vissza a cimoldalra
2014-10-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50491)
Milyen zenét hallgatsz most? (23846)
Társművészetek (951)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2686)
Momus társalgó (5373)
Kedvenc előadók (2683)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10485)
A csapos közbeszól (91)

Momus-játék (4662)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (307)
Kimernya? (1956)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3087)
Edita Gruberova (2594)
Ki írhat kritikát? (1367)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5156)
Élő közvetítések (4116)
Ilosfalvy Róbert (613)
Belcanto (816)
Kolonits Klára (137)
Régizene (3145)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (260)
Jonas Kaufmann (882)
Sass Sylvia (312)
Operamúzeum (879)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (16052 hozzászólás)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19232011-05-29 23:39:29
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Maurice Ravel: A gyermek és a varázslatok - meseopera

Házy Erzsébetnek erről a rádiós munkájáról is részletesen beszámoltam már. Azonban az 1.399 és az 547. sorszám alatt csak az évszámot (1964) jelöltem meg, illetve a későbbi rádiós ismétlésekről adtam hírt: 1972. július 4.-én, a Kossuth adón 10:25 és 11:24 óra között, és 1979. július 5-én, a Kossuth adón 10:35 és 11: 34 között.

Még adós vagyok a rádiós bemutató időpontjával: Ravel meseoperájának magyar nyelvű rádiós felvételét – Házy Erzsébettel a Gyermek szerepében – 1964. augusztus 20-án, a Kossuth Rádió sugározta 18.00 órai kezdettel. (Maga a stúdiófelvétel 1964. július 23-án készült a rádióban)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 381032011-05-29 23:37:29
Frankó Tünde operaházi produkcióira továbbra is vevő vagyok, ha azt a színpadon műveli; számomra igazi, emlékezetes alakítása volt Dohnányi Ernő A vajda tornya című művében az élve befalazott fiatalasszony, Iva, szerepében. Nem tudom,valahogy nincs szinkronban egymással az operahősnők megelevnítése a színpadon és a mostani színrelépése - bármily jószándék, közzösségtudat stb érzése vezérli is. Én is szeretném inkább a színpadon látni-hallani varázslatos művészetét.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 380962011-05-29 20:32:25
Ezekkel a mostan nyílt levelekkel az a baj, hogy nem igen érnek célba, hiszen a most regnáló kormány által kinevezett személyek leváltatása lenne a céljuk. Ez azért sem sikerülhet, mert az előző "rendszer" egyik prominense, SzInetár Miklós - akinek nagy tekintélye van bizonyos körökben most is - "átállt" a Győriványiék oldalára.
Ez a nyílt levél pedig - bármennyire megalapozott, tényekkel alátámasztott lenne is, tovább rontja Frankó Tünde pozícióját az Operában. Okosabban tette volna, ha nem egyedül ő adja a nevét hozzá, hanem azok is aláírták volna, akik neki "tollba mondtak".
Pantheon • 7742011-05-29 14:13:00
"Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez" - közölte Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 182011-05-29 13:10:20
Winkler Gábor "Barangolások az opera világában" c. kötetében annyit jegyez meg, hogy egyes források szerint 1925-ben Budapesten bemutatták, az operaház repertoárjában azonban nincs nyoma.
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek • 1552011-05-28 09:39:19
Új operalibrettók Miskolcon
• 2011. április 20. -
• (pt) -
• Fidelio -

A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál az operák feliratozásával is igyekszik a nézők élményét még teljesebbé tenni.
A fesztivál 2011-es programjában több olyan zenedráma is szerepel, amelyeknek eddig nem készült magyar nyelvű változata, ilyen többek között Verdi operája, A kalóz, valamint a Liszt műve, a Don Sanche, amelyeknek magyar nyelvű librettója a "Bartók + Verdi 2011"-re készül el. A zenedrámák eredeti szövegkönyvei alapján készült fordításokból már most olvashatnak néhány szakaszt a fesztivál honlapján, a szövegek Lengyel Jenő munkái.


Giuseppe Verdi: Il corsaro / A kalóz
(Részlet)

Miként szabadon szárnyal a szél is
végig a tengerek hatalmas rónáján,
úgy száll a vad kalóz a hullámok hátán,
és lesi: lesz-e harc, lesz-e hadizsákmány.
Hazánk, birodalmunk a habzó áradat;
törvényünk az, amit zászlónk mutat.
Tudunk is, merünk is büszke méltósággal
szembenézni veszéllyel, halállal.

Fordította: Lengyel Jenő

Bemutató időpontja: 2011. június 18., Miskolci Nemzeti Színház

Lisztről emelkedetten • 3172011-05-27 23:04:58
Magyarul köszöntötte a Liszt-koncert résztvevőit a pápa

www.radio.hu
Krónika Sárközy Júlia (Róma) - 2011.05.27. 21:20

Fotó: MTI/EPA/Alessandro di Meo

Magyarul köszöntötte a vatikáni Liszt-koncert résztvevőit XVI. Benedek pápa, aki a magyar zeneszerzőt valódi európai művésznek nevezte. Péntek este a vatikáni audienciateremben csendült fel Liszt zenéje a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar előadásában, Kocsis Zoltán vezénylésével. Az egyházfő a koncert előtt Schmitt Pál köztársasági elnököt magán-audiencián fogadta.

Ami a Liszt-koncertet illeti, az államfő elmondta, hogy a művek kiválasztásában a pápával is konzultáltak. Végül pedig elmagyarázta, hogy azért szekszárdi kadarkát ajándékozott a pápának, mivel ez a magyar európai uniós elnökség egyik kiválasztott bora, és Liszt képmása díszíti a címkéjét.

(MTI)

Megtelt a hétezer fős VI. Pál vatikáni audienciaterem, ahol a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar Kocsis Zoltán vezénylésével Liszt-koncertet adott elő XVI. Benedek tiszteletére a Liszt évforduló és hazánk európai uniós elnöksége alkalmából. A koncert előtt a pápa rövid audiencián fogadta Schmitt Pál köztársasági elnököt, aki a Krónikának elmondta, hogy az EU-elnökség célkitűzéseinek teljesítéséről számolt be és a magyar alkotmányról.

A koncert kezdetén Schmitt Pál tartott beszédet, a koncert végén XVI. Benedek magyarul szólt a jelenlevőkhöz. Beszédében az egyházfő Liszt Ferenc hitének erejéről beszélt, és a magyar, de németül szerző és Rómában is élő művészt valódi európainak nevezte. XVI. Benedek külön megállt a zenekar és énekkar tagjai mellett és megtapsolta őket. Köszöntötte a magyar delegáció tagjait is, közöttük Erdő Péter bíboros, prímást és Orbán Viktor miniszterelnököt, a karmester Kocsis Zoltánt, a karnagy Antal Mátyást, a tenor Horváth Istvánt is. A rendkívüli magyar vatikáni koncertet a közönség állva tapsolva köszönte meg.

Vatikáni koncert

Ez volt a műsoron, melyet a Duna TV élőben sugárzott a Vatikánból:

2011. május 27., 18:00

Vatikán, VI. Pál terem

Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar
(karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Kocsis Zoltán

Műsor:

Liszt-Kocsis:
Festmarsch zu Goethe's Jubiläumsfeier
Vallée d'Obermann
Ave Maria

Liszt Ferenc:
13. zsoltár tenor szólóra, kórusra és zenekarra
szólót énekel: Horváth István
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 122011-05-26 20:58:19
Ez egy remek darab! Megvan nekem DVD-n.
Társművészetek • 6612011-05-26 20:55:40
Alföldi marad a Nemzeti Színház élén, Írásbeli figyelmeztetéssel zárult a miniszteri meghallgatása.

Forrás: radio.hu
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei • 2792011-05-23 23:44:44
Tóth Péter nyerte a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Verseny fődíját és a hosszabb művek kategóriájának díját
Élő közvetítések • 12152011-05-23 23:30:48
Tudom, DVD-n is kapható. Viszont, akik nem jutnak hozzá a lemezhez, meghallgathatják a rádióban.
Az élő közvetítés hangfelvételének második részét holnap, május 24-én sugározza a Bartók Rádió:

19.35 Hangverseny-különlegességek

Sorozatszerkesztő: Veisz Gábor

Búcsúkoncert Ioan Holender, a Bécsi Opera főigazgatójának tiszteletére - 2., befejező rész

km: a Bécsi Állami Opera Zenekara

1. Gounod: Rómeó és Júlia - Rómeó kavatinája a II. felv.-ból (Ramón Vargas, vez: Placido Domingo),
2. Richard Strauss: Az árnyék nélküli asszony - Jelenet a III. felv.-ból (Adrianne Pieczonka, Deborah Polaski, Ileana Tonca, Zoryana Kushpler, Michaela Selinger, Teodora Gheorghiu, Roxana Constantinescu, Aura Twarowska, Johan Botha, Falk Struckmann, vez: Franz Welser-Möst),
3. Wagner: Trisztán és Izolda - Izolda és Trisztán szerelmi kettőse a II. felv.-ból (Petra Maria Schnitzer, Peter Seiffert, vez: Franz Welser-Möst),
4. Verdi: Don Carlos - Fülöp király áriája a III. felv.-ból (Ferruccio Furlanetto, vez: Bertrand de Billy),
5. Korngold: A halott város - Marietta dala az I. felv.-ból (Angela Denoke, km: Stephen Gould, vez: Franz Welser-Möst),
6. Massenet: Werther - a) Charlotte levéláriája a III. felv.-ból (Roxana Constantinescu), b) Werther áriája a III. felv.-ból (Piotr Beczala, vez: Bertrand de Billy),
7. Puccini: A fecske - Anna áriája az I. felv.-ból (Krassimira Stoyanova, vez: Simone Young), 8. Wagner: Lohengrin - Grál elbeszélés (Johan Botha, vez: Simone Young),
9. Richard Strauss: Arabella - Arabella és Zdenka kettőse az I. felv.-ból (Adrianne Pieczonka, Genia Kühmeier, vez: Franz Welser-Möst),
10. Massenet: Manon - Manon áriája a III. felv.-ból (Anna Netrebko, vez. Bertrand de Billy), 11. Donizetti: Az ezred lánya - Marie áriája a II. felv.-ból (Natalie Dessay, vez: Marco Armiliato),
12. Verdi: A végzet hatalma - Leonóra áriája a IV. felv.-ból (Violeta Urmana, vez: Zubin Mehta),
13. Gounod: Faust - Faust áriája a III. felv.-ból (Piotr Beczala, vez: Bertrand de Billy),
14. Wagner: A Rajna kincse - Loge, Fricka, Donner és Froh négyese a II. jelenetből (Erőd Adrián, Elisabeth Kulman, Boaz Daniel, Németi Gergely, vez: Franz Welser-Möst),
15. Verdi: Macbeth - Macbeth áriája a IV. felv.-ból (Simon Keenlyside, vez: Guillermo Garcia Calvo),
16. Verdi: Falstaff - Zárófúga (Leo Nucci, Németi Gergely, Elisabeth Kulman, Krassimira Stoyanova, Alfred Sramek, Herwig Pecoraro, Nadia Krasteva, Ileana Tonca, Boaz Daniel, Michael Roider, vez: Franz Welser-Möst)

(Bécsi Állami Operaház, 2010. június 26.)
Társművészetek • 6402011-05-23 23:20:00

Raportra rendelték Alföldit, kijelentése miatt vizsgálat indul
2011. május 23. 16:44

MNO- NT
Réthelyi Miklós vizsgálatot indított a Nemzeti Színházat vezető Alföldi Róbert múlt heti kijelentései miatt – ezt a nemzeti erőforrás miniszter jelentette be hétfőn a parlamentben, amikor a jobbikos Pörzse Sándor azonnali kérdésére válaszolt. A miniszter azt mondta: ha igazak a hírek arról, hogy az igazgató mit mondott sajtótájékoztatóján, akkor a „viselkedésével átlépett egy határt”. Kijelentette, ha bebizonyosodnak a sajtóhírek, akkor Alföldi Róbert méltatlanná vált egy kiemelt nemzeti intézmény vezetésére.

• Betelt a pohár: Alföldi „verbális nemi erőszakot” alkalmazott

Hozzátette, a direktort hétfőre berendeltette az irodájába. A sajtóban megjelentek szerint a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján az igazgató beszámolója után lehetőség volt kérdéseket is feltenni. Ekkor Sinkovits Szilvia, a Jobbik-közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársa Alföldi Róbertet arról kérdezte, hogy: azok után, hogy Nagy József műveit provokatív és megosztó módon vitte színpadra, nem gondolja, hogy le kéne mondania? Alföldi erre röviden úgy válaszolt először, hogy nem.

A Heti Válasz beszámolója szerint az igazgató ezután visszakérdezett, hogy az újságíró melyik műre gondol, és melyik előadást látta egyáltalán, amelynek alapján ez a véleménye alakult ki. Erre az újságírónő bevallotta, hogy nem látta a darabot, viszont látta Madách Az ember tragédiájának római színében az orális jelenetet. Alföldi erre úgy reagált, hogy ajánlja, olvassa el a római színt. Az újságírónő erre megkérdezte: „Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?” „Meg bizony” – hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: „Önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében”.

(MTI)


Palcsó Sándor • 752011-05-20 16:22:49
Nagyszerű!!! Ez sokaknak igen pozitív hír!!! Újra csak azt mondhatom, letehetetlen olvasmány Palcsó Sándor könyve.
Bánk bán • 19612011-05-19 11:38:38
Már kapható a Bánk bán CD (3 lemez), mindössze 5.000 Ft. Opera Shop információ.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 379622011-05-19 00:15:07
Egyetértek megállapításoddal. Ehhez teszem hozzá a ma esti emelkedett Rigoletto-előadást is! Bár José Bros nekem nem igazán tetszett, a hangja sem a régi már, szerencsére nem rajta múlott az előadás sikere; az 1995-ös budapesti fellépésén - amikor Gruberova partnereként lépett fel a Budapest Kongresszusi Központban a Garcia Navarro vezényelte opera-gálán - ragyogó magasságaival tűnt ki, és a bel canto-operák tenor szerepeivel aratta is sorban sikereit. De mára megkopott a hangja, meg kellemetlenül éles, feszített, görcsös. Színpadi jelenléte is olyan jelentéktelen – ami a rendezésből is fakad persze… Annál inkább elnyerte tetszésemet, és a publikumét, a Gildaként fellépő Patrizia Ciofi! Nagyon szép hang az övé, mely hangfajában a lírai és a drámai szín között jól egyensúlyoz: Gildája nem finomkodó, nem csicsergő, nem lebegő, nem „koloratúr”-kodó”, hanem minden regiszterében igazi „Verdiül” szól; erőteljes szopránja így is könnyedén birkózik meg - a felső regiszterében is –énekelnivalóival, énektechnikája perfekt és üzembiztos, kihozza a maximumot, és maga a hang szárnyal a magasságokban., miközben vivőereje nem apad. A színpadi alakítására sem lehet panasz. Őszinte, személyes sikert aratott, megérdemelten. Az utóbbi évek egyik legjobb Gildáját hallhattam-láthattam tőle az Operaházban! És Kálmándi Mihály a címszerepben szintén "aratott"! Legutóbb egy jól sikerült Luna grófjának tapsolhattam, most pedig Rigolettoként nyújtott emlékezeteset. Az ő kettősük emelte meg a színvonalat, és tette örömtelivé, ünnepivé ezt a mai estét az Operaházban.
Az Otello és a Rigoletto aránylag jól sikerült második előadásai miatt sajnálhatjuk igazán, hogy az idei "Májusünnep"-fesztivál leggyengébb láncszemeként a Manon Lescaut előadásait kell elkönyvelnünk. Végül is, Renée Fleming áriaestje is egy kellemes színfoltja volt a programsorozatnak, így az elmúlt másfél hét operai eseményeit összegezve inkább pozitív a szaldó.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 379242011-05-18 01:24:10
"akkordjaira"; "felülkerekedett"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 379232011-05-18 01:21:46
Igen megragadó, sikeres Otelló-előadást hallhattunk este az Operában. Bándi Jánosnak a régi-új címszerepében ma nincs párja Pesten...! Rost Andrea Desdemonája számomra kevésbé hatott a reveláció erejével; egysíkú portrét formál meg, s főleg a kottahű éneklésre koncentrál. De jó irányba halad ezzel: ha teljesen beérik, ideális szeretője és szenvedőtársa lesz Otellónak. Fokanov Anatolij kígyósimaságú alattomossága ezúttal is telitalálat. Cassió fontos szerepében a szimpatikus Fekete Attila érzi jól magát. A zenedráma utolsó akordjaira lehulló függönyt követően tapsorkán kerekedett, miközben a zene szépségétől átlényegülő, a zenedráma bűvöletéből kitörő Kovács János karmester mintha egy könnycseppet törölt volna ki a szeme sarkából, ahogy kifelé haladt a zenekari árokból...
Régen kerültem ennyire egy élő Otelló-előadás pozitív hatása alá, mint ami ezen az estén velem megesett! Verdi operájának zsenialitása most is, mindenen felül kerekedett!!!
Giuseppe Verdi • 11182011-05-18 00:38:19
Kálmándi Mihály operaénekessel készített interjút Spangel Péter. A Fidelion megjelent írást belinkelem ide: Kálmándi Mihály: Álmom Boccanegra

Kiemelem ebből az alábbi bekezdést, melyben Kálmándi nagyon érdekesen beszél arról, hogy számára mi jelenti a Verdi-muzsika lényegét:

„- Az itáliai zeneköltő operái közül a honlapja szerint pillanatnyilag tíz bariton-főszerepét énekli idehaza és szerte a világon. Főként autentikus Verdi-interpretátorként tartja önt nyilván a nemzetközi operaélet.

- Igen. A Verdi-muzsikálás lényege: nem a kottafej, nem a melódia, nem a ritmus, hanem a hangsúly. A Verdi-hangsúly magába foglalja az intonációt, a frázist, a szöveget. Én ezt Olaszországban tanulom - most is. A Verdi-hang erőteljes, nagy vivőerejű, elbírja az erőteljes hangsúlyokat, lágy, sötét és hajlékony, kitűnő magasságokkal, tudjon frazeálni is, és amikor ez mind összeáll, akkor jön az egész lényege, a recitálás, a Verdi-recitálás, az énekbeszéd, aminek központja az, amire Verdi mindent írt, a szöveg. De hogy ez a realizáció szempontjából hogyan történik, az is egy titok. Mindenesetre az olasz nyelv birtoklása szerintem nélkülözhetetlen... Minden szerepnek más a szövegszerkezete, más a hangsúlya, más a lelkiállapota, nem lehet összehasonlítani őket. És mindegyik mégis Verdi. Az egyéni kvalitásokon túl a legfontosabb a technikai felkészültség, mely ideális esetben egy harmonikus mester-tanítvány kapcsolatban jöhet létre. Esetemben dr. Sipos Jenő volt az, aki állandóan jelenlévővé tette nálam a Verdi-fachban oly nélkülözhetetlen „appoggio"-t, vagyis a 'támaszt'. Köszönet érte!”

Kedvenc előadók • 23502011-05-17 23:55:17
Az ember maradjon hû önmagához


Elina Garanca közelről

Új Ember, 2011. május 8.

Szőke démon vagy érzéki angyal? Tartózkodó, királynői alkat vagy észvesztően forróvérű Carmen? Milyen ember és művész a harmincöt éves lett mezzoszoprán, aki kíváncsiságból már minden zenés műfajt kipróbált, és hihetetlenül tudatosan, fegyelmezetten építi világkarrierjét? Tévéfelvételein lovas amazon vagy táncos musicalsztár, máskor hatalmas koncerttermeket betöltő, meleg csengésű hangján spanyol dalrepertoárral bolondítja meg hallgatóit. Elina Garanca a Holender-éra egyik legnagyobb felfedezése Bécsben, ahol 2003-ban debütált a Parasztbecsület Lolájaként. Gyorsan felívelő nemzetközi karrierje hamar a MET-be és a Covent Gardenbe szólította, és ma már otthonosan mozog a világ legtekintélyesebb operaházaiban és koncerttermeiben. Az osztrák operarendező, Otto Schenk szerint a színpad ugyan elsősorban a tehetséget követeli meg, de nem hátrány, ha valaki még jól is néz ki. Tehetség és szépség, idegen nyelvek ismerete, rátermettség, hidegvér, akarat és forró színészi játék oly szerencsésen keverednek ebben a beszédes, a média előtt mégis ritkán megnyilatkozó művészben, hogy amikor az ember éppen azt hinné, kiismerte, elbizonytalanodik, vajon nem szerepet játszik-e megint. Zöldeskék szeméhez, szőke hajához - amely, mint nevetve mondja, nem természetadta - nem feltétlenül illik mély beszédhangja.

- Nem mondom, hogy nem izgatja a fantáziám az Éj királynője, Lucia vagy Gilda - némi megerőltetéssel elénekelem ezeket a szerepeket is. A mezzo még nőies hang, de ritkább és talán érdekesebb. Nem annyira az a fontos, hogy mely szerepeket énekel az ember, hanem a szereptanulás, az eredményhez vezető tanulságos út. Ahogy a bátyám mondja: az opera is csak játék: nem más, mint esemény. Egyszer láttam egy életunt Orlofsky herceget. Figyeltem körülötte A denevér elegáns, parvenü közönségének kiégett arckifejezését, és rádöbbentem, milyen nagy szerepe van egy-egy figura megformálásában a megfigyelésnek. Szeretem tanulmányozni a jellemeket.

Nemrég a Staatsoper történetében első ízben bemutatott Donizetti-opera, az Anna Bolena tragikus sorsú királynéjának ellenfeleként, Jane Seymour szerepében állt színpadon. Hogyan készült rá, és hogyan viszonyul a riválishoz, Anna Netrebkóhoz, akivel a média oly szívesen ugrasztaná össze?

- Volt egy sikeres film a Tudorokról, de könyvekben és az interneten is minden információ elérhető a történelmi háttérről, a korról, a szokásokról, a ruhákról... Sokat olvastam a témáról. Annát 1998 óta ismerem, a szentpétervári Mariinsky Színházban találkoztunk. Természetes, kollegiális a kapcsolatunk. Az Anna Bolena kimerítő próbáin apróságokkal, de segítettük is egymást. Nem vagyunk riválisok, nem is lehetünk. Az operatörténetben mindig is voltak nem rivális párosok, mint Callas és Simionato, akiknek a hangja különösen vonzó volt együtt. A mi hangunk esetében is így lehet: ezt bizonyítja a Capuletek és Montague-k előadásainak és felvételének sikere.

Zeneszerető családba született...

- Kétéves voltam, amikor édesanyám, Anita Garanca magával vitt a zeneóráira. Nem volt velem baj, miközben tanított: amint megszólalt a zongora, én hallgattam és figyeltem. Apámtól pedig, aki karmester volt, szereztem némi ismeretet az együttesről, az énekkarról. Úgy emlékszem, már hatévesen megismertem az élet realitásait. Nyaranta negyven fokban szénát gyűjtöttem a mezőn, télen pedig segítettem kiemelni a cukorrépát a kemény földből. Kislányként hercegnő akartam lenni. Szereztem valahonnan egy angyalparókát, és anyám ruhatárának legjobb darabjaiba burkolózva illegettem magam a tükör előtt. Amikor tizennyolc évesen kijelentettem, hogy operaénekes leszek, szüleim meglepődtek és vehemensen tiltakoztak. Én azonban hajthatatlan maradtam, már akkor is keményfejű voltam. Beiratkoztam a rigai zeneakadémiára. A pályát azután a helyi operában, illetve Memmingenben és Stuttgartban kezdtem.

Felfedezése nem váratott sokáig magára. Agnes Baltsa hirtelen lemondta athéni fellépését, Kassarova gyermeket várt, és csak tíz nap volt hátra az Anna Bolena előadásáig. Merészen igent mondott a felkérésre, habár addig nem állt komoly operaszínpadon, és soha nem látta a Bolena kottáját. Az előadás sikere futótűzként terjedt el a szakmában. Honnan vette a bátorságot a beugráshoz?

- Igazán ma sem tudom. Ha azonban eldöntök valamit, szeretek azonnal és racionálisan cselekedni. Fárasztanak a hathetes próbák, főként a technikaiak, amikor négy-öt órát áll az ember hiába a színpadon. Kiég, unott és fáradt lesz, mire eljön a premier. Ha hoszszú a próbaidő, az énekes nem készül föl igazán, és az időt csak fecsérli. Perfekcionista vagyok, ismerem magam, és szeretek a lényeges kérdésekben magam dönteni. Így van ez például, ha több nadrágos szerepet kapok: egyszer csak megijedek, hogy a férfiruha majd a hajlamaimat is befolyásolja. Ilyenkor álljt parancsolok, és más szerepre várok.

Ezért fordul elő az, hogy egy szerepet, fellépést a legnagyobb várakozások ellenére is képes lemondani...

- Néha elfáradok, vagy éppen fáj a torkom - hiányzik a jó beállítottság. Ilyenkor inkább nem lépek színpadra. Egyetlen estét sem lehet előre kiszámítani. Persze bosszantó, ha az ember kiteszi a lelkét is, és a siker nem a várakozásnak megfelelő. „Nem tetszik a szeme színe" - írja a kritikus. Ugyanakkor néha éppen akkor a leghangosabb az elismerés, a számtalan függöny elé tapsolás, amikor az ember maga úgy érzi, hogy nem tudta legjobb formáját hozni.

Nagyon szereti a spanyol zenét. Nyilván nem véletlen, hogy a férjével, aki karmester, Malagában laknak.

- A kiskocsmák és a flamenco ritmusa a mindenem. Egyszer egy cigány asszony - lehetett vagy száztíz éves, csont és bőr, de a szemei tüzesen égtek - olyan hatással volt rám, hogy azonnal ki kellett próbálnom magam ebben a műfajban is. Az egyszerű, mindennapi spanyol élet, az emberek viselkedésének, gesztusainak megfigyelése sokat segített Carmen megformálásában, aki tehetséges, büszke és önálló fiatal nő. Sok van belőle bennem.

Carmen az egyik emblematikus szerepe lett...

- Az alig ezer néző előtt lezajlott első rigai Carment még kísérletként fogtam fel, és nem akartam nagydobra verni, de felfigyelt rá a világ. Beindultak a felkérések, meghívások. Mindenki Carmenként akart látni-hallani. Megismerhettem a világ legnagyobb Don José-alakítóit. Az egyik kicsi, a másik kövér, a harmadik szenvedélyesen beleéli magát a szerepbe. Carmen hatalmas kihívás és nagy kísértés. Az operafilmet egy időben több mint ezer mozi vetítette a világon, ez kétségtelenül szívet melengető érzés. Bécsben a 2010-es fellépések lemondása után (ismétlem, valóban beteg voltam!) 2013-ban énekelek Carment. Az embernek csak két hangszála van, tőlük függ minden. Nem tehet mást, mint hogy kíméli őket, és imádkozik. A lemondással járó kellemetlen sajtóvisszhangot már el is felejtettem. Nem szeretek rágódni dolgokon. Lettországban létezik egy közmondás: „Ne nézz sokat a múltba, nehogy háttal kerülj a jövőbe!"

Hogyan képzeljük el otthonában, szabadidejében?

- Legszívesebben házi ruhában és papucsban vagyok, szeretem a lezser öltözéket. Bár harminc fölött egyre inkább felfedezem, hogy nő vagyok, és egyre jobban szeretem az elegáns ruhákat, nincs szükségem márkás retikülre, hogy boldog legyek. Sokkal inkább arra, hogy magam dönthessek a szerepeim, sorsom felől, és ne kapjak olyan rajongói leveleket - ha mégoly jó szándékúak is -, amelyekben jó tanácsokat osztogatnak családalapítással, „itt az idő" gyermekekkel kapcsolatban. Én is számolok, és ha csakugyan elérkezik az ideje, ideiglenesen le fogok tudni mondani a karrierről.

A németje olyan, mintha az anyanyelve lenne. Hallottam, hogy autodidakta módon tanulta...

- Arabella Kiesbauer show-it hallgatva. Női problémákról így alaposan bővült a szótáram, bécsi operai estéken a galérián ácsorogva pedig némi dialektus is ragadt rám. Hányszor csodáltam a ház szépségét, és csak álomnak tűnt, hogy egyszer szólistaként állhatok a színpadán! Az ember, amikor az öltözőn vagy a színlapon meglátja a nevét, magába, majd az égre tekint, és óhatatlanul meghatódik. Mi következhet még? Eboli és Santuzza? Már szinte mindent elértem. A legfontosabb számomra az, hogy pályám végén elmondhassam majd: mindennek volt értelme, és mindig hű maradtam önmagamhoz.

Reviczky Katalin (Bécs)

















Operett, mint színpadi műfaj • 18202011-05-17 08:01:35
A MüPA honlapjáról:

"Gálaest Kovács József operaénekes emlékére

A Táncdalfesztiváltól az Interoperettig
2011. május 17. 19:30 - 21:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kovács József, a közelmúltban elhunyt operaénekes májusban lenne 65 éves. Ennek emlékére a Memory-Interoperett társulata koncertet ad 2011. május 17-én 19 óra 30 perctől a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

A műsor jellege az éveken keresztül a különböző közszolgálati médiumokban élőben sugárzott Újévi Gálakoncertek hangulatát idézi majd a társulat neves művészeitől megszokott színvonalon. Akik az elmúlt húsz évben szívesen követték figyelemmel a nagysikerű produkciókat a televízió előtt ülve vagy akár a Pesti Vigadóban, akár a Belvárosi Színházban közvetlen közelről, azok ismét maradandó élményt kapnak, ha megtekintik az előadást. Míg azok, akiknek eddig nem volt alkalmuk betekinteni az opera, az operett és a musical műfajába, ezúttal Korcsmáros György, Jászai Mari-díjas érdemes művész rendezésében és olyan neves művészek, mint Arany Tamás, Auksz Éva, Balogh Csaba, Bellai Judit, Boncsér Gergely, Csák József, Csengeri Attila, Csutka István, Dániel Gábor, Egri József, Egyházi Géza, Fonyó Barbara, Frankó Tünde, Helena Holl, Hruby Edit, Kállay Bori, Keszler Éva, Ladinek Judit, Mahó Andrea, Molnár Marica, Nagy Ibolya, Szalai Csilla, Szeredy Krisztina, Teremi Trixi, Tóth János, Vadász Zsolt, Várkonyi Szilvia vagy Xavier Rivadeneira tolmácsolásában ismerkedhetnek meg a művészetnek e területével.

A jelenlévőket Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költőnk fogja köszönteni. A Váci Szimfonikusokat Farkas Pál és Pfeiffer Gyula vezényli majd, míg koreográfusként Buzás-Racskó Rita és Molnár Ferenc emelik a rendezvény színvonalát. A fellépők jelmezeit pedig, Rományi Nóra tervezi.

Szeretettel várunk tehát mindenkit a Kovács József tiszteletére rendezett koncerten, hogy a publikumnak örömet okozva tiszteleghessünk a művész emléke előtt.

A Gálaest díszvendége Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.

Rendezvényünkkel támogatjuk a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét."

Élő közvetítések • 11932011-05-17 07:53:14
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 Hangverseny-különlegességek
Sorozatszerkesztő: Veisz Gábor

Búcsúkoncert Ioan Hollander, a Bécsi Opera főigazgatójának tiszteletére

II/1. rész

Km: a Bécsi Állami Operaház Zenekara és Énekkara

1. Wagner: a) Rienzi - Nyitány, b) A walkür - Tavaszi dal (Placido Domingo, vez: Antonio Pappano),
2. Verdi: A trubadúr - Azucena áriája II. felv.-ból (Nadia Krasteva, vez: Zubin Mehta),
3. Offenbach: Hoffmann meséi - Szextett a IV. felv.-ból (Keith Ikaia-Purdy, Boaz Daniel, Eliane Coelho, Michaela Selinger, Marcus Pelz, Herwig Pecorano-ének, vez: Bertrand de Billy),
4. Mozart: Cosi fan tutte - a) Ferrando áriája az I.felv.-ból (Michael Schade), b) Fiordiligi és Dorabella kettőse a II. felv.-ból (Barbara Fritolli, Angelika Kirchschlager, vez: Franz Welser-Möst),
5. Giordano: Fedora - Loris áriája a II.felv.-ból (Ramón Vargas, vez: Fabio Luisi),
6. Massenet: Heródes - Heródes áriája a II. felv.-ból (Boaz Daniel, vez: Bartrand De Billy),
7. Weber: A bűvös vadász - Agáta kavatinája a III. felv.-ból (Soile Isokoski, vez: Peter Schneider),
8. Richard Strauss: A hallgatag asszony - Morosus áriája (Thomas Quasthoff, vez: Peter Schneider),
9. Donizetti: Linda di Chamounix - Linda áriája az I. felv.-ból (Stefania Bonfadelli, vez: Marco Armiliato),
10. Wagner: Trisztán és Izolda - Izolda szerelmi halála (Waltraud Meier, vez: Antonio Pappano),
11. Verdi: A szicíliai vecsernye - Monforte áriája a III. felv.-ból (Leo Nucci, vez: Marco Armiliato),
12. Rossini: Tell Vilmos - Tell áriája a III. felv.-ból (Thomas Hampson, vez: Fabio Luisi),
13. Lehár: A víg özvegy - Kettős az I. felv.-ból (Angelika Kirchschlager, Michael Schade, vez: Franz Welser-Möst),
14. Hiller: Az álomfaló csodamanó - a csodamanó dala (Herwig Pecoraro),
15. Puccini: Gianni Schicchi - Rinuccio áriája (Saimir Pirgu, vez: Marco Armiliato), 1
16. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara (énekkar, vez: Thomas Lang),
17. Mozart: Figaro házassága - A grófné áriája a III. felv.-ból (Barbara Fritolli, vez: Bertrand de Billy),
18. Bellini: Az alvajáró - Amina áriája a II. felv.-ból (Diana Damrau, énekkar, vez: Marco Armiliato)

(Bécsi Állami Operaház, 2010. június 26.)

(2., befejező rész: jövő kedd 19.35)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19222011-05-16 00:14:34
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


Bródy Tamás – Kristóf Károly: Rózsaág
Dal

(4,2 perc)

Az 1.300, sorszám alatt említettem ezt a rádiófelvételt, elhangzott a Petőfi rádióban, 1978. február 5, 23.10-24.00. „Összeállítás Bródy Tamás szerzeményeiből”.

Most megtaláltam a felvétel első sugárzásának idejét: 1964. szeptember 04.
Közreműködött a Magyar Rádió Esztrádzenekara a szerző, Bródy Tamás vezényletével.


Szintén jeleztem korábban (1.531. sorszámnál), hogy e dalt Házy Erzsébet a TV-ben is elénekelte.

1972. március 24., MTV 20.50 - 21.25

„Vezényel a szerző” - zenés beszélgetés Bródy Tamással

Km.: Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, a Fővárosi Operettszínház táncosai, valamint régi filmfelvételekről: Mezei Mária, Turay Ida, Latabár Kálmán és Sárdy János

Műsort vezette: Kudlik Júlia és Rátonyi Róbert

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Koreográfus: Hidas Hedvig és Bogár Richárd
Operatőr: Darvas Máté
Rendező: Seregi László


Házy Erzsébet művészete és pályája • 19212011-05-16 00:13:33
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Lehár Ferenc: Éva

Az 1.402. és 558. sorszámokon részleteztem ennek a Lehár-operettnek a rádiós keresztmetszetét.

Pontosítom az elhangzás dátumát. Nem 1965-ben hangzott el először a rádióban, hanem 1964. június 15-én.

Szöveg: Alfred Maria Eillner és Robert Bodantzky

Magyarra Gábor Andor fordította.

Rádió Dalszínháza – keresztmetszet

A részletekben közreműködik: Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány
- Vidám kettős „Pipsi drága, Pipsi” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)
- Éva belépője (Házy)
- Pipsi és Octavian kettőse „A félhomályos utcán” (Zentai Anna, Udvardy Tibor)
- Éva belépője (Házy)
- Éva és Pipsi kettőse (Házy, Zentay)
- Éva és Octavian szerelmi kettőse „Szőkém, kicsi hamupipőkém…” (Házy, Udvardy)
- Éva-keringő (Szőkém, kicsi hamupipőkém….S hogyha csak egy percig volnál szép, és aztán köddé omolnál szét…” (Házy)
- Induló: Zentay, Házy, Udvardy, Kishegyi, énekkar
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19202011-05-16 00:12:58
(Ezt a két operát hoztam a Házy Erzsébet összes operaházi szerepe blokkban (lásd.: 1.019 és 1.020 sorszámoknál)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19192011-05-16 00:12:17
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Ismét egy operaközvetítés, mely kimaradt az 1.486 sorszám alatt jegyzett listáról:

1964. május 24. Petőfi Rádió 17:00: Közvetítés az Erkel Színházból


Karl Orff: Az okos lány – A lány
Vígopera 12 képben

Fordította: Romhányi József

Díszlet és Jelmez: Makai Péter
Koreográfia: Seregi László

Rendezte: Mikó András
Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

A király: Melis György
A paraszt: Domahidy László
A LÁNY: HÁZY ERZSÉBET
A börtönőr: Hámory Imre
A szamárhajcsár: Palcsó Sándor
Az öszvérhajcsár: Katona Lajos
Első csibész: Mátray Ferenc
Második csibész: Galsay Ervin
Harmadik csibész: Várhelyi Endre
A király muzsikusai: Koren Tamás, Tauz István, Szilágyi Mihály
A mesemondó:Tóth József

(a május 9-i bemutató előadás hangfelvétele)


Az este másik – a rádió által közvetített - operabemutatója Gian Carlo Menotti: A telefon című egyfelvonásos volt. Házy Erzsébet nem ezen az előadáson, hanem másnap, május 10-én, a második szereposztásban mutatkozott be Lucyként, A Férfi alakítója Bende Zsolt volt.

Fordította: Huszár Klára

Díszlet: Makai Péter
Jelmez: Szeitz Gizella

Rendezte: Huszár Klára
Karmester: Borbély Gyula

(tudomásom szerint A telefon második bemutatóját a rádió nem közvetítette.)

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19182011-05-16 00:11:32
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


Giovanni Battista Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló

/La serva padrona, 1733. Nápoly, Teatro San Bartolomeo/

Intermezzo két részben

Az 548. sorszám alatt szóltam erről a rádiófelvételről.


Rádió Dalszínháza teljes felvétele, magyar nyelven

Szövegét Gennaro AntonioFederico nyomán Blum Tamás fordította.


Szereposztás:

Zerbina, az úrhatnám szolgáló - Házy Erzsébet
Uberto, az idős agglegény, módos gazda – Dene József
Vespone, a beszélni is rest szolga – néma szerep

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Borbély György

Pótlásként megadom az első rádióközvetítés dátumát: 1964. április 14.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19172011-05-16 00:10:38
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek


1963. december 25. Kossuth Rádió, 19.05:

Johann Strauss: A denevér

Rádió Dalszínháza bemutatója. Erről már szó volt az 1.383. és 540. sorszámok alatt.

A Lehel György vezényelte stúdiófelvételen az ismert nagy nevek mellett (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc, László Margit, Melis György, Radnay György, Kozma Lajos, Ilosfaly Róbert, Palcsó Sándor, Mednyánszky Ági és Alfonzó) a névtelen „tömeg” hangjait is kiosztotta a rendező, Mikó András: mások mellett közéjük tartozott a pályájuk elején tartó Andor Éva, Bordás György, Fülöp Rózsa, Karizs Béla, Kiss Gyula, Kovács Eszter, Turek László.

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19162011-05-16 00:10:03
Kedves történet, visszaemlékezés...
Bánk bán • 19272011-05-16 00:08:34
Közbevetőleg: ezt az adást megismétli a Bartók Rádió május 17-én, kedden, 18:45 órától.
Renée Fleming • 8602011-05-15 19:21:27
„Az énekesnő különleges, jellemzően tizenkilencedik század végi-huszadik század eleji, népszerű és ritkábban hallható dalokat, áriákat tartalmazó válogatással érkezett európai koncertturnéjának második állomására. Renée Fleming interjúiban gyakran utal arra, hogy feladatának tekinti a dal- és operairodalom ritkaságainak közönséggel való megismertetését, így világos, hogy műsorának összeállításakor a művészi és praktikus okok mellett pedagógiai szempontokat is figyelembe vett. Nyilván nem arról van szó, hogy Dvořák Ruszalkáját, Puccini Mimijét vagy Lehár Víg özvegyét meg kell ismertetni a nézőkkel, de ha ezt a programot nem ő énekelte volna - mostanság, amikor a dalestek száma egyébként is csökkenő tendenciát mutat -, nem biztos, hogy hasonló gyorsasággal fogytak volna a jegyek, és teltházas koncerten hallgathattuk volna a Massenet- és Leoncavallo-áriákat vagy a Strauss-dalokat.”

A Fidelio honlapján mától olvasható Kelemen Orsolya recenziója Fleming áriaestjéről: Majdnem tökéletes

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3872011-05-15 15:07:57
A vasárnapi (mai) adást megismétli a Bartók Rádió május 17-én, kedden, 18:45 órától.

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 3862011-05-15 14:46:55
2011.05.15. Bartók Rádió

14.00 Kritikus füllel

Erkel: Bánk bán - az opera ősváltozata

Busa Tamás, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Bándi János, Kertesi Ingrid, Kálmándy Mihály, Szegedi Csaba - ének,
a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara,
vez. Héja Domonkos

A kiadványról Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget

Szerkesztő: Katona Márta

(60 perc)

A műsor második részében részletek hangzanak el a lemezről.


A Fidelio honlapjáról idemásolom:É

A Magyar Állami Operaház az Erkel-mű bemutatásának 150. évfordulójára háromlemezes CD-felvételt adott ki. A kiadvány a Bánk bán ősváltozatának zenei anyagát örökíti meg – azt a változatot, amely a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából 2010. november 6-án és 7-én, több mint hetven év után csendült fel újra az Operaházban.
A bemutató évfordulójára készült lemezfelvételen a Magyar Állami Operaház zenekara, kórusa és magánénekes művészei hallhatók: Bándi János, Kertesi Ingrid, Lukács Gyöngyi, Fekete Attila, Kálmándy Mihály, Perencz Béla, Busa Tamás, Szegedi Csaba és Beöthy-Kiss László. Vezényel: Héja Domonkos.
A Bánk bán Erkel Ferenc legközismertebb operája. A teljes mű bemutatója 1861. március 9-én, tehát idén éppen 150 esztendeje volt a Nemzeti Színházban. Az Operaház megnyitó díszelőadásának műsorán, 1884. szeptember 27-én csupán a mű első felvonása szerepelt, a teljes operát néhány nappal később, október 1-jén adták elő, s azóta a dalszínház repertoárjának állandó darabja.
A Bánk bán partitúráján az évek során több idegenkezű átdolgozás történt: 1939-ben kettő (bemutató: 1940. március 15., Budapest, Magyar Királyi Operaház, Rékai Nándor-Oláh Gusztáv-Nádasdy Kálmán; a mű bariton címszerepre történő átdolgozása és bemutató: 1953. március 23., Budapest, Magyar Állami Operaház, Rékai Nándor-Oláh Gusztáv-Nádasdy Kálmán; az új változat tenor címszerepre történő átdolgozása); 1953-ban (az 1939-es tenorváltozat Kenessey Jenő által végzett további átdolgozása). A köztudatban „Bánk bán-opera"-ként a Rékai-Oláh-Nádasdy féle változat él, a szerző által jóváhagyott, illetve vezényelt partitúra anyagát több mint hetven évig nem hallhatta a közönség. A most kiadott ősváltozat a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének 2008-as, kritikai kiadása.
A Bánk bán több szempontból is az érett mester pályaművének összegzéseként értékelhető, amelyben Erkel céltudatosan aknázta ki a külföldi (főleg olasz és francia) és a magyar zenei stílusokban rejlő dramaturgiai lehetőségeket. Erkel Ferenc nemcsak a hazai operatörténet, hanem a Magyar Állami Operaház történetének is meghatározó alakja, az intézmény ezért kiemelt feladatának tekintette a Bánk bán ősváltozatának rögzítését az ünnepi alkalomra. CD-felvételek kiadását hosszú távú céljai közé emelte az Operaház, a maradandó alkotások létrehozása az értékteremtést szolgálja.
A bemutató 150. évfordulója alkalmából kiadott CD-felvételből Horváth Ádám miniszteri biztos szándéka szerint oktatási intézményeknek is juttat az intézmény. A kiadást a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatta.

Joan Sutherland - La Stupenda • 562011-05-14 16:15:15


Mozart: Don Giovanni

Gabriel Bacquier (Giovanni)
Joan Sutherland (Anna)
Pilar Lorengar (Elvira)
Werner Krenn (Ottavio)
Donald Gramm (Leporello)
Marilyn Horne (Zerlina)
Leonardo Monreale (Masetto)
Clifford Grant (Commendatore)

Ambrosian Opera Chorus,
English Chamber Orchestra

Conductor: Richard Bonynge.

Decca 448 973-2
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 378492011-05-13 18:50:29
Operaház: Harangozó Gyula is pályázik a főigazgatói posztra

MTI|2011. 05. 13., 18:25|

Bár a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hány pályázat érkezett a héten lejárt határidőig, az MTI információi szerint összesen öten kérték ki a pályázati anyagot.

A főigazgatói pályázat beadási határideje szerdán járt le. Horváth Ádám, aki jelenleg miniszteri biztosként vezeti az Operaházat korábban többször is kijelentette, hogy pályázik a posztra. Harangozó Gyula az MTI-nek pénteken erősítette meg, hogy beadta pályázatát.

A táncművész, aki korábban már volt balettigazgató az Ybl-palotában, és aki júniusban köszönt le a Bécsi Állami Operaház balettigazgatói posztjáról, elmondta, hogy egy kész csapattal nyújtotta be pályázatát, mert az Operaházhoz hasonló intézményt véleménye szerint nem vezethet egy személy. Így a főzeneigazgatói poszton a nemzetközileg elismert Vásáry Tamás venne részt a munkában.

"Láttam Maazelt és Ozawát dolgozni Bécsben, Sawallischt Münchenben, láttam, hogy a "general music director" napi elfoglaltsága milyen megterhelő volt számukra. Egy ilyen, még mindig sokat utazó tekintély mögé vagy mellé, mint Vásáry Tamás, egy operatív fiatal erőt érdemes állítani első karmesterként, aki azután elsajátítja a mesterfogásokat az idősebb mestertől. Az energikus Héja Domokosra számítanék" - tette hozzá.

Harangozó Gyula a művészeti igazgatói poszton az énekesek hangját ismerő, tapasztalt Kossuth-díjas Tokody Ilonát látná szívesen, aki elősegítené, hogy a magyar énekesek megfelelő feladatokhoz jussanak. A szervezeti kérdésekkel Lőrinczy György foglalkozna, akinek kiterjedt kapcsolatai vannak a művészvilággal, ugyanakkor a fesztiválok szervezésében is komoly tapasztalatokat mutathat fel.

Harangozó Gyula hozzáfűzte: az énekesek és a zenészek körében népszerű mostani első karmesterrel, Kovács Jánossal is beszélt, aki a tiszteletbeli első karmesteri pozíciót készséggel elfogadná. "A balettel kapcsolatban is van elképzelésem, de ezt még nem mondanám el, annyi bizonyos, hogy a szakmámból adódóan a fél szememet rajtuk tartanám"- jegyezte meg Harangozó Gyula, hangsúlyozva, hogy nagy rutinja van a szervezésben és a nyugodt légkör megteremtésében.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az MTI többszöri megkeresésére sem adott választ arra, hány pályázat érkezett az Operaház főigazgatói posztjára. Az MTI azonban úgy tudja, összesen öten kérték ki a pályázati anyagot, és a beérkezett pályázatokat a jövő héten bírálja el a bizottság. A testület tagja a szaktárca képviselői mellett Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára, Kiss János, a Győri Balett igazgatója, Popa Péter, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének főtitkára, Victor Máté, a Magyar Zenei Tanács elnöke és Devich János, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori tanácsadója.

Renée Fleming • 8242011-05-13 18:15:30
Segítek: rákattintva egyszerűbb lesz elolvasni a cikket
Bánk bán • 19132011-05-13 17:59:32
Úgy hallottam, hogy a lemezborítóval volt valami gond, és újra kellett nyomtatni. Ezért és a nyomdai átfutás elhúzódása miatt késik az ős Bánk bán-lemez forgalomba hozatala. Állítólag, napokon belül kapni lehet majd - állítják az Opera Shop munkatársai. Ők is nagyon várják már...
Renée Fleming • 7912011-05-12 00:40:08
Renée Fleming estje az Operaházban így vagy úgy, de emlékezetes marad számomra. Nyilván a hangja már nem olyan tündöklő, mint fénykorában volt, és én is többet vártam tőle az egy évvel ezelőtti fenomenális Armidájára visszaemlékezve. Kár, hogy a „belcanto” most nem képviseltette magát a koncerten, így csak a „bel canto” illúziójában részesedtünk. De szerintem, ez sem kevés, különösen, hogy sokunknak most adatott meg először, hogy tényleg élőben és közelről is halljuk-lássuk kedvencünket. A fogadtatás, a nagy ünneplés nem is maradt el. A négy ráadást követő „standig ovation” mindenesetre ennek jele. A legendás amerikai szoprán, a műsor előzetes ismeretében, jó érzékkel válogatta össze azokat az operarészleteket, melyek a hang jelenlegi állapotában még élményt nyújtanak a „mezei” közönségnek. Fleming nem hazudtolta meg önmagát, így azt kaptam, amit vártam.
A koncert után a Vörös Szalonban, meg kint a galérián, hosszú sor kígyózott hogy dedikáltasson valamit Fleminggel; az elsők között volt szerencsém egész közelről "szemügyre venni" napjaink szoprán csillagát. Csupa báj, kellem, mosolygás, közvetlenség. Közben Rost Andrea is megjelent, aki előzőleg Batta András rektorral beszélgetett kint a folyosón. Most átjött kolléganőjéhez, hogy néhány szót váltson vele, mielőtt távozna innen. Megfigyelhettük, kik a közelben álltunk, hogy Fleming, milyen örömmel üdvözölte „kolléganőjét”, akik megengedtek maguknak egy kis csevejt. A fotósok is bezzeg kattogtatták masinájukat… Majd Rost távozott, Fleming pedig újra nekigyürkőzött és türelmesen, kedvesen, tovább írogatta aláírását az elébe tevő „rekvizitumokra”… A MET „élő” vetítései után – közben – itt Pesten üdvözölnünk az amerikai szopránt, mindenképpen maradandó élmény marad többségünknek. Gondolom.
Operett, mint színpadi műfaj • 18192011-05-11 23:35:25
Kedves törpekirály!
Nagyon köszönöm, hogy beírtad a kritikát, és hangsúlyozottan, a német szövegnek a fordítását!
Üdv.:
Búbánat
Pál Tamás, karmester • 1002011-05-11 23:31:53
100
Társművészetek • 6382011-05-10 20:31:33

Az ember tragédiája a Nemzeti Színházban - Alföldi Róbert rendezésében - fotógaléria.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19122011-05-10 14:38:04
Köszönöm.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19102011-05-09 23:55:01
Helyesbítek: nem az URH adó, hanem a Kossuth Rádió közvetítette a Figaro házasságát az Operából.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19092011-05-09 23:50:31
1963. november 30. URH Adó, 19:20

Mozart: Figaró házassága - közvetítés a Magyar Állami Operaházból

Az 1963. november 8-i felújítás hangfelvétele

Gróf Almaviva: Melis György
A grófné: Osváth Júlia
Susanna: László Margit
Figaro: Faragó András
Bartolo, orvos: Szalma Ferenc
Marcellina: Szilvássy Margit
Basilio: Rösler Endre
CHERUBINO: HÁZY ERZSÉBET
Antonio: Galsay Ervin
Franchette: Erdész Zsuzsa
Don Cursio: Kishegyi Árpád
Első leány: Huduba Róza fh.
Második leány: Kovács Eszter fh.

Vezényel: LAMBERTO GARDELLI mv.

(168 perc)

Házy Erzsébet Cherubino szerepét huszonkét éven át énekelte az Operaházban 1954 és 1976 között. Lásd még a 938. sorszámnál.


Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 5052011-05-09 23:21:04
A napok dátumát elírtam. Helyesen:
2011.05.10. kedd 14.35
2011.05.11. szerda 14.35
2011.05.12. csütörtök 14.35
2011.05.13. péntek 14.35

Az ismétlések mindig a rákövetkező nap éjjelén: 23.34-kor
Operett a magyar rádióban (1950-1980) • 5042011-05-09 23:14:42
Kossuth Rádió

2010.05.11., 14.35: Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai

A magyar operett történet jellegzetes állomásai Az operett a legmagyarabb színházi műfaj. Olyannyira, hogy a magyar színészek játsszák a legjobban. Akár mit is jelentsen ez: a vérükben van. Az operett igazi hungarikum, mert a legjobban jellemzi a magyar népet. Ilyenek vagyunk. Túlélők, és az operett a túlélők műfaja. Ebben az országban mindig tragédiák történnek, és az abból való kilábalást a szerencsének, az ötletességnek és a humorérzéknek köszönhetjük. Szeretnénk hősök lenni, de ritkán adatik meg és nagy árat szoktunk fizetni érte. Operettország -sütik ránk néha. Ezt lehetne szégyellni, de nem érdemes, mert ez van. A német operett színházakban, a színészeknek azt mondja a rendező: legyen magyar! érezze! Értelmiségi közegben, mindig lenézték az operettet, mert zenés. Ami zenés, az csak könnyed lehet, bugyuta, értelmetlen. Ehhez képest, a magyar operett története 1860 óta, a magyar társadalom története is. A magyar operettekben és daljátékokban megjelenik a függetlenségért való küzdelem, a magyarság megmaradásáért való aggódás, a parlamenti csatározások, aztán a proletárdiktatúra, a konszolidáció. A magyar nép mindenen való túlélésének története. A vége mindig hepiend, de soha nem felhőtlen, bár mindenki tapsol. Túlélni jó.

1.rész: Konti József és Huszka Jenő
A népszínmű operetté változása a kor nagy színésznőinek, Blaha Lujzának és Pálmai Ilkának köszönhetően. A primadonnák nadrágot húznak, és férfiszerepekben hódítanak. Huszka Jenő kormánytisztviselő megírja operettsikereit.
Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc
(Ismétlés: szerda, 23.34)


2011. 05.12., 14.35: Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai

2.rész: Kacsoh: János vitéz - Lehár Ferenc
Fedák Sári nadrágot húz Jancsi szerepében egy matematikatanár, műkedvelő zeneszerző Kacsoh Pongrác dalművében. A parlamenti képviselők összetörik a Tisztelt Ház berendezését. Lehár Ferenc a katonazenekarban masírozva szövi operettálmait, amely beteljesedik.
Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc
(Ismétlés: csütörtök, 23.34)


2011. 05.13., 14.35 Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai

3.rész: Kálmán Imre és Ábrahám Pál
Komolyzenei karrier helyett választották a könnyű műfajt, és lettek világhírűek. A Csárdáskirálynő a Bál a Savoyban, és maga az Operettszínház, ami a háború után menedéket biztosított a színészeknek és a műfajnak egyaránt.
Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: péntek, 23.34)


2011.05.14., 14.35 Tér-Idő - A magyar operett történet jellegzetes állomásai

4. rész: Zerkovitz, Eisemann, Fényes Szabolcs és kísérletek a zenés színházra Korszakokon, divatokon és politikai rendszereken át uralják a színpadokat. Slágergyárosnak és giccsiparosoknak nevezik őket. Holott a pesti dal - Csáth Gézát idézve - megfelelője annak a speciális irodalomnak, ami a fővárost felfedezte. Abban is a fővárosiak szegényes fényűzését. Nekikeseredett züllöttség és fölényes fásultság. Korokon és politikai érákon átívelő dekadencia.
Szerkesztő-riporter: Sándor Erzsi Zenei szerkesztő: Gere Erzsébet Szakértő: László Ferenc (Ismétlés: szombat, 23.34)
Opernglas, avagy operai távcső... • 171912011-05-08 15:01:08
A teljes interjút majd belinkelem, ha on-line is elérhetővé lesz.
Opernglas, avagy operai távcső... • 171902011-05-08 14:59:55
Május 8-án megjelent Új Emberben interjú található Elina Garancával, akivel Reviczky Katalin beszélgetett Bécsben, a most futó Boleyn Anna-előadások időszakában.
Ebből az interjúból idemásolom Garancának magánéletére vonatkozó kitárulkozását - melyben érinti a gyermekvállalás kérdéskörét is:

"- Legszívesebben házi ruhában és papucsban vagyokm szeretem a lezser öltözéket. Bár harminc fölött egyre inkább felfedezem, hogy nő vagyok, és egyre jobban szeretem az elegáns ruhákat, nincs szükségem márkás retikülre, hogy boldog legyek. Sokkal inkább arra, hogy magam dönthessek a szerepeim, sorsom felől, és ne kapjak olyan rajongói leveleket - ha még oly jó szándékúak is - , amelyekben jó tanácsokat osztogatnak családalapítással, 'itt az idő' gyermekekkel kapcsolatban. Én is számolo, és ha csakugyan elérkezik az ideje, ideiglenesen le fogok tudni mondani a karrierről."
Operett, mint színpadi műfaj • 18162011-05-08 14:17:56
Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
Operett, mint színpadi műfaj • 18152011-05-08 14:17:07
A víg özvegy a Szegedi Szabadtéri Játékokon

A 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb és legjelentősebb operettje, A víg özvegy lesz. A mű – hallatlan sikere mellett – zeneileg rendkívül nagyformátumú, az operaházak repertoárján is gyakran szerepel. A művészeti vezetés nem titkoltan azt a vonalat kívánja folytatni az operett színre állításával, amely a Csárdáskirálynővel kezdődött: hangulatban, szellemiségben és sikerében egyaránt. A szereposztás tekintetében a nagy népszerűségnek örvendő közönségkedvencek mellett operaénekesekre is számítanak. A víg özvegy négy alkalommal kerül színpadra.

Kozma Péter (rendező),
Zeke Edit (díszlet-jelmeztervező),
Kesselyák Gergely (karmester, zenei vezető),
Böhm György (dramaturg)

Szereplők:

Herczenik Anna (Glavari Hanna),
Kálmán Péter (gróf Danilovics Danilo),
Haumann Péter (báró Zéta Mirko),
Keszei Bori (Valencienne),
Boncsér Gergely (Camille De Rosillon),
Bajor Imre (Nyegus),
Vida Péter (Raoul Saint Brioche, diplomata), Mészáros István (Sebastian Cascade),
Molnár Piroska, Hernádi Judit, Csákányi Eszter (Konzulnék),
Gárdai Gábor, Szacsvay László (Konzulok)

Operett, mint színpadi műfaj • 18142011-05-08 13:13:59

Molnár Piroska, Csákányi Eszter és Hernádi Judit különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét a nyári Szegedi Szabadtéri Játékokon.

Molnár Piroska a Szegedi Szabadtéri Játékokon idén nyáron A víg özvegyben lép ismét a Dóm téri színpadra. A Nemzet Színészeihez nemrégiben csatlakozott Kossuth-díjas művésznő szerint nagy siker lesz a nyáresti Lehár-operett.

Több szál is fűzi Szegedhez Molnár Piroskát, aki két év után újra a Szabadtéri Játékokon szerepel: idén nyáron A víg özvegyben láthatja a közönség. „Mindig nagyon szívesen vagyok a városban. Sőt, már főiskolásként szerepeltem a Dóm téren, Az ember tragédiájában és a Háry Jánosban, majd szép főszerepeket is kaptam, például a Bánk bán Melindáját."

A művésznő Szegeden érettségizett, méghozzá közgazdasági technikumban. „Ez talán furcsán hangzik, de édesanyám nem bízott abban, hogy a színészetből biztosíthatom a megélhetésemet." Szerencsére Molnár Piroska mégis az előbbit választotta. A Színművészeti elvégzése után legelőször a szegedi színházhoz szerződött.

A Dóm téri nyarakat már csak azért is szereti nagyon, mert sok olyan kollégával találkozhat, akikkel az évad során erre nincs lehetősége. Nyáron két kedves pályatársával együtt lép színpadra. „Csákányi Eszterrel és Hernádi Judittal is többször játszottam már korábban. Barátnőimnek tekinthetem őket." A három nagyformátumú színésznő különleges szerepet kapott A víg özvegyben: hárman egyszerre játsszák a konzul feleségét. Ilyen elképzelésben a Dóm téren láthatják először a nézők az operettet.

Molnár Piroska jófajta kihívásnak tartja, hogy egy számára ismeretlen rendezővel dolgozhat. Hozzáteszi: bár Kozma Péter az USA-ban rendez évek óta, itthon is neve van a szakmában, úgyhogy izgalmas lesz vele dolgozni. „Ennek az operettnek gyönyörű a zenéje és a librettója. A kellemes nyárestéken arra van szüksége az embernek, hogy elandalodjon. A víg özvegy erre tökéletesen alkalmas."

Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 377082011-05-08 12:44:50
Akkor, az Otello- és a Manon Lescaut- fiaskók után, már csak a Rigolettóban fellépő külfüldi hírességekben és persze a hazai kedvencekben bizakodhatunk-reménykedhetünk. No meg,hogy Fleming koncertjére nem felejti "otthon" a MET-ben márkáját; hangját, kisugárzását, kellemét...
Operett, mint színpadi műfaj • 18132011-05-07 15:05:10
Értékmentés másként
Operett

Hír TV

Adás:
2011. május 7. szombat 16.05
2011. május 8. vasárnap 21.30
2011. május 12. csütörtök 16.05
2011. május 13. péntek 9.30

Előzetes:

Hogyan lett igazán magyar az operett műfaja? Mi köze egy távírónak a Marica grófnő világsikeréhez? Miért dobta ki Lehár Ferenc a kritikusokat a Víg özvegy próbájáról? Hogyan élnek ma a primadonnák és kapnak-e még rózsacsokrot az öltözőbe? Oszvald Marika elárulja a jó szubrett titkát! Mi pedig a színfalak mögé tekintünk.

Verdi-felvételek • 3052011-05-04 19:32:34
Verdi: Oberto

Ildar Abdrazakov (Oberto)
Evelyn Herlitzius (Leonora)
Carlo Ventre (Ricardo)
Marianne Cornetti (Cuniza)
Nuria Lorenzo (Imelda)

Chorus of Ópera de Bilbao & Orquesta Sinfónica del Principado de Asturias, Yves Abel

A Mezzo éppen adja...

DVD-n is kijött az Opus Arte-nél.

Verdi első operája igazi bel canto csemege.
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4582011-05-04 16:57:45
Itt egy operakritika az Opera-Világ weblapról:

Lakmé-bemutató a FUGA Építészeti Központban.
Dagmar Schellenberger • 6102011-05-04 16:54:02
Remek!!! Nagy nyeresége lesz a mostanra már kissé "elfáradt" operett-fesztiválnak. Megújulást hozhat minden téren Schellenberger e minőségben (is) való színre lépése...
Operett, mint színpadi műfaj • 18122011-05-02 20:44:29
Miskolci operettgála Regensburgban

2011. május 1. - Miskolci Nemzeti Színház -
A Regensburgi Színházzal évek óta sokszínű kapcsolatot ápol a Miskolci Nemzeti Színház: nem csak alkotóművészek és előadások cseréje valósult meg több alkalommal a két színház között, de néhány évvel ezelőtt közös produkció is készült.

2011 februárjában a Regensburgi Színház Balett Együttese volt a Tánchétvége Miskolcon rendezvény vendége, és ők nyitották meg az ÚjraTáncEgyütt 24 órás nonstop tánc eseményét is a Kamaraszínházban.

Májusban a miskolci színház operettgálája mutatkozik be a Regensburgi Színházban. Sokfelé népszerűsítette már a teátrum a műfajt, legutóbb 2010 novemberében, Izraelben, majd a következő hónapban Miskolcon is látható volt a gála. Ezúttal a németországi nézők tekinthetik meg a Halasi Imre által rendezett Operett csillagai című gálaműsort, melyben közreműködik Bakai László, Bozsó József, Miksch Adrienn, Teremi Trixi, Vadász Zsolt és Csere László, valamint a színház tánckara. A regensburgi színház zenekarát Váradi Katalin vezényli. A németországi gálaesteken Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre olyan műveiből, mint A cigánybáró, A mosoly országa vagy a Csárdáskirálynő hangzanak el részletek.
A regensburgi előadásokra május 1-jén, 2-án, 4-én és 8-án kerül sor. (Theater Regensburg)

Forrás: Miskolci Nemzeti Színház




Bánk bán • 19072011-05-02 20:35:13
Ha már Tallián Tibor Erkel-tanulmányát is említetted: az RTV Részletes e heti számának 64. oldalán egy rövid glosszában ajánló sorok olvashatók az ős Bánk bán lemezről. Úgy fogalmaz: " ...ez jelent meg a Magyar Állami Operaház Opera Stúdiójának első hivatalos kiadványaként. A háromkorongos album melléklete tartalmazza Egressy Benjámin szövegkönyvét - angol fordításban is -, valamint Tallián Tibor Erkelről szóló írását."

(és színes fénykép a még nem kapható ős Bánk bán-felvétel CD-jének borítójáról...)

Egyesek ezek szerint már hozzájutottak a lemezhez. Ám a "hivatalos" helyeken (Rózsavölgyi, Opera Shop, Opera szervezés) továbbra is csak azt hajtogatják, hogy nincs információjuk arról, mikor kapnak belőle, és mikortól árusítják.
Simándy József - az örök tenor • 1362011-05-02 20:17:23
A Simándy-verseny idei díjai:

Az első kategóriában a szombathelyi Foky Dániel,

a második kategóriában a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanuló Szemere Zita,

a harmadik kategóriában Borsos Edith

nyerte a Simándy József énekversenyt, amelynek díjait szombaton adták át a Szegedi Nemzeti Színházban.
Szőcs Géza államtitkár a díjátadón kifejtette, az először 1998-ban megszervezett és 2008-ban nemzetközivé vált megméretés a maga nemében egyedülálló, a korábbi versenyeken olyan énekesek tűntek fel, akik ma már nemzetközi operaélet sztárjai. Elmondta: bár Simándy Józsefnek még nem áll szobra Szegeden, ahol művészi pályája elkezdődött - talán születésének 100. évfordulójára, öt év múlva ez is elkészülhet -, a fiatal énekeseknek meghirdetett verseny mégis méltó emléket állít neki.

Magyar Nemzet, 2011.05.02. (MTI)
Történelem • 3782011-05-01 16:04:06
Helyesen: "bujdosás"
Történelem • 3772011-05-01 16:03:10
Tegnap volt 300 éve a "Szatmári béke": 1711. április 30-án. A témával foglalkozik az MNO alábbi cikke:

A bújdosás első napja
Kávéházi terefere • 53852011-05-01 15:56:52
Á, nem. Elkéstem...
Kávéházi terefere • 53832011-05-01 15:32:33
Neki is van "főnöke"...
Gaetano Donizetti • 6232011-05-01 14:49:07
Az Opera-világ honlapján is olvasható már kritika a
bécsi Boleyn Anna -bemutatóról. Sőt, a hivatkozott linken a teljes előadás megtekinthető a You Tube-ról (ARTE csatorna közvetítése).
Bánk bán • 18952011-05-01 00:33:40
A szombati Magyar Nemzet arról adott hírt, hogy Los Angelesben novemberben két szereposztásban színre kerülő négy Bánk bán énekes közreműködőit a következő hetekben választja ki Plácido Domingo.
A lap Magonyi Zsoltra, a Megakoncert társproducerére hivatkozva megnevezi Rost Andreát, Wiedemann Bernadettet, Szemerédy Károlyt és Clementis Tamást, akik nagy valószínűséggel részt vehetnek az eseményen. A diszleteket Kentaur, a koreográfiát Solymosi Tamás készíti, a jelmezek alapjául pedig vélhetően Márk Tivadar tervei szolgálnak majd Los Angelesben.

A Magyar Nemzet kulturális rovatában található cikk címe: "Los Angeles: Bánk bán novemberben".
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 375982011-04-30 12:19:18
Az tény, hogy Udvardy és Mátyás együtt léptek fel a Traviátában, a Toscában és az Anyeginben. Pesti Műsorokban is visszakereshető. (Valóban, nem az egymás közti "szerelmes" viszonyra gondoltam, hanem ezekben az operákban alakított figurák megformálására közös felléptükön.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 375972011-04-30 12:13:01
Debrecenben viszont 2007 októberében mutatta be a Csokonai Színház.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 375832011-04-28 23:26:19
Mi ebben a meglepő? Mátyás és Udvardy több operában is "szerelmesek voltak" egymásba, legyen elég itt az Anyeginra és a Traviatára hivatkoznom.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19082011-04-28 23:08:57
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

A látszat néha csal
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19072011-04-28 23:08:22
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

Hej hó
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19062011-04-28 23:07:56
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

Mulatozás

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19052011-04-28 23:07:26
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

Some Day My Prince Will Come
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19042011-04-28 23:06:58
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

Szerenád

Házy Erzsébet művészete és pályája • 19032011-04-28 23:06:17
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

Whistle While You Work
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19022011-04-28 23:05:46
Hófehérke és a hét törpe - eredeti, régi szinkron

With a Smile and a Song
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19012011-04-28 23:03:55
Húsvét után vagyunk, jöjjön kis pihenésül néhány filmrészlet, zenei bejátszás a Hófehérke és a hét törpéből…

1962: Házy Erzsébet Hófehérke dalait énekli a filmben.

Itt a topicon a következő sorszámokon említettem a rajzfilmet, és utaltam a Házy Erzsébet énekhangján tolmácsolt filmslágerekre: 1.569, 359, 239.
Az 1.638. sorszám alatt pedig részleteztem egy 1960 szilveszteri tévéadást, melyben Házy Erzsébet élőben, pódiumon, kisegyüttes kíséretével énekli a Hófehérke dalait magyarul – tehát a magyar szinkron elkészülte előtt két évvel már felhangzottak általa ezek a bájos filmdalok!

Néhány ismertető adat a rajzfilmről.

Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe, amerikai színes szinkronizált animációs film, 83 perc
(Snow-White and the Seven Dwarfs, 1937)

Zene: Leigh Harline, Frank Churchill, Paul J. Smith

Walt Disneynek ez az első egész estés rajzfilmje (1937), mely az 1928 óta készített, néhány perces rövidfilmek valamennyi tapasztalatát magába sűríti. A Variety szerint: "Sosem láttunk még moziban ehhez hasonlót? Az illúzió oly tökéletes, a szerelmi románc oly kedves, és a fantázia oly érzelmes, és a figurák viselkedése olyan mélységről árulkodik, mely vetekszik a valódi színészi alakítással. A film tényleg kiváló." A rajzfilm klasszikusa ma is őrzi frissességét. Nem annyira a kissé édeskés Hófehérke, mint inkább az egyénített törpék jelleméből fakadó humora és kedvessége miatt. A bájos állatrajzok és a pompás képkompozíciók hatását a sok jókedvű dal erősíti. Walt Disney e filmjével 1939-ben speciális Oscart nyert.

Mozi forgalmazásra a szinkron – az eredeti teljes magyar változat - 1962-ben készült el a MOKÉP (Rt) megbízásából a Pannónia Filmstúdióban.

Szinkronstáb:

Magyar szöveg: Nedeczky Edit
Dalszöveg: Szalóky József
Szinkronrendező: Gerhardt Pál

Magyar hangok:

1. Mesélő (hangja) Mécs Károly
2. Hófehérke (hangja) Váradi Hédi (ének) Házy Erzsébet
3. Királynő (hangja) Lukács Margit
Királynő hangja az átváltozás után - Vay Ilus
4. Varázstükör (hangja) Pálos György
5. Vadász (hangja) Képessy József
6. Herceg (hangja) Németh Sándor ( + az énekhangja is ő )
7. Tudor (hangja) Csákányi László
8. Vidor (hangja) Márkus László
9. Szende (hangja) Suka Sándor
10. Szundi (hangja) Bálint György
11. Hapci (hangja) Egri István
12. Morgó (hangja) Agárdy Gábor
13. Kuka (hangja) -----------------
Társművészetek • 6322011-04-27 23:51:42
Molnár Piroskát választották a nemzet színészei közé
2011. április 27. 19:20


MNO- KA
Molnár Piroska Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották szerdán a nemzet színészei közé a közelmúltban elhunyt Komlós Juci helyére.

A választásnak hagyományosan a Nemzeti Színház adott otthont. A nemzet színésze címet viselő művészek hetvenperces tanácskozás után hozták meg döntésüket, miszerint az április 5-én elhunyt Komlós Juci helyére Molnár Piroska kerül a testületbe – tájékoztatta a teátrum szerdán az MTI-t. Alföldi Róbert főigazgató a hagyományoknak megfelelően elsőként gratulált telefonon a művésznőnek.

A nemzet színésze és a nemzet színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek.

Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.

A nemzet színészei jelenleg: Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Garas Dezső (2000-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től).

A Nemzeti Színház tájékoztatása szerint a szerdai zártkörű voksoláson Haumann Péter, Avar István, Berek Kati, Psota Irén, Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula és Máthé Erzsi volt jelen, Garas Dezső, Tordy Géza, Szabó Gyula és Király Levente telefonon szavazott.

A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el).

Molnár Piroska 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. 1978-tól 1982-ig volt a Nemzeti Színház tagja, majd 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984 és 2002 között ismét a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2011 februárjában fiatal kaposvári színészek támogatására Nagymama-díjat alapított.

Munkásságát 1977-ben Jászai Mari-díjjal, 1981-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész címmel, 1993-ban Déryné-díjjal, 1995-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2008-ban Hazám-díjjal ismerték el. 1999 óta örökös tag a Halhatatlanok Társulatában.

(MTI)
Kávéházi terefere • 53362011-04-27 23:41:33
új közterület (át)elnevezések
Balett-, és Táncművészet • 10652011-04-27 23:03:55
Éppen most Volf Katalinnal zajlik interjú az m2 tévé csatornán: Záróra (22.35-23.25)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 19002011-04-27 00:08:08
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Többször, több helyen foglalkoztam itt a rádió egy kabaréműsor-sorozatával: „Nem az én színpadom” - Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban.
Kabaré műsor, amelyben műfajuktól eltérő jeleneteket, dalokat, adnak elő résztvevő színészek, operaénekesek.

Házy Erzsébet a III. fordulóban (Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház művészeinek megmérettetése) kapott lehetőséget, hogy humorát is csillogtathassa.

Korábban részletesen ismertettem ezt a rádiós adást: lásd 1.642., 1.470, 1.467, 1.267. sorszámoknál. A vetélkedő kabaréjelenetei hosszú éveken át önálló műsorszámként is helyet kaptak a rádió különböző kabaré műsoraiban, sőt a televízióban is adásba kerültek.

Még egyszer visszatérek ehhez a kabaré műfajhoz, most kiegészítve a további műsorra tűzések dátumaival - kronologikus rendbe szedve


1963. július 04. „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője
Rádiófelvétel

Jókai Színház: Besztercei Pál, Kautzky József, Keleti László, Keres Emil, Tándor Lajos, Temessy Hédi

József Attila Színház: Gobbi Hilda, Komlós Juci, Láng József, Lévay László, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Szemes Mari, Turgonyi Pál

Magyar Állami Operaház: Ágai Karola, Bende ZsoltHÁZY ERZSÉBET, Kishegyi Árpád, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, Réti József, Várhelyi Endre

Továbbá: Koós János, Tóth Károly, a Jereb-együttes, valamint Turán László és kisegyüttese

Vezényel: Breitner Tamás


Műsor:
1.Brand - Kaposy: Nyitó jelenet;
2.Kálnoky: XIX. Henrik; Éjjel az omnibusz tetején;
3.Fehér - Ulmann: Erkölcsi történet;

4.László Miklós - Brand István – Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató; zenés bohózat („kabaré keverék”) Km.: Ágai Karola, HÁZY ERZSÉBET, Komlóssy Erzsébet, Keleti László, Radnay György, Réti József, Szabó Ernő, Várhelyi Endre.

5.Kaposy: Operabemutató;
6.Nádasi: Zacsek és Sajó;
7.Vujicsics: Variációk egy népdalra

Konferál: dr. Hegedűs János

Zenei szerkesztő: Mike Klári

Közreműködtek:
Ágai Karola; Bara Margit; Básti Lajos; Besztercei Pál; Bitskey Tibor; Bihary József; Csákányi László; Domján Edit; Egri István; Gellei Kornél; Gombos Katalin; HÁZY ERZSÉBET; Kazal László; Keleti László; Komlós András; Komlóssy Erzsébet; Koós János; Major Tamás; Máthé Erzsi; Pécsi Sándor; Radnay György; Rátonyi Róbert; Réti József; Sinkovits Imre; Szemes Mari; Tándor Lajos; Temesi Hédi; Zentai Anna; Zentay Ferenc; Várhelyi Endre; Viola Mihály;
Magyari Imre és népi zenekara; Szekeres Kórus; Petőfi Színház tánckara

Szerkesztő: Kaposy Miklós
Rendező: Marton Frigyes

Író, költő: Bogáti Péter; Brand István; Fehér Klára; Feleki László; Kaposy Miklós; Kálnoky László; Kristóf Károly; Marton Frigyes; Nádasi László; Tardos Péter; László Miklós

Zeneszerző: Ulmann Ottó; Vujicsics Tihamér; Fáy András

Karmester: Breitner Tamás


1963. július 13. Kossuth Rádió, 20:20 „Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője – részletek (35 perc)
Közötte: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (21 perc) (ism.)

1963. augusztus 19. Kossuth rádió, 20:10 „Jót nevettünk”
„Nem az én színpadom” – Fővárosi színházak vetélkedője
Eredményhirdetés – közönségszavazás (82 perc)

Montázs: néhány másodpercnyi humoros bejátszások a győztesektől:

Ágai Karola, Gobbi Hilda, HÁZY ERZSÉBET, Kiss Manyi, Mezei Mária, Ruttkai Éva, Tolnay Klári
Agárdy Gábor, Alfonzó, Básti Lajos, Benedek Tibor, Besztercei Pál, Bilicsi Tivadar, Csákányi László,.Horváth Tivadar, Kabos László, Keleti Károly, Keres Emil, Major Tamás, Mányai Lajos, Pécsi Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Sinkovits Imre, Szabó Ernő, Várkonyi Zoltán.

1964. április 04. Magyar Televízió, 20:40 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház
(Az 1963. július 04-i rádiófelvétellel megegyezően)

1964. július 05. Petőfi Rádió, 20:32 „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1968. július 12. Kossuth Rádió 20.23 – 22.00 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház (ism.)


1975. május 15. „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat
:
1971. április 19., Petőfi Rádió, 18.10 – 19.26.: „Közkívánatra” – a műsort Zeley László szerkesztő vezeti. Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1973. október 15., a Petőfi Rádió, 18:20 „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1975. május 15. „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1975. július 2-án, Kossuth adó, 8.22 – 10.00 „Nem az én színpadom” – kabaré;
Fővárosi színházak vetélkedője a 6-os stúdióban – III. forduló
Jókai Színház – József Attila Színház – Magyar Állami Operaház (ism.)

1978. december 07. Petőfi Rádió, 21:10 „Kabarécsütörtök” (57 perc)
Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1980. november 07., Petőfi Rádió, 09:00 Rádió Kabarészínházának múzeumi hónapja: „Töltsön egy órát kedvenc nosztalgiáimmal”
Marton Frigyes műsora.
Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1982. január 28., Petőfi Rádió, 21:08 Kabarécsütörtök (60 perc)
Benne Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)

1988. december 07. Petőfi Rádió, 14:29 „Nagy nevettetők” Vujicsics Tihamér (30 perc)
Benne: Benne: „Éjféli operabemutató” – zenés bohózat (ism.)
Simándy József - az örök tenor • 1352011-04-27 00:04:33
Ismét Simándy József Énekverseny Szegeden


SZEGEDma

2011. április 25., hétfő

A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara április 27-30-ig, hetedik alkalommal rendezi meg a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Az énekverseny gondolata 1998-ban születetett, alapítói Temesi Mária és Sinkó György operaénekes – művésztanárok voltak. A verseny születése óta óriási tömegeket vonz, rendszeresen, két-háromévente rendezik meg.

Magyarország legnagyobb énekversenye a dél-alföldi régión túl hazánknak is fontos, nagy horderejű rendezvénye – ehhez hasonló „Énekes Olympia” jelenleg az országban nincs.
„Szöged hírös város”: a világhírű professzoraival – elég, ha csak a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albertre gondolunk – és világhírű művészeivel büszkélkedő kultúrváros mindig is megbecsüléssel tekintett értékeire. Simándy József pályája is innen indult, a Vaszy Viktor főzeneigazgató alatt virágzó Szegedi Nemzeti Színházból. Ezzel a versennyel tisztelgünk hazánk fogalommá vált Bánk bánja és a híres Szegedi Énekiskola előtt, amely a hazai és nemzetközi operaéletnek számos neves művészt adott: Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Berdál Valéria, Karikó Teréz, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Sinkó György, Gregor József, Tokody Ilona, Komlósi Ildikó, Báthori Éva, Miklósa Erika.
Hazánk klasszikus ének – tehetségkutató versenye olyan, ma már a hazai és nemzetközi operaélet ifjú sztárjaivá vált művészeket fedezett fel, mint például Bretz Gábor (Milánói Scala, Bécsi Staatsoper, Covent Garden, MET), Kátai Natasa (Római, Nápolyi Operaház), Rálik Szilvia, Cser Krisztián, Rácz Rita, Cseh Antal (Magyar Állami Operaház), Schöck Atala (Bayreuthi Ünnepi Játékok), Fodor Bernadett (Gráci, Frankfurti Operaház), vagy Haja Zsolt és Balczó Péter (a 2010-es Mezzo – Armel Énekverseny díjazottjai).
A verseny 3 kategóriában indul, ezáltal egyedülállóan fogja át az oktatás különböző lépcsőfokait: lehetőséget nyújt a zeneiskolai szinten, szakközépiskolában és egyetemen tanulók, illetve a már kész, ifjú művészek számára, tudásuk, felkészültségük színvonalának megmérettetésére 14-35 éves korig.
Az elindított hagyományokat ma már évről évre növekvő várakozás, óriási érdeklődés kíséri.
A zsűri elnöke Marton Éva világhírű magyar operaénekesnő, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzora. A zsűri további tagjai nemzetközi hírű operaénekesek, énekmesterek, karmesterek és menedzserek Szegedről, Budapestről, Bukarestből, Bécsből és Münchenből. Az idei énekverseny az eddigiekhez képest is nagyobb szabásúnak ígérkezik: a befutott jelentkezői létszám várakozáson felüli: 15 országból – Olaszország, Japán, Korea, Kína, Izrael, Románia, Svájc, Ausztria, Németország, Oroszország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Magyarország – 170 jelentkező közül 124 versenyző jelentkezését fogadtuk el az április végi szegedi döntőbe.
A versenyen rangos díjak és különdíjak, fellépési lehetőségek is nyerhetők, díjfelajánlóink között üdvözölhetjük a Budapesti Művészetek Palotája, a Fidelio, a Musicians Who, több vidéki Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház, a Duna TV, és a Magyar Rádió vezetőit.
A Díjkiosztó Gálakoncertet – amely idén először a Szegedi Nemzeti Színházban, a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével hangzik el – óriási média támogatás kíséri: a díjkiosztó Gálaestet felveszi a Duna TV (2011. május 1-én látható adásban), a Szeged Városi TV, a Tiszapart TV és a Magyar Rádió.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 375602011-04-25 19:14:07
Tegnap este (megint) óriási Azucénát énekelt Wiedemann Bernadett! A partnerek is igen kitettek magukért! Fekete Attila ismét megrendítő Manrico-alakítással örvendeztetett meg (ha nem csalt meg a fülem: ezúttal egész biztosan kiénekelte a magas C-t a strettában), Kálmándi Mihály meggyőző Luna grófja és Sümegi Eszter régi nagy Leonóra-szerepe (kár, hogy ezúttal sem kapott lehetőséget a negyedik felvonásban az ária és a Miserere után a harmadik, gyors „szakasz” eléneklésére) mind-mind hozzájárult az igen összeszedett produkció sikeréhez. Palerdi András basszusa is – élvezetes Ferrandóként – ovációkat kapott! A zenekart is rég hallottam ilyen jól „muzsikálni”. Az énekkar nemkülönben nagyon szépen szólt. Dénes István erős kézzel dirigálta az operát, arányosan adagolva a zenen drámai és lírai árnyalatát. Tényleg ünnepi, „vastapsos”, húsvét vasárnapi esténk volt A trubadúr előadásán a zsúfolásig megtelt Operaházban.
Gaetano Donizetti • 6222011-04-25 18:35:50
Királydráma a bécsi Staatsoperben

/Új Ember, 2011. április 24 - május 1./

Egyes operaházak évekig várnak olyan sztárénekesekre, mint Anna Netrebko, Elina Garanca vagy Ildebrando D’Arcengelo. A bécsi Staatsoper intendánsának, Dominique Meyernek viszont sikerült e három művészt egyszerre színpadra bűvölni. Bécs vezető dalszínházában a rendkívüli visszhangot és sikert elkönyvelő Anna Bolena előadásával bővült a királydráma-operák köre. Donizetti harmincötödik operája nemrég debütált a Ring palotájában.

„Siker, győzelem, delírium – mintha a publikum eszét vesztette volna! Nem emlékszem, hogy valaha is ehhez hasonló ujjongást értem volna meg” – írta Gaetano Donizetti feleségének az Anna Bolena ősbemutatójáról, amely visszafordíthatatlanul neves operaszerzővé avatta. De mi váltotta ki 1830-ban az euforikus hangulatot? A szép csengésű bel canto zene, Felice Romani – Marie-Joseph de Cénier VIII. Henrikről szóló drámájából írt – librettója, és persze az akkori bel canto-sztárok, Giuditta Pasta és Giovanni Battista Rubini interpretációja.
Donizetti operája a milánói Teatro Carcano megbízásából mindössze egy hónap alatt született, színrevitelére pedig a mai gyakorlat szerint elképzelhetetlenül rövid idő: két hét állt a rendelkezésre. A premiert követően a bécsi Kärtnertortheater is bemutatta az operát: 1833-ban németül, majd két évvel később olaszul. 1957-ben hosszú szünet után Marcia Callas nevével fonódott össze a milánói Scala Anna Bolena-előadása, amelyet Luchino Visconti rendezett.

A történelmi eseményeket szabadon értelmező opera cselekményének középpontjában VIII. Henrik második felesége, Boleyn Anna tragikus sorsa áll. A király ráunt feleségére – akitől nem kaphatott fiúürüköst -, és szemet vetett Jane Seymourra, Anna udvarhölgyére. Seymour őszintén megszerette a királyt, de gyötrődik lelkiismerete és Anna miatt. Az olasz romantikus operák gyakorlata szerint a publikum többet tud, mint maga az érintett. Anna hisz barátnőjében, és nem látja át a cselszövést. A király összeesküvést sző az elveszejtésére: az udvarba hívja Anna egykori szerelmét, Lord Percyt, hogy csábításnak tegye ki nejét. Egy félremagyarázott helyzet bizonyságul szolgál Anna házasságtörésére, Henrik ezért a fejét véteti.

Az opera április 2-i staatsoperbeli ősbemutatója elsősorban a sztárénekeseknek köszönheti kirobbanó sikerét. Netrebko és Garanca párosa nemcsak a legszebb hangzást, összhangot nyújtja, hanem elegáns színészi játékot is. Anna tragédiája determinált: nagyravágyásból ment feleségül a királyhoz. Vállalja a halált, csak ne szennyezzék be a nevét aljas rágalmakkal. Fenséges és kiengesztelődő. Talán megsejti, hogy lánya, Erzsébet egykor nagy királynő lesz. Seymournak megbocsát, mi több: arra kéri az égieket, hogy a lány kerülje el az ő sorsát. Jane-t már előre nyomja a korona súlya. Intelligens nő, a kor morálja felett áll. A két ’ellenfél’ kapcsolata korántsem ellenséges vagy sablonos. D’Arcengelo szenvedélyes és állhatatlan VIII. Henrik, élet és halál ura. Figyelemre méltó a félig magyar származású Elisabeth Kulmann Smeton-alakítása, aki e teljesítményével komoly lépést tett a nemzetközi színpadok felé. A fiatal olasz tenor, Francesco Meli hangja szépen cseng Percy szerepében. Kiemelendő Eric Génovése rendezése, aki Donizetti szinte mélypszichológiailag elemzett, életteli figurái számára kevésbé formális, imitált XVI. Századi történelmi hátteret adott a dokumentumfilmek száraz realitása helyett. A hosszú, néha zeneileg is fárasztó jeleneteket a szinte díszlet nélküli színpadon nagyszerű szín – és világítási effektusok és történelmi kosztümök oldják. Apró finomság a távozó és a jövendő királyné színben egyforma királykék öltözéke, mely tökéletesen harmonizál a két nő zeneileg is fontos duettjével a második felvonás kezdetén. Anna halálát a néző fantáziájára bízza a rendezés.

Bécs megengedheti magának, hogy több sztárt szerepeltessen egyetlen estén. De ott sem kísér minden bemutatót akkora figyelem, mint a mostanit a mozi- és az élő HD-tévéközvetítés révén.”

Reviczky Katalin (Bécs)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 4572011-04-22 17:17:06

Az Opera-világ weblapjáról ide linkelem a figyelemfelkeltő hírt:

Május elsején Delibes: Lakmé című operáját mutatja be az Operaház címzetes magánénekeseiből és énekkari művészeiből alakult társulat a FUGA Építészeti Központban (Bp., V. ker., Petőfi S. u. 5.). További infók a linkre kattintva elérhetők.
Lehár Ferenc • 1952011-04-22 16:54:07
Lehár-fesztivál Bad Ischlben

Győriványi Ráth György, karmester • 7292011-04-19 23:45:13
Győriványi Ráth György karmester volt ma 18 órától a FIDESZ V. kerületi szervezete Nyugdíjas csoportjának meghívott vendége. A Magyar Állami Operaház mb. főzeneigazgatójával, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnök-karnagyával Spangel Péter újságíró beszélgetett. Nem volt ellenemre az invitálás, hiszen régóta figyelemmel követem a művész úr pályáját, és érdekelt, vajon mi újat tartogathat számomra ez a vele való (újra) találkozás - de ezúttal nem az Operaház nézőteréről tekinthettem le (fel) rá, hanem a Cukor utcai Polgárok Házában, civil keretek között adódott ez az újabb alkalom. Úgyhogy ott voltam én is ezen a beszélgetésen, és most visszagondolva erre a röpke két órára, egyáltalán nem bántam meg, hogy magam is részese voltam ennek a jó hangulatban fogant összejövetelnek. Nagy taps köszöntötte az érkező és távozó Győriványit, ami a kettő között eltelt időt illeti: Spangel Péter és a vendége közötti beszélgetésnek lehettünk szem- és fültanúi, amit olykor zenei bejátszások (Mozart-, Csajkovszkij-, Kodály-művek részletei) szakítottak meg. Végül is, semmi extra téma nem került terítékre, Spangel Péter és a vendége közti beszélgetés végig a moderátor irányította kötött mederben zajlott: számomra ez sok újdonsággal nem szolgált, hiszen az került „terítékre”, melyről a sajtóban, az internetes zenei magazinokban a kezdetektől sokat olvashattunk: a szakma és a politika összefonódása miként játszott-játszik szerepet életében; a karmester blogjához kapcsolódó kommentek, de az Operaház folyosói pletykái is eljutnak hozzá, melyek alkalmat kínálnak neki a „tükörbe” nézésre, önmagával, régi és új megfogalmazott elképzeléseivel, azok realizálásával-realitásával szembesülni. De mégis érdekes volt, amit mondott, amit mesélt, amire és ahogyan reagált, mert bár a témák adva voltak, Győriványi Ráth György igen oldott stílusban, közvetlen modorban, a humort és az önkritikát sem nélkülözve vette számba a pálya sarokköveit. Felidézte a kezdeteket, onnantól, mikor harmadik helyezést ért el 1986-ban, a Magyar Televízió ötödik karmesterversenyén, és elnyerte a közönségdíjat is, de még ugyanabban az esztendőben megnyerte a pármai Toscanini Karmesterversenyt. Szóba került a szimfonikus indíttatás, majd az opera műfajával való karmesteri tapasztalatok megszerzése; találkozások operákkal, operaházakkal, zenekarokkal, énekesekkel, karmester-kollégákkal. Szeretettel emlegette Polgár Lászlót, és emlékezett művészetére. Mint főzeneigazgató-karmesteri posztokon való megmérettetése, a többszöri nekirugaszkodása milyen tanulságokkal szolgált, a jelenlegi pozíciójában mire törekszik, ez mit kínál fel számára és mit kíván meg tőle. A napokban hozzá is eljutott hír a megalakuló Magyar Operaénekesek Egyesületéről, ezzel kapcsolatban is kifejtette véleményét, akárcsak az Erkel Színház megnyitása ügyében, melyre az Operaháznak nincs ráhatása. A beszélgetés során szóba került a tanácsadók foglalkoztatása, asszisztense, szakmai stábja. Mindez számomra sok újdonsággal nem szolgált, viszont egy kérdésre válaszolva megtudhattuk tőle, hogy a Magyar Állami Operaház neve mellől a „Budapest” szót eltávolították. Tehát „visszakapta” régi megszokott nevét az Operaház. A végén kis fórum keretében nyugalmazott operaénekesnőnk, Rohonyi Anikó, úgy éreztem, kissé indignálódott hangnemben, de bizonyára nem csak a magánvéleményét fogalmazta meg kérdéseiben, amikor a mb. főzeneigazgató úrhoz fordulva, reagálva a beszélgetésben elhangzott bizonyos kijelentéseire, azokat számon kérte tőle, pontosabban, azok magyarázatát. Győriványi kedvesen és türelmesen megválaszolgatta ezeket, de ezzel már el is ment a rendelkezésre álló idő, így sajnos, nem volt folytatása a kérdés-felelet sornak, pedig éppen akkor kezdődhetett volna el egy igazán érdekes, az opera, a balett aktuális állapotát-dolgait is jobban felszínre hozó beszélgetés-füzér.
Lisztről emelkedetten • 3162011-04-19 08:55:15
Szent Efrém Férfikar koncertje a Zugligeti Szent Család Plébániatemplom ban

Ma este, Nagykedden, április 19-én 19 órakor a Budapesti Énekes Iskola és a Szent Kereszt Görögkatolikus Központi Kórus előadja

Liszt Ferenc: Via Crucis című művét.
Vezényel : Bubnó Tamás
Orgonán közreműködik: Nagy Ákos
Művészeti vezető: Bubnó Tamás

„Liszt Ferenc (1811–1886) különösen fogékony volt a miszticizmusra, maga is mély vallásos életet élt. 1861-től haláláig élete egyik meghatározó színtere volt Róma. Módjában állt tanulmányozni évszázadok egyházi muzsikáját, bejáratos volt a Vatikánba is. Hamar felismerte művészetének azon hivatását, hogy értékes egyházzenével gyarapítsa a liturgikus zenét. Mint zeneszerző nem csak felfedezte a régi liturgiák zenei kincseit, hanem ötvözte azokat saját zenei stílusával.
Kései alkotói korszakának egyik értékes gyöngyszeme a Via Crucis, melynek első vázlatait 1866-ban, "Monte Mario Juin 1866" keltezéssel vetett papírra. A részletesebb vázlatok a Róma melletti Tivoli városkában található Villa d'Estében kerültek lejegyzésre, a végső forma több átdolgozás után Budapesten, 1879. február 26-án készült el. Liszt ekkor már túl volt forradalmi, monumentális, csillogó, virtuóz korszakán. Öregkori műveiben egyszerűségre, letisztultságra, koncentrált zenei szerveződésekre törekedett. A kereszt útja is rövid tételekből álló ciklus, zenéje a lehető legegyszerűbb, mentes minden külsőségtől, csillogástól és virtuozitástól. A Via Crucis előadói apparátusa kicsi, így szerényebb zenei adottságokkal rendelkező gyülekezetek is előadhatják azt. A kórust, amire nem hárul nehéz fúgák sorozata, orgona, harmónium vagy négykezes zongora kíséri. A variációk sorát gazdagítja, hogy hangszereken ének nélkül is előadható. A szólisták feladatai hasonlóan egyszerűek, inkább mély zeneiség, s nem az embert próbáló zenei bravúr a követelmény.
A mű szövegét Liszt kedvese és patrónusa, Carolyne Wittgenstein hercegnő válogatta bibliai, himnusz- és koráltextusokat felhasználva. Nemcsak szöveg, hanem a dallam is átvett helyenként, amelyek mégis szerves részévé váltak a kompozíciónak. A 14 stáció egy részéhez nem tartozik szöveg, tiszta hangszeres zene. A lélektani folyamatok így még erőteljesebben átélhetők, hiszen amint szóval már nem lehet elmondani, ott válik a zene igazán beszédessé. Liszt Via Crucisának története gyakran a tekintetek találkozásában zajlik, melyet a szerző zenei pillanatokként rögzít: Cyrenei Simon átveszi Jézustól a keresztet, Veronika kendőjével törli le a Megváltó verejtékező arcát, végig jelen van Mária, ki végig nézi fia kálváriáját, halálát. A szenvedésnek igen nagy mélységei tárulnak fel e sorozatban a húsvéti diadal előtt.
Hatással volt Lisztre a mű komponálása közben Johann Friedrich Overbeck német festőművész acélmetszet sorozata is, amely a keresztút 14 stációjának jeleneteit ábrázolja.”

/Fidelio, Gurmai Éva, 2009.április 3./
Gioacchino Rossini • 7032011-04-17 13:16:37
A Hamupipőke és Az Ory grófja mellett ez a harmadik Rossini-opera, melyben együtt énekel DiDonato és Flórez. Remek párost alkotnak!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 374582011-04-17 13:10:34
Úgy hírlik, Molnár András utoljára énekli a Parsifal címszerepét ma és április 22-én az Operaházban. (Állítólag maga nyilatkozta ezt zenész körökben.)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18962011-04-16 17:24:47
Filmes-zenei illusztráció A víg özvegy című Lehár Ferenc operett rádiós felvétele nyomán

Glavari Hanna: Házy Erzsébet, Daniló: Udvardy Tibor

szerelmi kettős: „Minden vágyam, súgom lágyan..."

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18952011-04-16 17:16:53

Még egyszer megkísérlem a linket

Jó éjszakát - Házy Erzsébet, Simándy József

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18942011-04-16 17:12:22

[url] http://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss;
Szerelmi kettős: Jó éjszakát -Házy Erzsébet, Simándy József [/url]

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18932011-04-16 17:10:49
Filmes-zenei illusztrációk a Csínom Palkó című Farkas Ferenc-daljáték rádiós felvétele nyomán

[url] http://www.youtube.com/watch?v=t8UbAT1s2Ss;
Szerelmi kettős: „Jó éjszakát...” - Házy Erzsébet, Simándy József [/url]


tyukodi pajtás - Domahidy László

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18922011-04-16 17:07:51

Filmes-zenei illusztrációk A cigánybáró című Johann Strauss-operett rádiós felvétele nyomán

Barinkay belépője - Ilosfalvy Róbert


Szaffi belépője – Házy Erzsébet

Szerelmi kettős: Ki esketett? – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar

Zsupán belépője - Melis György

Kincskeringő (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)






Házy Erzsébet művészete és pályája • 18912011-04-16 13:39:12
Igen, ezt a lemezt sikerült megvásárolnom a napokban egy "lemez-turkálóban" mndössze 200 Ft-ért. Köszönöm, kedves Haandel, a linket.
Pantheon • 7642011-04-15 22:55:41
Gardelli hozta a szomorú hírt:

Áthozom az Olvasói levelek topicból

8746 • Búbánat Előzmény 8745 • Válasz erre 2011-04-15 22:53:32
Ilyen fiatalon!!!!... Fájdalmasan korán távozott, kegyelettel emlékezem Rá én is!

8745 • gardelli Válasz erre 2011-04-15 22:09:32
Most kaptam a hírt,hogy 53 éves korában elhunyt Vincenzo La Scola!!!!!Nyugodjék békében!!!!
Olvasói levelek • 87462011-04-15 22:53:32
Ilyen fiatalon!!!!... Fájdalmasan korán távozott, kegyelettel emlékezem Rá én is!
Lisztről emelkedetten • 3152011-04-14 11:07:36
Alig több mint két héttel a debreceniek szcenírozott Krisztus-oratórium bemutatója után (Fesztivál Színház), máris itt a következő Krisztus-oratórium. Ma este a Müpá-ban (ezúttal a Hangversenyteremben) a Magyar Rádió együtteseinek produkciójában, Hamar Zsolt betanításában és vezényletével kerül sor Liszt monumentális oratóriumának az előadására.
A debreceniekéhez hasonlóan, ezúttal is, húzásmentesen hangzik el Liszt csodálatos alkotása (mely három részben, közel három óra időtartamú teljes zenei anyag).

Ma reggel Bartók Rádióban, a Muzsikáló reggelben ,Hamar Zsolt nyilatkozott a darab szépségeiről, hogy rá miként hatott a darab.

Ide másolom a Müpa honlapjáról a tájékoztató anyagot:

Az MR Szimfonikusok hangversenye
2011. április 14. 19:00 - 22:50

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Liszt: Krisztus oratórium

Váradi Zita – szoprán, Szolnoki Apollónia – alt, Pataki Potyók Dániel – tenor, Massányi Viktor – bariton, Kovács István – basszus

Közreműködik: MR Szimfonikusok és az MR Énekkar (karigazgató: Somos Csaba), valamint a MR Gyermekkar (karigazgató: Thész Gabriella)
Vezényel: Hamar Zsolt

„A Krisztus várhat, akár halálom utánig… Nem szorul rá, hogy házaljanak vele” – olvashatjuk Liszt egy 1866-ban kelt levelében. E kesernyésen öntudatos szavakból kiviláglik: a zeneszerző alighanem sejtette, hogy műve nem könnyen talál majd helyet a koncertrepertoárban. Igaza lett. Bár karácsony vagy húsvét táján időről időre felhangzik az oratórium egy-egy népszerű tétele, a három részből – Karácsonyi oratórium, Vízkereszt után, Szenvedés és feltámadás – álló, monumentális kompozíció egy estén való megszólaltatására már ritkábban akad vállalkozó. (A teljes mű ősbemutatójára is csak évekkel befejezése után, 1873-ban került sor.) Liszt nemcsak az előadókra, de a hallgatókra is komoly feladatot ró a Krisztussal. A Megváltó egész életútját egyetlen ívbe foglaló mű ugyanis nem a történésre koncentrál: Liszt interpretációja – Hamburger Klára szavaival – „jobbára szertartásossá, sőt dogmatikussá stilizált”, amelyben „Krisztus életével kapcsolatos tablók, állóképek váltakoznak imákkal”. A mozgalmasabb oratóriumokhoz, drámai passiókhoz szokott koncertjáró számára azonban nemcsak ez a rendhagyó megközelítés lehet vonzó és különleges, hanem a mű kínálta „zenei időutazás” is, amelyre Alan Walker hívta fel a figyelmet: „Három óra alatt az oratórium egy évszázadnyi utat jár be a harmóniai fejlődés terén. Pasztorálisan egyszerű zenével indít, amint lefesti Krisztus születését és gyermekkorát. S nem túlzás »próféciáról« beszélni a Krisztus-oratórium vége felé hallható egyes szakaszok kapcsán, melyekhez hasonló zene a modern időkig nem született”.


A DUNA televízió pedig most húsvétkor: 2011. április 23-án, szombaton 19:00 - 21:45 között újra a műsorára tűzi a három évvel ezelőtti Debreceni Csokonai Színházból élőben közvetített Krisztus-oratórium felvételét.
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18892011-04-13 23:14:49
Zenthe Ferenc emlékére, a Magyar Televízió (m1) 2011.04.24-én, vasárnap, 15:30 órai kezdettel műsorára tűzi a

Gábor diák c. magyar történelmi zenés filmet (95 perc)

Rendező: Kalmár László

(1956)

A szereplők: Zenthe Ferenc (Gábor diák), Krencsey Marianne (Leila), Andaházy Margit (Veronika), Sinkovits Imre, Tompa Sándor, Kőmives Sándor, Greguss Zoltán, Bárdy György, Pethes Sándor, Rajz János és sokan mások.

Házy Erzsébet nem szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy Margit énekhangja.

Hasonlóképp, énekhangját kölcsönzi az egyes színészeknek: Gyurkovics Mária, Kenéz Ernő, Melis György, Losonczy György, Littasy György. Saját hangján játszik- énekel a filmben: Kibédy Ervin, Lendvay Gyula.

Huszka Jenő Gül baba című operettjének zenéjét Vincze Ottó dolgozta át.
A karmester: Várady László
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18882011-04-13 22:36:47
Visszatérek egy kiegészítés erejéig „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XXIII.)” , az 1763. sorszám alatt ismertetett bejegyzésemre:

Emmerich Kalman: Gräfin Mariza - Querschnitt

Részletesen szóltam erről a keresztmetszet- lemezről, melynek zenei anyagát mind a Philips mind az AMIGA megjelentette.

Mivel időközben hozzájutottam az AMIGA lemezéhez, további adatokkal szolgálhatok erről:

Operette in drei Akten von Julius Brammer und Alfred Grünwald
Textbearbeitung: Rolf und Alexandra Becker

Wiener Operettenchor,
Wiener Symphoniker
Dirigent. Wolfgang Ebert
Musikalische Einrichtung: Bert Grund

Graefin Mariza – ERZSEBET HAZY
Graf Tassilo – René Kolló
Lisa – Dagmar Koller
Kolomon Zsupan –Kurt Huemer
Fürst Populescu – Benno Kusche
Fürstin Bozena – Ljuba Welitsch
Manjo – Olivera Miljokovich
Penizek – ZOLTÁN LATINOVIC


Seite 1

- Ouverture (2:10)
- Glück is ein Schöner Traum (Manja) – Olivera Miljakovic (4:03)
- Also Ios! (Tassilo, Kinder) – René Kollo, Wiener Operettenchor (1:44)
- Grüss mir die Süssen, die reizenden Frauen (Tassilo) – René Kollo (3:07)
- Hör ich Zigeunergeigen (Mariza) - ERZSEBET HAZY (4:04)
- Srchwesterlein, Srchwesterlein (Tassilo, Lisa) – René Kollo, Dagmar Koller (2:58)
- Komm mit nach Varasdin (Zsupan, Mariza) – Kurt Huemer, ERZSEBET HAZY (2:09)
- Auch ich war einst ein feiner Csárdáskavalier (Tassilo) – René Kollo ( 6:27)

Seite 2

- Bitte sehr, das ist noch gar nix/O bleibt noch (Populescu, Zsupán, Chor, Manja, Mariza) - Benno Kusche, Kurt Huemer, Wiener Operettenchor, Olivera Miljakovic, ERZSEBET HAZY (4:48)
- Hergott, was ist denn heut los/Einmal möcht' ich wieder tanzen (Tassilo, Mariza) – René Kollo, ERZSEBET HAZY (2:05)
- Ich möchte träumen (zsupán, Lisa) - Kurt Huemer, Dagmar Koller (2:40)
- Sag ja, mein Lieb, sag ja (Tassilo) - René Kollo (4:35)
- Finale (Mariza, Tassilo, Chor) - ERZSEBET HAZY, René Kollo, Wiener Operettenchor (11:32)
- Braunes Mädel von der Puszta (Zsupán, Populescu, Božena, Penižek) - Kurt Huemer, Benno Kusche, Ljuba Welitsch, ZOLTAN LATINOVIC (1:37)


A színes lemezborítón – a halványzöld és árnyalatai alapon - egy rózsaszín és piros színű, stilizált női arckép-grafika látható, a komponista és az operett címének, valamint három közreműködő név feltüntetésével: ERZSEBET HAZY, René Kollo, Dagmar Koller u.a.


A borító hátoldalán a szereposztás és a lemezen hallható részletek megnevezése, továbbá a komponista életrajza, pályája és a Marica grófnő operett tartalmának ismertetése található német nyelven.

AMIGA, Berlin, 1983
Stereo, St 33
8 45 260

VEB DEUTSCHE SCHALLPLATTEN BERLIN DDR
Made in German Democratic Republic
Gestaltung: Jürgen Haufe
Lithografie und Druck: VEB Gotha-Druck
Ag 511/01/82/A
Verpackung nach TGL 10609




Házy Erzsébet művészete és pályája • 18872011-04-13 22:32:14
Visszatérek egy kiegészítés erejéig a „Házy Erzsébet felvételei – LP lemezeken (XV.)” , az 1743. sorszám alatt ismertetett bejegyzésemre:

Dalok és kettősök L E H Á R F E R E N C operettjeiből

HLP OK 6501
Mono

A Qualiton ugyanezt a zenei anyagot bakelit lemezen - változatlan sorrendben - egy másik tasakban is forgalomba hozta a következő címmel:

LEHÁR operettrészletek
LP 6501 33 ½

A borító hátsó oldala osztott: magyarul és angolul olvashatók a lemezen hallható Lehár-részletek. Az elülső oldalán narancssárga színbe ágyazva középen színes fotó (grafika): négy balerina táncol.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Szerelmi bájital

17:00 : Budapest
Amrita Sher-Gil Kulturális Központ

Christian Noçon (szitár), Prof. Bisakha Goswami (ének, harmónium)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Szerelmi bájital

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Benedekffy Katalin (ének), Neumark Zoltán (zongora)
BACH, MOZART, PUCCINI, VERDI, ERKEL, DONIZETTI, KACSÓH, KÁLMÁN művei

19:00 : Budapest
MR Márványterem

Bokor Jutta (ének), Somogyi Péter (hegedű), Pólus László (gordonka), Lugosi Anna (zongora)
GLUCK: Két ária az Orfeusz és Euridike című operából
R. STRAUSS-dalok
RAHMANYINOV: Elégikus trió

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

PUCCINI: Tosca

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Elsa Valle y sus Hermanos feat. Babos Gyula

21:00 : Budapest
BMC - Opus Jazz Club

Pápai Zsanett Jazzin' the Box
19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Camerata Pro Musica, Vikár Béla Vegyeskar, a Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Nagykórusa
Vez.: Erdélyi Dániel
BÉKÉSI-M.Cs.: Cantus Lustralis
SCHUBERT: V. c-moll "tragikus" szimfónia, D 417
A mai nap
elhunyt:
1920 • Max Bruch, zeneszerző, karmester (sz. 1838)