális esemény kapcsán hallatni szeretnénk a hangunkat, elengedhetetlen, hogy az állam legyen az ügy zászlóshajója. Erkel muzsikája eddig nem kerülhetett a nemzetközi operavilág vérkeringésébe, így a kormányzat szerepvállalása jelen esetben is indokolt. Hiszem, hogy ha a határainkon túl megismerik Erkel operáit, egyrészt a közönség megszereti a muzsikáját, másrészt az ott működő gazdaság, pénzvilág ugyanúgy fogja támogatni a megismertetését, mint Verdiét vagy Belliniét. Persze ennek megvalósuláshoz időt és lehetőséget kell teremteni – mondta.

Hosszú évek munkája, hogy ez a bemutató létrejöhet. Ebben meghatározó volt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Schmitt Pál köztársasági elnök és Plácido Domingo 2010. decemberi magántalálkozója. Szőcs Géza kulturális államtitkár és a világhírű tenor a múlt év végén jelentették be hivatalosan, hogy 2011-ben az USA-ban bemutatják Erkel Bánk bánját. A kormányzat szerepvállalása lehetővé tette, hogy a magyar zenemű az LA Opera hivatalos bemutatói között szerepeljen. – Különösen megtisztelő, hogy korunk egyik legkiválóbb művésze, Plácido Domingo úgy bábáskodik az Erkel Bánk bánjának színrevitelében, mint például egykor Doráti Antal Kodály Zoltán Psalmusának amerikai bemutatáskor – jegyezte meg a producer.

Magony Zsolt fontosnak tartja, hogy a hazánkban jelen lévő amerikai tőke képviselőinek Magyarország iránti elkötelezettsége abban is megnyilvánuljon, hogy partnerségükkel többek között segítsék hazánk kulturális értékeinek megjelenését az amerikai piacon. Az operabemutató időszaka apropót adhat egyéb gazdasági és idegenforgalmi események szervezésére is, amelyek az amerikai piac figyelmét még jobban felkeltenék hazánk iránt – tudtuk meg a Megakoncert társproducerétől. – A kulturális események különösen alkalmasak figyelemfelkeltésre, partneri kapcsolatok kialakítására és ápolására, ezen belül az opera különösen az. A közönség az USA-ban is nagyon nyitott erre a műfajra – mondta Magony Zsolt, kiemelve: a nemzetközi zenevilág, a sajtó intenzíven érdeklődik az előadás iránt, ami jó jel. Biztos abban, miután meglesz a szereposztás, az amerikai támogatók részvételére is számítani lehet.

2009-ben Pécs és Budapest adott otthont napjaink legrangosabb operaversenyének, az Operaliának. A zsűriben a tizenegy legrangosabb operaház vezetői ültek, így a Metropolitan Opera, a londoni Covent Garden, a madridi Teatro Real vagy a párizsi Theatre du Chatelet főigazgatója. Az ő támogatásukra is biztosan számíthatunk – mondta Magony Zsolt, aki reméli, hogy a hamarosan elinduló, Erkel zeneműveit külföldön népszerűsítő programsorozat is hozzájárul ahhoz, hogy a biztosra vehetően erős szereplőgárda Plácido Domingo dirigálásával egy olyan opera-előadást hozzon létre, amelyre az USA-ban és a világ számos más országában is kíváncsi lesz a közönség.

A Himnusz zeneszerzőjétől, Erkel Ferenctől a Bánk bán mellett legfeljebb a Hunyadi Lászlót játsszák Magyarországon, holott számos más alkotása lenne alkalmas arra, hogy rendszeres része legyen a magyar zenei életnek, ráadásul a 2010-es Erkel-év is komolyabb visszhang nélkül zajlott. Külföldön Erkel neve gyakorlatilag ismeretlen, Plácido Domingo személye, illetve a Los Angeles-i helyszín viszont segíthet törleszteni ezt a régi adósságot, és beindíthatja azt a folyamatot, amely által már a zenei piac is felfigyel az Erkel-művekre, és velük együtt Magyarországra is.

Kedvenc előadók • 23182011-03-04 00:04:36
A Fidelio honlapján olvasható az interjú: Spangel Péter alanya ezúttal Bazsinka Zsuzsa volt.

Itt a link:

Bazsinka Zsuzsanna: 'Szeretnék még sokáig énekelni'
Miklósa Erika • 5922011-03-03 23:40:20
És még hányan vannak - lennének érdemesek - Sass Sylvia mellett a Kossuth-díjra! Hadd említsem meg például a most 80 éves László Margitot! És az örök vesszőparipám: a felejthetetlen, legendás, sokoldalú nagy tenorunk, Udvardy Tibor sem kapta meg a Kossuth-díjat! Javaslom az illetékeseknek, részesítsék az 1981-ben elhunyt kiváló tenorunkat posztuláns Kossuth-díjban. Volt már erre példa.

Az is igaz, hogy kevesen kapták meg olyan hamar és megérdemelten! - az operaénekesek közül - a Kossuth-díjat, mint Kincses Veronika és Tokody Ilona. Az előbbi hét, az utóbbi kilenc év operaházi tagság után kapta meg a legmagasabb művészi elismerést.Ugyanakkor, Miklósa Erika és Sass Sylvia operaházi pályája különböző okok miatt nem itthon teljesedett ki... ahogy Marton Éváé sem, akinek viszont majd' harminc évet kellett várnia, mig ebben a magas állami elismerésben részesült (1997-ben).
Mindenesetre az én titkos favoritom 2011-ben: László Margit.
Pantheon • 7272011-03-03 08:13:30
Megrendítő gyászhír:

Elhunyt Külkey László
Miklósa Erika • 5892011-03-02 23:50:00
Marcello Giordanival együtt lép fel Pécset a Kodály Központban Miklósa Erika!

Nápolyi dalok és olasz operaáriák

2011. április 21., csütörtök 19 óra

Pannon Filharmonikusok

Vezényel: Steven Mercurio
Bánk bán • 18502011-03-02 07:37:37
2011 november 16 este fél 8-kor és még további három alkalommal kerül színre a Los Angeles-i Operában – a 2011/12 évadban - Placido Domingo vezénylésével, magyar nyelven, nemzetközi szereposztásban Erkel operája.

A Magyar Nemzet mai lapszámában olvasható a részletes cikk, melyben Magony Zsolt producer beszél a részletekről.

A nem koncertszerű - hanem színpadi - előadásban közreműködő énekesek szerepkiosztása jelenleg tart…
Miklósa Erika • 5882011-03-01 20:27:10
Fülöp Károly cikke az Opera-Világ oldalon

Húsz év múlva

"A Budapesti Operabarátok Egyesülete fennállásának húszéves évfordulója alkalmából 2011. február 27-án délután rövid gálaműsor helyszíne volt az Operaház. A közönség soraiban az egyesület tagjai, valamint az ifjúsági tagozat foglalt helyet. A klubdélután sztárvendége Miklósa Erika volt, aki férfikollégáival, a fiatal nemzedék tehetséges énekeseivel adott közös, mintegy órányi gálaműsort. [...]"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18752011-02-28 22:34:47
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1962. november 01.

Kossuth Rádió, 17:50

„1949-ben mutatták be” – Rácz György zenés krónikája

Közreműködnek:

Gyurkovics Mária
HÁZY ERZSÉBET
Kiss Ilona
Hadics László
Gyenes Magda

Szerkesztő: Józsa Ibolya

Tartalmi adatokkal nem rendelkezem.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18742011-02-28 22:31:09
Elírtam a nevét, helyesen: "Géczy Dorottya"
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18732011-02-28 22:30:20

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1962. június 20.

Kossuth Rádió, 18:50

„Irány Helsinki!”

Szerkesztő: Szuhay Erzsébet

Közreműködtek:

Gáczy Dorottya
Keres Emil
HÁZY ERZSÉBET
Palcsó Sándor
Psota Irén
Váradi Hédi
Szakács Miklós
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18722011-02-28 22:22:28

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1962. június 20.:

1.) Szenkár Dezső – S. Nagy István: Velencei szerenád

Dal

Házy Erzsébet,
a Magyar Rádió Esztrád Zenekara,

Vezényel: Bródy Tamás

(4,05 perc)


2.) Szenkár Dezső – Romhányi József: Sziciliana

Dal

Házy Erzsébet,
a Magyar Rádió Esztrád Zenekara,

Vezényel: Bródy Tamás

(3,20 perc)


Szenkár Dezső

(Bp., 1894. jan. 28. -– Bp., 1962. dec. 5.):

zeneszerző és karmester. Weiner Leó, Siklós Albert és Antalffy-Zsiross Dezső tanítványa. Innsbruckban, Stockholmban, Berlinben, Helsinkiben, majd Párizsban működött. 1939-ben visszatért Bp.-re. Főként színpadi műveket és könnyűzenét írt. Több művével pályadíjat nyert. –
F. m. zenekari művek, kamarazene, balett (Boldog királyfi ); operettek, daljátékok, filmzenék, színpadi kísérőzenék, dalok.


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3832011-02-28 22:02:57
Erkel Ferenc: Dózsa György - - opera keresztmetszet

2011. március 01., Bartók Rádió, 19.35

Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Szigligeti Ede írta

Vezényel: Kovács János

km: a Nemzeti Énekkar (karig: Antal Mátyás) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

A szereposztás:

Dózsa György - Fekete Attila,
Csáki Laura - Miksch Adrienn,
Rózsa, Dózsa menyasszonya - Fodor Beatrix,
II. Ulászló, magyar király - Geiger Lajos,
Zápolya, erdélyi vajda - Perencz Béla,
Bornemissza, magyar nemes - Boncsér Gergely,
Költő - Schöck Atala,
Jósnő - Wiedemann Bernadett,
Lőrinc barát - Cser Krisztián,
Barna, parasztlegény - Molnár Zsolt,
Ambrus, szabó - Geiger Lajos,
Bagos, mészáros - Cser Krisztián

Magyar Állami Operaház, 2010. március 22.
Operett, mint színpadi műfaj • 18042011-02-28 21:59:48
Németh Marika
Operett, mint színpadi műfaj • 18032011-02-28 21:58:29
Ezekben a napokban két nagyszerű operettprimadonnánkra emlékezünk:

Pénteken volt tizenöt éve, hogy elhunyt [url] http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/nemeth-m.html;
Németh Marika [/url] és március 4-én lesz tíz éve, hogy örökre itt hagyott bennünket Petress Zsuzsa.

Vérbeli operettprimadonnák voltak, akiket a színpadon kívül a rádió, a Tv és a hanglemezgyár is szívesen foglalkoztatott, sőt a mozi is felfedezte sugárzó tehetségüket, így nem csoda, hogy a filmekben is hódítottak. Kegyelettel emlékezem rájuk, a műfaj máig utánozhatatlan megtestesítőire, a hazai operettszínjátszás egykor volt fénykorának utolsó primadonna-képviselőire.
Miklósa Erika • 5872011-02-28 20:52:42
2011. március 01., Kossuth Rádió

14.05 Arcvonások - Miklósa Erika operaénekes

Miklósa Erika gyerekkorában sportolónak készült, de egy baleset következményeként le kellett mondania a versenyzésről, és érdeklődése a zene és éneklés felé irányult. Gimnazista korában családi rendezvényeken, esküvőkön és egyéb ünnepségeken lépett fel, majd magántanár segítségével tanult és hamarosan felvették a szegedi Konzervatóriumba, ahol fele idő alatt végzett, közben beugrott egy budapesti Operaházi meghallgatásra, ahol előadta az egyetlen áriát amit akkor ismert, Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjét. Legnagyobb meglepetésére felvették és így minden idők legfiatalabb magánénekese lett az Operaháznak és többek között ennek a műnek köszönhetően világszerte ismert művésszé.

Riporter: Varga Júlia

Szerkesztő: Perjés Klára
(Ismétlés: szerda, 23.04 óra)
Kocsis Zoltán • 452011-02-27 00:05:56
Valóban, véleményének tág teret adhatott volna más tévés csatornák beszélgetős műsoraiban - ha éppenséggel oda hívják (hívták volna meg). Az Echót szerintem elég kevesen nézik, sokkal nagyobb nézettségük van a közszolgálati televízióknak, és más hírcsatornáknak is, de a kereskedelmi adók beszélgetős műsorai is jóval több nézőhöz jutnak el, mint az Echóé. Például sokan választják mondandójuk színterének a szélsőbalosnak mondott ATV csatornát; ha Kocsis nem válogatós, és mentes minden politikai elfogultságtól, ha hívják, bizonyára nem utasítja vissza az utóbbi televízió invitálását, ahol szintén minden bizonnyal szintén tárt karokkal fogadnák és várnák, hogy fejtse ki gondolatait a külföldön és itthon is visszhangot kapott németországi interjújáról. Miért is az Echó Televíziót választotta? Nem tudjuk. Talán azért, mert nem azt fontolgatja, melyik a balos, melyik a jobbos tévé, hiszen ő is tudja: a televízió (meg a rádió, meg a sajtó) nagyhatalom, szavai azokon át ország- és világszerte sokakhoz eljutnak, de még a kicsiny adókon keresztül is.
Minősíteni, csendben maradni, miért is tenné? Ma az internet korában szerencsére, mindenki szabadon elmondhatja, kifejtheti bárkinek bármiről megalapozott (vagy akár megalapozatlan) véleményét. És megengedett a kritika, meg a nézetek ütköztetése, és a vita is. Még a szalonképtelen is akár. Kocsis Zoltán minősítő megjegyzései önmagukban feltehetőleg épp olyan ártatlanok meg ártalmatlanok, mint élő és holt kollégáié voltak. Ezen nincs mit fennakadnunk. A nagy művészek - mostanában is láthatjuk-hallhatjuk - mindig többet engedhetnek meg maguknak, mint mi halandó kicsinységünk. Ezzel a sajnálatos tudattal együtt kell tudnunk élni-halni, vagy iparkodjunk mi is tudásunkkal, tehetségünkkel,szorgalmunkkal és életbölosességünkkel felnőni ilyen hasonló kaliberű nagyságok szintjére, mint a napjainkban sokat emlegetett holmi Fischerek, Kocsis, Schiff, és nem is beszélve Horowitz nejéről...
Kocsis Zoltán • 412011-02-26 22:17:59
A csütörtöki Magyar Narancs Kocsist alázó cikke kapcsán Körmendy Zsuzsanna publicisztikája olvasható a mai Magyar Nemzetben. Ebből egy részlet fel van téve a lap online oldalára:

„ A bolha meg a mamut”
MNO 2011. február 26. 10:01

Körmendy Zsuzsanna: Kocsisnak az ilyen írások ugyan valószínűleg megkeserítik néhány napját, de ki tud neki ártani? A habzó szájú Bán Zoltán Andrások mögül ma már szerencsére hiányzik az a sztálini apparátus, amely a szájtépők nyomán nagy művészeket politikai okokból tönkretett. Kocsis az, aki. A haja szála sem fog görbülni, sem itthon, sem külföldön. El lehet ugyan képzelni a következő párbeszédet a New York-i filharmonikusok menedzsere és karmestere közt: „Hívjuk meg a magyar Kocsis Zoltánt.” „Akiről a Bán Zoltán András írt? Arról a Kocsisról beszélsz, aki számára nem léteznek bal- és jobboldali államalakulatok? Őt soha! Nem tudnám végighallgatni tőle a Beethoven G-dúr zongoraversenyt.” De ez a dialógus valahogy mégsem életszerű.

(Magyar Nemzet, 2011. február 26.)
Kocsis Zoltán • 222011-02-26 16:41:04
Kocsis Zoltán: A politikánál fontosabb a művészet
"Ízléstelennek tartom, hogy bizonyos problémák miatt sommás véleményt alkossanak egy országról” – jelentette ki Kocsis Zoltán az Echo Televíziónak adott interjúban. A Művészetek Palotájában ma este lesz a nyitókoncertje a Kocsis által dirigált, több közép-európai ország zeneakadémiai hallgatóiból összeállt zenekarnak, amely Bartók, Kodály, Liszt és Dohnányi műveit szólaltatja meg.

2011. február 26. 10:48

„Gyűlölöm a politikát, és ízléstelen dolognak tartom, hogy adott problémák miatt általános véleményt alkossanak egy országról és egy népről” – válaszolta Siklósi Beatrix, az Echo Televízió Film, színház, muzsika című műsora vezetőjének kérdésére Kocsis Zoltán annak kapcsán, hogy több külföldön élő magyar művész petíciót nyújtott be Brüsszelben, amelyben az európai rasszizmus és kirekesztés ellen szóltak. A zongoraművész hangsúlyozta, hogy egy társadalomnak különböző arcai vannak, nem lehet egy népet olyan sommás jelzőkkel illetni, hogy irredenta, revizionista, rasszista volna. „Minden oldalon vannak sérelmek. A magam részéről nagyon szeretem a kérvényt szintén aláíró Schiff András munkáját, azonban ezúttal megint megengedte magának, hogy a politika felülírja a művészetét” – tette hozzá. Mint mondta, szerinte minden ember egyenlő, és ugyanolyan jogokkal bír.

Ma lesz a nyitóhangversenye a Bartók, Kodály, Liszt, Dohnányi műveiből összeállított repertoárnak, amelyet a közép-európai régió öt meghatározó zeneakadémiájának hallgatói adnak elő a Művészetek Palotájában. A soros EU-elnökség és a Liszt-év kapcsán a budapesti, zágrábi, grazi, bécsi és ljubianai zeneakadémia legjobb hallgatóiból összeállt Eufónia zenekar turnéra indul, hogy megszólaltassa az 1950 előtti évszázad legnagyobb zeneszerzőit.

A karmester és a Liszt-év magyarországi nagykövete, Kocsis Zoltán szerint a koncertsorozat lényege, hogy az ifjú zenészek tanuljanak meg magyarul gondolkodni. „Nem szükséges magyarnak lenni ahhoz, hogy jól játsszon egy művész Bartókot. Minden zeneműnek van olyan része, amit elsőre tökéletesen értenek a muzsikusok. Azonban ott van az a bizonyos tiszta forrás, a kelet-közép-európai népzenei kincsünk, ami ennek a térségnek az érzésvilágát tükrözi – ezt kell megértetni velük” – fogalmazott a művész. Mint mondta, az eredeti felkérés magyar műsor megalkotására szólította fel, s Liszt, Kodály és Bartók művei mellé Dohnányi-darabokra esett a választása, akire, mint hangsúlyozta, éppúgy büszkék lehetünk.

Kocsis méltatta a fiatalokkal való együttműködést, mint mondta, belőlük még hiányzik a rutinos zenekari zenész merevsége, alakíthatók, és egyből megértik, hogy mit szeretne hallani. Az ad hoc zenekar jövőjét illetően annyit mondott, szívesen folytatná velük a munkát a turné után is, azonban ez szervezési kérdés. A koncert műsorán egyebek közt Liszt Kocsis-féle átirata, Bartók Béla Táncszvitje és Kodály Zoltán Galántai táncok című darabja is szerepel.

* * *

Siklósi Beatrix Film, színház, muzsika és egy csepp irodalom című műsora vasárnap 21.00-kor látható az Echo Televízióban.

Magyar Hírlap - Echo TV
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 368302011-02-25 19:27:20
Rendszeresen beszámolok a másik operaházi (énekkaros) topicban az Operaénekkar művészeinek jótékonysági opera-dal estjeiről, és többször hangot adtam nézetemnek, hogy nyilvános, egyéni-szóló megmérettetésük során vannak énekkari tagok, akik "felnőnek" a magánénekesek technikai-tudás-énekhang-szerepformálás szintjére. Igazad van, oda kellene jobban figyelniük a vezetőknek a saját énekkari együttesből kit-kiket lehetne máris kiemelni, és magánénekesi státuszba sorolni. Talán fel sem fogják, hogy kincses(arany)bánya mintegy karnyújtásnyira ott van mellettük...
Kossuth-díj • 7192011-02-25 18:05:19
Felkérték a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság új tagjait

2011. február 23. kultura.hu

Mások mellett Eperjes Károly színművészt, Hámori József biológust, ifj. Sánta Ferenc hegedűművészt, Szőcs Géza költőt, kulturális államtitkárt kérte fel a miniszterelnök a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság új tagjának.
(MTI)

- A testület összesen tíz új tagját a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a kiváló művész, az érdemes művész, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról szóló januári kormányrendelet-módosítás alapján kérte fel a bizottságot is vezető kormányfő, egyéves időtartamra.

A Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság új tagjának kérte fel a miniszterelnök Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, gazdasági mérnököt, a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. vezérigazgatóját; Eperjes Károly Kossuth-díjas színművészt; Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet igazgatóját, egyetemi tanárt; Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténészt, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem egyetemi tanárát; Granasztói György történészt, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát.

Szintén felkérte a miniszterelnök Hámori József Széchenyi-díjas biológust, az MTA rendes tagját, a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszorát; Palkovits Miklós Széchenyi-díjas orvost, agykutatót, az MTA rendes tagját, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát; ifj. Sánta Ferenc Kossuth-díjas hegedűművészt; Szőcs Géza József Attila-díjas költőt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárát; valamint Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogászt, az MTA rendes tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát.

A kormány még januárban módosította rendeletben a Kossuth- és Széchenyi-díjak odaítélési rendjét korábban szabályozó 2008-as rendeletet. A változás része volt, hogy a bizottságba bekerült a közigazgatási és igazságügyi miniszter, kikerült ugyanakkor onnan a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, valamint az eddig közreműködő tíz szakmai albizottság elnöke.

Változás volt az is, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint az Állami Díjjal korábban kitüntetettek, akadémikusok, egyetemi tanárok, a tudományos, a műszaki, a gazdasági, a művészeti és a kulturális élet képviselői köréből ezentúl nem három, hanem csupán egyéves időtartamra kérnek fel személyeket, számukat pedig tíz főben maximálták.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 367932011-02-24 23:57:12
Magyar Nemzet, 2011. 02.24.

„Elkerülhetetlen a rendszerfrissítés”

Horváth Ádám miniszteri biztos egy alapítvánnyal egészítené ki az Operaház költségvetését.
Megpályázza az Operaház főigazgatói posztját Horváth Ádám, aki jelenleg miniszteri biztosként vezeti az intézményt. Lapunknak a dalszínház jövőjének lehetőségeiről, többek között az elkerülhetetlen frissítésről beszélt.

Vakulya Eszter

- Könnyebb az Ön helyismeretével vezetni az Operaházat?

- Sokkal. Tudom, ki jön velem szemben, és azt is tudom, mit fog kérdezni. Olyan csapatot alakítottam ki, amely képes arra, hogy a házat rendbe tegye.

- És az énekesi pálya?

- Egyre inkább lecsökkentem az előadásaim számát, mert minden vállalásomban a maximumra próbálok törekedni. Most minden energiámat az Operaház vezetésére fordítom.

- Nem bánja?

- Ha 100 év múlva azt mondják, hogy volt az Operaháznak egy aranykora, és az valamilyen formában a mi nevünkhöz is kötődik, akkor azt mondom: nem éltünk hiába.

- De vajon lesz erre elegendő anyagi forrás? Vagy nemcsak ezen múlik?

- Egyrészt ki kell alakítani a lehető legésszerűbb gazdálkodást, hogy az a lehető legátláthatóbb legyen, másrészt támogatást kell szerezni. A saját produkcióim mögött sem állt soha jelentős állami támogatás, mégis mindig mindenkit kifizettem.

- Azért ez más kategória, itt milliárdokról van szó.

- Csak a lépték más, a forma ugyanaz. Van egy keretösszeg, amit be kell tartani, és ezen a művészet nem léphet túl.

- Szponzorokban látja a megoldást?

- Létre kellene hozni egy olyan alapítványt, amit nem az opera alapít, hanem egy komoly művészember. Ezzel a versenyszférából is lehetne pénzt szerezni az állami dotáción túl.

- Elég sok kritika éri az Operaházat, amiért belterjes az énekes-gárda. Várhatunk változást ezen a téren?

- A frissítés elkerülhetetlen. A balett-táncosok közül négy főiskolai hallgatót küldünk ki a Vaganova Iskolába (Kirov) ösztöndíjjal. Együttműködünk Batta Andrással, a Zeneakadémia rektorával annak érdekében, hogy a nemzetközi Operalia énekversenyre a legjobbjaink juthassanak ki. A hamburgi Steinway zongoraverseny hazai versenyzőit is támogatjuk, és egyéb kezdeményezéseink is vannak, például minőségi demókat készítünk a fiatal művészeknek a versenyekhez. Győriványi úr minden hónap első hetében előéneklést tart, amelyen mindig telt ház van. Jövőre 92 százalékban magyar énekesek énekelnek majd az Operában.

- Ioan Holender főigazgatói tanácsadó. Miben segíti ő az intézményt?

- Tizenhárom-tizennégy tanácsadót „örököltünk”, kettőt tartottam meg: Ioan Holendert és Szinetár Miklóst. Ioan Holendert az előző vezetés magyar énekesek előénekeltetésére használta. Én az Operaház nemzetközi kapcsolatainak építésében számítok rá. Ha valakit el akarunk küldeni, azt vállaljuk fel mi magunk. Külföldön jellemző módon maximum három évre szerződnek az énekesekkel. Tizenöt év után érnék el a véglegesítést, de az esetek többségében tizenhárom év után nem hosszabbítanak velük. Emberileg megértem, hogy megélhetési problémákat vet fel a kérdés, de ha valaki az elmúlt hat évben nem kapott szerepet, annak oka van. Közben pedig kapták a fizetésüket. Most harminc énekesünk van, ebből húszan foglalkoztathatók. Szeretnénk, ha a tehetséges fiatalokat, vagy a társulaton kívüli nagy művészeket is szerepeltethetnénk. A balettről nem is beszélve: száztizenkilenc táncosunk van, hetvenen vannak színpadon. Olyan táncosunk is van, aki ’73-ban végzett, nyugdíjaskorú, és foglalja a státust. A megoldás az lenne, ha egyik napról a másikra mindegyik szerződést egy éves határozott idejűre változtathatnák, és onnantól minden év letelte után eldönthetnénk, hosszabbítunk-e. Zajos fogadtatása lenne…

- És ha az Erkel kinyit, az nem javít a helyzeten?

- Dehogynem, csak a már nem elsőrangú művészeken ez nem segít. Lesz százhússzal több előadás, de az Erkel sem válhat jótékonysági intézménnyé.

- Hogy áll most az Erkel ügye?

- Tárgyalások zajlanak, amelyek remélem a színház újranyitásához vezetnek. Kétmilliárd forintra lenne szükség az újbóli megnyitásához. Az Erkelre nagy szüksége van a magyar közönségnek. Már most is nagyon magasak az Operaház jegyárai, és tovább kellene emelnünk, pedig már így is turista a közönség 60 százaléka. Ha nincs Erkel, honnan lesz az átlag magyar állampolgárnak Verdit, István a királyt is játszó színháza?

- Ezek szerint nyitna a könnyebb műfajok irányába?

- Megszűrném őket. Nem engednék be külföldi musicalt, magyar rockoperákat korlátolt számban viszont igen. Szeretném, ha az Erkelben felépülne az ország legnagyobb stúdiója. Elkezdtük az Operaházban a lemezkiadást, az első a Bánk bán születésnapjára jelenik meg, ez az opera ősváltozata lesz. Szeretnénk egy olyan szériát, amelyen az intézmény megörökíti a saját művészeit. Ez a lemez most 3000 példányban jelenik meg, ebből 1500-at iskolák kapnak meg oktatási célra. Minden évben kapjuk az állami támogatást, ezzel most mi szeretnénk segíteni.

- Operabál helyett jótékonysági gálát tartanak az árvízkárosultak javára. Mennyire mozdult meg az ország erre a kezdeményezésre?

- Nagyobb bevételünk lesz, mint valaha. Itt senkinek nem lesz bérelt helye, magam is kifizetem azt az összeget, amiért jegyet kapok, és a miniszter úr is ezt teszi. Azokra a helyekre, ahová nem érkezik adomány, az árvízkárosult falvak polgármestereit hívjuk meg. Az előző évek morzsabáljait is folytatjuk, Tarlós István fővédnökségével tartunk a gála után egy Pomádé-előadást, ezt az Operaház finanszírozza.

- Hol tart a korábbi évek gazdasági visszaéléseinek feltárására indított vizsgálat?

- Már csak egy 300 oldalas könyvvizsgálati anyagra várunk, és véget is ér.

- Az eredményét látjuk, Keveházi Gábort is menesztette.

- Nemcsak őt, gyakorlatilag az Opera teljes igazgatóságát. Én Keveházi Gábort sohasem bántottam. Kiváló táncosnak tartom, de mint igazgató keretgazda és munkáltató volt, és sajnos ez a poszt felelősséggel is jár.

Társművészetek • 6162011-02-24 23:52:40
Tarlós István a Műcsarnok mögötti területet, valamint az Operettszínházat és a Trafót állami tulajdonba adná. Gondolom, ebbe a sorba illeszkedik a József Attila Színház felszámolása is. Nagyon szerencsétlen döntés.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 367722011-02-24 01:13:47
Óriási sikerrel ment le a Mefistofele-sorozat utolsó előadása este az Operaházban! Az énekkar megint derekasan kitett magáért! Nagy öröm volt számomra ez a szereposztás is, különösen a címszerepet éneklő Palerdi András basszbaritonja és a Faustot megszemélyesítő vendég tenor, Gaston Rivero remek hangi kvalitásai és színpadi alakításuk tetszett, valamint Bazsinka Zsuzsa muzikális Margherita/Elena megformálása is igen kedvező benyomásokat tett rám. Az egész produkció úgy ahogy van, igen hatásos,látványos és sajnálom, hogy - a hírek szerint - a következő évad műsortervében már nem szerepel ez a darab. Számomra ezúttal is óriási élményt nyújtott Boito operája, amely nemcsak zenéjében briliáns, hanem a színpadra állítása is igen ütőképes! Turandotja után Kovaliknak ez a rendezése az, amit igen szívesen fogadtam tőle. Bízom abban, hogy a következő operaévad utáni ciklusban újra a repertoárban köszönthetjük ezt a nagyszerű produkciót!
Giuseppe Verdi • 11102011-02-22 16:36:02
Opera-Világ.hu oldalon megjelent mai megemlékezés

Viva V.E.R.D.I.

"Száztíz éve hallgatott el a Bussetói Hattyú – Micimackó az olasz egység árnyékában emlékezik"

/Faragó Dániel/
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18712011-02-21 22:17:54
Az ígéret szép szó…

Az 1.760. sorszám alatt megígértem, hogy a „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXII.)” részben jelzett hiányosságokat azonnal pótolom, amint hozzá jutok a tárgyalt lemezhez. Nos, örömmel újságolom el, hogy megvan a lemez, így máris sorolom erről az ismereteket:


HÁZY ERZSÉBET - operettdalok
ERZSEBET HÁZY – Songs From Operettas/operettrészletek

Qualiton – 1969
LPX 16573


A oldal (24’ 10”)

1. Johann Strauss – Ignaz Schnitzer – Fischer Sándor- Szinetár György: Cigánybáró

a.) Szaffi belépője (Km.: az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás)
b.) „Ki esketett?” – kettős (Km.: Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc, és az Állami Hangversenyzenekar, vez.: Breitner Tamás)

2. Lehár Ferenc – L. Herzer - F. Löhner - Harsányi Zsolt: Mosoly országa

a.) Mi belépője (Km.: a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vez.: Bródy Tamás)

3. Kálmán Imre - Leo Stein - Jenbach Béla – Békeffí Isván – Kellér Dezső – Gábor Andor: Csárdáskirálynő

a. Sylvia belépője (Km.: az MRT Énekkara – karigazgató: Sapszon Ferenc – és Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás)
b. Négyes „Nincs szebb, mint a szerelem” (Km.: Korondy György, Palócz Lászkóü, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.: Bródy Tamás)

4. Kálmán Imre – Julius Brammer - Alfred Grünwald.– Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

a.) „Pour l’amour” (Km.: a Fővárosi Operettszínház Énekkara – karigazgató: Virány László – és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez.. Breitner Tamás


B oldal (24’ 00”)

1. Ábrahám Pál - Heltai Jenő: Bál a Savoyban

a. „Toujours l'amour” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás)
b. „La Bella Tangolita” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás)

2. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Viktória

a. Kettős „Good night (Km.: Melis György, valamint a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Bródy Tamás)

3. Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy

a. Vilja dal (Km.:a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vez.: Kerekes János)

4. Leonard Bernstein - Stephen Sondheim – Reményi Gyenes István: West Side Story

a. Maria dala „Oly szép vagyok” (Km.: a Harmónia Vokál és az MRT Szimfonikus Zenekara, vez.:Gyulai Gál Ferenc)


A színes borítón Házy Erzsébet a tűzpiros színű kocsija mellett áll, tarka színű ruhában, jobb kezével a bal vállához szorítja a hosszan lecsüngő lila színű sálját. További részletek erről a képről a hivatkozott 1.760 sorszámnál beírt linkre kattintva látható.

Fotó: Keleti Éva
Tasakterv: Kálmán Zoltán

Zenei rendező: Hézser Zoltán
Hangmérnök: Fülöp Attila

MHV felvétel
Made in Hungary

Fordulatszám: 33 1/3

Várnai Péter lemezismertetője a magyar mellett angolul és németül is olvasható a borító hátlapján. Ebből idézek: „…A kiugrást a Manon Lescaut 1961-es felújítása hozta magával. Ebben a szerepben bontakozott ki Házy Erzsébet színpadi művészetének minden összetevője: szárnyaló hangja, a hang alakítókészsége és drámai ereje, a színész játék sokoldalúsága, a művésznő muzikalitása; s mindehhez nem utolsó sorban hozzájárul a ragyogó külső megjelenés. Azóta Házy Erzsébet számos szerepben és különböző stílusokban bizonyította elhivatottságát. Puccini tragikus nőalakjaitól a Mozart-szerepekig állt helyt, minden szerepében sikert sikerre halmozva. Több magyar operában is főszerepet vállalt.
Adottságai nemcsak az operai pályafutásra predesztinálják; sok esetben vállal operett-szerepeket is, itthon és külföldön egyaránt."
Kórusok, kórusművek, karéneklés • 842011-02-20 19:22:49
Az előbbi lelkes beszámolómban megfeledkeztem a Szeráfi Kórus még egy kitűnő műsordarabjáról szót ejteni. Ez W. Kirkpatrick: Away In A Manger című alkotása, amit a hivatalos program után első ráadásként énekelt el a kórus, amely szintén kivívta a jelenlévő hallgatóság tetszését. Itt feltétlenül meg kell neveznem a szoprán szólamból a szólistaként közreműködött Ribly Szabinát, aki vokális kvalitásaival szerintem akár még egyéni énekes-reményeket is táplálhat(na); mostani megmérettetése és a róla nyert pozitív közönségvisszhang erre a következtetésre is alkalmat nyújt.

Away in a manger..... először 1885-ben jelent meg a szövege egy luterános vasárnapi iskola könyvben, a zenét 1895-ben írta hozzá William James Kirkpatrick (1838-1921).

Ide írom a dal szövegét:
Away in a manger
No crib for His bed
The little Lord Jesus
Laid down His sweet head

The stars in the bright sky
Looked down where He lay
The little Lord Jesus
Asleep on the hay

The cattle are lowing
The poor Baby wakes
But little Lord Jesus
No crying He makes

I love Thee, Lord Jesus
Look down from the sky
And stay by my side,
'Til morning is nigh.

Be near me, Lord Jesus,
I ask Thee to stay
Close by me forever
And love me I pray

Bless all the dear children
In Thy tender care
And take us to heaven
To live with Thee there

(netről)
Kórusok, kórusművek, karéneklés • 832011-02-20 17:34:06
Csodálatos hangversenyt adott ma délben a Pécsi Szeráfi Kórus a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében!

Az előzetesen megadott programhoz képest annyi változás történt, hogy a kórus műsorából kimaradt Erlebach: Wer bin ich, Herr és Morley: Now is the Month of Maying című darabja, viszont helyettük kaptunk többet: bekerült a műsorba és elénekelték Patrick Killeen és Wolfram Menschik Agnus Dei-jét, Purcelltől a Nunc Dimittist és Berkesi Sándor népszerű darabját: Székely asztali áldás.

Nem említettem még a bevonulási éneküket: mielőtt a terembe beléptek volna, már kintről hallatszott kezdő énekük; méltóságteljes léptekkel egyenként egymás mögött haladva, átszellemülten énekelték "A Szent István dicsértessék!" c. magyar népdalt. Ezt követően Nagy Ernő karnagy vezényletével egymás után csendültek fel a szebbnél szebb motetták, egyházi és világi kórusénekek. A korábban jelzett műsor-összeállítás Palestrinától Bachon, Rathgeberen, Patrick Killeen- Purcell- és Kodály művein át a magyar népdalcsokorig, Bárdos Tábortűznél című darabjáig és Berkesi Sándor kompozíciójáig ívelt. Nem semmi dolog e sokféle szerzőtől a sokféle zenei korszak stílusjegyeit tartalmazó kórusműveket egy blokkban elénekelni: elsajátítani, megtanulni és ilyen remek technikával, szépen megszólaló hangokon megszólaltatni kevesek képesek rá. Most a Szeráfi Kórus ilyen élményben részesített bennünket: perfektül tolmácsolták ezeket az irdatlan nehéz, ugyanakkor gyönyörű kompozíciókat. S mindvégig kotta nélkül énekelt a Szeráfi Kórus!

Továbbá meg kell említenem a fiatal Karsa Ilona művésznő fuvolán játszott Bach: e-moll szonátáját is, ami ugyancsak lebilincselő előadásban hangzott el általa. A koncert számomra egyik fénypontja ismeretlen szerzőtől a „Tourdion” franciául énekelt műve volt. És a hangversenyt megkoronázta végén a ráadások között előadott Giuseppe de Marzi- kórusdarab: Maria lassù (természetesen itt olaszul énekelt a vegyeskar). A kortárs olasz szerzőnek eme műve méltán váltott ki szintén lelkesedést a közönség köréből!

A Szeráfi Kórus élükön karnagyukkal, Nagy Ernővel igen magasra tették a mércét, és minőséget kaptunk tőlük. A Pécsi Szent Ferenc Templom énekkara az á capella irodalom remekeiből válogatott, és az igen muzikális, az intonálásban is biztos fiatalokból álló vegyeskar hallhatóan nemcsak ez egyházzenében otthonos, a világi kórusdarabokat is egyaránt briliáns és művészi tudással abszolválja.

A Szeráfi Kórus és karnagyuk a zene meg az ének élménye mellé mást is hoztak - adtak nekünk: sugárzott, ragyogott belőlük az elkötelezett hit, a szeretet, az odaadás, s valami bensőségesség és spiritualitás tetsződött át, ami tudattalanul, de inspirációkat továbbított felénk...

Hatalmas élményben részesítették mindazokat, akik ellátogattak a Hadtörténeti Múzeumba!
Nagy dicséret Őnékik!!!
Társművészetek • 5972011-02-20 14:37:49
Tarr Béla Berlinből bírálja a kormányt
Kocsis vs Fischer • 21102011-02-20 00:58:34
További idézetek az interjúból (Magyar Nemzet, 2011.02.19. Nézőpont, 7. oldal)

"hogy megállapítsuk és hitelt érdemlően bizonyítsuk, mi is történik Magyarországon, ahhoz Magyarországon kell élni. Én nem hiszem, hogy tényleg szörnyű dolgok történnek. Egy példa: ugyebár sokat vitatkozunk a sajtótörvényről, de ha felütöm például a baloldali beállítottságú Népszabadságot, nem látok változást. A cikkek, a hangvétel - minden olyan, mint tavaly vagy tavalyelőtt."

A riporternő idézte Schiff Andrást, aki "soha nem fog fellépni Magyarországon". Kocsis válasza: "Na, ezt nem hiszem. Tudja, mit? Holnap meghívom."

Kocsis megemlítette, hogy kifejezetten jól érzi magát a mai Magyarországon zenészként is. "kicsit még jobban, mint tavaly ilyenkor, ugyanis ki fogják egészíteni a költségvetésünket. Szerintem az előző kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével nem törődött igazán a kulturális élettel."

Fischer Ádám a Weltnek arról nyilatkozott, hogy a magyarok műveletlenek, és nem beszélnek idegen nyelveken. Kocsis ezt így kommentálta: "Ezt én mint magyar állampolgár a leghatározottabban visszautasítom."
Kórusok, kórusművek, karéneklés • 822011-02-20 00:26:00

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Budapesti Történeti Múzeum szervezésében

2011. február 20-án, vasárnap 1/2 12 órakor a Történeti Múzeumban (1014 Budapest, Szent György tér 2.) énekel
a Pécsi Szent Ferenc Templom Szeráfi Kórusa

Fuvolán közreműködik: Karsa Ilona

Vezényel: Nagy Ernő

Műsoruk:

Palestrina: Kyrie /Sine nomine I./
Palestrina: Alma Redemptoris Mater
Bach: Jesu, meine Freude /korál/
Rathgeber: Agnus Dei /Missa brevis/
Patrick Killeen: Ave Maria
Erlebach: Wer bin ich, Herr
Kodály Zoltán: Adventi ének


Morley: Now is the Month of Maying
Ismeretlen szerző: Tourdion
Magyar népdalcsokor
Bárdos Lajos: Tábortűznél
Kodály Zoltán: Esti dal
Média, zene, ízlés • 472011-02-18 22:17:16
D.Tóth Kriszta pedig megválik az m1 csatorna híradójától...
Média, zene, ízlés • 462011-02-18 22:15:29
Lemondott Süveges Gergő a gyerekcsatorna éléről

Index
2011. február 17., csütörtök 17:45 | aznap frissítve

Két napja még a tervek szerint szeptembertől gyermekcsatornává váló m2 műsorstruktúrájáról beszélt a blogján, most hirtelen mégis lemondott.

"Süveges Gergő a jövőben teljes erejével a műsorkészítésre kíván koncentrálni, ezért megválik csatornaigazgatói megbízásától" - áll az MTV szűkszavú közleményében.

Az m2 januárban kinevezett intendánsa, miután létrehozta [1] a leendő gyermek-, ifjúsági és családi csatorna működésének alapjait, megtervezte a csatorna kreatív koncepcióját, elkészítette a műsorstruktúra tervezetét és kialakította a stábot a Magyar Televízió hivatalos közlése szerint úgy döntött, hogy márciustól inkább visszatér a műsorvezetői munkához. Süveges Gergő intendánsá kinevezése előtt a Reggeli című műsort vezette.

Süveges Gergő kedden publikálta blogján [2], hogy hétköznapra gyermekeknek szóló szappanoperát, napi filmet és utána stúdióbeszélgetést, és iskolatévét tervezett, de az új műsorstruktúrában lett volna óvodásoknak szóló zenés műsor, és hétvégente ökumenikus vallási műsor és a Játék határok nélkülhöz hasonló látványos sorverseny is iskolai csapatokkal. A Klubrádió szerda esti műsorában is terveiről beszélt még.

Az m2 és az m1 új műsorstruktúrája elvileg szeptemberben indult volna, de az Index információi szerint a közmédiák összevonásának akadozása miatt felmerült, hogy inkább csak jövő januárban, esetleg áprilisban alakulna gyermekcsatornává az m2. A késlekedés mellett úgy tudjuk, hogy elég pénzt sem szánnak az m2-re. A terveket ugyan az MTV elfogadta, de a gyártó Műsorszolgáltatási Alap egyelőre még nem bólintott rá a megrendelt műsorokra.

Az MTV szerint azért Süveges Gergő az m2 munkáját továbbra is segíti ötleteivel. Megpróbáltuk elérni Süveges Gergőt, de ő nem akart beszélni lemondása okairól. Az MTV közleményében midössze annyit mondott, hogy intendánsi munkája annyi energiát kivánna ezentúl, hogy "annak már a családja látná kárát". És egyébként is rossz példát mutatna, hogy ha pont egy gyerekcsatorna vezetője hanyagolná el a családját.

Régizene • 302011-02-18 22:08:12
Kár, hogy Frushena "eltűnt". Itt ez is neki való terep lenne...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 366202011-02-18 22:06:24
Szokolay Vérnászából annak idején - az LP zenei anyagát felhasználva - színes TV-film készült: Faragó András is remekelt az opera felvételén, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Szőnyi Ferenc és mások oldalán. Úgy emlékszem, a TV pár éve ismét sugározta. Én többször láttam színpadon Faragó Andrást az előbbi hozzászólásokban említett operák többségében. Megemlíteném még Petúrját is Bánk bánból.
Milyen zenét hallgatsz most? • 230522011-02-18 19:48:28
Videóról:

Verdi: Requiem - Ferencsik János emlékére

Zeneakadémia, 1994.

Vezényel: Lukács Ervin

Km.: Állami Hangversenyzenekar, a Budapesti Kórus

Csavlek Etelka, Lukin Márta, Kelen Péter, Kováts Kolos

Ennek a koncertfelvételnek az újra lejátszásával a ma elhunyt Lukács Ervinre emlékezem fájó szívvel.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 365812011-02-17 21:15:23
A TV-interjúból Marton Éva egyik utolsó mondatára itt még senki nem reagált. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy mint közönség nem régóta jár újra az Operába: azóta, hogy ott megtörtént a vezetőváltás.
A Házy-film, a Felfelé a lejtőn, után kissé késlekedve kapcsolódtam be a Záróra adásába, onnantól, amikor Marton szinte leteremtette a kis hölgyet, és kioktatta erről-arról; nem az a bajom ezzel, hogy helyesbítette a kérdező pontatlan ismereteit, hanem ahogyan, olyan undok stílusban tette azt; szinte ledermedtem az egyoldalú diskurzus hangvételén túl a szopránénekesnő dölyfös, kioktató, fölényes, lekezelő, modortalan viselkedésétől. Nem gondolt azzal, hogy ország-világ előtt lejáratja magát? Kollégák, énekesek, zenészek, karmesterek, művészek, tanárok, tanítványok és a régi közönsége közül is sokan ott ülhetnek a képernyő előtt? Most mit gondolnak a világszerte ünnepelt énekesnőről? Én mélységes csalódással és szomorúsággal kapcsoltam ki a készüléket az adás végén.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18692011-02-17 20:29:35
Az említett interjúkat fel lehetne kutatni a korabeli Magyar Nemzet lapszámait előkeresve a Szabó Ervin könyvtárból vagy az OSZK-ban. Köszönöm a forrást!
Opernglas, avagy operai távcső... • 170962011-02-16 23:29:35
Bizony! Tudor-éra Donizettitől: Anna Bolena, Maria Stuarda, Roberto Devereux!!!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18622011-02-16 16:12:22
A két évvel korábbi filmje, A gerolsteini kaland, a másik nagy "szerelem"!... Igen, pályája kezdetén különösen vonzó, ifjú hölgy képmása tekintett (vissza) ránk, nemcsak a színpadról, hanem a filmvászonról vagy a TV képernyőjéről is.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18612011-02-16 16:05:43
Nem emlékeztem rá, hogy a Ráday Imrével énekelt kettősük mellett Házy önálló számokat is énekelt a filmben. Ezeket majd többször visszajátszom és megpróbálom a dalszövegüket lejegyezni.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18602011-02-16 16:01:58
YEs! Egyre gondoltunk...
Joan Sutherland - La Stupenda • 552011-02-15 19:34:22

Ezt a linket ma kaptam, megosztom az érdeklődőkkel:

Joan Sutherland
Kodály Zoltán • 2322011-02-14 23:34:41
A google keresőjébe az előbb beütöttem a "Kodály-módszer"-t, 16.100 találat jött fel.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 364642011-02-14 23:29:52
Tréfás György idén 80 éves! Emlékszem, amikor 2005-ben Miskolcon, a Tell Vilmosban Melchtalt énekelte, milyen szép sikere volt az akkor 74 éves művésznek. Érdekes, hogy Berczelly István ugyanott kezdte énekesi pályáját - Debrecenben - ahol kollégája, egyben fach-társa, Tréfás. Abban már nem vagyok biztos, hogy ma is fellép-e, de tagja a Színháznak, az bizonyos.
Remélem, Berczelly Istvánt még sokáig üdvözölhetjük az Opera színpadán, jó erőben-egészségben!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18562011-02-14 22:26:26
Igen, erre utaltam az 1851. sorszámnál.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18542011-02-14 22:19:46
Amint jeleztem, holnap este, a Duna TV-ben látható újból a „Felfelé a lejtőn” című, Gertler Viktor rendezte magyar film, amelyben Házy Erzsébet alakítja a női főszerepet.

A film zenéjét Polgár Tibor szerezte, a dalszöveg: Darvas Szilárd munkája.

Házy Erzsébet Ráday Mihállyal egy duettben éneklik azt a zenekar kíséretes számot, melynek a címe: „Lásd, ezen az éjszakán”.

Ismét ideírom a teljes stáblistát

Felfelé a lejtőn - fekete-fehér magyar vígjáték, 88 perc (1959)

Rendező: Gertler Viktor

Író: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál

Operatőr: Eiben István
Vágó: Zákonyi Sándor

Zene: Polgár Tibor

Gyártó: Hunnia Filmstúdió

Szereplők:

Házy Erzsébet (Takács Éva),
Kálmán György (Mester Lajos),
Kazal László (Api),
Ráday Imre (Vannai Jenő),
Ascher Oszkár (Doktor úr),
Benkő Gyula (Koncz István, mérnök),
Kibédi Ervin (Szabó Péter, mérnök),
Peti Sándor (Perjés Ábris, fodrász),
Psota Irén (Sebes Maca, énekesnő),
Rajz János (Pista bácsi, portás)

További szereplők:

Rozsos István, Keleti László, Benkő Gyula, Hlatky László, Szabó Ernő, Felföldi Anikó, Egri István, Náray Teri, Kállai Ilona, Lórán Lenke, Benedek Tibor, Dévai Hedvig, Gera Zoltán, Horkai János, Bikády György, Gonda György, Pagonyi János, Földényi László, Raksányi Gellért, Somogyi Nusi, Dömsödi János, Gönczöl János, Kautzky József, Mádi Szabó Gábor, Bán Zoltán, Dárday Andor, Gáti Pál, Inke László, Pásztor Erzsi, Sugár László

Házy Erzsébetnek erről a filmjéről itt a topicon a következő sorszámokon esett szó: 350, 353, 1523, 1524, 1525, 1530, 1532, 1535, 1657, 1660, 1851.
Operett, mint színpadi műfaj • 18002011-02-14 21:30:33
1800
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18522011-02-14 21:19:48
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1961. karácsonyán a Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát, Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!
Minderről részletesen írtam az 530. és az 1.364 sorszámok alatt. Szükségét érzem még egyszer visszatérni ehhez a „klasszikus” Ferencsik/Házy/Ilosfalvy -felvételhez, mert sikerült erről további információkat szereznem. Mindezzel kiegészítem az eddigieket:
Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. karácsonya
Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvay Andor
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)
Kancellár – Gyenge Árpád –próza
Száni – Gazdag Géza – próza
Pali – Bay Gyula –próza
Ferkó – Garay József –próza
Józsi –Kalocsay Ferenc –próza
Paraszt – Gonda György –próza
Purdé –Thuri András –próza
Első gyerek – Kecskédi István –próza
Második gyerek – Kéri Júlia –próza

A rádió ezt a több évtizedes, felbecsülhetetlen értékű stúdiófelvételt időközben digitalizálta: hangszalagról lemezre írta át, ami 14 trackot – két lemezt- jelent. Ennek dokumentációja alapján sikerült a korábbiaknál pontosabban számba vennem A cigánybáró zene/ének/ próza részeit; a dalszövegek, versek kezdő címeit kigyűjtöttem, és mellettük feltüntettem a felvételen hallható énekeseket, közreműködőket.

Így teljesebbé tudom tenni a Ferencsik János vezényelte egyetlen Strauss-operett magyar nyelvű rádiófelvételéről azokat a részleteket, melyekben HÁZY ERZSÉBET is énekel. Ezek a számok pedig a következők:

- Jelenet és Czipra dala az 1. felvonásból: „Nem csal az előérzetem, sejtettem én…” „Mit mond ez itt… Nagy öröm ér nemsokára, kincsnek jutsz birtokába” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy)

- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai, Házy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar, Ladomerszky - próza)

- Szaffi dala, 1. felvonás: „Oly árva és oly jó, nincs senki a földön…” „Vigyázni jó, félni jó...” (Házy)

- Barinkay és a cigányok jelenete az 1.felvonásból: „Ki vagy te, gyönyörű cigánylány?”; Már visszajöttél, uram, csak eddig tartott a kézfogó?”; Cigány, cigány…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar)

- Cigánykórus és jelenet az 1. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” (Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, énekkar)

- Szaffi és Barinkay kettőse, és az 1. felvonás fináléja: „Cigányvajda a párom”; És várd …erre kint, mind egytől-egyig híveim”; „…várva vár ma rád szülőhazád”; (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Ilosfalvy, Lendvay, Melis, énekkar)

- Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „ Itt őrzöm még, mit hű cseléd, az uram birtokát”; „Nem álom az, való igaz…”; „Ez bók, hogy asszonyod vagyok…”; Mily szívalakú száj, mily gyönyörűség” (Házy, Ilosfalvy)

- Jelenet, Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa a 2. felvonásból: „Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!”; „Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!”; „Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak.” (Házy, Komlóssy, Ilosfaly)

- Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy, Komlóssy, Ilosfalvy)

- Szaffi és Barinkay kettőse a 2. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy, Ilosfalvy, énekkar)

- Toborzó, jelenet Szaffi és Barinkay kettőse és a 2. felvonás fináléja: „Zengjen a toborzó! Éljen!...”; „Csapj kezembe szép öcsém…”;” Hercegnő, én?!...„ Ez nékem nagy csapás!...” Én rangbéli úr vagyok, ezt úgyis tudja…” (Ágai, Garancsy, Házy, Komlóssy, Bartha, Bende, Lendvay, Melis, énekkar)

- Bevonulási jelenet, induló a 3. felvonásból: „Katonák, polgárok, a háború végetért!...” (Ágai, Házy, Bartha, Bende, Ilosfalvy, Melis, énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Ilosfalvy, Melis, énekkar)

Az elmúlt 50 év során a rádió számtalanszor leadta A cigánybárót és/vagy a részleteit. A teljes stúdiófelvételt mindazonáltal legutoljára mégis elég régen, 1994. május 1-jén 21:10 kor sugározta a Petőfi adón.
Operett, mint színpadi műfaj • 17972011-02-14 21:16:26
Szerintem, ez a topic nem alkalmas arra, hogy itt ilyen magas nívójú fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Meg bevallom, hogy kedvem sincs hozzá ezt a diskurzust folytatni.
Kodály Zoltán • 2302011-02-14 18:19:23
A mai Magyar Nemzetben olvasom az alábbi közleményt:

Elment Szabó Helga

Szombaton elhunyt Szabó Helga, Kodály Zoltán egykori tanítványa, a magyar zenepedagógia egyik legnagyobb alakja. A magyarországi általános iskolai ének-zene tagozatos gyermekek jól ismerik a nevét, mert sokan még ma is az általa készített tankönyvből tanulnak, ugyanakkor nevéhez fűződik az az óriási erőfeszítés is, hogy a Kodály-módszer sikeresen elterjedjen a világon. Szabó Helga 78 éves volt.
(D.H.G.)
Jacques Offenbach • 4132011-02-14 18:03:13
Bartók Rádió

2011.02.14.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

1. rész: Orfeuszról ferde tükörben
Részletek az Orfeusz az alvilágban c. műből

Euridyce - Natalie Dessay,
Jupiter - Laurent Naouri,
Arisiée-Pluton - Jean-Paul Fouchécourt,
Orfée - Yann Beuron,
a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara és Kórusa,
vez. Marc Minkowski

A műsor vendége Bozó Péter zenetörténész
Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.15.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

2. rész: Bellini, Rossini, Wagner

1. A jövő szimfóniája (Laurent Naouri - ének, Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
2. Nyitány nagyzenekarra (Les Musicien du Luovre, vez. Marc Minkowski),
3. Monsieur Choufleuri - részletek (Reiner Süss, Renate Hoff, Harald Neukirch, Gerd E. Schäfer, Wolfgang Hellmich - ének, a Berlini Német Opera Kórusa és Zenekara, vez. Robert Hanell)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.16.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

3. rész: Párizs és Párisz

1. Párizsi élet - részlet (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Henry, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Párizsi vidámságok - Manuel Rosenthal hangszerelése (New York-i Filharmonikusok, vez. Leonard Bernstein),
3. Szép Heléna - részletek (Jessye Norman, John Aler, Charles Burles, Gabriel Bacquier, Jean-Philippe Lafont - ének, Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, vez. Michel Plasson)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.17.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

4. rész: Peru és III. Napóleon

1. Lischen és Fritzchen - részlet (Anne Sofiei von Otter, Laurent Naouri - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
2. Gerolsteini Nagyhercegnő - részletek (Anne Sofiei von Otter, Gilles Ragon - ének, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski),
3. La Périchole (Teresa Berganza, José Carreras, Gabriel Bacquier, Michel Sénéchal, Michel Trempont - ének, A Toulouse-i Opera Kórusa és Zenekara, veu. Michel Plasson),
4. Madame l´Archiduc - abc-szextett (Anne Sofie von Otter, Gilles Ragon, Jean-Christophe Keck, Jean-Christophe Henry, Christophe Grapperon, Laurent Naouri - élnek, Les Musiciens du Louvre, vez. Marc Minkowski)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


2011.02.18.
14.00 A hét zeneszerzője: Jacques Offenbach

5. rész: A bábu, a beteg és a kurtizán

Részletek a Hoffmann meséiből (Roberto Alagna, José van Dam, Natalie Dessay, Leontina Vaduva, Sumi Jo - ének, a Lyoni Opera Kórusa és Zenekara, vez. Kent Nagano)

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Mark Damisch (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68
BEETHOVEN: f-moll (Appassionata) zongoraszonáta, Op.57
SCHUBERT: C-dúr (Wanderer) fantázia, Op.15, D 760

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Micheller Myrtill & Pintér Tibor Duo
A mai nap
született:
1661 • Georg Böhm, orgonista és zeneszerző († 1733)
elhunyt:
1997 • Rudolph Bing, operaigazgató (sz. 1902)