|
apróhirdetés feladása:
|
|
Név: |
Búbánat
|
|
Leírás: |
|
|
Honlap: |
|
|
|
|
Búbánat (12143 hozzászólás)
 | |  |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 13 | 2008-03-06 21:39:43 |
13.) Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska
Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor
Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Korláth Rolla – Andor Éva (Domján Edit)
Marcsa, konyhalány – Zentai Anna (Földi Teri)
Miska, istállófiú – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)
Baracs Iván – Korondy Györgyf (Fülöp Zsigmond)
Titkár – Velenczei István
Korláth Kázmér gróf – Várhelyi Endre (Erdődy Kálmán)
Pixi gróf – Külkey László (Szatmári István)
Mixi gróf – Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Leopold, komornyik – Kibédi Ervin
Lotti grófnő – Ladomerszky Margit
János bácsi – Maklári János
Egy másik rádiófelvételen km. Házy Erzsébet (Rolla)
Egy harmadik rádiófelvételen Gyurkovics Mária, Bartha Alfonz hallható
Rolla illetve Baracs Iván szerepében |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 12 | 2008-03-06 21:39:18 |
12.) Tijardovics operettjeiből részletek
- A Chioggiai csetepaté – nyitány (MRT Szimfonikus zenekarát a szerző vezényli)
- A sanghaji kaland – Hank dala (Palócz László, Földényi-kórus)
- A kis Floramy – Mirka és Floramy kettőse (Lehoczky Éva, Kövecses
Béla, Földényi-kórus) |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 11 | 2008-03-06 21:39:00 |
11.) Hidas Frigyes – Blum Tamás: Riviera (zenés játék Molnár Ferenc
darabja nyomán)
Vezényel: Hidas Frigyes
Km.:MRT szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Seregi László
Szereposztás:
Misch – Szőnyi Ferenc (Somogyvári Rudolf)
Lujza – Andor Éva (Kállai Ilona)
Casella – Bende Zsolt (Kálmán György)
Márton – Csákányi László
Elvira – Csűrös Karola
Bella – Horváth Tivadar
Öreg hölgy - Rajnai Elli
I. tűzoltó – Fekete Tibor
II. tűzoltó - Pethes Ferenc |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 10 | 2008-03-06 21:38:43 |
10.) Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Magyar szöveg: Fischer Sándor
Vezényel: Fischer Sándor
Km.: MRT Szimfonikus zenekara
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Szécsi Ferenc
Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Pethes Ferenc
Pierre, gazda – Szabó Miklós
Denise, a gyámleánya – Sándor Judit
Fanchette – Neményi Lili
Cathérine – Szilvássy Margit |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 9 | 2008-03-06 21:38:20 |
9) Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa
Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. február 20. Kossuth Rádió
Vezényel: Vincze Ottó
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
Szereposztás:
Andor Éva, Csajányi György, Kovács Ibi, Palcsó Sándor, Csákányi
László, Fónay Márta, Csala Zsuzsa, Agárdy Gábor, Pádua Ildikó, Lorán
Lenke, Bilicsi Tivadar, Balázs Samu, Angyal Sándor |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 8 | 2008-03-06 21:38:00 |
8.) Karl Michael Ziehrer: Csavargók
Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. július 26. Kossuth Rádió
Magyar szöveg: Romhányi József
Vezényel: Sebestyén András
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Adolár Gilka herceg – Bende Zsolt (Mensáros László)
Fliederbusch – Palcsó Sándor (Darvas Iván)
Roland báró – Korondy György (Mécs Károly)
Mimi, táncosnő – László Margit (Váradi Hédi)
Bertha – Andor Éva (Pálos Zsuzsa)
Kampel, altiszt – Várhelyi Endre
Anna – Koltay Valéria (Pap Éva)
Muki, hadnagy – Kishegyi Árpád (Somogyvári Rudolf)
Rudi, hadnagy – Bartha Alfonz (Tahi Tóth László)
Leitgeb – Külkey László (Major Tamás)
Leitgebné – Szőkefalvy Nagy Katalin)
Fogadós – Katona Lajos (Szatmári István)
Stöber – Kovács Péter
Lajos – Göndöcs József
Kórista – Balázs István
Narrátor – Kálmán György
Megjegyzés: a Rádió Dalszínházának ez az első sztereo felvétele, itt
a Kossuthon még monoban hangzott el, később az URH adón már sztereóban
is élvezhették a rádióhallgatók. |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 7 | 2008-03-06 21:37:38 |
7.) Kerekes János – Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria
(Mikszáth Kálmán: Akli Miklós műve nyomán)
Vezényel: Kerekes János
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódi Irma)
Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Horváth Ádám
Szereposztás:
Ferenc császár: Rajz János
Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária
Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila)
Kovács ezredes – Tomanek Nándor
Ilonka, a leánya – Andor Éva ( Csűrös Karola)
Metternich herceg – Márkus László
Stadion gróf – Basilides Zoltán
Szepesi báró – Horkay János
Klára, a nővére – Mednyánszky Ági
Francia tiszt – Greguss Zoltán
Kriska – László Margit (Földi Teri)
Kocsis – Csákányi László |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 6 | 2008-03-06 21:37:17 |
6.) Johann Strauss: Egy éj Velencében
Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly
A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám
Szereposztás:
Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Ciboletta – Zentai Anna (Gombos Katalin)
Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc)
Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar)
Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László)
Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovirs Imre)
Johann Strauss: Egy éj Velencében - részlet
Laguna –keringő – Szabó Miklós |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 5 | 2008-03-06 21:36:52 |
5.) Franz von Suppé: Pajkos diákok
Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Geiger, tőkepénzes – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Frinke Léni, pincérlány – Szirmay Márta (Béres Ilona)
Anton, asztaloslegény – Bartha Alfonz (Somogyvári Pál)
Szerelmese – Erdész Zsuzsa
Brand, diák – Bende Zsolt (Mécs Károly)
Fleck, diák – Palcsó Sándor (Márkus László)
Kocsmáros – Csákányi László
Három néni – Bakó Márta, Kőműves Erzsi, Vándory Margit
Két diák – Verdes Taamás, Verebély Iván |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 4 | 2008-03-06 21:36:29 |
4.) Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka (1967. Szovjetunió)
Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. április 30. Kossuth Rádió
Jevgenyij Szatunovszkij szövegkönyvét magyarra fordította: Semsei Jenő
Versek: Blum Tamás
Vezényel: Sebestyén András
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
László Margit (Váradi Hédi)
Szirmay Márta (Lukács Margit)
Begányi Ferenc (Sztankay István)
Andor Éva (Csűrös Karola)
Kishegyi Árpád (Miklóssy György)
Barlay Zsuzsa (Tábori Nóra)
Melis György (Szirtes Ádám)
Radnay György (Őze Lajos)
Várhelyi Endre (Keres Emil)
Palócz László (Inke László)
Kovács Péter (Tomanek Nándor)
Sólyom Nagy Sándor (Rusztai Péter) |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 3 | 2008-03-06 21:36:02 |
3.) Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg
Rádióra alkalmazta: Csizmarek Mátyás és Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Sebestyén András
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Tom, varga – Várhelyi Endre (Makláry Zoltán)
Annie, a lánya – Németh Marika
A királynő – Sulyok Mária
György herceg, a fia (Bob) – Ilosfalvy Róbert (Körmendi János)
Viktória hercegnő – Ágai Karola
Pomponius, udvarmester – Palócz László
Lord Lancaster, gárdakapitány – Bende Zsolt
Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor
Gipsy, pék – Kishegyi Árpád
Pickwick, kocsmáros – Külkey László
Udvarhölgyek – kalmár Zsuzsa, Verbőczy Ila |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 2 | 2008-03-06 21:35:19 |
2.) Robert Planquette: Rip van Winkle
Rádió Dalszínháza bemutató: 1971. május 16
Magyar szöveg: Romhányi József
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Rip van Winkle – Melis György (Sinkovits Imre)
Nelly, a felesége – Petress Zsuzsa
Lowna, a gyermekük – Nagy Rita (Lázár Márti) és Erdész Zsuzsa (Gombos Kati)
Derrick, polgármester – Palócz László (Bessenyei Ferenc)
Jack, a fia – Szabó Józsi, Béres Erzsébet, Réti József (Fodor Tamás)
Jácint, a konyhalány – Andor Éva (Földi Teri)
Nick, a kocsmáros – Palcsó Sándor (Agárdy Gábor)
Kata, a leánya – Barlay Zsuzsa (Szemes Mari)
Ichabad, orvos – Kishegyi Árpád (Deák B. Ferenc)
Hudson – Gregor József
Kapitány – Képessy József
Kikiáltó – Rónaszéki András
Robert Planquette: Rip van Winkle - részlet
Magyar szöveg: Huber Sándor
Levél-ária – Alice-dala - Házy Erzsébet (1964) |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 1 | 2008-03-06 21:34:35 |
1.) Lehár Ferenc – Innocent Vincze Ernő: A vándordiák
Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara, Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).
Zenei rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Aghy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)
Sárika, a leánya – Zentai Anna
A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)
Karolina – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)
Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)
István – Rissay Pál
Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungvári László |
| Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 0 | 2008-03-06 21:21:22 |
Nem mondok vele újat, hogy a Magyar Rádió hangtára - archívuma szinte felmérhetetlen gazdagságú kincsesbánya hallgatónak, szerkesztőnek, kutatónak egyaránt.
Miután közel egy éve a rádió új vezetése száműzte műsoraiból egyebek mellett az operettet, elhatároztam, hogy kedvenc műfajom nyomába eredek, és emlékeim tárházából, meg a korabeli műsorújságok adatai alapján megosztom az érdeklődőkkel kigyűjtésem eredményét.
Jellemzően az ötvenes és nyolcvanas évek közötti időszak reprezentálja a rádióból ismert, és gyakorta sugárzott operett-termést – ami tavaly óta „néma csend”.
A következő hetekben sorra veszem ezeket a zenei rádiófelvételeket – itt kizárólag magyar nyelven hallható darabokkal foglalkozom - , melyek között egyaránt megtalálhatóak az operett-irodalom ismert és kevésbé ismert alkotásai; nemcsak a nemzetközi hírű hazai operett-komponistáink és csak a határainkon belül számon tartott népszerű operett szerzőink zenés színpadi műveire gondolok, a „listán” helyet kapnak a „klasszikus” osztrák-francia-angol szerzők magyar fordításban készült operettfelvételei is. Az elmúlt évtizedekben rengeteg ilyen felvétel készült a rádió „zeneműhelyeiben”. Ezeken a rádiós felvételeken (nemcsak az operettekén, hanem a daljátékokén, zenés játékokén is) a hazai opera- és operett élet számos reprezentánsa-kiválósága hallható - fénykorukban, művészetük teljében. A közreműködő magyar zenekarok és énekkarok élén a műfajt alaposan ismerő neves (zeneszerző) karmester-egyéniségek állnak.
Nem feltétlenül időbeli sorrendben haladok előre, sőt, ide-oda ugrálni fogok a szerzők, stílusok között, és igyekszem majd a felvételről minden lényeges, ismert paramétert, közreműködőt megemlíteni. |
| Kossuth-díj • 297 | 2008-03-06 17:05:50 |
Kossuth-díjas operaénekesek listája (saját kigyűjtésem):
2007 B. Nagy János
2005 Déry Gabriella
2004 Rost Andrea
2003 Kalmár Magda
1999 Gregor József
1998 Sólyom-Nagy Sándor
1997 Kelen Péter
1997 Marton Éva
1994 Molnár András
1993 Sándor Judit
1992 Kováts Kolos
1990 Polgár László
1985 Faragó András
1985 Tokody Ilona
1980 Kincses Veronika
1980 Miller Lajos
1975 Radnai György
1973 Komlóssy Erzsébet
1970 Házy Erzsébet
1965 Ilosfalvy Róbert
1963 Jámbor László
1962 Melis György
1957 Maleczky Oszkár
1957 Tiszay Magda
1956 Losonczy György
1956 Orosz Júlia
1956 Takács Paula
1955 Rősler Endre
1955 Székely Mihály (1949-ben is megkapta)
1953 Fodor János
1953 Mátyás Mária
1953 Simándy József
1952 Svéd Sándor
1951 Gyurkovics Mária
1949 Osváth Júlia
1949 Palló Imre
1949 Székely Mihály (1955-ben ismét megkapta) |
| Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 73 | 2008-03-06 11:03:29 |
Lehár: Paganini
Magyar szöveg: Kulinyi Ernő
„Szép álom, szállj a szívemre” - Maria Anna Elisa hercegnő dala:
Csak nem lesz tán hozzám az élet
Oly kegyetlen és csalárd,
Hogy ellopja az üdvösséget,
Mely végre rám talált.
A boldogság nékem is szent jogom,
A szerelmem engedni nem fogom,
Nem térít el utamból száz veszély,
Mert e szív érte él.
Szép álom, szállj a szívembe,
Szent égi tűz.
Szép álom, utánad vágyom,
Ó, el ne űzz.
Légy üdvöm vagy átkom,
Még csók ég a szánkon,
A szív mindent felejt, könnyet sem ejt.
Szép álom, szállj a szívembe,
Szent égi tűz.
Szép álom, utánad vágyom,
Ó, el ne űzz.
Sállj a vágy honába,
Vár csodák világa,
Szállj, szállj, boldog szárnyakon szállj, szállj, szállj! |
| Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 72 | 2008-03-06 10:57:01 |
Millöcker: Dubarry
Szöveg: Szenes Andor
„Mindegy nekem, mi lesz velem…” - Dubarry dala
Átéltem már néhány szerelmet
És csókokat,
És bókokat,
A férfiak úgy érdekelnek
S a pillanat,
Mely elszalad…
A szívem nékik kattan
A szívemér’
Mi volt a bér?
Hogy végül itt maradtam
Semmit sem kaptam
Mindenér’
Refr.
Mindegy nekem
Mi lesz velem
Ha egyszer felgyúl a szívem,
Mindegy nekem
Ki lesz velem
Csak engem nagyon szeressen,
Akármi lesz,
Akárki lesz,
Öleljen forró szívéhez,
Mindegy nekem,
Ki lesz velem,
Király vagy koldus…
ism. |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21280 | 2008-03-05 15:48:11 |
A tegnapi Jenufa-előadás ismét óriási élmény jelentett a számomra! Bátori Éva Jenufája véleményem szerint legjobb operaszerepe: kisugárzó alakítása, éneke, színpadi lénye, empatikus képessége, évekkel a darab bemutatása után, még mindig a reveláció erejével hat! Ezt mindannyiszor örömmel állapítom meg. Oldalakat lehetne betölteni művészetének dicséretével, de felesleges. Aki többet, bővebbet szeretne megtudni Jenufa- megformálásáról, az menjen el a következő, tizenegyedikei előadására az Operába… Maga a Janácek opera is egyre jobban rabul ejt, a sok szép népies motívumot is magában rejtő zenéje, gazdag melodika-világa, színpompás hangszerelése mind- mind elvarázsol; zenedramaturgiailag kitűnően felépített felvonások alatt egy pillanatra sem lankad a figyelem, és a darabba felejtkezést kiváltó, megindító ének-zenei megformálások- mozzanatok sora szinte a székéhez szögezi a befogadót. Nincs „üresjárat”!. Már-már bosszant, hogy a felvonások közötti „muszáj”- szünetek miatt a bennem felgyülemlő magasfeszültséget arra a rövid időre „takarékra” kell állítanom! Persze, a megrendítő élményhez Bátorin és ezen az estén közreműködő többi kiváló énekművészen kívül még társul a puritán díszlet-jelmez- kompozíció vizuális hatása is - összhangban a zenedráma súlyával -, meg a rendezés (számomra evidens, Vidnyánszkynak legjobb opera-rendezése ez!), amely így együtt kulminálva óriási, katartikus élményt ad! Mindez feltételezi, hogy a közönség, aki kitart, és nem megy haza a második szünetben (fogalmam sincs, miért fogyatkozott meg a kezdéskor amúgy is erősen foghíjas nézőtéren helyet foglalók száma!) képes mély beleérző képességgel együtt lélegezni, együtt érezni a szereplőkkel, átérezni a szituációt, szorongva követni a színpadon zajló cselekményt, közben „nyitott füllel” befogadni a megragadó ének-zenét.
Azért hadd említsem meg Bátori mellett a képességei legjavát nyújtó Wendler Attilát, akit talán még sohasem hallottam ennyire szépen – szívszorítóan – énekelni; Laca jellemfejlődése a harmadik felvonás végéig, köszönhetően Wendler alakításának, számomra a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy már kilábalt abból a hullámvölgyből, amelyben néhány évvel ezelőtt része volt. Ezt a produkcióját látva további nagy várakozással tekintek újabb szerepei elé… ami még sok széppel és jóval kecsegtet.
Kiss B. Atilla diszponáltan hozta szerepét, kifejezetten jól áll neki ez a Steve-figura, bár ezt a karakter-alakítást mindig idegennek érzem megformálásában. Azonban egy kiváló művész számára nem okozhat problémát az átlényegülés: egyik nap charme-os pozitív hősi karaktert alakítani, másik nap pedig egy kifejezetten negatív tulajdonságokkal „megáldott” mellékszereplő „bőrébe bújni”. Kiss B. művészi eszköztára teljes arzenáljának bevetésével eléri, hogy ez a nem igazán szimpatikus jellem az operaközönség számára hitelesen, reálisan „képbe legyen hozva”. Ez nem kis feladat tőle! Ráadásul itt nem lehet „bel cantót” énekelnie, s paradox módon, az elmúlt időszak énekteljesítményét mérlegre téve, mintha pont a Steve-féle szerepekben tudna igazán kibontakozni… Az Opera színpadán kapjon lehetőséget további neki való remekművekben énekelni, melyekben felkészülten, szép hangon, kiváló énektechnikával tolmácsolhatja az operairodalom csodálatosabbnál csodálatosabb – neki való – tenorszerepeit.
Temesi Mária is nagyot alakított! Bebizonyította, nekünk kishitűeknek, hogy Marton Éván innen és túl, személyében rendelkezik az Opera olyan nagyformátumú énekessel, aki neves pályatársához hasonló művészi színvonalon tudja elénekelni ezt a roppant nehéz, kényes Sekrestyésné- szerepet. Köszönet érte, nagyon szép munka volt, megérdemelten kapott az előadás végén – a szereplők közül egyedüliként – virágcsokrot egy szimpatizánsától.
Takács Tamarát már régen láttam színpadon. Bennem van a „hiba”, a korábbiakhoz képest ritkábban járok operába (legközelebb, húsvétkor „találkozom” vele, egy János passióban énekli majd az altszólót), ezért külön örültem, hogy őt kaptam az Öreg Buryjáné szerepében. Nemes altja régi fényében pompázott, igen meggyőző alakítását lelkesen tapsolta meg a jelenlévő közönség az előadás végén.
Hadd emeljem még ki a zenekart is, amely a tapasztalt Török Géza karmester irányításával élményszerűen játszott, ahogyan az Operaház énekkarára és a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-tagozatos növendékeire sem lehet panaszom, a zsáner-képekben imponálóan látták el faladatukat.
Összességében egy nagyszerű Jenufa-előadást láthatott a közönség, hatalmas taps és brávók köszöntötték a többszöri függöny előtt megjelenő művészeket. A magam részéről minden vonatkozásban elégedett voltam a produkcióval. Nagyon fáj, hogy ezt a Janácek- remekművet - a hírek szerint - a következő évadtól már nem láthatja az operalátogató- és operát szerető közönség! |
| Gárday Gábor • 18 | 2008-03-04 01:23:54 |
A hétfői Magyar Nemzetben egy cikk jelent meg Gárday Gáborról, aki péntek este ünnepelte operaházi tagságának negyedszázados jubileumát.
A cikk szerzője, Kiss Eszter Veronika biztosan olvassa a Momus-t, mert tudtommal itt a fórumon lett leírva, hogy Gárday első szerepe néma szerep volt, Leopold a Rózsalovagban, s pont ezzel az információval vezeti fel a jubiláns művész pályájának ismertetését - hozzáteszi: de hogy ez a néma szerep mennyire semmit nem jelent, bizonyítja azoknak a főszerepeknek a sora, amelyekkel bizonyosan beleírta magát a magyar operajátszás történetébe.
A kiváló bariton énekes jóval régebben kötődik az Ybl-palotához, ahol már 1970-ben a kórus tagja volt.
A meginterjúvolt Gárday az újságírónak a következőket mondja:
- Az opera totális műfaj, minden művészeti ág benne van: az építészet, a festészet, a jó librettó, a zene, a jó színészi játék, jól és érthetően éneklő énekesek. Így, amikor elkezdtem ezt a pályát, azt gondoltam, hogy nem elég csak muzsikusnak lenni és szép hangon énekelni az operaszínpadon, hanem ugyanolyan drámaiságot vagy éppen kedélyességet kell megteremteni, mintha egy igazi színházban lennénk – magyarázza Gárday Gábor, hogy miért is jelentkezett érettségi után először a Színművészeti Főiskolára és nem a Zeneakadémiára. – A harmadik rostán kiestem, többedmagammal. Akkor Both Béla volt a Nemzeti Színház igazgatója, ő hívott minket a Nemzeti akkor induló stúdiójába – meséli, hogyan került a neves teátrumba pályakezdőként. – Bánsági Ildikó, Hámori Ildikó, Martin Márta, Lukács Sándor, Szacsvay László, Knébl Antal – sorolja osztályukat a jubiláló művész, aki ennek köszönhetően olyan nagy színészekkel játszhatott egy színpadon, mint Sinkovits Imre, Gáti József vagy Mezey Mária.
A stúdió két éve után a Zeneakadémiára ment, az éneklés mellett elvégezte hát a Színművészeti Főiskolát is, ahol viszont operával diplomázott, Puccini Köpenyének Marcel szerepével, Nádasdy Kálmán és Versényi Ida rendezésében. Az Operaház akkori főrendezője, Mikó András nem kecsegtette szerepekkel, ezért engedett a csábításnak,és Vámos László hívására az Operettszínházhoz szerződött. Közben az Operában is több szerepet énekelt, végül visszament az Ybl-palotába, s most is a társulat tagja.
Gárday Gábort a kritika is gyakran méltatja kiváló színészként, remek karakterszereplőként, aki sohasem pusztán énekel, hanem mindig játszik.
-Fontos, hogy az opera színházszerű legyen, de az is, hogy ne nyomja el a zenét. A színház és a zene egyensúlyban kell legyen – utal azokra az általa csak „maszatolóként” jellemzett rendezőkre, akik leginkább önmaguk fontosságát szeretnék kiemelni. A kiváló operaénekes a rendezések közül Vámos László Denevérjét és János vitézét, valamint Kovalik Balázs Peter Grimesát, szerepei közül pedig Gianni Scicchit és általában a karakter buffószerepeket említi, s Don Giovannit is nagyon szereti.
- Zenekultúránk és zeneszerzőink köteleznek minket. Sajnos, mostanában beszűkült a tér, egy színházunk lett, a társulat létszáma is csökkent. Fontos lenne, hogy ne csak a hangokat vegyük észre, hanem a hangok közötti csendet is. Amikor egy vajúdó anya felsikolt, és utána csönd lesz, abban a csöndben történik minden. Két hang között – legyen akár próza, akár zene – dől el élet vagy halál – zárja gondolatait Gárday Gábor. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1124 | 2008-03-02 01:13:26 |
"Két hét a Bolsojban..." A Magyar Állami Operaház vendégjátéka Moszkvában.
A dokumentumfilm operatőre Kecskés László volt. A filmet Balázs András rendezte.
Magyar Televízió, 1971. november 11.-én 21.20-22.00 óra között sugározta a filmet.
Házy Erzsébet a Manon Lescaut-ban, a Vérnászban és a Poppea megkoronázásában lépett fel a Moszkvai Nagy Színházban. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1123 | 2008-03-02 01:05:11 |
A rádió új opera-stúdiófelvételét 1971. október 20.-án mutatta be a Kossuth Rádió:
Ránki György: Az ember tragédiája - részletek
Km.: Barlay Zsuzsa, Ercse Margit,Forgács Júlia, Házy Erzsébet,Szirmay Márta, Antalffy Albert, Bende Zsolt,KIss J.László, (Sólyom) Nagy Sándor, Nagypál László, Szigeti László, Udvardy Tibor, Ütő Endre, Varga András, a Magyar Állami Operaház énekkara, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara
Vezényel: Erdélyi Miklós |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1122 | 2008-03-02 00:57:23 |
„Kérem egy szóra…” – zenés emlékezés Harmath Imrére – 1971. szeptember 14. Petőfi Rádió 21.26 – 22.28 óráig
Km.: Házy Erzsébet, Ilosfaly Róbert, Kazal László, Mátray Ferenc, Melis György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Vámosi János, Zentay Anna
Balassa P. Tamás – zongora
Kolozsvári Andor szövegét elmondta Váradi Hédi és Ráday Imre. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1121 | 2008-03-02 00:51:08 |
| Erről az operetthangversenyről közölt fényképet a Rádió és Televízió Újság (1971. 35. szám): Házy Erzsébet és Simándy József együtt látható a Lehár-operettrészlet előadása közben. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1120 | 2008-03-01 10:04:59 |
1971. augusztus 21.-én nagyszabású operett-gálára került sor a Zeneakadémia Nagytermében, melyet a Kossuth Rádió 19.35 órai kezdettel élőben közvetített.
A „Nyáresti szórakozás – operettest Offenbachtól Bernsteinig” című műsorban közreműködött:
Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Nagy Sándor („Sólyom” előnevet még nem használta), Melis György, Palócz László, Simándy József,
valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a Harmónium Énekegyüttes.
Karigazgató: Sapszon Ferenc
Vezényelt: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor
Szerkesztő: Bitó Pál és Bencze Magda
Műsorvezető: Bárdy György
Házy Erzsébet a két részes operettest első részében énekelt. A teljes műsort ismertetem.
I.rész
Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány
Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Házy, MRT énekkara)
J. Strauss: A cigánybáró – Cigánykar (MRT énekkara)
J. Strauss: A denevér – Adél dala (László, MRT énekkara)
Suppé: Boccaccio – Hordódal (Palócz, MRT énekkarának férfikara)
Zeller: A madarász – Rajnakeringő (Házy, MRT énekkarának nőikara)
Lehár: A mosoly országa – Vágyom egy nő után (Simándy)
Lehár: A mosoly országa - szerelmi kettős (Házy, Simándy)
Planquette: A corneville-i harangok – Henry márki belépúje (Melis)
Planquette: A corneville-i harangok – az 1. felvonás fináléja (Kalmár, MRT énekkara)
II.rész
Suppé: Könnyű lovasság – nyitány
J. Strauss: A cigánybáró- Barinkay belépője (Karizs, MRT énekkara)
Fall: Az elvált asszony – Hálókupé-dal (Zentay)
Ábrahám: Viktória – Nem történt semmi - kettős (Németh, Melis)
Fényes: Maya – Szeretnék kicsit boldog lenni (Németh, MRT énekkara)
Dunajevszkij: Szabad szél – Szél, szél (Sólyom Nagy, MRT énekkara)
Hermann: Hello, Dolly (Szirmay, MRT énekkara)
Gyulai Gaál János – Romhányi József: Hét pofon – kettős (Kalmár, Sólyom Nagy)
Loewe: My Fair Lady – Ma éjjel táncolnék (László)
Bernstein: West Side Story – Amerika (Szirmay, Harmónia énekegyüttes) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1119 | 2008-02-28 01:49:38 |
1971. június 7.: Magyar Rádió, Kossuth adó, 20.53-től 21.53 óráig "ABLAK": Egy óra Bárdy Györggyel
Vendégek a stúdióban: Darvas Iván, Faragó András, Házy Erzsébet, Kovács Kati, Máté Péter, Torday Teri
Műsorvezető: Sediánszky János
Szerkesztő: Czigány György |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1118 | 2008-02-28 01:41:14 |
Magyar Televízió,1971.március 29.,19.05 óra
"Felelj, ha tudsz!" művészeti vetélkedő.
A forgatókönyvet írta: Udvardy Tibor és Gál György Sándor
Játékvezető: Bárány Frigyes
Km.: Házy Erzsébet, Bitskey Tibor, Csíkos Gábor, Juhász Jácint, Mécs Károly, Sigeti András, Sinkó László, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfikara. Vezényel: Kiss István és Pődör Béla
Zsűri tagjai: Fasang Árpád, Gál György Sándor, Mátrai-Betegh Béla,Pátzay Pál,
Rendező: Horváth Zoltán |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1117 | 2008-02-28 01:25:31 |
Az operakedvelők - különösen a Házy Erzsébet rajongók - igazán nem panaszkodhattak az 1971.esztendő rádiós operaközvetítéseit illetően: csak az év első felében öt teljes operában hallhatta Házy szépsége szopránját az éter hullámhosszán keresztül:
1971. február 26.: A rózsalovag közvetítése élőben a Magyar Állami Operaházból (Petőfi rádió)
1971. május 17.: Bűn és bűnhődés közvetítése a Magyar Állami Operaházból - "Az új magyar zene hónapja" (az 1969. október 26.-i bemutató-előadás hangfelvétele)
1971. május 21.: Az ember tragédiája közvetítése a Magyar Állami Operaházból - "Az új magyar zene hónapja" (Petőfi rádió 20.28 - 24.00 óra, hangfelvétel)
1971. május 23.: Pillangókisasszony (felújítás) - a bemutató-előadás közvetitése élőben az Erkel Színházból (Petőfi rádió, 19.00 óra)
1971. május 28.: Hamlet közvetítése a Magyar Állami Operaházból - "Az új magyar zene hónapja" (az 1968. október 19.-i bemutató-előadás hangfelvétele) |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21161 | 2008-02-28 00:18:52 |
| Precízebb,ha úgy írom: 37 éve "énekelt" az operában |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21160 | 2008-02-28 00:15:43 |
Leopold: Grundtner Gábor
Ha ő Gárday Gábor, akkor már legalább 37 éve énekel az Operában - kezdetben mint énekkari tag. A Rózsalovagban ezt a nyúlfarknyi szerepet többször énekelte Grundtner Gábor - lásd Házy-topic 1100 bejegyzését!
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57
49. Richard Strauss: A Rózsalovag – Octavian - 1971. február 26.
Magyar Állami Operaház
Fordította: Várady Sándor
Díszlet és jelmez: Makai Péter
Rendező: Mikó András
Karmester: Ferencsik János
Szereposztás:
Herceg Werdenberg tábornagyné: Déry Gabriella
Lerchenaui Ochs báró: Begányi Ferenc
OCTAVIAN: HÁZY ERZSÉBET
Faninal: Radnay György
Sophie, a leánya: Andor Éva
Marianne: Vámos Ágnes
Valzacchi: Palcsó Sándor
Annina: Szirmay Márta
Rendőrbiztos: Mészáros Sándor
A tábornagyné udvarmestere: Szegleth Ferenc
Faninal udvarmestere: Kishegyi Árpád
Jegyző: Nádas Tibor
Vendéglős: Szellő Lajos
Énekes: Réti József
Három nemesi árva: Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva
Divatárusnő: Békás Janka
Leopold: Grundtner Gábor
Állatkereskedő: Kamarás Valér |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1116 | 2008-02-25 11:17:01 |
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.
51. Petrovics Emil: Lysistraté – Lysistraté – 1971. november 3. – bemutató
Magyar Állami Operaház
Szöveg: Devecseri Gábor
Díszlet- és jelmeztervező: Keserű Ilona
Koreográfus és rendező: Eck Imre
Karmester: Erdélyi Miklós
Szereposztás:
LYSISTRATÉ: HÁZY ERZSÉBET
Női karvezető: Ágai Karola
Férfi karvezető: Réti József
Szólót táncolnak: Boross Erzsébet, Sebestyén Katalin
1971. november 5.: Oberfrank Géza – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Réti József, Szólót táncoltak: Boross Erzsébet, Sebestyén Katalin
1972. január 2.: Oberfrank Géza – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Szólót táncoltak: Nagy Katalin, Csarnóy Katalin
Házy Erzsébet ennél az előadásszámnál többször énekelte Lysistratét, azonban új beállások Házy mellé a további előadásokon már nem történtek. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1115 | 2008-02-24 10:23:04 |
| A MUZSIKA moszkvai beszámolójából idézem(1971. decemberi szám): a legnagyobb egyéni sikert Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert aratta a Manonban, mindketten nyíltszini tapsot kaptak..." |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1114 | 2008-02-24 10:12:22 |
Várnai Péter tudósítása az Operaház moszkvai vendégjátékáról (Film Színház Muzsika 1971 október 2., 40. száma):
Most – amikor a negyedik bemutató után e sorokat diktálom – már összegezhetjük az Operaház moszkvai vendégjátékának eredményét. Érdekes fordított sorrend alakult ki: a bemutatott darabok keletkezési sorrendje visszafelé mutat az időben: Szokolay – Bartók –Puccini – Monteverdi. A siker viszont ugyanebben a sorrendben nőtt. S bekövetkezett a nem várt esemény: Monteverdi nehéz, még a szakember számára is súlyos muzsikája, a Poppea megkoronázása aratta a legnagyobb sikert.
[…] A Manon Lescaut nagy sikerét nem volt nehéz megjósolni. Puccini romantikusan szenvedélyes zenéje önmagában is magával ragadó; a magyar előadás pedig Operaházunk legjobb produkcióinak egyike. A Des Grieux szerepét éneklő Ilosfalvy Róbert Párizsból érkezett Moszkvába, hogy itt is meghódítsa alakításával a közönséget,mint már Európa számos dalszínházában.
És a forró siker be is következett. Nyíltszíni taps fogadta Házy Erzsébet ékszeráriáját, a szerelmi kettőst és Ilosfalvy III. felvonásbeli áriáját. Az előadás végén pedig az est zseniális karmesterét, Erdélyi Miklóst és rendezőjét, Mikó Andrást fogadta külön taps. Ám nemcsak a vezető szereplők, a karakterszerepekben jeleskedő Bende Zsolt, Várhelyi Endre és Rozsos István is kiérdemelték az elismerést. Kedves és örömet szerző színfolt a nézőtéren: néhány ismert pesti operarajongó, felhasználva egy társasutazás lehetőségét, Moszkvába is eljött, hogy kedvenceit hallhassa és ünnepelhesse…
(Fotó: A második felvonás után, a függöny előtt: Várhelyi Endre, Erdélyi Miklós, Bende Zsolt, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1113 | 2008-02-24 09:51:50 |
Várnai Péter tudósítása az Operaház moszkvai bemutatkozásáról (Film Színház Muzsika 1971 szeptember 25., 39. száma):
Nem maradt üres hely a moszkvai Nagy Színházban szeptember 18-án, szombat este: az operakedvelők zsúfolásig megtöltötték a nézőteret Operaházunk bemutatkozó estjén. Láthatóan nem protokolláris díszelőadás volt: azok jöttek el, akiket a magyar operaművészet és Szokolay Sándor világot járt darabja, a Vérnász érdekelt.
A siker ezúttal sem maradt el. A Vérnász feszült drámája, verista légköre megtette a kellő hatást: több jelenetvégi taps után az előadás végén hosszantartó ováció köszöntötte az együttest, és különösen a jelenlevő szerzőt. S bízvást mondhatjuk, hogy a siker megérdemelt volt. Nemcsak a főszereplők –Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Moldován Stefánia, Faragó András és Szőnyi Ferenc – nyújtottak kimagasló alakításokat. Igazi dráma pergett le a színpadon, az összes mellékszereplő, epizodista, az ének-és tánckar is példát mutatott a végletekig kidolgozott és átélt, korszerű operai játékstílusra. Sőt: éppen a kis szerepek alakítóinak remeklése volt az előadás egyik fő jellemzője.
Az orosz klasszikusok remekein és a szovjet komponisták művein felnőtt moszkvai közönség hozzászokott a ’kórusopera’ műfajához, s ez nyilván hozzájárult a Vérnász sikeréhez. […]
Az „első csatát” tehát megnyerték operistáink. A következő estéken nyilván könnyebb lesz a dolguk, hiszen Bartók színpadi művei, Puccini Manon Lescaut-ja és Monteverdi Poppeája ismertebbek a moszkvai közönség előtt. De az első ütközet volt a legfontosabb: az új magyar zene propagálása. Örömmel jelenthetjük olvasóinknak és zenei életünknek: tárgyalások vannak folyamatban a Vérnász leningrádi bemutatására vonatkozóan. Elmondhatjuk: ritka sikere a magyar operaművészetnek, hogy egy magyar mű ennyi külföldi operaházban megszólaljon. S talán ez a Vérnász Nagy Színház-beli előadásának legörvendetesebb tanulsága.
(Házy Erzsébet egyik fotón, a Vörös téren „pózol” - fényképezteti magát…) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1112 | 2008-02-24 09:30:41 |
| Házy Erzsébet 1971 évben kétszer utazott külföldre. Előbb májusban, az Operaház társulatával Dortmundban lépett fel a Vérnászban. Oberfrank Géza dirigálta az előadást. Demeter Imre telefontudósításában - a Film Színház Muzsika május 8-i (19.) számában olvasható – beszámolt arról, hogy az Operaház zenekara nagyszerű benyomást keltett, s a Mikó András rendezte Vérnász szerzőjét, Szokolay Sándort és a produkció kitűnő tolmácsolóit – Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Faragó András, Szőnyi Ferenc, Várhelyi Endre, Palcsó Sándor, Barlay Zsuza, Szecsődí Irén és a többiek - a színház közönsége elragadtatva köszöntötte. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1111 | 2008-02-24 09:05:02 |
| 1111 |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1110 | 2008-02-24 09:04:06 |
| Be lehetne vonni Telramundot és IVA-t! |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1109 | 2008-02-24 09:02:46 |
| Valóban, mintha tegnap lett volna! Talán Huszkáról volt szó... Az az igazság, hogy egyre kevesebb az időm, amit internet mellett tudok eltölteni, ez a fő gondom! Három évvel ezelőtt, itt a Momuson,jóval többet írtam, mint mostanság. A helyzet mára nem lett jobb, a másik: örülök, ha ide eljutok, így a Wikipédia tényleg az eszembe sem jutott. Szerintem a megoldás: többed magunkkal összefogni a közös cél érdekében: Házy Erzsébetet feltenni a Wikipédiába! A többi kedvencemre már gondolni sem merek! |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1105 | 2008-02-23 09:49:15 |
Kedves Haandel!
Köszönöm hozzászólásodat! A Wikipédiára látod nem is gondoltam. Kitűnő az ötleted! Ha lesz rá időm, akkor foglalkozni fogok ezzel, közben még szeretném itt befejezni az elkezdett munkát is. |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21132 | 2008-02-23 09:40:48 |
OLvasom az opera honlapján, hogy 2008. február 21-én meghalt Fejér Pál,a Magyar Állami Operaház egykori főtitkára.
"Fejér Pál Budapesten született 1915. december 10-én, és 1957. július 1-jétől 1985. november 30-ig dolgozott az intézményben.
Az Operaház saját halottjának tekinti régi, megbecsült munkatársát, temetéséről azonban családja gondoskodik - hamvait kívánsága szerint a Csendes-óceánba szórják."
"Nyugodjék békében!" - teszem hozzá én is. |
| Bánk bán • 1170 | 2008-02-23 09:36:53 |
Várom már a márciusi két Bánk bán- előadást.Érdekes a szerep- kiosztás.
II. Endre magyar király: Kováts Kolos
Gertrudis királyné: Pánczél Éva
Ottó, meráni herceg, Gertrudis öccse: Vadász Dániel
Bánk bán, Magyarország nagyura: Bándi János
Melinda, Bánk felesége: Szűcs Márta
Tiborc, paraszt: Tóth János
Petur bán, bihari főispán: Egri Sándor
Biberach, kalandor lovag: Cserhalmi Ferenc
Sólom mester: Martin János
Viola d'amore szóló: N. N.
Karmester Szennai Kálmán
Szücs Mártát már régen láttam, hallottam színpadon - Melinda szerepében pláne! |
| Belcanto • 605 | 2008-02-22 14:33:20 |
| Talán el kellene látogatnunk Pozsonyba! Nem rég mutatta be a Lucrezia Borgiát a Nemzeti Színház - jó erőkkel a főbb szerepekben... |
| Operett, mint színpadi műfaj • 1523 | 2008-02-22 12:16:01 |
Ma este az M1-en ismétlés: 20.10 A Csárdáskirálynő és a többiek 1–2.
A Budapesti Operettszínház nemzetközi gálaestje |
| José Cura • 4 | 2008-02-20 16:36:39 |
A Délmagyarország a forrás - lehet, hogy más topicon volt már erről szó, illetve belinkelte valaki. Azért legyen itt is ennek nyoma:
José Curát áprilisban a Szegedi Nemzeti Színházban Otello szerepében láthatja-hallhatja a közönség. A vele készült telefoninterjúban elmondta, ha mindig csak a világ leghíresebb operaházaiban lépne fel, mindig csak ugyanazok hallhatnák. |
| Pantheon • 218 | 2008-02-20 13:21:21 |
Elhunyt Fasang Árpád zongoraművész, a Magyar Rádió egykori zenei rendezője, Magyarország volt UNESCO-nagykövete. Hosszú betegség után, 66 éves korában érte a halál.
Pályakezdő kora óta publikált zenei tárgyú cikkeket, a Muzsika című folyóirat szerkesztője volt 1974-ig, és ezzel párhuzamosan zenei rendező a Magyar Rádiónál. 1991-től három éven át az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkári pozicióját töltötte be, 2000-től pedig újabb három éven át UNESCO-nagyköveti rangban tevékenykedett Párizsban. Több francia kitüntetés birtokosa volt, a Francia Becsületrend lovagi címét is megkapta. Hosszú betegség után, 66 éves korában érte a halál. (MR) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1102 | 2008-02-20 12:52:40 |
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.
50. Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán – 1971. május 23.
Magyar Állami Operaház Erkel Színháza
Fordította: Várady Sándor
Díszlet: Csikós Attila
Jelmez: Márk Tivadar
Rendező: Szinberger Sándor
Karmester: Erdélyi Miklós
Szereposztás:
CSO-CSO-SZÁN: HÁZY ERZSÉBET
Szuzuki: Barlay Zsuzsa
Kate: Forgács Júlia
Pinkerton: Korondy György
Yamadori: Ötvös Csaba
Sharpless: Radnay György
Goro: Szegleth Ferenc
Bonzo: Széki Sándor
Császári biztos: Németh József
1971. június 11.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Karizs Béla, Ötvös Csaba, Radnay György, Szegleth Ferenc, Széki Sándor, Németh József
1971. október 3.:
Medveczky Ádám – Házy Erzsébet, Zsigmond Gabriella, Csengery Adrienn, Karizs Béla, Kunsági Kálmán, Berczelly István, Róka István, Veress Gyula, Németh József
1972. január 13.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Szabó Anita, Forgács Júlia, Karizs Béla, Róka István, Radnay György, Kunsági Kálmán, Széki Sándor, Németh József
1972. december 25.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Csengery Adrienn, Karizs Béla, Ötvös Csaba, Radnay György, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1973. január 26. és február 10. között kolléganője megbetegedése miatt beugrott egy Pillangókisasszony előadásba.
1973. november 30.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Szabó Anita, Számadó Gabriella, Karizs Béla, Ötvös Csaba, Berczelly István, Szegleth Ferenc, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1974. január 5.:
Dőry Dénes - Házy Erzsébet, Zsigmond Gabriella, Számadó Gabriella, Rozsos István, Ötvös Csaba, Radnay György, Szegleth Ferenc, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1974. március 20.:
Medveczky Ádám – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Rozsos István, Róka István, Berczelly István, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1974. április 14.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Szabó Anita, Számadó Gabriella, Korondy György, Ötvös Csaba, Radnay György, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1974. október 30.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Zsigmond Gabriella, Forgács Júlia, Karizs Béla, Ötvös Csaba, Radnay György, Szegleth Ferenc, Veress Gyula, Kövesdy Károly
1975. május 25.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Szabó Anita, Forgács Júlia, Karizs Béla, Ötvös Csaba, Berczelly István, Kunsági Kálmán, Széki Sándor, Kövesdy Károly
1975. október 25.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Számadó Gabriella, Karizs Béla, Róka István, Sebestyén Sándor, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1976. január 11.:
Medveczky Ádám – Házy Erzsébet, Szabó Anita, Számadó Gabriella, Karizs Béla, Róka István, Berczelly István, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1976. február 4.:
Medveczky Ádám – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Karizs Béla, Róka István, Berczelly István, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1976. október 14.:
Dőry Dénes - Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Karizs Béla, Korcsmáros Péter, Radnay György, Kunsági Kálmán, Veress Gyula, Kövesdy Károly
1977. április 11.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Karizs Béla, Korcsmáros Péter, Kovács Pál, Kunsági Kálmán, Jánosi Péter, Kövesdy Károly
1978. április 14.:
Dőry Dénes - Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Karizs Béla, Kovács Pál, Széki Sándor, Kunsági Kálmán, Tóth László, Kövesdy Károly
1979. március 9.:
Oberfrank Géza – Házy Erzsébet, Seregélly Katalin, Forgács Júlia, Róka István, Kovács Pál, Széki Sándor, Gurszky János, Tóth László, Kertész Tamás
1979. május 11.:
Medveczky Ádám – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Maria Teresa Uribe, Róka István, Kovács Pál, Széki Sándor, Gurszky János, Tóth László, Kertész Tamás
1980. január 15.:
Erdélyi Miklós – Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Számadó Gabriella, Róka István, Kovács Pál, Széki Sándor, Gurszky János, Jánosi Péter, Kertész Tamás
1980. február 19.:
Kerekes János - Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Maria Teresa Uribe, Hegedűs József, Korcsmáros Péter, Németh Gábor, Gurszky János, Tóth László, Kertész Tamás
1980. május 25.:
Kerekes János - Házy Erzsébet, Barlay Zsuzsa, Számadó Gabriella, Hegedűs József, Kovács Pál, Berczelly István, Gurszky János, Jánosi Péter, Kuncz László |
| José Cura • 0 | 2008-02-19 09:17:13 |
Cura mostanában a beszédtéma. Azt hiszem, legokosabb, hogy neki is legyen itt egy saját topicja. Áthozom ide a legutolsó bejegyzéseket.
15458. sphynx
Válasz erre 2008-02-19 00:07:37
Nem szabad törődni vele. Egyeseknél a véleményalkotás a többség által elfoglalt, biztosnak vélt álláspont szajkózását jelenti. Egyéni véleményt tőlük hiába várnánk.
15457. Sesto
Előzmény - 15456 Válasz erre 2008-02-19 00:07:07
....nincs mit, szivesen! Láthattad egyébként Eva Mei-t is a 2. szériában, mint Traviata, mivel végig ö volt kiírva, csak lemondott 1 v. 2. elöadást, már nem tudom pontosan, talán betegség miatt - igy jött Borsi - "az utolsó percben" a képbe, Elena Mosuc nem tudta elvállalni, mert ö is benne volt a Turandot-ban, mint Liu és talán még Lucia-kat is énekelt közben, mindegy, lényegtelen.
Cura és del Monaco nagyon jól tudtak együtt dolgozni, az elsö perctöl kezdve, s Cura tényleg követte a rendezöi utasitásokat - saját privát javaslata volt pl. az I. felv. "cigarettás" jelenete; kipróbálták és a rendezö elfogadta.
S az elöadások során is remekelt, ez szintén igaz.
15456. Ametiszt
Előzmény - 15453 Válasz erre 2008-02-18 23:58:10
Köszönöm, Sesto, örülök, hogy bővebb magyrázatot fűztél hozzászólásodhoz, remélem többiek is figyelmesen olvassák majd. Csak kis pontosításként mondom, hogy én is 2. zürichi Traviata szériát láttam (viszont Eva Mei-el, úgy emlékszem). Alfredo nem a legtípusosabb Cura szerep - össze se hasonlítható Calaféval, nem beszélve a rendezésről, amiben a Turandot esetében szinte lubickolt, hiszen egyenesen rászabták,sőt, ha ott voltál a próbákon, láthattad, nyilván töb saját ötleteket is adott hozzá - de akkor ott nagyon tetszett, főleg az opera 2. felében. A bécsi Don Carlóhoz hozzátenném, hogy 4 főszereplő debütált ott, és állítom, hogy még az a délbe érkezős "minimális" próba sem állt rendelkezésre, azt sem tudta mi színpadi beállítás és nem tudott más tenni, mint a "zürichi" Don Carlo figurát kezdte el "alakítani" a premieren (ugye ő azért egy figurát szokott megteremteni) teljesen más beállítás/koncepcióban. A többieknél ez a statikus szerepfelfogás miatt (odaállok és eléneklem a siker áriát) nem okozott túl nagy problémát. A különbség későbbi, már bepróbált előadásokban látszott igazán.
15455. Sesto
Válasz erre 2008-02-18 23:57:02
"Végsősoron te vagy a hülye, külső szemmel nézve."
15454. sphynx
Válasz erre 2008-02-18 23:49:23
Én valamiért Ametisztnek jobban hiszek. Szerintem szélesebb a rálátása az európai operaéletre, nagyobb tapasztalatot is érzek a szavai mögött és természetesen az ízlése és értékítélete is mintha biztosabb alapokon állna. Sorry... (!)... :-)
15453. Sesto
Előzmény - 15448 Válasz erre 2008-02-18 23:09:37
....akkor egy pár reflexió részemröl - annak ellenére hogy nem szokásom "menetrendszerüen Cura-t szidni", csupán összefoglaltam eddig élményeimet/benyomásaimat Cura-val kapcs. a nézötéren és vagy a szinpadon/szinfalak között látottak/hallottak alapján, mivel alapvetöen kedvelem: szép, dús, kifejezetten nagy hang, s valóban képes csodákra is - de akkor is legyen szabad elmondani, ha vmi. kevésbé, vagy egyáltalán nem tetszett; ettöl Cura nem lesz kevesebb, "rosszabb" etc., ugyanmár!
Nézd, Cura két Traviata-szériáját elkaptam Zürich-ben (=elöször Eva Mei volt a cimszereplö) - ott lázan "átrendezte" Cura a Flimm-rendezést + hangilag sem volt meggyözö, s utána késöbb (=mennyi kbség lehetett? 1-1,5 szezon?), éppen a Turandot próbaidöszak alatt énekelt egy pár Traviata-reprizt, ahol Mei helyett /beugroként/ Borsi énekelte a cimszerepet; ezen elöadások egyikének konkrétan és személy szerint részese voltam: vokális szempontból ott valóban jobb volt, mint korábban, és a rendezést sem "szabta át", de közel sem volt olyan fantasztikus, mint pár héttel késöbb a Turandot-ban! :-)
Azt hogy Bécsben nem kapott próbát a Don Carlo-ban, elhiszem, nem is vitattam, nos, ezen fel lehet háborodni vagy sem: ez bizony a nemzetközi tendenciáknak egy az egyben megfelel: pláne ebben a topkategóriában, mint Cura - a müvész megérkezik kap vagy nem kap próbát - és ha igen, akkor is csak minimális mértékben - és elénekli a szerepet, amit tud, repertoárjának része.
(Hasonló képpen zajlott a fent emlitett Traviata Zürich-ben is: Borsi délben megérkezett, du. rövid "Verständigungsprobe" Cura-val és Zancanaro-val + a dirigenssel, s este elöadás.)
A Stiffelio-ban nem voltam érintett, igy nem tudom megmondani, mennyi próbát kapott vagy sem, tény, hogy az is jól sikerült, nagy élmény volt.
Minden esetre - örülök, hogy Magyarországon egyik legkedvesebb szerepében, Otello-ként fog vendégszerepelni, bizzunk a legjobbakban: Toi-toi-toi Cura-nak és természetesen a Szegedi Nemzeti Szinház ÖSSZES közremüködö müvészének!
15452. Ametiszt
Előzmény - 15451 Válasz erre 2008-02-18 22:50:43
Örülök, hogy te legalább elárulod, mintavétel nélkül nyilatkozol Curáról. Az én mintavételezésem több tucat elő előadás/Cura, hetven fölötti/9 év, nem tudom überelem-e Sestót-e vagy sem, de ő bécsi előadásokról és egy Zürich próbaidőszakról (Traviata, Stiffelio, Calaf az adott időszak alatt: 2006?)beszél. Gyanítom, neked szélseebb a skálám "live" élményekből/Európa ,bár ez nem jelent semmit és dicsekvésnek sem szánom, ettől nem leszek több nála. Csak azért említem, mert te ezt tartottad mérvadó alapnak. Légyszi te is olvasd el figyelmesem nit írtam.
15451. zsoly
Előzmény - 15448 Válasz erre 2008-02-18 22:39:38
Nem tisztem Sestot védeni, de szerintem kifejezetten árnyalt véleményt fogalmaz meg Curáról. A "szegényes mintavételezést" pedig aligha lehet ráfogni, olvasd el mégegyszer, mit ír, hányszor és milyen körülmények között látta/hallotta Curát.
15450. zsoly
Előzmény - 15449 Válasz erre 2008-02-18 22:35:51
...megmutatja...
15449. zsoly
Előzmény - 15448 Válasz erre 2008-02-18 22:35:04
Kedves Ametiszt!
Én csak azért aggódom, mert többen is, akiket személyesen ismerek, és akiknek igazán adok a véleménye, több igen rossz Cura-élményről számoltak már be. Mellettük figyelmesen olvasom azt is, amit Te írsz.
És én fogok a lejobban örülni, ha Cura megmutattja majd az Otellóban, mit is tud igazán. Sokat fizettem a jegyért, nem szeretnék csalódni (az egész családommal együtt). Ennyiben az önző közönséget képviselem.
Talált, süllyedt, eddig Curát még nem láttam operaszínpadon élőben. Csak úgy működök, hogyha nagy várokozással nézek valami elébe, és számomra irányadó vélemények többször negatívumokról számolnak be, akkor aggódni kezdek. Ennyi, így működök és kész. Bár lehet, hogy hülye vagyok, ki tudja.
15448. Ametiszt
Előzmény - 15445 Válasz erre 2008-02-18 22:23:23
Kedves Sesto!
OK, én ezt a topikot sem akarom Curával agyon nyomni! (bár Cura menetrendszerű szidása a LGY topikban keletkezett, ha az illető tájékozottabb lenne, tudhatná, nem először énekli a Prológot, ami bariton szerep, nehezen tudom elképzelni, hogy ne tudná abszolválni, miután magam is többször hallottam tőle. Sesto bécsi kritikai „forrása” Bravókat és igazi verizmust emleget/Cura/tegnapiPagliaccii, igaz csak az írás vége felé bukik ki belőle).
Nekem az nem tetszik hogy komoly emberek olyanokat mondanak Curáról -és most 1-2 helyen te is Sesto - amit teljesen igazságtalannak tartok, a szegényes mintavételezésnek vagy egyfajta "sztártenor"-i előítéletnek - vigyázat, ezt a címet nem ő ragasztotta magára, hanem az újságírók - tudok csak tulajdonítani vagy a rossz rendezői koncepcióból származó "szenvedés"-ből ered, ami ellen az énekes sem tud tenni semmit. Utóbbira kiváló példa a zürichi Traviata Alfredója (mellesleg 1 évvel később nagyon jó volt benne. Nekem az ő előadása nem Alfredóként, vagy bécsi karácsonyi koncerten (elég bénán összeállított műsorral) jelenti a lényeget hanem Otellóként, Sámsonként, Calafként, Stiffelióként, Turridu/Canióként, Don Carlóként és Dick Johnsonként, jelenleg Cid-ként - és igen, igen a bécsi Pollionét izgalmasnak találtam vele - és nemcsak Bécsben vagy Zürichben, hanem máshol is. Több tucat előadásának megnézése után sem láttam őt lezsernek vagy "cool"-nak, színészi vagy zenei koncepció nélkülinek vagy épen kifütyülni valónak. Mindig adott valami pluszt, még akkor is, mikor más téren „kevesebbet” nyújtott . Imádtam a zürichi Don Carlót vele (Bécsben az operaház szégyene volt az egyetlen próba nélkül játszott premier - a későbbi előadásokban teljesen más összjáték folyt a színpadon, mint a premieren).
Még csak annyit, már 2001-ben a bécsi sajtó nyíltan polemizált arról, hogy egy csoport csak azért megy Bécsbe (nemcsak oda), hogy Curát kifütyülje a premieren, hogy aztán konstatálja, a "tiltakozók" távol maradtak. Főleg, ha élő rádióközvetítés is kinézett azon az estén. Ez az "attitűd" szerencsére lecsendesedett vagy ha tetszik a "Cura-szimpatizánsok" rendszeresen felülkerekednek, ha ilyen próbálkozásnak nyoma akadt azóta. Persze aki a protestálók táborát erősíti, az a "küzdelem=taps vagy fütty" végkimenetelét is másként értékeli. Az, hogy kinek milyen tenor, hang, előadás tetszik, egyéni ízlés kérdése, de igaztalan "jólértesültségnek" tűnő szubjektív benyögésekkel ne romboljuk le az énekeseket. És akkor Zsoly sem írna ekkora marhaságot, mint most a szegedi Otellóval kapcsolatban. Eddig hányat láttál? (Érdekes mikor visszakérdezek általában kiderül, hogy egyet sem).
Persze most majd úgy is megkapom a magamét, mentségemre legyen mondva, Cura igazán nem szorul rá a védelmemre. És most várom, hogy a három standard szereplője a topiknak megemlítse újra azt az 1-1 Chéniert, Caniót vagy Pollionét, amit mindig elismételnek, megfellebbezhetetlen rossz és javíthatatlan értékítéletük jeleként az énekes irányában. Jaj neked szegedi Otello a Momuson már minden elrendeltetett!
. zsoly
Előzmény - 15445 Válasz erre 2008-02-18 21:46:49
Hát, ezek után én leginkább azon aggódom, hogy mi fogja Curát normális alakításra és éneklésre motiválni a szegedi Otellóban...
15445. Sesto
Válasz erre 2008-02-18 19:15:08
...kedves Ametiszt, inkább áthozom a Cura-témát ide, ne a Lukács Gy.-topicot nyomjuk szét ezzel a témával:
"1979. Ametiszt Előzmény - 1978 Válasz erre 2008-02-18 18:51:00
"S ilyen helyzetben van pl. Cura is, pedig sokan szeretik, miatta utaznak Bécsbe v. máshová, de itt igazán sosem volt "Publikumsliebling" - függetlenül attól, hogy valóban jól énekel, vagy kevésbé jó estét fogott ki.)"
Igen ezzel a mondatoddal teljesen egyetértek, de mondok egy kivételt:
STOP: 2007. dec. 4 Tosca. Curának ettől az eőadástól ők is térdet hajtottak és feltétel nélkül ünnepelte az egész operaház(rövid kritikát találsz róla bécsi forrásodban). Ez akkor egészen kivételes előadás volt."
Nézd nem bántásnak szánom, de egy tény, én személy szerint nem tudok Cura-val igazán zöldágra vergödni, pedig úgy 2002 óta tényleg rendszeresen láthattam, s ráadásul nagyon eltérö szerepekben, s nem csak nézöként ismerhettem meg, hanem akár egy teljes munkafolyamat során is, így heteken keresztül tk. szinte nap-mint nap láttam/hallottam etc., mégis voltak szerepek elöadások/szerepek(!), amikor egyenesen FANTASZTIKUS volt, s bizony elöfordult olyan is, hogy egyenesen csapnivalónak éreztem - olyankor még rá is tett egy lapáttal, mivel a szinpadon is nagyon privát volt - és ez nem profizmus, Alfredo-ként "átrendezte a darabot", gyenge és hiteltelen volt, vagy az egyik bécsi Don Carlo tercettjében - d´Intino és Keenlyside "akcióban" ö pedig megállt lezseren "milyen cool vagyok?!"-attitüddel, zsebredugott kézzel a szinpad elején és úgy "énekelt", mint aki már csak azt várja: "Mikor lesz vége?-úgy unom!"
A bécsi Konzerthaus karácsonyi koncertjén is maníros volt, pózolt: szemüveg le, szemüveg fel,...s a "Krönungsmesse" részletben kifejezetten rossz volt, még gagnek sem nevezném, ne haragudj!
Ezzel szemben állitom, hogy a lehetö legjobb Calaf volt Zürich-ben, minden értelemben, akit valaha is láttam és hasonlóan szuper volt - ugyancsak Zürich-ben - a Stiffelio cimszerepében. (Don Carlo-ként ott sem tetszett!)
Hosszú mondandóm végén csupán annyi conclusio-t engedj meg nekem - tudom, az énekesek sem éneklö gépek, vagyis egy abszolút természetes folyamat, hogy az egyik este jobban sikerül, mint a másik és forditva - engem csupán az zavar, hogy egy ilyen elismert tenor, hogy engedhet meg magának ekkora minöségbeli ingadozásokat - hol szenzációs,...hol igen gyenge és akár ripacskodik is?!
(Bár kétségtelen: unalmasnak még sosem láttam!) :-) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1101 | 2008-02-18 14:10:09 |
1974. június 22.:
Sudlik Mária,.... |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1100 | 2008-02-18 14:07:24 |
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57
49. Richard Strauss: A Rózsalovag – Octavian - 1971. február 26.
Magyar Állami Operaház
Fordította: Várady Sándor
Díszlet és jelmez: Makai Péter
Rendező: Mikó András
Karmester: Ferencsik János
Szereposztás:
Herceg Werdenberg tábornagyné: Déry Gabriella
Lerchenaui Ochs báró: Begányi Ferenc
OCTAVIAN: HÁZY ERZSÉBET
Faninal: Radnay György
Sophie, a leánya: Andor Éva
Marianne: Vámos Ágnes
Valzacchi: Palcsó Sándor
Annina: Szirmay Márta
Rendőrbiztos: Mészáros Sándor
A tábornagyné udvarmestere: Szegleth Ferenc
Faninal udvarmestere: Kishegyi Árpád
Jegyző: Nádas Tibor
Vendéglős: Szellő Lajos
Énekes: Réti József
Három nemesi árva: Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva
Divatárusnő: Békás Janka
Leopold: Grundtner Gábor
Állatkereskedő: Kamarás Valér
1971. március 27.:
Ferencsik János - Déry Gabriella, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Kalmár Magda, Pavlánszky Edina, Rozsos István, Ercse Margit, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János fh., Nádas Tibor, Szellő Lajos, Róka István, Csengery Adrienne, Mohácsy Mária, Kenderessy Éva, Békás Janka, Grundtner Gábor, Stefányi Zoltán
1972. március 9.:
Erdélyi Miklós – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Lux Géza, Berkes János, Nádas Tibor, Szellő Lajos, Róka István, Forgács Júlia, Kenderessy Éva,
Mohácsy Mária, Pulveri Magda, Grundtner Gábor, Stefányi Zoltán
1972. április 23.:
Lukács Ervin - Déry Gabriella, Begányi Ferenc, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Pavlánszky Edina, Rozsos István, Szirmay Márta, Jánosi Péter, Lux Géza, Berkes János, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István,…
1974. június 22.:
Lukács Ervin - Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Sebestyén Sándor, Andor Éva, Vámos Ágnes, Rozsos István, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Szellő Lajos, Róka István,…
1975. július 1.:
Erdélyi Miklós – Sudlik Mária, Várhelyi Endre, Házy Erzsébet, Radnay György, Kalmár Magda, Vámos Ágnes, Palcsó Sándor, Szirmay Márta, Mészáros Sándor, Szegleth Ferenc, Berkes János fh., Nádas Tibor, Szellő Lajos, Kelen Péter, Forgács Júlia, Sződy Mária, Markó Éva, Pulveri Magda, Grundtner Gábor, Stefányi Zoltán |
| Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 624 | 2008-02-18 12:23:09 |
| Ez a Cutler nyilván nem Pavarotti- hang - tegnap megnéztem a Puritánok-DVD-t, és nagyon élveztem a produkciót! -, viszont tényleg nem lehet panasz rá, azon túl, hogy jó kiállású, megnyerő egyéniségnek tűnik, és a hangja valóban vékony, de biztosan, üzemképesen, könnyedén győzi a képtelen magasságokat, hajlékonyan, nem erőből énekel! Szokatlan a hang fajtája, a színe ennyi... Jó partnere volt az orosz üdvöskének. Nem véletlen, hogy a MET-közönség Netrebko mellett őt is ünnepelte. |
| Tokody Ilona • 18 | 2008-02-15 23:31:10 |
Az Operaház előcsarnoka már fél hatkor zsúfolásig tele volt, hat óra után pár perccel oldódott a feszült várakozás, felgördült a függöny, és ott állt a színpad közepén Tokody Ilona – Leonóra jelmezében - , körülötte A végzet hatalma-előadás szereplői, az Énekkar - már mind beöltözve, Lukács Ervin karmester, a műszak tagjai és a vezetőség képviselői, hogy közönség jelenlétében, nyílt színen vegye kezdetét a szoprán kiválóság felköszöntése - abból az alkalomból, hogy az Operaház Kossuth-díjas, kíváló magánénekese harminc esztendeje tagja a dalszínháznak!
A megható alig negyedórás ünnepség keretében előbb Kovács János karmester méltatta a művésznőt, majd Polgár László közvetlen, baráti szavakkal, szubjektíven emlékezett a kezdetekre, a közös sikerekre. (Talán nem kellett volna zavarba hoznia sem Tokodyt, sem a közönséget, de magát sem, mikor azzal fejezte be a felköszöntést, reméli, az illetékesektől Ilona ” kiérdemli majd, hogy bérlet viselje nevét” – bizonyára komolyan gondolta ezt, csak rosszul fogalmazott, s utóbb megpróbálta viccesen elütni a nem az alkalomhoz illő, kissé morbid kijelentését, mert a meghökkent énekesnőnél azonnal kiengesztelni, kedveskedni, enyhíteni igyekezett előbbi szavainak súlyát… Majd Vass Lajos főigazgató mondott pár keresetlen, köszöntő szót, ezután az ünnepelt mindegyiküknek – Lukács Ervinnek is – külön megköszönte a jókívánságokat, a közönséghez fordulva pedig szintén köszönetet mondott, hogy ennyi éven át hűségesen kitartottak mellette.
Lement a függöny, s nemsokára kezdetét vette az előadás.
Nem szándékozom az előadás értékeit elemezni – a hibákból is jócskán lenne mit felsorolni -, de most inkább azzal fejezem be soraimat, hogy mindent egybevéve, volt már rosszabb is, és a második és a negyedik finálé katarzisa után – ünnepi előadáshoz méltóan, vastaps fogadta a produkciót és a művészeket: Tokodyt, Polgárt, Bándit, Kálmándit, Wiedemannt, Gárdayt, az Énekkart és Lukács Ervin karmestert.
Verdi muzsikája újra és újra elkábít, lefegyverez, elzsongat, a mennyekbe emel! Csak ezt a pocsék rendezést tudnám felejteni… |
| Kedvenc magyar operaelőadók • 733 | 2008-02-15 09:13:17 |
Ma éjjel a Kossuth adón:
23.04: Arcvonások
Csavlek Etelka énekes-keramikus művész
Riporter: Filippinyi Éva
Felelős szerkesztő: Perjés Klára
(A tegnapi adás ismétlése) |
| Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 1963 | 2008-02-14 22:13:52 |
| Ha Ilosfalvy, akkor beugrás lehetett, mert Karizs neve szerepel a jegyzetemben,s ezt a Pesti Műsorban lekontrolláltam. Másrészt,emlékeznék Ilosfalvyra. De lehet, hogy tényleg csal a memóriám... Valóban, az érintett művészek ezt nálam jobban kell hogy tudják! |
| Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 1959 | 2008-02-14 17:34:44 |
| Az első "robbantott" helyett "indult" -akartam írni. |
| Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 1958 | 2008-02-14 17:33:22 |
| Úgy bizony! Kezdetben még a Trubadúr-Leonórák domináltak, itt van pl. az 1990. július 29.-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon bemutatott produkciója: Medveczky - B. Nagy, Lukács, Miller, Mészöly, Gurbán. Felidézve az előadást, ez is egy emlékezetes, szép Leonóra-alakítása volt. Lukács Gyöngyi nemcsak ott a színpadon dobogtatta meg a férfiszíveket... Felforrósodott a vérünk, szinte transzba hozta a publikumot az ifjúsága hevével, gazdagon áradó bel cantójával, tökéletes technikával, interpretált Verdi-hősnője! Visszatekintve a pálya kezdetére, hihetetlen, hogy nem egy kis pici szereppel robbantott mindjárt, mint a legtöbb pályatársnője, hanem szinte tanulóként robbantott, és üstökösként ívelt fel pályája! |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1099 | 2008-02-14 11:38:27 |
Hét év után, 1971. februárjában újra színpadra került Richard Strauss Rózsalovagja. Ebből az alkalomból az opera címszereplőjével, Házy Erzsébettel (és Déry Gabriellával, Begányi Ferenccel, Makai Péter díszlet-jelmeztervezővel és a felújítás rendezőjével, Mikó Andrással) előzetesen – még a próbaidőszak alatt – interjút készített Gách Marianne a Film Színház Muzsika olvasói számára.
„A délelőtti próba előtt, abban a pillanatban találkoztam Házy Erzsébettel, amikor először öltötte magára Octavian hófehér csillogó fiúruháját. A jelmezzel és parókával egész lénye átalakult: karcsú, sugárzó, elragadó Rózsalovaggá. Mintha Cherubin testvére elevenedne meg.
- Amióta énekesnői eszemet tudom, minden hazai Rózsalovag előadást megnéztem. Tóth Aladár váltig hangoztatta, hogy született Octavian vagyok, de Székely Mihály inkább Sophie-t szánta nekem. Aztán, sajnos, már egyikre sem került sor. Rajongok a Rózsalovagért, a mai magyar szerzők bonyolult operaszerepei után, csaknem játszva tanultam meg a szerepet. Élvezem Hofmannstahl zseniális szövegét is, amely eltér a szokványos librettótól és önálló színpadi műnek is beillik.
Házy elmúlt hete így alakult: vasárnap Porgy és Bess, hétfőn és kedden Rózsalovag zenekari próba, csütörtök Vérnász, péntek Az ember tragédiája, szombat három különböző koncert, vasárnap ismét Porgy és Bess. Hogyan is bírja? Egyik hatalmas feladat a másik után… Lélegzetnyi pihenő nélkül. S nem látom most sem fáradtnak vagy idegesnek. Csak csupa várakozás önmagával szemben is. A Rózsalovagot Szőnyi Olgával énekli felváltva…”
A fotón Házy Erzsébet a kosztümös próbán.
/Film Színház Muzsika, 1971. február 13., 7. szám/ |
| Balett-, és Táncművészet • 228 | 2008-02-14 10:53:22 |
P. Török Margit Anna könyvéről, melyet a felejthetetlen balettművészről, Fülöp Viktorról írt, jelent meg egy méltató írás a Magyar Nemzet tegnapi számában.
Fülöp Viktor táncművész most lenne 79 éves. P Török Margit Anna szerkesztői munkája magába foglalja a pályatársak, kortársak visszaemlékezéseit az interjúk nemcsak Fülöp Viktor alakját rajzolják meg, hanem sejteni engedik, miből fakadhat egy-egy nagy egyéniség színpadot betöltő megjelenése, a híres prézansz, ami egy-egy előadást a katartikus pillanatokhoz segíti…
Tölgyesi Gábor a cikkben felidézi a művész sorsfordító epizódjait, majd a könyvajánlója végén megemlíti Markó Ivánt, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy hosszú kihagyás után, számkivetettsége ellenére Fülöp Viktort Győrbe hívta. Visszatérése igazi diadal volt.
( „Fülöp Viktor élete és pályafutása 1929 – 1997” Papirusz Duola Kiadó, 270 oldal, 2006) |
| ifj. Johann Strauss • 84 | 2008-02-14 09:51:14 |
Néhány gondolat Johann Strauss elfeledett, „Jabuka” c. három felvonásos operettjéről, melynek „feltámasztása” éppen időszerű volt már: tavaly jött ki a Naxosnál a két CD:
Thomas Tischler (tenor) – Mirko von Gradinaz;
Wolfgang Veith (tenor) – Vasil von Gradinaz;
Michael Schober (bass) – Mischa, a rich peasant;
Veronika Groiss (soprano) – Jelka, his daughter;
Elisabeth Wolfbauer (mezzo) – Petja, her aunt;
Helmut Josef Ettl (baritone) – Bambora, a factory owner;
Elisabeth Wolfbauer (mezzo) – Annita, his daughter;
Franz Födinger (tenor) – Joschko, a court servant;
Gaudeamus Choir Brno;
European Johann Strauss Orchestra/Christian Pollack
rec. Dĕlnický dům, Pozořice, Czech Republic, 28-30 June 2005; 9 January 2007
Tegnap sikerült meghallgatnom a teljes művet, és mondhatom, kiváló egy alkotás.
Az operett Strauss öregkori, utolsó színpadi művei közé tartozik: 1894. október 12.-én volt a bemutatója a Theater an der Wienben.
A darab alcíme: „Das Apfelfest”, azaz „Az almaünnep”
Az operettnek az őszi almaünnep idején tartott háztűznéző a témája. ( Az akkori Magyarország déli, szerbek vidékén játszódik.) Minden fiatalember egy almával ajándékozza meg szíve választottját, amit az beleegyezése esetén elfogad, ellenkező esetben elutasít. Maga a cselekmény utánérzés „Az eladott menyasszony” c. Smetana- operának, mely a Jabuka előtt egy évvel óriási sikerrel ment Bécsben, s állítólag ez a népies téma ihlette meg a zeneszerzőt, hogy belevágjon a komponálásba. Egyébként a Jabuka előérzet is arra a szláv jegyre, amely az operett „ezüst-korszakát” a soknemzetiségű osztrák-magyar monarchia szimbólumává tette; Jabuka lett a Balkánon vagy más szláv területen játszódó (arra utaló) későbbi operettek mintája: így előfutára lett pld. Nedbal: Lengyelvér, Lehár: A drótostót, de még A víg özvegy is, Fall: Az elvált asszony c. operetteknek…
A dél-magyarországi szerb környezetben játszódó darabban népies dallamok váltakoznak operába illő recitativókkal és igényesen meghangszerelt hatalmas együttesekkel, kórustételekkel. A Jabuka nem szűkölködik szép zenékben, ott van mindjárt az első felvonás 7-es számú kettőse (Jelka és Mirko: Um gnade wird er betteln müssen – kegyelemért kell könyörögnie), vagy a második finálé keringője, mely csárdásba megy át De említhetem a harmadik felvonás előjátékát is, melyek mind nagyon szép melódiák és igen hatásosak. Ebben az operettben vannak jól énekelhető duettek, egy-egy kvartett, kvintett, szextett, kuplé, ária, nagy együttesek, önálló kórusbetétek, vagy kóruskíséretes áriák, jelenetek. Egészében véve nagyszabású alkotás, de hiányoznak azok a könnyen megjegyezhető „slágerek”, amelyekért A denevért, A cigánybárót vagy Az egy éj Velencébent máig fennmaradó sikeres alkotásként jegyezzük.
A bécsi bemutató után nem sokkal már a Pesten, a Népszínházban is színre került az új Strauss- operett.
A 2. lemez nagyobb része korábbi felvételekről összeválogatott önálló walzer- marsch zenéket tartalmaz a „Jabuka” operettből.
NAXOS 8.660216-17 [74:05 + 64:23] |
| Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 83 | 2008-02-14 08:46:17 |
| Tegnap volt Richard Wagner halálának 125. évfordulója! Erről valahogy elfelejtkeztünk... |
| Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 1954 | 2008-02-14 08:41:16 |
Lukács Gyöngyi éppen ma 20 esztendeje (1988. február 14.) mutatkozott be Budapesten A trubadúr Leonórájaként!
Ott voltam a debütálásán, és emlékszem, mindnyájan, akik jelen lehettünk a nagysikerű előadáson, rajongva ünnepeltük az ifjú énekesnőt, nagy jövőt jósolva neki, aki akkor tájt még a Moszkvai Konzervatórium 2. éves növendéke volt.
A szereposztás a következő volt:
Manrico – Karizs Béla
Leonóra – Lukács Gyöngyi mv.
Luna gróf – Kovács Pál
Azucena – Mészöly Katalin
Ferrando – Szüle Tamás
Vezényelt: Medveczky Ádám |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1098 | 2008-02-13 11:07:21 |
Házy Erzsébet 1970. év szilveszterének estéjén, az Operában, Rossini Sevillai borbélyának nevezetes „éneklecke” jelenetében lépett fel!
E jelenet – a partnerek tekintetében - további érdekességgel szolgált: a nagyszerű Ágai Karola alakította Rosina mellett szerepet kapott férje, Szendrey Karper László, aki gitáron kísérte a fellépő művészeket, akikhez társult Darvas Iván is!
A Film Színház Muzsika 1971. január 9.-i, 2. számában található fényképen ők négyen láthatóak, ebben a szokatlan felállásban, Rossini operájának szilveszteri előadásában, az Operaház színpadán. |
| Milyen zenét hallgatsz most? • 14262 | 2008-02-13 10:40:42 |
Luigi Cherubini: Les Abencerages - három felvonásos nagyopera (1813)
Olasz nyelven
Almensor – Louis Roney (tenor)
Gonzalvo – Alvino Misciano (tenor)
Alemar – Mario Petri (basszus)
Octair – Augusto Frati (basszus)
Abderamen – Aurelian Neagu (basszus)
Alamir – Paolo Washington (basszus)
Kaled – Valiano Natali (tenor)
Noraima – Anita Cerquetti (szoprán)
Egilona – Lidia Toncelli (mezzo)
Araldo – Lorenzo Tesi
Orchestra e Coro del Maggio Musicale Fiorentino
Carlo Maria Giulini
A francia „nagyopera” összes stílusjegyét, jellegzetességét magán viseli, Spontini, Auber, Rossini, Meyerbeer, Halevy ezen a már kitaposott ösvényen könnyűszerrel haladhatott tovább – saját géniuszuk, invenciójuk birtokában.
A felvétel 1956. május 9.-én készült, élő előadásról. Félévszázad távlatából is érződik a darab minden nagyszerűsége, monumentalitása, s a közreműködő énekesek - köztük nem egy hangfenomén – kiválósága.
A Gala adta ki a 2 CD-t 2001-ben.
Cherubini egyik utolsó jelentős művét – melynek témája a spanyolországi mór háborúk kora, ami később Donizetti fantáziáját is megihlette (lásd Zoraide di Granata), Meyerbeerét nem különben: L’ esule di Granata - minden operabarátnak melegen ajánlom meghallgatásra! |
| Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 521 | 2008-02-13 09:35:10 |
Eliahu Inbal a Cseh Filharmonikusok vezető karmestere
2008. február 11. 09:58
A prágai együttes vezetősége közölte, hogy a jelenlegi dirigenst Zdenek Mácalt,
az izraeli születésű művész váltja fel. Eliahu Inbal 71 éves, tavaly óta a velencei La Fenice Színház zenei igazgatója, idén pedig a Tokiói Szimfonikus Zenekar irányítását is átveszi. Pályája kezdetén hegedűművésznek és zeneszerzőnek készült, majd Leonard Berstein támogatásával karmesternek tanult Párizsban és Hilversumban. (MR) |
| Rost Andrea • 1245 | 2008-02-12 22:40:27 |
Á, ez ma már nem megy! Azok az idők elmúltak, amikor egy-egy üdvöskének a nyomába eredtem,s keresztülcikáztam fél Európán! Talán lesz ebből is DVD,akkor majd azt beszerzem; ha itthon elénekelné Euridicét, akkor persze más lenne a helyzet, ott lenne a helyem!
Még annyit, hogy a "Négy szent darab" egész pontosan 1989. május 3-án hangzott el a Zeneakadémián, az ÁHZ és a Magyar Állami Énekkar közreműködésével, Rost szoprán szólójával.Lambert Gardelli dirigált. |
| Rost Andrea • 1243 | 2008-02-12 17:04:46 |
| Jut eszembe, pályakezdése tájékán, úgy 1990 elején énekelte Gardelli irányításával, a "Quattro pezzi sacri"-ból a szoprán szólót. Ott voltam azon a koncerten; Gounod Júliája után mindenhová követtem... |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1097 | 2008-02-12 14:51:05 |
Helyesbítek:
VI. szín: Róma
Péter apostol: Szalma Ferenc |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1096 | 2008-02-12 14:48:14 |
Házy Erzsébet összes operaházi szerepe 1-57.
48. Ránki György: Az ember tragédiája – Éva – 1970. december 4. – Bemutató előadás
Magyar Állami Operaház
Misztérium opera 2 részben
Madách Imre drámai költeményéből a szöveget összeállította Ránki György
Díszlet: Forray Gábor
Jelmez: Vágó Nelly
Koreográfia: Barkóczy Sándor
Karigazgató: Oberfrank Géza és Németh Amadé
Rendező: Vámos László
Karmester: Erdélyi Miklós
Szereposztás:
Központi szereplők (színenként nem ismétlem meg)
Ádám: Bende Zsolt
ÉVA: HÁZY ERZSÉBET
Lucifer: Udvardy Tibor
I. szín: A mennyekben
Az Úr hangja: Ütő Endre
Gábor főangyal: Bódy József
Mihály főangyal: Antalffy Albert
Ráfael főangyal: Szigeti László
II. szín: A Paradicsomban
Az Úr hangja: Ütő Endre
III. szín: A Paradicsomon kívül
IV. szín: Egyiptom
Rabszolga: *Nagy Sándor
* Sólyom Nagy Sándor ekkor még nem használta a művész előnevét.
V. szín: Athén
1. Demagóg: Szalma Ferenc
2. Demagóg: *Nagy Sándor
Polgár: Nagypál László
VI. szín: Róma
Catullus: Szigeti László
Hippia: Szirmay Márta
Cluvia: Szőnyi Olga
Péter apostol: Szigeti László
VII. szín: Bizánc
Pátriárka: *Nagy Sándor
Agg eretnek: Szalma Ferenc
Barát. Antalffy Albert
Heléna: Szirmay Márta
Csontváz: Külkey László
VIII. szín: Prága
1. Udvaronc: Ötvös Csaba
2. Udvaronc: Külkey László
Rudolf császár: Nagypál László
IX. szín: Párizs
A tiszt: Antalffy Albert
Márki: Szigeti László
Sansculotte: Lux Géza
Saint -Just: Ötvös Csaba
Robespierre: Külkey László
X. szín: Prága
1. Udvaronc: Ötvös Csaba
Tanítvány: Szigeti László
XI. szín: London
Bábjátékos: Antalffy Albert
Virágáruslány: Forgács Júlia
1. Munkás: Marandini Egon
2. Munkás: Bódy Tivadar
Koldus: Katona Lajos
Kocsmáros: Kiss J. László
Éva anyja: Szőnyi Olga
Cigányasszony: Barlay Zsuzsa
1. Gyáros: Szalma Ferenc
2. Gyáros: Bódy József
Nyegle: *Nagy Sándor
Zenész: Nádas Tibor
Kéjhölgy: Szirmay Márta
Lovel: Nagypál László
XII. szín: Falanszter
A tudós: Katona Lajos
Luther: Bódy József
Plátó: Antallfy Albert
Michelangelo: Külkey László
1. géphang: Nádas Tibor
2. géphang: Barlay Zsuzsa
3. géphang: Nagypál László
XIII. szín: Az Úr
XIV. szín: A jégvidék
Eszkimó: Külkey László
XV. szín: A Paradicsomon kívül
Az Úr hangja: Ütő Endre
1971. január 2.:
Oberfrank Géza – Miller Lajos, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, Ütő Endre,…
1971. június 9.:
Oberfrank Géza – Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Kováts Kolos,…
1972. április 1.:
Oberfrank Géza – Miller Lajos, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Ütő Endre,… |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21110 | 2008-02-12 13:05:40 |
| Bizony, sokszor berekedtem a torka szakadtából történő bravózásoktól, még a közelmúltból is.... Kalahari írta nekem anno, hogy biztosan megint az én bravóimat szűrte ki a kevesek közül - , amikor talán nem érdemelte volna meg az énekes... |
| Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 607 | 2008-02-12 12:57:38 |
| [a tervezetten felüli bevételt sikerült elérni.] ennek a megállapításnak semmi köze nincs a cikk szereplőjéhez. |
| Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 606 | 2008-02-12 12:54:39 |
„Ami pedig Nyetrebkót illeti, nem először következik himnikus szöveg” - így tér rá Ókovács Szilveszter a tegnapi Magyar Nemzet Hang-kép rovatában, Bellini: A puritánok (Metropolitan) DVD- lemezismertetője, Nyetrebko produkciójára, miután megállapítja, hogy az „intézmény tehetséggondozó programjában kinevelt Eric Cutlerre bízták a légtornász tenorszerepet - ő becsülettel helytáll, és bár lyukacsos matériája nem idézheti fel a múlt század legjelentősebb Arthuróját, néhai Luciano Pavarottit - a faltól-falig vezetett dallamívek és a rettegett csúcsmagasságok lemezminőségben jönnek.”
Folytatom a cikk idézését, annál is inkább, mert Zétáét is olvashattuk itt. Érdekes összevetni a két recenziót!
„(Pedig a legjobb úton pörgeti afelé a menedzsmentje és a média, ami Callas számára is végzetesnek bizonyult.) Amikor a Puritánok második jelenetében színpadra fut a modell alakú lány, a New York-iak elragadtatva tapsolnak bele a recitativóba, mintha kabaréban volnánk. Elvira szólama par excellence nem Annáé, ám a legextrémebb magasságokat is kipréseli magából, rafináltan megüti a hangot, a tökéletes érzékelés minimumáig kapaszkodik belé, aztán szép pofilját oldalt vágva elnyírja a szálat. A népek tombolnak, pedig ami tényleg különös Nyetrebkóban, az a normál szoprántartomány puha mivolta: nem macskás-üveges, mint a szerepet még ma, hatvanasan is éneklő Gruberováé, hanem sötétes-nőies.
És él az arca, tágra nyílt nagy szemek képernyőin át reagál apró zenei vagy érzelmi nüanszokra. S ne tagadjuk, velünk született esztétikai elfogultságunk révén ez a pozitívhalom megsokszorozódik, ha szépségből szól kifelé. Mert szerettük a nagydarab, jeges és boszorkányállú Sutherlandet, a húsos, anyai Caballét is, de Anna a rajongás optimalizált tárgya. Még egyszer leírom Callas nevét: törékeny alkata, stílusokon átívelő zeneisége és énektechnikája, valamint az azonosulás ritka operai képessége rokon bennük. S a maga különös módján a nagy előd is megborzongatta a férfiakat.
Amiben Nyetrebko máris lepipálja a dívák többségét: babát vár. Tavaly január 7-én.lám, végleg bevette a Metet, és harmichat évesen ki mer szállni a mókuskerékből egy opera feletti csodáért. Bravó, Anna! Ritorna vincitor, térj vissza győztesen, remélem Aida szavaival – akár Aidaként. „(
Bellini: I puritani - Deutsche Grammophon , 2 DVD 2007) a tervezetten felüli bevételt sikerült elérni.
Miután már nekem is megvan a lemez, nem türtőztetem magam tovább, haladéktalanul elvonulok magányomba, hogy a magam módján én is kiértékeljem Nyetrebko Elviráját (Úgyis a bűvkörében vagyok mostanság, nemrég vagyok túl mindkét - tavalyi berlini és bécsi - fantasztikus Manonján, melyek a tévéközvetítések révén a szélesebb közönségrétegekhez is eljutottak…) |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21107 | 2008-02-12 09:20:16 |
| Ugyanez volt a helyzet Pavarotti-Bohémélet-1986 idején... |
| Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 44 | 2008-02-12 09:04:43 |
| Thank you... |
| Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 42 | 2008-02-12 08:50:43 |
| Sorry, a rendszer kissé "szétdobta" |
| Csajkovszkij, Pjotr Iljics • 41 | 2008-02-12 08:49:40 |
Szent Liturgia keretében MAGYARORSZÁGON ELŐSZÖR hangzik el Csajkovszkij: Aranyszájú Szent János Liturgiája c. kórusciklusa 2008. február 16-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Petőfi téri Nagyboldogasszony Magyar Orthodox Székesegyházban (1052 Budapest, V.kerület, Petőfi tér 2.)
A Szent Liturgiát bemutatja:
Hilarion
Bécs és Ausztria püspöke,
a Magyar Orthodox Egyházmegye kormányzó főpapja,
valamint a Magyar Orthodox Egyházmegye papsága
Protodiakonus: Viktor Silovszkij
Csajkovszkij kórusciklusát a Schola Cantorum Budapestiensis és a Szent Efrém Férfikar énekli
Vezényel: Bubnó Tamás
Aranyszájú Szent János (335-407) Konstantinápoly érseke volt. Szent és Isteni Liturgiájának ősiségéhez nem férhet kétség, hiszen a Bizáncba látogató honfoglaló eleink már ugyanazt a liturgikus szöveget hallhatták görögül, mint Csajkovszkij ezer évvel később az orosz templomokban – egyházi szláv nyelven…
Idézet Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) Nagyezsda von Meck-hez küldött leveléből:
„ Állandóan csak a Misével foglalkozom. Aranyszájú Szent János Liturgiája egyike a valaha létrejött legnagyszerűbb műalkotásoknak. Szombatonként egy öreg templomba belépni, állni a tömjénillatú félhomályban, s elmerengeni azokról a bizonyos - állandóan vissza-visszatérő – kérdésekről: mivégre, mikor, hová és miért. Majd a kórus énekére eszmélni, belemerülni, hagyni, hogy belülről átjárjon a zene, amikor a Királyi Ajtó kinyílik, s felhangzik: ’Dícsérjétek az Úr nevét…’ – óh, hogy szeretem én mindezt! Ezek életem legörömtelibb pillanatai közé tartoznak…” (ford.: Bubnó Tamás)
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A belépés díjtalan, adományokat elfogadunk a templom javára |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1095 | 2008-02-11 20:07:21 |
Amíg el nem felejtem, ehhez a korábbi bejegyzéshez illesztem kiegészítésül a következőket:
Megtaláltam a kritikát az Erkel Színházban, 1960. év január 4.-én megtartott Mozart-hangversenyről, melynek második részében a Rekviem hangzott el Házy Erzsébet szoprán szólójával!
Film Színház Muzsika, 1960. január 8. (2. szám). A recenzió szerzője: Fábián Imre
A zenekritikának csak azt a részét idézem, mely a Rekviemmel foglalkozik. (Akit érdekel, annak kedvéért szívesen bemásolom a koncert első részében játszott g-moll szimfóniáról írt kritikusi véleményt is.)
„… A befejezetlenül maradt, utolsó alkotás, a Rekviem az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus előadásában csendült fel, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz és Antalffy Albert szólista közreműködésével. Élménytadóan megragadó részletei, a Kyrie technikailag is hibátlan fugája, a Lacrimosa ihletett szépségű tolmácsolása mellett akadtak kisebb-nagyobb egyenetlenségei, pontatlanságai is, a Tuba mirum harsonaszavában és a Confutatis tempó-zavaraiban. A szólisták között Házy Erzsébet és Komlóssy Erzsébet szép hangjával, Bartha muzikalitásával, Antalffy stílusérzékével tűnt ki.”
A teljes koncertről írt összefoglalójában Fábián kitér Ferencsik művészetére is:
„Ferencsik János karmester-művészete az érzések és szenvedélyek klasszikus egyensúlyát, a formák egységbe fogó erejét, világos arányait hangsúlyozta ezen az estén, az Állami Hangversenyzenekar együttesének élén. Előadását a formálásnak ez az áttetsző, kristályos tisztasága jellemezte.” |
| Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 292 | 2008-02-11 16:55:44 |
Szombaton este első ízben szerepeltek az Opera énekkari művészei a nyolcadik kerületi Visi Imre utcai Polgárok Házában. A nagysikerű opera-operett- est központi részét képezte annak a programsorozatnak, amely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász) megsegítését szolgálta. (A realizált eredmény: az Intézmény alapítványának számlájára felajánlott összeg több százezer forint támogatást jelentett). Nem célom, hogy a többi rendezvényről itt bővebben szóljak, mert volt itt még költészet, meg festmények zsűrizése és aukciója – táncművészek is felléptek volna, de az előző esti próbán az egyik táncos kisebb balesetet szenvedett, emiatt elmaradt ez a produkció, ám a hangsúly most a fő zenei eseményen van (volt).
Kétségtelen, Tordai Éva nagyszerű művészvendégei és igen nívós műsoruk díszére váltak az ünnepi programnak. A műsor-összeállításban hangsúlyozottan helyet kaptak a magyar komponisták alkotásai (Erkel,Kodály, Huszka, Kacsoh, Kálmán, Lehár, Kemény Egon).
A fellépett művészek közül mindenekelőtt Zsigmond Géza baritonistát kell megneveznem és kiemelnem: a gyönyörű énekhanggal, nagyszerű énektechnikával megáldott igen rokonszenves és szerény művész véleményem szerint már régen kinőtte az énekkart, és máshol, más körülmények között kiérdemelte volna a szólista státuszt! Amit tőle ezen az estén változatos műfajokban, a részletek közreműködőjeként, szólóban és duettben láttunk és hallottunk, állításomat támasztja alá, és a közönség reakciójából lemérve is, visszaigazolva látom: régen hallottam Petúr bordalát ennyire nagyformátumúnak, és ahogyan Tiborc panaszát szívszorítóan, nagy empátiával, a dinamikai színskálán kikeverve előadta, a legnagyobbakhoz mérhető; a rákövetkező Bánk –Tiborc kettősben jellemábrázoló képességéről is meggyőzött. Ugyancsak előnyösen mutatkozott meg habitusa a Tannhäuser- részletben: "Dal az esthajnalcsillaghoz", a német dikcióját sem érheti panasz. Hogy milyen közvetlenül kommunikál jelenetében partnereivel, erre jó példa Lehár: A víg özvegy c. operettjének híres szerelmi kettőse (amit végre ismét a klasszikus magyar fordításban hallottuk): „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress…”, mely duett közepén van egy „néma” rész, amikor csak a keringő-zene szól, s akkor bizony nem állhat ott az énekes, mint egy facövek, hanem keringőznie kell (illik) primadonna partnernőjével. Zsigmond Géza Réti Jolánnal eljátsszák, elénekelik ezt a nevezetes kettőst, úgy, ahogyan a „nagykönyvben” meg van írva! A gálaest folyamán átlényegül még Bagóvá, hogy a nagynevű elődök nyomdokán haladva elvarázsoljon bennünket az: „Egy rózsa szál, szebben beszél…” c. betétdallal a János vitézből. Úgy gondolom, Zsigmond Géza ezen az estén is teljesen levette a lábáról hűséges hallgatóit…
A többi műsorszámról most inkább csak felsorolásszerűen emlékezem meg, tekintve, hogy az elhangzott áriák, dalok többsége a közelmúltban, más helyszíneken, ugyanezekkel a művészekkel előadásra kerültek, s ezekről a „megmérettetések”-ről itt már beszámoltam. Hozzáteszem: az ismétléseket sem unom meg, pláne, ha ugyanazt a kedvező minőséget kapom, mint amiben előzőleg már részem volt. A zene szerető (értő) ember úgy hallgatja ezeket is, mint ha először volna része ebben a csodában, átadva magát a mennyei szférák hatalmának…
Hallottuk még Bánk áriáját, „Hazám, hazám…” Ambrus Imrétől, aki az említett Tiborc-Bánk kettősben Zsigmond Géza partnere volt.
Réti Jolán egy dalt énekelt Huszka Erzsébetjéből, Tóth Béla pedig egy kitűnő bordalt adott elő A windsori víg nőkből, hogy aztán még egyszer visszatérjen, kackiás bajusszal, kalapban, rövid ujjú, kigombolt mellényben, és eldalolja, elkomédiázza nekünk A cigánybáróból Zsupán belépőjét.
Kovács Irma ezúttal két Kálmán Imre-operett „belépőjét” abszolválta – magabiztosan: Csárdáskirálynő és Marica gófnő. Említést érdemelnek az odaillő szép, népies jellegű öltözetek is, melyekben fellépett.
Nilakanta áriáját a Lakméból Borossa Lászlótól hallottuk, csakúgy, mint Kemény Egon daljátékának híres címadó dalát: „Valahol délen”.
Cser Lakos László, fiatal basszista következett (aki az egész műsor konferansziéja volt, itt Zsigmond Géza „besegített”): Fülöp királyt énekelt olaszul, igen tehetségesen, de ennek a produkciónak még érnie kell… Ő viszont Fekete Valéria művésznőnek segített lapozni a zongora mellett a Mendelssohn-duettnél…S ha már itt tartok, Réti Jolán és Kovács Irma kettősében elandalítóan szólalt meg a nagy német mestertől az „Egy szót keres izzó szívem…” című dal.
Talán senki számára nem meglepetés, hogy igen nagy hatással volt ránk Kárpáti Attila által tolmácsolt, stílusában, nyelvében, hangulatában egymástól merőben elütő két nagyszabású ária; előbb René III. felvonásbeli nagy monológját énekelte az Álarcosbálból – szuggesztíven. Mélyen megindító volt az énekéből ható fájdalom felénk kisugárzása, amint visszagondol szertefoszlott boldogságára: „Eri tu , che macchiavi quell’ anima” („Ó, mi távol vagy ábrándos óra…”), amely Kárpáti szuggesztív előadásában biztos, hogy célhoz ér… Akárcsak a másik sláger, a Faustból Valentin imája. Kárpáti Attila alig néhány másodperccel az előbbi ária eléneklése után vágott bele – ezt magyarul énekelve – az áhítatos, magasztos hangvételű áriába, s mint mindig, ebben is megrendítőt nyújtott: „… Véres harcok hajnalán, válok tőled szép hazám….” – Isten oltalmát kéri húgára, akit egyedül, támasz nélkül kell itt hagynia. Kárpáti Attila szép fényes baritonján megrendítően szólalt meg ez a gyönyörű „búcsú” – imadal is!
Podráczky József ezen az estén is elénekelte két „sikerszámát”: Fiesco áriáját a Simone Boccanegra prológjából („… De néked Isten megbocsájt, ki annyit szenvedtél, lányom a mennyben mondj imát bűnös lelkemért…” Podráczky is átlényegül, beleéli magát a szituációba: az agg nemes fájdalmasan búcsúzik nagy fényes ősök várától, Genovától, és leányától, kinek koporsóját gyászmenet kíséri (a palotával szemközti kápolnába…). Majd következik egy szép Schubert-dal, mely szintén kedves lehet számára, mert már nem először hallottam tőle ezt is énekelni műsorán. Nem bánom, szívesen hallgatom meg újra – Tőle. Schuberttel is lehetetlen betelni!
Az egész est lelke, motorja, a műsor összeállítója, „kitalálója”, a fellépett művészek tanára, Tordai Éva pedig ismételten bizonyította, hogy nemcsak kiválóak, felkészültek a „növendékei”, énekével pedig azt is megmutatta,hogy művészete "örök", amíg van igény a szépre és a jóra, zenére, dalra, ő rá - képességei birtokában - mindig számítani lehet; közönségének megint valami újat és szépet hozott: Nausikaa dalát Kodálytól, és ráadásként pedig Rachmanyinov dalát, „Az éj”-t énekelte – emlékezetesen, olyan örömmel, amilyen örömmel tapsoltuk vissza a régi idők, színpadi sikerek nagy tanúját…
Befejezésül – odaillően, stílusosan - Bartha Eszter elénekelte nekünk Vincze Zsigmond – Kulinyi Ernő híres szerzeményét: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!”
Az egész gála-esten zongorán közreműködött a fantasztikus tehetségű, nagy teherbírású zongoraművész-korrepetitor, Fekete Valéria, akit igen nagy elismerés illet csodálatos zongorakíséretéért!
A Polgárok Házában megtartott igen szép hangverseny végén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és az Alapítvány képviselője, a közönség szűnni nem akaró tapsai közepette nyújtották át virág-, ital- és egyéb ajándékukat az összes fellépő művésznek. |
| Tokody Ilona • 12 | 2008-02-11 16:35:18 |
Kedves Bermuda!
Egy darab jegy érdekelne, ha van még!
Üdv.: Búbánat |
| Pantheon • 215 | 2008-02-11 12:21:15 |
Meghalt Roy Scheider
2008. február 11. 07:45
A 75 éves amerikai színész, akit a "Cápa" című film tett világszerte ismertté, az Arkansas állambeli Little Rock egyetemi kórházában hunyt el. 75 éves volt.
Scheider olyan nagy sikerű filmekben szerepelt, mint a Francia kapcsolat, amelyben Gene Hackman oldalán szerepelt. Alakításáért legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra jelölték. A "Mindhalálig zene" című filmben nyújtott teljesítményéért a legjobb színésznek járó jelölést kapta meg, de nem nyerte el a szobrot. (MTI) |
| Kedvenc magyar operaelőadók • 732 | 2008-02-11 12:17:28 |
52. don carlo Válasz erre 2008-02-11 10:18:09
Pompás humorát a Kékszakáll lovag- TV-közvetítés kevesek által videóra mentett felvétele őrzi; egy szerencsés, szűk kör tagjai most is élvezhetik. |
| Bartók Rádió • 481 | 2008-02-08 15:32:34 |
Szakmai tiltakozás a Magyar Rádió zenei kínálata miatt
NOL • Népszabadság Online • 2008. február 7.
Műsorstruktúrája átalakításával a Magyar Rádió teljes zenei műfajokat kiiktatott műsorkínálatából - állapította meg a Magyar Zenei Tanács (MZT), miután megvizsgálta a közszolgálati intézményben tavaly végbement változások hatását a zenei életre és a zenekultúrára.
Tavaly június óta nem lehet hallani a Magyar Rádió műsorában operettet, musicalt, magyar nótát, hagyományos táncdalt, blues- és rockzenét (se újat, se régit), gospelt, folk- és etnorockot, sanzont, dixielandet, vagy akár szimfonikus könnyűzenét - olvasható a szervezet elnöksége által kiadott közleményben.
Az MZT elnöksége szerint ez alapjaiban sérti a Magyar Rádió Közszolgálati Műsorkészítő Szabályzatában foglaltakat, amelyek épp a sokszínűséget teszik kötelezően megjelenítendőnek.
Felhívta a figyelmet arra: mivel a rádió mindenki számára könnyen elérhető és használható eszköz zenei élmény szerzésére, és a lakosság nagyobb része ennek segítségével jut elsősorban (vagy kizárólag) ilyen élményhez, a zenei élet legfontosabb intézményéről van szó. A Magyar Rádióban végbement változások következtében azonban a zenei élményhez jutás lehetőségei sokak előtt bezárultak, vagy jelentősen beszűkültek - áll a közleményben.
A szervezet elnökségének megállapítása szerint a zene mennyiségének jelentős növekedése az MR2-Petőfi adón együtt járt a kínálat szűkítésével.
Félrevezetőnek nevezik a rádió vezetésének azon érvelését, hogy a Bartók adón is zene szól állandóan, ott ugyanis - mint írják - a középkori egyházi zenétől a kortárs improvizatív zenéig a klasszikus műfajok teljes palettája megtalálható, míg a nem klasszikus zenei palettáról az MR2-Petőfin csak egyetlen szín.
Az önértékelés szerinti "igényes, minőségi" könnyűzenei válogatás szakmai garanciáit sem látják. Rámutattak arra, hogy az MR2-Petőfi rádiónak nincs Zenei Szerkesztősége (aminek pedig az érvényes Szervezeti és Működési Szabályzat szerint lennie kellene).
A közlemény szerint szerettek volna hiteles adatokhoz jutni a magyar zene arányaival kapcsolatban az MR2-Petőfi műsoráról, ezért az adófőszerkesztőhöz fordultak, ő azonban válaszra sem méltatta a szövetség levelét. A szervezet saját 72 órás, folyamatos mérésére támaszkodva azt állapította meg, hogy az MR2-Petőfi adásában a hazai zene aránya a kereskedelmi rádiók 20 százalékos országos átlagát sem éri el, s ennek is csak töredéke a fiatal, kezdő, tehetséges hazai muzsikusok produkciója.
A zenei tanács elnöksége kitért arra: a Magyar Rádió zenei együttesei közül megszűnt a Stúdió 11, a világszínvonalú énekkar a 30 százalékos leépítés következtében feladatai ellátására alkalmatlanná zsugorodott, a szimfonikus zenekarnak pedig 2 éve nincs kinevezett, felelős főzeneigazgatója.
Elfogadhatatlannak nevezik, hogy az MR megszüntette a könnyűzenei felvételek készítését. Úgy fogalmaznak: az is elfogadhatatlan, hogy az MR3-Bartók hangversenyfelvételeit nem az adott rendezvény zenei értéke, hanem az az elv szerkeszti, mit engedélyeznek ingyen felvenni, melyik produkció jogosultjai mondanak le a honoráriumról és a jogdíjról. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1094 | 2008-02-08 14:45:48 |
Házy Erzsébet 1970 nyarán ismét Bécsben vendégszerepelt, 1968 és 1969 után sorban harmadszor alakította Glavari Hannát a Theater an der Wien színpadán. „A Víg özvegy” címszereplőjeként – megint Johannes Heesters partnereként – továbbra is igen sikeresnek bizonyult vendégfellépte a publikum körében: az előadás-sorozat igen nagy sikert aratott.
A Film Színház Muzsika 1970. augusztus 22.-i 34. számában arról is olvashatunk, hogy a Theater an der Wienben évek óta műsoron szerepel Lehár dalműve, immár a 600. előadását érte el; ebből Házy Erzsébet csaknem hetvenszer énekelte Glavari Hannát. Azt is megtudhatta a korabeli olvasó, hogy Házy Erzsébet a Bécs melletti Grinzingben lakik, és a fellépések közötti szünetben itthoni új szerepeire készül. Októberben Ránki György Az ember tragédiája című operájának premierjén Éva szerepét énekli, utána pedig Richard Strauss Rózsalovagjának Octavianja lesz.
Fotók: Házy Erzsébet a Theater an der Wienben a Víg özvegy címszerepében, és séta közben a bécsi utcán. |
| Bartók Béla szellemisége • 98 | 2008-02-08 11:03:22 |
Rövidesen itt a Kákszakállú- film DVD-je:
Bluebeard's Castle, Sz. 48, Op. 11
Sylvia Sass & Kolos Kovats
London Philharmonic Orchestra, Sir Georg Solti
Visually-stunning staging by Hungarian director Miklós Szinetár
Decca - 0743254
(DVD Video)
Scheduled for release on 17 March 2008. |
| Diliház • 1266 | 2008-02-08 10:38:31 |
Éjfélkor vége Harry Potternek!
2008. február 08. 07:35
Szombat éjjel nulla óra egy perctől kapható a Harry Potter befejező, hetedik része. Az ország nagy könyváruházai éjszakai nyitva tartással és meglepetésekkel készülnek a Harry Potter és a halál ereklyéi magyar nyelvű megjelenésére.
A könyvből 150 ezer példány jelenik meg magyarul. A Potter-kötetekből több mint 325 millió példányt adtak el világszerte, és 66 nyelvre fordították le. Az író, J.K. Rowling több mint 200 milliárd forintnak megfelelő dollárt keresett munkáival. (FH) |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21045 | 2008-02-08 09:25:55 |
| Anyeginért és a többiért fájna a szívem, annál inkább repes az örömtől a Vecsernye miatt - ha igazak a hírek! |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1093 | 2008-02-07 12:53:13 |
| „A kocka el van vetve” - fénykép a produkcióról a Film Színház Muzsika 1970. június 11., 28. számában található. |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1092 | 2008-02-07 12:48:29 |
Házy Erzsébetnek az 1970-es év első fele – művészi szempontból legalábbis - igazán mozgalmasan alakult.
Folytatva az 1970. év kronológiáját, Házy Erzsébet a Porgy és Bess premierje meg az ugyancsak az Erkel Színházban – márciusban - megtartott szovjet operett-esten való fellépését (amit a televízió április elején közvetített) követően több Tv-műsorban is szerepelt.
Előbb elkészítette az „Antonius és Gugyerák” c. Bárdy György-műsorban a saját jeleneteit, ez a film-epizód ugyancsak áprilisban ( került a képernyőre (erről itt már többször szóltam, illetve ismertettem a stáblistát: lásd 376., 844., 845., 902. sorszámoknál).
1970 tavaszán-nyarán ment a televízióban „A kocka el van vetve” c. zenés társasjáték-sorozat, melyben három egyetem csapata vett részt; a stúdióban Házy Erzsébet énekelt a műsor júniusi adásában (erről a szereplésről szintén egy fénykép van a Film Színház Muzsika .
Májusban az Operaház opera- és balett-társulata Bolognában vendégszerepelt, erről az eseményről a televízió híradója külön riportban számolt be; a Film Színház Muzsika több alkalommal képes beszámolóban tudósított a bolognai fellépésekről (Vérnász, A csodálatos mandarin, a Giselle és a Chopiana), és a Velencét is érintő „turista”- programokról…. Házy Erzsébetet több fotón látni:
pl., Bolognában, egy hatalmas szökőkút előtt: Pethő László, Karda Mária, Kollár Eszter, Házy Erzsébet, Moldován Stefánia, Nagy Zoltán – egymás mellett állnak, a hűvös, szeles időjárás miatt jól felöltözve, fázósan… (ez a fénykép az 1970. december 26.-i, az 1970. évre visszatekintő 52. számban található meg),
egy másik képen az Operaház színpadán a függöny előtt a Vérnász főszereplői megköszönik a bolognai közönség tapsát (Szigeti László, Pavlánszky Edina, Moldován Stefánia, Szabó Anita, Kórodi András, Házy Erzsébet és Faragó András),
egy további fényképen egy bolognai kirándulás közben kapta lencsevégre a társaságot a fotós: Dózsa Imre, Szumrák Vera, Lukács Miklós, Házy Erzsébet, Róna Viktor, Moldován Stefánia és Lukács Miklósné látszik a felvételen (Film Színház Muzsika, 1970. május 16. , 20. szám).
Kitüntetéseket kapott:
Előbb április 4.-én Kálmán György és Szinetár Miklós mellett Házy Erzsébet is átvehette a Kossuth-díjat! Erről a parlamenti ünnepségről korábban belinkeltem egy pár másodperces korabeli híradórészletet – „mozgóképet” (lásd: 996. sorszám); a Film Színház Muzsika április 4.-i számának címlapjára Házy Erzsébet egész oldalas közeli mellképét tette be Fejes László fotóművész.
A Film Színház Muzsika képes beszámolóban tudósított az operaház művészeinek ünnepi összejöveteléről: az évad befejezése után Lukács Miklós, az Operaház igazgatója átadta a nívódíjakat a Rodelinda, a Porgy és Bess, a Laurencia és a Lammermoori Lucia című operákban illetve balettekben nyújtott kimagasló teljesítményekért az Operaház számos művészének, köztük HÁzy Erzsébetnek. A képes hetilap 1970. június 11.-i, 28. lapszámában található fotón, pezsgőspohárral a kezükben, egymás vállát átkarolva, négy vidám hölgy mosolyog a kamerába: Marton Éva, Házy Erzsébet, Dobránszky Zsuzsa és Laczó Ildikó. |
| Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 80 | 2008-02-06 22:39:18 |
| Ötvös Csabát köszöntöm ma 65. születésnapján! |
| Hozzászólások a Momus írásaihoz • 1428 | 2008-02-06 14:35:57 |
| Kíváncsi vagyok, Cura ma esi dirigálása a ZAK-on, milyen "sajtó-visszhangot" vált majd ki... |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21021 | 2008-02-06 14:31:34 |
| Ezért is örülök annak, hogy a Mazeppát 2004-ben láthattam Miskolcon, a Bartók + Csajkovszkij nemzetközi operafesztiválon: a kijevi Nemzeti Tavasz Sevcsenko Opera és Balett Színház vendégjátéka keretében. Élményeimet megírtam az Opernglas, avagy operai távcső... topicban (2004. 06.25. 3124 sorszám alatt) |
| Házy Erzsébet művészete és pályája • 1091 | 2008-02-06 11:29:46 |
„Szállj, szállj, Napkeletről hozzánk”
A Magyar Televízióban 1970. április 3.-án 21:30 és 23.50 óra között került adásba szovjet operettek részleteiből összeállított operett-gála, mely az Erkel Színházban, márciusban megtartott hangverseny felvétele volt.
A korabeli műsorújság előzetesében áll: „a műsorban az elmúlt 25 évben, hazánkban bemutatott szovjet operettek legnépszerűbb dalai hangzanak el.”
A szovjet-esten közreműködött: Házy Erzsébet, Simándy József, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Kishegyi Árpád, Gaál Éva, Németh Sándor, Radnay György, Geszler György, Sárosi Katalin, Dene József, Vámos Ágnes, Csányi János, Németh Marika, Korda György, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Lehoczky Zsuzsa, Várhelyi Endre,
valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Honvéd Művészegyüttes tánckara.
Vezényelt: Bródy Tamás.
Rendezte: Békés András.
Konferanszié: Kudlik Júlia.
A hangversenyen részletek hangzottak el a következő darabokból:
Dunajevszkij: Szabad szél; Vidám vásár, Scserbacsov: Dohányon vett kapitány, Miljutyin: Nyugtalan boldogság c. operettjeiből, illetve A cirkusz csillagai és a Szibériai rapszódia c. zenés filmek dalaiból.
Házy Erzsébet egyebek között a Szibériai rapszódia fináléjában lépett fel.
A koncertről három fényképet tett közzé a Film Színház Muzsika 1970. március 7-i (10.) száma, Házyt éppen a Szibériai rapszódiában láthatjuk – jelmezben. |
| Giovanni Pacini, ismeritek ? • 28 | 2008-02-06 10:29:32 |
De van egy harmadik is ám - tudod, kire gondolok!... Aki nem irogat már ide…
Egyébként nekem sokkal jobban tetszett ez a régi felvétel, mint a Marco Polo által megjelentetett lemez (Maurizio Benini - Francesca Pedaci, Carlo Ventre, Roberto di Candia, Mariana Pentcheva, Gemma Bertagnolli,: Wexford Festival Chorus, Ireland National Symphony Orchestra)
Igazi bel canto muzsika á la Bellini, Donizetti… |
| Lisztről emelkedetten • 219 | 2008-02-06 10:19:43 |
„Életekről és halálokról” címmel Alan Walker-rel közöl egy interjút a Muzsika februári száma. A legjelentősebb Liszt-életrajz szerzőjével Rácz Judit beszélgetett, melynek apropóját a neves kanadai Liszt-kutató által közreadott és kommentált – a közelmúltban megjelent – naplószerű könyv, a „Liszt Ferenc utolsó napjai” adta.
Aki nem olvasta még a könyvet, feltétlenül figyelmébe ajánlom ezt a roppant érdekes interjút; annak is érdemes elolvasnia, aki már túl van a könyven, de még az is találhat ebben valami érdekeset, izgalmasat, akinek egyáltalán nem áll szándékában azt elolvasni…
Az interjúban arról is beszél Walker, hogy a Liszt- monográfiái után megjelenés előtt áll következő könyve, melyet Hans von Bülow-ról írt…
Mi pedig addig is nagy érdeklődéssel várjuk a háromkötetes Liszt-életrajzhoz utóbb elkészült úgynevezett „negyedik kötetet” (Reflections on Liszt) – magyar fordítása már készül -, melyben a szerző egy „nyílt levelet” írt Liszthez…
Mindezekről - és sok minden másról - olvashatunk az interjúban. |
| Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 291 | 2008-02-06 09:45:35 |
Az Operaház Énekkarának tagjai ismét egy ária-és dalestre készülnek. Ezúttal a Polgárok Háza (Bp. VIII. Vissi Imre u.6.) a helyszín.
Tordai Éva művészvendégeinek koncertjét február 8.-án tartják. 18:30- órakor kezdődik a műsor. Konferál: Cser Lakos László, zongorán kísér: Fekete Valéria.
Az előzetes tervek szerint részletek hangzanak el Delibes, Erkel, Verdi, Nicolai, Johann Strauss, Kodály, Wagner, Huszka, Kálmán, Lehár, Mendelssohn, Vincze Zsigmond műveiből. |
| Lisztről emelkedetten • 218 | 2008-02-05 14:28:09 |
A 2011-es Liszt- bicentenárium előkészülete jegyében szép terveket szőnek a Liszt-kutatók és -történészek, meg a szervezők: addig is, míg elérkezik a nevezetes emlékév, már elkezdődtek, vagy rövidesen elkezdődnek az előkészületek a méltó megemlékezéshez.
Ebben a magyar Liszt Társaság éppen úgy kiveszi a részét, mint más, Liszt nevét viselő intézmény.
A zeneszerző életművére épülő nemzetközi ünnepségsorozat előkészítésének első lépéseként az MTA Zenetudományi Intézete és a Régi Zeneakadémia közösen, már 2007 decemberének első két napján otthont adott egy nemzetközi műhelytanácskozásnak, melyen több prominens Liszt-kutató és –történész, tanár, munkatárs, vett részt, köztük: Klenjánszky Tamás művészeti tanácsadó, Tallián Tibor (Zenetudományi Intézet), Alan Walker (Kanada), Király Csaba (Magyar Liszt Ferenc Társaság főtitkára, zongora-orgonaművész), Scholz Péter, Nicolas Dufetel (Tours- Párizs), Ulrich Hauschild (Weimar), Vikárius László, Paul Merrick (Zeneakadémia tanára), Bozó Péter (Zenetudományi Intézet), Igric György (Filharmóniai Budapest Kht. igazgatója, a Budapesti Zenei Hetek felelős szerkesztője), Esztó Zsuzsanna (Zeneakadémia tanára), Franz Patay (Bécs), Gerhard Winkler (Eisenstadt), Kim Sargeant (Európai Ifjúsági Zenekar), Anton Viskup (Pozsony), Pierre-Jean Larmignat (Franciaország), Erdődy Orsolya (Ungarischer Akzent), Kóczián Péter, Kaczmarczyk Adrienne (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), Raffaele Pozzi (Róma), Grabócz Márta (Strassbourg), Rossanna Dalmonte (Bologna), Detlef Altenburg (Weimar) Gracza Lajos biokémikus (Németország), Eckhardt Mária (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), és Domokos Zsuzsanna (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont) is, aki erről az összejövetelről és eredményéről részletesen beszámol a MUZSIKA olvasóinak, a lap februári számában.
Csak néhány kiemelt programot említek, amely tervek szóba kerültek ezen a rangos nemzetközi fórumon:
Altenburg professzor a Liszt-kutatás legsürgetőbb feladatának a különböző archívumok Liszt kéziratainak és dokumentációinak internetes felhasználásra való előkészítését jelölte meg. A weimari Goethe és Schiller Archívum az évfordulóra online formában kívánja hozzáférhetővé tenni Liszt teljes kéziratanyagát.
Nicolas Dufetel a Bibliothéqe nationale-ben őrzött Liszt-kéziratok számítógépes közreadását vállalta fakszimile formában, valamint szeretné közzé tenni Liszt Ádám, a zeneszerző édesapja és a Franciaországban maradt Ollivier-családtagok leveleit, továbbá Liszt operájára, a Don Sanche-ra vonatkozó dokumentumokat.
Elhangzott, hogy Sopronban remélhetőleg hamarosan új Liszt Múzeum nyílik a Tűztoronyhoz közeli paloták egyikében, amelyben a zeneszerzőre vobatkozó emlékek méltó helyet kapnak.
Paul Merrick és Esztó Zsuzsanna, Roska Tamással és a Mátyás-templom karnagyával, Tardy Lászlóval együtt új fesztivált alapítanak Esztergomban: az események mindig az Esztergomi mise bemutatásának dátumához, augusztus 31-hez kapcsolódnak majd – e fesztivál keretében elsősorban Liszt egyházi zenéje és kórusmuzsikája kerül középpontba, koncertek, előadások, kurzusok formájában. Kezdeményezik például az Esztergomi mise tervezett római előadásához készített átirat, az úgynevezett „vatikáni verzió” magyarországi bemutatását is.
Király Csaba tervezi Pécsett, 2010-ben, az európai kulturális fővárosban, nemzetközi zongoraverseny megrendezését, melybe bevonnák a pécsi bazilikát, orgonaversenyekkel kibővítve a programot.
A tanácskozáson részt vevő Liszt-szakértők egyetértettek abban: a legfontosabb feladat az lenne, hogy nemzetközi össze fogással minél előbb létre tudjuk hozni a teljes kritikai Liszt-összkiadást, és amíg az elkészül, jelenjenek meg használható és megbízható gyakorlati kiadványok, amelyek az előadók számára minden Liszt-művet hozzáférhetővé tesznek.
Hasonlóképpen kiemelték, hogy ez a felkészülési időszak legyen jó alkalom arra, hogy a méltatlanul elfeledett vagy kevésbé játszott műveket ismét megszólaltassák – ilyenek például a Szent Szaniszlo-oratórium nagyszerű zenekari tételei, de ilyen maga a Krisztus-oratórium is, amelyet Liszt élete fő művének tartott.
Az ehhez hasonló nemzetközi konferenciák, programok minden évben folytatódni fognak, szerte a világban. |
| Giuseppe Verdi • 901 | 2008-02-05 12:25:08 |
| 900 |
| Giuseppe Verdi • 900 | 2008-02-05 12:23:29 |
| Verdi - részletek a könyvből |
| Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 602 | 2008-02-05 12:16:35 |
| Semmi gond; csak ahogy Te is, utaltam arra,hogy miben tudok és miben nem, elgyönyörködni az opera világában... |
| Szendrényi Katalin - mi van vele? • 124 | 2008-02-05 12:12:35 |
| "Ó a régi szép idők... 35 évesen már nosztalgiázik az ember!!" - látod, akkor mit szóljak én?... |
| Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 600 | 2008-02-05 12:08:26 |
| Tudsz ajánlani egy másik DVD- vagy videófelvételt, amely a látottnál izgalmasabb és "korszerűbb", miközben a zenei anyag időtlen szépsége átragyogja az egész produkciót; ameddig ilyen áldásban nem részesülük, addig szerintem meg kell becsülnöm ezt a grandiózus látványvilágú, ktváló énekesek sokaságát felvonultató opera-remeket. |
| Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 21003 | 2008-02-05 11:40:37 |
P Szabó Ernő: „A bál, a herceg, a mese és a nadrágból kilógó ing” - Magyar Nemzet, 2008. február 4.
„Mesebeli hercegként léptem be szombaton este az Operaház kapuján, csupán az zavart egy kicsit, hogy lépéseimet az Amuri partizánok című örökzöld bolsevik nóta dallamai kísérték. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem a bálon közreműködő zenészek játszották a Vörös Csepel és még sok más mozgalmi dal kíséretében, hanem az épülettel szemben rendezett ellenbál résztvevői. A taxikból kiszálló előkelőségek és az utca túloldalán tüntetők között a rend őrei (?) kordonokat helyeztek el, s volt ott egy igazi Téli Palota is, mégpedig jégből, átlátszó volt tehát az egész, ostromra semmiképpen nem lelkesítette a tömeget. A Pazar operaházi menüvel szemben zsíros kenyér és forralt bor mellett ünneplők bállal szembeni ellenszenvét mindenesetre a kiszivárogtatott hírek sem enyhítették, amelyek szerint az idei, sorrendben tizenharmadik operabál is folytatja a jótékonysági hagyományokat, egyebek között 1500 Gundel-gulyáslevest osztanak ki a rászorulók közt a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, valamint tizenegymillió forintos támogatást adnak a Szent János Kórháznak a vízben szülést megkönnyítő berendezés megvásárlásához. Utóbbi, ha létezik majd egyáltalán a jövőben is a Szent János Kórház, derék dolog, az ételosztás azonban egy picit snassznak is mondható, különösen, ha arra gondolunk, hogy az operabálon, ahová a legolcsóbb jegy 75, a legdrágább 300 ezer forint, 1154 terítéket tettek az asztalokra, s 2.500 forintért kínált tombolából sem néhány darabot adtak el.
A mesebeli operabálnak persze nemcsak a bevételei, hanem a kiadásai is mesések, hatalmas a szervezőgárda, sokba kerül a valóban csak dicsérhető dekoráció, s aligha jótékonyságból mondott igent a meghívásra a díszvendég, a mesebeli hercegnek elkeresztelt francia zongoravirtuóz, Richard Clayderman, aki egyébként nemcsak zenéje miatt igazi sztár, de valóban rokonszenves ember is. Nem mellesleg az idegeivel sincs baj, ellentétben az idei bécsi sztárvendéggel, aki állítólag az est nagy részét a női mosdóban töltötte, annyira zavarta a média. Claydermant valamilyen furcsa oknál fogva tucatnyi testőr kísérte este tízkor a fekete zongorához, amely mellet nemcsak megnyitotta a bált, de eljátszott egy örökzöld dallamot is.
Állt azonban a bál azelőtt is, mielőtt hivatalosan megnyitották volna. Este kilencre zsúfolásig megteltek a páholyok, s az egyetlen hatalmas táncparketté varázsolt nézőtér-színpadi tér is, ahol a tudósító – tanult kollégája tanácsát megfogadva – igyekezett középre húzódni, hogy lásson valamit a nyitótáncosok produkciójából, majd az azt követő zenei produkciókból. A nyitótáncosok kedvesek voltak, a lányok szépek, még a kicsik és a nagyok, a dagik és a csontsoványak is, Saint-Saëns és Bizet dallamai magukkal ragadóak, az énekesnő is jó volt, csak kosztümje volt illúziórombolóan hiányos ilyen közelről szemlélve. Az Első Magyar Divattervezők Szövetsége kreációit bemutató lányoknál viszont kifejezetten előnyös volt a szokásosnál többet (mindent) eláruló fátyol a keblek előtt.
A hangulat persze ettől még nem forrósodott fel, amikor a zene megkezdődött – Alles Walzer -, s megtelt ugyan táncolókkal a terem, de a vacsora illata lassan visszacsalogatta a páholyokból a földszintre leereszkedett előkelőségeket, közöttük szép számmal megjelent ’médiaszemélyiségeket’, főként kormánypárti politikusokat, arrafelé kacsintgató művészeket. Ritkult a tömeg, s ez alkalmat adott a bálozó közönség alaposabb megfigyelésére, a tapasztalatok megfogalmazására, ami a következőképpen foglalható össze: lehet, hogy a bál és a herceg mesebeli volt, a közönség azonban egyáltalán nem. A táncolók nagy részénél a klasszikus táncok ismeretével volt baj, az álldogálóknál pedig sok-sok öltözködési hiba akadt: a hölgyek nagyestélyije között sok volt az unalmas, fantáziátlan darab, az urak közül sokan nem frakkban vagy szmokingban jöttek, de olyan is volt, aki nadrágból kilógatott ingben rótta a köreit.
Vacsora után aztán valóban beindult a tánc, a földszinttől a harmadik emeletig. Az asztaloknál a Gundel étterem kínálatában mesébe illő nevekre elkeresztelt ételek szerepeltek Hamupipőke belépőjétől Csipkerózsika és a királyfi esküvői lakomáján át a királykisasszony desszertfináléjáig, ami kétségtelenül megemelte az egész rendezvény színvonalát, akárcsak a vacsorához felszolgált borok, a sok szép fiatal lány vagy Ferenc József és Sissi jelenléte a lépcsőfordulón. Erre azonban valljuk be, igencsak szükség volt a fentiek tükrében. Mint ahogy arra is, hogy éjjel egykor végre kihirdessék, a sok szép között ki is a legszebb az idén (Gál Anikó vidéki diáklány), ami után valóban elszabadulhatott a hangulat…”
A cikk szerzője „Ellenoperabál 2008” címmel, a fenti beszámolótól elkülönítve, keretes glosszában ismerteti a „rongyosbál” protestáló képviselőinek álláspontját, melynek lényegét a szervezők szószólói a demonstráció előtt ekképpen foglalták össze: „Az operabál és a rongyosbál szimbolikusan jeleníti meg a magyar társadalom polarizáltságát”, mint fogalmaztak: „Miközben a magyar politikai, gazdasági és kulturális elit kiválóságai a Bálok Báljának hamisítatlan, mással össze nem hasonlítható atmoszféráját élvezik, mi az úttest túloldalán azért gyűlünk majd össze, hogy bemutassuk a társadalom másik, egyre bővülő csoportját: a hajléktalanokat, a munkanélkülieket, a segélyből élőket, egyszóval a társadalom peremére szorítottakat.” A szervezők pezsgőt, kaviárt nem, de zsíros kenyeret, teát és zenét kínáltak, ami néhány száz fős tömeget vonzott szombaton este az Andrássy útra. (P.SZ.E. |
| Giovanni Pacini, ismeritek ? • 26 | 2008-02-05 10:01:39 |
19.35 Függelék az Alpoktól Zoborvidékig című sorozathoz
Pacini: Saffo – lírikus tragédia három felvonásban
Alcandro, Apollo főpapja – Louis Quilico, Climene, Alcandro leánya – Franca Mattitucci,
Saffo – Leyla Gencer,
Faone – Tito Del Bianco,
Dirce – Vittoria Maniachi,
Ippia – Mario Guggia,
Lisimaco – Maurizio Piacente,
Nápolyi San Carlo Színház énekkara, vez. Franco Capuana |
| | |
| |
| | Mai ajánlat: | 16:00 : Budapest
Duna Palota
Duna Szimfonikus Zenekar
19:30 : Budapest
Hubay Jenő Zeneterem
Varga Gábor (klarinét), Gulyás Márta (zongora)
Botvay Károly (cselló), Rónaszéki Tamás (hegedű)
Láposi János (brácsa)
DRUSCHETZKY: B-dúr klarinét kvartett
BRAHMS: A-dúr klarinét trió, Op.114
20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club
Sárik Péter - Gyárfás István Duo
15:00 : Miskolc
Nemzeti Színház-Játékszín
BENJAMIN BRITTEN: Szentivánéji álom (operafilm)
19:00 : Miskolc
Városház tér
Ezrek operája - G. Verdi: Traviata (II. felvonás) |
|
| A mai nap |
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)
|
|
|
