vissza a cimoldalra
2015-08-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2909)
Momus társalgó (5687)
Milyen zenét hallgatsz most? (24301)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (53315)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1984)
Társművészetek (978)
Kedvenc felvételek (140)
Kedvenc előadók (2717)
Kedvenc művek (107)

Olvasói levelek (10743)
A csapos közbeszól (93)

Franz Schmidt (486)
Élő közvetítések (4706)
Lisztről emelkedetten (471)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (1328)
A nap képe (1685)
Opernglas, avagy operai távcső... (18628)
Szkrjabin (352)
MET-es operaelőadások moziban (547)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (308)
Jacques Offenbach (450)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3252)
Pantheon (1549)
Mario Del Monaco (50)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (384)
Momus-játék (4868)
Haspók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (18583 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 1392005-10-10 14:16:50
Ezekkel szívből egyetértek! Frankót viszont még nem hallottam a Denevér kivételével teljes operettben énekelni. Csárdáskirálynőként nehezen tudom elképzelni. Lehet, hogy énekelte vendégként nálunk az Operettszínházban is. Férje ott a direktor. Semmi sem lehetetlen...
Operett, mint színpadi műfaj • 1432005-10-10 16:05:57
Lehárral az a helyzet, hogy méltatói szerint „van az opera, az operett és Lehár”. Nem én mondtam!!!
Puccini a dolgozószobájának íróasztalán haláláig őrizte a Lehártól kapott dedikált fényképét, akihez különben személyes jó barátság is fűzte Nagy tisztelői voltak egymásnak. Lehár kicsit olyan mint Liszt. Kozmopolita. Senkié és mindenkié. Így nekünk magyaroknak, a miénk is.
Operett, mint színpadi műfaj • 1462005-10-10 17:42:39
Hadd pontosítsak. Lehár haláláig magyarnak vallotta magát. Magyarul beszélt és írt. A német mellett. Apja morva volt, anyja magyar. Budapesten járt iskolába, tízéves koráig csak magyarul tudott. Bécsben tanult meg németül. Ifjúsága vándorlással telik: Kolozsvár, Pozsony után Prágában Dvoraknál tanult tovább csellót. Kitűnően zongorázott. A Monarchia majd összes államában megfordult kezdetben apja, az idősebb Lehár Ferenc karmester oldalán, majd már mint maga is katonakarmesterként utazott helyőrségről helyőrségre, így a haditengerészet karmestere volt két évig Pulában. Ezután Losonc gyalogezrede következett, aztán Trieszt, Esztergom és Bécs. Ekkor már zongorakíséretes dalokat komponált majd J. Strauss nyomdokain haladva keringőivel aratta a sikereit (Arany és ezüst). Következtek a kisebb simfonietták, kamaradarabok, újabb dalok, nyitányok, színpadi kísérőzenék, két hegedűverseny, egy szonáta és még mindig nem az operett jő. Egy pályázati kiírásra barátja szövegkönyvére megírja első operáját, a Rodrigot, amivel nem nyer, be sem mutatták.
Pulában írja az orosz környezetben játszódó, Kukuschka című operáját (bemutató: Lipcse, Stadttheater, 1896). Librettóját ismét katonatiszt szolgáltatja: Felix Falzari korvettkapitány. Ezt később átdolgozta a híres bécsi zenekritikus, Max Kalbeck, Lehár pedig átdolgozta a partitúrát, és Tatjána új címmel fölújítja az Operaház. Kálmán Imre, aki a Pesti Napló zenekritikusa volt, 1907. április 30-án megjelent cikkében ezt írja:
A "Tatjána" olyan munka, melyre azt lehet mondani, hogy a szíve vérével írta az alkotója. Nem hiába ontotta a "Víg özvegy" népszerű komponistája a szíve vérét… A "Tatjána" úgy végződik, hogy lassan-lassan hull a hideg hó, és megdermeszti a szerelmesek lelkét, eloltja a lélegzetük melegét. A hóviharból aranyeső lett. S most hull az arany a "Víg özvegy" népszerű szerzőjére. Alig győzi összesöpörni a sok aranyat a derék Lehár Ferenc.

Ez az opera megjelent CD-n, épp a múlt héten vettem meg.

Magyarságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi sorok:


„Nagyméltóságú Belügyminiszter Úr! Alólírott Lehár Ferenc cs. és kir. katonakarmester és neje Krisztina törvényes fia, aki 1870. évi április 30-án Komáromban születtem s Magyarországon nevelkedvén - bár sorsom hosszabb rövidebb ideig elvont is hazámtól s jelenleg is Wienben tartózkodom - magamat 1879. évi L. tc. 19. szakasza alapján eddig is magyar állampolgárnak tartottam, és mindig arra törekedtem, hogy mint magyar művész hazámnak becsületet szerezzek. Szerzeményeim: "Tatjána", "Pesti nők", "Drótostót", "Mulató istenek" legtöbb helyen előadattak. Legfőbb óhajom - miután hírnevet szereztem magamnak - a legrövidebb időn belül hazámba visszatérni. Nem óhajtom azonban, hogy magyar állampolgárságom kétségesnek tekintessék, azért a csatolt községi bizonyítvány melléklésével tisztelettel az iránt folyamodom: Méltóztassék az 1874 évi L. tc. értelmében - mely szerint mindaddig, míg idegen honosságuk be nem bizonyosíttatik, magyar állampolgárnak tekintendők, akik a magyar korona országain belül születtek - kimondani s az erre vonatkozó okiratot is kiadni, hogy én komáromi születésem és illetőségem után magyar állampolgár vagyok. Komárom, 1905. március 31. Lehár Ferenc.”

És ugyanabban az esztendőben, Bécsben, következett z első világsiker: A víg özvegy.
Élete felváltva Bécs, Bad Ischl és Budapest között zajlott., 1948-ban, halála évében is megfordult Budapesten.
Archív film- híradófeltételekkel rendelkezem, amelyeken időskorában is szépen magyarul beszél, nyilatkozik terveiről, koncertjeiről. Van egy felvételem, amelyen a már idős komponista maga vezényli utolsó művét, a Cigányszerelem átdolgozását Garabonciások címen a budapesti operaházban az 1943. évi ősbemutatón. Szó le nem írhatja azokat a megható pillanatokat, amint a kamera pásztázza az alkotót, a mestert munkája közben, amint átszellemülten vezényli zenekarát s haljuk felcsendülni a a jól ismert lehári dallamokat.
Büszkének kel lennünk a nagy magyar komponistára, ugyanúgy, mint Erkelre, Lisztre, Bartókra és Kodályra… Éppen ezért Lehár nem csak a miénk, hanem az egyetemes zenekultúra része.
Operett, mint színpadi műfaj • 1472005-10-10 17:45:37
"hall"
"kell"
Operett, mint színpadi műfaj • 1512005-10-11 09:20:46
Most vettem meg Lehár művészetének kevésbé ismert oldalát bemutató Lehár sorozatot (10 cím 14 CD-n). Egy katalógusból rendeltem meg, olyannyira friss, hogy még ki sem csomagoltam. Van közöttük dalciklus, nyitányok, keringők, katonaindulók, hegedűverseny, egyéb szimfonikus művek, balettzenék stb. Van egy válogatás, amelyen maga vezényli és zongorázza saját szerzeményeit. Van a már említett Tatjána operája két CD-n, továbbá a Tavasz című operettje is.
Azt hiszem, egy holland kiadó jelentette meg ezt a sorozatot.
Ezen kívül A Mosoly országát is megvettem. A legendás karmester, Otto Ackermann vezényletével felvett stúdiófelvétel az ötvenes évekből Schwarzkopf, Gedda és mások közreműködésével.

Igen, a Paganini és a többiek, korabeli, Lehár-időkben készült felvételek az akkor élt neves muzsikusokkal, énekesekkel - nem egy közülük állandó munkatársa volt Lehárnak (pl. Tauber)- igen értékes kincsek, ma is, a Lehár-hívők számára.
Operett, mint színpadi műfaj • 1522005-10-11 09:26:19
Köszönöm Frushena. Én jártam a Lehár-villában. Csodálatos élmény volt! Nem lehet kihagyni, aki Bad Ischlben tartózkodik feltétlenül menjen el oda. (Persze a Kaiser-villa sem utolsó!)
Azt a filmet nem láttam, jó lenne, ha egyszer megismételné a tévé.
Operett, mint színpadi műfaj • 1532005-10-11 09:27:19
Ezt is köszönöm. Ezen még elgondolkozom.
Operett, mint színpadi műfaj • 1542005-10-11 09:30:38
Ma 19:05-kor kezdődik a Bartókon:

Offenbach: Orfeusz az alvilágban

Kétfelvonásos daljáték

Szövegét Hector Crémieux és Ludovic Halévy írta.
Vez. Marc Minkowski.
Km. a Lyoni Nemzeti Opera Zenekara, a Grenoble-i Kamarazenekar és a Lyoni Nemzeti Opera Énekkara.
Karigazgató: Alan Woodbridge

Euridike – Natalie Dessay,
Jupiter – Laurent Naouri,
Ariszteusz – Jean-Paul Fouchécourt, Orfeusz – Yann Beuron,
Közvélemény – Ewa Podles,
Cupido – Patricia Petibon,
Diana – Jennifer Smith,
Vénusz – Veronique Gens,
Juno – Lydie Pruvot,
Styx Jankó – Steven Cole,
Merkur – Etienne Lescroart,
Minerva – Virginie Pochon (
71, 42 p.)
Operett, mint színpadi műfaj • 1552005-10-11 17:56:40
Örülök neki, hogy Te is így gondolod. Talán nem meglepő módon, közülük Dr.Huszka Jenő az, aki a leginkább a szívemhez nőtt. Miért? Mert az említett négy komponista közül egyedül ő maradt mindvégig idehaza. Nem engedett a csábításoknak. Pedig mehetett volna ő is Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, vagy akár Amerikába is, mint Lehár, Kálmán, Ábrahám, Szirmay (Jacobi rövid életének utolsó két évét Amerikában élte le.) Megtehette volna ezt már akkor, amikor a magyar operett első világhíres darabját, az 1902-ben bemutatott Bob hercegét - a magyar operettek közül elsőként külföldön bemutatták. Huszka csak itthon érezte jól magát, s nem lett hűtlen a jogi pályához sem. Mint minisztériumi tanácsos akkor alkotott, amikor hivatali munkája ezt lehetővé tette. A szabad idejében. Leszámítva azt a röpke egy évet, amit fiatalkorában Párizsban töltött a nagyhírű Lamureux Zenekarnál, mint csellista - fizetés nélküli szabadságot vett ki - sohasem hagyta el hazáját, amihez jóban- rosszban (két világháború, forradalmak) haláláig kitartott. Ezért is példaképem.
Pedig mekkora karriert, világhírt szerezhetett volna magának ő is? Melódiái, gazdag invenciója a legnagyobb operett- komponisták közé sorolja őt így is.
Operett, mint színpadi műfaj • 1602005-10-12 09:26:54
Rosszul emlékszel, nem rokonom, hanem annak egy ügyfele. De tényleg, ez nem változtat a lényegen...
Operett, mint színpadi műfaj • 1612005-10-12 09:27:21
Megerősíthetem.
Operett, mint színpadi műfaj • 1622005-10-12 09:28:06
Említetted, hogy Lehár Tatjána című operájának lemezfelvételét nem ismered. Én meg válaszoltam, hogy egy Lehár-blokkban (több más, Lehár ritkán hallható kompozícióinak nemrég kiadott CD-sorozatában) ezt is megvásároltam. Ide írom a CPO 2004. évi katalógusában – és a lemezen - olvasható paramétereit:

Franz Lehár: Tatjana, Opera in three acts

Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Meves etz.
Rundfunkchor Berlin (Sigurd Brauns)
Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin
Michail Jurowski

cpo 999 762-2 2 CDs,.DDD, 2001

FonoForum 12/02: „What makes this work interesting and worth performing is its distinct caterpillar stage clearly anticipating the later butterfly, pars pro toto, the great grievous duets typical of Lehar’s Berlin operettas. The recording presents a well-prepared case for Lehár’s early oeuvre.”
Operett, mint színpadi műfaj • 1652005-10-17 16:37:06
Ezt találtam a Hungarotonnál keresgélve a neten. (Ha már szóba került Lehár Antal tábornok neve.)

Lehár Ferenc kompozíciójának címe: Piave induló /
Piave March (1920), ami
a 106. Báró Lehár Antal Gyalogezred indulójává vált!
March of the 106th Infantry Regiment "Baron Antal Lehár"

Teljes részletezettséggel:
HCD 16849
LEHÁR, Ferenc Sr. (1838-1898)
LEHÁR, Ferenc Jr. (1870-1948)

A LEHÁR-DINASZTIA - INDULÓK
- vezényel: MAROSI LÁSZLÓ
Id. Ferenc Lehár / Sr (1838 Schönwald - 1898 Budapest)

1 Oliosi induló /
Oliosi Attack March / Oliosi Sturm-Marsch (1866) (3´02˝)
2 A bádeni nagyherceg indulója /
March of the Prince of Baden
(Friedrich Wilhelm Ludwig Grossherzog von Baden) (3´06˝)
3 Delegációs induló /
Delegation March (1881) (2´12˝)

Ifj. Ferenc Lehár / Jr (1870 Komárom - 1948 Bad Ischl)

4 Lyuk, lyuk, lyuk /
Hole, hole, hole - march Op. 13.
(A 25. Gyalogezred indulója / March of the 25th Infantry Regiment)
5 Vásárhelyi induló /
Vásárhely March Op. 14 (1´47˝)
6 Most kezdődik /
It starts just now Op. 17.
(A 25. Gyalogezred indulója / March of the 25th Infantry Regiment) (3´18˝)
7 Losonczy induló /
Losonczy March Op. 20 (1894)
(A 25. Gyalogezred indulója / March of the 25th Infantry Regiment) (3´18˝)
8 Magyar népdal (Kuruc) induló /
Hungarian Folk Song (Kuruts) March Op. 40 (2´33˝)
9 Esti fények /
Evening Lights Op. 55 (Nachtlichter-Marsch) (2´18˝)
10 Győzelmi induló /
Triumph March (1898) (3´56˝)
11 Nechledil induló /
Nechledil March (1902)
(A "bécsi nők" című operettből / From the operetta " Wiener Frauen") (2´21˝)
12 A két bajtárs induló /
The Two Fellow-soldiers March (1903)
(Induló a "Drótostót" című operettből /
March from the operetta: "Der Rastelbinder") (1´55˝)
13 Los von Mann (1904)
(Induló a "Mókaházasság" című operettből / March from the
operetta: "Die Juxheirat") (2´42˝)
14 Jupiter induló /
Jupiter March (1908)
(A "Bálványférj" című operettből / from the operetta: "Der Göttergatte") (2´40˝)
15 Signal induló /
Signal March (1908)
(A "Három feleség" című operettből / from the operetta:
"Der Mann mit den drei Frauen") (3´02˝)
16 Radetzky apánk hív /
Dad Radetzky Calls Us (1908)
(A 15. Huszárezred indulója / March of the 15th Cavalry Regiment) (2´43˝)
17 Luxemburg induló /
Luxemburg March (1909) (Induló a "Luxemburg grófja" című operettből /
March from the operetta: "Der Graf von Luxemburg") (3´01˝)
18 Cigányszerelem /
Gypsy Love (1910) (Induló az azonos című operettből /
March from the operetta: "Zigeunerliebe") (2´37˝)
19 Párizsi utcák /
Streets of Paris (1912) (Induló az "Éva" című operettből /
March from the operetta: "Eva") (2´19˝)
20 Farsangi induló /
Carnival March (Münchner-Marsch) (2´55˝)
21 Lehár fiúk induló /
The Lehár Boys March (1920) (2´13˝)
22 Kormányzó induló /
Governor March (1920) (2´10˝)
23 Piave induló /
Piave March (1920)
(A 106. Báró Lehár Antal Gyalogezred indulója /
March of the 106th Infantry Regiment "Baron Antal Lehár") (2´29˝)

Összidő / Total time: 61´41˝
Budapesti Koncertfúvosok / Budapest Symphonic Band

Vezényel / Conducted by

LÁSZLÓ MAROSI


Recording Producer: Gusztáv Bárány
Balance Engineer: István Berényi
Recorded in the Studio of Hungaroton on December 10-12, 1996
Magyar témájú.
Magyar nyelvű ismertetővel / Notes in English
(P) 1997 HUNGAROTON CLASSIC LTD.
DDD
Kategória: Operett, Musical, Sanzon
Vonalkód cd: 5991811684921
Operett, mint színpadi műfaj • 1662005-10-18 08:34:40
A rend kedvéért: a Lehár kézirat a kikiáltási árról 30.000 Ft-ra tornázta fel magát.
Operett, mint színpadi műfaj • 1672005-10-24 18:27:34
Ma a rádióban, a magyar operett napján, a Muzsikáló Reggel is megemlékezett erről, Házy Erzsébet és Simándy József operettfelvételeiből válogatva.
Operett, mint színpadi műfaj • 1682005-10-25 10:01:25
Díjazták az operettistákat

A Budapesti Operettszínházban hétfőn este Bozóki András kulturális miniszter adta át a Magyar Operett Napján már hagyományosan odaítélt szakmai díjakat. Az év operettszínésze Kalocsai Zsuzsa, a társulat primadonnája lett, a musical kategóriában Bereczki Zoltán színművész bizonyult a legjobbnak az elmúlt szezonban. Az év felfedezettjének járó marsallbotot a tavalyi díjazott, Dolhai Attila adta át Langer Somának, az életműdíjat pedig a színház örökös tagja, Tiboldi Mária vehette át tegnap este a Dr. Bőregér előadása előtt. Az operett-napi megemlékezést minden évben október 24-én tartják, ugyanis ezen a napon - 123 éve - született Kálmán Imre zeneszerző, 57 évvel ezelőtt pedig szintén e napon hunyt el Lehár Ferenc. A színház vezetősége által odaítélt elismerést Dr. Éliás Tibor, a Musica Hungarica Alapítvány elnöke és a Budapesti Operettszínház közösen alapította két évvel ezelőtt, a díjat így tegnap már harmadik alkalommal osztották ki.

Kalocsai Zsuzsa évtizedek óta meghatározó művésze a társulatnak, melyben nagy tisztelet övezi munkásságát. Legutóbbi bemutatói közül a már-már operai hangot megkövetelő Rosalinda (Dr. Bőregér) megformálását díjazták a színház vezetői, míg Bereczki Zoltán minden bizonnyal a Rómeó és Júlia című Presgurvic-musical Mercutiójaként érdemelte ki a házon belül igazán rangos elismerést. Bereczki néhány hete vett részt következő bemutatójának olvasópróbáján: Janza Kata és Felföldi Anikó partnereként lép majd fel decembertől a Súgó Raktárszínházban Jövőre, veled, itt című produkció férfi főszerepében. Peller Károly és Dolhai Attila után a legígéretesebb pályakezdőnek szánt vándordíjat kiérdemlő Langer Soma a színház saját nevelésű művésze - és bizonyára majdani büszkesége. Az Operettakadémián tavaly végzett fiatal színész a társulat amerikai turnéján debütált, azóta pedig már több előadásban is szerepet kapott a Nagymező utcában, jelenleg a Dr. Bőregés és a Mozart című előadásokban szerepel.

A zenés színházi műfajok népszerűsége hosszú idő óta töretlen: az elmúlt szezonban a társulat számos turnén vett részt, a Pesti Broadway-n található otthonában, a patinás Operettszínházban pedig közel 350 ezer nézőt fogadott.

Népszava, 2005. október 25. Koren Zsolt
Operett, mint színpadi műfaj • 1702005-10-27 09:16:13
Köszönöm. Miska pincér: Latabár Árpád. Lám, a dinasztia tovább él a műfajban!
Miskolcra ezért viszont most nem utazom el.
Operett, mint színpadi műfaj • 1712005-11-05 10:43:16
Ezt a "balsikerű" Orfeusz az Alvilágban -kísérletet (Pesti Magyar Színház),amelyről utóbb Megén is beszámolt nekünk, ugyanebben a rendezésben és részben ugyanezzel a szereplőgárdával színre vitte a Soproni Petőfi Színház is.
November 20-án az m2 csatorna 21:30 órai kezdettel felvételről leadja a darabot (137 perc)
Operett, mint színpadi műfaj • 1722005-11-08 00:28:34
Mit mondjak erről a ma esti operett-gáláról? Sajnos csak azt, hogy erős középszer volt, de talán ez is rá hízelgő. A Káel Csaba rendezte produkciótól és személy szerint Rost Andreától többet vártam, és a két vendégművész közül csalódnom kellett az olasz-német Roberto Saccában is – már a műsor előtt megkérte Petrányi Juditot, hogy tolmácsolja elnézését a publikum felé, mert megfázott és betegen érkezett, de mégsem akarta lemondani felléptét. Talán jobban jártunk volna, ha végleg lemondja, és helyette egy magyar tenor-kolléga ugrik be; bemutatkozása a Cigánybáróból a „Ki esketett?...” kettősében (Rost oldalán) bizony nagyon gyenge volt , még a Barinkay-belépőjét hősiesen elénekelte, aztán már csak két rövid jelenetben, a csárdáskirálynőben és a Denevérben jött ismét fel a színpadra, nem sok örömet szerezve nekünk: a Mosoly országából a „Vágyom egy nő után!” kezdetű áriát már el sem énekelte, a ráadásban A víg özvegy megismételt szerelmi kettősében („Ajk az ajkon” – németül persze) odaállt még a két partnere mellé…
Számomra az est kellemes meglepetését Fokanov Anatolij fellépése szolgáltatta, mint operett-bonviván! Most először láttam és hallottam őt operettben játszani és énekelni. És egész jól sikerült ez neki. Rost Vilja-dalát (A víg özvegy) követő brávók után Fokanov a Marica grófnőből a „Hej, cigány!” eléneklésével szinte „robbantott” – persze, hogy nem maradt el itt sem a vastaps!

A csaknem megtelt Nemzeti Hangversenyterembe a közönség javarészét természetesen a Rost Andrea neve és művészete vonzotta. Rost korrektül elénekelt mindent, ami a programfüzetben szerepelt, de számomra egyik operett dala sem volt igazán meggyőző erejű. Talán a magas csúcshangok szóltak kifogástalanul, amit a helyén értékeltünk is a nézőtéren – ki-ki a maga temperamentumával, de összességében elég lagymatag volt ez a tetszésnyilvánítás. Hangja a középfekvésben egyszerűen hallhatatlan volt, vagy a zenekar elnyomta volna? Nem hinném. Vagy az akusztika nem jól van beállítva, nem értek hozzá. A Marica- és a Szilvia belépői, és a Cigányszerelemből a „Messze a nagy erdő…” minden volt, de nem primadonnához méltó. A hang alacsony, és egyszerűen kevés. Elég sok művész tolmácsolásában halottam ezeket, összehasonlíthatatlanul magasabb nívón. És adós maradt azzal, ami az operett sava és borsa: a tűzzel, a játékossággal és kikacsintással; a mórikálás, a pedantéria, a hidegség vagy a közöny kevés, hiába a szép hang vagy a szép ének. Be kellene tudni vonnia a közönséget is az operett bűvöletébe, még akkor is, ha csak részleteket kapunk és hallunk belőle. Az a problémám, hogy az operett – más, mint az opera; Rost az operában a koloratúráival, a líra vagy a dráma adagolásával felépít egy teljes estés figurát, alakít egy sorsot, jó esetben létre hozza drámát, találkozik egymással a szerep és az énekművész hangja. Az operett ennél sokkal összetettebb műfaj. Ide annál több kell. Az egyéniségnek és az énekes-primadonna szerepnek egyesülnie kell – már egy ária, egy duett előadásának idejére is. El kell hitetnie azonmód, hogy ő a primadonna és minden körülötte forog meg mozog, és ő érte van. Ha ez a kisugárzás, varázs belőle hiányzik, akkor hiába partner, zenekar, balettkar, kellék, ruha, fénysugarak, rendezés, látvány miegymás, nem fog átjönni abból hozzánk ez a remélt és várt többlet. Marad a vágyakozás és az illúzió hiánya. S csalódottak leszünk. Kell ez nekünk?
Ugyanezt Batta András is találóan, szakszerűen és kifejezően megfogalmazta az „Álom, álom, édes álom…. Túl az Óperencián” című könyvében, aki az előszót is írta a műsorfüzetbe, és aki a díszpáholyban helyet foglalva szerintem szomorúan konstatálhatta, hogy az elmélet és a gyakorlat között nem mindig van korreláció. Hogy mégsem keserű szájízzel kellett hazamennem, az a már említett Fokanovnak (igaz, Daniló- belépője mondjuk, nem vetekszik Udvardy de akár Bende eleganciájával) köszönhető, és hogy azért ne legyek teljesen elparentáló: Rost Odette-belépője a Bajadérból – mondhatom teljes szívvel - tényleg szép volt és emlékezetes marad számomra.
Aránylag rövid volt az egy szünettel játszott operett-műsor: ötven-ötven perc. Ami maradéktalanul élvezhető volt számomra, az az Operaház zenekarának és Pál Tamás karmesternek volt köszönhető. A zenekar nagyszerűen szólaltatta meg a két rész elején Offenbachtól Az Orfeusz az alvilágban nyitányát, illetve Lehár Arany és Ezüst keringőjét (bár ez utóbbi vége le lett vágva, hiszen a keringőfüzér visszatérő fő dallamát már nem játszotta el a zenekar; a közönség már tapsolt, meg se várva a végét, de az is lehet, hogy a zene dallamaira lejtő táncosok koreográfiája nem tette lehetővé a teljes lezárását ennek a meseszép keringőnek…)
Egyébként mindenki kotta nélkül énekelt, Pál Tamás partitúra nélkül vezényelt, és megemlítendő még a szép toalettek és a fess szmokingok. A színpadképben középen egy ereszkedő lépcsősor választotta ketté a zenekart (hogy a primadonna és a bonviván itt jöjjön le a magasból, úgy ahogy egy operettben dukál), de ez nem zavarta az összhangzatot, Pál Tamás ügyesen, kissé a balféltekéről irányította – néhol már a közönség felé fordulva – a zenekar mindkét részét.
Szegény Marcello Viotti! Talán Odafenn most nem annyira bánkódik, hogy mégsem neki kellett ezt a mai koncertet levezényelnie…
Aki pedig a fentiek ellenére kesereg, hogy nem láthatta, nem hallhatta ezt a Rost-operett-gálát, ne omoljon össze teljesen: a Duna TV nyolc kamerával felvette az egész produkciót és várhatóan Szilveszter táján felvételről mindenki megtekintheti majd.
Operett, mint színpadi műfaj • 1752005-11-10 15:49:15
Örülök,hogy nézeteink lényegében találkoztak egymással.
Kalocsay mint kifejezetten operett-énekesnő, sohasem volt a kedvencem, pláne Németh Marika vagy Petress Zsuzsa kvalitásainak ismeretében. Pályafutása elején volt egy-egy aránylag elfogadható Víg özvegy és Szép Heléna produkciója, de az is messze volt a már említettekétől. Más kategória, ha operaénekesek operettprimadonnai teljesítményeit vesszük bonckés alá. Házy Erzsébet verhetetlen volt ebbéli minőségében is, de még Pitti is élményszerűbb volt a most látott-hallott Rostnál.
Honthyt még láthattam és hallhattam a maga testi valóságában. Időskori sipítós hangjával sohasem tudtam megbékélni, de mint primadonna maga volt az abszolút tökély! Igazi jelenség volt a színpadon, aki ott volt az operett hőskorában, és tudta, mi fán terem az egész... Ő aztán értette, tudta, hogy kell le-és bevonulni a primadonnák lépcsőjén!
Operett, mint színpadi műfaj • 1772005-11-10 16:05:47
Ahogy mondod.
Operett, mint színpadi műfaj • 1812005-11-11 14:09:00
Ma is ő vezényli a zenekart és Rost énekel...
Operett, mint színpadi műfaj • 1832005-11-22 10:14:50
Ma 105 évvel ezelőtt, 1900. november 22-én hunyt el a világhírű angol komponista, a klasszikus operett műfajának egyik utolsó reprezentása, Sir Arthur Sullivan.
Operett, mint színpadi műfaj • 1852006-01-12 14:51:45
Köszöntelek. Belenéztem a honlapodra, s igazán szép teljesítmény. Gratulálok hozzá. Majd jelentkezni fogok.
Operett, mint színpadi műfaj • 1882006-01-12 15:43:28
Rengeteg kedvenc van, azonban mindegyiket veri: A víg özvegy!
Aztán az Éva, Luxemburg grófja, Kék mazúr, A mosoly országa, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő, Leányvásár, Sybill, Három a kislány, Babavásár, Csínom Palkó, Cigánybáró, A királynő csipkekendője, Egy éj Velencében, A koldusdiák, Gésák, A Fortunió dala, Utazás a Holdba, Banditák, A gondolások, Mikádó, Patiience, Marica grófnő, Csárdáskirálynő, Zsuzsi kisasszony stb. - ezek mind - mind kedvencek.
Operett, mint színpadi műfaj • 1902006-01-12 17:36:15
A felsorolásomból három kivételével - Utazás a Holdba, A gondolások, Patience - mindegyik operettből készült teljes vagy keresztmetszet-jellegű felvétel a magyar Rádióban.

Offenbach Utazás a Holdba c. operettjét a Mezzo leadta (a Genfi Nagyszínház előadásának felvétele,így videón meg van), a Gondolásokat ugyancsak a Mezzoról vettem fel (koncertszerű közvetítés a Royal Albert Hallból), és a 3SAT-ról is egyet, Kanadában(Torontó) adták elő pazar szereposztásban. Tehát ezek is meg vannak videón (akkor még nem volt DVD felvevőm). Ugyanakkor A gondolásokat - a Patience-szel együtt - a rádióból is felvettem, hiszen nemrég sugározta a Sullivan-összkiadás keretében az EMI CD-sorozatának részeként. Ezért megtehettem, hogy ezt a két operettet a többi Sullivan művel együtt audió kazettára felvegyem...
Operett, mint színpadi műfaj • 1922006-01-13 15:00:53
Lehárt, Kálmánt igazán - a remek fordítások miatt is - elsősorban magyarul élvezem igazán. Elvégre magyarok voltak, vagy nem? Németül keveset értek, de nem igen szeretem ezt a nyelvet. Most vettem meg CD-n egy német kiadónál megjelent kevéssé ismert Oscar Strauss-operettet. A címe most nem jut eszembe, majd megírom. Nekem is vannak operett és musical- kottáim - ének-zongorakivonatok. De nem teljesek. Viszont első és második eredeti kiadások. Tudod, hogy nemrég megjelent DVD-n Kálmán Imrétől a Chicágói hercegnő c. szinte már elfelejtett darabja? Népszerűségben sohasem érte el a többi nagysikerű opuszt. Mindenesetre kuriózum. Német nyelvű operett-előadás felvétele.
Operett, mint színpadi műfaj • 1932006-01-14 15:12:44
Megtaláltam ezt az Oscar Straus operettet, még ki sem bontottam a dobozt a fóliából: Die Perlen der Cleopatra. Három felvonásos operett. A librettót Julius Brammer és Alfred Grünwald írta. Km.: Franz Lehár-Orchester, Chor des Lehár Festivals Bad Ischl, főbb szereplők: Morenike Fadayomi (szoprán - Cleopatra), Michael Zabanoff (tenor), Axel Mendrok (tenor), Volker Vogel (bariton) és Gundula Peyerl(szoprán).Vezényel: Herbert Mogg.
2SACD, 2004. CPO

Ugyancsak ettől a kiadótól megvettem Franz von Suppé Szép Galatheáját (Die scöne Galathée), de ez is egyelőre "érintetlen" a részemről. Előbb még a Lehár-sorozat utolsó darabjával kell végeznem, a Tavasszal. És már úton van az a négy Lehár-megrendelésem, amelynek 2-2 CD-jén maga a szerző vezényli saját műveit. Teljes felvételek, mint pl. a Giuditta, Paganini, Szép a világ és A mosoly országa.
Operett, mint színpadi műfaj • 1952006-01-14 15:22:00
?
Operett, mint színpadi műfaj • 1972006-01-16 10:06:59
Még nem árultad el, hogy mi az, amit meghallgattál?!
Operett, mint színpadi műfaj • 2002006-01-16 14:12:07
Cappriccio adta ki tavaly. Kálmán operettjének 1928-ban volt a bemutatója. Gyakorlatilag visszhangtalan maradt, s bár lez sohasem érte el az ezt megelőző vagy későbbi műveinek sikerét – állítja erről a darabról a szakirodalom.
Bevallom, nem ismerem a zenei anyagot, ezért is vettem meg a DVD-t, de nem volt még időm lejátszani.

Most kapásból nem tudom sorolni a szereplőket és a paramétereket, ezért „kölcsönvettem” a netről:

Die Herzogin von Chicago

Matic, Montazeri, Burgess,
Chor & Orchester der Volksoper Wien, Tomaschek (145 Min.)
Sound:stereo / DSS 5.1;Bild:4:3 (NTSC);Sub:D, E,F
DVD

Ha majd megnéztem, beszámolok róla.

A Tavasz egyébként meg van nekem magyar fordításban is a Rádió Dalszínházának kiváló stúdiófelvételéről is, Bende Zsolt, Andor Éva, Korondy György és Németh Marika remek „klasszikus” tolmácsolásában. Egyike a legmelodikusabb Lehár-operetteknek.
Operett, mint színpadi műfaj • 2022006-01-16 14:47:40
A felvétel a hetvenes évek vége – nyolcvanas évek eleje lehetett az emlékeim szerint. Egymást követő években több viszonylag kevéssé ismert Lehár-bemutatóra került sor a Rádió Dalszínháza jóvoltából: a Szép a világ című másik Lehár-operett is ez idő tájt készült el a stúdióban.
A Tavasz magyar fordítása Dalos László érdeme, a Magyar Rádió Zenekarát Sebestyén András vezényelte
(Pl. vele vették fel a hatvanas évek elején A víg özvegyet is Házyval, Udvardyval vagy később keresztmetszet formájában a Mosoly országát Udvardyval, Osváth Juliával, Házyval. Érdekes, hogy Házy itt Mi-t énekelt, míg a hetvenes évek elején elkészült teljes operett felvételén – amelyet Bródy Tamás vezényelt és Simándy énekelte Szu Csongot –már Lizát formálta meg utolérhetetlen szépséggel. Sebestyén a későbbiekben is olyan sikerdarabokat vezényelt fel, mint a Leányvásár vagy a Lili bárónő.)
A Tavasz egy aránylag rövid operett, de olyan népszerű számok vannak benne, amelyek ma is a fülemben vannak a kitűnő énekesekkel:
Egy perzsabunda (Andor Éva, Németh Marika)
Az első randevú (Andor Éva, Korondy György)
Május rózsái nyílnak (Andor Éva, Korondy György)
Kicsi, könnyű cipő (Korondy György, Bende Zsolt)
Manapság valóban ritkábban csendülnek fel az éter hullámhosszain ezek a csodálatos Lehár-melódiák.
Operett, mint színpadi műfaj • 2062006-01-17 11:13:14
A Marica grófnőt nagyon szeretem. Egyike a legjobb Kálmán-műveknek. A miskolci produkciót nem láttam, ahhoz nem tudok hozzászólni. Az Operettszínházban néhány éve felújított előadáson ott voltam - a TV is felvette a darabot (Nyári Zoltán, Kalocsay Zsuzsa és mások), nem volt rossz, de kevésnek éreztem a zenei kidolgozottságot. Az énekhangok tipikus operett-énekesi hangok, sem több, sem kevesebb. Nekem ez kevés. Ide – mint a klasszikusnak bizonyuló operettek többségéhez – operai nívójú hangok kellenek. Nekem teljesen közömbös, ha az énekes- szereplő esetleg nem tud játszani, kevésnek bizonyul a színészi eszköztára, amennyiben az énekhang és a zenekari kíséret minőséget hordoz. Ismerem az operett egy-két külföldi, német nyelvű hanglemezfelvételét, és olyan felvételeket is, amelyeken neves világsztárok énekelnek Kálmán-dallamokat, részleteket. Ha összehasonlítom az itthoni vagy külföldi színházi közvetítések ének-zeneanyagát olyan, rádióban vagy lemezgyárban készült, esetleg szabadtéren rögzített gála-felvétellel, amelyeken operaénekesek működnek közre - hát ég és föld a különbség az utóbbiak javára. A 3SAT-on sugárzott Mörbisch-ből közvetített Maricát én is megnéztem. Nem rossz, sőt kitűnő színpompás előadás! Tehetséges, jó hangú és illúziót keltő művészekkel. Nekem mégis hiányérzetem maradt utána. Hiányzott belőle az a tűz, az a magyaros virtus, és a kifinomult „operás” hangzás, amelyek hiányában ez a produkció is beleolvad az átlagba. Nem fogod ezek után meglepőnek tartani, amit állítok. Számomra egyetlen stílusos, a zene minden szépségét és ragyogását felmutató Marica grófnő létezik, amelynek keresztmetszetét szerintem Te is ismered: ez pedig, az a Simándys felvétel (partnerei Németh Marika, Külkey László, Zentay Anna, km. a Földényi-kórus és a MR Szimfonikus zkr. Sebestyén András vezényletével), amely az emlékeim szerint úgy a hatvanas évek elején készülhetett a Magyar Rádióban. Most olvasom Simándy könyvét, amelyet a fia szerkesztett korabeli cikkekből, interjúkból kötetté. Az egyik nyilatkozatában a nagy énekesünk úgy foglalt állást az operett műfajához való viszonyulásához, hogy számára ez a feladat semmivel sem marad el az operaszerepeinek megformálásától; énektechnikailag vannak olyan nehezek, igényesek, mint amazok. Lényeges, hogy a művész azonosulni tudjon szerepével és tőle telhetően a lehető legmagasabb művészi fokon, s mélységes alázattal meg szeretettel közelítsen a darabhoz, minél teljesebb hűséggel a szerző eredeti szándékához meg a partitúrához; azok szellemében alakítsa színpadon a szerepet vagy énekelje fel a stúdióban a darabok gyönyörű, színes, elragadó és megható énekszámait..
Köztudott, hogy Simándy kevés operettet énekelt, de amit elvállalt, abba szívét-lelkét bele adta. Ki tudná szebben elénekelni a Marica grófnőből a Hej, cigányt, a Tasziló belépőjét, szívhez szóló kettősét a kishúgával, vagy mint ahogy az ő hangján ismerjük az utolérhetetlen románcot a szeretett „Budapestről”! Nem tudtam, a könyvből olvastam tőle: pályája kezdetén tenor kettőt énekelt az Operaház kórusában, s ebbéli minőségében több mint negyvenszer lépett pódiumra Margitszigeten A víg özvegyben és táncolt, valcerezett is a Lehár-darabban!
Operett, mint színpadi műfaj • 2152006-01-18 11:35:52
Fischl, Kerényi és a producer nyilatkozatát az új CD-ről olvashatjuk a januári Fidelióban. Puszta kíváncsiságból majd belehallgatok a lemezbe, bár nem vagyok meggyőzve, hogy vetekedhet a több évtizeddel ezelőtti rádió-és Hungaroton felvételekkel.
Operett, mint színpadi műfaj • 2172006-01-19 11:09:04
És hogy állsz a monarchiabeli "aranykort" követő "ezüstkorszak" többi kisebb-nagyobb nem magyar mesterével - gondolok itt pl. Oscar Straus, Fall, Ziehrer, Stolz, Lincke, Heuberger munkásságára. Vagy mi a véleményed Schubert-Berté és Csajkovszkij - Klein daljátékokról? Ezek is hálás témák. De a magyar Ábrahám Pál dzsessz-operettjei, jóval később Farkas Ferenc daljátékai is megérdemlik a figyelmet.
Operett, mint színpadi műfaj • 2212006-01-19 12:00:01
Sullivant én a klasszikus aranykorhoz sorolom. Életműve - Gilbert, a szövegíró társszerzősége mellett - olyan szintet képvisel a műfajon belül a brit zenében,mint mondjuk Offenbach a franciáknál és J. Strauss az osztrák-német kultúrkörben. Lehárt csak azért nem említem, mert tudjuk: ő a zsenialitásávalmár az opera és az operett határmezsgyéjén mozgott már a monarchia időszakában is.
Operett, mint színpadi műfaj • 2222006-01-19 12:02:04
Igen nekem azt videóra is felvettem, akárcsak Farkas Ferenc daljátékaiból összeállított - élő - programot, amelynek a felvételén maga a szerző is jelen volt.
Operett, mint színpadi műfaj • 2232006-01-19 12:12:03
Heubergerről érdekes adat, hogy mielőtt Lehár megkapta volna a szövegkönyvet, előbb Heubergernek kínálták fel, amit visszautasított. Így Leháré maradt a dicsőség, és A víg özvegymeghozta neki 1905-ben a világhírt. De ehhez az is kellett, hogy Lehár Bécsben éljen. Már akkor is csak annak volt esélye a nemzetközi megmérettetésre, aki "nyugatta" ment. Lásd még Kálmánt, Ábrahámot. Huszka is világhírű lehetett volna, ha nem marad itthon, mert állítom operettjei, melódiái olyan invenciókészségről tanúskodnak,amelynek messze földön párja nincs. Tulajdonképpen az igazi magyar operett vele kezdődött el...
Operett, mint színpadi műfaj • 2242006-01-19 12:12:57
Javítom: "nyugatra"
Operett, mint színpadi műfaj • 2252006-01-19 12:16:49
A klasszikusok között én legjobban a franciákat szeretem: Hervé, Planquette, Lecocq és persze a franciává vált Offenbach. Osztrákoknál pedig nem Strauss vagy Millöcker jelenti nálam a prímet, hanem Suppé és Zeller.
Operett, mint színpadi műfaj • 2292006-01-20 09:28:55
Heuberger neves komponista és zenekritikus volt, de mindössze egyetlen szerzeménye lett ismert és vált maradandóvá: az Operabál. Lehárra féltékeny volt, nem kedvelte, lefitymálta addigi munkáit, és az ifjú muzsikus katonakarmesteri tevékenységéről pedig azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nem ért a valcerek dirigálásához, arról fogalma sincs, és soha nem is fogja megtanulni. A Theater an der Wien vezetőit nem volt nehéz rábírnia, hogy az amúgy is neki szánt librettót, amit Victor Leon írt, ő zenésíthesse meg. A szövegkönyv egyébként Meilhac „A követségi attasé” című, franciás miliőt, hangulatot teremtő és sugárzó vígjátéka volt. Heuberger idővel elkészült néhány számmal, amelyeket elvitte meghallgatásra a színházba. A házi bemutatón, míg zongorázott, oldalt a függöny mögött foglalt helyet a Daniló szerepére kiosztott művész, aki utóbb őszintén bevallotta, hogy csalódást keltett Heuberger zenéje; nem az a vérpezsdítő, gazdagon áradó és dallambőségű, ritmikájú, felkavaró és szikrázó, felvillanyozó muzsika ez, amire számított. Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Leon is, és a hallgatóság. A színház direktora ezek után kereste meg Lehárt a szövegkönyvvel, aki egy éjszaka átolvasta a librettót, másnap reggel már jött, és kérte, hogy adják át neki, megkomponálja a darabot. Heuberger nem problémázott, nem sokat tartott róla, visszaadta A víg özvegyet. Még örült is, mert cserébe kapott Leontól három kis egyfelvonásost. Lehár pedig azonnal munkához látott. Még aznap este telefonon felhívta Leont, aki a kagylón keresztül meghallgatta az elkészült első számot, amit neki Lehár elzongorázott. Ez nem volt más, mint A víg özvegy egyik legsikeresebb, máig népszerű száma, egy kedves duett Danilo és Glavari Hanna között: „Bamba,bamba gyászvitéz…” Utána már nem volt megállás…
Ez az előzménye az 1905-ben bemutatott és azonnal világsikerré vált A víg özvegynek, annak a darabnak, amely máig a legtöbbet játszott – még az operaszínpadokat is meghódító - operett a világon. Megszorítani is csak egy másik magyar muzsikus szerzeménye, Kálmán Csárdáskirálynője tudja.
Operett, mint színpadi műfaj • 2312006-01-20 10:40:20
A koldusdiák szintén gyermekkori szerelmem, egyidőben kedveltem meg Sullivan Mikádójával. Ismerem a filmáltozatot, nekem, sem tetszik. Maradok a magyar rádió felvételénél. Kettő is készült belőle, az utóbbi Molnár Andrással, de az nem tetszik. A hatvanas években vették fel Kerekes JÁnos dirigálásval a stúdióban a számomra ma is klasszkus felvételt Palcsó Sándorral a címszerepben. Ollendorfot a felejthetetlen Palócz László énekelte,Laura grófnőt Vámos Ágnes. De szerepelt még benne Neményi Lili és Szilvássy Margit is. Fantasztikus jó produkciót hoztak együtt össze!
Operett, mint színpadi műfaj • 2332006-01-20 11:34:10
A másik rádiófelvételen Melis énekli. De önálló számként másokkal is felvették: Bende,Radnai... A németek közül pl. Hermann Prey is énekelte (Az operett teljes felvételén - videó is).
Operett, mint színpadi műfaj • 2342006-01-20 11:57:26
Ja, még Gáti István és Miller Lajos is énekelte a mieink közül Ollendorf belépőjét mint részletet. Egyébként ezen kívül még jó pár szép részletét ajánlom figyelmedbe, mint pl. Simon bevezető áriáját, aminek stílusa, hangulata szinte egy az egyben Barinkay belépőjére rímel a Cigánybáróból. Aztán nagyon kedves Laura és Simon lírai duettje az I. felvonásból vagy a két leánytestvér, Laura és Bronislawa kettőse, és ott van az I. felvonás nagyszabású fináléja, mely Laura és Simon kettőséből igen hatásos együttessé bontakozik ki, amelyben jelentős a kórus szerepe. Ez meg a Mikádó II. felvonásának hatalmas fináléjára emlékeztet. Továbbá igen megkapó a II. felvonásból Palmatica grófnő dala is. De nem sorolom tovább, az egész operett remekmű. Millöckernek ez volt a legnagyobb sikere, bár a Dubarry és különösen a Gasparone szintén pompás zenei anyagot tartalmaz.
Operett, mint színpadi műfaj • 2372006-01-20 12:03:47
Igen, Zsigray Júlia könyve. Meg van olvastam, de annyira nem fogott meg. Nem tudom, miért? Talán éppen azért, mert - érdekessége a munkának - Lehár neve nem szerepel az életregényben. Kitalált nevekkel dolgozott az írónő, szándékosan, de úgy, hogy azért rá lehessen ismerni, hogy itt Lehár és munkássága áll a középpontban. Regényes munka ez, elolvasni ennek ellenére érdemes.
Operett, mint színpadi műfaj • 2382006-01-20 12:05:05
Köszönöm, majd bekukkantok oda.
Operett, mint színpadi műfaj • 2402006-01-22 00:15:10
Igen, nem pontosan emlékszel, viszont igazad van, hogy Strauss visszautasított egy librettót. Ugyanis egyszerre két szövegkönyvet ajánlottak fel neki megzenésítésre a szövegírók, ő persze a rosszabbikat választotta - a krakkói történet nem csigázta fel érdeklődését, és helyette a másik, a velencei librettó mellett döntött. Így önkéntelenül kikaparta a gesztenyét Millöckernek, aki aztán A koldusdiákkal "aratott". A világsikerű operettnek a bemutatója 1882. decemberében volt. Offenbach akkor már két éve halott volt. Strauss operettje, Az egy éj Velencében először 1883-ban, Berlinben került színre.
Operett, mint színpadi műfaj • 2412006-01-22 00:54:49
Viszont vitatkozom azokkal, akik azt tartják, hogy az Egy éj Velencében kevésbé sikerült, mint a többi ismert J.Strauss mű. Ebben az operettben is remek zenék vannak, hálás énekelni valók. Parádés a hangszerelés - gondolj pl. a Laguna-keringőre (vagy Gondola-dalra) -, meg a remekül megformált karakterekre; a középkorba helyezett vidám, bohókás cselekményhez igazi, hamisítatlan bécsi kedély társul. Talán éppen ez volt a visszafogottabb ünneplés és kritikák alapja; hiányolták a zenéből a mediterrán színeket, hangulatot, ami érthető, hiszen a szinopszis szerint a történet az urbinói hercegnek a velencei karnevál színes forgatagában cselszövésekkel, intrikákkal, álruhákban folytatott machinációi (manipulációi) körül zajlik, s ehhez talán kevésbé illő a "megszokott" keringő dallamok. Magán véleményem szerint ezek a varázslatos, ezernyi színben pompázó, táncos ritmikájú zenék így is a keringő-király kiapadhatatlan invenciójáról tanúskodnak. Én mindenképpen a Cigánybáró és a Denevér mellé helyezem rangban és értékben ezt a zenés színpadi alkotását.
Operett, mint színpadi műfaj • 2432006-01-23 09:45:24
Egyetértünk, nekem is ez a magyar felvétel az etalon. El nem tudom képzelni Caramellot baritonnak; Ilosfalvy tenorján közel negyven éve annyira "él" e hang, annyira szép,hogy mással nem cserélném fel! Hogyne, Gedda és Rothenberger is jók...
Operett, mint színpadi műfaj • 2442006-01-23 09:56:51
Tegnap délután nem hallgattad a Petőfit? Benjamino Gigli énekelt Sullivan-részletet- Sir John Barbirolli vezényelt. Nem operettből hangzott fel a részlet, ezúttal Sullivantól egy különleges szépségű, komoly, áhitatos ének szólalt meg a felvételen. A neves angol komponista több műfajban (színpadi kísérőzenék, egyházi darabok, szimfóniák, dalok, balettek, üünepi alkalmakra komponált indulók, operák, operettek) kipróbálta magát, és mindegyikben színvonalasat alkotott. Ugyancsak ebben a műsorban került lejátszásra egy nagyon szép dal is, amelyet Janet Baker énekelt, zongorán Gerald Moore kísérte...
Operett, mint színpadi műfaj • 2502006-01-23 13:46:42
Én tízéves koromban kezdtem el olvasni, párhuzamosan az operák kalauzával.
Operett, mint színpadi műfaj • 2512006-01-23 13:48:43
Akkor biztosan jól ismered a "hazai" teljes felvételét is a rádióból (Melis, Radnai, Kincses, Fülöp, Kalmár...)
Operett, mint színpadi műfaj • 2532006-01-23 13:57:08
Gedda, nekem is nagy nagy kedvenc - legyen az opera vagy operett!
A Sullivan -sorozatot az EMI adta ki, megrendelhető a teljes (16 CD)anyag mindössze 17.258 Ft-ért!
Operettműsor a Petőfi adón kétszer van: szerdán és vasárnap 16 órától. Ezekre mindig nagyon odafigyelek
Operett, mint színpadi műfaj • 2552006-01-23 16:25:47
Vasárnap 16:05 óra. A múzsák neveletlen gyermekei alcímmel fut. A műsorban operett, daljáték, zenés játék, rockopera, filmzene stb témakörökből merít a szerkesztő-műsorvezető, Babucs Kriszta. Ruitner Sándor, a Rádió Dalszínházának volt szerkesztője, mindenese pedig jegyzeteit olvassa fel egy-egy operett vagy annak szerzője elhangzanak a műsorban, amelyekhez érdekes kiegészítő tudnivalókkal, ismeretekkel szolgál a fiatal műsorvezető hölgy. (Legutóbb Sullivan és művei, A muzsika hangja, Hegedűs a háztetőn, és bordalok operettekből volt a téma.)

Igen, ezen a 16 CD-n - az Ivanhoe opera kivételével - minden rajta van, amit a Sullivan-összkiadásban a rádió 12 héten keresztül sugárzott. A felét felvettem kazettákra, de most lehet, hogy az egészet ebben a csomagban megvásárolom. Az ár nagyon csábító és hát a minőség mégis más.
Operett, mint színpadi műfaj • 2572006-01-24 11:20:43
Felhívom még egy zenei műsorra a figyelmed. Minden kedden késő este, 23:04 órai kezdettel "Operákból, daljátékokból és operettekből" címmel összeállítást sugároz a Kossuth Rádió.

Ma este pl. Szőnyi Olga és Jámbor László énekel. Szerkesztő: Varga F.István. A műsor második részében a következő operett-részleteket hallgathatjuk meg:

8.Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Gúnydal Jupiterről (Szőnyi Olga, km.: Dunszt Mária, Ágay Karola, Szabó Anita, Réti József és a MR Énekkara), 9.Szenkár Dezső-Ambrózi Ágoston: A maláji lány - Nonni dala (Szőnyi Olga), 10.Sárközy István-Benedek András-Semsey Jenő-Innocent Vincze Ernő:
A szelistyei asszonyok - András áriája a II. felvonásból
(Jámbor László), 11.Kodály Zoltán: Háry János - Örzse dala (Szőnyi Olga), 12.Huszka Jenő-Fischer Sándor: Szabadság-szerelem - Virradóra (Jámbor László, km.: a Földényi Kórus)
Mához egy hétre ugyanvsak 23:04-kor pedig Geszty Szilvia énekel:

6. Johann Strauss: Egy éj Velencében - Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (km.: Jon Piso), 7. Ábrahám Pál: Viktória - Nem történt semmi (km.: Peter Schreier)

Szóval, ha fenn tudsz maradni ilyen sokáig,akkor érdemes a Kossuthra kapcsolnod. Vagy letöltheted a számítógépedre...
Operett, mint színpadi műfaj • 2592006-01-24 17:12:41
Nekem meg a szerdai 16 órai kezdés (Petőfi - operett) elérhetetlen. Való igaz, a késői rádióhallgatás, nekem sem szokásom, és így sok szép felvételtől elesek. Szerencsére, annyit és annyiszor hallgattam ezeket a rádión keresztül,hogy ilyenkor azt mondom, fájlalom ugyan, de szinte semmit sem vesztek,ha elmulasztom: eggyel több vagy kevesebb meghallgatás nekem már nem különösebben számít. A fejemben van mind. A zene, ének. Inkább lexikálisan olvasok még utánuk. Ezért örültem tavaly a Kálmán Imréről írt életrajzi könyvnek, most pedig ugyanattól a szerzőtől Fényes Szabolcsról nemrég megjelent könyvének.
És most "végeztem" Simándy Péternek a könyvével, amiben szintén felbukkannak érdekes gondolatok magától Simándy Józseftől (interjúk és nyilatkozatok tükrében) az operett műfajáról, az operett-szerepekről, amelyeket színpadon vagy a rádió mikrofonja előtt a negyven éves aktív pályafutása során elénekelt.
Operett, mint színpadi műfaj • 2612006-01-25 12:00:22
Kálmán Vera könyve nekem is meg van. Nagyon érdekesen ír férjéről, persze megbocsátható neki az erős szubjektivitás, ahogyan helyenként fogalmaz, viszont rém izgalmasan ecseteli közös életüket a megismerkedésüktől fogva. Érinti a sok viszontagságot is, amin keresztülmentek a háborús időkben, no meg, a "műhely-munkáról" a nagy sikerekről, és a művek fogadtatásáról is igen színesen számol be könyvében. Igazi kordokumentum az a könyv.

Hallgas sokat rádiót, ott még mindig több operettzenét hallgathatsz, mint ha csak a CD-kre vársz. Bár örvendetes módon az utóbbi időben valami megozdult, és a kiadók rájöhettek, hogy van érdeklődés a műfaj iránt, és így üzlet is rejlik benne...
Operett, mint színpadi műfaj • 2632006-01-25 13:28:00
Azért a rádió felmérhetetlen mennyiségű saját gyártású archív kincséhez képest a lemezkiadás nagyon le van maradva. Itthon is, külföldön is. Már ami, az operetteket, daljátékokat illeti. Ráadásul ez jóval olcsóbb is, szinte ingyen van...
Operett, mint színpadi műfaj • 2652006-01-25 17:51:13
Nem árt tudni,hogy valamikor, nem is olyan régen,nem csak a Rádió Dalszínháza készített operetteket a műhelyében, hanem a Magyar Televíziónak is volt egy ún. TV Zenés Színháza, amely sok -sok éven át sorozatban mutatta be az operák, operettek, daljátékok, zenés játékok, balettek színe-javát. Ennek döntő érdeme ahhoz a Ruitner Sándorhoz fűződik, aki azt megelőzően éppen a Rádió Dalszínházánál töltött be felelős posztot, szerkesztőként, dramaturgként, onnan a TV-be kerülve sikeresen folytathatta ebbéli tevékenységét. A dolog természeténél fogva a legtöbb darab playback technikával készült, tehát a színész játszotta szerepét és a korábban felvett zenei anyagra rátátogtak. Ennek másik változata volt, amikor az énekes játszotta is a szerepet, de ugyanúgy tátogott a saját énekhangjára. Sőt olyan megoldás is létezett, hogy a TV megszerezte a Rádió engedélyét, hogy felhasználhassa a Rádió Dalszínháza keretében felvett operett zenei anyagát és azt használta fel a TV-felvételkor. Ennek egyik pregnáns példája Suppétól Az esködtszéki tárgyalás, amikor a TV-ben László Margit, Palcsó Sándor, Melis György és Várhelyi Endre énekhangja "köszönt vissza" az ismert rádiófelvételről. És hogy még komplikáltabb és érdekesebb legyen a dolog, Melis György elvállalta, hogy a "Bölcs bíró" szerepét is eljátssza a húsz évvel korábbi énekhangjára tátogva. Szenzációs felvétel!
Operett, mint színpadi műfaj • 2662006-01-25 17:51:58
Most áttekintettem, hogy mely címek képviselték a „könnyebb” műfajt a TV Zenés Színházában, és egész elámultam, hogy közöttük mennyi igényes darab van. Íme a névsor:

Schubert-Berté: Három a kislány
Ifj. Johann Strauss: Denevér
Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel (Rost, Berczelly, Maros, Korcsmáros); Fortúnió dala; Eljegyzés lámpafénynél; Párizsi élet
Suppé: Boccaccio, Pajkos diákok; Szép Galathea
Millöcker: A koldusdiák.
Planquette. A Corneville-i harangok
Hervé: Lili
Fall: Madam Pompadour
Sullivan: Mikádó; Esködtszéki tárgyalás
Kálmán: A montmartrei ibolya
Huszka: Gül baba; Lili bárónő, Bob herceg
Jacoby: Sybill, Leányvásár
Fényes: Maya
Eisemann: Én és a kisöcsém; Egy csók és más semmi
Lehár: Garabonciás (Andor Éva); A vörös macska (Clo-clo című operettjének átdolgozása); Tavasz (Zempléni Mária, Szűcs Márta, Leblanc Győző, Póka Balázs)

Szóval, ezek között is lehet csemegézni. Probléma, hogy többségét nem tudtam VHS kazettára a TV-közvetítéskor felvenni, mivel akkor még nem volt videóm. Talán videókészülék sem létezett még. A rádió ilyen szempontból kedvezőbb helyzetben van, gyakran ismétel(het)…
És akkor még nem is beszéltem a számtalan más operett-összeállításról, amely az ötvenes-hatvanas-hetvenes években készült, javarészt fekete-fehérben, amelyekről régi énekes nagyságok alakja tűnik fel, és jól ismert hangjuk csendül fel ezeken a képkockákon. Ezekből viszont szerencsére már elég sokat sikerült a későbbi ismétlésekkor videóra vennem és így a magam számára átmentenem.
Operett, mint színpadi műfaj • 2682006-01-26 11:22:32
Régen működött a nagykörút és a Wesselényi utca sarkán egy TV-shop.(Nem ez volt a neve, de valami hasonló), ott sok olyan felvételhez hozzá lehetett jutni videókazettán, amelyeket a TV készített régi operettszínházi közvetítések felvételeiből: ilyen volt pl. a Boccaccio, A csárdáskirálynő és Offenbach Banditája. Ez utóbbira már nagyon régen "vadásztam", aztán pár éve ezt is sikerült ott megvásárolnom. De több TV Zenés Színház saját felvételét is kiadták kazettán: amiket említettél pl.

Azt hiszem, már nincs meg ez a bolt, felszámolták, profilt váltott, ki tudja...
Operett, mint színpadi műfaj • 2692006-01-26 11:27:08
Javítom: "Banditákja"
Operett, mint színpadi műfaj • 2722006-01-27 12:11:42
Állíthatom, az nem én voltam. Egyébként ma megrendeltem a zürichi Víg özvegyet (DVD) - Annyit dicsérted nekem Dagmar Schellenbergert, hogy most kötélnek álltam...
Operett, mint színpadi műfaj • 2752006-02-02 19:33:38
Kérlek, ahogy tetszik.
Egészen meglepődtem ma reggel. Kétszer egymásután. Egyrészt, mert a Bartók Rádió Muzsikáló Reggelében hét óra körül felcsendült egy operett részlet, mégpedig Huszka Lili bárónőjéből a jól ismert ”Tündér királynő, légy a párom..." kezdetű örökzöld szám, Ilosfalvy Róbert és Németh Marika tolmácsolásában. A rádió reggeli zenés műsorában olyan ritka az operett, mint a fehér holló! Ezért is fogadtam kitörő örömmel és értékelem a zenei szerkesztő, e nem tudom, mire vélt gesztusát… Másrészt zavart valami a duettben: ugyanis Ilosfalvy Róbert és Németh Marika sok közös operett felvételét ismerem – Huszkától még a Bob herceget vagy a Gül babát is – de nem a Lili bárónőjükét. Aztán beugrott, hogy évtizedeken át én mindig azt a rádiós dalszínházi felvételt és részleteit hallgattam, amelyen Ilosfalvy primadonna - partnere Házy Erzsébet (és szubrettként Koltay Valéria) volt s nem Németh Marika. Úgyhogy most örömmel könyveltem el, előbukkant a rádió archívumából egy másik Lili bárónő- felvétel is. Ami közös bennük: Ilosfalvy énekli mindegyiken ugyanazt a szerepet. Németh Marika, aki ezek szerint anno hangszalagra (vagy Hungaroton lemezre?) énekelte vele a harmadik Huszka-operettet is, sajnos, már vagy tíz éve meghalt. Ahogy mindkét felvétel összes közreműködője közül már csak Ilosfalvy Róbert van közöttünk. Megjegyzem magamnak ezt a szép Lili bárónő felvételt is, amelynek zenei anyagát szerintem a stúdióban keresztmetszetként rögzíthették - ugyancsak a hatvanas években -, s amelyen még Zentai Annát és Kishegyi Árpádot is hallhatjuk. A Magyar Rádió Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényelte. Egyébként van a rádiónak még egy Lili bárónő felvétele a hetvenes évek-nyolcvanas évek forduló tájékáról, amely már nem hoz annyira lázba, pedig a Sebestyén András által vezényelt felvételen olyan ismerős nevekkel találkozni, mint Molnár András, Kukely Júlia, Hűvösvölgyi Ildikó, Rozsos István, Zempléni Mária és Melis György. Ennek a hangzásvilága, hangszerelése úgy vélem sekélyesebb a "klasszikus" elődökéhez képest, tehát nálma hátrébb szorul.
Megállapíthatom, a rádió reggeli műsorát hallgatva igazán nem lehet panaszom, és nem lehet egyoldalúsággal vádolni a zenei szerkesztőket – pedig egy másik topicon, mintha erről elmélkedett volna egy fórum társam…
Operett, mint színpadi műfaj • 2782006-02-04 10:56:11
És arról tudsz, hogy paralel ugyanez mondható a Schubert-Berté Három a kislányának rádiós felvételéről is. Ebből is kettő van, itt is Ilosfalvy kétszer énekelte fel szólamát más partnerekkel:

Egyszer van az ismertebb, gyakrabban játszott Dalszínházbeli felvétele, amelyen Ilosfalvy partnerei: László Margit, Melis György, Réti József, Bende Zsolt,Várhelyi Endre, Neményi Lili, Palánkay Klára és Maleczky Oszkár, a MR Ének és Zenekarát Fischer Sándor vezényli. A felvétel a hatvanas évek legelején készült.
És van a másik felvétel, itt Ilosfalvy együtt énekel Orosz Júliával, Koltay Valériával, László Margittal, Budanovits Máriával, Somogyvári Lajossal, Radnai Györggyel, Pálffy Endrével, Maleczky Oszkárral, Várhelyi Endrével, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. Ez a felvétel az ötvenes évek végén készült.
Sőt ismerek e kettőn kívül még egy rádiós felvételt, amin nem László Margit és nem Orosz Júlia énekli Médit, hanem HÁzy Erzsébet, és megint csak Ilosfalvyval vették fel Schubert énekelni valóit (Melis társaságában), szintén a hatvanas évek eleje tájékán készült a rádiós felvétel.
Egyébként Orosz Júlia már jóval korábban is felénekelte szerepét más partnerrel, Laurisin Lajossal, a Budapest Szimfonikus Zenekart Komor Vilmos vezényelte. Tudomásom szerint ez a legkorábbi rádiós felvétele a daljátéknak (inkább csak keresztmetszet), még a negyvenes évekből...
Operett, mint színpadi műfaj • 2792006-02-04 10:56:56
"parallel"
Operett, mint színpadi műfaj • 2842006-02-04 21:07:51
Áldom az eszemet, hogy abban az időben, amikor a rádió még rendszeresen sugározta és ismételte is a teljes operettfelvételeit, ezt is felvettem kazettára, meg a keresztmetszeteket is!
Hanglemezen nekem sincs meg.
Operett, mint színpadi műfaj • 2852006-02-04 21:27:21
Igen, ez is meg van,de csak kazettán. Legelőször maga Ilosfalvy beszélt erről egy rádiós portréműsorban, áradozva Erika Köthről... és hogy ez volt a legelső - viszonylag későn megkapott - Lehár felvétele, bár a Vig özvegyet Margitszigeten a szabadtérin elénekelte. Meglepő, hogy a rádióban Lehár operettekben nem kapott lehetőséget. Viszonylag idősen készült vele egy csokorra való operettrészlet-válogatás, azok között volt egy-két részlet: Friderika, Cárevics és A mosoly országa művekből. Ugyanakkor az utóbbi Lehár-operettet a nyolcvanas évek elején-közepén, mikor már gyakrabban és hosszabb időre jött haza Németországból (nem sokkal később véglegesen), ha jól emlékszem két nyári évadon át az óbudai Zichy-kastély udvarán, a szabadtéri színpadon végig játszotta-énekelte Pitti Katalinnal. Nála ideálisabb Szu-Csongot azóta sem láttam és hallottam! KÁr, hogy arról a produkcióról nem készült hang- és képfelvétel!
Operett, mint színpadi műfaj • 2872006-02-06 16:09:47
A műsor elejét nem hallottam, csak a végére kapcsoltam be a készüléket, mikor éppen Zeller Madarászából Milka belépőjét énekelte Kertesi Ingrid. Szerimtem Offenbachtól énekelhetett még részleteket? A Hungarotonnál készítettek vele egy opera-operett-lemezt, és azon van rajta Az Orfeusz az alvilágban és a 66-os szám is. Bizonyára, az utóbbira gondolhattál még, mikor írod, hogy nem ismered ezeket. Azért megleptél most, hogy nem ismered A madarászt. Ebben az esetben feltétlenül hallgasd meg a teljes művet vagy részleteit. A szerző dallam invenciója vetekszik a legjobbakéval. A hazai rádiós feldolgozás részletei időnként felcsendülnek a rádió hullámhosszán. Legismertebb rádiós verzióján Szabó Miklós, Fábry Edit, Rátonyi Róbert, Maleczky Oszkár, Bilicsi Tivadar, Petress Zsuzsa, Szilvásy Margit,
a MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekara működik közre Polgár Tibor vezényletével. Ez nem keresztmetszet, a teljes darab felvétele. Legismertebb részletei: a Rajna keringő, Ádám belépője, Annuska áriája, Hasko és Flasko kettőse, a postás kisasszony dala, Milka belépője, a Rózsadal, a finálék, mind szépségek, betelni velük szinte lehetetlen. Az egyes részleteket a fentieken túl külön -külön, számtalan neves művészünk is szalagra énekelte: Házy, Kalmár, Várhelyi, Kishegyi, Kazal László, Fekete Pál, Sárdy, Simándy,Ilosfalvy, Kónya stb. Viszont könnyebben hozzáférhetsz az eredeti német nyelvű operetthez (Der Vogelhandler) , mert láttam, hogy DVD-n kijött: ha jól emlékszem egy Mörbisch-i előadás felvétele volt?
Zeller másik operettjét még ennél is jobban szeretem: A bányamester. Igaz, csak a keresztmetszetét ismerem, amit a rádióban vettek fel a hatvanas években Kelen Tiborral,Házy Erzsébettel. Bródy Tamás vezényelte a MR Énekkarát (hatalmas feladat: önállóan és minden ária, duett kóruskíséretes) és zenekarát. Jó pár évvel később Kincses Veronika is felénekelte szalagra a grófnő áriáját. Létezik egy nagyon régi felvétel,amit még nem hallottam: itt a grófnő Raskó Magda, Martin pedig Kövecses Béla, és a Földényi Kórus működik közre.

Most el kell mennem, holnap majd a 66-os számról is szólok.
Operett, mint színpadi műfaj • 2912006-02-07 09:58:37
A Madarász világsikerű darab. Olyan hírességek és nagyságok is énekelték az operett részleteit mint pl. Joan Sutherland, Kónya Sándor, Elisabeth Swarzkopf, Hermann Prey vagy Walter Berry.
Offenbach egyfelvonásos operettje, A 66-os szám, egy jópofa blődség, igazi franciás kolorittal, csipkelődéssel, sziporkázó hangszereléssel, hálás énekelni valókkal; a humor mellett sok szép érzelmes dalbetétet is tartalmaz a mű. Az én általam favorizált teljes rádiós felvételen Radnai György, László Margit és Réti József brillíroz. A legismertebb szám: A Házaló-dal (Radnayn kívül elénekelte ezt Miller Lajos, Gáti István és mások is), de Suson románca, Suson dala és kettős, a Bordal mind-mind pompás énekelnivalókat tartalmaz. A szoprán szerepet egy másik régi felvételen Szecsődy Irén is énekelte. Évtizedekkel később, a kilencvenes évek elején elkészült egy újabb változat, amelyen Kertesi Ingridet, Gulyás Dénest és Melis Györgyöt hallhatjuk a MRT Szimfonikus zenekarának kíséretében, Pál Tamás vezényletével.
Operett, mint színpadi műfaj • 2922006-02-12 16:10:07
A CPO-nál nem rég jött ki a Szép a világ.

Schön ist die Welt (Gesamtaufnahme ohne Dialoge)
Elena Mosuc, Zoran Todorovich, Chor des Bayerischen
Rundfunks (Lt.:Michael Gläser), Münchner Rundfunkorchester,Ulf Schirmer
Már megrendeltem. Addig pedig beérem a hazai kiválóságainkkal felvett rádiófelvétellel (Korondy György, Andor Éva).
További Lehár-újdonságok a kiadónál:

Zigeunerliebe
Stojkovic, Schellenberg, Todorovich, Schneider, Lukic, Rankl,
Köhler, Schulze, Hörl, Bielow, NDR-Chor, NDR Radiophilharmonie,
Frank Beermann
2 CDs

Der Rastelbinder
Muliar, Hobarth, Papouschek, Zednik, Dallapozza,
ORF-Chor, Wiener Mozart Sängerknaben,
ORF-Symphonieorchester, Hans Graf
2 CDs

Der Sterngucker (Operette in 3 Akten)
Lothar Odinius, Claudia Rohrbach, Hanna Dora
Sturludottir, Robert Wörle, Markus Köhler,
Deutsche Kammerakademie Neuss,
Johannes Goritzki
Sound:stereo & multichannel (Hybrid)
2 Super Audio CDs

Ezeket is megrendeltem már.
Operett, mint színpadi műfaj • 2942006-02-13 11:59:00
A Cigányszerelem valóban nagyon szép operett. Láttam többször az Operettszínházban. Jól ismerem a rádiós, televíziós felvételeit is. A TV pár éve közvetítette a Operettszínházból, akkor VHS kazettára felvettem a teljes darabot. Tudni kell, hogy Lehár ezt a művét átdolgozta és A garabonciás címmel 1943-ban a pesti Operaház bemutatta a szerző vezényletével. Még egy átdolgozása ismert, ezúttal a rádióra dolgozták át, 1952-ben, tehát a komponista halála után négy évvel, új szöveget is kapott, és Vándordiák lett a címe. Ebből a változatból ismert az „Utam muzsikálva járom…” kezdetű népszerű tenor-ária (Sárdy János, Réti József és mások kiváló tolmácsolásában sokszor hallani a rádióban). Ugyancsak nagyon ismert száma a „Deres már a határ…” Svéd Sándortól Melisen át Kováts Kolosig sok baritonunk és basszusunk énekében gyönyörködhetünk, amikor ez az érzelmes szám időnként felhangzik
a rádió operettműsoraiban. Én mégis az első, eredeti operettet kedvelem, és benne a „Zórika, Zórika, jöjj vissza már…” kezdetű nagyon hatásos szerelmi románcot, amelyet Baksay Árpádon kívül még senkitől sem hallottam nála szebben, szívhez szólóbban énekelni…

Lehár második sikeres operettje volt az 1902-ben bemutatott Der Rastelbinder (első: A bécsi asszonyok). A magyar címe: A drótostót. Így már biztosan ismered. Ez egy szlovák környezetben játszódó darab. Magyar nyelvű részletek nagy ritkán felhangzanak a rádió operett összeállításaiban.

Jóval érdekesebb és kuszább a Der Sterngucker, aminek a bemutatója 1916-ban, Bécsben volt. Ezt a művét (is) többször átdolgozta Lehár – ezt a legtöbbször, szám szerint négyszer! A második verzió címe La danza delle libellule – ennek olasz nyelvű librettója egy német szöveg alapján készült, s a három felvonásos operett bemutatója Milánóban volt 1922-ben. Ebből elkészült a német változat Libellentanz, vagy más néven Die drei Grazien (bemutatója 1923-ban Bécsben volt). Magyar címe: A három grácia. Ugye, ez már Neked is ismerősen hangzik? A rádióban sokszor hallani belőle részleteket Legismertebb száma az „Apacs-kettős”. Ezt a nagyon népszerű kettőst rengetegen előadták (kedvencem a Palcsó Sándor és Kalmár Magda duettje, de Külkey László és Zentai Anna tolmácsolásában is élvezem), sajnos, sokszor áthangszerelték, modernizálták, ami már messze jár az eredeti hangzásvilágtól (lásd pl. Bodrogi Gyula és Voith Ági azért jópofa hajdani „bohóckodásait”).
És még mindig nincs vége az átdolgozások sorának: Lehár elkészítette a negyedik változatot is, megint olasz szövegkönyvre készült, és ezúttal a nagyon hangzatos Gigolette címet kapta a darab. Ennek a verziónak 1926-ban volt a premierje.
Most a CPO-nál megjelentetett felvételen az eredeti kompozíciót hallgathatjuk meg. Már nagyon várom ezt a CD-t is.
Operett, mint színpadi műfaj • 2952006-02-13 15:21:41
Kedves Sesto, azt hittem felfigyelsz egy névre: Mosucra! Gondolom, számodra is újdonság lesz ez a vele készült, nemrég megjelent Lehár-lemez. Megrendeltem és várom. Esetleg Hozzád már eljutott? És van véleményed is róla?
Operett, mint színpadi műfaj • 3002006-02-14 10:46:56
Egyébként ez a Tavaszhoz hasonlóan (amit ugyancsak nemrégen adta ki a CPO) ez is egy rövidebb lélegzetű operett. Dialógusok nélkül 60 percnél kevesebb idő hosszúságú. Gyorsan végezni lehet vele. De a „belseje” tömény szépség…
Operett, mint színpadi műfaj • 3012006-02-14 10:47:26
Melyik évben volt ez a tours-i fesztiválra meghívásos turné? Volt egy időszak, amikor a Pesti Műsor több éven át rendszeresen beszámolt az Operettszínház társulatának nyugat-európai országokban évi rendszerességgel visszatérő (elsősorban a német nyelvterületen) tett turnéjáról, a sikerekről, díjakról, érdekességekről. Aztán abbamaradt ez a sorozat. Sajnáltam. Nem emlékszem, hogy erről a Szvjatoszlav Richter által kezdeményezett invitálásról olvastam volna. Valószínűleg elkerülte a figyelmem. Így ezer köszönet ezért az értékes információért!
Operett, mint színpadi műfaj • 3022006-02-14 10:48:48
Idén novemberben lesz öt éve, hogy a Debreceni Csokonai Színház Budapesten a Millenáris Teátrumban bemutatta a Cigányszerelem eredeti változatát. Ezt a Moravetz Levente által rendezett produkciót a TV is közvetítette. Már nem emlékszem rá, hogy Kaposi Gergely vagy Somos Csaba vezényelt-e. Azt tudom, hogy azon az előadáson több neves budapesti művész is fellépett vendégként a produkcióban: Gárday Gábor, Molnár Marica, Jankovics József, Vadász Zsolt, Kállay Bori voltak a főszereplők. Nagy sikerük volt. Sok év telt el azóta, hogy utoljára láttam Lehár nagyszerű operettjét a Budapesti Operettszínházban, így ez a vendégjáték akkor igen felvillanyozott.

De ha már ennyire leragadtam, leragadtunk a Cigányszerelemnél, illő, hogy utaljak a „mesére” is. Tehát egész röviden:
Az erdélyi Kárpátokban, a Cserna folyó partján érdekes népszokás él. A leánynak az eljegyzési csók előtt késő este innia kell a Cserna folyó vizéből, és akkor megálmodja jövőjét. Ez a mese magva.
Dragutin, a gazdag földbirtokos - ahogy ezen a vidéken hívják, bojár - Zórika nevű szépséges fiatal leányát Jonel Boleszku bojárhoz akarja férjhez adni. Zórika azonban Józsit, a cigánylegényt szereti. Józsiért rajonganak a nők. Kőrösházy Ilona, a szép magyar özvegy is hozzá akar menni feleségül.
Zórika Jonelnek reggelre ígéri a mátkacsókot, előbb iszik a Cserna vizéből, és megálmodja sorsát...
Operett, mint színpadi műfaj • 3032006-02-14 11:08:48
Igen, ezt én is így gondolom. Utána néztem a Garabonciás keletkezés történetének. Dalos László egy cikkében beszámolt az előzményekről.
„Sikereimet nem a sajátomnak könyvelem el, hanem nemzetemnek.”; Lehár Ferenc mondotta ezt egy interjúban, Budapesten, 1941 végén, amikor már magával hozta – hogy Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának átadja – új dalműve partitúráját. Az új mű, amelyről 1942-be többször is nyilatkozik – a Garabonciás diák címet kapja. Szövegírója Innocent Vincze Ernő A mű háttere: az 1848-as szabadságharc… Mi ez, ha nem nyílt hitvallás?! A Garabonciás, amelynek egy negyede a Cigányszerelem dallamait használja fel, háromnegyede csupa-csupa új Lehár-dallam., 1943. február 20-án került az Operaház közönsége elé. A kor nagyjai énekeltek és játszottak benne, mint Udvardy Tibor, Orosz Júlia és Osváth Júlia és mások. Nádasdy Kálmán rendezte a művet. A premieren és még egy előadáson maga Lehár dirigált, azonban utána rosszul lett és visszautazott Bécsbe, majd további gyógykezeltetésre Bad Ischlbe. Egyébként a korabeli filmhíradó is felvette sok szép részletét. Szerencsére a TV archívumában meg van a kópia, illetve a kazetta, így sikerült nekem egyszer videóra vennem. Abból megítélve, amit láttam, tényleg fantasztikus előadás-sorozat lehetett az Operában. Káprázatos díszletek és jelmezek, és még a karcos képkockák és a sercegő hangok által is átjött a lényeg: a lelkesedés, a tűz, a szerző zsenialitása.
Lehár a premier küszöbén ezeket írta a Magyar Színpad nevű műsorújság hasábjain: „ Szeretném, ha Józsi diák alakjával emléket sikerült volna állítanom azoknak a lelkes muzsikus garabonciásoknak, akik dalukkal, költő lelkükkel mindig szolgálatában álltak a nagy eszményeknek; akik kóbor bujdosásukban, lemondó, küzdelmes vándorlásukban mindig a legszentebbet szolgálták: hazájukat, nemzetüket, népük gondolatait. Szívemhez nőtt dalművem többi szereplője is, de Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani, amit belülről mindig éreztem és érzek: MAGYAR VAGYOK”.

Egy másik interjúban – Gách Mariannak a Film Színház Muzsikában – így vallott: „Arra törekedtem, hogy melódiáimmal egy boldogabb világba vigyem az embereket…”
Operett, mint színpadi műfaj • 3052006-02-14 12:12:53
Több részletről van szó,de egyik sem teljes, pár percnyi az egész, közbe szúrt schnittekkel, riportokkal. Ha jól emlékszem, három számból látható ízelítő, a kamera Lehárt is mutatja az Operaház zenekari árkában, amint az előadáson vezényli a zenekart... Nem tudhatjuk, hogy a TV archívuma erről a jelentős eseményről még mit és mennyit bírtokol... A TV-ben egy Lehár-összeállításban ennyi került vetítésre, de ebből is átjön, átsugárzik, hogy milyen pompázatos kiállítású előadás volt és milyen nagyszerű hangulat uralkodott az Operában: fenn a színpadon, a zenekari árokban és lent a nézőtéren egyaránt.
Operett, mint színpadi műfaj • 3072006-02-15 12:16:03
Sok élvezetet kívánok hozzá! Azt tudtad, hogy Callas egyik első színpadi szerepe Athénban éppen a Boccaccio Fiamettája volt? Azt is említettem korábban, hogy a mi Székely Mihályunk is benne volt egy Boccaccio produkcióban. Szóval ezek az óriások pályájuk kezdeti vagy későbbi szakaszában nem fanyalogtak, ha egy klasszikus operettben kaptak feladatot - vállalták azt, sőt lubickoltak benne. Bár nem tudom elképzelni, hogy Callas a negyvenes évek elején, amikor a fáma szerint csúnyácska külalakkal (kövér és szemüveges volt), miként birkózott meg a szende vagy éppen csalfa reneszánsz nőalakkal. Székelyről inkább el tudom képzelni, miként énekelhette esetleg a Hordó-dalt.

A Boccaccionak is sok lemezfelvétele van, videón is kihozták. Én legjobban a Rádió Dalszínház produkcióját szeretem, amelyet olyan kvalitások fémjeleznek, mint Ilosfalvy Róbert, László Margit, Ágai Karola, Sándor Judit, Palánkay Klára, Réti József, Maleczky Oszkár, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, Külkey László, a felvételen a MR Énekkarát és Zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte. Szóval valóságos sztárparádé, a hatvanas évek operaénekeseinek színe-java felvonult. Érdekesség, hogy a Hordó-dalt itt Külkey László (tenor) énekli, míg az eredeti német nyelvű felvételeken általában bariton (pl. Hermann Prey) szólaltatja meg. Kíváncsi vagyok, hogy a Te lemezeden ezt a szerepet ki énekli.
Később a rádióban elkészült egy újabb változat is, melyen Molnár András, Melis György és Kincses Veronika énekel… De ez számomra nem eléggé „klasszikus”, inkább csak utánérzés.

Aztán ismeretes, hogy a TV Zenés Színháza is felvette, régen, valamelyik csatornán látható volt. Nem szerettem, mert az énekhangokra (Rozsos István, Palcsó Sándor, Zempléni Mária, Csányi János) tátogtak a prózai színészek. Viszont meg van „gyári” videokazettán a Fővárosi Operettszínház ötvenes évekbeli legendás Boccaccioja, amelyen a kor üdvöskéi tűnnek fel: Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Ilona és sokan mások
S bár fekete-fehér és itt-ott serceg a kép meg a hang, de hű képet kapunk az akkor idők operett művészeinek tehetségéről, továbbá jó látni, hogy nem üres a színpad, hanem szépen beépített a tér: a mutatós, jól funkcionáló díszletekre és a dekoratív jelmezekre nem sajnálták a pénzt. És nem tették idézőjelbe a cselekményt sem, mint ahogy az manapság bevált gyakorlat. Mert tudták, hogy a klasszikus operett zenéje és szövege azt nem viselné el. Vagy ha mégis, ám mi nézők nem.
Operett, mint színpadi műfaj • 3102006-02-15 21:31:21
Felteszek Neked egy találós kérdést. A Boccaccióban fogsz hallani egy "olasz kettőst" - tehát Boccaccio és Fiametta duettjét olasz nyelven (Az általam favorizált rádiófelvételen Ilosfalvy Róbert és László Margit briliánsan oldja ezt meg.)
Ennek mintájára említs nekem még egy operettet, amelynek egyik kettősében
szintén az eredetitől eltérő nyelven - jelen esetben angolul - énekel az alt és a tenor! Ez így része a librettónak. A zeneszerző pedig kifogyhatatlan humorban,érzelmekben, ötletekben és invencióban. Segítségül: nem kell messze távolodnod Franz von Suppétól.
Operett, mint színpadi műfaj • 3122006-02-16 11:13:58
Akkor elárulom a megfejtést. A Boccaccio szerzőjének, tehát Suppénak egy másik nevezetes operettjéről van szó: A pajkos diákok. Ez az egyfelvonásos pompás, humorral teli darab kifogyhatatlan a zenei ötletekben, sziporkáznak benne a kortárs „francia” operett-császáréhoz, Offenbach műveinek színvonalához mérhető zenei megoldások, a csipkelődő poénok. Arról szól a darab, hogy van egy szerelmespár, akik nem lehetnek egymáséi, mert a fiú gyámja a vén gazdag zsugori uzsorás Geier a markában tartja adóslevéllel a fiút, neki nincs pénze azt kiváltani. És addig ugye nem házasodhat össze szíve választottjával (Bartha Alfonz és Erdész Zsuzsa szép érzelmes dalokat és duetteket énekelnek a Rádió Dalszínházának felvételén.) Geiert Várhelyi Endre énekli szenzációsan, a kupléja, melyben az aranyt számolgatja és rakosgatja egyik zsákocskákból a másikba, fergeteges. A diák barátai megsajnálják a fiatal párt, nem nézik tétlenül szótlan panaszaikat vagy éppen szótlan fájdalmukat. Nem tűrik, hogy a galád uzsorás kisemmizze barátjukat. Vezérük három„pajkos diák”, két fiú és egy lány (Bende Zsolt, Palcsó Sándor és Szirmay Márta), akik tehát a maguk módján megleckéztetik Geiert: különböző csínyeket eszelnek ki, amivel folyamatosan zaklatják a mit sem sejtő öreget. Persze ebbe beavatják a szerelmes ifjakat is. Bordal és Frincke belépője (Szirmay Márta és a MR énekkara). A szép közzene után a következő jelenet színhelye Geier háza, a szobában ott üldögél a diák és gyámja. Nem mesélem el a történetet, lényeg, hogy különböző praktikákkal (álöltözet, egy olasz festő, két külföldi angol műértő kopogtat be az este) alaposan becsapják az öreget. Ekkor halljuk az” olasz áriát” (Bende Zsolt – tehát nem csak a Boccaccióban énekelnek olaszul) majd az „angol-kettőst” (Szirmay Márta és Palcsó Sándor). És a legvégén még egy tréfa, amivel halálra rémítik a babonás gyámot: éjszaka van, fehér kísérteties leplekbe öltözve a teljes diáksereg körbe veszi a házat és fáklyákkal a kezükben körbetáncolják és többször fenyegetően bezörgetnek a szoba ablakán, miközben latin nyelven! énekli az énekkar a jól ismert dallamot és szöveget: Gaudeamus igitur, Juvenes dum sumus, Post jucundum juventutem, Nos habebit humus … A végén az öreg beadja a derekát, mire mindenki leleplezi magát Geier nagy bosszúságára, de nincs mit tenni, a kicsikart adóslevél már az ifjak kezében van. És szép fináléval zárul az operett. Nagyszerű ez a rádiófelvétel, amelyen a MR Énekkarát és Zenekarát Breitner Tamás vezényli. Ajánlom figyelmedbe.
Operett, mint színpadi műfaj • 3132006-02-16 11:16:04
panaszaikat "szótlan" nélkül értendő.
Operett, mint színpadi műfaj • 3142006-02-16 11:31:01
Még egy kicsit Suppénál maradva, elterjedt róla, hogy talán a nagy olasz zeneszerző, Donizetti rokona. De ez téves. Az igazság az, hogy a dalmát születésű, de belga származású fiatal karmester-muzsikusra felfigyelt Donizetti, ki 1842-ben éppen Bécsben tartózkodott, mert ott volt a Linda di Chamounix operájának ősbemutatója. Maga Suppé vezényelte művét, ami olyan jól sikerült, hogy a karmestert barátságába fogadta. Megismerkedett az ifjú – 23 éves volt ekkor – első kompozícióival, és elismerte képességeit, és felvállalta, hogy tanítványává fogadja. Egyes történészi kutatások szerint magával vitte Milánóba is. Az bizonyos, hogy abban az időben Suppé sok operát vezényelt, köztük más Donizetti műveket is, mint pl. a Szerelmi bájitalt. Talán innen eredeztethető ez a téves következtetés, a rokoni szálakat kereső találgatások.
Operett, mint színpadi műfaj • 3152006-02-16 11:41:25
Igen, ezt A víg özvegyet már én is felfedeztem. Nem tudom fogni a 3SAT-ot, de egyik ismerősömet megkérem, hogy vegye fel. Nagyon kíváncsi vagyok erre a szabadtéri produkcióra. Ha tetszik, akkor megtartom a felvételt.
Operett, mint színpadi műfaj • 3172006-02-17 08:53:53
Persze, a Hawai rózsájából.
Operett, mint színpadi műfaj • 3232006-02-21 11:53:39
Íme, az én változatom. Igaz,Nálad jobban én sem tudtam volna így összefoglalni a cselekményt.
Itt van egy jóval részletesebb tartalom ismertetés:

1. felvonás:

1815-ben vagyunk, a bécsi kongresszus évében. A magas beosztású politikusok és a mágnások romantikus cselekkel töltik estéiket, különösen Zedlau gróf, egy követ, akinek két hölggyel van viszonya: Franzi balerina az állandó barátnője, akinek egy villát vett; Pepi pedig egy vonzó modell, aki inasának, Jozefnek a mennyasszonya. Zedlau felesége, Gabrielle, aki unalmas fráternek tartja, visszaköltözött az apjához. Jozef eljön, hogy a gazdáját keresse a villában, de csak a gyanakvó Franzit találja, aki ugyancsak azt szeretné tudni, hol a gróf. Az apja, Herr Kegler is vele akarna találkozni. Megérkezik a gróf. Sikerül meggyőznie Franzit, hogy hűséges, de amikor a barátnője elmegy, ő Pepinek szóló levelet diktál. Jozef, aki lejegyzi a szöveget, csodálkozik a meggyőző fordulatokért és nem sejti, hogy a levél a menyasszonyának szól. Amikor Zedlau elmegy, megjön Pepi. Egy ruhát hoz Franzinak, és Jozeffal örülnek, hogy együtt töltik majd az estét. A ruha nem jó Franzinak, aki megkéri Pepit, hogy előtáncosként helyettesítse aznap este. Az öreg miniszterelnök. Ypsheim-Gindelbach érkezik, s mivel Franzit Gabrielének hiszi, elmondja neki, hogy Zedlaunak viszonya van egy táncosnővel. Ezt meghallja Herr Kegler. A zűrzavar akkor válik teljessé, amikor Gabriele is megérkezik, és a miniszterelnök azt hiszi, hogy ő meg Franzi. Hogy elkerülje a botrányt Zedlau megkéri a miniszterelnököt, hogy Gabrielét mint a feleségét mutassa be.

2. felvonás:

Egy diplomáciai bálon Gabrielének nagyon gyanúsak az események, de titkon örül, hogy Zedlau nem is olyan unalmas fickó, mint amilyennek ő hitte. Franzi bosszankodik, mert azt hiszi, Zedlau és felesége még közeli kapcsolatban vannak egymással. Zedlau örül, hogy Pepi is jelen van; mivel a lány összeveszett Jozeffal, beleegyezik egy találkába Zedlauval. Amikor Pepi vezeti a balettot, Gabriele meg van győződve arról, hogy ő Franzi. Zedlau, akinek Pepivel van találkozója, aznap este se Franzit, se Gabrielét nem akarja elvinni sehová, ezért Gabriele a miniszterelnökkel randevúzik, aki még mindig Franzinak gondolja, és akként mutatja be Franzinak, akit Gabrielének képzel.

3. felvonás:

Egy hietzingi kaszinóban, ahol sramlizene szól, a három pár mindegyike csendes helyet keres, ahol kettesben lehetnek. A miniszterelnök Gabrielével van, és az a vágya, hogy meglepetést okozzon Zedlaunak; Jozef Franzival jött, és ugyanez a célja. Zedlau pedig Pepit hozza. Jozef lojális: figyelmeztetni akarja Zedlaut, hogy ott van a felesége, és rettenetes haragra gerjed, amikor menyasszonyát az urával találja. Gabriele és Franzi is csatlakoznak a Pepit szidalmazó vőlegényhez. Szerencsére a vidám zene valamennyiüket jó kedvre deríti, és végül mind a helyzet komikus oldalát tekintik. Zedlau rájön, hogy még mindig vonzódik Gabrieléhoz, Jozef megbocsát Pepinek, az öreg miniszterelnök meg zavarodott, mint mindig. Megállapítják, hogy mindennek az oka a „bécsi vér”, a bor.
Operett, mint színpadi műfaj • 3242006-02-21 11:54:08
J. Strauss 1899-ben kapott megbízást, hogy írja meg ezt az operettet, de már nem volt hozzá elég ereje. Segített azonban a zenei anyag üsszeválogatásában: egykor népszerű, de már elfeledett műveiből választott részleteket. A főtéma az 1873-ban írt Wiener Blut keringő lett. A partitúrát ifj. Adolf Müller (maga is zeneszerző, a Theater Wien zeneigazgatója) állította össze, aki Léon és Stein librettistákkal működött együtt. A művet négy hónappal Struss halála után kezdték játszani – megbukott. Müller színháza csődbe jutott, ő maga pisztollyal főbe lőtte magát. 1901-ben állították ismét színpadra, de csak 1905-től aratott sikert, s népszerűsége azóta vetekszik a szerző legjobb – eredeti – operettjeinek kedveltségével.
Ismert részlete például: az 1. felvonásból Pepi és Jozef kettőse („Drausst in Hietzig”), a 2. felvonásból „Das Wiener Blut (keringő – Gabriele).
Operett, mint színpadi műfaj • 3272006-02-21 22:20:35
Éppen azért (is) mert nem eredeti alkotás, igazán sohasem voltam annyira oda érte, mint pl. a Cigánybáróért. Mindenesetre, a Strauss-motívunok a helyén vannak, a hangszerelés is "Strauss"-os, az énekelnivalók benne helyenként igényesek. Összességében élvezhető, hallgatható, felüdít, mint a többi "igazi" J. Strauss-alkotás. Én továbbra is maradok a magyar felvételeknél, így a Rádió Dalszínháza által elkészített változatnál, amelyet olyan nagynevű művészeink jegyeznek, mint Radnai György, Melis György, Fülöp Attila, Kincses Veronika, Kalmár Magda, Lehoczky Éva...
Operett, mint színpadi műfaj • 3292006-03-06 15:34:29
Veled örülök a jóknak.

Tegnap végre lehallgattam az 1942-ben felvett Pacsirtát. A bécsi felvételen maga Lehár vezényel. (Még a Paganinit, a Szép a világot és a Giudittát vettem meg a csomagban.) Mit mondjak? Nekem a német nyelven előadott dalok semmit nem mondanak. Szöveg értése nélkül itt a zene - operettről lévén szó - kevés. Még akkor is, ha Lehár ez. Ezen csak az tud segíteni, ha hozzá kapom a képet, a látványt. Pl. egy élő előadás felvétele videóról vagy DVD -lemezről ilyen lehet. Nem kell a dalok szövegét értenem, elegendő a cselekmény és a zene egységére összpontosítom, s már követhető is a „mese”. Igaz, a magyar versfordítások általában jól sikerültek; mégis más, ha az anyanyelvünkön szólalnak meg az operettek jól vagy kevésbé ismert melódiái, illetve az énekes részek. Ebben talán az is közrejátszik, hogy gyerekkorban berögzülnek a hallott szövegek a zenével együtt, így aki később más nyelven hallja, már nem jön vissza ugyanaz az élmény.
Sikerült ismerősömmel felvetetni videóra 3SAT-ról a múlt szombaton sugárzott A víg özvegyet. Már átadta nekem, lehallgattam, és úgy határoztam, megtartom a kazettát. Mörbischben 2005-ben játszott Vig özvegy felvétele zeneileg is remekül sikerült, és képileg olyannyira látványos az egész, profi a megvalósítás, hogy szerintem messze megelőzi a DVD-n és videón birtokomban levő San Francisco-i, sydney-i, párizsi és budapesti produkciókat. Kitűnőek az énekesek, remekül szól a kórus és a zenekar. Egyszóval, alig találtam szavakat nézése és hallgatása közben. Te ismered? A Schnellengerrel felvett lemezt még várom…
Operett, mint színpadi műfaj • 3322006-03-07 11:59:09
Megértelek én is Téged. Viszont számomra az operettet én nem operai mércével mérem. Mégha egyes művek (Offenbach, Suppé, Millöcker, J. Strauss, Sullivan és Lehár) operai igényűek a zenei szövetüket és dallaminvenciójúkat tekintve. Operában a zene és a szöveg egysége létfontosságú, bár különbséget teszek a singspiel, a recitativókkal teli opera, a „hagyományos” opera és a teljesen átkomponált zenedrámák között a tekintetben is, hogy víg vagy komoly dalművekről van-e szó. Az operettnél mind ez kevésbé lényeges. Nekem a zene és az ének az elsődleges, a szöveg csak akkor számít, ha a jól ismert magyar verseket, librettót hallgatom – teljesen függetlenül, hogy az eredeti szöveghez és szövegkönyvhöz mennyire hű vagy sem; sok esetben egy felvételt hallgatva, ha két zeneszám között dialógus jön, egyből átugrom és a korongon a következő trackra megyek előre. A másik: nekem eleve unszimpatikus a német nyelv. Hideg, idegen, nehézkes – közelebb áll hozzá az énekbeszéd. Akkor már inkább francia és angol szöveg legyen. (Kár, hogy az olasz nyelvterületen nem született maradandó operett!) A másik: én nagyon sokat jártam itthon operettszínházba, ahol természetesen magyarul játsszák a népszerű darabokat. Erre ráerősített a rádió is. Mivel ezen keresztül nőttem fel, adva volt, hogy a Rádió Dalszínháza sorozatban készült klasszikus és nem klasszikus operettjeit, daljátékait a rádió készüléken hallgassam, és szívjam magamba a zenét a hozzáírt versekkel, rímekkel, refrénekkel együtt: számomra itt ebben a műfajban ez jelentette a zene és a szöveg egységét. És hol volt még akkor a CD, a videó, a DVD, a külföldi TV-adók vétele, volt még a gramofonlemezek és eleinte az audió kazetták csekély választéka! Aki manapság felnőtt korában találkozik a műfajjal, megértem, hogy lehetőségei folytán inkább az eredeti nyelvű felvételekre vadászik, azokat hallgatja. Számukra háttérbe szorul a magyar szöveg. Én azt mondom és tartom, hogy sajnos… Nagyszerű magyar fordítások születtek: Martos Ferenc, Mérei Adolf, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Kulinyi Ernő, Szilágyi László, Szenes Andor, Kristóf Károly, Romhányi József, Fischer Sándor, Dalos László, Blum Tamás, Innocent Vincze Ernő, Szabó Miklós, Oberfrank Géza, G. Dénes György stb, Nemrég a Pacsirta német nyelvű változatát hallgattam meg. Azért fogalmazok így, mert ez az operett eredetileg is magyar nyelvre íródott, de aztán németre fordították, s ezen a nyelven hódít a lemezpiacon. Pedig, ha manapság az a trend, hogy mindent eredeti nyelven, akkor, bizony a Pacsirtát csak magyarul szabadna játszani, énekelni – pontosabban lemez- vagy rádiófelvételt készíteni belőle a külföldi nyelvterületen, illetve forgalomba hozni a hazai és nemzetköz piacokon.
Nem azt mondom, hogy soha nem hallgatom Offenbacht, Hervét, Planquette-et franciául, J. Strausst, Zellert, Fallt, Lehárt, Kálmánt németül, Sullivant, Jonest angolul, de a pompás zenék mellé egyből az általam jól ismert magyar szöveget párosítom. Teljes és tökéletes az élvezetem.
Operett, mint színpadi műfaj • 3352006-03-07 12:39:20
Említettem, hogy a szöveg nekem mellékes. Azt nem mondtam, hogy a tartalom, a cselekmény ismerete mellékes. Hiszen a zeneszerző librettóra és versekre írja a zenét, ha nincs téma, hozzá sem kezd a műhöz, vagy maga írja meg a szöveget: ez minden színpadra írt zenés műfajra igaz. Tehát, elhiheted nekem, hogy amikor operettet hallgatom, betéve tudom a szituációt, a történetet, a dialógusokat: nem szó szerint, hanem slágvortokban. Ez éppen elég ahhoz, hogy mindennel tisztában legyek, és a magyar átdolgozók többsége ügyel arra, hogy a vers, a rím tükrözze az eredeti szövegkönyvben szereplő fordulatokat, mind azt, ami pajkos, játékos, vagy komoly érzelmekre ható és szívhez szóló. Tehát nem ilyen értelemben nagyon jól ismerem a műfajt, a szerzőt és művét, a magyar fordítást, amelyet ha módomban áll, egybevetem az eredetivel, és mindig csak azt szűröm le, hogy mily’ szerencse, hogy magyar vagyok és magyarul beszélek, magyarul gondolkozom. Aztán a szöveget idővel elfelejti az ember, legalábbis nálam, de a zene, a hangjegyek, a mennyei harmóniák belém vannak kódolva. Ha álmomból felébresztenek is eltudom bármelyik számot dúdolni vagy fütyülni esetleg lalalázni. Ennyit a szövegről…
Operett, mint színpadi műfaj • 3372006-03-07 13:10:36
Egész más a helyzet, ha olyan operettel találkozom, amit még sosem hallottam. Akad ilyen is. És persze, nincs magyar fordítása sem, a rádió sem "magyarította". Ilyen pl. Offenbach három, nemrég CD-is is hozzáférhető operettje, a Coscoletto, a Robinson Cruzoe és Colombos Christofore vagy a nemrég a rádióban sugárzott Sullivan-összkiadás némely ritkasága is. Ilyenkor marad a CD-kísérőfüzet és egyéb idegennyelvű tanulmány, szerencsés esetben a csatolt egy-két-három nyelvű libretto és a hozzá olvasás. Ugyanabban a helyzetben vagyok,mint Te. Ismerkedem a zenével és szöveggel. Mindkettő idegen. Mível számomra "szűz" darabok, s nincs reményem magyar fordításukra, így marad elsősorban a zenére való odafigyelés és az idegen nyelv tanulása...
Operett, mint színpadi műfaj • 3392006-03-07 16:03:11
Én sem hallottam róla, biztosan kint élő magyar művésznő. Egyébként ezt a Banditákat, pontosabban részleteit ismerem a rádióból. Offenbachtól ez az egyik kedvenc operettem, ez is három változatban van meg - videón. Egy lyoni, egy genfi és egy budapesti előadás felvételei. Az előbbi kettő francia nyelven. Van összehasonlítási alapom. Az ötvenes években rögzített hazai verzióból nagyon sok zenei betét hiányzik, ezért jelen esetben a teljesebb külföldi - eredeti - verziókat favorizálom.
Operett, mint színpadi műfaj • 3422006-03-08 14:17:18
Németh Marika tényleg legendás primadonna volt. Sok felvételét ismerem a rádióból, TV-ből. Nekem az egyik kedvencem volt. A Verklit nem hallgatom, túl korán megy adásba a műsor. Hasonló gondom van a Petőfi rádió szerda, 16 órai kezdéssel jelentkező operett-összeállításaival, akkorra még nem vagyok otthon. Németh Marika elsősorban Huszka (Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő), Kálmán (Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő), Lehár (Tavasz), Jacobi (Leányvásár, Sybill), Hervé (Nebáncsvirág), Offenbach (A gerolsteini nagyhercegnő), Lecocq (Angot asszony lánya), Fall (Elvált asszony) műveiben aratta a legnagyobb sikereket színpadon és a rádió mikrofonja előtt. Mint primadonna, Petress Zsuzsa mellett ő volt az Operettszínház legtöbbet foglalkoztatott művésze, a rádiófelvételeken pedig a kor legnagyobb operaénekeseivel (Udvardy Tibor, Simándy József, Réti József, Ilosfalvy Róbert, Szabó Miklós, Korondy György, Melis György, Radnay György, Bende Zsolt, Házy Erzsébet, Andor Éva, László Margit stb.) szerepelt együtt. A Hungarotonnál is sok operettfelvételt készítettek vele. És nagyon kedves szerepet alakított egész fiatalon, szinte még pályakezdőként (Mészáros Ági, Gábor Miklós, Sárdy János, Latabár Kálmán oldalán) a Mágnás Miska c. 1948-ben bemutatott mozifilmben, mely Szirmay Albert operettjének filmes feldolgozása volt. De énekelt ő Mozartot is…. Idén februárban volt tíz éve, hogy eltávozott közülünk.
Operett, mint színpadi műfaj • 3432006-03-08 14:21:04
Nagyszerű! Jól tippeltem, hogy külföldön futotta ki magát. Kár, hogy szülőhazájától elszármazott...
Operett, mint színpadi műfaj • 3452006-03-08 17:32:14
Annyira én sem rajongok Petress Zsuzsáért. De szeretem a hangját és volt tartása. És jó színésznő volt. Németh Marikához hasonlóan ő is sokat szerepelt a rádióban, TV-ben, lemezen, filmen. Sok szép emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez. A TV –kamerája rögzítette és videón is hozzáférhetővé vált az ötvenes évek operettszínházi előadásai közül a Banditák (Offenbach), a Boccaccio Suppé) és a Luxemburg grófja (Lehár), amelyekben remek alakítást nyújtott. Őrzöm a kazettákat, mert ezek az archív fekete-fehér, itt-ott kopottas képkockák és a sercegő hang megörökíti egy „letűnt” korszak zenés színházi módiját. Jól dokumentálja, milyen is volt az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a magyar operettjátszás. Ilyen régi hangarchívumnak-dokumentumnak tekinthető a rádióban felvett kései Huszka-daljáték, A szép juhászné is, amelynek nem sokkal azelőtt, 1955 május 8-án volt az ősbemutatója Szegeden, a komponista személyes jelenlétében. Ebből aztán elkészült a rádióváltozat, amelyben Neményi Lili, Sárdy János, Bilicsi Tivadar és más színházi nagyságok voltak Petress Zsuzsa partnerei. Főleg a hatvanas évek elején készült rádiós dalszínházi felvételei alapján tudom művészetét értékelni; az a problémám, hogy a médiumok nem adják vissza hűen, milyen is volt ő a való életben és a színpadon. A felvételeiből nem jön át az igazi egyénisége, temperamentuma, és lényének kisugárzása, amelyre pedig abban az időkben vevő volt a publikum. A rivalizálás persze akkor is dívott, Németh Marikával nem igen jöttek ki, Honthy viszont pártfogolta… Azért, ha módomban áll, mindig szívesen meghallgatom a hangzó felvételeit: Molly dala Sidney Jones Gésákjából (a többi közreműködő: Bartha Alfonz, Bende Zsolt, László Margit, Reményi Sándor) olyan Sullivan -.Mikádó idézet- féle, vagy Millöcker Dübarryjában, ebben nem a primadonnát énekli, hanem a szubrettet Palcsó Sándor oldalán. Szintén kedvencem az a Planquette-darab, aminek librettója Washington Irving elbeszélése, a Rip van Winkle nyomán készült, és ebben az operettben olyan kitűnő kollégákkal együtt halljuk énekelni őt, mint Melis György, Barlay Zsuzsa, Andor Éva, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Palócz László. Ábrahám Pál Viktóriájában ő énekli Melissel együtt „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good by, good by…” Vagy szenzációs felvétele Oscar Straus Varázskeringője is. Pl. a Pikolo-kettősben Várhelyi Endrével együtt sziporkáznak. Ez az operett egyébként is a nagy kedvenceim közé tartozik, mert Petress és Várhelyi mellett még hallhatjuk énekelni László Margitot, Külkely Lászlót, Katona Lajost, Palcsó Sándort, Kovács Pétert, Barlay Zsuzsát és Bende Zsoltot, az MR Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényelte. De a másik O. Straus-operettben is nagyon jó: a Búcsúkeringőt rajta kívül olyan nevek fémjelzik, mint Szabó Miklós, Zentai Anna, Fekete Pál. De ott van Fényes Szabolcs ismert operettje is, a Rigó Jancsi, melyben Petress és Ilosfalvy Róbert énekelték-játszották az egymásba szerelmes primadonnát és bonvivánt. Petress Zsuzsa is játszott filmekben, például az Állami áruház című zenés filmben.
Ő öt éve, 73 éves korában hagyott itt bennünket.
Operett, mint színpadi műfaj • 3462006-03-10 09:29:01
Tegnap megpillantottam a CD-t a MüPa-ban, az árusító pulton. Megvettem, bár a német nyelvű verzióért nem lelkesedem. Sokkal közelebb áll hozzám az 1869-ben bemutatott eredeti, francia-változat. De ennek okairól már szóltam... Csak hogy teljesebbé tegyem a saját Offenbach-diszkográfiámat, jó ha ez a kiadvány is meg van nekem, mint érdekesség.
Operett, mint színpadi műfaj • 3482006-03-10 13:27:39
Pár éve a rádióban már hallottam belőle részleteket, akkor úgy voltam vele, mint ma is: a németül előadott francia darabokra nem igen figyelek oda. Most a teljes zenei anyagra koncentrálva fogom értékelni a felvételt,s kialakítani a hangzó műről a véleményem.
Operett, mint színpadi műfaj • 3502006-03-13 14:43:58
Az általam ismert felvételeken – többségében élő produkciók – elhangzik ez a kettős. Lehár a darabhoz Camille de Rossillon és Valencienne szerepekre két közös duettet komponált: az egyiket az első felvonásba, a másikat – ez a „pavillon”-kettős jelenet – a második felvonásba helyezte. Magyar nyelven is hallgatható. A Budapesti Operettszínházban nem hagyták ki (TV felvétel készült a produkcióról), és a Rádió Dalszínházának klasszikus teljes felvételén (Házy-Udvardy) is rajta van: Kövecses Béla és Koltay Valéria tolmácsolásában. Ezek szerint akkor a zürichi előadás felvételéről az első duett hiányzik?
Operett, mint színpadi műfaj • 3512006-03-13 15:02:36
Meghallgattam a teljes Banditákat. Összességében élvezhető felvétel. Fiorillájának nem túl nagy feladatot jelentő dalokat írt Offenbach, viszont azokat Csapó Éva nagyon muzikálisan megoldja. Ha nem tudnám, hogy magyar, akkor elkönyvelném egy német szopránnak. Német kiejtésén nem érződik semmi akcentus.Az első felvonásban van egy hosszabb lélegzetű áriája, és később még egy rövidebb ariosója, továbbá egy-két nem túl hosszú kettősben hallhatjuk őt énekelni. Inkább az együttesekben bontakozik ki technikája és figyeltem fel énekhangjára, de művészileg nem nyújtott számomra semmi felkavarót... Annak örültem, hogy a dialógusok nem nagyon "zavartak" be. Volt egy másik kellemes meglepetésben is részem, az 1980-as évek elején készült felvételen egy apró szerepben hallható a híres Martha Mödl is.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Veszprém
Érseki Palota

Rohmann Ditta (cselló)
J.S. BACH: G-dúr szvit, BWV 1007
J.S. BACH: D-dúr szvit, BWV 1012

12:00 : Palkonya
Római katolikus templom

Zalaegerszegi Leánykar
"Gregorián, romantikus, XX. századi misekompozíciók, népének-feldolgozások"

17:30 : Veszprém
Megyei Önkormányzat

Valeriy Sokolov (hegedű)
BEETHOVEN: A-dúr hegedű-zongoraszonáta, Op.30, No.1
BEETHOVEN: c-moll hegedű-zongoraszonáta, Op.30, No.2
BARTÓK: I. hegedű-zongoraszonáta
RAVEL: Tzigane

18:00 : Balatonszemes
Római katolikus templom

Földesi Lajos (hegedű) Kocsis Andrea (hárfa)

20:00 : Veszprém
Pannon Egyetem

Roby Lakatos és a Mendelssohn Kamarazenekar
"A szenvedély"

20:00 : Hévíz
Szentlélek templom

"Majestic Sounds" - orgonakoncert

20:00 : Kisharsány
Református templom

Szent Efrém Férfikar
FARAGÓ BÉLA: Átváltozások

20:00 : Szigliget
Szigliget vára

Trombitaest

20:00 : Balatonboglár
Római katolikus templom (Szent Kereszt Felmagasztalása)

Sivák-Nyakas Orsolya Éva (ének)
Vadász Attila (orgona)
A mai nap
született:
1890 • Erich Kleiber, karmester († 1956)