vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59873)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (453)
Palcsó Sándor (179)
Marton Éva (692)
Élő közvetítések (6633)
Franz Schmidt (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (295)
musical (155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (930)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2358)
Bartók Béla szellemisége (209)
Udvardy Tibor (166)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1108)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (24818 hozzászólás)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 1862015-06-02 15:08:30
A Bartók Rádióban, az este hallgathatjuk:

19.35 – 21.06 Csajkovszkij: Jolánta

Egyfelvonásos opera

Szövegét - Henrik Hertz drámája nyomán - Mogyeszt Csajkovszkij írta

Vezényel: Emmanuel Villaume

Km. Szlovén Kamarakórus, Szlovén Filharmónia Zenekara

Szereposztás:

Jolánta, a király lánya - Anna Netrebko (szoprán)
Vaudéont, gróf, Burgundia hercege - Alekszej Markov (tenor)
René király, Provence királya - Vitalij Kovaljov (basszus)
Bertrand, kapus - Debevec Luka Mayer (basszus)
Ibn-Hakia, mór orvos - Meachem Lucas (bariton)
Almerich, a király fegyverhordozója - JunHo You (tenor)
Márta, Bertrand felesége, Jolánta dajkája - Monika Bohinec (mezzoszoprán)
Brigitta, Jolánta barátnője - Theresa Plut (szoprán)
Laura - Nuska Rojko (mezzoszoprán)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11452015-06-02 13:42:51
A Dankó Rádióban ma délelőtt sugárzott operettműsorból kiemelem Jacobi és Lehár egy-egy operettjéből hallott részleteket, mégpedig a Magyar Rádió illetve a Magyar Hanglemezgyár immár „klasszikussá” nemesedett felvételeit:

I. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Sybill

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Az összekötőszöveget Innocent Vincze Ernő írta.

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Rácz György

- Sybill levele, Sybill és Petrov szerelmi kettőse, I. felv. (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert):

Sybill:
Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát!
Tudom, hogy ön Sybillnek, jó barátja, s egy jó barát az mindig megbocsájt.

Kövesse példám, szép vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendelé!
Ha fáj is kissé, Petrovom, ne féljen, azért a szívem nem szakad belé!

Ma érkeztünk, és máris írok, látja, a szállodánk elég finom,
És hull a hó, s a hópehely hullása közben magáról elgondolkozom...

Szerelmünk, mint virág a hófúvatban elhervadt máris, mielőtt kinyílt...
Szorítsa meg kezem, így gondolatban, és kérem, hogy feledje el Sybillt!

Petrov:
Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!
Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó,
Esküvőre lépünk...

Sybill:
Hangod hallom, arcod látom,
Mégis, mégis álom, csak álom!

Petrov:
Ez csak álom!

Együtt:
Én édes szép szerelmesem, jöjj vélem engedelmesen,
Szép lesz majd az élet, én szerelmesem!


- A II. felvonás fináléja (Németh Marika, Koltay Valéria, Vámos Ágnes, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara)

„- Fenséged parancsára elhoztam a művésznőt…/- Fenséged, mondja, hogy megbocsát!.../- Egy-két szót szeretnék közölni Önnel… /- Kegyét igen köszönöm, nagyon nagy az örömöm, de a forduló elígérve már…/ - No, lám, mily szép ifjú pár!.../ - Ugyebár, milyen csodaszép ez a bál…/- Csodás, isteni asszony, imádom, imádlak, Sybill!... /- Pardon, egy szóra… mit parancsol Fenség?.../- A tréfa túl megy a határon, tovább nem tűröm semmi áron! Kacérkodása, flörtölése sért! Én szégyellem magam, Önért!.../- Igazán nem értem, mivel sértettem kegyedet?!.. a társaság az életem. /- Búcsúzzék a társaságtól, kérem!…/…- Kis hadnagyom, most itt hagyom, no, látja, kívánom, hogy mulasson jól tovább! Sybillnek most már csak jó barátja. S búcsúzik Öntől most a jó barát. Kövesse példám, és vidáman éljen, a sors nekünk a válást rendeli…/ - Pardon, hölgyek és urak! Kérem, megbocsássanak, de még én is megyek hazafelé már! Nagyon gyötör a migrén, alig bírom, alig én, megbocsátanak, ugyebár?...”


II. Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja

Az operett több stúdiófelvételéről szólaltak meg részletek:


a.) Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. február 26. Kossuth adó 20.25 – 22.00

A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Angela Didier– Sándor Judit
René – Udvardy Tibor
Sir Basil – Melis György
Juliette Vermont – Zentay Anna
Armand Brissard – Palcsó Sándor

- René belépője (Udvardy Tibor és az MRT Énekkara):

„Farsang van, íme áll itt a bál….Éljen, éljen, éljen ő, a drága jó barátunk! Ő az úr hát nálunk!… /- Szép igazán, barátaim ….ilyen ünnepi perceket szívem át még nem élt! / Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre. A gazdag gróf, míg élt s henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta rangját. A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas, a szép lányok csókolnak, s az ördög él a holtnak, a grófi rangom ámítás, ó, semmi más! / Csak hírét hagyta a pénz helyet az új dinasztiának, utóda címeres fittyet hányt a tisztelt úri háznak. A grófi rang, csak nagy szavak, bár ez töltötte el volna
S megmaradt volna némi pénz a derék utókornak! Ó pompás egy méltóság a luxemburgi grófság, de élni véle oly nehéz, ha nem jár hozzá semmi pénz! / Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári,... „

b.)

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Hungaroton felvétel

Keresztmetszet, 1964

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: Fővárosi Operettszínház zenekara és énekkara

Zenei rendező: Székely Andor

Szereposztás:

Angele Didier – Petress Zsuzsa
Fleury – Honthy Hanna
Juliette Vermont – Zentay Anna
René – Baksay Árpád
Basil – Feleki Kamill
Armand Brissar – Rátonyi Róbert

- Juliette és Armand kettőse /Bohém-kettős/, I. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert):

„- Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk… /- Hol nincs eleség, egy jó feleség oly élelmes…/ - Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk…”

- Juliette és Armand kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Rátonyi Róbert)

„ - Kérem, nézzen reám! /- türelem, türelem…/- Gimbelem, gombolom, légy enyém, angyalom, a félelemre nincs okom, hiszen szeretsz te, jól tudom…/…- Gombolom, gimbelem, a tiéd a szívem, a félelemre nincs okod, hiszen szeretlek/elveszlek, jól tudod!”

- Basil belépője, I. felv.:

„Szívem szeret, valóság ez, nem álom. Szívem szeret, örömmel konstatálom. Szívem szeret, mint aki most húszéves. Szívem szeret, szeretni olyan édes. Szívem szeret, úszom ifjúi tűzben. Csak verseket olvasnék, kötve-fűzve. Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet. Lehet.”


A darab szövegkönyvét és a verseket átdolgozta Békeffy István és Kellér Dezső – ez a változat az Operettszínház 1952-es új bemutatójára készült, benne új szereplővel: Honthy Hanna lett Fleury,

- Fleury belépője /az eredetiben Kokozov grófnő III. felvonásbeli kupléja/ (Tiboldi Mária valamint a Debreceni Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Kaposi Gergely.

„Mennyi ember és micsoda zaj, tolongás, egyáltalán, mi van az utcán!? /- Konfettifelhő száll, mint a vihar… /- Jó hírnév, jó modor a fő…”

(Január 28-án, ebből a két operettből szinte ugyanezek a dalok, ugyanezen előadókkal, már szerepeltek a rádió műsorán; nem lehet elégszer ismételni…)

A Túl az Óperencián című adás ismétlése ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszain és az interneten is meghallgatható (www.dankoradio.hu oldalon is).
Milyen zenét hallgatsz most? • 241712015-06-02 09:26:51
Még érdemes visszatérni a Paganini halálozási évfordulóra: a rádióban két részben emlékeznek a genovai születésű hegedűvirtuózra és zeneszerzőre, a romantika korának emblematikus alakjára.

Bartók Rádió is Paganinire emlékezik:

9.30 – 10.00 Az ördög hegedűse

175 éve halt meg Paganini II/1. rész

Szerkesztő –műsorvezető: Ménes Aranka

Jövő héten hétfőn 19.00 órakor hallgathatjuk a II. részt.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 32372015-06-01 22:53:47
Házy Erzsébet összes televíziós felvétele – pótlás:

Ábrahám-est – Egy zenés kiállítás képei

Adás: MTV, 1963. március 9. (Ismétlés 1963. november 25., 1967. november 15.)

Szerkesztő: B. Fábri Edit (Buzáné Fábri Edit)

Rendező: Seregi László

A zenei részletekben Ábrahám Pál szerzeményei mellett helyet kapott még Fényes Szabolcs néhány dala is.

A műsorban közreműködött:

Ágay Karola, Baksay Árpád, Bársony Rózsi, Básti Lajos, Csikós Rózsi, Gálcsiki János, Gyenes Magda, HÁZY ERZSÉBET, Ilosfalvy Róbert, Józsa János, Kazal László, Kovács Erzsi, Kelen Tibor, Lehoczky Zsuzsa, Németh Lehel, Németh Marika, Pató István, Rátonyi Róbert, Toldy Mária, Vámosi János, Záray Márta, Zilahy Hédi

Fővárosi Operettszínház Tánckara
Revütánckar,
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Műsorvezető: Varga József
Kimernya? • 20282015-06-01 20:59:19
itt is
Kimernya? • 20272015-06-01 20:58:56
"Gabor" fórumtársunk úgy látszik, szünetelteti magát itt...
Szkrjabin • 2212015-06-01 20:57:16
Hallgatta valaki a jelzett rádióműsorban a Szkrjabin-darabot tegnap délben? (Én sajnos nem.)
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 3842015-06-01 20:53:00
Gratulálok!
Momus-játék • 48412015-06-01 20:50:14
"Gabor" visszavonult?; kihagyta a májusi játékot...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 54842015-06-01 20:47:35
Hát van Hervének egy "Faust" operettje - az bizonyosan vígjáték (opera bouffe); ezt már az eredeti címe is garantálja: „La petite Faust” (A kis Faust). Bemutatója tíz évvel
Gounod „nagy” Faustja után volt Párizsban, a Folies Dramatiques-ben. Egyszer leadta a Mezzo, s felvettem DVD-lemezre. Pompás kis darab.
Bartók Rádió • 6772015-06-01 10:58:39
Ma déltől a Bartók Rádió sugározza:

12.05 – 14.30 A Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának évadzáró hangversenye

Vezényel: Kovács János

Karig.: Pad Zoltán

1. Zombola Péter: Passió – ősbemutató

2. Beethoven: IX. szimfónia

(km. Sümegi Eszter - szoprán, Kovács Annamária - alt, Fekete Attila - tenor, Kálmándi Mihály - basszus)

(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2015. május 6.)
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 3802015-06-01 10:57:11
Ez biztosan szellemes replika.
Azok kedvéért, akik nem értik a német nyelvet, megtennéd, hogy ezt magyarra fordítanád?
Franz Schmidt • 1392015-06-01 10:50:55

Dalművek könyve – Írta és összeállította: Torday Lajos tanár
Budapest, 1936

Idemásolom a szócikket:

Schmidt Ferenc magyar zeneszerző (1874 - ). Pozsonyban született. Kora ifjúságában Bécsbe került, ahol a konzervatórium növendéke és már 18 éves korában a bécsi operának tagja volt, a Zeneakadémia tanára, 1925 óta igazgatója. Zeneműveit tehát külföldön komponálta. Több szimfóniát, prelúdiumot és variációkat írt. Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a budapesti Filharmonikus Társaság előadta. Két sikerült operát írt: Notre Dame, Fredegundis.”
Lehár Ferenc • 3712015-05-31 16:04:40
Természetesen nem "harminchárom", hanem "csak" három felvonás.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 527032015-05-31 16:02:20
Operett is lesz az operavizsgán!

"Idegenek - operavizsga két részben"

2015.07.01 19.00
MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

Tengerpart Bohémiában - részletek Goldmark Károly „Ein Wintermärchen” című művéből

A Bohémek - operett Lehár Ferenc művei alapján

Közreműködnek: A Zeneakadémia opera szakos hallgatói:

Czikora I. László, Csóka Anita, Ihring Anna, Brassói-Jőrös Andrea, Kristofori Ferenc, Ruszó Alexandra, Sárközi Xénia, Sahakyan Luszine, Tatai Nóra, Vida Anikó, Zuo You, valamint
Gaál Csaba, Erdős Attila, Ódor Botond, Widder Kristóf és a kisfiú szerepében Szabó Barnabás

Felkészítő tanárok: Marton Éva, Meláth Andrea, Pászthy Júlia, Kertesi Ingrid, Nádor Magda, Halmai Katalin és Kiss B. Atilla
Tanszékvezető: Meláth Andrea
Díszlet-Jelmez: Szalai Sára
Koreográfus: Tihanyi Ákos, Widder Kristóf
Animáció: Tóth Gergely
Felirat: Csákovics Lajos
Rendezőtanár: Almási-Tóth András

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Madaras Gergely

„Almási-Tóth András, aki színészmesterséget tanít a Zeneakadémián, illetve a félévi operavizsgák rendezője híres formabontó, a 21. században mégis természetesnek ható színreviteleiről. E félévben az idén 100 éve született Goldmark Károly és Lehár Ferenc operáit/operettjeit vette a vizsga két egyfelvonásos művének alapjául hasonlóan a múlt félévi SITCOM-produkciójukhoz. Mint azt a rendező az első félévi vizsgával kapcsolatban megfogalmazta, az operavizsgák célja nem a tradíció ápolása, az ismert operák szerepeinek hagyományos megközelítése, hiszen itt a mű csak ürügy arra, hogy a hallgatók színészi személyisége fejlődjön. Nincs kötelező penzum, nem kell ismert szerepekhez tapadó játszási hagyományoknak megfelelni. A leghálásabbak azok a művek, melyekhez nem kapcsolódik semmiféle előadói tradíció, a hallgatóknak nem kell megfelelniük semmiféle nézői elvárásnak.
Ezen állapítás Goldmark Téli rege című művére – amelynek részleteiből született a Tengerpart Bohémiában egyfelvonásos – akkor is ráillene, ha nem lenne zeneileg, dramaturgiailag is átrendezve, hiszen ez idáig nem született róla felvétel.
A második, Bohémek című részhez Almási-Tóth három Lehár-operettből válogatott az új történethez zenéket: a Giudittából, a Frasquitából, a Luxemburg grófjából. Zeneileg is igényes mindhárom darab, az alaptörténet pedig, amely az idegen lét, másság tematikáját dolgozza fel méltán állítható az önéletrajzi részleteket is megmutató Téli rege mellé.

A vizsgaelőadásra az újranyitás óta először az Andrássy úti Ybl-palotában kerül majd sor. Mivel a fellépő diákok nagy része már otthonosan mozog a Zeneakadémia Solti Termében, új kihívásokat állít eléjük a nagyobb tér, hatalmas színpad és nagyzenekar. A vizsga dirigense a fiatal magyar karmestergeneráció egyik legnagyobb reményű csillaga, Madaras Gergely lesz, aki dolgozott Pierre Boulez asszisztenseként, az English National Opera karmestereként és az Orchestre Dijon Bourgogne zeneigazgatójaként, jelenleg pedig a Szombathelyi Savaria Zenekart vezeti.
A díszletek az operaház ez évben bemutatott, szintén Almási-Tóth által rendezett Dohnányi-opera, A tenor előadásáról származnak majd.

Rendező:Zeneakadémia Koncertközpont, Magyar Állami Operaház

Jegyár: 500 Ft

Forrás: http://lfze.hu/hu/minden-program/-/program/ev-vegi-operavizsga-20150630-1900
Lehár Ferenc • 3702015-05-31 15:55:36
Színházi Élet
V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám.

„Csillagok bolondja" a Népoperában, Beszélgetés Lehár Ferenccel.

"Az új Lehár-operett, A csillagok bolondja, már túl van népoperai bemutatóján. A Kukuska című operán kívül ez a zseniális komponista tizenegyedik operettje Budapesten. Milyen tengere a gyönyörű melódiáknak, milyen hallatlan gazdagsága a szívhez szóló zenének ez a harminchárom felvonás ! Főpróba és bemutató között, csütörtökön délután kereste fel a Színházi Élet munkatársa Lehár Ferencet, hogy budapesti tartózkodásának részletei és jövő tervei iránt érdeklődjék. Lehár, ha Budapesten van, mindig a Hungáriában száll meg. Ezúttal a 105—106. számú lakosztályt nyitották meg a számára, amelynek ablakai a méltóságosan hömpölygő Dunára nyílnak. Többnyire itt tartózkodott Lehár bezárkózva, hogy kipihenje a napi próbák fáradságát. Reggel, alighogy felkelt, már ment a Népoperába, késő dél- 17. oldal j után volt, mire hazajött és megebédelt. Ilyenkor lefeküdt pihenni, aztán este elment valahová színházba. Csütörtökön délután azonban, még a főpróba izgalmainak hatása alatt, a Hungária kávéházban üldögélt. Itt kerestük fel a világhírű zeneköltőt, hogy megtudjunk tőle egyet mást a Színházi Élet olvasói számára. — A délelőtti főpróba — mondotta az első kérdésre Lehár — hálistennek jól sikerült. Régi barátom, Stoll Károly, akivel végig csináltunk már egynéhány bemutatót Budapesten, ezt a darabot is nagyszerűen rendezte. A Népopera uj karmestere, Virányi Jenő, akit még Kolozsvárról ismerek, szintén kitűnő munkát végzett. A magánszereplőkről pedig csak a legmelegebb elismerés hangján nyilatkozhatom. Dömötör Ilona hódítóan szép és gyönyörűen énekel. Sziklai József kitűnő színész, sok örömöm telik kitűnő alakításában. Lábass Juci, mióta legutoljára láttam, igen sokat fejlődött, sokat ígérő, bájos és tehetséges színésznő. Nagy Magda is igen kellemesen lepett meg. Teljesen kiforrott primadonna, aki nagyban hozzájárul az előadás tökéletességéhez. Nádor Jenő szép csengésű tenorjáról, Boross, Szabolcs és a többiek mulatságos alakításáról, Varga Irma kedves szerepléséről sem szabad megfeledkeznem. Őszintén remélem, hogy a közönségnek is mindnyájan úgy fognak tetszeni, mint nekem.
- Mik a tervei a Csillagok bolondja után?
- Most hangszerelem Ahol a pacsirta dalol című operettemet, amelynek komponálásával már teljesen készen vagyok. Ennek librettóját Martos Ferenctől kaptam. Nagyon szép és poétikus könyv, igazán kedvemre való. Ezután az operett után megzenésítem Lengyel Menyhért és Harsányi Zsolt Nelli című énekes színjátékát. A két kitűnő magyar író témája nagyon tetszik nekem, nagy kedvvel fogok nekilátni a komponálásnak. Bécsben ez a darab is az An der Wiennek van szánva, Budapesten erről sem tudok közelebbit mondani."


A NÉPOPERA műsorán szereplő új Lehár-operett korabeli színlapja, és az operett cselekményének rövid leírása.

A csillagok bolondja

Operett 3 felvonásban
Szövegét írták: Lötzner és Willner.
Fordította: Gábor Andor.
Zenéjét szerzette: Lehár Ferenc.
Rendező : Stoll Károly.

Személyek:
Sziklay József – Feri
Dömötör Ilona – Kitty, a húga
Boross Muki, a szolga
Sárossy – Rambacher
Nyárayné – Rambacherné
Nagy Magda – Mizzi, a leányuk
Inke – Moser
Simon M. – Moserné
Lábass Juci – Lilly, a leányuk
Kalocsay – Popper
Becskyné – Popperné
Varga M. – Izolda, a leányuk
Nádor Jenő – Pál
Rado – Inas
Rózsa L. – Szobalány

"I. felvonás.
Feri, a csillagász, magányos, elvonult életet él, csak a csillagokat szereti; visszahúzódik az emberektől, kikben csalódott, a csillagok szelídebb hűségesebb és szépséges világába. Elvonultan él magányos házában, Kittyvel, a húgával, ki háztartását vezeti s megosztja a remeteséget fivérével. A két testvér imádja egymást, minden örömük és bánatuk közös. Történik azonban, hogy a világgyűlölő csillagvizsgáló mégis kimozdulni kényszerül magányosságából: a leánynevelő intézet, hol Kitty iskoláit végezte, estélyt rendez, melyen nem lehetséges elkerülni a megjelenést, el kell kísérni húgocskáját. Az estélyen a társaságtól elszokott fiú ezer vaskos ügyetlenséget követ el, de éppen e darabos, naiv, félszeg magaviseletével hódítja meg, Lillynek, Kitty barátnőjének szívét. „A csillagok bolondja" azonban mindebből semmit sem vesz észre, ő csak azt érzi, hogy nem való e társaságba, visszavágyakozik hűséges, kedves csillagai közé. Égő szégyenérzettel hagyja el az estélyt, Kittyvel, kinek Pál nyerte meg a szívét.

II. felvonás.
Az estély színes emlékei kísértenek a csillagvizsgáló csendes magányos házában. Kitty bevallja bátyjának, hogy szereti Pált, azonban nem akar a felesége lenni, mert nem hagyja magára fivérét. Inkább nem megy férjhez. A mogorva Feri sem tud szabadulni Lilly emlékétől s a nyugalmas házba fájdalom költözik. A csillagvizsgáló gépek is pihennek. Ekkor csap le rájuk egy véletlen folytán a hír, hogy Lilly menyasszony - és pedig Pálnak, Kitty szerelmesének menyasszonya.

III. felvonás.
Lilly és Pál csak szüleik akarata szerint jegyesek, tulajdonképpen nem szeretik egymást. Lilly hajlandó is feloldani Pál szavát, de csak úgy, ha az férjet szerez neki. Ő egy magányos, különös embert szeret, kinek csak a csillagok iránt van érzéke s nem akar tudni a földi csillagokról - ha az övé nem lehet, mindegy neki kinek lesz a felesége. Pál ezernyi furfanggal szerez is vőlegényt Lillynek - megszerzi számára Ferit. Így ö is elveheti feleségül Kittyt s a testvéreknek sem kell elhagyniuk egymást. A csillagok legvégül megmutatták a boldogság útját mesterüknek."

A Der Sterngucker még Lehár gyámkodása alatt több átdolgozást ért meg, a szövegkönyve is változott: az eredeti A csillagok nyomában (Bécs - 1916. január 14.) később A szitakötők tánca (La della Libellule – Milánó, 1922. szeptember 27.), Libellentanz (Bécs - 1923. március 30. - ez utóbbi változatot „Die drei Grazien” (A három grácia címen is játszották), Gigolette (Milánó – 1926. december 30.)

A CPO kiadó 2004-ben jelentette meg a rekonstruált partitúra nyomán az eredeti operettet: Der Sterngucker – az operett világelső teljes felvétele!
Franz Schmidt • 1312015-05-31 14:27:09

Schmidt jelenései

Franz Schmidt: A hétpecsétes könyv / Miskolci Szimfonikus Zenekar, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
2009.06.14.

Nincs mit szépíteni a dolgon: nem hallás, mindössze csak hallomás révén volt eddig tudomásunk Franz Schmidt nagyszabású Apokalipszis-oratóriumáról. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

Idézek a cikk elejéről:

„Ám a Kovács László fősége alatt megvalósult produkciónak hála, most színről-színre megismerhettük az Anschluss évében bemutatott, kulturális kortünetként és személyes vízióként egyaránt nyugtalanító művet.
Jóllehet a pozsonyi születésű Franz Schmidt (1874-1939) nevét ismerik a felkészültebb zenebarátok, s a Bartók Rádió néha-néha lejátssza Schmidt első operája, a Victor Hugo regénye nyomán íródott Notre Dame egy-egy hatásosabb részletét, mégis bízvást állítható, hogy az osztrák komponista életművének fölfedezése és magyarországi recepciója - egy 2003-as pesti előadás halványult nyomába lépve - éppen csak megindult azzal a koncerttel, melyet a miskolci Művészetek Házában a hat énekes szólistával, egy orgonistával és két kórussal összeszövetkező Miskolci Szimfonikus Zenekar rendezett a fesztivál második napján. Igaz, Schmidt utóélete a nagyvilágban is jócskán problematikusnak bizonyult, s ebben hipertrófiára hajlamos zeneszerzői modora csakúgy közrejátszott, mint nácibarátságának szerencsétlen, s voltaképpen megtévesztő látszata.
Schmidt utolsó nagy, sőt monumentális műve, az újszövetségi János Jelenései nyomán íródott A hétpecsétes könyv (Das Buch mit sieben Siegeln) mindazonáltal 1938-as bemutatója óta rendszeresen fel-felbukkan a német nyelvterület koncertrepertoárján, s körvonalai felsejlenek még Thomas Mann művész- és németség-regénye, a Doktor Faustus lapjain is.”
Franz Schmidt • 1302015-05-31 14:25:57
Színházi Élet, V. évfolyam. 1916. november 12-től november 19-ig. 40. szám.
(33. oldal)

„Az Operaház első bemutatója. Burián Károly hosszas és makacs betegsége késleltette eddig az Operaház idei első újdonságának kitűzését. Most, hogy a kiváló tenorista ismét megkezdte működését, kiírhatják már a próbákat Schmidt Ferenc, a magyar születésű bécsi zeneszerző Notre Dame című érdekes operájából, mely előreláthatóan november második felében vagy december első napjaiban végre a budapesti közönség elé kerül. Az újdonságban nagy és érdekes szerep jut Buriánnak, aki Qringoire, Hugo Viktor híres hősét magyar nyelven fogja énekelni. Mellette Adler Adelina (Esmeralda), Vencell (Quasimodo) és Székelyhídy (Phoebus) jutnak nagy és hálás szerepekhez. A magánszereplők és a kar már készen vannak a betanulással, csak az együttes próbák vannak még hátra. Elkészültek Kéméndy Jenő műhelyében a díszletek is, melyek külön szenzációi lesznek az előadásnak.”
Franz Schmidt • 1292015-05-31 14:24:59
Színházi Élet
V. évfolyam. 1916. március 5-től március 12-ig. | 10. szám. (11. oldal)

Notre dame.

Sok érdekes repríz, eseményekben gazdag előadás után az Operaház igazi, komoly bemutatóra készül: a jövő hónapban előadja Schmidt Ferenc, Hugo Viktor híres regénye után készült operáját a Notre Dame-ot, melynek egyik szép részét, a körzenét a napokban játszotta el először Budapesten a bécsi Konzertverein zenekara. Ezen a hangversenyen nagy meglepetés érte a Vigadó közönségét. A zenekarból izzó magyar melódia szállt fel széles Ívelésben és az emberek azt hitték, tévednek. „Úgy látszik, műsorváltozás van" — gondolták és tűnődve forgatták a műsort, mely a Notre Dame közzenéjét hirdette, később aztán kiderült, hogy nincs műsorváltozás, valóban a nagy érdeklődéssel várt opera egyik szép része került előadásra. Néhányan, akik már Bécsben látták Schmidt dalművét, magyarázattal is szolgáltak. Az operában szerepel egy cigányleány, a szép Esmeralda, annak a jellemzésére használ a zeneszerző magyar cigányos melódiákat. De hogyan kerülnek a magyar motívumok ilyen tökéletesen, ennyi tudatos biztossággal a bécsi komponista partitúrájába? A felelet nagyon egyszerű: Schmidt Ferenc magyar ember. A Csallóközről származik, egész ifjúságát Magyarországon töltötte, és mint kész zenész került Bécsbe, a Hofoper zenekarába, ahol éveken át gordonkázott. Három évvel ezelőtt mutatták be a legelőkelőbb bécsi színházban rendkívül nagy sikerrel az operáját, mely azóta állandó műsordarabja a Hofopernek és több nagy német operának. Schmidt azóta Schönbrunnban él, onnan jár be a bécsi állami zeneakadémiába, ahol gordonkát és zongorát tanít. Egyformán kitűnően játszik mind a két hangszeren. Hogy mennyire magyar Schmidt Ferenc, ezt legjobban jellemzi, hogy még ma sem tanult meg jól németül. A bécsi konzervatórium rokonszenves tanára bizony nagyon töri a kemény német szót. A magyar bemutatónak külön szenzációja lesz a második felvonás uj fináléja, melyet egyenesen a budapesti előadás számára irt Schmidt Kern Aurél fölkérésére. A szerepeket már kiosztották. Hugo Viktor ismert j regényének főalakjait az Operaház legkitűnőbb művészei fogják énekelni. Esmeraldát Adler Adelina és Marschalkó Rózsi, Luasimódot Venczell és Rózsa tanulják. Gringoire-t Burián énekli majd magyar szöveggel, Poebus Székelyhidy lesz, az archidiakórust pedig Szemere fogja játszani. Az Operaház műhelyeiben pedig szorgalmasan készülnek, hogy az érdekes újdonság a szereposztáshoz méltó kiállításban is kerüljön bemutatóra.
Franz Schmidt • 1282015-05-31 14:21:21

Franz Schmidt Medallion - AWARDS CEREMONY 2014
SOS Zeneakadémia! • 1162015-05-31 12:24:38
Hatalmas siker: két díjat nyert a Zeneakadémia

MNO.hu, forrás: MTI, 2015. május 31., 10:32, frissítve: 11:30
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főépületének rekonstrukciós projektjét a FIABCI Prix d’Excellence nemzetközi ingatlanfejlesztési nívódíjpályázatán két kategóriában is a nagydíj ezüst fokozatával ismerték el szombaton a szövetség éves kongresszusán Kuala Lumpurban – tájékoztatta az MTI-t szombaton a Zeneakadémia.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32362015-05-31 12:08:46
Házy Erzsébet énekhangját ma Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya című operettjének rádiófelvételéről élvezhetjük újra:

- „Odavagyok magáért…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Rátonyi Róbert)
- „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsébet, Rátonyi Róbert)
- „Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni…” (Házy Erzsébet)

A Magyar Rádió 1971-ben készült Maya-felvételén közreműködött még Németh Marika, Korda György, Radnai György, Bilicsi Tivadar, Palócz László és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma), vezényelt Gyulai Gaál János. Zenei rendező Fejes Cecília, a rendező Cserés Miklós dr. volt.

A mai operettműsorban további részletek is felcsendültek a Mayából, és egy másik Fényes-Harmath szerzemény kettőse is elhangzott délelőtt a rádióban Petress Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert tolmácsolásában.

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában egész héten át a Németországban élő Pazeller Frigyes zeneszerző- komponista- karmesterrel beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya a nagyapáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című keringő komponistájáról. Ezt a darabot a mai adás végén meghallgathattuk az Állami Hangversenyzenekar előadásában, Ferencsik János vezényletével.

A délelőtti műsor ismétlése a rádióban 18 órakor kezdődik, ami az interneten is elérhető (www.dankoradio.hu).
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 5082015-05-31 11:36:03

Csiki Gábor hozzászólását olvastam a Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicban. Úgy gondolom, mondanivalójának itt is helye van, ezért írását az alábbiakban idemásolom:

52677 • Csiki Gábor Előzmény 52667 • Válasz erre 2015-05-30 13:21:13

Örülök, hogy felvetődött a Faust - Ember tragédiája párhuzam. Jómagam Bozay Attila "Az öt utolsó szín" c. operáját többre tartom, mint jószándékú kezdeményezés, szerintem ritka kivételes alkotás, bár az tagadhatatlan, hogy a madách-i archaikus-filozófiai szöveg egy-az-egyben nem alkalmas operalibrettóként - legalábbis úgy gondolom, a közönség számára igen nehézkessé teszi az opera befogadását. Talán ez is az oka annak, hogy az ezredfordulón történt ősbemutatót nem követte hosszabb előadás-sorozat. Mindenesetre az egy hónappal ezelőtt, az Énekkari Művészek Minifesztiválja keretén belül megrendezett, "Faust és kora" című kamaraesten (Jókai utca) jómagam éltem a kínálkozó lehetőséggel, és kollegáimmal (Magyari Eszter, Dobos Sándor, Fekete Károly és Kovács Ágnes zongorakísérő) a koncert zárószámaként előadtuk az "öt utolsó szín" utolsó jelenetét. Remélem, hogy öröme telt benne annak a kb. 15 embernek, aki az estet megtisztelte jelenlétével.
A Ránki György illetve a Dobos Attila tollából származó adaptációkat nem ismerem, de bizonyára érdemes lenne fellapozni őket. (A Ránki-darab zongorakivonatának néhány lapja éveken át kellékként szolgált különböző előadásokban, ahol mondjuk egy jelenetben kottalapra volt szükség, sokszor láttam pl. a Figaro színpadi kamu-csembalójának tetején.)
Mozartról magasabban • 6842015-05-31 11:23:44
Május 28-án volt Dietrich Fischer-Dieskau német operaénekes- karmester születésének 90. évfordulója. (1925. május 28. – 2012. május 18.). Ebből az alkalomból a Classica Tv-csatorna mai műsornapján opera- és dalfelvételeivel tiszteleg a művész emléke előtt:

WOCHENEND-SPEZIAL
Zum 90. Geburtstag von Dietrich Fischer-Dieskau (1925-2012)

MOZART: LE NOZZE DI FIGARO

531.05.2015 13:00IN KALENDER EINTRAGENDRUCKEN
LÄNGE DES PROGRAMMS: 03:03:11

DIRIGENT: Karl Böhm
INSZENIERUNG: Jean-Pierre Ponnelle

BÜHNENBILD: Otto Pischinger
KOSTÜME: Jean-Pierre Ponnelle

SOLIST GESANG:
Hermann Prey (Figaro)
Mirella Freni (Susanna)
Kiri Te Kanawa (La Contessa di Almaviva)
Dietrich Fischer-Dieskau (Il Conte di Almaviva)
Maria Ewing (Cherubino)
Paolo Montarsolo (Bartolo)
Heather Begg (Marcellina)
Janet Perry (Barbarina)
John van Kesteren (Basilio)
Hans Kraemmer (Antonio)
Willy Caron (Don Curzio)
ORCHESTER:
Wiener Philharmoniker

BILDREGIE:
Jean-Pierre Ponnelle

D, 1976

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

01.06., 03:00
31.05., 20:00
Franz Schubert • 2172015-05-31 11:22:27
Május 28-án volt Dietrich Fischer-Dieskau német operaénekes- karmester születésének 90. évfordulója. (1925. május 28. – 2012. május 18.). Ebből az alkalomból a Classica Tv-csatorna mai műsornapján opera- és dalfelvételeivel tiszteleg a művész emléke előtt:


SCHUBERT: LIEDER

Solist Gesang: Dietrich Fischer-Dieskau (Bariton)

Solist Instr.: Hartmut Höll (Klavier)

Zum 90. Geburtstag von Dietrich Fischer-Dieskau (1925-2012)

Dietrich Fischer-Dieskau, am Flügel begleitet von Hartmut Höll, singt Lieder von Franz Schubert (1797-1828):
An Schwager Kronos D 369 - Hoffnung D 295 - Auf der Donau D 533 - Der Strom D 565 - Der Wanderer D 649 - Die Götter Griechenlands D 677 - Freiwilliges Versinken D 700 - Der Zwerg D 771 - Wehmut D 772 - Totengräbers Heimweh D 842 - Auf der Bruck D 853 - Des Sängers Habe D 832 - Am Fenster D 878 - Fischerweise D 881 - Das Zügenglöcklein D 871 - Der Kreuzzug D 932 - Des Fischers Liebesglück D 933 - Die Sterne D 939.
31.05.2015 16:05

LÄNGE DES PROGRAMMS:

01:25:10
SOLIST GESANG:

Dietrich Fischer-Dieskau (Bariton)

SOLIST INSTR.:
Hartmut Höll (Klavier)

BILDREGIE:
Bruno Monsaingeon

D, 1991

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

01.06., 06:05
31.05., 23:05
Jonas Kaufmann • 11372015-05-31 11:13:08

A Classica TV csatorna sugározza ma délután:

Aus dem Teatro alla Scala in Mailand

VERDI: REQUIEM

31.05.2015 17:35

LÄNGE DES PROGRAMMS:
01:33:26

DIRIGENT:
Daniel Barenboim

SOLIST GESANG:
Anja Harteros (Sopran)
Elīna Garanča (Mezzosopran)
Jonas Kaufmann (Tenor)
René Pape (Bass)
CHOR:
Chor des Teatro alla Scala
ORCHESTER:
Orchester des Teatro alla Scala
BILDREGIE: Andy Sommer

I, 2012
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

01.06., 07:35
01.06., 00:35

Házy Erzsébet művészete és pályája • 32352015-05-30 22:57:16
Az „Operafejedelmek – Házy Erzsébet” -emlékfilmben elhangzott vallomásokat még régebben kijegyzeteltem, lásd az alábbi sorszámoknál:

240. sorszám alatt

241. sorszám alatt

242. sorszám alatt


243. sorszám alatt

244. sorszám alatt

246. sorszám alatt

247. sorszám alatt

248. sorszám alatt

249. sorszám alatt

250. sorszám alatt

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526842015-05-30 22:34:26
Sajnos ez a stílus, modor, mentalitás a mai színházak nézőközönsége részéről világjelenség; szokták mondani ez is a liberalizáció része, velejárója. Ha megnézed mondjuk a MET-mozi élő közvetítéseit, ott ugyanezt láthatod. Pulóver, szandál, farmer, póló, szendvics és cola a kézben. Ugyanakkor az a publikum ugyanúgy tudja ünnepelni kedvenceit, és hozzánk képest akár erőteljesebben hangot ad a színpadról őt ért kellemetlen élményeinek is - ha azt úgy ítéli meg. Aztán, a "tekintély" tisztelete már szinte sehol sem számít tabunak. Az a lezserül öltözködő-viselkedő, "toprongyos"-nak tűnő bécsi, párizsi, londoni, madridi, New York-i néző közel annyit fizet ki egy jó helyjegyért, mint amennyi nálunk egy havi átlagkeresetet jelent. Ők megengedik maguknak minden sznobság, külső "máz" le- és elvetését; a pesti operába járók is ezt a mintát kezdik követni, bár lehet, hogy akikről szó esik, a nyugati államokból érkezett turisták - akik körében ez csupán a számukra eddig is megszokott trendi követése. De kétségtelen, előbb-utóbb hozzánk is minden begyűrűzik. Ezen már nincs mit csodálkozni, fennakadni.
Kedvenc előadók • 27142015-05-30 22:00:07
Ma este sugározta a Bartók Rádió ezt a koncertet, amit a rádió hangtárából még visszahallgathatunk:

19.20 – 20.05: Népszerű dallamok - esti hangverseny

Póka Balázs és Póka Eszter énekel, Perényi Eszter hegedül, Horváth Anikó csembalózik, Prunyi Ilona és P. Szabó Anikó zongorázik

1. Rameau: a) A tyúk, b) Tambourin (Horváth)
2. Pergolesi: Nina (Póka Eszter, P. Szabó)
3. Mozart: E-dúr adagio K. 261. (Perényi, Prunyi)
4. Verdi: A magányos szobában (Póka Eszter, P. Szabó)
5. Haydn: Két menüett (Horváth)
6. Ravel: Bordal (Póka Balázs - ének, P. Szabó)
7. Csajkovszkij: Melódia (Perényi, Prunyi)
8. Kodály: A csitári hegyek alatt (Póka Eszter, Póka Balázs, P. Szabó)
9. Sarasate: Bevezetés és tarantella (Perényi, Prunyi)

(6-os stúdió, 1989. november 12. - részletek)
Kocsis Zoltán • 5512015-05-30 21:58:21
Ma este élőben halljuk a Bartók Rádióban:

20.05 – kb. 22.00: Kocsis Zoltán születésnapi hangversenye

Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

Kocsis Zoltán születésnapi hangversenye a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára

Házy Erzsébet művészete és pályája • 32342015-05-30 10:09:33
Ma kora délután a televízióban újraláthatjuk ezt a Házy-emlékműsort - az M3 csatornán


2015. május 30. szombat 13:00 - 13:50

Operafejedelmek: Házy Erzsébet

(1992)

(50 perc)

„Az Operafejedelmek Házy Erzsébetről szóló epizódjában egy igazi közönség-kedvencet idézünk: a bájos Házy Erzsébetet. Sokan emlékezhetnek rá az Anyegin Tatjánájaként, a Bohémélet Mimijeként, vagy éppen Szokolay Sándor Vérnász, vagy Strauss Cigánybáró című művéből. Opera és operettszínpadon egyaránt magával ragadó jelenségének pályaképét tekinthetjük át önvallomások, kortársi visszaemlékezések, valamint emlékezetes bejátszások segítségével.”

Műsorvezető: Végvári Tamás

Riportalany: Ilosfalvy Róbert operaénekes; Viola György, dr. zeneesztéta;
Bende Zsolt operaénekes; Mikó András rendező; Vámos László rendező; Ötvös Csaba operaénekes; Déry Gabriella operaénekes; Házy Erzsébet operaénekes

Előadó: Házy Erzsébet; Ilosfalvy Róbert; Faragó András; Bende Zsolt; Ötvös Csaba

Szerkesztő: Veszprémi András
Forgatókönyvíró: Viola György

Rendező: Török Ilona

Operatőr: Szabados Tamás
Gyártásvezető: Major István
Felvételvezető: Bálint Mária
Vágó: Gróh Erika
Hangmérnök: Zentai János

Producer: Czigány György

A műsorban elhangzó zenemű-részletek - előadja Házy Erzsébet (szoprán):

- Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana levéljelenete (részlet)
- Churcill: Hófehérke (egyveleg)
- Puccini: Bohémélet: Mimi áriája, III. felvonás
- Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária
- Johann Strauss: Cigánybáró - Ki esketett... (közreműködik: Ilosfalvy Róbert)
- Johann Strauss: Cigánybáró - Szaffi dala (részlet)
- Szokolay Sándor: Vérnász (közreműködik: Faragó András)
- Poulenc: Emberi hang
- Fényes Szabolcs: My Sweetheart (közreműködik: Bende Zsolt)
- Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Toujour l'amour (közreműködik: Ötvös Csaba)

A topicban korábban összefoglalóan leírtam az adás részletes műsorát az 1.569. sorszám alatt.

A televízióban először 1992. szeptember 5-én, az M2 csatornán láthattuk a nekrológ portré filmet.

Házyra emlékező televíziós műsorban közreműködők szavait kivonatolva közzétettem a 238 – 252. sorszámok alatt. Akinek nincs meg videón, vagy nincs alkalma most sem felvenni, úgy oda visszalapozhat és elolvashatja itt a topicon.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7872015-05-30 09:54:47
Ma délután láthatjuk újra a televízióban:

2015. május 30. szombat 13:00 - 13:50 M3 csatorna

Operafejedelmek: Házy Erzsébet

(1992)

(50 perc)

„Az Operafejedelmek Házy Erzsébetről szóló epizódjában egy igazi közönség-kedvencet idézünk: a bájos Házy Erzsébetet. Sokan emlékezhetnek rá az Anyegin Tatjánájaként, a Bohémélet Mimijeként, vagy éppen Szokolay Sándor Vérnász, vagy Strauss Cigánybáró című művéből. Opera és operettszínpadon egyaránt magával ragadó jelenségének pályaképét tekinthetjük át önvallomások, kortársi visszaemlékezések, valamint emlékezetes bejátszások segítségével.”

Műsorvezető: Végvári Tamás

Riportalany: Ilosfalvy Róbert operaénekes; Viola György, dr. zeneesztéta; Bende Zsolt operaénekes; Mikó András rendező; Vámos László rendező; Ötvös Csaba operaénekes; Déry Gabriella operaénekes; Házy Erzsébet operaénekes

Előadó: Házy Erzsébet; Ilosfalvy Róbert; Faragó András; Bende Zsolt; Ötvös Csaba

Szerkesztő: Veszprémi András
Forgatókönyvíró: Viola György

Rendező: Török Ilona

Operatőr: Szabados Tamás
Gyártásvezető: Major István
Felvételvezető: Bálint Mária
Vágó: Gróh Erika
Hangmérnök: Zentai János

Producer: Czigány György

A műsorban elhangzó zenemű-részletek - előadja Házy Erzsébet (szoprán):

- Csajkovszkij: Anyegin - Tatjana levéljelenete (részlet)
- Churcill: Hófehérke (egyveleg)
- Puccini: Bohémélet: Mimi áriája, III. felvonás
- Puccini: Manon Lescaut - Ékszerária
- Johann Strauss: Cigánybáró - Ki esketett... (közreműködik: Ilosfalvy Róbert)
- Johann Strauss: Cigánybáró - Szaffi dala (részlet)
- Szokolay Sándor: Vérnász (közreműködik: Faragó András)
- Poulenc: Emberi hang
- Fényes Szabolcs: My Sweetheart (közreműködik: Bende Zsolt)
- Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - Toujour l'amour (közreműködik: Ötvös Csaba)

A Házy Erzsébet topicban korábban összefoglalóan az adás részletes műsorát.

A televízióban először 1992. szeptember 5-én, az M2 csatornán láthattuk a nekrológ portré filmet.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11442015-05-29 10:23:06
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában részletek szólaltak meg Huszka Jenő Erzsébet című művéből; arról az új rádiófelvételről, amelyen a zeneszerző összes operettjéből, daljátékából részleteket vettek fel az elmúlt év végén és először a múlt hónapban került adásba. A ma elhangzott részletekben Kalocsai Zsuzsát, Balczó Pétert (Petőfi megzenésített verse: Szeptember végén), Nagy Ibolyát (a szoprán énekesnő egyben a rádió szerkesztő-műsorvezetője), Szendy Szilvit és Kerényi Miklós Mátét hallhattuk énekelni, az MR Szimfonikus Zenekarát Kovács János vezényli.

A Túl az Óperencián című műsorban Kerekes János Állami áruházának rádiófelvételéről is elhangzottak dalok Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Melis György és Mindszenty Ödön énekével.

Ma is Pazeller Frigyes zeneszerző, komponista, karmester a vendég a stúdióban, akivel Nagy Ibolya beszélget nagyapjáról, Pazeller Jakab zeneszerző-karmesterről, a Herkulesfürdői emlék című darab komponistájáról.

Ismétlés 18 órától a Dankó Rádió frekvenciáin és az internetes elérhetőségeken.
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 18572015-05-29 10:01:08
Ma este a Bartók Rádió műsorán:

19.35 – 20.41 Anna Netrebko a New York-i Metropolitan Operaházban

Km. a New York-i Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

1. Bellini: A puritánok - Elvira áriája, II.felv., (vez. Patrick Summers - 2007. január 6.)
2. Prokofjev: Háború és béke - Natasa, Andrej herceg és Szonja jelenete (km. Dmitrij Hvorosztovszkij, Jekatyerina Szemencsuk, vez. Valerij Gergijev - 2002. március 2.)
3. Mozart: Don Giovanni - Zerlina áriája, II.felv., (vez. Sylvain Cambreling - 2003. február 15.)
4. Verdi: Rigoletto - Gilda, Maddalena és Sparafucile jelenete, III. felv., (km. Nancy Fabiola Herrera, Eric Halfvarson, vez. Asher Fisch - 2005. december 17.)
5. Gounod: Rómeó és Júlia - Rómeó és Júlia kettőse és Júlia áriája, IV. felv., (km. Roberto Alagna, vez. Placido Domingo - 2007. december 15.)
6. Donizetti: Lammermoori Lucia - Őrülési jelenet, III. felv., (km. Ildar Abdrazakov, Michael Myers, vez. Marco Armiliato - 2009. február 7.)
7. Offenbach: Hoffmann meséi - Antonia és Hoffmann kettőse, III. felv., (km. Joseph Calleja, vez. James Levine - 2009. december 19.)
8. Puccini: Bohémélet - Mimi áriája, Mimi és Rodolfo kettőse, I. felv., (km. Piotr Beczala, Gerald Finley, vez. Marco Armiliato - 2010. február 27.)


(Ismétlés: június 10., 12.05)
Operett, mint színpadi műfaj • 24622015-05-28 11:48:51
A Csárdáskirálynő áll a Budavári Palotakoncert középpontjában

Fontosak lesznek a showelemek
MH/MTI – 2015.05.26. 18:01

Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje áll a középpontjában az idei Budavári Palotakoncertnek, amelyet augusztus 7-én és 8-án tekinthet meg a közönség a Budavári Palota Oroszlános udvarán.

A tematikus koncerten "zeneileg különleges parádé" várja a közönséget, lesznek duettek, amelyeket hatan énekelnek és lesznek szólók, amelyeket hárman adnak elő - mondta el Vadász Dániel.

A programban elhangzanak Kálmán Imre főművének legsikeresebb dalai mellett kevésbé közismert műveinek melódiái is, valamint Ralph Benatzky cseh származású zeneszerző A három testőr című művéből is színpadra kerül több részlet. Emellett az ismert magyar operett-komponisták egy-egy számával is szeretnék köszönteni a Csárdáskirálynőt - ismertette a részleteket Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető.
Kiemelte, hogy Magyarországon a Csárdáskirálynő és az operett összetartozó fogalom. Véleménye szerint a Csárdáskirálynőnek három komoly korszaka volt: az 1950-es évekig maga volt az operett, azt követően pedig maga a múzeum, míg napjainkban az operett zenés népszínház a javából - fogalmazott.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött megállapodásnak köszönhetően a Duna Televízió idén is műsorára tűzi a koncertet. A gála szervezői újdonsággal is készülnek: hamarosan 3D-s nézőtéren mutatják meg a vásárlóknak, hova váltanak belépőt az Oroszlános udvaron felállított tribünön.

Az első Budavári Palotakoncertet Nacsa Olivér és Vadász Dániel producer-ötletgazdák szervezték meg 2013-ban azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljuttassák a magyar operettet.

Operett, mint színpadi műfaj • 24612015-05-28 10:38:45
"LÉLEKRAJZ, ÁRADÓ MUZSIKÁVAL" – SOPRONBAN A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

Május 16-án mutatták be a Soproni Petőfi Színházban Halasi Imre rendezésében a Csárdáskirálynőt. Kálmán Imre operettje kedvéért a színház egykori igazgatója, Mikó István is visszatért Sopronba.
Dagmar Schellenberger • 6262015-05-28 10:22:06
In der Saison 2015 bringt Intendantin Dagmar Schellenberger mit "Eine Nacht in Venedig" von Johann Strauss einen Operettenklassiker auf die Seebühne in Mörbisch. Gespielt wird von 9.7.2015 bis 22.8.2015 an folgenden 22 Tagen: 9., 10., 11., 12., 16., 17., 18., 19., 20., 23., 24., 25., 26., 30. und 31.7.2015 und 1., 7., 8., 14., 15., 21. und 22.8. 2015.
Opernglas, avagy operai távcső... • 185782015-05-28 10:15:01

Opéra National De Paris saison 2015/2016
Milyen zenét hallgatsz most? • 241532015-05-28 09:42:17
Svéd Sándor - „Darumadár fönn az égen, hazafelé szálldogál…” – Mujkó dala a Gül babából - Dankó Rádió
Milyen zenét hallgatsz most? • 241522015-05-28 09:36:30
Svéd Sándor- "Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz!..." - Taszilo dala a Marica grófnőből - Dankó Rádió
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7812015-05-27 17:03:39

Ma éjjel láthatjuk az M3 csatornán:

2015. május 27. szerda 23:15 - 00:15

Operabarátok
fekete-fehér, művészeti műsor, 58 perc, 1976

"A népszerű Slágerről slágerre és Mesterdallamok után az Operabarátok sorozatban Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, az operák avatott szakértője és számos örökbecsű mű olasz műfordítója csodaszép zenei betétekkel, érdekes beszélgetésekkel és témákkal várja a műfaj szerelmeseit és mindazokat, akik szeretnének megismerkedni ezzel a rendkívül gazdag és szerethető műfajjal, hiszen sohasem késő operabaráttá válni. A mai adásban Verdi Rigoletto című művével ismerkedünk és szemléltetjük, milyen nem csekély nehézségekbe ütközhetett egy-egy opera bemutatása és sikerre vitele. Majd Szokolay Sándor, a Vérnász kortárs zeneszerzőjének alkotóműhelyébe kalauzol bennünket Baranyi Ferenc szerkesztő-műsorvezető, Karinthy Ferenc a műfajhoz való kötődéséről, a világhírű Jelena Obrazcova pedig arról beszél, hogyan lehetne még több operabarátot nyerni a műfajnak.

Verdi: Rigoletto

közreműködő: Mészöly Katalin, Kelen Péter, Sólyom Nagy Sándor, Szokolay Sándor, Komlóssy Erzsébet

műsorvezető: Baranyi Ferenc

rendező: Horváth Zoltán
operatőr: Kenyeres Gábor

Időtartam: 60 perc

Ismétlés: Péntek (május 29.), m3 15:05

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11432015-05-27 16:38:32
A bécsi operett aranykorát (Suppé, Johann Strauss, Millöcker, Zeller) követte az „ezüstkor”: az operett a másodvirágzását élte, és Ziehrer, Heuberger, Berté, Stolz, Eysler, Benatzky, a cseh származású de már Bécsben alkotó Oscar Nedbal mellett a két legismertebb és legkedveltebb operettkomponista – a mi magyarjaink (a kiemelkedő Lehár és Kálmán) mellett - Oscar Straus és Leo Fall voltak e korszak „klasszikus” reprezentánsai.

A Dankó Rádió mai operettműsorában most ez utóbbi két szerző egy-egy világsikerű operettjének (a bemutatóik is egész közel voltak egymáshoz) részletei szólaltak meg:

Oscar Straus: Legénybúcsú (bemutatója Bécsben volt 1914-ben)

A Magyar Rádió rendkívül gazdag zenei hangarchívuma két magyar nyelvű felvételét is őrzi ennek az operettnek. Mindegyikből került bejátszásra részlet a délelőtti adásban:

- Stella belépője (Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel Bródy Tamás. – 1962-es felvételről)

„- Ha bármit kérek, megmarad: kimondom és beteljesül, e téren nincs is sok panasz, egy vágyam van csak itt belül… Nem csábít engem sok kaland vagy utazási láz… Egy ábránd tart fogva igazán, csak hallomásból ismerem, s még bevallani sem merem. /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne, ám nekem. Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem! /- Mit érdekel a tánc, a flört s az úgynevezett társaság! Nem ád nekem igaz gyönyört az ifjúság! Jobb elfeledni azt a kört, amelyben élek én. Mely pompa és fény mely körbevesz, az mind csak talmi fény! Ott boldog nem bódít, s nem szívből fakad ott a csók, s a jókedv ottan mind hamis, és éretlen a tréfa is! /- Egy vicces-spicces óra, az kéne, csak az ám, a csóktól és a bortól, hadd égjen jól a szám! Egy vicces-spicces óra, az kéne ám nekem! Egy vicces-spicces órát adj édes Istenem!"


Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00

Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el.

Dalszöveg: Gábor Andor

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereplők:

Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre

¬- Hans dala, I.. felv. (Simándy József)

„Nem mondom én, hogy rossz a dolgom, de nem vagyok elégedett. Nincs semmi különösebb gondom, nem csábít semmi élvezet. …. Egy lány …ki magáról minden cicomát levesz! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy leány ki hozzám illenék!? / - Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled! /- Más szőke fejeket imádtam, vagy szaladtam barnák után. De más az, ami engem bánt ….Gyönyörű nők szívesen vették, ha néki suttogott ajkam, de szívem ezt nem üdítették, a szívemnek egy vágya van! Mi ez a vágy? Mi ez az óhaj? Mi az, mi nékem ízlenék? Egy szenvedély! Egy édes sóhaj! Egy lány ki hozzám illenék!? /- Mi kell, szívem, mi kell? Mivel csitítlak el? Már tudom, már tudom, mi kellene még! Ki nem akadt utamba még. Egy lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! És csók közben mindent de mindent feled! Hol vagy te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!”

- A II. felvonás fináléja (Andor Éva, László Margit, Simándy József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„- Én, én, én, hogy ki vagyok? Alig tudom…Ó, jaj, jön a báró most…/ - Mondd, Lőrinc mi a baj? Tán miattad van ez a tarka zsivaj? /-- Báró úr, pardon, most már bevallhatom, hogy rosszul végződött az inkognitóm! / - Kinyögted tehát! Való igaz! Nem báró áll itt! De a másik meg az!.../ - Valóban igaz, bár nem kellemes! Báró se vagyok, se úr, se nemes! Kocsis vagyok én! …Az én nevem: Lőrinc és semmi egyéb!... /- Ne búsulj, Lőrinc…./- Van úgy néha, hogy kéjes az álom, olyan szép hogy nem való! Felébredek, és nem találom. És egy másik nem is volna jó!....../- Ez kell, szívem, ez kell! Ezzel csitítlak el. Már tudom, már tudom, ez kellene még, mivel nem akadt utamba még. E lány, ki szép, ki jó, ki épp nekem való! Így csók közben mindent de mindent feled! Itt vagy Te kincs? Szólj, vagy csak ints! Megyek veled!”


Leo Fall: Sztambul rózsája (Bemutatója Bécsben volt, 1916-ban)

- Midili és Flórián vidám kettőse, II. felv. (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház)

„ -Egy a vágyam, egy csak egy…./ - Mondd azt, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit mondj: Bocikám, Bocikám, Bocikám! /- Kár minden szó, Bocikám! Nem lesz az jó, Bocikám! /- De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!.../- Én te hozzád hű leszek! Három rossz filmet veszek. Villa-autó, minden jó, mégis lesz vagy négy kiló. / - Csak hogy én ezt nem hiszem. /- De én megesküszöm! Csak mondd, hogy kis Bocikám, mondd azt, hogy kis Bocikám, a többi szó nem ilyen csuda jó, nem ilyen, de nem ám! Légy hozzám elragadó! Tündéri ennivaló! Csak ennyit kérj: Bocikám, Bocikám, Bocikám, Bocikám! / - Kár minden szó, Bocikám! Jobb lesz egy csók, Bocikám! / De hogyha ezt, csakis ezt, csakis ezt akarom, Bocikám! Mondd azt, hogy kis Bocikám! /- Jobb lesz egy csók, Bocikám. Jaj, én is kimondtam e szót, Bocikám, no lám!”


Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 -

Szövegét Brammer és Grünwald írta
Fordította: Gábor Andor
A verseket átdolgozta: Szabó Miklós

A keretjátékot írta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Kamek pasa – Zách János (pózai szerep)
Kondzsa Gül, a lánya – László Margit (Domján Edit)
Midili Hanum, Kondzsa barátnője – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Madame Desiré, Kondzsa társalkodónője – Kiss Manyi (prózai szerep)
Ahmed bey – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)
Müller, kereskedő – Várhelyi Endre
Flórián, a fia – Kishegyi Árpád (Márkus László)
Mohamured, szobapincér – Pécsi Sándor (prózai szerep)

A rádió többször ismételte a felvételt, így a Kossuth Rádióban 1973. május 5., 19.30-kor ; Petőfi, 1982. április 17., 14:35; Kossuth, 1989. március 26. , 20:35 időpontokban is elhangzott ez az operett.

(Ahmed dalát a rádióban külön is felvette Réti Józseffel, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Kerekes János)

- Ahmed dala (Ilosfalvy Róbert)

„Ezt mondják mindenütt a nagyvilágban, örök szép lányok, nagyon sokat szeret. Egy férfi fogva tart tíz nőt, vidáman. Lehet, hogy így volt, lehet, meglehet. Ma már e tények, a múlt regények: egy nő s egy férfi jobb arány! Ma már a férfiak egy nőnek élnek, s így össze nem török én sem, talán. / - Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív és ezer gyönyör!

/- És ha a fátum nagy rendeltetése azt mondja: egy nő vár csupán! Csak azt kívánom, szívem értsed, Vidáman élünk, akár az égben élnek a bájos angyalok. Ilyen nőt várom én, míg el nem érem, örökké rája gondolok! /- Pompázó virágom, te drága szép! Seherezádom, te légy, te légy! Szívedbe végy! Csókodból árad szent békesség! Mondj nékem forrón száz szép mesét! Száz mámoros szép mesét! Felírjuk egy könyvbe, fel ám, de mind! Mindazt mire szívünk szerelmeit. Szeretlek én, te is szeretsz! Könyvünkben ez tündököl. S reád kívül csak ez kerül: két szív s ezer gyönyör!

- Midili és Flórián vidám kettőse, III. felv. (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád)

„ - Rám nem nézett még soha férfinép…/- Lányka, lányka, szörnyűség, mert az kellett volna itt, csókra illeszd hát a szád! Hallod édes, hallod, hát! Megtanítlak, meg ’bíz én! /- Kezdjük, szép legény! Szörnyű nagy kíváncsiság! Drága, földim, kezdjük, hát…/ --- Megszólítom könnyedén, s a szemébe nézek én. Annyit mondok, drága kincs, madaracskám, rám tekints! Szomjas számra csókolj, hiszen ennél szebb úgy sincs! Ó, Midili, Midili, Midili, csókold hát a szám, Midili, Midili, Midili, ugye hogy jó, cicám! /- Flórián, a bajszod jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!

/- Jaj de, jaj de jó a csók! /- Érted ám a csíziót! /…Fontos itt a szorgalom. Lesz is arra alkalom. Ám a leckét, nem vitás, én adom csak, senki más! Csókos szemre azt fitogtatom, déli csókkal, esti csókkal várlak, angyalom…/- Jobb aspiránst nem találsz nálam, mondhatom neked. Nálam mindig lesz rá mód, hogy újrakezdheted../- No,de Midili, Midili, Midili, fő az, hogy ne félj! És Midili, Midili, Midili, így te beszélj! /- /- Flórián, a bajszod, jaj be szúr! Flórián, Flórián! Flórián, miért csókolsz oly vadul!? Flórián, Flórián! Flórián, a csóktól, jaj mi lesz? Flórián, a szívem ébredez! Flórián, már mondhatom, csak érzem, érzem, érzem, hogy szeretlek én!”


- Jelenet és együttes (No.3.) (Koltay Valéria, László Margit és az MRT Énekkarának Nőikara)

„ …A bálteremben áll a bál… De ha nem jő, de ha nem jő! S marad minden úgy, mint rég! Ide nem jő, ide nem jő,s marad minden, minden, minden úgy mint rég!”

Ezt a műsort 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió frekvenciáin és a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Franz Schmidt • 1142015-05-27 11:10:00
Az is jó, hogy az interneten, a YouTube-on sok minden elérhető, "leszedhető", vagy ha még nincs ott fenn, idővel még odakerülhet - csak ki kell várni (ha van még rá időnk)...A Notre Dame-ot például szívesen venném "élőben" is!
Bartók Rádió • 6762015-05-27 11:04:10
Nem hallgattam az adást. A rádió hangtárából visszahallgatható a műsor.
Szkrjabin • 2112015-05-27 11:02:14
Még annyit ehhez, hogy a kétórás műsor-összeállítás legvégén kapott helyett a darab, a 6. számként. (Polgár László énekelte Brahms-dalokat követően.)
Szkrjabin • 2082015-05-26 19:29:20
Már most előre jelzem: vasárnap délben a Bartók Rádió Bravissimo! műsorában elhangzik:

Szkrjabin: Prometheus - A tűz poémája

Martha Argerich - zongora
Berlini Énekakadémia
Berlini Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Claudio Abbado

Berlini Filharmónia, 1992. május 25.
Bartók Rádió • 6742015-05-26 19:20:47
Ma este a Bartók Rádióban hallható:

19.35 – 21.11 Delibes: Coppélia

Balett két felvonásban

Ea. az Angol Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vez. Richard Bonynge

Szólót játszik: Thomas Kelly - klarinét, Sidney Sax - hegedű és Frederick Riddle - mélyhegedű
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11422015-05-26 19:14:56
(Ez a link és az idézett írás a lap 2008. június 10-i számából való. Hét évvel ezelőtti beszélgetést tartalmaz.)
Franz Schmidt • 1122015-05-26 19:08:00
Miért is lenne? Az Operett fórumok és e topic között nem érdemes párhuzamot vonni. Két merőben különböző zenei műfaj és szereplői más-más érdeklődési kör számára vonzóak. Annak örülök, hogy mi ketten-hárman itt is, ott is előfordulunk. De mint említettem, én nem vagyok "mindenevő", elsősorban a "kaptafámnál" maradok!
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11412015-05-26 19:01:05

Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió mikrofonja előtt Pazeller Frigyes zongoraművész-zeneszerző emlékezik nagyapjára; mesél érdekes történeteket Pazeller Jakabról, ugyancsak zongoraművész-zeneszerzőről, egyebek közt a híres „Herkulesfürdői emlék”- keringő komponistájáról. Nem is tudtam, hogy maga Millöcker is felfigyelt az ifjú zenei tehetségre: Baden-baden egy kávéházban – ahol Ziehrer is megfordult – sok hasznos tanáccsal látta el, segítve őt a zenei pályán való előmenetelben.

Az alábbi cikkre a Józsefváros.hu oldalán találtam rá.

"TÖRTÉNELEM"

„Máig érvényes dallamok”

"Pazeller Jakab, a K.u.K. idők híres katona karmestere 1869-ben született. Kétszáznál több indulót, nyitányt, keringőt komponált, legtöbbjét máig játsszák a magyarországi katonazenekarok. Leánya, Pazeller Mária a Józsefvárosban él, itt született, itt járt iskolába, itt diplomázott, és negyven éven át a kerületben tanított. Nyugdíjazása után napjainkig német nyelvvizsgára készítette fel a hozzá járókat. Járókerettel fogad, hiszen kilencvennégy éves korban elcsúszni, minimum hathetes totyogást jelent. – Kilencvennégy éve vagyok józsefvárosi. Orvos-feleségként tanítottam, öt gyereket neveltünk fel. Mind diplomás! - kezdi élete regényét Pazeller Mária. Dr. Krajcsik József, a férjem, éppen harmincegy éve hagyott itt, azóta élek özvegyen. - Aztán elmondja, hogy a gyerekek között van vegyész, zenekutató-muzsikus, van egy iskolaigazgató Kóspallagon és kántor Zebegényben. Betegségében gépészmérnök fia, József látja el, aki a többi gyerek nevében és helyett veszi körül szeretettel, gondoskodással. Az öt gyerek közül négy a Krajcsik vezetéknévre hallgat, Frigyes, nagyapja iránti tiszteletből felvette a Pazeller nevet, s mint zenetudós és muzsikus a Pazeller életmű összegyűjtésére és rendszerzésére tette fel az életét. – Hogyan telik egy-egy napja? - kérdezem Pazeller Máriát, a híres zeneszerző lányát. Elmondja, hogy újraolvassa gyerekkora nagy könyvélményeit, s naponta újabbakkal ismerkedik a mai irodalom alkotásai közül. Valamelyik rádióadón délelőttönként irodalmi vetélkedőt hallgat, s megsértődik, ha nem õ a nyertes. Mindenről tud, minden érdekli. Még nem felejtette el a combnyaktörés kellemetlenségeit, de naponta megteszi rituális sétáját a József körúton a Kristály cukrászdáig, ahol Wienercaffét iszik csekélyke tejszínhabbal, mint ifjú éveiben Bécsben, vagy Baden-Badenban és később a korabeli József körúton. Többször elsétál a Pál utca 6. számú házhoz, ahol emléktábla jelzi, hogy édesapja, Pazeller Jakab több mint negyven évig ott élt és alkotott. Pazeller Mária az utolsó atomjáig pedagógus; néhány hét múlva újra német nyelvleckéket ad, mert a tanítványai már türelmetlenek. Állítja, hogy negyedik emeleti ablakából négy toronydarura lát, hiszen a Corvin sétány kődobásnyira épül a lakásától, melyben hatvan éve lakik. Meg szeretné érni, hogy ott is kiülhessen egy kávézó teraszára, s esetleg egy Wurlitzerből a Herkulesfürdői emlék hangjait hallhassa.

/H.I./”
Franz Schmidt • 1102015-05-26 18:30:23
Kedves "smaragd"!

Ti ketten olyan jól elvagytok itt, hogy nem hiszem, hogy szükség van itt rám; a magyar vonatkozású cikkek előfordulása esetén azért olykor-olykor "bekopogok"...
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11402015-05-26 18:20:51
"Millöcker"
Milyen zenét hallgatsz most? • 241422015-05-26 18:20:22
Operettekben is jó volt Stratas! Lásd például Lehár A cárevics című operettjében. (A filmváltozat DVD-lemezen kijött.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11392015-05-26 18:15:51
A Dankó Rádió mai operettműsorának második részében Millcöker A koldusdiák című operettjének a részleteit halljuk – négy különböző rádiófelvételről:

Karl Millöcker: A koldusdiák

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás fordította

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska grófnő – Neményi Lili
Laura – Vámos Ágnes
Bronislawa – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Palócz László
Őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke – Almási József
Pufka – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön

Erről a teljes rádiófelvételről három részlet csendül fel:

- Bevezető jelenet: asszonyok és a porkoláb dala (No.1) (Göndöcs József, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara):

„- Elvették tőlünk jegyeseink… csak néhány percre engedje meg…./- Micsoda lárma van itt kint! Legyetek csendbe lelkeim! Aki zajong, aki üvölt, az néhány napot itt benntölt! /- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./- Ne sírjatok, ti ostobák, nincs még egy ilyen porkoláb! Megértem én a hölgyeket, megszánom én a könnyeket, csak sajnos nem segíthetek, mert nem szabad, mert nem lehet. De hogyha szépen kéritek, még megenyhülhetek…/- Ó, mélyen tisztelt porkoláb…./ - Bár arcom roppant szigorú, azért a szívem még sincs jégből. Hadd jöjjenek a lázadók, a tizenegyből meg a négyből! /- Jóságos porkoláb!.../- Szót se halljak itt! /- Jóságos porkoláb!.../ - Csend legyen! A dolgokról, mit hoztatok, csínálok lajstromot! Mi kétesnek tarttatik, hálásan, hálásan elkonfiskáltatik. /- Hálásan, hálásan elkonfiskáltatik../- Gyerünk, mutasd! Mit hoztatok? --- Két üveg bort. Egy kicsit sok. Ennyit nem hagyhatok! Ez tejszínhab! … agyonra fájni fog. Ezt köszönettel elveszem s a lajstromomba felveszem. /- Ezt köszönettel elvesszük s a lajstromomba felvesszük----„

- Palmatica, Laura és Bronislawa hármasa az I. felvonásból (No.5) (Neményi Lili, Vámos Ágnes és Svéd Nóra):

„Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! … semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. Hát semmit nem veszünk! Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó! /- A rang, a méltóság az első, a pénz az másodrendű csak! Egy grófi lány ha egyszer felnő, akarja, illek mindent kap. – A mama ezt akar, a mama azt akar - Eszembe jut még reggeli se volt. - Egy úri lánynak nincsen gyomra, és reggelizni sem szokott. Ha így beszélsz, én mától fogva, ebédet adni sem fogok! /- Vásár van itten! Venni is kéne! Itt mennyi szép holmi! Semmire nem telik. Sétálunk büszkén. Sétálunk estelig. Vásárlunk - úgy teszünk. – Úgy teszünk. Ám semmit nem veszünk! – Nem veszünk. Itt mondjuk: óh!, ott mondjuk: óh! Ám végül semmi, de semmi nem jó!”

- Simon és Jan kettőse, I. felv, (No.3) (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara):

„…- Az ég megáldjon, szűk kis cella! Ahol annyit mérgelődtem én. A sorsom mától nagyszerű lesz! Előkelő, nagyúri, fény! / – Ó mennyi idő múlt el tétlen, mit vissza többé nem nyerek! - / - Rossz bánásmódtól, komisz kosztól az eleganciám elveszett. / - Mennyi időm veszett el tétlen, mit vissza nem nyerek. /- De jó kedélyem megmaradt, ez a fő, ez a fő, ha a jó kedélyem megmaradt, a többi tűrhető… /- Ez nem kevés komiszkodás, szemfényvesztés, szemforgatás; - irigység és kapzsiság, erőszakoskodás és durvaság. – ezzel van teli a világ! Ezzel van a teli világ!...- /A mosolyodat őrizd meg és nem lesz baj!”

A Rádió a nyolcvanas években új felvételt készített A koldusdiákból: László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Szüle Tamás és a MR Szimfonikus Zenekara, vez.: Pál Tamás

Erről a felvételről egy részlet hangzik fel:

- Laura és Simon kettőse, II. felv. No.10. (Kalmár Magda és Molnár András):

„Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek? Elfogadjam tiszta szívét, kétszínű, csaló legyek?! /- Bánat nyomja lelkemet, mi történt? Most mit tegyek? / - Könnyebb lenne mindenképp, ha nem lenne ilyen szép! Ha nem lenne ilyen szép. / - Szólni kéne, jobb, ha mégse, jaj, nekem, most mit tegyek?..../- Hadd, kérjek Tőled valamit! /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! /- Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg, hogyha a birtokaim régen tönkrementek, hogyha gazembernek vagyok csak címeres, hogyha a származásom épphogy nem nemes! Hogyha nem illett meg az ősnemesi kard, hogyha az úri élet három napig tart?! Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Még kérded ezt? Ó, szívem Tiéd! …/ - A szegénység - már megesett – hogy tönkretett szerelmeket! / - Nem. Szívem Tiéd! …/ - Rád hallgatok. Boldog vagyok…./ - Hadd, kérjek Tőled valamit /- Én rögtön válaszolok itt. Csak szólj! Csak szólj! / - És hogyha mind az nem enyém, amit szereztem…--- És hogyha nincs se inasom, se palotám?--- Én drágám! Én drágám! Megbocsátanál-e akkor? Mit mondasz hát? /- Miért kérded ezt? Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, ha a szíved az enyém! / - A szerelem - már megesett – hogy gazdaggá tett szegényeket…./ - Ó, régen tudod, Tiéd vagyok! Csak érted élek, csak érted halok! Többre és szebbre nem vágyom én, csak a szíved legyen nekem az enyém!”

Egy újabb rádiós felvételről csendül fel:

- Ollendorf belépője. I. felv. (No.2) (Melis György, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás):

„Katonákkal bánni könnyű, de az asszonyokkal nem! Mert a női lélek, szörnyű, nincsen benne fegyelem! Néhány hadtestet már vezettem a mocsarakon át, újra csatarendbe szedtem néhány vert ármádiát, de a módszer, mely a harcmezőn a győzelemre vitt, mindig csődbe ment, ha kergettem a hölgyek kegyeit! Ó! Bánatomban, szégyenemben majd elsüllyedtem én, álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, Hófehér hattyú vállát csókoltam én! Akkor jött a nagypofon! Most is érzem arcomon! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!
/- Milyen büszke volt a dáma! Milyen gőgös, milyen vad! Pedig minden ember látta, hogy én jót akartam csak! Hogyha máskor inzultáltak, kardom elégtételt kért, vívtam harminc győztes párbajt…. Most az egyszer nem tudtam, mitévő legyek? Mégse hívhatok ki duellóra ifjú hölgyeket?! /- Ó! Férfiszívem sutba dobva, majdnem könnyeztem én álltam ottan nagy zavarban, mint egy húszéves legény! Most is elfog a pulykaméreg, hogyha visszagondolok arra, de bosszút állok, ha addig élek, bosszút állok rajta! Apró kis bűnömet miért nem szánta meg? Miért hogy így megbüntetett?! Ó! /- Hófehér hattyú vállát csókoltam én, hófehér hattyú vállát csókoltam én! Csattant már a legyező! Azzal vágott képen ő! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt meg velem! Ez még nem történt meg velem! Hogy az ördög vinné el, ez még nem történt, nem történt meg velem!

(Ollendorf belépőjét Palócz Lászlón, Póka Balázson Melis Györgyön kívül énekelte még Radnay György, Miller Lajos és Gáti István is.)

Még egy dalt hallhatunk A koldusdiákból, amit az ötvenes évek végén vettek fel a rádió stúdiójában:

- Laura dala (Gencsy Sári és a Földényi Kórus, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Vincze Ottó)

A Túl az Óperencián mai adásának ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és a rádió internetes oldalán is: www.dankoradio.hu.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11382015-05-26 17:57:22
Mindjárt kezdődik a délelőtti operettadás ismétlése a Dankó Rádióban. Huszka és Millöcker egy-egy operettjének a részleteit hallhatjuk megint a Magyar Rádió régi és újabb felvételei közül:

Huszka Jenő: Aranyvirág

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957

Km.: Petress Zsuzsa, Lehoczky Éva, Palócz László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Szekeres-kórus

Vezényel: Vincze Ottó

- Tarantella (Lehoczky Éva)
- Barcarola (Szekeres Kórus)
- Cake Walk (Lehoczky Éva és a Szekeres Kórus)
- Induló: „Csodavilágból jöttem én, csuhaj!..../- Szállj, nóta szállj!...” (Petress Zsuzsa és a Szekeres Kórus)

Még egy részlet szólal meg ebből a Huszka-operettből: Aranyvirág és Beppó kettőse (Kincses Veronika és Miller Lajos, km. a MÁV Szimfonikus Zenekar)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32332015-05-26 11:47:08
Ez a legfrissebb zenei anyag, ami felkerült Házytól a Youtube-ra.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526392015-05-26 11:43:24
Normális operaszerető ember véleményének adtál Te is hangot! Köszönöm.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32312015-05-26 11:40:56
Már korábban betettem ide én is: Köszönöm, nem lehet elégszer rá utalni...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526382015-05-26 11:38:27
Be kell látni, hogy ez nem hiúsági kérdés; el kell ismerni, aki ezt a műfajt értőbben "értelmezi", persze, sajét gondolataim az enyémek: senki nem veheti el vagy írhatja azt felül. Végül is mindnyájan kissé szubjektívak vagyunk ezzel.
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7802015-05-26 11:33:10
Ma éjjel a Duna TV-ben láthatjuk:

2015. május 26. kedd 23:35 - 02:25

Hattyúk tava

Klasszikus balett (2015)

(170')

Azt olvastam előzetesen, hogy az Operaház 2015. április 25-i premier-előadás felvétele kerül képernyőre:

Klasszikus balett négy felvonásban, három részben

„A hattyúk tavát öt évig nélkülözte a Magyar Állami Operaház közönsége. A hiányt a 2014-2015-ös évadban egy teljesen új kiállítással pótoljuk! Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese.
A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zseniálitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja. „
________________________________________

Karmester: Héja Domonkos

Szereposztásból:

Odette/Odile - Nakamura Shoko
Siegfried - Kekalo Iurii
Rothbart - Radziush Mikalai
Alexander - Bakó Máté
Pas de trois lányok - Felméry Lili / Pap Adrienn

Alkotók:

Koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov nyomán - Rudi van Dantzig
Karaktertánc koreográfia - Toer van Schayk
Zeneszerző - Pjotr Iljics Csajkovszkij
Díszlettervező - Toer van Schayk
Jelmeztervező - Toer van Schayk
Világítástervező - Jan Hofstra
Betanító balettmesterek - Caroline Iura / Eleonora Demichelis / Toer van Schayk
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense - Ruud Lutgens
Próbavezető balettmesterek - Aradi Mária / Kövessy Angéla / Pongor Ildikó/ Tengler Tamás / Venekei Marianna
Balett-, és Táncművészet • 45342015-05-26 11:32:09

Ma éjjel a Duna TV-ben láthatjuk:

2015. május 26. kedd 23:35 - 02:25

Hattyúk tava

Klasszikus balett (2015)

(170')

Azt olvastam előzetesen, hogy az Operaház 2015. április 25-i premier-előadás felvétele kerül képernyőre:

Klasszikus balett négy felvonásban, három részben

„A hattyúk tavát öt évig nélkülözte a Magyar Állami Operaház közönsége. A hiányt a 2014-2015-ös évadban egy teljesen új kiállítással pótoljuk! Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese.
A darab az 1877-es ősbemutatón azonban megbukott. A premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zseniálitásához. A mű Marius Petipa és Lev Ivanov 1895-ös koreográfiájában vált világhírűvé, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át Rudi van Dantzig és Toer van Schayk 1988-ban. Odette-et és Odile-t, a tiszta, ártatlan fehér hattyút és a csábító, manipulatív fekete hattyút ugyanaz a táncosnő alakítja. „
________________________________________

Karmester: Héja Domonkos

Szereposztásból:

Odette/Odile - Nakamura Shoko
Siegfried - Kekalo Iurii
Rothbart - Radziush Mikalai
Alexander - Bakó Máté
Pas de trois lányok - Felméry Lili / Pap Adrienn

Alkotók:

Koreográfia: Marius Petipa és Lev Ivanov nyomán - Rudi van Dantzig
Karaktertánc koreográfia - Toer van Schayk
Zeneszerző - Pjotr Iljics Csajkovszkij
Díszlettervező - Toer van Schayk
Jelmeztervező - Toer van Schayk
Világítástervező - Jan Hofstra
Betanító balettmesterek - Caroline Iura / Eleonora Demichelis / Toer van Schayk
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense - Ruud Lutgens
Próbavezető balettmesterek - Aradi Mária / Kövessy Angéla / Pongor Ildikó/ Tengler Tamás / Venekei Marianna
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526362015-05-26 10:59:11
Én már nem írok ide opera "szakkritikákat", vannak, akik nálam ebben "szakértőbbek". Te is így vagy ezzel?...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526352015-05-26 10:55:33

Betelt a pohár

Operavilág.net, 2015. május 26.
FÜLÖP KÁROLY írása az operaházi Faust-bemutató kapcsán – 2015. május 17.

„Betelt a pohár! No, nem a fausti serlegre gondolok, vagy nem csak arra. Az Operaház kettős kommunikációja válik számomra egyre zavaróbbá, s dühöm a Faust estéjén addig fokozódott, hogy végre leírjam: elegem van a kifejezetten csúnya kiállítású produkciókból. Önmagában a tény, hogy a modern rendezői színház útját választotta az Operaház, talán nem is zavarna annyira (dehogynem!), de az, hogy folyamatosan becsapottnak érzem magam, s még inkább, hogy az operalátogatók remélt, új generációját is megtévesztik, már felháborít.”
Franz Schmidt • 1082015-05-26 10:48:29
Az Operaház és az I. Világháború

A Caruso blog cikkéből idézem:

„A világháború éveiben az első valódi újdonságot a pozsonyi születésű, ¾ részben magyar származású Franz Schmidt Notre Dame című Victor hugói ihletésű rég várt bemutatója jelentette. Hiába a gondos előkészület és a kiváló előadás, a darab nagyot bukott, öt előadás után le kellett venni a műsorról. „Ósdi tárgyú mozidráma modern zenével.” – írták. „Schmidt Ferenc teljesen modern eszközökkel dolgozó zeneszerző, nagy apparátust mozgat meg és partitúrája komoly feladatok elé állítja a zenekart.” – a mai olvasónak mosolyogni támad kedve, annak ismeretében, hogy alig tíz év választja el a Notre Dame-ot a Wozzecktől.”
Franz Schmidt • 1072015-05-26 10:46:12
További adatok a NOTRE-DAME opera magyarországi bemutatójáról:

Regényes o. 2 fv., 5 képben. Szövegét Viktor Hugo hasonló o. regénye utón Írták: Wilk Leopold és Schmidt Ferenc. Ford.: Lányi Viktor. Zenéjét szerzetté: Schmidt Ferenc
Rendezte: Mihályi Ferenc, Díszlet: Kéméndy Jenő. Karmester: Kerner István.

Bemutató: 1916. XII. 14. , utolsó előadás 1917. I. 11.

Összesen öt előadást ért meg a Notre Dame Budapesten, a Királyi Operaház repertoárján.
Franz Schmidt • 1062015-05-26 10:44:33
Színházi Élet
1916. december 17-től december 24-ig. I 45. szám.

12 – 13. oldal

Notre Dame - kritika

Külföldi nagy sikerek után végre nálunk is előadásra kerül a magyar Schmidt Ferenc érdekes és vonzó operája, mely a romantikus regényirodalom legnépszerűbb alakjait, Esmeraldát, a szép cigánylányt, Quasimodot, a félelmetes erejű, nyomorék harangozót, Gringoiret, a rajongó diákból cigánnyá lett ifjú és Phöbust, a daliás testőrtisztet viszi színpadra. Az Operaház a honfitársakkal szemben kijáró kötelességet teljesítette, amikor művészi áldozatkészséggel műsorába illesztette a Notre-Dame-ot, ezt az izzó muzsikájú, drámai szempontból is pompásan felépített modern operát, mtly a bécsi Hofopernek immár két év óta kedvelt műsordarabja. Hogy azután mennyire volt előzékeny Operaházunk a külföldön élő magyar zeneszerző iránt, azt legjobban tudhatják azok, akik Bécs - ben már látták a Notre-Dame-ot és most meglepetéssel állapíthatták meg, hogy a budapesti előadás mind belső művészi értéket, mind külsőségek tekintetében jóval fölötte áll a bécsinek. Kisszámú, intim közönség előtt folyt le a Notre-Dame tulajdonképpeni, igazi bemutatója: a főpróba szerdán délelőtt. Az operaházi főpróbák nem csak hogy ritkák, de sok egyébben is különböznek a többi színházakban tartani szokott fő- próbáktól. Mindenekelőtt ide valóban csakis a sajtó képviselői hivatalosak, Csepke bácsi gondos szeme és Kern Aurél szigorú ellenőrzése erősen ügyelnek arra, hogy avatatlan és hívatlan e napon ne kerüljön a nézőtérre. A tíz-tizenkét zenekritikuson kívül csak a színház legszorosabban vett tagjai juthatnak be a főpróbához, néhány művész és művésznő, kik történetesen próbán voltak, kicsi balletlányok, akiknek Zőbisch mester megengedte, hogy ha jól viselik magukat, megnézhetik a szép Esmeralda szomorú históriáját. Egy egyenruha is feltűnik a sötét nézőtéren: Dalnoky Viktor dr., aki egy ugrásra eljött a kórházából megnézni, mit csinálnak a kollégák. Egymásután szállingóznak a zenekritikusok, akiknek mindegyike Lajos bajor királynak érezheti magát: az egész operát csak nekik játsszák ezúttal. A legtöbben a középső széksorozatban helyezkednek el, csak dr. Béldy Izor, a Pesti Hírlap kitűnő referense ül évtizedek óta megszokott főpróba-helyén, a jobboldal első sorában. Hammerschlag János, akinek az írása kifelé is mérvadó, mert a Lloydba ír, partitúrával kezében jelenik meg, Az Újságot ketten is képviselik: dr. Gajáry István és dr. Weiner György. Kálmán Jenő Ákos, a Pesti Napló kritikusa, a legigazságosabb hangú, szellemes zenereferens, mindenekelőtt a nézőtér hölgyei felett tart rövid szemlét és meg- állapítja, hogy a főpróba kedvező auspiciumokkal kezdődik. Dr. Diósy Béla, a Neues Pester Journal népszerű kritikusa Hugó Viktor nagyszerű regényének egykori sikeréről beszél a fiataloknak, míg Radó Emánuel kedves, aktuális bonmot-kkal kacagtatja meg a körülölte állókat. A Budapesti Hírlapot dr. Haraszti Emil képviseli, de a főpróba kezdetéig nem lapjainak megbízásából udvarol a hölgyeknek, Oszeczky Béla az első sorban, a karmesteri emelvény mögött foglalt helyet és a partitúrát tanulmányozza, miközben komoly vitába bocsátkozott Sereghy Elemérrel, az Alkotmány kritikusával. Márkus Dez^ő Schmidt zeneszerzői kvalitásait fejtegeti egyik kollégája előtt, Merkler Andor pedig már a NotreDame melódiáit dúdolja, melyeket jól ismer a bécsi előadásokról. Pontosan tizenegy órakor megjelenik Kerner István klasszikusan szép feje a zenekar fölött, sietve helyet foglal mindenki, két rövid toppanás és már benne is vagyunk a „Notre-Dame" vízió hangulatában, a középkori Párisban, a Valóink korában, vidám farsangi menet vonul fel előttünk és megkezdődik Esmeralda tragikus története. A zenekar és a színpad színes, változatos képeket vetít elénk. Gábor József csengő tenorján elhangzik a szép cigányleány sorsának elbeszélése, — nincs még egy magyar énekes, aki ily pompásan deklamálna, — a színfalak mögött Marschalkó Rózsi meleg, színdús mezzoszopránja vibrál a spanyol cigánymelódia fölött, Szemere patetikus baritonja szinte egybeolvad az archidiakonus talárjával, Székelyhidy olvadékony lírája megkapóan érzékelteti a fiatal testőrtiszt lángoló szenvedélyét, Venczell hangjának is, ökölcsapásainak is el hisszük, hogy hatalmas erejű ember Nagyszerűen felépített farsangi kórus, majd a villámgyorsasággal, hogy triviálisan fejezzük ki magunkat, moziszerűen lepergő drámai jelenet : az éjszakai légyott, Phőbus meg- öletése és vége az első felvonásnak. A zenekritikusi tenyerek, melyek egyébkor oly szigorúan némák, lelkesen verődtek össze, mire a ballett szépei vidáman állapították meg: taps a főpróbán — nagy »iker. A meghívott közönség Kern Aurél körül csoportosult, aki a becsületes munka jóleső tudatával fogadja a gratulációkat. Valóban, ilyen főpróbára, ilyen bemutatóra rég nem emlékszünk az Operaházban. A „Notre-Dame" hosszas elő- készületei felcsigázták a kedélyeket, de amit a zeneszerző és a színház beváltott, felülmúlt minden várakozást. Schmidt Ferencben, kinek egyik szimfóniája csak nemrég aratott nálunk nagy sikert, rendkívül értékes tehetségű modern zeneszerzőt ismer meg a budapesti közönség. Csillogó hangszerelése a leghálásabb feladatok elé állítja a zenekart, mely Kerner pompás vezetése alatt nagyban osztályosa a Notre-Dame budapesti sikerének. Ami Hugó Viktor regényéből a szövegkönyvvé történt átdolgozás után kimaradt, azt pótolja Schmidt zenéje. Spanyol és cigányos ritmusok teszik jellegzetessé Esmeralda rokonszenves alakját, régi liturgikus motívumokból szőtt zene kíséri a negyedik képet, archaizáló, stílusos melódiák festik a középkorú farsangi jelenetet és mindezek felett hömpölyög csillogó aranyfolyamként Schmidt érző szerelmi lírája. A magánszereplők mellett derekasan kitesz magáért az énekkar is, mely a tömegjelenetekben bámulatos hatás volt. Kitűnő a darab Kiállítása. A korhű jelmez, a festői díszletek Kéméndy Jenő tervei szerint készültek. Különösen a két utolsó kép díszlete vált ki szenzációs hatást. A párisi Notre Dame székesegyház áll a színpadon, a maga impozáns méreteiben. Ezek a díszletek ábrázolási hűsé- gükkel, távlati hatásukkal, anyagszerűségükkel, a modern színpadi díszítőművészet remekei. A rendezés Mihályi Ferenc főrendező gondos, alapos megfigyelésre valló munkája. Különösen a tömegek magatartásában nagyszerű Mihályi rendezése. Végül meg kell emlékezni Lányi Viktor művészi fordításáról, mely a szöveget helyesen énekelhetővé és helyes magyarságúvá tette. Becsületes, nemes művészi törekvések jellemzik a Notre Dame budapesti bemutatóját és ezeket észrevette a közönség is, mely a csütörtöki bemutatón lelkes melegséggel ünnepelte a magyar szerzőt, aki végre méltó módon jut szóhoz itthon is.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32292015-05-25 23:17:54
Házy Erzsébet – La bella Tangolita

Youtube közzététel: 2015. április 28.

Részlet Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjéből.

km.: a Harmónia Vokál és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

Hanglemez ((LPX 6552) Qualiton, 1963., Bál a Savoyban: Egyveleg Ábrahám Pál műveiből
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526242015-05-25 22:41:53

Itt van egy "idegen"-Faust-kritika:

A felszín alatt

• 2015. május 23. -
• Tóth Endre -
• Fidelio -

„A világirodalom mai napig legmeghatározóbb műve, Goethe Faustja idén 225 éve, hogy nyomtatásba került. A jeles évforduló alkalmából a Magyar Állami Operaház májusban saját fesztivált indított, amelynek középpontjában az ördög és az ember viszonya áll. A programsorozat nyitódarabja Gounod Faust c. operája volt. KRITIKA”
Társművészetek • 9722015-05-25 22:22:32
Gaston Leroux életrajz

Részlet:

Az operaház fantomja 1911-ben jelent meg. Leroux azt mondta, hogy a regény megírását a párizsi operaházban tett látogatása után döntötte el. Az épület alsóbb részei labirintusszerűen kis fülkékre oszlottak, és egy titokzatos földalatti tó is látható volt a padló vasrácsain keresztül.
A francia-porosz háborúk és a kommunák idején börtönként szolgált, a fülkék közül néhányat pedig kínzókamrává alakítottak. Az elítélteknek semmi esélyük sem volt arra, hogy meglássák a napfényt, mivel több méterrel az utca szintje alatt tartották őket fogva. Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy kitaláljuk, miken mehettek keresztül.

Leroux ugyancsak emlékezett arra az 1896-ban történt szerencsétlen históriára, amikor a színházi csillár ellensúlyozására használt egyik ellensúly rászakadt a közönségre. Megpróbálta elképzelni az eset következményeit egy zsúfolásig telt teremben.
Arra jött rá, hogy az épület 14 éves elkészülési ideje egy építészetben jártas ember számára, aki bejutott a munkaterületre is, számtalan lehetőséget kínált arra, hogy különféle titkos ösvényeket és kamrákat alakítson ki magának. Így adta Eriknek, a fantomnak, a zene szeretete mellett az építészeti tudást is.

Leroux azzal a kijelentéssel kezdi könyvét, miszerint az operaház fantomja valójában is létezett. Az ezt követő részben pedig mindezt bizonyítani próbálja, felhasználva újságírói eszközeit és képességeit. Ezáltal tulajdonképpen megteremtette a regény azon vállfaját, amely ötvözi a képzeletet a valósággal, és ezek határvonalát teljesen összemossa.
Komlóssy Erzsébet • 292015-05-25 22:11:32
Opera honlapjáról másolom ide:


ÉGI PÁHOLY: KOMLÓSSY ERZSÉBET EMLÉKMŰSOR

Új sorozatunkban szeretnénk méltó módon emlékezni azokra a művészekre, akik pályájuk során nemcsak a közönségnek, hanem az alkotó- és művésztársaknak is példát mutattak, örök emléket adtak. Az emlékezésben egykori pályatársak, növendékek és az adott életpálya jellegzetes dallamai is segítenek.

Május 27-én 16 órától a Székely Bertalan teremben Komlóssy Erzsébetre emlékezünk többek között Verdi, Gounod és Mascagni dallamaival.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 526192015-05-25 22:04:45
Kitől vártad?
Franz Schmidt • 982015-05-25 22:03:48
Ki éri el hamarabb a 100-at?...(Ezt az örömet meghagyom a ti nemes versengéseteknek.)
Franz Schmidt • 972015-05-25 22:00:35
Még egy kis olvasgatni való...

Variationen über ein Husarenlied (1930-31)
Franz Schmidt • 962015-05-25 22:00:00
Azt sem árt tudnunk, hogy Franz Schmidt/Schmidt Ferenc Egy huszárdalra írott zenekari variációját 1931-ben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara is előadta. (Nem sokkal a darab bécsi ősbemutatója után.)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11372015-05-25 12:08:56
Ezen a héten a Németországban élő Pazeller Frigyes zongoraművész a beszélgetőtársa Nagy Ibolyának, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora szerkesztő-műsorvezetőjének. A műsorban kiemelt figyelmet kap a nagypapa-katonakarmester-zeneszerző Pazeller Jakab munkássága - híres keringője, a Herkulesfürdői emlék is elhangzott a mai műsorban: a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte.
Márkus Alfréd dalai mellett Huszka Jenő Bob hercegéből csendültek fel jól ismert melódiák Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Melis György, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Dancs Annamari és Clementis Tamás rádiófelvételeiről – egyben emlékezve Fedák Sárira, aki ebben a Huszka-műben aratta élete legelső nagy sikerét.

A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik Dankó Rádióban, amit az internetes oldalakon is meghallgathatunk.
Bende Zsolt • 1232015-05-24 21:36:18
Capulet - Gounod: Rómeó és Júlia; Posa márki – Don Carlos…
Milyen zenét hallgatsz most? • 241362015-05-24 21:31:49
DVD-n megjelent, nálunk is kapható a lemez.
Bende Zsolt • 1222015-05-24 21:28:01

"A következő évadban az OperaTrezor két, teljes archív opera felvételt is meg akar jelentetni: Boleyn Anna és A végzet hatalma." Ennyit tudok én is.
Bende Zsolt • 1212015-05-24 21:15:05
Valentin a Faustban...
Operett, mint színpadi műfaj • 24602015-05-24 21:11:51
Egykor a Bartók Rádióban Rothenbergernek ezek az operettfelvételei mind elhangzottak. Szívesen hallgattam.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11352015-05-24 12:45:27
Ehhez pontosításul még annyit teszek hozzá, hogy a Csárdáskirálynőből bejátszott részletben (Bóni és Feri dala: „A jányok, a jányok, a jányok angyalok..” ) a megnevezett előadók neve közül az egyik tévesen szerepel a rádió adattárában illetve a Dankó Rádió Facebook oldalán közzétett közreműködői felsorolásban:
nem Gulyás Dénes a „párja” Korondy Györgynek, hanem Gáti István!

Hozzáteszem, ez egy tenor és bariton hangra írt vidám kettős. Az elhangzott részlet egy élő koncertfelvételről való: a Csepeli Munkásotthonban 1979. december 3-án volt egy Kálmán Imre operett-est (Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István előadásában részleteket hallhattunk a Csárdáskirálynő mellett a Marica grófnőből, A bajadérból, a Tatárjárásból, A cigányprímásból), melyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre Breitner Tamás vezényletével, amit a rádió élőben sugárzott. 19.35 órától.
A fellépő művészek között ott volt Gulyás Dénes, valóban, de ő csak a Marica grófnő részleteiben énekelt Kukely Júlia oldalán.

Érdekesség, hogy Korondy György ezt megelőzően, 1968-ban, a Csárdáskirálynő teljes stúdiófelvételén még a tenor bonviván-szerepet, Edvint énekelte (Házy Erzsébet Szilviája oldalán, ahol Bóni grófot Rátonyi Róbert, Kerekes Ferkót Palócz László formálta meg).
Bende Zsolt • 1182015-05-24 11:55:33
Bende Zsolt (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.) jövőre lenne 90 éves. Már tizenhét éve nincs köztünk. Tegnapelőtt rá emlékezett a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, amikor a Túl az Óperencián című operettadásban a hajdani kiváló baritonunk rádiófelvételei közül bejátszott Lehár Ferenc Pacsirtájából két dalt: „Palikám, Palikám” vidám; Induló és palotás (László Margit, Bende Zsolt és az énekkar).
Szerencsénkre Bende Zsolt baritonját is gyakran hallhatjuk a Dankó Rádióban, és örülünk, amikor zengő, érces énekhangján felcsendülnek az operettirodalom szebbnél szebb – erre az énekhangra is komponált - dalai, kettősei, jelenetei; élvezhetjük még remélhetőleg soká a rádió archívumában meglévő pazar operettfelvételekről Bende Zsolt énekművészetét is.
De szívesen venném, ha a remek operafelvételeiből is kaphatnánk időnként ízelítőt...!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 525982015-05-24 11:24:26
Köszönöm a beszámolót!

Ehhez hozzáteszem: a Doktor Faustot félszcenírozott előadásban játsszák.

Balett-, és Táncművészet • 45162015-05-24 11:23:15

Az Opera honlapjáról másolom ide:


„JIŘI KYLIÁN VETTE ÁT A SEREGI-DÍJAT

Szombat este harmadik alkalommal adták át a Seregi-díjat, mely az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja, egyúttal ápolja a 2012-ben elhunyt világhírű hazai koreográfus, Seregi László emlékét. Idén Jiří Kylián, a világ táncművészetének egyik legnagyobb hatású alkotója nyerte el a kitüntetést. A cseh származású táncművész Hágából küldött üzenetet a magyaroknak: „Kedves barátaim, engedjék meg, hogy kifejezzem ezért a kitüntető díjért legszívélyesebb köszönetemet! A díj a háború utáni idők meghatározó és igen karizmatikus alakjának, Seregi Lászlónak a nevét viseli, akivel ugyan nem volt szerencsém személyesen találkozni, ez a név azonban végigkísérte az életemet. Kapcsolatom Magyarországgal és az általam oly nagyra tartott magyar művészekkel messzire nyúlik vissza. Nem kezdem el felsorolni őket, nehogy véletlenül kihagyjak valakit – de biztosítom Önöket, hogy hosszú a sor! A következő színházi szezonban pedig két további koreográfiámmal is eljutok Önök, a magyar közönség elé.” – a koreográfus Sarabande és Falling Angels című alkotásait a jövő szezonban, január 29-én mutatja be a Magyar Nemzeti Balett az Erkel Színházban a Fehér, fekete – Ellentétek vonzásában című est keretében.
Gratulálunk az elismeréshez!”
Sass Sylvia • 3462015-05-24 11:12:35
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett.
Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét.
Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni.

Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját.

Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11342015-05-24 11:11:35
Ezen a héten minden nap Sass Sylvia volt a Dankó Rádió operettműsorának vendége, kivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélgetett.
Aki végighallgatta a rádióban Sass „önvallomásait”, az előtt többnyire az eddigi három könyvéből és korábbi interjúiból is már megismert énekművész és a hitvalló ember személyes portréja bontakozott ki, aki azzal, hogy eljött a Nagymező utcai rádió stúdiójába Nagy Ibolyához, a rádióhallgató még jobban megismerhette őt, kihez régen , a színpadtól való visszavonulása előtt, sok-sok emlékezetes operaélmény is fűzte. Megtudhattuk tőle, mivel telnek mindennapjai, hol és hogyan él, milyen tervek foglalkoztatják, hogyan látja napjaink zenei életét; ebben hol a mi helyünk; milyen tapasztalatokat szerez énektanítványai oktatása során, vagy az énekversenyek meghívott zsűrijében helyet foglalva meg a mesterkurzusai alkalmából milyen benyomások érik, hol a helye a magyar zeneoktatásnak a nemzetközi trendek tekintetében. Említette a nyelvtanulás fontosságát is, mert egy operaénekesnek ma már több nyelven meg kell tudnia értetnie magát; nem elegendő, ha csak a szerepét magolja be olaszul, németül, franciául vagy angolul. Kiemelte, hogy nálunk a Zeneakadémián – a melléktárgyak tekintetében - sokkal alaposabb oktatás folyik, mint Rómában, Párizsban vagy Bécsben, ezért – megfelelő tanárok keze alatt – a növendékek ebből profitálhatnak. Sass Sylvia ma is aktívan dolgozik, fellép dalkoncerteken, és ír meg fest is, utazik sokfelé a világban; jelenleg Róma az „otthona”, az ottani Magyar Akadémia tagjaként énekkurzusokat tart, festményeiből kiállításokat rendez, készül negyedik könyve, ami várhatóan az idén megjelenik, operalibrettót írt, melyhez egy spanyol komponista zenét szerzett és az operát (A Díva) várhatón még az idén bemutatják. Elismeréseit, díjait, hazai és külföldi kitüntetéseit nagy becsben őrzi. Betegségét immár legyőzte, ez felszabadulttá teszi, de továbbra is fegyelmezetten, alázatosan, a maga szabta életritmusban éli meg életét.
Jövőre ünnepli 65, születésnapját és 45 éve lesz, hogy énekel. Ebből az alkalomból itthon egy nagyszabású ünnepi koncertet szeretne majd adni.

Sass Sylviától – búcsúzóul – régi rádiófelvételei közül a Csárdáskirálynőből Sylvia belépőjét, A cigánybáróból Szaffi dalát hallottuk (mindkét részleten az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli – 1974. évi stúdiófelvételről), meg Kodálytól a Nausikaá-dalt (zongorán Dénes Erzsébet kísért), a Parasztbecsületből Santuzza áriája is elhangzott (az MRT Szimfonikus Zenekarát Medveczky Ádám vezényli) és ismét hallhattuk tőle Wolf Péter - Fülöp Kálmán Ave Maria-kompozícióját.

Az ismétlést még meghallgathatjuk ma 18 órától a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.
Milyen zenét hallgatsz most? • 241342015-05-23 20:15:15
Épp most kezdődött el a classica TV csatornán az Ernani 2005-ös pármai előadása felvételének a sugárzása.

DIRIGENT:
Antonello Allemandi

INSZENIERUNG:
Pier'Alli

BÜHNENBILD:
Pier'Alli
KOSTÜME:
Pier'Alli

SOLIST GESANG:

Marco Berti (Ernani)
Carlo Guelfi (Don Carlo)
Giacomo Prestia (Don Ruy Gomez de Silva)
Susan Neves (Elvira)
Nicoletta Zanini (Giovanna)
Samuele Simoncini (Don Riccardo)
Alessandro Svab (Jago)
CHOR:

Chor des Teatro Regio di Parma
ORCHESTER:
Orchester des Teatro Regio di Parma

BILDREGIE:
Tiziano Mancini

I, 2005
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

24.05., 03:00

Balett-, és Táncművészet • 44942015-05-23 15:08:20

Tánc a fényben – interjú

mikrokozmosz / 2015 máj 22. 11:40 /

„Sejtelmes, puha fények, gyönyörűen kidolgozott izmok, porcelán arcok és karok, lehelletnyi bűbáj, egy jelenetbe sűrített drámák - Gács Tamás és Emmer László balettfotóiból május végén nyílik kiállítás az Erkel Színházban.”
Balett-, és Táncművészet • 44932015-05-23 15:07:43
Egy kis előzetes a tánc, a balett „szerelmeseinek” a közeljövő balett újdonságairól, híreiről

A felújított Sylvia című balett (rendező: Seregi László) ma esti bemutatójával indul a Tánchónap az Erkel Színházban. Léo Delibes zenéjére 1972-ben készítette el a szenvedélyes atelier-komédia koreográfiáját Seregi László. A Tasso pásztorjátékán alapuló naiv történet egy szerelemtől húzódozó nimfa, a hűséges pásztor és egy kéjsóvár szatír háromszögét meséli el. A jelmezeiben és díszleteiben is felújított változatot hat alkalommal, hármas szereposztásban játssza a Magyar Nemzeti Balett. Felméry Lili mellett Pap Adrienn és Balaban Cristina táncolják Sylvia szerepét.

Olvasom, hogy az előadás előtt nyílik meg Gács Tamás és Emmer László fotókiállítása az épületben, amely a Magyar Nemzeti Balett elmúlt időszakának legérdekesebb pillanatait villantja fel. Az egy hónapig látható tárlaton bemutatott képek közül többet lehet majd látni Budapest utcáin is.

A Seregi díjat is ezen az estén adják át. Ezt az aktív koreográfus nemzedék tehetséges alkotóinak elismerésére hozta létre az Opera vezetősége, azzal a céllal, hogy megőrizze és továbbhagyományozza a 2012-ben elhunyt világhírű magyar koreográfus emlékét. A díjat 2013-ban elsőként Lukács András, tavaly pedig Juronics Tamás vehette át.

A Tánchónap részeként június 20-tól nyolc alkalommal újra látható lesz Boris Eifman Dosztojevszkij-adaptációja, a Karamazov testvérek is, amelyet Rachaminov, Wagner és Muszorgszkij zenéjére komponált meg. Eilfman pszichológiai balettjében a klasszikus mozgásformákat akrobatikus elemekkel ötvözi, de sajátos táncnyelvével tökéletesen ábrázolja a karakterek belső vívódásait. A kegyetlen, alkoholista apa, a nagyon eltérő karakterű fivérek és az életükben előforduló nőalakok révén a Magyar Nemzeti Balett táncosai színészi képességüket is megmutathatják.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32282015-05-23 14:20:12
Igen, ez a Dankó Rádió - és benne: Nagy Ibolya - óriási érdeme!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32272015-05-23 14:19:20
Azért, szerencsére, a rádió gazdag operett hanganyaggal rendelkezik; napról napra hallgatom ezeket. Ugyanakkor szinte nincs olyan hét, hogy Házy gyönyörű énekhangja valamelyik rádiófelvételéről fel nem csendülne a Dankó Rádió hullámhosszán.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32262015-05-23 14:16:14
Mivel megvannak a képek, bármikor elővehetem.
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 11322015-05-23 14:15:11
A Dankó Rádió ma délelőtti adásában, a Túl az Óperencián című műsorán többek közt szerepelt három nagyszerű részlet Lehár Ferenc Paganinijából!

A Magyar Rádió Gulyás Dénes (Niccolo Paganini), Kalmár Magda (Maria Anna Elisa Napoleon hercegnő), Lehoczky Éva (Bella Giretti, primadonna), Palcsó Sándor (Pimpinelli márki), Rozsos István (Felice Bacchiocchi herceg) énekhangján, és prózai szereplők közreműködésével 1981-ben elkészítette az operett teljes magyar nyelvű felvételét. Az MRT Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

A Rádió Dalszínháza bemutatója 1981. március 14-én volt a Kossuth adón, 19.15 – 20.35 óra között hangzott el először ez a stúdiófelvétel. Szöveg: Kulinyi Ernő, átdolgozta és rádióra alkalmazta Erdődy János. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László

- Kártya-jelenet (Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara):

„- A csóknak ára van….ha vágyol, és szeretsz, majd sírsz utánam… fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megért…/- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!... Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem….- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! – Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz. Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… /- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! Nem tudok más után, csupán a pénz után, mióta a szerelem sugara süt felém! Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, engem nem boldogít ma már. Mást akarok: egy asszony szívét! Mert szívem szerelemre vár! /- A csóknak ára van…”

- Paganini belépője (Gulyás Dénes):

„ – Bűvös Itáliám csodás ország! Az első kortyitalt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sohasem hagylak el, sohasem én! Nincs nálad szebb ország e széles földtekén! Talán felköszöntöm forrón őt. A drága égi rózsa istennőt! Muzsika szól, de életadó, tied a szín és csak a tiéd! Neked ajánlom lelkem hűségét! Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű angyali nőket! Mert ha édes asszony kacagva néz rád, mámorító drága perceket élsz át! Igazi mámor szívünk sokféle vár, köszöntsen minden asszonyt ez a pohár! De hogyha drága nő, elhagy a hűtlen nő, vigyázz tehát, a szerelem bajt hoz reám!/- A bűvös hangú szép hegedűm, csak ő nem csal meg, mindig hű! Ha húrok hangja szállj, minden álmok múlik már, és a lelkem mindig új várra vár! És fogd a hangszerem, vígan szól, vigaszhang a hangomból, hegedűmnek édes hangja szállj! Bármi bánt, akár mindig fáj, gyere kedves hegedűm, és muzsikálj! És muzsikálj! Csak muzsikálj! Csak muzsikálj!”

- Az operettből Paganini dala is felcsendült Kovács József előadásában egy későbbi felvételről („Volt nem egy, de száz babám…”)

Az operettműsorban – melynek ma is Sass Sylvia volt a vendége – Kálmán Imre Marica grófnőjéből is elhangzottak részletek, az egyes énekszámok előadói voltak: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, sőt magát Sass Sylviát is hallhattuk egy dal erejéig: a rádió 1974-es áriafelvételén Marica belépőjét énekli.

Sass egész héten át Nagy Ibolyával beszélget a Dankó Rádió Nagymező utcai stúdiójában. Az operaénekesnő a mai adásban elsősorban írásaira tért ki¸ a motivációkra, melyek eddig megjelent három könyveiben is „tetten” érhetők; a Rómában eltöltött időszakában ért benyomásai különösen a most készülő negyedik könyvében kapnak erős hangsúlyt – árult el.

Sass Sylvia operafelvételei közül meghallgathattuk Tosca imáját Puccini operájából (a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lukács Ervin vezényli), valamint Micheller Myrtill - Wolf Péter dalát: „Hallelu-yah”.

A délelőtti adás ismétlése 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban, és online az internetes elérhetőségeken.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32212015-05-23 10:19:21
Házyról több ilyen Oscar-képet ismerünk Az álarcosbálból: például láthatjuk ebben a jelmezben a Színház és Mozi címoldalán - kétszer is: 1953. 21. szám, május 22-28.; 1954. 30. szám, július 23.

Fényképeit ha nézem, felejthetetlen emlékek sorát idézik fel bennem.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 32192015-05-22 22:58:07
Május 20-án, a Zeneakadémia 1. emeleti I. előadótermében került sor a Bősze Ádám Zenei Antikvárium által meghirdetett kotta, kézirat, fényképek, egyéb nyomtatványok és hangszerek árverésére.

Az aukció részét képezték az 1 éve elhunyt Andor Éva operaénekesnő hagyatékából való, a lakása falát díszítő fotók is, amelynek jegyzékét itt találni.

Házy Erzsébet - Eredeti fényképfelvétel az operaénekes saját kezű ajánlásával, aláírásával – Budapest, 1953. május 11. 140x90 mm – „Évikének sok szeretettel Házy Erzsébet”.

A képen Házy Erzsébet Oscar jelmezében látható Az álarcosbál című Verdi-opera Városi (ma: Erkel) Színház-beli bemutatója idejéből.

A fénykép kikiáltási ára 3.000 Ft volt. Ezen az áron történt a kalapács leütése…
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 28262015-05-22 22:55:45
Budapesti Nemzetközi Kórusünnep – Nemzetközi Kórusgála

A Művészetek Palotája első alkalommal ad otthont többnapos, nemzetközi kórusfesztiválnak. A rendezvény ötletét és alapját az idén harmincadik évfordulóját ünneplő Énekel az ország kórusprojekt hagyománya adta, melynek keretében évről évre sok száz amatőr énekes ad elő nagyszabású oratorikus műveket.
Az esemény ezúttal nemzetközivé bővül, a koncertet keretprogramok egészítik ki, amelyeken minden műfaj és zenetörténeti korszak legjelentősebb, legérdekesebb alkotásai is felcsendülnek. Az eseménysorozat középpontjában az együtténeklés öröme áll: a hazai és külföldi kórusok hangversenyein kívül workshopok és interaktív gyermekprogramok is szerepelnek a programban, a közönséget pedig több ízben is megpróbáljuk dalra fakasztani. A rendezvényeket ajánljuk családoknak, iskolásoknak, illetve a kóruszene szerelmeseinek, hiszen itt garantáltan mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő zenei csemegéket.
A fesztivál nyitókoncertjén, a Nemzetközi Kórusgálán az érdeklődők a világ minden tájáról érkező kórusok közreműködésével a kóruszene sokféle arcát, a kórusok színes kultúráját, változatos repertoárját ismerhetik meg, Amerikától Kazahsztánig, Svédországtól Ausztriáig. A műsorban felcsendül az amerikai spirituálék legjava, de hallható lesz jódlizás, vérpezsdítő kazah folklór, illetve szellemes kóruszenei paródia is. Egy biztos: a hangverseny minden zenebarát számára garantáltan nagyszerű élményt kínál.

Máj. 23.Sz, 19:30

Budapesti Nemzetközi Kórusünnep – Nemzetközi Kórusgála


Az Énekel az ország elnevezésű kezdeményezés az 1986-ban indult, "Fővárosi Középiskolások közös hangversenye" projektből nőtte ki magát országos rendezvénnyé. A sorozat lényege, hogy amatőr zenebarátoknak, kórusénekeseknek lehetőséget ad arra, hogy közösen, monumentális együttest alkotva adják elő a zeneirodalom legerőteljesebb, nagy előadó-apparátust igénylő műveit. Az idén harmincadik születésnapját ünneplő sorozat azzal köszönti az évfordulót, hogy tovább bővül: idén külföldi együttesek is csatlakoznak a magyar kórusénekesekhez. Az előzetes jelentkezések alapján a résztvevők száma meghaladja az ezer főt, így - hogy mindenki színpadra kerülhessen - a hangverseny kétszer is szerepel a fesztivál programján.
A külföldi és hazai kórusénekesek két alkalommal, május 24-én és 25-én szólaltatják meg a hagyományt egykor útjára indító Carmina Buranát, valamint Szentpáli Roland jazz stílusban komponált Magnificatját a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével. Az est karmestere Hollerung Gábor, aki világszerte ismertté vált különféle kultúrájú és nemzetiségű kórusok részvételével megrendezett, nagyszabású kórusprojektjeivel, koncertjeivel.

Máj. 24.V, 16:00

Budapesti Nemzetközi Kórusünnep

Máj. 25.H, 19:30

Budapesti Nemzetközi Kórusünnep
Operett, mint színpadi műfaj • 24582015-05-22 20:26:24
Erre a cikkre most bukkantam rá:

Kuruc-rock

Révay András
Utazónet.hu, 2015.04.25 22:23

Április 24-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be a Budapesti Operettszínház, Farkas Ferenc legendás Csínom Palkó című daljátékának újragondolt, felfrissített és maivá varázsolt változatát. A bemutatóval egy időben Farkas Ferenc életútjáról kiállítás is nyílt a színház első emeleti folyosóján.

„A Csínom Palkó bemutatóján jelen volt Zentai Anna, aki pontosan emlékezhetett arra, hogy a darab szinte a megszületése perceit követően – zenés rádiójátékként - roppant népszerűvé vált. Olyannyira, hogy a szerző már 1950-ben Kossuth-díjat kapott érte, pedig a legelső színpadi bemutató – a színlap tanúsága szerint is - csak 1951. február 22-én volt a Városi Színházban, ahol a címszerepet Sárdy János játszotta. A dalokat később Simándy József, Házy Erzsébet, Gózon Gyula énekelték. Részese volt az egykori sikereknek Lehoczky Zsuzsa is, aki a darab híres, 1960-as Szegedi Szabadtéri Játékokon tartott előadásában Katit játszotta és most is ott van a színpadon! Az a korosztály, akinek a fülében még ott cseng a „Jó éjszakát kisleány…” áriájának lágy dallama, esetleg a címadó kuruc indulót maga is énekelte iskolás korában, jól teszi, ha megnézi ezt a friss feldolgozást. Egészen mást fog látni.”

„A Kuruc-kort idéző daljáték teljesen új köntöst kapott. Nem pusztán egy új keretjátékról van szó, amihez több más színházban hozzászokhattak már egy-egy felújítás alkalmával a nézők. Nem, itt sokkal inkább „átkötő” játékról beszélhetünk, melynek jelenetei megszakítják az eredeti darab folyását. Ennek ellenére nem zavaróak, önálló értelmük van. A nézők ugyanis most nem a daljáték előadását látják, amikor beülnek a színházba, hanem – annak egy próbáját! Betekintést kapnak a „színházcsinálás” gondjaiba, tanúi lehetnek a színészek mindennapi rivalizálásának, a kicsinyes, emberi gonoszságoknak, annak, hogy mennyire nem vagyunk tekintettel egymásra. Pillanatnyi sértődésből veszélybe sodorhatjuk az egész közösséget, munkáját, sikerét. Persze azért az operett, melyben van szerelem, árulás, harc, nem változott át drámává.”

„A bemutatóra Farkas Ferenc születésének 110 évfordulója évében kerül sor – emelte ki Kerényi Miklós Gábor, (KERO) az előadás rendezője. Élete átível egy századot és zenéje mégis friss, most is itt van velünk. Ebben a darabban is a muzsika egyik része olyan, mint a magyar népzene, a másik olyan, mint a mai musical, harmadik, mint egy tánczene – ilyenre csak a legnagyobbak képesek. Miközben a darab történelmünkről és magyarság-felfogásunkról beszél, több társadalmi, emberi probléma, konfliktus is felszínre kerül. A Csínom Palkó egy győztes csatáról mesél, ahol a labancok szenvedtek csúfos vereséget. Pedig itt a történelmünk legfontosabb problémáját feszegetjük: győztünk ugyan, de a szabadságharcot végül elvesztettük. A darab lényegében arról szól, hogy ezt hogyan éljük meg ma, 2015-ben. Mit gondolunk szabadságharcainkról, melyeket rendre elbuktuk? Hogyan viszonyulunk közép-európai létezésünkhöz, magyarságunkhoz és egymáshoz mi, akik itt élünk? A mi történelmünk nem igazán tapsos, de szép. Érdemes egy pillanatra átgondolni mindezt! A színház feladata pedig, hogy őrizze a magyar kultúrkincset, felmutassa, hogy mai, fénylő legyen – és hasson!”
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7792015-05-22 20:05:35
Holnap délután sugározza az M3 televízió:

2015. május 23. szombat 13:10 - 14:00

Operafejedelmek IV/2

Svéd Sándor

„Az Operafejedelmek Svéd Sándorról szóló epizódjában felidézzük a bársonyos hangú világhírű bariton nagyszerű szerepeit és alakításait, a Bajazzóktól Luna grófon át Rossini Sevillai borbélyáig, a Carmen Escamillo-áig vagy a Tannhäuserig. Egy nagyszerű pályafutás mérföldköveit tekinthetjük át önvallomások, kortársi visszaemlékezések, valamint emlékezetes bejátszások segítségével. Két és fél oktáv kiegyenlített hang - ahogyan Melis György fogalmazott a nagy elődről és példaképről, akiben egyesült a gyönyörű hang, az arányérzék és a kiváló színészi képesség operaszínpadon oly ritka hármas.”


Szereplők:
• Antal Imre
• Svéd Sándor
• Vitray Tamás

Rendezte:
• Török Ilona
• Keleti Márton

Időtartam:
50 perc
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7782015-05-22 20:03:27
Ez az adás ma délután volt látható az M3 TV-csatornán:
2015. május 22. péntek 15:10 - 16:25

Operabarátok

„A népszerű Slágerről slágerre és Mesterdallamok után az Operabarátok sorozatban Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, az operák avatott szakértője és számos örökbecsű mű olasz műfordítója csodaszép zenei betétekkel, érdekes beszélgetésekkel és témákkal várja a műfaj szerelmeseit és mindazokat, akik szeretnének megismerkedni ezzel a rendkívül gazdag és szerethető műfajjal, hiszen sohasem késő operabaráttá válni.A mai adásban a méltán népszerű Mascagni opera, a Parasztbecsület keresztmetszetét ismerjük meg, olyan nagyszerű művészek tolmácsolásában, mint Simándy József, Dunszt Mária, Radnai György, hangfelvételről maga a zeneszerző is megszólal és megismerjük a mű irodalmi alapját és kritikai fogadtatását. A Csepel Művek Munkásszállójának operakedvelő lakóival is megismerkedünk, beszélgetünk Fejér Pál operai főtitkárral, Gáti István és Karl Ridderbusch énekesekkel, részleteket hallhatunk továbbá a Don Giovanni, a Tannhäuser és A windsori víg nők című operákból.”

m3: Operabarátok

Szereplők:
• Simándy József
• Merényi Judit
• Szersén Gyula
• Radnai György
• Dunszt Mária
• Thirring Viola
• Dene József
• Gáti István
• Anja Silja
• Karl Ridderbusch

Időtartam:
75 perc
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 7772015-05-22 20:01:27
Ez az adás itt kimaradt az ismertetésből, Most, utólag, pótolom:

M3 csatorna: 2015. május 6. szerda 23:15 - 00:20

Operabarátokat keresünk
(1975) (65')

"A népszerű Slágerről slágerre és Mesterdallamok után az Operabarátok sorozatban Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, az operák avatott szakértője és számos örökbecsű mű olasz műfordítója csodaszép zenei betétekkel, érdekes beszélgetésekkel és témákkal várja a műfaj szerelmeseit és mindazokat, akik szeretnének megismerkedni ezzel a rendkívül gazdag és szerethető műfajjal, hiszen sohasem késő operabaráttá válni. A mai adásban keletkezésének összefüggéseiben ismerhetjük meg az operairodalom egyik legszebb és legizgalmasabb művét, a Toscát. Hogyan jött létre a szövegkönyv és milyen viszontagságok és viták előzték meg a mű keletkezését és bemutatását? A stúdióban a Tosca csodaszép áriáinak szünetében megelevenedik a múlt a zeneszerző Giacomo Puccini, a librettista Giacosa és Illica, a kiadó Ricordi és egy jámbor római pap, Don Pietro Panichelli levelezésében. Bemutatkozik még két fiatal szoprán: Kincses Veronika és Sass Sylvia, Petrovics Emil pedig Lysistrate című operájának németországi sikereiről beszél a stúdióban, melynek Helga Dernesch német operaénekesnő is vendége. Külön csemegéje az adásnak a Gyárfás Endre és Baranyi Ferenc által írt Bölcsészopera, melynek híres dallamokra írt jelenetét fiatal zeneakadémisták adják elő a Veszprémi Egyetem Kollégiumában működő Zenebarátok Körében."

m3: Operabarátokat keresünk

Szereplők:
• Simándy József
• Kincses Veronika
• Sass Sylvia
• Radnai György
• Ráday Imre
• Baracsi Ferenc
• Hankó Elemér
• Simon Géza
• Velenczey István
• Littay Gyula
• Petrovics Emil
• Helga Dernesch
• Kovács Zoltán
• Seregélly Katalin
• Veszprémi András
• Leblanc Győző
• Kovács Péter
• Zempléni Mária

Rendezte:
• Horváth Zoltán

Időtartam:
65 perc
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)