vissza a cimoldalra
2015-04-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24029)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2788)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (52415)
Kedvenc előadók (2710)
Momus társalgó (5679)
Kedvenc felvételek (139)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1964)
Társművészetek (969)
Kedvenc művek (107)

Olvasói levelek (10652)
A csapos közbeszól (93)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1013)
Szkrjabin (133)
Simándy József - az örök tenor (227)
A nap képe (1605)
Kolonits Klára (325)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5428)
Balett-, és Táncművészet (4218)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (664)
Fáy Miklós Fan Club (108)
Élő közvetítések (4470)
Opernglas, avagy operai távcső... (18547)
Momus-játék (4826)
Erkel Színház (5570)
Ferencsik János (38)
Ki írhat kritikát? (1394)
Lukács Gyöngyi drámai szoprán (2830)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (17601 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 3852006-04-08 16:37:13
Igazad volt. Ez a zürichi előadás csaknem tökéletes volt. Tegnap, ahogy megérkezett a DVD-lemez, azonnal beraktam a gépbe és végighallgattam. Kár, hogy kimaradt az első felvonásból Valencienne és Rosillon duettje. Különben pazar kiállításban került színre a darab, igen tetszett az egész. A kőszínház adta lehetőségek kihasználásával jól élt a rendezés, megkapta a néző a várt élményt. S tényleg, a zene minősége itt sokkal jobban kidomborodott, mint szabadtéren, Mörbischben. Nagyon köszönöm, hogy korábban felhívtad figyelmem erre a felvételre és benne a Glawari Hannát játszó német énekesnőre, Dagmar Schellenbergerre. Kevesebbre számítottam, és a várakozásomnál jóval többet kaptam. Ez a tizenharmadik teljes Vig özvegyem, és mondhatom, a kitűnő szoprán ott van az első három között. Varázslatos hang birtokosa, amivel játszi könnyedséggel bánik, s nem okoz számára nehézséget prózára váltani, majd vissza az énekléshez. Most már Veled együtt én is kíváncsi vagyok a többi opera produkciójára is. A külső megjelenése ragyogó, elbűvölő jelenség, végtelenül szimpatikus minden amit és ahogyan ebben az operettben megvalósított. Ugyancsak tetszett a bonviván, Danilo szerepében az amerikai Rodney Gilfrey, kinek könnyed, világos baritonja jól bírkózott meg igényes szólamával. Említést érdemel még a lengyel Piotr Beczala is, aki Rosillont alakította. Őt már jól ismertem más felvételekről. A végén jót derültem a karmester "produkcióján". Korábban álmomban sem hittem volna, hogy így is lehet csinálni: a szűnni nem akaró tapsok hatására Franz Welser-Möst fent a színpadon beállt az énekesek közé énekelni és táncolni, sőt a lábait is előre dobálta a zene refrénjének hangjaira, nyakában meg egy színes girland tekergőzött. Miközben Nyegus , ki vele helyet és szerepkört cserélt, odalent a zenekari árokban dirigált a közönség nagy ovációja közepette. Élmény volt Lehár mesterművének ezt a 2004-es zürichi produkcióját látnom és megismernem.
Operett, mint színpadi műfaj • 3882006-04-21 19:09:07
Kicsit megvárakoztattalak, aminek az oka, mert bizonytalan voltam a második strófa szövegében. De már meg van.

Lehár Ferenc- Mérey Adolf: A víg özvegy

Vilja-dal

1. vers:

Ott élt a lidérc az erdők rejtekén,
Meglátta egy jámbor, egy ifjú legény,
Csak nézte, csak nézte és úgy megörül,
És lángokat érez a szíve körül.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
Sóvárgón sóhajtott a lány felé:

Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.

2. vers:

Így szólt a lidérc: a tiéd leszek én,
S ölelte mohón, lobogón a legényt.
A földi leányoknak csókja fagyos,
Lidércnek e csókja forró, zamatos.
Megdidergett, láz veré,
Már lelke a rossz szellemé,
És végsőt sóhajtott a lány felé:

Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss.
Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet.
Néked adom éltemet!
Operett, mint színpadi műfaj • 3942006-04-24 11:19:38
Az operettnél maradva, továbbra is tartom, s látom Te is hasonlóképpen vélekedsz erről, különbséget kell tennünk az igénytelenség, a silányság és az értékes művészetet reprezentáló, az ihletetten invenciózus, „klasszikus”, ám könnyedebb színpadi alkotások között. Elsősorban a minőséget nyújtó ének-zene, a magyar dalszöveg és a hangszerelés milyensége szerint osztályozom a darabokat: tetszik - nem tetszik. Vesszőparipám, hogy igenis meg lehet és meg kell(ene) követelni a színpadra állítóktól és a megvalósítóktól (előadóművészek, énekesek, zenekar, énekkar, tánckar) a nívót. Az ”olcsóság” nem az én asztalom. Ezért is szívesebben veszem, ha az operettben operaénekes működik közre. Engem soha nem az énekelt zártszámokat összekötő próza vonzott és máig vonz az operettbe, az operetthez, hanem – mint az operában – az ária, a duett, a tercett, a kvartett, az együttesek, táncok, kórusos részek és a finálék egymásutánisága, azok nagyszerűsége. Persze ehhez kellenek a csodálatos melódiák, a kitűnő és igényes énekelnivalók, a lehetőleg gazdag hangszerelés, a megfelelő létszámú és minőségi zenekar. Az ilyen operettek megkövetelik az egyéniségeket, a színpadi rátermettséget, csak az a baj ritkán találtatik olyan énekes-színész, aki egyformán otthon van az énekben és a prózában. Ennek a követelménynek érthetően nagyon kevesen felelnek meg; pl. az Operettszínházban sok tehetséges művész dolgozik, de az operai igényű alkotásokkal zenei téren képtelenek megbirkózni; nekem kevés, ha pusztán színészek és jól táncolnak. A ripacskodásból sem kérek. Ezért is nem igen járok el már operett-előadásokra. Én jobban élvezem a szép és nagy operai igényű hangokat, amelyben ha szín és érzelem is benne foglaltatik, azonnal levesz a lábamról; az ilyen képességekkel és kultúrával bíró énekeseknél eltekintek a szövegmondás és a színpadi alakítás hiányosságaitól, a játékuk korlátaitól. Számomra fontosabb volt látni-hallani mondjuk húsz esztendeje az óbudai Zichy-kastély udvarán Ilosfalvy Róbertet Szu Csongként, vagy hat-hét évvel ezelőtt a Margitszigeten Kolonits Klárát Saffi megszemélyesítőjeként: nem érdekelt, hogyan oldották meg az összekötőszöveg elmondását, milyen volt a prózájuk, a színpadi mozgásuk, játékuk a szereptársaikkal való közös jelenetekben. Cserébe viszont olyan hangokat kaptam, amelyeknek volt magasságuki, mélységük, árnyalatuk, de volt erejük is. És nem maradtak adósak egyéniségük kisugárzásával és bájával sem. Ezeket a tulajdonságokat, kifejezőeszközöket többre értékeltem - s általában többre értékelem - bármilyen operettszínházi produkció összetett, amúgy profi, csapatmunkájánál.
Schellenberger sokoldalú, képzett művész. Operaénekes, aki operettet is ugyanolyan magas színvonalon hozza, énekli. S kivételes szerencse: nem csak énekelni tud eladhatóan...
Operett, mint színpadi műfaj • 3962006-04-24 13:03:13
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy mindkét versben a refrén ismétlésének első két sorát -
"Vilja, ó vilja, te szép és csodás,
Légy az enyém, soha el ne bocsáss" - csak az énekkar és zenekar adja elő.
A refrén harmadik-negyedik sorában - "Üdvözít csókod vagy sírba temet,
Néked adom éltemet"- kapcsolódik be újra a szoprán. Mindkét versben. Viszont a második versszak utolsó sorát: "Néked adom éltemet!" a szoprán és az énekkar már együtt énekli - mégpedig oly' módon, hogy miközben az énekkar az utolsó szónál (éltemet) továbbra is eredeti fekvésben énekel és zárja le, a szólóhang az első szótagról két lépcsőben egy oktávot ugrik felfelé. Roppant hatásos.
Operett, mint színpadi műfaj • 3972006-04-24 14:49:35
Nem emlékezhetsz rá, a Rádió Dalszínháza égisze alatt a hatvanas-hetvenes években, de még a nyolcvanas évek első felében is, sorozatban vették fel a rádió stúdiójában a hazai és külföldi operett termés színe javát. Szinte nem volt hónap, hogy ne került volna adásba egy klasszikus vagy „kortárs” operett, daljáték, zenés játék teljes vagy keresztmetszet formájú előadása. Ez azt jelentette, hogy a komplett felvételeknél – külföldi darabok esetében - a dialógusok is elhangzottak; sok olyan felvétel készült, melyen az operaénekesek nemcsak énekelnek, hanem az átkötő szövegeket is saját hangjukon mondják, más esetben külön vették fel a dialógusokat neves színészekkel, és összevágták azt az előzőleg vagy utóbb az énekesekkel felvett zenei anyaggal. Így állt össze a színpadi mű rádiósváltozata, melynek bemutatója és későbbi ismétlései nekem, mint a műfaj és a legendás énekesek iránt egyre rajongóbb érdeklődéssel közelítő ifjúnak, tengernyi élményt jelentettek a műfajjal való ismerkedés során. (Mindez párhuzamosan az operával.) Emlékszem a ma már kissé megmosolyogtató „szovjet operettekre” is, főleg a szinopszis és a dalszövegek okán; némelyik egészen behízelgő zenéjű és jól hangszerelt alkotás volt mint pld. Dunajevszkij, Scserbacsov vagy Miljutyin egyes darabjai (Szabad szél, Dohányon vett kapitány, Nyugtalan boldogság). .De készültek saját, ún. „rádiós operettek” is - főleg az ötvenes-hatvanas évek alatt készült Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Bródy Tamás, Kerekes János, Vincze Ottó darabjaira gondolok (de még Fényes Szabolcstól is), melyeknek szövegkönyve, versezete az akkori kor eszméit tükrözte, igaz, néhol frappáns rigmusokban, amelyhez esetenként egész jó muzsika járult. Ez utóbbiak nagy része mára eltűnt a rádió műsorkínálatából. Néha egy-egy részlet itt-ott talán még felcsendül…. A Rádió Dalszínháza bemutatói a nyolcvanas évek végére kifulladtak, részben költségvetési okok miatt, részben talán „más idők, más megfontolások” mottó jegyében kerültek partvonalra: azóta nem készülnek új felvételek, de sajnos, a meglévő régieket sem sugározzák. Legalábbis a felvett – dialógusokkal együtt rögzített - teljes műveket nem. Szerencsénkre a rádió két közszolgálati adóján (Kossuth, Petőfi) továbbra is vannak állandó műsorhelyei az operett-daljáték műfajnak, így nem maradunk le annak élvezetéről. De: csak részletek csendülnek fel, a teljes mű nem szólal meg. És ezt bánom. (Biztosan vannak, akik nem bánják.) Nekem nagyon hasznos volt, hogy gyerekkoromban a rádió jóvoltából magyarul hallhattam a francia, osztrák, angol operettek színe javát, és a magyar repertoárt is felfedezhettem magamnak; bennük örökbecsű műveket ismerhettem meg, nem beszélve az adott kor zenei irányzatának, stílusának behatóbb tanulmányozásáról. Egyszóval – az opera mellett – megtanultam az operettirodalmat is, amelyet nekem a rádió hozott a közelembe, s amit nem pótol semmilyen kézikönyv, tartalom ismertetőfüzet. Ezek számomra legfeljebb alkalmi segédeszközök, kiegészítők voltak. S mivel akkor alaposan fejembe vertem a szöveget is, ma már egy-egy részlet hallgatásakor mondhatnám azt is, nem hiányzik az átkötő szöveg, a dialógus, mert a fejembe van vésve az egész cselekmény és a „forgatókönyv”. Egyből el tudom helyezni a librettóban az énekelt dalt, jelenetet. Viszont, akinek nincs olyan operettes-rádiós „előélete”, mint nekem, azoknak nyilván sokkal nehezebb a helyzetük. Marad számukra az Operettszínház, a hakni társulatok fellépései és a CD-k. És apró segítségként az eredeti nyelvű felvételekhez mellékelt kis ismertető kiadványok. És az is nyilvánvaló, az előbbiekből következik, hogy a mai fiatalok többsége, ha meghall valahol egy operettrészletet a rádióban, felfigyel a szép dallamokra, harmóniákra, de a szövegből egy kukkot sem ért, és fogalma sincs egyáltalán a darabról. Elismeri, hogy valami fülbemászó dallam, s ha szán rá időt és pénzt, és érdekli komolyan a folytatás, akkor elindul a zenei könyvtárakba kutatni, vagy az interneten „vadászni”, esetleg letölteni. S ha pénztárcája bírja, külföldre is mehet jó, színvonalas előadásokat látni, mert itthon – ilyen-olyan színvonalon – egész évben talán összesen öt operettelőadás nézője lehet. S ez a „repertoár” nálunk, sajnos, már évek óta befagyott. Azért nem könnyű ezt végig gondolni Lehár, Kálmán, Huszka…. hazájában.
Operett, mint színpadi műfaj • 3992006-04-27 15:30:18
A tegnapi sikerese zeneakadémiai "Romantikus operaest" után a BM Duna Szimfónikus Zenekara Deák András vezényletével egyebek között operettgálára is készül: a Musica Humana Az emberi zene bérlet meghirdetett programsorozatból sok szép hangverseny, operaműsor (pl. Don Carlos- keresztmetszet Lukács Évával,Balatoni Évával, Wendler Attilával, Kálmándi Mihállyal és Berczelly Istvánnal, vagy Balatoni Éva és Gonzalez Mónika zenekari áriaestje) mellett szerepel egy "operett farsangi" gála is. A 2007. február 22-ére kitűzött műsorban fellépnek: Balatoni Éva, Sáfár Orsolya, Bándi János, Kálmándi Mihály.
Operett, mint színpadi műfaj • 4002006-04-27 15:30:27
400
Operett, mint színpadi műfaj • 4042006-05-04 12:05:21
Hát nem tudom, nekem a magyar fordításban sokkal érthetőbb...ebből következően, érzelmileg is közelebb áll a szívemhez ez a dal - különösen, ha Házy Erzsébet tolmácsolásában hallgatom meg.
Ez nem jelenti azt, hogy ne kedvelném azokat a felvételeket, amelyeken németül, franciául, angolul éneklik a szöveget. Kiváló külföldi előadók közreműködésével készült stúdiófelvételek és élő produkciók hang-és képfelvételeinek ismeretében jócskán van alkalmam az összehasonlításra. Bár ennek nincs igazán értelme, mert mindegyik felvételnek van valami poétikussága, varázsa vagy különlegessége, találok bennük kedvemre valót. Nincs két egyforma előadás, egyforma felvétel. Mivel A víg özvegynek sok nagyszerű interpretálása létezik, lehetőségem van világhírű operaénekesek előadásában is hallgatni vagy nézni ezt a Lehár nagyoperettet. De aztán mindig visszatalálok a klasszikus magyar rádiófelvételhez, melyen Házy, Udvardy, Koltay, Kövecses hangja hallható. Hiába, a gyermekkori befogadó szívnek ez marad a mérce mindhalálig.
Operett, mint színpadi műfaj • 4062006-05-04 14:08:03
És milyen operetteket szeretsz és ismersz még? Teljes egészében mit láttál-hallottál a műfajt reprezentáló népszerú zenés színpadi darabok közül? És mi azokról a véleményed?
Operett, mint színpadi műfaj • 4082006-05-04 15:55:38
Segítségedre leszek. Van otthon egypár operett kottám, magyar énekszöveggel. Majd keresgélek.
Operett, mint színpadi műfaj • 4152006-05-05 13:03:38
Felraktam egy dalt a Marica grófnőből. Kíváncsi vagyok véleményedre.
Operett, mint színpadi műfaj • 4162006-05-05 13:06:34
Utánanézek ennek, meg van a videókazetta, menni fog a dolog.
Operett, mint színpadi műfaj • 4172006-05-05 13:12:40
Ha Rostért ennyire lelkesedsz, ajánlom figyelmedbe a Bad Ischlben pár éve megtartott Lehár-koncertjének videó vagy DVD felvételét. A Kaiser villa előtt szabadtéren Domingo, Carreras, Hampson és Eva Lind társaságában egy fantasztikus hangulatú és nívós operett-gálán énekelt, csúcsformában.
Operett, mint színpadi műfaj • 4202006-05-05 19:44:41
Íme:

Offenbach - Kristóf Károly: Banditák
Nagyoperett két részben

FF archív felvétel

Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Rendező: Simon Zsuzsa
Vezényel: Bródy Tamás

Fővárosi Operett Színház produkciójának felvétele 1962.

Szereplők:

Don Moszkito, spanyol nagykövet - Latabár Kálmán
Falsacappa, rablóvetér - Csorba istván
Fiorella, a lánya - Petress Zsuzsa
A granadai hercegnő - Zentay Anna
Fragoletto, katona - Oszvald Gyula
Lorenzo, uralkodó herceg - Csajányi György
Malacca, márkinő - Kiss Ilona
Pietro, alvezér - Hadics László
Domino, rabló - Kiszely lajos
Barbavano, rabló - Börzsönyi Mihály
Cinella - Halasi Marika
Hortensia, udvarhölgy - Vámos Piri
Alcobacca, udvarhölgy - Novák Ilona
Antonio, miniszter - Sárosi Gábor
Campotasso, főkapitány - Csanaki József
Táncosnő - Balogh Edina

MTV Televideo Kiadó 1994
Operett, mint színpadi műfaj • 4232006-05-05 20:55:10
Szívesen, nincs mit. Remélem, továbbra is velünk maradsz és megosztod velünk az operettel kapcsolatos gondolataid.
Operett, mint színpadi műfaj • 4242006-05-05 20:57:47
Az a helyzet, hogy nekem videón van meg, magam vettem fel már nem is tudom melyik csatornáról. De mintha olvastam volna, hogy létezik DVD felvétele is. Majd ennek jövő héten utána nézek. Talán megtudhatjuk, ki a kiadó.
Operett, mint színpadi műfaj • 4342006-05-07 00:01:21
Rendben, de azért időnként kérünk korrepetálást tőled... Valóban úgy tűnik, hogy DVD-n nem jött ki, de ami késik, nem múlik!
Operett, mint színpadi műfaj • 4362006-05-08 17:03:42
Mikor ment ez a Zerkovits-darab Kaposvárott? Jó ez a szöveg.

"minden idők leghíresebb operettjében, a Csárdáskirálynőben" Ezzel kissé vitatkoznék, mert ott van A víg özvegy! Ugyanakkor belátom, hogy A víg özvegy már születése percétől fogva kinőtte az operett kategóriát, s mint Lehár legtöbb dalműve az operett és opera/daljáték határmezsgyéjén foglal helyett; nem véletlen, hogy Lehár művei eljutottak az opera színpadaira is, ellentétben a Csárdáskirálynővel, mely -elfogadom-, és erre mi magyarok ugyancsak büszkék lehetünk, az operettek operettje. De ha abban a másik kategóriában gondolkodom, hogy a "zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett és Lehár", akkor a harmadikban Lehár és vele A víg özvegy világelsősége cáfolhatatlan.
Operett, mint színpadi műfaj • 4392006-05-10 22:51:02
Kedves The Pertő!

Muszáj bővebben kifejtenem a kérdéskört, de ehhez forrásaimat is számba kellett vetnem.
Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy mind a Csárdáskirálynő, mind A víg özvegy világsikerű - magyar - operett. Még akkor is, ha szerzőik származását a német nyelvterületen sokan előszeretettel kisajátítanák, kisajátítják. Miről is van szó? Magyarországon még ma is másként ítélik, ítéljük meg Lehár és Kálmán zeneszerzői munkásságát, mint a saját korukban, és mint Bécsben, sőt az egész világon. Nem véletlen, hogy nálunk Millöcker, Zeller és a többiek nem olyan népszerűek, mint Kálmán, Lehár, Jacobi és a társai; azon oknál fogva, hogy az utóbbiak magyar zeneszerzők. Most a statisztikákat kerülöm, mert nem világít rá a lényegre. A századforduló után az uralkodó francia és a bécsi operett típussal szemben egy új budapesti, magyar operett típus keletkezett, amely meghódította a világot. De az is tipikus magyar betegség, ahogyan idehaza beszámoltak a lapok Kálmán elhalálozásáról: egy háromsoros hír volt csupán "elhunyt Kálmán Imre". Ezzel szemben a szovjet zeneművész-szövetség hivatalos folyóirata Kálmán Imre halálakor hatalmas cikket közölt azzal a címmel, hogy "Kálmán Imre, az operett halhatatlan magyar mestere". Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán...
A Csárdáskirálynő vitán felül Kálmán legsikerültebb operettje, amely mind máig hódit, itthon és külföldön egyaránt. Még a legcsapnivalóbb előadásban is tud újabb híveket szerezni magának meg a műfajnak. S éppen ez a baj vele, az igényes muzsikában (és a librettóban) benne rejlik az igénytelenség is; a népszerű slágerszámok idővel közhelyekké váltak, és az újabb és újabb színpadra alkalmazás során a rengeteg húzás, átdolgozás, a többféle verzió miatt elmosódik a határ a színvonal és a giccs között. De a népeknek ez kell, így is megfelel. Ez az operett örök.
A Csárdáskirálynő mélyen a Vig özvegyben gyökerezik, csak itt a miliő egyértelmű: az első felvonás Budapesten játszódik egy varietében, a második Bécsben a hercegi palotában, s a harmadik egy bécsi szállodában. Mégis a darab alaphangját Budapest adja meg. De azt is mondhatnám, hogy Budapest és Bécs kicserélhető. Mindkét városban szeretnek cigányzenére mulatni és keringőre táncolni. Itt a valcer és a csárdás alkotja a varieté műsorát; Kálmán még kevésbé zavartatta magát bizonyos zenedrámai követelményektől, mint Lehár a Víg özvegyben. Lényeg: a tánc. Haláltánc, mert közben százezrek pusztulnak el a frontok lövészárkaiban? „Túl az Óperencián boldogok leszünk”? Ezt a számot Edwin, a szólei által kiválasztott menyasszonyával, Stázival énekli, tehát önmagában paródia. Az osztrák librettó szerint a házasság paródiája: „Machen wir’s den Schalben nach, bau’n wir uns ein Nest.” A magyar változat szövegéből az is érezhető, hogy már két éve tart a háború: „Túl az Óperencián boldogok leszünk, túl az Óperencián csókra ébredünk, túl az Óperencián lesz nekünk tanyánk, túl az Óperencián b é k e vár reánk.” A budapesti bemutató egy évvel a bécsit követően zajlik le, 1916 november 3-án, a háború közepén. Tizennyolc nap múlva, 68 esztendei uralkodással a háta mögött meghal Ferenc József. És furcsa módon néhány évvel később, az összeomlás után, már általában nosztalgiával emlegetik azokat a régi jó „békeidőket”.
Tíz év van a Víg özvegy és a Csárdáskirálynő keletkezése között. Az előbbinek 1905-ben volt a bécsi bemutatója. Ebben az operettben nincs Budapest, nincs magyaros cigányzene, csárdás, helyette viszont egymást érik a valcerek, keringők, indulók –leszámítva egy szerb kólót. Haza? A cselekmény nem Bécsben, hanem Párizsban, a „világ fővárosában” játszódik. Íme 9 évvel a millenniumi látványosságok után, 1905-ben egy lehetséges és elgondolkodtató válasz: „Az Orfeum tanyám! Ott békén hágy hazám! Ott éltem vígan élem, mert átkarol tündérem: Lolo, Dodo, Cloclo, Margot, Frou-Frou, Tutu, s a hazaszeretetnél szerelmük többet ér.” Így énekel magyarul és a szöveg értelmét tekintve németül egyaránt egy ízig-vérig Monarchia-polgár, Danilovics Danilo, mind közül a legsikeresebb operettben, a Víg özvegyben. Megvetendő cinizmussal hirdeti, hogy a világ, amelyben él, operettvilág. A víg özvegy nemcsak love story, mint a Csárdáskirálynő, hanem egyben a „magas politika” paródiája. Ugyanakkor Párizs előbbre van a nagyvárosiasságban, mint Bécs: több a mulatója, lazábbak az erkölcsök, szélesebb körben dívik a Bécsben és Budapesten épp hogy divatba jött Orfeum-kultusz. A víg özvegy a Csárdáskirálynővel ellentétben már lényegében egyetlen színtéren (szálloda, ami szalonná is tehető) játszódik. Valószínűnek tartom, ez a fő oka annak, hogy a külső színhely, tehát a város közömbössé válik (a szerzők szerencséjére, mert elhárítja a világsiker útjában álló helyi koloritot). Így azután a szerb Danilo, aki Pontevedrot képviseli Párizsban a követségen és a Víg özvegy szerelmi románca, de az utóbbi örökölt milliói szempontjából is lényegtelen, hogy Pontevedro vagy Montenegro, illetve mennyire közelgő a valóságos balkáni puskaporos hordó. A szereplőknek konkrét értelemben nincs hazájuk. A darab egyetlen népi mozzanata egy szerb kóló, egzotikus orfeum-számként hat, csak a zene valcer-világa hirdeti egyértelműen, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában született. Természetes hát, hogy a Víg özvegynek nem sokkal a bécsit követő budapesti bemutatója valóságos Víg özvegy-kultuszt teremtett. Az orfeum-miliő orfeum-műfajokat vált ki, ihlet meg, és rányomja bélyegét a Víg özvegy zenei felépítésére is. Az operett, mely egykor Offenbach és Johann Strauss igényessége és hiúsága révén olykor átlépett a vígopera tartományába, idővel az ifjonti és a késői Lehárnál valóban operásodott. De előbb – a kor szelleme nyomán – negatív irányba csúszott. Táncszámok sorozatává vált. Ebben valószínűleg az angol operett (Sullivan, Jones) térhódítása is közrejátszott, és a táncmánia. A Denevérben és a Csárdáskirálynőben csak egy felvonáson keresztül mulatnak, a Víg özvegyben három felvonáson át. És még valamit hoznak az orfeumlányok, a „grizettek”: a korábbi és a későbbi operetteknél kendőzetlenebb, bujább erotikát. Meglepve olvastam egy tanulmányban, hogy Lehár magát a szexualitást komponálta meg. „A víg özvegy –a Vilja-dal mellett - leghíresebb számát, az első felvonás valcer-duettjét csak a frakk és az estélyi ruha különbözteti meg primitív törzsek párosodási rítusától.” A valcer lassú tempóban, alig ritmizálva, egyenletes, hosszú hangokkal kezdődik, Danilo körültáncolja Hannát, „majd bekeríti áldozatát”, hipnotizálja, mígnem az öntudatlanul átadja magát a zene ringató hatalmának. Ekkor hirtelen átcsap a keringő a szenvedély zenéjébe: a dallam pregnánsan ritmizál, a korábbi, egy-egy hangzatot körülölelő lebegést örvénybe húzó kromatikus dallam-menet váltja fel, a mámor feltartóztathatatlan. A víg özvegy tíz évvel későbbi folytatásában, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjében, már valóban nincsenek társadalmi előítéletek: a hercegfi, Edwin pezsgővel a kézben írásba adja egy chansonette-nek, hogy nyolc héten belül feleségül veszi, és természetesen állja szavát az arisztokrata-családja minden tiltakozása ellenére. A kínos ügy megoldása pedig szinte offenbachi: kiderül, hogy a papa, Lippert Weilersheim Lipót Maria herceg felesége sem más, mint chansonette, Gália Hilda, Tiszadadáról, akinek ifjúkori botlásából származik a családba be nem eresztendő primadonna, Vereckei Szilvia.

Azt hiszem, így már érthető, hogy Közép-Kelet-Európában - különösen mi, magyarok - , miért inkább a Csárdáskirálynő mellé tesszük le voksunkat? Ebben az operettben a nép, a nemzet, a haza még közel van, érzelmileg is, határainkon túl pedig még ott vannak a magyaros zenei motívumok is egzotikumnak. A víg özvegy mind az igényes zenéjében, mind a „nemzetköziségében” nem okoz fejtörést, sem fejfájást, és a mai globális világunkban épp úgy jelen van, mint a bemutatója idején, kortalan. A tömegek identitásuknak megfelelően állnak a Csárdáskirálynő és A víg özvegy mellé. S bár magam nagyon szeretem Kálmánt és a világsikerű Csárdáskirálynőjét, Lehárt és örökbecsű operettjét – éppen az univerzalitása miatt – még annál is jobban kedvelem.
Operett, mint színpadi műfaj • 4402006-05-10 22:58:35
Kedves bemaria!
Tiszteletben tartva álláspontod, az előbbi hozzászólásomban próbáltam levezetni a különbséget, hogy ki miért lelkesedik, lelkesedhet érte, teszi előbbre a sorban vagy ellenkezőleg, szorítja hátrébb a Csárdáskirálynőt A víg özvegytől. Egy biztos, hogy szívesen hallgatom mindkettőt, bármikor, ha tehetem, s bármilyen nyelven, de mégis -magyarként - legszívesebben magyarul.
Operett, mint színpadi műfaj • 4432006-05-11 12:05:27
Tetszik nekem a példázatod a lócitrom és a verebek összefüggésében; amondó vagyok a népszerűséget a zenében – így az operettnél is – általában az jelzi, hogy - régi szóhasználattal - a suszterinasok fütyülik-e az utcán meg munkaközben. Lehár és Kálmán is tisztában voltak a tömeglélektan hatásával, tudták, hogy művük és azon belül az egyes számok várhatóan milyen fogadtatásra találnak a publikumnál. De óvatosak is voltak. Mindketten előjátszották születőben lévő szerzeményeiket szűk, de heterogén körben, mintegy tesztelve azokat, vajon, hogyan fogadják? És volt rá példa, hogy a visszaérkezett észrevételek nyomán változtattak valamin. Ők nem tartottak attól, hogy egy-egy dal ideje korán ki kerül az utcára. Voltak idők, amikor egyes operaszerzők is megérezték, hogy valamelyik ária a művükben – az operettekhez hasonlóan – szinte azonmód slágerré válik. Ott van Giuseppe Verdi. Ő aztán igazán tisztában volt képességeivel, és nagyon jól ismerte az átlagembert, a „népet”, tudott a nyelvükön beszélni és belelátott lelkükbe – hasonlóan Puccininál. Nemcsak előre megsejtette, hanem érezte, tudta, mennyire sikeres lesz majd Rigolettójának, de az egész egyetemes operairodalomnak is mindmáig talán legnépszerűbb áriája, az, „Az asszony ingatag…” Egyik levelében írja operája keletkezésének körülményeiről, hogy a Herceg III. felvonásbeli áriáját utólag illesztette a partitúrába, a bemutató előtti próbaidőszak legvégső stádiumában. Tisztában volt vele, hogy ez slágerré válik, s nem akarta megkockáztatni, hogy idő előtt elterjedjen, ismertté váljon; jól nézett volna ki, hogy még be sem mutatták darabját, Velencében és a régióban utcaszerte máris éneklik, fütyülik, dúdolják ezt a tényleg könnyen megjegyezhető szöveget és dallamot. Ami aztán, a Rigoletto bemutatása után – függetlenül a darab egésze fogadtatásától – azonmód bekövetkezett. A Rigolettó a legismertebb Verdi-művek közé tartozik, és zenei értékei ellenére, tényleg úgy érzi az ember, hogy az agyonjátszás következtében kissé már elcsépelt az egész. Ez rímel a Csárdáskirálynőre is, ez köszön vissza benne, de a monarchia végnapjaiban a dejavue életérzés, és a századvége dekadenciája, meg a Világháború kellős közepének „egyszer élünk…” miliője, hangulata befészkelte magát már a kor emberének szívébe, agyába. Elvégre A víg özvegy bemutatója után tíz évvel későbbi idők ezek – s Kálmán ráérzett arra, hogy mi kell most a bulvárnak… Lehár 1915-ben már más utakon járt, mást keresett, pl. továbbra is az operaszínpad felé kacsingatott, de erre ösztönözte Puccinival való barátsága, annak bátorító és dicsérő szavai is. Ekkora A víg özvegy már Amerikában is elterjedt, és film is készült belőle. Lehár a hódításon túl volt, a „termés” besöprése után már más távlatokban gondolkozott, mindamellett Kálmánra soha nem volt féltékeny, mindegyikük a maga útját járta. Az operettre és Lehár, Kálmán darabjaira szerencsére az is igaz, hogy nem baj, ha a hallgató-néző nem tud azonosulni azokkal és/vagy a mondanivalójukkal, viszont jó esetben van füle, tud énekelni, fütyülni, dúdolni, sőt van lába is, megteszi neki, ha az folyvást táncra áll… Ugyanis az összes szereplő a Csárdáskirálynőben és a Víg özvegyben a kedvünkre ropják, s késztetnek arra, hogy mi is velük ropjuk, táncoljuk, amíg erőnkből telik. Arról viszont csak Lehár tehet, hogy darabjának tíz év „tánc” lépéselőnye van. Ezt a fórt egyetlen komponistának és alkotásának sem könnyű feladat behoznia. Különösen, ha a vérpezsdítő valcerekről mindig ugyanaz jut az eszünkbe… - mindegy, hogy városban, sivatagban vagy a vadon mélyén él az ember! Csak egyre vigyázzon, ne állatiasodjon el… Még akkor sem, ha a viktoriánus idők végeztével (1901) ennek a lehetőségnek egykor sokan tapsoltak és ma is erre éreznek késztetést. Mert az „örök” is egyszer mulandóvá válik.
Operett, mint színpadi műfaj • 4452006-05-16 17:20:28
Értékesek a gondolataid és megállapításaid! Tovább megyek ezen a nyomvonalon. Azon nem gondolkoztál el, hogy amikor úgy általában az operettről esik szó, Te is én is , mások is a legtöbbször a magyar operetteknél kötünk ki. Ide értve a magyar szerzők nem itthon bemutatott műveit is. Tovább szűkítve a kört, Kálmánhoz és Lehárhoz lyukadunk ki, sőt, mintha mást nem is írtak volna a Csárdáskirálynő és A víg özvegy mellett. Mindig ott megrekedünk, pedig szerintem írtak ők ezekkel egyenrangú több operettet is. Nem gondolkodtál el ezen? Miért ők, és ezek? Amikor olyan hatalmas a nemzetközi és a hazai operett-irodalom, amikor hosszú köteteket lehetne írni - és írtak is - csak a francia, csak a német, csak az angol, csak a monarchia, csak az osztrák és csak a magyar operettről, szerzőkről, művekről. Sőt, a magyar operett is több korszakra tagolódik: XIX. századi népszínművek; a monarchia burzsoá operettjei, népies daljátékai; a két világháború között keletkezett dzsentri és polgári operettek, a dzsessz-revü irányzat kibontakozása is; a II. Világháborút követő "szocialista" operettek, az ún. Rádió-operettek korszaka; a hatvanas évektől máig tartó időszak zenés játékai, musicalek, rockoperák. Mégis, nálunk, mi közöttünk, ha magyar operett kerül szóba, megáll a tudomány Kálmán és Lehár világánál. És mintha nem létezne Huszka, Jacobi, Kacsóh, Szirmai. Nádor, Berté, Klein munkássága, a későbbiekben Ábrahám, Zerkovits, Farkas, Kemény, Fényes, Kerekes, Gyöngy, Budai, Lajta, Vincze, Bródy, Polgár, Tamássy, Ránki stb. munkássága. Ugyanígy beszélhetünk cseh-lengyel (Nedbal) és szovjet (Miljutyin, Dunajevszkij) irányzatról is. De a franciáknak sem csak Offenbachjuk volt, mert előtte ott volt Hervé, utána pedig Planquette, Lecocq, Messager képviselte a gallokat. Hasonlóképp az angol-amerikai operett reprezentánsai ( Sullivan) között ott találjuk még Jonest is. A németekről mintha teljesen megfeledkeznénk az osztrák árnyékában, illetve összemosódik azokkal: pedig Millöcker az egyik legjelesebb operett komponistája volt a germánoknak. És az osztrákoknál sem csak J. Strauss működött, hanem ő előtte Suppé vitte diadalra a műfajt, mellette ott látjuk Zellert is, és utána pedig következett az a korszak, amely párhuzamosan haladt Lehárral és Kálmánnal: Fall, O. Straus, Heuberger, Ziehrer, Stolz, Lincke, Brodsky, Benatzky és társai.
Van és lesz miről beszélgetnünk a jövőben! Én az ötvenes évek operettszínházának műsorpolitikájáról, az akkori eszmékről, a műfaj állapotáról fogok a következőkben szólni. Roppant érdekes a téma: miként gondolkodtak az akkori ideológusok a műfajról magáról, annak jövőjéről stb. S bár én csak a hatvanas évek elejétől kapcsolódtam be az operett mint színpadi műfaj megismerésébe, óhatatlanul megéreztem valamit az akkori idők szellemiségéből, s nem véletlen, hogy inkább a múltba, a klasszikus szerzők alkotásai felé fordultam, és máig azokkal szimpatizálok, azok lettek a kedvenceim. De hogy teljes mértékben meglegyél velem elégedve, kedvencedről, a Csárdáskirálynőről is "értekezni" fogok,tudod, arról az emlékezetes Szinetár-féle ötvenes években készült rendezésről...
Operett, mint színpadi műfaj • 4472006-05-18 11:34:17
A nevében "Operett" színház évek óta ugyanazt a négy-öt darabot tűzi műsorára, illetve csereberélgeti azokat: egy Denevér-átdolgozást, a Marica grófnőt, a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát és a Zsebszínházban egy kamarára áthangszerelt Lili bárónőt. Talán bekerül a repertoárba még – aztán alig egy-két év múlva megint eltűnik - a Mária főhadnagy, a Luxemburg grófja, esetleg ismét felújítják a Bál a Savoybant és kész. Ennyi. Azért ez szégyen! Ezen túlmenően az is szívfájdalmam, hogy azok a színházaink, amelyeknek zenés tagozatuk van (Szeged, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Szolnok, Eger, Kaposvár, Győr, Pécs, Székesfehérvár), nem vagy csak nagyon kevés klasszikus nagyoperettet játszanak. Jellemző, hogy ami elvétve mégis műsorra kerül, az már lerágott csont, mert mondjuk az untig ismert Luxemburg grófja megy körbe más-más rendezésben. A többi színházban pedig érthetően nem dívik ez a műfaj, bár az utóbbi években hallani lehetett arról, hogy bemutattak zenés darabokat is. A Vígszínházban előástak egy Eisemann Mihály - művet, az Én és a kisöcsémet, korábban egy Lajtai-darab a Régi nyár ment ott, a Pesti Magyar Színház bemutatta Offenbach Orfeuszának egy parafrázisát, vagy másutt a Bob herceggel kísérleteztek, de mind olyan átdolgozásban, hangszerelésben, és fordításban kerültek színre, amelyek teljesen kiforgatták eredeti mivoltukból ezeket a jól ismert zenésszínpadi alkotásokat. Tehát becsapottnak érezzük magunkat. Azzal nincs gondom, hogy előkerülnek zenés játékok, musicalek, sőt új darabok születnek. Az bánt, hogy a hagyományos értelemben vett nagyoperett szinte kiveszőfélben van, pedig egykor sorozatban játszották telt házakkal, mindig óriási sikerük volt a közönség körében. Szerintem erre ma is lenne igény. Nem biztos, hogy a fiatalok körében a manapság divatos és kapós musicaleken vagy rockoperákon túl ne lenne igény a régi sikeres magyar és külföldi operettek iránt. Ha nem ismerik, akkor meg kell ismertetni velük. Néha úgy érzem mintha valamilyen megmerevedett koncepció, nézőpont alapján szándékosan - mesterségesen és hermetikusan – elzárják előlük ezeket az értékeket. Nem igaz, hogy nincs erre kereslet. Mennének, mennénk, ha játszanák. Az nem érv, hogy drága műfaj, amelynek nagyobb a költség vonzata, hogy a kiállításához mélyebben zsebbe kell nyúlni, mint a manapság valóban divatos és kapós musicalek vagy rockoperák esetében történik, vagy hogy nem térülne meg a befektetés. Az utóbbi években bemutatott népszerű musicalek ugyancsak nagy költségvetésűek, de erre úgy látszik, nem sajnálják a büdzse forrásait. Az operettre is tódulna a közönség és kifizetné akár a borsosabb árakat is, ha cserébe ugyanolyan minőséget kapna, mint amihez ezekkel a musicalekkel, egyéb zenés játékokkal az utóbbi években megismertették és hozzászoktatták őket. A rádióban és a TV-ben is visszaszorulóban van sajnos az operett, az archív felvételek sugárzása hasznos, de nem pótolja a színházszerű frissességet, a személyes befogadás élményét. A műfajt megszeretni, megszerettetni nem elsősorban lemezekkel, videókkal lehet és kell, hanem mellettük minél több élő színvonalas színházi operett-produkciók bemutatásával, törekedve a sokszínűségre, és a nagy repertoárra. Ha ez nem megy, akkor vetésforgó szisztémában évente kerüljenek bemutatásra az újabb és újabb operettek, egyre bővülő, gazdagodó kínálattal. Mint arra többször rámutattam, hatalmas az operett-irodalom, s amint Benaria is megjegyezte, a hazai és külföldi prominens szerzők világhírű művei sorakoznak és arra várnak, hogy bemutatásra meg felújításra kerüljenek. A csodálatos és népszerű dallamos zenéjüknek köszönhetően soha meg nem unhatók. Megvannak a régi kiváló magyar fordítások, szövegkönyvek. Az igényes ének, zene, hangszerelés meg a szellemes - nem feltétlenül aktualizáló - dialógusok önmagukban is hatni képesek, amire ráerősíthet a hozzáértő, ügyes rendezés meg a színpadi látványvilág. Tudomásom szerint az Operettszínház kiváló, felkészült szakembergárdával rendelkezik. Ha a szellemi és anyagi munícióit - komplexen kezelve - az ügy szolgálatába állítja, az eredmény nem maradhat el. Erre példa a már hivatkozott pár cím, amelyek a jelenlegi repertoáron máig telt házakat jelentenek. Tehát megőrizve a musicaleket, azok játszási számát korlátozva a felszabaduló helyeken újabb és újabb – évtizedek óta nem játszott - operetteket lehetne beállítani a repertoárba és azokat ugyanúgy sikerre vinni. Mindenképpen vissza kell térni a hagyományos operett- műfajához, és - nem kísérletezgetve vele - nyitni kell a mai közönség szívéhez is. Ha kell, utat kell törni a menedzserek, producerek irodájába és észérvekkel meggyőzni őket igazunkról. Neves, a műfaj iránt elkötelezett művészekkel, énekesekkel, táncosokkal, jó zenekarral és kórussal, befogadó intézményekkel rendelkezünk. Ha kevés a pénz a díszletre, jelmezre, tegyék úgy, mint az operában: játsszák koncertszerűen! De legyen folyamatosan műsoron és széles választékban, mert tényleg gazdag az irodalom, és ezt (el)várja tőlünk a világviszonylatban híres magyar operett hazájának minden erre büszke állampolgára!
Operett, mint színpadi műfaj • 4502006-05-18 20:36:30
Igazad van, mindig vannak és lesznek olyanok, akiknek minden új, és örülnek, ha egy kedvenc operettjük feltűnik valahol a láthatáron. (A trenden, amiről beszéltem, sajnos ez nem változtat.) Én a helyedben tavaly év végén azonnal elutaztam volna Szegedre, hogy végre kipipáljam a Luxemburg grófját. Decemberben volt a bemutatója a Nagyszínházban és még februárban is műsoron volt. Különben tényleg meglep, hogy nem láttad az operettet! Mint említettem szinte állandóan műsoron van valahol. Nemcsak Szegeden játszották, több más vidéki teátrum is repertoárján tartotta, s biztos vagyok benne, valahol most is megy a darab, vagy a közeljövőben fog színre kerülni. Nem véletlen a sikere, a népszerűsége. Az Operettszínházban is játszották pár éve. Emlékezetes előadásként tartom számon a Debreceni Csokonai Színház bemutatóját is. Igaz, régebben volt, tíz éve annak. Renét az a Kovácsházi István énekelte, játszotta vendégként, aki mára az Operaház népszerű és kiváló művészévé vált, s éppen most készül élete első Wagner-operájának tenor főszerepére. Angelát is operaénekes, az ismert Sudár Gyöngyvér alakította. További főszerepekben Simor Otto (Sir Basil), az ugyancsak operaénekes Iván Ildikó (Fleury), továbbá Bardóczy Attila (Brissard) és Zalay Lidia (Juliette) tündökölt. A rendező Moravetz Levente, a karmester Gulyás Lajos volt. A Magyar Televízió a teljes előadást felvette és közvetítette, persze, hogy videóra vettem. Különben a rádiónak is van teljes felvétele a műből Udvardy Tibor, Sándor Judit, Melis György, Zentay Anna és Palcsó Sándor főszereplésével. Aztán készültek keresztmetszetek belőle. A TV-nek van egy régi-régi felvétele a legendás 1955-ös operettszínházi bemutató pár évvel későbbi előadásáról, ami sajnos nem teljes. Azonban így is, a legismertebb jelenetek fennmaradtak. Az archív felvételen Baksay Árpád, Petress Zsuzsa, Németh Marika, Honthy Hanna, Zentay Anna, Rátonyi Róbert és Feleki Kamill lubickol szerepeikben. A Hungaroton a hatvanas évek elején lemezre vette velük az operett legszebb részleteit. A zenei antikváriumokban itt-ott még felbukkan a lemez, amelyről a rádiónak ugyancsak van felvétele.
Említetted, hogy magyar nyelven kevés számot ismersz a Luxemburg grófjából. Van egy Lehár- kottám, benne több dal az operettből. Magyar szöveggel (Gímbelem, gombolom; Nem uram, oly messze a szivárvány; Péter írja, kis Kató; Várj, várj, szép délibáb). Ha érdekel, felrakhatom Neked a portálodra.
Operett, mint színpadi műfaj • 4512006-05-18 21:14:03
Bizony, a Giuditta! Ez egy különleges mű a Lehár- oeuvre-ben. Hattyúdala, ha nem számítjuk a Cigányszerelem átdolgozását, a Garabonciás budapesti operaházi bemutatóját. A Giudittára rendkívül büszke volt szerzője, hiszen megérte mind a bécsi, mind a budapesti operaházi bemutatóját.Én nem nagyon kedvelem ezt az alkotást, noha elismerem, sok szép részlete, igényes zenei anyaga van a kész dalműnek. Mindenekelőtt az zavar benne, hogy már nem operett, de még nem is opera, valahol a kettő keveréke, mindenesetre daljáték. Minden zenés színháznak fejtörést okoz a bemutatása, mert igen nehéz, fajsúlyos darab, és valóban, operai igényű énekszólamokkal van teli, s igen képzett, felkészült énekesek szükségeltetnek egy nívós, gyönyörködtető előadás létrejöttéhez. És akkor még nem is szóltam a tánc-és kórus betétekről, meg a dialógusokról. Mindenesetre néhány hete megvettem azt a CD-t, amelynek felvételén maga Lehár dirigálja saját művét. A kor legendás énekművészeit halljuk énekelni, meg az összekötő szöveget mondani. A szövegből semmit nem értettem (de magamban felidéztem a magyar rádió dalszínházának felvételeit, így a cselekményt illetően is képben voltam – nem beszélve a ZDF operettfilmjéről, amely vizuális élményhez is juttatott), de a zenéjéből így is átsugárzott Lehár varázsa, mesterművének minden szépsége. Magyarországon egyhamar ne számítsunk arra, hogy bemutatják, ehhez nem állnak rendelkezésre a szükséges személyi és tárgyi feltételek…
Operett, mint színpadi műfaj • 4532006-05-19 14:00:46
Feltettem a magyar szövegeket a helyére.
Operett, mint színpadi műfaj • 4542006-05-19 14:52:04
Kálmán Bajadéra is nagyon sikeres operett volt. Láttam az Operettszínházban egy fesztivál alkalmával, azt hiszem a pécsi társulat vendégjátékában. Ritkán kerül színre, pedig megérdemelné ez a darab is, hogy állandóan repertoáron tartsák. Én már jóval korábbról, a hatvanas évekből ismerem a teljes művet, mégpedig szintén a Rádió Dalszínházának felvételéről (Udvardy Tibor, Vámos Ágnes, Zentai Anna, Kishegyi Árpád). Pompás jelenetek vannak benne, pld a balettzenéje is vérpezsdítő, ami vetekszik azzal a vidám kettőssel, melynek címe: Jön-e velem nagysád shimmyt járni. (Amikor Kálmán komponálta a darabot, a kor egyik népszerű divatos tánca volt a shimmy.) Meg ott van a szintén híres tenor ária, Radzsami-dala (Óh, Bajadérom...), mely Udvardy tolmácsolásában hatott rám. Itthon nála szebb orgánummal és olyan mély átéléssel még senkitől nem hallottam ezt a dalt. Talán Nicolai Gedda művészete közelítette ezt a szintet, mikor túl a hetvenen elénekelte a dalt a Denevér II. felvonásának nagy estélyi jelenetében - meglepetésként. Az ováció, ami utána következett - videón meg van a jelenet - a legnagyobbaknak kijáró ünnepléssel társult. És az említett rádiófelvételről meg kell még említenem azt a egzotikus nagyon szép jelenetet, amelynek a címe: Dzsajpur csodakertje: itt Udvardy partnere Vámos Ágnes. Szép szerelmi kettős. Azt hiszem, erre a Kálmán-operettre is nagyon sokat kell várnunk, míg valahol újra bemutatják!
Operett, mint színpadi műfaj • 4552006-05-19 14:58:15
Arra nem gondoltál, hogy kiutazzál Mörbischbe, közvetlen kézzelfogható élményeket kapni...? Egyszer én megreszkíroznám. De nem ismerem az árakat, és hogy mennyi idővel előbb kell igényelni a jegyeket, és hol, mely irodákban kaphatók? Talán az interneten megkeresem a fesztivál honlapját a bővebb tudnivalókért.
Operett, mint színpadi műfaj • 4572006-05-22 16:51:34
Kedves Jóska141!

Köszönöm a részletes útbaigazítást, az árakat, az információkat. Nagyon csábító mindez. Ezzel együtt még gondolkozom a továbbiakon. A DVD-k valóban hozzáférhetőek itthon is: az elmúlt hetekben négy produkciót vásároltam meg (A víg özvegy, Marica grófnő, Madarász és A koldusdiák), a következő kiszemeltjeim a Giuditta, a Cigánybáró és az Egy éj Velencében, és nagyon várom az idei Luxemburg grófját. A felvételek tanúsága szerint tényleg igen látványos, színpompás, és mindenekfelett hagyományos rendezésben színre kerülő előadások ezek, nagyszerű előadókkal. A szabadtér varázslatos hangulata, maga a festői környezet együtt egyaránt lebilincseli a nézőt – hallgatót. Ennek atmoszférája a képlemezről is "átjön". Nyilván az igazi nagy élményt a helyszinen tapasztalnám meg! Idén ez már nem jön össze, talán jövőre majd nekirugaszkodom....
Üdv.
Operett, mint színpadi műfaj • 4592006-05-26 10:47:53
Kissé irigyellek és köszöntelek a messzi távolban. Remélem, nem jársz úgy, mint közös kedvencünk, Németh Marika egykor, a hatvanas évek közepén, mikor fogta magát, elutazott Göröghonba nyaralni, amiből aztán négy-öt év lett…
Feltett szándékom elutazni Mörbischbe. Remélem, Te is, én is megtaláljuk ennek egyszer a módját. De most élvezd csak a hűsítő habok mámorát, a mediterrán klímát és az ókori kultúra szépségeit. Június 3-án és 4-én a Marica grófnőt játsszák a Debreceni Csokonai Színházban. Addigra talán hazaérkezel. Csábító lehetőség elmenni valamelyik előadásra.
Csak hogy kissé bánkódj miről maradtunk le szerdán 16 és 17 óra között: a Petőfi Rádióban az operettparádéban a következő ínyencségeket hallgathattuk volna meg:

Klasszikus operettekbôl
1. Sullivan: a) A Fruska – A tengerészek dala (MR Énekkara), b) A mikádó – Pitti Sing dala (Barlay Zsuzsa, MR nôi kara), c) A cornwalli kalóz – A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József), 2. Suppé: a) A szép Galathea – Galathea áriája (László Margit), b) Boccaccio – Szerenád és együttes (Ágay Karola, Kishegyi Árpád, Külkey László, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Maleczky Oszkár és az MR Énekkara), 3. Millöcker: a) Gasparone – Induló (MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara), b) A koldusdiák – Ollendorf dala (Gáti István), 4. Johann Strauss: a) A denevér – Kacagódal (Kincses Veronika, km. az MR Énekkara), b) A cigánybáró – Jelenet és kincskeringô (Horváth Eszter, Barlay Zsuzsa, Simándy József és az MR Szimfonikus Zenekara, vez. Nagy Ferenc), 5. Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, Moldvay József, Michels János, Orbán László és az MR Énekkara), 6. Planquette: A corneville-i harangok – a II. felv. fináléja (Házy Erzsébet, Korondy György, Melis György, Várhelyi Endre, MR Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez. Breitner Tamás)
Operett, mint színpadi műfaj • 4602006-05-27 22:09:08
Pécsett a nyári szabadtéri játékok június 17-től augusztus 12-ig tartanak, melyek többsége zenés produkció.
Az operettkedvelők táborát Lehár Ferenc örökké sikerre ítélt műve, a Luxemburg grófja várja. Az előadást a Pécsi Nemzeti Színház művészei játsszák, a darab rendezője Balikó Tamás.
Operett, mint színpadi műfaj • 4612006-05-29 12:09:00
Ez az amiért döhös vagyok az Operettszínház mai műsorpolitikájára. Úgy látszik Zappe kritikus úr is rádöbbent erre. Kivételesen, ezúttal egyet kell értenem vele: azt az alapigazságot, miszerint "a modern világ haladását nem lehet megállítani", még éneklik is. Talán a legszebb csasztuskás időkön is túltéve. Úgy látszik, valóban fölfordult a világ: vezércikkben illik szellemeskedni, a musicalben meg ideologizálni.
Operett, mint színpadi műfaj • 4632006-06-01 14:11:36
Üdv újra itthon! Hagyok annyi időt, amíg átnézed a távolléted alatt született termést (elég soványka), s aztán újra "mindent bele". Mörbischre feltétlenül vissza kell térni!
Operett, mint színpadi műfaj • 4662006-06-02 09:03:55
Kottám nincs belőle, de videón meg van az Operettszínház előadása Kalocsay Zsuzsával a címszerepben. És a románc rádiófelvételről, Tv-ből is (Házy, Sass). Majd megpróbálom az énekelt szöveget - ha érthető - leírni: "Óh, Venus mondd..."
Operett, mint színpadi műfaj • 4692006-06-02 16:04:35
Pompás, erről van szó!
A Rádióból régi komplett operettfelvétel megrendelés reménytelen ügy, valóban. Én is próbálkoztam velük, de ugyanúgy jártam, mint Te. Szerencsére, amikor még előfordult a rádióban teljes mű vagy keresztmetszet közvetítése, akkor néhányat felvettem kazettára, így most féltve őrzött kincseim közé tartoznak. pl. Schubert-Berté: Három a kislány. De a legtöbbjéről "nem gondoskodtam az idején". Sajnos. Így maradnak a szerkesztők ízlésvilágát tükröző -rendszerint ismétlődó - ugyanazok a részletek hétről-hétre. Csak azt nem értem, kinek-minek őrzik hét pecsétes titokként, lakattal, amikor közszolgálatinak nevezik magukat...
Operett, mint színpadi műfaj • 4702006-06-02 16:06:11
Szerintem magyarul vagy eredeti francia nyelven hamarabb hozzájutsz, mint német változatához.
Operett, mint színpadi műfaj • 4732006-06-03 16:01:41
Nem láttam, de jó hogy felhívtad rá a figyelmem, mert holnap megismétli a TV. Egyébként úgy tudom, ez nem operettfilm, hanem a történetnek egy kaland-játékfilm változata.
Mellesleg az 1879-ben komponált Sullivan- operettnek, a Pirates of Penzance-nek van magyar változata, amely A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja címmel vált idehaza ismertté. A Rádió dalszínháza a hetvenes évek közepén készítette el az operett magyar nyelvű stúdiófelvételét. A magyarra átültetést - fordítást - Fischer Sándor végezte el. A rádiófelvételen közreműködik Gregor József, B. Nagy János, Kalmár Magda, Barlay Zsuzsa, Melis György, vamnint a MR. Énekkara és Szimf. Zenekara.
Ha tehetem, a film ismétlését megnézem.
Operett, mint színpadi műfaj • 4752006-06-05 10:36:46
Sikerült felvennem, tényleg pompás - hamisítatlan - Gilbert und Sullivan operettfilm. A zenei anyag még az áthangszerelés ellenére is rém szórakoztató és fülbemászó! Nagyszerűek a színészek és a színes látványvilág. Jól megcsinált film. Ismételt köszönetem, hogy felhívtad rá a figyelmem. Az egyik jelenetben a kalózok és a rendőrök kergetőzése közben beesnek a kis település színházába, ahol éppen egy Gilbert und Sullivan operett, a H.M.S. Pinafore (magyarul a "Fruska" címmel dolgozták át az operettet a rádióban) darabot próbálják - tehát a filmoperettben egy másik Sullivan-operett idézet bukkan fel - szellemes ötlet a forgatókönyv íróktól.
Ez a film 1983-ban jészült tbk. között Kevin Kline és Angela Lansbury főszereplésével. Az 1982-es Greenberg-változatot nem ismerem, kérlek,mesélj róla!
Operett, mint színpadi műfaj • 4762006-06-07 11:29:50
Megtaláltam a videó kazettámon Sass Sylvia előadásában:

Offenbach: Szép Heléna

Heléna románca

A szép Heléna, így neveznek,
Vagy Nidon lánya, a hamis.
És azt mondják, rám súlyt helyeztek,
Hű Thézeusz és mások is.
Én nem vagyok könnyelmű léha,
Csak ellenállni oly nehéz,
A bajkeverő Vénusz léha.
Csalogatón, szemembe néz
Csalogatón, szemembe néz

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.


A földi nőknek egy a vágyuk:
Megóvni férjük hírnevét
De néha meglepetve látjuk,
Hogy mást határozott az ég.
Egy példáról anyám beszámolt,
Hogy egykor hattyú szállt reá,
És e hattyú jó atyám volt.
Tudhatta ő, mi vár reá
Tudhatta ő, mi vár reá

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.


Óh, jaj, mily nagy csapás a szépség,
De hogy kerüljük ezt mi el?
Csak ültök itt, a férfi népség,
S az Éggel is csatázni kell.
Ha én egy szem is ellenállnék,
Csak halott maradhatok én,
Az istenekkel szembeszállnék.
Tudhatjuk jól, hogy nincs remény
Tudhatjuk jól, hogy nincs remény

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.
Operett, mint színpadi műfaj • 4792006-06-08 09:20:47
Tudomásom szerint e románcon kívül Helénának más önálló áriája, dala nincs a partitúrában; a többi mind kettős, együttes, jelenet,finálék - amelyben énekelnie kell.
Operett, mint színpadi műfaj • 4812006-06-08 19:17:14
Több videó ill. DVD felvétel van belőle, francia nyelven.
Operett, mint színpadi műfaj • 4832006-06-12 15:10:21
Kevés szó esik az osztrák Franz von Suppéról (1819-1895), pedig meghatározó és megkerülhetetlen személy, ha a klasszikus operettről beszélünk. Tegnap du. a Petőfin Zubin Mehta vezényelt három Suppé- nyitányt. Érdekes, hogy legtöbb operettjéből mára csak a nyitányok maradtak fenn (váltak igazán népszerűvé és ismertté) – leszámítva a Boccacciót, a Pajkos diákokat és a Szép Galatheát, amelyek teljes felvételekről is megszólalnak, és a zenés színházakban is alkalmanként felbukkannak. Inkább múlt időben kellett volna fogalmaznom; nálunk hosszú idők óta nem játsszák ezeket a darabokat. Tavaly nyáron felcsillant a remény. A Boccacciót Alföldi Róbert rendezésében bemutatták volna Szegeden, a Szabadtérin, az Operettszínház és a Szabadtéri Játékok közös produkciójában, de aztán anyagi okok miatt meghiúsult az ügy. Kaptuk helyette az elcsépelt Csárdáskirálynőt.
Keveset tudunk viszont a Banditákról (Offenbach után Suppé is írt ilyen címmel operettet), a Fatinitzáról, a Költő és parasztról, a Reggel, délben és este Bécsbenről, a Donna Juanitáról, a Könnyű lovasságról vagy a Pique-Dame-ról stb. Csak a nyitányai életképesek? Suppé Gounod és Offenbach kortársa volt Erdekesség: Offenbach és Suppé egyazon évben, 1819-ben született! Szerintem id. J. Strauss életművére - különösen operettjeire – igen nagy hatást gyakorolt (de Millöckerre és Zellerre is); az ő inspirációja nélkül nem biztos, hogy megszülettek volna J. Strauss örökbecsű alkotásai. A belga származású, dalmát születésű (Split, régen Spoleto), Bécsben letelepedett zeneszerzőt éppúgy az osztrák operett megteremtőjének tartjuk, miként a német származású Offenbach a francia-operett atyjának tekinthető. Amúgy Suppé életműve még az Offenbachénál is gazdagabb, úgy háromszáz-négyszáz színpadi művet írt: van köztük operett, daljáték, bohózat, zenés játék, balett, egyéb alkotás. De más műfajban is letette a névjegyét. Például Requiemje vetekszik a legnagyobbakéval… Bevallom, nem könnyű elképzelni egy operett komponistát gyászmise szerzőjének. Suppé ebben is úttörő volt! Nyitányai pedig az operettjei mellett - hangfelvételek révén - köztünk élnek - hála a rádiónak, amely intézmény e tekintetben átérzi közszolgálati felelősségét. Örülök annak is, hogy a Naxos és a Marco Polo cégek már több tucat Suppé- nyitányt vettek fel lemezre, melyek kereskedelmi forgalomban kaphatók.
Operett, mint színpadi műfaj • 4842006-06-12 15:17:12
Elírás: nem id. hanem ifj. J. Strauss
Operett, mint színpadi műfaj • 4852006-06-13 23:49:39
Könyvajánlat

Gerő András-Hargitai Dorottya-Gajdó Tamás
A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
3490 Ft

A Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése óta egyenlő önmagával: operett.
Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is.
Elviselte a besorolásokat is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák–magyarnak született, s aztán magyar lett. Azt is, hogy a polgári középosztályhoz kössék, pedig valójában szinte azonnal folklorizálódott. Senki szeretetét nem utasította vissza, de azt is tudomásul vette, hogy ne szeressék.
Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is.
Pedig valójában egyik se.
Ha már valahogy be kellene sorolni, akkor leginkább valami olyasmi, ami talán fából vaskarikának, fogalmi önellentmondásnak tűnik, de a szerző(k), a történet és a közeg hármasságában mégiscsak értelmet kap.
A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum.
Más szóval: monarchikum.

A könyvhétre megjelent díszes kiadványban megtalálható a magyar nyelvű teljes szövegkönyv. Olvashatjuk a darab megzenésített verseit és a szinopszis különböző változatait. Olvashatunk a korról, Kálmánról és a pályatársakról.Feltárul a Csárdáskirálynő "születésének" sok - sok érdekessége és az egyes - napjainkig tartó - bemutatók kulisszatitkai. A könyv egyben képeskönyv. Korabeli archív és későbbi fekete-fehér meg színes felvételekről régi legendás énekesek, színészek és mai üdvöskék tekintenek ránk, de az illusztrációk között felfedezhetünk számos fotót, melyek konkrét bemutatók jeleneteiből válogat. Az egyes színpadképek "árulkodnak" az adott előadásról: rendezés, díszlet, jelmez. Továbbá, sok-sok népszerű énekes-szereplőről olvashatunk az albumban. Mert ez nemcsak képeskönyv, hanem egyben díszes,tartalmas album,amely az operett-optikán át közel hozza és elénk tárja az adott kor ízlésvilágát,divatját,a múltat,a jelent;széles kavalkádját nyújtja, és varázslatosan ábrázolja mindazt, ami egy szóban és egy szóval így fejezhető ki: Csárdáskirálynő.
Operett, mint színpadi műfaj • 4872006-06-16 00:01:16
Kivárom, míg bekerül az antikváriumba...
Operett, mint színpadi műfaj • 4882006-06-21 11:13:07
LE MEILLEUR DE L'OPÉRETTE címmel egy 5 CD-ből álló érdekes kiadvány jelent meg a lemezpiacon. A lemezeken 100 operett-sláger, számos, kevéssé ismert, ritkán vagy egyáltalán nem játszott és hallott operettnek a részletei csendülnek fel - elsősorban francia szerzők műveiből:

Offenbach, Christiné, Messager,
Planquette, Audran, Lecocq,
Varney, Hahn, Ganne, Yvain,
Cuvillier, Delannoy, Dumas,
Youmans, Lopez

Továbbá a német nyelvterületről: Friml, Benatzky, J. Strauss II, O. Strauss. S természetesen Lehár sem maradhat ki ebből a válogatásból.

Nagyon csábító ez az EMI-kiadványsorozat, amely mindössze 5.465 Ft-ért a mienké lehet!
Operett, mint színpadi műfaj • 4902006-06-21 13:47:30
61. Chanson Gitane, operetta Jalousie
Composé par Maurice Yvain

Dirigé par Marcel Carivan
62. La Reine Joyeuse, operetta Oh! la troublante volupté
Composé par Charles Cuvillier
Avec Mathe Altery
63. Les chasseurs d'images, operetta J'ai un beau chapeau
Composé par Roger Dumas
64. La Maréchale Sans-Gêne, operetta Le jour où je dirai: je l'aime
Composé par Pierre-Petit
Avec Fanely Revoil
Dirigé par Richard Blareau
65. La Poule noire, operetta Aïe, aïe, aïe...Pourquoi faut-il que je respire encore
Composé par Manuel Rosenthal
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Jean Giraudeau
Dirigé par Richard Blareau
66. La Poule noire, operetta Les hommes sont tous des goujats
Composé par Manuel Rosenthal
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Denise Duval
Dirigé par Richard Blareau
67. Le Moulin Sans-Souci, operetta Touchez pas à la continière
Composé par Georges van Parys
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra
Dirigé par Paul Bonneau
68. Le Moulin Sans-Souci, operetta Tous les hommes sont les mêmes
Composé par Georges van Parys
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra Avec Janine Micheau
Dirigé par Paul Bonneau
69. Le Port du soleil, operetta La Chanson du soleil
Composé par Marc Cab

Dirigé par Georges Sellers
70. Visa pour l'amour, operetta Le genre américain
Composé par Francis Lopez
Avec Luis Mariano
71. Visa pour l'amour, operetta Cha-cha des égoutiers
Composé par Francis Lopez
Avec Luis Mariano
Operett, mint színpadi műfaj • 4912006-06-21 13:48:23
51. Phi-Phi, operetta Blanches rondeurs aux contours délicieux
Composé par Henri Christine
Dirigé par Marcel Carivan
52. Dédé, operetta Dans la vie faut pas s'en faire
Composé par Henri Christine
Avec Maurice Chevalier
53. La Route fleurie, operetta C'est la vie de bohème
Composé par Francis Lopez
Avec Georges Guetary
54. La Route fleurie, operetta Les Haricots
Composé par Francis Lopez
55. La Route fleurie, operetta Madgascar
Composé par Francis Lopez
56. Méditerranée, operetta Méditerranée
Composé par Francis Lopez
Avec Tino Rossi
57. La Belle de Cadix, operetta La Belle de Cadix
Composé par Francis Lopez
58. Le Chanteur de Mexico, operetta Mexico
Composé par Francis Lopez
59. Chanson Gitane, operetta Tant que le printemps
Composé par Maurice Yvain
Dirigé par Marcel Carivan
60. Chanson Gitane, operetta Choeur des gitans
Composé par Maurice Yvain
Dirigé par Marcel Carivan
Operett, mint színpadi műfaj • 4922006-06-21 13:48:59
41. La Grande-Duchesse de Gérolstein, operetta in 3 acts Dites-lui qu'on l'a remarqué
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire
Dirigé par Jean-Pierre Marty
42. La belle Hélène, operetta in 3 acts Au mont Ida
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Charles Burles
Dirigé par Jean-Pierre Marty
43. La belle Hélène, operetta in 3 acts On me nomme Hélène la blonde
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jessye Norman
Dirigé par Michel Plasson
44. La Périchole, operetta in 2 acts Sans en souffler mot à personne
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Gabriel Bacquier
Dirigé par Michel Plasson
45. La Périchole, operetta in 2 acts Le conquérant dit à la jeune indienne
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Teresa Berganza, Jose Carreras
Dirigé par Michel Plasson
46. La Périchole, operetta in 2 acts Ah! quil diner je viens de faire
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Suzanne Lafaye
Dirigé par Igor Markevitch
47. La Périchole, operetta in 2 acts Mon Dieu! que les hommes sont bêtes!
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Teresa Berganza
Dirigé par Michel Plasson
48. Les Saltimbanques, operetta C'est l'amour
Composé par Louis Ganne
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Dominique Tirmont, Eliane Liblin
Dirigé par Jean-Pierre Marty
49. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta Il est un p'tit peu chlass
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire
50. Phi-Phi, operetta Je connais tout'les historiettes
Composé par Henri Christine
Dirigé par Marcel Carivan
Operett, mint színpadi műfaj • 4932006-06-21 13:49:34
Dirigé par Jean Doussard
31. Les Mousquetaires au couvent, operetta Je suis l'abbé Bridaine
Composé par Louis Varney
Interprété par Orchestre Symphonique de la R.T.B.F. Avec Jules Bastin
32. Les Mousquetaires au couvent, operetta Pour faire un brave mousquetaire
Composé par Louis Varney
Interprété par Orchestre Symphonique de la R.T.B.F. Avec Michel Trempont
33. Ciboulette, operetta in 3 acts Moi, j'm'appelle Ciboulette
Composé par Reynaldo Hahn
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Geori Boue
Dirigé par Marcel Carivan
34. Ciboulette, operetta in 3 acts Nous avons fait un beau voyage
Composé par Reynaldo Hahn
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Jose Van Dam, Mady Mesple
Dirigé par Cyril Diederich
35. Orphée aux enfers, operetta in 2 acts Pour séduire Alcmène la fière
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Michele Command, Jane Berbie
Dirigé par Michel Plasson
36. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts J'ai de l'or
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit
Dirigé par Michel Plasson
37. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts Je suis veuve d'un colonel
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit, Mady Mesple, Regine Crespin
Dirigé par Michel Plasson
38. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts C'est ici l'endroit redouté des mères
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit, Mady Mesple, Regine Crespin
Dirigé par Michel Plasson
39. Pomme d'api, operetta in 1 act Va donc, va donc chercher le gril
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Leonard Pezzino, Jean-Philippe Lafont, Mady Mesple
Dirigé par Manuel Rosenthal
40. La Grande-Duchesse de Gérolstein, operetta in 3 acts Ah! que j'aime les militaires
Composé par Jacques Offenbach
Avec Jane Rhodes
Dirigé par Roberto Benzi
Operett, mint színpadi műfaj • 4942006-06-21 13:50:08
21. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta Je vous emmènerai sur mon joli bateau
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
22. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta On a l'béguin
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Pierre Germain
23. Phi-Phi, operetta C'est une gamine charmante
Composé par Henri Christine

Dirigé par Marcel Carivan
24. Véronique, operetta De ci, de là
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Liliane Berton
Dirigé par Yvon Leenart
25. Véronique, operetta Poussez, poussez l'escarpolette
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Mady Mesple
Dirigé par Jean-Claude Hartemann
26. Monsieur Beaucaire, operetta La rose rouge
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
27. Les Cloches de Corneville, operetta Digue, digue, don
Composé par Robert Planquette
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Janine Micheau
Dirigé par Franck Pourcel
28. Les Cloches de Corneville, operetta J'ai fait trois fois le tour du monde
Composé par Robert Planquette
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair
Dirigé par Jean Doussard
29. La Mascotte, operetta J'aim' bien mes dindons
Composé par Edmond Audran
Avec Michael Dens
30. La Fille de Madame Angot, operetta Jadis, les rois
Composé par Charles (Alexander) Lecocq
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Mady Mesple
Operett, mint színpadi műfaj • 4952006-06-21 13:50:45
11. Paganini, operetta in 3 acts J'ai toujours cru qu'un baiser
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
Dirigé par Franck Pourcel
12. Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), operetta in 3 acts (revision of "Die gelbe Jacke") Prendre le thé à deux
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Bernadette Antoine
Dirigé par Yvon Leenart
13. Dein ist mein ganzes Herz, for voice & piano (or orchestra) (from "Das Land des Lächelns")
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
14. Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), operetta in 3 acts (revision of "Die gelbe Jacke") Mon amour et ton amour
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Bernard Sinclair
Dirigé par Yvon Leenart
15. Die Csárdásfürstin (The Gypsy Princess), operetta Il est une femme au monde
Composé par Imre (Emmerich) Kalman
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Liliane Berton
Dirigé par Yvon Leenart
16. Les Trois Valses, operetta Je t'aime quand même
Composé par Oscar Straus
Avec Yvonne Printemps
Dirigé par Marcel Carivan
17. Les Trois Valses, operetta Je ne suis pas ce que l'on pense
Composé par Oscar Straus
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra Avec Mathe Altery
Dirigé par Franck Pourcel
18. Rose Marie, operetta Oh! ma Rose-Marie
Composé par Rudolf Friml
Dirigé par Paul Bonneau
19. Rose Marie, operetta Chant indien
Composé par Rudolf Friml
Avec Lina Dachary
Dirigé par Paul Bonneau
20. No, No, Nanette, musical Thépour deux
Composé par Vincent Youmans
Avec Liliane Berton
Dirigé par Paul Bonneau
Operett, mint színpadi műfaj • 4962006-06-21 13:51:15
A 100-ból íme, 71:

1. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) Pour un marquis
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Liliane Berton
Dirigé par Franck Pourcel
2. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) O lointain séjour
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Jacqueline Brumaire
Dirigé par Franck Pourcel
3. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) Chauve-souris, chauve-souris
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Remy Corazza, Jacqueline Brumaire, Liliane Berton, Jean-Christophe Benoit, Michel Roux, Jacques Pruvost
Dirigé par Franck Pourcel
4. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Une fée a passé
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair, Christiane Stutzmann
Dirigé par Jean Doussard
5. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Tout est soleil, tout est printemps
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Mady Mesple
Dirigé par Jean Doussard
6. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Beau Danube bleu
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair, Christiane Stutzmann, Mady Mesple
Dirigé par Jean Doussard
7. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Pardonne-moi, chère patrie
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
8. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Là-bas dans nos rudes vallées
Composé par Franz Lehar
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Michael Dens, Mady Mesple
Dirigé par Pierre Dervaux
9. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Viens dans ce joli pavillon
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens, Suzanne Lafaye, Andre Mallabrera
Dirigé par Yvon Leenart
10. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Heure exquise
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Jacques Jansen, Denise Duval
Operett, mint színpadi műfaj • 4972006-06-21 13:51:38
Az előbbi szerzők közül néhánynak életrajzi adatai:
Audran, Edmond (1842-1901)
Benatzky, Ralph (1884-1957)
Chabrier, Emmanuel (1841-1894)
Christiné, André (1867-1941)
Hahn, Reynaldo (1874-1947)
Hervé (1825-1892)
Lecocq, Charles (1832-1918)
Lehar, Franz (1870-1948)
Lopez, Francis (1916-1995)
Messager, André (1853-1929)
Offenbach, Jacques (1819-1880)
Planquette, Robert (1848-1903)
Rosenthal, Manuel (1904- ?)
Strauss, Johann (1825-1899)
Varney, Louis (1844-1908)
Yvain, Maurice (1891-1965)
Operett, mint színpadi műfaj • 4992006-06-22 09:44:31
Lehár Vig özvegyét egyszer már hallottam, de a másik kettőt én sem. És sok a kuriózum egyébként is...
Tegnap megrendeltem a CD-ket.
Operett, mint színpadi műfaj • 5012006-06-22 10:33:25
Ezen kívül megrendeltem egy másik CD-t is, amelyen Leo Fall három operettjéből található válogatás:

Der fidele Bauer (A kedélyes paraszt), 1907

Die Dollarprinzessin (A Dollárhercegnő), 1907

Die Rose von Stambul (Sztambul rózsája, 1916

Ezek garantáltan német nyelvű felvételek.
Operett, mint színpadi műfaj • 5022006-06-23 18:26:06
Véget ért a szezon az Operettszínházban. Láttam vagy négy előadást (Marica grófnő, Dr.Bőregér/Denevér, Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, Lili bárónő, Bál a Savoyban). Megpróbálom megfogalmazni a tapasztalataiumat - úgy általában. A világért sem szeretném megbántani az általam annyira kedvelt műfajnak otthont adó "szentély"-t és az ott dolgozókat, ezért inkább nem nevesítek, nem személyeskedek.
Mit látok, látunk? Valahogy úgy alakult, hogy mindenki csak a maga sikerét hajhássza. Ha kijönnek a "nagyok", még meg sem szólaltak, vastaps. A fiatalabb generáció ugyanezt szeretné, s olykor az eszközökben sem válogatva rájátszanak egymásra, míg csak ki nem csikarják a tapsot. Bizony, láttam olyan előadást, ahol - ha kikapcsolta az ember a hallószerveit és csak a vizuális maradt - akkor az az érzése támadt, mintha a húszas évek némafilmjét nézné. Sajnos, sok az önmutogató, a bájolgó gesztus. S ezzel rombolják a közizlést. Siker persze van (a musicalek esetében - híradásaim szerint pláne!), de az effajta sikernek nem hiszem, hogy bárki is maradéktalanul örülhet.
Nem kell bizonygatnom, az operett mindezek dacára él. Oda kellene jobban figyelni az operettre, hiszen tömegekről van szó (naponta 1300 ember, egy évadban százezernél is több néző). Nem elfogadható az az álláspont, hogy ha egy stílus nem jó, akkor már nem is érdekel. Amikor más színházak panaszkodnak, az Operett akkor is táblás házakkal játszik.
Szeretem az operettet. Ezért annak örülnék, ha az Operettszínház a nevéhez méltóan egyre több klasszikus operettet mutatna be. Rangos szereposztásban minőségi produkciókat. Csak semmi spórolás! Tudom ez egy leányálom...
Operett, mint színpadi műfaj • 5032006-06-23 18:27:19
LÁm hat lett a négyből. De ez igaz.
Operett, mint színpadi műfaj • 5042006-06-23 18:57:31
Egy operettszínházi benfentes ismerősöm mesélte el a következő kis történetet, melynek Oszvald Gyula - nem rég elhunyt nagy művészünk - volt az alanya hajdanán... Az eset az ötvenes évek végén történt meg vele úgy, ahogy itt következik.
Oszvald Gyula éppen Suppé Boccacciójában játszott, mikor egyik kollégája megbetegedett. Átadta valakinek a saját szerepét és beugrott az övébe. A csábító Boccaccióból a felszarvazott férj bőrébe bújt be. Görbén járt, pocakot növesztett, malmozott a hasán, s tapsolt örömében, amikor ráismert a saját feleségére a szerelmeskedők között. Szóval a nevetséges ostobát adta, ahogy a szerep kívánta. A rendező éberen figyelte mozdulatait. S megköszönte előadás után a fegyelmezett munkát. Némelyik kollégája pedig csodálkozott. Nem értették, hogy vállalkozhatott ilyesmire egy jóképű, fess, mindig elegáns bonviván. Mondta volna, ő úgy tanulta, hogy típusokat kell alakítania, hiszen mindenki így tanulta?

Ezzel az idézett történettel csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy tapasztalatom szerint, ma ugyanezt látni: a művészek ahelyett, hogy céltudatosan formálnák a közönség ízlését - gyerekes dolog, de úgy van, ahogy mondom -, kezdenek félni a negatív figuráktól, mert azt hiszik, hogy a néző csak a jóember-szerepeknek tapsol. A kivételek megint csak nem az operetteknél találhatóak, hanem a musicaleknél...
Operett, mint színpadi műfaj • 5062006-06-24 08:10:38
Igaz, igaz... De ez az operett társulat nem ugyanaz az operett társulat. Egyik állami, a másik egy vállalkozás. S ez a vállalkozás úgy gondolja, hogy beértek eddigi fáradozásuk gyümölcsei, s már nagyobb fába is vághatják fejszéjüket. Fejlődniük kell... Az eredményt meglátjuk ma este.
Operett, mint színpadi műfaj • 5082006-06-24 10:37:21
Ellendrukker vagy?! Miért?
Operett, mint színpadi műfaj • 5092006-06-24 11:56:28
Szomorúan konstatálom, hogy a rádióban júliustól csökken az operettre fordított összműsoridő. Megszűnnek régi megszokott, kedvelt adások,igaz, más köntösben azért lesz operett továbbra is, de összességében kevesebb műsorpercet kap a műfaj.
Eddig szerdán 16 és 17 óra között volt hallható a Művészportrék a Dalszínház neveletlen gyermekei címmel, Ruitner Sándor szerkesztésében, ami kéthetente váltakozott a Schubert Ferenc szerkesztette - operettrészletekből összeállított - műsorral. Ez a jövő héttől sajnos megszűnik. Helyette - rövidebb időtartammal - Zenevilág címmel indul el a Petőfin egy új operett-sorozat,mely szintén szerdánként kerül adásba, de változik a kezdési idő: 19.20 és 20.00 óra között hallgathatjuk meg ezt az összeállítást. Ugyanakkor az új időpont számomra jobbnak tűnik, hiszen a délutáni adásokról általában lemaradtam a korai kezdés miatt.
Másik változás, ez sem örvendetes hír az operettrajongók számára: júliustól megszűnik a Petőfi Rádióban a vasárnap 16 órai kezdettel jelentkezett Zenepavilon: a Múzsák neveletlen gyermekei c. műsor. Úgy látom, nincs helyette más.

Továbbra is marad a Kossuthon az Operákból, daljátékokból és operettekből címmel minden kedd éjszaka 23.04 órától hallható összeállítás. Ugyancsak változatlan időpontban (19.40 és 20.00 óra közötti idősávban) jelentkezik a Kossuthon - vasárnaponként - a hasonló tematikájú zenei műsor.
Operett, mint színpadi műfaj • 5112006-06-25 00:59:51
Nem volt valami nagy vaszizdasz, igaz, de azért jól szórakoztunk, és szép kikapcsolódást nyújtott. A ma esti Varázsfuvola megerősített abban, nem kellenek nagy nevek ahhoz, hogy egy operaprodukcióból valami jól süljön ki. Egy átlagos, középszerű előadás is tud varázslatos lenni, nem kellenek hangfenoménok sem a teljes boldogsághoz. E nélkül is lehet Mozartnak és Varázsfuvolájához újabb híveket szerezni. Meg aztán egy szabadtéri produkcióra eleve más elvárásokkal megy el az ember,nagyjából lehet tudni, mire számíthat. Fischl Mónika Éj királynője megkapta a vastapsot. De nem panaszkodhatom a többiekre sem. Képességeik javát nyújtották, ami nem sok, de nem is kevés. Többségében fiatal művészek, akik még (be)érnek, akikre idővel akár felnézhetünk. Azt sem szabad elfelejteni, sok híres operaénekesünk volt és van, akik egykor az operettben, az operettnél és az operettel kezdték... A ma esti előadást látva, meg sem fordult a fejemben, hogy ezt meg azt a művészt az Operettből (kellene) ismernem. Várom részükről a folytatást.
Operett, mint színpadi műfaj • 5122006-06-25 22:33:48
Érdemes ide bemásolni a Kossuthon ma 19,40-kor elhangzott műsort. Sőt,aki teheti hallgassa meg a rádió honlapjáról ezt a


Régi magyar operettekből
Közreműködik: Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Kaposy Andor, Maleczky Oszkár, Mátray Ferenc, Oláh Emil, Raggambi Zoltán, Réti József, a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Szerkesztő: Schubert Ferenc 1. Konti József: Királyfogás - részlet (Lakos, Makkay, Göndöcs, Oláh, Réti, Raggambi, zkr.) 2. Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom ha jó a szerelem (Mátray, zkr.) 3. Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy, Kaposy, Mátray, kórus, zkr.) 4. Czobor Károly: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray, Maleczky, zkr.) 5. Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes, Kaposy, zkr.)
Operett, mint színpadi műfaj • 5132006-06-25 22:35:21
Nem fejeztem be a mondatot:

Sőt,aki teheti hallgassa meg a rádió honlapjáról ezt a műsort, vagy töltse le a hangtárból. Kuriózum a javából!
Operett, mint színpadi műfaj • 5182006-06-26 16:45:42
Biztosan Tudod, hogy az "eltűnt idők" legendás operetténekesnői közül néhányuk a pályájuk kezdetén Mozartokat is énekelt, így: Németh Marika és Zentay Anna. Őrzök egy archív fekete-fehér TV-felvételt - egy zenés portré lehetett -, amelyen Németh Marika Susannát énekel a Figaróból. Zentay Annával és másokkal a rádió felvette Farkas Ferenc vígoperáját, A bűvös szekrényt. Épp a múlt héten hallhattuk az Operákból, daljátékokból és operettekből c. kedd éjszakai összeállítást, melynek egyedüli "főszereplője" Zentay Anna volt,s tolmácsolásában egy részletet az operából: Zulejka áriája, Zulejka és a kádi kettőse (Km. Maleczky Oszkár).
Operett, mint színpadi műfaj • 5192006-06-26 16:48:52
Érdemes! Meg fogsz lepődni egyikük-másikuk - akár Huszka mércéjével mérhető - behízelgően dallamos, kedves - részleteivel.
Operett, mint színpadi műfaj • 5212006-06-26 22:29:18
Minden szavaddal egyetértek!
Operett, mint színpadi műfaj • 5222006-06-27 10:16:15
Lehoczky Zsuzsa jubileumi gálaestjére kerül sor júlis 1-jén, szombaton este nyolc órakor a Budapesti Operettszínházban.
A hetvenedik születésnapját ünneplő Jászai Mari- és Déryné- díjas énekesnő, érdemes és kiváló művész műsorának a címe: Leho, a csúcs!
Operett, mint színpadi műfaj • 5262006-06-28 00:35:04
Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a ma (szerda) este 20.03-kor a Petőfin kezdődő műsort: Dalszínház - Operasztárok - operettálarcban - Svéd Sándor
Írta és összeállította: Ruitner Sándor.

Az 57 perces összeállítás előtt pedig 19.20 órától Magyar művészek operettfelvételeiből c. adásban Huszka, Szirmai,Jacobi, Lehár, Millöcker,O. Straus, Fall operettjeiből énekel részeleteket: Ilosfalvy Róbert, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Pitti Katalin, László Margit Margit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Réti József.
És utolsó számként: Csajkovszkij-Klein daljátékából, A diadalmas asszonyból, a Románcot Házy Erzsébet énekli!
Operett, mint színpadi műfaj • 5272006-07-03 10:48:56
Lehooczky Zsuzsa a vele készült interjúban hitet tesz a műfaj mellett, azonban megfogalmazza a váltás szükségességét is. Nézete szerint a "régi"-módi operettek felújítása, megújulása a mai kor viszonyai között elkerülhetetlen folyamat, haladni kell a korszellemmel, ezt jelzi a musicalek egyre növekvő népszerűsége is - melyből magas kora ellenére ő sem akar kimaradni. Szerinte a fiatal rendezőknek általában gyorsabb az észjárásuk...

Visszaemlékezve pályája kezdeteire, Lehoczky Zsuzsa kicsit mindig kilógott a sorból. Ő igazából sohasem volt primadonna-alkat. Vele meg Galambos Erzsivel kezdett felhigulni a klasszikus operett-színjátszás az Operettszínházban. Hiába, új idúk, új szelek jöttek...
Sosem áll távol tőle a modernebb hangvétel- játák,
hangjának nyerseségét, harsányságát nem kedveltem. Mindenesetre jött egy új nemzedék, amely őt befogadta, elismerte és szerette. És tudott idejében kompromisszumokat kötni. Hívják, és játszik, kora ellenére még tele van vitalitással. Máig ez élteti, meg a kollégák és közönségének felé áradó, szűnni nem akaró rajongása. Én is köszöntöm a Kossuth-díjas Lehoczky Zsuzsát 70. születésnapja alkalmából, s kívánok neki további sikereket színházában, az "éltető" deszkákon. És még sok-sok függönyt...
Operett, mint színpadi műfaj • 5292006-07-04 11:48:43
Kedves Mónika!

Ez a népszerű szám Kálmán Imre A bajadér című operettjének egyik vidám kettőse. Több rádiófelvételen és hanglemezen is hallható. Az én kedvencem a Zentay Anna és Kishegyi Árpád közreműködésével készült duettjük, amely a Rádió Dalszínházában készült teljes operettnek a része. A hatvanas években Udvardy Tibor (bonviván) és Vámos Ágnes (primadonna)
főszereplésével készült el a zenei anyag a rádió stúdiójában. A szubrett és a táncoskomikus kettőse hatásosságában vetekszik a "nagyok" szerelmi kettősével.

Üdv.: Búbánat
Operett, mint színpadi műfaj • 5582006-08-01 14:47:34
Kedves tommystar!

Csak most jutottam el ide. Sajnos, a kérdezett videókról nem tudok semmit. Én is emlékszem ezekre az előadásokra, s valóban, annak idején mintha a TV is közvetítette volna a darabokat. Nekem a Banditák van meg és a Boccaccio, no meg a Csárdáskirálynő. A kérdezett VHS kazettákra nem emlékszem, hogy kiadták volna. Lehet, hogy úgy van, amint említetted: szerzői jogok problémakör áll útjában az (újra)kiadás előtt.

Egyébként hasonló a helyzet a Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételeinél is. Csak részleteket sugározhat a rádió belőlük, az egész darabot nem adhatják le. És CD-n sem jelentethetik meg ezeket, állítólag szerzői jogi megfontolások miatt. Nincs mit tenni: várni kell türelemmel tovább!

Üdv.
Operett, mint színpadi műfaj • 5592006-08-01 15:13:34
Szombat-vasárnap lehallgattam a kerek száz részletet - francia nyelven. Mondhatom, egyre jobban szeretem ezt a nyelvet! Ugyanakkor tényleg különös volt Strausst franciául hallgatni!
Az öt CD 90 %-a egyébként csak francia operettszerzők műveiből válogatott, Offenbach operettjeinek részletei két CD-t töltöttek ki. A kuriózumok között számomra nagyon sok komponista műveiből kaptam ízelítőt, de egyik sem veszi fel a versenyt Offenbachhal vagy Lecocq-kal. Ők az igazi klasszikusok, a többiek az árnyékukban vannak, de azért jó volt megismerni a zenéjüket. A műsorfüzet alapos részletezettséggel feltünteti mind a száz szám előadóit, énekeseit,megnevezeve a km. zenekarokat, énekkarokat, karmestereket Tartaslmazza a füzet, hogy az elhangzó darabból melyik szereplőjének dalát, duettjét halljuk, és melyik felvonásból, és annak mi a címe, a refrénje, és hogy melyik évben rögzítették az egyes részleteket; érdekes volt hallgatnom huszas - harmincas évekből is zenei anyagot. Digitalizálva olyan kiváló a zenei hangzás minőságe, mintha manapság készült volna a felvétel. Vagy az ötvenes-hatvanas évek népszerű komikusa, énekese,filmszínésze, Bourvil előadásában több eredeti chansont, couplet-t, tiroli-jódlizó hadaró dalocskákat ismerhettem meg a többi között. A francia operett jeles képviselői közé becsempészett "monarchiát" képviseló szerzők kompozíciói inkább csak színesítették a palettát. Ahogyan Friml örökzöldje a Rose Mary, vagy Benatzky Fogadó a Fehér Lóhoz c, tiroli környezetben jőtszódó zenés játékának részletei.
És még Lehár szerzemémyei magaslottak ki az összesből. Az ő művei számomra akár hottentottául is élvezhetőek - mindörökké!
Operett, mint színpadi műfaj • 5602006-08-01 15:15:30
Nem ismertem ezt a szép verset, jó, hogy ide feltetted!
Operett, mint színpadi műfaj • 5612006-08-01 15:21:30
Tavaly egy éven át hozattam be DVD-ket Angliából egy internetes honlap listájáról választva a darabok közül. A bankomon keresztül előre átutaltam a megállapodott összeget fontban, kb egy hónap alatt kaptam meg a DVD-t, eléggé silány képminőségben. Látszott, hogy többszörös másolatok. Azóta beszüntettem ezt a kapcsolatot. Az ár és a szolgáltatás nem állt egymással arányban. Becsületére legyen mondva, nem aprehendált, hogy faképnél hagytam...
Operett, mint színpadi műfaj • 5622006-08-01 15:26:41
DVD-n-a filmet Moffóval és Latinovitscsal, vagy az Operettszínház hatvanas évek elején TV által felvett előadását, mely nálunk videókazettán jelent meg?
Operett, mint színpadi műfaj • 5632006-08-01 15:31:02
Ez engem nagyon érdekelne. Talán felvetted? Ebben az esetben hálás lennék, ha részemre átmásolnád. A költségeket vállalom.
Operett, mint színpadi műfaj • 5642006-08-01 15:50:57
Olvashattuk, hallhattuk a szomorú hírt, hogy a Tenkes kapitány és a Szabó család Zenthe Ference vasárnap óta már az égi mezőkön ontja sziporkáit, amelyeket itt a földön annyira élveztünk tőle.
Nem állt távol tőle az operett. Emlékszem egy Vig özvegyre a Margitszigeten; Zeta Mirkót játszotta, énekelte utánozhatatlan eleganciával és humorral Bende Zsolt, Pitti Katalin és Leblanc Győző oldalán. Meg van Tv-ben az előadásról készült felvétel. Vagy a Leányvásárban is szerepelt, filmen, Bubik, Garas és Hüvösvölgyi partnereként. Az egyik legelső filmje, a Gábor diák, Huszka Gül babája alapján készült, igaz ebben a korai filmjében nem énekelt, a címszerepet alakította, a főhős bőrébe bújt, eljátszotta azt is, hogy énekel: csak tátogott, playbackben az énekhangot egy operaénekestől hallottuk.
Ezek a zenei vonatkozások jutnak hirtelen eszembe most a távozása által megérintve...
Operett, mint színpadi műfaj • 5692006-08-01 16:09:14
Ha lehallgattad, látod, miért nem gondoltál rám, egy egyszerű kazettás magnóra is felvehetted volna a műsort!

Egyszer megtettem ezt, amikor régen a Tv-ben ment egy zenés dokumentumfilm Pavarottiról, jobb híján csak a hangot vettem fel audió kazettára. Azóta is nagy becsben tartom.
Operett, mint színpadi műfaj • 5702006-08-01 16:10:25
Ezek szerint érdemes a Tescoba járni. Ott még soha nem vettem DVD-t.
Operett, mint színpadi műfaj • 5722006-08-01 16:12:12
A műsor és a hangulat biztosan remek lehetett. Talán jövőre én is elzarándokolok a magyar operett emem Mekkájába. Mindenesetre kíváncsian nézem meg felvételről a TV-ben.
Operett, mint színpadi műfaj • 5752006-08-01 16:24:08
Hát erre majd jövő ilyenkor visszatérünk. Bevallom, tömegben énekelni nem szeretek... se operettet, se mást. Engem a magyar nemzeti himnusz éneklése is feszélyez, amikor alkalmanként arra kerül a sor...
Operett, mint színpadi műfaj • 5782006-08-02 09:46:11
Anglia. Mythelmroyd, Manchestertől északnyugatra kb. 60 km-re található. Ott volt az egyik bázisunk, másodmagammal egy szimpatikus 85 éves öreg úr szép kertes családi házában voltunk elszállásolva. Lánya és veje látogatták, így velük is megismerkedtünk, amatőr énekesek, zenészek, sokat segítettek nekünk a fuvarozásban ide-oda. Kocsijukkal mentünk át a már említett Howartba is a Bronte-villába. A nappaliban volt egy pianino, amire azonnal felfigyeltem. Az első napi ismerkedés során, a beszélgetésünk elkalandozott az operett világa felé, melyet én hoztam elő. Amikor a házigazdánk lánya megtudta tőlem, hogy egyik kedvenc operett szerzőm az angol Sullivan, azonnal levette a polcról a Mikádónak egy patinás ének-zongora kivonatát, leült a zongorához és elkezdte sorba játszani a népszerű számokat, én azonnal ott termettem mellette. Kottából angol nyelven énekeltem a tenor vagy éppen a szoprán és a basszus szólamokat. Jó kis happening volt! Őszintén meglepődött rajta, hogy mennyire szeretem ezt a műfajt, és örült, hogy partnere lehettem; hozzáteszem, a férjével nyilván remekül megértik egymást a közös zongorázásuk révén is. Néha együtt is énekeltünk, miközben ő ügyesen és technikásan játszott, közben elvállaltam a kottalapozó szerepet is…

Épp tegnap adtam fel neki utó ajándékként egy hagyatékból származó Sydney Jones Gésák c. operettjének ének-zongora kivonatát, melyben az angol mellett a német dalszövegek is benne vannak. Remélem, boldog meglepetést szerzek ezzel nekik.
Operett, mint színpadi műfaj • 5792006-08-02 09:57:40
Ez "a" belépő. Nincs belőle kettő. Nincs másik. Amire gondolsz, az egy nagyon szép dal, valóban ritkán sugározza a rádió. Én azt jól ismerem, hiszen a Rádió Dalszínháza komplett felvétele hajdanán gyakran megszólalt a rádióban (Sándor Judit, Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád - vezényel: Sebestyén András).
Egyébként megértem, hogy csalódott vagy...
Operett, mint színpadi műfaj • 5812006-08-02 11:33:25
Jól mondod. Amit beírtam, az a dal: "Nem uram, oly messze a szivárvány". A belépőt hallottuk tegnap este a rádióban, de ez a magyar szöveg nekem nincs meg. Igyekszem beszerezni. Nem tudom, milyen harmadik dal lehet még, mivel Angela a magyar felvételen összesen ezt a két szóló számot énekli, a többi vagy duett, vagy egyéb jelenet része. Az lehetséges, hogy akkor a német eredetiben van még egy dal, lehet, hogy nem is a Luxemburg grófjából való, más Lehár operettből tették bele a betétszámot - CD, DVD. Várjuk meg a CPO új DVD-jét, ha a német szövegből nem is, de a bizonyára jól ismert Lehár-dallamból megfogom állapítani, hogy esetleg melyik más művéből való a részlet. Ha nem lesz ismerős, akkor leszögezem, hogy ezt tz Angéla dalt nem ismerem, aminek az lesz az oka, hogy a Rádió Dalszínháza, mikor a "teljes" operettet magyar nyelven felvette, ezt a dalt valamilyen oknál fogva kihagyta. Le sem fordította. És az elmúlt években a Zeneműkiadó sem jelentette meg kottában, ének-zongora kivonatokban. Különben bizonyára ismerném, Te is...
Operett, mint színpadi műfaj • 5832006-08-02 11:50:02
Pár hete volt a Petőfi Rádióban egy beszélgetés Horváth Ádám rendezővel. (Zenevilág, Operettportré) Sok érdekességet mesélt Offenbach Szép Heléna c. operettje felvételének zenei rendezői munkájáról és a prózai részek megrendezésének körülményeiről. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Erdész Zsuzsa. Bródy Tamás volt a karmester. A hatvanas évek közepén készült el a rádió stúdiójában ez az operettfelvétel. Máig klasszikus és mérvadó produkció itthonról. Rendezett más operetteket, daljátékokat is a rádióban, más Offenbachot is, de pld. Suppét is. Aztán ott vannak a TV számára rendezett operettek sora is... Hogy az egyéb műfajban is tevékenykedő rendező más irányú munkásságát ne is említsem.
Operett, mint színpadi műfaj • 5842006-08-02 11:54:34
Ajánlom még figyelmedbe Sándor Judit önéletrajzi fogantatású könyvét, melyben érdekes fejezetkben számol be az opera, a dal és az oratórium mellett az operett felvételeiről, emlékeim szerint a Luxemburg grófja rádiós felvétel születésének körülményeiről is ír pár lényeges mondatot. A könyv most nincs nálam, de kapható, javaslom szerezd be és olvasd el. Egyébként is egy kitűnő olvasmány. Azért ne keseredj el!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 5872006-08-02 14:43:13
Július 19. szerda, 19.20 óra, Petőfi Rádió
Operett, mint színpadi műfaj • 5982006-08-03 10:57:17
Mostanában a francia mellett nagyon favorizálom az angol nyelvű, nemcsak angol operetteket. Lehártól az első ilyen A víg özvegy volt Beverly Sills-szel és Alan Titus-szal a főszerepekben, Julius Rudel volt a dirigens. De az angol operettek, elsősorban Gilbert and Sullivan közös műveit hallgatva egyre meghatározóbb szenvedéllyel vadászok az angol nyelvű operettek kottái és librettói után. A neten és a zenei antikváriumokban történt kalandozásaim során már több nemes "trófeát" begyűjtöttem. Sőt, vannak kuriózuaim svéd nyelvű dalszövegekből is!
Operett, mint színpadi műfaj • 5992006-08-03 11:06:55
Várom az ígért zenei részletet. Utána nyilatkozom. De majd csak este tudom meghallgatni.
Operett, mint színpadi műfaj • 6012006-08-03 11:19:09
Nekem csak a már említett Banditák és a Boccaccio és a Csárdáskirálynő vannak meg videókazettán, melyek a Fővárosi Operettszínházból a hatvanas években a TV által közvetített előadások felvételeit tartalmazzák. Semmmi más nincs. Saját felvételem meg azért nincs mert azokban az években nemhogy videóm, de még TV-s seem volt. És a későbbi években a TV nem igazán kényeztetett el bennünket élő színházi előadásokkal vagy régebbiek ismétlésével. A TV zenés színháza ugyanakkor a stúdióban felvett zenés darabok sokaságával rukkolt elő 1972-től, ami a '93-as Erkel Névtelen hősével, majd Mozart Cosi fan tutte-jával (Szinetár rendezése, Várbíró Judit szerkesztése) 1995-re kimúlt.

A TV-ből sok mindent felvettem, kivéve színházi közvetítéseket. Az operett műfajánál maradva rengeteg archív felvételem van, döntő részük stúdióban készült, vagy színházi, szabadtéri produkciók részletei. A kor legnagyobb énekes sztárjaival.
Operett, mint színpadi műfaj • 6022006-08-03 11:20:45
Várjál, még nem nyitottam meg a postafiókomat. Bocs.
Operett, mint színpadi műfaj • 6042006-08-03 11:26:20
Valószinúleg csatlakozom Hozzád!
Operett, mint színpadi műfaj • 6072006-08-03 11:48:01
Megtörtént, közvetlen válaszoltam Neked.
Operett, mint színpadi műfaj • 6082006-08-03 12:57:20
Lehet, hogy engednem kell az eddigi határozottságomból; a magyar szövegből s annak nyomán, mégis kezd derengeni bennem valami ismerős dallam, ami valóban benne lehet a Luxemburg grófjában; s akkor igazad van, hogy erre a számra vártál; amit tegnap előtt hallhattunk a rádióban – azt jól mondtam, Angela belépője volt az első felvonásból. Ugyanis a kórus közreműködéséről elfelejtkeztem, ami a második felvonás nyitó jelenetében hangzik el, ahogy írod is. De mindenképpen meg kell hallgatnom a zenét. De már kezdem sejteni, mi lehet ez a szám. Van egy harmadik Angela-ária, s ezt nem máshol kell keresnünk, hanem itt, ebben az operettben, amiről szintén van rádiós felvétel, s most jut eszembe, már elő kellett volna vennem réges-régen azt videokazettámat, amelyen rajta van a teljes mű – a Debreceni Csokonai Színház előadásában. Erről már korábban írtam is. Kovácsházi István és Sudár Gyönygyvér voltak a főszereplői. Hiába, az ember agya egy bizonyos kor után már kihagy… Holnap referálok mindenképpen.
Operett, mint színpadi műfaj • 6122006-08-03 13:15:51
Nincs kizárva, hogy szerét ejtem majd a következő szezonban. Az operett szerencsére "vidéken" még életképes! Budapest rossz irányba halad e téren: a csak a mjuzikelek és zenés játékok dömpingjével szemben szinte teljesen kiszorul a színházakból a klasszikus operett. Ahhoz, hogy az operettnek hódoljunk el kell hagynunk a fővárost. Mit meg nem él az ember! Annak idején, amikor minden második nap az Operettszínházba jártam (ahogyan felváltva az Operába is), nem gondoltam volna, hogy az Operettszínház vezetősége ennyire lemond a hagyományaiban oly' gazdag műfajról.
Operett, mint színpadi műfaj • 6132006-08-03 13:17:35
Persze, megteszem.
Operett, mint színpadi műfaj • 6172006-08-03 20:57:02
Elszomorító hírem van számodra.
Meghallgattam a dalt, ami valami csodás - Popp előadása egyébként is élményszerű -, sajnos ez a jelenete nincs benne az általam ismert Luxemburg grófja felvételeken. Így a Rádió Dalszínházéban sem. Az itthoni színpadokon látott produkciók sem tartalmazzák ezt az Angéla-áriát, pedig sokszor láttam ezt a Lehár-operett a hatvanas évektől kezdve itt Pesten és vidéken is. Megnéztem az említett debreceni TV-közvetítés felvételét, de abban az előadáson sem szerepel.
Ugyanakkor, meggyőződésem, hogy ez a részlet csak a Luxemburg grófjából való; a zenei anyag szövete, a tipikus zenei kifejező eszközök, a harmónia-és a dallamvilág, de az általad beírt német és magyar szöveg egyaránt ezt erősíti: beleillik a dramaturgiába és az ismert Lehár-és a Luxemburg grófja különben jól ismert zenei betétszámai közé; az operett keletkezési évében még ilyen tipusú zenéket írt Lehár, ez is arra enged következtetni, hogy mindenképpen ebből az operettből való.
Most csak egyet tehetünk, kivárjuk a CPO CD-jét, illetve a DVD-t. Mörbisch talán igazságot tesz...
Operett, mint színpadi műfaj • 6182006-08-03 21:08:50
Majd elfelejtettem, remek a fordításod! Ennél jobbat kitől várnánk? Fogalmam sincs, hogy a hazai változatokbból,az átültetés során egyöntetűen miért hagyták el a dramaturgok, a rendezők, de minedenekelőtt a librettót és a verseket magyarra fordítók ezt a nagyszabású jelenetet!
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Szabó Ildikó (cselló), Lajkó István (zongora)
BEETHOVEN: D-dúr szonáta, Op.102, No.2
PROKOFJEV: C-dúr szonáta, Op.119
SZABÓ CSABA: Szonatina "Looking Back" in C
FRANCK: A-dúr szonáta

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Gustav Rivinius, Rózsa Richárd, Kántor Balázs (gordonka),
Gulyás Márta (zongoráza)
BEETHOVEN: D-dúr szonáta, Op.102, No.2.
STRAVINSKY: Olasz szvit
BACH: Goldberg-variációk - részletek (Kántor Balázs átirata)
HAYDN: Divertimento három gordonkára
POPPER: Requiem három gordonkára és zongorára

19:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Susan Goldenberg (hegedű), William Goldenberg (zongora)
BARTÓK: Magyar népdalok
FRANK BRIDGE: Gondoliera
SAMUEL BARBER: Canzone
HUBAY JENŐ: 2 magyar költemény
OSCAR PETERSON: Jazz Etudes
DVORÁK: F-dúr hegedűszonáta

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Kolozsvári Magyar Opera
SELMECZI GYÖRGY: Bizánc

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

JANÁCEK: Jenůfa

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Farkas Ferenc (kürt)
Tóth László (trombita), Sztán Attila (harsona)
Solti Kamarazenekar
Vezényel: Kocsis Zoltán
"Farkas Ferenc diplomakoncertje"
MOZART: Esz-dúr Kürtverseny (K.447)
VOLKER DAVID KIRCHNER: Lamento d’Orfeo
POULENC: szonáta kürtre, trombitára és harsonára 2.-3. tétel
R. STRAUSS: II, Esz-dúr Kürtverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Julia Doyle, Marianne Kielland, Megyesi Zoltán, Peter Harvey (ének)
Orfeo Zenekar, Purcell Kórus
Vez.: Vashegyi György
LINLEY: Ode on the Spirits of Shakespeare
MOZART: c-moll mise (K.427)

20:00 : Budapest
Bálna

Várdai István (cselló), Julien Quentin (zongora)
SCHUMANN: Fantáziadarabok, Op.73
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára
DUTILLEUX: Három versszak Sacher nevére
BRAHMS: F-dúr szonáta csellóra és zongorára, Op.99

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

A Westminster-katedrális Kórusa
Peter Stevens (orgona)
Vez.: Martin Baker
BYRD: Ötszólamú mise - Kyrie, Gloria, Agnus Dei
BASSANO: Dic Nobis Maria
J.S. BACH: G-dúr fúga, BWV 541
VILLIERS STANFORD: Magnificat kettős kórusra
HOLST: Nunc Dimittis
WIDOR: 2. szimfónia - Final
VAUGHAN WILLIAMS: g-moll mise - Gloria, Agnus Dei
HOWELLS: Salve Regina
ELGAR: Give unto the Lord
19:00 : Szeged
SZTE Konzervatórium, Fricsay-terem

Elizabeth Pitcairn (hegedű), Szokody Anikó (zongora)
VITALI: Chaconne
BEETHOVEN: Violin "Kreutzer" Sonata, Op.48, No.9
SARA CARINA GRAEF: Blue Vishuddha
MASSENET: Thais Meditation
DINICU-HEIFETZ: Hora Staccato
HAROLD ARLEN - ARTIE KANE: Somewhere over the Rainbow
KREISLER: Preludium and Allegro

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Kemenes András (zongora), Szefcsik Zsolt (hegedű), Gálfi Csaba (brácsa), Kertész György (cselló)
WEBER: C-dúr szonáta, Op.10, No.6
MENDELSSOHN: h-moll zongoranégyes, Op.3
WAGNER: Mesterdalnok nyitány
R. STRAUSS: Rózsalovag - keringősorozat
WAGNER: Albumblatt für Frau Betty Schott
VERDI: Szemelvények - Traviata, Álarcosbál, Falstaff
PONCHIELLI: Órák tánca - Gioconda

19:30 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Vámosi Katalin (szoprán)
Szegedi Szimfonikus Zenekar
vez.: Kovács János
WEBER: A bűvös vadász – nyitány
R. STRAUSS: Négy utolsó ének
BEETHOVEN: VI. „Pastorale” szimfónia, Op.68

19:30 : Debrecen
Bartók terem

Balog József (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
vez.: Kovács László
SUPPÉ: Könnyűlovasság-nyitány
LISZT: II. (A-dúr) zongoraverseny S.125
GOLDMARK: Sakuntala-nyitány Op.13
SMETANA: Moldva
A mai nap
született:
1814 • Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző († 1851)
elhunyt:
1991 • Willi Boskovsky, karmester (sz. 1909)