vissza a cimoldalra
2014-07-30
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50053)
Társművészetek (950)
Momus társalgó (5363)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2685)
Kedvenc előadók (2680)
Milyen zenét hallgatsz most? (23835)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10474)
A csapos közbeszól (91)

Édes anyanyelvünk - avagy az új homokozó (2451)
Élő közvetítések (4034)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (683)
Operamúzeum (838)
Gaetano Donizetti (824)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5087)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1682)
A nap képe (1469)
Erkel Színház (4645)
Házy Erzsébet művészete és pályája (2968)
Régizene (3111)
Vincenzo Bellini (343)
Edita Gruberova (2591)
Opernglas, avagy operai távcső... (18303)
Jonas Kaufmann (873)
Operett, mint színpadi műfaj (2232)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (15701 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 11032007-03-11 16:41:26
Kicsit bővebb ismertetőt találtam az eseményről:

Nemzetközi dalverseny – Lehár emlékére
Dátum: 2007-02-24 13:27 Küldte: szabadujsag

2007-07, február 14., Szerző: Dr. Bende István

Szülővárosa és a széles kulturális nyilvánosság nálunk és külföldön évente tisztelettel emlékezik meg a világot is meghódító operettkirályról a Lehár fesztiválok és az énekversenyek megrendezésével. A Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt Komáromban hároméves intervallumokban rendezik meg.

Az eddigi versenyeken a hazaiakon kívül magyar, cseh, osztrák és német fiatal tehetségek vettek részt. Az idei, immár 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyre operett és musical, szoprán és tenor áriák kategóriájában kerül sor 2007. április 23-26 között. A verseny védnöke a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma. A verseny meghirdetője Komárom Városa, és szervezője a városon kívül még a Komáromi Városi Művelődési Központ. A konzervatóriumi vagy zeneművészeti főiskolai végzettség nem feltétele a versenyen való részvételnek. A korhatár: 18-35 év a férfiaknál, és 18-30 év a nőknél. Az érdeklődők jelentkezési nyomtatványt és pénzesutalványt kapnak. A részvételi díj 1000 Sk, vagy 50 euro a más országokból érkezőknek. A versenydarabok műfaja a hagyományos operett, zenés vígjáték, kortárs operett, klasszikus musical. Az énekverseny három fordulóban zajlik majd. Az első fordulóban szabadon választott áriák hangzanak el Lehár Ferenc műveiből, valamint ugyancsak szabadon választott áriák más klasszikus operettszerzőktől (pl. Kálmán I., J. Strauss,
J. Offenbach, K. Millöcker stb.)
A második fordulóban szintén szabadon választott operett áriák szerepelnek klasszikus operettekből, a versenyző hazájának zeneszerzőitől, valamint szabadon választott dal egy klasszikus musicalból. A harmadik fordulóban már az előírt kötelező Lehár és a hazai szlovák szerző: Gejza Dusík dalaival mérik össze tudásukat a versenyzők.
A versenyzők kérésére a Komáromi Városi Művelődési Központ elküldi a kötelező versenyművek kottaanyagát.
Az idei 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyre való jelentkezési határidő 2007. február 20-a. A jelentkezési lapokat a Komáromi Városi Művelődési Központ (Mestské kultúrne stredisko, Hradná 1, 945 01 Komárno) címére kell elküldeni.

A Lehár dalversenyt nemzetközi szakmai zsűri fogja majd értékelni. A zsűri összetétele a verseny megnyitása előtt válik ismertté. Az első helyezett a dalversenyen a Lehár emléklapon kívül 30 000, a második helyezett 20 000, és a harmadik helyezett 10 000 Sk-t kap. Ezenkívül a zsűri
10 000 Sk-val külön-külön értékeli majd a legjobb operett és musical dalok előadóját.
Operett, mint színpadi műfaj • 11062007-03-20 17:49:44
Tavaly, ugyanez a csapat Mozart Varázsfuvoláját adta elő a Szigeten. Valóban, stílusosabb tőlük egy új operett-produkcióval kirukkolni!
Operett, mint színpadi műfaj • 11082007-03-20 18:30:50
Nem kapsz a fejedre... azonban megjegyzem, Puccini is írt operettet, meg Mascagni, meg Leoncavallo, meg Honegger ... s tulajdonképpen Donizetti és Rossini is írt "operettszerű" alkotást"... És kell sokunknak "tingli-tangli", mely olyan fülbemászó...
Én a magam részéről a "népi" zene műfajáért nem lelkesedem.
Operett, mint színpadi műfaj • 11152007-03-21 12:30:57
Ma este 19 órakor Mikádó -bemutató lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hevesi Sándor Termében (Bp. VIII. Rákóczi út 21.)

A bábszinész III. évfolyam vizsgaelőadása

Sullivan operettjét két részben mutatják be.

Rendező: Balázs Zoltán
Osztályvezető tanár: Meczner János
Zenei vezető: Dinyés Dániel

Szereplők:

Nanki-Poo: Papp Zoltán/Orendt Gyula
Ko-Ko: Jankovics Péter/Kelemen Dániel
Pooh-Bah: Bercsényi Péter/Tihanyszegi Zsolt
Pish-Tush: Gémes Antos/Bálint Gábor
Yum-Yum:Vesztl Zsófia/Denk Viktória
Pitti-Sing:Karádi Borbála/Haris Nadin
Peep-Bo: Nagy Viktória Éva/Németh Renáta
Katisha: Fabók Mariann/Kun Ágnes Anna
Mikádó: Gombai-Nagy András/Sebestyén Pál

A mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás…
Operett, mint színpadi műfaj • 11162007-03-24 09:26:04
Aki elmulasztotta, s ha érdekli, Miskolcon, az Operafesztiválon, június 23-án du.pótolhatja. Ugyanez a produkció kerül bemutatásra ott is.
Operett, mint színpadi műfaj • 11182007-03-31 22:17:04
Köszönöm a linket. Minden apró morzsának örülnünk kell, ami a műfajnak hírverést jelent...
Operett, mint színpadi műfaj • 11192007-04-02 22:01:49
Sikerült egy kuriózum CD-felvételhez hozzájutnom ma a Rózsavölgyiben!

Sidney Jones: The Geisha (A gésa) 1 CD

Az angol nyelvű teljes művet a The Hyperion HELIOS Series részeként jelentette meg a gyártó.

Közreműködők:

Lilian Watson,
Christopher Maltman,
Sarah Walker,
Richard Suart,
valamint a New London Light Opera Chorus és a New London Orchestra. A karmester: Ronald Corp.

A felvétel 1998-ban készült Londonban, a Henry Wood Hallban.

A kísérő füzet tartalmazza az angol nyelvű dalszövegeket.

A felvétel hossza: 77 perc.
Operett, mint színpadi műfaj • 11202007-04-04 14:47:28
A Luxemburg grófját mutatta be az elmúlt hétvégén az Egri Gárdonyi Géza Színház. A Lehár-nagyoperett premierjéről recenzió olvasható a Magyar Nemzet tegnapi számában (szerzője: Molnár Györgyi). A cikkből - melynek címe: Zenés-táncos mulatság – többek között megtudhatjuk, hogy az Iglódí István által rendezett produkcióban "minden mozog, pörög, színes és hangos, a történet pedig egyszerű, mint az egyszeregy”. A színház színpadán hatalmas díszletkomplexum. A játszótérbe épített luxushotelt megjelenítő falak és lépcsők lenyűgöző látványt nyújtanak, azonban elveszik a teret a szereplők elől. Főképp akkor hat kicsinek, amikor a táncosok és a kórus a pódiumra özönlik. A tömeg ugyan megteremti a felpezsgett hangulatot, de a néző feszeng a suta mozdulatoktól, mert érzi, hogy nem férnek el kellően. Az egri előadás játszói nem szenvednek hiányt a képzett és érthető énekhangokban. A recenzens dicséri az Angele Didier-t alakító Bucsi Annamáriát, aki „ámulatba ejtette a közönséget varázslatos hangjával.” A párját játszó Bakos-Kiss Gábor nagyszerűen formálja meg a makacs hősszerelmest. A legnagyobb tapsot azonban a Sir Basilt megformáló Csendes László kapta; kiemelkedő és felejthetetlen alakítást nyújt a hangyányit meghibbant, szerelmes öregember szerepében. A mézes-mázas érdekhajhász barátnőt, aki mindig csak jót akar, Fekete Györgyi játssza. A mély hangú, karakteres színésznő hasonlóképp lubickol a szerepben, mint Sir Basil. „A táncos-komikus mellékszerep közönségdíját pedig Hüse Csaba érdemelhetné.”
A kritikus véleménye szerint az egri színházban látható három felvonásos nagyoperett tökéletesen megfelel a műfaj szabályainak. Nincsenek benne rikító újragondolások, szimbólumok és minimalista színészi játék. A hagyományos játékmód viszont profin és elegánsan jelenik meg a néha szűknek ható színpadon.
„Azt kapjuk, amitől a műfaj és Lehár világhírű lett, s amitől a műfaj szerelmesei igazán élvezhetik ezt az előadást.” – fejezi be beszámolóját Molnár Györgyi.
Operett, mint színpadi műfaj • 11222007-04-16 11:04:14
Ritkán játsszák nálunk a Bajadért, pedig az egyik legjobb Kálmán-mű!

Ezért is örömmel figyeltem fel a nyári szabadtéri produkciók között erre operettre.

Gyulán, a Tószínpadon, kétszer láthatja a közönség: augusztus 10-11-én (esőnap: 12).

Az este fél 9-kor kezdődő előadások rendezője: Hídvégi Miklós.
A főbb szerepekben Csere László, Teremi Trixi, Németh Anikó, Jankovics József és Udvarhelyi Boglárka játssza - énekli a darabot.

Belépőjegy: 2.000 Ft, 2.700 Ft, 3.200 Ft
Operett, mint színpadi műfaj • 11242007-04-17 09:04:38
Egyébként ez a Békéscsabai Jókai Színház produkciója,így a kőszínházban is megtekinthető.
Operett, mint színpadi műfaj • 11252007-04-17 09:22:40
A rádióban a hatvanas években felvették az operett keresztmetszetét Vámos Ágnessel, Udvardy Tiborral, Kishegyi Árpáddal és Zentay Annával. Nekem mindig is ez a zenei anyag a mérce. Néhány éve a Pécsi Nemzeti Színház társulata vendégszerepelt a darabbal az Operettszínházban; igen élvezetes előadással rukkoltak elő...
Operett, mint színpadi műfaj • 11282007-04-25 13:27:05
Jó neked, hogy lesz rá lehetőséged eljutni Makóra! Nekem Makó és Gyula egyformán kiesik a látómezőmből -sajnos... Békéscsaba még csak-csak...

A Lili bárónőért is fáj a szívem!
Operett, mint színpadi műfaj • 11302007-04-26 13:48:32
Erre Potyautasokkattintva mindent megtudsz a darabról.
Operett, mint színpadi műfaj • 11312007-04-26 21:54:12
Ajánlom minden operettbarát figyelmébe a Petőfi Rádió április 25.-én (szerdán) sugárzott alábbi adását:

19.20: Operettportré
Vendégségben az 50 éves Bástyasétányon Műsorvezető: Faragó Judit Szerkesztő: Schubert Ferenc

Most hallgatom a hangtárból. Eisemann Mihály: Bástyasétány' 77 című híres operettjének keletkezéséről beszélget Faragó Judit a felvétel zenei rendezőjével, Solymosi Ottóval és a dalszövegek szerzőjével, Dalos Lászlóval - sok szép zenei részlet, operettsláger bejátszásával; hallhatjuk Németh Marikát, Mucsi Sándort, Zentay Annát, Ajtay Andort, Fekete Pált, Rozsos István, Lorán Lenkét, Kazal Lászlót, Rátonyi Róbertet stb.

Azt hiszem,akinek tetszett Eisemann Fekete Pétere, annak "kötelessége" megismerni a talán leghíresebb -1957-ben először az éter hullámhosszán sugárzott - darabját is! Legalább abból részleteket, és "születésének" körülményeit; rendkívül érdekes, színes történeteket mesélnek a meghívott vendégek, úgyhogy érdemes, sőt "muszáj" meghallgatni ezt a negyven perces összeállítást, sőt: archiválni, akinek ez megoldható!

A legnagyobb sláger - a mára klasszikussá vált részlet - is elhangzik a műsor végén Ajtay Andor csodálatos tolmácsolásában: "A vén budai hársfák békésen suttognak..."
Operett, mint színpadi műfaj • 11352007-04-27 09:46:59
Örülök, hogy meghallgattad, és tetszett! Talán a Rádió közönségszolgálatán keresztül lehetne megrendelni a CD-átírást. Megérdeklődöm.
Operett, mint színpadi műfaj • 11362007-04-27 09:47:48
Ez nagyon tetszett!...
Operett, mint színpadi műfaj • 11382007-04-27 10:13:37
Azt is megtudhattuk a műsorból,hogy 1957-ben mutatta be a rádió az operettet, de már röviddel később az Operettszínház is játszotta, ugyanis, a szerzőket a színház is felkérte - még az alkotói folyamatban - hogy szívesen látnák a darabot a színpadon, így a szerzők egyszerre kétféle dramaturgiai követelménynek igyekeztek eleget tenni és megfelelni: a rádiónak és a színháznak!

Ebből a rádiós beszélgetésből azt is megtudtam, hogy az elmúlt ötven év során - ha jól emlékszem - több mint ötvenszer ismételte meg a teljes felvételt a rádió!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 11432007-04-28 22:52:41
Megerősíthetem Fruzsit: Suppé még ebben a műfajban is tudott nagyszerűt alkotni! Nekem is megvan Requimjánek egy felvétele, és csak csodálatomat tudom megfogalmazni művészi szépségéért!
Operett, mint színpadi műfaj • 11442007-04-29 15:47:09
Meg kell követnem mindazokat, akiknek felróttam eszefeletti rajongásukat A csárdáskirálynőért! Annyi jobbnál - jobb rádió-, TV-, film- és lemezfelvétel, meg hazai és külföldi színházi produkció élő előadása vagy azokról készült videó-és DVD felvételek ismeretében,de különösen a ma délelőtt lejátszott új DVD-lemezen „átjött” hangzó és látható élményem felülírta korábbi előítéletemet, és „megadom” magam: A csárdáskirálynő – remekmű! Nem vitás. El kell fogadnom, hogy az eddig erősen szubjektívnak tartott vélemények mögött tények vannak, amelyek igazságát nem érdemes megkérdőjeleznem! Most már teljes azonosulással kimerem jelenteni, hogy megértem sokak lelkesedését a darabért, most már magam is ilyeténképpen érzek.

Minderre rádöbbentem, miközben néztem (és miután végignéztem) az Ausztrál Opera (ABC) égisze alatt a Sydney Operaházban 1990-ben bemutatott Kálmán-nagyoperett DVD felvételét.

A Richard Bonynge karmester zenei irányításával és Nigel Douglas rendezésében színre vitt darabnak eredeti német szövegkönyv alapján dramatizált, angol nyelvű előadása frenetikus siker volt, és bevallom, ez is hatott rám, amikor megpróbáltam magamban (újra)keresni A csárdáskirálynő hatásának a titkát.

„The Gypsy Princess”, az Opus Arte /FaVeo/ DVD-lemeze 2006-ban jelent meg a piacon, és kategóriájában „veri” az összes többi Csárdáskirálynő-lemezt!

Bonynge pálcája alatt mesterien és „mennyeien” szólal a zenekar és a kórus! Gyönyörűek a korhű jelmezek, káprázatos a balettkar, és nem utolsósorban kiváló énekes-egyéniségek adják nevüket a produkcióhoz.
A főszerepben az itt még fiatal (ezen a felvételen egy tizenhét évvel ezelőtti előadást látunk!), és csodálatos hangú, neves ausztrál lírai szoprán, Deborah Riedel tündököl! A sokoldalú művésznő később énekelt Mozartot, Bellinit, Donizettit, Bizet-t, Gounod-t, Offenbachot, Verdit, Wagnert, Lehárt és Poulencot (Dialogues of the Carmelites DVD-je is már megjelent, új CD-jén Meyerbeer-ritkaságot vett fel: a Semniramis-keresztmetszet címszerepét énekli).
Edwin herceget a nem kevésbé tehetséges, de kevésbé ismert lírai tenor, Anson Austin játssza, és a többi szereplő is az Ausztrál Operaház kitűnősége: Roger Lemke (Boni), Roxane Hislop (Stasi), Graeme Ewer (Feri), Heather Begg (Pirincess Lippert-Weylersheim).

Nagyon élveztem a jól ismert Kálmán-melódiákat angol nyelven is; lehetőség van a készüléken az angol feliratot bekapcsolni.
A DVD-dobozban egy kis füzet ismerteti az operettben hallható számok dalszövegének angol nyelvű címét és a szerepeket (21 track).

Nyugodtan állíthatom, A csárdáskirálynő nem véletlenül az operett csúcsa, míg a riválisok: A víg özvegy, a Denevér operai igényű muzsikájukkal és dramaturgiájukkal már/még az operaszínpadokon - is – kompatibilisek vele, ami semmit nem von le az előbbi érdeméből! S íme: A Csárdáskirálynő is ott van már az Operában: Sydneyben.

(154 perc)
Operett, mint színpadi műfaj • 11482007-05-01 18:01:35
Tegyük ehhez hozzá: a Művészetek Palotája megint lép egyet. A Fesztivál Színházban, július 5-én, 19 órai kezdettel Kálmán Imre-emlékműsor lesz: "Túl az óperencián..." címmel...
Operett, mint színpadi műfaj • 11492007-05-02 12:39:36
Örvendetes, hogy mostanában egyre gyakrabban tűnnek fel a DVD-piacon klasszikus operettek, melyeket külföldi nagy operaházakban vittek színre (vagy közvetítette onnan a Mezzo tv csatorna, vagy a Bartók Rádió)!

Sydney: A Mikádó, A víg özvegy, Csárdáskirálynő

Zürich: A víg özvegy, Luxemburg grófja, A csikágói hercegnő

Párizs: A víg özvegy

Lyon és Genf: Offenbach-operettek egész sora

New York (MET): A víg özvegy

Bécs: A mosoly országa, A denevér

Berlin és München: A denevér

Torontó: A gondolások (Sullivan)
stb.

A mörbischi fesztiválon bemutatott minden operett (Strauss, Lehár, Zeller,Millöcker, Kálmán) előbb-utóbb megjelent (kijön) videón, majd DVD is.

Itthoni produkciók közül kereskedelmi forgalomban mindössze kettő!!! operettről tudok! Mindkettő az "antik időkből" való: Csárdáskirálynő és Offenbach Banditákja a hatvanas évek elejéről.

Aztán néhány darab van, amit a TV közvetített az Operettszínházból, Debrecenből és a Millenáris Teátrumból, s akinek módjában állt videóra vette ezeket(Marica grófnő, Denevér, A víg özvegy, A Luxemburg grófja, Cigányszerelem).

Minden más operett, amiről képfelvétel készült, vagy "kalóz" módon rögzítették vagy "házi" belső stúdió által fel vett produktum, amelyek aztán többszöri másolások útján kerülnek a lelkes érdeklődök kezébe. Képzelhető, az utolsó másolt videófelvétel már milyen gyatra hanggal és képpel jut el hozzá, de annak is örülnie kell! Nem segít a minőségen a videóról DVD-re való átírás. Persze, lényeg, hogy bármilyen formátumban, de meglegyen az áhított mű felvétele.
Operett, mint színpadi műfaj • 11502007-05-03 09:08:53
Kifelejtettem: a Szép Helénát is leadta a TV (a Fővárosi Operettszínházból).
Operett, mint színpadi műfaj • 11512007-05-05 23:19:03
A 125 éve született Kálmán Imrére, a világszerte elismert operett-komponistára emlékezik a következő évad elején a Budapesti Operettszínház, emellett ősbemutatókat is tartanak - hangzott el az intézmény 2007/2008-as évadjáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az új szezon elején tartják a Kálmán Imre születésének évfordulójához kapcsolódó megemlékezéseket, amelyek keretében tehetségkutató karmesterversenyt hirdetnek, a nemzetközi zsűri vezetője Szinetár Miklós lesz.

Október 20-án és 21-én rendezik meg a Kálmán Imre Nemzetközi Operettgálát, amelyre Kerényi Miklós Gábor igazgató reményei szerint elkészül a művész szobra. Az alkotást a Nagymező utcai színház főbejáratával szemben szeretnék elhelyezni.

A 2008 márciusában tartják a Szabó Magda Abigél című regényéből készült musical ősbemutatóját. A darabot Somogyi Szilárd rendezi, az írónőt a fiatal rendező győzte meg, hogy adja meg a jogot a feldolgozásra.

Jövőre még egy ősbemutatóra számíthat a közönség: Szentivánéji álom címmel Müller Péter Sziámi írt librettót Szakcsi Lakatos Béla számára. A premiert a Szegedi Szabadtéri Játékokon tartják, a produkció ezután kerül be a Nagymező utcába.

Béres Attila főrendező beszámolt arról, hogy a 2007/2008-as évadban Lehár Ferenc legendás művét, A víg özvegyet viszi színre, "a megszokottnál nyersebb" stílusban.
Még az évad végén fölújítják Lévay Szilveszter sikerdarabját az Elisabeth című musicalt.

Lőrinczy György menedzser elmondta: folytatódnak a németországi vendégjátékok, emellett az operettszínház művészei fellépnek 2007 őszén az izraeli Tel Avivban és a finnországi Lahtiban.

Az igazgató és a főrendezője beszámolt arról is, hogy több koprodukcióban is részt vesz az együttes. Huszka Jenő Mária főhadnagya például, amelynek rendezői koncepciója, az összes díszlete és jelmeze az operettszínházban készült, idén a szolnoki Szigligeti Színházban vendégszerepel budapesti szólistákkal, a zenekar és az énekkar pedig szolnoki.

Szentpéterváron áprilisban mutatták be Kálmán Imre A bajadér című operettjét a Budapesti Operettszínház munkatársainak közreműködésével, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A produkciót 2008 őszétől játsszák Budapesten a társulat művészei.

Forrás: MTI
Operett, mint színpadi műfaj • 11522007-05-05 23:28:54
A csütörtöki sajtótájékoztatón a művészeti kérdések mellett főképp a finanszírozásról esett szó. Kerényi Miklós Gábor beszámolt arról, hogy a színház musicaltagozata a támogatások 25%-át kapja, ami 250 millió forintot jelent. At operettrészleg 750 millió forintból gazdálkodik, ám az operettszínház jegyártámogatásának összege az Operaház egynegyedével és a Madách Színház kétharmadával ekvivalens csupán. Kerényi a színháztörvénytől várja a finanszírozási kérdések elrendeződését.

Forrás: Magyar Nemzet, "Szegényedő operettszínház" /Herbák Dóra/, 2007. május 5.
Operett, mint színpadi műfaj • 11542007-05-07 08:57:34
Akkor több változás is történt az előzetes szereposztáshoz képest: Taszilóként se Kiss B. Atillát, se Nyári Zoltánt nem kapjuk?! És a többi szereplő között is új neveket látok... Lényeg: Lukács marad!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 11562007-05-07 16:42:22
Megáll az eszem, ha a főrendező úr A víg özvegyből egy második Párizsi életet akar kreálni! Én is félek ettől az ominózus "ráutalásról"...és tartok tőle!
Operett, mint színpadi műfaj • 11572007-05-07 16:46:14
Az a bizonyos "pavillon"-jelenet éppen ezt a célt szolgálná - többek között a " megszokottnál nyersebb stílusban"...
Operett, mint színpadi műfaj • 11592007-05-11 12:42:25
Lukács Gyöngyi-fotó és többen, civilben, a Marica grófnő közreműködői közül.

Teljes szereposztás:

KÁLMÁN IMRE: MARICA GRÓFNŐ
Nagyoperett három felvonásban, két részben
Julius Brammer-Alfred Grünwald szövegkönyve alapján

Marica grófnő: Lukács Gyöngyi

Taszilo gróf: Nyári Zoltán

Liza, a húga: Peller Anna

Liebenberg István : Szőcs Artur

Báró Zsupán Kálmán Nagy Ervin

Bozsena grófnő: Psota Irén

Kudelka, Bozsena grófnő inasa: Pindroch Csaba

Tschekko: Tordy Géza

Manja, fiatal cigánylány: Palya Bea


Díszlettervező: Kentaur
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Karigazgató: Kovács Kornélia
Koreográfus: Duda Éva
Dramaturg: Böhm György

Karmester-zenei vezető: Silló István


Rendező: Eszenyi Enikő
Operett, mint színpadi műfaj • 11612007-05-11 14:17:43
Tudtam, hogy mosolyogni fogsz!...
Operett, mint színpadi műfaj • 11652007-05-14 12:36:50
Nekünk nem más kultúrákat, felkapott, divatos áramlatokat kell követnünk, utánoznunk, mechanikusan másolnunk, hanem hagyományainkat, értékeinket kell felmutatnunk, megjelenítenünk, ápolnunk. Magyar szerzőink és műveik esetében - mégha úgymond egyesek kozmopolitákká nemesültek és érdemesültek is - hangsúlyozottan! Az önmegvalósító rendezőknek mindegy, hogy színdarab, opera, operett: panelekből építkeznek, ugyanúgy, mint a konzervatív, maradi gondolkozású színpadra álmodó művészlelkek; ha választhatok, akkor úgyis megteszem.
Operett, mint színpadi műfaj • 11692007-05-19 22:53:54
Sajnos, ki kell hagynom... mert akkor fontos kórus-próbán kell jelen lennem.
Operett, mint színpadi műfaj • 11712007-05-20 12:40:00
Körülbelül sem?
Operett, mint színpadi műfaj • 11732007-05-20 17:22:44
Ezek szerint érdemes Egerbe elzarándokolnia annak is, aki azt gondolta eddig, már jól ismeri az operettet és Lehár zenéjét... Újdonságokkal szembesül.
Operett, mint színpadi műfaj • 11752007-05-30 09:46:50
Ma este szomorú és egyben megható búcsú vár az operettbarátokra.

A rádió eddigi műsor struktúrája június 4.-től megváltozik, a rádióújság tüzetes áttanulmányozása után számomra egyértelmű a következtetés, a Rádió vezetése „száműzi” az operettet az adókról:

Így megszűnik a Kossuthon minden kedden 23.04 órától sugárzott Operákból, daljátékokból és operettekből című összeállítás, a kéthetente vasárnaponként 19.40-től jelentkező operettműsor, és eltűnik a Petőfiről szerdánként 19.20-tól közvetített Zenevilág is - benne az operett-tematikájú adásoknak immár vége. S a legnagyobb baj, hogy nem látok a műsorújságban helyettük sehol sem operettet. A Bartókon sem, ahol már korábban megtörtént az „átstruktúrálás”.

Tehát, ma 19.20-kor jelentkezik utoljára operettműsorral a Rádió: a Petőfin, a Zenevilágban, Kálmán és Lehár operettmelódiákat hallhatunk. Hadd írjam ide, mit hallhatunk:

1. Kálmán I.-Harsányi Zs.: Marica grófnő - a) Marica belépője (Sass Sylvia), 2. b) Hej, cigány (Simándy József), 3. c) Mondd meg, hogy imádom... (Ilosfalvy Róbert), 4. Kálmán I.-Szenes A.: Az ördöglovas - Ma Önről álmodtam megint (Simándy József), 5. Lehár F.-Mérey A.: A víg özvegy - Vilja-dal (Kalmár Magda), 6. Lehár F.-Kulinyi E.: A cárevics - a) Volga-dal (Kovács József), 7. b) Így még soha mást (Tokody Ilona, Kovács József) Szerkesztő: Schubert Ferenc

Ezt követően pedig, 20.03 órától, a Rádió Dalszínháza Művészportré sorozatában a 100 éve született Sárdy Jánosra emlékezik Ruitner Sándor.

Ezzel ér véget egy fejezet a rádióban….

Schubert Ferenc, az operettműsorok „felelős” szerkesztője eddig nem nyilatkozott arról, hogyan tovább…

Nekrológot még nem mondok, hátha történik valami csoda!...
Operett, mint színpadi műfaj • 11782007-05-31 14:47:39
Mint érdekesség a TV hőskorából

A televízió archívumában találtam rá erre a cikkre

Íme, a kezdetek:

MTV. 1957. DECEMBER 19., csütörtök 20.20: fontos kísérlet zajlik le a Makarenko (ma: Horánszky) utcai filmműteremben: e napon sugározzák a Magyar Televízió által készített első operett-tévéváltozatot, amelyet Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művéből forgattak. (Szereposztás: Martin apó - Pethes Ferenc, Pierre gazda - Agárdi Gábor, énekhangja Szabó M., Denise - Rózsahegyi M. énekhangja Sándor J, Fanchette - Pogány M. énekhangja Neményi Lili, Chaterine - Sándor I. énekhangja Szilvássy M. Rendezte: Szécsi Ferenc.)

A Rádió és Televízió újság ismertetése a műsorról: "Fontos televíziós kísérlet zajlik le ma a Makarenko utcai filmműteremben. Bemutatjuk a híres Offenbach-operett, az Eljegyzés lámpafénynél televízió változatát. Nem eredeti televízió játék előadásáról lesz szó, mint némely híradásban olvashattuk, mégis jelentős kísérletre vállalkozunk vele. Ki akarjuk próbálni bizonyos dramaturgiai elképzelésünket, díszlettervezési, színjátszási és rendezésbeli elgondolásainkat.
Azt reméljük ettől az első stúdió- játék előadástól, hogy válaszolni fog a fő kérdésre: eléggé televíziószerű-e az, amit mi annak hiszünk? Azaz, sikerült-e az egész munka alapját, a forgatókönyvet a televízió kifejezési sajátosságai szerint megalkotnunk? Elég hatásosan ábrázoltuk-e a képernyőn a kitűnő operettet? Díszletei, a színészek játéka, a rendezés felfogása megragadják-e a közönségünket? És így tovább. Ez az első alkalom a televíziónk történetében arra, hogy magnetofonszalagra vett láthatatlan zenekar játszik és kíséri a láthatatlan énekeseket, akiknek szerepében látható színészek működnek közre. Egyszóval: kísérlet lesz ez a javából. de bízzunk benne, a közönség nem fogja ezt észrevenni, a kísérleti jelleg nem fogja eltakarni a művészetet és a műélvezetet." Dr. Cserés Miklós

(Megjegyzés: A színészek is láthatatlanok maradtak - a műterem ugyanis nem bírta a tv-közvetítés hatalmas áramfogyasztását, s a sötétbe borult helyiségben abbamaradt a negyven próbával előkészített, máig is legszebben kidolgozott zenés stúdiójáték. Operett gyertyafényben - mondták a tréfás kedvű nézők.)

A következő heti Rádió és Televízió újságban megjelent kritika:

"A múlt héten került sor - operaházi és színházi közvetítések után - az első televíziós játék közvetítésére. Pontosabban: Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című operettjének TV-változatára. Vitatható, hogy az első kísérletre vajon legmegfelelőbb darabot választották-e, hiszen az operett nem sok alkalmat nyújt arra, hogy hatásosan fordítsák át sajátos televíziós nyelv -re. Szécsi Ferenc rendező egy esetben használta ki az új kifejezési lehetőségeket: abban a jelenetben, amikor a két férjvadász asszonyság előző férjéről énekel és megelevenedik az elmesélt történet.
Az Eljegyzés lámpafénynél mégis nemcsak érdekes, kellemes, újszerű szórakozást jelentett, hanem nyilvánvalóan hasznos tanulságokat hozott írónak, rendezőnek, operatőrnek, dramaturgnak, színésznek egyaránt. A kis színpadon különböző technikai jellegű nehézségekkel küzdő színészgárda - Sándor Iza, Pogány Margit, Agárdi Gábor, Rózsahegyi Marika, Pethes Ferenc - igen lelkes, tehetséges munkát végzett. S játékuk emellett teljesen szinkronban volt a kitűnő énekesekkel, Neményi Lilivel, Szabó Miklóssal, Szilvassy Margittal, Sándor Judittal.
Bizonyos, hogy az újabb kísérletek bátrabb operatőri munkát és felszabadultabb színészi játékot hoznak, bár a play back módszer - külön zenei felvételekhez hozzászinkronizált játék és próza - még sok vitára ad lehetőséget. Minden estre a Magyar Televízió ezzel a produkcióval is komoly lépést tett az ifjúvá érés felé". GT.
Operett, mint színpadi műfaj • 11812007-06-06 22:39:02
Sajnálatos, hogy Miskolcon elmarad 23-án az előadás.


Talán a pesti előadást nem fenyegeti ilyen veszély: 2007. június 13. szerda 20:30
Bóbita Bábszínház

Jegyár: 1.000.- Ft
Helyfoglalás az érkezés sorrendjében!
Operett, mint színpadi műfaj • 11822007-06-11 13:51:27
Volt valaki szombaton Gödöllőn?
Operett, mint színpadi műfaj • 11842007-06-13 08:48:22
Köszönöm.
Operett, mint színpadi műfaj • 11872007-06-14 08:47:15
Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház frissiben kinevezett direktora, első nyilatkozatában utalt arra, hogy az új évadban a teátrum első bemutatója Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony című operettje lesz. Ezt a pompás darabot nálunk "ezer éve" nem játszották, igen kíváncsi lennék rá...
Operett, mint színpadi műfaj • 11892007-06-14 08:57:07
Zsuzsi kisasszony
Operett, mint színpadi műfaj • 11912007-06-14 09:00:50
Ott van benne a tartalom és a kritika is.
Operett, mint színpadi műfaj • 11942007-06-16 10:54:25
Vasárnap 12.10-től „Az Ördöglovastól a Csárdáskirálynőig” címmel az M1 csatorna ismételten műsorra tűzi a Kálmán Imre műveiből összeállított operett-összeállítást (55 perc). A régi archív felvételeken láthatjuk sok más nagyszerű művész mellett Honthy Hannát, Feleki Kamillt, Latabár Árpádot, Haumann Pétert, Kalocsai Zsuzsát… A film szerkesztője: Nemlaha György (2002).
Operett, mint színpadi műfaj • 11962007-06-21 10:27:43
Köszönetem a beszámolódért! Kalmár Magdára nagyon kíváncsi lettem volna... Szép élményben lehetett részed! Kedvet csináltál ahhoz, hogy majd otthon ismételten meghallgassam ebből az operettből, a rendelkezésemre álló magyar nyelvű CD-felvételről, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria és Kishegyi Árpád tolmácsolásában a legszebb Kálmán-melódiákat.
Operett, mint színpadi műfaj • 11982007-06-24 11:58:09
A rádióműsorból száműzték az operettet,a tévé még próbálkozik. Múlt héten Kálmán operettjeiből volt egy archív üsszeállítás, ma pedig - pár perc múlva - Jacobi műveiből láthatunk egy hasonlóan érdekesnek ígérkező filmösszeállítást (ismétlés, évekkel ezelőt már műsorra tűzte a tévé):

12:10, Vasárnap (június 24.), m1

Illúzió a szerelem
42 perc

rendező: Koltay Beáta
zeneszerző: Jacobi Viktor
operatőr: Marton Frigyes
szerző: Jacobi Viktor

szereplő:
Bánsági Ildikó
Csákányi László
Hámori Ildikó
Császár Angéla
Kalmár Magda
Kern András
Leblanc Győző
Molnár András
Székhelyi József
Sztankay István
Kovács Brigitta
Mersei Miklós
Simorjay Emese


Összeállítás Jacobi Viktor szerzeményeiből
Operett, mint színpadi műfaj • 12042007-06-25 09:10:13
A teljes összeállítást a közreműködő művászekkel a tévé műtermében berendezett díszletkomplexumban vették fel, színesben, a nyolcvanas években, egyidőben.

Érdekesség, miközben azt láttuk a felvételen, hogy Simorjai Emese énekel-táncol a többiekkel, valójában Pitti Katalin énekhangját hallottuk... Különben mindenki a hangstúdióban rögzített saját énekhangjára playbackelt.

Amit nem szerettem, hogy az összes elhangzott dal, kettős, jelenet zenekari kíséretét kissé modern hangzású, áthangszerelt változatban (Bágya András egyébként dicséretes munkája) hallhattuk.

Mindenképpen örvendetes, és értékelendő,hogy annak idején a televízió műveinek felidézésével
Jacobinak is tudott szentelni mintegy negyven percet, felidézve a népszerű operettszerző halhatatlan dallamait, ragyogó kiállításban, nagyszerű művészek által reprezentálva!
Operett, mint színpadi műfaj • 12052007-06-25 22:16:37
Már csak ötöt kell aludni,és itt az Egy éj Velencében... irány a Margitsziget!
Operett, mint színpadi műfaj • 12062007-06-26 12:55:00
Budapesten, a Nagymező utcában készül szobrot állítani a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő szerzőjének, Kálmán Imrének a Pesti Broadway Alapítvány.

A költségeket adományokból fedezik. A Budapesti Operettszínház jótékonysági gálaestet szervez szeptemberre, Együtt a szoborért címmel.

A 125 éve született Kálmán Imrére emlékezve a színház a következő évad elején megemlékezést tart, amelynek keretében tehetségkutató karmesterversenyt hirdet.

(Magyar Rádió)
Operett, mint színpadi műfaj • 12162007-06-27 09:38:04
Szívesen, nincs mit. Máskor is...
Operett, mint színpadi műfaj • 12282007-06-28 19:14:32
Túl az Óperencián... - Az egykori zeneakadémista Kálmán Imre a mai zeneakadémisták előadásában

2007. július 05. csütörtök 19:00

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Túl az óperencián
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Táncolnék a boldogságtól
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Az asszony összetör
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Egy a szívem
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Emlékszel még?
Kálmán Imre: A bajadér - Odette belépője
Kálmán Imre: Az ördöglovas - Ma Önről álmodtam
Kálmán Imre: Marica grófnő - Marica belépője
Kálmán Imre: Marica grófnő - Szent Habakuk
Kálmán Imre: Marica grófnő - Hej, cigány
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - Te rongyos élet
Kálmán Imre: Zsuzsi kisasszony - Haccacáré
Kálmán Imre: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom
Kálmán Imre: Marica grófnő - Kolozsvár
Kálmán Imre: Marica grófnő - Ringó vállú

Zongorán kísér: Szekeres László

'Túl az Óperencián boldogok leszünk. - Ki ne dúdolta volna szívesen az első világháború közepén Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének valcerdallamát? Egy évvel korábban már a bécsiek is dalolták, igaz nem ilyen mély és időszerű tartalommal: »Machen wir den Schwalben nach, bau'n wir uns ein Nest« (Tegyünk úgy, mint a fecskék, rakjunk fészket mi is) - énekli Edwin németül a szülei által kiválasztott menyasszonyával, Stazival. Még jó, hogy a házasságból nem lesz semmi. Mert a történet túllép a kispolgár játszóterén, és operettes logikátlansággal veszi célba a lehetetlent, amit Gábor Andor oly valószerűen fordított le a magyar premierre: Túl az Óperencián...
Kálmán Imre operettjeinek világa hungarikum, sőt - egy újabban meghonosodott kifejezéssel élve - monarchikum. Többet mond az Osztrák-Magyar Monarchiáról, mint amit a történetírás erről a különös, abszurd, és mégis működő államformáról, korszakról el tudott mondani. Jelképes, hogy a Csárdáskirálynő budapesti bemutatója szinte egybeesett Ferenc József császár halálával. Egy történelmi fejezet lezárult, de a Csárdáskirálynő és megannyi más Kálmán-operett halhatatlan maradt.
Annak, hogy a Zeneakadémia hallgatói Kálmán Imre operettdallamait szólaltatják meg, több oka is van. Kálmán nem egészen két hónap különbséggel, egy esztendőben született Kodály Zoltánnal. Tehát 125 éve. Õ is a Zeneakadémia növendéke volt, sőt ugyanahhoz a zeneszerzés professzorhoz járt, mint Kodály, Bartók, Dohnányi és a századforduló többi ifjú titánja. Csakhogy Kálmán - bár rendesen befejezte klasszikus zenei tanulmányait - nem állhatott ellen a könnyű múzsának, s két évvel zeneakadémiai diplomahangversenye után a Tatárjárással meghódította az operett budapesti, majd bécsi fellegvárát.
Nekünk, »zeneakadémistáknak« Kálmán Imre kedves. Egyazon alma materből származunk. Ezt a tanévet az ő muzsikájával fejezzük be. Könnyedén, nyáriasan - és méltón. Ugye meghallgatnak bennünket?'
Batta András rektor
Operett, mint színpadi műfaj • 12292007-06-28 19:26:06
Marica grófnő
operett 2 részben

A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - SZEGED, DÓM TÉR előadása

Julius Brammer-Alfred Grünwald szövegkönyve alapján

Szerző: Kálmán Imre
Karmester: Silló István
Rendező: Eszenyi Enikő

Színész:
Marica grófnő - Lukács Gyöngyi
Taszilo gróf - Nyári Zoltán
Liza, a húga - Peller Anna
Liebenberg István - Szőcs Artur
Báró Zsupán Kálmán - Nagy Ervin
Bozsena grófnő - Psota Irén
Kudelka, Bozsena grófnő inasa - Pindroch Csaba
Tschekko - Tordy Géza
Manja, fiatal cigánylány - Palya Bea

Díszlettervező: Kentaur
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Zenei vezető: Silló István
Karigazgató: Kovács Kornélia
Koreográfus: Duda Éva
Dramaturg: Böhm György

Előadás időpontok:

SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK - SZEGED, DÓM TÉR - Szeged

július 27. (péntek) 21:00
július 28. (szombat) 21:00
július 29. (vasárnap) 21:00


Ismertető:

Kálmán Imre a világhírű zeneszerzőnk operettje a Dóm téren a műfajban már megszokott parádés szereposztással, fiatalokat is megszólítani képes, extravagáns rendezésben kerül bemutatásra. Az operettekben jól ismert, mindenki -mindenkivel dramaturgia ebben a darabban is őrült kavarodást okoz, hogy a buja fergeteg végére az is kiderülhessen, nem hiába tartja a sláger: "Szép város Kolozsvár"....

Bemutató időpontja: 2007. július 21., Szegedi Szabadtéri Játékok - Szeged, Dóm tér
Operett, mint színpadi műfaj • 12372007-07-02 17:20:08
A weboldaladon fenn van a beszámolóm; tegnap itt hiába próbálkoztam, többször is, nem sikerült az internet-kapcsolat.

Akkor most ide átmásolom azt.
Operett, mint színpadi műfaj • 12382007-07-02 17:20:52
2007. július 1. éjjel

Tegnap este a Margitszigeten próbáltam magam egy éjszakára Velencébe képzelni, de sehogy sem sikerült. Johann Strauss örökbecsű muzsikája lehetett volna útbaigazító, és a szabadtér körülményeit is bekalkuláltam, de végül is idén is el kellett fogadnom, hogy a Margitsziget, nem egyenlő Mörbisch, sem Bregenz… aminek ezernyi összetevője, illetve oka van; a színvonal olyan hakni-szintű, és szegényes, bár érzem mögötte az igyekezetet, az adni akarás elszántságát, de a végeredmény így is felemás; maga a szövegkönyv eléggé soványka, szerepcseréken, félreértéseken, álöltözeteken alapuló hagyományosan pikáns, és francia eredetű bohózat; ebbe mélyen belefeledkezni nem szabad, ugyanakkor a produkció létrehozói mindent megtettek annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló költségvetésből egy színpompás, élvezetes előadást varázsoljanak a szabadtéri színpadra.

Igyekezetük részben célhoz vezetett, ami köszönhető a zenei megvalósításnak éppúgy, mint a színészi játéknak, de mégis, az összkép nekem csalódás volt, többet vártam ennél. Pedig igen tehetséges művészek sora próbálta eljátszani és ezáltal elhitetni a nagyérdeművel, hogy most éppen az itáliai lagúnaváros karneváli forgatagában vagyunk, gondolákkal teli a nagy kanális, farsangi jó kedély, a vidámság, a tréfa tőlünk sem idegen, érezzük jól magunkat az éjszakában, Velence városának egy fényes hercegi palotájában! A látott produkció alapján ez az illúzió bennem nem teremtődött meg, s az említett okok miatt nem fog mélyen belém vésődni ez a J. Strauss-kompozíció.

Pedig pompás zenéket írt a nagy osztrák mester ebbe az operettbe is, melynek bemutatója 1883. októberében volt Berlinben. Itt most az OPERETTVILÁG Együttes Budapest hozta el nekünk egy éjszakára ezt a művet, melyet korábban már Szegeden is bemutattak, a szabadtéri színpadon. A XVIII. sz. Velencéjében járunk. Urbino hercege bankettet ad, ahová meghívja a város tanácsosait. A szenátorok reszketnek, mert a herceg köztudottan nagy nőcsábász, ezért ijedtükben és féltékenységüktől vezérelve távol maradnak a díszvacsorától. Itt kezdődik a bonyodalom, melynek kibontakozása során végül a herceg kezéből három nő (Annina, a bájos halászlány, az előkelő szépségű Barbara, Delaqua szenátor hitvese és Ciboletta, a szenátor szobalánya) is kicsúszik, és a csábító ez egyszer a rövidebbet húzza. A herceget Domoszlay Sándor alakította, énektudása jó, de a hang kevés, inkább színészi alakításával vagyok elégedett. Anninát Zsadon Andrea énekelte, aki rutinosan hozta a szerepet, de érezhető volt, hogy ez az összetett figura nem az ő primadonna alkatának való feladat, minden erőfeszítése ellenére ez kifog rajta; a szövegkönyv új fordítása az ő munkája, melyhez Miklós Tibor írt új verseket, s bizony bennem él a rádiós változat magyar szövege, melyhez hasonlítva kissé idegennek éreztem az egyes kifejezéseket, erőltetettnek a rímeket és a poénokat… Szolnoki Tibor mint Pappacoda, a szakács alakját túl ripacskodta, igaz Cibolettával való vidám kettősei, pl. az utolsó duettjük a finálé előtt, az igen tehetséges, szép hangú, vonzó külsejű Rikker Máriával nagyon jól sikerült. Vadász Zsolt tenorja szépen szárnyalt Caramello, a herceg borbélya alakjában, érződik alakításán az Operettszínház sok tapasztalata, és még fiatal, ereje s hangja teljében van, még sok nagyszerű alkalom kínálkozik számára itt és ott… Kollár Imre elég kis létszámú zenekara igyekezett a johann straussi zene szépségeit megszólaltatni - többé-kevésbé, sikerrel. A mikroportok is jól működtek… A díszletek, jelmezek stilizált mivoltukban igyekeztek betölteni funkciójukat, visszaadni valami korabeli velencei hangulatot, varázslatot, holdfényt, farsangi vidámságot, álarcos kavalkádot. A felpörgetett előadásba a megvalósítók próbáltak egyszerre sokat belepumpálni az operettekből ismert sémákból, gegekből, de talán a kevesebb többet jelentett volna, így be kellett érnünk egy közhelyekkel traktált, közepes színvonalú produktummal. Összességében megért egy „misét” – estét ez az Egy éj Velencében, a valamivel több mint félházas előadás mérsékelt sikert aratott, ami megérdemelt volt!
Operett, mint színpadi műfaj • 12432007-07-13 09:32:42
Sajnos, én sem tudtam erről. Viszont DVD-re már felvette az ORF, a borítóját már közzé is tette, így várható a közeli megjelenése is a piacon, melyre reálisan az idei előadás-sorozat után kerülhet sor. Tudom, ez annak nem vigasztaló, aki esetleg most a nyáron személyesen látni óhajtja a produkciót, de előtte szívesen megtekintette volna a 3Sat-on azt: mire készüljön, mire számítson...
Azért utána nézek ismeretségemben, felvette-e valaki tegnap a Bécsi vért.
Operett, mint színpadi műfaj • 12442007-07-14 23:11:22
Végre hozzájutottam ahhoz a Víg özvegy színes felvételhez, mely 1981 nyarán, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásán készült!

Glavary Hanna - Pitti Katalin
Danilovics Danilo - Bende Zsolt
Camille Rosillon -Leblanc Győző
Valencienne - Ötvös Csilla
Kromov - Begányi Ferenc
Zéta Mirko - Zenthe Ferenc
Nyegus - Agárdy Gábor
etz.
Vezényelt: Breitner Tamás

Nagyszerű művészek, tökéletes hangzás- és látványvilág, gyönyörű díszletépítmények, színpompás jelmezek, kiváló énekkar és zenekar működött közre. Utóbbi nem volt bekényszerítve egy szűk kis mélyedésbe, mint ahogy mostanság van, a színpad tágasabb volt,oldalt és mögötte szépen belesímult a természetbe (nem volt felette az az otromba fedél, mely ma elrondítja a színpadképet,és így elvonja a figyelmet a színpadi történésektől - igaz, a szereplőknek védelmet nyújt az esetleges megázás ellen);akkor még megvolt a színpad körül a sok-sok szép tölgy és platán, ami ha kellett "élő" díszletként is szolgálhatott!

Ott voltam azon az előadáson, így most visszanézve, feltörnek a régi-régi kedves emlékek!
Operett, mint színpadi műfaj • 12502007-07-18 08:58:54
A felvételen nincs stáblista. A jelzett közreműködőket én azonosítottam be, amit most kiegészítek azzal, hogy Raoul de St Brioche-t Korcsmáros Péter alakította. A többi kis szerep megszemélyesítőinek neve egyelőre nem „ugrik” be…
Operett, mint színpadi műfaj • 12592007-07-23 10:44:03
A magyar rádiófelvétel sem rossz: László Margit, Petress Zsuzsa, Reményi Sándor, Bende Zsolt a főbb szerepekben.
Operett, mint színpadi műfaj • 12602007-07-24 15:46:03
Július 28-án (szombat) 9. alkalommal rendezik meg a Szeged melletti Kübekházán az "Operettfalu-Kübekháza" elnevezésű rendezvényt, amelyre idén is 10-12 ezer résztvevőt várnak. Turistacsoportok jelezték érkezésüket Hollandiából, Németországból, Ausztriából. 1999 óta minden nyáron itt ünneplik a magyar operettet, itt rendezik az operettfalut.
A 9 év alatt változtak a programok, és az operett falu technikai háttere is. A költségek és a színvonal emelkedésével növekedő nézőszám övezte a nagyszabású rendezvényt évről évre. Az idei operett falu költsége 10 millió fölött van.

A négy órás gálaest ingyenes, amelyen fellép: Pitti Katalin, Vásári Mónika, Teremi Trixi, Kovács Zsuzsa, Nemcsák Károly, Jankovits József, Kovácsházy István, Bozsó József, őket szőregi rózsával díszített fiákerek szállítják a Sziroviczamajortól a főtéren felállított színpadig, amelynek díszletét Toronykőy Attila, a Szegedi Nemzeti Színház díszlettervezője tervezi.
Közreműködnek a Váci Szímfónikusok és a Rajkó Zenekar. Az Operettszív Tánckar. Koreográfus: Szamosi Judit. Rendező: Bozsó József

A gála 20 órakor kezdődik, de programokról már délután gondoskodnak a szervezők. Pitti Katalin és Nemcsák Károly előadóestjének címe: Oltári nap – a templomban rendezik, 18 órától. Közreműködik Virágh András orgonaművész.

www.delmagyar.hu
Operett, mint színpadi műfaj • 12612007-07-26 16:23:07
Kinyomoztam a teljes stáblistát, és még egy kritikát is idemellékelek.


Lehár Ferenc: A víg özvegy

Háromfelvonásos operett

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Ideje:

1980. július 3., 13., 18., 22., 29,. augusztus 2. este nyolc óra,
1981. július 10., 16., 21.., 23., 30., augusztus 3. este nyolc óra

Mérei Adolf fordítását átdolgozta Gáspár Margit

Zeta Mirko, nagykövet: Zenthe Ferenc
Valencienne, a felesége: Ötvös Csilla
Danilovics Danilo, követségi titkár: Bende Zsolt
Camille de Rosillon: Jankovits József és Leblanc Győző (a videófelvételen Leblanc szerepel)
Cascade vicomt: Korcsmáros Péter
Raoul de St. Brioche: Horváth József
Bogdanovics, konzul: Vághelyi Gábor
Sylvia, a felesége: Pelle Erzsébet
Kromov, követségi tanácsos: Begányi ferenc
Olga, a felesége: Vámossy Éva
Prisics, ezredes: Németh Gábor
Preskovia: Számadó Gabriella
Nyegus, követségi írnok: Agárdy Gábor

Közreműködött:

A MÁV Szimfonikusok,
A MRT Énekkara (karigazgató - Sapszon Ferenc)
A Magyar Állami Operaház balettkara (koreográfus – Péter László)
Szólót táncolt: Metzger Márta és Erdélyi Sándor

Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Díszlettervező: Csányi Árpád

Rendező: Seregi László
Vezényelt: Breitner Tamás


Érdekesség: anno Pitti Katalin a darabban együtt szerepelt három férjével (a korábbival: Németh Gábor, akkori párjával: Leblanc Győző, és leendő élettársával: Begányi Ferenc). A sors útjai kifürkészhetetlenek…

Lássunk akkor egy korabeli „archív” recenziót az előadásról!

Film Színház Muzsika, 1980. július 12. számában olvasható az első előadásról a következő kritika (ahonnét kimásoltam, nem tüntetik fel a cikk szerzőjének nevét):

„Az új margitszigeti A víg özvegy produkció igen kellemes nyári szórakozás. Nemcsak a fülnek szól: a szemnek is. Csányi Árpád díszlete, Kemenes Fanny jelmezei sokszínűen ízléses látnivalóval szolgálnak. Seregi László ötletesen játszatja be a nagy színpadot, és játékmesterként is eredményes: a főként operaénekes szereplőket természetesen, kedvesen beszélteti. Különösen Pitti Katalin prózájára figyeltünk fel. Ő egyébként kislányos alkatát is feledtetni tudja: grande dame, nemcsak nemcsak címszereplő, de a játéknak csakugyan legfontosabb figurája. Bende Zsolt… csupa charme, csupa szeretnivaló közvetlenség. Ötvös Csilla vonzó, színes Valencienne. A Camille de Rosillon szerepébe beugró szegedi Jankovits József igen jó tenor utánpótlásnak ígérkezik. Rokonszenvesen verseng Hanna kegyeiért a két tenorudvarló: Korcsmáros Péter és Horváth József; Vághelyi Gábor és Pelle Erzsébet, Begányi Ferenc és Vámossy Éva, Németh Gábor és Számadó Gabriella játssza és énekli az erre-arra féltékenykedő párokat. Zenthe Ferenc tündéri kedéllyel bizakodja végig az egész feleség- és pénzszerzési manővert. Agárdy Gábor förgeteges Nyegusát egyesek túlzottnak tartják; észre kell azonban vennünk, hogy a művész szerepfelfogása:játék a játékban. Agárdy tulajdonképpen sistergő paródiát mutat be. A zenekart kiváló stílusérzékkel Breitner Tamás vezényli.”
Operett, mint színpadi műfaj • 12682007-07-30 11:16:31
Pontosan ilyen dicsérő kritikát vártam.

Egyébként Lukács Gyöngyi és Nyári Zoltán "kipróbálhatták" már egymást az Operában is, Sosztákovics Kisvárosi Lady Macbethjéban... Nyári Borisza "nyerő" volt már ott is a közös jeleneteikben!
Operett, mint színpadi műfaj • 12802007-07-31 10:35:11
Igen, erre a zenei alapra készült 1973-ban a Gräfin Mariza film is, melyhez nemrég volt szerencsém VHS-en hozzájutni!
Operett, mint színpadi műfaj • 13172007-08-01 15:11:24
Úgy is mint a topic létrehozója, pártolom ezt a felvetést és kérdést.
Operett, mint színpadi műfaj • 13482007-08-28 12:03:51
Hozzájutottam egy érdekes Víg özvegy-keresztmetszethez; egy régi (talán a nyolcvanas évek végén készült?) "élő" televíziós összeállítás, melyben az énekszámok közé némi összekötőszöveget is „csempésztek” a közreműködő művészek.

Szép színes, látványos film, kb. 30 perc időtartamú – mintha meglett volna „vágva”; szinte egymásba értek az egyes számok: a berendezett stúdióban jelentős számú érdeklődő előtt történhetett a felvétel a „bevágott” tapsoló közönség tanúsága szerint; a dialógusok hol voltak, hol nem: (el(ki)maradtak. Sajnos, a film legeleje és a legvége hiányzik.

A főbb szereplők:

Pitti Katalin - Glavary Hanna
Miller Lajos - Danilovics Daniló
Gregor József - Zéta Mirko
Berkes János - Camille de Rossillon
Vajda Mária? - Valencienne
Antal Imre - Nyegus

Tánckar.


„Hanna és Daniló szerelmi kettőse hallatán jólesően nyugtáztam, hogy itt a magyarra fordított eredeti szöveget énekelik: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!...” (Manapság a darabot gyakorta játsszák új fordításban, így az ominózus részlet is „ Ajk az ajkon….” kezdetű verssel ismeretes.)

Pitti Katalin, mint mindig, ezúttal is tökéletes, rászabott Glavary Hanna-alakítást nyújt énekben, táncban, prózában, megjelenésben. Nagyon örültem a „fiatal” Gregornak is, kit ritkán láthattunk televíziós műsorokban operettet énekelni. Ellenben Millert egyidőben sokat láthattuk a TV képernyőjén, e műfajban is parádés alakításokat nyújtva, akárcsak Berkest, aki a mai napig repertoárján tartja a legnépszerűbb - „örökzöld”- operett-és daljáték részleteket.
Vajda Mária (számomra „sötét ló”, semmit nem tudok róla, hangja és temperamentuma - Valencienne szerepében - a boldog emlékezetű Koltay Valériára emlékeztetett engem).
Nyegusban Antal egy „mitugrász”, unalmas, egysíkú alakot formált meg ezen a felvételen; ha kihagyták volna őt a televízióra alkalmazók, nem éreztem volna utána hiányérzetet….
Operett, mint színpadi műfaj • 13522007-08-29 08:42:42
Köszönöm. Vajda Júlia, így igaz!
Operett, mint színpadi műfaj • 13532007-08-29 08:47:53
Milyen szerencse, hogy van köztünk valaki, aki még emlékszik a "Bongó" tévés showra! Ez a műsorsorozat - az operettkeresztmetszetekkel együtt - valahogy teljesen kimaradt az életemből.
Operett, mint színpadi műfaj • 13542007-08-29 08:53:15
Ráadásul: nyilvános meghallgatást hirdet!

Időpontja: szeptember 3. 13 óra. A jelentkezőknek Glavari Hanna és Valencienne szerepének áriáiból, valamint egy szabadon választott operettdalból kell felkészülniük. Jelentkezni augusztus 31-ig lehet a budapesti Operettszínház titkárságán.

Rém kíváncsi leszek a "felhozatalra"!
Operett, mint színpadi műfaj • 13642007-09-21 11:04:14
Bánkövi Gyula szerkesztőnek sikerült „becsempésznie” (vagy visszalopnia?) a Rádióba, ezen belül a Bartók Adó műsorába az operettet (mely műfaj, sajnos, áldozatul esett a rádió új műsorszerkezetének).

Ugyanis holnap, szombaton délelőtt 10 órakor, a „Hangfelvételek felsőfokon” c. műsorban negyedik számként egy rövid., de teljes Sullivan-operettet is meghallgathatunk az adásban:

1. Thomas Linley (1756–1778):
a) A duenna – Nyitány Richard Brinsley Sheridan (1751–1816) színművéhez, b) Albion csodás szigetének nimfái – kantáta (ea. Julia Gooding – ének, Paul Goodwin – oboa, Parley of Instruments Barokk Ének- és Zenekar, vez. Paul Nicholson),

2. William Boyce: B-dúr szimfónia op. 2. No. 1. (Londoni Régi Zene Együttes, vez. Christopher Hogwood),

3. William Herschel: D-dúr szimfónia (Londoni Mozart Együttes),

4. Arthur Sullivan: A házasságszédelgő (Esküdtszéki tárgyalás) – zenés komédia (Vez. Malcom Sargent. Km. Glyndenbourne-i Fesztivál Kórusa, Pro Arte Zenekar.
A bölcs bíró – George Baker,
A felperes – Elsie Morison,
Az alperes – Richard Lewis,
A felperes ügyvédje – John Camreon, Esküdt – Owan Brannigan,
Az esküdtszék elnöke – Bernard Turgeon)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula
Operett, mint színpadi műfaj • 13662007-09-24 21:46:58
Ezek barmok!!! finoman fogalmaztam
Operett, mint színpadi műfaj • 13672007-09-24 21:50:42
Ez is nevetséges:

*Versek: Baranyi Ferenc, Eörsi István, Ari-Nagy Barbara

Amikor ott van Mérei Adolf klasszikussá nemesedett örökbecsű fordítása, versei!
Operett, mint színpadi műfaj • 13742007-09-25 08:43:05
A Bartók Rádió élőben - 2000-ben - közvetítette az eseményt. A helyszínen volt Meixner Mihály, aki a szünetben riportokat készített a MET-ben; a közvetítő riporter, a wagneriánus Boros Attila áradozott az előadás megvalósításáról, de mindenekelőtt Lehár zenéjéről.A New York-i bemutatóról a MUZSIKA részletes elemzést közölt. Magam felvettem kazettára a klasszikus operettet.
Operett, mint színpadi műfaj • 13792007-09-25 09:05:56
Egyszer már megírtam, hogy több mint egy tucat DVD-video-felvételem van A víg özevegyből. Ezek között, ahol a helyszín operaház: Párizs, San Francisco, Sydney, New York-i Metropolitan, Lipcse,Zürich..., Budapest- Margitszigeti Szabadtéri Színpad, Fővárosi Operettszínház. Plusz CD-k, de a rádióközvetítések felvételei is rendelkezésemre állnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 13812007-09-26 11:02:02
S vajon mit fog énekelni a "mama"? Melyik Lehár-darabból "kölcsönzik" a zenét?
Operett, mint színpadi műfaj • 13842007-09-26 14:22:58
Mi erről már valószinűleg lekéstünk! Nincs kizárva, hogy ez a félreismert zseni itt van közöttünk, úgyhogy csak óvatosan a jelzőkkel, majd az előadás után kiértékelhetjük a Lehár-epigon "alkotását"!
Operett, mint színpadi műfaj • 13862007-10-06 17:56:21
Félidőben a karmesterverseny Kálmán Imre emlékére
Operett, mint színpadi műfaj • 13872007-10-10 23:39:18
2007. október 8-án este tartották a Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny döntőjét. A döntőbe jutott 6 versenyző előadásszerűen vezényelt egy-egy szóló és buffó számot, valamint egy-egy finálét. A nagyszabású gála után került sor a nyilvános eredményhirdetésre. A zsűri az alábbi díjakat osztotta ki: Különdíj: Sadaharu Muramatsu (Japán), Közönség-díj: Ksenia Jarko (Oroszország), 3. helyezett: Kulcsár Szabolcs (Kolozsvár), 2. helyezett: Stauróczky Balázs, a verseny győztese: Rácz Márton.

Képek a Döntőről és a Díjátadásról itt!
Operett, mint színpadi műfaj • 13882007-10-13 11:44:53
Ma este az m1 csatornán 20:15-kor felvételről láthatjuk az operett-gálát:

Előzetesen olvashattuk:


"Együtt a szoborért..." - gálaest a Budapesti Operettszínházban

A gálaesten a teátrum teljes társulata fellép

Kálmán Imre emlékére rendeznek gálát "Együtt a szoborért..." címmel szombaton a Budapesti Operettszínházban; az est célja, hogy adományokat gyűjtsenek a világszerte elismert, 125 éve született komponista szobrához - közölte Ferenczi Orsolya, az intézmény sajtófőnöke. "Az évforduló alkalmából a Pesti Broadway Alapítvány a komponista emlékszobrának felállítását tervezi. Veres Gábor szobrászművész alkotása - melyet majd októberben avatnak fel a Nagymező utca sétáló részén, az Operettszínház előtt - a padon ülő zeneszerzőt ábrázolja" - olvasható az írásos összegzésben. Az alapítvány a szoborállítás költségeit adományokból fedezi.

A gálaesten a teátrum teljes társulata, minden operett- és musicalsztárja fellép egy különleges műsorral. A programban 10 híres magyar operett- és 10 sikeres magyar musicalszerzőtől hangzanak el népszerű részletek. A közlés szerint Kálmán Imrétől két művet hallhat a közönség a prológban: a Bajadér nyitánya után a gála összes résztvevője együtt adja elő a Hajmási Péter, Hajmási Pál című dalt a Csárdáskirálynőből.

Ezt követően Kálmán Imre kortársainak műveiből hangzanak el részletek, például Huszka Jenő Mária főhadnagyából, Jacobi Viktor Leányvásárából, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című művéből, Szirmai Albert Mágnás Miskájából és Kacsóh Pongrác János vitézéből. A Csókos Asszony című előadásból két részletet is láthat a közönség, de Zerkovitz Béláén kívül felcsendülnek még Aldobolyi Nagy György, Fényes Szabolcs, Eisemann Mihály és Lehár Ferenc dallamai is.

Az est második részében részletek hangzanak el Tolcsvay László Mária evangéliuma című rockoperájából, Szakcsi Lakatos Béla Bestiájából, Várkonyi Mátyás Dorian Gray című musicaljéből, Presser Gábor Képzelt riportjából, Szörényi Levente István, a királyából, Ránki György Egy szerelem három éjszakája és Dés László Valahol Európában című művéből. A Broadway Fesztivál záróeseményekén megrendezendő gálaesten Jávori Ferenc Menyasszonytáncából, Lévay Szilveszter Elisabeth, illetve Mozart! című művéből, valamint az évad musical-bemutatójából, az Abigélből is felcsendülnek részletek.
MTI
Operett, mint színpadi műfaj • 13902007-10-18 09:56:20
"Október 21-én délelőtt egyébként még két programmal készültünk a jubileumra. Délelőtt tízkor magyar és külföldi színházigazgatók, producerek beszélgetnek arról, milyen is az operettjátszás a XXI. században (belépés csak meghívóval). Egy órával később pedig színházunk legendás primadonnái és szubrettjei emlékeznek Csillártermünkben legendás Kálmán-szerepeikre. Kállai István Domonkos Zsuzsával, Lehoczky Zsuzsával, Medgyesi Máriával, Mednyánszky Ágival, Kovács Zsuzsával, Oszvald Marikával, Tiboldi Máriával és Zentai Annával beszélget. "

Engem ez a beszélgetés érdekelne legfőképp, ha sikerülne meghívót szereznem rá!
Operett, mint színpadi műfaj • 13922007-10-18 12:53:09
Bemaria portálján már „eleresztettem” egy reflexiót, de ide is beírom.

Szombaton este az m1 tv felvételről közvetítette azt a jótékonysági operett- és musical- gálát, melyet még szeptemberben mutattak be az Operettszínházban, s amely előadás célja volt: a belépőjegyek realizált árából és a művészek lemondott honoráriumának anyagi fedezetével hozzájárulni a régóta tervezett Kálmán Imre-szobor felállításához a színház előtti kis téren. Aki látta a tévéközvetítést, szerintem remekül élvezte a műsort, nagyon jó és változatos programmal rukkolt elő az Operettszínház teljes társulata. Az első rész végén emlékezetesre sikerült A víg özvegy-blokk, benne a Vilja- dallal, amit ha jól számoltam öt szoprán énekelte; a "kánkán"-ba pedig "bedolgozták" az immár kihagyhatatlan Offenbach- alapmű- részletet...
Operett, mint színpadi műfaj • 13932007-10-21 09:59:27
A Magyar Operett Napja és Kálmán Imre zeneszerző 125. születésnapja alkalmából szobrot avattak a komponista emlékére szombaton Budapesten, a Nagymező utcában. A Budapesti Operettszínház bejáratával szemben felállított művet, Veres Gábor alkotását Demszky Gábor főpolgármester leplezte le. Az eseményen részt vett Yvonne Kálmán, a zeneszerző leánya is. (MTI)
Operett, mint színpadi műfaj • 13942007-10-21 10:04:06
Személyes érdeklődésemre tegnap a színház szervezésén elmondták, ez zártkörű esemény, a meghívók nem a nagyközönségnek dukálnak;a meghívott előadók léphetnek be Meghivóval. Ezt ugyan nem értettem, de nem erőltettem a dolgot...
Operett, mint színpadi műfaj • 13962007-10-21 10:40:09
Én este operát néztem, előtte nem voltam tv-közelben. Ha láttad,akkor, kérlek, mesélj...
Operett, mint színpadi műfaj • 13982007-10-24 08:56:40
Kálmán Imre születésének 125. évfordulója alkalmából ma este ismét operettet sugároz a Bartók Rádió (korábban Sullivant tűzött műsorára).

19.35 Felejthetetlen hangversenyek a Magyar Rádió archívumából

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből

Vez. Breitner Tamás.

Km. Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Korondy György, Gáti István – ének, Magyar Rádió Énekkara

1. Marica grófnő – a) Nyitány, b) Marica belépője (Kukely), c) Tasziló dala, I. felv. (Gulyás), d) Marica és Zsupán kettőse, I. felv. (Kukely, Gulyás),
2. A bajadér – a) Odette belépője (Pászthy), b) A herceg dala, I. felv. (Palcsó), c) Odette és a herceg kettőse (Pászthy, Palcsó), d) Balettzene (énekkar), e) Kettős (Pászthy, Palcsó),
3. Tatárjárás – a) Nyitány, b) Hajrá előre a sík mezőre (énekkar),
4. A cigányprímás – a) Rácz dala, b) Stradivári dal (Gáti),
5. Csárdáskirálynő – a) Sylvia belépője (Kalmár), b) Bóni és Feri dalai (Gulyás, Korondi, km. Kalmár, MR Énekkara), c) Kettős (Kalmár, Korondi), d) Jelenet (Kalmár, Pászthy, Korondi, Palcsó), e) Csárdáskirálynő – Kettős (Kalmár, Korondi)

(Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)

Szerk.: Veisz Gábor

Repülök vissza 28 évet az időben! Emlékszem, már/még akkor is ott ültem a rádiókészülék előtt…
Operett, mint színpadi műfaj • 14002007-10-25 09:04:37
Az az igazság, ha nosztalgiázni támadna kedvem, akkor még vagy tíz évvel kellene visszamennem az időben... a hatvanas évek felvételeit szeretem hallgatni az akkori sztárokkal! Persze, meghallgattam volna ezt az operett-összeállítást is, ha nem lettem volna tegnap este az Operában; egy ismerősöm felkínált egy szabad jegyet, s mivel „ezer éve” nem láttam balettet, elfogadtam az ajánlatát és ajándékát: vele tartottam. Úgyhogy, amíg Te a varázslatos Kálmán-dallamokat hallgattad, addig én meg visszaálmodtam magam "Az elfújta a szél..." korába... Nem bántam meg!
Operett, mint színpadi műfaj • 14022007-10-25 15:52:24
Igen, örülnünk kell annak,hogy legalább a Bartók Rádió olykor-olyskor "kegyeskedik" egy kis operettmuzsikával - "élő" vagy konzerv műsorok, hangversenyek felvételének lejátszásával - kedvében járni a műfaj egyre fogyatkozó barátainak. Hallgatva ezeket az adásokat, örömünnepek számunkra - függetlenül attól, hogy a rádió milyen célzattal vagy milyen alkalomhoz időzíti ezeknek az archív felvételeknek a sugárzását.
Operett, mint színpadi műfaj • 14032007-10-26 13:38:23
Cselóczki Tamás "betette lábát" a Budapesti Operettszínházba is: nemcsak Camille de Rosillont énekli A Víg özvegy decemberi bemutatóján, hanem már előbb,novemberben is kap egy új szerepet: beáll Huszka Mária főhadnagyába, ő lesz Draskóczy Ádám.
Operett, mint színpadi műfaj • 14042007-10-28 18:15:48
Találtam a neten egy német nyelvű operett-fórumot, aki érti a nyelvet, ott is kedvére fórumozgathat...
Operett, mint színpadi műfaj • 14052007-10-28 18:36:21
November 10-én és 11-én ismét leadja a Mezzo csatorna Offenbach operai igényű nagyoperettjét:

La Grande du Chesse de Gerolstein (A gerolsteini nagyhercegnő)

Théâtre du Châtelet, Paris, 2004

A főszerepekben: Felicity Lott, Sandrine Piau, François le Roux, Eric Huchet, Yann Beuron, közreműködik: Les Musiciens du Louvre

Karmester: Marc Minkowsky
Rendező: Laurent Pelly

DVD-n is már kapható az előadás felvétele /EMI/

Én a múltkor a TV-ből (a Mezzoról) vettem fel lemezre.

Nagyon élvezetes az előadás, remek énekes egyéniségek, szellemes, látványos rendezés, pompás zenei megvalósítás!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 14102007-10-28 22:48:59
Lehoczky Zsuzsa és Oszvald Marika a két kiszemelt jelölt... Oszvald nem is olyan régen Valencienne-t énekelt a korábbi, Szinetár- féle rendezésben. Lehoczky elmúlt hetven, nemrég életmű-díjat vett át. Lehetséges volna, hogy K.M.G. direkt az ő kedvéért írattatta át a szövegkönyvet, új szereplőt is bevonva a cselekménybe?
A zenét csakis más Lehár-művekből "gyúrják" össze,ha a "mama" énekelni fog egyáltalán...
Operett, mint színpadi műfaj • 14132007-10-28 23:02:32
Valóban, Olga volt legutoljára, és valóban már akkor kezdték kiforgatni a darabot...lehetséges, egy következő rendezésben már előkerül a papa is, meg felbukkan Daniló rokonsága is... Lehár, a szövegírók és a fordító Mérei, meg forognak sírjukban!
Operett, mint színpadi műfaj • 14162007-10-28 23:10:43
Bizony, a Marcsát a Mágnás Miskában még mindig a repertoárján tartja, míg ugyanabban a darabban Zsorzsi nagymamát Lehoczky Zsuzsa játssza.
Operett, mint színpadi műfaj • 14242007-11-06 14:11:51
Kedves tommystar!

Köszönöm kiegészítéseidet!

Üdv.
Operett, mint színpadi műfaj • 14282007-11-12 12:50:37
Ez nagyon értékes információ!!! Köszönöm. Geszty Szilviának voltak gyönyörű korszakai... És nagyszerű hangja mindig elvarázsolt!
Operett, mint színpadi műfaj • 14292007-11-12 13:03:21
Kálmán Imre születésének 125. évfordulójára a Budapesti Operettszínház nemzetközi karmesterversenyt hirdetett – volt itt már erről szó; a 11 ország több mint 60 jelentkezőjéből kiválasztott 27 karmester közül az osztrák, orosz és magyar szakemberekből álló zsűri Rácz Mártonnak ítélte az első díjat.

A tegnapi Magyar Nemzetben Fáy Zoltán tollából egy hosszú cikk jelent meg a friss nyertes karmesterről.

Rácz Márton, a vele készült interjúban egyebek között a vissza nem térő pillanat lehetőségéről, a komoly zenéről, az operett értékeiről és a közönség igényeiről beszélt.

Megtudhatjuk a cikkből, hogy a fiatal muzsikus gyermekkorában előbb zongorázni, majd klarinétozni tanult, idővel, zeneakadémiai tanulmányai során zeneelmélettel is foglalkozott, sőt a zeneszerzéssel is kacérkodott, s csak később tudatosodott benne, hogy neki a karmesterképzőben van a helye, ott folytassa tovább (Lukács Ervin osztályába került). Előtte azonban Kocsár Miklós osztályába járt, Bozay Attila és Petrovics Emil is tanárai voltak, de tanította őt Orbán György, Csemiczky Miklós, Balassa Sándor, Szokolay Sándor, Sári József is…
Érdekesen szól a konzervatóriumban töltött időszakáról is… Karmester példaképe Lukács Ervin.
Szeretettel emlékezik vissza Eötvös Péter karmesterkurzusára a Bartók szemináriumon. Miután a ZAK-on elvégezte a karmesterképzőt, kezdetben kortárs zenei bemutatókon vezényel, de széles a repertoárja, a sokszínűségre törekszik. 1994-ben egy zenekart alapított a barátaival, és preklasszikusokat, meg Bachot, Pergolesit játszottak, szerették a XX. századi zenét: Sztravinszkij-bemutatókat tartottak. 2005-ben felkérték a fertődi Eszterházy-kastély koncertsorozatának művészeti vezetésére.
Hosszasan fejtegeti az interpretációnak az eredeti hangzás rekonstruálásában játszott szerepét, az „eladhatóság” érdekében teendő engedményekről is kifejti álláspontját.

Rácz Márton említi Kesselyák Gergely „barátságát”, akivel annak idején tábort szerveztek Kárpátalján, ahol Mozart, Beethoven, Schubert egyházzenei műveit tanították be és adták elő. Kesselyák hívta aztán Miskolcra a színházhoz vezető korrepetitornak, ami igen hasznos munkakapcsolatot hozott létre számára a színházi szakmával, és alapvetően befolyásolta a színházi munka iránti érdeklődését. Az első produkciók, melyekben részt vett: Don Carlos, Bánk bán, Bohémélet, Figaro házassága, Rigoletto. Eddigi pályáján 26 opera mellett 13 operettet (köztük a Denevért, A mosoly országát, a Leányvásárt, de musicaleket is: West Side Story, My Fair Lady és a Hegedűs a háztetőn) vezényelt. A színházzal közös céljuk volt: minden műfajból a legnemesebb műveket bemutatni. Alapvetően a művek betanításáért, a színpadra állításáért volt felelős. Karmesteri szempontból igyekezett mindig a legértékesebb, legkifinomultabb megoldások irányába elmenni. „mert ezekre a művekre nem lehet azt mondani, hogy könnyű feladat ízlésesen előadni őket.”

A karmesterségről hitvallása: „Minden karmester a saját zenei elgondolásait próbálja megvalósítani, de hatvan-nyolcvan szuverén művésszel kell együtt dolgoznia. Ez társasjáték, amelyben egy irányba kell vezetni, és össze kell tartani sok egyéni művészi kifejezést és akaratot. A végső cél, hogy olyasmi szülessen, ami közönség nélkül semmit sem ér. Ezért minden pillanatban figyelnünk kell az elvárásokra, azokra reagálnunk a művészetünk eszközeivel. Ez a lényeget természetesen nem érinti, csak a megjelenési formát. A zene olyan, mint az ima: ha hittel és jól csináljuk, akkor szent, ha csak magamutogatunk, bohóckodunk, akkor a legnagyobb vétek.”
Operett, mint színpadi műfaj • 14302007-11-12 13:03:55
A műfajoknak (komolyzene- könnyűzene, szimfonikus zene, színpadi zene stb…) egymással való szembeállítását az „intellektualitás”, a sikeresség, a „divatosság” szemszögéből vizsgálja. Rácz Mártonnak erről is megvan a saját filozófiája: cáfolja a Magyarországon hagyományosan élő előítéleteket.

„….A Budapesti Operettszínházban épp most folyik sikeres kísérlet arra, hogy a szórakoztató színházból népszínházat hozzanak létre, erős színpaddal, elgondolkodtató dramaturgiával. Ez egyébként ma világtendencia. Szolnokon – ahol zenei vezetőként dolgozom – is ilyen irányba mozdulna el a színház, bár a vidéki színház repertoáréhsége miatt más lehetőségekkel. Célunk: nevettessük kedélyesen azt, aki e célból jön a színházba, de adjunk neki zeneileg, dramaturgiailag, színpadilag mást is, többet! Törekvésünk, hogy a szórakoztató színházat megtöltsük igazi tartalommal. Persze a tű fokán való egyensúlyozás nagyon nehéz. A közönséget be kell csábítani a színházba, de úgy, hogy vissza is jöjjön. Ráadásul mindezt pénzhiány mellett. A verseny nagyon éles, hiszen a néző otthon DVD-n bármit megnézhet világszínvonalon, surround hanggal. A jegyeinket pedig csupán negyed áron tudjuk értékesíteni – és Magyarországon még így is drága ’fogyasztási cikk’ a művészet. És ez az ár nem termeli ki az intézmények beruházásait, karbantartásait…”

Rácz Márton az „operett”-ről, mint színpadi műfajról és Kálmán Imréről is kifejti véleményét:

„Az operett rendkívül fontos színpadi műfaj. Magyarországon különösen. Amikor kialakult, a Singspielt, a zenés népszínművet, a daljátékot váltotta fel. Mozart Varázsfuvoláját senki nem becsmérli, míg az operetteket sokan gátlás nélkül. Pedig a Varázsfuvola Singspiel, mint Lehár és Kálmán művei száz évvel később. Az operett fénykorában egyébként évente harminc-negyven bemutató volt, és ebből a hatalmas termésből összesen legfeljebb talán negyvenet ismerünk és adunk elő. Nagyon beszédes, hogy a Zeneakadémián Hans Koesslernél végzett Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, ugyanakkor Szirmai Albert és Kálmán Imre. Évfolyamtársak voltak, és diplomakoncertjük korabeli kritikusa közepes tehetségnek tartotta őket: szavai szerint felkészültségük vitathatatlan, de fantáziájuk, ötletük, stílusuk nem nagyon van, pár év múlva nem nagyon fogunk emlékezni e nevekre. Hál’ Istennek, nem így lett….Mindenesetre Kálmán Imre technikai megoldásai nem nevezhetők egyszerűnek. Dallamai, zenei pillanatai, hangszerelései briliánsak. Lehet rosszul előadni a darabjait. De ha a mű értékes, minden a vele való foglalkozáson múlik, azon, hogy mennyire ásunk a zenei igazságok mélyére. A nagy operetteket színpadilag és zeneileg úgy kell létrehozni, annyi munkát rááldozni, hogy operai minőségben álljanak elő! És ne felejtsük el, hogy az operett igen komoly előadói feladat, mert egyszerre kell hozzá énekesi és színészi kvalitás. Az operettet az egész világon szeretik, Japántól Amerikáig. Vigyük, mutassuk meg, mert igény van rá, és ez igazi hungaricum! A titka szerintem ’csak’ annyi, hogy a legjobb minőségben kell kivitelezni. „

A mai ajánlatból:

19:00 : Szolnok Megyeháza Díszterme
Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vez.: Rácz Márton

DVORAK: d-moll Szerenád, Op.44
MOZART: B-dúr Szerenád „Grand Partita” KV 361 (370a)
Operett, mint színpadi műfaj • 14332007-11-14 23:00:04
Sajnos, a ZDF-et nem tudom fogni! Pedig, igazán csábító nevek ezek...
Operett, mint színpadi műfaj • 14352007-11-16 15:56:54
Műholdas vevőm nincs, szerintem, már nem is lesz. Így marad a kábel, meg a DVD, meg a Mezzo.
Ajánlataid tényleg nagyszerűek, de ezzel úgy vagyok, idővel kijönnek lemezen is, akkor majd megveszem, és megnézem. Kivárom.

És közeleg A víg özvegy új produkciójának bemutatója az Operettszínházban, erre készülök mégis; nem hagy nyugton a kíváncsiság Hanna mamája miatt! Erről véleményt kell formálnom.
Operett, mint színpadi műfaj • 14362007-11-16 16:00:44
Úgy látszik, a Bartók Rádió folytatja a Sullivan-operettek ismét műsorra tűzését. Volt ugye, az „Összkiadás” (EMI lemezekről). A rádió úgy másfél éve, több héten át sugározta Sullivan alkotásait. Pár hónapja újra kezdte, az Esküdtszéki tárgyalás volt az első operett abból a tucatból, amit most – holnap este – követ a Ruddigore. Így fogják a szerkesztők "csepegtetni", míg az összes el nem fogy?

Szombat
21.28 Sullivan: Ruddigore
– operett
Szövegét Willliam Schwenck Gilbert írta. Vez. Malcolm Sargent. Km. Glyndenbourne-i Fesztivál Kórus (karigazgató: Peter Gellhorn) és a Pro Arte Zenekar
Sir Ruthven Murgatroyd –
George Baker, Richard Dauntless – Richard Lewis, Sir Despart Murgatroyd – Owen Brannigan, Old Adam Goodheart – Harold Blackburn, Sir Roderic Murgatroyd – Joseph Rouleau

Akkoriban, kazettára felvettem a teljes sorozatot, de később CD-n hozzájutottam, egy dobozban mind a 17 lemezhez.
Azért örülök, és hálás vagyok a Bartók Rádió szerkesztőinek, hogy legalább ők még gondolnak az operett iránt "fogékony" hallgatóira, s olykor-olykor közvetítenek valami klasszikus operettet a magyar rádióban.
Operett, mint színpadi műfaj • 14512007-11-20 16:02:13
Ez az operett is az ő "produktuma":

LEHÁR Ferenc: Das Land des Lächelns (A mosoly országa)
[DVD0221]

René Kollo • Birgit Pitsch-Sarata • Dagmar Koller
Heinz Zednik • Fred Liewehr
Radio-Sinfonieorchester Stuttgart
Wolfgang Ebert

Directed by Arthur Maria Rabenalt

DVD-VIDEO NTSC 073 405-6 |G|H|
STEREO: PCM / SURROUND: DTS 5.1
Subtitles: German/English/French/Spanish
A production of UNITEL, Munich

Deutsche Grammophon
Operett, mint színpadi műfaj • 14532007-11-21 16:54:39
Az olasz tenorra kíváncsi volnék...
Operett, mint színpadi műfaj • 14572007-11-26 15:53:58
Szombaton este sugározta az M1 televízió a Budapesti Operettszínházból, felvételről,Kálmán Imre születésének nagyszabású operett-gálát, amelyen hazai és külföldi művészek működtek közre.

A kétszer ötven perces összeállításban minden benne volt, amiért annyira szeretjük Kálmán Imrét!
És láthattuk a komponista lányát,Kálmán Yvonne-t is páholyában, akit Kerényi Miklós Gábor rendező nagy respektussal bekonferált a műsor elején, kérve a műszakot, hogy reflektoruk fénycsóváját ugyan már irányítsák a kedves illusztris vendégre; Yvonne persze boldogan és megtiszteltetve állt fel helyéről, és mosolyogva fogadta a közönség feléje irányuló köszöntő vastapsát. K.G.M.-nek ennyi jelenése volt, és máris kezdődött a nemzetközi operett-gála, amit most nem részletezek. Talán megteszik mások helyettem, akik személyesen is jelen lehettek az előadáson.
Operett, mint színpadi műfaj • 14582007-11-26 15:55:18
Kimaradt: "Kálmán Imre születésének 125 . évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású operett-gálát..."
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Budapest Jazz Club

Mrs. Columbo
18:00 : Fertőd
Haydn terem

A Budapesti Vonósok tagjaiból alakult vonósnégyes , Sümegi Eszter (ének), Dallos Erika (csembaló)
GLUCK, HAYDN művei
A mai nap
elhunyt:
1970 • Széll György, karmester (sz. 1897)