vissza a cimoldalra
2017-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59465)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3792)
Társművészetek (1193)
Momus társalgó (6041)
Milyen zenét hallgatsz most? (24966)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2270)
Haladjunk tovább... (40)

Olvasói levelek (11082)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (953)
Franz Schmidt (2825)
Operett, mint színpadi műfaj (3175)
Wagner (2587)
Élő közvetítések (6477)
Vincenzo Bellini (461)
Kedvenc magyar operaelőadók (989)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2187)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (56)
Pál Tamás, karmester (237)
Győriványi Ráth György, karmester (780)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3979)
Momus-játék (5299)
Kimernya? (2508)
Palcsó Sándor (159)
Gioacchino Rossini (985)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (23976 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9122015-03-04 17:29:06
Kicsit pontosítalak:

- Simándy József és Petress Zsuzsa is egyaránt, március 4-én hagyott itt bennünket (1997 és 2001)

- A bejátszott rádiós riportban elhangzik, hogy "már 34 éve annak”, hogy a három művész Kemény Egon daljátékának felvételén közreműködött: tudjuk, a bemutató éve 1955 volt. Ennek ismeretében a beszélgetés nem készülhetett 26 évvel később. A hallott riportbejátszás felvételének ideje 1989 év. (Az év februárjában volt Bessenyei Ferenc 70 éves, az előző év decemberében töltötte be Petress Zsuzsa a 60-at - lehet, véletlen összejátszása is, vagy apropója a beszélgetés időzítésének akkoriban.)

(Simándy József 1916-ban született, jövőre ünnepeljük születésének 100. évfordulóját!)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519812015-03-04 16:51:28
Jó, hogy már most ismerjük, hogy többé-kevésbé, mire számíthatunk az Opera következő évadját illetően! Magam is nagy várakozással tekintek a meghirdetett újdonságok elé, ugyanakkor kétségekkel az olvasott szereposztások realitását illetően. De azért sok jót is „olvastam ki”… Ám valósuljanak is meg ezek, kívánom, hogy sokunk megelégedésére szolgáljanak.
Mindenesetre engem jelenleg az érdekel jobban, hogy az évad hátralévő bemutatói (A Rajna kincse, Aida, A hattyúk tava, Faust, Farnace) valóra váltják-e megelőlegezett reményeinket...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519802015-03-04 16:34:27
Kolonits Klárában reménykedem, mint Giulietta Bellini operájában: a CD-jén gyönyörű áriát énekel ebből!
Simándy József - az örök tenor • 2032015-03-04 16:31:03
Simándynak operetténeklés is először jutott osztályrészül a rádió mikrofonja előtt.
Kolonits Klára • 2332015-03-04 16:22:50
Úgy van! Kolonits Szilágyi Erzsébetként tegnap este az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb alakításával ajándékozott meg!!! A második felvonásbeli áriája után sokáig nem tudta folytatni a kitörő tapsvihar, a bravók és ovációk miatt, aztán mintha egy könnycseppet kitörölt volna szeme sarkából...

Előadás végén is tombolt a közönség: neki és a többi énekesnek, meg a kitűnő énekkarnak (külön-külön a Női- és Férfikar is remekelt), a zenekar is kiválóan játszott Kocsár Balázs irányításával. Élveztem az egész előadást, Erkelt és a csodálatos, megunhatatlan zenéjű operáját, újra és újra! Még a sokat kritizált rendezéssel is lassacskán megbarátkozik az ember...
Fekete Attila is a címszerepben kiváló alakítást nyújtott. Eddigi kedvező benyomásaimat róla semmi nem árnyalja. Jól áll neki ez a karakter (régi szerepe), és erőteljes éneklésében a dinamikai súlyok a helyén vannak.
Még tetszett Kriszta Kinga Máriája is, de kár, hogy a szép koloratúráit a kabalettája végén megtetőzi egy „nem odaillő”, „megbicsakló” záró hanggal; ez rendre nem úgy sikerül neki, ahogy – tudom - szeretné – és ahogy mi is szeretnénk tőle hallani! De ezt leszámítva az ő teljesítményével is elégedett vagyok, mindig örömet szerez nekem, ha láthatom valamelyik szerepében, és hallhatom szép, tisztán csengő szopránját.

Üde poén volt, mikor Fekete Attila a tapsrend szerinti színpadra lépésekor kis híján elvágódott...nem sokon múlott, hogy felbukott, de szerencséjére az egyensúlyérzékével sincs problémája – a közönséggel együtt maga is jót kacagott rajta, és ez a jókedv a művésztársakra is átterjedt, ami nem csoda, hiszen a zsúfolásig megtelt Erkel Színház publikuma élményszerű Hunyadi László-előadásban részesült!
Ilyen jó, kvalitásos énekesekkel, mint Kolonits Klára és Fekete Attila (és a palotást szépen táncolt „balettesekkel”) a színpadon, és muzsikussal a zenekari árokban nem minden nap van részünk. Ezért is ünnepinek mondhatom a velük való tegnap esti (újra)találkozást! Legyen benne még sokáig részem – részünk!

Simándy József - az örök tenor • 2002015-03-04 15:22:15
Parádés volt a daljátéknak ez a rádiós szereposztása! Még az egy-két mondatos, kis karaktereknek is színészóriások kölcsönözték hangjukat: Mezei Máriától kezdve Gózon Gyuláig, Tompa Sándortól Bessenyei Ferencig…

A Dankó Rádióban Petress Zsuzsa és Simándy József művészetére emlékezve (négy év különbséggel egy napon: március 4-én távoztak az „égi társulathoz” ) a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a felhangzó dalok és kettősök között bejátszott részleteket egy, a rádió hangarchívumában őrzött riportból:

Petress Istvánnak (újságíró, a Magyar Rádió volt főmunkatársa) volt egy beszélgetős műsorsorozata a rádióban: „Pihenőidő”. Az egyik, 1989-ben készült adásnak vendége volt Petress Zsuzsa, Simándy József és Bessenyei Ferenc. A beszélgetés apropója volt, hogy ők hárman együtt szerepeltek a rádióban harmincnégy évvel azelőtt, a Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljáték stúdiófelvételén. Petress István (és műsorvezető kollégája, Erőss Anna rádióbemondó) a stúdióban vendégeit arról faggatta, milyen emlékük maradt meg a régmúltból, erről a rádiófelvételről. Persze, más témák is szóba kerültek. Mind Simándy, mind Petress Zsuzsa (aki Petress István testvére), mind Bessenyei, igen kedélyes, jóízű, anekdotákkal is fűszerezett beszélgetést folytattak. Érdekes volt hallani a riportjulban, hogy mennyire kevéssé emlékeztek már a felvétel körülményeire, magára a darabra. De most, hogy visszahallgathatták a bejátszott részleteket, kezdtek jobban emlékezni. Simándy és Petress Zsuzsa mondták is, mennyire szép zenéket írt Kemény Egon, és nekik is öröm volt újra hallani saját magukat ezen a régi közös rádiófelvételükön. Sok minden előjött a beszélgetésükben: a végigélt pálya, szerepek, partnerek; felidéztek más közös emlékeket is, és a másik személy művészetéről is előjöttek emlékek…

Érdemes meghallgatni a Dankó Rádió délelőtti operettadásának 17 órakor kezdő ismétlését.
Simándy József - az örök tenor • 1992015-03-04 14:36:45
(Az előbbi beírásban benne maradt egy felesleges mondat)

De akkor pontosítom a rádióoperett bemutatójának idejét: 1955. január 23-án hangzott el először Kemény Egon daljátéka a Rádiószínház műsorában (pár évvel később ebből vált ki a Rádió Dalszínháza). Ezt követően, még abban az évben több ismétlést ért meg a daljáték a rádióban.

Simándy József - az örök tenor • 1982015-03-04 14:28:03
Nagyon kedves, melodikus, érzelmes dallamokkal teli a Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljáték! Hosszú idő után, jó volt ebből újra részleteket hallani a rádióban! Simándy József is, Petress Zsuzsa is, megindítóan-meghatóan énekelték versszövegeiket – sőt: Bessenyei Ferenc mellett a dialógusokban is részt vettek! – a rádiófelvételen hallható szerelmi kettőseikben!

Ebből a daljátékból a következő részleteket fogunk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani: 1955, január 13.

- Jelenet és duett: szerenád:
Próza (Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa): „ - Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen! – Majd sietünk! – Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Feri, ugye, tisztelsz engem? – Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka! – No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hát ehhez képest viseljétek magatokat és most menjetek! – Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!”

Ének (Simándy József, Petress Zsuzsa, km. a Földényi Kórus): „ - Édes lányka, szép Amálka, muskátli nyílt ablakába, még szebb lenne, még jobb lenne, Te magad, ha nyílnál benne. Szerelmedet pihenőnek kívánom, nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom! Édes lányka, szép Amálka, Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára!… /… - Szerelmedet pihenőnek kívánom, Jöjj el végre, jöjj el értem, úgy várom, légy a mátkám, szívem várja, Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!”

- Kettős - ének (Petress Zsuzsa, Simándy József): „- Jaj, Istenkém!...sietek….éjfél van az idő, úgy talán…./- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak! Óh, miért vagy olyan édes- kedves, oly szép szemed, az édes, kettes, oly kár, hogy fény fakad, hogy megzavar! Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól, mégis mikor néha napján találkozom véled, hozzám jönnek a csillagok, nem az égen, hanem a Te szép szemedbe nézek…”

- Szerenád - ugyanaz, mint az első zenei bejátszásban hallottuk, csak a próza (dialógus) nélkül hangzott el újra a szerelmi duett.
Simándy József - az örök tenor • 1972015-03-04 11:02:18
Petress Zsuzsa mellett Simándy Józsefre emlékezik ma a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora.

A nagy tenorunk ezen a napon hagyott itt bennünket, tizennyolc esztendeje. (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)

Van a rádiónak egy daljáték stúdiófelvétele, melyen a két kitűnő művész együtt énekel:

Kemény Egon – Ambrózy Ágoston - Ignácz Rózsa – Soós László: Hatvani diákjai (daljáték)

Rádió Dalszínháza bemutató két részben

1955. április 9., szombat I. rész: 20:30-21:59; II. rész: 22:15-23:08; Kossuth Rádió

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János)

A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc


Szereposztás:

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor –Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdy György
KEREKES MÁTÉ – SIMÁNDY JÓZSEF
Pálóczi Horváth Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Füzesséry Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gedeon
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorito, csizmadiamester – Tompa Sándor
AMÁLKA, A LEÁNYA – PETRESS ZSUZSA
Czibljavzek, császári biztos – Dénes György
Elmira – Mezei Mária
Pfutscher – Pethes Sándor


Ebből a daljátékból a következő részleteket fogjuk most 11 órától és a délután 17 órakor kezdődő ismétlésben hallani:

- Jelenet és duett, Édes lányka, szép Amálka (Petress, Simándy)
- Kettős: (Petress, Simándy)
- Szerenád (Petress, Simándy valamint a Földényi Kórus)

Simándy József énekli még A mosoly országából Szu-Csong dalát a második felvonásból („Vágyom egy nő után…”) és egy operarészletetet is: Mascagni: Parasztbecsület – „Búcsú az anyától” (Km. Magyar Állami Operaház Zenekara & Lukács Miklós)

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

Az operettadást a rádió frekvenciái mellett az interneten, a www.dankoradio.hu oldalon is élvezhetjük.
G.F. Händel Operák, Zeneművek • 17122015-03-04 09:40:21
Te hát ma 12.05 órai kezdettel, a Bartók Rádió megismétli a február huszadikán sugárzott Händel-oratórium közvetítést a Zeneakadémiáról.

Robert Schumann • 732015-03-04 09:34:00
10:00 -12.00: A Bartók Rádióban rövidesen kezdődik a Hang-fogó című zenei összeállítás. Benne öt műsorszámot hallgathatunk meg, köztük harmadikként:

Schumann: Requiem für Mignon Op. 98/b

Andor Éva - szoprán
Budai Lívia - alt
Barlay Zsuzsa - alt
Gregor József - basszus

Budapesti Kórus
Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Forrai Miklós

(1. Anna Netrebko (szoprán) énekel, km. a Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez. Gianandrea Noseda; 2. Grieg: g-moll vonósnégyes Op. 27.; 3. Schumann: Requiem für Mignon Op. 98/b; 4. Mozart: g-moll szimfónia K. 550.; 5. Lemezújdonság: Bach: A-dúr angol szvit BWV. 806.´)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea.
Szerk.: Bánkövi Gyula

Erkel Színház • 53412015-03-02 21:20:16
Nagyjából egyetértek ezzel a megközelítéssel... Én inkább úgy fogalmazok: Fekete Attila jó úton halad előre azon a nyomvonalon, melyet előtte olyan „nagyágyúk” tapostak ki, mint mondjuk Udvardy Tibor - Szabó Miklós - Simándy József - Ilosfalvy Róbert - B. Nagy János – Kelen Péter - Molnár András. Napjainkban egyedül áll itthon a tenor-fachban (volt idő, amikor Bándi János még "megszorongathatta" őt, de ennek a korszaknak lassan vége már). Azért szívesen venném, hogy a nemes "versengés" jegyében feltűnne a hazai égboltozaton egy "versenyképes" tenor-szereplő; nem muszáj egyből trónkövetelőként jelentkeznie, de szívesen venném, ha felbukkanna a láthatáron egy jó spinto tenor, aki „kihívná” Fekete Attilát - egyáltalán felmérhessük: a belátható időn belül jön-e – lesz-e valaki fachjában, aki egyszer majd tőle veszi át a „stafétabotot”.
Erkel Színház • 53402015-03-02 21:19:38
Erkel Színház • 53392015-03-02 21:19:16
Franco Corelli - külön kategória! A vele való egybevetés lehet hízelgő Fekete Attila számára, de önkritikusan tisztában kell lennie azzal, hogy Corelliből csak egy van. Utánozni lehet őt, de többségük inkább csak „apród”- szerepben képzelheti el magát mellette, az ő piedesztáljára, magaslatára csak kevesek érhetnek-juthatnak fel.
Balett-, és Táncművészet • 40992015-03-02 20:42:27
Manon: világhírű balett, végre magyar táncosokkal

MNO.hu, 2015. március 2., hétfő 10:42 , szerző: Makrai Sonja
Régizene • 33532015-03-02 20:39:14
Lám, ahogy "eltűnt" innen - ideiglenesen - "zalbarna" fórumtársunk - máris megélénkült a topic; zalbarna szinte egymagában uralkodott itt a "trónján", az alattvalóknak most valami csurran-cseppen...
Szkrjabin • 292015-03-02 14:36:35

Amikor hajdanán még albérletben laktam, a szomszéd szobában a főbérlő veje napi rendszerességgel zongorázott: sok-sok Szkrjabint is játszott; először nem ismertem fel, de aztán rákérdeztem és felvilágosított. Hozzáteszem: ragyogóan „kezelte a billentyűket” egy igen kiváló zongorán, az akusztika is megfelelő volt a szobában, és a szomszéd falon át jól behallatszott a zongora hangja. Nem zavart, sőt! Sokáig el voltam általa "kényeztetve"... Kezdetben engem is megkapott a zeneköltő poézisa, szerzeményeinek csillogása, de a szenvedélyes, érzéki dallamvilága sem hagyott közömbösen. Később aztán, elkerültem abból a lakásból, megszűnt velük a kapcsolatom, de még sokáig bennem éltek a hallott, megismert, Szkrjabin-művek. Persze mellette meg még más komponisták zongoraművei is megérintettek (például Beethoven, Liszt, Chopin, Schumann), amely zenék hangjai - az illető zongorajátékában - a falon keresztül „átjött” hozzám. Idővel elköltöztem, és az érdeklődésem eltávolodott ettől a „kamara” műfajtól, és helyét fokozatosan át vették a hozzám közelebb álló instrumentális és vokális zenék, a szimfonikus nagyzenekarra meg énekhangra íródott kompozíciók. Mivel gyermekkoromtól a zenés színházak bűvöletében éltem (operett, opera, oratórium, kórusirodalom), a barokk, klasszika, romantika nagyszerű alkotásai mindig is vonzottak, és mivel a „mindenevőségre” időm, energiám és kedvem sem igen volt már, mára alábbhagyott ez a „kitárulkozás, és kissé beszűkültem az opera, az operett világába és maradt számomra még a kóruséneklés. A rádióban olykor-olykor meghallgatom a régi kedvenc zongoradarabjaimat (néha hangversenyre is eljárok), és ha felcsendül egy adón Szkrjabin-zene, nem kapcsolok át máshova, ott ragadok és élvezem a nagyszerű zongoramuzsikát. Fel-feltörnek belőlem a régi emlékek, a " falon átszűrődő" zongoramuzsika varázslatos hangjai. Megjegyzem, tanultam zongorázni, de olyan jól játszani, ahogy akkor ott a szomszédban az illető zongorázott, közel sem tudtam, csak értékelni az ő professzionális szintű játéktudását.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31832015-03-02 13:40:42
Pogány László nagyon fiatalon, a rádiófelvétel évében hunyt el (1920-1956).
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31822015-03-02 13:35:22
Pontosítás:

A 2.969 és az 1.274 sorszámoknál a karmester nevét tévesen adtam meg.
Nem Pogány László vezényelt azon a rádiófelvételen, mely részleteket tartalmaz Fényes Szabolcs - Békeffy István – Kellér Dezső: Szombat délután című operettjéből. Helyesen: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Gyulai Gaál Ferenc vezényelte! (1956)

Annyiban igaz Pogány László (karmester, zeneszerző, előadó-énekes) neve, hogy a "Szombat délután" bemutatóját a Fővárosi Víg Színházban, 1954. február 19-én ő vezényelte. De két évvel később, a rádiófelvételen - melyen Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László és Rátonyi Róbert énekelnek - már Petress férje, Gyulai Gaál Ferenc volt a karmester.

Ma a Dankó Rádióban két részlet csendült fel ebből az operettből:

- Ibolya-dal (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)

A héten Petress Zsuzsára emlékező adás-sorozat ma délelőtti zenei összeállítása (Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya) a délután öt órai hírek után kezdődő ismétlő műsorban újra meghallgatható.
Az adás interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9072015-03-01 19:30:53

A jövő héten Petress Zsuzsa emlékhét lesz a Dankó Rádióban!

„ Plusz egy fő”: Petress Zsuzsa, Petress István - családi produkció

YouTube - Published on Feb 28, 2015
Petress Zsuzsa és testvére Petress István közös családi produkciója...Operett dalok hangzanak el válaszként a KRESZ- kérdésekre..

A vonatkozó jelenet az időskálán az 1:45 perctől látható.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9062015-03-01 19:30:06

A víg özvegy sok-sok lemez-és rádiófelvételét ismerem, kedvelem, számon tartom, a magyar nyelvűekét pláne; a Dankó Rádió mai operettműsorában bejátszott férfi-induló az „asszonyokról” különösen vonzott, mert a régi időkben is csak elvétve hangzott el ez a részlet a rádióban, ezért minden egyes alkalomért hálás vagyok, hogy ehhez az élvezethez hozzájutok. A nevezett indulót Szabó Miklós (Danilo), Réti József (Rosillon), Sikolya István és más művészek éneklik – azon a stúdiófelvételen, amelyen mellettük Szilvássy Margitot (Hanna) és Raskó Magdát (Valencienne) hallhatjuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében. Nagyon ritkán, Hannának a Vilja-dalát és Valencienne-nek a Grisette-dalát (Raskó), valamint Hanna és Danilo szerelmi kettősét tűzik műsorra erről A víg özvegy- felvételről.
Örülök, hogy a mai adásban sikerült megragadni ezt az alkalmat, és az említett kitűnő énekeseinkkel meghallgathattam az ötvenes évek végén rögzített „Hogy a nőkkel hogy kell bánni” kezdetű asszonydalt (mars-szeptett) kedvenc Lehár-operettemnek erről a kevéssé ismert magyar felvételéről. (És remélhetőleg, egyre gyakrabban fognak felcsendülni A víg özvegy pompás dallamai Szilvássy Margit, Raskó Magda, Szabó Miklós, Réti József énekének tolmácsolásában is!)
Juan Diego Flórez • 5942015-03-01 17:24:13
La Donna del Lago: Didonato and Flórez in conversation

La Donna del Lago: "Cielo! in qual estasi" (DiDonato, Flόrez)
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 3432015-03-01 17:14:26
A téma megbeszélését nem lehet elhárítani, ha már nyilvános publikálást kapott az eset!
Jonas Kaufmann • 10742015-03-01 16:38:07
Gounod: Faust - New York-i Metropolitan Opera House előadása látható ismét a Mezzón ma 17 órától

Jonas Kaufmann, Marina Poplavszkaja, René Pape
Elena Mosuc-drámai koloratúra • 8622015-03-01 16:30:05
„Házhoz jön a hely szelleme”

Müpa Magazin 2014/2015 évad 4. szám
26 – 27. oldal

„Csillag a szomszédból: Elena Mosuc”

(A Müpa Magazin 2015. március-áprilisi száma letölthető pdf formátumban)
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 3402015-03-01 16:21:03
Vajon abban a bizonyos, -Zéta- által neki szóló "privát" levélben mi állhatott, hogy azt követően is, a törlés után is, ismételten csak beírta ominózus mondatát egy másik topicba?
Ilosfalvy Róbert • 6282015-03-01 16:15:27

Dvorak: Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (LP)

(1969)

Dvorak – Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (CD)

(1995)
Komlóssy Erzsébet • 282015-03-01 16:14:12

Dvorak: Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (LP)

(1969)

Dvorak – Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (CD)

(1995)
Komlóssy Erzsébet • 272015-03-01 16:12:15

[/url] http://www.discogs.com/Dvo%C5%99%C3%A1k-Pilar-Lorengar-Erzs%C3%A9bet-Koml%C3%B3ssy-Robert-Ilosfalvy-Tom-Krause-Ambrosian-Singers-London-Sym/release/2954706; Dvorak: Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (LP) [/url]

Dvořák* – Pilar Lorengar • Erzsébet Komlóssy • Robert Ilosfalvy* •Tom Krause - Ambrosian Singers* • London Symphony Orchestra* -István Kertész ‎– Requiem Mass

(1969)

Dvorak – Requiem - Kertész –Lorengar - Komlóssy – Ilosfalvy – Krause (CD)

(1995)
Miklósa Erika • 8102015-03-01 16:10:36


Miklósa Erika a „Ridikül Magazinban”
Miklósa Erika • 8092015-03-01 16:10:06


[url] http://ridikulmagazin.hu/cikk-mozarttal-a-gardrobban.htm; Miklósa Erika a „Ridikül Magazinban”
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 3362015-03-01 15:32:51
Megjegyzem, -zéta- egyszer már felfüggesztette két hétre Zalbarna hozzáférhetőségét (2012-ben). Én is sajnálom, hogy ez most újra megesett vele.

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9042015-03-01 15:19:04
Ez jó hír! De annak még jobban örülnék, ha teljes operettek sugárzásáról is hírt kaphatnák végre, értesülve erről a Dankó Rádióból - és az RTV Részletes-ből!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31812015-02-28 13:20:13

Házy Erzsébet A denevér 1963-as rádiófelvételéről énekel részleteket (Tercett az első felvonásból; a III. felv. fináléja) a Dankó Rádió Túl az Óperencián című mai adásában; a délelőtti adás ismétlése 17 órakor kezdődik:

A Lehel György vezényelte felvételen km. Szőnyi Ferenc, Palcsó Sándor, Kozma Lajos, László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Melis György.

Ugyancsak A denevérből halljuk az Óra-duettet a műsor e heti vendége, Udvarhelyi Boglárka (és Urbán -Nagy Róbert ) előadásában, majd Adél II. felvonásbeli dalát Ötvös Csilla tolmácsolja, s az adást az operett nyitányának részlete zárja, Magyar Állami Hangversenyzenekar & Kobayashi Ken-Ichiro koncertjének hangfelvételéről.
A nap képe • 15742015-02-28 13:00:58

Mirella Freni a Classica csatorna mai programjában

Freni - von Karajam – Zeffirelli közös produkciói láthatók a nap folyamán a csatornán; most éppen a Puccini operája megy.

Bohémélet

Carmen

Otello
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 2132015-02-27 21:05:35
Dalos László utolsó könyvéről

„Apropó, Dalos László!”

Dalos László, a 87. évében elhunyt Táncsics Mihály-díjas, Aranytollas újságíró, színházi hírlapíró, Nádasdy Kálmán-díjas műfordító, Harsányi Zsolt-díjas zenei szövegíró 1924. november 19-én született Budapesten és ugyanott halt meg 2011. október 10-én. Dalos László végső nyughelye a lágymányosi Magyar Szentek Temploma altemplomának Erzsébet-terme.
Már 13 éves korában elhatározta, hogy színházi riporter lesz. Érettségiző pesterzsébeti diákként 1943-ban megnyerte az országos középiskolai tanulmányi versenyt magyar nyelv és irodalomból. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–olasz szakán tanult. A Magyar Rádió irodalmi osztályának 1946-tól 10 évig, a Film Színház Muzsika című hetilapnak 1957-es indulásától egészen megszűnéséig, összesen 33 és fél évig volt munkatársa. Fordított operákat (Verdi: A szicíliai vecsernye, Lajta Lajos: A kék kalap), számos operett, dal versbetétjeinek szerzője (Lehár Ferenc, Eisemann Mihály, Kemény Egon).
A legváltozatosabb műfajokban több ezer újságcikk, 29 színpadi és rádiós játékban több száz dalszöveg, hét önálló könyv és hét fordításkötet fűződik a nevéhez. Olasz, német, francia, orosz, angol, latin, lengyel és horvát szerzők műveit ültette át magyarra. Simándy József Bánk bán elmondja (1983) c. könyvének krónikása.
Eisemann Mihály zenéjére ő írta a verseit a második világháború utáni magyar színháztörténet egyik legnagyobb operettsikerének, a Bástyasétány 77-nek. Ebben csendül fel legismertebb alkotása, A vén budai hársfák, amelyből örökzöld sláger lett.


Dalos László: A vén budai hársfák

Ez a kis kötet legkedvesebb verseinek és dalszövegeinek válogatása:

Tartalomjegyzék:

Versek
XVII. század 7
Kis dal 7
Bűvölő 8
Tréfás tavasz 8
Ősz 9
Barlangrajzom vagy 9
Feketerigó 10
Válladon madár 11
Adagietto 12
Krétapor 12
Akárki 13
Sursum corda 13
Sziget 13
Szerelem 14
Felkézkalmárkodás.
Rím játékok 15
Két harkányiáda 22
Újabb harkányiádák 23
Nekrológ 24
Nem is lehet 25
Lecke 26
Egy újszülöttnek 26
Egy női névre 27
Körhinta 28
In memoriam K. S. 29
A Duna-kanyarban 30
Éjjel. Török Erzsébet emlékének 33
A kertben ás 34
Egy kutya elment 35
Csertőiék kutyája, Beri 36
Egy Van Gogh-kép alá 40
Kiserdő-szél. Hódolat Francis Jammes-nak 41
Abban a faluban. Hódolat Juhász Gyulának 41
Dunán inneni hexameterek Keresztury Dezsőnek 42
Vers a Körúton 44
Neonbetűk 44
Hommage á W. S. 45
Emlékkönyvbe 47
Negyven. Simándy Józsefnek 47
Simándy József ünnepére 49
Mészáros Sándor köszöntése 49
Mészöly Dezső ünnepére 51
Tiszteletadás 52
A nyolcvanévesnek. Farkas Ferenc emlékkönyvébe 52
Kolozsvári Grandpierre Emilnek 53
Eisemann Mihály sírkövénél 53
Rózsaszedő 56
Gabikának 57
Szezám 58
Évforduló 58
Tündöklő türelmed 59
Vers, neked 60
Kis Cibukám 60
Kemény Egon zenéjére
Kinyílott a pitypang 65
Fúj a szél 66
Hóvirág 66
Fényből szőtt hű párom 67
Hóember 68
Nevenincs Tulipán 69
Százszorszép a május 70
Mosolyod 71
Egy szó elég 72
Farkas Ferenc zenéjére
Jázmin-keringő 73
Elmondom a szeleknek 74
Árva a madár 75
Leltár 76
Emlékszel, tavasz idején 77
Vallon szerenád 78
Tamássy Zdenko zenéjére
Kékvizű szép tó 78
Bonbon-bontó 79
Jellemző 80
Egy gyönge nő 82
Te más vagy 83
Tom Mix 84
Rablás és szöktetés 85
Elmenni fáj 87
Micsoda nő! 88
Horváth Jenő zenéjére
Az emberek közt más az élet 89
Bennem bizsereg a táncolhatnék 90
Ha Beethovennel élhetek 91
Szeress belém 92
Majláth Júlia zenéjére
Először mások veszik észre 93
Petrovics Emil zenéjére
Családi titok 94
Pankotától Pest-Budáig 95
Behár György zenéjére
Párizsban 97
Úszómester 98
Ha vége a nyárnak 99
Dalos Gábor zenéjére
Madár ha volnék 100
Beat Bill 100
Éjféli rózsák 102
Selmeczi György zenéjére
Rab Rábyról 102
Eisemann Mihály zenéjére
Csopak, Somló, Badacsony 104
Nem tudok Pest nélkül élni 105
Neked elmondanám 106
Bástyasétány 107
Kék rózsa 108
Ámor 110
Így szép 111
Ha valaki szesztestvér 112
Egy régész, az nem múmia 113
Tavasszal korzózni jár 114
Popocatépetl, óh! 116
A vén budai hársfák 117
Valamit a dalszövegírásról 119
Betűrendes mutató 123
Pantheon • 14452015-02-27 20:39:52
Az Opera honlapjáról:

Póka Eszter (1944 – 2015)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9022015-02-27 16:16:19
Sir Arthur Sullivan angol komponista – aki legtöbbször Sir William Schwenck Gilbert szövegíróval együtt munkálkodva alkotta meg mára klasszikussá vált, világhíres dalműveit - számos operettje közül a Mikádó, A „Fruska” (HMS Pinafore), az Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) és A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja (The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty) című darabok váltak ismertté nálunk is, a Magyar Rádióban a hatvanas és hetvenes években elkészített magyar nyelvű, teljes stúdiófelvételek sugárzása révén (de a televíziós feldolgozásai is népszerűvé váltak itthon), és a színházak is játszották egyik-másik változatát.

Volt idő, amikor gyakran sugározta a rádió ezeket a műveket, ismételte azokat, a részletei is gyakorta felhangzottak a rádió különböző zenei összeállításaiban. Sok évi szünet után a Dankó Rádióban hallhatunk megint operettdallamokat; a mai válogatásba Sullivantől is bekerült két jelenet a fent megnevezett egyik operett rádiófelvételéről:

Sullivan - Gilbert: A cornvalli kalózok avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty/

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.35

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Kate, Edith, Isabel, Mabel, a leányai – Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila, Kalmár Magda
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

A délelőtti, Túl az Óperencián című műsorban ezúttal két pompás együttes csendült fel ebből az operettből:

- Kórusjelenet, Mabel és Frederic kettőse (Kalmár Magda, B. Nagy János, km. az MRT Énekkara):

„Tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét, azt remélem így marad, bár tegnap esett egész nap, és holnap eshet újra még a földeken a csapadék, én nem tudom, de híre jár, hogy idén meleg lesz a nyár, és holnap eshet, újra még a földeken a csapadék… /- Hol volt e leány, ki csókról álmod, szíve után, ki félve ébred…/- Ó, így van, ó, e boldog álom: való!.../- Mily tündöklően kék az ég, mily kellemes a vidéki lét…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…” Mily tündöklően ünneplően kék az ég…/- Hol volt a szív magányban álmodozva, mi végre boldog békességre ébredt volna…"

- Paradox-hármas /Ruth – Richard - Frederic/ (Barlay Zsuzsa, Melis György, B. Nagy János):

„- Hogy elhagytad a bandánkat, csak bánat érte a lelketek, csak próbáltuk mi azzal, hogy kedvünk több legyen… de végül jött egy ötletünk, mi paradox…. az ötlet az a paradox…. jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz. mily ellentmondó paradox….- Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, de paradox / - Mi tudtuk azt, hogy kedveled a szójátékot, ugratást, az ellentmondó helyzetet, a furcsa sokkhatást, és annyit bátran mondhatok, hogy ennél jobb nem jött nekem, bár kockáztatjuk most nyakunk, de halld az ötletet….jó vicc, jó hecc, mulatni fogsz, mily ellentmondó paradox.. - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox /- Ez paradox és vicces ám, a józan észnek fittyet hány, ha esztendőket számítva már huszonkettő múltam én; a születésnap számít csak! a születésnap számít csak! Ötéves gyermek vagyok még!!! – Ötéves gyermek ő ma még!!! ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha… - Ez paradox, ez paradox, de istenien paradox, ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha-ha, ez paradox….ez istenien paradox!”

A délelőtti, operettek kedvelőinek szóló adásban újra hallhattunk részleteket a Marica grófnőből is (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Rozsos István, Berkes János, Oszvald Marika – és a rádió e heti vendége: Udvarhelyi Boglárka).

Lecocq Angot asszony lánya című, különösen kedvenc operettemből is bejátszásra került néhány szép részlet:

- Pomponnet belépője (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)
- Lange dala (Németh Marika és az MRT Énekkarának női kara)

- Kórusjelenet (MRT Énekkarának női kara):

„- Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr, mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” (MRT Énekkarának női kara)

- Angot anyó legendája – kuplé (Kiss Manyi és az MRT Énekkara)

Most délután, öt órakor kezdődik az operettadás ismétlése, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Balett-, és Táncművészet • 40962015-02-27 12:45:03
NÉZŐPONT
|
ÚJ EMBER - MÉRTÉKADÓ
|2015. február 22., vasárnap 00:02

„Lélektani táncbravúr”

Írta: PALLÓS TAMÁS

„Előszó a Manon budapesti bemutatójához

Előrebocsátom: szubjektív vélemény. Szigorúan csak külső szemlélőként, egyszerű érdeklődő nézőként-hallgatóként, a zenei szempontokat is hangsúlyozva állítom: Jules Massenet és a „táncdrámaíró" Sir Kenneth MacMillan Manon-balettje a műfaj csúcsa. Na jó, az egyik csúcsa. A londoni Covent Gardenben, 1974-ben bemutatott – nálunk eddig csak a londoni társulat budapesti, illetve a bécsiek miskolci vendégjátékában előadott – táncjátékot február 28-ától a Magyar Állami Operaház is műsorára tűzi.

Mi a titka? Mitől „jobb"? Miért emelkedik ki a népszerű cselekményes balettek sorából? Mindenekelőtt a lényegmegragadás zenei és testbeszédi tökéletessége miatt. Igen, ez a darab sajátos szabályrendszerében, műfajában tökéletes.
Prévost abbé frivol, a maga korában (1730 körül) merész témájú regényének címszereplője, Manon Lescaut – az ártatlanság és a romlottság érzékeny „elegye", aki a gazdagság, a luxuslét és a valódi érzelmek vonzása között őrlődik – irodalmi, majd zenei toposszá vált. Az örök emberiről szól, de problémafelvetése ma tán még aktuálisabb, mint amikor a sokat tapasztalt abbé író papírra vetette elbeszélését. Később a humanista Puccini, a „részvét komponistája" kellett ahhoz, hogy 1893-ban bemutatott operájával – Massenet korábbi Manonjának (1884) népszerűségét elhalványítva – a szánalmon túl szerethetővé is tegye az el-elbukó, érzelmileg instabil ifjú lány figuráját.

Az őszintén és mélyen hívő Massenet – a XIX. századvég és a századforduló kordivatjának engedve – operáiban (illetve oratóriumaiban, kantátáiban is) előszeretettel foglalkozott túlfűtött, elbukó – máskor felmagasztosuló – nőkkel (Éva, Mária Magdolna, Thaïs, Heródiás, Cleopatra...). Kiváltképpen érdekelte test és lélek, ösztönlét és szentség „külső és belső" konfliktusa. Neki köszönhetjük a zeneirodalom egyik legcsodálatosabb transzformációját, a Thaïs „mértani" középpontjába helyezett Meditációt. Az alexandriai kurtizán a fülledt, „álmatlan" egyiptomi éjszakában szembenéz önmagával. Nincs szózat, prédikáció, életgyónás, csak egy – a zenekar, illetve a kórus szöveg nélküli kíséretével elhangzó, szinte földöntúli – hegedűszóló. Vissza-visszatérő, megtisztító gondolat, amikor Thaïst „csöndesen és váratlanul átöleli az Isten". A Meditáció a fordulat, a kegyelem pillanata, a szentté válás belső útja öt percbe sűrítve.

Visszatérve a Manonra: ami az operaszínpadon Massenet-nak még nem egészen meggyőzően sikerült, azt – őt felhasználva – MacMillan valóra tudta váltani balettjében. A táncjátéknak nincs köze az operához, még idézet szintjén sem tűnnek fel belőle motívumok. Leighton Lucas és Hilda Gaunt Massenet egyéb – nagyobbrészt alig ismert – műveiből állította össze és hangszerelte meg a balett koherens zenei anyagát. A partitúra negyvennyolc száma operák (Ariane, Bacchus, Cid, Cléopatre, Don Quijote, Esclarmonde, Griselidis, Hamupipőke, Lahore királya, A navarrai lány, Sapho, Thais, Thérese) és kantáták (Éva, A Szűz) részleteiből állt össze; beledolgoztak három zenekari szvitet, az Il Pleuvait, illetve a Crépuscule című dalok átiratát, valamint Massenet szívszaggató Elégiáját, amely – kiemelt „vezérmotívumként” – három változatban tér vissza a balettben.

MacMillan nem egészen kétórás táncjátéka három felvonás; hét – kezdetben a humort sem nélkülöző – filmszerűen pezsgő drámai jelenet. Manon és Des Grieux lovag hányatott sorsát-útját követi „térben és időben”, a találkozás pillanatától, a Párizs melletti vendégfogadó udvarától a nélkülözés és a pompa helyszínein át a New Orleans-i büntetőtelepig, majd a louisianai mocsárvilágban bekövetkező végig, az utolsó „lázas” fellobbanásig.

A balett hatásmechanizmusának sikere egyrészt abban rejlik, hogy Massenet mindig tetszetős, kissé idealizáló zenéje, lágyan hullámzó, melankolikus, lefelé hanyatló dallamai Des Grieux szelíden szenvedélyes udvarlásától világossá teszik, hogy a pár naiv reményekkel induló, aztán megaláztatásokkal teli közös története nem érhet jó véget. Persze nemcsak e lényegesre „emlékeztető” (olykor a végletekig felizzó, hátborzongatóan hatásos) zene kelt „szimpátiát”, MacMillan virtuóz, káprázatosan részletgazdag koreográfiájának sokatmondása szinte azonnal személyes ismerőseinkké teszi a szereplőket, Sir Kenneth bizonyítja – amit a legtöbben tán el sem akarunk hinni -, hogy a tánc, a mozdulat és a testbeszéd tényleg képes (majdnem) mindent elmondani, Manon és Des Grieux különböző „hátterű” és érzelmi telítettségű kettősei már önmagukban árnyalt lélektani bravúrok, a zárójelenet pedig olyan összegzés, amely nemcsak életről és halálról szól, hanem egy különleges műfaj megdicsőüléséről.”


/Megjegyzem: A nyomtatott változathoz színes fotók is tartoznak./
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 3462015-02-27 12:39:41
Mirella Freni ma 80 éves! Hihetetlen, hogy elszaladt az idő...
Natalie Dessay • 17972015-02-26 22:07:33
Ahogy előre jelezte, a színpadtól visszavonul; mostanság - jobbára- koncertezik.

Hivatalos oldaláról – ami folyamatosan frissül -, mindent megtudhatsz.
Pantheon • 14392015-02-26 21:55:09
A varázsfuvola 1980-as felújítás - fotó

Közzétette: Café Momus, 2012.06.07.

Állnak: Mikó András, Póka Eszter (2. dáma), Ferencsik János, Gáti István (Papageno),Kalmár Magda (Pamina), Melis György (öreg pap), Gulyás Dénes (Tamino), Kováts Kolos(Sarastro), Ötvös Csilla (Papagena), Lehoczky Éva (Éjkirálynő), Makai Péter (díszlet és jelmeztervező), Sudlik Mária (1. dáma).
Az előtérben a 3 fiú, az énekkarból: Hajdú Ildikó, Buváry Livia és Fekete Valéria.

(Nincs a képen Jablonkay Éva (3. dáma), Korcsmáros Péter (Monostatos), a fiatal papot éneklő Berkes János, valamint a két őrtálló, Korondy György és Szalma Ferenc.)

További előadások, melyeket Póka Eszterrel láthattam:

1982. Verdi: Rigoletto
Lukács Ervin – Piero Cappuccilli, Szűcs Márta, Sebastian Gonzalez, Póka Eszter, Szalma Ferenc

1983. február 13. - Wagner: Parsifal
Ferencsik János – Molnár András, Polgár László, Sólyom-Nagy Sándor, Kasza Katalin, Faragó András. Továbbá: Szalma Ferenc, Hankiss Ilona, Bokor Jutta, Póka Eszter, Gerdesits Ferenc, Laczó András, Fülöp Attila, Tóth János; viráglányok: Kalmár Magda, Pitti Katalin, Takács Tamara, Decsi Ágnes, Zempléni Mária, Maria Teresa Uribe.


1985. október 22. Erkel Színház – Verdi: Don Carlos
Lukács Ervin – Jevgenyij Nyesztyerenko mv., Kelen Péter, Tokody Ilona, Póka Eszter, Kovács Pál, Begányi Ferenc
Pantheon • 14382015-02-26 21:14:04
Rossini: Mózes – Ima

Mária, Mózes nővére - Póka Eszter (alt)

És még további két, Gardelli vezényelte lemezen is énekelt: Puccini: Angelica nővér; Respighi: A láng

De láttam a Hoffmann meséiben (Miklós), az Anyeginben (Olga), a Háry Jánosban (Örzse) és Offenbach Kékszakálljában is (az egyik feleséget alakította).

Póka Eszter pályájának indulásáról

„A Dalversenyt a Rádió élő egyenes adásban közvetítette a 6-os stúdióból, majd 1971. április 13-án a Zeneakadémián rendezték meg a díjak kiosztását és a győztesek hangversenyét. Ekkor hirdették ki, hogy Póka Eszter nyerte a Művelődésügyi Minisztérium díját, Németh Gábor az I., Forgács Júlia a II., valamint Fülöp Attila és Szõkefalvi-Nagy Katalin a megosztott III. díjat kapta.
Az ünnepélyes Gálaest után készült Homolya István zenekritikája:
„[…] A verseny legnagyobb felfedezettje Póka Eszter volt: terjedelemben, és karakterben olyan különlegesen értékes hanganyag, amilyen nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít.”

Itt egy másik korabeli hír róla:

„1977. április 24 és május 8. között rendezték meg a Rádió Dalversenyét.

"A részvevő 25 fiatal művész közül a megosztott első díjat Póka Eszter és Polgár László kapta. "
Pantheon • 14352015-02-26 19:12:58
Lesújtó, szomorú hír! Én is őrzöm szép emlékét!
Thomas Hampson • 2322015-02-26 19:11:02
Ma este a Bartók Rádióban hallható.
Thomas Hampson • 2312015-02-26 19:10:32
19.35 - 21.02. A Concerto Budapest hangversenye

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2014. november 25.

Vezényel: Héja Domonkos

Km. Thomas Hampson - ének

I. Mahler:

1. X. szimfónia - Adagio

2. Gyermekgyászdalok (Ének-Thomas Hampson)

a) Már újra kél a napsugár,
b) Most értem én,
c) Anyukád, ha ajtómon belép,
d) Csak egy kis sétára tértek,
e) Ily rút időben

II. Schubert:
a) VIII. (Befejezetlen) szimfónia

ráadás b) III. Közjáték a Rosamunda c. kísérőzenéből,

(Ism. március 10., 12.05)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31792015-02-26 18:36:16
Házy Erzsébet és Darvas Iván (1967) - csókjelenet

Forrás: Magyar Filmörökség.blog.hu/2014/10/03/fotóalbum_színészportrék a magyar filmgyártás múltjából

A közös Házy-Darvas-kép keresése a honlapon: előre kell görgetni az 1960-as évekhez.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 9002015-02-26 18:35:47
Valóban nagyon szimpatikus és közvetlen egyéniség Udvarhelyi Boglárka (szoprán) - abból, amit a héten elmondott eddig magáról, és a pályáról, bármiről "mesélt" is, igen derűs alkat lehet; a hangja (az éneke) szép, nemes...
Társművészetek • 9672015-02-26 17:15:48
Hazakerül a hiányzó Munkácsy-kép

• 2015. február 26. -
• (ja) -
• Fidelio/MTI -

A magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását, így hamarosan ismét együtt lesz Debrecenben a Krisztus-trilógia - jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter február 26-án Debrecenben.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8982015-02-26 16:54:00
Akik délelőtt nem hallgatták a Dankó Rádió operettműsorát és benne Németh Marikára emlékező felvételeket, azok most 17 órától pótolhatják ezt.

Németh Marika ma 19 éve nincs közöttünk. Nyugodjon békében!

Részletek Jacobi Viktor-Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című operettjéből:

- Lucy és Tom kettőse (Sárdy János & Németh Marika & Fővárosi Operettszínház Zenekara)
- Lucy belépője (Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András
- Lucy és Tom kettőse (Németh Marika & Udvardy Tibor)
- I. felvonás fináléja (Németh Marika & Udvardy Tibor)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27172015-02-25 21:32:12
Legfrissebb Müpa-hír: három hónapon át tartó munkálatok eredményeképpen 2015. február 23-án elindult az online rádiójuk!
A honlapjuk Multimédia rovatában hallgatható Müpa Rádió két csatornájának zenei arculata az intézmény sokszínű kínálatához illeszkedik: a Müpa Symphony a komolyzene, míg a Müpa Easy a jazz, pop-, rock-, világ- és népzene kedvelőit várja.
A műsorfolyamban a hallgatók tájékozódhatnak a jövőbeni programokról és fellépőkről, esténként pedig korábbi, nagy sikerű koncertek felvételeit hallgathatják meg.

A következő két hét esti műsora is olvasható az oldalon – a kínálatban szerepel március 4-én 20 órakor Joyce DiDonato és a Complesso Barocco 2013-as, majd március 9-én Cameron Carpenter 2014-es koncertje is!

Müpa Rádióról – bővebben
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27162015-02-25 21:28:52
Kedves Lajos!

Mindig fel tudod csigázni az érdeklődésem - valami extra meglepetéssel szolgálva számomra!
Operett, mint színpadi műfaj • 23622015-02-25 20:54:23
A Budapesti Operettszínház Stratégiai Tanácsának első összejövetele

Operett.hu, 2015-02-24
Operett, mint színpadi műfaj • 23612015-02-25 20:53:55
"Világszínvonalú az Operettszínház előadása!"

Operett.hu, 2015-02-13

Az MTI helyszíni beszámolója alább olvasható:

Állva, hosszan tartó tapssal jutalmazta csütörtök este az Izraeli Operaházban a közönség a Budapesti Operettszínház társulatát a Bajadér előadásának premierjén Tel-Avivban. Az izraeli közönség már második alkalommal élvezheti február 12. és 21. között a Budapesti Operettszínház előadásait: tavaly Kálmán Imre Csárdáskirálynő, idén A Bajadér című daljátékát vették fel a tel-avivi Operaház műsorába.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31782015-02-25 20:15:48

Házy Erzsébet, Telessy Györgyi - családi produkció a Plusz 1 fő-ben_1966

Youtube: Published on Feb 24, 2015

1. Tatjana levele (próza + ének)

- Puskin: Anyegin - Tatjána levele (próza – Telessy Györgyi)
- Csajkovszkij: Anyegin - Tatjána levele (ének - Házy Erzsébet)

2. „Mi vagyunk a Házy-sisterek....” – duett (Házy Erzsébet + Telessy Györgyi)

"Plusz 1 fő" : az 1966-ban készült televíziós "zenés családi revü" c. műsorban Szepesi György volt a beszélgetőtárs.

Ez a televíziós családi műsor 1966. augusztus 19-én ment adásba: 20.20 - 22.56 óra között.


Lásd: 2868-2866 sorszámoknál is)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31772015-02-25 20:13:33
Házy Erzsébet, Bende Zsolt – Vilja-dal + Ajk az ajkon…

Youtube: Published on Feb 24, 2015

Két részlet A víg özvegy c. operettből:

1. A Vilja-dal (Házy Erzsébet) – részlet

2. Szerelmi kettős: „Ajk az ajkon…” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt) - részlet

Lehár Ferenc – Mérei Adolf: A víg özvegy – „Operett dióhéjban” – Magyar Televízió (1976)

(A víg özvegy 30 percbe zsugorított tévés változata.)

MTV, 1976.január 10., 21:10.

Dramaturg: Bánki László
Rendező: Seregi László

Szereplők:

Házy Erzsébet - Glavári Hanna;
Rátonyi Róbert - Zéta Mirkó nagykövet;
Bende Zsolt - Danilovics Daniló gróf;
Domonkos Zsuzsa - Valencienne;
Berkes János - Camille de Rosillon hadnagy;
Homm Pál - Bogdanovics, követségi tanácsos;
Csanaki József – Nyegus, követségi írnok
Kolonits Klára • 2232015-02-25 18:40:50
Mindkét lemezkritika a szívemből szól!!!
José Cura • 4162015-02-25 18:30:51
José Cura & Mahó Andrea a Papp László Arénában – fotógaléria

Felejthetetlen José Cura és Mahó Andrea koncert a Papp László Arénában

„Egy olyan koncertet élvezhettünk végig mely valóban és olyan értelemben is gazdag élményt nyújtott, hogy a műfajok közötti átjárással egy zenei utazásra vitte el a közönséget, melyben a zenei világ számos stílusába, hangulatába, előadásmódjába is betekintést nyert a hallgató, néző.”

/Zene.hu – 2015.02.24./

„A koncert rendkívül színes és változatos hangulatokkal, stílusokkal és műfajokkal tele tűzdelt este volt, ahol megtörtént, hogy José Cura maestro egy gitárt lejmolt a zenekar gitárosától, mely hangszer innentől vissza-visszatért kezébe és szerelmes, vagy éppen Beatles dalokat adott elő, de a vége felé még egy kis dobot is kipróbált. Andrea sok ruhát váltott követve a zeneművek hangulatát, melyet a maestro minden alaklommal viccesen szóvá is tett, majd a végén, amikor nem váltott ruhát, azt is, és a ráadásban egy Jam-session keretében José egy gitárral, a karnagy Úr pedig egy csellóval a kezében búcsúzott a közönségtől.”
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 27142015-02-25 17:55:49
László Boldizsár 2010-ben már énekelte Riccardót a Szegedi Nemzeti Színház Álarcosbál-produkciójában. Azóta sok víz lefolyt Dunán-Tiszán… László Boldizsár talán ezzel a tenor-szereppel bizonyított igazán, hiszen nemcsak itthon énekelte; a Stockholmi Királyi Operában beugrással, ott is sikerre vitte! Kíváncsi vagyok erre a szabadtéri Verdi-bemutatóra már csak azért is, mert nálunk sajnos nincs repertoáron a darab. (Két éve örülhettünk annak, hogy a Kolozsvári Magyar Opera társulata elhozta Verdi operáját az Erkel Színházba, a Primavera Fesztiválra.)

Tegnap a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában László Boldizsár és Udvarhelyi Boglárka előadásában a szerelmi kettős hangzott el a szegedi operaelőadás öt évvel ezelőtt rögzített hangfelvételéről.
Kedvenc művek • 1072015-02-25 16:57:57
És lesz egy harmadik Luisa Miller-előadás is, a Müpában - koncertszerűen... egy másik szoprán-csodával a címszerepben...
Operett, mint színpadi műfaj • 23602015-02-24 14:59:33
Orfeusz az alvilágban - helyett a „Való világban” dalnokosodott…

Operettbemutató a Művészetek Palotájában – 2015. február 21.

Elmúlt szombaton nagy sikerű operettest volt a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A Művészetek Palotája idén ünnepli fennállásának 10. születésnapját, de érdekes módon eddig elkerülte ez a zenei műfaj: „operett” nemigen volt (és van) jelen a palota műsorai közt. Legalábbis teljes operettet tudtommal még nem játszottak ott. Most megtört a jég, és Káel Csaba rendezésében bemutatásra került Offenbach klasszikus operettje, remeke, az Orfeusz az alvilágban. Bár a produkciót erre az egyszeri alkalomra összetoborzott, neves alkotókból, ének- és hangszeres művészekből álló csapat „félig szcenírozva” vitte színre, én mégis nyugodtan kimerem jelenteni, hogy ez a szabadabb forma és a tágabb, nyitottabb tér jobban szolgálta az „ügyet”; az előadás nagyobb élményt nyújtott – zenei oldalát tekintve is -, mintha kőszínházban láttam volna ugyanezt megvalósítva. Másrészt, a Nemzeti Hangversenyterem már sokszor bizonyította: alkalmas helyszín a „komoly és víg” operák ilyetén módon való játszásához, és a közönség ezt elfogadta, megszokta, hiszen teljes értékű zenei-színházi élményben részesül. A fellépő művészek is láthatóan jól érzik magukat e „falak” között és teljes erőbedobással (meg)dolgoznak a sikerért. Erre jó példa volt ez a szombati Orfeusz az alvilágban-bemutató is.

Offenbach Orfeuszát, a mitológia költői legendájára épült operettet mindenki jól ismeri színpadról vagy kép- és hangfelvételekről, ezért itt most legyen elegendő annyit megemlítenem, hogy a darab csillogó, csúfolódó muzsikája koroktól függetlenül frissnek hat ma is. A rendezők kihasználják azt a körülményt, hogy maga az eredeti mű „antik”-kort idéz meg, de voltaképpen az csak a „jelen” állapotok-viszonyok paródiája, egy szatíra, mely szellemesen, csipkelődően figurázza ki a mindenkori politikai rendszert, a kiskirályi hatalmasságokat, senkit és semmit nem kímél. Ezt a törekvést szövegírói mellett az offenbachi zene igen kifejezően és erőteljesen „megtámogatja”. Így nem lehet azon csodálkozni, hogy az 1858-as párizsi bemutató óta az operett mit sem vesztett népszerűségéből. Offenbach 1864-es Szép Helénája mellett, ez az a mű, aminek a szövegkönyvét és dramaturgiáját a leggyakrabban írják át színrevitelekor, aktualizálják az éppen regnáló társadalmi berendezkedés hatalmasságainak, de polgárainak is a kifigurázási, „leleplezési” szándékával. Mintegy görbe tükröt tolva szemük elé. De a fricskákat nem szokás a magunkra venni, inkább a „másikat” véljük felismerni, akit kigúnyolnak, nevetségessé tesznek. A humor is „elterelheti” az önkritikát, ha nem eléggé figyelmes szemlélő, hiába, könnyebb másra mutogatni…
A cselekmény tulajdonképpeni központi alakjai nem a hűtlenkedő, illetve unalmukban már mihez kezdeni nem akaró, fásult, a kiüresedett életüket más dimenziókban megvalósítani igyekvő Orfeusz - Euridiké-házaspár, és nem is az Olimposz képzeletbeli magaslatain trónoló dölyfös istenek, de még csak nem is az Alvilág bugyraiban tobzódó „isteni”- figurák köre, hanem maga a megtestesült erény (?), a bölcsnek látszó, békítő, okító, útmutató, a jó útra vezérlő Közvélemény! De ő is csak egy paródia-alak, mely a szövegkönyvben a polgári engedetlenség szítására vagy az „erkölcsrendészet” kifigurázásához kellett, ő az, aki – látszólag a háttérben maradva - mozgatja szálakat a cselekmény fő sodrásában.

A Káel Csaba-rendezte produkcióban a klasszikus helyszín Orfeusza most mondjuk nem a Wall Street, a pénz, hanem a média, a hírnév, a befolyás-szerzés isteneihez gyanúsan hasonló görög istenek ellen veszi fel a harcot; és amikor a szépségről és a békéről énekel, akkor végső soron nemcsak az Olimposz zsarnokai ellen küzd, hanem mindazok ellen, akik napjainkban isteneknek képzelik magukat és ráakarják kényszeríteni az emberekre villódzó képernyőkön át a maguk szemetét, szemléletét, posvány világukat. A mese szerint a hatalmukat féltő istenek Orfeuszba akarják fojtani a dalt, de Orfeusz vonójával a hegedűjén felcsendülő „tiszta” dallal szembeszáll velük, és ez a dal győz, fegyver a pokol minden gazsága ellen.
Az eredeti francia szöveget anno Romhányi József és Romhányi Ágnes fordította le, amit az új produkció számára Pozsgai Zsolt írt át, és dramatizált. (Pozsgai már többször lehetőséget kapott Offenbach művét átdolgozni, ilyen felkéréseknek tett eleget a Pesti Magyar Színházban vagy a Szegedi Nemzeti Színházban; mondhatni, ha új Orfeusz-bemutató van a láthatáron, már sejteni lehet, hogy hozzá fordulnak.) Pozsgai – mivel ezúttal mégiscsak egy félig koncert-félig színház- előadást kellett „tető alá” hoznia - kissé meghúzta a szöveget és szerepösszevonásokat hajtott végre, amikor Káel Csaba rendező ötletét felkarolva elkészített egy mai „Való világ”-ra rímelő szinopszist. Ezt így indokolja: Offenbach operettjének van egy felvezetése, amelyben maga a nép, a kar vitatkozik a színházigazgatóval. Arról próbálják meggyőzni, hogy elég volt a népbutító előadásokból, legyen helyettük valami olyan, aminek köze van a valósághoz, a szépséghez. Ebből a szempontból kiindulva - mintha a kereskedelmi televíziók bizonyos műsorait kritizálnánk -, ezért helyeződött ebbe a közegbe, egy mai valóságshow-környezetbe, a darab, hiszen tulajdonképpen az eredeti darab is erről szólt.

A Budafoki Dohnányi Zenekar művészeti vezetőjükkel, Hollerung Gábor karmesterrel, a zenekari árokban foglalt helyett. A széles és mély pódiumra külön színpadot építettek, aminek keretfelépítménye egyben díszletfalként funkcionáló hatalmas, a hatvanas évekből ismert ormótlan televízió váza. Az előttünk tornyosuló nyitott „képernyő”-ben zajlott a játék, onnan olykor mintegy „kilépve a képből”, az énekesek-táncosok lesétáltak a másik játszó helyül szolgáló pódiumra; két oldalának szegletében lépcsőzetes emelvényen a Nemzeti Énekkar tagjai helyezkedtek el. A pódium előterében jobb oldalt mindössze egy kanapészerű bútordarab kapott helyet – ennek a kelléknek fontos szerepe volt a darabban: ezt az ülő- és fekvő alkalmatosságot kizárólag Wiedemann Bernadett „használta”, aki a Közvéleményt képviseli az operettben. Tulajdonképpen, mint narrátor, mint kommentelő van jelen, és a „televízió” szórakoztató műsorának szereplői, „előadói” neki engedelmeskednek - illetve az operett végén egy rendezői és dramaturgi csavarral az eredeti történeti véghez képest „nem engedelmeskednek”:
Addig minden „rendben” megy, hogy Plutónak, a holtak istenének alvilági fogadótermében az összegyűlt istenek Euridiké tiszteletére és meghódítására rendezett banketten fergeteges táncukat, a „kánkán”-t járják, amit Orfeusz nyomában felbukkanó Közvélemény felszólítására kelletlenül megszakítanak. Jupiter, aki szintén belehabarodott az asszonyba – Plutó féltékeny dühe ellenére - engedélyt ad arra, hogy a Közvélemény noszogatására Orfeusz kivezesse a holtak birodalmából az amúgy továbbra is a „pokolba” kívánt Euridikéjét. Egyetlen feltétele van: nem pillanthat hátra, hogy megnézze, követi-e a felesége, mert ha elgyöngül és hátratekint, akkor örökre elveszíti őt. A szamár férj engedelmeskedik, ami annyira bosszantja Jupitert, hogy mennydörgést idéz elő. Orfeusz hátranéz. Itt történik egy csavarintás, eltérés az eredeti változattól: a Pozsgai – Káel-kettős koncepciójában Euridiké nem rohan vissza Jupiter karjai közé, hogy később Olimposzon bacchánsnőként élvezze az „édes semmittevés”-t, inkább úgy dönt, mégiscsak az ő hűtlen Orfeuszát választja, aki megigézve felesége „megvilágosodásától” szintén belátja tévedését, „vakságát”, és most már együtt boldogan „hajókáznak” vissza a gyarló emberek földi világába; abba az állapotba, amelyben mégiscsak a megszokottság az úr.
Ezúttal a Közvélemény akarata maradéktalanul sikerrel járt…

Mindez, amit elmondtam rendkívül meggyőzően, ügyesen van tálalva és kivetítve: mindaz, amiről ebben az operettben szó esik, napjaink Magyarországán történik, a nagyúr a Televízió, a média. A Közvélemény a pamlagán heverészve tévézik: a távirányító a kezében elválaszthatatlan tőle. Bekapcsolja a TV-t és kezdődik a Való világ-sorozat újabb epizódja, ami rövidesen átvált a Dal című show-műsorra. Érkezik a Műsorvezető, bekonferálja az egyes szereplőket, jön Euridiké, jön Orfeusz, érkezik Jupiter, Merkúr és a többi istenek, jönnek az istennők, s végül maga Plutó is a színre lép…. Mindenki hoz magával egy dalt. A szólókat duettek, tercettek követik, melyekből együttesek fejlődnek ki…– az operett eredeti „forgatókönyve” szerint működik minden. A Közvélemény pedig a szerint, hogy mi van az ínyére, mi tetszik, mi nem, folyton közbeszól, figyelmeztet, diktál… Nem folytatom tovább, a móka, a lineáris történetvezetés hűen követi a mitológiai példázatot – mindenki ráismerhet a „mi” szokásainkra, „vezérlőinkre”, hajlamainkra, úgy ahogy a minden napjainkban ismétlődnek.

A közönség pedig veszi a lapot. Tetszik neki az előadás, az ének, a zene, a játék és tapsol, olykor „beletapsol”. A látványvilág hatása is hozzájárult a produkció kedvező fogadtatásához.
A szemléletes televízió-díszletkép (tervezője: Szendrényi Éva), a „maias” és az „ördögies” jelmezek (tervezője: Németh Anikó – Manier), a bájos koreográfia a helyes táncos lányokkal és fiúkkal (a Venekei Művek táncosai; koreográfus: Venekei Marianna), a nagyszerűen éneklő kórus (Nemzeti Énekkar; karigazgató: Antal Mátyás) mind-mind keretül szolgált a mese és a valóság közti átjáráshoz, melyben mégiscsak az énekes szólisták vitték a prímet.

Offenbach híres operettjéből sokan csupán a bravúros „kánkán”-t ismerik, pedig ez a „kortalan” mondanivalójú, megzenésített szatirikus operett telisteli van jobbnál jobb dalokkal, jelenetekkel, és ezeket a válogatott szólistagárda nemcsak kitűnően elénekelte, hanem a színpadon el- és megjátszotta is:

A két főszerepet éneklő-játszó művész Bucsi Annamária (Euridiké) és László Boldizsár (Orfeusz) nem először találkoztak szerepükkel, hiszen 2009-ben a Szegedi Nemzeti Színház Orfeusz…-produkciójában is ott voltak. Bucsi már az első dalában igen temperamentumos jelenetet adott elő kupléjával: „Egy asszony, hogyha csókra szomjas”, és a végig szépen csengő szopránjához remek tánctudás is párosult, ami az együttesekben is kibontakozott.

A tenornak mindössze egy áriája van, de több kettősben és jelenetben énekel, és persze ő is sok szöveget mond: László Boldizsár, aki két Pinkertonja között „ugrott át” az Operából, hogy ezt a régi szerepét abszolválja, nyilatkozta, hogy „Ez egy nagy bolondozás… Ez a mű remek alkalom, hogy egy operaénekes bemutassa, milyen színész is. A mű zeneileg nem feszegeti a terhelhetőség határait, de kell érteni, mit akart a szerző, és nem szabad túl operásan énekelni. Sőt!” A művész rövidesen a Dankó Rádió operettműsorának lesz heti vendége…

Minden szereplő sajátos ruhaviselete is bájt és humort kölcsönöz a figurát alakító énekművészeknek, akiknek az énekelni valójuk mellett jelentős szöveggel (prózával) is meg kell birkózniuk a darabban: az énekelni való mennyisége tekintetében a szerzők legmostohábban a Közvélemény megformálójával bántak: a sok beszéd mellett alig van egy-két jelenet, amelyben dalra fakadhat: ilyen a „Jöjj, jöjj, jöjj…”-kettős, amit Orfeusszal énekel. Ebben és a többi jelenetében is, Wiedemann Bernadett kiváló prózai színésznői képességéről is tanúbizonyságot tesz.

Plutó, az alvilág ura (és Ariszteusz, a pásztor) szerepében remekel Horváth István, aki nemcsak humorával győz meg; ahogy fényes tenorján megszólal belépő kupléja „Én Ariszteusz vagyok…”, a feledhetetlen Réti Józsefet juttatta eszembe.

Merkúr, a hírvitel istene Kálmán László, aki a Nemzeti Énekkar tagja. Egy jelentős kupléja van II. felvonásban („Hipp hopp, hipp hopp, szenzáció, az égi lap,a Merkurír”), amit nagyon élveztem tőle, nem könnyű, igen gyors, ritmikus ária, kissé hadarva kell énekelni; nagyon emlékeztet Offenbach Banditákja vagy a Párizsi életének buffo-tenor áriáira.

Styx Jankó dala is az ismert részletek közé tartozik: „Voltam király Beóciában”. Ez a basszus buffó dal - mint a „DAL” televíziós show műsor fő attrakciója - került színre, amit Gábor Géza showman-jelmezében igazán „élethűen” adott elő a rivalda előtt. (A Közvéleménynek és a Műsorvezetőnek együttes erővel kellett végül a negyedik elénekelt strófája után elhessegetni a mikrofontól…annyira beleélte magát e szerepébe.)

A Műsorvezető is főleg prózát mond, kevés énekelni valója akad – érdekes, hogy az itt ripacs konferansziét játszó művész, Bakos-Kiss Gábor pár éve, az említett szegedi előadásban, még a címszerepet alakította felváltva László Boldizsárra…

Az istenek atyját, Jupitert Szegedi Csaba formálta meg, aki a másik istenhez, Plutóhoz hasonlóan bohóckodik, miközben igényes énekszólamát teljesíti: a legjobban sikerült jelenete az ún. „légyjelenet”, Jupiter és Euridiké kettőse a II, felvonásból: Jupiter el akarja hódítani Plutó elől Euridikét, légy képében belopódzik az asszony alvilági budoárjába (itt is szerepe van annak a bizonyos kanapénak, amin most éppen Euridiké trónol…) és zümmögve „rászáll” a Bucsi Annamária alakította karakterre. Félelmetesen groteszk jelenet, de igazán hatásos! És hozzá a remek, találó offenbachi muzsika…

Az Olimposz lakói közül kiemelten három istennőt „ismerünk meg” közelebbről: Cupidót (Csereklyei Andrea), Dianát (Miksch Adrienn) és Vénuszt (Szakács Ildikó). Mindhármuknak van külön-külön szóló számuk is, elbűvölően játszanak és énekelnek. De hadd emeljem itt ki Cupido Vénusszal énekelt kóruskíséretes kettősét („Csak én tudom ám…), az ugyancsak I. felvonásból való tercettjüket, valamint a II. felvonás alvilági jelenetéből való négyest is, amelyben Euridikével együtt adják elő fergeteges énekes-táncos számukat. „Szent Bacchus trónon ült…”

A fináléban - bent a kereskedelmi TV-ben, a Való világban és odakint az Alvilágban is – az összes szereplő és táncos egyszerre, együtt ropta a kánkánt – a közönség legnagyobb örömére!

A Nemzeti Énekkar fellépő tagjai kiváló felkészültséget nemcsak énekhangban fejezték ki, de egyenként bohókás szerepeket is magukra öltöttek, amikor a két felvonás kezdetén bejönnek a színpadra, és ahogyan tréfás grimaszokkal és kényeskedő, vagy éppen fennhéjázó mozdulatokkal elfoglalják helyüket a számukra kétoldalt felépített lépcsőzetes emelvénye. Jelentős kórusok illetve kóruskíséretes együttesek vannak az operettben, amit nagyszerűen oldott meg az Antal Mátyás irányította énekkar.

Végül a zenekarról és a karmesterről kell még megemlékeznem. Azt hiszem, felesleges bemutatnom a Budafoki Dohnányi Zenekart és vezetőjüket, Hollerung Gábor karmestert. Több mint két évtizede a hazai és nemzetközi hangversenyélet rendszeres szereplői, és mint most hallhattuk-láthattuk őket, a zeneművészetnek ebbe a szeletébe „kirándulva” is csak a minőség a mérce, ahogy hozták is ezt az igényes színvonalat - ezúttal operettben megmérettetve magukat.

A hatalmas, teltházas siker (még a harmadik emelet közepe is tele volt) igazolta, hogy Offenbachnak és magának az operettnek is van létjogosultsága egy olyan „komoly”, művészeteket, koncerteket, operákat, táncokat befogadó intézményben, mint amilyen a rövidesen jubiláló Művészetek Palotája.
Gaetano Donizetti • 8372015-02-24 14:51:55
Egy Donizetti-ritkaságot hallhatunk ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 22.00 Donizetti: Alina, Golconda királynője

Kétfelvonásos opera buffa

Szövegét Felice Romani írta

Vezényel: Antonello Allemandi

Km. a Pármai Teatro Regio Énekkara (karig. Adolfo Tanzi) és az Arturo Toscanini Szimfonikus Zenekar

Szereposztás:

Alina, pásztorlány, Golconda királynéja - Daniela Dessí (szoprán)

Fiorina - Adelisa Tabiadon (mezzoszoprán)
Seide - Rockwell Blake (tenor)
Volmar - Paolo Coni (bariton)
Belfiore - Andrea Martin (basszus)
Assan - Sergio Bertocchi (tenor)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31762015-02-24 14:50:26
Kedves Ardelao!
Köszönöm!
Angela Gheorghiu • 1842015-02-23 17:47:07
Ókovács Szilveszter keringőzött egyet az Operában – fotók
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519162015-02-23 17:46:08
Ókovács Szilveszter keringőzött egyet az Operában – fotók
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519152015-02-23 17:27:17
Nem Rád!...
Pál Tamás, karmester • 1472015-02-23 17:25:33
„Ne szeresse! Értse!”

/Forrás: www.szinhaz.net – a SZINHÁZ folyóirat portálja/

Éry-Kovács András hozzászól az operavitához (2014. július)
Ki írhat kritikát? • 13842015-02-23 17:24:18
„Ne szeresse! Értse!”

/Forrás: www.szinhaz.net – a SZINHÁZ folyóirat portálja/

Éry-Kovács András hozzászól az operavitához (2014. július)


„[…] Az operakritika és általában a kritika nagyon távolinak tűnik a megvalósulás gondjaihoz képest, de nem volna baj, ha valaki önálló műfajnak és építő jellegű megnyilvánulásnak tekintené. Rossz kiindulás, ha a kritika immanens volta miatt a kritikus eleve „kritikus". Legyen előbb gyűjtögető, adathalmozó, tájékozódó és megfejtő zseni. Véleményt csak azután alkosson, miután már mindent átlát az elemző és alkotó folyamatban. Alapos ismeretekre tegyen szert a műértékek feltárása során, és csak összefüggéseiben lássa és látassa az alkotó eredendő szándékát. Feltéve, ha az a szándék követhető és elemzésre méltó. Írni csak arról érdemes, amiről van mit írni. Lehet sokat töprengeni azon, mitől rossz, ami rossz, de haszontalan. Elgondolkodni azon kellene, mi a jó, mitől és miért jó. Ezen az úton lehetne araszolgatni szépen előre, mivel a „mihez képest" és a „relatíve" eleve számos buktatót, tévedést és helytelen megközelítést tár fel. Ebben a feltárásban kellene nagyon tudni, mi a kiindulópont, és honnan hová akarunk mi közösen eljutni. Alkotók és szemlélők együtt. Ehhez azonban, habár nem azonos oldalon állunk, ugyanazt és ugyanúgy kellene tudnunk, ismernünk, alkalmaznunk és létrehoznunk. Innen nézve a kritikaíró ember vagy lát, vagy nem lát, vagy érez, vagy nem, vagy gondol, vagy nem, vagy értelmez, vagy nem, vagy megfejt, vagy nem, vagy felfedez, vagy nem, vagy átfog, vagy nem, és összegez és következtet, és összegez és következtet. De írni csak akkor kezdjen, ha lát, érez, gondol, értelmez, megfejt, felfedez, átfog, összegez és következtet. Ez már valóban idealizmus. Vagy mégsem?”
Opernglas, avagy operai távcső... • 185122015-02-23 17:20:01
Budapesti Nyári Fesztivál – 2015

Margitszigeti Szabadtéri Színpad nyári produkciói:

Goldmark Károly: Sába királynője - operabemutató

Előadások: 2015. július 3. és 5.

Szereposztás:

Salamon király: Alexandru Agache
Főpap: Fried Péter
Szulamit, a lánya: Sümegi Eszter
Asszád, Salamon kegyence és Szulamit jegyese: Fekete Attila
Baal-Hanan, palotafelügyelő: Rezsnyák Róbert
Sába királynője: Gál Erika
Asztarót, a királynő rabszolgája: Zavaros Eszter
Templomőr: Cserhalmi Ferenc

Továbbá: Salamon feleségei, Szulamit társnői, papok, leviták, a király testőrei, rabszolgák, nép

Közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese, a Magyar Állami Operaház Énekkara, Magyar Nemzeti Balett

Zeneszerző: Goldmark Károly
Szövegíró: Salomon Hermann Mosenthal
Díszlettervező: Szendrényi Éva

Karmester: Héja Domonkos
Rendező: Káel Csaba

Szabadtéri bemutató előadás a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

Előfoglalási kedvezmények

Puccini: Tosca
Előadások: 2015. augusztus 7-én és 9-én.

Szereposztás:

Floria Tosca: Béatrice Uria-Monzon
Mario Cavaradossi: Giancarlo Monsalve
Scarpia: Alexandru Agache
Cesare Angelotti: Gábor Géza
Sekrestyés: Alexadru Aghenie
Spoletta: Csiki Gábor
Sciarrone: Busa Tamás
Börtönőr: Bakó Antal

Közreműködik: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Gyermekkara

Zeneszerző: Giacomo Puccini
Szövegíró: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica
Magyar nyelvű feliratok: Romhányi Ágnes
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Díszlettervező: Vayer Tamás
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Karigazgató: Strausz Kálmán
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér

Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Nagy Viktor

A Tosca-előadásokra is érvényes az előfoglalási kedvezmény
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 3412015-02-23 14:14:18
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel:

19.00 - 19.35 A Tenor
- 125 éve született Beniamino Gigli

Szerkesztő - műsorvezető: Becze Szilvia

Zenei szerkesztő: Miklósi András

(Ism. holnap, 9.30)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2382015-02-23 14:09:00
Igen, ez a valós helyzet Horváth Ádámmal.
Hogy most mi van vele, arról nincs ismeretem.

Az interneten arról találtam hírt, hogy
vezetésével a nyáron zenei tábor indul Fonyódligeten. (Pályázni lehet a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány oldalán.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8972015-02-23 13:48:07
Lemaradt:

Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és hat óra között hallgatható meg az ismert frekvenciákon és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 8962015-02-23 13:44:41
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában egyebek közt részleteket hallhattunk Hervé: Lili című operettjéből. Mégpedig az operett legelső teljes stúdiófelvételéről, 1953-ból. A felhangzott részletekben Neményi Lili és Sárdy János hallhattuk énekelni.
A rádió Facebook oldalán felsorolja a részletek között a „Lili keringőt” is. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy ez a dal nem Hervé szerzeménye! Az operett itthoni felújításai során becsempésztek a darabba egy különösen népszerűvé részletet: Lili dalát, az „Ó, mily bohó valék…” kezdetű „Lili-keringőt”, amiről Lányi Viktor egykori kritikája megállapítja, hogy „nem lóg ki a sorból”, azonban nem Hervé, hanem – Lányi szavai szerint – „egy újpesti… zongoratanító”, mára tisztázottan Bánfi Sándor szerzeménye!
A magyar színművészeti lexikonban ez tudható meg róla:

Bánfi Sándor - zeneszerző és pedagógus, A budapesti izraelita tanítóképző-intézet zene- és énektanára. Született 1846. Lovasberényben, meghalt 1890. szeptember 15. Budapesten, a lipótmezei elmegyógyintézetben. Munkái között említhető meg: Fanchon, vígopera; A két savoyardi. Ő írta Hervé Lili c. operettjéhez a híres keringőzenét („Oh, ha e kis könyvbe nézek…./ Ó, mily bohó valék…” A Harmonia c. zenelap munkatársa volt. — Neje: Déri Róza, énekesnő, akivel 1886. jún. havában kötött házasságot.

Az operettadásban Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjéből is felcsendült néhány dal: többek közt Házy Erzsébet, Baksay Árpád és Melis György rádiófelvételéről.

Ma Udvarhelyi Boglárka opera-operetténekesnő
váltotta fel a múlt heti vendéget, Vajk Györgyöt a Dankó Rádió stúdiójában, akinek ugyancsak a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a beszélgetőtársa ezen a héten.
Érdemes tudni még a művésznőről a következőket:
1997-ben végzett a budapesti Zeneakadémia opera szakán. Tanulmányait követően a Debreceni Csokonai Színház, a Szegedi és a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese volt. Repertoárján Cimarosa, Mozart, Verdi, Puccini, Bizet operák szoprán szerepei találhatók. 2001-től a budapesti Operett Művészház magánénekeseként 270 előadásban szerepelt Németországban, Ausztriában, Svájcban, Dániában és Hollandiában, ahol többek között Lehár, Kálmán és Strauss operettjeinek primadonna szerepeit játszotta. 2001-től az Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszékén hangképzést oktat, ahol jelenleg is főiskolai adjunktusként tanít. Az idén szerezte meg a művész doktori címet a Zeneakadémián.

Az operett kedvelőinek szóló rádióműsor ismétlése délután öt és
Momus-játék • 47732015-02-23 12:18:45
És ott van még például Kacsóh Rákóczi című daljátéka is!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519132015-02-23 12:14:58
"aki"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519122015-02-23 12:14:27
Ismertem olyan fórumozót (már nem ír ide - legalábbis az akkori login nevén, nem tudok róla) akiről rendszeresen járt előadásokra, koncertekre, de mielőtt megírta volna a látottakról/hallottakról a tapasztalatait, feltehetően nem pusztán kíváncsiságból, hanem az "igazodás" végett feltette "költői" kérdését a topicban: "vajon volt-e valaki azon ott, és ugyan, megosztaná-e velünk arról kialakult véleményét?" Majd a nyilvános válaszokat követően maga is megírta saját "tükröződő" vagy éppen azzal "szembemenő" "fogalmazványát"...

MET-es operaelőadások moziban • 5322015-02-23 00:46:07
A MET következő évadjának tervezett operaelőadásairól részletes leírások itt találhatóak.
MET-es operaelőadások moziban • 5312015-02-23 00:34:28
"Marlis Petersen"
MET-es operaelőadások moziban • 5302015-02-23 00:32:27
Meghirdette a MET a 2015/2016 évad programját!

Itt sorolom, ami az élő HD-közvetítéseket illeti:

Live in HD: October 3, 2015
Verdi: A trubadúr / Anna Netrebko, Dmitrij Hvorosztovszkij/

Live in HD: October 17, 2015
Verdi: Otello / Yannick Nézet-Séguin - Aleksandrs Antonenko, Sonya Yoncheva, Željko Lučić/

Live in HD: October 31, 2015
Wagner Tannhäuser /Johan Botha, Eva-Maria Westbroek, Peter Mattei /

Live in HD: November 21, 2015
Berg: Lulu /James Levine - Marlis Petersennel/

Live in HD: January 16, 2016
Bizet: A gyöngyhalászok / Gianandrea Noseda - Diana Damrau, Matthew Polenzani, Mariusz Kwiecien/

Live in HD: January 30, 2016
Puccini: Turandot /Nina Stemme, Marco Berti /

Live in HD: March 5, 2016
Puccini: Manon Lescaut / Fabio Luisi - Kristine Opolais, Jonas Kaufmann/

Live in HD: April 02, 2016
Puccini: Pillangókisasszony /Kristine Opolais, Roberto Alagna/

Live in HD: April 16, 2016
Donizetti: Roberto Devereux / Maurizio Benini - Sondra Radvanovsky, Matthew Polenzani, Elīna Garanča, Mariusz Kwiecien /

Live in HD: April 30, 2016
R. Strauss: Elektra / Esa-Pekka Salonen - Nina Stemme, Waltraud Meier, Adrianne Pieczonka /
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31732015-02-22 20:59:15
Akkor biztosan olvastad az 524. sorszám alatti beírást is. Érdemes újra idéznem:

Ruitner Sándor:

A Rádió Dalszínházának egyik korai stúdió felvétele volt Kemény Egonnak az a „rádióoperettje”, amely Komáromi Farsang címmel Erdődy János librettója alapján, Csokonai és Lilla szerelmét dolgozta fel. A zenei felvételeken a két főszerepben először a Dalszínház történetében, Házy Erzsébetet és Ilosfalvy Róbertet hallhattuk, de közreműködött az a Földényi Kórus is, amelyikre az iménti prózai idézetben érdekes utalás történt.
A dalműben hallható szerelmi kettős talán azért is hat olyan élethűnek, mert a két művész életútja ekkor kötődött össze s szerelmük legalább olyan tűzzel lobbant fel, mint a darabbeli Csokonaié és Lilláé. (Zenei illusztráció a darabból.)

Gál György Sándor és Somogyi Vilmos, az Operettek könyve társszerzői így emlékszenek vissza a felvétel körülményeire:

„E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang rádiófelvételénél. A szöveget ugyanis, Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és televízió Szimfonikus Zenekara kísérte. Lehel György vezényelt, s a zene a két főhősnek (Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg. A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni. Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte. Korán, idő előtt távozott.”
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31722015-02-22 20:39:22
Komáromi farsang – könyvtári kartoték
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31712015-02-22 20:37:50
Ez is érdekes adalék:

Lilla gyűrűje

„Vajda Julianna, akit a verseiben Csokonai Lillának nevezett, élete végéig viselte a költőtől kapott gyűrűt. Halálakor, 1856-ban, második férje húzta le az ujjáról, s e szavakkal nyújtotta át sógorának, Vajda Sámuelnek: „Na, bruder, ez a gyűrű magát illeti, tegye el, és jól őrizze meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakra jól emlékezett az akkor 34 esztendős Vajda Elek, Lilla unokaöccse, aki lezárta a koporsóját.”
Pantheon • 14312015-02-22 20:05:16
Fodor Ákos halálára

MNO.hu, 2015. február 22., 16:15 , szerző: rKissNelli

„Keveset szerepelt a nyilvánosság előtt a haiku magyar mestere, Fodor Ákos (1945.máj.17. – 2015. február 21.), mégis sokszor idézett szerzője a magyar kortárs irodalomnak; miniatűr életbölcsességei beépültek a közbeszédbe. Rajongói oldalán azt írják róla: versei segítettek élni.”

A Rádió Dalszínháza 1978-ban mutatta be Offenbach Kékszakáll című operettjét (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Róka István, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Melis György) – Fodor Ákos fordította és alkalmazta rádióra!


Fodor Ákos - költő, műfordító (1945.máj.17. – 2015. február 21.)
1968-88: Zenemű kiadónál dolgozott szerkesztőként a barokk és kortárs zene kiadás területén, amikor elkezdett műfordítani, elsősorban a zenés művek fordításával foglalkozott, Offenbach: Szép Heléna volt az első fordítása (1974), de ő fordította le a West Side Story-t, és a Pók asszony csókja-t is, mintegy 50 zenés színpadi mű műfordítása jelent meg ezidáig, továbbá versek, drámák és dalszövegek fordítása is megtalálhatóak munkái között, eddig megjelent fontosabb verses és műfordítás kötetei: "Kettőspont", "Idéző jelek", "Hasadó anyag", Képtelenkönyv", "Jazz", "Akupunktura", "Lehet", "Dél után", "Addig is", "Buddha Weimarban". Ő írta a Sancho Panza szigete rádiójátékot is, amely Bródy János zenéjével került bemutatásra (1985).
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31652015-02-22 11:51:47
Nem véletlenül hoztam elő újra Csokonai és Lilla nagy szerelmét daljáték formájában megidéző Kemény Egon-Erdődy János és Gál György Sándor-daljátékot.

Február 15-én volt 160 esztendeje, hogy meghalt Vajda Julianna (Komárom, 1776. – Dunaalmás, 1855. február 15.) Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője.
És január 28-án volt 210 esztendeje, hogy meghalt Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.

Az Új Ember hetilapban találtam most egy cikket, mely a fenti kettős évforduló jegyében íródott:

MOZAIK HETILAP 2015.02.15.
|GAJDÓ ÁGNES: Kedv, remény, Lilla

Csokonai Vitéz Mihály a magyar költészettörténet egyik szomorú sorsú poétája. Rövidre szabott élete azonban rendkívül fordulatos és kalandos. A mai olvasó ugyan már kevésbé érti, élvezi e költemények nyelvezetét, mégis érdemes néha elővenni a kötetet, s belemerülni a sajátos vers világba. Ajánlom például a Lilla-verseket, amiket a költő múzsájához, Vajda Juliannához írt.
Ki volt Lilla? Egy gazdag komáromi kereskedő leánya, akinek imponált a versekkel udvarló ifjú költő. Csokonai nem volt épp jóképű, ágrólszakadt külseje a leány szüleit jobban riasztotta, hiszen látták előre, milyen sors várna Juliannára, ha hozzákötné életét az állástalan költőéhez. Nem egy ilyen történetet ismerünk... Csokonai mégis remélt, mégis bízott, hiszen a lány is szerette, s közösen tervezgették jövőjüket. „...mondd meg, mellyik részét kívánod lakni hazánknak? az északi havasoktól a déli homokos mezőkig, a Dunának napnyúgoti fordúlásától napkeleti végéig szabd ki a tartományt s te ott laksz, paradicsom lesz az nékem. Ímé, kiöntöttem elődbe szívemet, és minden vágyódásomat, még egyszer mondom, hogy szeretlek, s hidd el, hogy szeretlek" – írta egyik levelében a költő, majd elutazott Komáromból, hogy állást, biztos kenyérkeresetet találjon. Mire a csurgói gimnázium tanára lett, a lányt rábeszélték szülei, hogy jobb parti volna számára Lévai István kereskedő, s Vajda Julianna hamarosan férjhez ment. A csalódott Csokonai rímekkel, metaforákkal vigasztalódott. Szerelmes verseinek játékos-rokokó hangneme eltűnt, a jókedv és bizakodás helyét átvette a melankolikus magányosság, a halálvágy. A Reményhez című költeménye a legpontosabb lélekrajz ebből az időből: „Érzem: e kétségbe / Volt erőm elhágy, / Fáradt lelkem égbe, / Testem főldbe vágy. / Nékem már a rét hímetlen, / A mező kisűlt, / A zengő liget kietlen, / A nap éjre dűlt. / Bájoló lágy trillák! / Tarka képzetek! / Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!”

Lilla sorsa sem alakult idilli módon. Lévai István halála után, hatvannyolc esztendősen újra férjhez ment, Végh Mihály református lelkipásztorral kötött házasságot. Szerényen éltek Hetényben, de élete vége felé a nő a Komáromhoz közeli Dunaalmásra költözött egyedül, ott is temették el. Mindhalálig megőrizte Csokonai emlékét. Síremlékén egyetlen név olvasható: Lilla.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 31642015-02-22 11:50:02

Nem vagyok benne bizonyos, hogy az MTI képarchívuma mulasztott. A www.europhoto.eu.com vette át a képeket és tette közzé saját honlapján az ott olvasható adatokkal. Lehet, hogy náluk „sikkadt” el a többi szerző neve? Szerintem csak az ottani munkatársak tudnának ebben lépni. De azért megkereshetnéd az MTI szerkesztőségét is; ha felveted ezt a problémát, hátha kérésed meghallgatásra talál.

Itt jegyzem meg, hogy több fotó is készülhetett a rádiófelvételen közreműködő művészekről az itt ismertetett kettőnél. De erről nincs több adatom.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31632015-02-22 11:33:35
Köszönöm, a kiegészítéseket. Ruitner Sándor a zenei rendező neve, itt elírtam keresztnevét.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31602015-02-21 17:29:49
A Komáromi farsang rádiófelvételén készült két fotó:

Komáromi farsang – fotó_ Bilicsi Tivadar és Hlatky László – 1957. február 26.

Komáromi farsang fotó_ Korompai Vali és Zenthe Ferenc – 1957. február 26.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 31592015-02-21 17:25:33
Korábban itt többször is „hoztam” Kemény Egon Komáromi farsang című „rádióoperettjének” (daljáték) adatait. (Lásd 1.815, 1814, 1344, 524, 196 sorszámoknál)

Pótlólag, kiegészítésül ideírom a rádiófelvétel teljes színlapját:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. szeptember 25. , Kossuth Rádió, 18:55 órakor

(117 perc)

Komáromi farsang

Daljáték

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner György

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli
Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével.

Rendezte: László Endre

Szereposztás:

Csokonai: Ilosfalvy Róbert - ének (Zenthe Ferenc - próza)
Lilla: Házy Erzsébet- ének ( Korompai Vali - próza)
Vajda Péter: Deák Sándor - próza
Lavotta: Molnár Miklós - ének (Gönczöl János - próza)
Fábián Julianna: Berki Lili - próza
Kraxelstumpf: Bilicsi Tivadar - ének és próza
Báró Korponay: Szabó Ernő – ének és próza
Hajós Gáspár: Hlatky László - próza
Bájligeti: Fekete Pál – ének és próza
Kőmívesné: Lehoczky Éva – ének és próza
Dajka: Völcsey Rózsi - próza
Éjjeliőr: Rózsahegyi Kálmán - próza
Kajdács Kelemen: Gózon Gyula – ének és próza
Erkel Színház • 53012015-02-21 16:17:14
Basszusszerepet szükségtelennek tartom basszbaritonra osztani akkor, amikor vannak jóképességű basszusaink. (Más kérdés, hogy sem Fried, sem Rácz nincsenek kellőképpen foglalkoztatva hangfachjukban.)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 519022015-02-21 14:23:29
Akik Curát "szokásosan" elparentálják, azoknak Vlad csak jobb lehet...
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2322015-02-21 14:22:06
Én nem járok "csak 18 éven felülieknek!" meghirdetett előadásokra... Pedig ha ezt a felszólítást nem hangsúlyozzák ki, megnéztem volna én is a darabot... Pedig már jócskán elmúltam 18...
Erkel Színház • 52972015-02-21 14:18:36
Fried és Rácz basszusok
Palerdi basszbariton
Balett-, és Táncművészet • 40902015-02-21 14:15:19
Műsorra tűzik a Manon című híres MacMillan-koreográfiát, és nemzetközi balettgálát rendeznek a Magyar Állami Operaházban

Modern balett egy rokokó mese alapján

Zsiray-Rummer Zoltán – 2015.02.19. 16:29 Magyar Hírlap
„A Magyar Nemzeti Balett viszi színre a hazai társulatok közül először Kenneth MacMillan Manon című alkotását. Az operairodalomból is ismert történetből készült világhírű koreográfiát az eredeti tervek szerint készülő díszletekkel február 28-án mutatják be a Magyar Állami Operaházban.

Március 7-én pedig nemzetközi balettgálát tartanak az intézményben a tavaly elhunyt világhírű táncművész, Nagy Iván emlékére, amelyen a Holland és az Angol Nemzeti Balett, valamint a Bolsoj kiválóságai is színpadra lépnek a magyar szólisták mellett. „
Opernglas, avagy operai távcső... • 185102015-02-21 14:14:12
• Live aus der Mailänder Scala: Verdi: Aida

• Classica | Sa 21.02. | 21:30-00:30
• Oper | I 2015

• ZweikanaltonStereo

Beschreibung
Live aus dem Teatro alla Scala di Milano: "Aida" von Giuseppe Verdi (1813-1901).

Musikalische Leitung: Zubin Mehta - Inszenierung: Peter Stein.

Mit Carlo Colombara (Il Re), Anita Rachvelishvili (Amneris), Kristin Lewis (Aida), Fabio Sartori (Radames), Matti Salminen (Ramfis), George Gagnidze (Amonastro), Chiara Isotton (Sacerdotessa).

"Aida", uraufgeführt 1871 in Kairo, hat sich zu Verdis populärstem Werk entwickelt. Nachdem bei den Eröffnungsfeierlichkeiten des Suezkanals 1869 Verdis "Rigoletto" gespielt worden war, bat das Opernhaus Kairo um ein neues Werk mit einer ägyptischen Handlung. Verdi beschäftigte sich eingehend mit ägyptischer Musik und Geschichte, um seiner Oper ein exotisches Kolorit zu geben; für die Triumphszene im zweiten Akt ließ er sogar spezielle "Aida-Trompeten" anfertigen. Zwar war die Partitur rechtzeitig für die im Januar 1871 vorgesehene Uraufführung am Opernhaus in Kairo fertig, doch wegen des Deutsch-Französischen Kriegs 1870/71 mußte die Premiere auf Dezember 1871 verschoben werden.
Társművészetek • 9662015-02-20 22:52:15

Lukács Margit és Mészáros Ági színművész nevét fogja viselni a Nemzeti Színház egy-egy páholya.

Az avatóünnepséget a Körhinta című előadás pénteki bemutatója előtt tartják.
Kedvenc előadók • 27012015-02-20 22:51:01
Sajnos, az értékes zenéket, koncerteket már jó ideje az éjszakai műsorsávba "száműzik" a televízióban.
Operett, mint színpadi műfaj • 23592015-02-20 21:40:24
Két operaelőadás között egy operettben "bonvivánkodás"!

László Boldizsár holnap este a Müpában - egyszeri alkalommal - eljátssza-elénekli a félszcenírozott rendezésben bemutatásra kerülő Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettnek az Orfeusz szerepét.

(László Boldizsár ma este és holnapután is, Pinkertont énekel az Operában.)
Alexandru Agache, a bariton • 802015-02-20 21:02:02
Talán egyszer megérjük, hogy mint magyar állampolgár (is), "Agache Alexandru"-nak szólíthatjuk?...
Alexandru Agache, a bariton • 792015-02-20 20:59:35
Itt is jó helye van:

„Most Budapesten vagyok igazán otthon” – Alexandru Agache

Café Momus, - zéta -, 2013-10-30 [ Interjúk ]
musical • 1272015-02-20 20:41:25
ARANY JÁNOS – SZARKA GYULA (GHYMES): TOLDI

A Pannon Várszínház előadása

Budapest Kongresszusi Központ
2015. április 22-én 19:00 órakor


A musical költemény alkotói és szereplői
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
Kossuth tér

Ewald Rézfúvós Kvintett
17:00 : Bozsok
Sibrik kastély

A résztvevõk koncertje II.

19:00 : Veszprém
Jezsuita templom

Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Nagy Csaba (lant)

20:00 : Keszthely
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Keller Qurtet
Érdi Tamás (zongora)

20:00 : Bozsok
Sibrik kastély

Matuz István (fuvola)
Lábfej (Studium 2)
Sakura, sakura (Studium 3)
Fújjátok, fújjátok (Studium 4)
Dies irae (Studium 5)
Fejetlenen (Studium 6)
Multi appassionato
Három fuvoladarab
Három fuvoladarab zongorára
Gregorian
Sakuhacsi improvizáció

21:00 : Balatonalmádi
Szent Erzsébet Liget

Corridor Quartet
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester