vissza a cimoldalra
2014-12-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50995)
Momus társalgó (5613)
Milyen zenét hallgatsz most? (23863)
Társművészetek (958)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2693)
Kedvenc előadók (2695)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10526)
A csapos közbeszól (91)

Ha egyszer saját operaházam lehetne... (100)
Thomas Hampson (227)
Házy Erzsébet művészete és pályája (3143)
Kedvenc operák (148)
W.A.Mozart (1528)
Kolonits Klára (166)
Erkel Színház (4864)
Élő közvetítések (4267)
Balett-, és Táncművészet (3930)
A nap képe (1537)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5235)
Pantheon (1361)
Kimernya? (2003)
Régizene (3200)
Palcsó Sándor (125)
Édes anyanyelvünk - avagy az új homokozó (2562)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (16546 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 7442006-09-11 19:02:07
Hát ez az, nem tudom, mivel több a CD?!
Operett, mint színpadi műfaj • 7462006-09-13 09:35:30
Ez érdekes. Mi lehetett a szempont, ami miatt pont az egyik legnépszerűbb számot hagyták el a videó-felvételről – ugyanakkor a CD-n meg bennhagyták? Szerintem három oka lehetséges.

1. Amit nem is merek feltételezni: Andrea éneklése valamilyen gikszer folytán „gellert” kapott, a CD - re a stúdióban utólagosan „kozmetikázott” rész került rá.
2. Más-más összműsoridővel gazdálkodhatott a gyártó/kiadó a CD-n és a videón. Az utóbbiból kényszerűségből valamit ki kellett hagynia, erre a számra esett a választása.
3. A koncerten el sem hangzott a Vilja-dal. A CD-re egy más koncertről „vágták be” az ominózus dalt.

Lenne egy negyedik ok is. Nem tudom, lemerjem-e írni. Mégis: Rost Andrea Vilja dalának őrült nagy sikere volt Bad Ischlben összegyűlt több tízezres tömeg körében, minőségben annyira „verte” Domingó, Carreras, Eva Lind, Albanó addigi és későbbi számait, és ezzel annyira lekörözte őket, kiknek az arcára volt írva saját kudarcuk, és hogy Rosthoz képest alulmaradtak a nemes éneklésben: megszégyenülésük roppant kínos, ami már mégiscsak sok(k)! Nagyságuknak oda, ha ez videón milliók számára hozzáférhetővé válik; együttesen eljártak a gyártónál: ennek a dalbetétnek nem szabad megjelennie – vágják ki a felvételről. A CD-n ott maradhat: a képfelvétel a zavaró. A mindenható producerek engedtek a kérésnek, a zsarolásnak.
Ha ez igaz, akkor Rostnak jogi úton lépéseket kellett volna tennie s elégtételt kellett volna kapnia. De mivel erről nem tudunk, mégis inkább az első három pont valamelyike marad érvényben.
Operett, mint színpadi műfaj • 7512006-09-13 10:37:23
Számomra ez nem újság, de azért köszönöm, hogy megemlítetted. Erről beszéltem a Házy-topicban is, amikor beraktam a Nemlaha Györgynek írt válaszra sem méltatott levelét; ezt a rádiós zenei anyagot használta fel a TV, amikor 1973-ban elkészítette illetve eljátszatta a zuglói Zichy-kastélyban Házyval és Kónyával e két operett keresztmetszetét. A zenei anyag mint említettem a Rádióban készült nem sokkal előbb, ezek a részletek időnként elhangzanak a rádióban: a két főszereplő kívül még Petress Zsuzsa, Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád és Réti József működött közre a felvételen, az MRT Ének-és zenekarát BródyTamás vezényelte - amelyet aztán a Hungaroton felhasznált lemezéhez. A TV-felvétel pedig vagy megsemmisült, vagy úgy eldugták az archívumuk legmélyére, úgy hogy a hiányos nyilvántartásuk okán fogalmuk sincs arról, milyen kincseket is őriznek!
Operett, mint színpadi műfaj • 7522006-09-13 10:57:22
De élőben itt a Nemzeti Hangversenyteremben pár hónapja előadta a Pál Tamás vezényelte Rost-operettgálán.
Operett, mint színpadi műfaj • 7542006-09-13 11:10:47
Hát bizony, én is megdöbbenve tapasztalom, milyen gyorsan repül az idő!
Operett, mint színpadi műfaj • 7562006-09-14 00:15:18
Koncz Zsuzsa énekelte először, de az ő esetében mintha megállt volna az idő. Most is annyinak néz ki, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, a hangja pedig mit sem változott... Valószínűleg a rendezett magánélet is szerepet játszik ebben.
Operett, mint színpadi műfaj • 7582006-09-14 15:05:28
Szerintem térjünk vissza az operett műfajához. Tegnap este a Petőfin ifj. Domahidy László emlékezett édesapjára, Domahidy László basszistára. Több zenei részlet is felcsendült a műsorban (pl. János vitéz, Csínom Palkó, egy Ránki-darab stb), de a legérdekesebb az a hangbejátszás volt, melyben Palcsó Sándor szeretettel beszélt és anekdotázott kollégájáról, a jóbarátról, sok közös fellépésükről - még azt is megengedve magának, hogy sajátos humorával, jellegzetes ízes hanghordozásával olykor parodizálja is őt.
Ez a felvétel nem sokkal Domahidy halála után készült, melynek érdekes a keletkezése: oka, hogy Palcsó Sándor egészségi állapota nem tette lehetővé hogy személyesen megtisztelje azt a baráti társaságot, kiknek tagjai azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek a kiváló énekesre. Palcsó így kényszerből, maga helyett a hangkazettát küldte el, melyre rámondta emlékeit, vissza-és felidézve a pálya együtt töltött szép éveit, közös emlékeit. Ezt játszotta le a rádió stúdiójában a nagy művész fia.
Operett, mint színpadi műfaj • 7612006-09-18 12:10:01
Utána érdeklődtem, februárban lesz a bemutató, a nagy színpadon. Nagyon jó!
Operett, mint színpadi műfaj • 7632006-09-18 12:33:46
Erre is rákérdeztem, de erről halvány fogalmuk sincs.
Operett, mint színpadi műfaj • 7672006-09-18 16:08:54
És a hölgyek? A párizsi "ledér" nők"?
Operett, mint színpadi műfaj • 7682006-09-18 16:09:34
Attól tartok, hogy a jelzett „erotika” előnyomulása tönkre teszi a Párizsi élet egyéb fontos „mondanivalóját”.
Nem biztos, nem hinném, hogy Offenbach operettjeit csak úgy lehet manapság színre vinni, ha belőlük mindenekelőtt a „földi” örömöket hangsúlyozzuk ki.
A rendező meghirdetett „üzenete” legalábbis számomra ezt jelzi, s nyoma sem lesz a készülő rendezésben valami más, szellemiekben is bizsergető vágy szellemes színpadra álmodásának. Az rendben van, hogy a ma nézőközönségének elege van a mindenkori aktuálpolitikából, s dehogy kívánja – ellentétben az offenbach korának színházi közönségével – hőseit antik jelmezekbe bújtatva, rajtuk keresztül kifigurázni a fennálló hatalom prominens szereplőit. Hiszen köztudomású, Offenbach operettjeinek sziporkázó zenei hatásán túl a szövegkönyvek szellemes dialógusai a kor hatalmasainak adott a szemük alá egy egy jókora fricskát. Nálunk, ma ez nem életlépes. Akkor jöjjön a mindig bevált recept: a malackodás? Ideig óráig életlépes lehet persze ez is, de szerintem, ha már mindenképpen Offenbach műveire esik a választás, akkor más szempontok, más gondolatok, más ötletek is eszébe juthatnának a rendezőknek; nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben Budapesten, színpadon, sem a Szép Heléna, sem a Gerolsteini nagyhercegnő, de még a Kékszakáll és az Ofeusz az Alvilágban sem váltotta be hosszú távon a hozzájuk fűzött reményeket: a mai kor embere nem tud mit kezdeni az eredeti librettóval, annak mondanivalójával, de hamar megcsömörlik az álaktuális „üzenetektől is”, ugyanígy, ha csak a pajzánkodások kerülnek a terítékre. Bevallom, A Párizsi élet bohém világa szinte predesztinálja a rendezőt, hogy a régi elpuffogtatott kliséket alkalmazza.
Persze lehet úgyis színpadra vinni a francia komponista műveit, hogy az előadás persziflálja a darabot. Prológ vezeti be az estét, felhívja erre a közönség figyelmét, s a közönség megérti az idézőjelek közé helyezett mondanivalót. De ez a módszer sem alkalmazható minden szövegkönyvnél. Félő ugyanis, hogy a szöveg és a zene ellentmondása nem lesz érthető – s akkor máris rosszul szolgálta a célt.
Operett, mint színpadi műfaj • 7692006-09-18 16:27:19
Akkor már jöjjön végre egy Gilbert and Sullivan operett. Épp tegnap néztem meg új DVD-szerzeményemet,a Patience-t, amely előadásnak felvétele a kilencvenes évek közepén volt a Sydney Operaházban. A "fejőslány" főszerepe is okot adhatna mindenféle erotikus töltetű rendezés megvalósítására, mégis a sokszereplős komédia (melynek zenéje már-már vígoperai nívójú) tudott mértéktartó lenni és ízléses jelenetekben gondolkodni.
Tehát van példa erre is, arra is. A rendező felelőssége nem utolsósorban a pénztár, a kassza szempontjából sem mindegy... És a közönséget is lehet megtisztelni úgy, hogy jól szórakozzon, de azért mégse nézze le értelmi-érzelmi képességeit.
Operett, mint színpadi műfaj • 7932006-09-19 11:08:37
Látom, időközben jól eldiskurálgattatok itt…

Tegnap a Párizsi élet kapcsán említettem a persziflázst. Még ezt a gondolatmenetemet folytatva, persze, csínján kell bánni a perszifláló hangvétellel. A nagyoperettek zenei anyagai egy maghatározott kor életérzését fejezik ki – s függetlenül ennek az életérzésnek a realitásától vagy irrealitásától a mában – zeneileg igen magas színvonalon, tehát igen szuggesztíven. A szöveg nem perlekedhet azzal a zenével, amelynek egyébként értékei miatt játsszuk az operettet. Ez dezilluzionálja – tehát taszítja – a nézőt. A közönség az illúziót akarja, emlékei vannak, amelyek meghatározott melódiákhoz kötik, szinte reflexszerűen. „Direktből” akarja látni, amit lát, nem a „fonákjáról”. A zeneszerzők annak idején komolyan hittek a cselekményt kifejező muzsikájukban – a közönség is hisz benne. Tehát véleményem szerint a túlhajtott persziflázs-szándék visszájára fordul – eltaszítja a közönséget, ahelyett, hogy vonzaná az Operettszínházba. Lehet, hogy vannak, akik erre azt mondják, annyi baj legyen. Azonban azok, akik abban a színházban dolgoznak, azok, akiknek ez a munkájuk – nekik nem mindegy. Nem arra kell tehát figyelni, hogyan lehet minél rafináltabban kiforgatni valamit, hanem korszerűen, magas színvonalon kell előadni az eredeti művet.
De nem folytatom a fejtegetésemet, nehogy az a vád érjen, hogy „lázítok” a „modernizáció” - és minden, ami ezzel összefügg – ellen.
Operett, mint színpadi műfaj • 7952006-09-19 13:11:33
A történet:

Gardfeu vicomte, az ismert párizsi aranyifjú megtudja, hogy Gondremark svéd báró és gyönyörű felesége Párizsba érkezik. A vicomte úgy alakítja a dolgokat, hogy saját palotájában szállásolja el a svéd vendégeket azzal a hátsó szándékkal, hogy elcsábítsa a bárónőt. Gondremark báró szeretne szép nőket és híres francia katonákat, politikusokat megismerni. A vicomte barátja, Bobinet próbálja teljesíteni a báró kívánságait úgy, hogy nagynénje palotájának alkalmazottait beöltözteti, rangokkal, nevekkel felruházza, és végül nagy estélyt ad a báró tiszteletére. A bárónő azonban hideg és elutasító a vicomte irányában, mivel inkább Alfonzot, a lakájt részesíti kegyeiben. Metella Gardfeu barátnéja addig ügyeskedik, míg a vicomte elveszi feleségül. Bobinetnek csúnyácska unokahúgát kell feleségül venni. A svéd bárónő magával akarja vinni Alfonzot hazájába...
Operett, mint színpadi műfaj • 7962006-09-19 13:14:08
Meg van ez részletesebben is...

Annyit már tudok, hogy Szabó P. Szilveszter alakítja - énekli Bobinet-t, Gardfeu barátját a darabban az Operettszínházban.
Operett, mint színpadi műfaj • 7972006-09-19 13:15:32
1997-ben a Mörbischi Ünnepi Játékok többéves történetében először adtak elő “Offenbach” operettet, így a 40 éves jubileum mellett a “Párizsi élet” c. művét is ünnepelték a víziszínpadon.
Operett, mint színpadi műfaj • 8012006-09-19 14:17:54
A Zenés TV Színház égisze alatt készült el a Párizsi élet c. Offenbach-operett is, amit a nyolcvanas években mutatott be először az MTV.

Ez volt a szereposztás:

(Zárójelben feltüntettem azokat az énekeseket, akik itt "kölcsönbe" adták a hangjukat a színészeknek - playback technika. )


Agárdy Gábor /Gárday Gábor/ - Gondremark báró;
Andai Györgyi /Kincses Veronika/ - báróné;
Kalocsay Miklós /Fülöp Attila/ - Gardfeu vicomte;
Nagy Gábor /Gulyás Dénes/ - Bobinet;
Márton András - Alfonz, a lakáj;
Zsadon Andrea - Metella;
Mikó István - Frick;
Hűvösvölgyi Ildikó - Gabriella;
Benedek Miklós /Rózsa Sándor/ - Prosper;
Medgyesi Mária - Pauline;
Konrád Antal /Kovács Péter/ - Urbaine;
Seregély Katalin - Luise;
Galántay Aliz - Clara;
Andresz Kati /Pusztaszeri Emilia/ - Leonie;
Bakó Márta - Karadek grófnő;
Jutkovics Krisztina - Juliette, a lánya;
Sugár István - Portás;
Romhányi Rudolf - Hordár;
Varga Zsuzsa - Rikkancs;
Nádas Tibor - Lyoni úr;
Füzessy Ottó - Kapitány;

Fővárosi Operettszínház Tánckara,
Koreográfus: Géczy Éva

Állami Operaház Zenekara,
MR Énekkara,
Sapszon Ferenc - karigazgató,

Hidas Frigyes - karmester

Zeneszerző: Offenbach, Jacques

Iró, költő: Meillhac; Genée

Műfordító: Romhányi József

Dramaturg: Bánki László

Rendező: Félix László
Operett, mint színpadi műfaj • 8022006-09-19 14:19:09
A Magyar Rádió Dalszínháza stúdiófelvételén tbk. Kincses Veronika (Báróné), Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Miller Lajos, Moldvay József és a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara működött közre, Breitner Tamás vezényletével.
Operett, mint színpadi műfaj • 8032006-09-19 14:23:20
Nem ismerem őt.
Operett, mint színpadi műfaj • 8042006-09-19 14:29:48
DVD-n is kapható. Nekem videón van meg ugyanez. A történet hűen követi az eredeti librettót,nagyjából amit az előbb felvázoltam, és a rendezés "nem erőszakolja" meg Offenbach frivol,csipkelődő pompás zenéjét sem. Persze, a nélkülözhetetlen erotika azért ebben a rendezésben is helyett kapott. Oda is írtam magamnak a jegyzetembe: Csak 16 éven felülieknek!
Operett, mint színpadi műfaj • 8052006-09-19 14:33:49
Biztos, hogy nem jött ki videón? Ki tudja, lehet, hogy idővel megjelentetik DVD-n!
Operett, mint színpadi műfaj • 8112006-09-19 23:11:37
Az ígéret szép szó, ha megtartják…

Itt van A párizsi élet részletesebb tartalma:

A cselekmény helyszíne: Párizs, ideje: 1867

1.felvonás:

Gardefeu és Bobinet az állomáson találkoznak Métellával, a félvilági nővel, akibe mindketten szerelmesek, de az egy másik férfival van, és ügyet sem vet rájuk. Megesküsznek, hogy többé nem foglalkoznak az olcsó párizsi nőkkel. Gardefeu rábeszéli Josephot, az idegenvezetőt, aki egy gazdag svéd bárót és annak feleségét kalauzolja, hogy cseréljenek szerepet. Egy brazil milliomos is érkezik.

2.felvonás:

Gardefeu házában, amelyről azt hazudja, hogy az szálloda, a svédeket külön-külön szobákban szállásolják el. A báró Métellával kezd ki, aki azért jön, hogy kibéküljön Gardefeuvel. De találkozik a bárónéval, mire dühösen távozik. Gardefeu el akarja terelni a báró figyelmét, hogy elcsábíthassa a feleségét, ezért igénybe veszi Gabrielle, a kesztyűkészítő, valamint Frick, a varga segítségét, akiket özvegyasszonynak és katonatisztnek öltöztet be.

3.felvonás:

Bobinet, aki admirálisként mutatkozik be, feleségeként pedig a szobalány, Pauline szerepel, estélyt ad. Pauline a báróra összpontosítja igyekezetét, mindenki jó sokat iszik.

4.felvonás:

Nagy a zűrzavar a brazil milliomos bálján. Métella és a báróné, akik Gardefeu-t, illetve a bárót akarják megkapni, egyesítik erőiket. Alig lehet elkerülni Gardefeu és a báró párviadalát. A milliomos beleszeret Gabrielle-be, a történet általános boldogsággal végzuődik.
Operett, mint színpadi műfaj • 8132006-09-20 15:16:36
A DVD-t nem vetted meg?
Operett, mint színpadi műfaj • 8152006-09-20 15:31:53
Nem a mörbischit, hanem úgy általában: több DVD is van belőle forgalomban.
Operett, mint színpadi műfaj • 8172006-09-21 15:39:07
Nemrég kaptam a hírt: elmarad a hétvégére (péntek-szombat) meghirdetett Pesti Broadway Fesztivál - a tüntetésekkel összefüggésben.

Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója azt is bejelentette, hogy a programot elhalasztják - átteszik az évad végére, 2007 júniusára.
Operett, mint színpadi műfaj • 8192006-09-22 09:48:21
Annyit pontosítanék: a 0-46 sz. hozzászólásokra gondoltam. Egyébként maradhat az a topic.
Operett, mint színpadi műfaj • 8222006-09-24 15:22:19
Ezt megpróbálom egy ismerősömmel videóra vétetni. A program és a közreműködő személyek ismeretében ez érdekes operett-gálakoncertnek ígérkezik. Kérlek, majd számolj be róla, előbb fogod látni, mint én.
Operett, mint színpadi műfaj • 8242006-09-24 15:36:07
Persze, attól még okozhat csalódást is, majd meglátjuk... Jövő szombaton este viszont Gluck Alkestisa lesz műsoron, s bár nem operett, hanem opera, az is egy különleges csemegének ígérkezik a csatornán.
Operett, mint színpadi műfaj • 8272006-09-27 13:51:36
Miután a Sullivan összkiadáshoz CD-ken már hozzájutottam, most a létező színpadi előadások képfelvételeire összpontosítom a figyelmem. Itt még csak a kezdeteknél tartok. Eddig sikerült videón és DVD-n a Gilbert &Sullivan produkciók közül 9 felvételhez hozzájutni. Ez valójában hat címet jelent:


Esküdtszéki tárgyalás – DVD: Sydney; Videó: Magyar Televízió Zenés Színháza

Fruska - DVD: Sydney

A cornwalle-i (vagy: Pensance-i) kalózok - DVD: Sydney,

Patience - DVD: Sidney

Mikádó - DVD: Sydney

A gondolások - DVD: Sydney; Videó: Toronto, Canada; Video: Royal Albert Hall, London (koncertszerű előadásban).


Sőt, van egy tizedik képváltozat is, Videó: A cornwalle-i (vagy: Pensance-i) kalózok - amerikai zenés mozifilm magyar feliratozással

Eddig ezeket sikerült begyűjtenem, de addig nem nyugszom, míg a többi”összes”-Sullivant is meg nem szerzem DVD-n vagy videón. Ugyanis nemcsak CD-n (EMI-nél), hanem DVD-n is létezik összkiadás, a baj csak ott van, hogy az utóbbit egy amerikai cég közvetíti (pedig londoni előadások felvételei ezek), és Európára a forgalmazói jogok egyelőre nem terjednek ki. Most, amit eddig DVD-n megvettem, az mind az ausztrál FAVEO cégnél jelent meg. Nálunk is kaphatóak. Remélem, hogy náluk folytatódni fog a beindult Sullivan- sorozat, és a többi mű is előbb utóbb színre kerül majd, amit DVD-n kiadnak. Közben pedig kutatom az egyéb csatornákat, amelyen keresztül forintért is hozzájuthatnék további Sullivan produkciókhoz DVD-n vagy videón.
Operett, mint színpadi műfaj • 8292006-10-01 17:35:02
Nagyszerű felvétel. Irigyellek érte, csak részleteket ismerek belőle ezekkel az énekesekkel. A teljes felvétel hiányzik nekem.
Persze másokkal a teljes mű meg van. Igen népszerű operett a Madarász, magyar változatban is sokan énekelték a részleteit.

És ha ismernéd még tőle a Bányamester c. operettjét! Abban talán még pompásabb melódiákra lelnél! (MRT Ének és Zenekara, Házy Erzsébet, Kelen Tibor énekel, vezényel Bródy Tamás)
Operett, mint színpadi műfaj • 8312006-10-01 19:57:14
Nem is értem, hogy miért nem játsszák nálunk ezt az igazi klasszikus Zeller-operettet! És még sok -sok más klasszikust…
Operett, mint színpadi műfaj • 8332006-10-01 20:36:51
Csak nyugodtan, ez a fórum már eddig is sok mindent kibírt...

Egyébként az is jellemző, hogy a nevében Operettszínház összességében több musicalt játszik, mint operettet. A jelenleg repertoáron levő nyolc darabból öt musical. Felháborító!

Miért nem cserélik le a névtáblát, s teszik helyébe a "Budapesti Musical Színház" elnevezésű feliratot? Akkor bevallottan egyértelmű lenne a helyzet. Mert így ez csak hazugság!
Operett, mint színpadi műfaj • 8352006-10-01 21:01:58
Megkaptam. Úgy van. Mintha elfelejtenék, hogy Magyarország egykor a műfaj "ezüst" korszakát jelentette. S ahogy Bécsben nem szégyellnek magyar vagy magyaros operettet előadni (Lehár, Kálmán, Ábrahám), úgy nekünk sem kellene "szégyellni" Zellert, J.Strausst, O. Straust, Millöckert, Fallt, Ziehrert, Stolzot. És hol vannak az angol és a francia operettek (Offenbachtól végre, tavasszal színpadra kerül a Párizsi élet. Egy csepp a tengerben.) És akkor még nem is beszéltem a többi hazai „nagyágyúról” és a kisebb mesterekről: Huszka, Jacobi, Nádor, Buttykay, Fényes, Farkas, Kemény, Vincze színpadi alkotásairól! Ezek egyenként is annyi értékes művet alkottak, amivel gond nélkül feltölthetnek egy repertoárt.

Költség – bevétel – előadásszám - fizetőképes kereslet – ízlésvilág. Egymással szoros korrelációban lévő kategóriák. Ez utóbbiért érdemes lenne „harcba szállni”, és „nevelni” a fiatalokat, irányítani őket, figyelmüket felkelteni a műfaj iránt. Mert ha igényli a közönség, akkor a mindenkori teátrum vezetése nem játszhatná tovább a „süket fülek” szerepét.
Operett, mint színpadi műfaj • 8412006-10-02 09:53:23
Egy időben a Rock Színháznak is otthont adott - olyan társbérlet alapon!
Operett, mint színpadi műfaj • 8422006-10-02 11:26:51
Holnap este a Kossuthon (23:03) az opera,operett és daljáték összeállítás végén felcsendül A madarászból Hasko és Flasko vidám kettőse Várhelyi Endre és Kishegyi Árpád előadásában!

Érdemes meghallgatni a kettőst sziporkázó tolmácsolásukban!

Különben egy másik felvételről nagyon szeretem a "Rajna-keringő"-t Házy Erzsébettel.
Operett, mint színpadi műfaj • 8442006-10-02 12:21:32
A kettőst vagy az egész darabot?
Operett, mint színpadi műfaj • 8462006-10-02 12:42:27
Egy időben én is felvettem szinte mindent kazettára, aztán már nem bírtam hellyel, s leálltam vele; a teljes művekről beszélek. Részleteket felvenni akkoriban nem ambícionáltam, sajnos... Így most én is "vadászok" ezekre a régi felvételekre, rádiós közvetítésekre. Persze, a fejemben van a számtalan változat, tudom, mit keresek... s mit érdemes.
Operett, mint színpadi műfaj • 8482006-10-02 14:14:14
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2007

Ami a zenés színpadi eseményeket illeti:

Bár a művészekkel folyó tárgyalások még nem zárultak le, biztosnak látszik, hogy bemutatják a Macskák című musicalt, valamint az Alföldi Róbert rendezésében korábban is előadott Csárdáskirálynő után Kálmán Imre másik nagyoperettje, a Marica grófnő is színre kerül. A szervezők elvárása szerint egyik előadás sem hasonlít majd a kőszínházi változatokra: monumentális díszleteket, korszerű rendezést, szimfonikus zenekari élő kíséretet és parádés szereposztást ígérnek. A részletek novemberre derülnek ki, addigra megkötik a szerződéseket, s megkezdik a jegyárusítást.
Operett, mint színpadi műfaj • 8502006-10-06 11:45:37
Ezek szerint a többség nem szavazta meg?...
Operett, mint színpadi műfaj • 8512006-10-09 10:24:39
Lesz, akit ez lázba hoz? Biztosan, engem kevéssé, de azért felhívom erre a műfaj iránt érdeklődők figyelmét:

Operett-gála lesz a Budapesti Operettszínházban, október 11-én, szerdán 19 órakor:

Rendező: Kerényi Miklós Gábor

Km:: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Peller Károly, a színház balettkara és zenekara.

Vezényel: Makláry László


Az elmúlt időkben eljutottam oda, hogy operett-gálák már csak akkor vonzanak, ha operaénekeseket hallhatok operettben énekelni. A mostani operett-énekesek fényévekre vannak hajdani énekes-társaiktól: Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Oszvald Gyula, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Latabárok, Feleki, de még Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, sőt a félállásban itt működő Karizs Béla, Palócz László, Sárdy János fénykorukban messze jobbak voltak a maiaknál. Nevük tényleg fogalommá nemesedett. Így vagyok az operett-előadásokkal is. Elvagyok kényeztetve, aminek az oka az is, hogy évtizedeken át a Rádió Dalszínháza az Operaház kvalifikált művészeivel vette fel a teljes operettek egész sorát. Bennem ez maradt meg, ez a mérce.
Operett, mint színpadi műfaj • 8532006-10-09 11:30:03
Kalocsay és Oszvald még "elmegy" - bár az utolsó szép emlékeim róluk a Marica grófnő,s régebbről a Szép Heléna és A víg özvegy előadások idejéből származnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 8552006-10-09 12:50:43
Ez igaz! Annak idején a rádiófelvételeken az operaházi buffók (Kishegyi, Külkey, Palcsó) mellett nem volt szubrett a HÁZ-ban (az egy szem Koltay Valérián kívül), s szükségszerűségből választották az Operettből partnerüknek Zentay Annát. Aki be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és sok-sok közös felvételen énekeltek együtt emlékezetesen.
Oszvald Marika méltó utóda Zentaynak. Nyomdokában van Szendy Szilvi, de szerintem még van mit tőle ellesni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8562006-10-09 12:54:14
Egyébként egy darabig Kalmár Magda és Ötvös Csilla is énekelt operettben szubrett szerepeket, de ők mégsem erről az oldalukról váltak ismertté és meghatározó énekművészekké.
Operett, mint színpadi műfaj • 8572006-10-10 14:30:56
Eddig még nem olvastam Ókovács Szilvesztertől publicisztikát az operett műfajáról, most ezt is megértem, minekután végigolvastam a mai Magyar Nemzet Hang-kép rovatjában közzétett filmkritikáját. Ennek tárgya egy zenés film, úgyis mondhatnám, hogy egy filmoperett; Kálmán Imre örökbecsű alkotását, a Csárdáskirálynőt, amit annak idején (1971) Szinetár Miklós rendezésében magyar-német (NSZK) koprodukciós filmként forgattak, most a Deutsche Grammophon megjelentette DVD-n.
Ókovács mondanivalójának esszenciája a következő: „Bár az operett az aszú hosszúlépéssé vizezése, van e csiricsáré műfajnak pár vállalható gyöngyszeme is.” Példálódzik a Denevérrel, a Cigánybáróval, A víg özveggyel, Offenbach Kékszakáll című alkotásával, mielőtt rátérne a Csárdáskirálynő DVD változatának recenziójára. Anna Moffóról az a véleménye, hogy „énekesnő létére szerfölött csinos”, René Kollóról pedig „színésznek ugyan középszürke, de vivőerős magasságokkal megáldott Wagner-tenorsztár”, „ők viszik a prímet”. „ De jó nézni a veszprémi várat, és a vadaspark régóta elhanyagolt tavát, hídját is, amely ravasz éji bevilágítással maga a világválság előtti dualista bűnparadicsom.” Aztán szól Latinovits Zoltán (Miska pincér) nagyszerűségéről, tanítani valóm finomságairól, Psota Irénről – a rangon alul szerelmes főurfi „látványosan kékvérű anyukájáról, aki épp nem kékvérű, mi több, épp mulatói lány volt valaha. Van mit helyretenni.” Aztán észrevételezi, hogy „mint a régi playback- filmeknél általában, el-elcsúszkál a zene” és hogy nem sikerült elérni, a magyar partner nyelvén is feliratozhassák a DVD-t. „ Bár magyar színészeink németül játsszák-éneklik az operettet, a dialógusokban echte Bühnen-deutch-németekkel felülszinkronizálták őket. Pedig Schubert Éva, Fónay Márta, Mensáros László (Feri bácsi) , Németh Sándor (Bóni) vállaltan Pesten adják magukat, egy kis káundká-akcent még ízesebb is lett volna. A müncheni Graunke zenekarral készült felvétel legviccesebbje a női kar: úgy szól, mint egy Schlager-kazetta refrénje 171-ből, Blaupunkt autórádión. „
Ókovács megállapítja, hogy Kálmán darabjában csárdást jár arisztokrácia és orfeumvilág, „ahogy Miska tételmondata az epilógban szól: egyik odavágyík, a másik meg emide.”
„Summa summarum, másfél óra hátradőlt, Honthy-mentes, kellemes óra anno hetvenes ketyegéssel […] : a lányok angyalok, a cica száját megeszik, , és bánom is én, ha száz csókot összeszedsz, mert az élet rongyos, és ’lámaföldön’ is van égi boldogság…”
„Strausst, Offenbachot, Lehárt minőségében kár vitatni, ’a hátsóm földhöz verem, ha ezeket dirigálhatom’ – mondta nemrég a karmester, ennél azért őszödibb stílusban. A felsorolásból nem hiányozhat a Csárdáskirálynő sem.” - fejezi be az operett-világban tett kis kitérőjét írásában Ókovács Szilveszter a napilap hasábjain.
Operett, mint színpadi műfaj • 8582006-10-10 14:34:44
"Schlager-kazetta refrénje 171-ből". Pontosítok: 1971-ből.
Operett, mint színpadi műfaj • 8612006-10-11 10:07:03
Tegnap láttam a VI. ker. Jókai utcai lemezboltban a film magyarra szinronizált változatát DVD-n, egy hazai kiadó forgalmazásában 1139 Ft-ért.
Operett, mint színpadi műfaj • 8632006-10-15 18:07:08
Nem láttam. Elfelejtkeztem róla. Milyen volt?
Operett, mint színpadi műfaj • 8652006-10-17 08:54:36
Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb.
Ezeket én sem ismerem. De ha Neked a dallamok ismerősek, akkor lehet, hogy már én is hallottam ezeket, csak a szerzőket nem tudtam hozzájuk kapcsolni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8662006-10-17 08:54:55
Érdemes ma éjjel bekapcsolni a rádiót, hiszen a Kossuth adó 23.00 órakor kezdődő operák, daljátékok, operettek c. összeállításában részleteket hallhatunk többek között Lehár Tavaszából (Andor Éva és Korondy György duettje), Suppé Pajkos diákokjából (Szirmay Márta és Palcsó Sándor előadásában a nevezetes „angol-kettős” hangzik el; ezt a betétszámot eleve angol nyelvre írták a szerzők, jópofa jelenet) és Szirmay Mágnás Miskájából (ebben is Andor Évát és Korondy Györgyöt hallhatjuk énekelni)
Operett, mint színpadi műfaj • 8682006-10-17 12:32:15
Most akkor szerinted sokat vesztettem azzal, hogy nem láttam a közvetítést? Vagy mégsem?
Operett, mint színpadi műfaj • 8702006-10-17 13:26:55
Á, hagyjuk, annyit nem ér meg az egész, postaköltség,egyebek... De azért köszönöm! Egyébként is ma már inkább csak teljes műveket részesítem előnyben, a gálákért nem vagyok annyira oda. A száz francia operettrészletet tartalmazó CD-kollekció kivételnek számított e tekintetben...
Operett, mint színpadi műfaj • 8712006-10-21 16:32:44
A kuplékirály mérnök
Operett, mint színpadi műfaj • 8732006-10-25 08:56:12
Kíváncsian várom az eredményét.
Operett, mint színpadi műfaj • 8742006-10-25 13:50:07
A Budapesti Operettszínház társulata 2006. október 24. és 30. között négy alkalommal vendégszerepel Johann Strauss: Die Fledermaus című operettjével német nyelven Németország egyik legismertebb és legszínvonalasabb kulturális központjában a Baden-Baden-i Festspielhausban. A szólisták: Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Bucsi Annamária, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András, Konkoly Balázs, Dézsy Szabó Gábor és Langer Soma, közreműködik: a színház balettkara, énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László. Rendező: Kerényi Miklós Gábor.
Operett, mint színpadi műfaj • 8752006-10-25 14:23:25
A Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napján, tegnap, 14.30 órakor a Raktárszínházban zenés-táncos tudományos konferenciát szervezett Csárdáskirálynő címmel. Házigazda: Kállai István volt, előadónak Batta Andrást, Gajdó Tamást, Gerő Andrást, Mohácsi Jánost kérték fel a szervezők.
Nem tudom kik léptek fel a rendezvényen,nem voltam ott, sajnos. Annyi biztos, hogy még aznap a társulat vezető művészei Baden-badenbe utaztak a Denevér-előadásokra.
Operett, mint színpadi műfaj • 8792006-10-27 09:02:03
Azt olvastam erről az október 24-i „konferenciáról”, hogy az egyik apropója (a másik a „magyar operett napja”) a Habsburg Intézet által kiadott Csárdáskirálynő című könyv bemutatója volt; zenés-táncos-tudományos műsorról gondoskodott a két szervező (az Operettszínház és a Habsburg Intézet), s a nem mindennapi konferencia helyszínéül szolgáló Raktárszínház színpadára egy orfeumot varázsoltak a közönség elé annak füstös és buja hangulatával. A műsor házigazdája Kállai István író, dramaturg volt, aki a „Történetek Kálmán Imréről” címmel különös anekdotákat mesélt a mindig pesszimista operettszerzőről. Az ezután elhangzott értekezéseket és személyes élményeket a Csárdáskirálynőből előadott dalok színesítették, amelyeket a színház jelenlévő művészeinek tolmácsolásában hallhattak az érdeklődők. A kávészünetet követően, a második felvonásban Mohácsi János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója mesélt 12 évvel ezelőtti, nagy vihart kavaró, formabontó Csárdáskirálynő-rendezéséről s a darab szükséges újraértelmezéséről. A Csárdáskirálynő monarchikum, amely 1916 óta Magyarországon mindig tud élő lenni, s a szórakoztatás mellett újat mondani és adni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8812006-10-27 09:19:13
Egyetértünk!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 8822006-10-28 22:17:02
Most éppen Gregor Józsefre emlékezem s veszek tőle búcsút, operettfelvételeit hallgatva:

Offenbach: A férj kopogtat - Négyes és kuplé (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Rozsos István, Gregor József)

Sullivan-William Gilbert-Fischer Sándor: a) A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja - A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József, km.: a MR Énekkara)
b.) Rendőrök és a lányok jelenete (Kalmár Magda, Gregor József, km.: Németh Sándor és a MR Énekkara)
Operett, mint színpadi műfaj • 8832006-10-30 11:52:50
Közeleg a Három a kislány premierje: november 10-én, igaz, nem Pesten, hanem a veszprémi Petőfi Színházban mutatják be ezt a kedves művet, mely mindig igazi közönségsiker! A korabeli bécsi életről idilli képet rajzoló daljátékot Berté Henrik alkotta meg Schubert máig népszerű szerzeményeiből, úgy az 1910-es évek közepén. A bájos darabot szerintem mindenki ismeri: Tschöll-papa és három eladósorban lévő kisleánya kezéért folyik a versengés, középpontban Médi és maga Schubert hol szomorkás, hol vidám, édes-bús, megható romantikus története áll, zenéje remek hangszerelésben szól; nem hiányozhatnak az operettmesék jól ismert karakterei: a szerelmes ifjú lányok, az aggodalmas szülők, a délceg –vagy épp félszeg – udvarlók. Egy kis detektív-szál pedig még izgalmasabbá teszi a cselekményt. A Három a kislány igazi klasszikus operettcsemege, könnyű kikapcsolódás és észrevétlen időutazás egy eltűnt Csipkerózsika-világba. Nem tartom számon, hányszor láttam a daljátékot, mennyíszer hallgattam rádión keresztül a jól ismert melódiákat, mégis megunhatatlan. Remélem, valamelyik előadásra sikerül ellátogatnom!
Operett, mint színpadi műfaj • 8842006-10-30 13:51:04
Nem szorosan ide tartozó téma, de azért tanulságos (a netem olvastam):

"Ez hangzott el nem is oly régen a Magyar Rádióban: "Lehár Ferenc, a magyar származású zeneszerző..."
Kedvem támadt belekiabálni a hangszóróba: "Lehár Ferenc - magyar zeneszerző!" De nem vetemedtem rá, amúgy is hiábavaló lett volna.
Igyekszem tisztázni valamit.
Tony Curtis, a világhírű amerikai filmszínész - magyar származású! Szülei ugyanis magyarok, itt jöttek világra, ebben a kis hazában. Majd valamikor, a XX. század húszas éveinek elején kivándoroltak az új hazába, fiuk már ott született 1925-ben... Mégis mennyire jellemző Tony Curtisre: amikor Budapestre jön, mindig kijelenti, hogy magyar.
Említhetném New York mostani polgármesterét, akinek Pataky a vezetékneve, jó név! Ő is már odakint látta meg a napvilágot, magyar származású.
Lehár Ferenc viszont Magyarországon, és akárcsak Jókai Mór, Komáromban született. Holtáig fennhangon magyarnak vallotta magát, szóban és írásban - nem magyar származásúnak, hanem egyszerűen és röviden: magyarnak. Öreg fejjel is gyönyörűen, jó ízekkel, akcentus nélkül ejtette a magyar szót; tanúsíthatom, mert kamasz autogramgyűjtő koromban nem csak leírta nekem a nevét, kedvesen el is beszélgetett velem.
Még a Monarchia aranyidejében kezdte nagy sikerű pályafutását, Bécs, a császárváros zenei centrum jellege és a szerzői jogvédelem éppen úgy odakötötte, mint a Siófokon született, tizenkét évvel fiatalabb pályatársát, Kálmán Imrét.
De egyikük sem szűnt meg magyar zeneszerző lenni.
A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa komponistájának Bad Ischl-i házán ez a fölirat: "Lehár-villa". Bent, az épületben, az emeletre vezető lépcső oldalfalán a magyar történelmi festészet neves alkotásainak reprodukciói sorakoznak, Vajk megkeresztelésétől Zrínyi Miklós kirohanásáig.
Lehár Ferenc a második világháború legsúlyosabb időszakában látványosan tett hitet magyarsága mellett; 1942-ben hosszú hónapokat töltött Budapesten, megkomponálta A garabonciás című daljátékát, amely 1848-at, a szabadságharcot idézi föl, Operaházunk 1943 februárjában mutatta be. Aki látta-hallotta: érezhette, miről szól a mű az adott történelmi pillanatban.
Amikor véget ért a második világháború, elsőként Lehár Ferenc jelent meg bécsi külképviseletünkön, hogy magyar útlevelét meghosszabbíttassa. Soha nem írta németesen a keresztnevét, s nem engedte, hogy vezetéknevének "á" bejűjéről lekoptassák az ékezetet. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én, száz esztendővel a szabadságharc után.
Különös és érthetetlen idehaza ez a "származású" megszorítás, miközben az osztrákok annyira a magukénak vallják, hogy alig akad náluk olyan város, ahol ne volna Lehárgasse. De szülőhazájában mintha még mindig nem vennék tudomásul, hogy ez a világhírű zeneszerző egész életében magyarnak vallotta magát. Az, hogy valaki magyar, nem a négy nagyszülejének szülőhelyén, nemzetiségén vagy nyelvén dől el. Illyés Gyulát hadd idézzem: "Egy-egy népet a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít... Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog."
Eszembe jut dr. Habsburg Ottó - aki olyan bájos hangsúllyal, enyhén ropogtatva bizonyos mássalhangzót, gyakran kezdi szavait így: "Mi, magyarok...", ő mondta 1997. augusztus 29-én valamelyik tévéadásban: "Kérem szépen, vér szerinti magyar kevés van, de tényleges magyar - sok..."
Lehár Ferenc tényleges magyar. Akárcsak én, te, ő, mi, ti, ők - sokan...

Dalos László"
Operett, mint színpadi műfaj • 8872006-10-30 20:04:15
Nagyon szép darab, csupa behízelgő dallam, szerintem pontosan Neked való; akinek a Babavásár annyira tetszik, annak a Három a kislány a desszert!
Operett, mint színpadi műfaj • 8892006-11-15 10:29:13
Kedves -zéta-!
Nagyon örvendek az operett-lemezkritikádnak! Eddig csak részleteket ismertem belőle. Már készülök a lemezt beszerezni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8902006-11-26 13:58:06
Itt van a veszprémi kritika a bemutató előadásról.
Operett, mint színpadi műfaj • 8922006-11-26 16:03:59
Pár éve ment az Erkel Színházban, Körmendy Jánios volt Nowotny, a titkos rendőr; amikor négykézláb szaglászott a színpad zugaiban, meg a szóvicceit traktálta a nagyérdeműt, azt hittem, ezen már nem lehet túltenni; úgylátszik, Veszprémben,(s)nem ismerik a lehetetlent... Az élvezetes recenziót olvasása megerősített abbéli szándékomban, hogy meg kell néznem ezt a Három a kislányt, ha törik - ha szakad...
Operett, mint színpadi műfaj • 8932006-11-26 16:05:04
Elnézést a stilisztikai hibákért, de nagy rohanásban vagyok.
Operett, mint színpadi műfaj • 8942006-11-27 09:23:42
Tegnap este piros betűs ünnep volt azoknak is, akik nem az Operában a Titust, hanem az Erkel Színházban a Traviatát választották. Amiért érdemes volt elmenni oda, nem más mint Sümegi Eszter, aki mint debütáns Violetta varázsolta ünnepivé a produkciót s nekünk az estét. Csodás hangján mintha Orosz Júlia vagy Déry Gabriella köszönt volna vissza a múltból... Köszönjük Neked, Sümegi Eszter!!!

Kiss B. Atillát is köszönet illeti, ki szintén most állt be az előadásba. A vokális teljesítménye ugyan hagy kivetni valót magából, de így is egy összeillő pár a színpadon Sümegi és Kiss B., Violetta és és Alfréd megszemélyesítőjeként. Végre, a tenor szerepkörben ismét hallhattunk egy drámai szinezetű hangot, annyi alapvetően lírai (Leblanc,Berkes, Gulyás, Kelen, Kovácsházi, Fekete A.) tenor után!
Csak azt tudom sajnálni, hogy nincs egy olyan tenoristánk, mint volt egykor Ilosfalvy vagy Udvardy, akiknek elbűvölő hangjuk remek kiállással párosult a darabban, minden szopránok vágyott "netovábbjaként"; tegnap este bemutatkozott szoprán - tenor-kettős ezt az illúziót hívta elő a múltból.
Operett, mint színpadi műfaj • 8952006-11-27 09:24:14
Bocs ezt nem ide akartam tenni. Mindjárt átteszem a helyére.
Operett, mint színpadi műfaj • 8972006-11-27 12:12:10
"Az alkotókkal és a fellépő művészekkel még tárgyalásokat folytat a szabadtéri vezérkara, ezért egyelőre nem árultak el részleteket. Információink szerint az új produkciót, a Marica grófnőt Eszenyi Enikő rendezné" (Obszerver Budapest, 2006. november 3.
"A népszerű operett fiatalos megközelítésben, egyedi rendezői koncepcióban kerül bemutatásra a Dóm tér színpadán." (Színház)
Operett, mint színpadi műfaj • 8992006-11-27 12:43:09
Szerintem előre még ne keseredjünk el, várjuk ki a végét!
Operett, mint színpadi műfaj • 9012006-11-29 10:07:49
MTV1, ma este:

20.05: Egy páratlan páros

Részletek a Belvárosi Színház estjébôl (52’)

Egy páratlan páros a cím, mert Kállay Bori és Fonyó Barbara, anya-lánya, operett és opera vetélkedik ebben a műsorban. Persze párosan is énekelnek, páratlanul szép melódiákat. Egyebek mellett páratlanok azért is, mert hárman vannak: a műsort a férj, Vitray Tamás vezeti.
Operett, mint színpadi műfaj • 9042006-11-30 10:54:31
Jé, most látom, hogy írtál ide! Amint a másik portálon lejegyeztem, sajnos végül nem sikerült megnéznem, pedig nagyon készültem rá. Talán majd megismétlik egyszer.
Operett, mint színpadi műfaj • 9062006-12-01 10:53:10
Az elmúlt évben hallottam őt élőben, mikrofon nélkül énekelni. Akkor nem voltam tőle elragadtatva. Igaz, nem operettet énekelt. A Váci Székesegyházban egy jótékonysági koncerten Pándi Piroska és Berkes János társaságában egyházi darabokat(Ave Maria) adott elő; tőle műfajidegen számokban és az adott akusztikájú térségben nem tudott a hangja kellően érvényesülni. Mert különben szépen szólt így is.
Operett, mint színpadi műfaj • 9172006-12-02 08:20:39
Én az Erkel Színházban láttam Adélját,az időtájt,másokkal egybehangzóan: bűn rossz volt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9192006-12-09 23:56:00
Sándor Judittal kevés operettfelvételt készített a rádió. Szívesen kirándult ebbe a műfajba, és életrajzi könyvében szívesen idézte fel egy-egy ilyen "hangzó" szerepét.
Holnap 19.40-kor egy kis csokrot nyújt át nekünk a Kossuth Rádióban a zenei szerkesztő, Schubert Ferenc, hiszen ezúttal Sándor Judit fog az éter hullámhosszán részleteket énekelni operettekből, daljátékokból:

Lehár Ferenc–Gábor Andor: Luxemburg grófja – a) Angela belépôje, b) Szerelmi kettôs (km. Udvardy Tibor), 2. Kacsoh Pongrác–Pásztor Árpád–Sassy Csaba: Rákóczi – Magda dala, 3. Dávid Gyula–Benedek András: Egy éj az Aranybogárban – Mária és Miki kettôse (km. Palócz László), 4. Kerekes János–Romhányi József: Dalol az ifjúság – Nem vallomás (km. Bende Zsolt)
Operett, mint színpadi műfaj • 9202006-12-17 18:13:39
Operett Gála lesz a Budapesti Operettszínházban.
December 18-án 17 órakor, 20-án és 21-én 19 órakor a Nagyszínpadon kerül sor az eseményre. A 21-i előadás zártkörű lesz.

Régen voltam már ilyesmin, lehet, hogy holnap elnézek oda…

Közreműködik:

Kalocsai Zsuzsa
Fischl Mónika
Oszvald Marika
Szendy Szilvi
Bódi Barbara
Vadász Dániel
Vadász Zsolt
Peller Károly

A Színház Balettkara
A Színház Zenekara

Vezényel: Makláry László
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Operett, mint színpadi műfaj • 9222006-12-17 18:28:05
Sajnos, a programról nincs információm. A Pesti Műsorban nem olvastam róla, de a Színház honlapján sem találtam a közreműködőkön kívül semmi más adatot. Ezek szerint meglepetés lesz minden.
Operett, mint színpadi műfaj • 9232006-12-19 00:18:43
Budapesti Operettszínház: Operett-Gála- 2006. december 18.

Nyugodtan mondhatom, régen voltam tanúja ilyen tomboló sikernek, mint amely követte a több mint három órás operett-gálát. S méltán, a fellépett művészek – a Színház színe-java - szívüket-lelküket beleadták produkciójukba. A viszonylag korai, 17 órai kezdés ellenére dugig megtelt nézőtér. Szinte nem volt olyan szám, mely után ne tört volna ki a tapsvihar. A nézőtéren helyet foglalókat - velem együtt - igazán nem volt nehéz tűzbe hozni, hiszen a közreműködő gárda (énekesek, balett, zenekar) profi módon tette a dolgát, s a gazdagon áradó melódiák, dallamok szüntelen követték egymást; értékeltük a tehetséget, a minőséget, a látványt s mindenekelőtt Huszka, Kálmán, Lehár, Offenbach és J. Strauss pompás zenéit.
A színpad operett-gálához illően volt bedíszletezve, igen hangulatosan; egyformán betöltötte egy bécsi palotabelső, egy párizsi orfeum, egy pesti Duna-part színhelyét, ugyanúgy megteremtette egy keleti miliő vagy éppen magyar - erdélyi - motívumok illúzióját. A színpad baloldalán egy hatalmas pezsgőspalack uralta a terepet, benne színes égőkkel, mely akár karácsonyfát is sejtethet, középen emeletes díszletelem, kétoldalt közlekedő lépcsősorral. A zenekar és a nézőtér között is ki van alakítva egy „sétáló”, így a színpadról kis lépcsőkön a zeneárok elé jöhetnek a művészek, énekelve ellibbenhetnek a közönség első sorában ülők előtt, s a másik oldalon – a körsétát dalolva befejezve - visszaérnek a színpadra. Ez egy hatásos megoldás, s ezáltal még közelebbről láthatjuk kedvenceinket… A primadonnák, szubrettek, bonvivánok, táncos-komikus minden dalához más és más gyönyörű jelmez, ruhaviselet, a darab témájához illő kiegészítő tartozék tartozott, hasonlóan a tánckar tagjai is szebbnél szebb öltözékben pompáztak. A fényhatások, a megvilágítás rafinált színorgiát teremtett, megkönnyítve az „operett-világ”-ba való belefeledkezésünket. Lelkesen fogadtuk a sorjázó operett-részleteket, értékeltük a tehetséget, a minőséget, a varázslatot, a nagyszerű áriákat, vidám kettősöket, a palotásokat, nagy együtteseket, s a finálét. Örvendetes, hogy nemcsak az idősebb korosztály tagjait, hanem nagyon sok fiatalt is láttam a nézőtéren, akiknek a lába vagy a keze -esetleg mindkettő egyszerre - verte a taktust a keringő-, az induló ritmusokra. S bizony, a sokadik kitapsolás után sem szűntek a brávók, a tetszésnyilvánító kurjantások.
Mielőtt rátérnék a műsorra, ismertetem a közreműködött énekesek névsorát: Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid és Langer Soma. A színház vezető énekművészei. Minden kacifántozás nélkül: egytől egyig remekeltek! Szinte lubickoltak szerepeikben! Némelyikük profi táncosokat megszégyenítő módon ropta az énekszáma alatt; olykor lepipálva még a körülöttük táncoló csinosabbnál csinosabb, szexisnél szexisebb, jó alakú nyúlánk táncoló hölgyeket és a belevaló izmos, jóképű sármos táncos urakat.
Ezek után nézzük konkrétan, miből is állt a műsor. Hatalmas összeállítás volt. 37 számot láttunk! Az első részben 19, szünet után 18 szám ment le egymásután. A program hat blokkba volt elrendezve: Bécsi pezsgőzés; Női- férfi párviadal; Párizsi élet; Keleti különlegességek; Budapesti vér; Magyaros ízek.

Az első blokkban Strauss-operettekből hallhattunk részleteket: a Denevér nyitányát a Pezsgő-dal követte az összes szereplő előadásában. Ezután Barinkay belépőjét a Cigánybáróból Vadász Zsolt adta elő. A Tavaszi hangok-keringőt Fischl Mónika énekelte, majd a Strauss blokkot a Bécsi vérből Pepi és Jozef duettje zárta, melyben Oszvald Marika, Peller Károly attraktív kettőse és a balettkar bűvölt el bennünket.
A következő részben felváltva Kálmán és Lehár darabokból kaptunk ízelítőt. A Csárdáskirálynő – „Táncolnék a boldogságtól…” (Fischl, Geszthy, Lukács Anita, Nyári, Vadász, Peller) után egy fergeteges kettőst következett a Cirkuszhercegnőből – „Ha engem szeretnél” (Szendy, Peller), majd a Giudittából az „Olyan forró ajkamról…” (Geszthy és a férfi balettkar). Ezután hangzott fel Nyári Zoltán elbűvölő tolmácsolásában az örökzöld sláger: „Ma önről álmodtam megint..” a Cirkuszhercegnőből, egy másik sláger a Paganiniből: „ Szép álom, szállja a szívemre” – Lukács Anita előadásában. A Luxemburg grófjából a vidám kettőst – „Gyerünk tubicám…” a tündéri Bódi Barbara és Szabó Dávid abszolválta, s a második blokk végén ismét a Csárdáskirálynő jött „A lányok, a lányok…” népszerű részletével, melyben Nyári, Vadász, Peller,Langer mókázott nekünk a balettkar kíséretében.
Jött a Párizsi élet: na, nem az Offenbach-operett – arra még februárig várnunk kell-, hanem Lehár, s A víg özvegyének részletei: Hanna belépőjét az elragadó Fischl Mónika szólaltatta meg Vadásztól, Pellertől, Langertől és a balettkartól karöltve. „Ajk az ajkon” (Minden vágyam…) Geszthy és Nyári, Daniló belépőjét a nagyon elegáns Vadász énekelte és a női balettkar működött közre. A Víg özvegy- blokkba csempészve kaptunk egy nagyszerű „apacs-kettőst” a Három gráciából, itt főleg a tánctudásból és akrobatikából jeleskedtek a kedvencek: Oszvald Marika, Langer Soma és Peller Károly. A szám után zúgott a bravó…Az elmaradhatatlan Vilja-dalt Fischl Mónikától hallottuk, a „Csak a nő, nő…” kezdetű férfi-számot természetesen a férfiak hozták, kisegítve a férfi balettkarral. Az első rész egy másik, hasonlóan „rázós” számmal fejeződött be: A víg özvegy Grizett-dala + Offenbach Orfeusz az alvilágból kánkánja tényleg hamisítatlan párizsi orfeum tanyát idézett meg: az elnyűhetetlen örökifjú szubrett, Oszvald Marika, akihez társult Szendy Szilvi is, akinek ének –és tánctudása semmivel nem maradt el idősebb pályatársától, kettősük és a balettkar megtette hatását, alig akartuk elengedni őket a függöny mögé…
A második rész Huszka és Kálmán műveinek részleteivel folytatódott. Előbb a Mária főhadnagyból a palotást táncolta a balettkar, ezután előbb a Marica grófnőből Marica belépőjét énekelte csodaszépen Fischl Mónika, közreműködött a férfi balettkar, ezután a Csárdáskirálynőből a „Te rongyos élet…”-et adta elő Szendy- Peller páros. A Cirkuszhercegnőből Mr. X belépőjét nagy örömünkre a végig egyenletesen, magas színvonalon éneklő Vadásztól kaptuk, majd a Bajadérból a Shimmyt az ugyancsak kitűnő Bódi-Szabó duó, akik ismét bemutatták, hogyan lehet perfekt technikával egyszerre énekelni és akrobatázni! A Keleti különlegességek blokkban Leháré volt a főszerep. A mosoly országa: Lisa belépőjét a régi nagyok nyomdokában Geszthy Veronika, „Vágyom egy nő után…” ismét Vadász Zsolt, „Szív-duett” – Fischl, Nyári, a Cárevicsből egy ritkán hallható duettet is élvezhettünk, melyet Szendy és Szabó adtak elő az elmaradhatatlan tánc-koreográfiájukkal. J. Strauss Dr. Bőregér (A denevér –átdolgozás) orosz-tánca (Oszvald, Peller, szólisták, balettkar) fejezte be a Keleti különlegességek blokkját. Az utolsó részben a magyaros és pesti ízek következtek: a Csárdáskirálynőből Szilvia belépőjét Lukács Anita és a balettkar adta elő. Lukácsot korábban nem ismertem, nagy felfedezés számomra ő (mennyi Lukács mozog a zenés színpadok világában!…), gyönyörű biztos magasságai vannak neki is, nagy nyeresége az Operettszínháznak! És egy meglepetés. A Marica grófnő híres tenor áriájában („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” ) „három tenor” operett álarcban – Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Peller Károly utánozzák a nagy elődöket! Azt hiszem, az egész est egyik csúcspontja volt ez a jelenet. Kálmán Tatárjárásából Bódi Barbara negédeskedett nekünk remekül mórikázva, amikor bemutatta dalában, miféle népségek kívánták meg, hogy ”Adj egy édes csókot…” Következett ismét Huszka Mária főhadnagyából egy jól ismert népszerű vidám kettős: „Délibábos Hortobágyon…”, melyben ismét Oszvald Marika hódított oldalán a férfi balettkarral. Lehár Cigányszerelméből megunhatatlan a „Messze a nagy erdő…”, Geszthy és a férfikar megmutatta, hogy tényleg az. S nem volt elég a jóból, következett a Maricából a „Szép város Kolozsvár” kezdetű duett Szendy és Peller parádés kettősében, a szem már nem győzte követni a figurákat…, s a másik gyöngyszem, ugyanebből az operettből: „Hej, cigány…” Nyári Zoltán e dallal megmutatta és igazolta, hogy nem véletlen az invitálása az Operába. Ennek a hangnak ott (is) a helye. Szívből énekelt! S de még hogyan?! És temperamentuma, énekművészete, habitusa mintha Simándyt idézné meg nekem. Tenorja magasan szárnyal, ércesen, fényesen, ahogy csak a legnagyobbak képesek erre.
S a finálé: a csúcs! Az összes közreműködő részvételével a Csárdáskirálynőből a „Jaj, mamám… húzd rá, kivilágos kivirradtig…” Erre már kevés a szókészletem. Vastaps, ováció, többszöri visszatapsolás.
A karmester, Makláry László és zenekara igen kitett magáért, a hangszerelés hűen követte a partitúrát; az igényessége, jó értelemben vett rutinja méltán tette őt és zenekarát a Gála egyik főszereplőjévé!
Operett, mint színpadi műfaj • 9242006-12-20 22:03:58
Újabb Lehár-kötet jelent meg a zenei könyvpiacon - számomra kötelező beszerzés...

Gál Róbert: Óh, lányka, óh, lánykám... - Lehár, az operett fejedelme

Lehár,az operett fejedelme alcímmel ez az első átfogó értékelés Lehár kapcsolatairól kötődéseiről. Ismerteti az összes operettje magyarországi bemutatójának történetét.

160 oldal 1.690Ft

Rózsavölgyi és Társa
Operett, mint színpadi műfaj • 9262006-12-21 09:00:34
A szerző gazdasági újságíró, de az elmúlt években már megjelentette Kálmán Imréről és Fényes Szabolcsról hasonló jellegű kötetét.
Operett, mint színpadi műfaj • 9282006-12-23 09:27:29
Meghozta a könyvet az elő-angyalka - Kertész Iván új könyvével(operakritikái) együtt. Azért megvárom vele a Szentestét, s csak utána kezdek bele.Visszatérek majd rá.
Operett, mint színpadi műfaj • 9452006-12-29 23:22:29
Ma este az Erkel Színházban jártam, és találkoztam a Denevérrel. Pontosabban annak karikatúrájával.Ennyi.
Operett, mint színpadi műfaj • 9462006-12-29 23:46:17
Marica grófnő: kérlek olvasd el, amit a Házy Erzsébet- topicban írtam a 410. és 369. sorszám alatt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9512006-12-30 00:05:12
Tudod, nem szeretnék erről többet szólni, mert senkit nem szeretnék megbántani. És valakinek ígéretet is tettem...
Vasárnap este viszont lesz meglepetés- vendég a báli képben, ami ma este nem volt. Semmiről nem akarlak lebeszélni.
Operett, mint színpadi műfaj • 9582006-12-30 08:28:11
Mind a film,mind az operettszínházi közvetítés felvétele megvan már DVD-n nekem.
És úgy van, ahogy mondod,a filmváltozatban magyarul énekelnek és beszélnek,kivéve: Anna Moffót (Vereczky Szilvia), René Kollót (Edwin herceg) és Dagmar Kollert (Stazi),akiktől az énekbetéteket is (magyar felirat), és a dialógust is (magyar szinkronhang) angolul halljuk.
Az 1971-es mozifilmet most kiadta a DG DVD-n, ezt nem ismerem, és kiadta a dotkom média is DVD-n, amit megvettem s amiről beszéltem.
Operett, mint színpadi műfaj • 9602006-12-30 08:49:15
S ha már szilveszter és Denevér, Bartók Rádió is tesz arról, hogy a hallgató belefeledkezzen a J. Strauss-muzsika szépségeibe.

Ma délelőtt 10.05: Hangfelvételek felsőfokon (Bartók rádió)

A denevér - Részletek Johann Strauss operettjéből

Közreműködik: Barbara Bonney, Edita Gruberová, Marjana Lipovsek, Elisabeth von Magnus, Werner Hollweg, Waldemar Kmentt, Josef Protschka, Christian Boesch, Anton Scharinger, André Heller, a Holland Opera Énekkara és az Amszterdami Concertgebouw Zenekara, vezényel: Nikolaus Harnoncourt
Szerkesztő: Varga F.István
Operett, mint színpadi műfaj • 9612006-12-30 08:52:36
Különben Vida Péter szenzációs alakítást nyújtott a börtönőr szerepében. Most először láttam s mondhatom: nagy tehetség!
Operett, mint színpadi műfaj • 9682006-12-31 08:00:23
Igen, de ezt csak a "poén" kedvéért tette - olyan "magyarosch" couleur local volt - a rendezés alapján egy szám erejéig.
Operett, mint színpadi műfaj • 9692007-01-02 00:12:37
Remélem,kedves Bemaria, már írod a beszámolód a pesti újévi interoperett-gáláról, melyet a Tv közvetített!...
Operett, mint színpadi műfaj • 9712007-01-02 16:04:20
Köszönöm és izgatottan várom, és várok...
Operett, mint színpadi műfaj • 9742007-01-03 15:01:07
Kedves Bemaria! Nagy köszönetem a tartalmas beszámolódért!
Operett, mint színpadi műfaj • 9792007-01-06 17:26:52
"Operettfarsang"

BM Duna-palota, 2007. február 22. 19:00

Közreműködnek: a Magyar Állami Operaház magánénekesei

Vezényel: Török Géza
Operett, mint színpadi műfaj • 9802007-01-06 17:28:05
... és km.: a DUNA Szimfonikus Zenekar
Operett, mint színpadi műfaj • 9832007-01-08 09:35:15
A Zrinyi utcai intézmény pénztárában árusítják a jegyeket, H-SZ-P napokon délután. Telefonon pontos felvilágosítást adnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 9852007-01-08 10:07:51
A különlegesség, a rendkívüliség, a "sztár"-nevek biztosan nagy érdeklődést váltanak ki; garantált "teltházak"-kal számolhatnak a szervezők, és nem járnak rosszul a fellépő művészek, a producerekről nem is beszélve!
Hogy magának a darabnak milyen fogadtatása, milyen sikere lesz, az a rendezés függvénye is, ami még a jövő - a nyár - titka!
Operett, mint színpadi műfaj • 9872007-01-08 13:34:54
Kiss B. Atillát sem láttam még operett-szerepben! Én inkább Kovácsházit jelöltem volna bonvivánnak Lukács Gy. partnereként, esetleg Nyári Z.-t. Nekik van már operett-rutinjuk, mindketten énekelték Taszilót, a prózamondással nem állnak hadilábon, énekhangjuk ideális, a szerep követelményei a kisujjukban van, és a szükséges sármmal is rendelkeznek. Mellettük nagyobb "biztonságban" érezhetné magát Lukács a számára is idegen terepen. Bár érte nem aggódom! Kiss B. is, mindazonáltal okozhat számunka kellemes meglepetést! Minden kezdet nehéz, egyszer nekik is ki lehet és ki is kell próbálniuk magukat az operettben, s ha sikerül a bemutatkozás, miért is ne, akkor nincs megállás... Jöhet a következő, hasonló jellegű feladat és megmérettetés!
Operett, mint színpadi műfaj • 9912007-01-08 15:44:33
Valóban énekelte, egy interjújában beszélt erről. Utána néztem. Szu-Csong igen jelentős, operai igényű, ugyanakkor kissé statikus szerep. Szu-Csong dalát ("Vágyom egy nő után...”) énekelte már Szegeden a Dóm-téren, amikor Caballé partnereként lépett ott fel. Tehát teljesen nem idegen neki ez a feladat. A fajsúlyos, főleg a zenei szövetre támaszkodó Lehár-darab főszerepe jelenthet egyfajta kapaszkodót; a Marica grófnő viszont hamisítatlan operett, annak minden követelményével és kellékével együtt, ami más megközelítést igényel a színpadon, mindenekelőtt a bonvivánoktól: énekben, prózában, táncban, temperamentumban, stílusban. Különben nem féltem Kiss B.-t, meg fog birkózni a feladattal, s Lukács Gyöngyi személyében, ahogy Sümegivel is, tényleg ideális párt alkotnak. Azt viszont továbbra is tartom, hogy Taszilo szerepére ideálisabb lett volna a nagyobb operett-múlttal rendelkező Kovácsházit vagy Rétit választani. De megértem azt a szempontot is, hogy Lukács személye mellé inkább Kiss B. dukál. Ott a Dóm-téren.
Operett, mint színpadi műfaj • 9942007-01-08 22:41:22
A közönség java része külföldiekből tevődik ki, a hazai publikum többsége Lukácsra és Kiss B.re együtt kíváncsi, picinyke réteg Eszenyire is vevő; legkevésbé Kálmán és Maricája itt a lényeg. Az érdeklődést az operettbe mint zenés színpadi műfajba beállók személye váltja ki, a nagy felhajtás körülöttük zajlik. Érthetően. Ahogy közeledik az esemény időpontja, úgy fog a sajtó, a média egyre több hírt,bennfentes kis színeseket kiszivárogtatni. A nagyközönség "felkészülten" fog tódulni a nyár egyik nagy szenzációjaként beharangozott szegedi operett-produkcióra. Elsősorban az operások égnek lázban, nem az operett-hívők. A PR-osoknak nem sok tennivalójuk lesz. A gépezet már tőlük függetlenül beindult.
Operett, mint színpadi műfaj • 9962007-01-08 22:59:41
Jó, legyen!
Operett, mint színpadi műfaj • 10022007-01-09 23:32:00
Ő csak követi nagy elődei nyomdokát, kik operás létükre az operettben is maradandót nyújtottak. Lásd: Anday, Réthy, Osváth, Orosz,Gyurkovics, Házy, Ágai, László, Kincses, Pitti...
Operett, mint színpadi műfaj • 10042007-01-12 10:07:02
Ez így van, és a rádiófelvételeken is inkább a lírai hangok dominálnak a primadonna szerepkörben; folytathatnám a sort Lehoczky Évával, Neményi Lilivel, Andor Évával, Pászthy Júliával, Kalmár Magdával, Ötvös Csillával, akik szintén rendszeresen "kirándultak" e műfajba, és sok értéket hoztak létre; a napokban hallgattam Szirmai Albert Alexandrájának raádiófelvételét, melyen Pászthy Júlia szép lírai hangja idézte fel a múlt ködésből e kissé háttérbe szorult Szirmai-operett szépségeit - partnere pedg a bonviván szerepkörben nem más volt, mint Kelen Péter, akit legalább olyan nehéz rávenni, hogy e "könnyebb" zenés műfajhoz adja nevét, mint anno Simándyt. De mily' szerencsénk, hogy mindketten vállalkoztak erre, és senki nem bánta meg!

Kapcsolódva szavaidhoz, az utolsó drámai szopránok egyike volt Ágai Karola is, akivel még készültek a rádióban operett-primadonna szerepek: Denevér, Cigánybáró, Orfeusz az alvilágban, Brabanti Genoveva, A férj kopogtat, Gasparone... Azóta senki.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Új Liszt Ferenc Kamarakórus
TALLIS: O nata lux
BYRD: Lullaby, my sweet little baby
WEELKES: Gloria in excelsis Deo
PEARSALL: In dulci jubilo
BRITTEN: Hymn to the Virgin
HARRIS: Faire is the Heaven
WALTON: All this time; Make we joy now in this fest; What Cheer

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: "Parázsfuvolácska"

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Arany Zsuzsanna (zongora)
MR Gyermekkórus
Vez.: Matos László, Kabdebó Sándor, Brebovszky Klára
"Az MR Gyermekkórus karácsonyi hangversenye"

16:00 : Budapest
Zeneház

Concerto Budapest
Házigazda: Iván Gábor és Lakatos György
"Karácsonyi Zenebona"

16:00 : Budapest

MOZART: "Parázsfuvolácska"

17:00 : Budapest
Vigadó

Gál Gabi, Gaál-Weber Ildikó, Horváth István, Gábor Géza (ének)
Zuglói Filharmónia
vez.: Hámori Máté
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, 1., 2., 3. kantáta

17:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

Kuzma Levente (orgona)
J.S.BACH: Prelude and Fugue h-minor BWV 544
In dulci jubilo BWV 729
GUILMANT: Noel Espana
LISZT F.: Weihnachten
H.MULET: Noel; Carillon sortie

18:00 : Budapest
Magnet Ház

Dr. Kolbe Ilona (zongora), Dr. Greschik István, Dr. Kelemen László (hegedű), Prof. Dr. Salacz György (gordonka), Elekes Orsolya (hegedű)
"Orvosok a művészetben"
J.S. BACH: h-moll hegedű, zongora szonáta, BWV 1014
MOZART: G-dúr zongoratrió, K. 564
CHOPIN: Esz-dúr Nocturne, Op.9, No. 2
PROKOFJEV: D-dúr szóló szonáta hegedűre (II-III.t.), Op.115

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

PUCCINI: Bohémélet

19:30 : Budapest
Budapest Music Center

Kemenes András (zongora), Bogdan Bozovic (hegedű), Mark Holloway (brácsa), Rohmann Ditta (cselló)
"A Goldberg-kód 4."

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Kálmándi Mihály (ének)
Anima Musicae
VIVALDI: Sinfonia, RV 110
CARISSIMI: Vittoria, vittoria!
CESTI: Intorno all'idol mio
DURANTE: Vergin tutt'amor
DVORÁK: Két keringő, Op.54, No.1, 4
CALDARA: Come raggio di sol
GLUCK: O del mio dolce ardor
CORELLI: Concerto grosso "fatto per la notte di Natale"
MARCELLI: Quella fiamma che m'accende
GIORDANI: Caro mio ben
ELMARAD !

19:30 : Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum

Zalai Antal (hegedű), Oláh Vilmos (brácsa), Marschall Tamás (klarinét),
Kelemen Barnabás (hegedű), Érdi Tamás (zongora
Óbudai Danubia Zenekar
vez.: Vásáry Tamás
MOZART: Sinfonia concertante, KV 364
A-dúr klarinétverseny 2. tétel, KV 622
G-dúr hegedűverseny, KV 216
Mozart. A-dúr zongoraverseny, KV 488

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Bárány Péter, Bernard Berchtold, Peter Harvey (ének)
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
vez.: Vashegyi György
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248

19:30 : Budapest
Vojnovich-Huszár Villa

Rácz Katalin (brácsa)
Varga Judit (csembaló)
Fodor Kamaraegyüttes
J.S. BACH: h-moll szonáta hegedűre és csembalóra
E-dúr hegedűverseny
f-moll csembalóverseny
16:00 : Debrecen
Déri Múzeum

Canto Armonico Énekegyüttes
ARCADELT, ELGAR, BRAHMS, SCHUMANN, KODÁLY, PRAETORIUS, VICTORIA, WIDOR és BÁRDOS műveiből

17:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Vez. Kocsis Zoltán
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - részletek
KOCSIS ZOLTÁN: Kiskarácsony, nagykarácsony

17:00 : Szentendre
P'Art mozi

Matuz Gergely (fuvola)
MATUZ GERGELY: Tétel D-ben; Ötlet D-ben
SUGÁR MIKLÓS: Greg
HOLLÓS MÁTÉ: Neked, nekem
BARÁTH BÁLINT: Álmélkodás és haddelhadd
PATACHICH IVÁN: Metamorfózisok
MATUZ ISTVÁN: Sakura, sakura

19:00 : Budaörs
Római katolikus templom

Szent Efrém Férfikar
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
"Adventi hangverseny"

19:30 : Pécs
Bazilika

Tóth Zsuzsi, Meláth Andrea, Szigetvári Dávid, Kovács István (ének)
Pannon Filharmonikusok
vez.: Vass András
HÄNDEL: Messiás, HWV 56
A mai nap
elhunyt:
1903 • Ábrányi (Eördögh) Kornél, zeneszerző, zongorista, szakíró (sz. 1822)
1982 • Arthur Rubinstein, zongorista (sz. 1887)
1989 • Kurt Böhme, énekes (sz. 1908)
2000 • Legány Dénes, zeneszerző, zongorista (sz. 1965)