vissza a cimoldalra
2014-04-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2656)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (49572)
Társművészetek (944)
Momus társalgó (5330)
Milyen zenét hallgatsz most? (23817)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc előadók (2661)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10402)
A csapos közbeszól (91)

Játsszunk... (2253)
Obrazcova, Jelena (55)
Élő közvetítések (3808)
Lukács Gyöngyi drámai szoprán (2815)
Erkel Színház (4536)
Lucia Popp (829)
Sass Sylvia (307)
Kedvenc magyar operaelőadók (902)
Régizene (3037)
Házy Erzsébet művészete és pályája (2856)
Operamúzeum (727)
Komlóssy Erzsébet (22)
Kolonits Klára (43)
Kimernya? (1906)
Momus-játék (4540)
Pantheon (1251)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (14972 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 13662007-09-24 21:46:58
Ezek barmok!!! finoman fogalmaztam
Operett, mint színpadi műfaj • 13672007-09-24 21:50:42
Ez is nevetséges:

*Versek: Baranyi Ferenc, Eörsi István, Ari-Nagy Barbara

Amikor ott van Mérei Adolf klasszikussá nemesedett örökbecsű fordítása, versei!
Operett, mint színpadi műfaj • 13742007-09-25 08:43:05
A Bartók Rádió élőben - 2000-ben - közvetítette az eseményt. A helyszínen volt Meixner Mihály, aki a szünetben riportokat készített a MET-ben; a közvetítő riporter, a wagneriánus Boros Attila áradozott az előadás megvalósításáról, de mindenekelőtt Lehár zenéjéről.A New York-i bemutatóról a MUZSIKA részletes elemzést közölt. Magam felvettem kazettára a klasszikus operettet.
Operett, mint színpadi műfaj • 13792007-09-25 09:05:56
Egyszer már megírtam, hogy több mint egy tucat DVD-video-felvételem van A víg özevegyből. Ezek között, ahol a helyszín operaház: Párizs, San Francisco, Sydney, New York-i Metropolitan, Lipcse,Zürich..., Budapest- Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Fővárosi Operettszínház. Plusz CD-k, de a rádióközvetítések felvételei is rendelkezésemre állnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 13812007-09-26 11:02:02
S vajon mit fog énekelni a "mama"? Melyik Lehár-darabból "kölcsönzik" a zenét?
Operett, mint színpadi műfaj • 13842007-09-26 14:22:58
Mi erről már valószinűleg lekéstünk! Nincs kizárva, hogy ez a félreismert zseni itt van közöttünk, úgyhogy csak óvatosan a jelzőkkel, majd az előadás után kiértékelhetjük a Lehár-epigon "alkotását"!
Operett, mint színpadi műfaj • 13862007-10-06 17:56:21
Félidőben a karmesterverseny Kálmán Imre emlékére
Operett, mint színpadi műfaj • 13872007-10-10 23:39:18
2007. október 8-án este tartották a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny döntőjét. A döntőbe jutott 6 versenyző előadásszerűen vezényelt egy-egy szóló és buffó számot, valamint egy-egy finálét. A nagyszabású gála után került sor a nyilvános eredményhirdetésre. A zsűri az alábbi díjakat osztotta ki: Különdíj: Sadaharu Muramatsu (Japán), Közönség-díj: Ksenia Jarko (Oroszország), 3. helyezett: Kulcsár Szabolcs (Kolozsvár), 2. helyezett: Stauróczky Balázs, a verseny győztese: Rácz Márton.

Képek a Döntőről és a Díjátadásról itt!
Operett, mint színpadi műfaj • 13882007-10-13 11:44:53
Ma este az m1 csatornán 20:15-kor felvételről láthatjuk az operett-gálát:

Előzetesen olvashattuk:


"Együtt a szoborért..." - gálaest a Budapesti Operettszínházban

A gálaesten a teátrum teljes társulata fellép

Kálmán Imre emlékére rendeznek gálát "Együtt a szoborért..." címmel szombaton a Budapesti Operettszínházban; az est célja, hogy adományokat gyűjtsenek a világszerte elismert, 125 éve született komponista szobrához - közölte Ferenczi Orsolya, az intézmény sajtófőnöke. "Az évforduló alkalmából a Pesti Broadway Alapítvány a komponista emlékszobrának felállítását tervezi. Veres Gábor szobrászművész alkotása - melyet majd októberben avatnak fel a Nagymező utca sétáló részén, az Operettszínház előtt - a padon ülő zeneszerzőt ábrázolja" - olvasható az írásos összegzésben. Az alapítvány a szoborállítás költségeit adományokból fedezi.

A gálaesten a teátrum teljes társulata, minden operett- és musicalsztárja fellép egy különleges műsorral. A programban 10 híres magyar operett- és 10 sikeres magyar musicalszerzőtől hangzanak el népszerű részletek. A közlés szerint Kálmán Imrétől két művet hallhat a közönség a prológban: a Bajadér nyitánya után a gála összes résztvevője együtt adja elő a Hajmási Péter, Hajmási Pál című dalt a Csárdáskirálynőből.

Ezt követően Kálmán Imre kortársainak műveiből hangzanak el részletek, például Huszka Jenő Mária főhadnagyából, Jacobi Viktor Leányvásárából, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című művéből, Szirmai Albert Mágnás Miskájából és Kacsóh Pongrác János vitézéből. A Csókos Asszony című előadásból két részletet is láthat a közönség, de Zerkovitz Béláén kívül felcsendülnek még Aldobolyi Nagy György, Fényes Szabolcs, Eisemann Mihály és Lehár Ferenc dallamai is.

Az est második részében részletek hangzanak el Tolcsvay László Mária evangéliuma című rockoperájából, Szakcsi Lakatos Béla Bestiájából, Várkonyi Mátyás Dorian Gray című musicaljéből, Presser Gábor Képzelt riportjából, Szörényi Levente István, a királyából, Ránki György Egy szerelem három éjszakája és Dés László Valahol Európában című művéből. A Broadway Fesztivál záróeseményekén megrendezendő gálaesten Jávori Ferenc Menyasszonytáncából, Lévay Szilveszter Elisabeth, illetve Mozart! című művéből, valamint az évad musical-bemutatójából, az Abigélből is felcsendülnek részletek.
MTI
Operett, mint színpadi műfaj • 13902007-10-18 09:56:20
"Október 21-én délelőtt egyébként még két programmal készültünk a jubileumra. Délelőtt tízkor magyar és külföldi színházigazgatók, producerek beszélgetnek arról, milyen is az operettjátszás a XXI. században (belépés csak meghívóval). Egy órával később pedig színházunk legendás primadonnái és szubrettjei emlékeznek Csillártermünkben legendás Kálmán-szerepeikre. Kállai István Domonkos Zsuzsával, Lehoczky Zsuzsával, Medgyesi Máriával, Mednyánszky Ágival, Kovács Zsuzsával, Oszvald Marikával, Tiboldi Máriával és Zentai Annával beszélget. "

Engem ez a beszélgetés érdekelne legfőképp, ha sikerülne meghívót szereznem rá!
Operett, mint színpadi műfaj • 13922007-10-18 12:53:09
Bemaria portálján már „eleresztettem” egy reflexiót, de ide is beírom.

Szombaton este az m1 tv felvételről közvetítette azt a jótékonysági operett- és musical- gálát, melyet még szeptemberben mutattak be az Operettszínházban, s amely előadás célja volt: a belépőjegyek realizált árából és a művészek lemondott honoráriumának anyagi fedezetével hozzájárulni a régóta tervezett Kálmán Imre-szobor felállításához a színház előtti kis téren. Aki látta a tévéközvetítést, szerintem remekül élvezte a műsort, nagyon jó és változatos programmal rukkolt elő az Operettszínház teljes társulata. Az első rész végén emlékezetesre sikerült A víg özvegy-blokk, benne a Vilja- dallal, amit ha jól számoltam öt szoprán énekelte; a "kánkán"-ba pedig "bedolgozták" az immár kihagyhatatlan Offenbach- alapmű- részletet...
Operett, mint színpadi műfaj • 13932007-10-21 09:59:27
A Magyar Operett Napja és Kálmán Imre zeneszerző 125. születésnapja alkalmából szobrot avattak a komponista emlékére szombaton Budapesten, a Nagymező utcában. A Budapesti Operettszínház bejáratával szemben felállított művet, Veres Gábor alkotását Demszky Gábor főpolgármester leplezte le. Az eseményen részt vett Yvonne Kálmán, a zeneszerző leánya is. (MTI)
Operett, mint színpadi műfaj • 13942007-10-21 10:04:06
Személyes érdeklődésemre tegnap a színház szervezésén elmondták, ez zártkörű esemény, a meghívók nem a nagyközönségnek dukálnak;a meghívott előadók léphetnek be Meghivóval. Ezt ugyan nem értettem, de nem erőltettem a dolgot...
Operett, mint színpadi műfaj • 13962007-10-21 10:40:09
Én este operát néztem, előtte nem voltam tv-közelben. Ha láttad,akkor, kérlek, mesélj...
Operett, mint színpadi műfaj • 13982007-10-24 08:56:40
Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából ma este ismét operettet sugároz a Bartók Rádió (korábban Sullivant tűzött műsorára).

19.35 Felejthetetlen hangversenyek a Magyar Rádió archívumából

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből

Vez. Breitner Tamás.

Km. Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István – ének, Magyar Rádió Énekkara

1. Marica grófnő – a) Nyitány, b) Marica belépője (Kukely), c) Tasziló dala, I. felv. (Gulyás), d) Marica és Zsupán kettőse, I. felv. (Kukely, Gulyás),
2. A bajadér – a) Odette belépője (Pászthy), b) A herceg dala, I. felv. (Palcsó), c) Odette és a herceg kettőse (Pászthy, Palcsó), d) Balettzene (énekkar), e) Kettős (Pászthy, Palcsó),
3. Tatárjárás – a) Nyitány, b) Hajrá előre a sík mezőre (énekkar),
4. A cigányprímás – a) Rácz dala, b) Stradivári dal (Gáti),
5. Csárdáskirálynő – a) Sylvia belépője (Kalmár), b) Bóni és Feri dalai (Gulyás, Korondi, km. Kalmár, MR Énekkara), c) Kettős (Kalmár, Korondi), d) Jelenet (Kalmár, Pászthy, Korondi, Palcsó), e) Csárdáskirálynő – Kettős (Kalmár, Korondi)

(Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)

Szerk.: Veisz Gábor

Repülök vissza 28 évet az időben! Emlékszem, már/még akkor is ott ültem a rádiókészülék előtt…
Operett, mint színpadi műfaj • 14002007-10-25 09:04:37
Az az igazság, ha nosztalgiázni támadna kedvem, akkor még vagy tíz évvel kellene visszamennem az időben... a hatvanas évek felvételeit szeretem hallgatni az akkori sztárokkal! Persze, meghallgattam volna ezt az operett-összeállítást is, ha nem lettem volna tegnap este az Operában; egy ismerősöm felkínált egy szabad jegyet, s mivel „ezer éve” nem láttam balettet, elfogadtam az ajánlatát és ajándékát: vele tartottam. Úgyhogy, amíg Te a varázslatos Kálmán-dallamokat hallgattad, addig én meg visszaálmodtam magam "Az elfújta a szél..." korába... Nem bántam meg!
Operett, mint színpadi műfaj • 14022007-10-25 15:52:24
Igen, örülnünk kell annak,hogy legalább a Bartók Rádió olykor-olyskor "kegyeskedik" egy kis operettmuzsikával - "élő" vagy konzerv műsorok, hangversenyek felvételének lejátszásával - kedvében járni a műfaj egyre fogyatkozó barátainak. Hallgatva ezeket az adásokat, örömünnepek számunkra - függetlenül attól, hogy a rádió milyen célzattal vagy milyen alkalomhoz időzíti ezeknek az archív felvételeknek a sugárzását.
Operett, mint színpadi műfaj • 14032007-10-26 13:38:23
Cselóczki Tamás "betette lábát" a Budapesti Operettszínházba is: nemcsak Camille de Rosillont énekli A Víg özvegy decemberi bemutatóján, hanem már előbb,novemberben is kap egy új szerepet: beáll Huszka Mária főhadnagyába, ő lesz Draskóczy Ádám.
Operett, mint színpadi műfaj • 14042007-10-28 18:15:48
Találtam a neten egy német nyelvű operett-fórumot, aki érti a nyelvet, ott is kedvére fórumozgathat...
Operett, mint színpadi műfaj • 14052007-10-28 18:36:21
November 10-én és 11-én ismét leadja a Mezzo csatorna Offenbach operai igényű nagyoperettjét:

La Grande du Chesse de Gerolstein (A gerolsteini nagyhercegnő)

Théâtre du Châtelet, Paris, 2004

A főszerepekben: Felicity Lott, Sandrine Piau, François le Roux, Eric Huchet, Yann Beuron, közreműködik: Les Musiciens du Louvre

Karmester: Marc Minkowsky
Rendező: Laurent Pelly

DVD-n is már kapható az előadás felvétele /EMI/

Én a múltkor a TV-ből (a Mezzoról) vettem fel lemezre.

Nagyon élvezetes az előadás, remek énekes egyéniségek, szellemes, látványos rendezés, pompás zenei megvalósítás!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 14102007-10-28 22:48:59
Lehoczky Zsuzsa és Oszvald Marika a két kiszemelt jelölt... Oszvald nem is olyan régen Valencienne-t énekelt a korábbi, Szinetár- féle rendezésben. Lehoczky elmúlt hetven, nemrég életmű-díjat vett át. Lehetséges volna, hogy K.M.G. direkt az ő kedvéért írattatta át a szövegkönyvet, új szereplőt is bevonva a cselekménybe?
A zenét csakis más Lehár-művekből "gyúrják" össze,ha a "mama" énekelni fog egyáltalán...
Operett, mint színpadi műfaj • 14132007-10-28 23:02:32
Valóban, Olga volt legutoljára, és valóban már akkor kezdték kiforgatni a darabot...lehetséges, egy következő rendezésben már előkerül a papa is, meg felbukkan Daniló rokonsága is... Lehár, a szövegírók és a fordító Mérei, meg forognak sírjukban!
Operett, mint színpadi műfaj • 14162007-10-28 23:10:43
Bizony, a Marcsát a Mágnás Miskában még mindig a repertoárján tartja, míg ugyanabban a darabban Zsorzsi nagymamát Lehoczky Zsuzsa játssza.
Operett, mint színpadi műfaj • 14242007-11-06 14:11:51
Kedves tommystar!

Köszönöm kiegészítéseidet!

Üdv.
Operett, mint színpadi műfaj • 14282007-11-12 12:50:37
Ez nagyon értékes információ!!! Köszönöm. Geszty Szilviának voltak gyönyörű korszakai... És nagyszerű hangja mindig elvarázsolt!
Operett, mint színpadi műfaj • 14292007-11-12 13:03:21
Kálmán Imre születésének 125. évfordulójára a Budapesti Operettszínház nemzetközi karmesterversenyt hirdetett – volt itt már erről szó; a 11 ország több mint 60 jelentkezőjéből kiválasztott 27 karmester közül az osztrák, orosz és magyar szakemberekből álló zsűri Rácz Mártonnak ítélte az első díjat.

A tegnapi Magyar Nemzetben Fáy Zoltán tollából egy hosszú cikk jelent meg a friss nyertes karmesterről.

Rácz Márton, a vele készült interjúban egyebek között a vissza nem térő pillanat lehetőségéről, a komoly zenéről, az operett értékeiről és a közönség igényeiről beszélt.

Megtudhatjuk a cikkből, hogy a fiatal muzsikus gyermekkorában előbb zongorázni, majd klarinétozni tanult, idővel, zeneakadémiai tanulmányai során zeneelmélettel is foglalkozott, sőt a zeneszerzéssel is kacérkodott, s csak később tudatosodott benne, hogy neki a karmesterképzőben van a helye, ott folytassa tovább (Lukács Ervin osztályába került). Előtte azonban Kocsár Miklós osztályába járt, Bozay Attila és Petrovics Emil is tanárai voltak, de tanította őt Orbán György, Csemiczky Miklós, Balassa Sándor, Szokolay Sándor, Sári József is…
Érdekesen szól a konzervatóriumban töltött időszakáról is… Karmester példaképe Lukács Ervin.
Szeretettel emlékezik vissza Eötvös Péter karmesterkurzusára a Bartók szemináriumon. Miután a ZAK-on elvégezte a karmesterképzőt, kezdetben kortárs zenei bemutatókon vezényel, de széles a repertoárja, a sokszínűségre törekszik. 1994-ben egy zenekart alapított a barátaival, és preklasszikusokat, meg Bachot, Pergolesit játszottak, szerették a XX. századi zenét: Sztravinszkij-bemutatókat tartottak. 2005-ben felkérték a fertődi Eszterházy-kastély koncertsorozatának művészeti vezetésére.
Hosszasan fejtegeti az interpretációnak az eredeti hangzás rekonstruálásában játszott szerepét, az „eladhatóság” érdekében teendő engedményekről is kifejti álláspontját.

Rácz Márton említi Kesselyák Gergely „barátságát”, akivel annak idején tábort szerveztek Kárpátalján, ahol Mozart, Beethoven, Schubert egyházzenei műveit tanították be és adták elő. Kesselyák hívta aztán Miskolcra a színházhoz vezető korrepetitornak, ami igen hasznos munkakapcsolatot hozott létre számára a színházi szakmával, és alapvetően befolyásolta a színházi munka iránti érdeklődését. Az első produkciók, melyekben részt vett: Don Carlos, Bánk bán, Bohémélet, Figaro házassága, Rigoletto. Eddigi pályáján 26 opera mellett 13 operettet (köztük a Denevért, A mosoly országát, a Leányvásárt, de musicaleket is: West Side Story, My Fair Lady és a Hegedűs a háztetőn) vezényelt. A színházzal közös céljuk volt: minden műfajból a legnemesebb műveket bemutatni. Alapvetően a művek betanításáért, a színpadra állításáért volt felelős. Karmesteri szempontból igyekezett mindig a legértékesebb, legkifinomultabb megoldások irányába elmenni. „mert ezekre a művekre nem lehet azt mondani, hogy könnyű feladat ízlésesen előadni őket.”

A karmesterségről hitvallása: „Minden karmester a saját zenei elgondolásait próbálja megvalósítani, de hatvan-nyolcvan szuverén művésszel kell együtt dolgoznia. Ez társasjáték, amelyben egy irányba kell vezetni, és össze kell tartani sok egyéni művészi kifejezést és akaratot. A végső cél, hogy olyasmi szülessen, ami közönség nélkül semmit sem ér. Ezért minden pillanatban figyelnünk kell az elvárásokra, azokra reagálnunk a művészetünk eszközeivel. Ez a lényeget természetesen nem érinti, csak a megjelenési formát. A zene olyan, mint az ima: ha hittel és jól csináljuk, akkor szent, ha csak magamutogatunk, bohóckodunk, akkor a legnagyobb vétek.”
Operett, mint színpadi műfaj • 14302007-11-12 13:03:55
A műfajoknak (komolyzene- könnyűzene, szimfonikus zene, színpadi zene stb…) egymással való szembeállítását az „intellektualitás”, a sikeresség, a „divatosság” szemszögéből vizsgálja. Rácz Mártonnak erről is megvan a saját filozófiája: cáfolja a Magyarországon hagyományosan élő előítéleteket.

„….A Budapesti Operettszínházban épp most folyik sikeres kísérlet arra, hogy a szórakoztató színházból népszínházat hozzanak létre, erős színpaddal, elgondolkodtató dramaturgiával. Ez egyébként ma világtendencia. Szolnokon – ahol zenei vezetőként dolgozom – is ilyen irányba mozdulna el a színház, bár a vidéki színház repertoáréhsége miatt más lehetőségekkel. Célunk: nevettessük kedélyesen azt, aki e célból jön a színházba, de adjunk neki zeneileg, dramaturgiailag, színpadilag mást is, többet! Törekvésünk, hogy a szórakoztató színházat megtöltsük igazi tartalommal. Persze a tű fokán való egyensúlyozás nagyon nehéz. A közönséget be kell csábítani a színházba, de úgy, hogy vissza is jöjjön. Ráadásul mindezt pénzhiány mellett. A verseny nagyon éles, hiszen a néző otthon DVD-n bármit megnézhet világszínvonalon, surround hanggal. A jegyeinket pedig csupán negyed áron tudjuk értékesíteni – és Magyarországon még így is drága ’fogyasztási cikk’ a művészet. És ez az ár nem termeli ki az intézmények beruházásait, karbantartásait…”

Rácz Márton az „operett”-ről, mint színpadi műfajról és Kálmán Imréről is kifejti véleményét:

„Az operett rendkívül fontos színpadi műfaj. Magyarországon különösen. Amikor kialakult, a Singspielt, a zenés népszínművet, a daljátékot váltotta fel. Mozart Varázsfuvoláját senki nem becsmérli, míg az operetteket sokan gátlás nélkül. Pedig a Varázsfuvola Singspiel, mint Lehár és Kálmán művei száz évvel később. Az operett fénykorában egyébként évente harminc-negyven bemutató volt, és ebből a hatalmas termésből összesen legfeljebb talán negyvenet ismerünk és adunk elő. Nagyon beszédes, hogy a Zeneakadémián Hans Koesslernél végzett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, ugyanakkor Szirmai Albert és Kálmán Imre. Évfolyamtársak voltak, és diplomakoncertjük korabeli kritikusa közepes tehetségnek tartotta őket: szavai szerint felkészültségük vitathatatlan, de fantáziájuk, ötletük, stílusuk nem nagyon van, pár év múlva nem nagyon fogunk emlékezni e nevekre. Hál’ Istennek, nem így lett….Mindenesetre Kálmán Imre technikai megoldásai nem nevezhetők egyszerűnek. Dallamai, zenei pillanatai, hangszerelései briliánsak. Lehet rosszul előadni a darabjait. De ha a mű értékes, minden a vele való foglalkozáson múlik, azon, hogy mennyire ásunk a zenei igazságok mélyére. A nagy operetteket színpadilag és zeneileg úgy kell létrehozni, annyi munkát rááldozni, hogy operai minőségben álljanak elő! És ne felejtsük el, hogy az operett igen komoly előadói feladat, mert egyszerre kell hozzá énekesi és színészi kvalitás. Az operettet az egész világon szeretik, Japántól Amerikáig. Vigyük, mutassuk meg, mert igény van rá, és ez igazi hungaricum! A titka szerintem ’csak’ annyi, hogy a legjobb minőségben kell kivitelezni. „

A mai ajánlatból:

19:00 : Szolnok Megyeháza Díszterme
Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vez.: Rácz Márton

DVORAK: d-moll Szerenád, Op.44
MOZART: B-dúr Szerenád „Grand Partita” KV 361 (370a)
Operett, mint színpadi műfaj • 14332007-11-14 23:00:04
Sajnos, a ZDF-et nem tudom fogni! Pedig, igazán csábító nevek ezek...
Operett, mint színpadi műfaj • 14352007-11-16 15:56:54
Műholdas vevőm nincs, szerintem, már nem is lesz. Így marad a kábel, meg a DVD, meg a Mezzo.
Ajánlataid tényleg nagyszerűek, de ezzel úgy vagyok, idővel kijönnek lemezen is, akkor majd megveszem, és megnézem. Kivárom.

És közeleg A víg özvegy új produkciójának bemutatója az Operettszínházban, erre készülök mégis; nem hagy nyugton a kíváncsiság Hanna mamája miatt! Erről véleményt kell formálnom.
Operett, mint színpadi műfaj • 14362007-11-16 16:00:44
Úgy látszik, a Bartók Rádió folytatja a Sullivan-operettek ismét műsorra tűzését. Volt ugye, az „Összkiadás” (EMI lemezekről). A rádió úgy másfél éve, több héten át sugározta Sullivan alkotásait. Pár hónapja újra kezdte, az Esküdtszéki tárgyalás volt az első operett abból a tucatból, amit most – holnap este – követ a Ruddigore. Így fogják a szerkesztők "csepegtetni", míg az összes el nem fogy?

Szombat
21.28 Sullivan: Ruddigore
– operett
Szövegét Willliam Schwenck Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenbourne-i Fesztivál Kórus (karigazgató: Peter Gellhorn) és a Pro Arte Zenekar
Sir Ruthven Murgatroyd –
George Baker, Richard Dauntless – Richard Lewis, Sir Despart Murgatroyd – Owen Brannigan, Old Adam Goodheart – Harold Blackburn, Sir Roderic Murgatroyd – Joseph Rouleau

Akkoriban, kazettára felvettem a teljes sorozatot, de később CD-n hozzájutottam, egy dobozban mind a 17 lemezhez.
Azért örülök, és hálás vagyok a Bartók Rádió szerkesztőinek, hogy legalább ők még gondolnak az operett iránt "fogékony" hallgatóira, s olykor-olykor közvetítenek valami klasszikus operettet a magyar rádióban.
Operett, mint színpadi műfaj • 14512007-11-20 16:02:13
Ez az operett is az ő "produktuma":

LEHÁR Ferenc: Das Land des Lächelns (A mosoly országa)
[DVD0221]

René Kollo • Birgit Pitsch-Sarata • Dagmar Koller
Heinz Zednik • Fred Liewehr
Radio-Sinfonieorchester Stuttgart
Wolfgang Ebert

Directed by Arthur Maria Rabenalt

DVD-VIDEO NTSC 073 405-6 |G|H|
STEREO: PCM / SURROUND: DTS 5.1
Subtitles: German/English/French/Spanish
A production of UNITEL, Munich

Deutsche Grammophon
Operett, mint színpadi műfaj • 14532007-11-21 16:54:39
Az olasz tenorra kíváncsi volnék...
Operett, mint színpadi műfaj • 14572007-11-26 15:53:58
Szombaton este sugározta az M1 televízió a Budapesti Operettszínházból, felvételről,Kálmán Imre születésének nagyszabású operett-gálát, amelyen hazai és külföldi művészek működtek közre.

A kétszer ötven perces összeállításban minden benne volt, amiért annyira szeretjük Kálmán Imrét!
És láthattuk a komponista lányát,Kálmán Yvonne-t is páholyában, akit Kerényi Miklós Gábor rendező nagy respektussal bekonferált a műsor elején, kérve a műszakot, hogy reflektoruk fénycsóváját ugyan már irányítsák a kedves illusztris vendégre; Yvonne persze boldogan és megtiszteltetve állt fel helyéről, és mosolyogva fogadta a közönség feléje irányuló köszöntő vastapsát. K.G.M.-nek ennyi jelenése volt, és máris kezdődött a nemzetközi operett-gála, amit most nem részletezek. Talán megteszik mások helyettem, akik személyesen is jelen lehettek az előadáson.
Operett, mint színpadi műfaj • 14582007-11-26 15:55:18
Kimaradt: "Kálmán Imre születésének 125 . évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású operett-gálát..."
Operett, mint színpadi műfaj • 14592007-11-27 15:50:44
"Csárdáskirálynő és a többiek..." - azért ehhez az előzeteshez képest akadt változás (közreműködőkben, a számok sorrendjében, a műsor összeállításában), aki látta a tévében a közvetítést,ellenőrizhette ezt...
Operett, mint színpadi műfaj • 14602007-12-03 10:16:13
Művészetek Palotája

2008. április 20., vasárnap 20:00
Operett! Operett?

Te rongyos élet, Éjjel az omnibusz tetején, Vágyom egy nő után, Hejhó, Jaj, cica - ezek és más varázslatos operettslágerek szerepelnek a hangverseny műsorán. De! Igen, van egy „de”! Az előadás címének kérdő- és felkiáltójelét is komolyan kell vennünk, mert a határozott állítás és a kérdés egyaránt igaz lesz. Ugyanis valóban elhangzanak a ma már hungarikumnak számító műfaj, az operett méltán világsikerű slágerei, ám közülük sok ezúttal nem a megszokott módon kerül a közönség elé. A Tangolitát és a Carambolinát például latin-amerikai zenekar, az Oh, Mister Blue-t jazzband játssza majd, és a nézőknek még nagyon sok további izgalmas zenei meglepetésben lesz részük.

A Művészetek Palotájában először csendülnek fel ezek az ismert dalok. Talán van valami sorsszerűség abban, hogy 2006-ban nemcsak Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezhettünk, hanem Zerkovitz Béláéra is, 2007-ben pedig nemcsak Kodály Zoltán születésének ugyancsak 125. évfordulóját ünnepeltük, hanem Kálmán Imréét is. A világ bármely pontján ugyanúgy ismerik a magyar (bécsi) operettet, mint Bartók és Kodály szerzeményeit. Nem jelent tehát szentségtörést, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Bartók és Kodály mellett - és nem helyett! - jelen lehet Kálmán, Zerkovitz, Lehár Ferenc és a többi operettszerző.

Jegyár: 2200,- 3100,- 4500,- 5600,-
Operett, mint színpadi műfaj • 14632007-12-06 12:07:07
Tegnap megérkezett hozzám a Fatinitza!
Erre a Suppé-ritkaságra nagyon fájt a fogam... Ha meghallgattam a lemezt, visszatérek rá.
Operett, mint színpadi műfaj • 14642007-12-07 14:47:46
Tingli – Tangli (Topsy-Turvy), 1999.

színes, magyarul beszélő angol zenés dráma, 154 perc

Szereplők: Jim Broadbent (William Schwenck Gilbert), Allan Corduner (Arthur Sullivan), Lesley Manville (Lucy Gilbert--"Kitty"), Eleanor David (Mrs. Fanny Ronalds), Ron Cook (Richard D'Oyly Carte), Timothy Spall (Richard Temple), Kevin McKidd (Durward Lely), Martin Savage (George Grossmith), Shirley Henderson (Leonora Braham)

Rendezte: Mike Leigh

Jó volt ma reggel újra megnéznem – ezúttal a Zone Europe Tv-csatornáról – a neves operett szerzőpáros életének egy sorsfordító epizódját feldolgozó
angol zenés játékfilmet.

A film előzetesét idemásolom, szerintem még fogják itt-ott ismételni. Mindenesetre, biztos ami biztos alapon, felvettem DVD –lemezre.

Az operett két nagyja, W.S. Gilbert szövegíró és Arthur Sullivan zeneszerző életrajzi története a viktoriánus Anglia idejéből.

A századvég parádés nagyoperettjeinek világát idéző film Londonban kezdődik, 1880-ban. A szövegíró Gilbert és a zeneszerző Sullivan népszerű operettjei eddig sikert sikerre halmoztak, ám utolsó alkotásuk, a kritika és a közönség előtt is hatalmasat bukik. A mulatozást kedvelő Sullivan zseniális zeneszerző, most szerzői válságba került. Elege van a könnyű vígjátékszerű előadásokból, és egy nagyszabású zenemű megírásáról ábrándozik. Tájékoztatja Gilbertet, hogy örökre szakítani akar az operett világával. A megkeseredett és könnyen dühbe guruló Gilbert házassága meg a széthullás szélén áll. Ugyanakkor a színháznak új darabra van szüksége, ám Sullivan elveti Gilbert új librettóját, s már-már úgy tűnik, a híres páros nem tud többé közösen dolgozni, amikor Gilbertet, odaadó felesége elviszi egy japán művészeti kiállításra. Gilbertet elbájolja a távoli kultúra világa, sőt egy új nagyoperett, a "Mikádó" szövegkönyve megírására ihleti! A Savoy Színház lázban ég, mindenkit izgat az új "japán" darab. Színészek, kóristák, zenészek, jelmeztervezők iróniával, mégis szeretettel, elegáns angol humorral ábrázolt világa mögött néha felsejlenek életük tragédiái is.

A film ráérős, kifinomult alkotás, melyben kiváló színészi játék, gazdag tárgyi világ, kitűnő fényképezés, s nem utolsósorban a "Mikádó" nagyoperett legjobb zenei részletei varázsolnak el bennünket...

A film elnyerte többek között a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díjait a Legjobb film és a Legjobb rendező kategóriában.
Operett, mint színpadi műfaj • 14652007-12-11 10:07:22
Egy mostanában ritkán játszott operett-bemutatóra invitálja az alábbi Meghívó az érdeklődőket – számomra csupa ismeretlen énekessel.


Erzsébetligeti Színház
Budapest, 1165 Hunyadvár u. 43.B.

2007. december 16. vasárnap 19 óra

Jacobi Viktor: Leányvásár

western - operett három felvonásban

A Sziget Színház vendégjátéka

Színházavató díszelőadás

Rendező: Pintér Tibor

Szereposztás:

Tom Higgins – Pintér Tibor
Jack Harrison – Kulcsár Lajos
Berta, a felesége – Lőrincz Andrea
Lucy, a lánya – Bordás Barbara
Gróf Rottenberg – Várfi Sándor
Fritz, a fia – Mező Zoltán
Bessy – Danis Lívia Sugárka
Sam, revü rendező – Berecz György
Zongorista – Petróczi Gábor
Kocsmáros, hajós – Bencze Sándor
Jim – Táborosi Márk
Szobalány – Borsos Kitty

Jegyár: 3000, 2700, 2500 Ft
Operett, mint színpadi műfaj • 14662007-12-11 22:43:12
Holnap és holnapután számomra következik A víg özvegy kettős premierje az Operettszínházban!
Operett, mint színpadi műfaj • 14672007-12-14 01:10:27
Csütörtök este óriási sikerrel mutatkozott be az Operettszínházban az új Víg özvegy-produkció! Nekem még kicsit emésztenem kell magamban, mielőtt nekilátnék erről megírni a véleményemet. Mindenesetre ma este megnézem a második bemutatót is.
Operett, mint színpadi műfaj • 14702007-12-14 23:40:08
Sáfár Mónika ma nemkülönben! Holnap mindkettőről bővebben...
Operett, mint színpadi műfaj • 14732007-12-15 16:19:33
Lehár Ferenc. A víg özvegy – bemutató

Budapesti Operettszínház, 2007. december 13 és 14.

„Ez zene” – jelentette ki a császárváros neves színházi kritikusa, amikor a Theater an der Wien-ben először hallotta felcsendülni a katonakarmester új operettjének muzsikáját. A színház vezetői bukásra számítottak, ám A víg özvegy – világsiker lett. Lehár – Meilhac: A követségi attasé című vígjátékából Victor Leon szövegkönyve alapján – olyan szellemes muzsikájú operettet komponált, amely azóta le sem került a színházak műsoráról (vagy csak annyi időre, hogy az újabb és újabb felújítások megtörténhessenek).

Amikor az előző szezon végén megtudtam, hogy az Operettszínház felújítja kedvenc darabomat, nagyon megörültem, ám mikor megtudtam, hogy teljesen új szövegkönyvet kap, új szereplő (Hanna mamája) is megjelenik a színen, aggódni kezdtem, sőt dühös lettem, nem beszélve az előre sejtetett aktuálpolitikai szálakra való utalásoktól… Ahogy közeledett a bemutató ideje, mégis egyre jobban hatalmába kerített a vágy, hogy ezt a bemutatót (sem) szabad kihagyni: Lehár és műve kötelez erre! Tehát félredobtam skrupulusaimat és beültem mindkét premier-előadásra. Nem bántam meg!

Annyit hadd mondjak el még elöljáróban, hogy nekem A víg özvegy a mindenem: az elmúlt évtizedek során a színházi, Tv, rádió, film, lemez adta lehetőségeim szinte mind kihasználtam, hogy kedvenc énekeseimmel a nagyoperett minden szépségét magamba szívjam, továbbá 15 teljes Víg özvegy video/DVD felvétel „begyűjtése” is „szárad” a lelkemen…

Véleményemet nem rejtem véka alá, ami annál is könnyebb számomra, mert minden előzetes híresztelés ellenére, ez a mostani felújítás megtekintésre – meghallgatásra érdemes! Ezt nem csupán a tapasztalt hatalmas érdeklődés (a két zsúfolásig telt ház) mondatja ki velem, hanem maga a realizált produkció késztet erre. És ez mindenképpen örömteli mozzanat!

Ha vérmes kritikus lennék, akkor nem biztos, hogy rajongó szavakkal éltetném a szép Hanna és a pezsgőmámoros Daniló históriáját! A zaftos téma színhelye maradt Párizs, de nem a századfordulón bonyolódik a cselekménye, hanem úgy a harmincas évekbe áthelyezve, és a montenegrói (akarom mondani pontevedrói) követségen játszódó események után a történet színhelye nem Hanna párizsi rezidenciája, hanem a Szajna-part kikötőjében horgonyzó – majd sétahajókázni induló - vízi alkalmatosságnak a fedélzete.

Egy biztos, hogy ha a szerzők ma élnének, nem biztos, hogy ráismernének saját darabjukra.
A librettó vadonatúj, mai színpadra Ari Nagy Barbara alkalmazta, a verseket részben Baranyi Ferenc újraírta. Hogy is fogalmazzam, az összes férfi és női szereplő – a címszereplőt kivéve – „ütődöttek” szegények. Meglátásom szerint a dialógusok java része kabaréba, bohózatba való, nem pedig egy klasszikus „illedelmes” monarchikus operettbe. De ne feledjük: a század harmincas éveibe került át a cselekmény, s ennek megfelelően a zenében a tömény keringők sorozata kevés lett volna, így a mai színpadra álmodók jó érzékkel rátaláltak és beillesztettek a darabba két vidám fergeteges táncos- jelenetet (két duettet, azaz inkább négyeseket) a „Tavasz” ill. a „Szép a világ” című Lehár-daljátékból átemelve, amellyel mondhatom az egész operettet „feldobták”, hiszen Raoul Saint Brioche, Cascade vicomte és „hölgyeik” Olga és Sylviane szilaj ének- és táncaikkal, a pattogó ritmusú dallamokra valami egészen szenzációs zsánerjelenetet hoztak össze, s ezáltal az unos-untig ismert, „elcsépelt” többi szám közé „friss” melódiák kerültek. Már ezért megérte a felújítás!

Na és a meglepetés: Hanna mamája, akit az örökifjú, még ma is tündéri Lehoczky Zsuzsa formált meg! Igaz, kissé erőltetett ennek a szerepnek a „kitalálása”. Léghajón érkezett Párizsba, majd csónak vitte a vízen úszkál hajóhoz. A második és a harmadik felvonás között mintegy „intermezzóként” egy tolószékben látjuk őt a színpadon, hatalmas taps köszönti Lehoczkyt, és nem bontja meg „idecsempészése” a nagyvonalakban követhető régi – új cselekményszálakat. Mint az első mondataiból megtudjuk, azért jött, hogy „segítsen megmenteni a hazát” (Pontevedrót, amely a pénzügyi összeomlás szélére érkezett, mert üres a kincstár, és nyakig eladósodott az állam), és lányát egy „Danilo nevezetű követségi attasé- veszedelemtől”. A szövegkönyv írója nem elégedett meg ezzel, és az eredetileg Danilo és Hanna vidám dalát ( „Bamba, bamba gyászvitéz”) báró Zéta Mirko nagykövet és a „mama” kettősével játszatja el; ők éneklik el ezt slágerszámot A víg özvegyből. Kiderül, egykor jól ismerték egymást, valamikor réges- régen „liezon” állt fenn köztük, mindezt nagyon mulatságos jelenetben adják elő úgy, hogy a duett alatt a „mama” a kerekes székben ül, Zéta Mirko pedig egy kampós esernyővel ide-oda mozgatva, forgatva, majd rollerként használva a „járművet” keringőzik vele a zenére. Mondanom sem kell, óriási az ünneplés! Hadd áruljam el, elérkezik az idő a fináléban, amikor a „kán-kán” –ra, azaz a grizettek táncára a „mama” felpattan a tolószékéből, és együtt emelgeti lábát a csábos öltözékű ledér hölgyekkel – legfeljebb nem dobja fel annyira magasra, mint ahogyan ők teszik… Szóval, a mama jött, látott és miután elboronálta a dolgokat: győzött!

Mindig eltöprengek azon, hogy a léha, ám szerelmes követségi semmittevő és a húszmilliós özvegy szerelmének históriája mitől él immár több mint száz esztendeje a színpadokon? Aztán rádöbbenek, hogy ez a motívum időtlen idők óta „aktuális”: a mai időkre is találóan érvényes, a történet magva mindig is aktuális marad, és ezért a politikus felhangok sem teljesen idegenek tőle.

Szóval nincs titok, a fanyalgásokat elsöpri a „story” és a világsikerű muzsika. Ami a produkció egyéb vonatkozásait illeti – Béres Attila rendezői teljesítménye: profi munka. Ugyanakkor legkevésbé a szereplők – elsősorban a primadonna-bonviván-párok – tudták levetkőzni az operett-miliőben változatlan konoksággal kísértő manírokat. Persze, túlzás enne az operettben részletezőbb színészi jellemmunkát számon kérni – az ének, próza, és a tánc gyakori változása ezt nem is teszi lehetővé -, de a játék mégis lehetne természetesebb, egyszerűbb, s valamivel kontrasztosabb.

Mindkét „hősnőnk” Hannája bőven rendelkezik azokkal az adottságokkal- dekoratív megjelenés, vonzó személyiség, szép hanganyag - , melyek a nagyoperettek igazi primadonnáivá avatják őket. Kalocsai Zsuzsa a nagy Honthy-, Házy-, Pitti- szerep, Glavari Hanna szerepének örököseként igazi sikert aratott! Énekelte már évekkel ezelőtt Szinetár Miklós rendezésében a TV által is megörökített szerepet, a mostani Hanna megformálása mintha azokat az időket idézné. Ő a rutinosabb, de kissé forszírozva énekel, és olykor túl halkan… Kalocsai „primadonnai” megoldásaival szemben azonban jobban értékelem a második estén bemutatkozó Sáfár Mónika teljesítményét, mivel szakított a sablonokkal: figurája, habitusa közelebb áll Béres Attila koncepciójához; Sáfár Hannája is dekoratív, mint Kalocsaié, azonban szerepfelfogásában sokkal természetesebb, „maibb” Hannát „teremt meg” , világosan láttatja, hogy most nem a századfordulós időkben járunk, hanem vagy harminc évvel később, és így impulzívabb megoldásokat alkalmaz. Ebből kiindulva, úgy látom, Kalocsai szerepfelfogása felett eljárt az idő. Emellett, Sáfár Mónika hangja „operásabb”, erősebb, és ezáltal hangsúlyozottabb szerepet kap a „dráma” a zenében. Meg aztán zenei előadás-modora a rokonszenvesebb, árnyaltabb, bensőségesebb. Különben egyformán mutatósak gyönyörű jelmezeikben, viszont Kalocsai Zsuzsa alakításával talán jobban „megszólítja” a konzervatívabb, idősebb korosztályt. Mindenesetre a csodálatos Marica grófnője után Sáfár Mónika újabb „ütős” szerepet kapott, amit remekül megoldott, így mellette teszem le a voksomat.

Dániel Gábor Danilovics Danilója megjelenésében, játékában határozottabb körvonalú, de zenei tolmácsolásban kevésbé egyenletes, mint Vadász Dánielé, aki jobban, hatásosabban közelíti meg azt a tenorideált, melyre a komponista a szólamot elképzelte és méretezte. Tudni kell, hogy a rendező és a szövegkönyv együttesen a figurát úgy jeleníti meg, aki egy részeges duhaj; Dániel inkább „realista” eszközökkel él, míg Vadász megközelítésében jobban dominál egy „bohém” jellem. Énekhangban egyformán győzik a szerepet, talán Vadász énektechnikája kevesebb színnel operál…

Meglepetés Lukács Anita Valencienne-je. Operettsablonok nélkül beszél-énekel és mozog, ami meglehetősen szokatlan. Bucsi Annamária érzésem szerint haloványabb nála, koloratúrszopránját kevésnek éreztem itt. Szinte rá sem ismertem a nemrég látott Erkel-Doppler Erzsébetjének meggyőző címszerep-alakítása után…
Minden dicséretet megérdemel Cselóczki Tamás, aki Camille de Rosillon igazán hálás tenorszerepének magasságaival könnyedén megbírkózott; Vadász Zsolt inkább színészi oldalról és mozgás kultúrájával hívta fel magára a figyelmet.

A kisebb szerepekben szinte mindenki telitalálat, személy szerint az első szereposztás produktumát érzem az „ütősebbnek” , külön kiemelem Haumann Péter Zéta Mirkóját, aki vendégként lépett fel, és igazán remek karakteralakítást nyújtott a bohózatos figurájában, de Mikóra sem lehet panaszom. Nyegust mindkét este Szabó P. Szilveszter játszotta, aki az ütődött írnok szerepében sokkal több lehetőséget kap az érvényesülésre, mint a korábbi adaptációk megformálói.

A szellemesen stilizáló, artisztikus táncokat Bodor Johanna tanította be, s a kar élén a szólók szépen, ,,precízen táncoltak. A zenekar ihletetten játszott, Lehár nyelvét mindkét karmester, Makláry László és Silló István nagyon érti. Az ő érdemük is, hogy A víg özvegy bemutatónak komoly esélye van a tartós közönségsikerre!
Operett, mint színpadi műfaj • 14792007-12-15 22:53:05
Direkt nem mentem bele annyira a részletekbe, a "finomságokba", hagyva teret másoknak is, hogy nálamnál analitikusabb módon közelítsék meg, mit gondolnak az új Lehár-bemutatóról. Úgyhogy, csak rajta: írd meg Te is, mi tetszett, mi nem, a Te értelmezésedben milyennek találod ezt A víg özvegyet. Kíváncsi lennék rá!
Operett, mint színpadi műfaj • 14812007-12-15 23:23:29
Amkor a Tavaszt és a Szép a világot említettem, a Rádió Dalszínházának magyar nyelvű felvételeire céloztam. Jellemző, hogy a zenei szerkesztők -rendezők ide-oda teszik-veszik egy-egy darab ismert vagy kevésbé ismert számait, s ezzel összezavarják a nézőt-hallgatót. Aki pedig nem ismeri A víg özvegy zenéjét, az originálisnak fogja venni ezeket a betoldásokat. Ennek tükrében akár A cárevics is lehet ezek forrása, a lényeg, hogy telitalálat ez a két "új" szám, s örülök,hogy ezzel Téged is elbűvöltek!
Operett, mint színpadi műfaj • 14832007-12-15 23:30:01
Amiért bosszankodtam, hogy úgy ment le a két bemutató, hogy a Színház erre az alkalomra nem készített-nyomatott ki darab-ismertető füzetet, pl. olyat, mint legutóbb Offenbach Párizsi élete premierje alkalmából kapott a néző. Amikor erre rákérdeztem, csak vállvonogatás volt a válasz.
Operett, mint színpadi műfaj • 14842007-12-15 23:31:49
Kivárjuk...
Operett, mint színpadi műfaj • 14982007-12-17 10:40:21
Köszönöm, nagyjából egy nézeten vagyunk, annyi a 'fórom', hogy láttam az első szereposztást is. Teljesen igazad van, a Vilja-dal körítése "idegen" volt, mert a kolo tánchoz valóban nem illik a "matróztánc" - az menjen a Leányvásárba!

Ráadásul a "tengerészek" ittasan dülöngéltek a fedélzeten... Micsoda fegyelem ez?! Persze, operettországban minden megtörténhet, de azért mégis...
Operett, mint színpadi műfaj • 14992007-12-17 10:43:09
Azt hiszem, így van: össze kellene gyúrni őket...
Operett, mint színpadi műfaj • 15002007-12-17 10:43:44
1500
Operett, mint színpadi műfaj • 15032007-12-31 14:19:00
DUNA TV ma este 21.35- 22.25:

Határok nélkül - Szilveszteri gála Szolnokról II/1 rész

Benne részletek a legkedveltebb előadásokból - Traviata, A mosoly országa, Csárdáskirálynő, A víg özvegy, Rómeó és Júlia, Őrült nők ketrece, Marica grófnő, Mágnás Miska

II/2 rész: 22.50 - 24.00
Operett, mint színpadi műfaj • 15062008-01-02 11:59:42
Ezúttal nem néztem tévét Új Év első napjának estéjén.

Viszont maradandó élmény volt számomra a „Határok nélkül” - a Szolnoki Szigligeti Színház szilveszteri gálaműsora, melyet a Duna Televízió élőben közvetített

Kár, hogy nem vettem fel DVD-re!

A gálaest közreműködői voltak a Szigligeti Színház társulatának tagjai és fővárosi teátrumok vendégművészei: az Operaházból, az Operettszínházból és prózai színházakból

Balázs Péter, Benkóczy Zoltán, Berkes János, Bodrogi Gyula, Bot Gábor, Gulyás Dénes, Kertész Marcella, Kőrösi István, Lugosi Klaudia, Miklósa Erika, Puskás Péter, Sáfár Mónika, Tahi-Tóth László, Tokody Ilona, Varga Miklós, Vikidál Gyula, valamint

a Szolnoki Szimfonikus Zenekar

Vezényelt: Rácz Márton – a Kálmán Imre nemzetközi karmesterverseny első helyezettje, és Izaki Masahiro.(Japán)

Koreográfus: Sebestyén Csaba

Rendező: Balázs Péter

A gálaest műsorán szerepelt:

- Seress Rezső, Eisemann Mihály, Garai Imre,
jelenetei, kupléi, melyet a szolnoki társulat művészei és Balázs Péter, Tahi Tóth László, Bodrogi Gyula adták elő.

- Lionel BART: Oliver! (Vikidál Gyula és Gyermekkar, Tánckar)

- Varga Miklós énekelte a „Vén Európa” - számát

- J. Brahms: Magyar tánc No.5.

- Nápolyi dalok (Berkes János)

- Johann Strauss: A denevér (Kacagó-dal – Miklósa Erika)

-Kálmán Imre:
Marica grófnő - részletek (Sáfár Mónika, Kertész Marcella, Kőrösi István, Bot Gábor, Tánckar)

Csárdáskirálynő részletei (Sáfár Mónika, Kertész Marcella, Kőrösi István, Bot Gábor, Berkes János, Benkóczy Zoltán - Tánckar)
Szirmai Albert: Mágnás Miska –részlet (Kertész Marcella, Kórösi István)

-Lehár Ferenc:
A bécsi asszonyok („A banda élén…” - Benkóczy Zoltán, Tánckar)

A víg özvegy („Minden vágyam…” - szerelmi kettős - Tokody Ilona, Berkes János; „Csak a nő, nő, nő…” – Berkes János, Benkóczy Zoltán, Bot Gábor, Puskás Péter, Kőrösi István, Kertész Marcella, Lugosi Klaudia, Tánckar)

Cigányszerelem („Volt, nincs, vigye kánya…” – Tokody Ilona, Tánckar)

A Mosoly országa („Vágyom egy nő után” – Gulyás Dénes)

-Charles Gounod: Rómeó és Júlia - Júlia-keringőáriája - Miklósa Erika

-Giuseppe Verdi: Traviata – „Brindisi” - a bordalt, mely egyben a szilveszteri gála fináléját jelentette, Miklósa Erika, Sáfár Mónika, Tokody Ilona, Sáfár Mónika, Berkes János, Bot Géza, Gulyás Dénes közösen énekelték olaszul.


Hatalmas siker volt az este!
Operett, mint színpadi műfaj • 15072008-01-02 12:15:40
Ja, és az összes közreműködő által, a székely himnusszal meg a szózat eléneklésével fejeződött be a Gálaest ünnepi programja, melybe a közönség is bekapcsolódott- fellállva énekelt a végén.

Vastapsos, forró siker jegyében zárult a szilveszteri-gála a Szolnoki Szigligeti Színházban. Igen kitett magáért az új vezetés, nagyszerű műsorral rukkoltak elő, aki ott volt, vagy a tv képernyőjéről látta, tanúsíthatja ezt.
Operett, mint színpadi műfaj • 15092008-01-03 10:18:44
Köszönöm, nagyon kedves vagy! Talán este megnyitom.
Operett, mint színpadi műfaj • 15102008-01-08 12:47:22
Erre a Víg özvegy- recenzióra csak most találtam rá.
Operett, mint színpadi műfaj • 15162008-01-10 20:44:43
Nemcsak azért hagyom ki ezt most, mert nem tudom fogni a csatornát, hanem mert már meg van DVD lemezen. Egyébként csak ajánlani tudom én is, mert kiváló produkció!
Operett, mint színpadi műfaj • 15172008-01-10 20:46:35
És hát, a szegény tenor nincs már közöttünk - emlékét is felidézhetjük vele.
Operett, mint színpadi műfaj • 15182008-01-14 12:08:02
Ígértem, hogy visszatérek a Suppé- lemezre, a Fatinitza világelső felvételére.
A CPO Records kiadványa, 2 CD-n, az operett teljes zenei anyaga mellett a rövid dialógusokat is tartalmazza. A német nyelvű felvételen számomra ismeretlen művészek éneklik a főbb szerepeket:

Stephanie Houtzeel (Mezzo Soprano - Wladimir Samoiloff)
Steven Scheschareg (Baritone - General Timosey Kantschukoff)
Zora Antonic (Soprano - Fürstin Lydia Uschakoff)
Christian Bauer (Tenor - Julian von Goltz)
Bernhard Adler (Bass Baritone - Izzet Pascha)

A stúdiófelvételre Festival Playhouse-ben, Bad Ischl, Austria (08/21/2006 - 08/24/2006) került sor, a Franz Lehar Orchestra-t Vinzenz Praxmarer vezényelte.

Franz von Suppénak (1819 – 1895) a bécsi operett „atyjá”-nak, egyik legsikeresebb darabja volt a Fatinitza (1876), melyre később árnyékot vetett az 1879-ben bemutatott mesterműve, a Boccaccio. Az előbbi kompozíció nyitánya és egy-két fülbemászó dallama időnként felcsendült a rádió operett-műsoraiban, de az operett más részleteinek melódiagazdagságáról, színes hangszereléséről, lüktető-táncos számairól eddig fogalmam sem volt. Úgyhogy most hiánypótló számomra ez az operett-különlegesség.

A Fatinitza története, ahogyan a zenéje sem, nem igazán ismert, röviden a következőkről van benne szó:

A darab a krimi orosz-török háború idején játszódik le. Az első kép színhelye az orosz tábor. Kancsukoff tábornok csapatai Izakcsa török erősséget ostromolják. Az őrszemek elfogják Julian von Goltz haditudósítót, akiben a tábornok régi ismerősét köszönti. Goltz szerelmi történeteket ad elő a tábornok szórakoztatására, majd javasolja, hogy unaloműzésből valami komédiát adjanak elő. A célra felajánlja néhány civilruhából álló ruhatárát. Ebben a komédiában Wladimir hadnagy Fatinitzát alakítja, tehát nőnek öltözik, e célra Goltz egy bolgár nő ruházatát adja rá, amit nemrégiben egy kunyhóban talált. Wladimir-Fatinitza a tábornokot egy régi szerelmére emlékezteti.
A második felvonás Izakcsa erődben játszódik le Izzet pasa török kormányzó háremében. A négy háremhölgy fellázad, mert a pasa újabb asszonyokat kvártélyoz be, közöttük Fatinitzát, aki azonban csakhamar leleplezi igazi mivoltát, mire az asszonyok titokban elvezetik a Dunához és megszöktetik. Majd itt is keretjáték következik. A pasa parancsára árnyjátékot adnak elő, eközben a kozákok elfoglalják az erődöt.
A harmadik felvonás a békekötés idején játszódik le egy odesszai palotában és ahhoz képest, hogy az utolsó felvonás ez, még mindig túl sok a bonyodalom. Átöltözések, meglepetésszerű leleplezések után végre Wladimir hadnagy operetthez méltó happy anddel feleségül veszi Lydiát, a tábornok unokahúgát.

Fatinitza szerepe remek nadrágszerep, Stephanie Houtzeel szép mezzóhangjára tényleg oda kell figyelni! A sok indulóval tarkított zene hangjaira a hallgató odaképzeli a korabeli viszonyokat, színpadi látványt, a pompát, mely hatásos kiállításban kissé feledtetheti a mozgalmas, helyenként túlbonyolított történet buktatóit.
A Fatinitza dalbetétei közül kiemelkedik a „mars-tercett”.

Suppé e zeneművét is nagy leleményesség, édes, behízelgő dallamainak ízléses volta és pezsgő ritmus jellemzik.


(135 perc, 2 CD - 2007)
Operett, mint színpadi műfaj • 15192008-01-15 11:55:09
A drezdai operaház, a „Semperoper” is felzárkózott a sorba, megint egy operaház, amely színre vitt egy Lehár-darabot; nem restellte A víg özvegyet a repertoárjára tűzni. Karácsony előtt, december 21-én volt a nagyoperett premierje, amit az ARTE élőben közvetített, így sokan láthattuk a francia sztárrendező, Jérome Savary formabontó rendezésében színre vitt - megunhatatlan - Lehár- világsikert.

Nem sokkal korábban mutatta be a budapesti Operettszínház is a maga „vízióját” – a Szajnán úszkáló folyami sétahajóval -, most meg itt egy „modern” környezetbe helyezett verzió: de azért marad a „felső tízezer” miliője, a puccos, divatos férfi-női viseletek; a pikáns jelenetek a kertben, lokálban, „cabaret”-ban. Formabontónak hat az első felvonás központi díszleteleme a színpad előterében: egy hatalmas, kinagyított, emberi „jobb kéz”, (nem Szent István „jobbja” - nem tehetek róla, ez ugrott be): kinyitott, felfelé tartott tenyér ez, ami itt asztal, szék és ágy gyanánt szolgál.

- Glawari Hanna (a bécsi születésű neves Petra-Maria Schnitzer alakítja, szolídan, véleményem szerint kissé szürkén, a primadonnát) belépője előtt stílszerűen, helikopterből száll ki.

- Az 1. felvonás fináléjában magával viszi Danilovics Danilót (Bo Skovhus, a Charlton Heston kinézetű baritonista, nem számolom, hányadik rendezésben, hányadik teátrumban alakítja az immár hozzánőtt követségi titkár- szerepet), aki itt még menekülne karjai közül: ejtőernyővel landol a Szajna-parti ligetben.

- A második felvonás helyszíne nem Hanna párizsi palotája, hanem egy hatalmas mozi belseje, ahol Vilja-áriája előtti jelenetben a „kórus“ egy diktátorról szóló dokumentumfilmet néz - a színház nézőközönségének háttal - a vetítővásznon; minden férfi szereplő katonai uniformis öltözéket visel; a Vilja-dalt egy kis kolduslánykához lehajolva énekli el Hanna, a refrénnél a „kórus“ székeikből vissza-hátrahajolva énekel.

- A jelenet végén a „Cinema-museum“ átdíszleteződik egy párizsi parkká, melynek szélén egy kis trafik-söntés-szerű boltocska árválkodik, ez lesz a „pavillon“-kép helyszíne. Valencienne ( a freiburgi születésú, bájos, erotikus kisugárzású Lydia Teuscher szépen mozog, táncol, énekel), egy „plazmacica“, kivágott, sliccelt, miniszoknyácskában tekergőzik Camille de Rosillonra (Oliver Ringelhahn, egy nem különösebben szép hangú, jelentéktelen kinézetű német tenor alakítja a szerepet); Zeta Mirko nagykövet (a kitűnő basszus egyébként zavaróan rengeteg szöveget mond) csapodár férjes asszony szerepét nagyon attraktív módon oldja meg. (Nekem az ő ének-játéka tetszett a legjobban a népes szereplőgárdából.)

- Nyegus (Ahmad Mesgarha játssza a követségi írnokot) ebben a rendezésben egy „minden lében kanál“ figurát jelenít meg, akinek a legnagyobb jelenete a harmadik felvonás mulatójában látható félmeztelenre vetkőzve; egy hatalmas, női nemi szervre emlékeztető díszletelem látszik, nyílása összezárva, mellett heverészik, felette egy csengettyú függ, hatszor húzza meg a zsínórt, s erre a kibújik a nyíláson, a ‚torokból“ egymásután hat lenge ruházatú illetve félmeztelen „kurva“, s egy kis pornográfia, orgia veszi kezdetét, melyben Nyegus a „célszemély“…

Aztán jön az elmaradhatatlan Lehár-„kán-kán“, majd a primadonna és a bonviván szerelmi kettőse: „I love You“ , majd az általános, fergeteges táncőrület, s lemegy a függöny.

A zenei irányítás Manfred Honeck érdeme, szépen szól az Opera zenekara, az énekkar, profik a táncosok.
A Párizsból importált rendezés nem szokványos, de el kell fogadnunk, úgy tűnik, ma már ilyen extrém ötletekkel lehetséges csak a műfajnak újabb híveket szerezni, mint amit akár itt Pesten láthattunk nemrég, vagy amit a drezdai Semperoperből a helyszínen és a tévé képernyőjén keresztül sok millióan követhettek figyelemmel három héttel ezelőtt: a legeslegújabb „Víg özvegy“ produkciókat.
Operett, mint színpadi műfaj • 15202008-01-15 12:24:17
„Zeta Mirko nagykövet (a kitűnő basszus egyébként zavaróan rengeteg szöveget mond)” - lemaradt: Gunther Emmerlich neve
Operett, mint színpadi műfaj • 15222008-01-15 13:06:18
Lehet, hogy idővel én is ugyanezt teszem a videofelvételemmel...
Operett, mint színpadi műfaj • 15232008-02-22 12:16:01
Ma este az M1-en ismétlés: 20.10 A Csárdáskirálynő és a többiek 1–2.
A Budapesti Operettszínház nemzetközi gálaestje
Operett, mint színpadi műfaj • 15262008-03-09 15:52:18
Ezt már láttad? És benyomások? Én sajnos nem tudom fogni ezt a csatornát.
Operett, mint színpadi műfaj • 15272008-03-09 15:53:13
Ezt majd tájmerezem a DVD-n.
Operett, mint színpadi műfaj • 15292008-03-09 16:09:01
Akkor számítok Rád...
Operett, mint színpadi műfaj • 15322008-03-09 18:31:58
Na erre a Mosoly országára nagyon kíváncsi lennék!
Operett, mint színpadi műfaj • 15342008-03-11 11:30:08
Köszi. A zenei anyag innen van:

1965 Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet Qualiton (Hungaroton) LPX később CD-n is megjelent:

Zórika/Ilona – Házy Erzsébet; Józsi/Janel – Ilosfalvy Róbert, Dragotin – Radnai György,
Km.: Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás
Operett, mint színpadi műfaj • 15372008-03-15 10:44:56
Az a bajom, hogy on-line (sem) internetes csatornát nem tudok fogni...
Operett, mint színpadi műfaj • 15382008-03-15 23:32:22
Kalocsai Zsuzsának magas kitüntetéséhez külön gratulálok innen!
Operett, mint színpadi műfaj • 15392008-03-20 12:37:56
„Operett! Operett?”

Művészetek Palotája

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2008.04.20. 20:00

Te rongyos élet, Éjjel az omnibusz tetején, Vágyom egy nő után, Hejhó, Jaj, cica – ezek és más varázslatos operettslágerek szerepelnek a hangverseny műsorán. De! Igen, van egy „de”! Az előadás címének kérdő- és felkiáltójelét is komolyan kell vennünk, mert a határozott állítás és a kérdés egyaránt igaz lesz. Ugyanis valóban elhangzanak a ma már hungarikumnak számító műfaj, az operett méltán világsikerű slágerei, ám közülük sok ezúttal nem a megszokott módon kerül a közönség elé. A Tangolitát és a Carambolinát például latin-amerikai zenekar, az Oh, Mister Blue-t jazzband játssza majd, és a nézőknek még nagyon sok további izgalmas zenei meglepetésben lesz részük.
A Művészetek Palotájában először csendülnek fel ezek az ismert dalok. Talán van valami sorsszerűség abban, hogy 2006-ban nemcsak Bartók Béla születésének 125. évfordulójára emlékezhettünk, hanem Zerkovitz Béláéra is, 2007-ben pedig nemcsak Kodály Zoltán születésének ugyancsak 125. évfordulóját ünnepeltük, hanem Kálmán Imréét is. A világ bármely pontján ugyanúgy ismerik a magyar (bécsi) operettet, mint Bartók és Kodály szerzeményeit. Nem jelent tehát szentségtörést, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben Bartók és Kodály mellett – és nem helyett! – jelen lehet Kálmán, Zerkovitz, Lehár Ferenc és a többi operettszerző.

Az ajánló írás szerzője elfelejtkezik arról (nem tudja?), hogy már játszottak operettet a Nemzeti Hangversenyteremben. Pontosabban operett-gálán énekelt ott Rost Andrea, Fokanov Anatolij és mások is – a megnevezett szerzők közül, műveikből részleteket adtak elő.
Operett, mint színpadi műfaj • 15422008-03-24 10:22:12
Georg JARNO, Leon JESSEL, Bruno GRANICHSTAEDTEN, Rudolf KATTNIGG, Edmund NICK, Friedrich SCHRÖDER, Paul BURKHARD

Az ismerősök mellett mennyi - számomra - ismeretlen - komponista!
Operett, mint színpadi műfaj • 15432008-03-24 10:24:28
Carl Zeller, Richard Heuberger, Paul Lincke, Oskar Nedbal, Heinrich Berté - ők az "ismerőseim".
Operett, mint színpadi műfaj • 15442008-03-24 13:27:33
Egy operett-különlegesség jelent meg a közelmúltban a lemezpiacon: Millöcker Szegény Jonathánjának egy élő, kölni-produkció teljes hangfelvétele!

A 2. lemezen még ráfért A koldusdiákból néhány stúdió-részlet 1930-ból, Richard Tauberrel a címszerepben.

Karl Millöcker: Der arme Jonathan

Conductor: Leopold Hager

Performer:

Klaus Hirte (Baritone - Nowalsky)
Josephine Engelskamp (Soprano - Arabella)
Ferry Gruber (Tenor - Billy)
Angelika Milster (Voice - Miss Big)
Werner Hollweg (Tenor - Vandergold)
Thomas Lehrberger (Tenor - Catalucci)
Hans Franzen (Bass - Brostolone)
Rudiger Wohlers (Tenor - Jonathan Tripp)
Benno Kusche (Bass - Tobias Quickly)
Kurt Bock (Voice - Dryander)
Dora Koschat (Voice - Molly)
Herbert Steinmetz (Voice - Holmes)
Hildegarde Herschele (Voice - Harriet)

Date Written: 1890
Ensemble: Cologne West German Radio Orchestra

Recording: Live
Recording Date: 11/07/1980

2. Der Bettelstudent: Excerpt(s)

Composer: Karl Millöcker (1842 - 1899)

Conductor:Ernst Romer

Performer:

Richard Tauber (Tenor)
Vera Schwarz (Soprano)
Leo Schutzendorf (Baritone)
Else Knepel (Soprano)
Ida Harth zur Nieden (Alto)
Max Kuttner (Bass)

Date Written: 1882
Ensemble: Berlin State Opera Chorus

Recording:Studio Venue Berlin, Germany
Recording Date: 03/22/1930


A szegény Jonathanból néhány részletet annak idején a rádió is felvett, Palcsó Sándorral a címszerepben.

Ez az operett amúgy egy tipikus „angol”-operett, zenéjében is. Amerikában játszódik az első és harmadik felvonás cselekménye, mely közzé ékelődik a monacoi jelenet.

Zeneileg teljesen eltér a Koldusdiák vagy a Gasparone „klasszikus” hangzásvilágától, nem beszélve a később – más szerző által átdolgozott - Dubarry c. operettjének érzelmes megoldásaitól, ami itt főleg a hangszerelésben nyilvánul meg. Pl. a Bostonban zajló történések zenei megfogalmazása annyira újszerű, hogy megelőlegezi pl. a Kálmántól ismert Chicagói hercegnőnek a huszas -harmincas években divatos tánczenéit. De megvannak benne a nagyszabású kórusos finálék, és duettek, áriák, kuplék, mely utóbbiak közül véleményem szerint kiemelkedik az a kettő, melynek szövege legalább olyan meghökkentő, mint az egész darab története:

Hadd idézzem ezeket a Gál György Sándor-Somogyi Vilmos által írt Operettek könyvéből:

Jonathan tragikomikus monológban mondja el, hogy egy nyomorult senkiházinak még meghalni is milyen nehéz:

„Egy óra óta fáradok azon, hogy zajtalanul kituszkoljam magamat az életből, de balszerencsém még a halálnál is erősebb. Le akartam ugrani a harmadik emeletről az udvar kövezetére. De ott lenn éppen ágyneműt terítettek ki – puhára estem volna. Azután lefeküdtem a lóvasúti sínekre, hogy valamelyik megtelt kocsi elgázoljon, de hiába feküdtem ott egy félóráig, lóvasútnak híre sem volt. (Revolvert vesz ki a zsebéből.) Beszereztem magamnak ezt a kis hat személyre való omnibuszt, amely a leggyorsabb és legbiztosabb közlekedési eszköz innen a túlvilágba. De előbb végrendeletet csinálok. Ezt a három harisnyát (kibontja batyuját), amely születésekor fehér vala, de vénségére megszürkült, a fekete Billyre hagyom, összes fürtjeimet a jó Mollyörökli. Koponyám többi részét pedig a Nemzeti Színháznak hagyom, hogy Hamlet temetői jelenetében használják. De kikötöm, hogy Hamlet megszemélyesítője ’Szegény Yorrick’ helyett ’Szegény Jonathán’-t mondjon – ez egyúttal jó reklám lesz Shakespeare-nek, aki, szegény, már meghalt. És most gyere te pisztoly, legigazibb gondűző, aki örökös szállást adsz a hajléktalanoknak, ingyen. A te kakasod szavára felkelés helyett lefekszünk, és durranásodra a túlvilágon ébredünk fel. Az öngyilkosság vitézi cselekedet. Tehát Jonathán öcsém, légy vitéz! Hohó, de előbb megtisztogatom ezt a szerszámot… (Tisztogatja a revolvert.)”


Annak idején a bemutatón, förgeteges sikere volt Jonathán házassági monológjának is:

„Ó, miért is házasodtam én meg? Elhamarkodott lépés volt. De hát nálunk, Amerikában nagyon gyorsan megy a dolog. Azt kérdi a békebíró: Hozzámegy? (vékony hangon) Igen! Elveszi? (Vastag hangon) Igen! Önök házasok! Két dollár! Ó, nagyon olcsó volt. De hát olcsó húsnak híg is a leve. Amint Amerikába visszaérünk, elválunk. Azon is hamar túlesünk. A békebíró megkérdi: Elhagyja? (Vékony hangon) Igen! Elereszti? (Vastag hangon) Igen! Elváltak, négy dollár. A válás tudniillik drágább, mert az ember szívesen fizet még rá valamit!”

A humor kimeríthetetlen ősforrásának bizonyult Quickly, az impresszárió is, aki kalandos előéletével, százféle mesterségével édestestvére Barinkaynak, az ezermester Cigánybárónak:

„ És Herkules is lettem,
Sziklákat emelgettem,
Majd híres művésznőket
És könnyed táncosnőket...
Kövéren vagy soványon
Tartom őket raktáron…
Hozzámfordulni tessék:
Van itt világhíresség,
Száz bonviván és díva,
Ki függöny elé híva
OIy szép, akár egy Isten,
Bizisten, bizisten!”

Label: Gala Records
Catalog: GL 100781
Discs: 2
Street Date: Jan 30, 2007
Mono/Stereo: Mixed
Recording Time: 2 24
Spar: ADD
Operett, mint színpadi műfaj • 15462008-03-31 09:37:31
Maurice Yvain (1891-1965) több operettjét is játszották Pesten, a húszas években: Yes; Csere-bere, és ezt is, amit a Mezzo most sugároz (ez már ismétlés, és még fogja is): a darab eredeti címének (Pas sur la bouche) szó szerint fordítása (Ne a szájon!), nem tűnt elég vonzónak, ezért Budapesten az operett a pikáns Csókról csókra címet kapta. Bemutatója 1927. március 4-én volt a Magyar Színházban. De olyan magyar címen is ismert: „Csattan a csók”.

A magyar rádióban „Legyen az öné” címmel, az ötvenes években dal- és táncegyveleget vettek fel Yvain operettjeiből, a felvételen közreműködött Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, a Földényi-kórus, az MR Szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével.
A francia operett „szerelmeseinek”, a francia nyelv ismerőinek – de a nélkül is - biztosan jó szórakozást nyújthat ez a francia operettközvetítés.
Operett, mint színpadi műfaj • 15472008-03-31 09:46:43
Adam szenzációs vígoperájáról pedig már szóltam a Belcanto-topicban.

Ma este az ARTE-n látható egy órás zenés dokumentumfilm „Paul Abraham” életéről. (23.15)
Operett, mint színpadi műfaj • 15482008-03-31 10:04:11
A Szolnoki Szigligeti Színház direktora, Balázs Péter tájékoztatást adott a 2008/2009 évad bemutatóiról. Ezek között szerepel Zerkovitz: Csókos asszony c. operettje is.
Operett, mint színpadi műfaj • 15492008-04-10 21:08:26
2008.08.15 és 16
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
Soproni Ünnepi Hetek rendezvényei 3 részben
Szerző: Kálmán-Stein-Jenbach-Gábor-Kellér-Békeffi
Rendező: Bozsó József
Helyszín: Petőfi Színház
Műfaj: Operett 3 felvonásban
Belépődíj: I. helyár: 3000 Ft, II. helyár: 2500 Ft

Szereplők
Szilvia Szeredi Krisztina
Edwin Vadász Zsolt
Bóni gróf Bozsó József
Stázi Teremi Trixi
Cecília Medgyesi Mária
Miska Szirtes Gábor
Feri bácsi Jankovits József
Herceg Petzkay Endre
Ronssdorf Lendvai Zsolt
Ezenkívül urak, hölgyek, vendégek
Közreműködők
az Operettszív Tánckar és a
Szemiramisz Kamarazenekar
Alkotók
Vezényel Félix Györgyi
Koreográfus Szamosi Judit
Rendező Bozsó József
Operett, mint színpadi műfaj • 15502008-04-10 21:11:09
2008.08.08 és 09
MARICA GRÓFNŐ
Soproni Ünnepi Hetek rendezvényei 3 részben
Szerző: Kálmán-Kardos
Rendező: Bozsó József
Helyszín: Petőfi Színház
Műfaj: Nagyoperett 3 felvonásban
Belépődíj: I. helyár: 3000 Ft, II. helyár: 2500 Ft

Szereplők
Erdődy Haller Marica grófnő - Szeredi Krisztina/Vásári Mónika
Török Péter tiszttartó - Vadász Zsolt
Késmárki István báró - Bozsó József
Wittenberg Liza grófnő - Teremi Trixi
Lotti néni Halász Aranka
Cecília néni - Kalmár Magda
Manja cigányasszony - Budai Beatrix
Dragomír Populescu - Benkóczy Zoltán
Kudelka - Kokas László
Alfréd -inas Magasházy István
Közreműködők:
a „nota-bene” énekegyüttes,
Operettszív tánckar
és a Szemiramisz Kamarazenekar
Díszlet
SAIS
Jelmez
SAIS
Alkotók
Vezényel: Félix Györgyi
Koreográfus: Szamosi Judit
Rendezte: Bozsó József
Operett, mint színpadi műfaj • 15512008-04-10 21:12:58
2008.08.01 és 02
LILI BÁRÓNŐ
Soproni Ünnepi Hetek rendezvényei 2 részben
Szerző: Huszka-Martos
Rendező: Kovács Zsuzsa
Helyszín: Petőfi Színház
Műfaj: Operett 2 felvonásban
Belépődíj: I. helyár: 3000 Ft, II. helyár: 2500 Ft

Szereplők
Lili bárónő - Gál Judit
Illésházy László gróf - Jankovits József
Clarisse, színésznő - Kovács Zsuzsa
Illésházy Agatha grófnő - Medgyesi Mária
Illésházy Krisztina grófnő - Kovács Brigitta
Frédi - Bozsó József
Malomszeghy báró - Kokas László
Becsei tiszttartó - Bor Viktor

Közreműködők:
a Tánckar és
a Szemiramisz Kamarazenekar
Alkotók:
Vezényel: Félix Györgyi
Rendezte: Kovács Zsuzsa
Operett, mint színpadi műfaj • 15522008-04-10 21:15:08
2008.07.25 és 26
SYBILL
Soproni Ünnepi Hetek rendezvényei 3 részben
Szerző: Jacobi-Martos-Bródy
Rendező: Mucsi Sándor

Helyszín: Petőfi Színház
Műfaj: Operett 3 felvonásban
Belépődíj: I. helyár: 3000 Ft, II. helyár: 2500 Ft
Történet
.
Szereplők:
Sybill - Szóka Júlia
Petrov - Vadász Zsolt
Nagyhercegnő - Hüvösvölgyi Ildikó
Nagyherceg - Bardóczy Attila
Kormányzó - Mikó István
Charlotte - Vásári Mónika
Poire - Kiss Zoltán
Borcsakov - Magasházy István
Szobalány - Szabó Anikó
Szárnysegéd - Rusz Milán
Futár,Kocsis - Bor Viktor

Közreműködők:
Szemiramisz Kamarazenekar és az Operettszív tánckar
Díszlet:
Krsztovics Sándor
Jelmez:
SAIS
Alkotók:
Zenei vezető: Félix Görgyi
Koreográfus: Szamosi Judit
Rendező: Mucsi Sándor
Operett, mint színpadi műfaj • 15532008-04-10 21:16:46
2008.07.18 és 19
A víg özvegy
Soproni Ünnepi Hetek rendezvényei 2 részben
Szerző: Lehár Ferenc
Rendező: Bozsó József

Helyszín: Petőfi Színház
Műfaj: Operett 2 felvonásban
Belépődíj: I. helyár: 3000 Ft, II. helyár: 2500 Ft

Szereplők:
Glavari Hanna - Szóka Júlia
Danilo Danilovits - Jankovits József
Zéta nagykövet - Németh Gábor
Nyegus - Szirtes Gábor
Rossillon - Vadász Zsolt
Valancienne - Vásári Mónika
Olga - Teremi Trixi -
St.Brioche - Bozsó József
Közreműködők:
a „nota bene” énekegyüttes,
az Operettszív tánckar,
a Duettó Kamarazenekar
Díszlet:
Krsztovics Sándor
Jelmez:
SAIS
Alkotók:
Koreográfus: Szamosi Judit
Vezényel: Neumark Zoltán
Rendezte: Bozsó József
Operett, mint színpadi műfaj • 15542008-04-25 20:51:50
Marica grófnő-premier van ma este Győrben!
Holnap este a második szereposztás lesz soron.

A főbb szerepekben:

Marica grófnő - Bellai Eszter, Lázin Beatrix
Papulescu Dragomir Móricz - Rupnik Károly, Vincze Gábor Péter
Zsupán Kálmán - Nagy Balázs, Kárpáti Norbert
Erdődi Török Péter - Homonnay Zsolt, Buch Tibor
Erdődi Liza - Mahó Andrea, Plásztán Anett
Operett, mint színpadi műfaj • 15592008-05-24 14:32:45
Szentpétervár, Bukarest
Operett, mint színpadi műfaj • 15622008-06-02 10:14:04
A Debreceni Csokonai Színház kedvében akar járni az operett szerelmeseinek is, ezért a következő évad őszén az Egy éj Velencében bemutatóját tervezi.
Operett, mint színpadi műfaj • 15632008-06-05 11:17:13
Operett est - Kálmán-Lehár-Strauss örökzöld melódiái az Operettszínház fiatal művészeivel

XVII. Budafest Nyári Zenei Fesztivál

BUDAfEST Budavári Nyáresték
Hilton Dominikánus Udvar
Szabadtéri előadások

Fesztiválnyitó Ünnepi Operett Gála: 2008. július 2. - a műsor megismétlése július 29.

Az előadások 20.30-kor kezdődnek

Cím: Hilton Szálló, Budapest, I., Hess András tér 1

JegJJegyár: 4.900 Ft
A jegyek nem helyre szólnak. Helyfoglalás az érkezés sorrendjében.
Operett, mint színpadi műfaj • 15642008-06-06 14:19:18
Egy kis múltidézés: negyvenegy évvel ezelőtti Víg özvegy-kritika – párhuzamot von az éppen futó Theater an der Wien produkciójával, melyben akkor Danilót a ma már száz év felett járó Johannes Heesters játszotta.

Budai Parkszínpad: A víg özvegy - 1967. július

(Film Színház Muzsika, augusztus 4., 31. sz.)

A recenzió szerzője: Geszti Pál

„Fél év alatt ez a második Víg özvegy produkció, ahol csodálkozom: először Bécsben csodálkoztam tavasszal, a Theater an der Wienben, a jubileumi premieren, amelyen a Danilót roppant aprócska hanggal, de még mindig daliás megjelenéssel domborító bécsi szívkirályt, Johannes Heesterset tüntették ki a színpadon; hatvanadik születése napja alkalmából. Mondom, akkor már csodálkoztam: nem azon, amin a derék bécsiek, hogy Johannes Heestersen még mindig olyan kitűnően áll a frakk, mintha ráöntötték volna; nem is azon, hogy a bécsi Glavari Hanna (bizonyos Ilona Szamos) mennyire nem éri el az operett fővárosában, a gálapremieren egy átlagos megyeszékhelyi előadás primadonnájának színvonalát; hanem azon, hogy Victor Leon és Leo Stein urak mesterműve, A víg özvegy librettója, amely a maga idején is rettentő nagy együgyűség vala, milyen sokat növekedett az utóbbi évtizedekben, az ő nagy együgyűségében.
Mondom, ezen már a bécsi premieren is tanakodtam: azon tudniillik, mitől él az iszonyú gyorsasággal változó időben, az ízlések korszakos és pillanatonként történő váltásai közepette is a léha, ám szerelmes követségi semmittevő és a húszmilliós özvegy teljesen akadálytalan szerelmének históriája?
A másnap reggeli bécsi lapokból tudtam meg a titkot. A kritikákból, tárcákból, mérges kis glosszákból, amelyek olyan hangon utasították vissza a produkciót, hogy ha én egyszer, csak egyetlen egyszer ilyen hangon merészelnék véleményt nyilvánítani egy valóságos, nyilvános és rendes színházi produkcióról, réges-régen életfogytiglani önkritikára ítélt volna az Igazgatók Tanácsa.
A titkot tehát a lapokból sikerült kifigyelnem: s az eredmény, amelyre rá jöttem, pofon egyszerű. Mondhatni: Kolumbusz tojása. A kritikusok éltetik a szép Hanna és a pezsgő-mámoros Daniló históriáját!
Kin lehetne ugyanis olyan gyilkos gúnyba mártva köszörülni a kritikus pennát, mint Hannán, Danilón és az ütődött nagyköveten?
A frenetikusan ’szemtelen’, mindent elsöprő bécsi kritika láttán rögtön gyanítottam tehát, hogy alighanem az ő kedvükért volt a Theater an der Wien premierje. Hadd írjanak a kritikusok, hadd örüljenek a zaftos témának… Most azonban a Budai Parkszínpadon őszintén és igazán elcsodálkoztam. Hiszen nálunk aztán igazán semmi ok arra, hogy a kritikusoknak ’aláadják a lovat’! Úgysem ül fel a hátára senki. Én magam sem.
Ezért aztán nem is követem a bécsi kollégák gyakorlatát. Hanem kedves mosollyal tudomásul veszem a storyt, nem fűzök kommentárt a világsikerű muzsikához, hanem korrekt méltatással emlékezem meg a már többször is méltatott gyönyörű környezetről, a Budai Parkszínpad igazi szomorúfűzéről, amely szépségesen ’beépül’ Fülöp Zoltán hatásos díszletképébe… Tudomásul veszem, hogy a produkció kül- és belföldi, specifikusan kánikulai igényeket elégít ki; tudomásul veszem, hogy a turizmus áldásos fellendülésének korában jobb egy Budapest Víg özveggyel, mint Víg özvegy nélkül. - elvégre, csak nem engedjük át ezt a Lehárt teljesen osztrák szomszédainknak?!
Ami aztán a produkciót magát illeti – Makai Péter rendezői teljesítménye: profi munka. Petress Zsuzsa, a nagy Honthy-szerep, Glavari Hanna szerepének örököseként igazi sikert arat; néhány külsődleges ’honthyzmusról’ (főként prózai beszédhangsúlyozásáról) – lemondhatna ugyan, de megjelenésben, hangban, mindenképpen igazi ’víg özvegy’. A szenilis nagykövetet Kovács Károly alakítja, derűs humorral, mértéktartó eszközökkel. Nyegust, az örök ravasz-slemil titkárt Erdődy Kálmán formálja meg – a maga harsányabb eszközeivel – de nagy sikerrel. Sárdy János daliás Danilója Johannes Heesters után azért meglepetés, mert kiderül, hogy énekes-szerepről van szó. s nem árt, ha az énekesnek van hangja. Meglepetés Szabó Rózsa Valencienne-je is; operettsablonok nélkül beszél – énekel, mozog, ami meglehetősen szokatlan. Lakatos Gabriella szólójában valóban briliáns teljesítményt láttunk. Így aztán csak azon csodálkozom: ha már a kritikákat nem kell inspirálni: mi élteti mégis nálunk ezt az egész estés századvégi konfetti-esőt. Az, hogy jól csináljuk, úgy látszik, elég magyarázat…”
Operett, mint színpadi műfaj • 15652008-06-11 21:33:48
Városmajori Szabadtéri Színpad

ÁBRAHÁM PÁL:VIKTÓRIA

Az OPERETTVILÁG EGYÜTTES Budapest produkciója


Operett két részben

Szereposztás:

John Cunlight, amerikai nagykövet: Szolnoki Tibor
Viktória grófnő, a felesége: Zsadon Andrea
Koltay, huszár főhadnagy: Forgács Péter
Jancsi, a tisztiszolgája: Bozsó József
Riquette, Viktória szobalánya: Teremi Trixi
Miki gróf: Petőcz András
Ach-Wong, Miki kínai menyasszonya: Gál Judit
Pörkölty János, Dorozsma polgármestere: Konrád Antal
Csuh-Csong, kínai lány Taskovics Judit
Követségi titkár Hosszú László
Orosz tiszt Dénes Viktor

Valamint számos szerepben az Együttes közreműködői

Művészeti vezető Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

Díszlet,jelmez: Zsadon Andrea
Koreográfus: Sárközy Gyula
Zenei vezető: Rónai Pál

Az operett rövid tartalma:

I. felvonás 1. kép Oroszországi hadifogolytábor, az első világháború után. Koltay István, magyar huszárkapitány és szolgája Jancsi megszökik a táborból, hogy hazatérjenek Magyarországra. 2.kép De a vak szerencse folytán Japánba kerülnek, az ottani amerikai nagykövetségre. A nagykövet éppen búcsú fogadást tart Szentpétervárra költözése előtt. Feri, Viktória testvére is magával viszi ifjú japán feleségét, Lia Sant. A betoppanó Jancsi megismerkedik Riquettel, a szobalánnyal és bemutatja gazdáját - álnévvel Csáky kapitányt a nagykövetnek. John Cunlight felajánlja segítségét a két szökevénynek, hogy az amúgy is Pétervárra költöző követséggel együtt tovább menjenek, egy kevéssel közelebb az otthonhoz. Cunlight személyes szimpátiája a magyarok felé könnyen érthető, újdonsült felesége egy magyar grófnő, Viktória. Aki nem más, mint Koltay volt szerelme, aki a kapitány téves halálhírét hallva ment csak hozzá a nagykövethez. Viktória megrendülve fogadja az álnéven bemutatkozó Koltayt.
II . felvonás Szentpétervár, az amerikai nagykövetség épülete. Koltay számon kéri Viktóriát házasságáért, és a nagykövet bujtatását elhárítva, önmagát leleplezve, feladja magát az oroszoknak. Cunlight elbúcsúzik Viktoriától, úgy tűnik örökre.
III. felvonás Viktória magyarországi birtokán, Dorozsmán. A falu népe a régi szokás szerinti hármas házasságkötésre készülődik. Az első pár Jancsi és Riquette, aki természetes magyar lány - Marika -, a második pedig Feri és Lia San. A szerelmétől és szerető férjétől is elhagyott Viktória, felejtést remélve érkezik Dorozsmára. Itt Jancsi - a hiányzó harmadik házaspárként magát Viktóriát ajánlja a titkon hazaérkezett Koltayval, de előbb érkezik vissza Cunlight, aki megkéri újra Viktória kezét. De nem saját magának, hanem Koltaynak, aki az Ő segítségével került haza. A három szerelmes házassága megköttetik, Cunlight pedig egyedül távozik.

Időpontok:
Június: 20. 20:00
Augusztus: 22. 20:00
Operett, mint színpadi műfaj • 15662008-06-11 21:37:29
Városmajori Szabadtéri Színpad

Kálmán Imre:Zsuzsi kisasszony

A Szolnoki Szigligeti Színház előadása

Martos Ferenc és Bródy Miksa szövegével

Mai színpadra alkalmazta: Kiss József

Szereposztás:

PÉTERFY: Bot Gábor m.v. – Buch Tibor m.v.
DINNYE: Barabás Botond
ZSUZSI: Kertész Marcella m.v. - Benedekffy Katalin m.v.
PRIBICSEY: Petridisz Hrisztosz
FALSETTI: Dózsa László m.v.
SZERAFIN: Kállay Bori m.v.
MIMÓZA: Császár Gyöngyi
PREBENYÁK: Molnár László
STEPLICSKA: Mészáros István
BORCSA: Gombos Judit
SZOBALÁNY: Hatrapál Tímea m.v.
POLGÁRMESTER: Karczag Ferenc
SZÍNIGAZGATÓ: Horváth Gábor
ORVOS: Deme Gábor
PINTÉR: Tárnai Attila

tánckar: Adamovich Ferenc, Cservenák Szilvia, Dávid Bettina, Eller Gusztáv, Kinczel József, Siklós Edina, Szíjártó Roland, Tekeres Anna

Díszlettervező: Langmár András mv.
Jelmeztervező: Csengey Emőke mv.
Koreográfus: Sebestyén Csaba m.v.
Zenei vezető: Rácz Márton
Zenei munkatársak: Simon Erika, Rimóczi Mónika

Vezényel: Rácz Márton
A rendező munkatársa: Deme Gábor
RENDEZŐ: Málnay Levente m.v.

A Zsuzsi kisasszony 1915-ös vígszínházi bemutatója zajos siker volt, nem véletlenül, hiszen Kálmán egyik legdallamosabbnak tartott műve. Amerikában Miss Little Springtine címmel a legnevesebb színházak – köztük a New-York-i Amsterdam Színház – nagy sikerszériákban játszották. A Zsuzsi kisasszony nagyon egyszerű, szép, emberi történet, Kálmán Imre egyik "legdemokratikusabb" operettje, királyok, hercegnők, grófok nélkül, egy magyar kisvárosban játszódik, telis-teli a világhírű szerző csodálatosan szép dallamaival. Sanda zenekritikusok arra célozgattak a Zsuzsi kisasszony bemutatója után, hogy „mintha Kálmán a világot bejárt műveiből merített volna…" A tiszta forrás maga a szerző géniusza, hiszen a Zsuzsi kisasszony előtt csak egyetlen Kálmán-operett futott be világsikert, a Tatárjárás, a többi mind a postamester-lány színpadra lépése után született… Kálmán Imre A kis királyt és a Zsuzsi kisasszonyt tartotta két legkedvesebb művének.

Időpontok:
Augusztus: 01. 20:00, 02. 20:00
Operett, mint színpadi műfaj • 15672008-06-20 08:33:06
Ma este Viktória-bemutató a Városmajorban!
Operett, mint színpadi műfaj • 15692008-06-22 12:37:34
Pénteken este megvolt a Viktória bemutató a Városmajorban.

Az Operettvilág Együttes Budapest produkciójában (művészeti vezető: Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor) tavaly a Margitszigeten J. Strauss Egy éj Velencéjéhez volt szerencsém, és még A varázsfuvolával is jelentkeztek a szigeten. Ezek elég középszerű előadások voltak, de kétségtelen, szabadtéren „fogyaszthatóak” . Így hát kíváncsi voltam az idei „felhozatalra” is, és talán, mivel első ízben láttam most élőben a Viktóriát, igen meg vagyok elégedve azzal, amit kaptam. Igaz, Ábrahám Pál operettjében nincsenek operai igényű áriák, nem szükséges előadásához nagyzenekar, a zenei szövet igen tartalmas, a hangszerelése ragyogó. Itt egy kis együttes működött közre Reményi József vezetésével, s illúziót keltő kíséretet nyújtottak az énekeseknek, az énekkarnak.

Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre operettje először 1930. februárjában csendült fel az Operettszínházban, a zenéje is a korabeli tánczenei stílusok kavalkádjával van teli, és minden egyes szám csupa-csupa sláger. Ábrahám tobzódott a különféle stílusokban. Egyforma lelkesedéssel komponálta oroszos, kínaias és magyaros melódiáit, ugyanakkor teletűzdelte a darabot angolos táncritmusaival: „Mauzi” – vidám kettős, „Nem történt semmi, csak elválunk csendben” – egy szép, szomorú, érzelmes kettős, „”Édes mamám” –egy vidám duett, „Pardon, Madam” – egy kedves, lírai kettős, „Csak egy kislány van a világon” – a bonviván által előadott népies hangvételű gyönyörű dal, stb. Kár, hogy a legnagyobb sláger kimaradt az előadásból, óvatosságból? - talán a ma igen nagy port kavaró „létesítmény” miatt, a szövege nem „korszerű”: „Ahol az ember felmászik a fára, a Turul madárra, ott van Budapest”.

A szerzők biztosra akartak menni és igyekeztek mindent belezsúfolni a darabjukba, ami csak belefért. Így aztán volt benne szibériai hadifogságban szenvedő magyar katonatiszt, pekingi és szentpétervári amerikai nagykövet, főúri dámák és könnyűvérű hölgyecskék, az egyik percben Kínában játszódott a mese, máskor egy oroszországi palota belső szalonjában, majd egy magyarországi eldugott kis vidéki porfészekben, Dorozsmán.

A magyar katonatisztet, Koltay huszár főhadnagyot Forgács Péter játszotta, az amerikai nagykövetet Szolnoki Tibor, gyönyörű feleségét, Viktóriát, Zsadon Andrea. Viktória testvérét, Miki grófot Petőcz András, szerelmét, Ach Wong nevű kínai leányzót Gál Judit személyesítette meg. Egy tűzről pattant hölgyecskét, aki Viktória szobalányaként jelenik meg a színen, Teremi Trixi alakította. Mindegyik énekes-színész felkészülten formálta meg szerepét, remekül énekeltek-táncoltak, s az adott szituációkban a helyi koloritot igen tetszetős és attraktív táncos-kórusos jelenetekkel dúsították fel a színpadra alkalmazók. A díszlet-jelmez Zsadon Andrea munkája, mely jól illeszkedett a fordulatos cselekménybe, a színes helyi miliőbe.

Összességében a táncos duettek lüktető ritmusa, a két finálé modern hangvétele, a sokszínű hangszerelés elragadtatásra késztette –velem együtt – az egész publikumot. Kellemes zenés nyári estben volt részünk, megjegyzendő, hogy a hangosítás tökéletesen működött, így a parkszínpad nézőterén helyet foglaló nagyszámú érdeklődő felhőtlen szórakozását semmi külső körülmény nem zavarta meg.
Operett, mint színpadi műfaj • 15702008-06-22 12:45:55
Ja, és kihagytam az egyik főszerepet, Koltay tisztiszolgáját alakító Jancsit: Bozsó Józsefet, aki talán az est legnagyobb sikerét aratta jóízű, vidékies, "magyarosch" be- és tájszólásaival, s nem mellékesen kitűnően énekelt és táncolt, a vidám kettősökben, Teremi Trixivel, szinte "felfordították" a színpadot. Minden egyes számaikat meg kellett ismételniük...
Operett, mint színpadi műfaj • 15722008-07-02 01:19:39
Egészen lázba hoztak ezek a CD-felvételek! Valóban, egy sor különlegesség van köztük, melyeket szívesen megvennék - forintért!

DVD-n méginkább szívesen venném ezeket, de nem hinném, hogy - legtöbbjük -mostanában színpadra került volna...
Operett, mint színpadi műfaj • 15732008-07-06 11:06:39
2008. július 6. vasárnap 16:10 - 17:30
a TV M1 csatornáján:

Gyémántoperett

Válogatás a legnagyobb operettslágerekből

Az operettszínpad örökzöldjeit a műfaj legnépszerűbb hazai művészeinek előadásában láthatjuk. A kedvencek közül többek között Németh Sándor, Felföldi Anikó, Bozsó József, Oszvald Marika, Szolnoki Tibor és még sokan mások is színpadra lépnek.
Operett, mint színpadi műfaj • 15752008-07-06 19:31:09
Egész más került adásba. Operett volt, de nem a címben jegyzett. Koltay Bea szerkesztésében, a nyolcvanas évek végén talán, a Gyulai Várszínházból közvetítette ezt a gálát a MTV, melynek felvételét láthattuk most ismét: döntően színészek énekeltek zenekar kísérettel, Behár György, a neves komponista és Orosz István voltak a karmesterek.

Eisemann Mihály, Huszka Jenő, Horváth Jenő és Ránki György daljátékainak részleteit halhattuk a népszerű művészek előadásában.

Közreműködtek:

Bessenyei Ferenc, Bordás György, Búváry Lívia, Straub Dezső, Csákányi László, Csányi János, Császár Angéla, Dunai Tamás, Gallay Judit, Jankovits József, Karizs Béla és Tiboldi Mária.

A műsorvezető Hortobágyi Juli volt.

A produkció szabadtéren, népes közönség előtt zajlott, kétségtelenül nagy sikert aratott.

Kiemelkedett a számok közül Eisemann: Bástyasétány '77 c operett néhány dala, Huszkától A szép Juhászné három részlete, köztük a "Doktor úr, doktor úr" c. örökzöld sláger, Csákányi László előadásában (aki a rádiós ősbemutatón ezzel a számmal "futott be"...) - talán az est legnagyobb sikerét aratta vele! De szép melódiák csendültek fel a kitűnő művészek tolmácsolásában Lajtai Lajos: Három tavasz és Ránki György: Hölgyválasz c. dalműveiből is. Horváth Jenő két dala színesítette a műsorkínálatot.
Nem volt rossz program, további televíziós ismétlésekre méltán érdemleges - sok nagyszerű művész már nincs köztünk, így mindenképpen archíválásra is méltó. Megörökíteni javasolt.
Operett, mint színpadi műfaj • 15762008-07-06 19:32:48
Lemaradt: Behár György szerzeményeiből is hallhattunk egy csokrot, a szerző vezényletével...
Operett, mint színpadi műfaj • 15782008-07-07 14:50:01
Köszönöm.
Operett, mint színpadi műfaj • 15792008-07-07 14:50:48
A Zsuzsi kisasszony előadások elmaradnak!
Operett, mint színpadi műfaj • 15822008-07-12 14:52:46
Elmarad az Operettfalu július 26-ra tervezett tizedik,jubileumi gálaestje Kübekházán - pénzhiány miatt. A nyári zenei fesztiválokról kiírt pályázatról, amelyet még márciusban nyújtott be a település, az önkormányzati minisztérium nem döntött, így tízmillió forint hiányzik a rendezvény költségvetéséből. (MTI)
Operett, mint színpadi műfaj • 15862008-07-18 17:05:03
Emlékeztetőül: mától indul Sopronban a Nyári Operettvarázs előadás-sorozat, melynek a Petőfi Színház ad otthont. Ma és holnap Lehár Víg özvegye szól Bozsó József rendezésében, de egészen augusztus közepéig minden hétvége újabb sikerdarabokat kínál, a Sybill, a Lili bárónő, a Marica grófnő, valamint a Csárdáskirálynő színesíti a soproni hétvégéket; ezeket az előadásokat minden alkalommal tűzijáték és borkóstoló zárja.
Operett, mint színpadi műfaj • 15882008-07-27 17:19:25
Új Ember, 2008. július 27.

/Reviczky Katalin, Bécs/


„Nyár Domingóval Bécsben és Pécsett

A bécsi Theater an der Wien történelmi múltja és világosan megfogalmazott új profilja miatt a nemzetközileg elismert sztárok – Jean-Christopfe Spinosi, az éppen műsoron lévő Mozart-mű, A varázsfuvola karmestere szerint - úgy jönnek ide, mint valami szentélybe. Így a kedvenc bécsi vendég, Plácido Domingo is, aki Menotti Goya cí,ű operájának főszerepe után július első napjaitól öt előadásban egy zarzuelában mutatkozott be. A Theater an der Wien először merészkedik e sajátos, operettszerű spanyol műfaj területére, éppen a művész kezdeményezésére, kooprodukcióban a madridi Teatro Reallal és a Los Angeles-i, valamint a washingtoni operaházzal.

Federico Moreno Torrobaq daljátéka, a Luisa Fernanda (karmester: Josep Caballé-Domenech, a címszereplő: Maria José Montiel), az egyik legnépszerűbb zarzuela, Spanyolországban és Dél-Amerikában több mint tízezer előadást ért meg. A szerző Madridban született, és akárcsak Manuel de Falla, meggyőződéses híve volt a gitárnak, a spanyol nemzeti hangszernek. A megrázóan érzelmes dallamokkal kísért történet egyszerű szerelmi háromszög. Az idősödő gazdag földbirtokos szerelmes lesz egy ifjú lányba, aki azonban a fiatal katonát szereti. A végkifejlet nemes emberi gesztus: lemondás…

Domingo életében e zarzuela döntő fontosságú, mint mondja: Édesanyámtól százszor is hallottam Luisa szerepét, nővéremmel pedig sokszor recitáltuk a darab szövegét. Valójában ezzel nőttünk fel. A zarzuela összetett műfaj, az énektechnikából, amely megszólaltatásához szükséges, sokat lehet tanulni. Hangilag pedig komoly felismeréshez vezetett: rájöttem, hogy újabban a magas bariton kategóriájában jobban érzem magam…

A drámai ’operett’ azt bizonyította, hogy a szimpatikus sztárnak nem ártottak meg a wagneri életmű területére tett kiruccanásai, hangja keveset vesztett fényéből. A közönség hosszan, állva ünnepelte a művészt.

Plácido Domingo legközelebb augusztus 2.-án, 20 órától – a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra való ráhangolódás jegyében – a baranyai megyeszékhelyen, a pécsi Expo Centerben ad ária-, dal- (illetve Ana Maria Martinez közreműködésével duett-) estet. A Pannon Filharmonikusokat Eugene Kohn vezényli. Csak sejthető, hogy a Luisa Fernanda dallamai Pécsett is felcsendülnek majd…”

A cikkhez egy fénykép- illusztráció társul a bécsi Luisa Fernanda-előadásról Domingóval.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
MR Márványterem

Varga Tamás (gordonka), Christopher Hinterhuber (zongora)
SCHUMANN: Adagio és allegro
R.STRAUSS: F-dúr szonáta
BARTÓK: I. rapszódia
FRANCK: A-dúr szonáta

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Carmen-filé

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Ory grófja

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vez.: Medveczky Ádám
Jekatyerina Lekhina áriaestje

19:30 : Budapest
Zeneakadémia

Szőnyi Erzsébet 90

20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Bőgős/basszgitáros Jazz Csillagvizsgáló
19:00 : Pécs
Nemzeti Színház

DONIZETTI: Szerelmi bájital
A mai nap
történt:
1932 • A Székely fonó bemutatója (Budapest)
született:
1875 • Huszka Jenő, zeneszerző († 1960)