vissza a cimoldalra
2014-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50695)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2687)
Kedvenc előadók (2691)
Momus társalgó (5379)
Milyen zenét hallgatsz most? (23855)
Társművészetek (951)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10495)
A csapos közbeszól (91)

MET-es operaelőadások moziban (526)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5184)
Thomas Hampson (224)
Lisztről emelkedetten (422)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (653)
Alexandru Agache, a bariton (23)
Mozartról magasabban (684)
Momus-játék (4681)
Kelemen Zoltán, operaénekes (48)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3117)
Élő közvetítések (4141)
Edita Gruberova (2619)
Richard Strauss (704)
Régizene (3157)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (1755)
Plácido Domingo (330)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (16168 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 8612006-10-11 10:07:03
Tegnap láttam a VI. ker. Jókai utcai lemezboltban a film magyarra szinronizált változatát DVD-n, egy hazai kiadó forgalmazásában 1139 Ft-ért.
Operett, mint színpadi műfaj • 8632006-10-15 18:07:08
Nem láttam. Elfelejtkeztem róla. Milyen volt?
Operett, mint színpadi műfaj • 8652006-10-17 08:54:36
Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb.
Ezeket én sem ismerem. De ha Neked a dallamok ismerősek, akkor lehet, hogy már én is hallottam ezeket, csak a szerzőket nem tudtam hozzájuk kapcsolni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8662006-10-17 08:54:55
Érdemes ma éjjel bekapcsolni a rádiót, hiszen a Kossuth adó 23.00 órakor kezdődő operák, daljátékok, operettek c. összeállításában részleteket hallhatunk többek között Lehár Tavaszából (Andor Éva és Korondy György duettje), Suppé Pajkos diákokjából (Szirmay Márta és Palcsó Sándor előadásában a nevezetes „angol-kettős” hangzik el; ezt a betétszámot eleve angol nyelvre írták a szerzők, jópofa jelenet) és Szirmay Mágnás Miskájából (ebben is Andor Évát és Korondy Györgyöt hallhatjuk énekelni)
Operett, mint színpadi műfaj • 8682006-10-17 12:32:15
Most akkor szerinted sokat vesztettem azzal, hogy nem láttam a közvetítést? Vagy mégsem?
Operett, mint színpadi műfaj • 8702006-10-17 13:26:55
Á, hagyjuk, annyit nem ér meg az egész, postaköltség,egyebek... De azért köszönöm! Egyébként is ma már inkább csak teljes műveket részesítem előnyben, a gálákért nem vagyok annyira oda. A száz francia operettrészletet tartalmazó CD-kollekció kivételnek számított e tekintetben...
Operett, mint színpadi műfaj • 8712006-10-21 16:32:44
A kuplékirály mérnök
Operett, mint színpadi műfaj • 8732006-10-25 08:56:12
Kíváncsian várom az eredményét.
Operett, mint színpadi műfaj • 8742006-10-25 13:50:07
A Budapesti Operettszínház társulata 2006. október 24. és 30. között négy alkalommal vendégszerepel Johann Strauss: Die Fledermaus című operettjével német nyelven Németország egyik legismertebb és legszínvonalasabb kulturális központjában a Baden-Baden-i Festspielhausban. A szólisták: Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Bucsi Annamária, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András, Konkoly Balázs, Dézsy Szabó Gábor és Langer Soma, közreműködik: a színház balettkara, énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László. Rendező: Kerényi Miklós Gábor.
Operett, mint színpadi műfaj • 8752006-10-25 14:23:25
A Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napján, tegnap, 14.30 órakor a Raktárszínházban zenés-táncos tudományos konferenciát szervezett Csárdáskirálynő címmel. Házigazda: Kállai István volt, előadónak Batta Andrást, Gajdó Tamást, Gerő Andrást, Mohácsi Jánost kérték fel a szervezők.
Nem tudom kik léptek fel a rendezvényen,nem voltam ott, sajnos. Annyi biztos, hogy még aznap a társulat vezető művészei Baden-badenbe utaztak a Denevér-előadásokra.
Operett, mint színpadi műfaj • 8792006-10-27 09:02:03
Azt olvastam erről az október 24-i „konferenciáról”, hogy az egyik apropója (a másik a „magyar operett napja”) a Habsburg Intézet által kiadott Csárdáskirálynő című könyv bemutatója volt; zenés-táncos-tudományos műsorról gondoskodott a két szervező (az Operettszínház és a Habsburg Intézet), s a nem mindennapi konferencia helyszínéül szolgáló Raktárszínház színpadára egy orfeumot varázsoltak a közönség elé annak füstös és buja hangulatával. A műsor házigazdája Kállai István író, dramaturg volt, aki a „Történetek Kálmán Imréről” címmel különös anekdotákat mesélt a mindig pesszimista operettszerzőről. Az ezután elhangzott értekezéseket és személyes élményeket a Csárdáskirálynőből előadott dalok színesítették, amelyeket a színház jelenlévő művészeinek tolmácsolásában hallhattak az érdeklődők. A kávészünetet követően, a második felvonásban Mohácsi János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója mesélt 12 évvel ezelőtti, nagy vihart kavaró, formabontó Csárdáskirálynő-rendezéséről s a darab szükséges újraértelmezéséről. A Csárdáskirálynő monarchikum, amely 1916 óta Magyarországon mindig tud élő lenni, s a szórakoztatás mellett újat mondani és adni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8812006-10-27 09:19:13
Egyetértünk!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 8822006-10-28 22:17:02
Most éppen Gregor Józsefre emlékezem s veszek tőle búcsút, operettfelvételeit hallgatva:

Offenbach: A férj kopogtat - Négyes és kuplé (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Rozsos István, Gregor József)

Sullivan-William Gilbert-Fischer Sándor: a) A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja - A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József, km.: a MR Énekkara)
b.) Rendőrök és a lányok jelenete (Kalmár Magda, Gregor József, km.: Németh Sándor és a MR Énekkara)
Operett, mint színpadi műfaj • 8832006-10-30 11:52:50
Közeleg a Három a kislány premierje: november 10-én, igaz, nem Pesten, hanem a veszprémi Petőfi Színházban mutatják be ezt a kedves művet, mely mindig igazi közönségsiker! A korabeli bécsi életről idilli képet rajzoló daljátékot Berté Henrik alkotta meg Schubert máig népszerű szerzeményeiből, úgy az 1910-es évek közepén. A bájos darabot szerintem mindenki ismeri: Tschöll-papa és három eladósorban lévő kisleánya kezéért folyik a versengés, középpontban Médi és maga Schubert hol szomorkás, hol vidám, édes-bús, megható romantikus története áll, zenéje remek hangszerelésben szól; nem hiányozhatnak az operettmesék jól ismert karakterei: a szerelmes ifjú lányok, az aggodalmas szülők, a délceg –vagy épp félszeg – udvarlók. Egy kis detektív-szál pedig még izgalmasabbá teszi a cselekményt. A Három a kislány igazi klasszikus operettcsemege, könnyű kikapcsolódás és észrevétlen időutazás egy eltűnt Csipkerózsika-világba. Nem tartom számon, hányszor láttam a daljátékot, mennyíszer hallgattam rádión keresztül a jól ismert melódiákat, mégis megunhatatlan. Remélem, valamelyik előadásra sikerül ellátogatnom!
Operett, mint színpadi műfaj • 8842006-10-30 13:51:04
Nem szorosan ide tartozó téma, de azért tanulságos (a netem olvastam):

"Ez hangzott el nem is oly régen a Magyar Rádióban: "Lehár Ferenc, a magyar származású zeneszerző..."
Kedvem támadt belekiabálni a hangszóróba: "Lehár Ferenc - magyar zeneszerző!" De nem vetemedtem rá, amúgy is hiábavaló lett volna.
Igyekszem tisztázni valamit.
Tony Curtis, a világhírű amerikai filmszínész - magyar származású! Szülei ugyanis magyarok, itt jöttek világra, ebben a kis hazában. Majd valamikor, a XX. század húszas éveinek elején kivándoroltak az új hazába, fiuk már ott született 1925-ben... Mégis mennyire jellemző Tony Curtisre: amikor Budapestre jön, mindig kijelenti, hogy magyar.
Említhetném New York mostani polgármesterét, akinek Pataky a vezetékneve, jó név! Ő is már odakint látta meg a napvilágot, magyar származású.
Lehár Ferenc viszont Magyarországon, és akárcsak Jókai Mór, Komáromban született. Holtáig fennhangon magyarnak vallotta magát, szóban és írásban - nem magyar származásúnak, hanem egyszerűen és röviden: magyarnak. Öreg fejjel is gyönyörűen, jó ízekkel, akcentus nélkül ejtette a magyar szót; tanúsíthatom, mert kamasz autogramgyűjtő koromban nem csak leírta nekem a nevét, kedvesen el is beszélgetett velem.
Még a Monarchia aranyidejében kezdte nagy sikerű pályafutását, Bécs, a császárváros zenei centrum jellege és a szerzői jogvédelem éppen úgy odakötötte, mint a Siófokon született, tizenkét évvel fiatalabb pályatársát, Kálmán Imrét.
De egyikük sem szűnt meg magyar zeneszerző lenni.
A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa komponistájának Bad Ischl-i házán ez a fölirat: "Lehár-villa". Bent, az épületben, az emeletre vezető lépcső oldalfalán a magyar történelmi festészet neves alkotásainak reprodukciói sorakoznak, Vajk megkeresztelésétől Zrínyi Miklós kirohanásáig.
Lehár Ferenc a második világháború legsúlyosabb időszakában látványosan tett hitet magyarsága mellett; 1942-ben hosszú hónapokat töltött Budapesten, megkomponálta A garabonciás című daljátékát, amely 1848-at, a szabadságharcot idézi föl, Operaházunk 1943 februárjában mutatta be. Aki látta-hallotta: érezhette, miről szól a mű az adott történelmi pillanatban.
Amikor véget ért a második világháború, elsőként Lehár Ferenc jelent meg bécsi külképviseletünkön, hogy magyar útlevelét meghosszabbíttassa. Soha nem írta németesen a keresztnevét, s nem engedte, hogy vezetéknevének "á" bejűjéről lekoptassák az ékezetet. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én, száz esztendővel a szabadságharc után.
Különös és érthetetlen idehaza ez a "származású" megszorítás, miközben az osztrákok annyira a magukénak vallják, hogy alig akad náluk olyan város, ahol ne volna Lehárgasse. De szülőhazájában mintha még mindig nem vennék tudomásul, hogy ez a világhírű zeneszerző egész életében magyarnak vallotta magát. Az, hogy valaki magyar, nem a négy nagyszülejének szülőhelyén, nemzetiségén vagy nyelvén dől el. Illyés Gyulát hadd idézzem: "Egy-egy népet a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít... Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog."
Eszembe jut dr. Habsburg Ottó - aki olyan bájos hangsúllyal, enyhén ropogtatva bizonyos mássalhangzót, gyakran kezdi szavait így: "Mi, magyarok...", ő mondta 1997. augusztus 29-én valamelyik tévéadásban: "Kérem szépen, vér szerinti magyar kevés van, de tényleges magyar - sok..."
Lehár Ferenc tényleges magyar. Akárcsak én, te, ő, mi, ti, ők - sokan...

Dalos László"
Operett, mint színpadi műfaj • 8872006-10-30 20:04:15
Nagyon szép darab, csupa behízelgő dallam, szerintem pontosan Neked való; akinek a Babavásár annyira tetszik, annak a Három a kislány a desszert!
Operett, mint színpadi műfaj • 8892006-11-15 10:29:13
Kedves -zéta-!
Nagyon örvendek az operett-lemezkritikádnak! Eddig csak részleteket ismertem belőle. Már készülök a lemezt beszerezni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8902006-11-26 13:58:06
Itt van a veszprémi kritika a bemutató előadásról.
Operett, mint színpadi műfaj • 8922006-11-26 16:03:59
Pár éve ment az Erkel Színházban, Körmendy Jánios volt Nowotny, a titkos rendőr; amikor négykézláb szaglászott a színpad zugaiban, meg a szóvicceit traktálta a nagyérdeműt, azt hittem, ezen már nem lehet túltenni; úgylátszik, Veszprémben,(s)nem ismerik a lehetetlent... Az élvezetes recenziót olvasása megerősített abbéli szándékomban, hogy meg kell néznem ezt a Három a kislányt, ha törik - ha szakad...
Operett, mint színpadi műfaj • 8932006-11-26 16:05:04
Elnézést a stilisztikai hibákért, de nagy rohanásban vagyok.
Operett, mint színpadi műfaj • 8942006-11-27 09:23:42
Tegnap este piros betűs ünnep volt azoknak is, akik nem az Operában a Titust, hanem az Erkel Színházban a Traviatát választották. Amiért érdemes volt elmenni oda, nem más mint Sümegi Eszter, aki mint debütáns Violetta varázsolta ünnepivé a produkciót s nekünk az estét. Csodás hangján mintha Orosz Júlia vagy Déry Gabriella köszönt volna vissza a múltból... Köszönjük Neked, Sümegi Eszter!!!

Kiss B. Atillát is köszönet illeti, ki szintén most állt be az előadásba. A vokális teljesítménye ugyan hagy kivetni valót magából, de így is egy összeillő pár a színpadon Sümegi és Kiss B., Violetta és és Alfréd megszemélyesítőjeként. Végre, a tenor szerepkörben ismét hallhattunk egy drámai szinezetű hangot, annyi alapvetően lírai (Leblanc,Berkes, Gulyás, Kelen, Kovácsházi, Fekete A.) tenor után!
Csak azt tudom sajnálni, hogy nincs egy olyan tenoristánk, mint volt egykor Ilosfalvy vagy Udvardy, akiknek elbűvölő hangjuk remek kiállással párosult a darabban, minden szopránok vágyott "netovábbjaként"; tegnap este bemutatkozott szoprán - tenor-kettős ezt az illúziót hívta elő a múltból.
Operett, mint színpadi műfaj • 8952006-11-27 09:24:14
Bocs ezt nem ide akartam tenni. Mindjárt átteszem a helyére.
Operett, mint színpadi műfaj • 8972006-11-27 12:12:10
"Az alkotókkal és a fellépő művészekkel még tárgyalásokat folytat a szabadtéri vezérkara, ezért egyelőre nem árultak el részleteket. Információink szerint az új produkciót, a Marica grófnőt Eszenyi Enikő rendezné" (Obszerver Budapest, 2006. november 3.
"A népszerű operett fiatalos megközelítésben, egyedi rendezői koncepcióban kerül bemutatásra a Dóm tér színpadán." (Színház)
Operett, mint színpadi műfaj • 8992006-11-27 12:43:09
Szerintem előre még ne keseredjünk el, várjuk ki a végét!
Operett, mint színpadi műfaj • 9012006-11-29 10:07:49
MTV1, ma este:

20.05: Egy páratlan páros

Részletek a Belvárosi Színház estjébôl (52’)

Egy páratlan páros a cím, mert Kállay Bori és Fonyó Barbara, anya-lánya, operett és opera vetélkedik ebben a műsorban. Persze párosan is énekelnek, páratlanul szép melódiákat. Egyebek mellett páratlanok azért is, mert hárman vannak: a műsort a férj, Vitray Tamás vezeti.
Operett, mint színpadi műfaj • 9042006-11-30 10:54:31
Jé, most látom, hogy írtál ide! Amint a másik portálon lejegyeztem, sajnos végül nem sikerült megnéznem, pedig nagyon készültem rá. Talán majd megismétlik egyszer.
Operett, mint színpadi műfaj • 9062006-12-01 10:53:10
Az elmúlt évben hallottam őt élőben, mikrofon nélkül énekelni. Akkor nem voltam tőle elragadtatva. Igaz, nem operettet énekelt. A Váci Székesegyházban egy jótékonysági koncerten Pándi Piroska és Berkes János társaságában egyházi darabokat(Ave Maria) adott elő; tőle műfajidegen számokban és az adott akusztikájú térségben nem tudott a hangja kellően érvényesülni. Mert különben szépen szólt így is.
Operett, mint színpadi műfaj • 9172006-12-02 08:20:39
Én az Erkel Színházban láttam Adélját,az időtájt,másokkal egybehangzóan: bűn rossz volt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9192006-12-09 23:56:00
Sándor Judittal kevés operettfelvételt készített a rádió. Szívesen kirándult ebbe a műfajba, és életrajzi könyvében szívesen idézte fel egy-egy ilyen "hangzó" szerepét.
Holnap 19.40-kor egy kis csokrot nyújt át nekünk a Kossuth Rádióban a zenei szerkesztő, Schubert Ferenc, hiszen ezúttal Sándor Judit fog az éter hullámhosszán részleteket énekelni operettekből, daljátékokból:

Lehár Ferenc–Gábor Andor: Luxemburg grófja – a) Angela belépôje, b) Szerelmi kettôs (km. Udvardy Tibor), 2. Kacsoh Pongrác–Pásztor Árpád–Sassy Csaba: Rákóczi – Magda dala, 3. Dávid Gyula–Benedek András: Egy éj az Aranybogárban – Mária és Miki kettôse (km. Palócz László), 4. Kerekes János–Romhányi József: Dalol az ifjúság – Nem vallomás (km. Bende Zsolt)
Operett, mint színpadi műfaj • 9202006-12-17 18:13:39
Operett Gála lesz a Budapesti Operettszínházban.
December 18-án 17 órakor, 20-án és 21-én 19 órakor a Nagyszínpadon kerül sor az eseményre. A 21-i előadás zártkörű lesz.

Régen voltam már ilyesmin, lehet, hogy holnap elnézek oda…

Közreműködik:

Kalocsai Zsuzsa
Fischl Mónika
Oszvald Marika
Szendy Szilvi
Bódi Barbara
Vadász Dániel
Vadász Zsolt
Peller Károly

A Színház Balettkara
A Színház Zenekara

Vezényel: Makláry László
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Operett, mint színpadi műfaj • 9222006-12-17 18:28:05
Sajnos, a programról nincs információm. A Pesti Műsorban nem olvastam róla, de a Színház honlapján sem találtam a közreműködőkön kívül semmi más adatot. Ezek szerint meglepetés lesz minden.
Operett, mint színpadi műfaj • 9232006-12-19 00:18:43
Budapesti Operettszínház: Operett-Gála- 2006. december 18.

Nyugodtan mondhatom, régen voltam tanúja ilyen tomboló sikernek, mint amely követte a több mint három órás operett-gálát. S méltán, a fellépett művészek – a Színház színe-java - szívüket-lelküket beleadták produkciójukba. A viszonylag korai, 17 órai kezdés ellenére dugig megtelt nézőtér. Szinte nem volt olyan szám, mely után ne tört volna ki a tapsvihar. A nézőtéren helyet foglalókat - velem együtt - igazán nem volt nehéz tűzbe hozni, hiszen a közreműködő gárda (énekesek, balett, zenekar) profi módon tette a dolgát, s a gazdagon áradó melódiák, dallamok szüntelen követték egymást; értékeltük a tehetséget, a minőséget, a látványt s mindenekelőtt Huszka, Kálmán, Lehár, Offenbach és J. Strauss pompás zenéit.
A színpad operett-gálához illően volt bedíszletezve, igen hangulatosan; egyformán betöltötte egy bécsi palotabelső, egy párizsi orfeum, egy pesti Duna-part színhelyét, ugyanúgy megteremtette egy keleti miliő vagy éppen magyar - erdélyi - motívumok illúzióját. A színpad baloldalán egy hatalmas pezsgőspalack uralta a terepet, benne színes égőkkel, mely akár karácsonyfát is sejtethet, középen emeletes díszletelem, kétoldalt közlekedő lépcsősorral. A zenekar és a nézőtér között is ki van alakítva egy „sétáló”, így a színpadról kis lépcsőkön a zeneárok elé jöhetnek a művészek, énekelve ellibbenhetnek a közönség első sorában ülők előtt, s a másik oldalon – a körsétát dalolva befejezve - visszaérnek a színpadra. Ez egy hatásos megoldás, s ezáltal még közelebbről láthatjuk kedvenceinket… A primadonnák, szubrettek, bonvivánok, táncos-komikus minden dalához más és más gyönyörű jelmez, ruhaviselet, a darab témájához illő kiegészítő tartozék tartozott, hasonlóan a tánckar tagjai is szebbnél szebb öltözékben pompáztak. A fényhatások, a megvilágítás rafinált színorgiát teremtett, megkönnyítve az „operett-világ”-ba való belefeledkezésünket. Lelkesen fogadtuk a sorjázó operett-részleteket, értékeltük a tehetséget, a minőséget, a varázslatot, a nagyszerű áriákat, vidám kettősöket, a palotásokat, nagy együtteseket, s a finálét. Örvendetes, hogy nemcsak az idősebb korosztály tagjait, hanem nagyon sok fiatalt is láttam a nézőtéren, akiknek a lába vagy a keze -esetleg mindkettő egyszerre - verte a taktust a keringő-, az induló ritmusokra. S bizony, a sokadik kitapsolás után sem szűntek a brávók, a tetszésnyilvánító kurjantások.
Mielőtt rátérnék a műsorra, ismertetem a közreműködött énekesek névsorát: Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid és Langer Soma. A színház vezető énekművészei. Minden kacifántozás nélkül: egytől egyig remekeltek! Szinte lubickoltak szerepeikben! Némelyikük profi táncosokat megszégyenítő módon ropta az énekszáma alatt; olykor lepipálva még a körülöttük táncoló csinosabbnál csinosabb, szexisnél szexisebb, jó alakú nyúlánk táncoló hölgyeket és a belevaló izmos, jóképű sármos táncos urakat.
Ezek után nézzük konkrétan, miből is állt a műsor. Hatalmas összeállítás volt. 37 számot láttunk! Az első részben 19, szünet után 18 szám ment le egymásután. A program hat blokkba volt elrendezve: Bécsi pezsgőzés; Női- férfi párviadal; Párizsi élet; Keleti különlegességek; Budapesti vér; Magyaros ízek.

Az első blokkban Strauss-operettekből hallhattunk részleteket: a Denevér nyitányát a Pezsgő-dal követte az összes szereplő előadásában. Ezután Barinkay belépőjét a Cigánybáróból Vadász Zsolt adta elő. A Tavaszi hangok-keringőt Fischl Mónika énekelte, majd a Strauss blokkot a Bécsi vérből Pepi és Jozef duettje zárta, melyben Oszvald Marika, Peller Károly attraktív kettőse és a balettkar bűvölt el bennünket.
A következő részben felváltva Kálmán és Lehár darabokból kaptunk ízelítőt. A Csárdáskirálynő – „Táncolnék a boldogságtól…” (Fischl, Geszthy, Lukács Anita, Nyári, Vadász, Peller) után egy fergeteges kettőst következett a Cirkuszhercegnőből – „Ha engem szeretnél” (Szendy, Peller), majd a Giudittából az „Olyan forró ajkamról…” (Geszthy és a férfi balettkar). Ezután hangzott fel Nyári Zoltán elbűvölő tolmácsolásában az örökzöld sláger: „Ma önről álmodtam megint..” a Cirkuszhercegnőből, egy másik sláger a Paganiniből: „ Szép álom, szállja a szívemre” – Lukács Anita előadásában. A Luxemburg grófjából a vidám kettőst – „Gyerünk tubicám…” a tündéri Bódi Barbara és Szabó Dávid abszolválta, s a második blokk végén ismét a Csárdáskirálynő jött „A lányok, a lányok…” népszerű részletével, melyben Nyári, Vadász, Peller,Langer mókázott nekünk a balettkar kíséretében.
Jött a Párizsi élet: na, nem az Offenbach-operett – arra még februárig várnunk kell-, hanem Lehár, s A víg özvegyének részletei: Hanna belépőjét az elragadó Fischl Mónika szólaltatta meg Vadásztól, Pellertől, Langertől és a balettkartól karöltve. „Ajk az ajkon” (Minden vágyam…) Geszthy és Nyári, Daniló belépőjét a nagyon elegáns Vadász énekelte és a női balettkar működött közre. A Víg özvegy- blokkba csempészve kaptunk egy nagyszerű „apacs-kettőst” a Három gráciából, itt főleg a tánctudásból és akrobatikából jeleskedtek a kedvencek: Oszvald Marika, Langer Soma és Peller Károly. A szám után zúgott a bravó…Az elmaradhatatlan Vilja-dalt Fischl Mónikától hallottuk, a „Csak a nő, nő…” kezdetű férfi-számot természetesen a férfiak hozták, kisegítve a férfi balettkarral. Az első rész egy másik, hasonlóan „rázós” számmal fejeződött be: A víg özvegy Grizett-dala + Offenbach Orfeusz az alvilágból kánkánja tényleg hamisítatlan párizsi orfeum tanyát idézett meg: az elnyűhetetlen örökifjú szubrett, Oszvald Marika, akihez társult Szendy Szilvi is, akinek ének –és tánctudása semmivel nem maradt el idősebb pályatársától, kettősük és a balettkar megtette hatását, alig akartuk elengedni őket a függöny mögé…
A második rész Huszka és Kálmán műveinek részleteivel folytatódott. Előbb a Mária főhadnagyból a palotást táncolta a balettkar, ezután előbb a Marica grófnőből Marica belépőjét énekelte csodaszépen Fischl Mónika, közreműködött a férfi balettkar, ezután a Csárdáskirálynőből a „Te rongyos élet…”-et adta elő Szendy- Peller páros. A Cirkuszhercegnőből Mr. X belépőjét nagy örömünkre a végig egyenletesen, magas színvonalon éneklő Vadásztól kaptuk, majd a Bajadérból a Shimmyt az ugyancsak kitűnő Bódi-Szabó duó, akik ismét bemutatták, hogyan lehet perfekt technikával egyszerre énekelni és akrobatázni! A Keleti különlegességek blokkban Leháré volt a főszerep. A mosoly országa: Lisa belépőjét a régi nagyok nyomdokában Geszthy Veronika, „Vágyom egy nő után…” ismét Vadász Zsolt, „Szív-duett” – Fischl, Nyári, a Cárevicsből egy ritkán hallható duettet is élvezhettünk, melyet Szendy és Szabó adtak elő az elmaradhatatlan tánc-koreográfiájukkal. J. Strauss Dr. Bőregér (A denevér –átdolgozás) orosz-tánca (Oszvald, Peller, szólisták, balettkar) fejezte be a Keleti különlegességek blokkját. Az utolsó részben a magyaros és pesti ízek következtek: a Csárdáskirálynőből Szilvia belépőjét Lukács Anita és a balettkar adta elő. Lukácsot korábban nem ismertem, nagy felfedezés számomra ő (mennyi Lukács mozog a zenés színpadok világában!…), gyönyörű biztos magasságai vannak neki is, nagy nyeresége az Operettszínháznak! És egy meglepetés. A Marica grófnő híres tenor áriájában („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” ) „három tenor” operett álarcban – Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Peller Károly utánozzák a nagy elődöket! Azt hiszem, az egész est egyik csúcspontja volt ez a jelenet. Kálmán Tatárjárásából Bódi Barbara negédeskedett nekünk remekül mórikázva, amikor bemutatta dalában, miféle népségek kívánták meg, hogy ”Adj egy édes csókot…” Következett ismét Huszka Mária főhadnagyából egy jól ismert népszerű vidám kettős: „Délibábos Hortobágyon…”, melyben ismét Oszvald Marika hódított oldalán a férfi balettkarral. Lehár Cigányszerelméből megunhatatlan a „Messze a nagy erdő…”, Geszthy és a férfikar megmutatta, hogy tényleg az. S nem volt elég a jóból, következett a Maricából a „Szép város Kolozsvár” kezdetű duett Szendy és Peller parádés kettősében, a szem már nem győzte követni a figurákat…, s a másik gyöngyszem, ugyanebből az operettből: „Hej, cigány…” Nyári Zoltán e dallal megmutatta és igazolta, hogy nem véletlen az invitálása az Operába. Ennek a hangnak ott (is) a helye. Szívből énekelt! S de még hogyan?! És temperamentuma, énekművészete, habitusa mintha Simándyt idézné meg nekem. Tenorja magasan szárnyal, ércesen, fényesen, ahogy csak a legnagyobbak képesek erre.
S a finálé: a csúcs! Az összes közreműködő részvételével a Csárdáskirálynőből a „Jaj, mamám… húzd rá, kivilágos kivirradtig…” Erre már kevés a szókészletem. Vastaps, ováció, többszöri visszatapsolás.
A karmester, Makláry László és zenekara igen kitett magáért, a hangszerelés hűen követte a partitúrát; az igényessége, jó értelemben vett rutinja méltán tette őt és zenekarát a Gála egyik főszereplőjévé!
Operett, mint színpadi műfaj • 9242006-12-20 22:03:58
Újabb Lehár-kötet jelent meg a zenei könyvpiacon - számomra kötelező beszerzés...

Gál Róbert: Óh, lányka, óh, lánykám... - Lehár, az operett fejedelme

Lehár,az operett fejedelme alcímmel ez az első átfogó értékelés Lehár kapcsolatairól kötődéseiről. Ismerteti az összes operettje magyarországi bemutatójának történetét.

160 oldal 1.690Ft

Rózsavölgyi és Társa
Operett, mint színpadi műfaj • 9262006-12-21 09:00:34
A szerző gazdasági újságíró, de az elmúlt években már megjelentette Kálmán Imréről és Fényes Szabolcsról hasonló jellegű kötetét.
Operett, mint színpadi műfaj • 9282006-12-23 09:27:29
Meghozta a könyvet az elő-angyalka - Kertész Iván új könyvével(operakritikái) együtt. Azért megvárom vele a Szentestét, s csak utána kezdek bele.Visszatérek majd rá.
Operett, mint színpadi műfaj • 9452006-12-29 23:22:29
Ma este az Erkel Színházban jártam, és találkoztam a Denevérrel. Pontosabban annak karikatúrájával.Ennyi.
Operett, mint színpadi műfaj • 9462006-12-29 23:46:17
Marica grófnő: kérlek olvasd el, amit a Házy Erzsébet- topicban írtam a 410. és 369. sorszám alatt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9512006-12-30 00:05:12
Tudod, nem szeretnék erről többet szólni, mert senkit nem szeretnék megbántani. És valakinek ígéretet is tettem...
Vasárnap este viszont lesz meglepetés- vendég a báli képben, ami ma este nem volt. Semmiről nem akarlak lebeszélni.
Operett, mint színpadi műfaj • 9582006-12-30 08:28:11
Mind a film,mind az operettszínházi közvetítés felvétele megvan már DVD-n nekem.
És úgy van, ahogy mondod,a filmváltozatban magyarul énekelnek és beszélnek,kivéve: Anna Moffót (Vereczky Szilvia), René Kollót (Edwin herceg) és Dagmar Kollert (Stazi),akiktől az énekbetéteket is (magyar felirat), és a dialógust is (magyar szinkronhang) angolul halljuk.
Az 1971-es mozifilmet most kiadta a DG DVD-n, ezt nem ismerem, és kiadta a dotkom média is DVD-n, amit megvettem s amiről beszéltem.
Operett, mint színpadi műfaj • 9602006-12-30 08:49:15
S ha már szilveszter és Denevér, Bartók Rádió is tesz arról, hogy a hallgató belefeledkezzen a J. Strauss-muzsika szépségeibe.

Ma délelőtt 10.05: Hangfelvételek felsőfokon (Bartók rádió)

A denevér - Részletek Johann Strauss operettjéből

Közreműködik: Barbara Bonney, Edita Gruberová, Marjana Lipovsek, Elisabeth von Magnus, Werner Hollweg, Waldemar Kmentt, Josef Protschka, Christian Boesch, Anton Scharinger, André Heller, a Holland Opera Énekkara és az Amszterdami Concertgebouw Zenekara, vezényel: Nikolaus Harnoncourt
Szerkesztő: Varga F.István
Operett, mint színpadi műfaj • 9612006-12-30 08:52:36
Különben Vida Péter szenzációs alakítást nyújtott a börtönőr szerepében. Most először láttam s mondhatom: nagy tehetség!
Operett, mint színpadi műfaj • 9682006-12-31 08:00:23
Igen, de ezt csak a "poén" kedvéért tette - olyan "magyarosch" couleur local volt - a rendezés alapján egy szám erejéig.
Operett, mint színpadi műfaj • 9692007-01-02 00:12:37
Remélem,kedves Bemaria, már írod a beszámolód a pesti újévi interoperett-gáláról, melyet a Tv közvetített!...
Operett, mint színpadi műfaj • 9712007-01-02 16:04:20
Köszönöm és izgatottan várom, és várok...
Operett, mint színpadi műfaj • 9742007-01-03 15:01:07
Kedves Bemaria! Nagy köszönetem a tartalmas beszámolódért!
Operett, mint színpadi műfaj • 9792007-01-06 17:26:52
"Operettfarsang"

BM Duna-palota, 2007. február 22. 19:00

Közreműködnek: a Magyar Állami Operaház magánénekesei

Vezényel: Török Géza
Operett, mint színpadi műfaj • 9802007-01-06 17:28:05
... és km.: a DUNA Szimfonikus Zenekar
Operett, mint színpadi műfaj • 9832007-01-08 09:35:15
A Zrinyi utcai intézmény pénztárában árusítják a jegyeket, H-SZ-P napokon délután. Telefonon pontos felvilágosítást adnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 9852007-01-08 10:07:51
A különlegesség, a rendkívüliség, a "sztár"-nevek biztosan nagy érdeklődést váltanak ki; garantált "teltházak"-kal számolhatnak a szervezők, és nem járnak rosszul a fellépő művészek, a producerekről nem is beszélve!
Hogy magának a darabnak milyen fogadtatása, milyen sikere lesz, az a rendezés függvénye is, ami még a jövő - a nyár - titka!
Operett, mint színpadi műfaj • 9872007-01-08 13:34:54
Kiss B. Atillát sem láttam még operett-szerepben! Én inkább Kovácsházit jelöltem volna bonvivánnak Lukács Gy. partnereként, esetleg Nyári Z.-t. Nekik van már operett-rutinjuk, mindketten énekelték Taszilót, a prózamondással nem állnak hadilábon, énekhangjuk ideális, a szerep követelményei a kisujjukban van, és a szükséges sármmal is rendelkeznek. Mellettük nagyobb "biztonságban" érezhetné magát Lukács a számára is idegen terepen. Bár érte nem aggódom! Kiss B. is, mindazonáltal okozhat számunka kellemes meglepetést! Minden kezdet nehéz, egyszer nekik is ki lehet és ki is kell próbálniuk magukat az operettben, s ha sikerül a bemutatkozás, miért is ne, akkor nincs megállás... Jöhet a következő, hasonló jellegű feladat és megmérettetés!
Operett, mint színpadi műfaj • 9912007-01-08 15:44:33
Valóban énekelte, egy interjújában beszélt erről. Utána néztem. Szu-Csong igen jelentős, operai igényű, ugyanakkor kissé statikus szerep. Szu-Csong dalát ("Vágyom egy nő után...”) énekelte már Szegeden a Dóm-téren, amikor Caballé partnereként lépett ott fel. Tehát teljesen nem idegen neki ez a feladat. A fajsúlyos, főleg a zenei szövetre támaszkodó Lehár-darab főszerepe jelenthet egyfajta kapaszkodót; a Marica grófnő viszont hamisítatlan operett, annak minden követelményével és kellékével együtt, ami más megközelítést igényel a színpadon, mindenekelőtt a bonvivánoktól: énekben, prózában, táncban, temperamentumban, stílusban. Különben nem féltem Kiss B.-t, meg fog birkózni a feladattal, s Lukács Gyöngyi személyében, ahogy Sümegivel is, tényleg ideális párt alkotnak. Azt viszont továbbra is tartom, hogy Taszilo szerepére ideálisabb lett volna a nagyobb operett-múlttal rendelkező Kovácsházit vagy Rétit választani. De megértem azt a szempontot is, hogy Lukács személye mellé inkább Kiss B. dukál. Ott a Dóm-téren.
Operett, mint színpadi műfaj • 9942007-01-08 22:41:22
A közönség java része külföldiekből tevődik ki, a hazai publikum többsége Lukácsra és Kiss B.re együtt kíváncsi, picinyke réteg Eszenyire is vevő; legkevésbé Kálmán és Maricája itt a lényeg. Az érdeklődést az operettbe mint zenés színpadi műfajba beállók személye váltja ki, a nagy felhajtás körülöttük zajlik. Érthetően. Ahogy közeledik az esemény időpontja, úgy fog a sajtó, a média egyre több hírt,bennfentes kis színeseket kiszivárogtatni. A nagyközönség "felkészülten" fog tódulni a nyár egyik nagy szenzációjaként beharangozott szegedi operett-produkcióra. Elsősorban az operások égnek lázban, nem az operett-hívők. A PR-osoknak nem sok tennivalójuk lesz. A gépezet már tőlük függetlenül beindult.
Operett, mint színpadi műfaj • 9962007-01-08 22:59:41
Jó, legyen!
Operett, mint színpadi műfaj • 10022007-01-09 23:32:00
Ő csak követi nagy elődei nyomdokát, kik operás létükre az operettben is maradandót nyújtottak. Lásd: Anday, Réthy, Osváth, Orosz,Gyurkovics, Házy, Ágai, László, Kincses, Pitti...
Operett, mint színpadi műfaj • 10042007-01-12 10:07:02
Ez így van, és a rádiófelvételeken is inkább a lírai hangok dominálnak a primadonna szerepkörben; folytathatnám a sort Lehoczky Évával, Neményi Lilivel, Andor Évával, Pászthy Júliával, Kalmár Magdával, Ötvös Csillával, akik szintén rendszeresen "kirándultak" e műfajba, és sok értéket hoztak létre; a napokban hallgattam Szirmai Albert Alexandrájának raádiófelvételét, melyen Pászthy Júlia szép lírai hangja idézte fel a múlt ködésből e kissé háttérbe szorult Szirmai-operett szépségeit - partnere pedg a bonviván szerepkörben nem más volt, mint Kelen Péter, akit legalább olyan nehéz rávenni, hogy e "könnyebb" zenés műfajhoz adja nevét, mint anno Simándyt. De mily' szerencsénk, hogy mindketten vállalkoztak erre, és senki nem bánta meg!

Kapcsolódva szavaidhoz, az utolsó drámai szopránok egyike volt Ágai Karola is, akivel még készültek a rádióban operett-primadonna szerepek: Denevér, Cigánybáró, Orfeusz az alvilágban, Brabanti Genoveva, A férj kopogtat, Gasparone... Azóta senki.
Operett, mint színpadi műfaj • 10052007-01-12 10:39:24
Illetve most: Lukács Gyöngyi. Meglátjuk...
Operett, mint színpadi műfaj • 10072007-01-12 11:02:12
Végülis, így a precízebb, elismerem.
Operett, mint színpadi műfaj • 10082007-01-12 11:06:12
Ja, elfelejtettem, Rálik Szilviát se hagyjuk ki, ő már bizonyított Szegeden. Vagy Sudár Gyöngyvért, ki pedig Debrecenben.
Operett, mint színpadi műfaj • 10102007-01-14 20:56:50
Itt csak arról volt szó, hogy Lukács eddig még nem szerepelt operettben; a többi nevezett személy meg igen.
Operett, mint színpadi műfaj • 10112007-01-15 20:41:38
Operettfarsang tervezett közreműködői:

Sáfár Orsolya, Balatoni Éva, Bándi János, Kálmándi Mihály.

Részletes műsor még nincs.
Operett, mint színpadi műfaj • 10122007-02-04 11:21:16
Olvasom, hogy Lehár Nemzetközi Énekversenyt hirdettek meg
Komáromban.

Komárom város, a Komáromi Városi Művelődési Központ, Komárom város polgármesterének védnöksége alatt meghirdeti a 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt, amely 2007. április 23-26-án lesz Komáromban.

A versenybe a Szlovák Köztársaság és más országok állampolgárai jelentkezhetnek (nők 18-tól 30, férfiak 18-tól 35 éves korig) szoprán és tenor kategóriában.

A jelentkezési határidő: 2007. február. 20.

Tájékoztatás:
VMK Komárno, Hradná 1., 945 01 Komárno, Szlovákia
00421/35/ 7713 547 – Kiss Péntek József és Csengel Mónika
Operett, mint színpadi műfaj • 10152007-02-06 21:41:21
3SAT-ról én sem tudom, hogy sugározná,ám az ORF2 augusztusban leadja, amit viszont "fogni" nem tudok.

Der ORF-Festspielsommer
mit den Seefestspielen Mörbisch:
"Der Graf von Luxemburg"
Operette von Franz Lehar

ORF Übertragung
am 14. August 21:05 Uhr ORF 2

Elképzelhetőnek tartom, hogy az idő tájt a 3SAT is beáll a "sorba"...
Operett, mint színpadi műfaj • 10182007-02-06 21:57:03
Akkor tényleg vedd meg, nekem már meg van. Mintha erről már beszélgettünk volna...
Operett, mint színpadi műfaj • 10192007-02-06 21:59:27
Neked bejön au ORF 2?
Operett, mint színpadi műfaj • 10202007-02-06 21:59:54
És a 3SAT is?
Operett, mint színpadi műfaj • 10252007-02-09 10:32:17
Az operett csillagai Miskolcon és Kassán
Operett, mint színpadi műfaj • 10262007-02-09 10:35:01
Operett gálaest a Miskolci Nemzeti Színházban
2007-02-07

Látványos, igazi kikapcsolódást ígér a Miskolci Nemzeti Színház "Az operett csillagai" című gálaestje február 9-én este 7 órakor a Nagyszínházban, és február 10-én este 7 órakor a Kamaraszínházban.
Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeinek legszebb melódiái csendülnek fel a színház művészeinek és vendégművészeinek előadásában a teátrum tánckarának és zenekarának közreműködésével. A Monmartre-i ibolya, A mosoly országa, A víg özvegy, a Bajadér, a Cigánybáró, a Cigányszerelem, a Csárdáskirálynő, a Denevér, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő, az Ördöglovas, a Zsuzsi kisasszony betétdalaiból összeállított színes műsort Halasi Imre színházigazgató állítja színpadra. A nagyszabású kétrészes gála zenei vezetője és karmestere Váradi Katalin.

A nagyszínházi gála szereplői: Eperjesi Erika, Seres Ildikó, Rálik Szilvia, Teremi Trixi, Vermes Tímea, Bakai László, Bozsó József, Kincses Károly, Urbán Nagy Róbert, Vadász Zsolt

A kamaraszínházi gála szereplői: Eperjesi Erika, Seres Ildikó, Rálik Szilvia, Teremi Trixi, Bakai László, Bozsó József, Kincses Károly, Vadász Zsolt

A Miskolci Nemzeti Színház február 28-án "Az operett csillagai" című gálaesttel vendégszerepel a Kassai Állami Színházban.
MNL
Operett, mint színpadi műfaj • 10282007-02-09 11:33:29
Remélem, valaki csak elmegy és beszámol róla!
Operett, mint színpadi műfaj • 10312007-02-11 21:52:09
Sullivan and Gilbert operettek: holnap megkapom a még hiányzó utolsó három DVD-t (The Sorcerer; Princess Ida; Ruddigore),így a CD összkiadás után teljessé válik a Sullivan-képlemez sorozatom is.
Operett, mint színpadi műfaj • 10322007-02-11 22:22:38
Miskolci Nemzetközi Operafezstivál

2007.június 23. 16 óra Kamaraszínház

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
és a Színház és Filmművészeti Egyetem
hallgatóinak bábopera előadása

Gilbert-Sullivan: A Mikádó

Rendező:
Balázs Zoltán

Jegyár: 800 Ft
Operett, mint színpadi műfaj • 10352007-02-12 12:28:31
Meg tudlak érteni! Nagyszerű darab! Azért egyszer hallgasd meg a magyar változatát is: a Rádió Dalszínháza a hetvenes években készítette el a teljes stúdiófelvételét A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja címmel. Gregor József, Kalmár Magda, Németh Sándor és mások énekelnek benne.
Operett, mint színpadi műfaj • 10362007-02-12 12:31:49
A bábelőadásokért nem vagyok oda, de a Mikádóért és - nem elhanyagolható szempont: kedvedért is – kivételt teszek, s beillesztem miskolci programjaim közé.
Operett, mint színpadi műfaj • 10372007-02-13 08:44:12
Ezek szerint senki nem volt az operett-gálán...
Operett, mint színpadi műfaj • 10382007-02-13 11:50:36
Operabál: a pénztárcám szűkössége nem engedte meg, hogy eljussak oda, de azért szívesen meghallgattam volna Farkas Ferenc Csínom Palkójából a Kis Dunaág, Nagy Dunaág (Herczenik Anna), valamint Béri-Balog Ádám és Zsuzsika duettjét (Molnár Levente, Herczenik Anna, km. a Rajkó zenekar)! Talán a tévében, az összefoglalóban lesz részlet.
Operett, mint színpadi műfaj • 10412007-02-13 22:17:44
Nagyon köszönöm válaszod! Hát igen, ez most nekem is kimaradt. Maradna még 28-án Kassa...
Operett, mint színpadi műfaj • 10432007-02-19 23:07:20
A német nyelvű változat lemezét néhány hete láttam a Rózsavölgyiben; nem garantálom, hogy megvan még...
Operett, mint színpadi műfaj • 10492007-02-21 23:27:02
Holnap este ott leszek és majd beszámolok a gáláról!
Operett, mint színpadi műfaj • 10992007-02-23 12:40:10
Hamvazó szerda után egy nappal, február 22-én, tegnap, épp a böjti időszak kezdetére időzítve, Operettfarsang címmel, nagyszabású operettgálára került sor a Duna Palotában.
A műsor szerkesztője és vezetője László Zsuzsa zenetörténész-újságíró a csaknem megtelt díszterem hallgatóságát megnyugtatta, hogy csak pénteken kezdődik a böjti időszak, így bátran és önfeledten adjuk át magunkat a búcsúzó farsangi időszak szédítő-bódító hangulatának és hangzuhatagának; a műsor készítői és közreműködői reményüket fejezik ki, hogy programjukkal elnyerik a kedves publikum tetszését! László Zsuzsa köszöntötte a vidékről – így Monorról is érkező csoportokat – akik a Parsifal Alapítvány égisze alatt jótékony működésükkel elősegítik a célul kitűzött nemes küldetésük teljesítését.

Továbbiakban – magára vállalva a konferálás nem könnyű feladatát – minden egyes szám előtt röviden, színes kis történetekkel, ismeretekkel szolgált a komponistákról, a felhangzó műveikről, melyekből a részleteket halljuk.

Köszöntötte a Duna Szimfonikus Zenekart, az Operaház karmesterét, Török Gézát, és a fellépő operaházi művészeket: Bakonyi Anikót, Balatoni Évát, Jekl Lászlót, Nyári Zoltánt (aki egyúttal a Debreceni Csokonai Színház művésze) és Váradi Zita művésznőt (aki az Operaház mellett az Operett Színház magánénekesnője).

Amikor felcsendültek ifj. Johann Strauss Denevérje nyitányának első taktusai, jólesően dőltem hátra a pótszékemen, az ékszerdoboz-teremben ismét arra a különleges, remek akusztikára figyeltem fel, melyről egyszer már számot adtam, amikor pár hónappal ezelőtt a González Mónika és Balatoni Éva francia opera-gálájáról beszámoltam. A zenekar, élén karmesterükkel, hamisítatlan igazi bécsi koloritokat varázsolt a fülünkbe, ezzel megteremtve az egész estére érvényes kitűnő hangulatot, hiszen a nagyzenekar a továbbiakban is nagyszerűen játszott, „kísért”, az énekesek nyugodtan rájuk támaszkodhattak: a hangzásminőség, a színek és árnyalatok, a dinamika és a ritmus, minden a helyén volt – az egyes szólamcsoportok, különösen a vonósok, élükön a koncertmesterrel, kiváló összteljesítményt nyújtottak!

A nyitány után további két részlet következett A denevérből. A Csárdást Bakonyi Anikó adta elő, hangja drámai szoprán felé hajlik, annak szépsége, kifejező ereje komoly érzelmek kifejtésére predesztinálja, s ennek ebben a számban és a következő részletekben is, melyekben „megszólalt”, tökéletesen alkalmas, így beváltotta kívánalmaimat. A „Kacagó” dalt Váradi Zita szép csengő hangján - könnyedén és rutinosan, és főleg stílusosan – szólt.

„Deres már a határ…” – énekelte Jekl László mély basszusán Lehár egyik örökbecsű dalát A vándordiákból, érzelmesen, kibontakoztatva annak minden szépségét, szívre ható melankóliáját, s egyben feloldva azt valami reménybeli derűnek a kisugárzásával.

Következett két jól ismert Kálmán- melódia: előbb a Csárdáskirálynőből az „Asszony összetör, megkínoz, meggyötör” - dalolta el nekünk Balatoni Éva, ki megcsillogtatta nemes mezzo hangjának minden szépségét, egyúttal ízelítőt adva komikai vénájából is. Jött a Marica grófnőből a „Hej, cigány!.. „- mely talán a gála egyik legnagyobb sikerét aratta; Nyári Zoltán brillírozott, én még ilyen hőfokon előadott, elénekelt, eltáncolt megoldásban ezt a részletet sohasem kaptam! Nyári előadásában itt minden klappolt: gyönyörű tenor hangjának frissessége, ércessége, tüze, melege, fénye, színe volt, ahogy a nagy dinamikai ugrásokat abszolválta, azt tanítani kellene; amikor jelenete közben a zene ritmusára elkezdett balról jobbra tizenkétszer - számoltam - irtózatos sebességgel perdülni, forogni, majd ahogyan hirtelen ritmust váltva leállt, visszatért egy lecsendesedett állapotba, az ebben a sármos alakításában utánozhatatlan!!!

Kacsóh daljátékából, a János vitézből, a francia királykisasszony dalát énekelte Váradi Zita, s következett egy, a gálákon ritkán hallható szám, Millöcker Koldusdiákjából: Ollendorf belépője: az a bizonyos „Hófehér hattyú vállát csókoltam én…” – Jekl László ezt a bariton-áriát hangfajára transzponálva mesteri módon prezentálta, nemcsak elénekelte, hanem eljátszotta, hogy az a legyező és a csattanó pofon hogyan hűtötte le szerelmes kedélyét, hogy felváltsa a bosszú érzése! Ezen az estén ez volt Jekl László diadala.

Az első rész zárásaként két részletet hallottunk a másik kedvenc - melyik nem az??? - Lehár-operettemből, a Paganiniből: „Szép álom, szállj a szívemre…” Bakonyi Anikó megint kitett magáért - csattant is a taps a szám végén, s méltó volt a színvonalhoz a gyönyörű szerelmi kettős is („Nem szeret így téged más…”), ahogyan azt a szituációt mélyen átélve nekünk Bakonyi és Nyári „elővezették”.

Az ünneplés és a forró siker – hála a nagyszerű művészeknek és a jól megválogatott daraboknak - a második részben is folytatódott. Most már csak inkább felsorolás jelleggel említem a Kék-duna keringőt, egy poétikus, szép lírai megközelítésű Vilja-dalt (Váradi Zita) Lehár Víg özvegyéből, Zsupán mókás, ízes belépőjét J. Strauss Cigánybárójából (Jekl László), ugyanonnan Nyári Zoltán tolmácsolásában megint egy bravúrosan előadott szám, Barinkay belépője – néha már-már a fiatal Ilosfalvy Róbert hangja és alakításai bújnak elő az emlékezetem mélyéből.
A két Strauss szám között Balatoni Éva elénekelte nekünk Lehár Cigányszerelméből az untig ismert, de mégis, betelni vele lehetetlen „Messze a nagy erdő”-t - a művésznő megmutatta, hogy éneklése mellett, ha kell, táncban is fel tud nőni a műfaj követelményeihez.

A Marica grófnőből Marica belépőjét Bakonyi Anikótól hallhattuk, majd egy újabb magyar mester mesterművéből, Jacobi Sybilljéből következett a nevezetes szerelmi duett:„Illúzió a szerelem…” (Balatoni-Jekl).

És a legvégére maradt az örök kedvenc szerzőmnek, a magyar operett doyenjének, a magyar operett atyjának, megteremtőjének Huszka Jenőnek, számomra két nagyon kedves, szívemhez nőtt operettjének egy-egy híres sláger-száma! A Lili bárónő szerelmi kettőse - több is van a műben -, a „Szellők szárnyán…” - Nyári Zoltán és Váradi Zita mély érzelmekre ható pompás megformálásában - talán csúcsa volt az egész estnek! Az első részben hallott „Hej cigány !’” mellett bizonyosan.
És a farsangi operett-gála programjában az egész est koronájaként – az összes közreműködő énekművész vidám, jókedvű, szárnyaló, temperamentumos hozzáállásában – felhangzott, a finálénak méltán odaillő Huszka-nóta az Erzsébet c, operettjéből: „Délibábos Hortobágyon…”!

Szűnni nem akaró vastapssal, bravózással és a számnak többszöri ismétlésével fejeződött be ez az igazán impozáns farsangi operett-gála a Duna Palotában! Alig akartuk elengedni a művészeket a színpadról, akik kénytelenek voltak (egyébként a hölgyek gyönyörű – a számok között többször cserélt - fantasztikus ruhakölteményeikben, az urak pedig remek szabású frakkjaikban tündököltek) újra és újra előjönni a színpad előterébe, hogy fogadják és megköszönjék a feléjük áramló szeretet eme megnyilvánulásait.

Amikor kiértem a Duna-partra, felettem ragyogtak a csillagok, szépen világított az égbolton a negyedhold, előttem ott a sok kis lámpával megvilágított Lánchíd, velem szemben Buda a kivilágított Várpalotával, melyet közre fog a Gellért-hegy és a Halászbástya a Mátyás templommal - felejthetetlen látvány –, s eszembe jutott az- az örökzöld Kálmán-melódia a Marica grófnőből, amelyet most nem hallottunk: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” , és az is, hogy Huszka, Lehár, Jacobi, Kálmán egykor – egy darabig - itt sétálhattak, és itt (is) álmodhatták meg ezeket a szívbemarkoló, örök melódiákat, amelyeknek élvezetében ezen az estén a részem lehett, s amelyeket nem győzök újra és újra magamba szippantani!

A Párizsi élet pedig megvár engem szombaton is…
Operett, mint színpadi műfaj • 11002007-02-23 12:42:21
1100
Operett, mint színpadi műfaj • 11012007-02-23 18:09:58
"Operett nélkül az Operett? - A fővárosi előterjesztés a teátrum egyik tagozatának megszűnéséhez vezethez"
/Magyar Nemzet, 2007. február 23. Metz Katalin/

A mai cikk hosszan taglalja a lehetséges fejleményeket, megszólaltatván a színház igazgató-rendezőjét Kerényi Miklós Gábort.

Kerényi méltánytalannak tartja az Operettszínház büdzséjének nagyarányú megcsonkítását. Holott az operettel mint hungaricummal és a fiatalokat vonzó musicalekkel együtt népszínházi feladatokat lát el – állítja a lapnak a teátrum vezetője.
Kerényi belátja ugyan, hogy az országos financiális elvonások évadján a színházakra is sor kerül, ám szerinte nem ilyen mértékben, és nem ilyen megfontolatlanul kellene intézkedni. A Budapesti Operettszínháztól a fővárosi önkormányzat eredetileg aránytalanul nagy összeget kívánt elvonni (csaknem 150 millió forintot). Szerencsére ez mára jelentősen csökkent.
Kerényi többek között megemlíti a műfaj és színháza idegenforgalmi vonzerejét; a teátrum hagyományainál és színvonalával fogva is az egyik legnépszerűbb és legjobb Közép-Európában. A műfaj való igaz, drága, nincs a világon olyan hely, ahol az operett állami támogatás nélkül talpon maradhatna. Nem szabad összehasonlítani őket sem a musicalt játszó, sem a prózai teátrumokkal, az operettszínháznak ugyanis az operaházakkal azonos felépítése van (zenekar, kórus, balettkar, nagyszabású díszlet, gazdag jelmeztár stb.) …
Kerényi sorolja: az ő Víg özvegy-előadásuk megy jelenleg Pétervárott, Marica grófnő produkciójuk meg Jekatyerinburgban, Salzburgban a Csárdáskirálynőjük, ahova a produkció díszleteit is kölcsönadták, s most, hogy megbetegedtek a szereplők Mozart szülővárosában, Vadász Zsolt tenorista és Szendi Szilvia szoprán énekesnő utazik ki, hogy megtarthassák az ottani előadást. A Kerényi rendezte Marica grófnő bemutatója decemberben volt a bécsi Volksoperben, nemsokára meg Erfurtban visz színre egy Strauss-operettet. Japánban 13 előadást tartottak A denevérből harmincezer néző előtt óriási sikerrel.
Kerényi a lap újságírójának kifejti a Musical-tagozat eredményeit is, beszél új külföldi és hazai darabok színreviteléről...

A fővárosi előterjesztés – amikor a nagy léptékű forráselvonást megállapította – szemlátomást számításon kívül hagyta, hogy az operettszínház kéttagozatos – veti közbe Metz Katalin. Így történt; a számításokat nagyon gyorsan kellett elvégezni, és egyszerűen elsikkadt, hogy operett és musical tagozata van a színháznak, ami a költségvetést eleve megduplázza – mondja az igazgató. Ha külön vizsgáljuk meg őket, megállapítható, hogy a musicalrész közel áll az önfenntartáshoz, és az államtól származó költségvetésük csaknem egészét az operettcsapat viszi el, ami teljesen jogos – állítja. Sikerült úgy megújítaniuk az operett műfaját, hogy megőrizték a régi közönségüket, és idevonzottak egy új, fiatal publikumot is. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt az operettet szinte leírták, hullámvölgyben volt, ma újra a topon van. Gazdaságilag is dinamikusak: költségvetésük 39%-át adja az állam, maguk 61%-ot termelnek ki hozzá.
A támogatás nagyarányú csökkentése négy dolgot vonna maga után. Egyrészt megpróbálhatnák olcsóbban előállítani a produkciókat, ez viszont nagymértékű színvonaleséshez vezetne, másrészt emelhetik a jegyárakat, de azt a fiatalok már nem tudják megfizetni. Csökkenthetnék a működés keresztmetszetét, ám ez nagyon veszélyes, mert a bevétel zuhanásához vezet, vagyis tovább csökken a működéshez szükséges pénz, ami aztán előbb-utóbb profilváltást jelent. Magyarán megszűnne az operettjátszás. A színház számára ezek után egyetlen lehetőség az előremenekülés – állítja az igazgató. Ennek útja pedig az lenne, ha kapnának még egy játszóhelyet. A két tagozatot így teljesen kihasználhatnák. Így is évi 509 előadást tartanak, beleértve a vidéki és a külföldi fellépéseket. Ugyanebből az összegből két helyszínen is játszhatnának, ami növelné a bevételüket, tehát megoldaná a két tagozat fennmaradását. Ha viszont csökkentik a dotációt, kénytelenek lennének megszüntetni az operettet.
Metz Katalin kérdésére, lát-e lehetőséget arra, hogy – amint hírlett – a kulturális tárca átvegye a színházat, azt válaszolja Kerényi, hogy ez 10-12 év óta felröppen. Az operett hungaricum, nemzeti érték, amit óvni kell; s a rockszínházi profillal együtt népszínházi feladatokat teljesítenek, ezért a teátrum megérdemelné a kiemelt státust; hogy ez a fővároson vagy a tárcán belül valósulna meg, az voltaképp egyre megy - fejeződik be a cikk.
Operett, mint színpadi műfaj • 11022007-02-25 02:28:54
Jacques Offenbach: Párizsi élet – a Budapesti Operettszínházban
/2007. február 24. 19:00 óra – második szereposztás/

A bemutató után két nappal vagyunk. Friss még a darab, nem kopott el, számomra mégis kissé porosnak és avíttnak hat – már ami a színpadképet illeti. Ezek a díszletek, jelmezek „visszaköszönnek” más operettekből, azokból, amelyekben van orfeum, mulató, valami szórakozó „tanya”, akár egy báli terem: lásd pl. A víg özvegy, a Csárdáskirálynő, Denevér darabokat… A kétszeres forgószínpad a süllyesztőkkel, lifttel sem új ötlet. A színpad felett a kellék csillárra, ami több funkciót is betölt, ugyanez vonatkozik; a deja vue érzésemet fokozza a „Kánkán” becsempészése az Orfeusz az alvilágból c. Offenbach operettből. De végül is, illik ide, szó se róla. Klisék jönnek elő a többi, már bemutatott Offenbach-műből is, úgymint a Szép Heléna vagy a Banditák bizonyos részei. A színlapról az „erotikus” közönségcsalogató jelző stimmel, de ez is inkább csak mutatóba. Pl. tizenöt percig látunk egy „élethű” kb. négy méter magas „antik” Dávid-szobor papírmasét, melynek semmi funkciója nincs. Szellemes szójátékok, egy- és kétértelmű helyzetkomikumok, szoknya alá nyúlások, tapogatások, imitált „helyzetgyakorlatok”, a slicc iránti kutakodás – ennyi belefér még. Semmi több. Jól derül a publikum ezen-azon. Ezeket is láttuk már más darabokban, amelyek címe mellé nem tettek oda semmi pikánsra utaló szócskát… Számomra fogyasztható volt ez az operett újdonság, de semmi extra, amiért „lángolnom” kellene. Ebből a szempontból nekem legjobban a második résznek (eredetiben a negyedik felvonás) az a jelenete tetszett, amely az egyik párizsi „aranyifjú”, Gardfeu magánpalotájában játszódik, ahol őt alaposan beugrasztja és „megizzasztja” az ágyban és a vaksötétben cimborájának, Babinet-nek nagynénje, az öreg Karadek grófnő. Előzőleg Juliette-tel, az unokahúgával váratlanul betoppannak a vendégként ott megszálló – a csapodár férje által magára hagyott - bárónéhoz, akit Gardfeu, mint idegenvezető már kiszemelt magának és felvitte a palotájába, elhitetve vele, hogy ez a Grand Hotel. A három nő összefog, hogy megbüntetik Gardfeut. A báróné szobájába a grófnő megy be, a mellette lévő szobákba Juliette és a báróné. Amikor aztán megjön Gardfeu –nagy elánnal besétál a csapdába. Ekkor előoson a szomszéd szobából a két hölgy, várva, hogy Gardfeu rájön, hogy nem a bárónét találta ott, és kimenekül onnan - de arra aztán várhatnak! Általános derültséget kelt, amikor végül, nagy sokára megjelenik alsó ruhában a csapzott ifjú, lelkesen az élménytől, persze a „kedvese” ragaszkodott a teljes sötétséghez, így szent meggyőződése, hogy a bárónéval töltötte kedvére magát. Ő még nem tudja azt,, amit mi már tudunk. S fokozza a helyzetkomikumot a következő jelenet, mikor befut a cimbora, Babinet, akinek eldicsekszik, hogy sikerült a bárónét elcsábítania; közben, neki háttal egy pillanatra megjelenik szobája ajtajában a bárónő, akit csak Babinet pillant meg. Ezen meghökken, s nem érti, miért hazudik neki Gardfeu, meg akar győződni a helyzetről és benyit az ominózus szobába, honnan hirtelen tántorogva hátrál ki, mert megdöbbenésére saját nagynénjét találja ott; de már a báróné is előjön, és akkor Gardefeu-ba csap a villám a fel-és megismeréstől. Aztán kijön az öreg grófnő is, kissé megviselten, de láthatóan nagyon elégedetten, és kezdetét veszi egy fergeteges kimagyarázkodási procedúra, ami kölcsönös szemrehányásokkal és bocsánatkérésekkel fejeződik be. Ez a jelenet a pikáns helyzetkomikumával az egész darab csúcsa! Aztán még folytatódik a blődli, tényleg meg kell nézni a darabot! Szenzációs poénokkal és gegekkel van teli a darab!

Az énekes-színészek nagyszerű munkát végeztek, tényleg minden dicséret megilleti őket!
Dániel Gábort nagyon régen láttam a Szép Helénában és a János vitézben, itt remekül énekel és játszik Gardfeu bőrébe bújva. A báróné szerepét nagyon tehetségesen, csábosan, egyben tartózkodóan játssza a remek Geszthy Veronika, jeleneteiben szép csilingelő kedves hangján énekel, igazán elragadó-bájos jelenség. De nem primadonna-alkat. Hozzá kell tennem, hogy a sláger számot, a rondót ott a budoárjában a fürdőkád előtt szépen elénekli, de hiányolom énekéből a tűzet, a csábot, a sóhajt, a vágyat, amit olyan remekül abszolvál pl. Kincses Veronika a rádió az operett teljes felvételén. Az öreg grófnőt Papadimitriu Athina énekelte és komédiázta – szenzációsan! Babinet-t ének-és prózai jeleneteiben testre szabottan, virtuózan „hozta” Peller Károly. Szinte mindenkit fel kellene sorolnom a közreműködő művészek közül, hiszen egyformán apait és anyait beleadtak a jó kedvű játékba-énekbe! Metellát, egy „félvilági” nőt, a két cimbora megunt szeretőjét, akit a báró akar mindenképpen megkaparintani egy légyottra magának, az egyre jobb Bódi Barbara játszotta-énekelte, Gondremark bárót a káprázatos tehetségű Jantyik Csaba alakította. Frick cipészlegényt Vadász Zsolt, a csélcsap Gabrielle-t, a kedvesét a színház új üdvöskéje, Lukács Anita formálta meg, igencsak „vérforralóan”. S meg kell még említenem az egykor szebb napokat látott Marik Pétert, aki Alfonzt, Gardfeu inasát igen rutinosan prezentálta.
Az operett zenéje pompás dallamokkal, harmóniákkal, ritmusokkal van teli. Egymás után sorjáznak a jobbnál jobb számok, áriák, duettek, tercettek, együttesek (a tetszetős és tartalmas műsorfüzet a CD-k mintájára - track-számonként- felsorolja a két rész 20 számának megnevezését a zenei tükörben) számomra jól ismertek (rádió, videó), de jó volt végre élőben is hallgatni a zenét! Szépen táncolt a balettkar (koreográfus: Lőcsei Jenő), s nemcsak színvonalasan és élményszerűen énekelt, hanem a darabban jól alakított is a színház énekkara (karigazgató: Kéringer László)! A teljes együttest, énekeseket nagyszerűen fogta össze a zenekar élén a fiatal karmester-nemzedék jelese, Silló István.
Sajnos, az énekelt szöveg „megszokott módon” nem mindig érthető, ezért örömmel tapasztaltam, hogy - a külföldiek kedvéért is - működik a német nyelvű kivetítés a színpad nyílása felett…
A díszlet Túri Erzsébetet, a jelmez Füzér Annit dicséri, kik végső soron ügyesen illesztették be a korhű paneleket a Béres Attila rendező megálmodta, elképzelt s megvalósított Párizsi élet produkcióba.

Összefoglalva leszögezhetem, hogy Offenbach ebben a művében is – noha nem éri el az Orfeusz az alvilágban vagy a Szép Heléna színvonalát - szerencsésen ötvözte mindazt, amit a francia opera-comique jellemzőinek tartanak: a bőven áradó, finoman csiszolt, franciásan hajlékony dallamvilágot, ami itt is találkozik erőteljes kifejező és ábrázoló készséggel. Offenbach invenciózus zenéje roppant változatos, parodisztikus, szatirikus ugyanakkor azonban jellegét, eszközeit tekintve félreismerhetetlenül egységes. A másik híres, A gerolsteini nagyhercegnő című operettjével szinte egyidőben alkotott Párizsi élet fő erőssége a kifogyhatatlan bőséggel áradó, hol lírai, szentimentális, hol frivol, pajkos, kikacsintó, hol tüzes, pattogó, az egzotikumokat sem nélkülöző színes muzsika, mely nem nélkülözi a jellegzetes offenbachi humort sem. Ez az operettszinházi bemutató már nagyon kellett. Elsőrangú színházi élmény! Remélhetőleg huzamosabb ideig megmarad a repertoáron!

Aki viszont inkább a hazai vizeken maradna, és az osztrák-magyar monarchia álomvilágában érzi jobban magát, s mondjuk Huszka, Jacobi, Kálmán, Lehár bűvöletéből nem igen akaródzik kiszakadni, még annak is ajánlom egy kis feltöltődés gyanánt a német-francia komponista alkotásának megtekintését. Aztán utána – ha mégis úgy gondolja – „visszamenekülhet” a Lili bárónőhöz vagy a Marica grófnőhöz…
Operett, mint színpadi műfaj • 11032007-03-11 16:41:26
Kicsit bővebb ismertetőt találtam az eseményről:

Nemzetközi dalverseny – Lehár emlékére
Dátum: 2007-02-24 13:27 Küldte: szabadujsag

2007-07, február 14., Szerző: Dr. Bende István

Szülővárosa és a széles kulturális nyilvánosság nálunk és külföldön évente tisztelettel emlékezik meg a világot is meghódító operettkirályról a Lehár fesztiválok és az énekversenyek megrendezésével. A Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt Komáromban hároméves intervallumokban rendezik meg.

Az eddigi versenyeken a hazaiakon kívül magyar, cseh, osztrák és német fiatal tehetségek vettek részt. Az idei, immár 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyre operett és musical, szoprán és tenor áriák kategóriájában kerül sor 2007. április 23-26 között. A verseny védnöke a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma. A verseny meghirdetője Komárom Városa, és szervezője a városon kívül még a Komáromi Városi Művelődési Központ. A konzervatóriumi vagy zeneművészeti főiskolai végzettség nem feltétele a versenyen való részvételnek. A korhatár: 18-35 év a férfiaknál, és 18-30 év a nőknél. Az érdeklődők jelentkezési nyomtatványt és pénzesutalványt kapnak. A részvételi díj 1000 Sk, vagy 50 euro a más országokból érkezőknek. A versenydarabok műfaja a hagyományos operett, zenés vígjáték, kortárs operett, klasszikus musical. Az énekverseny három fordulóban zajlik majd. Az első fordulóban szabadon választott áriák hangzanak el Lehár Ferenc műveiből, valamint ugyancsak szabadon választott áriák más klasszikus operettszerzőktől (pl. Kálmán I., J. Strauss,
J. Offenbach, K. Millöcker stb.)
A második fordulóban szintén szabadon választott operett áriák szerepelnek klasszikus operettekből, a versenyző hazájának zeneszerzőitől, valamint szabadon választott dal egy klasszikus musicalból. A harmadik fordulóban már az előírt kötelező Lehár és a hazai szlovák szerző: Gejza Dusík dalaival mérik össze tudásukat a versenyzők.
A versenyzők kérésére a Komáromi Városi Művelődési Központ elküldi a kötelező versenyművek kottaanyagát.
Az idei 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyre való jelentkezési határidő 2007. február 20-a. A jelentkezési lapokat a Komáromi Városi Művelődési Központ (Mestské kultúrne stredisko, Hradná 1, 945 01 Komárno) címére kell elküldeni.

A Lehár dalversenyt nemzetközi szakmai zsűri fogja majd értékelni. A zsűri összetétele a verseny megnyitása előtt válik ismertté. Az első helyezett a dalversenyen a Lehár emléklapon kívül 30 000, a második helyezett 20 000, és a harmadik helyezett 10 000 Sk-t kap. Ezenkívül a zsűri
10 000 Sk-val külön-külön értékeli majd a legjobb operett és musical dalok előadóját.
Operett, mint színpadi műfaj • 11062007-03-20 17:49:44
Tavaly, ugyanez a csapat Mozart Varázsfuvoláját adta elő a Szigeten. Valóban, stílusosabb tőlük egy új operett-produkcióval kirukkolni!
Operett, mint színpadi műfaj • 11082007-03-20 18:30:50
Nem kapsz a fejedre... azonban megjegyzem, Puccini is írt operettet, meg Mascagni, meg Leoncavallo, meg Honegger ... s tulajdonképpen Donizetti és Rossini is írt "operettszerű" alkotást"... És kell sokunknak "tingli-tangli", mely olyan fülbemászó...
Én a magam részéről a "népi" zene műfajáért nem lelkesedem.
Operett, mint színpadi műfaj • 11152007-03-21 12:30:57
Ma este 19 órakor Mikádó -bemutató lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem Hevesi Sándor Termében (Bp. VIII. Rákóczi út 21.)

A bábszinész III. évfolyam vizsgaelőadása

Sullivan operettjét két részben mutatják be.

Rendező: Balázs Zoltán
Osztályvezető tanár: Meczner János
Zenei vezető: Dinyés Dániel

Szereplők:

Nanki-Poo: Papp Zoltán/Orendt Gyula
Ko-Ko: Jankovics Péter/Kelemen Dániel
Pooh-Bah: Bercsényi Péter/Tihanyszegi Zsolt
Pish-Tush: Gémes Antos/Bálint Gábor
Yum-Yum:Vesztl Zsófia/Denk Viktória
Pitti-Sing:Karádi Borbála/Haris Nadin
Peep-Bo: Nagy Viktória Éva/Németh Renáta
Katisha: Fabók Mariann/Kun Ágnes Anna
Mikádó: Gombai-Nagy András/Sebestyén Pál

A mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás…
Operett, mint színpadi műfaj • 11162007-03-24 09:26:04
Aki elmulasztotta, s ha érdekli, Miskolcon, az Operafesztiválon, június 23-án du.pótolhatja. Ugyanez a produkció kerül bemutatásra ott is.
Operett, mint színpadi műfaj • 11182007-03-31 22:17:04
Köszönöm a linket. Minden apró morzsának örülnünk kell, ami a műfajnak hírverést jelent...
Operett, mint színpadi műfaj • 11192007-04-02 22:01:49
Sikerült egy kuriózum CD-felvételhez hozzájutnom ma a Rózsavölgyiben!

Sidney Jones: The Geisha (A gésa) 1 CD

Az angol nyelvű teljes művet a The Hyperion HELIOS Series részeként jelentette meg a gyártó.

Közreműködők:

Lilian Watson,
Christopher Maltman,
Sarah Walker,
Richard Suart,
valamint a New London Light Opera Chorus és a New London Orchestra. A karmester: Ronald Corp.

A felvétel 1998-ban készült Londonban, a Henry Wood Hallban.

A kísérő füzet tartalmazza az angol nyelvű dalszövegeket.

A felvétel hossza: 77 perc.
Operett, mint színpadi műfaj • 11202007-04-04 14:47:28
A Luxemburg grófját mutatta be az elmúlt hétvégén az Egri Gárdonyi Géza Színház. A Lehár-nagyoperett premierjéről recenzió olvasható a Magyar Nemzet tegnapi számában (szerzője: Molnár Györgyi). A cikkből - melynek címe: Zenés-táncos mulatság – többek között megtudhatjuk, hogy az Iglódí István által rendezett produkcióban "minden mozog, pörög, színes és hangos, a történet pedig egyszerű, mint az egyszeregy”. A színház színpadán hatalmas díszletkomplexum. A játszótérbe épített luxushotelt megjelenítő falak és lépcsők lenyűgöző látványt nyújtanak, azonban elveszik a teret a szereplők elől. Főképp akkor hat kicsinek, amikor a táncosok és a kórus a pódiumra özönlik. A tömeg ugyan megteremti a felpezsgett hangulatot, de a néző feszeng a suta mozdulatoktól, mert érzi, hogy nem férnek el kellően. Az egri előadás játszói nem szenvednek hiányt a képzett és érthető énekhangokban. A recenzens dicséri az Angele Didier-t alakító Bucsi Annamáriát, aki „ámulatba ejtette a közönséget varázslatos hangjával.” A párját játszó Bakos-Kiss Gábor nagyszerűen formálja meg a makacs hősszerelmest. A legnagyobb tapsot azonban a Sir Basilt megformáló Csendes László kapta; kiemelkedő és felejthetetlen alakítást nyújt a hangyányit meghibbant, szerelmes öregember szerepében. A mézes-mázas érdekhajhász barátnőt, aki mindig csak jót akar, Fekete Györgyi játssza. A mély hangú, karakteres színésznő hasonlóképp lubickol a szerepben, mint Sir Basil. „A táncos-komikus mellékszerep közönségdíját pedig Hüse Csaba érdemelhetné.”
A kritikus véleménye szerint az egri színházban látható három felvonásos nagyoperett tökéletesen megfelel a műfaj szabályainak. Nincsenek benne rikító újragondolások, szimbólumok és minimalista színészi játék. A hagyományos játékmód viszont profin és elegánsan jelenik meg a néha szűknek ható színpadon.
„Azt kapjuk, amitől a műfaj és Lehár világhírű lett, s amitől a műfaj szerelmesei igazán élvezhetik ezt az előadást.” – fejezi be beszámolóját Molnár Györgyi.
Operett, mint színpadi műfaj • 11222007-04-16 11:04:14
Ritkán játsszák nálunk a Bajadért, pedig az egyik legjobb Kálmán-mű!

Ezért is örömmel figyeltem fel a nyári szabadtéri produkciók között erre operettre.

Gyulán, a Tószínpadon, kétszer láthatja a közönség: augusztus 10-11-én (esőnap: 12).

Az este fél 9-kor kezdődő előadások rendezője: Hídvégi Miklós.
A főbb szerepekben Csere László, Teremi Trixi, Németh Anikó, Jankovics József és Udvarhelyi Boglárka játssza - énekli a darabot.

Belépőjegy: 2.000 Ft, 2.700 Ft, 3.200 Ft
Operett, mint színpadi műfaj • 11242007-04-17 09:04:38
Egyébként ez a Békéscsabai Jókai Színház produkciója,így a kőszínházban is megtekinthető.
Operett, mint színpadi műfaj • 11252007-04-17 09:22:40
A rádióban a hatvanas években felvették az operett keresztmetszetét Vámos Ágnessel, Udvardy Tiborral, Kishegyi Árpáddal és Zentay Annával. Nekem mindig is ez a zenei anyag a mérce. Néhány éve a Pécsi Nemzeti Színház társulata vendégszerepelt a darabbal az Operettszínházban; igen élvezetes előadással rukkoltak elő...
Operett, mint színpadi műfaj • 11282007-04-25 13:27:05
Jó neked, hogy lesz rá lehetőséged eljutni Makóra! Nekem Makó és Gyula egyformán kiesik a látómezőmből -sajnos... Békéscsaba még csak-csak...

A Lili bárónőért is fáj a szívem!
Operett, mint színpadi műfaj • 11302007-04-26 13:48:32
Erre Potyautasokkattintva mindent megtudsz a darabról.
Operett, mint színpadi műfaj • 11312007-04-26 21:54:12
Ajánlom minden operettbarát figyelmébe a Petőfi Rádió április 25.-én (szerdán) sugárzott alábbi adását:

19.20: Operettportré
Vendégségben az 50 éves Bástyasétányon Műsorvezető: Faragó Judit Szerkesztő: Schubert Ferenc

Most hallgatom a hangtárból. Eisemann Mihály: Bástyasétány' 77 című híres operettjének keletkezéséről beszélget Faragó Judit a felvétel zenei rendezőjével, Solymosi Ottóval és a dalszövegek szerzőjével, Dalos Lászlóval - sok szép zenei részlet, operettsláger bejátszásával; hallhatjuk Németh Marikát, Mucsi Sándort, Zentay Annát, Ajtay Andort, Fekete Pált, Rozsos István, Lorán Lenkét, Kazal Lászlót, Rátonyi Róbertet stb.

Azt hiszem,akinek tetszett Eisemann Fekete Pétere, annak "kötelessége" megismerni a talán leghíresebb -1957-ben először az éter hullámhosszán sugárzott - darabját is! Legalább abból részleteket, és "születésének" körülményeit; rendkívül érdekes, színes történeteket mesélnek a meghívott vendégek, úgyhogy érdemes, sőt "muszáj" meghallgatni ezt a negyven perces összeállítást, sőt: archiválni, akinek ez megoldható!

A legnagyobb sláger - a mára klasszikussá vált részlet - is elhangzik a műsor végén Ajtay Andor csodálatos tolmácsolásában: "A vén budai hársfák békésen suttognak..."
Operett, mint színpadi műfaj • 11352007-04-27 09:46:59
Örülök, hogy meghallgattad, és tetszett! Talán a Rádió közönségszolgálatán keresztül lehetne megrendelni a CD-átírást. Megérdeklődöm.
Operett, mint színpadi műfaj • 11362007-04-27 09:47:48
Ez nagyon tetszett!...
Operett, mint színpadi műfaj • 11382007-04-27 10:13:37
Azt is megtudhattuk a műsorból,hogy 1957-ben mutatta be a rádió az operettet, de már röviddel később az Operettszínház is játszotta, ugyanis, a szerzőket a színház is felkérte - még az alkotói folyamatban - hogy szívesen látnák a darabot a színpadon, így a szerzők egyszerre kétféle dramaturgiai követelménynek igyekeztek eleget tenni és megfelelni: a rádiónak és a színháznak!

Ebből a rádiós beszélgetésből azt is megtudtam, hogy az elmúlt ötven év során - ha jól emlékszem - több mint ötvenszer ismételte meg a teljes felvételt a rádió!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 11432007-04-28 22:52:41
Megerősíthetem Fruzsit: Suppé még ebben a műfajban is tudott nagyszerűt alkotni! Nekem is megvan Requimjánek egy felvétele, és csak csodálatomat tudom megfogalmazni művészi szépségéért!
Operett, mint színpadi műfaj • 11442007-04-29 15:47:09
Meg kell követnem mindazokat, akiknek felróttam eszefeletti rajongásukat A csárdáskirálynőért! Annyi jobbnál - jobb rádió-, TV-, film- és lemezfelvétel, meg hazai és külföldi színházi produkció élő előadása vagy azokról készült videó-és DVD felvételek ismeretében,de különösen a ma délelőtt lejátszott új DVD-lemezen „átjött” hangzó és látható élményem felülírta korábbi előítéletemet, és „megadom” magam: A csárdáskirálynő – remekmű! Nem vitás. El kell fogadnom, hogy az eddig erősen szubjektívnak tartott vélemények mögött tények vannak, amelyek igazságát nem érdemes megkérdőjeleznem! Most már teljes azonosulással kimerem jelenteni, hogy megértem sokak lelkesedését a darabért, most már magam is ilyeténképpen érzek.

Minderre rádöbbentem, miközben néztem (és miután végignéztem) az Ausztrál Opera (ABC) égisze alatt a Sydney Operaházban 1990-ben bemutatott Kálmán-nagyoperett DVD felvételét.

A Richard Bonynge karmester zenei irányításával és Nigel Douglas rendezésében színre vitt darabnak eredeti német szövegkönyv alapján dramatizált, angol nyelvű előadása frenetikus siker volt, és bevallom, ez is hatott rám, amikor megpróbáltam magamban (újra)keresni A csárdáskirálynő hatásának a titkát.

„The Gypsy Princess”, az Opus Arte /FaVeo/ DVD-lemeze 2006-ban jelent meg a piacon, és kategóriájában „veri” az összes többi Csárdáskirálynő-lemezt!

Bonynge pálcája alatt mesterien és „mennyeien” szólal a zenekar és a kórus! Gyönyörűek a korhű jelmezek, káprázatos a balettkar, és nem utolsósorban kiváló énekes-egyéniségek adják nevüket a produkcióhoz.
A főszerepben az itt még fiatal (ezen a felvételen egy tizenhét évvel ezelőtti előadást látunk!), és csodálatos hangú, neves ausztrál lírai szoprán, Deborah Riedel tündököl! A sokoldalú művésznő később énekelt Mozartot, Bellinit, Donizettit, Bizet-t, Gounod-t, Offenbachot, Verdit, Wagnert, Lehárt és Poulencot (Dialogues of the Carmelites DVD-je is már megjelent, új CD-jén Meyerbeer-ritkaságot vett fel: a Semniramis-keresztmetszet címszerepét énekli).
Edwin herceget a nem kevésbé tehetséges, de kevésbé ismert lírai tenor, Anson Austin játssza, és a többi szereplő is az Ausztrál Operaház kitűnősége: Roger Lemke (Boni), Roxane Hislop (Stasi), Graeme Ewer (Feri), Heather Begg (Pirincess Lippert-Weylersheim).

Nagyon élveztem a jól ismert Kálmán-melódiákat angol nyelven is; lehetőség van a készüléken az angol feliratot bekapcsolni.
A DVD-dobozban egy kis füzet ismerteti az operettben hallható számok dalszövegének angol nyelvű címét és a szerepeket (21 track).

Nyugodtan állíthatom, A csárdáskirálynő nem véletlenül az operett csúcsa, míg a riválisok: A víg özvegy, a Denevér operai igényű muzsikájukkal és dramaturgiájukkal már/még az operaszínpadokon - is – kompatibilisek vele, ami semmit nem von le az előbbi érdeméből! S íme: A Csárdáskirálynő is ott van már az Operában: Sydneyben.

(154 perc)
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneház

Concerto Budapest
BRAHMS-SCHÜTZ: kórusművek - átiratok
BRAHMS: f-moll zongoraötös, Op.34

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

VERDI: Falstaff

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SAINT-SAENS-LISZT: Haláltánc
LISZT: 12 transzcendens etűd

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János, Csabay Domonkos, Dráfi Kálmán, Falvai Sándor, Farkas Gábor, Lantos István (zongora), Vígh Andrea (hárfa), Ernyei László (harmonika), Szalai András, Móri Beáta (cimbalom)
LISZT-művek
19:30 : Debrecen
Bartók terem

Koncz Gábor (narrátor)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vez.: Philippe de Chalendar
BEEETHOVEN: Egmont-nyitány Op.84
LISZT: Hungaria S. 103
DUBROVAY L.: 1956 - szimfonikus képek versmondóra és zenekarra Gyurkovics Tibor verseivel
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)