vissza a cimoldalra
2014-07-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50049)
Társművészetek (949)
Momus társalgó (5363)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
Kedvenc előadók (2680)
Milyen zenét hallgatsz most? (23835)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10474)
A csapos közbeszól (91)

Élő közvetítések (4013)
Momus-játék (4636)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (1965)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5066)
Operett, mint színpadi műfaj (2225)
Franco Corelli (97)
Házy Erzsébet művészete és pályája (2964)
Kimernya? (1936)
Vincenzo Bellini (338)
Pantheon (1286)
Kedvenc magyar operaelőadók (919)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (495)
musical (124)
A nap képe (1467)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (615)
Régizene (3108)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15656 hozzászólás)
Erkel Színház • 24272010-12-17 22:29:44
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidelióról:

"Az Erkel Színházról: igen, a 2011/2012-es műsortervben szerepel a játszóhely, terveink szerint december 7-ére rendeznénk meg a nyitóelőadást. A megvalósulást a közbeszerzések és a politikai döntések határozzák majd meg, bízzunk a legjobbakban. Lelkesen, boldogan és türelmetlenül várjuk, hogy újra megnyíljon ez a nagyszerű színház."
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358902010-12-15 18:07:22
Török Géza: "Most nem vagyok reflektorfényben"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358842010-12-15 00:29:07
Az Ascanio Albában második előadására sikerült eljutnom az Operaházba. Érdemes volt. Kolonits Klára két nagyszerű koloratúrszoprán áriája különösen szépek! A legnagyobb tapsokat, sőt bravókat, a remekül énekelt bravúr-áriái váltották ki a közönségből, de a színpadi mókás jelenléte is telitalálat! Az operában - a rendezés szerint - a humorát is megcsillogtathatja. Ezen az estén módja nyílt erre még külön rájátszania: amikor a második felvonást nyitó néma - pantomimszerű - jelenete alatt késve érkező, a közönség sorában helyét elfoglani igyekvő fiatal párt - mintegy a rendezői instrukciókba beépítve - rögtönözve, tréfásan megdorgálta, amit a publikum igen nagy tetszéssel reagált le... Már ezért a jelenért megérte ellátogatnom kedd este az Andrássy úti Ybl-palotába!
Operett, mint színpadi műfaj • 17752010-12-13 23:54:06
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák!

Az Operettszínház honlapjáról:

Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek.

A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival.

Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®.

Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve.

Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca.

Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán

Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd.

A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti!



Bordás Barbara és Dolhai Attila



Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán!

Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358542010-12-13 23:37:13
Itt van ez a mai keltezésű hír:

Alföldi marad - Nemzeti Színház kommunikéje

Operett, mint színpadi műfaj • 17742010-12-13 23:04:30
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: Biztosra mentek

„A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”



Házy Erzsébet művészete és pályája • 18142010-12-13 00:47:16

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Kemény Egon- Erdődy János - Gál György Sándor: Komáromi farsang

Részletesen ismertettem a rádióoperettről a tudnivalókat az 1344. és 524. sorszámokon.

Egy helyesbítés: a Rádió Dalszínháza bemutatója nem 1958-ban volt, hanem 1957. február 08-án.

Teljessé teszem a rádiófelvételen közreműködők listáját:

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar mellett további neves prózai és énekes művészek szerepelnek ezen a rádiófelvételen:
Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A felvétel teljes időtartama: 117 perc

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18132010-12-13 00:46:31

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Az 1343 és 523. sorszámok alatt hoztam Házy Erzsébet összes rádiós felvételei-
bokkban Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt c. 1958-as rádióoperettjének felvételéről néhány adatot.

Szövegíró, versek: Kristóf Károly

A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István, Bilicsi Tivadar

A műnek egy részletét említettem meg, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…”

További két adatot szereztem be erről a rádiófelvételről:

- Duett az operettből: „ Mire vársz?” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekel) – ez a részlet is a Qualiton 1967-es kiadású lemezén is megtalálható (LPX 16572) – lásd: 1764 sorszámnál.

- Szeretlek, Budapest (Bilicsi Tivadar)

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18122010-12-13 00:45:51
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Éva a Paradicsomban – részlet a rádióoperettből

Szövegét írták: Solty E. – Iványi L.- Szilágyi László - Békeffy István.
Rádióra alkalmazta: Kellér Dezső

Korábban, az 518-as sorszám alatt tévesen írtam a rádiós bemutató idejét: nem 1957-ben volt, az1967. év a pontosabb terminus.

Az operett egy részletét – duett - ismerem a rádióból: „Ne kérdezd” – Házy Erzsébet, Korondy György előadásában. Ez a részlet a Qualiton 1967-es kiadású lemezén is megtalálható (LPX 16572) – lásd: 1764 sorszámnál.

Az MRT Szimfonikus Zenekarát pedig nem Bródy Tamás vezényelte, mint írtam, hanem Gyulai Gaál Ferenc.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18112010-12-13 00:45:13
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Polgár Tibor - Kristóf Károly: A lepecsételt asszony

Erről az 1952-es Rádió Dalszínháza bemutatóról részletesen az 1339. sorszám alatt írtam. A teljes szereposztás és egyéb információk mellett felsoroltam a daljáték rádiófelvételén hallható zenei részleteket:

- Baptiste belépője (Rátonyi)
- Szerenád (Sárdy)
- Együttes és Anna belépője HÁZY, Kishegyi, Radnay, Reményi, Angyal, Molnár)
- Anna dala (Házy)
- Szerelmi kettős: „szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét... Én akarom a csókodat most!…” (HÁZY, Sárdy)
- Vidám ballada (Rátonyi)
- Honvágy-dal (HÁZY)
- Kérek kölcsön egy csókot (Zentay, Rátonyi)
- Anna és Pál kettőse (HÁZY, Sárdy)
- Dal (Palócz)

Találtam további két részletet, melyeken Házy Erzsébet is énekel, így ezekkel kiegészítem ezt a felsorolást:

- I. felvonás fináléja (HÁZY, Zentay, Angyal, Reményi, Rátonyi)
- II. felvonás fináléja (HÁZY, Zentay, Sárdy, Palócz, Radnay, Angyal, Reményi)

A felvételeken a Földényi Kórus is közreműködik. Az MR Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli.

Az 1952-es első adást követően többször sugározta a rádió a daljáték részleteit. A teljes felvétel egyik későbbi ismétlésének dátuma: 1961. november 20.

A felvétel teljes időtartama: 112 perc

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18102010-12-13 00:44:39
Igen, szerintem is ez a kép az egyik legbájosabb róla, azok között, amiket ismerek. Nem voltam az aukción, így nem tudom,hogy elkelt-e a liciten, s ha igen, mennyi volt a leütési ár.
Erkel Ferenc • 2722010-12-12 22:26:31
Sajnos, nem lesz István király a Müpában.
Élő közvetítések • 8912010-12-11 17:34:42


Ma este, Bartók Rádióban

19.35 - 21.33 Közvetítés a Római Parco della Musicából

Cherubini: Lodoiska - háromfelvonásos opera

Szövegét - Jean-Baptiste Louvet de Couvrai regénye nyomán - Claude-François Fillette-Loraux írta

Vezényel: Jérémie Rhorer Km. a Les Eléments Kamarakórus (Műv. vez. Joël Suhubiette) és a Le Cercle de l´Harmonie Kamarazenekar

Szereposztás:

Floreski gróf - Sébastien Guéze (tenor)
Lodoiska, Altanno hercegnője - Nathalie Manfrino (szoprán)
Dourlinski - Pierre-Yves Provot (bariton)
Titzikan - Philippe Do (tenor)
Altamoras - Alain Buet (basszus)
Lysinka - Hjördis Thébault (szoprán)
Varbel - Armando Noguera (bariton)

(október 15.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 357572010-12-09 00:45:06
Kolonits Klára sikeres ős-Bánk bán Melindája, meg a koppenhágai fellépései (Beatrice di Tenda koncertszerű előadásai) után a Fauno szerepe beugrással - nem kis vállalkozások! Én a második előadáson leszek ott, és biztos, hogy vörösre tapsolom a kezem...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 357562010-12-09 00:34:56
á la Vitray...
Erkel Ferenc • 2712010-12-09 00:25:13
Kedves Sipi!
Köszönöm felajánlásodat, de megvan nekem is DVD-n - a TV-ből egyből DVD-lemezre vettem. Korábbi bejegyzésemben csak azt akartam megfogalmazni, hogy ez a becses TV-közvetítés kijöhetne "gyári" lemezen- dobozban...
Mellesleg, egy kedves ismerősömnek, átírtam lemezre (ahogy Te is kedvesen felajánlottad ezt a segítséget), lehet, hogy azóta már "vándorútra" kelt az átirat...
Gaetano Donizetti • 6172010-12-07 22:19:07
Fülöp Károly (opera-vilag.hu) összeszedegette a Youtube-on fennlévő Boleyn Anna-részleteket az Opera nagyhírű, Békés András rendezte produkciójából. Külön említést érdemel, hogy a cikk szerzője mindhárom Annának teret szentel és enged; Csavlek Etelka, Pitti Katalin, Szűcs Márta videóiból - a Youtube oldalán – apránként akár egy teljes Boleyn Anna is kikerekedhet – idő kérdése az egész…

Lehár Ferenc • 1812010-12-06 22:29:20

MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA
A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata
Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László
2010. 2. évfolyam, 1. szám
Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében

________________________________________
Page 38
38
Dr. Vértes László
Lehár Ferenc zeneszerző, karnagy
Születése 140. évfordulójára

„… nem foglalkozom a műfaj iskolás kérdéseivel”
Lehár Ferenc

A művészetterapeuta egyik szakmai és etikai kötelessége, hogy a terápiás foglalkozásokon
„szereplő” művészek életpályájáról tájékoztatást adjon. E téren – valljuk be – akadnak
hiányosságok. Ezek feloldása érdekében vázolunk életműveket szakfolyóiratunkban.
Lehár Ferenc – az egyetemes muzsikatörténet zenitjén álló világhírű, magyar komponista.
Gyönyörű alkotásait világszerte játsszák, közvetítik hatalmas sikerrel. 1952. november 28-án,
Budapesten a felújított Luxemburg grófja első előadásán édes Szüleimmel én is jelen voltam.
Azóta az operett rajongója vagyok. (Életem első zenés színházi előadása volt. Az első
színházlátogatás: 1952. őszén, Molnár Ferenc óriási sikere, A hattyú.)
Lehár Ferenc Magyarországon, Komáromban, 1870. április 30-án született. Alkotásait
hazánkban, külföldön operettszínházak, operaházak is játszották. 1948. október 24-én halt meg
Bad Ischl-ben.
Az életutat könyvek, füzetek sora mutatja be, ezért mozaikokat közlünk.
Budapest, Margitsziget, Szabadtéri Színház – sok nyáron A víg özvegy – ezt néztem, hallgattam
– Glavari Hanna: Házy Erzsébet, a karmester Breitner Tamás.
Giuseppe di Stefano szerepe: A mosoly országa – Szu Csong herceg.
Placido Domingo szülei, Pepita Embil és Placido Domingo 1956-ban, spanyol színpadon
szerepel a Luxemburg grófjában.
Placido Domingo a Luxemburg grófja karmestere.
Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras – Lehár Ferenc áriát énekelnek.
Joan Sutherland A víg özvegy Glavari Hannájaként tündökölt.
1999. Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét is műsorra tűzi – idén először – a veronai
Aréna. Andrea Bocelli, a világtalan sztártenor, valamint Cecilia Gasdia és Fabrizio Frizzi
énekli a főszerepeket a produkcióban, amelyet hét alkalommal adnak elő a római kori hatalmas
szabadtéri amfiteátrum színpadán.
2002-ben október 24-ét Kálmán Imre születésének 120. évfordulója és Lehár Ferenc
halálának 54. évfordulója alkalmából az Operett Napjává nyilvánították.
(Kálmán Imre Siófokon, 1882. október 24-én született és 1953. október 30-án halt meg,
Párizsban.)
1990. április 28-án az Esti Hírlap 2. oldalán jelent meg Kristóf aláírással szép cikk: „Éljen
Lehár. Százhúsz éve született a világhírű zeneszerző” – a főcím fölött: „Mikor lesz utcája?” (?!).
A szövegrész:
„Most van születésének 120. évfordulója, Komáromban neveztek el róla utcát, ahogy a túlsó
Komáromban szobra is áll, Bécsben megtalálható a Lehár-gasse, Pesten vajon mikor neveznek
el róla utcát?”
Éppen 20 év telt el. A magyar fővárosban még mindig nincs a magyar Lehár Ferenc-ről
elnevezett közterület! Emléktáblája sincs! Szobra sincs!
Intermezzo. A hajdani magyar Komáromban született Jókai Mór és Lehár Ferenc. A
szülőházakat lebontották.
Bad Ischl – szépséges üdülőhely. Lehár Ferenc lakóháza ma emlékmúzeum. Kétszer
látogattam meg. Giacomo Puccini két levelét is olvashattam. A magyar zeneszerzőt tisztelet
övezi. A ház utcájának neve 1930-tól, a 60. születésnap ünnepi eseményétől: Lehár – Kai.
Lehár Ferenc és Richard Tauber
Richard Tauber énekművész, operaházi magánénekes, kamaraénekes, operett-bonviván.
Linzben, 1891. május 16-án született. Világhírű énekes, tenorista lett. Lehár Ferenccel a
legjobb barátságba került. A Maestro késői műveit a főszereplőről Tauber operetteknek
nevezték el. Richard Tauber csodálatos színész és énekes volt: a Lehár-hősök tökéletes
alakítója hangban és játékban. Az említett alkotásokat többnyire a happy and hiánya jellemzi.
Szakítás, válás, búcsú – és ezek a művek is világhírűek lettek. Richard Tauber Londonban,
1948. január 8-án halt meg.
Érem. Két emlékéremről tudok. Ausztriában bocsátották ki 30 mm átmérőjű, 25 Schilling
névértékű, előoldalán Lehár Ferenc kissé balra néző portréja, a külső körívben 2 oldalon és
________________________________________
Page 39
39
fenn FRANZ LEHÁR, lent 1870 – 1948. Bal oldala a szöveg alatt 1970. (a kiadás éve a 100.
születési évforduló).
2008-ban, Giacomo Puccini születésének 150. évfordulójára emlékérmet terveztem,
szakfolyóiratunk 2009. évi 1. évfolyama 1. számának 5. oldalán mutattam be. A hátoldal
szövegében feltüntettem: Lehár Ferenc barátja.
Bélyeg. Ausztria 1970-ben, Lehár Ferenc születésének 100. évfordulóján bélyeget bocsátott ki,
egy értéket. A névérték 3,50 Schilling. Szöveg a bal oldalon: Franz Lehár: Die lustige Witwe.
Magyarország. Lehár Ferenc emlékbélyeg, születésének 100. évfordulója alkalmából. Egy
érték, 775 000 fogazott, 6 876 nem fogazott darab, a névérték 2,- Ft.
Lehár Ferenc műveit sok-sok művész – operaénekes, operettművész, prózai színész – adta elő.
Világhírűek is, bizonyítva tehetségüket az „operett”-ben is. A számomra legkiválóbbakat
említem – előttük és a Mester előtt is tisztelegve.
Karmesterek: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Makláry László, Zubin Mehta, Placido Domingo.
Énekművész hölgyek: Alpár Gitta, Decsi Ágnes, Eggerth Márta, Fenyvesi Éva, Gallay Judit,
Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Kalocsay Zsuzsa, Koltay Valéria, Kovács Iby,
Zarah Leander, Lehoczky Éva, Jeanette MacDonalds, Mednyánszky Ági, Németh Marika,
Örkényi Éva, Petráss Sári, Petress Zsuzsa, Réthy Eszter, Anneline Rothenberger, Joan
Sutherland, Zentay Anna, Zilahy Irén.
Táncművész hölgyek: Balogh Edina, Szamosi Judit.
Énekművész urak: Alfonzó, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Benkóczi Zoltán, Bilicsi Tivadar,
Andrea Bocelli, José Carreras, Maurice Chevalier, Placido Domingo, Peter Dvorsky, Feleki
Kamill, Gárday Gábor, Gozmány György, Homm Pál, Ilosfalvy Róbert, Karizs Béla, Keleti
László, Jan Kiepura, Király Ernő, Kishegyi Árpád, Latabár Kálmán, Márkus László, Wieslaw
Ochman, Luciano Pavarotti, Rajz János, Rátkai Márton, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Rudolf
Schock, Simándy József, Giuseppe di Stefano, Szabó Miklós, Székelyhidy Ferenc, Richard
Tauber, Udvardy Tibor, Virágh József.
Lehár Ferenc, köszönöm az örökszép melódiákat!
A fiatal Lehár Ferenc
Lehár Ferenc a zongora mellett
________________________________________
Page 40
40
A karmester Lehár Ferenc
Az idősödő Lehár Ferenc
és aláírása (képes levelezőlap)
Lehár Ferenc és Schani kutyája
Lehár Ferenc és felesége
Sophie Zürichben, 1947-ben
Lehár Ferenc, Jarmila Novotna
és Richard Zauber (jobbról)
A hetvenéves Lehár Ferenc ás „A mosoly
országa” főszereplői: (balról) Nagypál
László és Szabó Ilonka. (Jobbról) Raffay
Erzsi és Sárdy János
________________________________________
Page 41
41
Lehár Ferenc lakóháza Bad Ischl-ben,
ma emlékmúzeum
Bródy Tamás
Makláry László
Fritzy Massary
Joan Sutherland
Jeanette MacDonald és Maurice Chevalier
________________________________________
Page 42
42
Decsi Ágnes
Feleki Kamill
Németh Marika és Feleki Kamill
Honthy Hanna
Réthy Eszter
Petress Zsuzsa és Latabár Kálmán
________________________________________
Page 43
43
Oszvald Marika
Pepita Embil és id. Placido Domingo
Balogh Edina
Szamosi Judit
Giacomo Puccini emlékérem,
Lehár Ferenc barátságát is feltüntetve
________________________________________
Page 44
44
Lehár Ferenc pénzérme
Lehár Ferenc emlékbélyeg Ausztriában
Lehár Ferenc emlékbélyeg
Magyarországon
Lehár Ferenc • 1802010-12-06 22:26:21
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA
A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata
Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László
2010. 2. évfolyam, 1. szám

Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében

Dr. Vértes László

Lehár Ferenc és Giacomo Puccini

Az operettkomponista 140 éve született

Giacomo Puccini 140 évvel ezelőtt, 1858. december 22-én, a toscanai Lucca városkában
született. Belgiumban, Brüsszelben, 1924. november 29-én 23 óra 30 perckor halt meg,
láncdohányzása következtében kialakult gégerák miatt. A sors tragédiája, mindössze 66 éves
volt!
Lehár Ferenc Kristóf Komáromban született 1870. április 30-án és Ausztriában, Bad Ischl-
ben hunyt el 1948. október 24-én.
Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó barátságban voltak. Lehár Ferenc tiszteletére
emlékmúzeumot rendeztek be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett
kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található:
Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek dedikált. Rajta a dátum: 1920.
A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt.
Az utca neve, amelyben a lakóház található: Lehár Kai 4.
Itáliában, Torre del Lago Puccini településen található az a ház, ahol Giacomo Puccini hosszú
időn át élt és alkotott. Ma emlékmúzeum, ahova érdemes ellátogatni, s a hatalmas anyagban
gyönyörködni. Belépve a házba, láthatjuk a Maestro zongoráját kis oldalasztalkával, amelyen a
kottákat írta, székével hol oda, hol meg a billentyűk felé fordulva. A zongorán több kedves barát
dedikált fényképe is látható, az egyiken Lehár Ferenc van, Giacomo Puccininak írt sorokkal.
Clemens Höslinger osztrák könyvtár-tudós Giacomo Puccini című, több kiadást megért
könyvében említi, hogy Lehár Ferenc Bécsben 1920. október 29-én fényképet dedikált
barátjának, s utal arra is, hogy Giacomo Puccini mennyire értékelte Lehár Ferenc műveit.
Otto Schneidereit Lehár Ferencről írott értékes kézikönyvét magyar nyelven is kiadták. (Otto
Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988.) - Ebből idézünk: "Sokszor és sokan
értették félre Lehár műveit, és nem utolsósorban más zeneszerzők is. Az egyetlen kivétel
Giacomo Puccini volt, az olasz zeneszerző, akihez igazi - bár nem túl hosszan tartó - barátság
fűzte Lehárt. Találkoztam én a közélet nem egy nagyságával... mégis, eltekintve a Puccinihoz
fűződő meleg barátságomtól, midig is magányos maradtam."
Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Giacomo Puccinival, ki A Nyugat lánya című
operájának bemutatójára érkezett Bécsbe, s óriási ünneplésben részesítették. Lehár Ferenc
révén sok olyan emberrel is megismerkedett, akik kissé távolabb álltak az opera-műfajtól, többek
között Sigmund Eisenschützcel, a Carl Theater akkori igazgatójával, aki rábeszélte őt:
komponáljon operettet a Carl Theater számára. Operett helyett azonban vígopera jött létre,
amelyet tekintettel a háborús helyzetre, - Olaszország és Ausztria akkor már ellenfelek voltak, -
Monte Carloban adtak elő. Lehár Ferenc, már a háború után, kéréssel fordult Giacomo
Puccinihoz. A válaszlevélben az alábbi olvasható: "Drága, nagy hírű Maestro! nagyon
köszönöm kedves levelét... Birtokomban a Pacsirta című operettje, s csak ennyit mondhatok:
bravó, maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz! Ó, mennyire emlékszem az 1913-as
napokra! ... Vajon visszatérek-e valaha oda valami új muzsikával, új művel? Legalább azt
szeretném remélni, hogy teljesül a vágyam, és viszontláthatom Eisenschütz barátomat és Önt,
kiváló mester - s ehhez csatlakoznak legszívélyesebb üdvözleteim -Giacomo Puccini."
________________________________________
Page 35
35
Giacomo Puccini kívánsága csak 1920 őszén teljesült, ám Lehár Ferenc már ezt megelőzően
felkereste őt Olaszországban. Bécsben mindjárt két művének bemutatójára is sor került.
Október 9-én mutatták be a La Rondiné-t (A fecske), s október 20-án, az Operaházban az Il
Trittico-t. Mindez rengeteg izgalommal járt, főképp mivel a La Rondine nem aratott tartós
sikert. Ám Lehár Ferenc és Giacomo Puccini mégis többször összetalálkozott ezekben a
hetekben. Lehár Antal később így art erről: "Ferenc engem és feleségemet egyszerű vacsorára
hívott meg. Csak egy vendég volt még ott: Puccini. Ferenc elég jól beszélt olaszul, Puccini csak
néhány szót tudott németül. A két mester már vacsora közben is szinte kizárólag műveikből vett
idézetek segítségével érintkezett egymással: halkan dudorászva jelezték, s azután
megmagyarázták őket. Aztán mindketten zongorához ültek. Szorosan összeölelkeztek, hol
Puccini játszott a jobb kezével, hol Lehár a bal kezével, hol meg egymást kísérték. Káprázatos
harmóniák keletkeztek, puccinis és leháros hanghatások és fordulatok vetekedtek egymással.
Felejthetetlen este volt, s emléke vissza-visszatért Puccininak Ferenchez írott leveleiben."
Giacomo Puccini hazatért Torre del Lagóba, onnan írta 1921. elején: „Kedves Barátom!
Visszatérve kicsiny, csendes fészkembe, Magához száll első gondolatom. Még mindig a
csodálatos Bécs lenyűgöző benyomásainak hatása alatt állok, a városnak, ahol miden ember
lelkében ott vibrál a zene, a ahol még a lélektelen tárgyaknak is mintha ritmikusan lüktető élete
lenne. Kedves Maestro! Meg sem mondhatom, mennyire boldog voltam, hogy egészen közelről
megismerhettem, hogy megcsodálhattam az ön emberi jóságát és világszerte ismert
muzsikájának dallamait. Teljes szívemből köszönetet mondok mindazért a jóért, amivel
elhalmozódott, mind a magam, mind a feleségem nevében. Fogadja kérem barátjának
legszívélyesebb kézszorítását – Puccini” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest,
1988. 142. oldal).
Néhány nappal Karczag halála után ünnepi keretek között mutatták be Giacomo Puccini Manon
Lescaut-ját. A zeneszerző fia, Tonio társaságában érkezett Bécsbe. Meglepetést keltett, hogy
autóval keltek át az Alpokon. Ez volt Lehár Ferenc és Giacomo Puccini utolsó találkozása
(Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 161. oldal.).
„Másfél évvel Giacomo Puccini halála után mutatta be a milánói Scala a zeneköltő utolsó
operáját, a Turandot-ot. Lehár Ferenc a világ minden kincséért sem mulasztotta volna el, hogy
ott legyen. A darabot befejező kettőst Giacomo Puccini már nem írhatta le. A karmester,
Arturo Toscanini, ennél a pontnál letette a karmesteri pálcát, s a közönséghez fordulva így
szólt:
'Itt véget ért a Mester műve!' Toscanini szavai után néhány másodpercig csönd volt. S azután
percekre kitört a zokogás. Mindenki sírt, aki csak ott volt a Scala hatalmas nézőterén – sírtam én
is... A második milánói előadástól kezdve aztán teljes egészében adták az operát, amelyet Franco
Alfano fejezett be, Giacomo Puccini vázlatai alapján.” (Otto Schneidereit: Lehár.
Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 164. oldal.). A Turandot ősbemutatója Milánóban volt 1926.
április 25-én, a Teatro alla Scala-ban. A karmester minden idők legnagyobbikja: Arturo
Toscanini. A magyarok közül Lehár Ferenc, s világhírű baritonistánk, Palló Imre voltak jelen.
A darab magyarországi ősbemutatóját a Magyar Királyi Operaházban 1927. november 14-én
tartották.
Giacomo Puccini első két művének szövegírója fiatal itáliai költő, Ferdinando Fontana. A két
alkotás, sajnos sehol a világon nem éri el megérdemelt színrevitelét. Magyarországon az első
csak koncertszerű – zeneileg tökéletes – előadásban került a nézők - hallgatók elé. Sokszor
tévesen fordítják (és tévesen értelmezik) a mű címét, helyesen: A lidércek. Giacomo Puccini
________________________________________
Page 36
36
második műve az Edgar. Lehár Ferenc világhírű alkotását, A víg özvegyet Ferdinando
Fontana fordította olasz nyelvre. (Engedtessék meg egy megjegyzés: A víg özvegy címszerepét
Glavari Hannát, a legkitűnőbb énekesnők szólaltatták meg, például Joan Sutherland, Házy
Erzsébet, Németh Marika. A férfi főszerepben Danilovics Danilóként mindig örömmel
fogadtuk az igencsak mellőzött tenoróriást, minden idők egyik legszebb hangú lírai tenorját,
Udvardy Tibort.
Alfred Maria Willner szövegíróként tevékenykedett Lehár Ferenc Éva, Luxemburg grófja és
Végre egyedül című operettjeiben. Giacomo Puccini egyetlen operettje, a La Rondine német
szövegének munkatársaként is dolgozott. (Willner Goldmark Károlynak is írt szövegkönyvet:
Charles Dickens nyomán A Házitücsköt – 1896., Johann Wolfgang Goethe művéből a
Berlichingen Götzöt – 1902, és William Shakespeare után a Téli regét – 1908.
Közreműködött továbbá Johann Strauss: Az ész istennője és Leo Fall: A dollárhercegnő című
operettjének szövegkönyvében is.)
1913-ban, október 27-től 28-ig Giacomo Puccini Bécsben tartózkodott, a Hotel Bristolban
lakott. Október 11-én a Pillangókisasszonyt, 19-éán a Bohéméletet nézte meg a Hopoferben.
Október 14-én pedig A Nyugat lánya című operájának az ausztriai ősbemutatóján jelent meg.
Giacomo Puccini a következő Lehár műveket látta:
A leírások szerint, bécsi tartózkodásakor részt vett a Die ideale Gattin (A tökéletes nő) című
Lehár Ferenc operett előadásán, a Theater an der Wien-ben. Valamelyik korai előadást
láthatta, mivel az ősbemutató 1913. október 11-én volt.
Giacomo Puccini 1914. május 4. és június 30. között Milánóban tartózkodott, ahonnan
Párizsba és Bécsbe is ellátogatott. Ekkor nézte meg Lehár Ferenc Endlich allein (Végre
egyedül) című operettjét a Theater an der Wien-ben. E mű átalakításával keletkezett minden
idők egyik legragyogóbb színpadi műve, A mosoly országa.
Giacomo Puccini levélbeli említése Lehár Ferencről:
Giacomo Puccini 1924. november 1-jén Viareggioból levelet írt Milánóba, a Casa Ricordi
igazgatójának:
”Kedves Renzo és Carlo, olvassátok el azt az újságkivágást, amelyet Lehár küldött. Én – hogy
tudjátok magatokat mihez tartani, – nem tettem semmilyen nyilatkozatot és semmilyen
engedményt...” A bécsi Operaház ugyanis nem tudott pénzbeli kötelezettségeinek eleget tenni és
a ricordi cég visszavonta Giacomo Puccini operáit. Az újság azt is tudni vélte, hogy a szerző
nem járult hozzá ehhez a rendelkezéshez. Ezt az újsághírt küldte meg Lehár Ferenc Giacomo
Puccininak (Puccini, levelek és dokumentumok. II. kötet, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest,
1964.)
1918. végén jelent meg a berlini Parthas Kiadó új kötete, Ingrid és Herbert Haffner munkája,
„Immer nur lächeln....” címmel, alcíme: „Das Franz Lehár Buch”. A cím utalás Szu Csong
herceg áriájára, amely minden idők egyik legcsodálatosabb operettjében, A mosoly országa első
felvonásában hangzik el: „Mosolygó nézés...”. A kötet értékes összefoglalást ad a nagy
komponista életpályájáról és két oldalt szentel Giacomo Puccinival való kapcsolatának. A
szerzők említik, hogy a Maestro, Giacomo Puccini többször ellátogatott Bécsbe, ahol
találkozott jó barátjával, Lehár Ferenccel.
Kölcsönösen tisztelték egymás személyét és alkotásait. Lehár Ferenc jól beszélt olaszul, mivel
fiatal karmesterként Polában működött. És ott aratta első sikereit. Utoljára 1923. őszén
találkoztak Bécsben. A Manon Lescaut adták, Giacomo Puccini azon művét, amely először
aratott világsikert, még 1883-ban. Röviddel ezután, 1924. november 29-én a Maestro meghalt.
________________________________________
Page 37
37
Lehár Ferencet a tragikus hír súlyosan érintette, hosszú időn át naphosszat szótlanná vált.
Később Lehár Ferenc a következőképpen beszélt Giacomo Pucciniről, az egyik
rádióinterjúban: „Nekünk valóban mély, a szív legmélyéből jövő barátságunk volt. Ha Puccini
munkaasztalán még ma is az én fényképem áll, az a kép mindig kifejezi a szívem mélységét.
Nagy volt mint muzsikus és számomra mindig csodálatos marad, mint igazi ember és a legjobb
barát.” A Lehár Ferenc által ajándékozott fényképen a következő ajánlás szerepel: „A zseniális
Maestronak, Giacomo Puccininek a legőszintébb, a leginkább szívből jövő megbecsüléssel,
emlékezve a leghűségesebb barátjára.”
Operett, mint színpadi műfaj • 17732010-12-06 21:22:12
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval
együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát
szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban.

A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel.

A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában.

A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint:
Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit,
a Szigligeti Színház énekkara, tánckara
a Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Zenei vezető: Rácz Márton

Rendező: Balázs Péter

Operett, mint színpadi műfaj • 17722010-12-06 21:16:33
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én
Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
Operett, mint színpadi műfaj • 17712010-12-06 21:14:52
Az Interoperett honlapján olvasom:

„Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!”

Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel.
Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne.
A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
Erkel Ferenc • 2682010-12-06 20:22:41
Én azt sem bánnám, ha a TV-felvétel DVD-n kijönne!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18082010-12-06 20:16:01
Közbevetőleg ide írom

A Momus hírekben olvasom, hogy Zenei árverést rendez a Vivace.
December 9., 17 óra - Bősze Ádám zenei antikvárium (1053 Bp., Királyi Pál u. 18. I/2.)

A katalógusban szerepel:

115. Házy, Erzsébet (1929–1982), operaénekes – Eredeti fényképfelvétel Házy Erzsébet saját kezű
ajánlásával és aláírásával. S. a., s. l. Kék tinta. 140x90 mm 5 000,-
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18072010-12-05 12:15:40
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Jacobi Viktor: Leányvásár – keresztmetszet

Az 1288 sorszám alatt már írtam erről a rádiófelvételről.

Pontosítanom kell az első sugárzás időpontját: nem 1959-ben, hanem 1954. március 17-én hangzott el, aminek ismétlése 1955. február 22-én, a Petőfi Rádióban 14 órai kezdettel volt (sorozatcím: „Régi nóta – híres nóta”).

Még egy ismétlésről tudok: 1959. május 16., Kossuth Rádió, 20.30 óra

További kiegészítések:

Zenei rendező és szerkesztő: Bitó Pál

Rendező: Rácz György

Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa

A már ismertetett részleteket (melyben Házy Erzsébetet hallhatjuk énekelni) még eggyel megtoldom:
- Négyes (Házy Erzsébet, Neményi Lili, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, km.: a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil)

Itt is megemlítem, hogy e keresztmetszet elkészítése után tíz évvel Házy Erzsébet már a teljes operettben énekelte Bessyt a Rádió Dalszínháza produkciójában. Erről lásd az 550. sorszámnál írtakat.
A díjakról általában • 6832010-12-05 11:32:35
Közönségdíj:
Kiss Róbert Richárd, turisztikai szakújságíró

a közönségszavazás menete

Ide kattintva mindent megtudsz


Média, zene, ízlés • 432010-12-05 11:15:52
Ókovács Szilveszter szándékai szerint jövő szeptembertől induló Duna 2 a német 3Sat, vagy a Mezzo tévé mintájára színházi- és operaelőadásokat, dokumentumfilmeket, illetve kulturális témájú beszélgetéseket sugározna.

(inforadio.hu)
A díjakról általában • 6802010-12-05 10:45:40
Kuratórium.
Operett, mint színpadi műfaj • 17702010-12-04 13:44:13
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben

• 2010. november 24. -
• (pt)-(vd) -
• Fidelio -

A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát.

Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét.
Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett.
Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.

Gioacchino Rossini • 6972010-12-04 13:23:31
Nem írtam: Bartók Rádió, ma este.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 356702010-12-04 13:02:25
Ezek szerint "modern" rendezést (díszlet-jelmez) kap a Macbeth-produkció? Ennek nem örvendek.
Gioacchino Rossini • 6962010-12-04 12:54:38
Rossini: Otello

2010. december 4., szombat 19.35-22.30

Közvetítés a Lausanne-i Salle Métropole-ból

Rossini: Otello - háromfelvonásos opera

Szövegét William Shakespeare drámája nyomán Francesco Berio di Salsa írta

Vezényel: Corrado Rovaris,

km. a Lausanne-i Operakórus (karig. Véronique Carrot) és a Lausanne-i Kamarazenekar

Szereposztás:

Otello - John Osborn (tenor),
Desdemona - Olga Peretyatko (mezzoszoprán),
Jago, Gondolás - Shi Yijie (bariton),
Rodrigo - Makszim Mironov (tenor),
Emilia - Isabelle Henriquez (szoprán),
Elmiro - Giovanni Furlanetto (basszus)

(2010. február 26.)

Szerkesztő Terdik László
Bánk bán • 16492010-12-04 01:30:07
A MUZSIKA most megjelent decemberi számában Tallián Tibor írt recenziót az ős-Bánk bán két operaházi előadásáról (meg a Debreceni Csokonai Színház "ős" Hunyadi László színreviteléről): elgondolkodtató, amit az eredeti szövegről és prozódiáról fejteget - hozzá teszem, írásában kiáll az opera ősváltozatának zenei értéke és az eredeti szöveggel előadott játszása mellett.
Milyen zenét hallgatsz most? • 228382010-12-04 01:08:26
Engedd meg, hogy pontosítsalak: ez a lemez 1967-68 körül készülhetett. (Svéd Sándor 1979-ben halt meg.)

Házyval a Vérnász lemez 1967-ben jött ki, aminek LPX 1262-63 volt a száma. A Svéd Sándor lemeznek a számozása pedig LPX 1289. Kikövetkeztethető, hogy időben nem sokkal későbbre tehető Svéddel a lemez megjelenése.
Operett, mint színpadi műfaj • 17692010-12-04 00:16:16

Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán:

Operett-körkép
Operett, mint színpadi műfaj • 17682010-12-04 00:04:46
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
A díjakról általában • 6602010-12-03 21:36:31
Érdi Tamás nyert, övé a PRIMA PRIMISSIMA DÍJ 2010 a Magyar zeneművészet kategóriában.

Primissimák:

Magyar Rádió Gyermekkórus
Tokody Ilona operaénekesnő


(A díjátadást követően Miklósa Erika és Kiss B. Atilla adták elő Mária és László búcsúkettősét a Hunyadi Lászlóból. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Szennay Kálmán vezényli a Művészetek Palotájában a ma esti díjkiosztó gálán.)
Juan Diego Flórez • 4422010-12-03 12:11:22
Továbbra is úgy gondolom, hogy legkézenfekvőbb itthon megkeresni a FAILONI ZENEKART. Nekik minden változásról tudniuk kell mint közvetlenül érintett közreműködőknek:igaz-e a hír a koncert - ideiglenes vagy végleges - elmaradásáról? A koncertszervező cég képviselőjének nyilatkozata nem biztos, hogy etalonként mérvadó...
Bánk bán • 16462010-12-03 11:36:08
Ide másolom a Győriványi-interjúból (készítette: -zéta-)a Bánk bán ősváltozatára irányuló téma felvetést és az arra adott választ:

- Egy viszonylag aktuális kérdés. Persze tudom, hogy az évadot mások készítették elő, de méltó volt Erkel Ferenc születésének bicentenáriumához ez a két előadás?

- Feltétlenül úgy gondolom, hogy lehetett volna méltóbban ünnepelni. A saját bizonyítványomat tudom csak magyarázni, én október 4-én kaptam meg a megbízásomat, az ünnepi estek november 6-án, 7-én voltak. Azt gondolom, hogy Erkel örült volna, ha ezt a két előadást hallja. Erkel Tibor, az Erkel család örököse mindenesetre nagyon boldog volt ettől a két előadástól. Kétségtelen, hogy jobb lett volna ebből egy állandó előadást csinálni, s ha mindenki meg tudja tanulni az eredeti Egressy Béni-féle szöveget. De erre már nem volt mód. Külön örülök, hogy a minisztérium egyedi kerete lehetővé teszi, hogy ezt a produkciót hamarosan lemezre vehetjük. Ez etalon lehet, és új gondolkodásra adhat lehetőséget. Egyébként azt tervezzük, hogy visszatérünk a régi hagyományhoz, az évadot ezentúl újra a Bánk bánnal kezdjük.

- De melyikkel?

- Ez a Bánk bán már nem a Nádasdyék-féle átdolgozás lesz, hanem az eredeti, bár némi húzást biztosan kell majd eszközölnünk. De az eredeti dramaturgiai szándékot feltétlenül szeretnénk megtartani. Nádasdyék zseniálisan átdolgozták a művet, de az egy saját darab, ami köszönő viszonyban sincs az eredeti, Erkel által elképzelt dramaturgiával.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 356392010-12-03 11:21:37
Igen, vártam már a Momus részéről ezt a "hivatalos" Győriványi-interjút! Nagyon jó!!!
Ne kelljen minden, bennünket érdeklő operai hírmorzsákért a Fidelióra - Győriványi ottani blogjába - átmenni...
Juan Diego Flórez • 4372010-12-03 11:09:36
Vajon milyen információt kapott a Flórezt kísérő "20 éves jubileumát ünneplő" FAILONI ZENEKAR? Gondolom, a zenekari próba közepette már ők is értesültek a koncert elmaradásáról. Meg kellene keresni az együttest (képviselőjét), hátha tud erről valami bővebbet... A karmesterről nem is beszélve...
Pál Tamás, karmester • 942010-12-03 01:15:37
Pontosítom a felvezető szövegemet: Pál Tamás karnagy úr nem, csak Rózsa Ferenc karnagy úr fejtette ki itt véleményét a partitúra rekonstrukciója tárgyában kialakult disputában, egyéb észrevételekre is reagálva.
Pál Tamás, karmester • 932010-12-03 01:07:10

Korábban már többször szó esett itt a topicon (40., 44., 53., 60., sorszámok bejegyzéseiben és a kapcsolódó reagálásokban) Ciro Pinsuti Mattia Corvino című operájának két évvel ezelőtti kolozsvári bemutatójáról, de említettem a 2001 decemberi magyarországi bemutatót is, amely nagy érdeklődés mellett, félszenírozott formában került előadásra a Millenáris Teátrumban.(Meláth Andrea, Fekete Attila és Kálmándi Mihály énekelte a fő szerepeket a Káel Csaba rendezte és Pál Tamás vezényelte magyar vonatkozású opera-ritkaságban!) Olvashattuk Pál Tamás és Rózsa Ferenc disputáját is a darab partitúrája körüli
Nemrég az Új Ember közölt egy cikket, melyben a kolozsvári szerző írja le élményeit a Pinsuti-opera kolozsvári bemutatójára visszaemlékezve, és gondolatait most, a város Mátyás király szobra rekonstrukciós munkáinak közelgő végeztével:

Mattia Corvino
/Új Ember, 2010. november 14./

Több évig elhúzódó viták, mérlegelések és finanszírozási gondok megoldása után nemrégiben került vissza alaposan restaurált kőtalapzatára a kolozsvári Mátyás-szobor. A bronzalakok letisztítása, a megrongálódott részek helyreállítása még folyik; nem tudni, mikor kerülhet közszemlére a maga teljes szépségében; a határidő közel van.

Ennek kapcsán emlékezem a Mattia Corvino című opera egy évvel ezelőtti kolozsvári bemutatójára, amely után a darab mindössze két előadást ért meg, pedig véleményem szerint ma is a repertoáron kellene lennie. Rózsa Ferenc karnagy előzetes, példaszerű zenefilológiai előadásában elmondta, hogy olasz zenei levéltárakban kutatva kezébe került egy zongoradarab, amelyről - hozzáképzelve a hangszerelést - megsejtette: ez csak egy opera méretű zenei mű kivonata lehet. Hosszú, türelmes kutatói „vadászat" nyomán bukkant a Mattia Corvino partitúrájára. A mű szerzője, Ciro Pinsuti (1828/29-1888) korának elismert zeneszerzője volt. Ezt a darab kolozsvári bemutatójának műsorfüzetéből is tudjuk, de azt nem, hogy az operát az 1880-as években oly nagy sikerrel játszották a milánói Scalában, hogy túllépték a szerződésben megállapított negyven előadást. Mire ötvenhat lett belőle, az illetékeseket a szerző (vagy jogutódja) felelősségre vonta, akik ijedtükben önmaguk elől is elrejtették a művet. Olyannyira, hogy csupán Rózsa Ferenc nyomozása révén, mintegy százhúsz év után került elő.
A négy és fél óra hosszúságúra becsülhető operát nyilván meg kellett húzni. Ebben Demény Attila zeneszerzőrendező-karnaggyal együttműködve ma is előadható műalkotássá tudták formálni a darabot. Demény Attila Bellini, Rossini, Verdi operáira utalva ismertette a műsorfüzetben: „Pinsuti darabja méltán állítható ezen darabok mellé. A színpadon az emberi érzelmek hallatlan skálája vonul fel: szerelem, féltékenység, gyűlölet, ármány, intrika, hatalomvágy megjelenése. Ezeket nagyon szép, könnyen befogadható zenével, magasrendű női érzelmek és ezek többszörös síkú ábrázolásával állítja elénk a mester. A korabeli kritikák szerint nagyon nagy sikert aratott a darab..."
A színpadon az a Mátyás jelenik meg, aki Kolozsvár szülötte. Már önmagában az is hálássá tett, hogy a lappangás hosszú ideje után itt zajlott az opera bemutatója. A pompás librettó (Carlo D'Ormeville) úgy mutatja be a Kárpát-medence meghatározó uralkodóját, mint az itt élő népek kultúrájának, legendáinak azt az alakját, akit pozitív, az ellentéteken felülemelő, integratív személyiségként őrzött meg a magyar, román, lengyel, horvát, szerb, cigány stb. kollektív emlékezet. Zenei kuriózum, ahogyan az olasz szerző beleszövi a partitúrába a magyar himnusz főmotívumát. Az összes énekes tehetsége maximumát nyújtotta, s már a dallamokat dúdolva hagytam el az előadást.
A külföldi „harmadik szempár", az olasz zene- és librettóíróé bizonyos távolságot tudott tartani az itt élő népek mindennapi, egymás közti feszültségeitől; a Mátyás képviselte reneszánsz kultúrában roppant szuggesztíven mutatja be etnikai sokféleségünk szépségeit és egyensúlyának vízióját. Valami olyan nézőpontból, amit ha magunkévá tennénk, mi, kolozsváriak harmonikusabbak, boldogabbak lehetnénk városunk „bennszülött" és betelepedett polgáraiként.

A restaurált szobor közeli felavatása akkora esemény, hogy megérdemelné zenei ünneplését a város Magyar Operájában, ahova jelentős román közönség is el szokott járni. Segítené a felülemelkedést azon a sok évszázados vetélkedésen, hogy kié is Mátyás, az igazságos.

Cs. Gyimesi Éva
(Kolozsvár)

Juan Diego Flórez • 4272010-12-03 01:05:18
A Fidelioban nemrég leközölt interjúban még úgy nyilatkozott, hogy örömmel készül Budapestre, és említi a darabokat, melyekben énekelni fog. Nagyon vártam én is a 7-i koncertet. Ennek akkor most fuccs. Csak kapunk az itthoni szervezéstől hivatalos tájékoztatást a koncert elmaradásáról, és hogy mikor lesz megtartva. Vagy visszafizetik a jegy árát...

Különben az említett interjúban még arról is szól a perui operacsillag, hogy a közeljövő tervei között szerepel egy újabb Donizetti-opera, a Linda di Chamounix tenorszerepében való bemutatkozása.
Kedvenc előadók • 22832010-11-30 23:51:51
Szabóki Tünde: Nekem ez adatott meg, ezt kellett csinálnom

Spangel Péter interjúja a Művésznővel a Fidelio honlapjáról
Erkel Ferenc • 2612010-11-30 23:38:51
„Ősmusical” Kolozsváron és Budapesten
2010. november 30.
Címke: Két pisztoly, bemutató, Kolozsvár, Budapest, Méret: A- / A+ | Szigligeti Ede Két pisztoly című népszínművét Erkel Ferenc eredeti kísérőzenéjével mutatják be hármas együttműködésben ma este Kolozsváron, pénteken pedig Budapesten. A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Fészek Művészklub és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának közös produkciójához Iványi-Papp Monika és Göncz Zoltán rekonstruálta Erkel zenei kíséretét, amelyet a zeneszerző terjedelmes, majdnem operai méretű apparátusra írt.

A tizenhat énekszámot és hat zenekari számot tartalmazó zenei anyag Szigligeti szövegével együtt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok közül került elő. A művet ugyanis az 1844-es Nemzeti Színházban tartott premiert követő bemutatók után nem játszották, holott a népszínmű műfaját tekintve egy reprezentatív Erkel-darabról van szó – mutatott rá az előadás rendezője, egyben karmestere. Selmeczi György szerint az is kimutatható, hogy bár a „főcsapás” iránya a verbunkos integrálása volt, Erkelt érdekelték az autentikus népzenei elemek és használta is azokat.

„Az Erkel-év sűrű eseményei közül hiányoztak a felfedezések, sem az ember jellemrajza nem lett gazdagabb, sem az alkotó és intézményteremtő képe nem vált igazán mozgalmassá, még mindig papirosízű, iskolás” – vélte a rendező, hangsúlyozva, hogy Erkel nemcsak a magyar operajátszás megteremtője volt, de a reformkori magyar nyelvű színjátszás is sokat köszönhet neki. A karmester szerint a magyar színházművészet különös jellemzője, hogy eleve zenés színházként indult. Mint mondta, erre sok momentum utal, amelyekre akkor bukkant, amikor előbb Schwajda György, majd Jordán Tamás megbízásából a budapesti Nemzeti Színház előadásokkal illusztrálható történetén dolgozott.

A Két pisztoly szerzője, Szigligeti Ede ugyancsak izgalmas személyiség, színész, rendező, író, dramaturg és könyvtáros is volt, megteremtette a népszínmű műfaját, amely a musical comedy magyar ősének tekinthető – emelte ki Selmeczi György, megjegyezve, hogy a Két pisztolyt Erkel igényes zenei kísérete fölértékelte. A darabot Szigligeti Ede szülővárosa, Nagyvárad állami színházának magyar nyelvű tagozata, a Szigligeti Társulat művészei – Gajai Ágnes, Tóth Tünde, Dimény Levente és Varga Balázs –, valamint a Kolozsvári Magyar Opera tagjai – Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Bardon Toni és Mányoki László – adják elő a kolozsvári opera zenekarának közreműködésével. A népszínmű szövegét Solt Róbert dramaturg dolgozta át.

(MTI)
Palcsó Sándor • 662010-11-29 22:43:56
riport az Érdi televízióban – 2009
Palcsó Sándor • 652010-11-29 22:40:52
Szintén egy különleges élményt jelent meghallgatni azt a
[url] http://www.erdtv.hu/2009-11-10/hirado-20091110-video_8b3063ab9.html;
riportot [/url] , amely Palcsó Sándor 80. születésnapjának tiszteletére rendezett ünnepségen készült Érden, s amelyről a helyi televízió híradója számolt 2009. november 10-én.

Palcsó Sándor beszélgető társa László Zsuzsa. A bejátszott felvételen több művész-kolléga feltűnik, így Pánczél Éva operaénekesnő is.

Palcsó Sándorral való minden egyes találkozásom - legyen az személyes vagy rádió/TV - hihetetlen, varázslatos ajándék volt a számomra, azokból a hangzó és vizuális emlékekből máig töltődöm. Palcsó Sándorhoz persze, korábbról leginkább az emlékezetes opera-operett előadások jutnak az eszembe, melyeknek az Operaház/Erkel Színház/Szabadtéri játszóhelyek adtak "otthont" - ezzel párhuzamosan, és máig, a rádió az, mely leginkább társamul szolgál, hogy az "aranykor" nagy magyar énekeseit, közöttük Palcsó Sándor felejthetetlen tenorját, karakterét, személyét fel-felidézzem.

Ha minden igaz, jövő tavasszal Palcsó Sándor könyvének bemutatójával egybekötött műsora alkalmat ígér egy újabb érdekes találkozásra a nagyszerű operaénekesünkkel.

A Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetés birtokosa (2010) talán jövő tavaszra megkaphatná végre a Kossuth-díjat is, amit szerintem régen kiérdemelt a több évtizedes művészi pályán alakított ragyogó szerepeinek emlékezetes, kiváló megformálásával.
Palcsó Sándor • 642010-11-29 21:56:47
Köszönöm az információkat - utólag is!

A Palcsó Sándorral készített rádiós műsor ismétlése ma volt a Katolikus rádióban éjjel 2 óra 30 perc kezdéssel.

Ez letölthető az alábbi weblapon:

http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=238609


2010.11.29. 02:30 (ism.)
hallgassa meg! (a lejátszáshoz szükséges RealPlayer letölthető innen.)

Palcsó Sándorral beszélget Kürthy András. A szerkesztő: Bögös Henrietta
Cecilia Bartoli • 8412010-11-28 00:18:28
Még valami, Cilike! Ha célzásod arra vonatkozik, hogy adjam már oda Neked kölcsön a Clari-DVD-t, vagy másra fáj a fogad, nagyon szívesen teszem. Privátban ezt megbeszélhetjük.
Cecilia Bartoli • 8402010-11-28 00:07:08
Na itt egy kis zavar történt a gépeléskor:

Ott tartottam, hogy ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem, olcsó jegyekkel jutok be legtöbbször az előadásokra...
Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek, nem rám kell a hálódat kivetni, ha gazdag pasit kivánsz eltartónak - ilyen tehetős "örökbe fogadó" partnerre én is szívesen vadásznék, ha nem lennék megelégedve saját "eltartói" képességemmel.
Cecilia Bartoli • 8392010-11-27 23:58:38
Cilike, hidd el, a pénztárcám nekem is szűk, s ma már csak a kedvenc belcanto operák és kedvenc operahősnők DVD-felvételei közül válogatom ki magamnak azokat, melyek különösen érdekelnek. Ugyanez áll az operaelőadásra vagy koncertre. És ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem,vel jutok be az előadásraHozzáteszem, ha az Opera berkeiből 1.500 Ft-os szakmai jegyekkel kínálgatnak, vagy egyik-másik ismerősöm átadja bérletét, rendszerint nem utasítom ezeket vissza...Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek
Cecilia Bartoli • 8382010-11-27 23:58:37
Cilike, hidd el, a pénztárcám nekem is szűk, s ma már csak a kedvenc belcanto operák és kedvenc operahősnők DVD-felvételei közül válogatom ki magamnak azokat, melyek különösen érdekelnek. Ugyanez áll az operaelőadásra vagy koncertre. És ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem,vel jutok be az előadásraHozzáteszem, ha az Opera berkeiből 1.500 Ft-os szakmai jegyekkel kínálgatnak, vagy egyik-másik ismerősöm átadja bérletét, rendszerint nem utasítom ezeket vissza...Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek
Juan Diego Flórez • 4132010-11-26 20:10:24
Szinte már "dobják" utánunk a jegyeket...Csak vigyék már...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 355282010-11-25 23:33:02

Így van. Én is jól emlékszem, amikor Simándy, Ilosfalvy, Melis, Tokody, Rohonyi, Polgár és más művészek jubileumi megemlékezésénél módot kerítettek arra, hogy a közönség jelenlétében, függöny előtt vagy a nyílt színpadon, köszöntsék fel a művészt. (Attól még lehet(ett) zárt körben külön is ünnepelnie a kollektívának). Ez a gesztus jól esett az ünnepeltnek, és ki volt elégítve a publikumi- rajongói kör is... Mára miért zárják ki a közönséget a nyíltszíni ünnepi megemlékezésekből? Az operaénekes a közönségnek énekel, neki játszik- alakít estéről-estére; kíváncsian ülünk be az Operába, az opera mellett azért is, hogy láthassuk-hallhassuk a benne szereplő, rajongásunk-szeretetünk alanyát. Már pedig, ha az ünnepeltnek - már jó előre meghirdetett - jubileumi előadására váltunk jegyet, akkor joggal remélhetnénk, hogy a színház/opera direktora igyekszik azzal is a néző-közönség kegyébe férkőzni, hogy nem sajátítja ki (sem munkáltatóként, sem patrónusként - bennfentesekkel karöltve) ezt a szép megemlékezést. Nem gondolnám, hogy az Operának egy fensőbbséges, "zárt klub" –ként kellene viszonyulnia egy ilyen –a publikum hatalmas érdeklődésére számot tartó – eseményhez, elvégre az opera műfaja és az abban foglalkoztatott összes szereplő egyúttal "közszereplő" is, és ők mindahányan elsősorban a közönségért működnek, tesznek. Értünk vannak, ahogyan mi meg értük. Teremtse meg annak a feltételeit az Opera, hogy a belső kollegiális megemlékezésen túl, ami jogos és természetes igény, jusson ki ebből a szeretetből nekünk is valami szép, emlékezetes, és viszont: hogy a jubiláns művész is érezze, tapasztalja meg közönségének spontán felé irányuló szeretetét, a megnyilvánuló lelkes tapsokat, mellyel őt köszönti és köszöni meg neki a sok-sok felejthetetlen előadást, melyben - mellyel őt részesítette. Én vagy bárki, aki épp erre az előadásra váltott jegyet, joggal kíváncsi a kedvencére - az ilyen különleges alkalmakkor (évfordulók, jubilálások) pláne; szeretne ő is – túl a napi előadás élvezetén - a részese lenni ezeknek az „operán túli” – abból kizökkent „civil” személyiség felé áramló személyes, mégis bensőséges ünnepi pillanatoknak. Nem kirekeszteni kell őket mindebből; találják meg a módját, hogy az előadás előtt vagy a szünetben, akár az utolsó függönykor, mi is láthassuk, miként köszönti fel, hogyan ünnepli egyik jubiláns tagját az Opera - mely nem létezne a közönség (szeretete és pénztárcája) nélkül.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 355272010-11-25 21:54:17
Októberben Rálikkal, novemberben Lukáccsal kétszer is, ott voltam a Normán. Mindhárom előadáson Pánczél Éva volt Adalgisa. S míg a címszereplők és a férfi partnerek ingadozó formában énekeltek,és változtak, addig Pánczél mind a három előadáson meggyőző, üzembiztos "üzemmódban" alakította ezt az igen nehéz szerepet. De jó lenne újra látnom az Operában (vagy majd az újra megnyíló Erkelben) Donizetti Boley Annájában Jane Seymourként...!
Cecilia Bartoli • 8312010-11-25 21:34:39
Cecilia Bartolit továbbra is a bel canto szerepkörben szeretem nézni-hallgatni. Erre jó alkalmat kínál most Halevy kuriózum számba menő vígoperája, a Clari , amely egy frissen megjelent DVD-lemezről ámulatba ejt. A zürichi operaházban színre vitt dalmű rám a felfedezés erejével hatott. Bartoli ebben a - itt modern rendezésű - romantikus vígoperába „apait-anyait” belead; nem érhet bennünket csalódás, azt kapjuk tőle, amiben abszolút perfekt, virtuóz. A neves francia komponistának - akit elsősorban a drámai Zsidónőjéért becsülünk – a Clari volt az első igazi sikere, amit 1828-ban, Párizsban mutattak be. Az idő tájt kora ünnepelt csillaga, a spanyol származású mezzoszoprán, Maria Malibran kápráztatta el bámulatos koloratúr technikájával közönségét, így a Clari címszerepének első megformálójaként neki tapsolt a publikum. Más korban, más köntösben ugyanezt teszi hibátlan „kűrjeivel” - a nagyhírű előd örök(ség)ében - Bartoli. Mi pedig élvezzük a látvány s mindenekelőtt a hangok színpompás, páratlan kavalkádját.

A Decca-lemezről s benne Bartoli ragyogó alakításáról az Opera-életben olvasható egy érdekes cikk.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 355102010-11-25 00:44:48
Az Opera honlapján olvasni: "Kertesi Ingrid operaházi jubileumát november 23-án a Rigoletto Gilda szerepében ünnepli."
Emlékszem, hajdan szokás volt az ünnepelt operaénekest a színpadon - függöny előtt vagy mögött -, jelmezében, az előadás szünetében vagy a legvégén köszönteni; a vezetőség részéről valaki(k) (igazgató?, művészeti vezető?, főtitkár?) néhány nem hivatalos, kedves szó kíséretében - ünnepélyes keretek között- virágcsokrot nyújt(anak) át a művésznek. Nos, ilyen eseménynek nem lehettünk tanúi. Volt egy feldobott virág, amihez legelőbb Rácz István ért oda, s gálánsan átnyújtotta puszik kíséretében a láthatóan boldog, jókedvű Ingridnek. A közönség persze lelkesen tapsolt és brávózott, akárcsak az igazgatói páholyban helyett foglaló mb. zenei főigazgató úr és a mellette helyett foglaló művészeti főtitkár asszony. De a színpadra fel egyikük sem jött köszönteni Kertesit. Kissé szomorkás-csalódással könyveltem el, hogy így kopnak ki, így vesznek el az egykor volt szép, emlékezetes hangyományok az Opera életéből...
Juan Diego Flórez • 4082010-11-25 00:15:58
Egyébként ezek a plakátok nem olyan régtől fogva hirdetik a Diego-Flórez-koncertet. Egy-két hete talán, hogy találkozom velük. Feltételezem, kissé megkésve kerültek ki - s ezt talán magyarázza, hogy nem igazán fogynak a drága helyárú jegyek. A "reklámarccal" semmi gondom... Én is kissé csalódottan vettem tudomásul az ismertté vált műsort: több Bellinit, Donizetti és Rossinit reméltem - a hivatalos programban. Még reménykedek megelepetésekben!
Élő közvetítések • 8712010-11-23 18:09:27
Bartók Rádió, ma este 19.35

Közvetítés a Schwetzingeni Kastély Rokokó Színházából

Grétry: Andromakhé - háromfelvonásos opera

Szövegét - Jean Racine tragédiája nyomán - Louis Guillaume Pitra írta

Vezényel: Hervé Niquet

Km. a Stuttgarti Rádió Énekegyüttese (Karig. Marcus Creed) és a Le Concert Spirituel

Szereposztás:

Andromakhé - Judith van Wanroij (szoprán)
Hermione - Maria-Riccarda Wesseling (mezzoszoprán) Pirrusz - Sébastien Gueze (tenor)
Oresztész - Tassis Christoyannis (bariton)

(május 15.)
Erkel Ferenc • 2552010-11-23 13:16:37
A SZÁZÉVES
OPERAHÁZ
VÁLOGATOTT
IRATAI

/Magyar Színházi Intézet, szerkesztő: Dés Mihály/

Budapest, 1984.


143.
MÉSZÁROS IMRE ERKEL FERENC ÖRÖKÖSEINEK TÁMOGATÁSÁRÓL

821 SZÁM
1908.

Nagyméltóságú Miniszter,
Kegyelmes Uram!

Nagyméltóságod a f. évi március hó 2-án 712 eln. szám alatt hozzám intézet leiratában véleményes jelentést tevésre hív fel a néhai Erkel Ferenc még életben lévő gyermekei által Nagyméltóságodhoz húszezer korona segélyösszeg folyósítása végett benyújtott kérvénye tárgyában, mely méltóságos Mihalovicz Ödön úrnak, a M. Kir. Zeneakadémia igazgatójának ugyancsak csatolt véleménye szerint, a M. Kir. Operaház költségvetésének keretében volna megvalósítható.
Mély tisztelettel bátorkodom Nagyméltóságodnak jelenteni, hogy az Operaház rendelkezésére álló pénzalapok lekötöttsége a leghatározottabban lehetetlenné teszi, hogy a rendkívüli természetű kérés az intézet részéről teljesíttessék.
E látszólag ridegen kategorikus vélemény-nyilvánítással kapcsolatban azonban lehetetlen elzárkóznom őszinte meggyőződésből eredő kérésem kifejezése elől, mely arra kíván célozni, hogy az Erkel-család említett folyamodását Nagyméltóságod különös kegyébe legyen szabad ajánlanom.
E család feje Erkel Ferenc volt, a magyar zeneirodalom eleddig leghatalmasabb fejedelme, a már igazi, magas fejlettségről tanúskodó magyar dalmű megteremtője, aki még mindig sajnálatosan szegényes zenei kultúránknak immár a külföld előtt is hódolattal elismert legnagyobb, legimpozánsabb képviselőjévé vált és félévszázadon át az is maradt. Nem hivatásom, hogy érdemeiről irodalomtörténeti jelentőséggel bíró működéséről e helyen mások tollát és tudását megillető részletezéssel kívánjak megemlékezni, csupán arra az egy körülményre bátorkodom utalni, hogy egy Hunyadi László, Bánk bán, Brankovics György, István király, Névtelen hősök stb, stb. című nagyszabású magyar dalművek alkotója – a viszonyok kényszerű következménye gyanánt vagyontalanul, szegényen hagyta hátra családját.
Rajta kívül hatalmas tehetségű Sándor fia szerzett magának felejthetetlenül nagy nevet úgyis mint zeneszerző, de mindenek fölött mint zenetanító, karmester. Erkel Sándornak a ki zenésze, karnagya, igazgatója volt a M. Kir. Operaháznak, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar zene fejlesztésén kívül a külföldi nagyságok megismertetése, megkedveltetése, méltó megbecsültetése és oktató hatásának értékesítése körül. Nagy munka terhétől, kedvezőtlen családi- és önhibáján kívül eső gondokkal terhes magánviszonyok keservétől sújtottan, időnek –előtte befejezte földi pályáját, aránylag fiatalon összeroppant hatalmas szellemi és testi szervezete, meghalt – szegényen, csaknem nyomorúságos viszonyok között.
S ha kutatom, hogy ily kiváló képességű és még életük folyamán látszólag megbecsülésben részesült férfiak, családos emberek hogyan halhattak meg úgy, hogy hátrahagyottaik az anyagi nélkülözések keserveit szenvedik: ennek magyarázatát abban találom, hogy sem egyéni értékük, sem munkájuk – főképp az Erkel Sándoré – nem fizettettek meg úgy, ahogy talán kellett volna. Ma az Operaháznak egy olyan pozíciójú alkalmazottja, mint amilyen például Erkel Sándor karnagy volt 14-16.000 Korona évi fizetéssel bír; a boldogultnak be kellett akkor érnie 2.500 – 3.000 frt-tal. Amellett – mint ezt a még életben lévő családtagok kérvényükben említik – szerencsétlen családi viszonyaik is hozzájárultak az anyagi tönk siettetéséhez.
A nagy Erkel nevet viselő három testvér – bár közülük csak az egyik: Erkel Gyula (kiváló zene- és énekpedagógus) működik zenei pályán – derék, tisztes, idős magyar állampolgár, kik a család dicsőségéből, fájdalom, csak ennyi részt nyernek ma, hogy a rájuk szakadt anyagi gondok és terhek nyomásai alatt szenvednek, olyképp remélnének hátralévő napjaikban némiképp biztosított megélhetésre módot találni, ha részükre – köteles adósságaik kifizetésére – 20.000 korona segélyösszeg folyósíttatnék.
Fájdalmasan kell ismételnem, hogy az Operaház költségvetésének keretében ily összegű segély kiutalványozására képtelen volnék módot ajánlani. Ezen és a már felsorolt okoknál fogva, mély tisztelettel terjesztem vissza a család kérését Nagyméltóságodhoz azzal a könyörgéssel: kegyeskedjék Excellentiád akár az Országos Alap igénybevétele, akár valamely Őfelségéhez, a királyhoz intézendő rendkívüli kérelem útján magas befolyását olyképp érvényesíteni, hogy a kért 20.000 korona kegydíj egyszer s mindenkorra engedélyezhető, illetőleg az Erkel-család még élő tagjainak megmentésére folyósítható legyen. Természetes, hogy magam a legnagyobb készséggel vállalkoznám az így nyerendő összeg lelkiismeretes felhasználását az Erkelek részéről, Nagyméltóságod utasítására olyképp ellenőrizni, hogy a 20.000 korona tényleg a szükségletek nélkülözhetetlen fedezésére és a család anyagi helyzetének biztos rendezésére szolgálhasson.
Nagyméltóságú Miniszter
Kegyelmes Uram!
A még élő családtagok atyja nemcsak a magyar dalmű tulajdonképpeni megteremtője volt, de halhatatlanná tette nevét a Magyar ’Hymnus’ zene-költője gyanánt is. Nem tudom, hogy annak idején, a nagy férfiú életében mily díjat nyert az elévülhetetlenül becses munkája, de okunk van hinni, hogy valami nagyon bőkezűen nem jutalmazták. Szent meggyőződésem tehát, hogy a boldogult dicső atyja emléke iránt tartozó köteles háláját róná le a magyar nemzet, ha a szegény, csaknem nyomorú sorsra kárhoztatott Erkel-család helyzetén a kért a segélyösszeg folyósításával sietne enyhíteni.
Éppen ezért midőn még megemlíteni bátorkodom, hogy a szóban forgó rendkívüli kegydíj legmagasabb engedélyezése az Erkel örökösöknek a csődbe jutás szégyenétől és így a fényes névnek meghurcolásától óvná meg a családot: ismételten sokszorosan kérem Nagyméltóságodat, hogy folyamodók alázatos kérését azon módozatok szerint teljesíteni kegyeskedjék, amelyekre rámutatni bátorkodtam.

Fogadja stb.
Budapest, 1908. V. 30.

Mészáros
Bánk bán • 16382010-11-23 11:42:05
A neten találtam:


Erkel Ferenc Bánk bán című operája magyar és német nyelven (1930)

1930. november 7-én emlékeztek Erkel Ferenc születésének 120. évfordulójára.

Az Operaházban a Bánk bán című operáját adták elő, az előadást a Rádió is közvetítette.

A Rádióéletben így írtak róla:„A magyar zenetörténelemnek nagyon is nevezetes napja

1930. november 7-e, mert kerek 120 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Erkel Ferenc,

a magyar operaírás múlhatatlan érdemű úttörője és a magyar opera elődök nélkül való megteremtője. Ragyogó pályafutásának koronája azonban a Himnusz, amellyel minden magyar szívében örök emléket emelt az Erkel névnek.”

A születésnapi Bánk bán után december 19-én a Berlini Rádióban is felcsendült az opera, mégpedig német nyelven. A Rádióélet részletesen beszámolt az előzményekről:

„Lothar Rudolf, budapesti születésű német író tavasszal részt vett a Színpadi Szerzők budapesti világkongresszusán és itt annyira föllelkesült, hogy kijelentette: ezen túl nagy energiával fogja terjeszteni Németországban a magyar kultúrát. Ő kezdeményezte a Berlini Rádiónál Erkel operájának előadását. Ezen a német nyelvű előadáson két budapesti művész: Szabó Lujza és Fehér Pál is részt vett, és a híres, magyar származású karmester, Széll György vezényelt.

A közvetítést átvette a Lipcsei, a Königsbergi és természetesen a Magyar Rádió is.”

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18062010-11-23 11:22:53
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1954. szeptember 26. Kossuth Rádió 10.10

Két kis medvebocs – mesejáték

A Rádió Gyermekszínházának bemutatója

Szerzők: András Béla – Barotányi Ferenc- Pápa Relli

Szerkesztő: Földes Gézáné

Rendező: László Endre


Szereplők:

HÁZY ERZSÉBET
Raffael Márta
Tiszay Magda
Galsay Ervin
Várhelyi Endre

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18052010-11-23 11:22:16
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1954. augusztus 8. Petőfi Rádió 16.40

Csipkerózsika – mesejáték

A Rádió Gyermekszínházának bemutatója

Erről korábban már részletesen szóltam az 1.363 és az 1.129 sorszámok alatt. Most csupán pontosítottam a bemutató idejét.

A szerkesztő: Pápa Relli

(41 perc)
Erkel Ferenc • 2522010-11-22 19:17:09

Segítek Neked:

Erkel: Dózsa György

Pantheon • 6992010-11-22 11:07:22
A Magyar Nemzet munkatársaként kedveltem meg írásait. Felkavart most ez a gyászhír! Én is fájdalommal búcsúzom Tőle.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 10762010-11-22 10:52:46
A teljes operát láthattam az élő MET-vetítésen a MüPá-ban. Tényleg, külsőleg megváltozott, már nem Violetta-, nem Manon-alkat, de a temperamentuma és főleg a hangja, most is csodás. Persze a hang is teltebb,s más szerepekre is predesztinálja, mint az eddigiek: mégis, idén Salzburgban elhitetően-elhihetően alakította Júliát Gounod operájában.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 10612010-11-21 20:45:00
Igen, ez az. Jó, hogy rátaláltál, így az elejét is megnéztem most, amiről lemaradtam: én 19.40-kor kapcsoltam oda, akkor már ment a Netrebkót reflektorfénybe állító kisfilm, ami 20.00 órakor ért végett a CNN-en.
Számomra a legérdekesebbek az otthonában felvett részek, azok, amikor a konyhában tevékenykedik, de igen aranyos a mamás-szerepkörben, ahogy a pici fiacskájával foglalatoskodik a nappaliban... A kulisszák közé is megy a kamera: láthatjuk Netrebkót a Metropolitan Don Pasqueléjának zongorás-jelmezes próbái alatt. A Lincoln Centerben autogramot osztogatni… Londonban a Covent Gardenben a Royal Opera House-ban énekelni, ott Pappano nyilatkozott róla. Pergolesi Stabat Materjából egy lemezfelvétel közben bejátszott részletben énekel. Gergiev is beszélt vele kapcsolatban, a filmben. De főleg Netrebko beszél, családról, pályáról, szerepekről, karmesterekről, tervekről… Érdekes kis film. Lehet, hogy más televíziós csatornákon is lejátsszák ezt a rövidfilmet, ami sem nem portré, sem nem interjú, talán inkább a kettő ötvözete több mint 20 percben.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 10582010-11-21 19:49:31
Ezekben a percekben a CNN TV csatornán Netrebko dokumentum film megy - családi portré...
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 10592010-11-21 19:49:31
Ezekben a percekben a CNN TV csatornán Netrebko dokumentum film megy - családi portré...
Olvasói levelek • 83142010-11-20 23:04:48
MÁRIA NÕVÉR

év: 1936 i: Lázár István; f: Bihari László; r: Gertler Viktor; o: Eiben István; z: Fényes Szabolcs; d: Vincze Márton; gy: Hegedüs Ferenc; sz: Szörényi Éva; Svéd Sándor; Jávor Pál; Berky Lili; Gózon Gyula; Eszenyi Olga; Mály Gerõ; Stolz Hilde; Halmay Tibor; megj: A német változat cime SCHWESTER MARIA;

Arról nem tudok, hogy a film kópiája élvezhető állapotban meg van-e még; maradt-e belőle egyáltalán restaurálni való kópia, ez is kérdőjeles?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 353982010-11-20 17:43:18
Így van, amikor két ház "muzsikált" aránylag szépen futottak a francia operák is: nem csak Faust, Rómeó és Carmen, de azokkal szinte egyidőben volt még Werther, Hoffmann meséi is, és sokkal korábban Sámson és Delila, Lakmé meg Pelléas és Mélisande. Ha lesz is Erkel újra, pár év múlva bezár az Opera, s megint ugyanott leszünk...
Momus társalgó • 40002010-11-19 16:20:51
Szép karrier... Sikert kívánok neki új szerepköréhez is. Felelősségteljes-teljes embert kívánó munka ez.
Média, zene, ízlés • 412010-11-19 15:13:21
Bizalmat kaptak a közmédiumok vezérigazgatói, a kuratórium azt várja, hogy teljesítsék kötelezettségeiket – mondta Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Balogh közölte: azt szeretné, hogy folyamatosan emelkedő színvonalú, sokszínű, pártatlan, a kulturális sokszínűséget bemutató rádióval és televízióval találkozzanak a fogyasztók a jövőben. „A magyar közszolgálatiságnak négy csatornája van, amelyek nem versenyeznek, hanem egymást segítve próbálnak magasabb szintű szórakoztató tartalmakat és kulturális üzeneteket eljuttatni a lakossághoz.” Hangsúlyozta: egy magas színvonalú közszolgálati csatornákat működtető televízió vagy rádió méltó versenytársa lesz a kereskedelmi csatornáknak. A közalapítványról szólva Balogh László kijelentette: a média felé nyitott testületet fog látni a közvélemény. „Bármilyen kérdésre megadjuk azt a választ, amely egy médiával foglalkozó közalapítványtól elvárható” – hangsúlyozta.

Ennek fényében ismertette, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI vezérigazgatójának bruttó bére 1 millió 700 ezer forint, „jelentősen” kevesebb, mint a közmédiumok volt vezetőié. Ezenkívül gépkocsi- és mobiltelefon-használat illeti meg őket, prémiumuk maximum a bérük 25 százaléka lehet. A vezérigazgatók munkaviszonya péntektől él, a munkaszerződéseket, amelyek határozatlan időre szólnak, már csütörtökön aláírták – mondta. Ez utóbbi dokumentumok és a munkaköri leírás teljes szövege megtalálható lesz a közalapítvány honlapján. Ez azonban még nem indult el - tette hozzá Balogh László.

A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma csütörtökön Medveczky Balázst, a Magyar Televízió ügyvezető alelnökét a Magyar Televízió, Jónás Istvánt, a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztőjét a Magyar Rádió, Ókovács Szilvesztert, a Hír Televízió műsorvezetőjét a Duna Televízió, Belénessy Csabát, az MTI stratégiai alelnökét pedig az MTI vezérigazgatójává választotta. A csütörtöki választásról a kuratóriumi elnök azt mondta: minden jelölt kifejtette koncepcióját a közszolgálati intézményekről. „Déltől öt óráig folytak a meghallgatások, mindenki minden kérdésre választ kapott” – hangsúlyozta, és úgy folytatta, meggyőződött róla, hogy a jelöltek elkötelezettek arra, hogy erős közszolgálati csatornát vezessenek.

Balogh László a négy közmédium vagyonösszevonásáról azt mondta: az Országgyűlés döntése értelmében a vagyon december 31-ig az egységes vagyonkezelő alapba kerül. Eddig annyi történt, hogy mind a négy zrt.-től adatokat kértek be a vagyonelemekről. A vezérigazgatók és gazdasági vezetőik hamarosan tárgyalni fognak a következő lépésről – mondta. Tájékoztatása szerint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap dönt majd a műholdas kapacitásokról is. „Eddig nem sikerült összehozni az egy műholdon való sugárzást a Duna Televízió és a Magyar Televízió esetében, de ha ezt egy vagyonkezelő fogja kezelni, a csatornák sokkal hatékonyabban tudnak majd közszolgálati műsorokat készíteni.”

Az MTI-nek a Magyar Televízió székházügyével kapcsolatos kérdésére Balogh László azt mondta: a jelenlegi körülmények között a bérleti szerződés nem tartható, és meg kell találni a szerződésmódosítás lehetőségét. A közalapítványról szólva közölte: még mindig nincs hivatalosan bejegyezve a köztestület, ennek ellenére jogszerűen történt a vezérigazgató-választás, mivel a közalapítvány megalakulásáról szóló jogszabály a működést a bejegyzéstől függetlenül megengedi. A bejegyzés hiánya az oka annak is, hogy egyelőre nem állt fel a tizennégy tagú, a közszolgálati kódexet kidolgozni hivatott Közszolgálati Testület, valamint a felügyelőbizottság sem.

(MTI)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 353512010-11-19 14:41:04
Érdekes, hogy ugyanabban a szerepében ünnepli operaházi tagságát két szopránunk: Kertesi Ingridet november 23-án köszöntik Gildaként, míg Miklósa Erika november 13-án, 18-án és 26-án lép(ett) fel Gildaként az Operaházban.

Én a tegnap esti előadást láttam, és mondhatom, óriási siker volt, tapsorkán, zúgtak a brávók, egy nagyszerű előadást láthatott a közönség, mellyel zsúfolásig megtelt a nézőtér lent és fent. (Az első szünetben mire az alsó szinti büfébe értem, már szinte lépni nem lehetett, csak állhattunk szorosan egymás mellé, lecövekelve, úgy voltunk, mint a heringek a szardíniás dobozban; bábeli hangzavar, csak úgy kapkodtam a fülem a nemzetközi nyelvi csevej hallatán). Miklósa Erika most is elsősorban a magas régiókban tündököl, elképesztő könnyedén jut túl a koloratúrákon, de lírai helyeken is emlékezetes szép pillanatokkal örvendeztetett meg- mindez leginkább az első felvonás Gilda áriájára értem. Az apa-lánya kettősökben, a herceggel énekelt kettősében, vagy a kvartettben is poétikus volt éneke, bár ezekben a jelenetekben a kiénekelt hangokat a mélyebb tartományban kevésnek éreztem. Viszont megkapó szépen sikerült megint a fináléban a haldokló Gilda megelevenítése.
Persze a hatalmas ovációból Miklósa mellett megérdemelten vette ki részét a címszerepet szenzációs formában éneklő-játszó, Fokanov Anatolij is! Régen hallottam-láttam tőle ennyire szuggesztív megformálást; a kiénekelt hangok legyenek gunyorosak, keserédesek, csüggedők, lemondók, bosszúszomjasak, vagy diadalittasak, egyformán a legmagasabb minőséget hordozzák általa. Nyugodtan mondhatom, Fokanov Rigolettója tegnap este "uralta" a színpadot. Lenyűgözően hiteles alakítást láthattunk tőle, méltán váltott ki belőlünk éneke-játéka az est alatt többször is hangos brávózást-tapsokat (a korábbi modorosságát felejtve, már nem kell rájátszania a szerepére az előadás alatt és a függöny előtt, a spontán ünneplése a színpadi teljesítményéből fakad…).
A herceget éneklő vendégénekes, Xavier Moreno nem tett rám különösebb benyomást, nem igazán szép hang (de legalább a strettát nem hagyta ki...), és olyan jelentéktelen figura benyomását is kölcsönözte; ami a tetszésnyilvánításban is megmutatkozott a közönség részéről. Rácz István is viszont szép perceket szerzett Sparafucile megformálásával, méltán érdemelte ő is ki a nagy tapsokat.
Héja Domonkost a Bánk bán ős változata után láttam most a Rigolettóban vezényelni. Igazán szépen irányította megint a zenekart, a pálcája alatt igen összeszedetten szóltak az egyes hangszercsoportok. Amit különösen értékelek nála, hogy a nagy tuttikban az utolsó záró hangokig kitartanak a timpanik... Így felpörög az egész és hatásos, dinamikus, felfokozott lezárással fejeződik be a jelenet, ér véget a finálékkal a zenedráma, s ezzel is megfelelő súlyt kölcsönöz a zenekari kíséretnek. Az énekkar remekül szólt ezen az estén (is).
Amit feledni szeretnék, a Verdihez, a Rigolettóhoz, a színpadra állításhoz méltatlan díszlet, jelmez és rendezés. Egyszerűen felháborító, amit a hercegi palotában vagy a bérgyilkos fogadójában bemutatni, láttatni kíván ez a koncepció; az énekesek egyikét-másikát megalázó helyzetekbe kényszeríteni, ebből fakadóan zavaró és megmosolyogtatni való, továbbá szájbarágós igyekezet. Verdi zseniális darabja ennél többet érdemel
Belcanto • 6902010-11-19 13:17:27
Kolonits Klára a Beatrice di Tenda címszerepét énekli Koppenhágában. Koncertszerú előadás - nagyszerű bemutatkozási lehetősége a bel canto irodalom egyik legnehezebb szoprán szerepében! Nagyon drukkolok - drukkoljunk mindnyájan - neki, hogy szép sikerrel abszolválja ezt a megmérettetést is ebben a ritka nehéz, de szép, örömkteli feladatkörben!
A díjakról általában • 6592010-11-19 12:52:25
Tarlós István szerdán, a főváros napján az Újvárosháza dísztermében díszpolgári címeket és más fővárosi elismeréseket adott át Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget egyesülésének 137. évfordulója alkalmából.

A főpolgármester szerint Budapestnek olyan példaképekre van szüksége, akik értékrendet teremtenek és alakítanak, és méltó módon képviselik a magyar fővárost Európában és annak határain túl is.
A főváros napja alkalmából szerdán díszpolgári címet kapott mások mellett Albert Flórián és Grosics Gyula volt válogatott labdarúgó, Demjén Ferenc előadóművész, Donáth László evangélikus lelkész, Miklósa Erika Operaénekes, Nádas Péter író, Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész, Török Ferenc öttusázó és Ungvári Tamás író. A közelmúltban elhunyt Polgár László posztumusz díját két lánya vette át szerdán az Újvárosháza dísztermében.
Erkel Ferenc • 2232010-11-19 12:22:09
Mindent Erkelről: online emlékezet

Az Országos Széchényi Könyvár új, Erkel honlapot hozott létre: http://erkel.oszk.hu

A bicentenárium alkalmából felkerült Erkelről a világhálóra szinte minden. A Magyar Nemzetben olvastam (s már én is meggyőződtem erről), hogy a honlap szépen kivitelezett és jól strukturált: a címlapon életteli színek, Erkel Ferenc aláírását és kézzel írott hangjegyeit variáló grafika és egy csellóra írott zeneműve fogad, az első lépés pedig a választás a Tanulószoba és a Kutatószoba szolgáltatásai között. Előbbi inkább a kezdő közönséget célozza meg, s az életút és az életmű megszokott ismertetésén túl átvezet Erkel korába is: a Bánk bán és a Hunyadi László ősbemutatónak címlapjai, a korabeli sajtó beszámolói és kritikái tájékoztatják a ma olvasóját arról, milyen hatalmas ovációval fogadta a közönség az operákat, amelyek azért mégsem maradtak minden kritika nélkül. Tartozik a tanulószobához képgaléria és multimédia-gyűjtemény is, amely döntően a Himnuszt járja körül: 26 nyelven szavalják, és persze megzenésített változatban is meghallgathatjuk a nemzeti költeményt. A későábbi, már a kamera korában készült előadásokról filmfelvételeket is megosztanak a weblap szerkesztői. Bár szakirodalmakra a Tanulószoba anyagai is hivatkoznak, a kutatás terepe értelemszerűen inkább a Kutatószoba: itt található a ma ismert legteljesebb Erkel-bibliográfia, számon online is elérhető szakirodalom, és több Erkel-kéziratot és más, a zeneszerzővel kapcsolatos emléket is digitalizáltak a két szobában.
Erkel Színház • 23442010-11-19 12:03:26
Hát igen, de nem csak Kolonits Klára énekelt egyidőben operettet, akiket később/ma már, az Operaház kitűnő művészei között tartunk/tartottunk számon.
Az Operettből érkezett/Operettben megfordult/Operába-Erkelbe jött/innen visszament az operettbe/Operába át kirándult egykoron Németh Marika, Zentay Anna, Neményi Lili, Házy Erzsébet, Tiboldy Mária, Csonka Zsuzsa, Pitti Katalin, Zsadon Andrea, Fekete Pál, Domahidy László, Sárdy János, Palócz László, Bende Zsolt, Berkes János, Kovácsházi István, Nyári Zoltán - hogy csak néhányukat említsem.

Az Operettszínházban régebben sikk volt fellépnie az operásoknak, de ha fordítva történt - az sem számított szentségtörésnek. Ma viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Bár jólenne, ha ismét valami ilyen csere-bere történne - erre csak hébe-hóba történik kisérlet, és nem is mindig egyértelmű, hogy erre van-e igény, szükséges-e, amikor sok operaénekes teng-leng, nem kap elég fellépési lehetőséget saját portájukon... Ez mindig is egyrészt az adott énekes-színész művészi minőségén, játék-kultúrájának igényességén - másrészt a szakma (opera-operett), a művész-világ meg a közönség-igények befogadóságán/hajlandóságán/hajlékonyságán/szeretetén/rajongásán is múlik/múlott. Más kor - más emberek - más értékek/érzelmek/divat - ezt se feledjük...

A Rádió Dalszínháza, később a televízió is, az ötvenes évek közepétől az operett/daljáték felvételein szívesen foglalkoztatta kora legnevesebb operaénekeseit, akik szívesen rándultak át ebbe, az opera "kistestvére" műfajba, ami sok tekintetben még az operáénál is komplexebb műfaj - nem véletlen, hogy az Operaház és az Erkel Színház ilyen műfajú előadásain vagy a szabadtéri színpadokon szívesen felléptek ezekben az egyáltalán nem könnyű primadonna és bonviván szerepkörökben: Suppé, Millöcker, J. Strauss, Offenbach, Schubert-Berté, Lehár, Kacsóh darabjai a patinás kőfalak között is mindig szívesen látott, népszerű darabjai voltak a mindenkori repertoárnak és a közönség legtöbbször minőségi élményben részesült. Ha ismét működik az Erkel Színház, várom, hogy a zenés-színház palettájába ismét ott legyenek a legnépszerűbb nagyoperettek: A víg özvegy, A mosoly országa, a Cigánybáró, a Boccaccio, az Orfeusz az alvilágban, a Szép Heléna, a Kékszakáll, a Koldusdiák, a Három a kislány, a Csínom Palkó, s persze az örök, elmaradhatatlan klasszikusunk, a János vitéz!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 353402010-11-19 00:54:31
Ne fesd az ördögöt a falra...
Polgár László • 2402010-11-19 00:43:42

Emléktáblát avattak Polgár László tiszteletére

Emléktáblát avattak a szeptemberben elhunyt nemzetközi hírű Kossuth-díjas operaénekes, Polgár László tiszteletére csütörtökön a Dohány utcai zsinagógában.

Média, zene, ízlés • 352010-11-19 00:37:55
A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma Medveczky Balázst, a Magyar Televízió ügyvezető alelnökét a Magyar Televízió,
Jónás Istvánt, a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztőjét a Magyar Rádió,
Ókovács Szilvesztert, a Hír Televízió műsorvezetőjét a Duna Televízió,
Belénessy Csabát, a Magyar Távirati Iroda stratégiai alelnökét pedig az MTI vezérigazgatójává választotta - közölte Balogh László, a nyolcfős kuratórium elnöke.

Bánk bán • 16142010-11-18 18:01:27
Nem olyan hosszú a Bánk bán ősváltozata. A televíziós adást néztem, nem volt több 2óra 20 percnél - tiszta zenei anyag: minden tapsot, jelenetváltás és felvonás-közi szünetet kivágtak. (Kocsis Zoltán köszöntő beszédét nem tartalmazta a televíziós közvetítés felvétele) Ha három felvonásban két szünettel bekerülne a repertoárba, alig volna több három óránál az egész operai este. Ha este hétkor kezdődik, negyed tizenegykor legkésőbb már indulhatunk is ruhatárhoz. Ez nem olyan vészes, hogy hat órára előrehozzák a kezdést. De ha ez az "ára", hogy a repertorba kerüljön ez a változat, én boldogan támogatom az elképzelést!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18042010-11-18 00:17:57
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1954. június 14. Kossuth Rádió 20.10 (a műsor először kerül adásba)
Egy ismétléséről tudok a rádióban: 1993. július 12., Petőfi adó 19.30


Rádiószínház bemutatója

MADARAK – rádiójáték

Arisztophanész vígjátékát Arany János nyomán újra fordította Révay József

Zeneszerző: Polgár Tibor

Zenei szerkesztő: László Endre

Rendező: Baksa Soós László

Szereposztás:

Euelpides – Juhász József
Peiszthetairosz – Uray Tivadar
FÜLEMILE, A FELESÉGE – HÁZY ERZSÉBET
Bibic, a szolgája – Gáborjáni Klára
Iris, istennő – Ferrari Violetta
Költő – Ungvári László
Jós – Tassy András
Mérnök – Dénes György
Békebíró – Mányai Lajos
Jogász – Kovács Károly
Feljelentő – Molnár Miklós
Prometeus – Rajnai Gábor
Poseidon – Képessy József
Herakles – Szabó Sándor
Triballosz – Vándor Géza
Pap – Pálos György
Karvezető – Ascher Oszkűr
Beszélő – Rafael Márta

Km.: a Magyar Rádió Kamarazenekara

Hogy miről is szól ez a darab? Itt ez a színházi előadásáról írt recenzió.

Házy Erzsébet a pályája kezdetén rádiójátékokban is szerepelt. Ilyen volt az 1951-es POLJUSKA bemutató is, amit az 1.793 sorszám alatt ismertettem.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 353042010-11-17 23:38:20
Azért tegyük hozzá a hírhez: Mozsár István megbizatása az ügyvezető igazgatói posztra kiírt pályázat eredményes lezárásáig, legfeljebb 2011. június 30-ig szól. (MTI forrás)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 352532010-11-17 00:25:41
Este az Operában megint élvezhettem Bellini Normájának "bel canto"-ságát. Ez is egy "újság" az Operaházban.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18032010-11-15 20:02:11
1954. május 5., Kossuth Rádió, 20.10:

Mejtusz: Az ifjú gárda

A 910-913. sorszámokon szóltam az 1953. december 20-i operaházi bemutató előadásról. A második szereposztás december 23-án mutatkozott be. Mindkét premieren Házy Erzsébet énekelte Kláva Kovaljevát!

Azt is tudni kell, hogy az operaházi bemutatót megelőzte a darab rádiófelvétele. Erre pár hónappal korábban, 1953. júliusában került sor. Az adás pontos időpontját (nap, óra) nem ismerem, de a Kossuth Rádió 1954. május 5-én, 20.10 órától ismét sugározta a felvételt:

Az Operaház együttese szólaltatta meg a Rádióban abban a szereposztásban, ahogy az később az Operaházban előadásra került. (A sok név közül néhányat említek: Simándy József, Sándor Judit, Fodor János, Cserhát Zsuzsa, Eszenyi Irma, Tiszay Magda, Sárdy János, Losonczy György, HÁZY ERZSÉBET, Melis György, Radnay György, Kövecses Béla, Külkey László, Faragó András, Várhelyi Endre stb., a zenekart Kórodi András vezényelte.)

A rádiós szerkesztő: Galambos Józsefné volt.



Házy Erzsébet művészete és pályája • 18022010-11-15 20:00:37
1954. március 30. Kossuth Rádió, 20.10
Ismétlés: 1954. október 24., Kossuth Rádió, 20.20

Fényes Szabolcs: Nászajándék - rádióoperett

Szövegíró, versek: Hárs László - Ambrózy Ágoston

Az 517. sorszám alatt azt írtam – utalva Ruitner Sándor zenei rendező egyik műsorában tett kijelentésére, miszerint a „Nászajándék”- ból sajnos nem maradt fenn hangzó emlék.

Mindenesetre annyival előbbre járok a korábbiakban elmondottakhoz képest, hogy a Rádióban 1954. március 30-án (és nem 1955-ben - erről tudtam korábban) a Kossuth Rádióban 20:10 órai kezdettel részletek hangzottak el a műből, melyben közreműködtek:

HÁZY ERZSÉBET
Csikós Rózsi
Feleki Kamill
Latabár Árpád
Pataki Jenő

Rendező: Szécsi Ferenc
Szerkesztő: Szirmai Ottó

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18012010-11-15 19:58:08
1954. február 28. Kossuth Rádió 13.00

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – keresztmetszet

Az 1287. sorszám alatt ezt már említettem.
Ott jeleztem, hogy kevés adattal tudtam szolgálni erről a felvételről, és most mint most látszik, a rádiós bemutató sem volt pontos, mert ott az 1960. esztendőt jelöltem meg az akkori ismereteim alapján. Szóval, hat évvel korábbi a felvétel.

A rádiófelvételen hallhatók voltak:

Házy Erzsébet - Stázi bárónő
Lorenz Kornélia - Vereczky Sylvia
Kövecses Béla - Bóni gróf
Szabó Miklós - Edwin herceg

Az elhangzó részletek között Házy Erzsébet még egy duettben énekel, így már három részletet tudok megnevesíteni:

- „Zajt ne üss…” – Stázi és Bóni kettőse (Házy, Kövecses)

- „Hurrá, hurrá!...” – együttes (Házy, Kövecses, Lorenz, Szabó)

- „Te rongyos élet…” - Stázi és Bóni kettőse (Házy, Kövecses)

A közreműködő zenekarról és karmesterről is megvannak az adatok:

az MR Szimfonikus Zenekarát Török Emil vezényli.

További adatokkal tudom kiegészíteni az alkotók stábját:

Zenei rendező: Bitó Pál
Rendező: Rácz György

Albert István összekötőszövegét elmondja: Bánki Zsuzsa

A Rádióban a Csárdáskirálynő keresztmetszete a „Régi nóta – régi tánc” sorozatcímmel került adásba.


Miklósa Erika • 5732010-11-15 19:46:20
Üdítő bájital (A Szerelmi bájital a MűPában)

„… a magam részéről egyetlen esetre sem emlékszem, amikor a babérokat a szoprán aratta volna le. A MűPában azonban pontosan ez történt: ez az est valóban Miklósa Erika estje volt. Húszéves énekesi jubileumát ünnepelte, és ehhez, meglepő módon, egy olyan darabot és szerepet választott, amely nem egészen tartozik legsajátabb fachjába. Eddig többnyire a bravúrkoloratúra volt az, amelyikben itthon is, nemzetközileg is legnagyobb sikereit aratta.
Adinát ugyan éneklik és énekelték hasonló hangadottságú énekesnők is (Sutherland és Battle, itthon Gyurkovics Mária és Ágay Karola), a szólam azonban inkább egy teltebb tónusú, de biztos koloratúrkészséggel bíró lírai szopránt kíván.

Miklósa Erika hangja sokat változott az elmúlt húsz évben – hál’ istennek, előnyére –, de a legfontosabb, hogy megtanult énekelni. A húszéves üdvöske esetlegességei helyett technikája szilárd, a korábban gyakran zavaró vibrátónak – sőt tremolónak – nyomát sem lehetett találni, ellenben soha nem hallottam még tőle ilyen gömbölyű középhangokat, széles legatókat, amelyekben hiánytalanul megvolt hangjának fénye, csillogása is. Csak néha éreztem úgy, hogy elkelne egypár kicsit erősebb mély hang, de ezt bőven feledtette a végig igen erős művészi jelenlét, a remek alakítás és néhány olyan pillanat, amikor a hatalmas teremben is meg tudta állítani a levegőt úgy, ahogy csak az igazi nagyoknak sikerül. Erre legjobb példa a második rész végén énekelt ária.
Adinája mindenképpen meglepetés volt a Miklósa Erikáért nem kifejezetten rajongók számára: nagy és kellemes meglepetés…”

/-ppp- „hivatalos” kritikája a Momuson/

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3822010-11-14 00:39:07
Közvetítés a Pécsi nemzeti Színházból -1979. október 28.

Puccini: Pillangókisasszony - háromfelvonásos opera
Szövegét John Luther Long és David Belasco nyomán Giuseppe Giacosa és Luigi Illica írta,
fordította: Várady Szabolcs

Vezényel: Breitner Tamás

km: a Pécsi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara, karigazgató: Károly Róbert

Rendező: Kertész Gyula m.v.

Szereposztás:

Pillangókisasszony - Eszéki Zsuzsa
Pinkerton - Albert Miklós
Suzuki - Kővári Anikó
Kate - Pusztaszeri Emília
Sharpless konzul - Nagy Gábor
Goro - Wagner József
Yamadori herceg - Juhász Pál
Bonzo - Komonyi László
Császári biztos - Vincze János
Tiszt - Radnai György
Pillangókisasszony anyja - Révész Erzsébet
Pillangókisasszony unokatestvére - Rácz Rózsa

(Az operát ismét leadta a rádió 2010.november 13-án - Bartók adó, 19.35-21.45-ig)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 351552010-11-13 11:27:50
Kedves álmodó, teljesen jogosak a megfogalmazott kitételeid! Megértem indulatodat. Nekem így is nagyon tetszett az ős-bánk bán produkciótok, s akárhányszor újra elhallgatnám - a körítéstől függetlenül.
Gioacchino Rossini • 6942010-11-13 11:16:29
Igen, ez az én szívemnek oly kedves Tell Vilmos Gardelli vezényelte stúdiófelvétele Caballéval, Geddával, Bacquiér-val. A fiatal, pályája elején álló Kováts Kolost is foglalkoztató lemezt a mi rádiónk is annak idején többször sugározta. Nagy becsben is tartom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 351502010-11-13 00:46:28
Nem akartam kétszer leütni, de jól van ez így, megérdemli a művésznő!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 351492010-11-13 00:44:40
Nagyon örülök ennek! Csak így tovább, Tünde...!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 351482010-11-13 00:44:37
Nagyon örülök ennek! Csak így tovább, Tünde...!
Erkel Ferenc • 2172010-11-13 00:36:13

Pontosítom egyik mondatomat:

"Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett naqyszabású Ünnepi Nyitány mellett a Hunyadi László szívet melengető Palotása, az első romantikus opera: a Bátori Mária nyitánya, a Névtelen hősökből a pompás Verbunkos, a Dózsa Györgyből a nevezetes, Fegyvertánc és a Bánk bánból az elragadó Csárdás) egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból."
Erkel Ferenc • 2162010-11-13 00:21:05
Aki tegnap este elment a Művészetek Palotájába, hogy a Nemzeti Hangversenyteremben részese legyen a Nemzeti Filharmonikusok ünnepi Erkel-gálájának, felemás érzésekkel élte meg a koncertet. Rögtön az elején nem várt, de örömteli eseményként Medveczky Ádám pálcája alatt a zenekar eljátszotta a Himnuszt. Az első taktusok hallatán persze egy emberként állt fel helyéről a közönség és sokan imára összekulcsolt kézzel hallgatták végig nemzeti imádságunk zenéjét. Először csak néhányan kezdtek a zenekari anyagra „ráénekelni”, amihez később még többen - igen visszafogott hangerővel – csatlakoztak. Igen megható volt ez a kezdet, s mikor újra elfoglaltuk helyünket, kezdődött el a meghirdetett Erkel-gála, mely az előzetesen megadott programtól a továbbiakban már nem tért el. Medveczky Ádám és a zenekar, szólisták mintegy „főpróbaként” előző estén ugyanezzel a műsorral tisztelegtek a veszprémi közönség előtt a magyar nemzeti romantika legnagyobb mesterének 200 éves születése napja alkalmából. Megjegyzem, a karmester igen nagy rutinra tett szert az Erkel-koncertek vezénylésében, hiszen alig két hónapja – szeptember 13-án - a Károlyi Kert szabadtéri színpadán is abszolvált egy Erkel-estet („Erkel hősnői” volt a gála címe). Akkor a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát vezényelte. Én is beszámoltam itt a Momuson az akkori operagála-élményemről. Azon a hangversenyen is énekelt a tegnapi koncert egyedüli női közreműködője, Rálik Szilvia. A Károlyi Kertben a Hunyadi László és a Bánk bán részletei álltak a középpontban, de tegnap este két kivétellel (Erzsébet, István király) az összes Erkel-operából felcsendültek szép részletek, sőt a ritkán játszott önálló hangversenyszámmal, az „Ünnepi Nyitány”-nyal kezdődött el a várva várt gálakoncert. Sajnos, az énekes szólisták – Rálik kivételével – nem igazán hoztak lázba bennünket. Pataki Adorján (tenor) és Sándor Árpád (bariton) tisztességes igyekezetük mellett is igen halovány énekteljesítményt nyújtottak, ami csökkentette az amúgy igen szép est zenei élményét. Különösen Pataki volt igen visszafogott, és erőtlen tenorja csak ritkán jött át a zenekari hangzatokon, pedig nagyon szép jelenetekben hallhattuk őt: Marat és Murát kettőse a Brankovicsból, a börtönkép és a tercett a Hunyadiból, valamint Bánk és Tiborc nagy kettősében. Az Erdélyből jött rokonszenves művész, aki 2005-től a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, s már többször énekelt Magyarországon, végül a gála záró számában, Bánk áriájában végre megcsillogtatta tehetségét, amiért őszinte örömmel tapsoltunk neki. A Székelyudvarhelyről származó Sándor Árpád is a Kolozsvári Magyar Opera tagja. Ő a hangfajánál és robusztus alkatánál fogva „mozgalmasabb” és változatosabb karaktereket jelenített meg áriájában és jeleneteiben, és baritonja is erőteljesebben szólt; azok a jelenetek, melyekben közreműködött (Brankovics György áriája, Gara nádor áriája és jelenet, Tiborc és Bánk kettőse) színesebbé, elevenebbé váltak megformálásában. Nekem különösen a Saroltából előadott Ordító kántor áriája hadaró része tetszett igazán… Egyértelműen Rálik Szilvia jelenetei jelentették a magas színvonalat, amit a közönség tapsaiban is kifejezésre juttatott. Az első énekelni valója, Mara megszólaltatása a Muráttal való kettősben még „nem dobott fel”, főleg az éles hangok nem tetszettek, de az önálló áriákban többnyire tudása legjavát nyújtotta és elvarázsolt szép szopránjával: La Grange ária a Hunyadi Lászlóból bravúros énekelnivalókkal, amelyben itt-ott némi alul intonálást éreztem, de Ilonka áriája a Névtelen hősökben és még inkább Rózsa búcsúja a Dózsa Györgyből tényleg elragadtatott tetszésnyilvánításokban részesült.

Az opera mindenekelőtt vokális műfaj, az operakoncertekre is legtöbbször az énekes szólistákra kíváncsian megyünk el. Ez a gála rendhagyó módon, nem az énekesek átlagos teljesítménye miatt hatott, hanem a nagyszerű zenekar által kiváló tolmácsolásban elhangzott zenekari részletek által, melyek önállóan is élményt nyújtanak a hallgatónak; Erkel Ferenc ritkábban hallható műveire koncentrálva az érdeklődést – szerencsénkre, mondom én – , az énekes számokat kissé háttérbe szorítva, az egy önálló zenekari számmal és operák zenekarra írt részleteivel (nyitány, táncok), állítom, az est legnagyobb sikereit aratták. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarról régóta tudom, s tapasztaltam számtalanszor, hogy milyen magas nívón szólaltatja meg a zeneirodalom szimfonikus remekműveit (de más műfajokba kirándulva is alkot kimagaslót), s ennek sok koncertjén tanúja vagyok (voltam); operát ritkán játszik, én sem voltam ezzel általuk elkényeztetve (az ÁHZ időszaka egy másik korszakot ölel fel), így most revelációként hatott, hogy a Kocsis Zoltán igazgatta Filharmonikusok Medveczky Ádám átszellemült irányítása alatt milyen kimunkált produkcióra képes, akkor is amikor operát (annak részleteit) játszik, hogy azt is igen magas művészi fokon valósítja meg. Az sem véletlen, hogy a tegnap este bemutatott, „tisztán” zenekari számok (a már említett Ünnepi Nyitány egytől egyig hatalmas sikert aratott, a legnagyobb tapsokat, sőt brávókat kiváltva a publikumból.

Ezek voltak számomra az Erkel-gála legmaradandóbb percei. Önfeledten ünnepelni nemzeti szerzőnk géniuszát - erre is lehetőséget nyújtott volna a jól megválasztott énekes szólistákkal, esetleg más tematikában összeállított műsor; a Nemzeti Filharmonikusok élükön a profi opera dirigenssel inkább az ünnepélyesség, a méltóság és talán a bensőségesség érzetét teremtették meg számunkra. És ez nem kevés! Számomra bebizonyosodott, így is lehet méltó módon emlékeznünk és kifejezni a tiszteletünket, a nagyrabecsülésünket, szeretetünket Liszt mellett a XIX. század legnagyobb magyar romantikus komponistája, Erkel Ferenc lángelméje előtt - ahogyan tette ezt az összes közreműködő és a közönség tegnap este a Művészetek Palotájában.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 351362010-11-12 20:56:49
Nem tudom, mennyire publikus a dolog. Horváth Ádám hétfő délután meghallgatásra invitálta a magánénekeseket. Lehet tudni valamit az eszmecsere mibenlétéről? Vagy szigorúan titkos zártkörű megbeszélés zajlott köztük...
Lisztről emelkedetten • 2672010-11-12 20:07:55
2010. november 15-én, a 2011. évi nemzetközi Liszt-év előfutáraként a római Szent Péter Szekesegyházban Liszt Ferenc: Esztergomi miséje Vatikáni Változatának vatikáni ősbemutatójára kerül sor!
Egy Liszt-kompozíció XXI. századi ősbemutató hangversenye olyan jelentőségű esemény, amely minden bizonnyal bevonul az egyetemes zenetörténelembe.
A nemzetközi összefogással létrehozott bemutatón négy magyar vegyeskar is közreműködik, az esemény magyarországi koordinátora és dirigense Virágh András Liszt-díjas orgonaművész-karnagy.
A vatikáni ősbemutató zenei anyagát az előadók tegnap, 2010. november 11-én 19.30 órai kezdettel szólaltatták meg a Budapesti Belvárosi Főplébániatemplomban (Bp. V. Március 15. tér.)

A különleges egyházzenei eseményről több napi- és hetilap is beszámolt, ezekből kivonatoltam az alábbi, bővebb részleteket:

2010. november 15-én reggel 9 órakor a római Szent Péter Bazilikában Liszt Ferenc: Esztergomi-mise Vatikáni változatának vatikáni ősbemutató előadására kerül sor.

Mivel Liszt-kompozíciókat manapság nem nagyon tudnak ősbemutatóként előadni, és mivel a műnek ez a verziója még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, a hangversenyt valószínűleg világraszóló eseményként tartja majd számon a szakma.

A vatikáni ősbemutató német-magyar szervezésben, a résztvevő katolikus-keresztény elkötelezettségű zenészek összefogásával jön létre, ezt az igen jelentős kulturális projektet a nemzetközi résztvevők a saját anyagi áldozatukkal hozzák létre, minden közreműködő a saját költségét fizeti. A vatikáni zenei produkciónak számos magyar közreműködője lesz, a Belvárosi Vonósok a zenekari kíséretet, Palatinus Violetta szoprán énekművész, Bakos Kornélia alt énekművész Molnár András Kossuth-díjas tenor, és Tóth János Liszt-díjas basszista operaénekesek mellett az orgonaszólamot Ács József orgonaművész szólaltatja meg. A zenei kuriózumnak számító rangos hangversenyen négy magyar vegyes kar is közreműködik: a Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Vegyeskara, az Országos Széchényi Könyvtár Énekkara, a Csongrádi Zenebarátok Kórusa és a Belvárosi Főplébániatemplom Énekkara. Az előadás további szólistái és kórusai Németországból, Olaszországból és Ausztriából jönnek, a hangverseny dirigálására Virágh András Liszt-díjas orgonaművészt, a Budapesti Belvárosi Főplébániatemplom karnagyát kérték fel.

A több éves szervezés munkáját a németországi Eschweiler Liszt-társasága végzi, amelynek alapítója és vezetője Ács József és Palatinus Violetta. Mindketten magyarok, elkötelezettek Liszt Ferenc művészete és az egyetemes magyar kultúra iránt. Saját kiadásban jelentették meg a világon elsőként Liszt Ferenc vatikáni alkotását és ők szervezik a vatikáni ősbemutató előadást is.

Bár a Szent Péter-bazilikában hétfőn megszólaló előadás a „hivatalos” ősbemutató, az Esztergomi-mise Vatikáni változatát – mintegy főpróbaként – már tegnap este hallhatták fél nyolckor a Belvárosi Főplébániatemplomban, német, osztrák és olasz kórusok és szólisták közreműködésével.

Az esemény méltó előfutára a hamarosam kezdődő, 2011-es nemzetközi Liszt-évnek.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Városmajori Szabadtéri Színpad

DONIZETTI: A csengő
CIMAROSA: A titkos házasság

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-Templom (Római katolikus Nagyboldogasszony-temp

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Kapolcs
VölgyKomolyzene

CantuS CorvinuS énekegyüttes

19:00 : Kőszeg
Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház

Balaton Kamarazenekar, Stuller Gyula (hegedű)
Yukari Shimanuki (brácsa)
Vez.: Stuller Géza
MOZART: F-dúr divertimento, K 138
MOZART: Esz-dúr Symphonia Concertante, K 364
HAYDN: e-moll szimfónia, No. 44

19:00 : Fertőd
Marionettszínház

Orfeo Zenekar, Bart van Oort, Somlai Petra (fortepiano, csembaló)
vez.: Vashegyi György
HAYDN: Esz-dúr "Filozófus" szimfónia, No. 22
C.Ph.E.BACH: Esz-dúr kettősverseny, Wq 47
MOZART: Esz-dúr kettősverseny, K 365
HAYDN: Esz-dúr "Merkúr" szimfónia, No. 43

19:00 : Agárd
Velencei-tavi Galéria

Savaria Barokk Zenekar, Jekl László, Ducza Nóra (ének)
Derecskei Zsolt (narrátor)
vez.: Németh Pál
B.GALUPPI: A vidéki kávéház (vígopera) - részletek
IFJ.J.STRAUSS: Puncsdalok, Bécsi bonbonok, Ha Bach operát írt volna..., Kávé-kantáta

20:00 : Gyulakeszi
Csigó-kastély - Varnus Xaver Koncertterem

Érdi Tamás (zongora)
MOZART, CHOPIN művei
A mai nap
született:
1903 • Vaszy Viktor, karmester († 1979)
elhunyt:
1948 • Sergio Failoni, karmester (sz. 1890)