vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (24516 hozzászólás)
Pantheon • 20002017-06-20 23:48:11
Se nem évforduló, se jeles nap, nem is születésnap...

Múltidézés

A Magyar Rádió stúdióiban készült opera- és operettfelvételek többségénél a zenei rendezők voltak:
Balassa Sándor, Beck László, Erkel Tibor, Fejes Cecília, Matz László, Ruitner Sándor és Rónai István.

Közülük most az egész fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.) emlékét idézem. Mindössze 33 évet élt, de már rengeteg értékes, megvalósult rádiós –televíziós munkát tudhatott magáénak.

Korabeli hírtudósítás

„1966. nov. 24-én, csütörtökön, a Kis-Kárpátok felett lezuhant a TRABSZO (= Bolgár–Szovjet Légitársaság) IL–18-as – Szófia–Prága–Budapest között menetrend szerint közlekedő – repülőgépe. A gépen tartózkodó valamennyi (76) személy életét vesztette. Az áldozatok között volt – többek között – Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Galván Károlyné műszaki könyvtáros, Járfás Tamás, a Magyar Rádió zenei rendezője, Kiszlinger József Kossuth-díjas esztergályos, valamint négy magyar válogatott cselgáncsozó: Bodor Antal, Faragó Benjamin, Kovács János, Nagy Miklós és Kovács Ákos a cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya.”

A vizsgálati jegyzőkönyvek nem tudtak semmi bizonyosat kideríteni. Sok bolgár és cseh művész is elpusztult a novemberi erdőben.

Család

Sz: Járfás Sándor orvos. F: Komlóssy Erzsébet (1933–) operaénekes. Leánya: Járfás Beáta.

Iskola

A budapesti zeneművészeti szakiskolában Sugár Rezső tanítványa, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1952), a BME-n villamosmérnöki okl. szerzett (1957).

Életút

A Magyar Rádió zenei rendezője (1955–1966), egyúttal az MTA–ELTE TTK Akusztikai Kutatócsoportjának tud. munkatársa (1959–1966).

Az elektroakusztikai kutatások nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a zene hangfelvételi vonatkozásaival, az elektronikus zene és a szubjektív hanghatások vizsgálatával, a beszédhangok irányjelleggörbéinek meghatározásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki az irányjelleggörbe folyamatos felvételére és a beszédhangok önműködő felismerésére. Az első magyarországi elektronikus zenei ankét megszervezője. Több rádiójátékhoz írt elektronikus zenei betétet. A pozsonyi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Síremléke Gregersenné Lux Alice szobrászművész alkotása. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).


Összeállítottam egy nem teljes körű listát a Magyar Rádió stúdiójában készült azon opera- és operett felvételekről, melyeknek zenei rendezője Járfás Tamás volt:

(A rádióbemutató idejét is feltüntettem.)

1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39:
Franz von Suppé: Pajkos diákok (Breitner Tamás – Várhelyi Endre, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Erdész Zsuzsa, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1966. december 25. , Kossuth Rádió, 19.41- 22.00
Christoph Willibald Gluck: Iphigenia Taurisban (Ferencsik János – Déry Gabriella, Bende Zsolt, Réti József, Sebestyén Sándor, Sándor Judit, Andor Éva, Elek Éva, Turpinszky Béla, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00
Johann Strauss: Egy éj Velencében (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara

1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03
Jacques Offenbach: Az elizondói lány
(Vincze Ottó – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT Szimfonikus Zenekara)

1965. december 20., Kossuth Rádió 18.58 – 21.52
Jacques Offenbach: A szép Heléna (Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Réti József, Melis György, Palócz László, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1965. szeptember 11., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Leo Fall: Sztambul rózsája (Sebestyén András – László Margit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Kiss Manyi, Várhelyi Endre, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1965. április 18., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00
Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (Sebestyén András – Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Várhelyi Endre, Ágay Karola, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1965.
Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (Vaszy Viktor – László Margit, Bartha Alfonz, Dene József, Radnay György, Gregor József, Réti József, Déry Gabriella, Sándor Judit, Barlay Zsuzsa, Tőkés Albert, Michels János, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara

1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 óra
Franz von Suppé: A szép Galathea (Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.06.
Karl Millöcker: A koldusdiák (Kerekes János – Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Vámos Ágnes,Svéd Nóra, Neményi Lili, Palócz László, Maleczky Oszkár, Göndöcs József, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1964. július 18., Kossuth Rádió
Jacobi Viktor-Martos Ferenc–Bródy Miksa: Leányvásár (Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00
Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány (Fischer Sándor – Ilosfalvy Róbert, László Margit, Andor Éva, Hankiss Ilona, Melis György, Palánkay Klára, Maleczky Oszkár, Neményi Lili, Bende Zsolt, Réti József, Külkey László, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, a Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa)

1962. december 20., Kossuth Rádió 19.00 – 22.00
Giacomo Puccini: Manon Lescaut (Lamberto Gardelli – Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Maleczky Oszkár, Palcsó Sándor, Petri Miklós, Komlóssy Erzsébet, Turpinszky Béla, Kelen Tibor, Mészáros Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00
Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Erdélyi Miklós – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Radnay György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Szőnyi Olga, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit-próza, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1962. január 10. Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Jacobi Viktor-Martos Ferenc: Sybill (Németh Marika, Vámos Ágnes, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Petri Miklós, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1961. október 31., Kossuth Rádió 20.25 – 21.18
Lehár Ferenc-Gábor Andor: Cigányszerelem – keresztmetszet (Vincze Ottó - Gyenes Magda, Koltay Valéria, László Margit, Baksay Árpád, Bende Zsolt, Külkey László, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.)

1961. szeptember
Giuseppe Verdi: A végzet hatalma (Lamberto Gardelli – Mátyás Mária, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Várhelyi Endre, Bende Zsolt, Külkey László, Nádas Tibor, Koltay Valéria, Szénási István, Kovács Péter, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara)

1959. március 28, Kossuth Rádió 20.20 – 22.15
Eisemann Mihály–Baróti Géza: Füredi Annabál (Gyulai Gaál Ferenc - Petress Zsuzsa, Bende Zsolt, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Kiss Manyi, a Magyar Rádió Szimfonikus (Esztrád-) Zenekara és Énekkara)


Járfás Tamás nekrológja az RTV Újságban

Írta: Sebestyén János

„Vasárnap még a Wiener Sängerknaben rádióközvetítést vezette. Azután Debrecenbe utazott, ahol a szerda esti tv-műsor, a Zenélő órák rendezője volt. Csütörtökön hajnalban tért haza, átöltözött, a repülőtérre ment. Berlinbe indult, hogy a Rádió megbízásából a sztereo-rádiózás problémáit tanulmányozza. Néhány órával később dermedten hallgattuk a hírt: a repülőgép lezuhant.

Búcsúzni mindig nehéz, de sokszorosan nehéz búcsút venni attól, akit az életének zenitjén veszítünk el.
Azon kevesek közé tartozott, akik a hangmérnök klasszikus fogalmát megtestesítették. Elvégezte a Konzervatóriumot és 1957-ben gyengeáramú elektromérnöki diplomát is szerzett. 1955-ben már a Rádióhoz került és tragikus haláláig zenei rendezőként dolgozott.
Sokoldalúsága hamar kibontakozott. Mint muzsikus, kitűnő ízléssel, a szereplő művészek tapintatos, segítő partnereként irányította a felvételeket. Igen sok operarendezés fűződik nevéhez, utolsó rádiós munkája Gluck Iphigenia Taurisban című operájának rendezése volt. Mint mérnök, 1963 óta tudományos munkatársként részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem akusztikai intézetének munkájában is. Több nemzetközi akusztikai konferencián, világtekintélyekkel egy sorban tartott előadásokat. Cikkei megjelentek a nagy szaklapokban, résztvett az OIRT munkájában. Úttörő módon foglalkozott a rádióban az elektronikus zene kérdéseivel is. Az utóbbi években sok tv-műsort is rendezett, a Zenei szótár, Nótaszó, Zenélő órák című sorozatokat és számos hangversenyközvetítést. Fáradhatatlan képzeletét a tv sajátos műfaja is izgatta. Sokat tudott alkotni, mert kitűnő szervező is volt. És hitt az erőfeszítés értelmében, mindig a jobbat, az újat kereste.
Kisfiúsan kedves lénye mögött mélyen gondolkodó, humánus ember rejtőzött. Szerény volt – szinte hallom, ahogy mentegetőzik, mert akaratán kívül nagy szomorúságot okozott. Mindenki szerette – munkatársunk volt és barátunk volt.
Csütörtökön, útban a repülőtér felé, egy pillanatra felszaladt hozzám. Szürke, borús reggel volt. A lépcsőházban utánaszóltam: ’nemsokára látni fogod a felhők felett a napot’. Megtorpant, szeme felcsillant, és ahogyan mindig életeleme volt a száguldás, most is kirohant a taxihoz.
Így láttam őt utoljára.
Harminchárom éves volt.”
Pantheon • 20022017-06-21 19:43:38
Köszönöm a kiegészítésed.
Pantheon • 20042017-06-28 18:18:28
Meghalt a legendás tévés, Nagy György

/Index/

A Hogy volt?, az Ablak, a Hol-Mi? és A reggel műsorvezetője 64 éves volt.

"Egyelőre ismeretlen okból meghalt Nagy György, a köztévé legendás műsorvezetője, olyan műsorok arca, mint a Hogy volt?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Szabadság tér 17, a Hol-Mi?, a Főtér vagy a Rocklexikon - jelentették be a rokonok a Facebookon.
A halál oka egyelőre nem ismert, de a Blikk azt írja: Nagyot négy évvel ezelőtt gyomorrákkal műtötték."

RADVÁNYI DOROTTYA: HIHETETLEN EREJE, ÉLETKEDVE VOLT

/http://www.borsonline.hu/celeb/nagy-gyorgy-nyilatkozata-halala-elott-a-borsnak-harcolni-fogok-meg-van-dolgom/134815/

Hosszú évekig vezették együtt a Hogy volt? című műsort Radványi Dorottyával.
– Nem tudtam, hogy ennyire rosszul van. Mindig elbagatellizálta az állapotát, hihetetlen ereje és életkedve volt, soha nem panaszkodott.
Az sem okozott neki gondot, hogy a lányához kivezessen Franciaországba. A feleségével is nagy szimbiózusban éltek. Egy test, egy lélek voltak. Nem tudok mást mondani, nagyon jó ember volt – mondta megtörten Radványi, aki egy szobában dolgozott Nagy Györggyel.
Pantheon • 20072017-07-02 11:19:23
A Dankó Rádió ma délelőtti operett műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya híradásából értesülhettünk ifjabb Huszka Jenő elhunytáról, aki 87 éves korában távozott közülünk (1930. április 4. – 2017. június…).
Pantheon • 20082017-07-09 00:27:21
Az alábbi névsor elkészítésében senki nem motivált; a magam érdeklődését elégítettem ki az elhunyt nagy operaénekeseink listájának elkészítésével (amihez a segítséget az internetes adatbázisokból nyertem), amit megosztok itt.

Igyekeztem a teljességre törekedni, persze maradtak ki nevek…
Nem ABC-ben, nem is születési idő szerint állítottam össze a jegyzéket. A szempontom, a kigyűjtés alapja: a művészek elhalálozási ideje – mégpedig 1959-től máig.

Lehetne statisztikákat, különféle kigyűjtéseket készíteni ez adatállományból, de szerintem nem érdemes… ki-ki a saját szempontjai szerint tovább gondolhatja, ami e jegyzékből számára kitűnik, jelent valamit.

Az elhunyt magyar énekművészeink nevét (az operaénekesek listáját pár operett-énekes adatával kibővítettem) ez időfolyamat kronológiájában végigolvasva elfog bennünket a könyörtelen idő múlásának felfoghatatlansága, és érzelmeket vált ki belőlünk, hat, kisugároz…- akár akarjuk, akár nem.

A halálozási idő szerint haladva előre - 1959 és 2017 között - így néz ki ez a belőlünk végtelen szomorúságot kiváltó adatállomány:

Fekete Pál (Budapest, 1900. november 4-én –1959. január 3.)
Fehér Pál (Budapest, 1900. augusztus 4. – Budapest, 1959. február 7.)
Medek Anna, teljes nevén: Medek Anna Erzsébet Hildegard (Budapest, 1885. október 1. – Budapest, 1960. augusztus 24.)
Koréh Endre (Sepsiszentgyörgy, 1906. április 13. – Bécs, 1960. szeptember 21.)
Némethy Ella, (eredeti neve: Némethy Gabriella) (Sátoraljaújhely, 1891. április 5. – Budapest, 1961. június 14.)
Halmos János (Arad, 1887. december 27. – Budapest, 1961. október 7.)
Szomolányi János (Szentmártonkáta, 1908.– Budapest, 1962. február 6.)
Sándor Erzsi (Kolozsvár, 1885. július 28. – Budapest, 1962. március 21.)
Báthy Anna (Beregszász, 1901. június 13. – Budapest, 1962. május 14.)
Székely Mihály, Spagatner (Jászberény, 1901. május 8. – Budapest, 1963. március 22.)
Rösler Endre (Budapest, 1904. november 27. – Budapest, 1963. december 12.)
Pataky Kálmán (Alsólendva, 1896. november 14. – Los Angeles, 1964. február 29.)
Lendvai Andor (írásváltozata Lendvay Andor, pályája elején Leopold Andor) (Vác, 1901. május 20. — Budapest, 1964. május 13.)
Sándor Mária (Kolozsvár, 1892. június 14. – Budapest, 1964. október 9.)
Laczó István (Szombathely, 1904. szeptember 16. – Budapest, 1965. szeptember 27.)
Komáromy Pál (1892–1966)
Marschalkó Rózsi (Nagyszombat, 1887. augusztus 30. – Budapest, 1967. június 29.)
Németh Mária (Körmend, 1897. március 13. – Bécs, 1967. december 28.)
Halász Gitta (eredeti nevén Holzer Margit, asszonynevén dr. Révész Sándorné) (Lipik, 1889. augusztus 15. – Budapest, 1968. május 8.)
Hámory Imre (*Bakonytamási, 1909. június 6.– †Budapest, 1968. november 21.)
Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.)
Járay József (eredeti nevén Jambrits József) (Nagygencs, 1913. szeptember 7.– Budapest, 1970. október 1.)
Kálmán Oszkár (Kisszentpéter, 1887. június 19. – Budapest, 1971. november 17.)
Maleczky Oszkár (Budapest, 1894. február 6. – Budapest, 1972. február 22.)
Losonczy György (Lébény, 1905. június 21. – Budapest, 1972. május 4.)
Fodor János (Budapest, 1906. március 2. – Budapest, 1973. augusztus 1.)
Gyurkovics Mária (Budapest, 1913. június 19. – Budapest, 1973. október 28.)
Réti József (eredeti nevén Rédl Józsfe) (Ploiești, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.)
Walter Rózsi (Budapest, 1901. szeptember 21. – Budapest, 1974. augusztus 14.)
Relle Gabriella (férjezett nevén Grosz Mihályné; Budapest, 1902. október 12. – Budapest, 1975. március 9.)
Závodszky Zoltán (Bátorkeszi, 1892. július 18.–Budapest, 1976. október 8.)
Laurisin Lajos (Kalocsa, 1897. március 26. – New York, 1977. január 10.)
Radnai György (Szurdokpüspöki, 1920. augusztus 7. – Budapest, 1977. április 4.)
Anday Piroska (eredeti nevén Andauer Piroska, külföldön Rosette Anday) (Budapest, 1903. december 22. – Bécs, 1977. október 20.),
Palló Imre (Mátisfalva, 1891. október 23. – Budapest, 1978. január 25.)
Kishegyi Árpád (eredeti nevén Kleinberger Árpád) (Budapest, 1922. november 16. – New York, 1978. április 4.)
Szedő Miklós (Budapest, 1896. június 8. – Budapest, 1978. augusztus 19.)
Kelemen Zoltán (Budapest, 1926. március 12. – Zürich, 1979. május 9.)
Svéd Sándor (Budapest, 1906. május 28. – Budapest, 1979. június 9.)
Várhelyi Endre (Hódmezővásárhely, 1924. június 25.– Budapest, 1979. július 27.)
Tutsek Piroska (Brassó, 1905. szeptember 3. – Budapest, 1979. december 24.)
Rissay Pál (?, 1911. – 1980. augusztus 25.)
Reményi Sándor (Budapest, 1915. június 8. – Budapest, 1980. június 18.)
Seregélly Katalin (Nyíregyháza, 1951. április 20.– 1980. december 29.)
Ernster Dezső (Pécs, 1898. november 23. – Zürich, 1981. február 15.)
Udvardy Tibor (Budapest, 1914. szeptember 4. – Balatonboglár, 1981. július 16.)
Nagypál László (Kiskunhalas, 1915. március 27. – Budapest, 1981. augusztus 8.)
Molnár Miklós Pál (Szolnok, 1930. március 1. – Budapest, 1981. szeptember 3.)
Remsey Győző (Budapest, 1925. – Freiburg, NSZK, 1982. február 6.)
Svéd Nóra. (Budapest., 1927. november 14.–Los Angeles, 1982. augusztus 9.)
Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. október 1. – Budapest, 1982. november 24.)
Laczkó Mária (Tiszaföldvár, 1914. december 14. – Budapest, 1984. március 9.)
Rigó Magda (Máramarossziget, 1910. július 6. – Budapest, 1985. szeptember 17.)
Bódy József (Zagyvapálfalva, 1922. március 2. - Budapest, 1985. december 22.)
Joviczky József (Újpest, 1918. március 26. – Budapest, 1986. augusztus 28.)
Warga Lívia (Budapest, 1913. április 4. – Budapest, 1988. január 12.)
Szilvássy Margit (Beszterce, 1910. október 16. - Budapest, 1988. február 7.)
Neményi Lili (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.)
Csurja Tamás (Budapest, 1959. április 18. – Pilisszentkereszt, 1989. április 12.)
Tiszay Magda (Békéscsaba, 1919. április 4. – München, 1989. december 27.)
Németh Anna (férjezett nevén dr. Nádor-Nikitits Istvánné) (Kolozsvár, 1908. február 19. – Budapest, 1990. március 7.)
Fábry Edit (Budapest, 1923. június 1 – Budapest, 1990. október 20.)
Szőnyi Ferenc (Budapest, 1926…- 1990….)
Alpár Gitta, 1917-ig Klopfer Regina (Budapest, 1903. február 5. – Palm Springs, 1991. február 17.)
Raskó Magda (Budapest, 1919. május 29.– Budapest., 1992. március 16.)
Faragó András (Fülöpszállás, 1919. március 16. – Budapest, 1993. február 16.)
Széki Sándor (Tiszaföldvár, 1930. december 23.– Szentendre, 1993. június 16.)
Angyal Nagy Gyula (Budapest, 1914. május 1. - 1 München, Németország, 1993. szeptember 7. )
Osváth Júlia (Rákospalota, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.)
Dunszt Mária (Budapest, 1936. október 10.– 1994. augusztus 26.)
Katona Lajos (Tass, 1913. okt. 12.– Bp., 1995. február 24. )
Jámbor László (Mende, 1911. május 18. – Budapest, 1995. május 1.)
Nádas Tibor (1918. december 7. - 1995. november 5.)
Littasy György (időnként tévesen Littassy; (Budapest, 1912. szeptember 17.– 1996.január 12. )
Németh Marika (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26.)
Domahidy László (Debrecen, 1920. július 10. – Budapest, 1996. szeptember 1.)
Pálos Imre (Budapest, 1917. október 15. - Budapest, 1997. február 9.)
Simándy József (született Schulder[1]) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
Mészáros Sándor (Soltvadkert, 1929. április 3. - 1997. június 2.)
Orosz Júlia (Budapest, 1908. március 3. – Budapest, 1997. október 19.)

Kenéz Ernő (Hódmezővásárhely, 1922. december 24. – Hódmezővásárhely, 1998. február 1.)
Koltay Valéria (Budapest, 1925. január 22.– 1998. június 3.)
Bende Zsolt (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)
Czanik Zsófia (Mezőtelegd, 1920. január 13.–1998.október 1. )
Carelli Gábor (Budapest, 1915. március 10. – New York, 1999. január 22.)
Szabó Miklós (Székesfehérvár, 1909. november 27.[1] – Budapest, 1999. május 22.)
Mátyás Mária (Hajdúdorog, 1924. szeptember 23. – Budapest, 1999. szeptember 12.)
Vadas Kiss László (Tét, 1924. május 31. – Szentendre, 1999. november 2.)
Begányi Ferenc (Miskolc, 1937. február 27. – Budapest, 2000. július 4.)
Kövecses Béla (Budapest, 1919. január 1. - 2000. július 30.)
Eszenyi Irma (Bp., 1922. dec. 12.– 2000. szeptember 28.)
Petress Zsuzsa (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)
Karizs Béla (Budapest, 1930. augusztus 28.–2001. április 6. )
Kelen Tibor (eredeti nevén Klein Tibor) (Budapest, 1937. szeptember 18. – New York, 2001. április 28.)
Bordás György (Jászárokszállás, 1937. június 30., – Budapest, 2001. június 11.)
Szecsődi Irén (Sitzwohl Irén) (Budapest,1917. június 6. – Budapest, 2001. június 20.)
Szalma Ferenc (Szeged, 1923. március 19. – Budapest, 2001. szeptember 20.)
Baksay Árpád (Jászfelsőszentgyörgy, 1927. szeptember 15 – 2001.október 20.)
Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.)
Dobay Lívia (Budapest, 1912. május 15. – Bécs, 2002. július 16.)
László Magda (Marosvásárhely, 1919 – Nepi, Olaszország, 2002. augusztus 2.)
Takács Paula Eredeti neve Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa. (Palermo, 1913. december 10. – Budapest, 2003. augusztus 27.)
Palócz László (Budapest, 1921. április 27. – Budapest, 2003. november 28.)
Berdál Valéria (Kőszeg, 1933. július 4. – Szeged, 2003. december 17.)
Mátray Ferenc (Budapest., 1922. november 19.– Budapest, 2003. december 30.)
Réthy Eszter (Eredeti neve: Riedler Ibolya) (Budapest., 1912. október 22.– Bécs (Ausztria), 2004. január 28.)
Páka Jolán (asszonynév: dr. Naszvadiné) (Budapest, 1920. március 20. – Budapest, 2005. június 11.)
Göndöcs József (Fehérgyarmat, 1919. okt. 27.– 2005. december 10.)
Mucsi Sándor (Szeged, 1926. február 21. – Budapest, 2006. június 1.)
Kertész Tamás (Nagykanizsa, 1949. augusztus 14. – 2006. augusztus 19.)
Carlotta Ordassy (Budapest,1921. május 2. - Cortland, USA, New York tagállam, 2006. október 11.)
Gregor József (Rákosliget, 1940. augusztus 8. – Szeged, 2006. október 27.)
Erdész Zsuzsa (Budapest, 1933. február 9. – 2006. november 2.)
Palánkay Klára (Budapest, 1921. június 3. – Budapest, 2007. január 24.)
Birkás Lilian (Hübner Lilianna, Prága, 1916. február 5. – Budapest, 2007. február 2.)
B. Nagy János (Pocsaj, 1940. július 9. – Budapest, 2007. december 22.)
Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2. – Pierantonio Olaszország, 2007. december 30.)
Marczis Demeter (Ostoros, 1931. nov. 29.–Budapest, 2008. április 28.)
Gencsy Sári (született: Gencsy Sarolta) (Debrecen, 1924. augusztus 16. – 2008. május 6.)
Sándor Judit (Budapest, 1923. október 10. – Budapest, 2008. október 23.)
Ilosfalvy Róbert (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.)
Uher Zita (Budapest, 1914. szeptember 6. – Budapest, 2009. február 11.)
Réti Csaba (Mezőberény,1 936. november 11. – Szeged, 2009. április 2.)
Albert Tamás (Budapest, 1958. augusztus 3. – 2009. november 25.)
Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27.)
Ágai Karola (született Staud) (Budapest, 1927. március 30. – Budapest, 2010. február 22.)
Kovács József (Budapest, 1946. május 21. – Budapest, 2010. június 26.)
Jablonkay Éva (Mezőkövesd, 1939. december 1.– Mezőkövesd, 2010. július 12.)
Polgár László (Somogyszentpál, 1947. január 1. – Zürich, 2010. szeptember 19.)
Külkey László (Budapest, 1926. március 22. – 2011. március 1.)
Marsay Magda (Budapest, 1927. április 14. – Budapest, 2012. január 9.)
Szigeti László, Szajkovics (Máriabesnyő, 1923. január 19. – Budapest, 2012. február 26.)
Moldován Stefánia (Sajóudvarhely, 1929. augusztus 24. – Budapest, 2012. április 12.)
Pelle Erzsébet (Kál, 1947. május 4. [más forrás szerint 1957. április 5.] -Budapest, 2012. november 7.)
Szőnyi Olga, Russayné (Budapest, 1933. július 2. – Budapest, 2013. január 22.)
Bartha Alfonz (pályája elején Bartha András) (Madaras, 1929. október 13. – Budapest, 2013. április 2.)
Antalffy Albert (Mohács, 1924. április 24. - 2013. május 9.)
Divéky Zsuzsa (1926 –2013. június 6.)
Kárpáti Ernő, (Budapest, 1931. január 9. – Budapest, 2013. június 11.)
Eggerth Márta (Budapest, 1912. április 17. – Rye, New York, USA, 2013. december 26.)
Déry Gabriella (Budafok, 1933. október 12. – Budapest, 2014. március 10.)
Komlóssy Erzsébet (Salgótarján, 1933. július 9. – Budapest, 2014. április 22.)
Andor Éva (eredeti neve: Prácser Éva) (Budapest, 1939. december 15. – 2014. május 16.)
Kenesey Gábor (Budapest., 1948. január 27. - 2014. október 2.)
Szirmay Márta (Kaposvár, 1939. október 9. – Kaposvár, 2015. január 1.)
Varga Magda (Mogyoród, 1922. január 22. – Budapest, 2015. február 24.)
Póka Eszter (Eger, 1944. febr. 11.– 2015. február 26. )
Korondi György, írásváltozata Korondy (eredeti nevén Kummer György) (Győr, 1936. február 18. – 2015. június 30.)
Sudlik Mária (Budapest, 1942. május 25. – Budapest, 2015. augusztus 22.)
Gombos Éva (1933. október 12. – 2015. november 4.)
Massányi Viktor (Ungvár, 1967. december 8. – 2016. január 22.)
Tréfás György (Budapest, 1931. október 6. – 2016. július 2.)
Turpinszky Béla (Léva, 1931. december 10. – 2016. augusztus 26.)
Szabadits Judit (Budapest, 1937. június 28.–2016. október 5. )
Vámos Ágnes (Budapest, 1926. július 29 - Budapest, 2016. november 20.)
Lehoczky Éva (férjezett nevén Lammel Erichné) (Debrecen, 1925. március 7. - Budapest, 2016. december 6.)
Takács Klára (Lengyeltóti, 1945. április 24. – 2017. január 21.)
Zentai Anna, Zentay (Budapest, 1924. június 29. – 2017. január 24.)
Pantheon • 20132017-07-09 10:18:48
Köszönöm. Most, hogy a neve említésre került, nekem is eszembe jutott, pár hónapja olvastam valahol a gyászhírt róla. Így akkor, sajnos, Kunsági Kálmán (Budapest, 1936. január 14. – 2017.) kerül a listám végére.
Pantheon • 20142017-07-09 10:20:25
Erre a gyászos listára szándékoztam volna felvenni Lorenz (Lorencz) Kornélia nevét is (Kaposvár, 1919. ápr. 11.– ), de nem találtam halálozási adatot. …. akkor remélem, még köztünk van és igen magas kort ér meg!
Pantheon • 20162017-07-09 23:53:38
Egy kedves fórumtársunk figyelmességének köszönhetően megkaptam Lorenz Kornélia elhunytának idejét (Forrása: Népszabadság), így sajnos, ő is felkerül a listámra:

Lorenz Kornélia (Kaposvár, 1919. április 11.– 2003. június 4.)


Pantheon • 20192017-07-10 11:13:42
Kedves parampampoli! Úgy gondoltam, ez a lista -
ebben a struktúrában - sokunk érdeklődésére számot tarthat. Legendás énekművészeink emléke soha nem halványulhat el! Bizony, szívszorító olvasni egymás után, sorban az ezernyi emléket felidéző neveket... Megértem, könnycseppjeidet...
Pantheon • 20242017-07-17 10:34:50
Elsa Martinelli

Pantheon • 20252017-07-22 13:46:57
Claude Rich
Pantheon • 20282017-07-26 12:44:57
Nagyon kedveltem Őt.
Isten nyugosztalja!
Pantheon • 20372017-07-27 18:19:55
Schubert Éva emlékére – Ókovács Szilveszter írása

Opera.hu, 2017. július 27.
Pantheon • 20402017-07-31 22:31:16
Meghalt Sam Shepard színész, Pulitzer-díjas író (1943-2017)
Pantheon • 20452017-08-06 20:40:06
Kiegészítem az elhunyt operaénekesekről összeállított listámat további két névvel:


Dósa Mária operaénekes (mezzoszoprán) (Marosvásárhely 1914 – 1980)
1937-ben lépett fel először a budapesti Operaházban. Jelentős szerepei voltak Azucena (Verdi: Trubadúr); Gertrud (Erkel: Bánk bán); Mátyás (Erkel: Hunyadi László); Brangäne (Wagner: Tristan és Izolda). 1937–1971 között a Magyar Állami Operaház énekese.


Sikolya István (Bp., 1914. jún. 6.-Bp., 1986. dec. 4.): operaénekes. - 1934-41: a Liszt F. ZF-n Molnár Imre, majd Székelyhidy Ferenc tanítványa; közben a Pázmány Péter Tudegy-en jogot végzett és dr-rá avatták. 1941-42: a Főv. Operettszínház, 1943-44: a Kolozsvári, 1945-49: a Szegedi Nemz. Színház, 1950-77: a M. Áll. Operaház énekese. 1978-: kántor, ill. misekompozíciók szólistája.

Pantheon • 20482017-08-17 13:44:45
Ütő Endre búcsúztatása az Operaház előcsarnokában 2017. augusztus 22-én 11 órakor lesz, amely után a művészt a lovasberényi református temetőben délután 17 órakor helyezik örök nyugalomra.

Pantheon • 20602017-08-26 22:51:00
Gyenes Magda temetése a Farkasréti temetőben lesz; augusztus 29-én délben helyezik örök nyugalomra az énekes-színművésznőt, aki életének 93. esztendejében hunyt el Budakalászon.

Gyenes Magda 1967-től az Egyesült Államokban élt, Magyarországra 1993-ban költözött vissza. Haláláig Budakalászon, a színház világától visszavonultan élt.
Pantheon • 20762017-09-16 12:38:21
91 éves korában elhunyt Harry Dean Stanton, a legendás amerikai színész.
A nyolcadik utas: a Halál, a Twin Peaks és a Keresztapa 2. sztárja egy Los Angeles-i kórházban halt meg pénteken. A színész közel 2000 produkcióban szerepelt, majdnem 60 évet tölött el a szakmában.
Pályák, Szerepek • 402015-02-19 12:18:10
Kalmár Magda mesél művészi pályájáról, szerepeiről, magánéletéről is ebben a televíziós portréműsorában:

Az M3 csatornán láthatjuk újra ma 12.55 - 13.25 óra között:

„Vastaps” – Kalmár Magdának

(színes, magyar művészeti műsor-sorozat - 1990)

(28 perc)

Riporter: Bayer Ilona

Rendező: Hajdú György
Operatőr: Kocsis Sándor
Szerkesztő: Lengyelfi Miklós

Produkció előadó- és közreműködő művészei:

Kalmár Magda operaénekes
ifj. Kállai Kiss Ernő és népi zenekara
ifj. Sánta Ferenc és népi zenekara
Szalai Antal és zenekara

Zeneművek adatai:

A madárka száll az ágra
Csitt, csak rózsám
Hajnalom, csillagom
Hogy mondjam meg neked
Kukorica, csalán
Mi vagyok én, mi a nevem
Mit susog a fehér akác
Szeretem is az én babámat
Valahol egy kis faluban
Zöld a petrezselyem

Palcsó Sándor • 02008-08-29 17:13:10
Sieglinde emlegette őt az egyik topicban, hogy a nagyszerű tenor tudna miről mesélni, ha szóra bírnák…

Addig is, míg ez megtörténik, itt egy kis élet-és pályarajz Palcsó Sándorról – a netről.

Palcsó Sándor
(Pécs, 1929. nov. 8.– ): énekes (tenor). Tanulmányait a Honvéd Művészegyüttes kariskolájában végezte Kis István és Érsek Mária tanítványaként. 1952–1957 között a Honvéd Művészegyüttes férfikarának szólistája. 1957-től 1979-ig az Operaház magánénekese. Pályafutása alatt közreműködött számos új m. opera (Mihály András, Szokolay Sándor, Petrovics Emil és Ránki György műveinek) ősbemutatóján. Karakter tenorként egyike a legsokoldalúbb énekeseknek, 74 opera tenor szerepét alakította kiváló színészi adottságokkal. Európa-szerte vendégszerepelt. Számos rádió- és televíziófelvétel közreműködője. Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980). F.Sz. Pedrillo (Mozart: Szöktetés a szerájból); Mime, Loge (Wagner: A Rajna kincse); Dávid (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Albert Herring (Britten); Pelléas (Debussy: Pelléas és Mélisande); Heródes (R. Strauss: Salome).


Ezt találtam még:

Muzsika 2004. november, 47. évfolyam, 11. szám, 2. oldal

Palcsó Sándor 75 éves

Operaénekes. Pécsett született 1929. november 8-án. Felsőfokú tanulmányait 1948/49-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karán végezte, ahonnan 1949-ben származása miatt eltávolították. 1952 és 1957 között a Honvéd Művészegyüttes Zeneiskolájában tanult, ugyanebben az időszakban az együttes férfikarának szólistája volt. 1957-től 1979-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. 74 opera és dalmű tenorszerepeit énekelte, ezek közül különösen fontos a János vitéz, A cigánybáró, A koldusdiák, A Rajna kincse, A nürnbergi mesterdalnokok, a Szöktetés a szerájból, az Albert Herring, a Pelléas és Mélisande, valamint a Hamlet. Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló Művész.
Palcsó Sándor • 62008-09-01 16:50:15
Ahogy musicus2 írta: a felvétel a Rádió hangtárában lelhető fel

Offenbach: A sóhajok hídjaű

Egy időben gyakorta hangzottak fel réstletek az operettből, sőt, a teljes művet is többször leadta a rádió. Palcsó ebben a darabban is frenetikus alakítást nyújtott: nem csak énekelt, a hangján kifejezett mindent: játszott is!
Palcsó Sándor • 82008-09-01 18:32:55
Igen,így van, de arra akartam utalni, hogy Palcsó énekhangja annyira kifejező, annyira színes, tele van árnyalatokkal, hogy szinte "játszik" rajta-vele. Ha nem lenne a darabban dialógus (a felvételen a prózai részeket valóban Velenczey István oldotta meg,szintén kitűnően), végig átkomponált zene szólna, szerintem Palcsó énekhangjával mindent elmond, elhitet, "eljátszik" a hallgatónak, semmi hiányérzete nem maradna.

Áthoztam az Operett a magyar rádióban c. topicomból a teljes szereposztást:

204. Búbánat

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Matz László
Rendező: Seregi László

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Malatromba – Palcsó Sándor (Velenczey István)
Astolfo – Radnay György (Hadics László)
Catarina – Kalmár Magda (Váradi Hédi)
Amoroso – Kincses Veronika (Örkényi Éva)
Cornarino – Fülöp Attila (Zenthe Ferenc)
Baptiste – Rozsos István (Németh Sándor)
Cascadetto – Kishegyi Árpád (Márton András)
Laodice – Borbás Gabi
Franrustro – Antalffy Albert (Benkóczi Zoltán)
Magnifico – Téri Árpád és Basilides Zoltán
Tanácsos – Fogarassy Endre
Palcsó Sándor • 102008-09-02 01:58:53
Békés András, Bozó László, Cserés Miklós dr, Horváth Ádám, László Endre, Mikó András, Molnár Mihály, Rácz György, Ruitner Sándor, Seregi László, Solymosi Ottó. Néhány név, akik operettet rendeztek – a rádióban is.

Palcsó „tudott” dialógust is mondani. Vannak operett felvételei a rádióban, melyekben – a rendezői koncepciótól függően – vagy csak a zenei anyagot vették fel vele, vagy mellé még a szerep prózájából is kijutott neki… Szerepe válogatja.

Kiragadott néhány példa ezekre:


Ahol nemcsak énekel, de prózát is mond:

- J. Strauss: A denevér – dr. Blind, ügyvéd (rendező: Mikó András), 1963
- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba, (rendező: Rácz György), 1963
- Sullivan: Az esküdtszéki tárgyalás – a felperes ügyvédje (zenei rendező: Ruitner Sándor), 1964
- Jacobi Viktor – Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár – Fritz (rendező: Cserés Miklós dr.), 1964
- Kacsoh Pongrácz – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi - Andris, tárogatós (rendező: László Endre), 1964
- Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg - Plumpudding, borbély – Palcsó Sándor (rendező: Solymosi Ottó), 1965
- Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban – Matykó (rendező: Solymosi Ottó), 1965
- Millöcker: A koldusdiák – Szymon Rimanowsky, a koldusdiák (rendező: Békés András), 1966
- Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja – Brissard (rendező: László Endre), 1966
- Oscar Straus: Legénybúcsú (rendező: László Endre), 1968
- Nádor Mihály – Kardos Andor – Kulinyi Ernő: Babavásár – „Agglegények dala” (zenei rendező: Balassa Sándor), 1967
- Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács - Buhu, udvari bolond, 1972
- Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ, 1974
- Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka – Borbély (rendező: Cserés Miklós dr.), 1974
- Offenbach: Piaci dámák - Raphlafla, ezreddobos (rendező: Horváth Ádám), 1976
- Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini - Pimpinelli, kamarás (rendező: Bozó László), 1981
- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bellerose, őrmester (rendező: Seregi László), 1981
- Kálmán Imre – Szenes Andor: Montmartre-i ibolya - Frascotti, miniszter (rendező: Bozó László), 1983
- Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok – Wolfgang, kocsmáros (rendező: Békés András), 1983



Ahol csak énekel (a prózai dialógust színész mondja):

- Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy - Zeta Mirko (Rajz János – próza; rendező: Rácz György), 1962
- Offenbach: A szép Heléna – Achilles (Kaló Flórián – próza; rendező: Horváth Ádám), 1965
- Suppé: A szép Galathea - Mydas, műpártoló (Garas Dezső – próza; rendező: Horváth Ádám), 1965
- Suppé: Boccaccio – Majordomus (Varga Zsolt – próza; rendező: Molnár Mihály), 1965

- Suppé: Pajkos diákok - Fleck, diák (Márkus László – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1966
- Oscar Straus: Varázskeringő - Niki hadnagy (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Horváth Ádám), 1967
- J.Strauss: A királyné csipkekendője - Rodriguez gróf (Verebély Iván; rendező: Horváth Ádám), 1967
- Fall: Pompadour - Joseph Calico, népköltő (Pécsi Sándor – próza; rendező: László Endre), 1967
- Planquette: Rip van Winkle - Nick, a kocsmáros (Agárdy Gábor – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1968
- Sullivan: A mikádó - Pooph-Bah, pénzügyminiszter (Csákányi László – próza; rendező: Békés András), 1968
- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska - Miska, istállófiú (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1969
- Ziehrer: Csavargók – Fliederbusch (Darvas Iván – próza; rendező: Bozó László), 1971
- Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok - Sándor, jurátus (Körmendi János – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1972
- Hidas Frigyes – Hárs László: Veronai haragosok – Páris (Deák B. Ferenc – próza; rendező: Ruitner Sándor), 1972
- Hervé: Lili - Antoine Plinchard, tüzér (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1972
- Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba (Velenczey István – próza; rendező: Seregi László), 1976
- Offenbach: Kékszakáll - Kandeláber király (Körmendi János – próza; rendező: Cserés Miklós dr.), 1978
- Offenbach: Párizsi élet – Frick, cipész (Zenthe Ferenc – próza; rendező: Cserés Miklós dr.),1980


Továbbá, számos operett és daljáték keresztmetszetében hallható rádiófelvételeken, vagy csak részleteket vettek fel vele egy-egy zenés darabból. Pl.:

Huszka Jenő: Gül baba, 1963
Lehár Ferenc: Giuditta, 1965
Dunajevszkij: Szabad szél, 1968
Lehár Ferenc: Bécsi asszonyok, 1969
Lehár Ferenc: A három grácia, 1969
Millöcker: Szegény Jonathán, 1971
Millöcker: Dubarry, 1973
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, 1976
Kálmán Imre: Josephine császárné, 1982
Palcsó Sándor • 122008-09-02 21:53:41
Palcsó Sándor még az olyan kis szerepekbe is életet tudott lehelni a rádió mikrofonja mellől, sajátos karakterével, mint Donizetti Csengőjének Spiridone, inasa, vagy Rossini Bruschino úrjának Rendőrparancsnoka.

De ami különösen érdekes, hogy a karakter és buffo figurák mellett tudott „hősi” szerepet is megformálni, ilyen volt pld. a Koldusdiák címszerepe. Millöcker klasszikus nagyoperettjének rádióváltozatában szerettem meg igazán hangját.
Az Operában meg nagyon sok „komoly” alakítása ismeretes.
Házy és Palcsó sok darabban, kortárs vagy XX. századi alkotásban is, voltak egymás partnerei - színpadon és a rádiófelvételeken egyaránt.
Palcsó Sándor • 152009-07-11 00:25:46
Ez költői kérdés volt ugyebár?...

Palcsó Sándor a maga hangfajában ugyanolyan fogalom és legenda, mint Melis az övében. A MUZSIKA (és más orgánumok) helyében én nem mérlegelnék; miért kellene a művészek nagyságát, rangját, "súlyát” patikamérlegre tenniük? A megbecsülésük mindazonáltal – a kerek évfordulón túl is - kijár. Kinek jusson ebből több, kinek kevesebb? Semmi értelme a méricskéléseknek. Kapják meg mind a ketten „hivatalos" helyekről épp úgy, mint a magánszférából - írott terjedelemben is - az elismerő, méltató szavakat, sorokat! Ennek örülni fognak, és mi is velük örülünk. Szeretetünk eddig is bennük élt, él és ez még remélhetőleg sokáig táplálni fogja őket - ahogy ők sem fognak azzal a sok széppel, emlékezetessel, amiben több évtizeden keresztül bennünket részesítettek, a mi emlékeinkből kitörölődni! Amúgy a MUZSIKA nekem már jó egy ideje nem „mérce”… Jobban megbízok a saját szubjektív –kozmetikázatlan - értékítéletemben…
Palcsó Sándor • 202009-07-11 20:33:50
Akkor tájt Wagner miatt - még Palcsó kedvéért sem ültem be az operába.... (Most már - utólag - bánom ezt!)

Viszont szívesen emlékszem vissza tbk. erre:

Szokolay Sándor Sámsonjában is nagyot alakított, ahol Delila (Házy Erzsébet) férje, Thimneus volt. (Az 1973. évi operaházi bemutatót követően 1976-ban a Hanglemezgyártó Vállalatnál lemezre is énekelte a szerepet.) És persze, Melis volt Sámson… A rádió többször is leadta ezt a felvételt.

Palcsó Sándor • 212009-07-11 20:40:33
Úgy tudom, betegsége is közrejátszott abban, hogy viszonylag korán ott kellett hagynia az Operát.
Palcsó Sándor • 232009-07-11 22:12:26
Volt egy riport vele a rádióban, melyben elmondta. hogy a szíve miatt orvosai leparancsolták a színpadról. Erre utaltam.

Ezen túlmenően - amit írtál - biztosan elgondolkodtató, hogy 1986-ban kik és miért hagyták ott az Operát. Hozzátenném, ők már a Palcsó utáni művészgeneráció jelesei voltak, és való igaz, egyikük számára sem - Palcsónak pláne nem - lehetett könnyű ilyen döntésekre elszánni magukat!
Palcsó Sándor • 382009-10-08 20:59:19

Nem szabad kihagyni...! Régi kedvencek...

Palcsó Sándor • 412009-11-03 00:41:18
Köszönöm szépen ezt a híradást, mely köszöntő műsor meghallgatása sokunknak okoz majd örömet. Ebben bizonyos vagyok!
Palcsó Sándor • 432009-11-28 00:05:56
Ma este a Fészek Művész Klubban szinte családias hangulatban ért véget az általam és sokak által nagyon várt találkozás Palcsó Sándorral és kedves kolléganőjével, Andor Évával. Az évek óta futó Esték a Fészekben című műsor állandó házigazdája,
Fülöp Attila volt ezúttal is a moderátor, rajta is múlott, hogy nem egy száraz, hivatalos, közhelyes, unalmas, udvariaskodó beszélgetés-füzér hallgatósága voltunk; szerencsénkre egy baráti, oldott légkörű, jó hangulatú, sok humorral átszőtt „jutalom”-est részesei lehettünk, ami elsősorban a két kiváló operaénekes érdeme. A művészek felidézték a pályakezdetet, az Operában és koncerteken énekelt fő szerepeiket, sok érdekes történetet elevenítettek fel a rég-és közelmúltból. Nosztalgiával emlékeztek vissza az Opera „aranykorára”, a nagyszerű partnerekre, egymás partnerségére a sok-sok közös fellépésükön: Andor Éva később a Zeneakadémián folytatta, és nagyszerű növendékek kerültek ki a kezei közül, így Bazsinka Zsuzsa és Fülök Zsuzsanna is, akik szintén eljöttek, hogy és tisztelegjenek volt tanáruk előtt, és köszöntsék a 80 esztendős Palcsó Sándort! Csatlakozott hozzájuk Rozsos István is, aki Palcsóhoz intézve szavait, emlékeztette őt néhány kedves epizódra az Operában és a Rádióban, melyek kettőjük barátságát elmélyítették. Mindhárom művész énekelt nekik-nekünk Puccini-, Mozart- és Kodály- darabok részleteit, zongorán pedig Pogány Imola kísérte őket. Különösen Palcsó Sándor sziporkázott az est folyamán, aki szarkasztikus, ironikus és önironikus megjegyzéseivel „dobta” fel a poénokat… Fantasztikus a memóriája, erre most is láthattunk példát. Érdekes történeteket adott elő a Mesterdalnokokban, a Falstaffban, az Albert Herringben és a Boris Godunovban alakított szerepeivel kapcsolatosan. Felelevenített néhány érdekes, tanulságos esetet, mely közte és karmesterei között zajlottak le (Ferencsik János, Blum Tamás); színes szavakkal ecsetelte a Balassa operája, Az ajtón kívül rádiófelvétele sztoriját. Szóba került Mikó András, Dárdai Andor, Házy „Böbe” és a ma hajnalban elhunyt felejthetetlen pályatárs, Melis György, csakúgy, mint a száz éve született és tíz éve eltávozott nagyszerű tenor-kolléga, Szabó Miklós is. Szóba került a memória-kérdése, a tanulás szerepe, és a család. Beszélt az Opera nagy korszakáról, az ötvenes-hatvanas évek akkori állapotáról – egybevetve a mai viszonyokkal… A színpadtól való ideje-korai búcsújának okait (akkori betegségére utalva) maga hozta szóba. . Végig nagyon kedves, mondhatnám, „úri” módi benyomást tettem rám Palcsó Sándor, aki ma is fiatalos, jó kedélyű, szellemileg friss, mellesleg kitűnő társalgó is. Végig nagyon udvarias volt a mellette ülő Andor Évához, a régi kedves színpadi partnerhez, akivel oly sokat szerepeltek együtt – de nemcsak az operában, hanem operettekben is, meg a rádióstúdiókban. Láthatóan ma is nagyon megértik egymást, két régi jó kolléga, akik tudnak egymásnak örülni!!! Nem átallott az est folyamán többször is hálát adni az „Úrnak”, hogy él, és még itt lehet közöttünk!
A műsor végén P (Péter). Szabó Anikó korrepetitor nyújtott át egy-egy virágcsokrot a megjelent művészeknek, akikhez volt pár kedves szava is. Majd mindnyájan átvonultunk a szomszédos büfébe, ahol állófogadás keretében, pezsgőskoccintás és finom falatok jegyében, tovább folytatódott – immár privát keretek között, velünk – a beszélgetés.

A remek együttlétért, a szépes sikerült estért, Andor Éva és Palcsó Sándor társaságában, nagy köszönet illeti meg Fülöp Attilát, aki motorja volt ennek a beszélgetős, zenével színesített „duett-show”-nak.
Palcsó Sándor • 442009-11-28 00:09:27
Néhány elgépelést tudjatok be e kései órának...
Palcsó Sándor • 482009-11-29 20:19:13
Kedves Palcsó Sándor!

Köszönöm a kedves szavait. Nagyon örültem, hogy hosszú idő után ismét „testközelben” élvezhettem jelenlétét, még akkor is, ha most csupán „civilként” láttam viszont.
Azért azt még el kell mondanom, hogy határtalan rajongásom a művészete iránt – kiváló pályatársaiéhoz hasonlóan – az ötvenes évek végére – a hatvanas évek elejére datálódik, amikor még nem az Operába járás, hanem a rádióhallgatás volt számomra elérő és mindennapos szórakozási lehetőség. Igen, a rádiófelvételekről „jegyeztem meg” az egyre ismerősebb, jellegzetes, karakteres hangokat… Egyáltalán nem ismertem még a szép énekhangok „gazdáit”, az arcukat még nem láthattam. Erre pár évvel később, a televízió által nyílt lehetőségem, s csak a hatvanas évek közepétől jutottam hozzá az egyre rendszeresebb opera-látogatásokhoz. Ekkor találkoztam először Palcsó Sándorral is, és így tudatosult bennem, hogy akit eddig a rádióból tartottam számon (legelső teljes operettfelvételéről, az 1962-es A víg özvegy Zéta Mirko énekhangjaként) , hogyan is néz ki a színpadon és a való életben. Aztán beindult nálam a teljes üzem, ami a mai napig tart.

Kedves Palcsó Sándor! Említette a Fészek a Boris Godunov Bolondját. Kihagyott még egy „bolond” szerepre utalást. Igaz, az nem a színházhoz kötődött, hanem a rádió mikrofonjához - - úgy a hetvenes évek második feléből: Szirmai Albert: Mézeskalács c. operettjének Buhu bolondját alakította, énekelte megrendítően. Andor Éva, Házy Erzsébet és Melis György énekelt még a felvételen. Máig az egyik legszebb, legemlékezetesebb szerep-megformálása a számomra!

Sok erőt, egészséget, boldogságot kívánok Palcsó Sándornak, és most, az Adventi időszak kezdetén, arra buzdítom, amit egészen biztosan magáénak vallott eddigi élete során: „hinni”, „remélni”, „szeretni”.
Palcsó Sándor • 612010-03-15 19:03:32
Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetést adományozta Palcsó Sándornak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének, Kiváló Művésznek, művészi életműve elismeréseként, 2010. március 15-én.

Azt hiszem, sokunk nevében gratulálhatok Palcsó Sándornak, magas kitüntetéséhez!
Palcsó Sándor • 642010-11-29 21:56:47
Köszönöm az információkat - utólag is!

A Palcsó Sándorral készített rádiós műsor ismétlése ma volt a Katolikus rádióban éjjel 2 óra 30 perc kezdéssel.

Ez letölthető az alábbi weblapon:

http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=238609


2010.11.29. 02:30 (ism.)
hallgassa meg! (a lejátszáshoz szükséges RealPlayer letölthető innen.)

Palcsó Sándorral beszélget Kürthy András. A szerkesztő: Bögös Henrietta
Palcsó Sándor • 652010-11-29 22:40:52
Szintén egy különleges élményt jelent meghallgatni azt a
[url] http://www.erdtv.hu/2009-11-10/hirado-20091110-video_8b3063ab9.html;
riportot [/url] , amely Palcsó Sándor 80. születésnapjának tiszteletére rendezett ünnepségen készült Érden, s amelyről a helyi televízió híradója számolt 2009. november 10-én.

Palcsó Sándor beszélgető társa László Zsuzsa. A bejátszott felvételen több művész-kolléga feltűnik, így Pánczél Éva operaénekesnő is.

Palcsó Sándorral való minden egyes találkozásom - legyen az személyes vagy rádió/TV - hihetetlen, varázslatos ajándék volt a számomra, azokból a hangzó és vizuális emlékekből máig töltődöm. Palcsó Sándorhoz persze, korábbról leginkább az emlékezetes opera-operett előadások jutnak az eszembe, melyeknek az Operaház/Erkel Színház/Szabadtéri játszóhelyek adtak "otthont" - ezzel párhuzamosan, és máig, a rádió az, mely leginkább társamul szolgál, hogy az "aranykor" nagy magyar énekeseit, közöttük Palcsó Sándor felejthetetlen tenorját, karakterét, személyét fel-felidézzem.

Ha minden igaz, jövő tavasszal Palcsó Sándor könyvének bemutatójával egybekötött műsora alkalmat ígér egy újabb érdekes találkozásra a nagyszerű operaénekesünkkel.

A Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozata kitüntetés birtokosa (2010) talán jövő tavaszra megkaphatná végre a Kossuth-díjat is, amit szerintem régen kiérdemelt a több évtizedes művészi pályán alakított ragyogó szerepeinek emlékezetes, kiváló megformálásával.
Palcsó Sándor • 662010-11-29 22:43:56
riport az Érdi televízióban – 2009
Palcsó Sándor • 672011-03-13 11:26:12
Megvan már a könyvbemutató időpontja és helyszíne:

2011.április 8-án (pénteken) este hatkor Érden, a Szepes Gyula Művelődési házban tartja Palcsó Sándor a könyvbemutatóval egybekötött műsorát. Énekelni is fog a János Vitézből. A könyv címe: "Én a pásztorok királya"

Ezen a bizonyára nagy érdeklődést kiváltó eseményen ott lenni nemcsak Palcsó Sándornak lenne megtisztelő, mert a nagyszerű tenoristánkkal való találkozás lehetősége - úgy gondolom - számunkra is megtiszteltetést jelent.
Palcsó Sándor • 682011-03-14 12:48:52
Íme a program:

PALCSÓ SÁNDOR szeretettel meghívja Önt,
és kedves családját az

….Én, a Pásztorok királya…
Palcsó Sándor emlékei
címû életrajzi könyvének
bemutatójára

2011. április 8-án,
pénteken 18 órára
az érdi Szepes Gyula
Mûvelõdési Központ szín-
háztermébe

A mûsor:
Részletek Kacsóh Pongrác: János vitéz címû
daljátékából

Közremûködnek:

PALCSÓ SÁNDOR, SZÓKA JÚLIA, DEÁK MIHÁLY
ÖTVÖS CSILLA énekmûvészek
Zongorán kísér: KUNCZE MELINDA zongoramûvész

A mûsor után LÁSZLÓ ZSUZSA zenetörténész
beszélget Palcsó Sándorral, a könyv írójával,
majd a könyvet dedikálja a szerzõ

A belépés díjtalan!
Szeretettel várjuk rendezvényünkre!
Palcsó Sándor • 692011-04-09 17:37:58
Tegnap késő este érkeztem haza Érdről, ahol a Szepes Gyula Művelődési Központ színháztermében sokadmagammal részt vettünk Palcsó Sándor frissiben megjelent életrajzi kötetének bemutatásával egybekötött műsoros estjén.
Az „Én a pásztorok királya… Palcsó Sándor emlékei” című könyv igazán lebilincselő olvasmány! Palcsó Sándor tavaly, a 81. életévében vállalkozott arra, hogy megírja visszaemlékezéseit, merítve az életéből eltelt nyolc évtizedben elraktározott emlékek bőséges tárházából. Erről így vall a kötet ajánlásában: ’Szeretettel és tisztelettel ajánlom ezt a jó szándékú íráskísérletet feleségemnek és leányomnak, valamint a megmaradt néhány kedves barátomnak, akik kedves erőszakossággal győztek meg arról, hogy nyolcvan év alatt felhalmozódott emlékeimet és a velem történteket vessem papírra. Az irántuk való forró szeretetem engedett az unszolásnak, és így született meg – „a nagy mű”.’

A 168 oldalas, számtalan fotóval illusztrált, igényes kivitelű, keményborítású könyvet - mely az Érd Megyei Jogú Város Oktatási és Művelődési Bizottságának támogatásával, Bartos Csilla, Majorné Bániczki Julianna és a Csoma Kiadó Kft gondozásában, a művész saját kiadásában jelent meg - még az éjjel, egyvégtében kiolvastam. Letehetetlen olvasmány; azon túl, hogy érdekfeszítő és izgalmas művészi pályakép bontakozik ki az olvasó előtt, feltárul az a kor is melybe a kötet szerzője beleszületett, melyben eszmélt, mely keretet adott a művész mindennapi „civil” és családi életének is. A „Gyermekkorom”, a „Diákélet” és „A nagyfiú” c. fejezetek lapjain a kezdetek elevenednek fel: a szülői ház, a tanulás, a zenére eszmélés, a tehetség kibontakozása, egyszóval: az indíttatás. Sziporkázó stílusban szól a „Katonaévek” és a „Honvéd Művészegyüttesben” című fejezetekben az átélt időszak eseményeiről, a viszontagságos negyvenes - ötvenes évek történéseiről csakúgy, mint a zenei ismeretek szerzésének, a kibontakozásának, a fejlődésének esztendeiről, amikor már az ének bűvkörébe került. Nagyon érdekes beszámoló a több ritka fotót is tartalmazó „Kínában” c. fejezet, melyből a külföldi több hónapos turné színes benyomásain túl azt is megtudhatjuk, hogy miként élte meg a Honvéd Művészegyüttes tagjaként – társaival együtt - az itthoni ’56-os forradalom eseményeiről kapott híreket, és milyen viszontagságok közepette érkeztek a Szovjetunión keresztül vonattal haza. A legterjedelmesebb fejezet, a maga 60 oldalával, „Az Operában” című fejezet. Palcsó Sándor az Operában töltött 1957-1983. közötti időszak eseménydús éveit veszi sorra, de kitekint a rádiós, televíziós, meg a szabadtéri szerepléseire, és a külföldi vendégfellépteire is. Élvezetes stílusban veszi sorra a főbb operákat, operetteket, daljátékokat, melyekben szerepeket alakított. Rendkívül érdekesen, kritikusan, de önkritikusan is - szól énekes kollégákról, rendezőkről, karmesterekről, igazgatókról, nevén említve azokat is, akikről tán nem túlhízelgő véleményt formál. Szubjektív sorok ezek, melyek mögött vélhetően tárgyszerű epizódok sorjáznak. Palcsó Sándor nagy szeretettel több helyen is megemlékezik kollégái közül például Házy Erzsébetről, de rajongva szól Nádasdy Kálmánhoz fűződő kapcsolatáról is. A szerző az anyaszínházbeli művészi eseményeken túl írásában érinti a kor politikájához való ambivalens viszonyát, szól a családi, egészségügyi megpróbáltatásokról, gyereknevelésről, unokáról, utazásokról, kikapcsolódásról, ünnepekről, ünnepségekről, baráti társaságokról, alkalmankénti „dalra-fakadás”-ról,a gyermeknevelés „prózai” dolgain át a mindennapi élet egyéb területeit is érintve a főzőcske, a kerti munka, a kocsivezetés, a zenehallgatás, a sport iránti máig tartó szenvedélyeiről. Személyes hitvallást tesz és kiáll az élet értékeinek megbecsülése mellett, hangsúlyozza az önbecsület, az igazság kimondása, az őszinteség, az alázat fontosságát. Hitet tesz a szorgalom, a kitartó tanulás és munka mellett, miközben élvezetes stílusban sziporkázik, és „dobálja” az adatokat, évszámokat, szerepeket, szereplőket, a fellépések színhelyeit. Mindezt átszövi bizonyos „palcsós” humor, szarkasztikum. Amint már eddig is kiderült a könyvismertetőmből, ez az életrajz nem kizárólag a művészi pálya időszakát öleli fel, mert nem ódzkodik a magánélet, a család meghatározó szerepét is jól körül járni: „Az élet megy tovább” című részből is sok mindent megtudhatunk a civil Palcsó Sándor érzés- és gondolatvilágából e tekintetben is. Megkap az a személyes tónus, az a mesterkéletlen, őszinte szókimondás, mely mindvégig jellemzi Palcsó Sándor munkáját. Felnézek nagy tenorunkra, aki bátran, velősen, nem köntörfalazva, nevén nevezve a dolgokat „ami a szívemen, az a szájon” modorban, de mégis élvezetesen és érdekfeszítően írja le ennek a megélt nyolcvan esztendőnek általa megemlítésre érdemesnek tartott epizód-füzéreit. A kötet végén a függelék tartalmazza Palcsó Sándor főbb opera szerepeit (75-öt számoltam össze), a koncert-feladatokat, az operai vendégjátékokat, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon alakított szerepeket.
A nagyszerű színpadi fotók közzétételében Mezey Béla volt Palcsó Sándor segítsége. Mintegy 20 kép az ő munkája. Közel ötven képet tartalmaz a könyv, melyek között örömmel fedeztem fel Házy Erzsébetet is - Palcsó Sándorral közös jelenetekben (7 db fotó). A könyv ára 2.500 Ft. Állami könyvterjesztésbe nem kerül. A művész úr dedikálását nagy becsben tartom és őrzöm meg,

Még a zenés műsorról pár szót. Nagy tapssal fogadtuk a színpadon megjelenő „örökifjú” művészt, aki hálás szavakkal mondott köszönetet az Égieknek, hogy megadta a sors neki ezt a szép magas kort (már a 82.-ben jár), és hogy megszülethetett tollából ez a kötet, melyért köszönetet mondott a nevesített érdekelteknek, majd rögtön dalra is fakadt, megidézve a könyve címének szereplőjét, János vitézt: „Én a pásztorok királya…” énekelte el a népszerű Kukorica Jancsi-belépőt a daljátékból Palcsó Sándor. Meg kell, hogy mondjam, a hang ma ebben a magas korban járva is bámulatra méltóan szép, fényes, erőteljes, zengő. Nagy üdvrivalgással köszöntöttük a őt. Majd további részletek következtek Kacsóh daljátékából, melyekben a színpadon fellépett még Ötvös Csilla, Szóka Júlia és Deák Mihály, zongorán Kuncze Melinda zongoraművész kísérte az énekeseket. Palcsó Sándor jelezte, hogy egy kedves vendéget, kolleginát is vártak volna, már útban volt ide, de valami váratlan, sajnálatos esemény miatt vissza kellett fordulnia, de ajándékát, egy DVD lemezt elküldött: Budai Lívia személyesen szerette volna tiszteletét tenni és köszönteni Palcsó Sándort. Így aztán a Duna Tv-ben készült portré filmjéből egy interjú-bejátszás, és Santuzza áriája színesített a műsort. A második részben László Zsuzsa zenetörténész, televíziós szerkesztő beszélgetett a művésszel. Az interjú gyakorlatilag a könyvben olvasható témákat érintette, így alkalmunk volt megállapítani, hogy Palcsó Sándor egyénisége, lénye, habitusa, jókedve, derűje, pompás humora, bölcs észjárása, szókimondása ma is a régi. Még láthattunk néhány régi filmbejátszást egy Pesti Vígadóban tartott operett-gála műsorából, s aztán már csak az állófogadás volt hátra kint az előcsarnokban. Nagy tapsokkal vettünk búcsút a doyen énekművész-író úrtól, akit az ide eljött, szeretett közönségéből sokan ostromoltak aláírásért, dedikálásért. Úgy búcsúzom most el Palcsó Sándortól (ideiglenesen) én is, ahogyan László Zsuzsa tette fenn a színpadon tegnap este, egy Vörösmarty-idézettel: „Ez jó mulatság, férfimunka volt” (Gondolatok a könyvtárban)

Ui.: A könyv 108. oldalán Palcsó Sándor elmeséli hogy élete első perettfelvételére a Rádióban - öt évvel operai debütjét követően - úgy kerülhetett sor, hogy Sebestyén András hívta őt, Udvardy Tibor ajánlására. De már nem emlékszik a darab címére. Most kisegítem őt: 1962 karácsonyán került bemutatásra a rádióban Lehár Víg özvegye, Sebestyén András vezényelte az MRT Énekkarát és Szimfonikus zenekarát, főszerepkben Házyval, Udvardyval, Koltay Valival, Kövecsessel, Kishegyivel, Külkeyvel, Várhelyivel - és Zéta Mirko szerepében, Palcsó Sándorral! Ez volt élete első rádiófelvétele.
Palcsó Sándor • 702011-04-10 00:36:32
Minden érdeklődőnek:

A Palcsó-könyvet tudomásom szerint csak Érden, a művészt magát megkeresve, nála lehet megvásárolni. De ha felhívjátok az érdi Szepes Gyula Művelődési Házat, talán több információhoz juttok. Nekem azt mondták, hogy ez a kötet nem kerül be a könyvesboltokba, de ki tudja? Országosan terjeszteni, egyéb hálózaton át is megoldható lenne. Elképzelhető az is, ha nagy érte az érdeklődés, utánnyomják, bár a költségek miatt ennek kicsi a valószínűsége.

Palcsó Sándor • 722011-04-10 11:55:52
Kedves IVA és Mindenki!

Most kaptam azt az információt, hogy folyamatban van a könyv nyilvános forgalomba hozatalának előkészítése. De addig is, ha valakinek kell a könyvből, akkor írjon egy e-mailt a palcsoildiko@freemail.hu e-mail címre.
Palcsó Sándor • 752011-05-20 16:22:49
Nagyszerű!!! Ez sokaknak igen pozitív hír!!! Újra csak azt mondhatom, letehetetlen olvasmány Palcsó Sándor könyve.
Palcsó Sándor • 782011-10-16 21:17:24
Palcsó Sándor honlapján nem csak könyvének reklámja található, hanem könyvismertető-kritika olvasható, melyhez kapcsoltan a doyen tenor műsoros estjéről közölt személyes élménvbeszámoló tartozik. Ide másolom a cikket:

"A napokban bensőséges ünnepség színhelye volt az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ nagytermének közönsége.
A Magyar Állami Operaház magánénekese, Liszt Ferenc díjas, Érdemes és Kiváló művésze, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének és Középkeresztjének kitüntetettje PALCSÓ SÁNDOR életéről megjelent kiváló könyvbemutatója és kellemes kis koncertje volt a program.
Palcsó Sándor nyolcvan esztendősen megírta élete és pályája történetét, a kötet Érd Megyei Jogú Város Oktatási és Művelődési Bizottságának támogatásával jelent meg.
A könyv címe Kacsóh Pongrác: János vitéz c. daljátékából Kukorica Jancsi belépőjének első sorát idézi, hiszen ez a szerep végig kísérte a művész egész pályafutását.
A nyolc évtized meg sem látszott és szép tenorján sem hallatszott, amikor a kezdeti köszönő szavak, után Kuncze Melinda zongora kíséretével a művész újra elénekelte Jancsi belépőjét. A szívből jövő és lelkes tapsok után Szóka Júlia, Deák Mihály énekművészek és Ötvös Csilla a Magyar Állami Operaház magánénekesnője egy-egy részletet idézett Kacsóh Pongrác mindenki által ismert és szeretett daljátékából.

Egykori itthoni kolléganője, az azóta már világhírűvé vált mezzo-szoprán énekesnő Budai Lívia videó felvételen küldte el üdvözletét.
A zenei bevezetőt követően beszélgetés keretében ismerhette meg a közönség Palcsó Sándor életútját épp úgy, mint a könyvben. Gyermekkorát felelevenítve mély tisztelettel és szeretettel emlékezett szüleire, példaképére, református pap édesapjára. A diákélet hangulatos történeteit, majd a lassan felnőtté váló nagyfiú háborús emlékeit, a katonaévek eseményeit érintette a művész.
A Honvéd Művészegyüttesben tanultak sokat segítették énekesi pályafutásában. A beszélgetés során említette a Kínában töltött három hónapos vendégszereplésüket.
A könyvben bőven olvashatunk erről, és sok és túl nagyméretű fotó illusztrálja ezt az életszakaszt. A kötet egyik kifogásolni való része a kínai világot mutató fotók sokasága. A művész pályafutásáról bővebb információt kaphatnánk, ha operaénekesi szerepeiből láthatnánk lényegesen több felvételt. ( Egyébként ezeket a képeket az Operaház kiváló fotóművésze Mezey Béla készítette, és ezek a fotók nagyban hozzájárulnak az írott szöveg megerősítéséhez! Éppen ezért lett volna jó, ha ezekből sokkal több került volna a kötetbe.)
Palcsó Sándor rendkívül jó riportalany! Olyan színesen, érdekesen, kiválóan fogalmazva, gyönyörű magyar nyelven beszélt operaénekesi szerepeiről, a színpad varázsáról, az énekes pálya járulékos feladatairól, a jelmez, a maszk, a díszlet fontosságáról, hogy élvezet volt hallgatni.
Mély tisztelettel idézte fel a dalszínház fénykorának kiváló vezetőit, Nádasdy Kálmánt, Oláh Gusztávot, Márk Tivadart. Beszélt pályafutásának kiemelkedő eseményeiről, a kortárs művek bemutatásáról, az énekesi és színészi feladatok összehangolásáról.
A beszélgetés során sokszor elhangzott, hogy mennyire elismerték ezt a kettősséget, ami bizony nem sokak tudása. ( Itt is találtam még hiányosságot a könyvben, ugyanis egyetlen egy korabeli kritikát nem idéztek a szerkesztők, pedig igazán kívánkozott volna a mondanivalókhoz! )
Ízlésesen és nem hangsúlyozva került szó a magánéletről, a nyugdíjas évekről.
Befejezésül régi televíziós koncertfelvétel vetítése szerzett igazi élményt a nézőknek-hallgatóknak. Ötvös Csillával énekelt duettet Palcsó Sándor jó pár évtizeddel ezelőtt, és a Vigadóban akkor megtartott előadás fináléja zárta az ünnepséget.
A színpadról lejövő művészt körbevették a jelenlévők és ő hűségesen dedikálta a szép kiállítású könyvét a lelkes rajongóknak."



Palcsó Sándor • 822012-03-05 22:20:53
Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy egy még élő legendával egyáltalán személyes kontaktusba kerülhessünk. Megéri!
Palcsó Sándor • 842012-12-23 11:43:15

Hunyadi László – V. László áriája – Palcsó Sándor

Ferenc Erkel - Hunyadi László
Hosszú az éj... Én, rabja képzeletnek

King László V - Sándor Palcsó

Conductor / vezényel: Ádám Medveczky1974

1974

Palcsó Sándor • 852013-11-11 13:10:48
A napokban volt Palcsó Sándor 84 éves.

Palcsó Sándor négy évvel ezelőtt, 80 éves korában elhatározta, hogy könyvet ír az életéről, pályájáról, szerepeiről. Ez a könyv elkészült, mely felvillantja emlékeit gyerekkorától kezdve a sokrétű, tartalmas operaénekesi életúton át egészen érdi nyugdíjas éveiig. A gazdag kiállítású, sok fényképpel illusztrált könyv az "Én a pásztorok királya... Palcsó Sándor emlékei” címet kapta. A neves tenorista már a 82. évében járt, amikor sort keríthetett könyvének ünnepélyes, zenés est keretében történő bemutatására Érden, a Szepes Gyula Művelődési Központban 2011. április 26-án. Többen méltatták a könyvet, magam is itt a fórumon, hiszen ott voltam Érden a könyvbemutatóval egybekötött zenés esten, melynek egyik vendége Ötvös Csilla volt, Palcsó Sándor régi, kedves zenés-színpadi művésztársa. Számomra nagy megtiszteltetést jelentett, hogy a nagy tenoristával - aki rendkívül közvetlen, nyitott, barátságos, jó kedélyű ember ma is - néhány szót válthattam, és kedves szavakkal dedikálta számomra szép könyvét.

Most az interneten találtam egy videót, mely ezen az említett ünnepi esten készült: benne interjú Palcsó Sándorral és bejátszott részletek: énekel a műsoros estjén - túl a 81.-en!
Ötvös Csillát is megszólaltatja a riporter, tőle is látunk-hallunk daljáték-részleteket a videón:

Érd, 2011.04.26 - Fénykép (Palcsó Sándor-video)

Isten éltesse Palcsó Sándort születésnapja alkalmából!
Palcsó Sándor • 862013-11-11 13:16:08
A Palcsó-interjú és műsorrészlet 0:29 –től 16:22 percig található meg a filmen.
Palcsó Sándor • 872013-11-13 22:49:55

Kaptam egy levelet, melyben szívemhez nagyon közelálló gondolatát osztja meg velem a kedves levélíró. Felvetése méltányolható, azzal magam is azonosulni tudok. Utólagos engedelmével idézek a leveléből:

A 84 éves Palcsó Sándor „tényleg egyik utolsó mohikánja azoknak a gyönyörűséges operai esteknek, melyekre olyan nagyon szívesen emlékezünk. Hála Istennek, vagyunk még egy jó páran. Az jutott az eszembe, hogy nagyon is megérdemelne egy nyilvános születésnapi köszöntőt (a többi pályatárshoz hasonlóan) vagy valamiféle beszélgetős, emlékező műsort a ma még kiváló állapotban lévő Palcsó Sándor.”

Szerintem egyet lehet érteni a levélíróval: Palcsó Sándor pályatársaiból – korosztályából - . már kevesen vannak köztünk. Néhány név: Barlay Zsuzsa (80), Déry Gabriella (80), Komlóssy Erzsébet (80), László Margit (82), Gyimesi Kálmán (80), Tréfás György (82).
Palcsó Sándor a magas életkorával doyen köztük.

Számon tartom a kedvenc művészeim évfordulóit, ünnepeit. Így nem hagytam ki Palcsó Sándor két évvel ezelőtti ünnepi koncertjét, a könyvbemutatóját, és elmentem Érdre, a neki szervezett zenei eseményre is, ahol nagy kedvvel, maga is kivette a részét az ünnepségből. De korábban, amikor a 80. születésnapja alkalmából a Fészek Művészklubban rendeztek számára egy beszélgetős, zenés ünnepi műsort, ugyancsak jelen voltam. Akkor is kedves kollégák köszöntötték és kis koncertet adtak tiszteletére. Remélhetőleg, nem az utolsó ilyen jelentős események voltak ezek a mindnyájunk által nagyra becsült, szeretett és tisztelt Palcsó Sándor életében!
Barlay Zsuzsát és Komlóssy Erzsébetet - személyes bevonásukkal – igazán megérdemelt, nagyszabású koncert keretében ünnepeltük a közelmúltban betöltött szép, kerek évfordulóik alkalmával. Palcsó Sándor is megérdemelné, a magas korára való tekintettel különösen, hogy meghívott művészek, pályatársak körében, közreműködésükkel hasonló formátumú – koncerttel egybekötött - ünneplésben részesüljön.

Talán még nem késő gondolat ez: jövő ilyenkor, amikor betölti a 85. életévét, nagyon szép gesztus lenne az illetékesek részéről a „ma még kiváló állapotban lévő Palcsó Sándor” számára is rendezni/szervezni egy hozzá méltó ünnepi gálát, ezzel is tisztelegve a kiváló tenor operaénekesi múltja előtt!
Talán a Magyar Állami Operaház és/vagy a Belcanto Opera-Barátok Magyarországi Egyesület felkarolhatná az elképzelést és kivitelezhetné – még időben… Ennél jobb alkalom közel s távol nem kínálkozna, élni kellene vele. Csak ne legyen ez túl késő neki és nekünk… Persze az is szép tett volt az utóbb említett Egyesület részéről, hogy emlékestet kapott Melis György, Ágai Karola és Házy Erzsébet.
Remélhetőleg Palcsó Sándorra még életében, vele, emlékezhetünk majd - újra !
Palcsó Sándor • 882014-05-04 17:35:48
Egy rádiófelvétel-különlegesség, Farkas Ferenc ritkán hallható művéből: Aspirationes Principis - Rákóczi Kantáta

Előadók: PALCSÓ SÁNDOR - tenor, Sólyom-Nagy Sándor - bariton, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Medveczky Ádám

Hallható ma éjjel a Bartók Rádióban, a 23 órakor kezdődő ARS nova - XX-XXI. század zenéje című műsor második (utolsó) számaként. (teljes adásidő: 55 perc)

A mikrofonnál: Varga János
Szerkesztő: Bánkövi Gyula

Palcsó Sándor • 892014-07-15 09:12:28
Számomra érthetetlen, hogy PALCSÓ SÁNDOR operaénekes MIÉRT NEM ÖRÖKÖS TAGJA a Magyar Állami Operaháznak!!!???

Az idén 85. életévébe lépett Liszt Ferenc-díjas. kitűnő tenorunk 1957-1979 között az Operaház magánénekese volt. 1979 óta nyugdíjas. 1980-1986 között szerződéses operaénekes volt. Életpályája alatt sok új magyar opera ősbemutatóján szerepelt. Sokoldalú énekes, kiváló színészi adottságokkal. Több európai országban volt vendégszereplő. Összeszámoltam: több mint 70 operában, dalműben szerepelt, lépett fel a dalszínházban!
Rendkívül sokoldalú művész, aki itthon és külföldön, színpadon, pódiumon, a rádióban, a televízióban számtalan operában, operettben, daljátékban, oratóriumban lépett fel illetve szinte minden zenei műfajban otthon volt, amit a vele készített számtalan rádió- és lemezfelvétele is hűen tükröz.

A Magyar Állami Operaház Örökös Tagja címet a dalszínház adományozza "az Operaház művészi rangját és arculatát meghatározó tagoknak."
Hátha valaki, akkor Palcsó Sándor erre a kitüntető elismerésre már régóta, igazán rászolgált. Méltatlanságnak tartom, hogy ebből a körből kimaradt, kihagyták!

Olvasom: "Az Operaház Mesterművészei és Örökös Tagjai olyan oszlopok, amelyekre a társulat művészileg és emberileg mindig is építkezett és ezentúl is építkezni fog" - mondta Ókovács Szilveszter az Operaház Székely Bertalan termében rendezett díszebéden, ahol még a húsvéti ünnepek szellemében köszöntötte legendás művészeinket.

Palcsó Sándor 2014. november 8-án tölti be a 85. életévét. Nagyon bízom benne, hogy az Operaház végre nem feledkezik meg régi nagy művészéről, és az Operaház örökös tagjai közé emeli!

Palcsó Sándor • 902014-07-15 09:19:22
Liszt Ferenc-díjas (1963, 1971), érdemes (1974) és kiváló művész (1980).
Palcsó Sándor • 922014-07-16 16:04:56
Bizonyára lesznek közöttük "bölcsek", akik megértően viszonyulnak a felvetésemhez, már csak azért is, mert ismétlem: Palcsó Sándor novemberben már 85 éves lesz. Nem hinném, hogy annyi sok operaénekes "várakozik" erre az Örökös tagság" elismerésre - az Ő korában - aki bizony, nagyon megérdemelné ezt a kitüntető címet - nyilván, ahogy azok is, akik már megkapták, és azok is, akik Palcsóval együtt eddig hiába vártak rá.
Még egyszer: Palcsó Sándor novemberben tölti be a 85. életévét! Éppen itt az ideje, hogy ezt a mulasztást pótolja az illetékes grémium!
Palcsó Sándor • 952014-08-12 22:47:42
És az adott héten minden nap megismétli a rádió a műsort 17 és 18 óra között. + az interneten online a www.dankoradio.hu oldalon is elérhető az adás.
Magam részéről előkészítem a kazettás magnómat...
Palcsó Sándor • 962014-08-13 23:54:25
A facebookról egy fotó: Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián… című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője (nem „civilben”: primadonna), aki napi rendszerességgel beszélget a stúdióba érkező meghívott vendéggel: énekművészekkel, énekes-színészekkel, karmesterekkel, rendezőkkel, zeneszerzőkkel; a rádióban emlékműsorokat szerkeszt már eltávozott vagy még köztünk levő, a műfajban alkotott művészekről - az életútjuk és életművük előtt tisztelegve; mint ahogyan ezen a héten külön megemlékezik a 30 éve elhunyt Vincze Ottó és a 18 évvel ezelőtt meghalt Kerekes János zeneszerző-karmesterekről, valamint a 90 éve született Gencsy Sári énekesnőről. (Az elmúlt napokban Pohly Boglárka ének- és táncművésszel beszélgetett Nagy Ibolya.)

Jövő héten az idén 85 esztendős Palcsó Sándor operaénekest köszönthetjük a rádióban Nagy Ibolyával együtt, akinek nagy hírű tenor vendégét nem csak beszélni halljuk majd a mikrofon előtt, hanem a zenei blokkban sok szép felvételét is meghallgathatjuk majd.
Palcsó Sándor • 972014-08-18 10:25:38
Hamarosan kezdődik:

Dankó Rádió facebook oldalán olvasható:

Vendég: Palcsó Sándor operaénekes

TÚL AZ ÓPERENCIÁN 11 és 17 órakor.
ÉLETRAJZ és ZENE: hétfő,kedd.
-----------------------------------------------------------------------
A Liszt Ferenc-díjas érdemes és kiváló művész munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték már. Az operaénekes, eredetileg jogot tanult, majd beiratkozott a Honvéd Művészegyüttes Zeneiskolájába, ahol gyorsan kiemelték szólistának. A zeneiskola elvégzése után a Magyar Állami Operaház énekese lett egészen nyugdíjba vonulásáig, ám az énekléssel azután sem hagyott fel: szerződéses operaénekesként folytatta pályáját. Kiváló énekhangja tehetséges színészi adottságával válik teljessé. Fellépései mellett több tévé- és rádiófelvételben is részt vett, így a rádió számtalan operett felvételét is őrzi, mellyel egész héten szórakoztatjuk a kedves hallgatókat.
A művész Érdi otthonában beszélgettünk.
2011-ben megjelent egy könyve is ( Érd Város támogatásával) melyben maga írja le regényes és ténylegesen regénybe illő történetét. A címe: Én a pásztorok királya….
------------------------------------------------------------------------------

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

HÉTFŐ: 11:08:00 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A banda élén (Szerző: Lehár Ferenc/Szabó Miklós)
11:11:47 Dal Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor -- Paganini - Kártya-jelenet (No.8) (Szerző: Lehár Ferenc/Kulinyi Ernő/Erdődy János)
11:17:59 Dal Kalmár Magda & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Szép álom, szállj a szívemre (Szerző: Lehár Ferenc/Kulinyi Ernő)
11:24:50 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Cirkusz után (No.6) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)
11:28:20 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Jonathán belépője (No.5) (Szerző: Millöcker, Karl/Fischer Sándor)
11:33:00 Dal Andor Éva & Basky István & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- A szegény Jonathán - kettős (Szerző: Millöcker, Karl/Fischer Sándor)
11:40:35 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Agglegények dala (Szerző: Nádor Mihály/Kulinyi Ernő)
11:44:55 Dal Andor Éva & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Fordulj ügyesen! (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:47:27 Dal Házy Erzsébet & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Édes-kedves krumplileves (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:49:32 Dal Palcsó Sándor & Rozsos István & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Előjáték és vásári jelenet (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:56:49 Dal Bécsi Johann Strauss Zenekar & Boskovsky, Willi -- Cigányszerelem - Keringőegyveleg az operett motívumaiból (Szerző: Lehár Ferenc)
------------------------------------------------------------------------------

KEDD: 11:07:17 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- A jó bolt (No.16) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:09:39 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Malatromba álma (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:12:43 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Férfikara -- Duettino (No.19) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:15:34 Dal Kalmár Magda & Palcsó Sándor & Fülöp Attila -- Hatos (No.11) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:25:27 Dal Horváth Eszter & Palcsó Sándor & Magyar Állami Operaház Zenekara -- Cigányszerelem - Csók kettõs (No.5) (Szerzõ: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert)
11:31:39 Dal Koltay Valéria & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Bevezetõ és kettõs (No.7) (Szerzõ: Lehár Ferenc/Erdõdy János)
11:36:08 Dal Házy Erzsébet & Földényi Kórus & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Giuditta dala (Szerzõ: Lehár Ferenc/Erdõdy János)
11:41:54 Dal Barlay Zsuzsa & Palcsó Sándor & Kovács Péter -- Dinasztia hármas (Szerzõ: Straus, Oscar/Jacobson, Leopold/Dörmann, Felix)
11:46:07 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Boccaccio - A kádár dala (Szerzõ: Suppé, Franz von/Genée, Richard/Walzel, Camillo)
11:49:54 Dal Ágai Karola & Sándor Judit & Palánkay Klára -- Szeptett (Szerzõ: Suppé, Franz von/Zell, Friedrich/Genée, Richard)
11:53:58 Dal Magyar Állami Operaház Zenekara & Sándor János -- Nyitány (Szerzõ: Suppé, Franz von)
Palcsó Sándor • 982014-08-20 10:49:51
Ezen a héten: Palcsó Sándor a Dankó Rádióban

Az augusztus 20., 21. és 22-i adásnap műsora a linkre kattintva megtalálható

Kezdés 11 és ismétlés 17 órakor

Palcsó Sándorral Nagy Ibolya beszélget.
Palcsó Sándor • 1002014-08-20 13:10:32
Palcsó Sándor a Dankó Rádió mai operett adásában – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető társaként - folytatta a hétfőn és kedden elkezdett, ifjú korának viszontagságokkal teli időszakának felidézését, a művészi pálya felé irányuló törekvéseit, melyre rátalált a Honvéd Művészegyüttesben. Innen indul el, ível fel és majd az Operában teljesedik ki egy több évtizedre szóló nagyszerű művészi pálya… E mellett vall hitről, becsületről, hűségről. Palcsó Sándor ritka pontos emlékezőtehetséggel, és színesen, mesél és mesél a rádió mikrofonja előtt az érdi otthonában. A hét további napjaiban is érdemes lesz a rádió adását nyomon követni, megismerni Palcsó Sándor hosszú, változatos életpályája további alakulását – „első kézből”- a saját hangján!

Aki lemaradt volna a délelőtti műsorról, a délután öt órakor kezdődő ismétlése során még meghallgathatja, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.

A rádióban ma felcsendült zenék a következők voltak:

Szirmai Albert –Martos Ferenc: Alexandra (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1980
- A király dala (Palcsó Sándor)
- Alexandra és a király kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)
- Jelenet (Pászthy Júlia, Kelen Péter, Palcsó Sándor)
- Grófnő és Károly kettőse (Oszvald Marika és Maros Gábor
-
Vincze Ottó – ifj. Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe (Km. az MRT Kamarazenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Tóth Péter) – 1960-as évek vége
- Sándor dala (Palcsó Sándor)
- Levél-dal (Andor Éva, Palcsó Sándor és a Földényi Kórus)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba (Km. MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - 1962
- Zenés jelenet (Németh Marika, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert és énekkar)
- Leila belépője (Németh Marika)
- Mujkó nótája: „Darumadár fenn az égen” (Miller Lajos – egy hanglemezfelvételről)
-

Kacsóh Pongrác/ Endrődi Sándor/Pásztor Árpád): Rákóczi (Km. MRT Szimfonikus Zenekara, Vezényel: Kerekes János) - 1964
- Rákóczi dala és megtérése: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom…./ Fülembe csendül egy nóta még …” (Udvardy Tibor – ének; Palcsó Sándor, Agárdy Gábor, Ujlaky László -próza)

Vesztergám Miklós: Régi Rákóczi induló (tárogatóra)

Erkel Ferenc: Palotás a Hunyadi László című operából (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Kálmán Imre: Ördöglovas – Palotás (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar. Vez.: Farkas Pál)
Palcsó Sándor • 1012014-08-21 14:33:58
A Dankó Rádió operettműsorában egész héten át Palcsó Sándor a vendég, akivel érdi otthonában beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A mai műsorban Palcsó tovább meséli visszaemlékezéseit életéről, művészi pályájának alakulásáról, zenei tanító mestereiről, az első szerepekről, és művésztársakról, így felidézi a ma 106 esztendeje született Feleki Kamillal való ismeretségét, barátságát is, akivel először a Lili című Hervé-operett felvétele során találkozott először.

A mai zenei kínálat három nagyobb blokkra oszlott: az elsőben Házy Erzsébet és Palcsó Sándor négy duettet énekel a Leányvásár 1964-es rádiófelvételéről!

Jacobi Viktor-Bródy Miksa–Martos Ferenc: Leányvásár (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1964
- Bessy és Frit kettőse, No. 11. „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? …. Na de méltóságos úr, Nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse, No. 6. „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse No. 16. Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, Róla e dalban sok szó lesz,…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse No. 13. „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A Bajadér
- Radjami herceg dala „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom… (Palcsó Sándor, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)
- Marietta és Napoleon kettőse „Egy jó kis bár…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)
- Marietta és Napoleon kettőse az I. felvonásból „Szervusz, rózsám…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Balettzene (az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)
- Marietta és Napoleon kettőse a II. felvonásból: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi,
rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön~e velem nagysád shimmyt járni?...” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja
- Basil belépője „Szívem szeret, valóság ez, nem álom….” (Feleki Kamill, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Várady László)
- Fleury és Basil kettőse „Polkatáncos, polkatáncos, voltam deli legény…” (Honthy Hanna és Feleki Kamill)
- Fleury belépője „Konfetti felhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)
- Juliette és Brissard kettőse „Egy kis szoba, hej, ott szűkös a hely… Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk..” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara – élő felvétel)
- Keringő – km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)
Palcsó Sándor • 1022014-08-21 14:36:45
Természetesen, ez a délelőtti rádióadás is visszahallgatható a délután öt órától hatig tartó ismétlésben, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
Palcsó Sándor • 1032014-08-22 13:43:44
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián…” című műsorának e heti vendége, az operaénekes Palcsó Sándor, a mai beszélgetés során élete nagy korszakainak felidézésében eljutott addig a pontig, hogy a Magyar Állami Operaház magánénekese lett: 1958. De még visszatekintett a Honvéd Művészegyüttes tagjaként 1956 őszén elkövetkezett kínai vendégszereplésükre, és hogy élték át visszafelé jövet Moszkvában a közben itthon lezajlott forradalmi eseményeket…

A Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztésében a délelőtti operettadásban (ismétlés délután öt és hat között; az interneten is online www.dankoradio.hu), ma is olyan, a rádióban készült operettekből hallhattunk részleteket, melyek közt Palcsó Sándor felvételei is megtalálhatóak:

Millöcker: Dubarry (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972
– Margot és Brissac vidám kettőse „Reszket bennem minden ideg….. Van egy kis időm, hát imádlak én! A szívem odavan…” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)
– Jeanne dala „ Átéltem már néhány szerelmet… Mindegy nekem, mi lesz velem…” (Kalmár Magda)
– René dala „Mily szép az élet…” (Kónya Sándor)
– Jeanne belépője „Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, énekkar)

Farkas Ferenc/Dékány András/Dalos László): Zeng az erdő (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - 1965
- Marci belépője „Be szép az erdő, a tarka rét, fák sűrű lombján a napsugár ég…” (Palcsó Sándor)
- Dal: „Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár utánad fáj szívem…” (Palcsó Sándor)
- Bori dala: „Árva a madár szárnya, ha elszáll, árva egyedül minden fűszál…” (László Margit)
- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen… Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én…” (Zentai Anna és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – 1960-as évek eleje
- Mókus-dal (Zentai Anna)

Planquette – Romhányi József: Rip van Winkle (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1968

– Nick dala „Tegnap, még ha magamba néztem, ha magamba néztem, szemem előtt egy férfi állt, Nemes hős, a szerelmi végzet…. Nincs még egy lány, a ki így hámoz répát…” (Palcsó Sándor)
– Nelly és Rip kettőse „Tölgyeken a lomb, csalogatva szól…. Gyere hát, olyat látsz, mit máshol nem találsz...” (Petress Zsuzsa és Melis György)
– Alice dala: Levélária (Kalmár Magda)

Ifj. Johann Strauss: Krapfenwaldban - polka (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)
Palcsó Sándor • 1052014-08-23 12:12:17
Ez téves!

Az itt közölt szombati műsorprogram volt tegnap adásban, amiről beszámoltam. Az itt vasárnapra hirdetett műsorüsszeállítást hallhattuk ma délelőtt, szombaton. Kíváncsian várom, mi kerül adásba holnap, vasárnap - utolsóként, Palcsó Sándor műsorában.
Palcsó Sándor • 1062014-08-23 15:37:50
Palcsó Sándor operaénekes a Dankó Rádió hullámhosszán egész héten át a Túl az Óperencián… című operettműsor vendége, akivel érdi otthonában beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
A mai adásban Palcsó Sándor az operaházi munkásságáról beszél hosszasan (74 különböző szerepet, köztük sok modernt és klasszikusat alakított a színpadon), kiemelve Szokolay operáit, a Ring Miméjét, Britten Albert Herimgjét, az orosz klasszikusok közül a Borisz Godunov Bolondját, az Igor herceg operát, és Balassa Az ajtón kívül című operáját, melynek tenor szólamát direkt az ő hangjára írta Balassa Sándor; először az opera rádiófelvétele készült el, s csak utána került sor az operaházi bemutatóra. Palcsó Sándor felelevenítette a rádióban felvett rengeteg operett, daljáték, musical, kantáta szerepeit, szólamait – közel félszázat őriz a rádió hangarchívuma; elmesélte, hogy a legelső ilyen felkérés a rádiótól a hatvanas évek elején érkezett hozzá Sebestyén András karmestertől/ a zenei főosztály helyettes vezetőjétől, aki A víg özvegy egyik szerepére keresett beugró tenoristát valaki helyébe, Udvardy Tibor, aki Danilót énekelte az elkészült stúdiófelvételen, ajánlotta őt Sebestyén András figyelmébe. Ennek dátuma: 1962. Ekkortól indult el Palcsó Sándor rádiós szerepléseinek és felvételeinek hosszú sora

A műsor ismétlése a rádióban ma délután öt órától hatig, az interneten a www.dankoradio,hu oldalon szintén elérhető az adás.

Az alább részletezem az adásban elhangzott operettrészleteket:

Szokolay Sándor-Németh László: Sámson – Jefte, Thimneus és a király jelenete – részlet (Palcsó Sándor, B. Nagy János és Faragó András – Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) – Hungaroton, LP – 1976

Offenbach: Kékszakáll (a Magyar Rádió stúdiófelvétele – 1978)

- A király belépője és Vadóc dala: Ballada „Szóljon a dal, az Udvar várja már…,kezdd már… Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…”
(Palcsó Sándor, Kalmár Magda és az MRT Énekkara)

- Kékszakáll és a vendégek bevonulása a II. felvonás első képéből – jelenet: „ Eljött a boldog pár,,,, A vígből jön, hogy új hitvesét megmutassa, hogy lerója ezúttal is hódolatát…Ezennel, gratulálok a párnak,,,, Szép, mint az álom, ó, de várom, végre megtaláltam hetedik párom… Ó, borzalom!... Miért e nagy megütközés, miért e szemmeresztgetés… Felháborító!... „
(Km. Házy Erzsébet(Clementine királyné), Kalmár Magda (Boulotte/Vadóc), Lehoczky Éva (Hermia/Fleurette/Gyopár), Róka István (Kékszakáll), Palcsó Sándor (Bobéche király/Kandeláber király), Bende Zsolt (Oscar gróf), Fülöp Attila (Zafir/ Herceg) és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

Lehár Ferenc/Mérei Adolf: A víg özvegy

– Daniló belépője „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám… „
(Palcsó Sándor) – élő felvétel; km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

– Bevezetés és Vilja-dal: „ A mi hazánk szép Pontenegro, ha itt vagy Párizs kellős közepén, ma táncot jár a lány meg a legény…., Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét, egy tündér lányról szól e kép, Viljának hívja őt a nép…. Élt egy egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény…”
(Km. Házy Erzsébet és az MRT énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - 1962

Huszka Jenő/Martos Ferenc/Innocent Vincze Ernő): Bob herceg

- Hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding,a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell hagyni, szép kis hely… Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll….”
(Km. Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1965

- Annie dala „a kis kurta szoknyáról…” (Németh Marika) – 1965

- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT énekkara) – 1965

- Gárda-induló: „Nevet a nap sugara, ruhánk a fényben úgy ragyog… a nők szemében nincsen párja… Csörög a kardunk, dob pereg… A gárda, a gárda, vihar sebesen tör az ellenen át…”
(Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János) – Qualiton hanglemezkiadó - 1962

Ifj. Johann Strauss: Déli rózsák (Bécsi Volksoper Zenekara, vezényel: Carl Michalski)

Palcsó Sándor • 1072014-08-23 15:56:40
Dankó Rádió – Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában – fotók

Kurt Weill: Koldusopera

Magyar Állami Operaház Erkel Színháza
1975.01.05
Házy Erzsébet; Palcsó Sándor

Fotó: Keleti Éva
Palcsó Sándor • 1082014-08-24 14:55:25
Egész héten át az idén novemberben a 85. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián… című operettműsorának kitüntetett vendége, akivel érdi otthonában a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélgetett.

Palcsó Sándor a mai utolsó beszélgetésben egyebek közt felelevenítette a szabadtéri opera- és operettelőadásait: Margitsziget (kiemelve:Pillangókisasszony, Hunyadi László, János vitéz, A cigánybáró), Szeged (kiemelve: Brankovics György, Cigánybáró, Turandot és Fidelio -1980-ban Jaquino szerepében búcsúzott el a szabadtéri színpadtól), míg az Operaházban az utolsó előadására 1986. október 22-én került sor a Rózsalovagban.
Szép szavakkal említette családját, gyermekeit, feleségét. Szóba kerültek kitüntetései, díjai is... Megelégedett emberként tekint vissza eddigi élete folyására.
A beszélgetés-sorozat befejezéseként Palcsó Sándor beszélgetőtársa, Nagy Ibolya megköszönte az egész heti együttlétet az Operaház nyugalmazott művészének és reményét fejezte ki egy év végi - születésnapjához kötődő - újabb találkozás elé, ezt követően pedig felolvasta a nagy tenoristánk életrajzi könyvének utolsó fejezetéből zárógondolatait.

A Dankó Rádió mai adásában, Palcsó Sándor zenei felvételei közül újabbak hangzottak el:

Erkel Ferenc/Tóth Lőrinc/Egressy Béni: Hunyadi László – V. László király áriája „Én rabja képzeletnek, árva bús király….” (Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – élő operaelőadás részlete

Ifj. Johann Strauss –Blum Tamás/Innocent Vincze Ernő: A királyné csipkekendője (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1967

- A miniszter dala „Főurak asztalánál, ha minden étel romlott, jó képet kell hogy vágjál, hogy milyen jó a koszt… Ez a mesterség, ehhez tartozik…” (Palcsó Sándor)
- Irene dala „Akkor boldog….” (Orosz Júlia és az MRT Énekkara )

Ifj. Johann Strauss - Fischer Sándor: A denevér (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – 1963. december 25.

- Rosalinda, Eisenstein és Dr. Blind hármasa I. felv. „….Na, csillapodj le édesem… Ó, szegény, szegény, uram… Ha börtönből kijön, újra pört indítat ön... (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc és Palcsó Sándor)
- Adél dala a III. felvonásból „Óh, bárcsak művésznő lennék, játszhatnék falusi szendét… Látja, ugyebár, érti, ugye, már, ez művészet, ismerje el, aki ennyit tud, színpadot érdemel… ” (László Margit)
- Óra-kettős „ Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, óh, de lázít, csókra csábít… Itt az óra, nézzük meg, lássuk, hogyan ketyeg...” (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ zsivány…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor) - 1970-es évek vége
- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettőse: „Engem szép szóval sosem raboltak el….Angyalkám, kicsikém, hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol … (Németh Marika és Udvardy Tibor) - az 1960-as évek első fele
- Apacsdal (Toutou és Bouquet duettje): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekint rám…” (Kalmár Magda & Palcsó Sándor) - 1970-es évek vége
-
Franz von Suppé - Innocent Vincze Ernő: Pajkos diákok – Angol-kettős (Frincke Léni, pincérlány: Szirmay Mérta; Fleck, diák: Palcsó Sándor; km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – A rádió stúdiófelvételének bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39

Kerekes János/Bíró Lajos/Hárs László: Sárga rigó és az alkirály - A miniszteri titkár dala: „Aki ön előtt itt áll, az egy pénzügy, menő, bűnügyi miniszteri titkár…” (Palcsó Sándor) - Rádiós bemutató: 1973 augusztus 19., Kossuth rádió: 19.35

Johann Strauss: Kék Duna keringő (Bécsi Volksoper Zenekara, vezényel Alfred Scholz)
Palcsó Sándor • 1092014-08-24 15:08:39
Annyi kiigazítást kell tennem, hogy bár Palcsó Sándor a Fidelio Jacquino szerepét említette, valójában nem ezzel, hanem a Falstaff Dr. Cajus szerepével búcsúzott el Szegedtől, és a szabadtéri színpadoktól, 1980-ban.
Palcsó Sándor • 1102014-08-25 14:02:15
A tagnapi adásnapon, a Palcsó Sándorral való múlt heti beszélgetés-sorozat utolsó napján, a Dankó Rádióban azzal köszönt el tenoristánktól a Túl az Óperencián… című operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, hogy felolvasta Palcsó Sándor „hitvallását” könyve („Én a pásztorok királya…” zárófejezetéből. Ez olyan szépen megfogalmazott, annyi mély érzésről és szívről tanúskodik, hogy megérdemli, idemásoljam a nyolcvan éves korában írt, öt évvel ezelőtt megjelent záró gondolatait az életrajzi kötetéből – melyeket a rádióban, élőszóban Nagy Ibolya tolmácsolásában hallhattuk:

Palcsó Sándor:

„Ide sereglik, ami tovatűnt…” (József Attila)

„Most megkérdezhetnék, hogy nem unalmas-e a jelenlegi életformám egy ilyen mozgalmas, feszített tempójú pályafutás után. Egyáltalán nem. Ha valaki figyelni tud másokra is, soha nem unatkozik. Valóban többet üldögélek már kedvenc fotelomban, mint régen, de ha a testmozgásom ’behatárolt’ is, a szellem, a lélek szabadon szárnyal. Maradt bőven ’útravalóm’ még az otthonból, gyermek- és diákkorból, a fellépésekből. Ha mosolyogva üldögélek, ezekből szemezgetek. A nappalim falán bekeretezett képek sorakoznak régi szerepeimből, hajdani kedves partnereimről, művésztársaimról. Frissek, elevenek – a képek nem öregszenek.
A rádió, a TV nagy találmány, így figyelemmel tudom kísérni az eseményeket. A sportközvetítések mindig felpezsdítenek.
’Földi ember kevéssel beéri, vágyait, ha kevesebbre méri…’ mondja Arany János. Sok? Kevés? Relatív dolgok. Meg kell tanulni boldognak lenni, örülni annak, amit megkaptunk, és nem siránkozni az után, amit nem értünk el.
Tudom élvezni feleségem virágainak, a kert fáinak látványát, a madárhangok zenéjét, a készülő finom ételek illatát, és boldog vagyok, amikor lányom este hazatér végre. Olyan ez, mint amikor friss levegő árad be a szobába.
Fiam, unokám tovább viszi nevemet. Nem az a fontos, hogy mi a foglalkozásuk, hanem az, hogy becsületes, igaz lelkű ember legyen a fiú, a lány... Édesapámtól kapott útravalóból jut még nekik is.

Íme, ez a vége írói szárnypróbálgatásomnak. Ezennel elkészült a ’nagy mű’.
De az alkotót nem hagyják pihenni…

Isten legyen velünk!”
Palcsó Sándor • 1142014-09-01 16:35:46
Mondanom sem kell,mennyire örülök a híreknek...!!!
Palcsó Sándor • 1162014-09-04 12:13:34
Örökös tag lett Palcsó Sándor – video

Érd Média Centrum
http://erdmediacentrum.hu/
2014 szeptember 3. 14:34

„Hétfőn hivatalosan megnyílt az idén 130 éves Magyar Állami Operaház új évada. Az évadnyitó társulati ülésen örökös tagokat is köszöntöttek, többek között az Érden élő Palcsó Sándor, operaénekest is.”

A videó-felvételen Palcsó Sándor nyilatkozik a helyi televíziónak operaházi elismerése kapcsán.
Palcsó Sándor • 1172014-10-23 15:09:10
Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja 85 éves

MTVA „Palcsó Sándor operaénekes a Sajtó- és fotóarchívum 2014. 45. hét érdekes emberei sorozatban:”
Palcsó Sándor • 1182014-11-04 09:58:57
Palcsó Sándor november 20-án az érdi zenei könyvtár (Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtára) vendége lesz, 17.00 órától.

A cím: Érd, Alsó utca 27.
Palcsó Sándor • 1192014-11-08 12:33:48
Palcsó Sándor ma 85 éves! Isten éltesse még sokáig, erőben és egészségben!

A Dankó Rádióban Nagy Ibolya emlékezett meg nagy szeretettel kiváló tenoristánkról, aki a Túl az Óperencián című rádiós operettműsora vendége volt augusztusban, kivel a rádió mikrofonja előtt egy héten át beszélgetett.

A ma délelőtti adás végén Palcsó Sándort három operettfelvétel részletével köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető:

– Lehár: A víg özvegy - Daniló belépője: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám… „
(Palcsó Sándor) – élő felvétel; km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

– Kálmán: A Bajadér- Radjami herceg dala „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom… (Palcsó Sándor, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)

– Kálmán: Cirkuszhercegnő –dal: „Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz… /A szép kis cirkusztáncosnők, Ki ért a csókhoz úgy mint ők…” (rádió stúdiófelvételéről)


Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban 17 és 18 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
Palcsó Sándor • 1202014-11-21 12:20:05
Tegnap este Érden, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtárában Palcsó Sándor vendégei voltunk, mint ahogy az „örökifjú” tenorunk is vendégként érkezett oda, hogy a Zenei Klub meghívottjaként nagy érdeklődéssel övezett beszélgetésben tárja fel legbensőbb gondolatait, érzéseit az eltöltött hosszú művészi pályáról, valljon életének „titkairól”, örömeiről-bánatairól, a változatos, sokrétű, de akadályoktól sem mentes életút meghatározó szakaszairól így az indíttatás, az indulás, a beérkezés főbb állomásairól, az Operaházban eltöltött időszakáról.

A zsúfolásig megtelt könyvtárteremben a beszélgetés moderátorának jól megfogalmazott és célirányos, olykor személyes hangot is megütő kérdéseire Palcsó Sándor mindig poénokkal teli és frappáns, szellemes, humoros szófordulatokkal válaszolt. Tömören vagy kibontva a tárgykört, idézte fel emlékeit, életének emlékezetes epizódjait. Egy pillanatig sem zavartatva magát a videokamerák, a fotóapparátusok „kereszttüzétől” vitte tovább a szót, és közben minden szavából kiérződik és kirajzolódik (aki nem ismerte volna őt eddig) egy igazat kereső és azt megvalló tiszta szívű, őszinte, humánus, a munkájáért és családjáért élő és azért felelősséget vállaló, alázatos ember képe – akit ma is az örök optimizmus vezérli, és aki hiszi azt, hogy az ember akár sikereiben, akár mellőzötten, örömben-bánatban, egészségesen vagy betegségek közepette, a boldogságát és hitét keresi. És tudja, hogy ebben a keresésben nemcsak önmagát találhatja meg, de azt is, nincs magára hagyatva sem, hiszen van és őrködik mellette a hűséges, kitartó, szerető család, ott vannak a barátok, jó ismerősök, egykori és sajnos egyre fogyatkozó számban az egykori kollégák, munkatársak, akikre számíthat. De legfőképpen bízhat egy magasabb fórumban is: az isteni, örök Gondviselésben, aki vigyáz rá!

Palcsó Sándor színes visszaemlékezéseit, valamint „hitvallásait” bejátszott zenék szakították meg. Énekében hallhattunk részleteket emlékezetes operaelőadások hangfelvételeiből (Erkel: Hunyadi László – V. László király áriája; Szokolay Sándor: Sámson - tercett (benne közreműködött Faragó András és B, Nagy János), és operettrészletek is felcsendültek Palcsó Sándor rádiófelvételei közül: a miniszter dala J. Strauss A királyné csipkekendőjéből; Daniló belépője Lehár Víg özvegyéből; Malatromba álma Offenbach A sóhajok hídja című dalművéből.

Számomra - és gondolom mindazok számára is, akik jelen voltak - megható, személyes találkozás volt régi kedvenc tenoristámmal, aki ma már egyedüliként, doyenként, van közöttünk szólamából. A közönség vastapssal köszönte meg neki a Vele együtt eltöltött igen tartalmas másfél órát, mely kikapcsolódást, felüdülést hozott a napi robotba, bújába-bajába belefáradó- belefásuló emberekbe, és jólesően megidézte nekünk egy mára már letűnt „aranykort” is az Opera múltjából.
Bízom benne, lesz még folytatás, lesz még alkalmunk hasonló körben összejönni sokunk által kedvelt, szeretett Palcsó Sándor művész úrral, aki felhatalmazott bennünket nyugodt szívvel őt „Sándor bátyázni”. Ezúton is, még egyszer, innen kívánok neki boldog születésnapot és további jó egészséget szerettei körében.
Palcsó Sándor • 1212014-11-24 12:33:43
Sajnálatosan lemaradt a Palcsó Sándor-estről írt élménybeszámolómból a művésszel beszélgető társ neve. Ezennel pótolom mulasztásomat: az Érdi Zenei Könyvtárban Lehotka Ildikó, ének-zenetanár, a könyvtárban működő Zenei Klub szakmai vezetője vállalta a moderátori szerepkört, akinek pallérozott szakmai tudása és empatikus ráhangolódása művészpartnerére igen megkönnyítette az Operaház Örökös Tagjának „kitárulkozását” - a zene és a kiváló énekművész iránti nagy várakozás jele volt, hogy megtelt a könyvtár terme. Ez a körülmény ugyancsak örömet okozhatott a beszélgetés résztvevőinek és megjelent érdeklődők számára.
És ha már itt tartok, szintén köszönet illeti a „házigazdát” is, Nida Judit könyvtáros személyét. Kettejük érdeme a „Zenei Klub a könyvtárban” funkcionálása - amint a honlapjukon olvasni lehet, céljuk „hogy a színvonalas zenét szerető közönség élvezetes, tanulságos, sok kiváló zenével fűszerezett beszélgetéseken vehessen részt, esetenként találkozhasson a szakma jeles képviselőivel.” Hát egy ilyen emlékezetes beszélgetés résztvevői lehettünk elmúlt csütörtökön, Érden, a Zenei Könyvtárban, Palcsó Sándor vendégeként.

Palcsó Sándor • 1222014-12-18 11:14:57
A Bartók Rádió ma éjjeli rádióműsorában Balassa Sándor műveiből – köztük egy operából – hallhatunk részleteket:

23.00 – 23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

A felhangzó hét részlet között - ötödik számként - szerepel egy operajelenet is:

Az ajtón kívül - A Kabaréigazgató és Bekcmann jelenete Op. 27. (Palcsó Sándor, Bordás György - ének, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György)
Palcsó Sándor • 1262015-05-20 14:18:20
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában részletek hangzottak el Johann Strauss Egy éj Velencében című operettje (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós) mellett Lehár Ferenc Giudittájából is.

Ez utóbbi operettből hallottuk:

- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. (Koltay Valéria és Palcsó Sándor)

Ez a részlet a Magyar Rádió 1968-as stúdiófelvételéről való, melyen az operettből csak részleteket vettek fel. Km.: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás. A dalszöveg Erdődy János munkája.


„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz! – Ez a két feladat, akiért, csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom, nagyon. – Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! – /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!
/- Kicsikém, még nem bizonyos, hogy így van ez, és az sem fix: hogy így is lesz! – De hiszen ez egész bizonyos, állítod ezt? Szerelmem képtelen lesz. – Képtelen szerelem, de ez elég…. - Szerelem végtelen, és ebben te vagy a bűn! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!”

- Ugyanerről a felvételről szólalt meg Korondy György énekével Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (No.7.), melyben közreműködik a Földényi Kórus.

- A Magyar Rádió elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét is: a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00. Fordította és rádióra alkalmazta: Erdődy János . Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Oberfrank Géza
Erről a felvételről hallottuk most Anita és Pierrino duettjét ( No. 15.) „Jöjj, jöjj, gyerünk el innen már, jöjj, jöjj, gyönyörű élet vár…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

- És még egy dalt hallottunk az operettből: Sass Sylvia énekelte Giuditta dalát (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Más fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet egy másik, 1967-es felvételén ezzel a verssel halljuk énekelni őt.)

Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
Palcsó Sándor • 1272015-05-22 16:43:25
Palcsó Sándor énekét a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában Leo Fall Pompadourjának részleteiben hallhatjuk – a délelőtti adás ismétlése 18 órától:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. , Kossuth Rádió 20.31 - 22.00
(Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta), Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Bródy Tamás vezényel. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom-Pompadour, a pompa-pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók! Hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! … ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-pom-Pompadour, a pom-pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát! Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… Ha-ha-ha- Ha-ha-ha. A pom- a pom- a pom- a pom - ---- a Pompadour!”

- Belotte és Calicot kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor)

- „ – Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!.../- Mert a vágy nagyúr, táncra hív! És a lábam meggyorsul, szívem újra fiatalon ver-ver-ver!...”

Az alábbi részlet egy későbbi – a ’70-es évek vége - felvételről való: (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

- Pompadour és Calicot kettőse a 2. felvonásból (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

„…- Most értem meg csak egészen Putifárné álláspontját, ahogy azt a vének mondják; én is érzem, szóról-szóra…,./- Ez a bolond nő megszédül! Isten tudja, mi lesz végül?! Jobb is volna kívül lennem! Asszonyom, most el kell mennem!... Bármily nagy kitüntetésnek tartom, mégis azt kell mondanom, hogy: pardon! Engem ne igézzen! Más fiúra nézzen! Ó…./- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek, ha nem lett volna köpenyed, nem érzed ezt a meleget! Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Ez a dolog nem megy babra, felszólítom: hagyja abba! Végre bennem van szemérem, köpenyem, ne fogja kérem! Egyre jobban érzem én, hogy minden csepp türelmem elfogy! Óh…! / - Vágyam az kimondhatatlan, sőt feloldhatatlan…./ - Rémes ez, hogy rám kacsintgat, esküszöm, hogy még megingat. Gusztusom kezd lenni rája. Távozom! Alá szolgája! /- Óh, ne hagyjál el engem…./- Téves helyen kereskedik nálam. Túlságosan csiklandós a vállam. Továbbá a mellem. Kérem, legyen jellem! Óh! /- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek---- Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Nézze, hogyha gyáva vagyok, van arra egy nagyon-nagyon bennem hajlam, hogyne lenne, csakhogy éppen az van bennem: ha elkezdem, édes kincsem, se Isten, se ember nincsen! Óh!...”

Sass Sylvia is énekelt el egy dalt - Pompadour belépőjét - a rádióban 1974-ben készült operettfelvételéről (az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli).

A mai műsorban még Lehár Pacsirta című operettjéből is elhangzottak részletek, László Margit, Bende Zsolt, Tiboldi Mária felvételeiről.
Palcsó Sándor • 1282015-07-03 22:29:02
Hamarosan kezdődik a Bartók Rádió éjjeli adása:

23.00-23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Dávid Gyula: Brácsaverseny (Lukács Pál, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János)

2. Balassa Sándor: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

Sziklai Erika – szoprán
PALCSÓ SÁNDOR - tenor
Ütő Endre – basszus

a gordonkaszólót Wilhelm Ferenc játssza

Magyar Rádió Ének- és Zenekara

Vezényel: Lehel György

A mikrofonnál: Varga János
Szerk.: Bánkövi Gyula
Palcsó Sándor • 1292015-09-18 14:47:27
Ma éjjel megint adásba kerül ez a Balassa Sándor-mű: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

(A Bartókon 23.00 órakor kezdődő rádióműsor második száma előtt ezúttal nem Dávid Gyula Brácsaversenye, hanem Szokolay Sándor II. vonósnégyese hangzik majd el.)
Palcsó Sándor • 1302015-11-09 15:47:34
Palcsó Sándor tegnap - november 8-án - ünnepelte születésnapját: betöltötte a 86-at!
Úgy tudom, jó erőnléti állapotban - van és - fogadta az őt felköszöntőket.
Azon túl, hogy magam is szívből gratulálok a Művész Úrnak, innen kívánok a kiváló tenorunknak, az Operaház örökös tagjának, további jó erőt, egészséget, és még sok örömet minden téren - Családja körében!

Szeretettel köszöntöm és üdvözlöm őt!

Palcsó Sándor • 1312016-03-08 12:33:46
Korábban összeszedtem és beírtam ide az idén 87. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekesnek összes rádiós operettfelvételét (46 darab; a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett, daljáték, kamarazene, mesejáték, népdalok, hangverseny közvetítés található!) Most – pótlólag - ugyanezt megteszem a kitűnő tenor televíziós munkáival is: kigyűjtöttem és nevesítem a Zenés TV Színház produkcióiban való közreműködéseit (25 szerep; énekhang); ez sem kevés szám… Meg ott vannak még a hanglemezfelvételei is…

Palcsó Sándor életrajzi könyvének („Én a pásztorok királya …Palcsó Sándor emlékei” – Érd, 2011) függelékében feltüntette több mint hetven színpadi szerepét (74), külföldi operai vendégjátékokban, itthoni és külföldi szabadtéri színpadokon-, koncerteken való fellépéseit (ezek száma 47), úgyhogy az alább ismertetendő TV-filmjeivel (opera, operett, zenés játék) válik teljessé művészetének hihetetlenül gazdag, sokoldalú, széles spektrumát felölelő szereplista, oeuvre-jének /életmű/ bemutatása.

Zenés TV Színház

1964:
- Kodály Zoltán: Székelyfonó – A gazdag legény (Rendező: Békés András)

1966:
- Gaetano Donizetti: A csengő – Spiridione, inas (Rendező: Horváth Ádám)
- Tamássy Zdenkó: Éneklecke – Tanítvány (Rendező: Horváth Ádám)

1971:
- Arthur Sullivan: Egy esküdtszéki tárgyalás – A felperes ügyvédje; énekhang (Rendező: Szitányi András)
- Franz von Suppé: Pajkos diákok – Fleck, a diák; énekhang (Rendező: Seregi László)

1972:
- Lendvay Kamillo: A bűvös szék – Költő (Rendező: Vámos László)
- Robert Planquette: Garasos mennyasszony – Rascalon, szenes; énekhang (Rendező: Vámos László)

1973:
- Sárközi István: Y-háború - bábopera (Rendező: Szőnyi Kató)
- Ivo Lothka-Kalinsky: A gomb – A férj (Rendező: Szitányi András)
- Franz Schubert: Házi háború – Flórián, szerelmes katona (Rendező: Békés András)
- Tamássy Zdenkó: A palacsintás király – Árus (Rendező: Katkics Ilona)

1974:
- Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló – Gépember (Rendező: Vámos László)

1975:
- Tamássy Zdenkó: Vendégek – Sátoros Józsi, pesti tisztviselő (Rendező: Félix László)
- Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Spineloccio, orvos (Rendező: Szinetár Miklós)
- Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – A mester (Rendező: Fehér György)

1976:
- Franz von Suppé: A szép Galathea – Mydas, műkereskedő; énekhang (Rendező: Szirtes Tamás)

1977:
- Vajda János: Barabbás – II. nyomorult (Rendező: Fehér György)

1978:
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – V. László; énekhang (Rendező: Vámos László)
- Lamberto Gardelli: Az impresszárió – Schuster, szabó (Rendező: Mikó András)
- Franz von Suppé: Boccaccio – Scalza, borbély; énekhang (Rendező: Seregi László)

1979:
- Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dani; énekhang (Rendező: Félix László)

1981:
- Giacomo Puccini: A köpeny – „Csuka” (Rendező: Mikó András)

1985:
- Giuseppe Verdi: Falstaff – Bardolf (Rendező: Vámos László)
- Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató (Rendező: Vámos László

1988:
- Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Hadügyminiszter; énekhang (Rendező: Maár Gyula)
Palcsó Sándor • 1322016-04-02 12:45:01
Ezen a héten a kilencven éve született Bende Zsoltra emlékezik a Dankó Rádió operettműsor-sorozata, a „Túl az Óperencián”. Minden nap egy volt kollégát, pályatársat kér fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, hogy a rádióban emlékezzen a kiváló baritonistára, idézzék fel emlékeiket róla. Ezek a beszélgetések mind telefonon át zajlanak, amit meg- megszakítanak operettzenék Bende és a rá emlékező művészek közös rádiófelvételeiről.
Bejátszott archív hangfelvételről magát Bende Zsoltot halljuk „prózában”: egy rádiós riportműsorban diákok kérdezik őt, s ebből a kérdez- feleletből képet kapunk életútjáról, operaénekesi pályája alakulásának főbb mozzanatairól, de vall az éneklés öröméről, a tanítás szeretetéről is; nagyon barátságosan, „kedvcsinálóan”, közvetlen tónusban, a tizenéves gyerekek „nyelvén” beszél mindarról, ami érdekelheti őket. Ebből a rádiós interjúból is hallunk naponta részleteket ebben az emlékműsorban.

Tiboldi Mária, Kalmár Magda, Medgyesi Mária, Kincses Veronika és Pitti Katalin után ma PALCSÓ SÁNDORNAK Bende Zsoltra visszaemlékező, szeretetteljes szavait hallhattuk a telefonvonal túlsó oldaláról.

A novemberben 87.életévét betöltő Palcsó Sándor remek humorral, jó kedéllyel előadott kerek kis történeteket tárt fel emlékezetének mélyéből, melyekből kitűnt Bendéhez fűződő egykori – de ma is elevenen élő - a kollegiális viszonyon túli jó barátsága, amit ápol, akivel évtizedeken át sok darabban lépett fel az Operában, de a rádióban is együtt sok közös felvételt készítettek.

Palcsó Sándor szóba hozta az Operaház 1958-as, háromhétig tartó moszkvai vendégjátékát, melynek egyik magukkal vitt darab a Hoffmann meséi volt. Nem repülővel, hanem vonattal utaztak Moszkvába, ami akkor két napig tartott. Bende Zsolt és Palcsó Sándor közel egy időben kerültek be az Operába, s mint fiatal énekesek hamar barátságot kötöttek egymással. Ezért is merte megkérni Moszkvában Bende Palcsót, hogy mivel régi beidegződése, hogy szeret reggel a borotválkozás közben hosszas ideig a a tükör előtt tartózkodni, szívesen venné ha itt az elegáns, osztályon felüli Ukrajna szállóban nem kellene sokadmagával bezsúfolódnia egy közös szobába, engedje meg, hogy Palcsóhoz társuljon, megtudva, hogy neki lehetősége volt a többiektől külön, egy kétágyas szobát foglalnia. Így történt, hogy a három hét alatt Palcsó Sándor „befogadta” magához az énekeskollégát, akivel a szállodai szobában alkalmuk volt együtt próbálni, tanulni a Hoffmann meséit, amiben szerepeltek. (A moszkvai operai vendégjáték során Offenbach művén kívül még a Bánk bán, a Háry János és a Don Carlos szerepelt a programban.)
Szabad idejükben pedig volt lehetőségük bejárni a várost, megtekinteni a látnivalókat, nevezetességeket, és az ilyen sétákban sokszor vele tartott Bende is.

Palcsó Sándor említett az itthoni sok szerepe közül kettőt, amelyekben Bende Zsolt partnere lehetett az Operában. Egyik Ránkinak Az ember tragédiája volt, itt ő Lucifer, míg Bende Ádám volt. A másik darab Milöcker nagyoperettje, A koldusdiák volt, melyben mindketten lengyel szabadsághősöket alakítottak, akik egymással örökbarátságot kötöttek, és a cselekmény szerint sok viszontagságon, akadályon, ezer veszélyen át végül,sikerrel jutottak ki az ellenség karmai közül, miközben mindketten a szerelemre is rátaláltak… Palcsó Sándoré volt a címszerep (Simon Rimanowski), míg Bende Zsolt kapta meg Jan Janicki szerepét. Később a rádió az Erkel színházi bemutató két szereposztásából kiválogatott művészekkel a hatvanas évek közepén elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét, Kerekes János vezényelte az MRT Szimfonikus zenekarát és Énekkarát.
Zenei illusztrációként ebből az operettből három részlet (három duett) hangzott most el:

- Simon és Jan kettőse, I. felv., No.3. „A jókedélyem megmaradt…” (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara)
- Jan és Borislava kettőse, II. felv.: „Hűen szeress…. Most az élet minden kincse nékünk csillog, kedvesem…” (Bende Zsolt és Svéd Nóra)
- Laura és Simon kettőse, II. felv. (No.10): „Szép szemedben könny ragyog… Szólni kéne, jobb ha mégse, jaj most mit tegyek? Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg…” (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándornak évekkel ezelőtt már volt egy teljes hete a Dankó Rádióban és innen is ered az a jó, baráti viszony, melyet Nagy Ibolyával mindmáig ápol. Ennek lehettünk fültanúi a mostani telefoninterjúban is, amikor Nagy Ibolya kedvesen érdeklődött a művész hogyléte felől, hogy telnek a mindennapjai.
Palcsó Sándor egyebek közt megemlítette a családi háttér, a nyugalom szigetét, a hű feleségét, aki mindenben ott van mellette, körülötte…
Nagy Ibolya találóan választotta ki azt az operettdalt Palcsó Sándor előadásában, mely Szirmai Albert Alexandra című operettjének szép részlete, megható dal, A király dala: „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…. kicsi feleség, te leszel a jóság….gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!...” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel:Sebestyén András)

Palcsó Sándortól a művész közel száz operettfelvétele közül kiválasztott egy Lehár-melódiával búcsúzott a szerkesztő-műsorvezető, remélhetőleg nem végleg:
A bécsi asszonyok című Lehár-operettből „A banda élén… Ó, de szép, oly csábító, oly hódító oly bódító…” – énekelte Palcsó Sándor.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát ismét meghallgathatjuk 18 és 19 óra között a rádió frekvenciáin, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
Palcsó Sándor • 1332016-05-06 15:12:55
Zenetörténeti érdekesség:

1976. május 06. Zeneakadémia – Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából Farkas Ferenc – Aspirationes principis c. Rákóczi – kantáta előadása

Énekelt: Palcsó Sándor és Sólyom Nagy Sándor

Vezényelt: Medveczky Ádám

A kantátáról bővebben
Palcsó Sándor • 1342016-06-14 11:47:05
Szokolay és Hamletje

Mimi blog – 2016. május 18.

„A címszerepet alakító, s 86 esztendősen ugyancsak máig köztünk élő Palcsó Sándor viszont annál magabiztosabban vállalta szerepét, hiszen neki már a Vérnász sikerében is oroszlánrésze volt.

„- Őszintén szólva nem lepődtem meg túlságosan, hogy rám címszerepet osztottak. […] Azért egy parányi fenntartás motoszkált bennem. Az első szereposztás Hamletje ugyanaz az úr volt [=Szőnyi Ferenc], aki már Mihály András Együtt és egyedül című darabjában is a vízben hagyott. Be kell vallanom, nem csalódtam különösebben […] a tisztelt kolléga nem tudta a szerepét. Felháborítóan sok zenei hibát vétett, szegény Szokolayt majd megütötte a guta a méregtől.””
Palcsó Sándor • 1352016-06-23 18:58:46
Az elmúlt években többször leadta a Dankó Rádió Palcsó Sándor énekével Lehár A víg özvegy című operettjéből Danilo belépőjét; tudván, hogy a nagyszerű tenort 1962-ben a Sebestyén András - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Udvardy Tibor neve által fémjegyzett teljes stúdiófelvételről még Zéta Marko buffo-szerepkörében hallhattuk, mindig foglalkoztatott, hogy ezt a híres bonviván-dalt mikor és hol énekelhette el; a felhangzó tapsokból ítélve, egy koncert hangfelvételén rögzíthették a dalt. (A Dankó Rádió ehhez az énekszámhoz azt az információt megadta, hogy az Opera Zenekara játszott Bródy Tamás vezényletével.)

Az említett kíváncsiságom nemrég kielégítést nyert: rábukkantam egy netes adathalmazban a hiányzó adatokra:

1973 október 29-én egy élő rádiós koncertműsor közreműködője volt Palcsó Sándor: a Kossuth rádió Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött:

Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, PALCSÓ SÁNDOR, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényelt: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor A víg özvegyből Danilo belépője mellett énekelt még a Cigányszerelemből egy kettősben (Km. Horváth Eszter; „Csókban van az ifjúság”) és a Luxemburg grófja egy kettősében is (km. Petress Zsuzsa; „Gyerünk tubicám, se kocsink, se lovunk…”)

Egy másik műsoradathoz is hozzájutottam: szintén egy Lehár-koncertközvetítést sugárzott a rádió:

Lehár-est a Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házában, 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió, 20.15 -22.00 óra – a június 27-i hangverseny hangfelvétele.

Km.: Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, PALCSÓ SÁNDOR, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényelt: Breitner Tamás

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor a következő operettekből énekelt részleteket:

- Pacsirta – „Palikám, Palikám…” (km. az Énekkar)
- Luxemburg grófja
a.) Sir Basil belépője (Km. Basky István, Pere János és Zimányi István)
b.) Kettős: „Polka táncos, polka táncos…” (Km. Kalmár Magda)

Mindezt azért hoztam most elő, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában ismét lejátszotta a nevezetes Danilo-belépőt Palcsó Sándor előadásában. Tudtam „hova tenni” a felvételt magát.
Palcsó Sándor • 1362016-06-23 19:04:32
"Zéta Mirko'
Palcsó Sándor • 1372016-07-25 11:13:05
Átmásolom ide az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicból az 1688 sorszámú bejegyzésemet:


Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: Vágó Bernadett-tel - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja.

Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.)

Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok.

Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
Palcsó Sándor • 1382016-11-08 09:08:30
Palcsó Sándor ma tölti be 87. életévét!

Születésnapján ezzel a vidám operett-kettőssel köszöntöm szeretettel a a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, kiváló és érdemes művészt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját:

Dunajevszkij: Szabad szél – „Kettesben veled” – Koltay Valéria, Palcsó Sándor

A Dankó Rádió mai operettműsorában is hallhatjuk Palcsó Sándor énekhangját:

Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – „Fordulj ügyesen!” – a kettősben Andor Éva működik közre.

(Ez a részlet 09:46:34 órakor csendül fel, illetve a délutáni ismétlésben 18:46:34-kor hallhatjuk a rádiófelvételt.)
Palcsó Sándor • 1392016-11-08 09:13:10
Még egy kettős dalfelvételét is belinkelem ide:

Leo Fall: Madame Pompadour – „Ó, Jozef” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor – részlet [/url]
Palcsó Sándor • 1402016-11-08 09:27:35
A sorba illik ez is: a „Kettesben veled” után jöjjön a „Kettecskén”

Jacobi Viktor: Leányvásár – „Kettecskén” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor

Palcsó Sándor • 1412016-11-08 14:18:28

12 kép Palcsó Sándorról

– érdemes „diavetítésre” beállítani és elindítani.
Palcsó Sándor • 1422016-11-10 21:42:35
Millöcker: A koldusdiák – „A jókedélyem megmaradt” - Palcsó Sándor, Bende Zsolt

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János
Palcsó Sándor • 1432016-11-10 21:43:35

Nádor Mihály: Babavásár –Agglegények dala – Palcsó Sándor

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának férfikara és Zenekara
Vezényel: Sebestyén András

Palcsó Sándor • 1442017-02-08 10:59:24
„Öten a hatszáznegyvenezerből”

• 1962-03-27 / 72. szám Népszabadság

„A Kommunista Ifjúsági Szövetség immár átfogja a fiatalság minden rétegét. Egyesíti az ifjúmunkásokat, akik a jobb munkát a tanulással és az egymás közti szocialista kapcsolatok kialakításával valósítják meg, a diákokat, akik a tudás várának ostromában fognak össze, a parasztifjúságot, amely a szocialista mezőgazdasággal köti egybe jövőjét, az ifjú művészeket, alkalmazottakat... Mennyi szép szándék, nemes erőfeszítés egyesül ebben a fiatal sokaságban. Számuk immár meghaladja a hatszáznegyvenezret. Hadd villantsunk fel néhány arcképet ebből az ifjú seregből, hogy érzékeltessük a kommunista ifjúsági mozgalom vonzóerejét, sokszínű táborának imponáló egységét.”

Öt fiatalembert keresett fel az újságíró („Sz.L.L.”); az említett dolgozói rétegekből egy-egy főt választott ki magának és beszélgetett velük a bevezetőben vázolt jövőképről.

Közülük, az idén 88. életévében járó Palcsó Sándor operaénekes mondatait idézem az újságból:

— Milyen hamar elszaladt ez az öt év! Mintha csak tegnap lett volna, úgy emlékszem az első „fegyvertényekre”. A forró csepeli és az ózdi estekre, a hansági szereplésekre, a vidám napokra a balatoni építőtáborokban, a fellépésekre a Békés megyei falvakban, ahol a tsz-ek segítségére akartunk lenni dallal, muzsikával. Emlékszem, egyszer Aligán teherautóval jártunk házról- házra, hogy zongorát kérjünk kölcsön. Mert minden együtt volt az önkéntes építők szórakoztatásához, közönség, pódium, zenekar, énekesek, csak éppen zongora nem volt, a szervezés zűrzavarában erről elfeledkeztek. Azután szereztünk. A hozzáértő műszakiak híján hányszor tologattuk mi, művészek, a díszleteket is, hogy azután rövid „lihegési szünetet” tartsunk, mielőtt felmegy a függöny, mert hát kifulladva nem illik operaáriákat énekelni...
Valahogy így telt számunkra a KISZ-ben az első öt év. Hozzáadtuk az ifjúsági élethez, amit nyújtani tudtunk: a művészetünket. Hétközben próbák, előadások (én 29 szerepet énekeltem az öt év alatt), a ráérőidőben pedig patronáltuk a gyárak, szövetkezetek kulturális életét. A prózai színházakkal közös brigádokban jártuk az országot. Sajnos, kevesen tudják, hogy a művészvilágban igen aktív és áldozatkész KISZ-szervezetek vannak. Talán több nyilvánosságot érdemelnénk. Nagyon sokat tett az Operaházban is a 60 tagú KISZ-szervezet. Ápolta a fiatalok művészi igényességét, fenntartotta kapcsolatukat a „privát” élettel, nem engedte, hogy kiszakadjunk az ország vérkeringéséből. Kellett ez, nagyon kellett nekünk is, s bizonyára nem leszek szerénytelen, ha azt gondolom, hogy kellett az üzemek, a tszcs-k fiatalságának is ...
De hát miért beszélek én múlt időben? Hiszen az öt év csak kezdet. Még minden előttünk van ...

/Sz. L. L./
Palcsó Sándor • 1452017-02-08 11:23:06
Magyar Televízió, 22.00 – 22.35 „Egy este Palcsó Sándorral”

1972-11-09 / 264. szám, Népszava

A televízióban látott Palcsó Sándor-portréfilmről írt véleményt Vajk Vera.

Sorait idézem:

„[…] Nevezetes külföldi vendégeink mellett kellemes estét szerzett egy rokonszenves, tehetséges hazai művész, Palcsó Sándor operaénekes szereplése is a képernyőn. A portré filmek kissé megmerevedett hagyományaitól eltérő, oldottabb, fesztelenebb hangulatú műsor művészbarátai körében idézte fel Palcsó Sándor pályakezdését, sikeres szerepeit, sokoldalú, hajlékony énekesi és színészi alkatát. A klasszikus zenedrámától a könnyű operettig, a népdaltól a musicalig ívelő repertoár színeiből igyekezett minél többet felvillantani a műsor, amelyet Rajk András írt és vezetett, Mikó András rendezett. „
Palcsó Sándor • 1472017-02-09 11:59:49

Kedves Dantes! Köszönöm a beírt linket!

Rákerestem és elolvastam a Palcsó-interjút: „Pásztorok királya az aranykorból”

Igyekszem beszerezni a magazint hogy eltehessem magamnak belőle a cikket "eredeti" papírformátumában is.

Forrás: Terézváros Magazin – 2017. február
Palcsó Sándor • 1482017-03-05 14:40:27
Megvan papíralapon is a Palcsó-interjú.
Ebből néhány bekezdést ide átmásolok:

„A pásztorok királya az aranykorból”

(TERÉZVÁROS - magazin, 2017. január 31. – Temesi László)

„Palcsó Sándor operaénekes boldog ember, hiszen olyan pályát mondhat magáénak, amely nyugdíjas éveit is megédesíti. A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakjának tartják, kiemelve technikai felkészültségét, tisztességét, szorgalmát. Felejthetetlen alakításait többek között a János vitézben, A koldusdiákban, A Rajna kincsében, A nürnbergi mesterdalnokokban, a Szöktetés a szerájban és a Cigánybáróban csodálhattuk meg. Ő az az énekes – írták róla a kritikák -, akik számára soha nem volt kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tudott csinálni.

Palcsó Sándor:
- Nem mindig olyan a szerep, amit elképzel az ember magának, de azt a legjobb tudása szerint kell megformálni . Mindig tudtam, és el is ismertem interjúim során, hogy mik az erényeim és mik a gyengéim. Tisztában voltam azzal, hogy belcanto értelemben nincs szép hangom, de az biztos, hogy használható… Az is biztos, hogy a muzikalitásommal minden szerepet, a moderneket is megoldottam. Szinte mindig fürödtem a munkában és a sikerben, folyamatosan próbáltam és játszottam. Az igen tisztelt kollégák megszokták, hogy engem állandóan meg lehetett találni. Ettől nem volt mindenki boldog, de én úgy gondoltam, azért nem vagyok hajlandó rosszabbul teljesíteni, hogy az irigyeim szeressenek. Akkoriban nagyon működött a káder-politika, érdemtelenek jutottak előre a ranglétrán vagy jutottak külföldi ösztöndíjhoz, és ’érdemesek’ kerültek háttérbe. Engem őszinteségre neveltek a szüleim, nem is rejtettem soha véka alá a véleményemet, legyen az rendező vagy zeneszerző….

Palcsó Sándor:
- […] Számomra soha nem volt fontos a kapcsolatrendszer, csak a közönség, és erre büszke vagyok és voltam is mindig. Más módszerekkel biztosan többre vihettem volna, de azt hiszem, ha újra kezdhetném, akkor is így csinálnám. Igaz, nem voltam a rendszer kegyeltje, ’csókosa’, pedig egyszer valaki az ötvenes években úgy nevezett, Palcsókos elvtárs.

- Ez akkor történt, amikor a Honvéd Művészegyüttesben indult a művészi pályája?

Palcsó Sándor:
- Igen. Sztálin halálakor, 1953. március 5-én éppen koncertet adtunk Budapesten, a Tiszti Klubban, amit Vass Lajos vezényletével a Meghalt a cselszövővel kezdtek… A nagy gyászban senki sem törődött a műsor tartalmával, de utána nagy csillaghullás következett az együttesnél, egy csomó tisztet azonnal leváltottak. De talán az érdekesebb, hogyan indult pályám egy évvel korábban. A Honvéd Művészegyüttesnél az énekkar művészeti vezetőjénél jelentkeztem meghallgatásra, aki azt kérdezte tőlem: ’Mit hozott fiatalember és milyen hangfaja van?’ ’Úgy tudom, tenor vagyok’, válaszoltam, amire rögtön jött a ledorongolás: ’Rosszul tudja, ön bariton. Milyen számot hozott?’, érdeklődött, mire én: ’A Hazám, hazámat.’ ’Biztos a Palló-féle fekvés’ – jegyezte meg, de nem így volt. ’A Simándy-féle fekvés’ – mondtam kissé dacosan. E kedves diskurzus után előadtam az áriát, majd a tanár úr elismerte, hogy tenor vagyok. Az együttes férfikarának szólistája lettem, beutaztam a fél világot, a legmélyebb benyomást számomra Kína tette, ahol éppen az 56-os forradalom idején jártam.

- Egy évvel később fordulat következett be az életében, amikor már az Operaházban hallgatták meg…

Palcsó Sándor:
- Első számom Puccini Bohémélet című operájából Rodolphe áriája volt az első felvonásból. Hála Istennek jól ment, a magas C is elég hosszú volt. Palló igazgató úr felszólt a színpadra: ’Hoztál még valami magosat?’ Mire én: ’Ha szabad, elénekelném a Faust Cavatinát.’ ’Eredetiben?’, kérdezte a direktor. ’Természetesen’, válaszoltam büszkén. Tudniillik előadásokon a tenoristák sokszor transzponálva szokták előadni, úgy könnyebb. Na, ez is lement. Láttam, hogy a nézőtéren össze-összehajolgatnak. Azt hittem, hogy végeztem, amikor egy rekedtes hang felszólt: ’Valami Mozart van?’ Ferencsik János főzeneigazgató volt az. ’Igen van, a Szöktetés a szerájból, első felvonás, Belmonte dúráriája.’ ’Na halljuk.’, szólt az utasítás. A próbaéneklés után Palló Imre csak ennyit mondott: ’Szépen énekeltél édes fiam.’ Felvettek, és innentől kezdve nem volt megállás, elég szép karriert futottam be.

- Csaknem nyolcvan opera és dalmű tenorszerepeit énekelte, egyike a leggazdagabb repertoárú karakterénekeseinknek. Ő az az énekes – írták önről a kritikák -, aki számára soha nincs kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tud csinálni.

Palcsó Sándor:
- Az Operaház annak idején jól sáfárkodott a tehetségemmel. Bár nem voltam soha jó káder, egymás után kaptam a repertoáron lévő és a felújításokon bemutatott operák jelentős szerepeit, például: Mime, Loge, Heródes, Dávid, V. László, Albert Herring.

- Kiemelték színészi és énekteljesítményét, atmoszférateremtő képességét, humorát. Az operákban ritkán lehet humorizálni…

Palcsó Sándor:
- Ez igaz, de azért néha lehet. Soha nem voltam földre szállt angyal. Az operaszínpadon szerettem részeg muzsikot, néger drogost játszani, de legjobban bohóckodni szerettem. A humor az opera büféjében, a magánéletben és a családban sem hagyott cserben. Szerencsére, mert meggyőződésem, hogy enélkül nem könnyű elviselni az életet, pláne nem egy diktatórikus rendszert.

- Elégedett a pályájával és a sorsával?

Palcsó Sándor:
- Nem panaszkodhatom az életemre és a karrieremre, gyönyörű pályát futottam be. Akkor lehettem az Operaház tagja, amikor azt aranykornak hívták. Nagyszerű volt együttjátszani olyan nagy operaénekesekkel, mint László Margit, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Melis György. Hálás vagyok a sorsnak, mert kedvemnek valót csinálhattam. Számomra az a jó igazgató, aki hagyja az énekest azt énekelni, amit tud. Engem többnyire hagytak, szerencsére könnyen tanultam meg a darabokat. Azt is nagy szerencsémnek tartom, hogy prózai szerepeket is játszhattam, sőt tévéfilmekben is szerepelhettem.
Egy dolog azért bánt, hogy különféle betegségek miatt korábban hagytam abba a pályámat. Én mindig hű voltam önmagamhoz, a társulathoz és – mint elismert pásztorok királya, Kukorica Jancsi – Juliskához. Meg a feleségemhez, Ildikóhoz, aki nélkül már talán nem is lennék. Ő az én őrangyalom, a társam mindenben. És van még egy őrangyalom, Ildikó, a lányom, aki nem vitte tovább a hivatásom, de kitűnő operatőr lett.

- Hogyan telnek nyugdíjas évei?

Palcsó Sándor:
- Sokat rádiózok, tévézek és olvasok. Szép lemezgyűjteményem van, és szívesen hallgatom mások lemezeit is.”


Palcsó Sándor Pécsett született 1929. november 8-án, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karára járt hat és fél évtizeddel ezelőtt, de a származása miatt egy év után eltávolították. Szerencsére, hiszen így lett operaénekes. Kétszeres Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja.
Palcsó Sándor • 1492017-03-05 19:15:25
Az időskori – a jelenben lévő - Palcsó Sándor visszaemlékezései után érdekes tőle elolvasni egy másikat a régmúltból: a fiatalkori Palcsó Sándor gondolatai a megtett pályáról, és a szakmáról!

Az interjú a Rádió és Televízió Újság 1962.02.26. - 03.04. keltezésű lapszámában jelent meg – aktuálisan, mert a rádió azon a héten közvetítette az Erkel Színházból Carl Millöcker operettjének, "A koldusdiák" premier-előadása hangfelvételét.

„Pillanatfelvétel”

Albert Herring, János vitéz, A koldusdiák: Palcsó Sándor – olvashatjuk újabban az operai színlapokon. Cím- és főszereplő lett egy még szinte ismeretlen fiatal tenoristából, akivel a rádióhallgatók is gyakran ’találkoznak’; e héten éppen, mint A koldusdiák címszereplőjével.
Jellegzetes egyéni adottságai, mozgékonysága, humorérzéke – régi színházi kifejezéssel élve – bizonyos ’naturburs’ szerepkörre predesztinálják. Jól bevált e szerepekben, de tud mást is; repertoárja gazdagnak ígérkezik.

Palcsó Sándor
- Öt éve vagyok az Operaház tagja – mondja a fiatal énekes. Korábban a Honvéd Művészegyüttes szólistája voltam, előzőleg egy autókereskedelmi vállalatnál dolgoztam… 1957-ben jelentkeztem próbaéneklésre az Operaháznál. Miután a tizenkettes döntőbe kerültem, Rodolphe áriáját és a Faust kavatináját énekeltem. Ösztöndíjas tagnak szerződtettek, és legnagyobb örömömre másnap már a próbatáblán olvashattam a nevem. Két év múlva a színház rendes tagja lettem. Nyáron a bécsi VIT-en operaáriákat énekeltem, majd utána idehaza mindjárt bekapcsolódhattam a Haydn-év eseményeibe, az Operaházban színre került az Aki hűtlen, pórul jár. Ebben Nencio kicsiny, de hálás szerep jutott nekem.
- Eddig huszonhét premierem volt, az idén túl leszek a harmincon – hat bemutató erre az idényre is jutott. A koldusdiák felújítása lehetőséget nyújtott, hogy újszerű feladatokban mutatkozzam be. A rádióban meghallgattunk egy bécsi Koldusdiák-felvételt s ezután megpróbáltuk színpadra vetítve, korszerű formában elképzelni. Azt hiszem, minden ilyen meghallgatás hasznos kiindulópontnak tekinthető. Talán előkerülnek, új formában életrekelnek még más értékes darabok is. Én egyébként elejétől fogva vígoperának fogtam fel A koldusdiákot.
- A daljáték, a klasszikus operett éppen úgy próbára teszi az énekest, mint a nagy operai feladat. Mondhatom, hogy amikor először kerültem a színpadra mint János vitéz, olyan izgalom vett erőt rajtam, hogy csak akkor nyugodtam meg, amikor a belépőn szerencsésen túljutottam. Ismeretlen emberként helytállni egy országosan népszerű, nagytradíciójú daljátékban! Ma már szinte bevágtatok a szigeti színpadra paripámon és ezt egész természetesnek tartom…
- A stúdiókban eddig nem túl sok dolgom volt, de közvetítésekből azt hiszem, ismer már a publikum. (Például a Turandot-ból rádió-, a Fra Diavalóból TV közvetítés is volt.) Remélem, mint ’koldusdiák’ is elnyerem a hallgatók tetszését!”

/S.V./

Ebben az interjúban Palcsó Sándor említette A koldusdiák operettet, benne új, (cím)szerepét.
Érdekesség: alig több mint két évvel az Erkel Színház-beli bemutatót követően - a nagy sikerre való tekintettel - a rendező, a karmester és a főbb szereplők változatlan hagyásával a Rádió Dalszínháza elkészítette az operett új stúdiófelvételét:

Erkel Színház-bemutató: 1962. február 1.

A verseket fordította: Blum Tamás

Rendező: Békés András
Karmester: Kerekes János
Koreográfus: Seregi László
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Szeitz Gizella

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Ágay Karola
Bronislawa, a grófnő leánya – Komlóssy Erzsébet
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Faragó András
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Lux Géza, Szalma István, Mohácsy Zoltán
Ulászló – Mendelényi Vilmos fh.
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Dobán Ferenc
Pufke, börtönőr – Hantos Ádám
Kocsmáros – Benkő Sándor
Herold – Gazda Antal


A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás fordította

Vezényel: Kerekes János

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Vámos Ágnes
Bronislawa, a grófnő leánya – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Palócz László
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Almási József
Pufke, börtönőr – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön
Palcsó Sándor • 1512017-03-08 08:47:39
A Dankó Rádió hamarosan (9 órakor) kezdődő operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándor operaénekes kérte fel emlékezni a decemberben elhunyt kiváló pályatársnőjére, Lehoczky Évára.

A rádió Facebook oldalán közzétett műsorból látom, a felcsendülő operettmelódiák között lesznek olyanok, ahol ők ketten együtt énekelnek közös rádiófelvételeikről:

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándor tenorján megszólal még Malatromba álma is Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből.

A délelőtti adást – „Túl az Óperencián” - 18 órától újra meghallgathatjuk majd.
Palcsó Sándor • 1522017-03-08 19:23:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére.

Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság.

Palcsó Sándor:

«Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára.

Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg.
Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek.
Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett.
Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult.
Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt.

Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere.
Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani.

Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.”
Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki.

És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. «

A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről:

- Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes)

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

- Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás)

Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)