vissza a cimoldalra
2014-07-31
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50053)
Társművészetek (950)
Momus társalgó (5363)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
Kedvenc előadók (2680)
Milyen zenét hallgatsz most? (23835)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10474)
A csapos közbeszól (91)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1683)
Édes anyanyelvünk - avagy az új homokozó (2454)
Élő közvetítések (4034)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (683)
Operamúzeum (838)
Gaetano Donizetti (824)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5087)
A nap képe (1469)
Erkel Színház (4645)
Házy Erzsébet művészete és pályája (2968)
Régizene (3111)
Vincenzo Bellini (343)
Edita Gruberova (2591)
Opernglas, avagy operai távcső... (18303)
Jonas Kaufmann (873)
Operett, mint színpadi műfaj (2232)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15701 hozzászólás)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 361572011-01-09 20:21:53
Jól gondolom, hogy ez az Amazon-link nincs összefüggésben az Operabál elmaradásával? Mit értesz megjegyzésed alatt: "elgondolkodásra"? ezek lemezek amúgy nem mostanában készültek...
Olvasói levelek • 84272011-01-09 20:03:39
Amikor kb 1 éve kikerült az analóg csomagomból, én is kifakadtam, de aztán digitálisra váltottam, benne a MEZZO-val. (A szolgáltató ingyen biztosítja a kiegészítő digitális készüléket.) Semmi probléma így, a Budapest-csomagban kapom, változatlan áron, kitűnő hang- és képminőségben. Igaz, ez a csomag sok krimi- és erotikus tartalmú csatornával bővült, amikre semmi szükségem nem lenne... De valamit valamiért...
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18242011-01-04 23:04:15
Persze, ismét Házy, akit senki és semmi nem homályosíthat el...
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 17022011-01-04 22:59:38
A Képmás - Családmagazin decemberi számában Kiss Imrével készített interjú található. A beszélgetésre az adta az alkalmat, hogy 2010-ben másodszor választották a Művészetek Palotáját a világ második legjobb kulturális intézményének - és egy éven belül másodszor kap világraszóló kitüntetést a Ház vezérigazgatója. Kiss Imre most a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokohzatát vehette át.

(Az interjú a magazin 56. és 57. oldalán olvasható. Beszélgetőtárs: Ókovács Szilveszter)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18222011-01-04 22:35:15
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

1959. június 22., Kossuth Rádió 20:30

Alfred de Musset - Hársing Lajos: Becsületes Borbála

Zenés vígjáték

Közreműködnek:

Tábori Nóra
HÁZY ERZSÉBET
Gonda György
Bory Gyula
Harasztos Gusztáv

Dramaturgok: Sós György, Bárdos László

Rendező: Gál Péter

Alkotókról:

Alfred de Musset (Párizs, 1810. december 11. – Párizs, 1857. május 2.) francia költő, drámaíró.

Dr. Hársing Lajos (1925.07.04.-2000.04.16.) Ismertséget és nevet két, egymásnak szinte ellentmondó működési területen szerzett. A Rádiónak és a Televíziónak készített rejtvény- és fejtörőműsorok összeállításával és vezetésével. Illetve az ugyanott elhangzó irodalmi műsorokéval és briliáns szinkronszövegek írásával. Vérbeli szinkrondramaturgként és műfordítóként írta be nevét e két terület történetébe.

Bárdos László (Szalárd, 1897. május 30. – Budapest, 1960. szeptember 21.) újságíró, elbeszélő, dramaturg. Publicisztikai tevékenységét a Pesti Hírlapnál kezdte. 1919-től 1924-ig Nagyváradon a Szabadság munkatársa, s több rövid életű lap (Társaság és Művészet, A Világ) szerkesztője, majd ugyanott az Esti Lapnál dolgozott. Részt vett a Sallai Imre és Fürst Sándor halálos ítélete ellen tiltakozó nagyváradi röpirat szerkesztésében, amiért Horthy Magyarországából kitiltották. 1932-ben a kommunista irányzatú legális Szabad Szó, 1935-ben az Egy Hét, 1934-től a Nagyvárad és a Nagyváradi Napló felelős szerkesztője. Versei, riportjai, elbeszélései különböző lapokban jelentek meg, az Ellenzék és a Brassói Lapok munkatársa. 1944. március 19-én deportálták. Hazatérése után 1949-ig a nagyváradi Új Élet, majd a Fáklya szerkesztője, 1949-től a nagyváradi Állami Magyar Színház dramaturgja. 1951-ben Magyarországra települt át, ahol a Magyar Rádió dramaturgjaként működött. Két ifjúsági regénye jelent meg: A dzsidáskapitány (Budapest, 1954); Melkun Menyhért utazása (Budapest, 1956).

Sós György 1927. augusztus 25-én született Mezőtúron, ott is érettségizett. 1951-ben Budapesten orvosi diplomát szerzett. 1954-től a Magyar Honvédség Írócsoportjának tagja volt, mai fogalmaink szerint hivatásos bértollnok. Később a Magyar Rádió, majd a Magyar Televízió munkatársa lett, és ott különböző beosztásokban dolgozott. 1993. augusztus 11-én hunyt el Budapesten.6 Több antológia társszerzője volt7, három regényt is írt8, de leginkább színdarabjai és rádiójátékai révén vált ismertté9. Darabjait főleg vidéken játszották. Legismertebb színdarabja: Pettyes. Az 1953-as kormányprogram segítette a vígjáték kibontakozását, természetesen a korszak keretei között. A téma a munkásosztály élete, a politika mindennapi hatása lehetett. Sós György Pettyes című darabja a korszak ígéretes próbálkozásának tűnt.

Gál Péter - a Vidám Színpad alapító igazgatója, színész, rendező. Gál Péter 1918-ban született Budapesten. 1945- után a Madách majd a Belvárosi Színház tagja, 1951 őszétől a Vidám Színpad alapító igazgatója, majd 1957-től a Magyar Rádió szerkesztője, a szombat esti rádiókabaré létrehozója. 1978-tól a Mikroszkóp főrendezője, később a Korona Pódium szervezője, művészeti tanácsadója lett, 1979-ben megalapította a Hauer kabarémúzeumot. 1998-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetésben részesült. 2005-ben, életének 87. évében hunyt el.

Lisztről emelkedetten • 2752011-01-02 22:24:02
Liszt Ferenc magát magyarnak tartotta, ezt számos kijelentésében meg is erősítette. Az egyik legjelentősebb bizonyíték az, hogy bár hosszú ideig élt Párizsban, Weimarban és Rómában, soha nem vette fel sem a francia, sem a német, vagy az olasz állampolgárságot. Liszt soha nem volt osztrák állampolgár sem. Utazásai során minden alkalommal magyar útlevelet használt, az illetőségi hely, amely útlevelében szerepelt, Sopron volt.[8]

Továbbá Liszt gyermekei is magyar állampolgárok voltak, ez egy 1845-ös leveléből derül ki: „Gyermekeim apjuk állampolgárságát viselik. Akár tetszik nekik, akár nem, magyarok.” (Liszt, Lammenais abbénak írt levele).

Lisztről emelkedetten • 2742011-01-02 22:16:38
Wikipédián ezt olvasni:

"1870 és 1873 között Liszt magyarul tanult. Nyelvtanára Vadász Zsigmond piarista szerzetes, gimnáziumi tanár volt. A zeneszerzőnek soha nem sikerült tökéletesen megtanulnia magyarul, azonban könnyebb szövegeket el tudott olvasni és sok mindent megértett, ha elég lassan beszéltek hozzá."

Lisztről emelkedetten • 2712011-01-02 21:03:04
A MUZSIKA januári nyomtatott számában már közli is az eddig ismertté vált helyszíneket.
A világ számos koncerttermében csendül majd fel a momumentális Krisztus oratórium: Szöul és Peking, Esztergom, Sopron és Eger, Bayreuth, Párizs és Budapest "már biztosan részese a közös élménynek, de további városok csatlakozását is várják." Párizsban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Peskó Zoltán vezényli, Bayreuthban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara és Énekkara lép fel Fischer Ádám vezényletével, míg Budapesten, a Szent István bazilikában a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezényli.
Olvashatjuk,hogy bő félévvel megelőzi az október 22-i születésnapot a Tavaszi Fesztivál szcenírozott Krisztus-előadása, amely a debreceni Csokonai Színház és a Debreceni Filharmonikusok közös produkciója lesz a Művészetek Palotájában.
(Remélem, ezzel nem okoztam itt galibát - még a bújtatott reklámozással sem...)
Lisztről emelkedetten • 2702011-01-02 20:27:24
A MUZSIKA koncertkalendáriuma honlapján találtam az alábbi felhívást:


Felhívás

A Liszt-bicentenárium alkalmából a magyarországi Liszt Év 2011 koordinátora,
a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda és a Magyar Zenei Tanács egy nemzetközi együttműködés létrejöttét kezdeményezi, melynek keretében meghirdeti a World Liszt Day projektet Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján.

A projekt célja, hogy 2011. október 22-én az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a világ minél több koncerttermében megszólaljon Liszt Ferenc Krisztus c. oratóriuma, a zeneszerző életművének monumentális alkotása, nagyszabású találkozópontban egyesítve a Liszt-emlékév világszerte zajló eseményeit.

A World Liszt Day projektről és eseményeiről honlap készül, melynek világtérképén nyomon követhető lesz, hogy a világon ezen a napon hol csendül fel a Krisztus-oratórium. Kérjük a kezdeményezéshez csatlakozni kívánó zenei együtteseket, intézményeket, koncertszervezőket, együttműködési szándékukat jelezzék az alábbi címen:

KLASSZ Zenei Iroda
Hungarofest Nonprofit Kft.
Levelezési cím: H-1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.
Tel: +36 1 413 7565
Fax: +36 1 413 7574
E-mail: zsuzsa.kun@klassz.org
Ki szereti Schiff Andrást? • 1862011-01-02 13:25:50

A www.fn.hu portálon olvasható az alábbi cikk.

Nem kívánom kommentálni.

"Schiff András a Washington Postban
A magyar médiatörvényről és az uniós elnökségről jelentetett meg rövid írást vasárnap a The Washington Post című amerikai napilap véleményrovatában Schiff András zongoraművész.

FN.hu, MTI
2011. január 2. 12:47

A lap internetes felületén is olvasható, Magyarország EU-szerepe vitatható című írásban Schiff András gratulál a lap szerkesztőségének az újságban december 26-án megjelent, Magyarország putyinizálódása című írásért.

A szerző rámutat arra, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa nem tagja az Európai Uniónak, viszont Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországa igen. Ez a csodálatos intézmény - írja - nem csak egy üzleti és kereskedelmi szervezet, hanem azt állítja, hogy a közös európai értékeket is képviseli. Ez utóbbi fényében firtatja a zongoraművész azt, hogy vajon Magyarország kész-e és méltó-e arra, hogy átvegye a közösség elnökségét?

"A legutóbbi hírek valóban nyugtalanítóak. A tolerancia szintje rendkívül alacsony. Rasszizmus, romákkal szembeni diszkrimináció, antiszemitizmus, idegengyűlölet, sovinizmus és reakciós nacionalizmus - mindezek a kórjelek mélyen aggasztóak. Olyan emlékeket ébresztenek, amelyekről reméltünk, hogy rég feledésbe merültek. Sokan félnek" - írja Schiff András.

A legutóbbi médiatörvények csak az utolsó láncszemet jelentik a sokkoló események sorában, és Schiff András szerint ezek közül sok dolog a művészetekre is vonatkozik. "Az EU-elnökség megtiszteltetés és felelősség. Az EU-nak és az Egyesült Államoknak Magyarországon kell tartania a szemét. Az EU-nak irányelveket kell meghatároznia a tagállamok számára. Oltalmaznunk és tiszteletben kell tartanunk közös értékeinket" - írta Schiff András."


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 360622010-12-31 13:18:48
Mi a hasonlóság Lehár Ferenc és Kodály Zoltán között?
- Mindketten egy Vig özvegyet hagytak maguk után...
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 2032010-12-31 10:35:07
Az előadások helyszíne a Thália Színház lesz.
Pantheon • 7112010-12-30 21:31:15
Holtan találták szentpétervári szállodaszobájában Bobby Farrell énekest, a nagy sikereket elért Boney M együttes tagját.

Bobby Farrell holttestét a szálloda személyzete fedezte fel, az előadó nem válaszolt az ébresztő hívásra, ezért feltörték szobáját
A 61 éves énekes szerdán lépett fel az orosz városban, de ügynöke szerint légzési nehézségekre panaszkodott.
Az 1970-es években a Boney M együttessel ért el nagy sikereket, többek közt a Daddy Cool, a Ma Baker, valamint a By the Rivers of Babylon című számokkal. Az eredeti Boney M 1986-ban oszlott fel, de Farrell azóta is színpadon volt.

Forrás: hirado.hu/MTI
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 360552010-12-30 19:50:43
Lesz Domingós is; amiket élő MET-vetítéseken kapunk, azok a következő egy-két éven belül már DVD-n kijönnek. Én most Rossini Armidáját várom nagyon, mely a MET előző évadjának egyik szenzációja volt!
László Margit • 402010-12-30 14:50:59
„A művek megmutatják, hogyan kell őket előadni” – interjú László Margittal

„[…] Pavarottival a Rigolettót énekeltem, akkor ő még egy karcsú, atlétatermetű fiatalember volt. Akkoriban nálunk még nem ismerték őt, sokan fanyalogtak, mondván, hogy ordít – nos, ez az „ordítás” alaposan bejött neki. Szép emlék számomra, amikor ugyancsak a Rigolettóban Cappuccillivel énekeltem. Mindent elsöprő erejű hangja volt, a 2. felvonás záróduettje akkora sikert aratott, hogy a függöny előtt is meg kellett ismételnünk. Giuseppe Taddei és Nicola Herlea is voltak partnereim, A varázsfuvolában pedig Peter Schreierrel és Erich Kunzcal énekeltem együtt. Ez az előadás azért is emlékezetes, mert – a vezetőség kérésére – a vendégművészekkel németül, a hazaiakkal magyarul énekeltem benne. Általában eredeti nyelven is tudtam a szerepeimet. Néha rendkívül mulatságos helyzetek alakultak ki a vegyes nyelvű éneklésből. Például a Sevillaiban valamelyik szovjet köztársaságból jött Figaro meg Basilio, akik mondták a magukét az anyanyelvükön, én meg mondtam – szövegem szerint – magyarul, hogy nem értem. Őrületes nevetés tört ki a nézőtéren, mert tényleg nem értette őket senki.

[…] A férjemmel, Bajor Nagy Ernővel néhány éve vidékre, Csobánkára költöztünk. Boldog éveket töltöttünk itt együtt, de az idén elvesztettem őt. Most már egyedül művelem a nagy kertet és vezetem a háztartást. Szerető családom mindig segít, ha baj van. Sokat járok az operai előadásokra, barátaimat látogatom, új és régi kapcsolataimat szövögetem, és így sosem vagyok egyedül. Sokat olvasok, szeretem a keresztrejtvényfejtést, tévét nézek, rádiózom. A világ minden részével tartom a kapcsolatot e-mailben és skype-on. A körülményekhez képest elégedett vagyok azzal, amit az élettől kaptam.”

/Jánosi Ildikó – Opera-Világ/
Operett, mint színpadi műfaj • 17772010-12-30 14:41:24
2010. december 30-án (ma este) és 31-én 19 órakor Debrecenben, a Kölcsey Központban (Hunyadi u. 1-3.)

a Debreceni Filharmonikus Zenekar Óévbúcsúztató koncertje:

J. Strauss: A Denevér – nagyoperett 3 felvonásban
Közreműködik:

Kalocsai Zsuzsa
Cselóczki Tamás
Bátki Fazekas Zoltán
Bódi Mariann
Haja Zsolt
Pataky P. Dániel
Kóbor Tamás
Dánielfy Zsolt

a Debreceni Filharmonikus Zenekar (Művészeti vezető: Kocsár Balázs),
a Cívis Táncegyesület (Művészeti vezető: Nagy Olivér)

Rendező: Horváth Zoltán

Vezényel: Kocsár Balázs


Reggel a rádióban, interjú keretében, a rendező Horváth Zoltán elmondta, hogy nem híve a koncertszerű előadásnak, így azt találta ki, hogy összekötő szöveget írt az operett zenéjéhez, ezt dr. Falke fogja a cselekmény adott szituációja előtt narratív módon a közönségnek előadni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 360512010-12-30 14:09:46
Már nálunk is kapható DVD-n az általam nagyon várt, szép Boccanegra-előadás felvétele, Cappuccillivel a címszerepben, amit a VAI jelentetett meg karácsony előtt.
Lehár Ferenc • 1852010-12-29 20:26:35
Grand-Théâtre de Genève / Lehár: The Merry Widow
Geneva Grand Theatre
Geneva, Switzerland

Tuesday, 14 December 2010 - 8:00 PM
Thursday, 16 December 2010 - 8:00 PM
Saturday, 18 December 2010 - 8:00 PM
Sunday, 19 December 2010 - 5:00 PM
Tuesday, 21 December 2010 - 8:00 PM
Thursday, 23 December 2010 - 8:00 PM
Sunday, 26 December 2010 - 5:00 PM
Tuesday, 28 December 2010 - 8:00 PM
Wednesday, 29 December 2010 - 8:00 PM
Friday, 31 December 2010 - 8:00 PM

Presenter: Grand-Théâtre de Genève

Ensembles: Grand-Théâtre de Genève; Orchestre de la Suisse Romande

Conductor: Rainer Mühlbach

Artists:

Annette Dasch (Soprano);
Jennifer Larmore (Mezzo Soprano);
Bernard Richter (Tenor);
José Van Dam (Bass Baritone);
Johannes Martin Kranzle (Bass)


Lisztről emelkedetten • 2682010-12-29 20:18:01
Vatikáni koncert
2011-05-27 20:00

Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar

Vezényel: Kocsis Zoltán

Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – oratórium

Szólisták:

Szent Erzsébet - Bátori Éva (szoprán)

Zsófia őrgrófnő - Ulbrich Andrea (alt)

Lajos őrgróf - Sebestyén Miklós (bariton)

Hermann őrgróf - Cser Krisztián (basszus)

II. Frigyes császár és Egy magyar nemes - Orendt Gyula (bariton)

Udvarmester - Lisztes László

ifj. Johann Strauss • 1252010-12-27 23:58:53
Franz Welser-Möst először vezényli a bécsi újévi koncertet
MTI - 2010.12.27. 14:10

A Simplicius című Strauss-operett Lovas-indulójával kezdi a Bécsi Filharmonikusok híres újévi koncertjét Franz Welser-Möst.

A Bécsi Operaház ősztől működő főzeneigazgatója a nagy elődök után most mutatkozik be ebben a szerepben – hangzott el a hagyományos hangverseny hétfői sajtótájékoztatóján.

Ez a zene sokat elárul a valódi osztrák mentalitásból – nyilatkozta a karmester. A koncert első részében ifjabb Johann Strauss-keringők, -polkák, -négyesek szólalnak meg a Musikvereinsaal virágdíszbe öltöztetett arany termében. Majd a második részben a Liszt-év előtt tisztelegve eljátsszák Liszt Ferenc első Mefisztó-keringőjét, Joseph Lanner egyik valcerét, Joseph Hellmesberger, idősebb Johann Strauss és Joseph Strauss egy-egy művét is.

A Bécsi Operaház balettegyüttese először táncol a Laudon-palotában, a koreográfiát ugyancsak először készíti a Párizsi Opera balettcsillaga, Jean Guillaume Bart. A kosztümöket ötödik alkalommal tervezi a táncosok számára Johan Engels. A zenekar tagjai a hagyományos szürke zsakettet viselik, a nézők pedig – remélhetően – megismerkedhetnek a zenész hölgyek új „uniformisával”, amely egy egyszerű szabású, Marlene Dietrich-stílusú fekete-szürke nadrágkosztüm.

Az ORF nagy erőkkel készül a közvetítésre, reggel két riportfilmet is sugároznak, az egyik újévi üdvözlet valcerritmusban, míg a másik a karmestert, Franz Welser-Möstöt mutatja be. A 11 óra 15 perckor kezdődő koncert szünetében is egy riportfilm látható a Bécsi Filharmonikusok turnéjáról. Az Ö1 rádió pedig ugyanekkor Welser-Möst művészszobájában vendégeskedik.

Az újévi koncertek 72 esztendős történetében a karmester előtt 14 híres dirigens állt a karmesteri dobogón. Clemens Krauss indította el 1939-ben a Strauss-koncerteket, tőle Josef Krips vette át a pálcát. Willi Boskovsky rekordot állított föl: csaknem negyedszázadon át vezényelte a filharmonikusokat hegedűvel a kezében, ahogy anno az idősebb és ifjabb Johann Strauss. Lorin Maazel 1980 és 1986 között vezette a koncerteket, 1994-ben, majd 1996-ban, 1999-ben és 2005-ben tért vissza egy-egy koncertre. Karajan azonban csupán egyszer, 1987-ben dirigálta az újévi hangversenyt. A fennmaradó alkalmakon Claudio Abbado, Carlos Kleiber, Zubin Mehta, Riccardo Muti, Nikolaus Harnoncourt, Seiji Ozawa, Mariss Jansons, Georges Pretre és Daniel Barenboim osztoztak.

Lehár Ferenc • 1842010-12-27 22:36:52
Nagyszerű Lehár-sorozatra bukkantál! Méltó lehet figyelmünkre is!
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 1922010-12-26 23:51:20
Én is sokszor idegbajt kapok ettől. A Budapesti Operettszínházban ahány operett-előadásra eljutottam (de a vidéki teátrumokban is előfordul ez), azt kellett tapasztalnom, hogy az adott darabba a szerző más darabja(i)ból beillesztenek betétdalokat. Szinte már bevett gyakorlat ez náluk. Az eredeti szövegkönyvet is olykor átírják, a jól ismert dalok új verseket kapnak, a dramaturgok, az átírók újabb szerepekkel kibővítik a cselekményt, hozzá írnak, az új szereplők pedig - jobb híján - a komponista másik operettjének dalát éneklik, sokszor új fordításban. Sőt, az is megesik, mint a másik Kálmán-operettben - a Bajadérban - láthattuk,hallhattuk, az ismert duettet hat szereplőre - három vegyes párra - osztották szét. Tényleg, lassan már ott tartok, hogy nem ismerek rá az eredetire, pedig a szerző és a darab címe alapján azt hihetném, tudom, mit fogok kapni; naivan azt hittem, a rádióból is megismert eredeti alkotásoknak tapsolhatok majd. Hát - már - nem! Megértem mindazokat az "értő" személyeket, akik emiatt zúgolódnak, hangot adnak, kifogást emelnek, akik ezért az összevisszaságért megorrolnak - nemcsak a produkció egészére, hanem azok létrehozóira, kiállítóira, meg a befogadó színházakra is. Nem csodálkozom, hogy egyre inkább távol tartják magukat az intézménytől, lassacskán el(ki)hátrálnak a "klasszikus" operett-műfajtól is. A televízióközvetítések által sokkal többekhez eljutnak ezek a népszerű előadások, és bizony rádöbbennek, hogy becsapják, "átverik" őket - amiről a helyszínen a "vegyes" összetételű közönség a "bódult" állapotában, talán észre sem veszi a turpisságot, a szemfényvesztést... Mindent készpénznek vesz...
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 1892010-12-26 20:47:03
Boncsér Gergely a Csárdáskirálynőben

videoösszeállítás
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 1832010-12-26 17:33:27
Ma este 21:25-kor az m2 csatornán:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

(2010.12.26. vasárnap, m2 TV 21:25 - 23:55)

Közvetítés a Budapesti Operettszínházból
(2009. május 2.)
150 perc

Vezető operatőr: Szalay András

A Budapesti Operettszínház előadása.

Rendező: Kerényi Miklós Gábor

Díszlettervező: Gyarmathy Ágnes
Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Koreográfus: Gesler György

Közreműködik a Budapesti Operettszínház balettkara, énekkara és zenekara

Karmester: Makláry László

Szereplők:

Fischl Mónika (Vereczky Szilvia)
Vadász Dániel (Edvin herceg)
Szendi Szilvi (Stázi grófnő)
Peller Károly (Kaucsiánó Bonifác gróf)
Földes Tamás (Feri bácsi)
Faragó András (Miska főpincér)
Marik Péter (Leopold Mária)
Kállay Bori (Anhilte, A herceg felesége)
György Rózsa Sándor (Schulteis Arnold)
Dézsy Szabó Gábor (Rohnsdorf ezredes)

Az előadás letölthető az MTV videotárából és már DVD-n is kijött aí produkció.


Momus társalgó • 40892010-12-26 15:10:49
Ez vicc? Ez hihetetlen és - Nálad - hiteltelen meg kilátástalannak tűnő... Meg szilárd jellem kívántatik az ilyesfajta elhatározások keresztülviteléhez. Különben is, fogadkozni szilveszterről új évre virradóra szokás...
De félretéve a viccet, persze, kívánok Neked ehhez sok sikert és erőt!
Erkel Ferenc • 2762010-12-24 23:42:01

/A rádió honlapjáról/

Erkel és az operatörténet

Műsor: 2010. december 25., szombat 18.10-19.00

Milyen operakarmester volt Erkel Ferenc? Milyen műveket mutattak be az ő égisze alatt? Milyen hatást tett operáira az európai környezet operatermése?


Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, Szabolcsi Bence és Kroó György növendékeként végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémia zenetudományi tanszakán 1969-ben. A Zenetudományi Intézetben előbb a Bartók Archívumban és a 20. századi magyar zenetörténeti osztályon dolgozott, majd egyre jobban elmélyedt a magyar opera és operajátszás történetének kutatásában. Az ő vezetésével folyik jelenleg is Erkel Ferenc operáinak összkiadása, eddig a Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán partitúrája jelent meg eredeti formájában.
Az idei Erkel-év kicsengéseként Tallián Tibor két téma felől közelíti meg és ismerteti a rádióhallgatókkal Erkel Ferenc életművét. Mai előadása azt boncolja, milyen operakarmester volt Erkel Ferenc, milyen művek kerültek bemutatásra az ő égisze alatt, és milyen hatást tett Erkel operáira az európai környezet operatermése. Január 8-án „Erkel és a történelem" címmel tart előadást a 19. századi történelmi események és a magyar mester munkásságának összefüggéseiről.


Erkel Ferenc korszakai - a magyar opera korszakai. Szülővárosában, Békés-Gyulán még megélhette a főúri kastélyszínházi gyakorlat maradványait. Pozsonyban Johann August Stöger kiváló operatársulata révén megismerkedhetett a fejlett városi német operajátszással. Kolozsvárott találkozott a kialakulóban lévő nemzeti művészi zenével, megtapasztalta az erdélyi magyar arisztokrácia művészetpártolását, és megfigyelhette az 1819-ben alakult konzervatórium, valamint az 1821-ben megnyílt első állandó magyar színház működését. Talán itt emelte föl először az operakarmesteri pálcát. Budán, a Nemzeti Játékszín karnagyaként kapcsolatba került nemes Pest Vármegye színházrajongó notabilitásaival, akik minden erejüket latbavetve küzdöttek az állandó magyar színház felépítéséért, és 1837-ben a tervet meg is valósították. Mielőtt 1838 januárjában a Pesti Magyar Színházhoz szerződött volna, Erkel egy évig működött másodkarmesterként a pesti német Városi Színházban. Itt megtanulta egy viszonylag nagy, professzionista zenészekből álló orkeszter irányítását, és felkészült a Nemzeti Színház operazenekarának megszervezésére és vezetésére.


A Nemzeti Színház operájának terhe eleinte kizárólag az ő vállaira nehezedett. Néhány év múlva a heti két, majd három operai est vezénylését megoszthatta másod- és harmad- karnagyokkal (Doppler Károly, Huber Károly, majd Erkel Gyula és Sándor). Ám zenei képességek és karnagyi tekintély dolgában Erkel Ferenc Richter János szerződtetéséig nem talált vetélytársra. Ő mutatta meg a magyar főváros közönségének, hogy a dirigens munkája nem csak mesterség: művészet is.


A kar-mestert elsődlegesen a zene-kar vezetőjének tekintették. De ő tanította be az énekeseket is, vezette a szoba- és összpróbákat, és felelt az előadások zökkenőmentes lebonyolításáért. Újdonságok kiválasztásáról, szereposztásról, a napi műsor összeállításáról eleinte az operarendező szava döntött, többnyire a primadonna (vagy primadonnák) kívánsága szerint. A próféta 1850-es bemutatójától kezdve egyre inkább az operához kerestek énekest, s nem az énekeshez választottak operát. Erkel, az első karmester, főzeneigazgató, majd operaigazgató szavának súlya fokozatosan növekedett. Véleménye nem mindig csengett egybe a hangadókéval. 1866-ban nem vállalta a Lohengrin vezénylését, bizonyára nem zenei ízléskülönbségek miatt, hanem a színház erőinek elégtelenségét látva. Öt évvel később már ő mutatta be a Tannhäusert. Kritkai vélemények szerint tolmácsolása drámai sűrűségében felülmúlta Richterét.

Szembehelyezkedve a 19. századi operakedvelő közvéleménnyel, Erkel kiállt az ideális klasszicizmusért: Mozartért, Beethovenért. De elkötelezetten szolgálta a jelent is. Érdeméből lett az opera Rossinitól Verdiig, Spontinitól Massenet-ig, Webertől Wagnerig tartó nagy évszázada a magyar operaművelés nagy évszázada is.


(Tallián Tibor)

--------------------------------------------------------------------------------

Előadások a zenéről
Erkel és az operatörténet
A mikrofonnál: Tallián Tibor
Szerkesztő: Papp Márta
Belcanto • 6972010-12-24 10:40:10
Jó lenne! - már amennyiben felvette a helyi rádió és/vagy televízió társaság?

Hírforrásom szerint igen nagy sikerrel ment le a két koncertszerű előadás, személy szerint Kolonits Klára szép sikert aratott Beatricéjével,nemkülönben a lengyel bariton, Marcin Bronikowski, aki nálunk ismeretlen hajlékonysággal, szépséggel, ugyanakkor drámaian énekelte Filippo nehéz szólamát. Bizonyára Kolonitsnak nagy örömet okozott a szereppel való foglalkozás, jó lenne, ha itthon is bemutathatná a Beatrice di Tendát! Beatrice minden hangja az övé...

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18212010-12-23 21:37:14
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek.

1959. január 18., Kossuth Rádió, 18:30

„Ez az év jól kezdődik!” – A Totó és Lottó Igazgatóság nyilvános vidám műsora

Szerkesztő: Szentkúti Pál

Közreműködik:

Házy Erzsébet, Kazal László, Zenthe Ferenc, Rózsahegyi Marika

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18202010-12-23 21:35:26
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Házy Erzsébet Bellini-operafelvételeit (Az alvajáró és A puritánok részletei) említettem az 1308. sorszám alatt.

Azt írtam, hogy először 1958. február 14-én, a Kossuth Rádióban sugárzott „Bemutatjuk új operafelvételeinket” - „Részletek Bellini operáiból” c. adásban szólaltak meg ezek a felvételek. Ez így is van, csak mint érdekesség teszem hozzá: a két Bellini-opera részleteinek stúdiófelvételére 1957. december 4-én és 1958. január 13-án került sor a rádió 6-os stúdiójában.

Az alvajáró

- Szerelmi kettős az I. felvonásból (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, énekkar)
- A gróf áriája (Székely Mihály, énekkar)
- Amina áriája a II. felvonásból (Házy Erzsébet, km.: Mátray Ferenc)

A puritánok

- Giorgio áriája (Székely Mihály)
- Négyes a III. felvonásból (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Bende Zsolt, Molnár Miklós, énekkar)

Km.: az MR Énekkara és a Magyar Állami Operaház zenekara
Vezényel: Fischer Sándor

Legutóbb tavaly, 2009. január 22-én, a Bartók Rádióban 14 órakor, „A hét zeneszerzője: Vincenzo Bellini - V. rész: Magyar operaszínpadon” c. műsorban hangzott fel egy-egy részlet a két operából:

Az alvajáró - Amina áriája a II. felvonásból (Házy Erzsébet - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor),

A puritánok - négyes a III. felvonásból (Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Bende Zsolt és Molnár Miklós - ének, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vez. Fischer Sándor).
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18192010-12-23 21:31:57
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Gluck: Orfeusz

A 973. sorszám alatt ismertettem ennek az operának a szereposztásait - Házy Erzsébet összes operaházi szerepe fejezetben.

A rádiós közvetítésről nem írtam, ezt pótolom:

1957. november 14., Kossuth Rádió 20:25 óra

Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (az 1957. október 10-i bemutató előadás hangfelvétele)

Szereposztás:

Orfeusz: Tiszay Magda
Euridike: Osváth Júlia
Ámor: Házy Erzsébet

Táncok: Angyóssy Erzsébet, Orosz Adél, Boross Erzsébet, Wellisch Annamária, Maros Éva, Bozsó Árpád, Perlusz Sándor és a balettkar

Rendezte: Mikó András
Karmester: Erdélyi Miklós


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18182010-12-23 21:30:17
Bródy Tamás – Zoltán Pál: Kulcs a lábtörlő alatt

Az 1.338 és az 503. sorszámokon a rádiós bemutató idejét 1949. december hóra tettem. Ez igaz, de az ismertetett közreműködői névsor nem ehhez a bemutatóhoz tartozik, hanem egy későbbi rádiósfelvételhez: 1957. október 29.

Km.: Házy Erzsébet, Kiss Ilona, Vámosi János, valamint az MR szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Vezényel: Bródy Tamás


Ezeket a részleteket találtam a műsorújságokban:

„Első hó” – Házy Erzsébet, Földényi-kórus
„Add a kezed” - Kiss Ilona, Vámosi János
„Lánchíd-dal” – Kiss Ilona, Vámosi János, Földényi kórus
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18172010-12-23 21:28:49
1957. október 27., Kossuth Rádió 19.00

"Tessék választani" – rádiós sorozat

Utazás egy Wurlitzer körül

Szerkesztő: Pusztay Ernő és Peterdi Mária

Közreműködik:

HÁZY ERZSÉBET, Kiss Ilona, Bárdy György, Kazal László, Várkonyi Zoltán
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18162010-12-23 21:27:20
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Ránki György: Pomádé király új ruhája

A 906. sorszám alatt ismertettem ennek az operának a szereposztásait - Házy Erzsébet összes operaházi szerepe fejezetben.
A rádiós sugárzásról nem ebben a topicban, hanem a „Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel” c. fórumon foglalkoztam(Speranzával együtt), így most pótlólag és kiegészítésként ide áthoztam:

Közvetítés a Magyar Állami Operaházból (az 1953. november 1-i előadás hangfelvétele)

A rádió többször sugározta az operaházi előadás teljes felvételét, így pl. 1955. május 12-én, 1958-ban, vagy 1965. augusztus 7-én, a Petőfi Rádióban 19.50 és 22.00 között, és 1967. március 16-án, Petőfi Rádióban, 10.45 – 13.21 között. De még az 1990-es években is ismételte a rádió ezt a hangfelvételt:

Szereposztás volt:

Pomádé király - Székely Mihály
Jani (Dani)- Kövecses Béla
Miska (Béni) - Radnay György
Rozi,Jani kedvese - Gyurkovics Mária
Garda Roberto, királyi ruhamester - Melis György
Nyársatnyelt Tóbiás, kancellár - Maleczky Oszkár
Dzsufi, udvari bolond - Házy Erzsébet
Kikiáltó - Szomolányi János
Pereces kofa - Virág Ilona
Mézesbábos - Csőr József
Lacikonyhás - Ordelt Lajos
Kocsis - Komáromy László
Kisinas - Koltay Valéria
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18152010-12-23 21:23:41
Az előbbihez még kiegészítésül:

Említettem az 1.814 sorszámnál, hogy a Komáromi farsang c. Kemény Egon-Erdődy János daljátékát a Rádió Dalszínháza 1957. február 8-án mutatta be. Hozzá teszem: a daljáték első ismétlése 1957. március 9-én volt a Kossuth Rádióban, 20.00 órai kezdettel.

A daljáték részleteit nevesítem, ezzel is teljesebbé teszem az 1.344. sorszám alatt leírtakat:

- Lilla és Csokonai első szerelmi kettőse „Az első reggel” – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
- Lilla és Csokonai második szerelmi kettőse „Lilla, itt a drága óra” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
- Lilla és Csokonai harmadik szerelmi kettőse „Lilla, szívemet…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert
- Lilla románca (Házy Erzsébet)
- Csokonai dala (Ilosfalvy Róbert)
- Vidám dal: „Egy-kettő…” (Bilicsi Tivadar)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 11332010-12-23 14:18:39
Valamikor volt Lehár-express vonatunk is, ma már nincs meg...
Társművészetek • 5392010-12-22 21:09:49
A tegnapi Népszabadságban egy Nemzeti Színház- vonatkozású hír olvasható: Vidnyánszky Attila már most január közepétől intendánsként kerülne a Nemzeti Színház élére - nem igazgatóként. Alföldi Róbert így fejezheti be az 2010/2011-es évadot. Vidnyánszky művészeti vezetőként folytatná debreceni munkáját, mellé menedzserigazgatót keresnek. A Magyar Nemzet erről ma azt írta, hogy megkeresésére a debreceni direktor kitartott eddigi álláspontja mellett: úgy gondolja, nem neki kell először megszólalnia az ügyben. A minisztérium pedug lapzártáig nem reagált az intendánsi poszttal kapcsolatos értelmezésre.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 359552010-12-22 11:04:54
A művésznő is minden bizonnyal latba veszi kapcsolatrendszerét, és kiáll annak érdekében, hogy a produkcióban magyar operaénekesek is kapjanak nekik való (fő)szerepet. Pár hét és minden kiderül.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 359252010-12-20 23:21:31
Kapcsolódnék témádhoz:

Bohémélet és Kincses Veronika. És televízió. Érdemes tudni: nagyszerű szopránunk, alig egy évvel az emlékezetes, Pavarottival közös pesti előadása előtt (melyet a TV felvett), Montrealban vendégszerepelt, ahol nyolc estén alakította Mimit. Az ottani televízió az élő adást rögzítette, és még ottléte alatt sugározta egész Kanadában. Vajon létezik-e, lappang-e az a televíziós felvétel valahol? Kincses Veronika mesélte egy másik interjújában, szintén 1985-ből, hogy mennyire szereti a Pozsonyban készült Bohémélet filmjét, "mert az itthoni szellemet vihettem át, amelyben Mimi mindenen átsütő őszintesége dominál".
Nos, ezt a televíziós Bohémélet- filmet sem ismerjük, milyen jó lenne, ha meglenne valahol, és újra sugároznák! Vagy kiadnák lemezen.
Csak félő, hogy hírük ugyan volt/van, de mára csak a hamvak maradtak...
Bánk bán • 16812010-12-20 20:43:45
Szőcs Géza a következőket nyilatkozta: „Ha valakit elszomorítana hogy csak két előadásban kerül színpadra, azzal vigasztalnám meg, hogy ez bőven elég a figyelem fölkeltéséhez, és további szerződések aláírásához, másfelől azt is el kell mondanom, hogy tervbe van véve egy film is, amely az egésznek a színpadra állítását kísérné végig.”

Magyarországon elénekelte, Amerikában pedig vezényelni fogja az előadást a Los Angeles-i Opera igazgatója, Placido Domingo, aki, mint elmondta, évek óta tárgyal a Bánk bán bemutatásáról Orbán Viktor miniszterelnökkel. „Az előadás nemzetközi produkció lesz, amelyben várhatóan magyar énekesek is kapnak szerepet. A válogatásról, a bemutató időpontjáról, és a támogatás pontos mértékéről a tárgyalások még csak most kezdődtek el.”

A Los Angeles-i produkció tanácsadója Káel Csaba, a Bánk bán operafilm alkotója, a Happy End Produkciós Kft. alapítója, a Pécsi Kulturális Főváros programsorozat megnyitójának főszervezője. Ez utóbbi rendezvénysorozatnak volt kulturális nagykövete Placido Domingo.



Bánk bán • 16602010-12-19 22:06:39
A nemzetközi szereposztásban Melindát és Bánkot nekünk kellene adni: Kolonits Klára és Kiss B. Atilla adekvát személyek lennének rá...
Rost Andrea • 14962010-12-18 14:20:17
Színdarab készül idehaza, melynek Rost Andrea lesz a főszereplője!?

Legalábbis ez derül ki abból az interjúkötetből, mely nemrég a Kairos Kiadó gondozásában jelent meg. Spangel Péter Balázs Péter színész-rendező- igazgatóval készített beszélgetését tartalmazó kis könyvecske (címe: A szeretet útján) a „Magyarnak lenni” sorozatban került kiadásra. Balázs Pétert idézem a könyvből:

„Rost Andreát régóta ismerem. Amikor három évvel ezelőtt a „Fekete szárú cseresznyét” rendeztem Szolnokon, megnézte az előadást. Már akkor fölmerült bennem, hogy valamilyen szerepre meghívom. Tisztában voltam azzal, hogy a világkarrierje miatt évekkel előre lekötött szerződései vannak, és az egyeztetés rendkívül nehéz. Időközben rájöttem, hogy a színház nem bírná el, hogy egy operát bérletes formában előadjunk. Arra gondoltam, érdemes volna írni egy színdarabot, melynek ő lenne a főszereplője, és az előadás során legsikeresebb szerepeinek áriáit énekelné el. Andrea lenne a főszereplő. Úgy kellene megcsinálni, hogy minél többet énekelhessen, drámai súlya is legyen, a szerelem se maradjon ki, a zenekar a színpadon játsszon. Beszéltem Kiss József barátommal és kollégámmal, úgy néz ki, hogy a darab, amely természetesen fikció, hamarosan elkészül.”
MET-es operaelőadások moziban • 1972010-12-18 13:54:13
Holnap (19-én) este hat órától az Uránia Filmszínház a MET-es Don Carlos felvételét vetíti.
Renée Fleming • 7512010-12-17 23:38:02
Fleming kreatív konzultáns lesz
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 359042010-12-17 22:34:37
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidelióról:

"jövő évadban műsorra veszünk olyan operákat, amelyek ebben a szezonban, vagy ezt megelőzően nem szerepeltek a kínálatban. Ilyen a Hamupipőke, a Turandot, az Aida, a Tannhäuser, a Traviata és a Pillangókisasszony.

A Macbeth természetesen teljesen eltér majd a Rómából kölcsönvett produkciótól, hiszen Szinetár Miklós új rendezését visszük színre.

A Simon Boccanegra rendezésére Ivan Stefanuttival folytatunk tárgyalásokat.

A Ringről: Freyer szándékában áll, hogy az ottani tanulságok alapján változtasson, vagy javítson az előadáson - mint minden művész, alakítja az elképzeléseit. A produkcióról Ioan Holender Placido Domingóval tárgyalt, ennek eredményeként a Los Angeles-i Opera úgy tűnik, kedvezményes áron rendelkezésünkre bocsátja a jelmezeket, ami rendkívüli módon megkönnyíti a helyzetünket, hiszen a jelmezkivitelezés adott esetben komoly nehézségeket rótt volna ránk.

A Don Giovanniban kórus-finálé biztosan nem lesz, Gianfranco De Bosio rendezésében az eredeti verziót fogjuk játszani."

Bánk bán • 16532010-12-17 22:32:01
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidélióról:

"Az évadnyitó Bánk bán előadást természetesen alaposan előkészítjük, talán már az évadzárás előtt elkezdődnek a próbák, amelyek augusztusban folytatódnak. Az ősváltozat struktúráját és dramaturgiáját vesszük alapul, ám nem hangzik el a teljes zenei anyag - ebből valóban egy harmadik változat születik majd."

Erkel Színház • 24272010-12-17 22:29:44
Győriványi Ráth György blogjából idézem a Fidelióról:

"Az Erkel Színházról: igen, a 2011/2012-es műsortervben szerepel a játszóhely, terveink szerint december 7-ére rendeznénk meg a nyitóelőadást. A megvalósulást a közbeszerzések és a politikai döntések határozzák majd meg, bízzunk a legjobbakban. Lelkesen, boldogan és türelmetlenül várjuk, hogy újra megnyíljon ez a nagyszerű színház."
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358902010-12-15 18:07:22
Török Géza: "Most nem vagyok reflektorfényben"
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358842010-12-15 00:29:07
Az Ascanio Albában második előadására sikerült eljutnom az Operaházba. Érdemes volt. Kolonits Klára két nagyszerű koloratúrszoprán áriája különösen szépek! A legnagyobb tapsokat, sőt bravókat, a remekül énekelt bravúr-áriái váltották ki a közönségből, de a színpadi mókás jelenléte is telitalálat! Az operában - a rendezés szerint - a humorát is megcsillogtathatja. Ezen az estén módja nyílt erre még külön rájátszania: amikor a második felvonást nyitó néma - pantomimszerű - jelenete alatt késve érkező, a közönség sorában helyét elfoglani igyekvő fiatal párt - mintegy a rendezői instrukciókba beépítve - rögtönözve, tréfásan megdorgálta, amit a publikum igen nagy tetszéssel reagált le... Már ezért a jelenért megérte ellátogatnom kedd este az Andrássy úti Ybl-palotába!
Operett, mint színpadi műfaj • 17752010-12-13 23:54:06
Előkarácsonyi és Újévi Operett Gálák!

Az Operettszínház honlapjáról:

Két nagyszabású sztárgálát is kínál a Budapesti Operettszínház nézőinek.

A karácsonyi gálája - mely 2010. december 25-étől a müncheni Gasteig koncerttermében látható -, egyetlen előadás erejéig a Nagymező utcában december 16-án! Ünnepi hangulat, nagyszerű operett-dallamok, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert, Johann Strauss legnépszerűbb melódiái... Mindez egyben a Budapesti Operettszínház látványos gálaműsora - természetesen a Nagymező utcai teátrum sztárszólistáival.

Közreműködik: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Boncsér Gergey, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Csere László, Kerényi Miklós Máté, valamint a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Karmester: Balassa Krisztián, rendező: KERO®.

Január 1-jén pedig zenés utazásra invitáljuk nézőinket, ugyancsak a Budapesti Operettszínház sztárjaival. Újévi Operett Gálánkon Bódító bécsi pezsgő; Latin forgatag; Londoni sikerek és Magyar virtus várja majd a közönséget, némi musicallel és élő televíziós közvetítéssel fűszerezve.

Műsorunkban Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Fényes Szabolcs, Ábrahám Pál, Zerkovitz Béla, Szirmai Albert, Huszka Jenő, valamint Lévay Szilveszter, Andrew Lloyd Webber, Stephen Schwartz és Claude-Michel Schönberg legnépszerűbb melódiái csendülnek fel, olyan művekből, mint A Csárdáskirálynő, A Denevér, a Montmartre-i ibolya, A víg özvegy, A Bajadér, a Giuditta, a Bál a Savoyban, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Lili bárónő, a Marica grófnő, a Cigányszerelem, illetve a Miss Saigon, a Godspell, a Jézus Krisztus Szupersztár és a Rebecca.

Újévi házigazda: Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán

Közreműködik: Boncsér Gergely, Bordás Barbara, Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Faragó András, Frankó Tünde, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Náray Erika, Oszvald Marika, Peller Károly, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László. Művészeti vezető: KERO®, szerkesztő-rendező: Somogyi Szilárd.

A gálaműsort a Duna Televízió élő egyenes adásban közvetíti!



Bordás Barbara és Dolhai Attila



Belépők mindkét gálaműsorra 1400-5900,- forintos áron válthatók Jegypénztárunkban, Szervezési és Közönségkapcsolati Irodánkban, valamint Pavilonunkban a Nagymező utca-Andrássy út sarkán!

Jöjjön, s előkarácsonyozzon a Budapesti Operettszínházban vagy töltse velünk az újév első napját!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 358542010-12-13 23:37:13
Itt van ez a mai keltezésű hír:

Alföldi marad - Nemzeti Színház kommunikéje

Operett, mint színpadi műfaj • 17742010-12-13 23:04:30
Csárdáskirálynő-kritika Szegedről: Biztosra mentek

„A szegedi előadás legnagyobb erénye Tasnádi magabiztos, következetes történetmesélése - amiben a nyíregyházi "előtanulmányok" a segítségére lehettek - meg az, hogy ehhez megfelelő partnereket sikerült találnia. Másképp: aki mondjuk egy, a Mohácsi János legendás kaposvári előadásához hasonló revelatív élményre számít a szegedi Csárdáskirálynő kapcsán, csalódik, aki viszont jól akar szórakozni, annak bátran ajánlható a két hónappal a bemutató után is pótszékes teltházzal menő produkció. Az első és második szereposztás emlegetésének természetesen nincs értelme ilyenkor: "mindenki megvolt már mindenkinek", sőt az operisták és prózai színészek keveredése sem annyira kínos, mint inkább izgalmas pillanatokhoz juttatja a nézőt.”



Házy Erzsébet művészete és pályája • 18142010-12-13 00:47:16

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Kemény Egon- Erdődy János - Gál György Sándor: Komáromi farsang

Részletesen ismertettem a rádióoperettről a tudnivalókat az 1344. és 524. sorszámokon.

Egy helyesbítés: a Rádió Dalszínháza bemutatója nem 1958-ban volt, hanem 1957. február 08-án.

Teljessé teszem a rádiófelvételen közreműködők listáját:

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar mellett további neves prózai és énekes művészek szerepelnek ezen a rádiófelvételen:
Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A felvétel teljes időtartama: 117 perc

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18132010-12-13 00:46:31

Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Az 1343 és 523. sorszámok alatt hoztam Házy Erzsébet összes rádiós felvételei-
bokkban Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt c. 1958-as rádióoperettjének felvételéről néhány adatot.

Szövegíró, versek: Kristóf Károly

A felvételen közreműködik: Házy Erzsébet, Kiss Manyi, Rozsos István, Bilicsi Tivadar

A műnek egy részletét említettem meg, amelyben Házy Erzsébet énekel: „Inkább csókolj…”

További két adatot szereztem be erről a rádiófelvételről:

- Duett az operettből: „ Mire vársz?” (Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekel) – ez a részlet is a Qualiton 1967-es kiadású lemezén is megtalálható (LPX 16572) – lásd: 1764 sorszámnál.

- Szeretlek, Budapest (Bilicsi Tivadar)

Közreműködik: az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18122010-12-13 00:45:51
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Éva a Paradicsomban – részlet a rádióoperettből

Szövegét írták: Solty E. – Iványi L.- Szilágyi László - Békeffy István.
Rádióra alkalmazta: Kellér Dezső

Korábban, az 518-as sorszám alatt tévesen írtam a rádiós bemutató idejét: nem 1957-ben volt, az1967. év a pontosabb terminus.

Az operett egy részletét – duett - ismerem a rádióból: „Ne kérdezd” – Házy Erzsébet, Korondy György előadásában. Ez a részlet a Qualiton 1967-es kiadású lemezén is megtalálható (LPX 16572) – lásd: 1764 sorszámnál.

Az MRT Szimfonikus Zenekarát pedig nem Bródy Tamás vezényelte, mint írtam, hanem Gyulai Gaál Ferenc.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 18112010-12-13 00:45:13
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Polgár Tibor - Kristóf Károly: A lepecsételt asszony

Erről az 1952-es Rádió Dalszínháza bemutatóról részletesen az 1339. sorszám alatt írtam. A teljes szereposztás és egyéb információk mellett felsoroltam a daljáték rádiófelvételén hallható zenei részleteket:

- Baptiste belépője (Rátonyi)
- Szerenád (Sárdy)
- Együttes és Anna belépője HÁZY, Kishegyi, Radnay, Reményi, Angyal, Molnár)
- Anna dala (Házy)
- Szerelmi kettős: „szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét... Én akarom a csókodat most!…” (HÁZY, Sárdy)
- Vidám ballada (Rátonyi)
- Honvágy-dal (HÁZY)
- Kérek kölcsön egy csókot (Zentay, Rátonyi)
- Anna és Pál kettőse (HÁZY, Sárdy)
- Dal (Palócz)

Találtam további két részletet, melyeken Házy Erzsébet is énekel, így ezekkel kiegészítem ezt a felsorolást:

- I. felvonás fináléja (HÁZY, Zentay, Angyal, Reményi, Rátonyi)
- II. felvonás fináléja (HÁZY, Zentay, Sárdy, Palócz, Radnay, Angyal, Reményi)

A felvételeken a Földényi Kórus is közreműködik. Az MR Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli.

Az 1952-es első adást követően többször sugározta a rádió a daljáték részleteit. A teljes felvétel egyik későbbi ismétlésének dátuma: 1961. november 20.

A felvétel teljes időtartama: 112 perc

Házy Erzsébet művészete és pályája • 18102010-12-13 00:44:39
Igen, szerintem is ez a kép az egyik legbájosabb róla, azok között, amiket ismerek. Nem voltam az aukción, így nem tudom,hogy elkelt-e a liciten, s ha igen, mennyi volt a leütési ár.
Erkel Ferenc • 2722010-12-12 22:26:31
Sajnos, nem lesz István király a Müpában.
Élő közvetítések • 8912010-12-11 17:34:42


Ma este, Bartók Rádióban

19.35 - 21.33 Közvetítés a Római Parco della Musicából

Cherubini: Lodoiska - háromfelvonásos opera

Szövegét - Jean-Baptiste Louvet de Couvrai regénye nyomán - Claude-François Fillette-Loraux írta

Vezényel: Jérémie Rhorer Km. a Les Eléments Kamarakórus (Műv. vez. Joël Suhubiette) és a Le Cercle de l´Harmonie Kamarazenekar

Szereposztás:

Floreski gróf - Sébastien Guéze (tenor)
Lodoiska, Altanno hercegnője - Nathalie Manfrino (szoprán)
Dourlinski - Pierre-Yves Provot (bariton)
Titzikan - Philippe Do (tenor)
Altamoras - Alain Buet (basszus)
Lysinka - Hjördis Thébault (szoprán)
Varbel - Armando Noguera (bariton)

(október 15.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 357572010-12-09 00:45:06
Kolonits Klára sikeres ős-Bánk bán Melindája, meg a koppenhágai fellépései (Beatrice di Tenda koncertszerű előadásai) után a Fauno szerepe beugrással - nem kis vállalkozások! Én a második előadáson leszek ott, és biztos, hogy vörösre tapsolom a kezem...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 357562010-12-09 00:34:56
á la Vitray...
Erkel Ferenc • 2712010-12-09 00:25:13
Kedves Sipi!
Köszönöm felajánlásodat, de megvan nekem is DVD-n - a TV-ből egyből DVD-lemezre vettem. Korábbi bejegyzésemben csak azt akartam megfogalmazni, hogy ez a becses TV-közvetítés kijöhetne "gyári" lemezen- dobozban...
Mellesleg, egy kedves ismerősömnek, átírtam lemezre (ahogy Te is kedvesen felajánlottad ezt a segítséget), lehet, hogy azóta már "vándorútra" kelt az átirat...
Gaetano Donizetti • 6172010-12-07 22:19:07
Fülöp Károly (opera-vilag.hu) összeszedegette a Youtube-on fennlévő Boleyn Anna-részleteket az Opera nagyhírű, Békés András rendezte produkciójából. Külön említést érdemel, hogy a cikk szerzője mindhárom Annának teret szentel és enged; Csavlek Etelka, Pitti Katalin, Szűcs Márta videóiból - a Youtube oldalán – apránként akár egy teljes Boleyn Anna is kikerekedhet – idő kérdése az egész…

Lehár Ferenc • 1812010-12-06 22:29:20

MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA
A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata
Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László
2010. 2. évfolyam, 1. szám
Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében

________________________________________
Page 38
38
Dr. Vértes László
Lehár Ferenc zeneszerző, karnagy
Születése 140. évfordulójára

„… nem foglalkozom a műfaj iskolás kérdéseivel”
Lehár Ferenc

A művészetterapeuta egyik szakmai és etikai kötelessége, hogy a terápiás foglalkozásokon
„szereplő” művészek életpályájáról tájékoztatást adjon. E téren – valljuk be – akadnak
hiányosságok. Ezek feloldása érdekében vázolunk életműveket szakfolyóiratunkban.
Lehár Ferenc – az egyetemes muzsikatörténet zenitjén álló világhírű, magyar komponista.
Gyönyörű alkotásait világszerte játsszák, közvetítik hatalmas sikerrel. 1952. november 28-án,
Budapesten a felújított Luxemburg grófja első előadásán édes Szüleimmel én is jelen voltam.
Azóta az operett rajongója vagyok. (Életem első zenés színházi előadása volt. Az első
színházlátogatás: 1952. őszén, Molnár Ferenc óriási sikere, A hattyú.)
Lehár Ferenc Magyarországon, Komáromban, 1870. április 30-án született. Alkotásait
hazánkban, külföldön operettszínházak, operaházak is játszották. 1948. október 24-én halt meg
Bad Ischl-ben.
Az életutat könyvek, füzetek sora mutatja be, ezért mozaikokat közlünk.
Budapest, Margitsziget, Szabadtéri Színház – sok nyáron A víg özvegy – ezt néztem, hallgattam
– Glavari Hanna: Házy Erzsébet, a karmester Breitner Tamás.
Giuseppe di Stefano szerepe: A mosoly országa – Szu Csong herceg.
Placido Domingo szülei, Pepita Embil és Placido Domingo 1956-ban, spanyol színpadon
szerepel a Luxemburg grófjában.
Placido Domingo a Luxemburg grófja karmestere.
Luciano Pavarotti, Placido Domingo, José Carreras – Lehár Ferenc áriát énekelnek.
Joan Sutherland A víg özvegy Glavari Hannájaként tündökölt.
1999. Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét is műsorra tűzi – idén először – a veronai
Aréna. Andrea Bocelli, a világtalan sztártenor, valamint Cecilia Gasdia és Fabrizio Frizzi
énekli a főszerepeket a produkcióban, amelyet hét alkalommal adnak elő a római kori hatalmas
szabadtéri amfiteátrum színpadán.
2002-ben október 24-ét Kálmán Imre születésének 120. évfordulója és Lehár Ferenc
halálának 54. évfordulója alkalmából az Operett Napjává nyilvánították.
(Kálmán Imre Siófokon, 1882. október 24-én született és 1953. október 30-án halt meg,
Párizsban.)
1990. április 28-án az Esti Hírlap 2. oldalán jelent meg Kristóf aláírással szép cikk: „Éljen
Lehár. Százhúsz éve született a világhírű zeneszerző” – a főcím fölött: „Mikor lesz utcája?” (?!).
A szövegrész:
„Most van születésének 120. évfordulója, Komáromban neveztek el róla utcát, ahogy a túlsó
Komáromban szobra is áll, Bécsben megtalálható a Lehár-gasse, Pesten vajon mikor neveznek
el róla utcát?”
Éppen 20 év telt el. A magyar fővárosban még mindig nincs a magyar Lehár Ferenc-ről
elnevezett közterület! Emléktáblája sincs! Szobra sincs!
Intermezzo. A hajdani magyar Komáromban született Jókai Mór és Lehár Ferenc. A
szülőházakat lebontották.
Bad Ischl – szépséges üdülőhely. Lehár Ferenc lakóháza ma emlékmúzeum. Kétszer
látogattam meg. Giacomo Puccini két levelét is olvashattam. A magyar zeneszerzőt tisztelet
övezi. A ház utcájának neve 1930-tól, a 60. születésnap ünnepi eseményétől: Lehár – Kai.
Lehár Ferenc és Richard Tauber
Richard Tauber énekművész, operaházi magánénekes, kamaraénekes, operett-bonviván.
Linzben, 1891. május 16-án született. Világhírű énekes, tenorista lett. Lehár Ferenccel a
legjobb barátságba került. A Maestro késői műveit a főszereplőről Tauber operetteknek
nevezték el. Richard Tauber csodálatos színész és énekes volt: a Lehár-hősök tökéletes
alakítója hangban és játékban. Az említett alkotásokat többnyire a happy and hiánya jellemzi.
Szakítás, válás, búcsú – és ezek a művek is világhírűek lettek. Richard Tauber Londonban,
1948. január 8-án halt meg.
Érem. Két emlékéremről tudok. Ausztriában bocsátották ki 30 mm átmérőjű, 25 Schilling
névértékű, előoldalán Lehár Ferenc kissé balra néző portréja, a külső körívben 2 oldalon és
________________________________________
Page 39
39
fenn FRANZ LEHÁR, lent 1870 – 1948. Bal oldala a szöveg alatt 1970. (a kiadás éve a 100.
születési évforduló).
2008-ban, Giacomo Puccini születésének 150. évfordulójára emlékérmet terveztem,
szakfolyóiratunk 2009. évi 1. évfolyama 1. számának 5. oldalán mutattam be. A hátoldal
szövegében feltüntettem: Lehár Ferenc barátja.
Bélyeg. Ausztria 1970-ben, Lehár Ferenc születésének 100. évfordulóján bélyeget bocsátott ki,
egy értéket. A névérték 3,50 Schilling. Szöveg a bal oldalon: Franz Lehár: Die lustige Witwe.
Magyarország. Lehár Ferenc emlékbélyeg, születésének 100. évfordulója alkalmából. Egy
érték, 775 000 fogazott, 6 876 nem fogazott darab, a névérték 2,- Ft.
Lehár Ferenc műveit sok-sok művész – operaénekes, operettművész, prózai színész – adta elő.
Világhírűek is, bizonyítva tehetségüket az „operett”-ben is. A számomra legkiválóbbakat
említem – előttük és a Mester előtt is tisztelegve.
Karmesterek: Bródy Tamás, Breitner Tamás, Makláry László, Zubin Mehta, Placido Domingo.
Énekművész hölgyek: Alpár Gitta, Decsi Ágnes, Eggerth Márta, Fenyvesi Éva, Gallay Judit,
Gyenes Magda, Házy Erzsébet, Honthy Hanna, Kalocsay Zsuzsa, Koltay Valéria, Kovács Iby,
Zarah Leander, Lehoczky Éva, Jeanette MacDonalds, Mednyánszky Ági, Németh Marika,
Örkényi Éva, Petráss Sári, Petress Zsuzsa, Réthy Eszter, Anneline Rothenberger, Joan
Sutherland, Zentay Anna, Zilahy Irén.
Táncművész hölgyek: Balogh Edina, Szamosi Judit.
Énekművész urak: Alfonzó, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Benkóczi Zoltán, Bilicsi Tivadar,
Andrea Bocelli, José Carreras, Maurice Chevalier, Placido Domingo, Peter Dvorsky, Feleki
Kamill, Gárday Gábor, Gozmány György, Homm Pál, Ilosfalvy Róbert, Karizs Béla, Keleti
László, Jan Kiepura, Király Ernő, Kishegyi Árpád, Latabár Kálmán, Márkus László, Wieslaw
Ochman, Luciano Pavarotti, Rajz János, Rátkai Márton, Rátonyi Róbert, Sárdy János, Rudolf
Schock, Simándy József, Giuseppe di Stefano, Szabó Miklós, Székelyhidy Ferenc, Richard
Tauber, Udvardy Tibor, Virágh József.
Lehár Ferenc, köszönöm az örökszép melódiákat!
A fiatal Lehár Ferenc
Lehár Ferenc a zongora mellett
________________________________________
Page 40
40
A karmester Lehár Ferenc
Az idősödő Lehár Ferenc
és aláírása (képes levelezőlap)
Lehár Ferenc és Schani kutyája
Lehár Ferenc és felesége
Sophie Zürichben, 1947-ben
Lehár Ferenc, Jarmila Novotna
és Richard Zauber (jobbról)
A hetvenéves Lehár Ferenc ás „A mosoly
országa” főszereplői: (balról) Nagypál
László és Szabó Ilonka. (Jobbról) Raffay
Erzsi és Sárdy János
________________________________________
Page 41
41
Lehár Ferenc lakóháza Bad Ischl-ben,
ma emlékmúzeum
Bródy Tamás
Makláry László
Fritzy Massary
Joan Sutherland
Jeanette MacDonald és Maurice Chevalier
________________________________________
Page 42
42
Decsi Ágnes
Feleki Kamill
Németh Marika és Feleki Kamill
Honthy Hanna
Réthy Eszter
Petress Zsuzsa és Latabár Kálmán
________________________________________
Page 43
43
Oszvald Marika
Pepita Embil és id. Placido Domingo
Balogh Edina
Szamosi Judit
Giacomo Puccini emlékérem,
Lehár Ferenc barátságát is feltüntetve
________________________________________
Page 44
44
Lehár Ferenc pénzérme
Lehár Ferenc emlékbélyeg Ausztriában
Lehár Ferenc emlékbélyeg
Magyarországon
Lehár Ferenc • 1802010-12-06 22:26:21
MAGYAR MŰVÉSZETTERÁPIA
A Magyar Művészetterápiás Társaság /MMT/ tudományos, továbbképző szakfolyóirata
Főszerkesztő, a Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. med., Dr. h. c., Dr. h. c. Vértes László
2010. 2. évfolyam, 1. szám

Megjelenik: elektronikus formában, minden negyedév utolsó hetében

Dr. Vértes László

Lehár Ferenc és Giacomo Puccini

Az operettkomponista 140 éve született

Giacomo Puccini 140 évvel ezelőtt, 1858. december 22-én, a toscanai Lucca városkában
született. Belgiumban, Brüsszelben, 1924. november 29-én 23 óra 30 perckor halt meg,
láncdohányzása következtében kialakult gégerák miatt. A sors tragédiája, mindössze 66 éves
volt!
Lehár Ferenc Kristóf Komáromban született 1870. április 30-án és Ausztriában, Bad Ischl-
ben hunyt el 1948. október 24-én.
Giacomo Puccini és Lehár Ferenc igazi jó barátságban voltak. Lehár Ferenc tiszteletére
emlékmúzeumot rendeztek be Bad Ischl-ben, ahol lakott. A második emeleten, az úgynevezett
kis dolgozószobában két eredeti Giacomo Puccini dokumentum található:
Az egyik Giacomo Puccini fényképe, amelyet Lehár Ferencnek dedikált. Rajta a dátum: 1920.
A második Giacomo Puccini levele, amely 1924. július 18-án kelt.
Az utca neve, amelyben a lakóház található: Lehár Kai 4.
Itáliában, Torre del Lago Puccini településen található az a ház, ahol Giacomo Puccini hosszú
időn át élt és alkotott. Ma emlékmúzeum, ahova érdemes ellátogatni, s a hatalmas anyagban
gyönyörködni. Belépve a házba, láthatjuk a Maestro zongoráját kis oldalasztalkával, amelyen a
kottákat írta, székével hol oda, hol meg a billentyűk felé fordulva. A zongorán több kedves barát
dedikált fényképe is látható, az egyiken Lehár Ferenc van, Giacomo Puccininak írt sorokkal.
Clemens Höslinger osztrák könyvtár-tudós Giacomo Puccini című, több kiadást megért
könyvében említi, hogy Lehár Ferenc Bécsben 1920. október 29-én fényképet dedikált
barátjának, s utal arra is, hogy Giacomo Puccini mennyire értékelte Lehár Ferenc műveit.
Otto Schneidereit Lehár Ferencről írott értékes kézikönyvét magyar nyelven is kiadták. (Otto
Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988.) - Ebből idézünk: "Sokszor és sokan
értették félre Lehár műveit, és nem utolsósorban más zeneszerzők is. Az egyetlen kivétel
Giacomo Puccini volt, az olasz zeneszerző, akihez igazi - bár nem túl hosszan tartó - barátság
fűzte Lehárt. Találkoztam én a közélet nem egy nagyságával... mégis, eltekintve a Puccinihoz
fűződő meleg barátságomtól, midig is magányos maradtam."
Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Giacomo Puccinival, ki A Nyugat lánya című
operájának bemutatójára érkezett Bécsbe, s óriási ünneplésben részesítették. Lehár Ferenc
révén sok olyan emberrel is megismerkedett, akik kissé távolabb álltak az opera-műfajtól, többek
között Sigmund Eisenschützcel, a Carl Theater akkori igazgatójával, aki rábeszélte őt:
komponáljon operettet a Carl Theater számára. Operett helyett azonban vígopera jött létre,
amelyet tekintettel a háborús helyzetre, - Olaszország és Ausztria akkor már ellenfelek voltak, -
Monte Carloban adtak elő. Lehár Ferenc, már a háború után, kéréssel fordult Giacomo
Puccinihoz. A válaszlevélben az alábbi olvasható: "Drága, nagy hírű Maestro! nagyon
köszönöm kedves levelét... Birtokomban a Pacsirta című operettje, s csak ennyit mondhatok:
bravó, maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz! Ó, mennyire emlékszem az 1913-as
napokra! ... Vajon visszatérek-e valaha oda valami új muzsikával, új művel? Legalább azt
szeretném remélni, hogy teljesül a vágyam, és viszontláthatom Eisenschütz barátomat és Önt,
kiváló mester - s ehhez csatlakoznak legszívélyesebb üdvözleteim -Giacomo Puccini."
________________________________________
Page 35
35
Giacomo Puccini kívánsága csak 1920 őszén teljesült, ám Lehár Ferenc már ezt megelőzően
felkereste őt Olaszországban. Bécsben mindjárt két művének bemutatójára is sor került.
Október 9-én mutatták be a La Rondiné-t (A fecske), s október 20-án, az Operaházban az Il
Trittico-t. Mindez rengeteg izgalommal járt, főképp mivel a La Rondine nem aratott tartós
sikert. Ám Lehár Ferenc és Giacomo Puccini mégis többször összetalálkozott ezekben a
hetekben. Lehár Antal később így art erről: "Ferenc engem és feleségemet egyszerű vacsorára
hívott meg. Csak egy vendég volt még ott: Puccini. Ferenc elég jól beszélt olaszul, Puccini csak
néhány szót tudott németül. A két mester már vacsora közben is szinte kizárólag műveikből vett
idézetek segítségével érintkezett egymással: halkan dudorászva jelezték, s azután
megmagyarázták őket. Aztán mindketten zongorához ültek. Szorosan összeölelkeztek, hol
Puccini játszott a jobb kezével, hol Lehár a bal kezével, hol meg egymást kísérték. Káprázatos
harmóniák keletkeztek, puccinis és leháros hanghatások és fordulatok vetekedtek egymással.
Felejthetetlen este volt, s emléke vissza-visszatért Puccininak Ferenchez írott leveleiben."
Giacomo Puccini hazatért Torre del Lagóba, onnan írta 1921. elején: „Kedves Barátom!
Visszatérve kicsiny, csendes fészkembe, Magához száll első gondolatom. Még mindig a
csodálatos Bécs lenyűgöző benyomásainak hatása alatt állok, a városnak, ahol miden ember
lelkében ott vibrál a zene, a ahol még a lélektelen tárgyaknak is mintha ritmikusan lüktető élete
lenne. Kedves Maestro! Meg sem mondhatom, mennyire boldog voltam, hogy egészen közelről
megismerhettem, hogy megcsodálhattam az ön emberi jóságát és világszerte ismert
muzsikájának dallamait. Teljes szívemből köszönetet mondok mindazért a jóért, amivel
elhalmozódott, mind a magam, mind a feleségem nevében. Fogadja kérem barátjának
legszívélyesebb kézszorítását – Puccini” (Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest,
1988. 142. oldal).
Néhány nappal Karczag halála után ünnepi keretek között mutatták be Giacomo Puccini Manon
Lescaut-ját. A zeneszerző fia, Tonio társaságában érkezett Bécsbe. Meglepetést keltett, hogy
autóval keltek át az Alpokon. Ez volt Lehár Ferenc és Giacomo Puccini utolsó találkozása
(Otto Schneidereit: Lehár. Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 161. oldal.).
„Másfél évvel Giacomo Puccini halála után mutatta be a milánói Scala a zeneköltő utolsó
operáját, a Turandot-ot. Lehár Ferenc a világ minden kincséért sem mulasztotta volna el, hogy
ott legyen. A darabot befejező kettőst Giacomo Puccini már nem írhatta le. A karmester,
Arturo Toscanini, ennél a pontnál letette a karmesteri pálcát, s a közönséghez fordulva így
szólt:
'Itt véget ért a Mester műve!' Toscanini szavai után néhány másodpercig csönd volt. S azután
percekre kitört a zokogás. Mindenki sírt, aki csak ott volt a Scala hatalmas nézőterén – sírtam én
is... A második milánói előadástól kezdve aztán teljes egészében adták az operát, amelyet Franco
Alfano fejezett be, Giacomo Puccini vázlatai alapján.” (Otto Schneidereit: Lehár.
Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 164. oldal.). A Turandot ősbemutatója Milánóban volt 1926.
április 25-én, a Teatro alla Scala-ban. A karmester minden idők legnagyobbikja: Arturo
Toscanini. A magyarok közül Lehár Ferenc, s világhírű baritonistánk, Palló Imre voltak jelen.
A darab magyarországi ősbemutatóját a Magyar Királyi Operaházban 1927. november 14-én
tartották.
Giacomo Puccini első két művének szövegírója fiatal itáliai költő, Ferdinando Fontana. A két
alkotás, sajnos sehol a világon nem éri el megérdemelt színrevitelét. Magyarországon az első
csak koncertszerű – zeneileg tökéletes – előadásban került a nézők - hallgatók elé. Sokszor
tévesen fordítják (és tévesen értelmezik) a mű címét, helyesen: A lidércek. Giacomo Puccini
________________________________________
Page 36
36
második műve az Edgar. Lehár Ferenc világhírű alkotását, A víg özvegyet Ferdinando
Fontana fordította olasz nyelvre. (Engedtessék meg egy megjegyzés: A víg özvegy címszerepét
Glavari Hannát, a legkitűnőbb énekesnők szólaltatták meg, például Joan Sutherland, Házy
Erzsébet, Németh Marika. A férfi főszerepben Danilovics Danilóként mindig örömmel
fogadtuk az igencsak mellőzött tenoróriást, minden idők egyik legszebb hangú lírai tenorját,
Udvardy Tibort.
Alfred Maria Willner szövegíróként tevékenykedett Lehár Ferenc Éva, Luxemburg grófja és
Végre egyedül című operettjeiben. Giacomo Puccini egyetlen operettje, a La Rondine német
szövegének munkatársaként is dolgozott. (Willner Goldmark Károlynak is írt szövegkönyvet:
Charles Dickens nyomán A Házitücsköt – 1896., Johann Wolfgang Goethe művéből a
Berlichingen Götzöt – 1902, és William Shakespeare után a Téli regét – 1908.
Közreműködött továbbá Johann Strauss: Az ész istennője és Leo Fall: A dollárhercegnő című
operettjének szövegkönyvében is.)
1913-ban, október 27-től 28-ig Giacomo Puccini Bécsben tartózkodott, a Hotel Bristolban
lakott. Október 11-én a Pillangókisasszonyt, 19-éán a Bohéméletet nézte meg a Hopoferben.
Október 14-én pedig A Nyugat lánya című operájának az ausztriai ősbemutatóján jelent meg.
Giacomo Puccini a következő Lehár műveket látta:
A leírások szerint, bécsi tartózkodásakor részt vett a Die ideale Gattin (A tökéletes nő) című
Lehár Ferenc operett előadásán, a Theater an der Wien-ben. Valamelyik korai előadást
láthatta, mivel az ősbemutató 1913. október 11-én volt.
Giacomo Puccini 1914. május 4. és június 30. között Milánóban tartózkodott, ahonnan
Párizsba és Bécsbe is ellátogatott. Ekkor nézte meg Lehár Ferenc Endlich allein (Végre
egyedül) című operettjét a Theater an der Wien-ben. E mű átalakításával keletkezett minden
idők egyik legragyogóbb színpadi műve, A mosoly országa.
Giacomo Puccini levélbeli említése Lehár Ferencről:
Giacomo Puccini 1924. november 1-jén Viareggioból levelet írt Milánóba, a Casa Ricordi
igazgatójának:
”Kedves Renzo és Carlo, olvassátok el azt az újságkivágást, amelyet Lehár küldött. Én – hogy
tudjátok magatokat mihez tartani, – nem tettem semmilyen nyilatkozatot és semmilyen
engedményt...” A bécsi Operaház ugyanis nem tudott pénzbeli kötelezettségeinek eleget tenni és
a ricordi cég visszavonta Giacomo Puccini operáit. Az újság azt is tudni vélte, hogy a szerző
nem járult hozzá ehhez a rendelkezéshez. Ezt az újsághírt küldte meg Lehár Ferenc Giacomo
Puccininak (Puccini, levelek és dokumentumok. II. kötet, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest,
1964.)
1918. végén jelent meg a berlini Parthas Kiadó új kötete, Ingrid és Herbert Haffner munkája,
„Immer nur lächeln....” címmel, alcíme: „Das Franz Lehár Buch”. A cím utalás Szu Csong
herceg áriájára, amely minden idők egyik legcsodálatosabb operettjében, A mosoly országa első
felvonásában hangzik el: „Mosolygó nézés...”. A kötet értékes összefoglalást ad a nagy
komponista életpályájáról és két oldalt szentel Giacomo Puccinival való kapcsolatának. A
szerzők említik, hogy a Maestro, Giacomo Puccini többször ellátogatott Bécsbe, ahol
találkozott jó barátjával, Lehár Ferenccel.
Kölcsönösen tisztelték egymás személyét és alkotásait. Lehár Ferenc jól beszélt olaszul, mivel
fiatal karmesterként Polában működött. És ott aratta első sikereit. Utoljára 1923. őszén
találkoztak Bécsben. A Manon Lescaut adták, Giacomo Puccini azon művét, amely először
aratott világsikert, még 1883-ban. Röviddel ezután, 1924. november 29-én a Maestro meghalt.
________________________________________
Page 37
37
Lehár Ferencet a tragikus hír súlyosan érintette, hosszú időn át naphosszat szótlanná vált.
Később Lehár Ferenc a következőképpen beszélt Giacomo Pucciniről, az egyik
rádióinterjúban: „Nekünk valóban mély, a szív legmélyéből jövő barátságunk volt. Ha Puccini
munkaasztalán még ma is az én fényképem áll, az a kép mindig kifejezi a szívem mélységét.
Nagy volt mint muzsikus és számomra mindig csodálatos marad, mint igazi ember és a legjobb
barát.” A Lehár Ferenc által ajándékozott fényképen a következő ajánlás szerepel: „A zseniális
Maestronak, Giacomo Puccininek a legőszintébb, a leginkább szívből jövő megbecsüléssel,
emlékezve a leghűségesebb barátjára.”
Operett, mint színpadi műfaj • 17732010-12-06 21:22:12
A Szigligeti Színház vezetősége a Duna Televízióval
együttműködve, immár negyedik alkalommal, „Határok nélkül” Szilveszter Szolnokról elnevezéssel,nagyszabású Óévbúcsúztató gálát
szervez , 2010. december 31-én, 21.30 órai kezdettel, a Szigligeti Színházban.

A Duna Televízió közvetítése lehetőséget ad arra is, hogy az est műsorát határon innen és túl több millió néző kísérje figyelemmel.

A gálaest műsorán opera, nagyoperett és musical dallamok csendülnek fel, közkedvelt művészek előadásában.

A műsorban fellépnek a Szigligeti Színház Társulatának tagjai és az évad vendégművészei, valamint, a tervek szerint:
Rost Andrea, Tokody Ilona, Bándi János, Mester Viktória, Kálmán Péter, Kiripolszky Péter, Lőrincz Judit,
a Szigligeti Színház énekkara, tánckara
a Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Zenei vezető: Rácz Márton

Rendező: Balázs Péter

Operett, mint színpadi műfaj • 17722010-12-06 21:16:33
Zenés est lesz a Csepeli Munkásotthonban december 27-én
Az Interoperett 2010. december 27-én, hétfőn 19 óra 30 perces kezdettel koncertet rendez Kovács József énekes emlékére.
Operett, mint színpadi műfaj • 17712010-12-06 21:14:52
Az Interoperett honlapján olvasom:

„Köszönjük szépen a sok érdeklődést, de sajnálattal tudatjuk, hogy a művész úr halála miatt a 2011. január 1-jei Újévi Gálakoncert elmarad!”

Az is megtudtam, hogy az Interoperett végleg „kiköltözött” a Dohány utcai Belvárosi Színházból. Mint befogadó színháznak, a nyártól már nincs kapcsolata az Interoperettel.
Megszoktuk az elmúlt években, hogy a Kovács József vezette társulat Újévkor operettgálával kedveskedik, amit élőben sugároz a televízió. Idén sajnos már nem lesz ott operett, és a gála sem, amit a televízió közvetíthetne.
A tavaly 20 éves fennállásukat ünneplő társulattal azért remélem, még találkozni fogunk!
Erkel Ferenc • 2682010-12-06 20:22:41
Én azt sem bánnám, ha a TV-felvétel DVD-n kijönne!
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18082010-12-06 20:16:01
Közbevetőleg ide írom

A Momus hírekben olvasom, hogy Zenei árverést rendez a Vivace.
December 9., 17 óra - Bősze Ádám zenei antikvárium (1053 Bp., Királyi Pál u. 18. I/2.)

A katalógusban szerepel:

115. Házy, Erzsébet (1929–1982), operaénekes – Eredeti fényképfelvétel Házy Erzsébet saját kezű
ajánlásával és aláírásával. S. a., s. l. Kék tinta. 140x90 mm 5 000,-
Házy Erzsébet művészete és pályája • 18072010-12-05 12:15:40
Házy Erzsébet a Magyar Rádióban - még nem említett kuriózumok, hangfelvétel különlegességek

Jacobi Viktor: Leányvásár – keresztmetszet

Az 1288 sorszám alatt már írtam erről a rádiófelvételről.

Pontosítanom kell az első sugárzás időpontját: nem 1959-ben, hanem 1954. március 17-én hangzott el, aminek ismétlése 1955. február 22-én, a Petőfi Rádióban 14 órai kezdettel volt (sorozatcím: „Régi nóta – híres nóta”).

Még egy ismétlésről tudok: 1959. május 16., Kossuth Rádió, 20.30 óra

További kiegészítések:

Zenei rendező és szerkesztő: Bitó Pál

Rendező: Rácz György

Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa

A már ismertetett részleteket (melyben Házy Erzsébetet hallhatjuk énekelni) még eggyel megtoldom:
- Négyes (Házy Erzsébet, Neményi Lili, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, km.: a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil)

Itt is megemlítem, hogy e keresztmetszet elkészítése után tíz évvel Házy Erzsébet már a teljes operettben énekelte Bessyt a Rádió Dalszínháza produkciójában. Erről lásd az 550. sorszámnál írtakat.
A díjakról általában • 6832010-12-05 11:32:35
Közönségdíj:
Kiss Róbert Richárd, turisztikai szakújságíró

a közönségszavazás menete

Ide kattintva mindent megtudsz


Média, zene, ízlés • 432010-12-05 11:15:52
Ókovács Szilveszter szándékai szerint jövő szeptembertől induló Duna 2 a német 3Sat, vagy a Mezzo tévé mintájára színházi- és operaelőadásokat, dokumentumfilmeket, illetve kulturális témájú beszélgetéseket sugározna.

(inforadio.hu)
A díjakról általában • 6802010-12-05 10:45:40
Kuratórium.
Operett, mint színpadi műfaj • 17702010-12-04 13:44:13
Tegnap volt a Koldusopera bemutatója az Operettben

• 2010. november 24. -
• (pt)-(vd) -
• Fidelio -

A Budapesti Operettszínház december 3-án mutatja be – Kerényi Miklós Gábor igazgatót idézve – minden zenés műfajok legkülönlegesebbik alkotását, a Koldusoperát.

Az idei évad szlogenje a Nagymező utcában: Emeljük a tétet!, és ebbe a "tematikába" illeszkedik Kurt Weill és Bertolt Brecht műve, amely Kerényi szerint amellett, hogy lehetőséget jelent az Operettnek arra, hogy színészei sokoldalúságát bebizonyítsa, egy zenés népszínház esetében megkerülhetetlen repertoárdarab. Az igazgató bízik abban, hogy széles közönségrétegekhez eljut a Koldusopera, amellyel egyszerre követik a Petőfi Színház Petrovics-Szinetár-i, illetve a '70-es évek Operettszínházának Vámos László-i örökségét.
Az előadás rendezője, Béres Attila úgy fogalmazott, a - Brechtet idéző - némafilm és a színház ötvözésével nem akarja megújítani a darabot, reményei szerint a Horesnyi Balázs tervezte expresszív tér önmagában kifejezi a mai világ ferdeségét, amelyben a Koldusopera bemutatása nem egy teátrum bátorságára valló, hanem kötelező tett.
Az előadás főbb szerepeiben Balikó Tamás és Földes Tamás, Siménfalvy Ágota, Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Szabó P. Szilveszter, Peller Anna és Szendy Szilvi látható. A jelmezeket Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Tihanyi Ákos munkája. A Koldusoperát Blum Tamás fordításában december 3-tól játssza a Budapesti Operettszínház - az egykori Petőfi Színház épületében - a Thália Színházban.

Gioacchino Rossini • 6972010-12-04 13:23:31
Nem írtam: Bartók Rádió, ma este.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 356702010-12-04 13:02:25
Ezek szerint "modern" rendezést (díszlet-jelmez) kap a Macbeth-produkció? Ennek nem örvendek.
Gioacchino Rossini • 6962010-12-04 12:54:38
Rossini: Otello

2010. december 4., szombat 19.35-22.30

Közvetítés a Lausanne-i Salle Métropole-ból

Rossini: Otello - háromfelvonásos opera

Szövegét William Shakespeare drámája nyomán Francesco Berio di Salsa írta

Vezényel: Corrado Rovaris,

km. a Lausanne-i Operakórus (karig. Véronique Carrot) és a Lausanne-i Kamarazenekar

Szereposztás:

Otello - John Osborn (tenor),
Desdemona - Olga Peretyatko (mezzoszoprán),
Jago, Gondolás - Shi Yijie (bariton),
Rodrigo - Makszim Mironov (tenor),
Emilia - Isabelle Henriquez (szoprán),
Elmiro - Giovanni Furlanetto (basszus)

(2010. február 26.)

Szerkesztő Terdik László
Bánk bán • 16492010-12-04 01:30:07
A MUZSIKA most megjelent decemberi számában Tallián Tibor írt recenziót az ős-Bánk bán két operaházi előadásáról (meg a Debreceni Csokonai Színház "ős" Hunyadi László színreviteléről): elgondolkodtató, amit az eredeti szövegről és prozódiáról fejteget - hozzá teszem, írásában kiáll az opera ősváltozatának zenei értéke és az eredeti szöveggel előadott játszása mellett.
Milyen zenét hallgatsz most? • 228382010-12-04 01:08:26
Engedd meg, hogy pontosítsalak: ez a lemez 1967-68 körül készülhetett. (Svéd Sándor 1979-ben halt meg.)

Házyval a Vérnász lemez 1967-ben jött ki, aminek LPX 1262-63 volt a száma. A Svéd Sándor lemeznek a számozása pedig LPX 1289. Kikövetkeztethető, hogy időben nem sokkal későbbre tehető Svéddel a lemez megjelenése.
Operett, mint színpadi műfaj • 17692010-12-04 00:16:16

Kis kitekintés. Decemberben hol, milyen operetteket, zenés darabokat játszanak nyugati országhatárunk másik oldalán:

Operett-körkép
Operett, mint színpadi műfaj • 17682010-12-04 00:04:46
Tavaly augusztusban Bad Ischlben járva tisztelegtem Lehár Ferenc, Oscar Straus és Richard Tauber szelleme előtt... Érdekes filmet vetít majd holnap a 3SAT onnan. Kíváncsian várom.
A díjakról általában • 6602010-12-03 21:36:31
Érdi Tamás nyert, övé a PRIMA PRIMISSIMA DÍJ 2010 a Magyar zeneművészet kategóriában.

Primissimák:

Magyar Rádió Gyermekkórus
Tokody Ilona operaénekesnő


(A díjátadást követően Miklósa Erika és Kiss B. Atilla adták elő Mária és László búcsúkettősét a Hunyadi Lászlóból. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Szennay Kálmán vezényli a Művészetek Palotájában a ma esti díjkiosztó gálán.)
Juan Diego Flórez • 4422010-12-03 12:11:22
Továbbra is úgy gondolom, hogy legkézenfekvőbb itthon megkeresni a FAILONI ZENEKART. Nekik minden változásról tudniuk kell mint közvetlenül érintett közreműködőknek:igaz-e a hír a koncert - ideiglenes vagy végleges - elmaradásáról? A koncertszervező cég képviselőjének nyilatkozata nem biztos, hogy etalonként mérvadó...
Bánk bán • 16462010-12-03 11:36:08
Ide másolom a Győriványi-interjúból (készítette: -zéta-)a Bánk bán ősváltozatára irányuló téma felvetést és az arra adott választ:

- Egy viszonylag aktuális kérdés. Persze tudom, hogy az évadot mások készítették elő, de méltó volt Erkel Ferenc születésének bicentenáriumához ez a két előadás?

- Feltétlenül úgy gondolom, hogy lehetett volna méltóbban ünnepelni. A saját bizonyítványomat tudom csak magyarázni, én október 4-én kaptam meg a megbízásomat, az ünnepi estek november 6-án, 7-én voltak. Azt gondolom, hogy Erkel örült volna, ha ezt a két előadást hallja. Erkel Tibor, az Erkel család örököse mindenesetre nagyon boldog volt ettől a két előadástól. Kétségtelen, hogy jobb lett volna ebből egy állandó előadást csinálni, s ha mindenki meg tudja tanulni az eredeti Egressy Béni-féle szöveget. De erre már nem volt mód. Külön örülök, hogy a minisztérium egyedi kerete lehetővé teszi, hogy ezt a produkciót hamarosan lemezre vehetjük. Ez etalon lehet, és új gondolkodásra adhat lehetőséget. Egyébként azt tervezzük, hogy visszatérünk a régi hagyományhoz, az évadot ezentúl újra a Bánk bánnal kezdjük.

- De melyikkel?

- Ez a Bánk bán már nem a Nádasdyék-féle átdolgozás lesz, hanem az eredeti, bár némi húzást biztosan kell majd eszközölnünk. De az eredeti dramaturgiai szándékot feltétlenül szeretnénk megtartani. Nádasdyék zseniálisan átdolgozták a művet, de az egy saját darab, ami köszönő viszonyban sincs az eredeti, Erkel által elképzelt dramaturgiával.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 356392010-12-03 11:21:37
Igen, vártam már a Momus részéről ezt a "hivatalos" Győriványi-interjút! Nagyon jó!!!
Ne kelljen minden, bennünket érdeklő operai hírmorzsákért a Fidelióra - Győriványi ottani blogjába - átmenni...
Juan Diego Flórez • 4372010-12-03 11:09:36
Vajon milyen információt kapott a Flórezt kísérő "20 éves jubileumát ünneplő" FAILONI ZENEKAR? Gondolom, a zenekari próba közepette már ők is értesültek a koncert elmaradásáról. Meg kellene keresni az együttest (képviselőjét), hátha tud erről valami bővebbet... A karmesterről nem is beszélve...
Pál Tamás, karmester • 942010-12-03 01:15:37
Pontosítom a felvezető szövegemet: Pál Tamás karnagy úr nem, csak Rózsa Ferenc karnagy úr fejtette ki itt véleményét a partitúra rekonstrukciója tárgyában kialakult disputában, egyéb észrevételekre is reagálva.
Pál Tamás, karmester • 932010-12-03 01:07:10

Korábban már többször szó esett itt a topicon (40., 44., 53., 60., sorszámok bejegyzéseiben és a kapcsolódó reagálásokban) Ciro Pinsuti Mattia Corvino című operájának két évvel ezelőtti kolozsvári bemutatójáról, de említettem a 2001 decemberi magyarországi bemutatót is, amely nagy érdeklődés mellett, félszenírozott formában került előadásra a Millenáris Teátrumban.(Meláth Andrea, Fekete Attila és Kálmándi Mihály énekelte a fő szerepeket a Káel Csaba rendezte és Pál Tamás vezényelte magyar vonatkozású opera-ritkaságban!) Olvashattuk Pál Tamás és Rózsa Ferenc disputáját is a darab partitúrája körüli
Nemrég az Új Ember közölt egy cikket, melyben a kolozsvári szerző írja le élményeit a Pinsuti-opera kolozsvári bemutatójára visszaemlékezve, és gondolatait most, a város Mátyás király szobra rekonstrukciós munkáinak közelgő végeztével:

Mattia Corvino
/Új Ember, 2010. november 14./

Több évig elhúzódó viták, mérlegelések és finanszírozási gondok megoldása után nemrégiben került vissza alaposan restaurált kőtalapzatára a kolozsvári Mátyás-szobor. A bronzalakok letisztítása, a megrongálódott részek helyreállítása még folyik; nem tudni, mikor kerülhet közszemlére a maga teljes szépségében; a határidő közel van.

Ennek kapcsán emlékezem a Mattia Corvino című opera egy évvel ezelőtti kolozsvári bemutatójára, amely után a darab mindössze két előadást ért meg, pedig véleményem szerint ma is a repertoáron kellene lennie. Rózsa Ferenc karnagy előzetes, példaszerű zenefilológiai előadásában elmondta, hogy olasz zenei levéltárakban kutatva kezébe került egy zongoradarab, amelyről - hozzáképzelve a hangszerelést - megsejtette: ez csak egy opera méretű zenei mű kivonata lehet. Hosszú, türelmes kutatói „vadászat" nyomán bukkant a Mattia Corvino partitúrájára. A mű szerzője, Ciro Pinsuti (1828/29-1888) korának elismert zeneszerzője volt. Ezt a darab kolozsvári bemutatójának műsorfüzetéből is tudjuk, de azt nem, hogy az operát az 1880-as években oly nagy sikerrel játszották a milánói Scalában, hogy túllépték a szerződésben megállapított negyven előadást. Mire ötvenhat lett belőle, az illetékeseket a szerző (vagy jogutódja) felelősségre vonta, akik ijedtükben önmaguk elől is elrejtették a művet. Olyannyira, hogy csupán Rózsa Ferenc nyomozása révén, mintegy százhúsz év után került elő.
A négy és fél óra hosszúságúra becsülhető operát nyilván meg kellett húzni. Ebben Demény Attila zeneszerzőrendező-karnaggyal együttműködve ma is előadható műalkotássá tudták formálni a darabot. Demény Attila Bellini, Rossini, Verdi operáira utalva ismertette a műsorfüzetben: „Pinsuti darabja méltán állítható ezen darabok mellé. A színpadon az emberi érzelmek hallatlan skálája vonul fel: szerelem, féltékenység, gyűlölet, ármány, intrika, hatalomvágy megjelenése. Ezeket nagyon szép, könnyen befogadható zenével, magasrendű női érzelmek és ezek többszörös síkú ábrázolásával állítja elénk a mester. A korabeli kritikák szerint nagyon nagy sikert aratott a darab..."
A színpadon az a Mátyás jelenik meg, aki Kolozsvár szülötte. Már önmagában az is hálássá tett, hogy a lappangás hosszú ideje után itt zajlott az opera bemutatója. A pompás librettó (Carlo D'Ormeville) úgy mutatja be a Kárpát-medence meghatározó uralkodóját, mint az itt élő népek kultúrájának, legendáinak azt az alakját, akit pozitív, az ellentéteken felülemelő, integratív személyiségként őrzött meg a magyar, román, lengyel, horvát, szerb, cigány stb. kollektív emlékezet. Zenei kuriózum, ahogyan az olasz szerző beleszövi a partitúrába a magyar himnusz főmotívumát. Az összes énekes tehetsége maximumát nyújtotta, s már a dallamokat dúdolva hagytam el az előadást.
A külföldi „harmadik szempár", az olasz zene- és librettóíróé bizonyos távolságot tudott tartani az itt élő népek mindennapi, egymás közti feszültségeitől; a Mátyás képviselte reneszánsz kultúrában roppant szuggesztíven mutatja be etnikai sokféleségünk szépségeit és egyensúlyának vízióját. Valami olyan nézőpontból, amit ha magunkévá tennénk, mi, kolozsváriak harmonikusabbak, boldogabbak lehetnénk városunk „bennszülött" és betelepedett polgáraiként.

A restaurált szobor közeli felavatása akkora esemény, hogy megérdemelné zenei ünneplését a város Magyar Operájában, ahova jelentős román közönség is el szokott járni. Segítené a felülemelkedést azon a sok évszázados vetélkedésen, hogy kié is Mátyás, az igazságos.

Cs. Gyimesi Éva
(Kolozsvár)

Juan Diego Flórez • 4272010-12-03 01:05:18
A Fidelioban nemrég leközölt interjúban még úgy nyilatkozott, hogy örömmel készül Budapestre, és említi a darabokat, melyekben énekelni fog. Nagyon vártam én is a 7-i koncertet. Ennek akkor most fuccs. Csak kapunk az itthoni szervezéstől hivatalos tájékoztatást a koncert elmaradásáról, és hogy mikor lesz megtartva. Vagy visszafizetik a jegy árát...

Különben az említett interjúban még arról is szól a perui operacsillag, hogy a közeljövő tervei között szerepel egy újabb Donizetti-opera, a Linda di Chamounix tenorszerepében való bemutatkozása.
Kedvenc előadók • 22832010-11-30 23:51:51
Szabóki Tünde: Nekem ez adatott meg, ezt kellett csinálnom

Spangel Péter interjúja a Művésznővel a Fidelio honlapjáról
Erkel Ferenc • 2612010-11-30 23:38:51
„Ősmusical” Kolozsváron és Budapesten
2010. november 30.
Címke: Két pisztoly, bemutató, Kolozsvár, Budapest, Méret: A- / A+ | Szigligeti Ede Két pisztoly című népszínművét Erkel Ferenc eredeti kísérőzenéjével mutatják be hármas együttműködésben ma este Kolozsváron, pénteken pedig Budapesten. A Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Fészek Művészklub és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának közös produkciójához Iványi-Papp Monika és Göncz Zoltán rekonstruálta Erkel zenei kíséretét, amelyet a zeneszerző terjedelmes, majdnem operai méretű apparátusra írt.

A tizenhat énekszámot és hat zenekari számot tartalmazó zenei anyag Szigligeti szövegével együtt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok közül került elő. A művet ugyanis az 1844-es Nemzeti Színházban tartott premiert követő bemutatók után nem játszották, holott a népszínmű műfaját tekintve egy reprezentatív Erkel-darabról van szó – mutatott rá az előadás rendezője, egyben karmestere. Selmeczi György szerint az is kimutatható, hogy bár a „főcsapás” iránya a verbunkos integrálása volt, Erkelt érdekelték az autentikus népzenei elemek és használta is azokat.

„Az Erkel-év sűrű eseményei közül hiányoztak a felfedezések, sem az ember jellemrajza nem lett gazdagabb, sem az alkotó és intézményteremtő képe nem vált igazán mozgalmassá, még mindig papirosízű, iskolás” – vélte a rendező, hangsúlyozva, hogy Erkel nemcsak a magyar operajátszás megteremtője volt, de a reformkori magyar nyelvű színjátszás is sokat köszönhet neki. A karmester szerint a magyar színházművészet különös jellemzője, hogy eleve zenés színházként indult. Mint mondta, erre sok momentum utal, amelyekre akkor bukkant, amikor előbb Schwajda György, majd Jordán Tamás megbízásából a budapesti Nemzeti Színház előadásokkal illusztrálható történetén dolgozott.

A Két pisztoly szerzője, Szigligeti Ede ugyancsak izgalmas személyiség, színész, rendező, író, dramaturg és könyvtáros is volt, megteremtette a népszínmű műfaját, amely a musical comedy magyar ősének tekinthető – emelte ki Selmeczi György, megjegyezve, hogy a Két pisztolyt Erkel igényes zenei kísérete fölértékelte. A darabot Szigligeti Ede szülővárosa, Nagyvárad állami színházának magyar nyelvű tagozata, a Szigligeti Társulat művészei – Gajai Ágnes, Tóth Tünde, Dimény Levente és Varga Balázs –, valamint a Kolozsvári Magyar Opera tagjai – Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Bardon Toni és Mányoki László – adják elő a kolozsvári opera zenekarának közreműködésével. A népszínmű szövegét Solt Róbert dramaturg dolgozta át.

(MTI)
Palcsó Sándor • 662010-11-29 22:43:56
riport az Érdi televízióban – 2009
Palcsó Sándor • 652010-11-29 22:40:52
Szintén egy különleges élményt jelent meghallgatni azt a
[url] http://www.erdtv.hu/2009-11-10/hirado-20091110-video_8b3063ab9.html;
riportot [/url] , amely Palcsó Sándor 80. születésnapjának tiszteletére rendezett ünnepségen készült Érden, s amelyről a helyi televízió híradója számolt 2009. november 10-én.

Palcsó Sándor beszélgető társa László Zsuzsa. A bejátszott felvételen több művész-kolléga feltűnik, így Pánczél Éva operaénekesnő is.

Palcsó Sándorral való minden egyes találkozásom - legyen az személyes vagy rádió/TV - hihetetlen, varázslatos ajándék volt a számomra, azokból a hangzó és vizuális emlékekből máig töltődöm. Palcsó Sándorhoz persze, korábbról leginkább az emlékezetes opera-operett előadások jutnak az eszembe, melyeknek az Operaház/Erkel Színház/Szabadtéri játszóhelyek adtak "otthont" - ezzel párhuzamosan, és máig, a rádió az, mely leginkább társamul szolgál, hogy az "aranykor" nagy magyar énekeseit, közöttük Palcsó Sándor felejthetetlen tenorját, karakterét, személyét fel-felidézzem.

Ha minden igaz, jövő tavasszal Palcsó Sándor könyvének bemutatójával egybekötött műsora alkalmat ígér egy újabb érdekes találkozásra a nagyszerű operaénekesünkkel.

A Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetés birtokosa (2010) talán jövő tavaszra megkaphatná végre a Kossuth-díjat is, amit szerintem régen kiérdemelt a több évtizedes művészi pályán alakított ragyogó szerepeinek emlékezetes, kiváló megformálásával.
Palcsó Sándor • 642010-11-29 21:56:47
Köszönöm az információkat - utólag is!

A Palcsó Sándorral készített rádiós műsor ismétlése ma volt a Katolikus rádióban éjjel 2 óra 30 perc kezdéssel.

Ez letölthető az alábbi weblapon:

http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=238609


2010.11.29. 02:30 (ism.)
hallgassa meg! (a lejátszáshoz szükséges RealPlayer letölthető innen.)

Palcsó Sándorral beszélget Kürthy András. A szerkesztő: Bögös Henrietta
Cecilia Bartoli • 8412010-11-28 00:18:28
Még valami, Cilike! Ha célzásod arra vonatkozik, hogy adjam már oda Neked kölcsön a Clari-DVD-t, vagy másra fáj a fogad, nagyon szívesen teszem. Privátban ezt megbeszélhetjük.
Cecilia Bartoli • 8402010-11-28 00:07:08
Na itt egy kis zavar történt a gépeléskor:

Ott tartottam, hogy ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem, olcsó jegyekkel jutok be legtöbbször az előadásokra...
Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek, nem rám kell a hálódat kivetni, ha gazdag pasit kivánsz eltartónak - ilyen tehetős "örökbe fogadó" partnerre én is szívesen vadásznék, ha nem lennék megelégedve saját "eltartói" képességemmel.
Cecilia Bartoli • 8392010-11-27 23:58:38
Cilike, hidd el, a pénztárcám nekem is szűk, s ma már csak a kedvenc belcanto operák és kedvenc operahősnők DVD-felvételei közül válogatom ki magamnak azokat, melyek különösen érdekelnek. Ugyanez áll az operaelőadásra vagy koncertre. És ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem,vel jutok be az előadásraHozzáteszem, ha az Opera berkeiből 1.500 Ft-os szakmai jegyekkel kínálgatnak, vagy egyik-másik ismerősöm átadja bérletét, rendszerint nem utasítom ezeket vissza...Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek
Cecilia Bartoli • 8382010-11-27 23:58:37
Cilike, hidd el, a pénztárcám nekem is szűk, s ma már csak a kedvenc belcanto operák és kedvenc operahősnők DVD-felvételei közül válogatom ki magamnak azokat, melyek különösen érdekelnek. Ugyanez áll az operaelőadásra vagy koncertre. És ne hidd, hogy a földszint vagy a páholy drága jegyeit keresem,vel jutok be az előadásraHozzáteszem, ha az Opera berkeiből 1.500 Ft-os szakmai jegyekkel kínálgatnak, vagy egyik-másik ismerősöm átadja bérletét, rendszerint nem utasítom ezeket vissza...Szóval, még kiderülhet az is, hogy Neked, szakmabelinek
Juan Diego Flórez • 4132010-11-26 20:10:24
Szinte már "dobják" utánunk a jegyeket...Csak vigyék már...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 355282010-11-25 23:33:02

Így van. Én is jól emlékszem, amikor Simándy, Ilosfalvy, Melis, Tokody, Rohonyi, Polgár és más művészek jubileumi megemlékezésénél módot kerítettek arra, hogy a közönség jelenlétében, függöny előtt vagy a nyílt színpadon, köszöntsék fel a művészt. (Attól még lehet(ett) zárt körben külön is ünnepelnie a kollektívának). Ez a gesztus jól esett az ünnepeltnek, és ki volt elégítve a publikumi- rajongói kör is... Mára miért zárják ki a közönséget a nyíltszíni ünnepi megemlékezésekből? Az operaénekes a közönségnek énekel, neki játszik- alakít estéről-estére; kíváncsian ülünk be az Operába, az opera mellett azért is, hogy láthassuk-hallhassuk a benne szereplő, rajongásunk-szeretetünk alanyát. Már pedig, ha az ünnepeltnek - már jó előre meghirdetett - jubileumi előadására váltunk jegyet, akkor joggal remélhetnénk, hogy a színház/opera direktora igyekszik azzal is a néző-közönség kegyébe férkőzni, hogy nem sajátítja ki (sem munkáltatóként, sem patrónusként - bennfentesekkel karöltve) ezt a szép megemlékezést. Nem gondolnám, hogy az Operának egy fensőbbséges, "zárt klub" –ként kellene viszonyulnia egy ilyen –a publikum hatalmas érdeklődésére számot tartó – eseményhez, elvégre az opera műfaja és az abban foglalkoztatott összes szereplő egyúttal "közszereplő" is, és ők mindahányan elsősorban a közönségért működnek, tesznek. Értünk vannak, ahogyan mi meg értük. Teremtse meg annak a feltételeit az Opera, hogy a belső kollegiális megemlékezésen túl, ami jogos és természetes igény, jusson ki ebből a szeretetből nekünk is valami szép, emlékezetes, és viszont: hogy a jubiláns művész is érezze, tapasztalja meg közönségének spontán felé irányuló szeretetét, a megnyilvánuló lelkes tapsokat, mellyel őt köszönti és köszöni meg neki a sok-sok felejthetetlen előadást, melyben - mellyel őt részesítette. Én vagy bárki, aki épp erre az előadásra váltott jegyet, joggal kíváncsi a kedvencére - az ilyen különleges alkalmakkor (évfordulók, jubilálások) pláne; szeretne ő is – túl a napi előadás élvezetén - a részese lenni ezeknek az „operán túli” – abból kizökkent „civil” személyiség felé áramló személyes, mégis bensőséges ünnepi pillanatoknak. Nem kirekeszteni kell őket mindebből; találják meg a módját, hogy az előadás előtt vagy a szünetben, akár az utolsó függönykor, mi is láthassuk, miként köszönti fel, hogyan ünnepli egyik jubiláns tagját az Opera - mely nem létezne a közönség (szeretete és pénztárcája) nélkül.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály-templom

Szotyori Nagy Gábor (orgona), Molnár Eszter (oboa), Berkesi Boglárka (alt), Gion Zsuzsanna (szoprán, mezzo)
HÄNDEL, BACH, STRADELLA, MENDELSSOHN, MOZART, CSAJKOVSZKIJ, FAURÉ, LISZT, PUCCINI, VIVALDI, WAGNER, GOUNOD művei

19:30 : Budapest
Pesti Vármegyeháza Díszudvara

Hegedűs Endre, Judith Cohen (zongora), Fodor Tamás (hegedű)
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, Op.78
DEBUSSY: Kis szvit
BEETHOVEN: Bagatellek, Op.126, No.1, 4, 5, 6
ALBERTO GINASTERA: Kreol táncok, No.1
Rondo argentin gyermekdalok témáira
Szonáta, No.1 (1948)

19:30 : Budapest
BMC - Koncertterem

Tokyo-Budapest Ensemble
MOZART: F-dúr Oboa kvartett, K 370
BEETHOVEN: e-moll vonósnégyes, Op.57, No. 2
MOZART: A-dúr Klarinétötös, K 581

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

WindSingers
14:00 : Kapolcs
VölgyKomolyzene

EAR együttes
Az elektronikus zene története

15:00 : Kapolcs
VölgyKomolyzene

EAR együttes
Magyar és külföldi zenék a múltból

17:00 : Kapolcs
VölgyKomolyzene

EAR együttes

20:00 : Debrecen
Kölcsey Konferencia Központ

A Bartók Béla XXVI. Nemzetközi Kórusverseny és Folklór Fesztivál nyitóhangversenye
A mai nap
született:
1935 • Antal Imre, műsorvezető, zongoraművész († 2008)
elhunyt:
1886 • Liszt Ferenc, zeneszerző, zongorista (sz. 1811)