vissza a cimoldalra
2014-11-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Rovataink
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (50907)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (2690)
Momus társalgó (5597)
Társművészetek (954)
Kedvenc előadók (2695)
Milyen zenét hallgatsz most? (23855)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (1940)
Kedvenc felvételek (137)
Kedvenc művek (102)

Olvasói levelek (10508)
A csapos közbeszól (91)

Erkel Színház (4772)
Régizene (3181)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (5226)
Kimernya? (1988)
Operett a magyar rádióban (1950-1980) (696)
Opernglas, avagy operai távcső... (18478)
Moldován Stefánia (33)
Edita Gruberova (2707)
Erkel Ferenc (874)
Momus-játék (4710)
ifj. Johann Strauss (150)
Zenei témájú könyvek (54)
Élő közvetítések (4205)
A nap képe (1523)
Lehár Ferenc (328)
Kolonits Klára (146)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

támogatja:

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (16367 hozzászólás)
Operett, mint színpadi műfaj • 8132006-09-20 15:16:36
A DVD-t nem vetted meg?
Operett, mint színpadi műfaj • 8152006-09-20 15:31:53
Nem a mörbischit, hanem úgy általában: több DVD is van belőle forgalomban.
Operett, mint színpadi műfaj • 8172006-09-21 15:39:07
Nemrég kaptam a hírt: elmarad a hétvégére (péntek-szombat) meghirdetett Pesti Broadway Fesztivál - a tüntetésekkel összefüggésben.

Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója azt is bejelentette, hogy a programot elhalasztják - átteszik az évad végére, 2007 júniusára.
Operett, mint színpadi műfaj • 8192006-09-22 09:48:21
Annyit pontosítanék: a 0-46 sz. hozzászólásokra gondoltam. Egyébként maradhat az a topic.
Operett, mint színpadi műfaj • 8222006-09-24 15:22:19
Ezt megpróbálom egy ismerősömmel videóra vétetni. A program és a közreműködő személyek ismeretében ez érdekes operett-gálakoncertnek ígérkezik. Kérlek, majd számolj be róla, előbb fogod látni, mint én.
Operett, mint színpadi műfaj • 8242006-09-24 15:36:07
Persze, attól még okozhat csalódást is, majd meglátjuk... Jövő szombaton este viszont Gluck Alkestisa lesz műsoron, s bár nem operett, hanem opera, az is egy különleges csemegének ígérkezik a csatornán.
Operett, mint színpadi műfaj • 8272006-09-27 13:51:36
Miután a Sullivan összkiadáshoz CD-ken már hozzájutottam, most a létező színpadi előadások képfelvételeire összpontosítom a figyelmem. Itt még csak a kezdeteknél tartok. Eddig sikerült videón és DVD-n a Gilbert &Sullivan produkciók közül 9 felvételhez hozzájutni. Ez valójában hat címet jelent:


Esküdtszéki tárgyalás – DVD: Sydney; Videó: Magyar Televízió Zenés Színháza

Fruska - DVD: Sydney

A cornwalle-i (vagy: Pensance-i) kalózok - DVD: Sydney,

Patience - DVD: Sidney

Mikádó - DVD: Sydney

A gondolások - DVD: Sydney; Videó: Toronto, Canada; Video: Royal Albert Hall, London (koncertszerű előadásban).


Sőt, van egy tizedik képváltozat is, Videó: A cornwalle-i (vagy: Pensance-i) kalózok - amerikai zenés mozifilm magyar feliratozással

Eddig ezeket sikerült begyűjtenem, de addig nem nyugszom, míg a többi”összes”-Sullivant is meg nem szerzem DVD-n vagy videón. Ugyanis nemcsak CD-n (EMI-nél), hanem DVD-n is létezik összkiadás, a baj csak ott van, hogy az utóbbit egy amerikai cég közvetíti (pedig londoni előadások felvételei ezek), és Európára a forgalmazói jogok egyelőre nem terjednek ki. Most, amit eddig DVD-n megvettem, az mind az ausztrál FAVEO cégnél jelent meg. Nálunk is kaphatóak. Remélem, hogy náluk folytatódni fog a beindult Sullivan- sorozat, és a többi mű is előbb utóbb színre kerül majd, amit DVD-n kiadnak. Közben pedig kutatom az egyéb csatornákat, amelyen keresztül forintért is hozzájuthatnék további Sullivan produkciókhoz DVD-n vagy videón.
Operett, mint színpadi műfaj • 8292006-10-01 17:35:02
Nagyszerű felvétel. Irigyellek érte, csak részleteket ismerek belőle ezekkel az énekesekkel. A teljes felvétel hiányzik nekem.
Persze másokkal a teljes mű meg van. Igen népszerű operett a Madarász, magyar változatban is sokan énekelték a részleteit.

És ha ismernéd még tőle a Bányamester c. operettjét! Abban talán még pompásabb melódiákra lelnél! (MRT Ének és Zenekara, Házy Erzsébet, Kelen Tibor énekel, vezényel Bródy Tamás)
Operett, mint színpadi műfaj • 8312006-10-01 19:57:14
Nem is értem, hogy miért nem játsszák nálunk ezt az igazi klasszikus Zeller-operettet! És még sok -sok más klasszikust…
Operett, mint színpadi műfaj • 8332006-10-01 20:36:51
Csak nyugodtan, ez a fórum már eddig is sok mindent kibírt...

Egyébként az is jellemző, hogy a nevében Operettszínház összességében több musicalt játszik, mint operettet. A jelenleg repertoáron levő nyolc darabból öt musical. Felháborító!

Miért nem cserélik le a névtáblát, s teszik helyébe a "Budapesti Musical Színház" elnevezésű feliratot? Akkor bevallottan egyértelmű lenne a helyzet. Mert így ez csak hazugság!
Operett, mint színpadi műfaj • 8352006-10-01 21:01:58
Megkaptam. Úgy van. Mintha elfelejtenék, hogy Magyarország egykor a műfaj "ezüst" korszakát jelentette. S ahogy Bécsben nem szégyellnek magyar vagy magyaros operettet előadni (Lehár, Kálmán, Ábrahám), úgy nekünk sem kellene "szégyellni" Zellert, J.Strausst, O. Straust, Millöckert, Fallt, Ziehrert, Stolzot. És hol vannak az angol és a francia operettek (Offenbachtól végre, tavasszal színpadra kerül a Párizsi élet. Egy csepp a tengerben.) És akkor még nem is beszéltem a többi hazai „nagyágyúról” és a kisebb mesterekről: Huszka, Jacobi, Nádor, Buttykay, Fényes, Farkas, Kemény, Vincze színpadi alkotásairól! Ezek egyenként is annyi értékes művet alkottak, amivel gond nélkül feltölthetnek egy repertoárt.

Költség – bevétel – előadásszám - fizetőképes kereslet – ízlésvilág. Egymással szoros korrelációban lévő kategóriák. Ez utóbbiért érdemes lenne „harcba szállni”, és „nevelni” a fiatalokat, irányítani őket, figyelmüket felkelteni a műfaj iránt. Mert ha igényli a közönség, akkor a mindenkori teátrum vezetése nem játszhatná tovább a „süket fülek” szerepét.
Operett, mint színpadi műfaj • 8412006-10-02 09:53:23
Egy időben a Rock Színháznak is otthont adott - olyan társbérlet alapon!
Operett, mint színpadi műfaj • 8422006-10-02 11:26:51
Holnap este a Kossuthon (23:03) az opera,operett és daljáték összeállítás végén felcsendül A madarászból Hasko és Flasko vidám kettőse Várhelyi Endre és Kishegyi Árpád előadásában!

Érdemes meghallgatni a kettőst sziporkázó tolmácsolásukban!

Különben egy másik felvételről nagyon szeretem a "Rajna-keringő"-t Házy Erzsébettel.
Operett, mint színpadi műfaj • 8442006-10-02 12:21:32
A kettőst vagy az egész darabot?
Operett, mint színpadi műfaj • 8462006-10-02 12:42:27
Egy időben én is felvettem szinte mindent kazettára, aztán már nem bírtam hellyel, s leálltam vele; a teljes művekről beszélek. Részleteket felvenni akkoriban nem ambícionáltam, sajnos... Így most én is "vadászok" ezekre a régi felvételekre, rádiós közvetítésekre. Persze, a fejemben van a számtalan változat, tudom, mit keresek... s mit érdemes.
Operett, mint színpadi műfaj • 8482006-10-02 14:14:14
Szegedi Szabadtéri Játékok - 2007

Ami a zenés színpadi eseményeket illeti:

Bár a művészekkel folyó tárgyalások még nem zárultak le, biztosnak látszik, hogy bemutatják a Macskák című musicalt, valamint az Alföldi Róbert rendezésében korábban is előadott Csárdáskirálynő után Kálmán Imre másik nagyoperettje, a Marica grófnő is színre kerül. A szervezők elvárása szerint egyik előadás sem hasonlít majd a kőszínházi változatokra: monumentális díszleteket, korszerű rendezést, szimfonikus zenekari élő kíséretet és parádés szereposztást ígérnek. A részletek novemberre derülnek ki, addigra megkötik a szerződéseket, s megkezdik a jegyárusítást.
Operett, mint színpadi műfaj • 8502006-10-06 11:45:37
Ezek szerint a többség nem szavazta meg?...
Operett, mint színpadi műfaj • 8512006-10-09 10:24:39
Lesz, akit ez lázba hoz? Biztosan, engem kevéssé, de azért felhívom erre a műfaj iránt érdeklődők figyelmét:

Operett-gála lesz a Budapesti Operettszínházban, október 11-én, szerdán 19 órakor:

Rendező: Kerényi Miklós Gábor

Km:: Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Vadász Dániel, Vadász Zsolt, Peller Károly, a színház balettkara és zenekara.

Vezényel: Makláry László


Az elmúlt időkben eljutottam oda, hogy operett-gálák már csak akkor vonzanak, ha operaénekeseket hallhatok operettben énekelni. A mostani operett-énekesek fényévekre vannak hajdani énekes-társaiktól: Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Oszvald Gyula, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Latabárok, Feleki, de még Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, sőt a félállásban itt működő Karizs Béla, Palócz László, Sárdy János fénykorukban messze jobbak voltak a maiaknál. Nevük tényleg fogalommá nemesedett. Így vagyok az operett-előadásokkal is. Elvagyok kényeztetve, aminek az oka az is, hogy évtizedeken át a Rádió Dalszínháza az Operaház kvalifikált művészeivel vette fel a teljes operettek egész sorát. Bennem ez maradt meg, ez a mérce.
Operett, mint színpadi műfaj • 8532006-10-09 11:30:03
Kalocsay és Oszvald még "elmegy" - bár az utolsó szép emlékeim róluk a Marica grófnő,s régebbről a Szép Heléna és A víg özvegy előadások idejéből származnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 8552006-10-09 12:50:43
Ez igaz! Annak idején a rádiófelvételeken az operaházi buffók (Kishegyi, Külkey, Palcsó) mellett nem volt szubrett a HÁZ-ban (az egy szem Koltay Valérián kívül), s szükségszerűségből választották az Operettből partnerüknek Zentay Annát. Aki be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és sok-sok közös felvételen énekeltek együtt emlékezetesen.
Oszvald Marika méltó utóda Zentaynak. Nyomdokában van Szendy Szilvi, de szerintem még van mit tőle ellesni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8562006-10-09 12:54:14
Egyébként egy darabig Kalmár Magda és Ötvös Csilla is énekelt operettben szubrett szerepeket, de ők mégsem erről az oldalukról váltak ismertté és meghatározó énekművészekké.
Operett, mint színpadi műfaj • 8572006-10-10 14:30:56
Eddig még nem olvastam Ókovács Szilvesztertől publicisztikát az operett műfajáról, most ezt is megértem, minekután végigolvastam a mai Magyar Nemzet Hang-kép rovatjában közzétett filmkritikáját. Ennek tárgya egy zenés film, úgyis mondhatnám, hogy egy filmoperett; Kálmán Imre örökbecsű alkotását, a Csárdáskirálynőt, amit annak idején (1971) Szinetár Miklós rendezésében magyar-német (NSZK) koprodukciós filmként forgattak, most a Deutsche Grammophon megjelentette DVD-n.
Ókovács mondanivalójának esszenciája a következő: „Bár az operett az aszú hosszúlépéssé vizezése, van e csiricsáré műfajnak pár vállalható gyöngyszeme is.” Példálódzik a Denevérrel, a Cigánybáróval, A víg özveggyel, Offenbach Kékszakáll című alkotásával, mielőtt rátérne a Csárdáskirálynő DVD változatának recenziójára. Anna Moffóról az a véleménye, hogy „énekesnő létére szerfölött csinos”, René Kollóról pedig „színésznek ugyan középszürke, de vivőerős magasságokkal megáldott Wagner-tenorsztár”, „ők viszik a prímet”. „ De jó nézni a veszprémi várat, és a vadaspark régóta elhanyagolt tavát, hídját is, amely ravasz éji bevilágítással maga a világválság előtti dualista bűnparadicsom.” Aztán szól Latinovits Zoltán (Miska pincér) nagyszerűségéről, tanítani valóm finomságairól, Psota Irénről – a rangon alul szerelmes főurfi „látványosan kékvérű anyukájáról, aki épp nem kékvérű, mi több, épp mulatói lány volt valaha. Van mit helyretenni.” Aztán észrevételezi, hogy „mint a régi playback- filmeknél általában, el-elcsúszkál a zene” és hogy nem sikerült elérni, a magyar partner nyelvén is feliratozhassák a DVD-t. „ Bár magyar színészeink németül játsszák-éneklik az operettet, a dialógusokban echte Bühnen-deutch-németekkel felülszinkronizálták őket. Pedig Schubert Éva, Fónay Márta, Mensáros László (Feri bácsi) , Németh Sándor (Bóni) vállaltan Pesten adják magukat, egy kis káundká-akcent még ízesebb is lett volna. A müncheni Graunke zenekarral készült felvétel legviccesebbje a női kar: úgy szól, mint egy Schlager-kazetta refrénje 171-ből, Blaupunkt autórádión. „
Ókovács megállapítja, hogy Kálmán darabjában csárdást jár arisztokrácia és orfeumvilág, „ahogy Miska tételmondata az epilógban szól: egyik odavágyík, a másik meg emide.”
„Summa summarum, másfél óra hátradőlt, Honthy-mentes, kellemes óra anno hetvenes ketyegéssel […] : a lányok angyalok, a cica száját megeszik, , és bánom is én, ha száz csókot összeszedsz, mert az élet rongyos, és ’lámaföldön’ is van égi boldogság…”
„Strausst, Offenbachot, Lehárt minőségében kár vitatni, ’a hátsóm földhöz verem, ha ezeket dirigálhatom’ – mondta nemrég a karmester, ennél azért őszödibb stílusban. A felsorolásból nem hiányozhat a Csárdáskirálynő sem.” - fejezi be az operett-világban tett kis kitérőjét írásában Ókovács Szilveszter a napilap hasábjain.
Operett, mint színpadi műfaj • 8582006-10-10 14:34:44
"Schlager-kazetta refrénje 171-ből". Pontosítok: 1971-ből.
Operett, mint színpadi műfaj • 8612006-10-11 10:07:03
Tegnap láttam a VI. ker. Jókai utcai lemezboltban a film magyarra szinronizált változatát DVD-n, egy hazai kiadó forgalmazásában 1139 Ft-ért.
Operett, mint színpadi műfaj • 8632006-10-15 18:07:08
Nem láttam. Elfelejtkeztem róla. Milyen volt?
Operett, mint színpadi műfaj • 8652006-10-17 08:54:36
Winkler, Walter Kollo, Jurmann, Jary stb.
Ezeket én sem ismerem. De ha Neked a dallamok ismerősek, akkor lehet, hogy már én is hallottam ezeket, csak a szerzőket nem tudtam hozzájuk kapcsolni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8662006-10-17 08:54:55
Érdemes ma éjjel bekapcsolni a rádiót, hiszen a Kossuth adó 23.00 órakor kezdődő operák, daljátékok, operettek c. összeállításában részleteket hallhatunk többek között Lehár Tavaszából (Andor Éva és Korondy György duettje), Suppé Pajkos diákokjából (Szirmay Márta és Palcsó Sándor előadásában a nevezetes „angol-kettős” hangzik el; ezt a betétszámot eleve angol nyelvre írták a szerzők, jópofa jelenet) és Szirmay Mágnás Miskájából (ebben is Andor Évát és Korondy Györgyöt hallhatjuk énekelni)
Operett, mint színpadi műfaj • 8682006-10-17 12:32:15
Most akkor szerinted sokat vesztettem azzal, hogy nem láttam a közvetítést? Vagy mégsem?
Operett, mint színpadi műfaj • 8702006-10-17 13:26:55
Á, hagyjuk, annyit nem ér meg az egész, postaköltség,egyebek... De azért köszönöm! Egyébként is ma már inkább csak teljes műveket részesítem előnyben, a gálákért nem vagyok annyira oda. A száz francia operettrészletet tartalmazó CD-kollekció kivételnek számított e tekintetben...
Operett, mint színpadi műfaj • 8712006-10-21 16:32:44
A kuplékirály mérnök
Operett, mint színpadi műfaj • 8732006-10-25 08:56:12
Kíváncsian várom az eredményét.
Operett, mint színpadi műfaj • 8742006-10-25 13:50:07
A Budapesti Operettszínház társulata 2006. október 24. és 30. között négy alkalommal vendégszerepel Johann Strauss: Die Fledermaus című operettjével német nyelven Németország egyik legismertebb és legszínvonalasabb kulturális központjában a Baden-Baden-i Festspielhausban. A szólisták: Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika, Fischl Mónika, Bucsi Annamária, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Vadász Dániel, Földes Tamás, Peller Károly, Faragó András, Konkoly Balázs, Dézsy Szabó Gábor és Langer Soma, közreműködik: a színház balettkara, énekkara és zenekara, vezényel: Makláry László. Rendező: Kerényi Miklós Gábor.
Operett, mint színpadi műfaj • 8752006-10-25 14:23:25
A Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Operettszínház a Magyar Operett Napján, tegnap, 14.30 órakor a Raktárszínházban zenés-táncos tudományos konferenciát szervezett Csárdáskirálynő címmel. Házigazda: Kállai István volt, előadónak Batta Andrást, Gajdó Tamást, Gerő Andrást, Mohácsi Jánost kérték fel a szervezők.
Nem tudom kik léptek fel a rendezvényen,nem voltam ott, sajnos. Annyi biztos, hogy még aznap a társulat vezető művészei Baden-badenbe utaztak a Denevér-előadásokra.
Operett, mint színpadi műfaj • 8792006-10-27 09:02:03
Azt olvastam erről az október 24-i „konferenciáról”, hogy az egyik apropója (a másik a „magyar operett napja”) a Habsburg Intézet által kiadott Csárdáskirálynő című könyv bemutatója volt; zenés-táncos-tudományos műsorról gondoskodott a két szervező (az Operettszínház és a Habsburg Intézet), s a nem mindennapi konferencia helyszínéül szolgáló Raktárszínház színpadára egy orfeumot varázsoltak a közönség elé annak füstös és buja hangulatával. A műsor házigazdája Kállai István író, dramaturg volt, aki a „Történetek Kálmán Imréről” címmel különös anekdotákat mesélt a mindig pesszimista operettszerzőről. Az ezután elhangzott értekezéseket és személyes élményeket a Csárdáskirálynőből előadott dalok színesítették, amelyeket a színház jelenlévő művészeinek tolmácsolásában hallhattak az érdeklődők. A kávészünetet követően, a második felvonásban Mohácsi János, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója mesélt 12 évvel ezelőtti, nagy vihart kavaró, formabontó Csárdáskirálynő-rendezéséről s a darab szükséges újraértelmezéséről. A Csárdáskirálynő monarchikum, amely 1916 óta Magyarországon mindig tud élő lenni, s a szórakoztatás mellett újat mondani és adni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8812006-10-27 09:19:13
Egyetértünk!!!
Operett, mint színpadi műfaj • 8822006-10-28 22:17:02
Most éppen Gregor Józsefre emlékezem s veszek tőle búcsút, operettfelvételeit hallgatva:

Offenbach: A férj kopogtat - Négyes és kuplé (Csengery Adrienne, Lehoczky Éva, Rozsos István, Gregor József)

Sullivan-William Gilbert-Fischer Sándor: a) A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja - A gárdaezredes és a kalózok (Gregor József, km.: a MR Énekkara)
b.) Rendőrök és a lányok jelenete (Kalmár Magda, Gregor József, km.: Németh Sándor és a MR Énekkara)
Operett, mint színpadi műfaj • 8832006-10-30 11:52:50
Közeleg a Három a kislány premierje: november 10-én, igaz, nem Pesten, hanem a veszprémi Petőfi Színházban mutatják be ezt a kedves művet, mely mindig igazi közönségsiker! A korabeli bécsi életről idilli képet rajzoló daljátékot Berté Henrik alkotta meg Schubert máig népszerű szerzeményeiből, úgy az 1910-es évek közepén. A bájos darabot szerintem mindenki ismeri: Tschöll-papa és három eladósorban lévő kisleánya kezéért folyik a versengés, középpontban Médi és maga Schubert hol szomorkás, hol vidám, édes-bús, megható romantikus története áll, zenéje remek hangszerelésben szól; nem hiányozhatnak az operettmesék jól ismert karakterei: a szerelmes ifjú lányok, az aggodalmas szülők, a délceg –vagy épp félszeg – udvarlók. Egy kis detektív-szál pedig még izgalmasabbá teszi a cselekményt. A Három a kislány igazi klasszikus operettcsemege, könnyű kikapcsolódás és észrevétlen időutazás egy eltűnt Csipkerózsika-világba. Nem tartom számon, hányszor láttam a daljátékot, mennyíszer hallgattam rádión keresztül a jól ismert melódiákat, mégis megunhatatlan. Remélem, valamelyik előadásra sikerül ellátogatnom!
Operett, mint színpadi műfaj • 8842006-10-30 13:51:04
Nem szorosan ide tartozó téma, de azért tanulságos (a netem olvastam):

"Ez hangzott el nem is oly régen a Magyar Rádióban: "Lehár Ferenc, a magyar származású zeneszerző..."
Kedvem támadt belekiabálni a hangszóróba: "Lehár Ferenc - magyar zeneszerző!" De nem vetemedtem rá, amúgy is hiábavaló lett volna.
Igyekszem tisztázni valamit.
Tony Curtis, a világhírű amerikai filmszínész - magyar származású! Szülei ugyanis magyarok, itt jöttek világra, ebben a kis hazában. Majd valamikor, a XX. század húszas éveinek elején kivándoroltak az új hazába, fiuk már ott született 1925-ben... Mégis mennyire jellemző Tony Curtisre: amikor Budapestre jön, mindig kijelenti, hogy magyar.
Említhetném New York mostani polgármesterét, akinek Pataky a vezetékneve, jó név! Ő is már odakint látta meg a napvilágot, magyar származású.
Lehár Ferenc viszont Magyarországon, és akárcsak Jókai Mór, Komáromban született. Holtáig fennhangon magyarnak vallotta magát, szóban és írásban - nem magyar származásúnak, hanem egyszerűen és röviden: magyarnak. Öreg fejjel is gyönyörűen, jó ízekkel, akcentus nélkül ejtette a magyar szót; tanúsíthatom, mert kamasz autogramgyűjtő koromban nem csak leírta nekem a nevét, kedvesen el is beszélgetett velem.
Még a Monarchia aranyidejében kezdte nagy sikerű pályafutását, Bécs, a császárváros zenei centrum jellege és a szerzői jogvédelem éppen úgy odakötötte, mint a Siófokon született, tizenkét évvel fiatalabb pályatársát, Kálmán Imrét.
De egyikük sem szűnt meg magyar zeneszerző lenni.
A víg özvegy, a Luxemburg grófja, A mosoly országa komponistájának Bad Ischl-i házán ez a fölirat: "Lehár-villa". Bent, az épületben, az emeletre vezető lépcső oldalfalán a magyar történelmi festészet neves alkotásainak reprodukciói sorakoznak, Vajk megkeresztelésétől Zrínyi Miklós kirohanásáig.
Lehár Ferenc a második világháború legsúlyosabb időszakában látványosan tett hitet magyarsága mellett; 1942-ben hosszú hónapokat töltött Budapesten, megkomponálta A garabonciás című daljátékát, amely 1848-at, a szabadságharcot idézi föl, Operaházunk 1943 februárjában mutatta be. Aki látta-hallotta: érezhette, miről szól a mű az adott történelmi pillanatban.
Amikor véget ért a második világháború, elsőként Lehár Ferenc jelent meg bécsi külképviseletünkön, hogy magyar útlevelét meghosszabbíttassa. Soha nem írta németesen a keresztnevét, s nem engedte, hogy vezetéknevének "á" bejűjéről lekoptassák az ékezetet. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én, száz esztendővel a szabadságharc után.
Különös és érthetetlen idehaza ez a "származású" megszorítás, miközben az osztrákok annyira a magukénak vallják, hogy alig akad náluk olyan város, ahol ne volna Lehárgasse. De szülőhazájában mintha még mindig nem vennék tudomásul, hogy ez a világhírű zeneszerző egész életében magyarnak vallotta magát. Az, hogy valaki magyar, nem a négy nagyszülejének szülőhelyén, nemzetiségén vagy nyelvén dől el. Illyés Gyulát hadd idézzem: "Egy-egy népet a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít... Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog."
Eszembe jut dr. Habsburg Ottó - aki olyan bájos hangsúllyal, enyhén ropogtatva bizonyos mássalhangzót, gyakran kezdi szavait így: "Mi, magyarok...", ő mondta 1997. augusztus 29-én valamelyik tévéadásban: "Kérem szépen, vér szerinti magyar kevés van, de tényleges magyar - sok..."
Lehár Ferenc tényleges magyar. Akárcsak én, te, ő, mi, ti, ők - sokan...

Dalos László"
Operett, mint színpadi műfaj • 8872006-10-30 20:04:15
Nagyon szép darab, csupa behízelgő dallam, szerintem pontosan Neked való; akinek a Babavásár annyira tetszik, annak a Három a kislány a desszert!
Operett, mint színpadi műfaj • 8892006-11-15 10:29:13
Kedves -zéta-!
Nagyon örvendek az operett-lemezkritikádnak! Eddig csak részleteket ismertem belőle. Már készülök a lemezt beszerezni.
Operett, mint színpadi műfaj • 8902006-11-26 13:58:06
Itt van a veszprémi kritika a bemutató előadásról.
Operett, mint színpadi műfaj • 8922006-11-26 16:03:59
Pár éve ment az Erkel Színházban, Körmendy Jánios volt Nowotny, a titkos rendőr; amikor négykézláb szaglászott a színpad zugaiban, meg a szóvicceit traktálta a nagyérdeműt, azt hittem, ezen már nem lehet túltenni; úgylátszik, Veszprémben,(s)nem ismerik a lehetetlent... Az élvezetes recenziót olvasása megerősített abbéli szándékomban, hogy meg kell néznem ezt a Három a kislányt, ha törik - ha szakad...
Operett, mint színpadi műfaj • 8932006-11-26 16:05:04
Elnézést a stilisztikai hibákért, de nagy rohanásban vagyok.
Operett, mint színpadi műfaj • 8942006-11-27 09:23:42
Tegnap este piros betűs ünnep volt azoknak is, akik nem az Operában a Titust, hanem az Erkel Színházban a Traviatát választották. Amiért érdemes volt elmenni oda, nem más mint Sümegi Eszter, aki mint debütáns Violetta varázsolta ünnepivé a produkciót s nekünk az estét. Csodás hangján mintha Orosz Júlia vagy Déry Gabriella köszönt volna vissza a múltból... Köszönjük Neked, Sümegi Eszter!!!

Kiss B. Atillát is köszönet illeti, ki szintén most állt be az előadásba. A vokális teljesítménye ugyan hagy kivetni valót magából, de így is egy összeillő pár a színpadon Sümegi és Kiss B., Violetta és és Alfréd megszemélyesítőjeként. Végre, a tenor szerepkörben ismét hallhattunk egy drámai szinezetű hangot, annyi alapvetően lírai (Leblanc,Berkes, Gulyás, Kelen, Kovácsházi, Fekete A.) tenor után!
Csak azt tudom sajnálni, hogy nincs egy olyan tenoristánk, mint volt egykor Ilosfalvy vagy Udvardy, akiknek elbűvölő hangjuk remek kiállással párosult a darabban, minden szopránok vágyott "netovábbjaként"; tegnap este bemutatkozott szoprán - tenor-kettős ezt az illúziót hívta elő a múltból.
Operett, mint színpadi műfaj • 8952006-11-27 09:24:14
Bocs ezt nem ide akartam tenni. Mindjárt átteszem a helyére.
Operett, mint színpadi műfaj • 8972006-11-27 12:12:10
"Az alkotókkal és a fellépő művészekkel még tárgyalásokat folytat a szabadtéri vezérkara, ezért egyelőre nem árultak el részleteket. Információink szerint az új produkciót, a Marica grófnőt Eszenyi Enikő rendezné" (Obszerver Budapest, 2006. november 3.
"A népszerű operett fiatalos megközelítésben, egyedi rendezői koncepcióban kerül bemutatásra a Dóm tér színpadán." (Színház)
Operett, mint színpadi műfaj • 8992006-11-27 12:43:09
Szerintem előre még ne keseredjünk el, várjuk ki a végét!
Operett, mint színpadi műfaj • 9012006-11-29 10:07:49
MTV1, ma este:

20.05: Egy páratlan páros

Részletek a Belvárosi Színház estjébôl (52’)

Egy páratlan páros a cím, mert Kállay Bori és Fonyó Barbara, anya-lánya, operett és opera vetélkedik ebben a műsorban. Persze párosan is énekelnek, páratlanul szép melódiákat. Egyebek mellett páratlanok azért is, mert hárman vannak: a műsort a férj, Vitray Tamás vezeti.
Operett, mint színpadi műfaj • 9042006-11-30 10:54:31
Jé, most látom, hogy írtál ide! Amint a másik portálon lejegyeztem, sajnos végül nem sikerült megnéznem, pedig nagyon készültem rá. Talán majd megismétlik egyszer.
Operett, mint színpadi műfaj • 9062006-12-01 10:53:10
Az elmúlt évben hallottam őt élőben, mikrofon nélkül énekelni. Akkor nem voltam tőle elragadtatva. Igaz, nem operettet énekelt. A Váci Székesegyházban egy jótékonysági koncerten Pándi Piroska és Berkes János társaságában egyházi darabokat(Ave Maria) adott elő; tőle műfajidegen számokban és az adott akusztikájú térségben nem tudott a hangja kellően érvényesülni. Mert különben szépen szólt így is.
Operett, mint színpadi műfaj • 9172006-12-02 08:20:39
Én az Erkel Színházban láttam Adélját,az időtájt,másokkal egybehangzóan: bűn rossz volt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9192006-12-09 23:56:00
Sándor Judittal kevés operettfelvételt készített a rádió. Szívesen kirándult ebbe a műfajba, és életrajzi könyvében szívesen idézte fel egy-egy ilyen "hangzó" szerepét.
Holnap 19.40-kor egy kis csokrot nyújt át nekünk a Kossuth Rádióban a zenei szerkesztő, Schubert Ferenc, hiszen ezúttal Sándor Judit fog az éter hullámhosszán részleteket énekelni operettekből, daljátékokból:

Lehár Ferenc–Gábor Andor: Luxemburg grófja – a) Angela belépôje, b) Szerelmi kettôs (km. Udvardy Tibor), 2. Kacsoh Pongrác–Pásztor Árpád–Sassy Csaba: Rákóczi – Magda dala, 3. Dávid Gyula–Benedek András: Egy éj az Aranybogárban – Mária és Miki kettôse (km. Palócz László), 4. Kerekes János–Romhányi József: Dalol az ifjúság – Nem vallomás (km. Bende Zsolt)
Operett, mint színpadi műfaj • 9202006-12-17 18:13:39
Operett Gála lesz a Budapesti Operettszínházban.
December 18-án 17 órakor, 20-án és 21-én 19 órakor a Nagyszínpadon kerül sor az eseményre. A 21-i előadás zártkörű lesz.

Régen voltam már ilyesmin, lehet, hogy holnap elnézek oda…

Közreműködik:

Kalocsai Zsuzsa
Fischl Mónika
Oszvald Marika
Szendy Szilvi
Bódi Barbara
Vadász Dániel
Vadász Zsolt
Peller Károly

A Színház Balettkara
A Színház Zenekara

Vezényel: Makláry László
Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Operett, mint színpadi műfaj • 9222006-12-17 18:28:05
Sajnos, a programról nincs információm. A Pesti Műsorban nem olvastam róla, de a Színház honlapján sem találtam a közreműködőkön kívül semmi más adatot. Ezek szerint meglepetés lesz minden.
Operett, mint színpadi műfaj • 9232006-12-19 00:18:43
Budapesti Operettszínház: Operett-Gála- 2006. december 18.

Nyugodtan mondhatom, régen voltam tanúja ilyen tomboló sikernek, mint amely követte a több mint három órás operett-gálát. S méltán, a fellépett művészek – a Színház színe-java - szívüket-lelküket beleadták produkciójukba. A viszonylag korai, 17 órai kezdés ellenére dugig megtelt nézőtér. Szinte nem volt olyan szám, mely után ne tört volna ki a tapsvihar. A nézőtéren helyet foglalókat - velem együtt - igazán nem volt nehéz tűzbe hozni, hiszen a közreműködő gárda (énekesek, balett, zenekar) profi módon tette a dolgát, s a gazdagon áradó melódiák, dallamok szüntelen követték egymást; értékeltük a tehetséget, a minőséget, a látványt s mindenekelőtt Huszka, Kálmán, Lehár, Offenbach és J. Strauss pompás zenéit.
A színpad operett-gálához illően volt bedíszletezve, igen hangulatosan; egyformán betöltötte egy bécsi palotabelső, egy párizsi orfeum, egy pesti Duna-part színhelyét, ugyanúgy megteremtette egy keleti miliő vagy éppen magyar - erdélyi - motívumok illúzióját. A színpad baloldalán egy hatalmas pezsgőspalack uralta a terepet, benne színes égőkkel, mely akár karácsonyfát is sejtethet, középen emeletes díszletelem, kétoldalt közlekedő lépcsősorral. A zenekar és a nézőtér között is ki van alakítva egy „sétáló”, így a színpadról kis lépcsőkön a zeneárok elé jöhetnek a művészek, énekelve ellibbenhetnek a közönség első sorában ülők előtt, s a másik oldalon – a körsétát dalolva befejezve - visszaérnek a színpadra. Ez egy hatásos megoldás, s ezáltal még közelebbről láthatjuk kedvenceinket… A primadonnák, szubrettek, bonvivánok, táncos-komikus minden dalához más és más gyönyörű jelmez, ruhaviselet, a darab témájához illő kiegészítő tartozék tartozott, hasonlóan a tánckar tagjai is szebbnél szebb öltözékben pompáztak. A fényhatások, a megvilágítás rafinált színorgiát teremtett, megkönnyítve az „operett-világ”-ba való belefeledkezésünket. Lelkesen fogadtuk a sorjázó operett-részleteket, értékeltük a tehetséget, a minőséget, a varázslatot, a nagyszerű áriákat, vidám kettősöket, a palotásokat, nagy együtteseket, s a finálét. Örvendetes, hogy nemcsak az idősebb korosztály tagjait, hanem nagyon sok fiatalt is láttam a nézőtéren, akiknek a lába vagy a keze -esetleg mindkettő egyszerre - verte a taktust a keringő-, az induló ritmusokra. S bizony, a sokadik kitapsolás után sem szűntek a brávók, a tetszésnyilvánító kurjantások.
Mielőtt rátérnék a műsorra, ismertetem a közreműködött énekesek névsorát: Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Bódi Barbara, Oszvald Marika, Nyári Zoltán, Vadász zsolt, Peller Károly, Szabó Dávid és Langer Soma. A színház vezető énekművészei. Minden kacifántozás nélkül: egytől egyig remekeltek! Szinte lubickoltak szerepeikben! Némelyikük profi táncosokat megszégyenítő módon ropta az énekszáma alatt; olykor lepipálva még a körülöttük táncoló csinosabbnál csinosabb, szexisnél szexisebb, jó alakú nyúlánk táncoló hölgyeket és a belevaló izmos, jóképű sármos táncos urakat.
Ezek után nézzük konkrétan, miből is állt a műsor. Hatalmas összeállítás volt. 37 számot láttunk! Az első részben 19, szünet után 18 szám ment le egymásután. A program hat blokkba volt elrendezve: Bécsi pezsgőzés; Női- férfi párviadal; Párizsi élet; Keleti különlegességek; Budapesti vér; Magyaros ízek.

Az első blokkban Strauss-operettekből hallhattunk részleteket: a Denevér nyitányát a Pezsgő-dal követte az összes szereplő előadásában. Ezután Barinkay belépőjét a Cigánybáróból Vadász Zsolt adta elő. A Tavaszi hangok-keringőt Fischl Mónika énekelte, majd a Strauss blokkot a Bécsi vérből Pepi és Jozef duettje zárta, melyben Oszvald Marika, Peller Károly attraktív kettőse és a balettkar bűvölt el bennünket.
A következő részben felváltva Kálmán és Lehár darabokból kaptunk ízelítőt. A Csárdáskirálynő – „Táncolnék a boldogságtól…” (Fischl, Geszthy, Lukács Anita, Nyári, Vadász, Peller) után egy fergeteges kettőst következett a Cirkuszhercegnőből – „Ha engem szeretnél” (Szendy, Peller), majd a Giudittából az „Olyan forró ajkamról…” (Geszthy és a férfi balettkar). Ezután hangzott fel Nyári Zoltán elbűvölő tolmácsolásában az örökzöld sláger: „Ma önről álmodtam megint..” a Cirkuszhercegnőből, egy másik sláger a Paganiniből: „ Szép álom, szállja a szívemre” – Lukács Anita előadásában. A Luxemburg grófjából a vidám kettőst – „Gyerünk tubicám…” a tündéri Bódi Barbara és Szabó Dávid abszolválta, s a második blokk végén ismét a Csárdáskirálynő jött „A lányok, a lányok…” népszerű részletével, melyben Nyári, Vadász, Peller,Langer mókázott nekünk a balettkar kíséretében.
Jött a Párizsi élet: na, nem az Offenbach-operett – arra még februárig várnunk kell-, hanem Lehár, s A víg özvegyének részletei: Hanna belépőjét az elragadó Fischl Mónika szólaltatta meg Vadásztól, Pellertől, Langertől és a balettkartól karöltve. „Ajk az ajkon” (Minden vágyam…) Geszthy és Nyári, Daniló belépőjét a nagyon elegáns Vadász énekelte és a női balettkar működött közre. A Víg özvegy- blokkba csempészve kaptunk egy nagyszerű „apacs-kettőst” a Három gráciából, itt főleg a tánctudásból és akrobatikából jeleskedtek a kedvencek: Oszvald Marika, Langer Soma és Peller Károly. A szám után zúgott a bravó…Az elmaradhatatlan Vilja-dalt Fischl Mónikától hallottuk, a „Csak a nő, nő…” kezdetű férfi-számot természetesen a férfiak hozták, kisegítve a férfi balettkarral. Az első rész egy másik, hasonlóan „rázós” számmal fejeződött be: A víg özvegy Grizett-dala + Offenbach Orfeusz az alvilágból kánkánja tényleg hamisítatlan párizsi orfeum tanyát idézett meg: az elnyűhetetlen örökifjú szubrett, Oszvald Marika, akihez társult Szendy Szilvi is, akinek ének –és tánctudása semmivel nem maradt el idősebb pályatársától, kettősük és a balettkar megtette hatását, alig akartuk elengedni őket a függöny mögé…
A második rész Huszka és Kálmán műveinek részleteivel folytatódott. Előbb a Mária főhadnagyból a palotást táncolta a balettkar, ezután előbb a Marica grófnőből Marica belépőjét énekelte csodaszépen Fischl Mónika, közreműködött a férfi balettkar, ezután a Csárdáskirálynőből a „Te rongyos élet…”-et adta elő Szendy- Peller páros. A Cirkuszhercegnőből Mr. X belépőjét nagy örömünkre a végig egyenletesen, magas színvonalon éneklő Vadásztól kaptuk, majd a Bajadérból a Shimmyt az ugyancsak kitűnő Bódi-Szabó duó, akik ismét bemutatták, hogyan lehet perfekt technikával egyszerre énekelni és akrobatázni! A Keleti különlegességek blokkban Leháré volt a főszerep. A mosoly országa: Lisa belépőjét a régi nagyok nyomdokában Geszthy Veronika, „Vágyom egy nő után…” ismét Vadász Zsolt, „Szív-duett” – Fischl, Nyári, a Cárevicsből egy ritkán hallható duettet is élvezhettünk, melyet Szendy és Szabó adtak elő az elmaradhatatlan tánc-koreográfiájukkal. J. Strauss Dr. Bőregér (A denevér –átdolgozás) orosz-tánca (Oszvald, Peller, szólisták, balettkar) fejezte be a Keleti különlegességek blokkját. Az utolsó részben a magyaros és pesti ízek következtek: a Csárdáskirálynőből Szilvia belépőjét Lukács Anita és a balettkar adta elő. Lukácsot korábban nem ismertem, nagy felfedezés számomra ő (mennyi Lukács mozog a zenés színpadok világában!…), gyönyörű biztos magasságai vannak neki is, nagy nyeresége az Operettszínháznak! És egy meglepetés. A Marica grófnő híres tenor áriájában („Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” ) „három tenor” operett álarcban – Nyári Zoltán, Vadász Zsolt, Peller Károly utánozzák a nagy elődöket! Azt hiszem, az egész est egyik csúcspontja volt ez a jelenet. Kálmán Tatárjárásából Bódi Barbara negédeskedett nekünk remekül mórikázva, amikor bemutatta dalában, miféle népségek kívánták meg, hogy ”Adj egy édes csókot…” Következett ismét Huszka Mária főhadnagyából egy jól ismert népszerű vidám kettős: „Délibábos Hortobágyon…”, melyben ismét Oszvald Marika hódított oldalán a férfi balettkarral. Lehár Cigányszerelméből megunhatatlan a „Messze a nagy erdő…”, Geszthy és a férfikar megmutatta, hogy tényleg az. S nem volt elég a jóból, következett a Maricából a „Szép város Kolozsvár” kezdetű duett Szendy és Peller parádés kettősében, a szem már nem győzte követni a figurákat…, s a másik gyöngyszem, ugyanebből az operettből: „Hej, cigány…” Nyári Zoltán e dallal megmutatta és igazolta, hogy nem véletlen az invitálása az Operába. Ennek a hangnak ott (is) a helye. Szívből énekelt! S de még hogyan?! És temperamentuma, énekművészete, habitusa mintha Simándyt idézné meg nekem. Tenorja magasan szárnyal, ércesen, fényesen, ahogy csak a legnagyobbak képesek erre.
S a finálé: a csúcs! Az összes közreműködő részvételével a Csárdáskirálynőből a „Jaj, mamám… húzd rá, kivilágos kivirradtig…” Erre már kevés a szókészletem. Vastaps, ováció, többszöri visszatapsolás.
A karmester, Makláry László és zenekara igen kitett magáért, a hangszerelés hűen követte a partitúrát; az igényessége, jó értelemben vett rutinja méltán tette őt és zenekarát a Gála egyik főszereplőjévé!
Operett, mint színpadi műfaj • 9242006-12-20 22:03:58
Újabb Lehár-kötet jelent meg a zenei könyvpiacon - számomra kötelező beszerzés...

Gál Róbert: Óh, lányka, óh, lánykám... - Lehár, az operett fejedelme

Lehár,az operett fejedelme alcímmel ez az első átfogó értékelés Lehár kapcsolatairól kötődéseiről. Ismerteti az összes operettje magyarországi bemutatójának történetét.

160 oldal 1.690Ft

Rózsavölgyi és Társa
Operett, mint színpadi műfaj • 9262006-12-21 09:00:34
A szerző gazdasági újságíró, de az elmúlt években már megjelentette Kálmán Imréről és Fényes Szabolcsról hasonló jellegű kötetét.
Operett, mint színpadi műfaj • 9282006-12-23 09:27:29
Meghozta a könyvet az elő-angyalka - Kertész Iván új könyvével(operakritikái) együtt. Azért megvárom vele a Szentestét, s csak utána kezdek bele.Visszatérek majd rá.
Operett, mint színpadi műfaj • 9452006-12-29 23:22:29
Ma este az Erkel Színházban jártam, és találkoztam a Denevérrel. Pontosabban annak karikatúrájával.Ennyi.
Operett, mint színpadi műfaj • 9462006-12-29 23:46:17
Marica grófnő: kérlek olvasd el, amit a Házy Erzsébet- topicban írtam a 410. és 369. sorszám alatt.
Operett, mint színpadi műfaj • 9512006-12-30 00:05:12
Tudod, nem szeretnék erről többet szólni, mert senkit nem szeretnék megbántani. És valakinek ígéretet is tettem...
Vasárnap este viszont lesz meglepetés- vendég a báli képben, ami ma este nem volt. Semmiről nem akarlak lebeszélni.
Operett, mint színpadi műfaj • 9582006-12-30 08:28:11
Mind a film,mind az operettszínházi közvetítés felvétele megvan már DVD-n nekem.
És úgy van, ahogy mondod,a filmváltozatban magyarul énekelnek és beszélnek,kivéve: Anna Moffót (Vereczky Szilvia), René Kollót (Edwin herceg) és Dagmar Kollert (Stazi),akiktől az énekbetéteket is (magyar felirat), és a dialógust is (magyar szinkronhang) angolul halljuk.
Az 1971-es mozifilmet most kiadta a DG DVD-n, ezt nem ismerem, és kiadta a dotkom média is DVD-n, amit megvettem s amiről beszéltem.
Operett, mint színpadi műfaj • 9602006-12-30 08:49:15
S ha már szilveszter és Denevér, Bartók Rádió is tesz arról, hogy a hallgató belefeledkezzen a J. Strauss-muzsika szépségeibe.

Ma délelőtt 10.05: Hangfelvételek felsőfokon (Bartók rádió)

A denevér - Részletek Johann Strauss operettjéből

Közreműködik: Barbara Bonney, Edita Gruberová, Marjana Lipovsek, Elisabeth von Magnus, Werner Hollweg, Waldemar Kmentt, Josef Protschka, Christian Boesch, Anton Scharinger, André Heller, a Holland Opera Énekkara és az Amszterdami Concertgebouw Zenekara, vezényel: Nikolaus Harnoncourt
Szerkesztő: Varga F.István
Operett, mint színpadi műfaj • 9612006-12-30 08:52:36
Különben Vida Péter szenzációs alakítást nyújtott a börtönőr szerepében. Most először láttam s mondhatom: nagy tehetség!
Operett, mint színpadi műfaj • 9682006-12-31 08:00:23
Igen, de ezt csak a "poén" kedvéért tette - olyan "magyarosch" couleur local volt - a rendezés alapján egy szám erejéig.
Operett, mint színpadi műfaj • 9692007-01-02 00:12:37
Remélem,kedves Bemaria, már írod a beszámolód a pesti újévi interoperett-gáláról, melyet a Tv közvetített!...
Operett, mint színpadi műfaj • 9712007-01-02 16:04:20
Köszönöm és izgatottan várom, és várok...
Operett, mint színpadi műfaj • 9742007-01-03 15:01:07
Kedves Bemaria! Nagy köszönetem a tartalmas beszámolódért!
Operett, mint színpadi műfaj • 9792007-01-06 17:26:52
"Operettfarsang"

BM Duna-palota, 2007. február 22. 19:00

Közreműködnek: a Magyar Állami Operaház magánénekesei

Vezényel: Török Géza
Operett, mint színpadi műfaj • 9802007-01-06 17:28:05
... és km.: a DUNA Szimfonikus Zenekar
Operett, mint színpadi műfaj • 9832007-01-08 09:35:15
A Zrinyi utcai intézmény pénztárában árusítják a jegyeket, H-SZ-P napokon délután. Telefonon pontos felvilágosítást adnak.
Operett, mint színpadi műfaj • 9852007-01-08 10:07:51
A különlegesség, a rendkívüliség, a "sztár"-nevek biztosan nagy érdeklődést váltanak ki; garantált "teltházak"-kal számolhatnak a szervezők, és nem járnak rosszul a fellépő művészek, a producerekről nem is beszélve!
Hogy magának a darabnak milyen fogadtatása, milyen sikere lesz, az a rendezés függvénye is, ami még a jövő - a nyár - titka!
Operett, mint színpadi műfaj • 9872007-01-08 13:34:54
Kiss B. Atillát sem láttam még operett-szerepben! Én inkább Kovácsházit jelöltem volna bonvivánnak Lukács Gy. partnereként, esetleg Nyári Z.-t. Nekik van már operett-rutinjuk, mindketten énekelték Taszilót, a prózamondással nem állnak hadilábon, énekhangjuk ideális, a szerep követelményei a kisujjukban van, és a szükséges sármmal is rendelkeznek. Mellettük nagyobb "biztonságban" érezhetné magát Lukács a számára is idegen terepen. Bár érte nem aggódom! Kiss B. is, mindazonáltal okozhat számunka kellemes meglepetést! Minden kezdet nehéz, egyszer nekik is ki lehet és ki is kell próbálniuk magukat az operettben, s ha sikerül a bemutatkozás, miért is ne, akkor nincs megállás... Jöhet a következő, hasonló jellegű feladat és megmérettetés!
Operett, mint színpadi műfaj • 9912007-01-08 15:44:33
Valóban énekelte, egy interjújában beszélt erről. Utána néztem. Szu-Csong igen jelentős, operai igényű, ugyanakkor kissé statikus szerep. Szu-Csong dalát ("Vágyom egy nő után...”) énekelte már Szegeden a Dóm-téren, amikor Caballé partnereként lépett ott fel. Tehát teljesen nem idegen neki ez a feladat. A fajsúlyos, főleg a zenei szövetre támaszkodó Lehár-darab főszerepe jelenthet egyfajta kapaszkodót; a Marica grófnő viszont hamisítatlan operett, annak minden követelményével és kellékével együtt, ami más megközelítést igényel a színpadon, mindenekelőtt a bonvivánoktól: énekben, prózában, táncban, temperamentumban, stílusban. Különben nem féltem Kiss B.-t, meg fog birkózni a feladattal, s Lukács Gyöngyi személyében, ahogy Sümegivel is, tényleg ideális párt alkotnak. Azt viszont továbbra is tartom, hogy Taszilo szerepére ideálisabb lett volna a nagyobb operett-múlttal rendelkező Kovácsházit vagy Rétit választani. De megértem azt a szempontot is, hogy Lukács személye mellé inkább Kiss B. dukál. Ott a Dóm-téren.
Operett, mint színpadi műfaj • 9942007-01-08 22:41:22
A közönség java része külföldiekből tevődik ki, a hazai publikum többsége Lukácsra és Kiss B.re együtt kíváncsi, picinyke réteg Eszenyire is vevő; legkevésbé Kálmán és Maricája itt a lényeg. Az érdeklődést az operettbe mint zenés színpadi műfajba beállók személye váltja ki, a nagy felhajtás körülöttük zajlik. Érthetően. Ahogy közeledik az esemény időpontja, úgy fog a sajtó, a média egyre több hírt,bennfentes kis színeseket kiszivárogtatni. A nagyközönség "felkészülten" fog tódulni a nyár egyik nagy szenzációjaként beharangozott szegedi operett-produkcióra. Elsősorban az operások égnek lázban, nem az operett-hívők. A PR-osoknak nem sok tennivalójuk lesz. A gépezet már tőlük függetlenül beindult.
Operett, mint színpadi műfaj • 9962007-01-08 22:59:41
Jó, legyen!
Operett, mint színpadi műfaj • 10022007-01-09 23:32:00
Ő csak követi nagy elődei nyomdokát, kik operás létükre az operettben is maradandót nyújtottak. Lásd: Anday, Réthy, Osváth, Orosz,Gyurkovics, Házy, Ágai, László, Kincses, Pitti...
Operett, mint színpadi műfaj • 10042007-01-12 10:07:02
Ez így van, és a rádiófelvételeken is inkább a lírai hangok dominálnak a primadonna szerepkörben; folytathatnám a sort Lehoczky Évával, Neményi Lilivel, Andor Évával, Pászthy Júliával, Kalmár Magdával, Ötvös Csillával, akik szintén rendszeresen "kirándultak" e műfajba, és sok értéket hoztak létre; a napokban hallgattam Szirmai Albert Alexandrájának raádiófelvételét, melyen Pászthy Júlia szép lírai hangja idézte fel a múlt ködésből e kissé háttérbe szorult Szirmai-operett szépségeit - partnere pedg a bonviván szerepkörben nem más volt, mint Kelen Péter, akit legalább olyan nehéz rávenni, hogy e "könnyebb" zenés műfajhoz adja nevét, mint anno Simándyt. De mily' szerencsénk, hogy mindketten vállalkoztak erre, és senki nem bánta meg!

Kapcsolódva szavaidhoz, az utolsó drámai szopránok egyike volt Ágai Karola is, akivel még készültek a rádióban operett-primadonna szerepek: Denevér, Cigánybáró, Orfeusz az alvilágban, Brabanti Genoveva, A férj kopogtat, Gasparone... Azóta senki.
Operett, mint színpadi műfaj • 10052007-01-12 10:39:24
Illetve most: Lukács Gyöngyi. Meglátjuk...
Operett, mint színpadi műfaj • 10072007-01-12 11:02:12
Végülis, így a precízebb, elismerem.
Operett, mint színpadi műfaj • 10082007-01-12 11:06:12
Ja, elfelejtettem, Rálik Szilviát se hagyjuk ki, ő már bizonyított Szegeden. Vagy Sudár Gyöngyvért, ki pedig Debrecenben.
Operett, mint színpadi műfaj • 10102007-01-14 20:56:50
Itt csak arról volt szó, hogy Lukács eddig még nem szerepelt operettben; a többi nevezett személy meg igen.
Operett, mint színpadi műfaj • 10112007-01-15 20:41:38
Operettfarsang tervezett közreműködői:

Sáfár Orsolya, Balatoni Éva, Bándi János, Kálmándi Mihály.

Részletes műsor még nincs.
Operett, mint színpadi műfaj • 10122007-02-04 11:21:16
Olvasom, hogy Lehár Nemzetközi Énekversenyt hirdettek meg
Komáromban.

Komárom város, a Komáromi Városi Művelődési Központ, Komárom város polgármesterének védnöksége alatt meghirdeti a 8. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekversenyt, amely 2007. április 23-26-án lesz Komáromban.

A versenybe a Szlovák Köztársaság és más országok állampolgárai jelentkezhetnek (nők 18-tól 30, férfiak 18-tól 35 éves korig) szoprán és tenor kategóriában.

A jelentkezési határidő: 2007. február. 20.

Tájékoztatás:
VMK Komárno, Hradná 1., 945 01 Komárno, Szlovákia
00421/35/ 7713 547 – Kiss Péntek József és Csengel Mónika
Operett, mint színpadi műfaj • 10152007-02-06 21:41:21
3SAT-ról én sem tudom, hogy sugározná,ám az ORF2 augusztusban leadja, amit viszont "fogni" nem tudok.

Der ORF-Festspielsommer
mit den Seefestspielen Mörbisch:
"Der Graf von Luxemburg"
Operette von Franz Lehar

ORF Übertragung
am 14. August 21:05 Uhr ORF 2

Elképzelhetőnek tartom, hogy az idő tájt a 3SAT is beáll a "sorba"...
Operett, mint színpadi műfaj • 10182007-02-06 21:57:03
Akkor tényleg vedd meg, nekem már meg van. Mintha erről már beszélgettünk volna...
Operett, mint színpadi műfaj • 10192007-02-06 21:59:27
Neked bejön au ORF 2?
Operett, mint színpadi műfaj • 10202007-02-06 21:59:54
És a 3SAT is?
Operett, mint színpadi műfaj • 10252007-02-09 10:32:17
Az operett csillagai Miskolcon és Kassán
Operett, mint színpadi műfaj • 10262007-02-09 10:35:01
Operett gálaest a Miskolci Nemzeti Színházban
2007-02-07

Látványos, igazi kikapcsolódást ígér a Miskolci Nemzeti Színház "Az operett csillagai" című gálaestje február 9-én este 7 órakor a Nagyszínházban, és február 10-én este 7 órakor a Kamaraszínházban.
Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeinek legszebb melódiái csendülnek fel a színház művészeinek és vendégművészeinek előadásában a teátrum tánckarának és zenekarának közreműködésével. A Monmartre-i ibolya, A mosoly országa, A víg özvegy, a Bajadér, a Cigánybáró, a Cigányszerelem, a Csárdáskirálynő, a Denevér, a Luxemburg grófja, a Marica grófnő, az Ördöglovas, a Zsuzsi kisasszony betétdalaiból összeállított színes műsort Halasi Imre színházigazgató állítja színpadra. A nagyszabású kétrészes gála zenei vezetője és karmestere Váradi Katalin.

A nagyszínházi gála szereplői: Eperjesi Erika, Seres Ildikó, Rálik Szilvia, Teremi Trixi, Vermes Tímea, Bakai László, Bozsó József, Kincses Károly, Urbán Nagy Róbert, Vadász Zsolt

A kamaraszínházi gála szereplői: Eperjesi Erika, Seres Ildikó, Rálik Szilvia, Teremi Trixi, Bakai László, Bozsó József, Kincses Károly, Vadász Zsolt

A Miskolci Nemzeti Színház február 28-án "Az operett csillagai" című gálaesttel vendégszerepel a Kassai Állami Színházban.
MNL
Operett, mint színpadi műfaj • 10282007-02-09 11:33:29
Remélem, valaki csak elmegy és beszámol róla!
Operett, mint színpadi műfaj • 10312007-02-11 21:52:09
Sullivan and Gilbert operettek: holnap megkapom a még hiányzó utolsó három DVD-t (The Sorcerer; Princess Ida; Ruddigore),így a CD összkiadás után teljessé válik a Sullivan-képlemez sorozatom is.
Operett, mint színpadi műfaj • 10322007-02-11 22:22:38
Miskolci Nemzetközi Operafezstivál

2007.június 23. 16 óra Kamaraszínház

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
és a Színház és Filmművészeti Egyetem
hallgatóinak bábopera előadása

Gilbert-Sullivan: A Mikádó

Rendező:
Balázs Zoltán

Jegyár: 800 Ft
Operett, mint színpadi műfaj • 10352007-02-12 12:28:31
Meg tudlak érteni! Nagyszerű darab! Azért egyszer hallgasd meg a magyar változatát is: a Rádió Dalszínháza a hetvenes években készítette el a teljes stúdiófelvételét A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja címmel. Gregor József, Kalmár Magda, Németh Sándor és mások énekelnek benne.
Operett, mint színpadi műfaj • 10362007-02-12 12:31:49
A bábelőadásokért nem vagyok oda, de a Mikádóért és - nem elhanyagolható szempont: kedvedért is – kivételt teszek, s beillesztem miskolci programjaim közé.
Operett, mint színpadi műfaj • 10372007-02-13 08:44:12
Ezek szerint senki nem volt az operett-gálán...
Operett, mint színpadi műfaj • 10382007-02-13 11:50:36
Operabál: a pénztárcám szűkössége nem engedte meg, hogy eljussak oda, de azért szívesen meghallgattam volna Farkas Ferenc Csínom Palkójából a Kis Dunaág, Nagy Dunaág (Herczenik Anna), valamint Béri-Balog Ádám és Zsuzsika duettjét (Molnár Levente, Herczenik Anna, km. a Rajkó zenekar)! Talán a tévében, az összefoglalóban lesz részlet.
Operett, mint színpadi műfaj • 10412007-02-13 22:17:44
Nagyon köszönöm válaszod! Hát igen, ez most nekem is kimaradt. Maradna még 28-án Kassa...
Operett, mint színpadi műfaj • 10432007-02-19 23:07:20
A német nyelvű változat lemezét néhány hete láttam a Rózsavölgyiben; nem garantálom, hogy megvan még...
Operett, mint színpadi műfaj • 10492007-02-21 23:27:02
Holnap este ott leszek és majd beszámolok a gáláról!
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

WAGNER: Tannhäuser

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Farkas Gábor (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vez.: Takács-Nagy Gábor
HAYDN: 94. (G-dúr) szimfónia („Üstdobütés”)
BARTÓK: III. zongoraverseny (BB 127)
BEETHOVEN: I. (C-dúr) szimfónia, Op.21

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

A katona története - tanszaki koncert
Serei Zsolt növendékeinek hangversenye

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Nagymiklósi Judit (gordonka), Lajkó István (zongora)
VAUGHAN-WILLIAMS: Hat etűd angol népdalokra
FRANK BRIDGE: Bölcsődal
FRANK BRIDGE: Elégia
FRANK BRIDGE: Szerenád
OTTORINO RESPIGHI: Adagio variációkkal
ARTHUR HONEGGER: Szonatina, H.42.
DOHNÁNYI ERNŐ: Szonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

G. Horváth László, Baksai Réka (hegedű), Bartók Tamás, Hargitai Bence (brácsa), Háry Péter, Váray Péter (gordonka), Csabay Domonkos, Kiss Péter (zongora), Szűcs Péter (klarinét)
KREISLER: Recitativo és scherzo caprice
SCHUBERT: B-dúr vonóstrió, D471
WEBERN: Rondó vonósnégyesre
BERG: Adagio
BRAHMS: c-moll scherzo
KREISLER: Schön Rosmarin
BEETHOVEN: B-dúr vonósnégyes, Op.130

19:00 : Budapest
Erkel Színház

BIZET: Carmen

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Anna Caterina Antonacci (ének)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Robin Ticciati
FAURÉ: Pelléas és Mélisande
BERLIOZ: Kleopátra halála
RAVEL: Nemes és érzelmes keringők
DEBUSSY: A tenger
A mai nap
született:
1979 • Hilary Hahn, hegedűs
elhunyt:
1474 • Guillaume Dufay, zeneszerző (sz. kb. 1397)
1955 • Arthur Honegger, zeneszerző (sz. 1892)
1981 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekes, színész (sz. 1898)
2005 • Strém Kálmán, zeneszociológus, hangversenyrendező (sz. 1934)
2009 • Melis György, énekes (sz. 1923)