vissza a cimoldalra
2015-03-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (52195)
Milyen zenét hallgatsz most? (23970)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2743)
Társművészetek (969)
Momus társalgó (5675)
Kedvenc előadók (2707)
Kedvenc művek (107)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1957)
Kedvenc felvételek (137)

Olvasói levelek (10640)
A csapos közbeszól (93)

Erkel Színház (5396)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (945)
Kimernya? (2013)
Szkrjabin (97)
Berlioz újratemetése (89)
Balett-, és Táncművészet (4181)
A díjakról általában (905)
Kolonits Klára (302)
Pantheon (1454)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (737)
Gaetano Donizetti (844)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1856)
Gioacchino Rossini (898)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2038)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (241)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (92)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (17376 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 4662006-06-02 09:03:55
Kottám nincs belőle, de videón meg van az Operettszínház előadása Kalocsay Zsuzsával a címszerepben. És a románc rádiófelvételről, Tv-ből is (Házy, Sass). Majd megpróbálom az énekelt szöveget - ha érthető - leírni: "Óh, Venus mondd..."
Operett, mint színpadi műfaj • 4692006-06-02 16:04:35
Pompás, erről van szó!
A Rádióból régi komplett operettfelvétel megrendelés reménytelen ügy, valóban. Én is próbálkoztam velük, de ugyanúgy jártam, mint Te. Szerencsére, amikor még előfordult a rádióban teljes mű vagy keresztmetszet közvetítése, akkor néhányat felvettem kazettára, így most féltve őrzött kincseim közé tartoznak. pl. Schubert-Berté: Három a kislány. De a legtöbbjéről "nem gondoskodtam az idején". Sajnos. Így maradnak a szerkesztők ízlésvilágát tükröző -rendszerint ismétlődó - ugyanazok a részletek hétről-hétre. Csak azt nem értem, kinek-minek őrzik hét pecsétes titokként, lakattal, amikor közszolgálatinak nevezik magukat...
Operett, mint színpadi műfaj • 4702006-06-02 16:06:11
Szerintem magyarul vagy eredeti francia nyelven hamarabb hozzájutsz, mint német változatához.
Operett, mint színpadi műfaj • 4732006-06-03 16:01:41
Nem láttam, de jó hogy felhívtad rá a figyelmem, mert holnap megismétli a TV. Egyébként úgy tudom, ez nem operettfilm, hanem a történetnek egy kaland-játékfilm változata.
Mellesleg az 1879-ben komponált Sullivan- operettnek, a Pirates of Penzance-nek van magyar változata, amely A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja címmel vált idehaza ismertté. A Rádió dalszínháza a hetvenes évek közepén készítette el az operett magyar nyelvű stúdiófelvételét. A magyarra átültetést - fordítást - Fischer Sándor végezte el. A rádiófelvételen közreműködik Gregor József, B. Nagy János, Kalmár Magda, Barlay Zsuzsa, Melis György, vamnint a MR. Énekkara és Szimf. Zenekara.
Ha tehetem, a film ismétlését megnézem.
Operett, mint színpadi műfaj • 4752006-06-05 10:36:46
Sikerült felvennem, tényleg pompás - hamisítatlan - Gilbert und Sullivan operettfilm. A zenei anyag még az áthangszerelés ellenére is rém szórakoztató és fülbemászó! Nagyszerűek a színészek és a színes látványvilág. Jól megcsinált film. Ismételt köszönetem, hogy felhívtad rá a figyelmem. Az egyik jelenetben a kalózok és a rendőrök kergetőzése közben beesnek a kis település színházába, ahol éppen egy Gilbert und Sullivan operett, a H.M.S. Pinafore (magyarul a "Fruska" címmel dolgozták át az operettet a rádióban) darabot próbálják - tehát a filmoperettben egy másik Sullivan-operett idézet bukkan fel - szellemes ötlet a forgatókönyv íróktól.
Ez a film 1983-ban jészült tbk. között Kevin Kline és Angela Lansbury főszereplésével. Az 1982-es Greenberg-változatot nem ismerem, kérlek,mesélj róla!
Operett, mint színpadi műfaj • 4762006-06-07 11:29:50
Megtaláltam a videó kazettámon Sass Sylvia előadásában:

Offenbach: Szép Heléna

Heléna románca

A szép Heléna, így neveznek,
Vagy Nidon lánya, a hamis.
És azt mondják, rám súlyt helyeztek,
Hű Thézeusz és mások is.
Én nem vagyok könnyelmű léha,
Csak ellenállni oly nehéz,
A bajkeverő Vénusz léha.
Csalogatón, szemembe néz
Csalogatón, szemembe néz

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.


A földi nőknek egy a vágyuk:
Megóvni férjük hírnevét
De néha meglepetve látjuk,
Hogy mást határozott az ég.
Egy példáról anyám beszámolt,
Hogy egykor hattyú szállt reá,
És e hattyú jó atyám volt.
Tudhatta ő, mi vár reá
Tudhatta ő, mi vár reá

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.


Óh, jaj, mily nagy csapás a szépség,
De hogy kerüljük ezt mi el?
Csak ültök itt, a férfi népség,
S az Éggel is csatázni kell.
Ha én egy szem is ellenállnék,
Csak halott maradhatok én,
Az istenekkel szembeszállnék.
Tudhatjuk jól, hogy nincs remény
Tudhatjuk jól, hogy nincs remény

Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre csúszik a csúszik az erényes láb.
Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád,
Ha félre kúszik a kúszik az erényes láb.
Operett, mint színpadi műfaj • 4792006-06-08 09:20:47
Tudomásom szerint e románcon kívül Helénának más önálló áriája, dala nincs a partitúrában; a többi mind kettős, együttes, jelenet,finálék - amelyben énekelnie kell.
Operett, mint színpadi műfaj • 4812006-06-08 19:17:14
Több videó ill. DVD felvétel van belőle, francia nyelven.
Operett, mint színpadi műfaj • 4832006-06-12 15:10:21
Kevés szó esik az osztrák Franz von Suppéról (1819-1895), pedig meghatározó és megkerülhetetlen személy, ha a klasszikus operettről beszélünk. Tegnap du. a Petőfin Zubin Mehta vezényelt három Suppé- nyitányt. Érdekes, hogy legtöbb operettjéből mára csak a nyitányok maradtak fenn (váltak igazán népszerűvé és ismertté) – leszámítva a Boccacciót, a Pajkos diákokat és a Szép Galatheát, amelyek teljes felvételekről is megszólalnak, és a zenés színházakban is alkalmanként felbukkannak. Inkább múlt időben kellett volna fogalmaznom; nálunk hosszú idők óta nem játsszák ezeket a darabokat. Tavaly nyáron felcsillant a remény. A Boccacciót Alföldi Róbert rendezésében bemutatták volna Szegeden, a Szabadtérin, az Operettszínház és a Szabadtéri Játékok közös produkciójában, de aztán anyagi okok miatt meghiúsult az ügy. Kaptuk helyette az elcsépelt Csárdáskirálynőt.
Keveset tudunk viszont a Banditákról (Offenbach után Suppé is írt ilyen címmel operettet), a Fatinitzáról, a Költő és parasztról, a Reggel, délben és este Bécsbenről, a Donna Juanitáról, a Könnyű lovasságról vagy a Pique-Dame-ról stb. Csak a nyitányai életképesek? Suppé Gounod és Offenbach kortársa volt Erdekesség: Offenbach és Suppé egyazon évben, 1819-ben született! Szerintem id. J. Strauss életművére - különösen operettjeire – igen nagy hatást gyakorolt (de Millöckerre és Zellerre is); az ő inspirációja nélkül nem biztos, hogy megszülettek volna J. Strauss örökbecsű alkotásai. A belga származású, dalmát születésű (Split, régen Spoleto), Bécsben letelepedett zeneszerzőt éppúgy az osztrák operett megteremtőjének tartjuk, miként a német származású Offenbach a francia-operett atyjának tekinthető. Amúgy Suppé életműve még az Offenbachénál is gazdagabb, úgy háromszáz-négyszáz színpadi művet írt: van köztük operett, daljáték, bohózat, zenés játék, balett, egyéb alkotás. De más műfajban is letette a névjegyét. Például Requiemje vetekszik a legnagyobbakéval… Bevallom, nem könnyű elképzelni egy operett komponistát gyászmise szerzőjének. Suppé ebben is úttörő volt! Nyitányai pedig az operettjei mellett - hangfelvételek révén - köztünk élnek - hála a rádiónak, amely intézmény e tekintetben átérzi közszolgálati felelősségét. Örülök annak is, hogy a Naxos és a Marco Polo cégek már több tucat Suppé- nyitányt vettek fel lemezre, melyek kereskedelmi forgalomban kaphatók.
Operett, mint színpadi műfaj • 4842006-06-12 15:17:12
Elírás: nem id. hanem ifj. J. Strauss
Operett, mint színpadi műfaj • 4852006-06-13 23:49:39
Könyvajánlat

Gerő András-Hargitai Dorottya-Gajdó Tamás
A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
3490 Ft

A Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése óta egyenlő önmagával: operett.
Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is.
Elviselte a besorolásokat is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák–magyarnak született, s aztán magyar lett. Azt is, hogy a polgári középosztályhoz kössék, pedig valójában szinte azonnal folklorizálódott. Senki szeretetét nem utasította vissza, de azt is tudomásul vette, hogy ne szeressék.
Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is.
Pedig valójában egyik se.
Ha már valahogy be kellene sorolni, akkor leginkább valami olyasmi, ami talán fából vaskarikának, fogalmi önellentmondásnak tűnik, de a szerző(k), a történet és a közeg hármasságában mégiscsak értelmet kap.
A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum.
Más szóval: monarchikum.

A könyvhétre megjelent díszes kiadványban megtalálható a magyar nyelvű teljes szövegkönyv. Olvashatjuk a darab megzenésített verseit és a szinopszis különböző változatait. Olvashatunk a korról, Kálmánról és a pályatársakról.Feltárul a Csárdáskirálynő "születésének" sok - sok érdekessége és az egyes - napjainkig tartó - bemutatók kulisszatitkai. A könyv egyben képeskönyv. Korabeli archív és későbbi fekete-fehér meg színes felvételekről régi legendás énekesek, színészek és mai üdvöskék tekintenek ránk, de az illusztrációk között felfedezhetünk számos fotót, melyek konkrét bemutatók jeleneteiből válogat. Az egyes színpadképek "árulkodnak" az adott előadásról: rendezés, díszlet, jelmez. Továbbá, sok-sok népszerű énekes-szereplőről olvashatunk az albumban. Mert ez nemcsak képeskönyv, hanem egyben díszes,tartalmas album,amely az operett-optikán át közel hozza és elénk tárja az adott kor ízlésvilágát,divatját,a múltat,a jelent;széles kavalkádját nyújtja, és varázslatosan ábrázolja mindazt, ami egy szóban és egy szóval így fejezhető ki: Csárdáskirálynő.
Operett, mint színpadi műfaj • 4872006-06-16 00:01:16
Kivárom, míg bekerül az antikváriumba...
Operett, mint színpadi műfaj • 4882006-06-21 11:13:07
LE MEILLEUR DE L'OPÉRETTE címmel egy 5 CD-ből álló érdekes kiadvány jelent meg a lemezpiacon. A lemezeken 100 operett-sláger, számos, kevéssé ismert, ritkán vagy egyáltalán nem játszott és hallott operettnek a részletei csendülnek fel - elsősorban francia szerzők műveiből:

Offenbach, Christiné, Messager,
Planquette, Audran, Lecocq,
Varney, Hahn, Ganne, Yvain,
Cuvillier, Delannoy, Dumas,
Youmans, Lopez

Továbbá a német nyelvterületről: Friml, Benatzky, J. Strauss II, O. Strauss. S természetesen Lehár sem maradhat ki ebből a válogatásból.

Nagyon csábító ez az EMI-kiadványsorozat, amely mindössze 5.465 Ft-ért a mienké lehet!
Operett, mint színpadi műfaj • 4902006-06-21 13:47:30
61. Chanson Gitane, operetta Jalousie
Composé par Maurice Yvain

Dirigé par Marcel Carivan
62. La Reine Joyeuse, operetta Oh! la troublante volupté
Composé par Charles Cuvillier
Avec Mathe Altery
63. Les chasseurs d'images, operetta J'ai un beau chapeau
Composé par Roger Dumas
64. La Maréchale Sans-Gêne, operetta Le jour où je dirai: je l'aime
Composé par Pierre-Petit
Avec Fanely Revoil
Dirigé par Richard Blareau
65. La Poule noire, operetta Aïe, aïe, aïe...Pourquoi faut-il que je respire encore
Composé par Manuel Rosenthal
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Jean Giraudeau
Dirigé par Richard Blareau
66. La Poule noire, operetta Les hommes sont tous des goujats
Composé par Manuel Rosenthal
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Denise Duval
Dirigé par Richard Blareau
67. Le Moulin Sans-Souci, operetta Touchez pas à la continière
Composé par Georges van Parys
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra
Dirigé par Paul Bonneau
68. Le Moulin Sans-Souci, operetta Tous les hommes sont les mêmes
Composé par Georges van Parys
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra Avec Janine Micheau
Dirigé par Paul Bonneau
69. Le Port du soleil, operetta La Chanson du soleil
Composé par Marc Cab

Dirigé par Georges Sellers
70. Visa pour l'amour, operetta Le genre américain
Composé par Francis Lopez
Avec Luis Mariano
71. Visa pour l'amour, operetta Cha-cha des égoutiers
Composé par Francis Lopez
Avec Luis Mariano
Operett, mint színpadi műfaj • 4912006-06-21 13:48:23
51. Phi-Phi, operetta Blanches rondeurs aux contours délicieux
Composé par Henri Christine
Dirigé par Marcel Carivan
52. Dédé, operetta Dans la vie faut pas s'en faire
Composé par Henri Christine
Avec Maurice Chevalier
53. La Route fleurie, operetta C'est la vie de bohème
Composé par Francis Lopez
Avec Georges Guetary
54. La Route fleurie, operetta Les Haricots
Composé par Francis Lopez
55. La Route fleurie, operetta Madgascar
Composé par Francis Lopez
56. Méditerranée, operetta Méditerranée
Composé par Francis Lopez
Avec Tino Rossi
57. La Belle de Cadix, operetta La Belle de Cadix
Composé par Francis Lopez
58. Le Chanteur de Mexico, operetta Mexico
Composé par Francis Lopez
59. Chanson Gitane, operetta Tant que le printemps
Composé par Maurice Yvain
Dirigé par Marcel Carivan
60. Chanson Gitane, operetta Choeur des gitans
Composé par Maurice Yvain
Dirigé par Marcel Carivan
Operett, mint színpadi műfaj • 4922006-06-21 13:48:59
41. La Grande-Duchesse de Gérolstein, operetta in 3 acts Dites-lui qu'on l'a remarqué
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire
Dirigé par Jean-Pierre Marty
42. La belle Hélène, operetta in 3 acts Au mont Ida
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Charles Burles
Dirigé par Jean-Pierre Marty
43. La belle Hélène, operetta in 3 acts On me nomme Hélène la blonde
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jessye Norman
Dirigé par Michel Plasson
44. La Périchole, operetta in 2 acts Sans en souffler mot à personne
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Gabriel Bacquier
Dirigé par Michel Plasson
45. La Périchole, operetta in 2 acts Le conquérant dit à la jeune indienne
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Teresa Berganza, Jose Carreras
Dirigé par Michel Plasson
46. La Périchole, operetta in 2 acts Ah! quil diner je viens de faire
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Suzanne Lafaye
Dirigé par Igor Markevitch
47. La Périchole, operetta in 2 acts Mon Dieu! que les hommes sont bêtes!
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Teresa Berganza
Dirigé par Michel Plasson
48. Les Saltimbanques, operetta C'est l'amour
Composé par Louis Ganne
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Dominique Tirmont, Eliane Liblin
Dirigé par Jean-Pierre Marty
49. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta Il est un p'tit peu chlass
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire
50. Phi-Phi, operetta Je connais tout'les historiettes
Composé par Henri Christine
Dirigé par Marcel Carivan
Operett, mint színpadi műfaj • 4932006-06-21 13:49:34
Dirigé par Jean Doussard
31. Les Mousquetaires au couvent, operetta Je suis l'abbé Bridaine
Composé par Louis Varney
Interprété par Orchestre Symphonique de la R.T.B.F. Avec Jules Bastin
32. Les Mousquetaires au couvent, operetta Pour faire un brave mousquetaire
Composé par Louis Varney
Interprété par Orchestre Symphonique de la R.T.B.F. Avec Michel Trempont
33. Ciboulette, operetta in 3 acts Moi, j'm'appelle Ciboulette
Composé par Reynaldo Hahn
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Geori Boue
Dirigé par Marcel Carivan
34. Ciboulette, operetta in 3 acts Nous avons fait un beau voyage
Composé par Reynaldo Hahn
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Jose Van Dam, Mady Mesple
Dirigé par Cyril Diederich
35. Orphée aux enfers, operetta in 2 acts Pour séduire Alcmène la fière
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Michele Command, Jane Berbie
Dirigé par Michel Plasson
36. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts J'ai de l'or
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit
Dirigé par Michel Plasson
37. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts Je suis veuve d'un colonel
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit, Mady Mesple, Regine Crespin
Dirigé par Michel Plasson
38. La vie parisienne, operetta in 5 acts, revised to 4 acts C'est ici l'endroit redouté des mères
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Toulouse Orchestra Avec Jean-Christophe Benoit, Mady Mesple, Regine Crespin
Dirigé par Michel Plasson
39. Pomme d'api, operetta in 1 act Va donc, va donc chercher le gril
Composé par Jacques Offenbach
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Leonard Pezzino, Jean-Philippe Lafont, Mady Mesple
Dirigé par Manuel Rosenthal
40. La Grande-Duchesse de Gérolstein, operetta in 3 acts Ah! que j'aime les militaires
Composé par Jacques Offenbach
Avec Jane Rhodes
Dirigé par Roberto Benzi
Operett, mint színpadi műfaj • 4942006-06-21 13:50:08
21. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta Je vous emmènerai sur mon joli bateau
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
22. Im weissen Rössl (The White Horse Inn), operetta On a l'béguin
Composé par Ralph [Rudolph Josef Frantisek] Benatzky
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Pierre Germain
23. Phi-Phi, operetta C'est une gamine charmante
Composé par Henri Christine

Dirigé par Marcel Carivan
24. Véronique, operetta De ci, de là
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Liliane Berton
Dirigé par Yvon Leenart
25. Véronique, operetta Poussez, poussez l'escarpolette
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Mady Mesple
Dirigé par Jean-Claude Hartemann
26. Monsieur Beaucaire, operetta La rose rouge
Composé par Andre Messager
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
27. Les Cloches de Corneville, operetta Digue, digue, don
Composé par Robert Planquette
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Janine Micheau
Dirigé par Franck Pourcel
28. Les Cloches de Corneville, operetta J'ai fait trois fois le tour du monde
Composé par Robert Planquette
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair
Dirigé par Jean Doussard
29. La Mascotte, operetta J'aim' bien mes dindons
Composé par Edmond Audran
Avec Michael Dens
30. La Fille de Madame Angot, operetta Jadis, les rois
Composé par Charles (Alexander) Lecocq
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Mady Mesple
Operett, mint színpadi műfaj • 4952006-06-21 13:50:45
11. Paganini, operetta in 3 acts J'ai toujours cru qu'un baiser
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
Dirigé par Franck Pourcel
12. Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), operetta in 3 acts (revision of "Die gelbe Jacke") Prendre le thé à deux
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Bernadette Antoine
Dirigé par Yvon Leenart
13. Dein ist mein ganzes Herz, for voice & piano (or orchestra) (from "Das Land des Lächelns")
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
14. Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), operetta in 3 acts (revision of "Die gelbe Jacke") Mon amour et ton amour
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Bernard Sinclair
Dirigé par Yvon Leenart
15. Die Csárdásfürstin (The Gypsy Princess), operetta Il est une femme au monde
Composé par Imre (Emmerich) Kalman
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Michael Dens, Liliane Berton
Dirigé par Yvon Leenart
16. Les Trois Valses, operetta Je t'aime quand même
Composé par Oscar Straus
Avec Yvonne Printemps
Dirigé par Marcel Carivan
17. Les Trois Valses, operetta Je ne suis pas ce que l'on pense
Composé par Oscar Straus
Interprété par Cologne Concert Association Orchestra Avec Mathe Altery
Dirigé par Franck Pourcel
18. Rose Marie, operetta Oh! ma Rose-Marie
Composé par Rudolf Friml
Dirigé par Paul Bonneau
19. Rose Marie, operetta Chant indien
Composé par Rudolf Friml
Avec Lina Dachary
Dirigé par Paul Bonneau
20. No, No, Nanette, musical Thépour deux
Composé par Vincent Youmans
Avec Liliane Berton
Dirigé par Paul Bonneau
Operett, mint színpadi műfaj • 4962006-06-21 13:51:15
A 100-ból íme, 71:

1. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) Pour un marquis
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Liliane Berton
Dirigé par Franck Pourcel
2. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) O lointain séjour
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Jacqueline Brumaire
Dirigé par Franck Pourcel
3. Die Fledermaus (The Bat), operetta (RV 503) Chauve-souris, chauve-souris
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Remy Corazza, Jacqueline Brumaire, Liliane Berton, Jean-Christophe Benoit, Michel Roux, Jacques Pruvost
Dirigé par Franck Pourcel
4. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Une fée a passé
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair, Christiane Stutzmann
Dirigé par Jean Doussard
5. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Tout est soleil, tout est printemps
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Mady Mesple
Dirigé par Jean Doussard
6. Wiener Blut (Vienna Blood), operetta (arr. & edited by A. Müller) Beau Danube bleu
Composé par Johann II Strauss
Interprété par Orchestre du Theatre National de L'opera-Comique Avec Bernard Sinclair, Christiane Stutzmann, Mady Mesple
Dirigé par Jean Doussard
7. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Pardonne-moi, chère patrie
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens
Dirigé par Yvon Leenart
8. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Là-bas dans nos rudes vallées
Composé par Franz Lehar
Interprété par Monte Carlo Philharmonic Orchestra Avec Michael Dens, Mady Mesple
Dirigé par Pierre Dervaux
9. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Viens dans ce joli pavillon
Composé par Franz Lehar
Interprété par Orchestre de la Societe des Concerts du Conservatoire Avec Michael Dens, Suzanne Lafaye, Andre Mallabrera
Dirigé par Yvon Leenart
10. Die lustige Witwe (The Merry Widow), operetta Heure exquise
Composé par Franz Lehar
Interprété par Lamoureux Concert Association Orchestra Avec Jacques Jansen, Denise Duval
Operett, mint színpadi műfaj • 4972006-06-21 13:51:38
Az előbbi szerzők közül néhánynak életrajzi adatai:
Audran, Edmond (1842-1901)
Benatzky, Ralph (1884-1957)
Chabrier, Emmanuel (1841-1894)
Christiné, André (1867-1941)
Hahn, Reynaldo (1874-1947)
Hervé (1825-1892)
Lecocq, Charles (1832-1918)
Lehar, Franz (1870-1948)
Lopez, Francis (1916-1995)
Messager, André (1853-1929)
Offenbach, Jacques (1819-1880)
Planquette, Robert (1848-1903)
Rosenthal, Manuel (1904- ?)
Strauss, Johann (1825-1899)
Varney, Louis (1844-1908)
Yvain, Maurice (1891-1965)
Operett, mint színpadi műfaj • 4992006-06-22 09:44:31
Lehár Vig özvegyét egyszer már hallottam, de a másik kettőt én sem. És sok a kuriózum egyébként is...
Tegnap megrendeltem a CD-ket.
Operett, mint színpadi műfaj • 5012006-06-22 10:33:25
Ezen kívül megrendeltem egy másik CD-t is, amelyen Leo Fall három operettjéből található válogatás:

Der fidele Bauer (A kedélyes paraszt), 1907

Die Dollarprinzessin (A Dollárhercegnő), 1907

Die Rose von Stambul (Sztambul rózsája, 1916

Ezek garantáltan német nyelvű felvételek.
Operett, mint színpadi műfaj • 5022006-06-23 18:26:06
Véget ért a szezon az Operettszínházban. Láttam vagy négy előadást (Marica grófnő, Dr.Bőregér/Denevér, Csárdáskirálynő, Mágnás Miska, Lili bárónő, Bál a Savoyban). Megpróbálom megfogalmazni a tapasztalataiumat - úgy általában. A világért sem szeretném megbántani az általam annyira kedvelt műfajnak otthont adó "szentély"-t és az ott dolgozókat, ezért inkább nem nevesítek, nem személyeskedek.
Mit látok, látunk? Valahogy úgy alakult, hogy mindenki csak a maga sikerét hajhássza. Ha kijönnek a "nagyok", még meg sem szólaltak, vastaps. A fiatalabb generáció ugyanezt szeretné, s olykor az eszközökben sem válogatva rájátszanak egymásra, míg csak ki nem csikarják a tapsot. Bizony, láttam olyan előadást, ahol - ha kikapcsolta az ember a hallószerveit és csak a vizuális maradt - akkor az az érzése támadt, mintha a húszas évek némafilmjét nézné. Sajnos, sok az önmutogató, a bájolgó gesztus. S ezzel rombolják a közizlést. Siker persze van (a musicalek esetében - híradásaim szerint pláne!), de az effajta sikernek nem hiszem, hogy bárki is maradéktalanul örülhet.
Nem kell bizonygatnom, az operett mindezek dacára él. Oda kellene jobban figyelni az operettre, hiszen tömegekről van szó (naponta 1300 ember, egy évadban százezernél is több néző). Nem elfogadható az az álláspont, hogy ha egy stílus nem jó, akkor már nem is érdekel. Amikor más színházak panaszkodnak, az Operett akkor is táblás házakkal játszik.
Szeretem az operettet. Ezért annak örülnék, ha az Operettszínház a nevéhez méltóan egyre több klasszikus operettet mutatna be. Rangos szereposztásban minőségi produkciókat. Csak semmi spórolás! Tudom ez egy leányálom...
Operett, mint színpadi műfaj • 5032006-06-23 18:27:19
LÁm hat lett a négyből. De ez igaz.
Operett, mint színpadi műfaj • 5042006-06-23 18:57:31
Egy operettszínházi benfentes ismerősöm mesélte el a következő kis történetet, melynek Oszvald Gyula - nem rég elhunyt nagy művészünk - volt az alanya hajdanán... Az eset az ötvenes évek végén történt meg vele úgy, ahogy itt következik.
Oszvald Gyula éppen Suppé Boccacciójában játszott, mikor egyik kollégája megbetegedett. Átadta valakinek a saját szerepét és beugrott az övébe. A csábító Boccaccióból a felszarvazott férj bőrébe bújt be. Görbén járt, pocakot növesztett, malmozott a hasán, s tapsolt örömében, amikor ráismert a saját feleségére a szerelmeskedők között. Szóval a nevetséges ostobát adta, ahogy a szerep kívánta. A rendező éberen figyelte mozdulatait. S megköszönte előadás után a fegyelmezett munkát. Némelyik kollégája pedig csodálkozott. Nem értették, hogy vállalkozhatott ilyesmire egy jóképű, fess, mindig elegáns bonviván. Mondta volna, ő úgy tanulta, hogy típusokat kell alakítania, hiszen mindenki így tanulta?

Ezzel az idézett történettel csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy tapasztalatom szerint, ma ugyanezt látni: a művészek ahelyett, hogy céltudatosan formálnák a közönség ízlését - gyerekes dolog, de úgy van, ahogy mondom -, kezdenek félni a negatív figuráktól, mert azt hiszik, hogy a néző csak a jóember-szerepeknek tapsol. A kivételek megint csak nem az operetteknél találhatóak, hanem a musicaleknél...
Operett, mint színpadi műfaj • 5062006-06-24 08:10:38
Igaz, igaz... De ez az operett társulat nem ugyanaz az operett társulat. Egyik állami, a másik egy vállalkozás. S ez a vállalkozás úgy gondolja, hogy beértek eddigi fáradozásuk gyümölcsei, s már nagyobb fába is vághatják fejszéjüket. Fejlődniük kell... Az eredményt meglátjuk ma este.
Operett, mint színpadi műfaj • 5082006-06-24 10:37:21
Ellendrukker vagy?! Miért?
Operett, mint színpadi műfaj • 5092006-06-24 11:56:28
Szomorúan konstatálom, hogy a rádióban júliustól csökken az operettre fordított összműsoridő. Megszűnnek régi megszokott, kedvelt adások,igaz, más köntösben azért lesz operett továbbra is, de összességében kevesebb műsorpercet kap a műfaj.
Eddig szerdán 16 és 17 óra között volt hallható a Művészportrék a Dalszínház neveletlen gyermekei címmel, Ruitner Sándor szerkesztésében, ami kéthetente váltakozott a Schubert Ferenc szerkesztette - operettrészletekből összeállított - műsorral. Ez a jövő héttől sajnos megszűnik. Helyette - rövidebb időtartammal - Zenevilág címmel indul el a Petőfin egy új operett-sorozat,mely szintén szerdánként kerül adásba, de változik a kezdési idő: 19.20 és 20.00 óra között hallgathatjuk meg ezt az összeállítást. Ugyanakkor az új időpont számomra jobbnak tűnik, hiszen a délutáni adásokról általában lemaradtam a korai kezdés miatt.
Másik változás, ez sem örvendetes hír az operettrajongók számára: júliustól megszűnik a Petőfi Rádióban a vasárnap 16 órai kezdettel jelentkezett Zenepavilon: a Múzsák neveletlen gyermekei c. műsor. Úgy látom, nincs helyette más.

Továbbra is marad a Kossuthon az Operákból, daljátékokból és operettekből címmel minden kedd éjszaka 23.04 órától hallható összeállítás. Ugyancsak változatlan időpontban (19.40 és 20.00 óra közötti idősávban) jelentkezik a Kossuthon - vasárnaponként - a hasonló tematikájú zenei műsor.
Operett, mint színpadi műfaj • 5112006-06-25 00:59:51
Nem volt valami nagy vaszizdasz, igaz, de azért jól szórakoztunk, és szép kikapcsolódást nyújtott. A ma esti Varázsfuvola megerősített abban, nem kellenek nagy nevek ahhoz, hogy egy operaprodukcióból valami jól süljön ki. Egy átlagos, középszerű előadás is tud varázslatos lenni, nem kellenek hangfenoménok sem a teljes boldogsághoz. E nélkül is lehet Mozartnak és Varázsfuvolájához újabb híveket szerezni. Meg aztán egy szabadtéri produkcióra eleve más elvárásokkal megy el az ember,nagyjából lehet tudni, mire számíthat. Fischl Mónika Éj királynője megkapta a vastapsot. De nem panaszkodhatom a többiekre sem. Képességeik javát nyújtották, ami nem sok, de nem is kevés. Többségében fiatal művészek, akik még (be)érnek, akikre idővel akár felnézhetünk. Azt sem szabad elfelejteni, sok híres operaénekesünk volt és van, akik egykor az operettben, az operettnél és az operettel kezdték... A ma esti előadást látva, meg sem fordult a fejemben, hogy ezt meg azt a művészt az Operettből (kellene) ismernem. Várom részükről a folytatást.
Operett, mint színpadi műfaj • 5122006-06-25 22:33:48
Érdemes ide bemásolni a Kossuthon ma 19,40-kor elhangzott műsort. Sőt,aki teheti hallgassa meg a rádió honlapjáról ezt a


Régi magyar operettekből
Közreműködik: Fáy Erzsébet, Gyenes Magda, Lakos Mária, Makkay Klára, Göndöcs József, Kaposy Andor, Maleczky Oszkár, Mátray Ferenc, Oláh Emil, Raggambi Zoltán, Réti József, a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil Szerkesztő: Schubert Ferenc 1. Konti József: Királyfogás - részlet (Lakos, Makkay, Göndöcs, Oláh, Réti, Raggambi, zkr.) 2. Bokor József: A kis alamuszi - Nincs nékem párom ha jó a szerelem (Mátray, zkr.) 3. Barna Izsó: Casanova - Karnevál-jelenet (Fáy, Kaposy, Mátray, kórus, zkr.) 4. Czobor Károly: Hajdúk hadnagya - Férfikettős (Mátray, Maleczky, zkr.) 5. Verő György: Virágcsata - Vidám induló (Gyenes, Kaposy, zkr.)
Operett, mint színpadi műfaj • 5132006-06-25 22:35:21
Nem fejeztem be a mondatot:

Sőt,aki teheti hallgassa meg a rádió honlapjáról ezt a műsort, vagy töltse le a hangtárból. Kuriózum a javából!
Operett, mint színpadi műfaj • 5182006-06-26 16:45:42
Biztosan Tudod, hogy az "eltűnt idők" legendás operetténekesnői közül néhányuk a pályájuk kezdetén Mozartokat is énekelt, így: Németh Marika és Zentay Anna. Őrzök egy archív fekete-fehér TV-felvételt - egy zenés portré lehetett -, amelyen Németh Marika Susannát énekel a Figaróból. Zentay Annával és másokkal a rádió felvette Farkas Ferenc vígoperáját, A bűvös szekrényt. Épp a múlt héten hallhattuk az Operákból, daljátékokból és operettekből c. kedd éjszakai összeállítást, melynek egyedüli "főszereplője" Zentay Anna volt,s tolmácsolásában egy részletet az operából: Zulejka áriája, Zulejka és a kádi kettőse (Km. Maleczky Oszkár).
Operett, mint színpadi műfaj • 5192006-06-26 16:48:52
Érdemes! Meg fogsz lepődni egyikük-másikuk - akár Huszka mércéjével mérhető - behízelgően dallamos, kedves - részleteivel.
Operett, mint színpadi műfaj • 5212006-06-26 22:29:18
Minden szavaddal egyetértek!
Operett, mint színpadi műfaj • 5222006-06-27 10:16:15
Lehoczky Zsuzsa jubileumi gálaestjére kerül sor júlis 1-jén, szombaton este nyolc órakor a Budapesti Operettszínházban.
A hetvenedik születésnapját ünneplő Jászai Mari- és Déryné- díjas énekesnő, érdemes és kiváló művész műsorának a címe: Leho, a csúcs!
Operett, mint színpadi műfaj • 5262006-06-28 00:35:04
Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a ma (szerda) este 20.03-kor a Petőfin kezdődő műsort: Dalszínház - Operasztárok - operettálarcban - Svéd Sándor
Írta és összeállította: Ruitner Sándor.

Az 57 perces összeállítás előtt pedig 19.20 órától Magyar művészek operettfelvételeiből c. adásban Huszka, Szirmai,Jacobi, Lehár, Millöcker,O. Straus, Fall operettjeiből énekel részeleteket: Ilosfalvy Róbert, Pászthy Júlia, Kelen Péter, Pitti Katalin, László Margit Margit, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Kalmár Magda, Réti József.
És utolsó számként: Csajkovszkij-Klein daljátékából, A diadalmas asszonyból, a Románcot Házy Erzsébet énekli!
Operett, mint színpadi műfaj • 5272006-07-03 10:48:56
Lehooczky Zsuzsa a vele készült interjúban hitet tesz a műfaj mellett, azonban megfogalmazza a váltás szükségességét is. Nézete szerint a "régi"-módi operettek felújítása, megújulása a mai kor viszonyai között elkerülhetetlen folyamat, haladni kell a korszellemmel, ezt jelzi a musicalek egyre növekvő népszerűsége is - melyből magas kora ellenére ő sem akar kimaradni. Szerinte a fiatal rendezőknek általában gyorsabb az észjárásuk...

Visszaemlékezve pályája kezdeteire, Lehoczky Zsuzsa kicsit mindig kilógott a sorból. Ő igazából sohasem volt primadonna-alkat. Vele meg Galambos Erzsivel kezdett felhigulni a klasszikus operett-színjátszás az Operettszínházban. Hiába, új idúk, új szelek jöttek...
Sosem áll távol tőle a modernebb hangvétel- játák,
hangjának nyerseségét, harsányságát nem kedveltem. Mindenesetre jött egy új nemzedék, amely őt befogadta, elismerte és szerette. És tudott idejében kompromisszumokat kötni. Hívják, és játszik, kora ellenére még tele van vitalitással. Máig ez élteti, meg a kollégák és közönségének felé áradó, szűnni nem akaró rajongása. Én is köszöntöm a Kossuth-díjas Lehoczky Zsuzsát 70. születésnapja alkalmából, s kívánok neki további sikereket színházában, az "éltető" deszkákon. És még sok-sok függönyt...
Operett, mint színpadi műfaj • 5292006-07-04 11:48:43
Kedves Mónika!

Ez a népszerű szám Kálmán Imre A bajadér című operettjének egyik vidám kettőse. Több rádiófelvételen és hanglemezen is hallható. Az én kedvencem a Zentay Anna és Kishegyi Árpád közreműködésével készült duettjük, amely a Rádió Dalszínházában készült teljes operettnek a része. A hatvanas években Udvardy Tibor (bonviván) és Vámos Ágnes (primadonna)
főszereplésével készült el a zenei anyag a rádió stúdiójában. A szubrett és a táncoskomikus kettőse hatásosságában vetekszik a "nagyok" szerelmi kettősével.

Üdv.: Búbánat
Operett, mint színpadi műfaj • 5582006-08-01 14:47:34
Kedves tommystar!

Csak most jutottam el ide. Sajnos, a kérdezett videókról nem tudok semmit. Én is emlékszem ezekre az előadásokra, s valóban, annak idején mintha a TV is közvetítette volna a darabokat. Nekem a Banditák van meg és a Boccaccio, no meg a Csárdáskirálynő. A kérdezett VHS kazettákra nem emlékszem, hogy kiadták volna. Lehet, hogy úgy van, amint említetted: szerzői jogok problémakör áll útjában az (újra)kiadás előtt.

Egyébként hasonló a helyzet a Rádió Dalszínháza teljes operettfelvételeinél is. Csak részleteket sugározhat a rádió belőlük, az egész darabot nem adhatják le. És CD-n sem jelentethetik meg ezeket, állítólag szerzői jogi megfontolások miatt. Nincs mit tenni: várni kell türelemmel tovább!

Üdv.
Operett, mint színpadi műfaj • 5592006-08-01 15:13:34
Szombat-vasárnap lehallgattam a kerek száz részletet - francia nyelven. Mondhatom, egyre jobban szeretem ezt a nyelvet! Ugyanakkor tényleg különös volt Strausst franciául hallgatni!
Az öt CD 90 %-a egyébként csak francia operettszerzők műveiből válogatott, Offenbach operettjeinek részletei két CD-t töltöttek ki. A kuriózumok között számomra nagyon sok komponista műveiből kaptam ízelítőt, de egyik sem veszi fel a versenyt Offenbachhal vagy Lecocq-kal. Ők az igazi klasszikusok, a többiek az árnyékukban vannak, de azért jó volt megismerni a zenéjüket. A műsorfüzet alapos részletezettséggel feltünteti mind a száz szám előadóit, énekeseit,megnevezeve a km. zenekarokat, énekkarokat, karmestereket Tartaslmazza a füzet, hogy az elhangzó darabból melyik szereplőjének dalát, duettjét halljuk, és melyik felvonásból, és annak mi a címe, a refrénje, és hogy melyik évben rögzítették az egyes részleteket; érdekes volt hallgatnom huszas - harmincas évekből is zenei anyagot. Digitalizálva olyan kiváló a zenei hangzás minőságe, mintha manapság készült volna a felvétel. Vagy az ötvenes-hatvanas évek népszerű komikusa, énekese,filmszínésze, Bourvil előadásában több eredeti chansont, couplet-t, tiroli-jódlizó hadaró dalocskákat ismerhettem meg a többi között. A francia operett jeles képviselői közé becsempészett "monarchiát" képviseló szerzők kompozíciói inkább csak színesítették a palettát. Ahogyan Friml örökzöldje a Rose Mary, vagy Benatzky Fogadó a Fehér Lóhoz c, tiroli környezetben jőtszódó zenés játékának részletei.
És még Lehár szerzemémyei magaslottak ki az összesből. Az ő művei számomra akár hottentottául is élvezhetőek - mindörökké!
Operett, mint színpadi műfaj • 5602006-08-01 15:15:30
Nem ismertem ezt a szép verset, jó, hogy ide feltetted!
Operett, mint színpadi műfaj • 5612006-08-01 15:21:30
Tavaly egy éven át hozattam be DVD-ket Angliából egy internetes honlap listájáról választva a darabok közül. A bankomon keresztül előre átutaltam a megállapodott összeget fontban, kb egy hónap alatt kaptam meg a DVD-t, eléggé silány képminőségben. Látszott, hogy többszörös másolatok. Azóta beszüntettem ezt a kapcsolatot. Az ár és a szolgáltatás nem állt egymással arányban. Becsületére legyen mondva, nem aprehendált, hogy faképnél hagytam...
Operett, mint színpadi műfaj • 5622006-08-01 15:26:41
DVD-n-a filmet Moffóval és Latinovitscsal, vagy az Operettszínház hatvanas évek elején TV által felvett előadását, mely nálunk videókazettán jelent meg?
Operett, mint színpadi műfaj • 5632006-08-01 15:31:02
Ez engem nagyon érdekelne. Talán felvetted? Ebben az esetben hálás lennék, ha részemre átmásolnád. A költségeket vállalom.
Operett, mint színpadi műfaj • 5642006-08-01 15:50:57
Olvashattuk, hallhattuk a szomorú hírt, hogy a Tenkes kapitány és a Szabó család Zenthe Ference vasárnap óta már az égi mezőkön ontja sziporkáit, amelyeket itt a földön annyira élveztünk tőle.
Nem állt távol tőle az operett. Emlékszem egy Vig özvegyre a Margitszigeten; Zeta Mirkót játszotta, énekelte utánozhatatlan eleganciával és humorral Bende Zsolt, Pitti Katalin és Leblanc Győző oldalán. Meg van Tv-ben az előadásról készült felvétel. Vagy a Leányvásárban is szerepelt, filmen, Bubik, Garas és Hüvösvölgyi partnereként. Az egyik legelső filmje, a Gábor diák, Huszka Gül babája alapján készült, igaz ebben a korai filmjében nem énekelt, a címszerepet alakította, a főhős bőrébe bújt, eljátszotta azt is, hogy énekel: csak tátogott, playbackben az énekhangot egy operaénekestől hallottuk.
Ezek a zenei vonatkozások jutnak hirtelen eszembe most a távozása által megérintve...
Operett, mint színpadi műfaj • 5692006-08-01 16:09:14
Ha lehallgattad, látod, miért nem gondoltál rám, egy egyszerű kazettás magnóra is felvehetted volna a műsort!

Egyszer megtettem ezt, amikor régen a Tv-ben ment egy zenés dokumentumfilm Pavarottiról, jobb híján csak a hangot vettem fel audió kazettára. Azóta is nagy becsben tartom.
Operett, mint színpadi műfaj • 5702006-08-01 16:10:25
Ezek szerint érdemes a Tescoba járni. Ott még soha nem vettem DVD-t.
Operett, mint színpadi műfaj • 5722006-08-01 16:12:12
A műsor és a hangulat biztosan remek lehetett. Talán jövőre én is elzarándokolok a magyar operett emem Mekkájába. Mindenesetre kíváncsian nézem meg felvételről a TV-ben.
Operett, mint színpadi műfaj • 5752006-08-01 16:24:08
Hát erre majd jövő ilyenkor visszatérünk. Bevallom, tömegben énekelni nem szeretek... se operettet, se mást. Engem a magyar nemzeti himnusz éneklése is feszélyez, amikor alkalmanként arra kerül a sor...
Operett, mint színpadi műfaj • 5782006-08-02 09:46:11
Anglia. Mythelmroyd, Manchestertől északnyugatra kb. 60 km-re található. Ott volt az egyik bázisunk, másodmagammal egy szimpatikus 85 éves öreg úr szép kertes családi házában voltunk elszállásolva. Lánya és veje látogatták, így velük is megismerkedtünk, amatőr énekesek, zenészek, sokat segítettek nekünk a fuvarozásban ide-oda. Kocsijukkal mentünk át a már említett Howartba is a Bronte-villába. A nappaliban volt egy pianino, amire azonnal felfigyeltem. Az első napi ismerkedés során, a beszélgetésünk elkalandozott az operett világa felé, melyet én hoztam elő. Amikor a házigazdánk lánya megtudta tőlem, hogy egyik kedvenc operett szerzőm az angol Sullivan, azonnal levette a polcról a Mikádónak egy patinás ének-zongora kivonatát, leült a zongorához és elkezdte sorba játszani a népszerű számokat, én azonnal ott termettem mellette. Kottából angol nyelven énekeltem a tenor vagy éppen a szoprán és a basszus szólamokat. Jó kis happening volt! Őszintén meglepődött rajta, hogy mennyire szeretem ezt a műfajt, és örült, hogy partnere lehettem; hozzáteszem, a férjével nyilván remekül megértik egymást a közös zongorázásuk révén is. Néha együtt is énekeltünk, miközben ő ügyesen és technikásan játszott, közben elvállaltam a kottalapozó szerepet is…

Épp tegnap adtam fel neki utó ajándékként egy hagyatékból származó Sydney Jones Gésák c. operettjének ének-zongora kivonatát, melyben az angol mellett a német dalszövegek is benne vannak. Remélem, boldog meglepetést szerzek ezzel nekik.
Operett, mint színpadi műfaj • 5792006-08-02 09:57:40
Ez "a" belépő. Nincs belőle kettő. Nincs másik. Amire gondolsz, az egy nagyon szép dal, valóban ritkán sugározza a rádió. Én azt jól ismerem, hiszen a Rádió Dalszínháza komplett felvétele hajdanán gyakran megszólalt a rádióban (Sándor Judit, Udvardy Tibor, Zentay Anna, Kishegyi Árpád - vezényel: Sebestyén András).
Egyébként megértem, hogy csalódott vagy...
Operett, mint színpadi műfaj • 5812006-08-02 11:33:25
Jól mondod. Amit beírtam, az a dal: "Nem uram, oly messze a szivárvány". A belépőt hallottuk tegnap este a rádióban, de ez a magyar szöveg nekem nincs meg. Igyekszem beszerezni. Nem tudom, milyen harmadik dal lehet még, mivel Angela a magyar felvételen összesen ezt a két szóló számot énekli, a többi vagy duett, vagy egyéb jelenet része. Az lehetséges, hogy akkor a német eredetiben van még egy dal, lehet, hogy nem is a Luxemburg grófjából való, más Lehár operettből tették bele a betétszámot - CD, DVD. Várjuk meg a CPO új DVD-jét, ha a német szövegből nem is, de a bizonyára jól ismert Lehár-dallamból megfogom állapítani, hogy esetleg melyik más művéből való a részlet. Ha nem lesz ismerős, akkor leszögezem, hogy ezt tz Angéla dalt nem ismerem, aminek az lesz az oka, hogy a Rádió Dalszínháza, mikor a "teljes" operettet magyar nyelven felvette, ezt a dalt valamilyen oknál fogva kihagyta. Le sem fordította. És az elmúlt években a Zeneműkiadó sem jelentette meg kottában, ének-zongora kivonatokban. Különben bizonyára ismerném, Te is...
Operett, mint színpadi műfaj • 5832006-08-02 11:50:02
Pár hete volt a Petőfi Rádióban egy beszélgetés Horváth Ádám rendezővel. (Zenevilág, Operettportré) Sok érdekességet mesélt Offenbach Szép Heléna c. operettje felvételének zenei rendezői munkájáról és a prózai részek megrendezésének körülményeiről. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Erdész Zsuzsa. Bródy Tamás volt a karmester. A hatvanas évek közepén készült el a rádió stúdiójában ez az operettfelvétel. Máig klasszikus és mérvadó produkció itthonról. Rendezett más operetteket, daljátékokat is a rádióban, más Offenbachot is, de pld. Suppét is. Aztán ott vannak a TV számára rendezett operettek sora is... Hogy az egyéb műfajban is tevékenykedő rendező más irányú munkásságát ne is említsem.
Operett, mint színpadi műfaj • 5842006-08-02 11:54:34
Ajánlom még figyelmedbe Sándor Judit önéletrajzi fogantatású könyvét, melyben érdekes fejezetkben számol be az opera, a dal és az oratórium mellett az operett felvételeiről, emlékeim szerint a Luxemburg grófja rádiós felvétel születésének körülményeiről is ír pár lényeges mondatot. A könyv most nincs nálam, de kapható, javaslom szerezd be és olvasd el. Egyébként is egy kitűnő olvasmány. Azért ne keseredj el!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 5872006-08-02 14:43:13
Július 19. szerda, 19.20 óra, Petőfi Rádió
Operett, mint színpadi műfaj • 5982006-08-03 10:57:17
Mostanában a francia mellett nagyon favorizálom az angol nyelvű, nemcsak angol operetteket. Lehártól az első ilyen A víg özvegy volt Beverly Sills-szel és Alan Titus-szal a főszerepekben, Julius Rudel volt a dirigens. De az angol operettek, elsősorban Gilbert and Sullivan közös műveit hallgatva egyre meghatározóbb szenvedéllyel vadászok az angol nyelvű operettek kottái és librettói után. A neten és a zenei antikváriumokban történt kalandozásaim során már több nemes "trófeát" begyűjtöttem. Sőt, vannak kuriózuaim svéd nyelvű dalszövegekből is!
Operett, mint színpadi műfaj • 5992006-08-03 11:06:55
Várom az ígért zenei részletet. Utána nyilatkozom. De majd csak este tudom meghallgatni.
Operett, mint színpadi műfaj • 6012006-08-03 11:19:09
Nekem csak a már említett Banditák és a Boccaccio és a Csárdáskirálynő vannak meg videókazettán, melyek a Fővárosi Operettszínházból a hatvanas években a TV által közvetített előadások felvételeit tartalmazzák. Semmmi más nincs. Saját felvételem meg azért nincs mert azokban az években nemhogy videóm, de még TV-s seem volt. És a későbbi években a TV nem igazán kényeztetett el bennünket élő színházi előadásokkal vagy régebbiek ismétlésével. A TV zenés színháza ugyanakkor a stúdióban felvett zenés darabok sokaságával rukkolt elő 1972-től, ami a '93-as Erkel Névtelen hősével, majd Mozart Cosi fan tutte-jával (Szinetár rendezése, Várbíró Judit szerkesztése) 1995-re kimúlt.

A TV-ből sok mindent felvettem, kivéve színházi közvetítéseket. Az operett műfajánál maradva rengeteg archív felvételem van, döntő részük stúdióban készült, vagy színházi, szabadtéri produkciók részletei. A kor legnagyobb énekes sztárjaival.
Operett, mint színpadi műfaj • 6022006-08-03 11:20:45
Várjál, még nem nyitottam meg a postafiókomat. Bocs.
Operett, mint színpadi műfaj • 6042006-08-03 11:26:20
Valószinúleg csatlakozom Hozzád!
Operett, mint színpadi műfaj • 6072006-08-03 11:48:01
Megtörtént, közvetlen válaszoltam Neked.
Operett, mint színpadi műfaj • 6082006-08-03 12:57:20
Lehet, hogy engednem kell az eddigi határozottságomból; a magyar szövegből s annak nyomán, mégis kezd derengeni bennem valami ismerős dallam, ami valóban benne lehet a Luxemburg grófjában; s akkor igazad van, hogy erre a számra vártál; amit tegnap előtt hallhattunk a rádióban – azt jól mondtam, Angela belépője volt az első felvonásból. Ugyanis a kórus közreműködéséről elfelejtkeztem, ami a második felvonás nyitó jelenetében hangzik el, ahogy írod is. De mindenképpen meg kell hallgatnom a zenét. De már kezdem sejteni, mi lehet ez a szám. Van egy harmadik Angela-ária, s ezt nem máshol kell keresnünk, hanem itt, ebben az operettben, amiről szintén van rádiós felvétel, s most jut eszembe, már elő kellett volna vennem réges-régen azt videokazettámat, amelyen rajta van a teljes mű – a Debreceni Csokonai Színház előadásában. Erről már korábban írtam is. Kovácsházi István és Sudár Gyönygyvér voltak a főszereplői. Hiába, az ember agya egy bizonyos kor után már kihagy… Holnap referálok mindenképpen.
Operett, mint színpadi műfaj • 6122006-08-03 13:15:51
Nincs kizárva, hogy szerét ejtem majd a következő szezonban. Az operett szerencsére "vidéken" még életképes! Budapest rossz irányba halad e téren: a csak a mjuzikelek és zenés játékok dömpingjével szemben szinte teljesen kiszorul a színházakból a klasszikus operett. Ahhoz, hogy az operettnek hódoljunk el kell hagynunk a fővárost. Mit meg nem él az ember! Annak idején, amikor minden második nap az Operettszínházba jártam (ahogyan felváltva az Operába is), nem gondoltam volna, hogy az Operettszínház vezetősége ennyire lemond a hagyományaiban oly' gazdag műfajról.
Operett, mint színpadi műfaj • 6132006-08-03 13:17:35
Persze, megteszem.
Operett, mint színpadi műfaj • 6172006-08-03 20:57:02
Elszomorító hírem van számodra.
Meghallgattam a dalt, ami valami csodás - Popp előadása egyébként is élményszerű -, sajnos ez a jelenete nincs benne az általam ismert Luxemburg grófja felvételeken. Így a Rádió Dalszínházéban sem. Az itthoni színpadokon látott produkciók sem tartalmazzák ezt az Angéla-áriát, pedig sokszor láttam ezt a Lehár-operett a hatvanas évektől kezdve itt Pesten és vidéken is. Megnéztem az említett debreceni TV-közvetítés felvételét, de abban az előadáson sem szerepel.
Ugyanakkor, meggyőződésem, hogy ez a részlet csak a Luxemburg grófjából való; a zenei anyag szövete, a tipikus zenei kifejező eszközök, a harmónia-és a dallamvilág, de az általad beírt német és magyar szöveg egyaránt ezt erősíti: beleillik a dramaturgiába és az ismert Lehár-és a Luxemburg grófja különben jól ismert zenei betétszámai közé; az operett keletkezési évében még ilyen tipusú zenéket írt Lehár, ez is arra enged következtetni, hogy mindenképpen ebből az operettből való.
Most csak egyet tehetünk, kivárjuk a CPO CD-jét, illetve a DVD-t. Mörbisch talán igazságot tesz...
Operett, mint színpadi műfaj • 6182006-08-03 21:08:50
Majd elfelejtettem, remek a fordításod! Ennél jobbat kitől várnánk? Fogalmam sincs, hogy a hazai változatokbból,az átültetés során egyöntetűen miért hagyták el a dramaturgok, a rendezők, de minedenekelőtt a librettót és a verseket magyarra fordítók ezt a nagyszabású jelenetet!
Operett, mint színpadi műfaj • 6242006-08-03 22:26:12
Remélem, holnap már a kezemben lesz!
Operett, mint színpadi műfaj • 6272006-08-03 22:29:10
Ezt is megrendeltem már. Talán már holnap ez is az enyém lesz?
Operett, mint színpadi műfaj • 6292006-08-03 22:39:35
A lépéskombinációimmal eddig mindig csehül álltam, különösen, ha valcert kellett járnom; egyébként törődj bele, mindig "Katót viszik táncba..."
Operett, mint színpadi műfaj • 6312006-08-03 22:43:45
Nem kell aggódnod, a "táncrendemben" az első helyen vagy felírva! Remélj velem együtt!
Operett, mint színpadi műfaj • 6332006-08-03 22:53:17
Amíg el nem felejtem: hétfőn pedig megyek a már hetekkel ezelőtt félretett - de az angliai utam miatt halasztódott - két CD-különlegesség átvételére:

Leo Fall: Der Fidele Bauer (A kedélyes paraszt és más darabok részletei), továbbá Jules Massenet: Le Jongleur de Notre-Dame (A Miasszonyunk bohóca)- teljes felvétel.
Operett, mint színpadi műfaj • 6352006-08-04 14:23:29
Köszönöm. Este otthon megpróbálom megnyitni. De addig is szívesen venném, ha elmondanád a felvételről a saját benyomásaidat - kissé bővebben.
És a pécsi Luxemburg grófjáról is szólhatnál pár szót - ha az elmúlt szezonban már láttad.
Nagyon megtisztelnél vele.
Operett, mint színpadi műfaj • 6372006-08-04 15:58:09
Köszi a beszémolót! Ez sokat jelent számomra abból a szempontból,hogy ezt a kedvenc Lehár-operettemet esetleg - kimozdulva megrögzött pesti lakhelyemről - Pécsett megnézzem. S ha azt mondod, még a debreceninél is jobban tetszett (ami nekem tényleg élmény volt), akkor nagyon erős a motiváció. Remélem, összehozható lesz a dolog decemberben vagy később.

Pécsiektől csak a Bánk bánt láttam elég régen, még Ilosfalvyval és Csavlek Etelkával, amit a TV egyébként felvételről közvetített. És volt a társulatnak pár éve egy vendégszereplése az Operettszínházban, már nem is tudom melyik operettel, talán a Lili bárónővel, amelyre nagy szeretettel emlékszem vissa!
Operett, mint színpadi műfaj • 6382006-08-04 15:58:27
Sokat emlegettem és még fogom is a Rádió Dalszínházának számtalan nagysikerű operett-és daljáték felvételét, melyek bent a rádió stúdiójában készültek több mint harminc éven át, az ötvenes évek elejétől kezdve..

Ruitner Sándor, aki 1950-ben került a rádióba s később egészen a hetvenes évek elejéig bábáskodott a Rádió Dalszínháza operett, daljáték, zenésjáték, sőt, az opera (mintegy 150-200 darab) felvételénél mint zenei rendező, majd vezető dramaturg (és aki nyugdíjasként, közel a nyolcvanhoz, még ma is hallható időnként a Petőfi adó egyes operettműsorainak narrátoraként), nem tudott ellenállni a "fiatal testvérke, a TV varázsának, Horváth Ádám rendező és Bánki László, az akkori Szórakoztató és Zenei osztály munkatársa és szerkesztője hívó szavának, és felcserélte a rádiós státusát a televizióséra. Visszaemlékezésében - amelyből az alább részleteket fogok idézni - , ezt az elhatározását azzal indokolta, hogy a Rádió Dalszínháza, ami általában évi tíz bemutatóval jelentkezett, az MTV térhódiítása idején a nézőktól már alig kapott visszhangot. Nagyon kevesen figyeltek fel a sokak által "vakok színházának csúfolt" rádiós bemutatókra, hiszen esténként - mindegy, hogy mivel -, de ott volt a látható kép. Tehát Ruitner Sándor gazdag tapasztalatokkal a tarsolyában belépett a TV székházába, hogy ott folytassa, ahol a rádióban abbahagyta, csak "képileg" gondolkozva, némileg másként látva hozzá a munkához.
Ő és csapata 1972-ben létrehozta a Zenés Tv Színházat. Szinetár Miklós volt akkor a televízió művészeti vezetője, akinek a zenés film a szíve egyik csücske volt. Beindult a sugárzás. Az első TV-operett-fecske, ami a stúdió égisze alatt készültt el, Huszkának a Bob hercege volt. Ruitner Sándor az említett szakmai önéletrajzféle dolgozatában roppant érdekesen meséli el azokat a rádiós és tévés időket, s különösen izgalmasan tárul az olvasó elé az ő előadásában ennek az operettnek az előkészítő fázisát megelőző temérdek dramaturgiai probléma, melyben sarkos véleménye melletti kiállása nélkül nem jött volna létre a Bob herceg ismert televíziós változata. Szóba kerül még a Csínom Palkó forgatősa is...

Ruitner Sándor így írja le a történetet:

" 1972-ben sikerült befejezni és műsorra tűzni Keleti Mártonnal a Bob herceget, ami azóta is az egyik legnagyobb siker… És nemcsak a televízióban, hiszen úgy készült, hogy a moziban is be lehessen mutatni.
Az ismerkedés Keleti Marcival nagyon emlékezetes számomra, mert az összetűzés és a kibékülés jegyében történt. Könnyű volt összeveszni vele, de könnyű volt kibékülni is. Szakmai tudása mindenképpen biztosíték volt arra, hogy rádió operettjeim után, vele könnyen kezdhetek az új műfajban gondolkodni. Ráadásul ő szerette maga mellett az új embereket. Közös munkánk úgy kezdődött, hogy behívtak az osztályvezetőhöz, aki kezembe nyomott egy forgatókönyvet, és azt mondta, ennek te leszel a dramaturgja. Ez volt a Bob herceg, a könyvet Békeffy István írta. Elolvastam, és egy kis dolgozatban azt is leírtam, miért nem tetszik. Ez mindössze egy kétoldalas írás volt, a címe: dramaturg-jelentés, s benne néhány elképzelés, vázlat. A leglényegesebb köztük, hogy egészen véletlenül odafigyeltem az angol királyi család akkori botrányárára, ami a királynő húga és az udvari fényképész házassága körül kavargott. Ahogy ez megoldódott, az pontosan a Bob herceg végére illett. Ezt követően a könyvet visszavittem, letettem az asztalra, s az írást - szóban - azzal egészítettem ki, hogy ha egy forgatókönyv már készen van, akkor nyilvánvalóan nincs szükség dramaturgra. Ezt így, ahogy van, nyugodtan leforgathatja bárki. Nekem ez abban a formában nem megy. A következő nap bejött Keleti és Békeffy Pista. Marci - a maga goromba modorában - kikérte magának, hogy egy ilyen taknyos egy 'dramaturg-jelentés'-nek nevezett irományban közölje: neki nem tetszik az ő könyve! Békeffy egészen addig a dologról nem tudott semmit, ott találkozott velem és ezzel a két oldallal is először. Pár perc türelmet kért, elolvasta, és - Marci legnagyobb megdöbbenésére - megkérdezte, hogy ráérek-e délután. Igen. Felmentem hozzá, és megbeszéltük az általam felvetett dolgokat és a további munkát. A régi felhasználásával ugyan, de mégis teljesen új forgatókönyv-változat született. És a végső poén - angol királyfiról lévén szó - az újkori botrányra hegyeződött ki, nem holmi sablon operettmegoldásra.
Megjezdődött a forgatás, de én tartottam a harminc lépés távolságot, le se mentem a Pasaréti műterembe. Megnyugtatott, hogy nem volt ott Békeffy Pista sem.
Azt hittem, az ügyet egyszer s mindenkorra lezártuk, amikor váratlan fordulat történt. Akkor még az Orgona utcában, a Rózsadomb alján laktunk, Keleti Marcihoz közel. A harmadik vagy negyedik napon értem jött egy kocsi, azzal az üzenettel, hogy menjek le, mert valami probléma van. Gondolkodás nélkül mentem, de kiderült, hogy a kérés Marci részéről csak a békülés szándékát szolgálta. Olyannyira, hogy a Bob herceg sikeres befejezése után kezembe nyomott egy forgatókönyvet, azzal a megjegyzéssel, tudja, ez korántsem alkalmas arra, hogy ennek alapján film készülhessen, de régóta szeretné megcsinálni a Csínom Palkót:: 'Tudom, te régóta barátságban vagy Farkas Ferenccel - mondta Marci. - Nézd meg, gondold át, mit lehetne csinálni, és ha van kedved hozzá, akkor üljünk le.' Epilógus: Rövid időn belül elkezdtünk dolgozni - ismét Békeffy pistával -, és az általunk készített új könyv alapján megvalósult a Csínom Palkó. Nem televízióra, hanem filmgyári produkcióban, mégis a közreműködésemmel. Sajnos, a munkát, Keleti Marci váratlan halála miatt, asszisztensének, Mészáros Gyulának kellett befejezni."

Ha majd újra megnézem videókazettáról a Bob herceget, ezentúl jobban ügyelni fogok az ismert Martos Ferenc librettó cselekménye és az operettfilm forgatókönyve közötti, nyilván jelentős eltérésekre, a dramaturgiai koncepcióban rejlő különbségekre. S mindarra, ami a fenti történet tanúsága szerint mögötte húzódik. Egyben kegyelettel emlékezve azokra a mesterekre, akik már nincsenek közöttünk.
Operett, mint színpadi műfaj • 6542006-08-06 15:28:55
Így van, két-három hetente kerül csak adásba. Jövő szerdán ismét lesz Operett és más címmel 19.20-tól, majd utána 20.03-tól kezdődik a Dalszínház- Oparasztárok - operettálarcvan sorozat keretében Ruitner Sándor műsora: UDVARDY TIBOR operettszereivel! Alig várom már!
Operett, mint színpadi műfaj • 6562006-08-06 21:36:14
Tegnap és ma három új Sullivan- szerzeményemet néztem meg két DVD lemezről, melyeket a FAVEO ABC (Ausztrália) kiadó hozott ki; remélem, a sorozat nem szakad meg (a Mikado is már kapható), s a szerzőnek még jópár operettjét láthatom DVD-n.

A The Gondolier A gondolások) előadást a Sydney Operaházban vették fel 1989-ben, a HMS Pinaforte (Itthon "Fruska" néven ismeretes a rádió felvételéről) és a Trial by Jury (Rádió és TV-felvételen nálunk Az esküdtszéki tárgyalás a címe) egy estén egymást követően került előadásra 2000-ben, Melbourne-ben, The Arts Centerben. Mindhárom operett színpadra állítása egészen frenetikus, a zenekar,a kórus elemében van, az énekesek mindegyike profi színész is egyben, kitűnő produkciót nyújtanak. Mindhárom operett mestermű! Egyszerűen nem tudok betelni velük, a zene, a tánc állandóan itt vibrál bennem, a lábam táncra perdül, a dallamok a fejemben zsonganak, dúsolkom és fütyörészem a slágereket. Ezt nem lehet elmondani, látni-hallani kell! Aki él és mozog, azonnal vegye meg a lemezeket!
Operett, mint színpadi műfaj • 6572006-08-06 21:37:13
Bocs: dúdolom
Operett, mint színpadi műfaj • 6582006-08-06 22:32:19
Az a víg özvegy mikor ment? És meg van Neked videón?
Operett, mint színpadi műfaj • 6602006-08-07 22:02:41
Hát ez bizony kár érte. Pedig reméltem, hogy a teljes mű megvan Neked, mert ebben az esetben megkértelek volna, hogy másold át nekem. Talán, felhívásod eredményre vezet! A teljes darab érdekelne, nagyon. És kik énekelnek benne, azt tudod?
Operett, mint színpadi műfaj • 6622006-08-07 22:33:32
Hát akkor ebből lehet következtetni, mert az 1995-ös premieren az Operettszínházban ugyanők énekelték a főszerepeket, amit a TV is felvett. Videón meg van. Danilót Harsányi Frigyes Rosillont Dániel Gábor énekelte. Ezek szerint az Operettszínház levitte a darabot vendégül Pécsre?!
Operett, mint színpadi műfaj • 6652006-08-07 22:38:10
Most nem tudom, miről beszélünk; előbb soroltad fel a szereposztást, ami megegyezik a pestiével...
Operett, mint színpadi műfaj • 6662006-08-07 22:41:34
666
Operett, mint színpadi műfaj • 6722006-08-07 23:05:12
"Kalocsai Zsuzsa, Oszvald Marika, Dénes Judit, Antal Imre." A szövegkörnyezet alapján úgy értettem, hogy a csonka pécsi előadás szereplőit soroltad fel! Ugyanis erre kérdeztem rá. Számomra nem volt egyértelmű a válaszod. Bemaria azonnal kapcsolt, hiába, a "fehérnépek" agya előbbre jár... Most már akkor minden világos. Legalábbis, remélem.
Operett, mint színpadi műfaj • 6732006-08-07 23:07:00
Gregorovics Tamás nevét most hallom először. Róla mit kell(ene) tudnom? Hol játszik, milyen szerepeket alakított?
Operett, mint színpadi műfaj • 6762006-08-07 23:31:54
Én eredetileg azt kérdeztem, hogy mikor ment az a pécsi produkció, később pedig azt, hogy kikkel; a videó felvétel kérdésem pedig szintén a pécsi előadásra vonatkozott. Most kaptam meg a harmadik kérdésemre a választ. Köszönöm.
Operett, mint színpadi műfaj • 6782006-08-07 23:41:14
Értem. Nevét megjegyzem, lehet, hogy a következő évadban a Luxemburg grófjában is játszik? Ugyanis tervezem, hogy amennyiben meg tudom szervezni, Pécsre látogatnék, az egyik előadásra. Persze, nem kötöm ki magamnak, hogy csak ezzel vagy csak azzal nézem meg. Aztán még bőséges idő van addig. PÉcs városáról amúgy sok szép emlék idéződik fel bennem, szeretetteljes emlékek törnek elő, ha rá gondolok; itt az ideje, hogy a Pécsi Nemzeti Színházba végre valahára elzarándokoljak: s mire, mint egy Lehárra?...
Operett, mint színpadi műfaj • 6792006-08-07 23:43:23
Na, ezt kellene valahogyan felhajkurászni - valaki bennfentes révén!
Operett, mint színpadi műfaj • 6812006-08-08 00:01:27
Szerintem ez jó ajánló levél. Hát majd visszatérek rá. Jó éjt!
Operett, mint színpadi műfaj • 6852006-08-08 19:01:10
A Csárdáskirálynő és a Bob herceg DVD-ket a Rózsavölgyiben legalább ezer Ft-tal többért láttam a napokban. Érdemes ezek szerint itt kedvünkre böngészni!
Operett, mint színpadi műfaj • 6872006-08-10 10:28:50
Tegnap este Udvardy Tibor volt a "főszereplője" az Operasztárok operett álarcban c. esti összeállításnak a Petőfi adón. Felváltva követték egymást a leghíresebb operaszerepek (Lenszkíj áriája az Anyeginből, Poldini Ede Farsangi lakodalmából Kálmán diák dala, Rimszkij-Korszakov Szadkójából a hindu-dal, Bajazzók zárójelenete: Udvardy partnerei Orosz Júlia, Réti József, Radnay György, Bende Zsolt, a Traviatából a bordal Udvardy és Orosz Júlia kettősében, Simon Albert vezényelt) és az operett részletek. Udvardy Tibor - tudjuk róla - már Lehárhoz fűződő személyes kapcsolata okán is, az operahősök megformálása mellett igazi operett-bonvivánként is tündökölt-ragyogott, mint azt a sok-sok vele készült rádiós operettfelvétel bizonyítja. Ruitner Sándor összekötő szövege a sorozat korábbi adásaihoz hasonlóan (legutóbb Gyurkovics Mária művészete állt a középpontban) ezúttal is jól, találóan fogalmazza meg azt, miben is áll Udvardy Tibor utánozhatatlan művészetének a lényege, hogyan tudta kamatoztatni ezt a talentumot a komoly és a könnyű múzsa oltárán, a szerepformálása - legyen az színpadon vagy a stúdió mikrofonja előtt - miért ragadja meg azonnal és önkéntelenül az átlagos hallgatót-nézőt, zenebarátot. A zenei illusztrációk operett részében - a Dalszínházban készült teljes felvételekből válogatva - Udvardy Tibor előadásában először a talán leghíresebb Lehár-operettből, A víg özvegyből csendültek fel részletek: Daniló híres belépője, majd Házy Erzsébettel közös varázslatos szerelmi kettősük: " Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress…". Ezt követte egy gyönyörű jelenetet Kacsóh Pongrácz Rákóczi c. daljátékából: a "Rákóczi megtérése…" , valamint még két Lehár-operett részlet következett: A Cárevicsből a Volga-dal (ennél szebben én még senkitől nem hallottam megszólaltatni ezt a sláger áriát, pedig igen sokan lemezre énekelték!) és az ugyancsak utolérhetetlen eleganciáról és stílusismeretről tanúskodó "Kicsikém, ne tétovázz…" kezdetű népszerű ária a Frasquitából. Udvardy Tibortól már nem először hallgattam meg ezeket a gyönyörűen megszólaltatott opera-és operett-részleteket, de lehetetlen megunni és betelni velük! Minden ismétlésükkor, újrahallgatásukkor az újdonság erejével hatnak, s ejtenek rabul és kerítenek hatalmukba. Udvardyt színpadi szerepeiben sajnos csak az aktív énekesi pálya vége felé, úgy a hatvanas évek közepétől élvezhettem, ám hangja még idősebb korában is a régi fényében pompázott. Alakítása, szerepformálása így is a bűvkörébe vont, egyéniségének kisugárzása, vonzása ellenállhatatlanul áttörte a színpad és a nézőtéren helyet foglalók közötti képletes korlátot. Mily szerencse, hogy a rádió és a lemezek - és még a TV-felvételek - révén, a közvetítésükkel, közel juthat hozzánk zengő orgánuma, felidéződik arca, alakja; amikor a sok-sok opera-és operettfigura bőrébe belebújva az ő bámulatosan szép érces, hősies - szomorú vagy éppen diadalittas érzéseket, érzelmeket kifejező - hangja megszólal a rádióban, TV-ben vagy lemezeken, szinte ámulatba kerülünk, hogy létezik ez? Számomra ő nem halt meg, a felvételei által - hála Istennek, gazdag a diszkográfia - ma is köztünk meg bennem él. Eszmény- és példakép. A sok kitűnő, kiváló magyar tenoristák közül fachjában számomra vitathatatlanul ő volt a legnagyobb!
Operett, mint színpadi műfaj • 6882006-08-11 15:34:31
„Végeztem” az EMI kiadásában megjelent Leo Fall-operett-lemezzel. Három operettjéből nyújt válogatást: Der Fidele Bauer (A kedélyes paraszt), Die Dollarprinzessin és Die rose von Stambul.

Tehát adott az operett világának hangulatát meghatározó három kellék, mely a CD-n egymásba fonódik: az Alpok folklórja, az Új Világ meghódításának jellegzetes romantikája és a Kelet koloritja. Mindegyikből kapunk egy kis ízelítőt, amiért Fallt, a komponistát kell elsősorban dicsérnem. A neves zeneszerzőnek, ki Lehárnak, Stolznak, Oscar Strausnak volt a kortársa, viszonylag kevés földi év adatott meg, de életének 53 évéből így is vagy két és fél évtized a komponálás jegyében zajlott, és több darabja vitathatatlan világsikert aratott. Most az EMI jóvoltából egy olyan Fall-válogatással találkozhatunk a lemezen, mely bemutatja a neves operettszerző életművének egy korai, egy középső és egy kései szerzeményét, mely daraboknak legszebb részletei kerültek fel a korongra. Tipikus, sablonokra felépített történetek megzenésítései ezek. Az első kezdeti, ígéretes kompozíciónak a története vidám, kedélyes, hangulatos alpesi tájakon játszódik. A második operett az amerikai századelő rideg, számító üzleti filozófiája és az Európából bevándorolt elszegényedett, de leleményes, arisztokra származású bevándorlók furfangja közti összecsapásra van kihegyezve. S végül ott van a titokzatos, bűvös, varázsos, csábos, mesebeli Kelet, a maga különleges koloritjával. Ezek a színek, hangulatok a zenében is kifejezésre jutnak, függetlenül attól, hogy a zeneszerző éppen keringőt, indulót vagy más, táncos léptékű zenéket komponált a három különböző történethez.

Az eredeti librettókat nem ismerem, magyarul is csak a Sztambul rózsa meséjét, ahogyan a zenei anyagokból is ez utóbbi volt csak ismert számomra. Pontosan ez a tény csábított arra, hogy megvegyem ezt a lemezt, amit nem bántam meg. Megismertem a műveket, és leszögezhetem a következőket: A kedélyes paraszt, ami csaknem Lehár Vig özvegyével egyidőben keletkezett, az operett fejlődésében semmi újat nem hozott (ellentétben Lehár remekével), szép tiroli, jódlizós zenék (ilyeneket írt tucat számra Robert Stolz, Ziehrer, Benatzky és mások), táncos ritmusú vidám kettősök, kórusok, indulók – mely zenék magán viselik még a komponista katona-karmester korszakának ismérveit. A Dollárhercegnő sztorijáról már tettem említést, természetesen a gazdag bankár papa elkényeztetett de azért öntudatos és magénak való eszes lánykája és a belehabarodott elszegényedett, de tettre kész angol nemes ifjú boldogsága a darab végére beteljesedik, az akadályokat görgető papák ellenkezése dacára a révbe jutnak. A zenéje egészen más az előző darabéhoz képest: itt dominálnak a keringők, egymást követik a komoly, érzelemdús áriák meg a vidám „csacsi”kettősök (amelyek mégsem hordozzák azt a fajta nemes melodikusságot, mint amit mondjuk Jacobi Leányvására zenei anyagában megfigyelhetünk - pedig mindkét operett közel egyidőben keletkezett és hasonló témát dolgozott fel.) A lemezen utolsóként szereplő alkotás a Sztambul rózsája történetét már jól ismertem, a zenéjét nem különben, hiszen a Rádió Dalszínháza annak idején (a hatvanas évek elején) a mű keresztmetszetét összekötő dialógusokkal, prózai betétekkel, magyar nyelven, a 6-os stúdióban felvette. Ebben olyan nagyszerű hazai énekesek működtek közre a főbb szerepekben, mint Ilosfalyv Róbert, László Margit, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád. A darab cselekménye szintén a két évszázad fordulóján játszódik. Ebben a librettóban a török hagyomány és a maradi gondolkodás ütközik az európai – svájci „civilizált” világban élő emberek kultúrájával (kissé A mosoly országának osztrák-magyar monarchikus világképe és a Kínai császárság mandarin hivatalnok- réteg közötti ellentétek kidomborítása mintájára). Mindez körítve egy török miniszter fiának, az inkognítóját féltve őrző titokzatos Ahmed beynek (ki nem más, mint egy svájci illetőségű költő) egy török pasa leánya, Kondja Gül iránt érzett viszonzatlan szerelemmel; persze aztán a történet folyamán a lány, aki titkon a sosem látott rajongott költőbe szerelemes, és csökönyösen nemet mond a papa által Ahmeddel forszírozott házasságnak, kideríti az igazságot, s miután s lepel lehullt, még egy kis bonyodalmat beleszőtt a librettóba a szerző: a bey-költő, miután kiderült róla az igazság, a lány unszolása ellenére még kéreti magát, míg aztán végre megadja magát és bekövetkezik a boldog happy and. Kétségtelen, a három Fall-operett közül ez a legérettebb mű, a zenében minden szépség, érzelem, feszültség benne van, amint egy nagyoperetthez illik. Ahmed románca az első felvonásból, Ahmed keringő dala a második felvonásból, Ahmed és Kondja két nagy szerelmi kettőse a második felvonásból, egy másik Ahmed-dal a harmadik felvonásból, de a mindhárom felvonásban található vidám-kettősök is mind-mind a tapasztalt mester nagy mesterségbeli tudását dicséri. Ebben az operettben már vannak fütyülhető, dúdolható slágerszámok is. És az a bizonyos keleties kolorit az operett zenéjében, hangulatában, atmoszférájában itt ugyanúgy jelentőséggel bír, mint a már említett Mosoly országa Lehár-dalműben. Kár, hogy ez a lemez vagy egy második CD nem tartalmaz további részleteket egyéb Fall- művekből, hiszen pl. a Spanyol csalogány vagy az Elvált asszony, de még inkább, az életmű csúcsának tekinthető Madam Pompadour, melyet a szerzője halála évében mutattak be először, már tényleg világra szóló sikert jelentett.

Összefoglalva, jó kis kiadvány ez a lemez. Hiánypótló. És a közreműködő énekesek a hatvanas évek elejéről jól ismert művészek, akik közül ki kell emelnem Fritz Wunderlichet, ki az első és a harmadik operett tenor főszerepét énekli ragyogóan. És örömmel fedeztem fel a magyar Barabás Sáry nevét a szereposztásban, aki szép szopránjával a Die Dollarprinzessin Alice szólamát abszolválta. Nem kevésbé kell méltatnom Melitta Muszelít, kit pedig Die rose von Stambul női főszerepében nyújtott emlékezetes hangi produkciót.
A hatvanas években elején rögzített stúdiófelvételeken a Symphonie-Orchester Graunke és a Bayerische Staatsorchester működött közre Carl Michalski és Hans Moltkau vezényletével.

EMI, 2002, 1 CD, 70:47 perc
Operett, mint színpadi műfaj • 6892006-08-13 12:04:42
_Egy kis nosztalgia 1983-ból, a Pesti Vígadóban adott operettgáláról, melyen ott voltam és melyet a TV felvett.

Sorozatcím: Bécsi vér 1. - Operett hangverseny a Pesti Vigadóból Rip.müsorvez.: Antal Imre
Tart.: Antal Imre műsorvezető köszönti a közönséget és a tévénézőket a Pesti Vigadó díszterméből, majd a bécsi operettekről, az operettszerzőkről beszél, aztán konferál. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester.
1. Carl Zeller: A madarász - Postás Milka dala /Ötvös Csilla/. 2. Carl Zeller: A madarász - Ádám dala /Horváth Bálint/. 3. Johann Strauss: Kék Duna keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Pitti Katalin/. 4. Oscar Strauss: Legénybúcsú - Mi kell, szívem... /Leblanc Győző/. 5. Karl Millöcker: Dubarry - Mindegy nekem... /Kukely Júlia/. Antal Imre Ralph Benatzky, Robert Stolz és Leo Fall operettszerzőkről és operettjeikről beszél. 6. Ralph Benatzky: Fehér Ló - Hans dala /Ötvös Csaba/. 7. Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben - Kettős /Pitti Katalin, Leblanc Győző/. 8. Leo Fall: Madame Pompadour - Pompadour belépője /Kukely Júlia/. Antal Imre bekonferálja a következő számokat. 9. Karl Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője /Igor Morozov oroszul/. 10. Lehár Ferenc: A mosoly országa - Liza belépője /Dominique Lebrun franciául/.

Bécsi vér 2.
Antal Imre műsorvezető elmondja, hogy a Pesti Vigadóban megtartott Bécsi vér című hangverseny második részében ifj. Johann Strauss operettjeiből hallhatunk részleteket. Közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar és Dénes István karmester. 1. A denevér - Rosalinda dala /Dominique Lebrun németül/. 2. Egy éj Velencében - Gondola-dal /Horváth Bálint/. 3. Bécsi vér keringő - ének Szabó Miklós szövegével /Ötvös Csilla/. Antal Imre bekonferálja A cigánybáró című operett öt részletét. 4. Toborzó /Ötvös Csaba/. 5. Saffi dala /Pitti Katalin/. 6. Barinkay belépője /Leblanc Győző/. 7. Zsupán dala /Igor Morozov oroszul/. 8. Ki esketett... /Kukely Júlia, Horváth Bálint/. Antal Imre konferál. 9. A denevér - a II. felvonás fináléja /Ötvös Csilla, Ötvös Csaba, Pitti Katalin, Leblanc Győző, Kukely Júlia, Horváth Bálint, Dominique Lebrun, Igor Morozov - a két vendégművész is magyarul énekel!/.

Jó lenne, ha a TV archívumából előszednék ezt a kétrészes koncertet és újból leadnák!
Operett, mint színpadi műfaj • 6902006-08-13 12:33:46
Erre is szívesen emlékszem vissza:

Szép a világ - Operetthangverseny Lehár Ferenc műveiből

Rip.-müsorvez.: Antal Imre

1. A Fővárosi Operettszínház Zenekara játszik, vezényel Gyulai Gaál Ferenc, közben filmbejátszás: Tánc egy teraszon. Antal Imre műsorvezető a Fővárosi Operettszínház színpadáról köszönti a nézőket, majd Lehár Ferenc zeneszerzőről, az operettről, Lehár operettjeinek helyszíneiről, sikereiről beszél.

2. Vágyom egy nő után... /Kovács József/ 3. Ne félj, ne félj, bolond szívem... /Kovács Zsuzsa, Farkas Bálint/, közben filmbejátszás: K. Zs. és F. B. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, a tánchoz belibben Lehoczky Zsuzsa és Németh Sándor. 4. Olykor csodálkozom... /Tiboldi Mária/ 5. Bamba, bamba gyászvitéz... /Zsadon Andrea, Miller Lajos/, közben filmbejátszás: Zs. A. és M. L. jelmezben egy szalonban folytatja a dalt. 6. A zenekar játszik, közben filmbejátszás: Tánc egy parkban. 7. Az Orfeum tanyán... /Miller Lajos/, közben filmbejátszás: M. L. jelmezben folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 8. Ha megversz is, imádlak én... /Felföldi Anikó/, közben filmbejátszás: F. A. jelmezben szabadtéren folytatja a dalt, míg a tánckar lejt körülötte. 9. Ó lányka, te lányka, imádlak én... /Nagy János/ 10. Vilja, ó Vilja... /Kalmár Magda/, közben filmbejátszás: K. M. jelmezben egy ligetben folytatja a dalt. 11. Súgd meg... /Tiboldi Mária, Kovács József/, közben filmbejátszás: T. M. és K. J. jelmezben csónakázva folytatja a dalt. 12. Szép álom, szállj a szívembe... /Zsadon Andrea/ 13. Kérem, nézzen most rám... - Türelem, türelem /Lehoczky Zsuzsa, Németh Sándor/, közben filmbejátszás: L. Zs. és N. S. jelmezben lovaskocsin folytatj a dalt, a tánchoz belibben Kovács Zsuzsa és Farkas Bálint. 14. Szív, hogyan tudsz így tele lenni... /Kalmár Magda, Nagy János/,
közben filmbejátszás: K. M. és N. J. jelmezben a parkban folytatja a dalt.

Felv.dátuma: 1981.10.10
Szerkesztö: Csenterics Ágnes; Ruitner Sándor
Koreg.: Széki József; Géczy Éva
Operett, mint színpadi műfaj • 6912006-08-13 13:01:33
Sass Szilvia mint operettprimadonna! Ez az 1977-es portré műsor a TV-ből, szintén ismétlésre vár!

Rip.müsorvez.: Antal Imre

Antal Imre műsorvezető köszönti a nézőket, majd az opera- és a színházi lexikonból felolvassa a primadonna fogalom jelentésének két verzióját, majd egykori primadonnákról beszél. Közben fényképek: Küry Klára, Pálmai Ilka, Fedák Sári, Kosáry Emmy, Lábas Juci, Honthy Hanna.
Antal Imre beszélget a műsor vendégeivel. Sass Sylvia énekesnő elmondja, milyen szerepet játszik életében az opera mellett az operett. Vámos László rendező elmondja, szerinte ez a két zenei műfaj miben különbözik egymástól.

Operettrészletek Sass Sylvia énekesnő előadásában, közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András:

1. Jacques Offenbach: Szép Heléna - Szép Heléna, így neveznek... 2. Pjotr Csajkovszkij: A diadalmas asszony - Drága, szerelmes virágok... 3. Lehár Ferenc: Giuditta - Ki tudja, miért van ez... /km.: tánckar/. 4. Jacoby Viktor: Sybill - A kandallóban rőzse ég... /km.: Miller Lajos - ének/. 5. Johann Strauss: Cigánybáró - Oly árva és jó nincs senki a földön... 6. Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal /km.: tánckar/.

Szerkesztö: Ruitner Sándor Zenei rendező: Fejes Cecília
Operett, mint színpadi műfaj • 6932006-08-14 18:50:17
Nincsenek meg nekem ezek,sajnos, de mindegyiket láttam annak idején a TV-ben, ill. a Pesti Vigadóban meg jelen voltam azon az operett-gálán, melyet utóbb a TV közvetített Antal riportjaival és konferansziéjával.
Ami pedig Sass Syilvia műsorát illeti, az abban énekelt operettslágereket később "átvitte" egy másik TV-műsorba,melyben Simándy Józseffel "osztozott" a műsoridőn - a szerkesztő jóvoltából; Simándy aktív énekesi időszakának utolsó éveiben a rádió felkérésére több operettrészletet énekelt szalagra, melyek a mai napig gyakran felcsendülnek a rádió hullámsávjain. A TV zenei főosztálya a nyolcvanas években úgy gondolta, érdemes Simándyval olyan portrét készíteni, melyben kizárólag operettekből énekel, és kézenfekvő volt, hogy a rádió engedélyével ezt a korábban felvett zenei anyagot használja fel hozzá. Így aztán Simándy a képfelvételeken playbackben énekelte saját, a rádióban felvett számait. Az összeállítás érdekessége, hogy egymást felváltva követték Sass Sylvia és Simándy József operett-felvételei - kis önvallomásokkal a bejátszott részletek között. Sass "fél" portréjában a koncepció ugyanaz volt, mint Simándy esetében: korábbi zenei anyagot használtak fel, s a bedíszletezett TV-súdióban playback technikával szólaltatták meg a - néző-hallgató által más műsorokból - már jól ismert népszerű operettdalokat.

Gondolom sokan vagyunk, akik ezeket a kedvelt TV-adásokat szívesen látnánk viszont a képernyőn! A TV archívuma mélyén - a rádiójéhoz hasonlóan - sok értékes e műfajba tartozó kincsre bukkanhatunk még.
Operett, mint színpadi műfaj • 6962006-08-14 23:14:29
Én magának Nemlaha György szerkesztőnek írtam évekkel ezelőtt egy levelet - mondanom sem kell, máig várom a válaszát...
Operett, mint színpadi műfaj • 6972006-08-15 16:33:40
Egy cikk a mai Magyar Nemzetből (Szajlai Csaba).


Vízi színpadon Luxemburg grófja

Mörbisch, azaz a Burgenlandban található Fertőmeggyes vízi színpadán - az ünnepi játékok történetének negyvenkilencedik évében - a Luxemburg grófja premierjét tekinthetik meg az operett rajongói augusztus 27-ig. Klaus Sommer, a Burgenland Tourismus referense elárulta, hogy mindössze 25 kilométerre Soprontól, a Ferő-tó partjának csodálatos kulisszái között található Európa egyik legszebb szabadtéri színpada. Az osztrák-magyar műfaj - a "közös" operett, amely régóta szorosan összeköti a két országot - vonzza Mörbischbe az operettbarátokat, a kimutatások alapján évente 220 ezer látogatója van a vízi színpadnak. - Nem csoda, hiszen akusztikusan és optikailag is egyedülálló operettélményt kínálunk - tette hozzá Klaus Sommer.
Mörbisch nem hiába viseli "az operettek Mekkája" nevet: színpompás karnevál, lendületes-fantáziadús keringő, erotikus bonyodalmak és rengeteg szerelemvágy - tulajdonkéépen ezek az összetevői Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjének is, amelynek melódiái örökzölddé váltak. A dalocskák, mint a "Lieber Freund, man greift nicht nach den Sternen" vagy a " Maedel klein, maedel fein" dal a csaknem száz esztendővel ezelőtti ősbemutató óta mit sem veszített bájából.Harald Serafin intendánsnak most először sikerült megnyernie a klagenfurti városi színház igazgatóját, DietmarPflegerlt egy "mörbischi darab" rendezéséhez.
Operett, mint színpadi műfaj • 6992006-08-16 11:22:29
Nem is tudom miért,amikor azt hallom vagy látom leírva: "Luxemburg", előszörre mindig a Lehár operettjének címe jut eszembe; másodszorra meg a hajdan nagy népszerűségnek örvendett "Luxi", azaz a Luxemburg-rádió pop-rock zenei adásai, s csak ezután jut el a tudatomig: hoppá! Luxemburg egy ország neve is egyben.
Mindenesetre, 2000-ben, amikor a hercegségben jártam, grófok nyomára sajnos nem leltem, pedig keresztül-kasul bejártam ezt a kis államocskát! Azt hiszem, decemberig én is kihúzom valahogy az operett nélkül; Mörbisch meg ott marad nekünk jövőre és további évekre is...
Operett, mint színpadi műfaj • 7002006-08-16 11:22:48
700
 
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2015-03-21
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Rákoshegyi Bartók Zeneház

Szilágyi Szabolcs (fuvola), Borbély László (zongora)
DOHNÁNYI: Passacaglia, Op.6 zongorára
DOHNÁNYI: cisz-moll hegedű-zongora szonáta, Op.21 - Ittzés Gergely átirata
DOHNÁNYI: Aria, Op.48, No. 1 fuvolára és zongorára
DOHNÁNYI: Passacaglia, Op.48, No. 2 fuvolára
BARTÓK: Három csíkmegyei népdal - átirat fuvolára és zongorára
BARTÓK: Román népi táncok - Ittzés Gergely átirata fuvolára és zongorára
BARTÓK - ARMA: Suite paysanne Hongroise

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

Jámbor Anna (hegedű) - diplomakoncert

19:00 : Budapest
Duna Palota

Bencze Csaba (harsona)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Deák András
DEBUSSY: Egy faun délutánja
BOURGEOIS: Harsonaverseny, Op.114
DUKAS: 1. (C-dúr) szimfónia

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Csikós-Tardy Zsófia (ének), Csikós Attila (gitár), Hosmann Erzsébet (zongora)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

Deim Sára (zongora) - diplomakoncert

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

RICHARD STRAUSS: Ariadné Naxoszban

19:00 : Budapest
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Benczúr Ház

Csordás Klára (mezzoszoprán), Mocsári Károly (zongora)
MOZART-LISZT: Confutatis et Lacrymosa
MOZART: Ombra felice - Io ti lascio
MOZART: Deh per questo
SCHUMANN-LISZT: Widmung
SCHUMANN: Der Nussbaum
SCHUMANN: Wehmut
SCHUMANN: Frühlingsnacht
WAGNER-LISZT: Isoldens Liebestod
WAGNER: Der Engel
WAGNER: Schmerzen
WAGNER: Träume
VERDI-LISZT: Rigoletto
VERDI: In solitaria stanza
VERDI: Ad una stella
VERDI: Brindisi

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Keller András (hegedű), Klenyán Csaba (klarinét), Várjon Dénes (zongora)
J.S. BACH: c-moll hegedűszonáta (BWV 1017)
BARTÓK: I. hegedűszonáta (BB 84)
J.S. BACH: E-dúr hegedűszonáta (BWV 1016)
BARTÓK: II. hegedűszonáta (BB 85)
BARTÓK: Kontrasztok (BB 116)
09:30 : Budakeszi
Erkel Ferenc Művelődési Központ

Brassimum Fúvósegyüttes
Péter és a Farkas - klasszikus zene gyerekeknek
Ismétlés 11:00-kor

18:30 : Balassagyarmat
Megyeháza

Bizják Dóra (zongora)
Nemzeti Énekkar
Válogatott egyházi és világi művek

19:00 : Tatabánya
A Vértes Agorája

Tatabánya Város Szimfonikus Zenekara
vez.: Román Géza
ORFF: Carmina Burana

19:30 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
vez.: Hermine Pack
CSAJKOVSZKIJ: Olasz capriccio, Op.45
CSAJKOVSZKIJ: V. e-moll szimfónia, Op.64
A mai nap
született:
1851 • Vincent d'Indy, zeneszerző († 1931)
1892 • Ferde Grofé, zeneszerző († 1972)
1927 • Msztyiszlav Rosztropovics, csellista, karmester († 2007)